A SZÉKESFEHÉRVÁRI TOLNAI UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLA S Z E R V E Z E T I É S M Ű K Ö D É S I S Z A B Á L Y Z A T A

Tolnai Utcai Általános Iskola Székesfehérvár, Tolnai u. 41.

A SZÉKESFEHÉRVÁRI TOLNAI UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLA S Z E R V E Z E T I

É S

M Ű K Ö D É S I

S Z A B Á L Y Z A T A

Szervezeti Működési Szabályzat

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 2. AZ ISKOLA VEZETÉSE, HATÁSKÖRÖK ÁTRUHÁZÁSA, ELLENŐRZÉS, KÜLSŐ KAPCSOLATOK 3. MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK 4. AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE ÉS SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGE 5. A TANULÓK FELVÉTELÉNEK, JUTALMAZÁSÁNAK ÉS FEGYELMEZÉSÉNEK ELVEI, FORMÁI, HIÁNYZÁSOK IGAZOLÁSA 6. EGYÉB RENDELKEZÉSEK 7. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

MELLÉKLET:

1. KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA AZ INTÉZMÉNY ELLENŐRZÉSI NYOMVONALA 2. ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT 3. AZ INTÉZMÉNY ELLENŐRZÉSI NYOMVONALA GAZDASÁGI SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK RENDJE 4.VAGYONNYILATKOZAT KEZELÉSI SZABÁLYZAT

1. Általános rendelkezések

1.1.

A szervezeti és működési szabályzat célja: Az SZMSZ olyan helyi dokumentum, mely a magasabb jogszabályok előírásainak figyelembe vételével meghatározza az intézmény közalkalmazotti jogviszonyban álló felnőtt alkalmazottjainak helyi munkarendjét, a szervezeti felépítést és működést, a külső és belső kapcsolatokra vonatkozó rendelkezéseket.

1.2.

Jogszabályok: A szervezeti és működési szabályzatra utaló rendelkezéseket, azok elfogadásának rendjét, tartalmi elemeit - a közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. törvény, CXC Törvény a Nemzeti Köznevelésről - az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII.19.) kormányrendelet - a katasztrófák elleni védekezésről szóló 37/2001. (X.12.) OM rendelet - a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló többször módosított 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet, 20/2012.(VIII.31.) EMMI Rendelet - a közalkalmazottakról szóló 1992.évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 138/1992.(X.8.) Korm. rendelet

1.2.1. Az intézményi működés Pedagógiai Programban már szabályozott és jelzett területeire az SZMSZ nem tér ki. 1.3.

Az SZMSZ hatálya: Betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottja számára kötelező.

1.4.1. Az alapító okirat száma: 95/1997.(III.20.) számú határozattal fogadta el, melyet a 355/2011.(V.31.)sz., a 229/2010.(IV.29)sz., a 386/2000.(X.19.)sz., 100/2004.(III.25.)sz., és 189/2005.(V.26.) az 510/2007.(XII.20.)sz., a 248/2007.(VI.21.)sz., a 69/2008.(II.14.)sz., a 200/2009.(IV.23.)sz., és 622/2009.(IX.24.)sz. határozataival módosított. 1.4.2.Az intézmény alapító okirata

1.4.3.Az intézményben használt bélyegzők: Tolnai Utcai Általános Iskola 8000 Székesfehérvár Tolnai u. 41. Tolnai Utcai Általános Iskola 8000 Székesfehérvár Tolnai u. 41. Tolnai Utcai Általános Iskola Könyvtára 8000 Székesfehérvár Tolnai u. 41. Tolnai Utcai Általános Iskola Székesfehérvár, Tolnai u. 41. OM azonosító: 030063 Tolnai Utcai Általános Iskola 8000 Székesfehérvár Tolnai u. 41. Tolnai Utcai Általános Iskola Felnőttoktatás ifjúsági tagozat Székesfehérvár, Tolnai u. 41. A bélyegzők használatáról nyilvántartást vezetünk. A bélyegzőt használjuk:  teljes jogkörű aláírással együtt az igazgató  távollétében az SZMSZ-ben meghatározottak szerint az igazgatóhelyettesek  gazdasági tevékenységgel kapcsolatban gazdaságvezető  osztályfőnökök, tanítók bizonyítványok, anyakönyvek, félévi értesítők elkészítésénél  meghatározott esetekben karbantartó  könyvtári dokumentumok leltározásához és a megrendelésekkel kapcsolatos ügyintézéshez a könyvtáros használja a könyvtári bélyegzőt  étkezéstérítés iskolai igazolásánál a gyermekvédelmi felelős 1.4.4. Az intézmény törzskönyvi száma: 363794

8

2. Az iskola vezetése, hatáskörök átruházása, ellenőrzés, külső kapcsolatok 2.1.

A vezetők közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közti feladatmegosztás rendje Az intézmény szervezeti rendje Az intézmény szervezeti egységei, vezetői szintjei A közoktatási intézmény belső szervezeti egységeinek, vezetői szintjeinek meghatározásánál legfontosabb alapelv, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a követelményeknek megfelelően. Az intézmény szervezeti vázrajza IGAZGATÓ

alsós ig. helyettes

felsős ig. helyettes

rendszergazda iskolatitkár

munkaköz.vez. ..e IMIP vezető 1-4 évfolyamos tanítók, napközisek

5-8 évfolyamon tanító tanárok

pedagógiai asszisztens

9

Vezetők benntartózkodási rendje: Az igazgató és igazgatóhelyettesek munkaidejét úgy határoztuk meg, hogy a három vezető közül mindennap 730-1700 óráig valamelyik benntartózkodik az intézményben. A gazdaságvezető munkaköre 40 órás a munkaköri leírásnak megfelelően tartózkodik az intézményben. 2.2.

Az intézmény vezetője. Az iskola élén az igazgató áll, aki tevékenységét a tanulólétszámtól függően egy-két igazgatóhelyettes, valamint gazdasági vezető közreműködésével látja el. (Jelenleg az iskolában két igazgatóhelyettes dolgozik.) Az igazgató jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. Az igazgatónak az intézmény vezetésében fennálló felelősségét képviseli és döntési jogkörét a Ktv. állapítja meg. Ellátja továbbá a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt - és át nem ruházható feladatokat. Kizárólagos jogkörébe tartozik:  az intézmény valamennyi dolgozója feletti teljes munkáltatói, valamint  a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása  a külön megállapított ügyekben a kiadványozás Hatásköréből átruházza:  igazgatóhelyettesekre, gazdasági vezetőre munkakörükbe meghatározott ügyekben az intézmény képviseletét A közoktatási intézmény vezetője a felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörbe. A dolgozók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja.

2.3.

A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének feladatkörébe tartozik:  a nevelőtestület vezetése  a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése  a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése  a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez személyi és tárgyi feltételek biztosítása  a Szülői Szervezettel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákmozgalommal való együttműködés  a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése.

10

2.4.

Az intézményvezető (igazgatgató) közvetlen munkatársai Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai:  az igazgatóhelyettesek  a gazdaságvezető  az iskolatitkár  IMIP vezető. Az igazgatóhelyettesek megbízását a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával az igazgató adja. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre szól. Az igazgatóhelyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet munkakörük tartalmaz. A felsős igazgatóhelyettes  az igazgató akadályoztatása esetén ellátja az igazgató helyettesítését  az intézmény vezető tartós távolléte esetén megbízás hiányában a felsős igazgatóhelyettes teljes jogkörben helyettesíti  közvetlenül irányítja a felső tagozat és a tanórán kívüli tevékenységek, DÖK munkáját  kapcsolatot tart a közintézményekkel. Az alsós igazgatóhelyettes  közvetlenül irányítja az alsó tagozat és a napközi munkáját  felelős a munka és tűzvédelmi előírások megtartásáért. Ellenjegyzési, utalványozási és átruházott hatáskörben munkáltatói jogkört gyakorol. Az iskolatitkár szakirányú képesítéssel rendelkező személyek, hatáskörük és felelősségük kiterjed a munkakörük szerinti feladatokra. Iskolatitkár Munkáját az ügyirat kezelési szabályzat alapján munkaköri leírásban meghatározottak szerint végzi. Feladatát munkahelyi titoktartással köteles végezni. Munkáltatói jogkört az igazgató gyakorolja. Hiányzása esetén helyettesítését az igazgatóhelyettesek látják el. IMIP vezető Az intézményi Minőségirányítási Program vezetőjét az igazgató bízza meg. Feladata:  összehívja és működteti a támogató csoportot  gondoskodik az összejövetelek dokumentációs kötelezettségének ellátásáról  összegző beszámolót készít a csoport munkájáról az iskolavezetés részére. Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel.

11

2.5.

Az iskolavezetőség Az igazgató döntés előkészítő, véleményező, javaslattevő testülete. A szakmai vezetőség tagjai:  igazgató  igazgatóhelyettesek  munkaközösség vezetők  IMIP vezető. Az igazgató által megállapított, tanévenkénti munkatervben meghatározott program alapján tanácskoznak. Az ülések összehívása az igazgató feladata. Az ülésre - napirendtől függően tanácskozási joggal meghívható a diákönkormányzat vezetője, a közalkalmazotti tanács elnöke és az iskolai érdekképviseleti szervek vezetői. Az operatív vezetési ügyekben az igazgató, az igazgatóhelyettesek és a gazdasági vezető az éves munkatervben meghatározottak alapján megbeszélést tart.

2.6.

A helyettesítés rendje: Az igazgatót akadályoztatása esetén - az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörében, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével - teljes felelősséggel a felsős igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogköreként fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes folyamatos távollét. Gazdálkodási és pénzügyi kérdésekben az igazgató helyettesítését a felsős igazgatóhelyettes látja el. Az igazgató és a felsős igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén az igazgató helyettesítése az alsós igazgatóhelyettes feladata. Mindhárom vezető távolléte esetén - ha a helyettesítésre más nem kapott megbízást az igazgatót az osztályfőnöki munkaközösség vezetője helyettesíti.

2.7.

Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje

2.7.1..Az iskolaközösség az alkalmazotti, szülői és tanulói közösség összessége. 2.7.2. A Szülői Szervezet A közoktatási törvény 59. §-a rendelkezik a szülői szervezetről.  Az iskola vezetésében a szülők képviseletét az iskolai Szülői Szervezet 2 tagú választmánya látja el. Az osztályok szülői szervezete választja meg a 2 főből álló bizottságot és az iskolai Szülői Szervezet elnökét.  Munkatervük 1-1 tanévre szól, évente 2 alkalommal üléseznek.  Véleményező jogkört gyakorol: az iskolai munkaterv, a tanév rendjének meghatározásában, a SZMSZ, a Házirend és a IMIP szülőket is érintő rendelkezéseiben. 2.7.3. A diákönkormányzat  A tanulók érdekvédelmét látja el, munkáját segítő tanár koordinálja.  Saját szervezeti és működési rendje szerint működik.

12

 Minden olyan kérdésben, ami a tanulók nagyobb közösségét érinti (tanuló létszám 50 %-át) ki kell kérni a Diákönkormányzat véleményét.  A Diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelésioktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben, fordulhat az iskolavezetéshez.  A Diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a házirend elfogadásakor illetve módosításakor.  A szervezett iskolai foglalkozásokon a tanuló által előállított termék (érték) az iskola tulajdonát képezi. Ha az iskola értékesíti a tanuló által előállított terméket (tárgyi vagy szellemi), akkor a bevétel felhasználásáról a tanulóval együtt közösen dönt.  Rendezvényeken az intézmény helyiségeit használhatja. 2.7.4. Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek diákjai a tanórák (foglalkozások) túlnyomó többségét az órarend szerint közösen látogatják. Az osztályközösség, az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége. Megválasztja az osztály osztálytitkárát, aki a diáktanács tagja. Az osztályközösség így önmaga diákképviseletéről dönt. 2.7.5. Az osztályközösség vezetője: az osztályfőnök. Az osztályközösség élén, mint pedagógus vezető, az osztályfőnök áll. Osztályfőnököt az igazgatóhelyettes és az osztályfőnöki munkaközösség vezető javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök jogosult az egy osztályban tanító pedagógusok mikro értekezletének összehívására. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre:  alaposan ismernie kell tanítványait és körülményeiket  az intézmény pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit, a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe veszi  együttműködik az osztály diákönkormányzattal, segíti a tanulóközösség kialakulását  koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját látogatja óráikat  aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői szervezetével, a tanítványaival foglalkozó nevelő tanárokkal és a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (pszichológus, logopédus, gyógytestnevelő, gyermekvédelmi felelős)  figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére  minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti  mikró- és a szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat, az ellenőrző könyv útján rendszeresen tájékoztatja szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről  ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat: az osztálynapló precíz vezetését, bizonyítványok kitöltését, a félévi és év végi statisztikai adatok

13

       

szolgáltatását, a továbbtanulással kapcsolatos adminisztrációt, orvosi vizsgálatok előkészítését, felméri a tanulók tankönyv támogatási igényeit, elvégzi az ezzel összefüggő adminisztrációt a sajátos nevelésű és az osztályfőnök által veszélyeztetettként jellemzett, alapellátásba kért gyermek érdekében együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel és a szakellátással prevenciós tevékenységéhez kéri az iskola pszichológus, védőnő, gyermekvédelmi felelős közreműködését pl.: mentálhigiéniás felvilágosítás, esetmegbeszélés, családlátogatás, szoc. támogatás (étkezéstámogatás, egyéb segélyek) ügyében saját hatáskörében - indokolt esetben - évi 3 nap távollétet engedélyezhet osztálya tanulójának, igazolja a gyerekek hiányzását biztosítja, hogy tanulói a kötelező orvosi vizsgálaton részt vegyenek tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanárón kívüli tevékenységek szervezésében az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, javaslataival és észrevételeivel a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét nevelő-oktató munkájához tanmenetet, a sajátos nevelésű gyermeknél fejlesztési tervet készít.

2.7.7.1. A belső kapcsolattartás általános formái és rendje Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét - a megbízott pedagógus vezetők által választott közösségi képviselők segítségével - az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartás rendszeres formái: a különböző értekezletek, fórumok, bizottsági ülések, iskolagyűlések, nyílt napok, tanácskozások, fogadóórák, levelezés, faliújság. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartásában, a rendszeres és konkrét időpontokat az iskola éves munkaterve tartalmazza, melyeket az iskola faliújságján ki kell függeszteni (a kapcsolattartás helyszíneit valamennyi esetben az intézmény biztosítja. 2.7.7.2. Szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítségében A munkaközösség véleményének kikérésével az intézményvezető 1 tanévre bízza meg a munkaközösség vezetőt. A tanév elején a szakmai munkaközösségek megválasztják a munkaközösség vezetőt, kinek megbízatása egy tanévre szól. A tanévet előkészítő munka során a munkaközösségek meghatározzák munkatervüket, melyet a nevelőtestületi értekezleten egyeztetnek egymással. Javaslatot tesznek: A tanév feladataira A törvényi változásokból adódó feladatok ütemezésére A szakmai programokra A továbbképzésekre IMIP-ben meghatározott feladatok ütemezésére, végrehajtására Szabadidős tevékenységekre Ünnepélyek időpontjaira

14

A tanév folyamán a szakmai munkaközösségek szükség szerint tartják közös értekezleteiket, foglalkozásaikat, továbbképzéseiket. Ezek időpontjait havi lebontásban az ütemterv tartalmazza, melyet a faliújságon függesztenek ki. Döntéseikkel, javaslataikkal segítik az intézményben dolgozó pedagógusok nevelőoktató munkájának tervezését, szervezését, ellenőrzését. Munkájukról a félévi , illetve az év végi értekezleteken szóban és írásban tájékoztatják a tantestületet, számot adnak a tervezett feladatok megvalósításáról. Javaslatot tesznek a következő év várható feladatainak lehetséges megoldásaira. A munkaközösségek és a munkaközösség vezetők feladatait az SZMSZ 4.5 és a 4.6 alpontjai szabályozzák. 2.7.8. A szülők tájékoztatásának formái:  szóbeli tájékoztatást tart az éves munkatervben rögzített, az általános munkaidőn túli időpontokban (szülői értekezletek, fogadóórák),  rendszeres írásbeli tájékoztatást ad (a tanulók tájékoztató füzetében). A szülői értekezletek Az osztályok szülői közössége számára a szülői értekezletet az osztályfőnök tartja. A szülők a tanév rendjéről, feladatairól a szeptemberi szülői értekezleten kapnak tájékoztatást. A leendő első évfolyamosok szüleit a felvételi értesítőn tájékoztatja az iskola a tanév kezdetét megelőző első szülői értekezletről - a beiratkozott tanulók iskolakezdésének zavartalansága érdekében. Az új osztályközösségek szeptemberi szülői értekezletén az osztályfőnök bemutatja az osztályban tanító valamennyi pedagógust, és a gyermekvédelmi felelőst. Az iskola tanévenként 2 szülői értekezletet tart. Rendkívüli szülői értekezletet az osztályfőnök és a szülői szervezet elnöke hívhat össze a felmerülő problémák megoldására az igazgató engedélyével. Fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként 4 alkalommal tart szülői fogadóórát. A gyermekvédelmi felelős heti 10 fogadóórát tart. Amennyiben a gondviselő fogadóórán kívüli időpontban is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie az érintett pedagógussal. Rendszeres írásbeli tájékoztatás. Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló tájékoztató füzetében feltűntetni. A tájékoztató füzetben a pedagógusnak minden bejegyzést dátummal és kézjeggyel kell ellátnia, a szóbeli feleleteket aznap, az írásbeli teljesítményeket a kiosztás napján.

15

2.7.9. Az intézményi tanács működése, valamint az intézményi tanács és a vezetők közötti kapcsolattartás formája, rendje Az intézményi tanács a helyi közösségek érdekeinek képviseletére a szülők, a nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat képviselőiből alakult egyeztető fórum, mely a nevelési-oktatási intézmény működését érintő valamennyi lényeges kérdésben véleménynyilvánítási joggal rendelkezik a jogszabályban meghatározottak szerint. Az iskola intézményi tanáccsal való kapcsolattartásáért az igazgató a felelős. Az intézményi tanácsot az ügyrendjében megnevezett tisztségviselője illetve tagja képviseli az iskolával való kapcsolattartás során. Az igazgató félévenként egy alkalommal beszámol az intézményi tanácsnak az iskola működéséről. Az intézményi tanács elnöke számára az igazgató a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott határidőn belül elküldi a nevelőtestület félévi és a tanévi pedagógiai munkájának hatékonyságáról szóló elemzését elvégző nevelőtestületi értekezletről készített jegyzőkönyvet. Az intézményi tanács képviselőjét meg kell hívni a szülői választmány és a diákönkormányzat vezetősége valamint az iskolaszék vezetője részére tartandó tájékoztató értekezletre, melyet az iskola igazgatója és helyettese(i) évente három alkalommal (tanév elején, félév végén és a tanév szorgalmi időszakának végén) hívnak össze. Az értekezleten az igazgató véleményezteti az éves iskolai munkatervet, a tanév helyi rendjéről szóló nevelőtestületi javaslatot, szól a tanév kiemelt feladatairól, valamint a tanulmányi munka értékeléséről, a munkatervben rögzített feladatok teljesítéséről. Szükséges esetben az intézményi tanács képviselője az iskolavezetőség, valamint a nevelőtestület értekezleteire is meghívható. Az intézményi tanács és az iskola vezetősége közötti kapcsolattartás egyéb szabályait az éves iskolai munkaterv és az intézményi tanács ügyrendje, valamint éves munkaprogramja határozza meg. 2.8.

Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere A külső kapcsolatok célja, formája és módja: Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi, szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel, cégekkel. A vezetők, valamint az oktató-nevelő munka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres személyes kapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival, meghívás vagy egyéb értesítés alapján. Az iskola együttműködik a fakultatív hit- és vallásoktatás megszervezésében az érdekelt egyházi és jogi személyekkel. A hit- és vallásoktatás időpontjának, helyének megállapításánál kikérjük a Szülői Szervezet és a Diákönkormányzat véleményét. Rendszeres külső kapcsolatok Intézményünk a feladatok eredménye ellátása érdekében rendszeres munkakapcsolatot tart számos szervezettel. Napi munkakapcsolat köti az intézményt a közös fenntartásban működő intézményekhez és szervezetekhez. Az intézményünkkel kapcsolatban álló szervezeteket a IMIP tartalmazza.

16

Az intézmény kapcsolatban áll  a fenntartóval  a fenntartó által finanszírozott többi közoktatási intézménnyel  a gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó társintézményekkel  a gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságokkal  a nevelési tanácsadó szolgálattal  a családsegítő központtal  a történelmi egyházak szervezeteivel  az intézményt támogató „Nyitni kék” Alapítvánnyal  a városban működő egyházi és más fenntartású oktató-nevelő intézményekkel  a közművelődési intézményekkel,  Városi Tűzoltóság,  Közlekedés-biztonsági Osztály  ANTSZ  Tankönyvkiadók, tankönyvterjesztők Kapcsolat a gyermekjóléti szolgálattal: A gyermekvédelmi felelős l.) jelez a gyermekjóléti szolgálatnak 2.) tájékoztatást ad 3.) családgondozót kér a gyermek és családjának támogatására, 4.) szakellátások, segélyezés, védelembevétel indítványozása A gyermekvédelmi védő-óvó intézkedéseket segítő külső kapcsolataink:  Székesfehérvár Megyei Jogú Város Gyámhivatal 8000 Székesfehérvár, Városház tér 2. gyámsági ügyek vagyoni ügyek tartásdíj megállapítás stb.  Székesfehérvári Kistérségi Szociális Alapszolgáltatási Központ 8000 Székesfehérvár, Piac tér 4. (tel: 202-400, 202-401) Gyermekjóléti Központ (tel: 202-400) Székesfehérvár, Tolnai u. 10. Családsegítő Központ (tel: 202-400) Székesfehérvár, Sütő u. 12. tanácsadás családgondozás, védelembe vétel helyettes szülői szolgálat stb.  Székesfehérvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Hatósági Főosztály Szociális ellátási és Gyermekvédelmi Székesfehérvár, Városház tér 1. pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi támogatások: - rendszeres gyermekvédelmi támogatás - rendkívüli gyermekvédelmi támogatás - étkezéstérítési kérelmek - tanszertámogatás stb.  Fejér Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat Székesfehérvár, Erzsébet u. 28. védelembe vétel

17

Iroda

a gyermek ideiglenes elhelyezése átmeneti, tartós nevelésbe vétel  Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Nevelési Tanácsadó Intézet Székesfehérvár, Salétrom u. 4-6. beilleszkedés zavarok vizsgálata tanulási zavarok vizsgálata viselkedés zavarok vizsgálata tanácsadás, foglalkozások  Fejér Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, Nevelési Tanácsadó és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Intézményegysége Székesfehérvár, Mátyás király u. 13. vizsgálat az iskola javaslatára áthelyezés felmentés  FINTI Szfvár., Seregélyesi u. 3. Szent György Kórház vizsgálatok gondozás  SZETA Alapítvány Székesfehérvár, Rákóczi u. 21. szociális támogatások krízissegélyek nyári táborozás gyermekvédelmi felelősök tapasztalatcseréje, továbbképzése  Székesfehérvári Rendőrkapitányság Bűnmegelőzési Alosztály  Karitatív szervezetek természetbeni segítség ingyenes orvosi, jogi tanácsadás stb. 3. Működési szabályok Az intézmény munkarendje 3.1.

Közalkalmazottak munkarendje:  A közoktatásban alkalmazottak körét a közoktatási törvény 15. §-a az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés egyes szabályait a 16. § és a 17. § rögzíti.  A közalkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait, az intézmény kollektív szerződése tartalmazza összhangban az (Munka Törvénykönyve) valamint az l992. évi XXXIII. törvénnyel (A közalkalmazottak jogállásáról).

3.2.

A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más közalkalmazottak munkarendje: Az intézményben a nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét a fenti jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. Munkaköri leírásaikat az igazgatóhelyettesek, vagy a gazdaságvezető készíti el.

18

A törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével az egyes részlegvezetők (igazgatóhelyettesek, gazdasági vezető) tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. Az intézményben a nem pedagógus közalkalmazottak helyettesítését a gazdaságvezető szabályozza az intézmény zavartalan működésének figyelembevételével a munkaköri leírásokban meghatározottak alapján. 3.3.

Pedagógusok munkarendje:  A pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény l9. §-a rögzíti és a Kollektív Szerződés tartalmazza.  A pedagógus munkakörbe tartozó feladatok leírását a túlórák és megbízások pénzügyi vonzata miatt a kollektív szerződés tartalmazza. (l992. XXXIII.tv.55.§ és l38)l992. (X.8.) kormányrendelet 7-8. §.)  A törvény 16. §-a szerint a nevelési- oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve a nevelő- oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal, a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll, heti 40 óra.  A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettesek állapítják meg az intézmény tantárgyfelosztása, órarendje függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni.  A pedagógus köteles 15 perccel a munkájának megkezdése előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus ügyeleti rendje 7.15-kor 7.30-kor kezdődik. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradást, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon köteles jelenteni az intézményvezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor tanmeneteit, vagy óraanyagát az igazgatóhelyettesekhez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást.  Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt legalább 1 nappal előbb a tanóra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanóra (foglalkozás) megtartására. A tanórák (foglalkozások) elcserélését az igazgató engedélyezi.  A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén lehetőség szerint - szakszerű helyettesítést kell tartani.  Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanóra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakórát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni.  A pedagógusok számára - a kötelező óraszámon felüli - a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség vezetők javaslatainak meghallgatása után.  A megbízások alapelvei: a rátermettség, a szaktudás, az arányos terhelés.

19

3.4. Az intézmény tanulóinak munkarendje Az intézményi rendszabályok (házirend) tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit, valamint a tanulók belső munkarendjének részletes szabályozását. A házirend betartása a tanuló számára kötelező. 3.5. A tanév helyi rendje: A szorgalmi idő az ünnepélyes tanévnyitóval kezdődik, és a tanévzáró ünnepéllyel fejeződik be. A szorgalmi idő előtt (a tanév előkészítése) és után (a tanév befejezése) a pedagógusok munkarendjét az igazgató határozza meg.  Az intézményi rendezvényekre (ünnepélyekre, tanulmányi és sport rendezvényekre) való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára egyenletes, képességeket és a rátermettséget figyelembevevő terhelést adjon. Az intézményi szintű ünnepélyeken, rendezvényeken a pedagógusok és a tanulók az alkalomhoz illő öltözékben jelenjenek meg.  A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi, katasztrófavédelmi és tűzvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási napon ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. Az új diákok a házirendet a beiratkozáskor ismerik meg.  Az intézmény pedagógusainak és más alkalmazottainak feladata a tanulói és gyermekbalesetek megelőzésében: - A balesetvédelmi előírások ismertetésénél ki kell térni a tanulók által használt termek, eszközök veszélyeire, használati rendjére. - A tanulói- és gyermekbalesetek jelentési kötelezettsége: A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanuló és gyermekbalesetet ki kell vizsgálni. Fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani. A jegyzőkönyv 1 példányát meg kell küldeni a fenntartónak a tanév végén. A súlyos balesetet az intézménynek azonnal be kell jelenteni a fenntartónak. Minden tanulóbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére. 3.6.

A tanítási (foglalkozási) órák, óraközi szünetek rendje, időtartama.  Az oktatás és a nevelés a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik pedagógus vezetésével, a kijelölt termekben. A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási (foglalkozási) órák megtartása után szervezhetők.  A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra reggel 8 órakor kezdődik. A kötelező tanítási órák délelőtt vannak. Rendkívül indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el.  A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A kötelező orvosi és egészségügyi vizsgálatok az igazgató által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást ne zavarják.

20

 Az óraközi szünetek időtartama: 15, illetve 10 perc, a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetet a tanulók lehetőség szerint az udvaron töltik, vigyázva saját és társaik testi épségére. Az óraközi szünet rendjét beosztott pedagógusok és diákok felügyelik. Az óraközi szünet ideje nem rövidíthető, a legkisebb időtartama 10 perc. A napközis foglalkozások 11.45 – 17 óráig, a tanulószobai foglalkozások 13 – 15.45 óráig tartanak.  A bemutató órák és foglalkozások, nyílt napok tartásának rendjét és idejét - a munkaközösségek javaslata alapján - munkaterv rögzíti, igazgatói engedéllyel tanévközben is tartható.  Az intézményben tartózkodás rendje: Az intézmény nyitva tartása: szorgalmi időben reggel 6.30 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legkésőbb 18 óráig.  Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon - rendezvények hiányában – zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt, eseti kérelmek alapján.  A tanuló tanítási idő alatt csak az osztályfőnöke vagy az igazgatóhelyettes engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Az iskolában tartózkodás további rendjét az iskolai rendszabályok határozzák meg (házirend).  Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel: a vendégek kötelesek nevüket bejegyezni a portán lévő vendégkönyve. Ezután az iskola titkárságára felmenni, ahol útbaigazítást kaphatnak arról, hogy hol találják meg az általuk keresett személyt, amennyiben nem tartózkodik az intézményen, kötelesek elhagyni az iskola épületét.  Nevelőket, diákokat a tanóra ideje alatt zavarni tilos! 3.7. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje: Az iskola épületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős:  a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért,  az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,  az energiafelhasználással való takarékoskodásért,  a tűzés balesetvédelem, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért.  A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. A tanítási időn kívül rendszeres foglalkozásokon való részvételt a szülő írásban kéri, amit az osztályfőnök hagy jóvá. A továbbiakról a házirend rendelkezik.  Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet.  Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket zárni kell. (Tanítás után, felsős termekben a takarítók, az alsós termekben a napközis nevelők.)

21

 Biztonsági rendszabályok: nyitvatartási időben is zárva kell tartani a bejárati ajtót.  Az intézmény kulcsainak használatát külön szabályzat írja elő.  Az intézmény helyiségeinek bérbeadása a gazdaságvezetővel történő egyeztetés után lehetséges, bérleti szerződés megkötésével. 3.7.1. Technika terem rendje: 1.) A műhelyben csak tanári felügyelettel lehet tartózkodni! 2.) A szerszámokat rendeltetésszerűen, balesetmentesen kell használni, meghibásodását azonnal jelezni kell a szaktanárnak. 3.) Felszereléseket a kijelölt helyre kell tenni. 4.) A tanuló a munkahelyét csak indokolt esetben hagyhatja el. 5.) A műhelyben csak kéziszerszámokat vagy törpefeszültséggel működő fúrógépeket használhatnak a tanulók. 6.) A konyha háztartási gépeit csak tanári felügyelettel lehet használni (villanytűzhely, vasaló, robotgép, teafőző stb…). 7.) Munka után a teremben rendet kell rakni, a hulladékot összetakarítani és kezet mosni. 8.) A műhelyben ügyelni kell a saját és a társak testi épségére. 9.) A tanuló a szándékosan okozott kárt, rongálást köteles megtéríteni, vagy megjavíttatni. 10.)Bármilyen baleset történik azonnal jelenteni kell! 3.7.2. A számítástechnika – szaktanterem rendje: 1.) 2.) 3.) 4.) 5.)

A szaktanteremben csak nevelői felügyelettel lehet tartózkodni! A számítógépet csak tanári utasításra lehet működésbe hozni és kikapcsolni! A számítógépre adatot feltelepíteni tilos! A teremben enni, inni nem szabad! A tanterem ajtaját óra végén kulccsal zárni kell!

3.7.3. Tornatermi rend: 1.) Az öltözőkben és a tornaterem folyosóján csak azok tartózkodhatnak, akiknek testnevelés órájuk volt, vagy lesz, vagy délutáni sportfoglalkozáson vesznek részt. 2.) A tornateremben tanári (edzői, csoportvezetői) felügyelet nélkül senki sem tartózkodhat. 3.) Az öltözőkben hagyott értékekért a tanárok és az iskola felelősséget nem vállal. 4.) Az öltözőt mindenki köteles tisztán, rendben átadni a következő csoportnak. 5.) A tornateremben, folyosón, öltözőkben történő minden rongálást az iskola a tanulóval, illetve a kár okozójával megtérítteti. 6.) A tornaterem berendezéseit és a sportszereket csak rendeltetésszerűen szabad használni a balesetek elkerülése érdekében. 7.) A tornateremben mindenki köteles fokozottan vigyázni saját és társai testi épségére, a balesetek elkerülésére. 8.) A tornaterembe utcai cipővel bemenni tilos!

22

3.7.4. Tantermi rend: 1.) Az iskola tantermeit a tanítási idő és a tanórán kívüli foglalkozások alatt az iskola tanulói az órarendnek megfelelően használhatják. 2.) Tanítási időn kívül (ami órarendben nem rögzített) csak tanári felügyelettel használhatják. 3.) A tanterem berendezési tárgyaiban észlelt bármilyen hibát, hiányosságot az osztályfőnöknek, szaktanárnak jelezni kell! 4.) A tanterem berendezési tárgyaiért az órarend szerint ott tartózkodó osztály a felelős. 5.) Mindenkinek ügyelni kell a tanterem tisztaságára, rendjére! 6.) A szándékosan okozott kárt, rongálást a tanulók kötelesek megtéríteni, megjavítani! 7.) Utolsó óra illetve napközi után a székeket fel kell rakni, a padokból a szemetet ki kell szedni, táblát le kell mosni! 3.7.5. Udvari rend 1.) Az udvaron csak tanári felügyelettel tartózkodhat tanuló, a tanítás ideje alatt. 2.) Az udvaron levő sport és játék eszközöket csak a rendeltetésnek megfelelően lehet használni a beleset elkerülése érdekében. 3.) A növényeket, fákat óvni, védeni kell! 4.) Fokozatosan kell vigyázni a saját és társaink testi épségére. 5.) A hiányosságok, rendellenességek észlelését azonnal jelezni kell az ügyeletes tanárnak vagy osztályfőnöknek. 6.) 16 óra után az iskolai udvar létesítményeinek használata közben bekövetkezett balesetért, szándékos rongálásért az iskola felelősséget nem vállal. 7.) Kosárlabda palánkra, védőhálóra és kapufára felmászni nem szabad. 3.7.6. Az étteremi rend 1.) Az étteremben a tízórait, ebédet, uzsonnát a tanévenkénti órarend szerint megjelölt időben kell elfogyasztani azoknak, akik napközisek vagy menzások. 2.) Étkezés után rendet kell hagyni. 3.) A berendezési és használati tárgyakat óvni kell, az okozott kárt meg kell téríteni. 4.) Az étkezés előtt és alatt fegyelmezetten, kultúráltan kell viselkedni. 5.) Az étteremből élelmet kihozni tilos! 6.) Az iskolatej tárolása – hűtőben, elfogyasztása az étteremben történik. 4.

Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségek

4.1. Az intézmény nevelőtestülete  A nevelőtestület tagjai a nevelési- oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottai, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozói.  A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérésekben a nevelési oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e

23

törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.  A nevelőtestület minden tagja aktívan és felelőséggel közreműködik az intézmény működését biztosító egyéb szabályzatok betartásában. 4.2.

A nevelőtestület értekezletei, mikroértekezletei:  A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: - tanévnyitó-, tanévzáró értekezlet - félévi és év végi osztályozó értekezlet - nevelési értekezlet - munkaértekezlet - osztályfőnöki munkaközösség foglalkozásai munkaközösségi foglalkozások.  Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására, amennyiben a nevelőtestület, valamint az intézmény igazgatója, vagy vezetősége szükségesnek látja. A nevelőtestület értekezletein emlékeztető feljegyzés készül az elhangzottakról.  A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését (osztályozó értekezletek) az osztályközösségek problémáinak megoldását mikroértekezleti formában végzi. A nevelőtestület mikroértekezletén csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. A mikroértekezletek állandó időpontjait a munkaterv rögzíti, felelősök az osztályfőnökök. Mikroértekezlet szükség szerint az osztályfőnök megítélése alapján – bármikor – tartható az osztály aktuális problémáinak megoldására.

4.3. A nevelőtestület döntései, határozatai A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályokban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. A nevelőtestület döntési jogkörei:  Pedagógiai Program elfogadása  SZMSZ elfogadása  Házirend elfogadása  IMIP elfogadása  Éves munkaterv elfogadása  Értékelések, beszámolók  Tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása  Tanulók fegyelmi ügyeiben intézkedés  Intézményvezetői program szakmai véleményezésében  Nevelőtestületet képviselő pedagógus kiválasztása  DÖK működésének jóváhagyása  Saját feladatainak, jogainak tényleges átruházása. 4.4.

A nevelőtestület által átruházott feladatkörök:

24

A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruháztatja a szakmai munkaközösségre, diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles – a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon – azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. 4.5. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei A Nkt 71.§ (1) bekezdése alapján az intézményben dolgozó pedagógusok munkaközösségeket hozhatnak létre. 4.6.

A szakmai munkaközösségek tevékenysége. A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján – a Pedagógiai Programmal és az éves munkatervvel összhangban – a szakmai munkaközösségek feladatai:  koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakma színvonalát, minőségét  fejlesztik a szaktantárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat  végzik a tantárgycsoportjukkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését  kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét  szervezik a pedagógusok továbbképzését  az intézmény fejlődése érdekében pedagógiai kísérleteket végeznek  koordinálják a tankönyvek, taneszközök kiválasztását A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai:  összeállítja az intézmény Pedagógiai Programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programját  irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség szakmai munkájáért, a szaktárgyi oktatásért  módszertani és szaktárgyi értekezleteket tart, bemutató foglalkozásokat (tanórákat) szervez, segíti a szakirodalom felhasználását  elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit, felügyeli a tanmenetek szerinti előrehaladást és a követelményrendszernek való megfelelést  javaslatot tehet a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére  képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé, és az iskolán kívül  összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára, igény szerint az intézményvezető részére  állásfoglalása, javaslata, vélemény-nyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait  az osztályfőnöki munkaközösség tagja az osztályfőnökön kívül valamennyi tanító és tanár.  a pedagógusok belső értékelésében, ellenőrzésében részt vesz.

25

5. A tanulók felvételének, jutalmazásának és fegyelmezésének elvei és formái, hiányzásuk igazolása. 5.1.

Tanulói jogviszony felvétellel, beiratkozással, átvétellel jön létre. A felvételről az igazgató dönt.

5.2.

A gyermek tanulói jogai és kötelességei A közoktatási intézményben nevelt vagy oktatott gyermek jogait a 1993. LXXIX.tv. többször módosított közoktatási törvény 10-12 §-ai, valamint 69-73 §-ai szabályozzák. Az intézmény megteremti a feltételeit a jogok érvényesítésének és kötelezettségek teljesítésének. A tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával a helyi iskolai munkarenddel kapcsolatos részletes szabályokat a Házirend tartalmazza.

5.3.

A tanulói jogviszony megszűnése. A közoktatási intézményekhez a gyermekeket, megszűnéséről a törvény 75 §-a rendelkezik.

tanulókat

fűző

jogviszony

5.4. A tanulók jutalmazásának elveit a Házirend szabályozza. 5.5.A jutalmazás formáit a Házirend szabályozza. 5.6. Fegyelmi büntetések eljárásrendje: A szülőt írásban, hivatalosan értesíteni kell a fegyelmi eljárás megindításáról. A levél kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül dönthet a szülő, hogy igénybe veszi-e az egyeztető eljárást (lásd későbbiekben). Ha nem érkezik érdemi válasz, akkor meg kell kezdeni a fegyelmi eljárás hivatalos menetét. A fegyelmi eljárás lefolytatására az igazgató megbízásából létrejött Fegyelmi Bizottság jogosult. Kiszabható büntetések: - megrovás szigorú megrovás kedvezmények, juttatások megvonása (hat hónapnál nem hosszabb időtartamra) áthelyezés másik osztályba, iskolába. A fegyelmi határozat hat hónapra fel is függeszthető. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. A fegyelmi eljárás megindításakor mód van rá, hogy a szülő kezdeményezze a felfüggesztését és az egyeztető eljárás megindítását kérvényezze. Erre a fegyelmi eljárás megindításáról szóló levél kézhezvételétől számított öt munkanap áll rendelkezésére. Amennyiben ezt igényli és jelzi az iskola vezetőségének, és a sértett is hozzájárul, akkor 15 nap áll rendelkezésre az egyezség létrejöttére. Célja: a kötelességszegéshez vezető események feldolgozása, sikeres orvoslása a sértett és a kötelességszegő

26

között. Az iskola feladata, hogy biztosítsa az egyeztetési eljárás működtetéséhez szükséges feltételeket. Az igazgató által kijelölt felelős személynek kell értesíteni a feleket, beszerezni a szülők nyilatkozatát, rendelkezni a nyilvánosság kérdéséről és az iratkezelés helyéről (titkárság). Az egyeztető eljáráson részt vesz: kötelességszegő, mulasztó tanuló, kiskorú esetén a szülő, gondviselő is, osztályfőnök szaktanár fegyelmi bizottság elnöke iskola igazgatója (a fegyelmi vétség nagyságától, súlyától függően) Mivel a szülői szervezet és a diákönkormányzat kezdeményezésére került a házirendbe ez a lehetőség, ezért képviselői legyenek jelen az egyeztető eljáráson. Az egyeztető eljárást olyan nagykorú személy vezetheti, akit mind a sérelmet elszenvedő fél, mind a kötelességszegő tanuló elfogad. Ez lehet felkért közvetítő is. Közös kezdeményezés esetén az orvosláshoz szükséges időre, - de legfeljebb 3 hónapra - fel kell függeszteni a fegyelmi eljárást, ha az orvoslás, kártérítés megtörtént a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. A felek aláírásukkal igazolják, hogy a sérelem orvoslására kötött megállapodásról és a felfüggesztésről szóló jegyzőkönyvben foglaltakkal egyetértenek, és azt elfogadják. Ha a felek írásban kikötik az egyeztető eljárás megállapodásait, a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, a nagyobb közösségekben nyilvánosságra lehet hozni. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárást nem kérik, továbbá ha az írásbeli bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított 15 napon belül az egyeztető eljárás nem vezet eredményre. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett, kiskorú esetén a szülő, gondviselő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. A megszüntetésről a fegyelmi bizottság elnöke a feleket írásban értesíti. Harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja. Fegyelmi tárgyalás menete: A fegyelmi eljárás megindításáról a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével a tanulót és a kiskorú szülőjét írásban értesíteni kell. Meghallgatás: célja, hogy kiderüljön van-e vita a tényállásról. Ha a tényállás minden érdekelt fél számára egyértelmű, akkor az eljárás során fegyelmi tárgyalás nélkül is meghozható a fegyelmi határozat. Fegyelmi tárgyalás: Ha a diák vitatja a terhére rótt kötelességszegést, akkor kötelező a fegyelmi tárgyalást megtartani.

27

Meg kell hívni a tanulót, a szülőt. Tárgyalás menete: 1. A tárgyalás elején a tanulót figyelmeztetni kell a jogaira. 2. Ismertetni kell a tanuló terhére rótt kötelességszegést. 3. Be kell mutatni a rendelkezésre álló bizonyítékokat. 4. Lehetőséget kell biztosítani a tanuló, szülő és a képviselőjük számára az ügyre vonatkozó iratok megtekintésére, és bizonyítási indítványaik megtételére. 5. Meg kell hallgatni az intézményi diákönkormányzat véleményét a konkrét ügyről. 6. Fegyelmi határozathozatal. 7. A fegyelmi határozat szóbeli kihirdetése rövid indoklással. A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell vezetni. A fegyelmi határozat meghozatalakor a következőket kell figyelembe venni: - Törvényességi követelmény - Személyes felelősség elve. - Az ártatlanság védelme - Bizonyítottság követelménye - Fokozatosság elvének betartása Jogorvoslat: Elsőfokú fegyelmi határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetében a szülő nyújthat be eljárást megindító kérelmet a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a fegyelmi jogkör gyakorlójához. 1. Felülbírálati kérelem, ha a felelősségre vonás jogszerűségét nem vitatja, de túl súlyosnak ítéli meg a kiszabott büntetést. 2. Törvényességi kérelem, ha a kiskorú szülője szerint az eljárás során jogszabálysértés történt. A másodfokú jogkör gyakorlója az intézmény fenntartója. A másodfokú döntés ellen bírósági felülvizsgálatot lehet kérni. 5.7. A tanulói távolmaradás igazolását a Házirend szabályozza. Gyermeke, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelése. Ha az intézményben a tanulók hiányzása alapján járvány alakul ki, pl. infulenza, akkor ha szükséges a felügyeleti szerv értesítése. Megelőző intézkedés többszöri kézmosás, szellőztetés, ajtók, padok, vizesblokkok napi többszöri fertőtlenítése. Balesetek megelőzése érdekében tanév elején bejárást végzünk. Felmerülő balesetveszélyt, ha lehetséges azonnal elhárítjuk, ha szükséges a fenntartónak jelezzük. 5.8. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje. A tanórán kívüli foglalkozások célja  Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez

28

 Az intézményben az alábbi tanórán kívüli szervezett foglalkozási formák léteznek: napközi-, tanulószobai foglalkozások, szakkörök, énekkar, sportkör, felzárkóztatás, tanulmányi-, szakmai- és sportversenyek, könyvtár, kulturális rendezvények, tanfolyamok. A fenti foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettesek rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. A napközis és tanulószobai foglalkozások a tanórára való felkészülés szabadidő hasznos eltöltésének színterei. A szülő kérésére gyermekének napközis vagy tanulószobai ellátást biztosítunk. A felvételről az igazgató dönt az osztályfőnök, gyermekvédelmi felelős javaslata alapján. A napközis és tanulószobai foglalkozásokról való eltávozás csak a szülő tájékoztató füzetbe beírt kérelme alapján történhet, a napközis nevelő engedélyével. Szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően, a munkaközösség vezetők javaslata alapján indít az iskola. A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek, erről, valamint a látogatottságról naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkörműködéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakköröket fel kell tüntetni az éves munkatervben és a tantárgyfelosztásban, a működés feltételeit az iskola költségvetésében biztosítani kell. Az iskola énekkara sajátos diákkörként működik, a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben. Vezetője az igazgató által megbízott kórusvezető tanár. Az énekkar biztosítja az iskolai ünnepélyek és rendezvények zenei programját. Az iskolai sportkör (ISK) a tanulók mozgásigényének kielégítésére, a mozgás, a sport megszerettetésére alakul, keretében sportcsoportok szervezhetők, melyet tantárgyfelosztásban rögzített nevelő tart. Az ISK, mint szervezeti forma önálló szabályzat alapján működik, az iskola tanulóinak nyújt lehetőséget sportköri foglalkozásokon. Működésének rendje a tantárgyfelosztás melléklete. A felzárkóztatás célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való fejlesztés. A felzárkóztatást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. A tanulmányi-, szakmai- és sportversenyeken való részvétel a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. A tanulók az intézményi, a települési és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve a Szülői Szervezet jóváhagyásával.

29

Az iskola könyvtára minden tanítási napon nyitvatartási idejében, valamint a könyvtári tanórákon áll a tanulók és a pedagógusok rendelkezésére. Használati rendjéről a könyvtár működési rendje intézkedik. Az intézmény a diákok részére tanulmányi kirándulásokat szervez, amennyiben a szülők kérik, melyeknek célja – a Pedagógiai Program célkitűzéseivel összhangban – hazánk tájainak és kulturális örökségének megismertetése és az osztályok közösségi életének fejlesztése. Az iskola tanulói közösségei (osztályok, diákkörök, szakkörök) egyéb rendezvényeket is tarthatnak. Az ilyen jellegű rendezvényeket engedélyezési céllal be kell jelenteni az intézmény vezetőségének, és az engedélyezett összejöveteleken biztosítani kell a pedagógusi részvételt is. 5.9.Az intézményi hagyományok ápolása, ünnepélyek rendje Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei: tanévnyitó, október 6., október 23., március l5., június 4., tanévzáró. Az iskolaszintű versenyek és szórakoztató rendezvények: karácsony, farsang, diszkó, Tolnais-napok, tanulmányi-, kulturális- és sportversenyek. Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete lányok: sötét szoknya, fehér blúz fiúk: sötét nadrág, fehér ing. 6. Egyéb rendelkezések 6.1. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a tanórán kívüli foglalkozásokra is. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét, ütemezését a tanévenkénti munkaterv tartalmazza. Az ellenőrzési tervben nem szerepelő eseti ellenőrzésekről az igazgató dönt. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak:  igazgató  igazgatóhelyettesek  munkaközösség-vezetők  szaktanárok, tanítók Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettesek munkáját. Az igazgatóhelyettesek ellenőrzési tevékenységüket a vezetői feladatmegosztásból következő saját területükön végzik. A munkaközösség-vezetők az ellenőrzési feladatokat a

30

munkaközösség tagjainál a szaktárgyukkal összefüggő területeken látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az illetékes igazgatóhelyettest. Az ellenőrzés módszerei:  a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása  írásos dokumentum vizsgálata  tanulói munkák vizsgálata  beszámoltatás szóban, írásban. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni. Intézményben teljesítménypótlékot nem alkalmazunk. 6.3.

Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Tűz- és katasztrófa veszély esetén:  azonnal jelenteni igazgatónak illetve tűzoltóságnak  a tűzriadó jelére – apró csengetés, kongatás – el kell hagyni a termeket  az óraadó tanár döntse el, van-e idő a felszerelések, táskák, ruházat összeszedésére  csukják be a tanterem ablakait, ajtóit  a menekülés útvonalát és gyakorlásának módját, idejét a Tűzriadó terv tartalmazza  a tanteremben történő várakozás esetén tömítsük az ajtóréseket nyissunk ablakot  kivonulás után ellenőrizzük a létszámot  rossz idő esetén a Sziget Utcai Általános Iskolába vonulunk.  részletes leírást a Tűzvédelmi Szabályzat tartalmaz. Bombariadó esetén:  A bombariadó bejelentést azonnal közölni kell az igazgatóval (helyettessel).  Az igazgató a hír alapján a rendőrség felé jelzi a fenyegetést, „bombariadót” rendel el.  Bombariadó jele: háromszori rövid csengetés (kongatás).  A jelre Tűzvédelmi terv alapján az iskolát kiürítik.  A bombariadó miatt elmaradt tanítási órákat (ha kettőnél több) az igazgató pótoltatja. Rendkívüli események (pl. hóakadály esetén):  Első teendő a vidéki tanulók szüleinek értesítése.  Ha a szülő nem tudja hazaszállítani a gyermekét, elhelyezéséről az igazgatónak gondoskodnia kell.  Szükség esetén az igazgató rendkívüli tanítási szünetet rendel el a fenntartóval való egyeztetés után.  Iskolánkban a Közoktatási Törvénynek megfelelően tilos a reklámtevékenység, kivéve ha a reklám gyermekeknek, tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve kulturális tevékenységgel függ össze.

31

6.4.

Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje. Az iskolában az egészségügyi felügyeletet és ellátást iskolavédőnő, iskolaorvos, fogorvos biztosítja. Az egészségügyi ellátás a következő területekre terjed ki:  a tanulók évfolyamonkénti vizsgálata  a könnyített- és gyógytestnevelés besorolásának elkészítése,  a színlátás és látásélesség vizsgálata,  fogászati kezelés. Az egészséges életmódra nevelés. A fiatalok egészséges pszichés és testi fejlődése szükségessé teszi az egészségügyi felvilágosítást. Az iskolai védőnő az osztályfőnök kérésére a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében felvilágosító előadásokat tarthat. Különösen fontos, hogy a tanulók az egészséget veszélyeztető élvezeti szerek káros hatásairól (dohányzás, droghasználat, alkoholfogyasztás, stb.) az életkoruknak megfelelő módon tájékozódhassanak.

6.5.

Mindennapos testedzés formái, testnevelés, gyógytestnevelés, könnyített testnevelés rendje. Közoktatási intézményünk a tanulók egészséges fejlődése érdekében biztosítja a mindennapos testedzést. A tanulók hetente az órarendbe illesztetten 2-3 testnevelés órán vesznek részt, - a többi napon a testnevelő tanárok tömegsport keretében, illetve a tanórákba beépített 30 perces sportfoglalkozások keretében tartanak számukra testedzéseket. Az egészséges tanulókat testnevelés óráról átmeneti időre csak az iskolaorvos mentheti fel, - szakorvosi vélemény alapján. A felmentést a tanuló köteles a testnevelő tanárnak átadni. A tanulók egy részének egészségi állapota indokolhatja, hogy az iskolaorvos könnyített- vagy gyógytestnevelési foglalkozást írjon elő a számukra. A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz ugyan az órarendi testnevelés órákon, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat – állapotától függően – nem kell végrehajtania. Az iskolaorvos – a szakorvosi vélemény figyelembe vételével – a tanulókat gyógytestnevelési foglalkozásokra utalhatja. A gyógytestnevelési foglalkozásokon az érintett tanulók számára szükséges speciális gyakorlatokat végzik. Az órarendben rögzítjük.

6.6.

A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásnak rendje Intézményünk ellátja a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat: Felderíti a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, tanuló érdekében intézkedést kezdeményez. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását a Gyermekjóléti Szolgálat, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyek, intézmények, hatóságok segítik. Helyi adottságainknak megfelelően nagy gonddal szervezzük a prevenciós tevékenységet, amely beépül az oktatásba, kiegészíti a

32

nevelést. Az osztályfőnök és a szakellátás szakemberei interaktív foglalkozásokkal, a szabadidős tevékenységek szervezésével ellensúlyozzák, megelőzik az ártalmas hatásokat. 6.7.

Térítési díjak fizetésének rendjét a Házirend szabályozza.

6.8.

A tankönyvellátás rendje:  Minden tanév decemberétől januárig terjedő időszakában a pedagógusok tájékozódnak a tankönyvkiadók ajánlatairól, kiállításairól. Megtekintik az új kiadványokat.  Miután január hónapban megérkezik a Közoktatási tankönyvjegyzék és megrendelhető CD-ROM, a tantestület tájékozódhat arról, hogy a megrendelni kívánt tankönyvek szerepelnek-e a tankönyvjegyzékben.  Az iskolai könyvtárban kölcsönzési időben a katalógusban megtekinthető a kölcsönözhető tankönyvek, ajánlott és kötelező irodalom választéka.  Február 10-ig az alsós és felsős munkaközösségek elkészítik a tankönyvrendeléseiket és leadják a tankönyvrendelésért felelős pedagógusnak (tankönyvfelelős).  A tankönyvfelelős összesíti a rendeléseket és osztályonként kiszámolja a tankönyvek árát.  Határidő: február 18.  Február 25-ig az igazgató tájékoztatja a Szülői Szervezetet a tankönyvek megrendelésének módjáról, osztályonkénti áráról az osztályfőnökök pedig szülői értekezleten minden szülőt tájékoztatnak erről.  Az iskola terjesztési szerződést köt a tankönyvszállítóval február 25-ig.  A szállító megbízási szerződést köt az igazgató által kijelölt tankönyvfelelőssel február 25-ig.  A tantestület által jóváhagyott tankönyvrendelést a szállító eljuttatja február 28ig az érintett szállítóknak.  Az iskola szükség esetén a tankönyvrendelést módosíthatja június 20-ig.  A tankönyvek szállítására augusztus utolsó két hetében kerül sor.  A tanítás kezdete előtti 3 napban fizetik be a tanulók a tankönyvek árát az iskolában kifüggesztett rend szerint. Ekkor lehet a más módon beszerzett tankönyvek árát (a könyv tartalmi egyeztetése után) beszámítani a fizetendő összegbe.  A tankönyvek kiosztása az első tanítási napon történik.  A maradék tankönyvek visszáruzása: szeptember 15-ig.  A tankönyvfelelős elszámol a szállítóval: szeptember 30-ig.

6.9.

A felnőttoktatás formái. Intézményünkben a pedagógusok továbbképzését középtávú továbbképzési terv és éves beiskolázási ütemterv tartalmazza.

6.10.

Az intézményben kötelezőn kívül használható záradékok Az intézményben a kötelező záradékokon kívül használható záradék  Emelt szintű vizuális képzésben vett részt.

33

Kapják a rajzos osztály tanulói. Bizonyítványba, törzslapra kell írni. 

Kiemelkedő magatartásáért (szorgalmáért, tanulmányi munkájáért) nevelőtestületi dicséretben részesül. Kapják a kitűnő tanulók, jeles tanulók. Bizonyítványba, törzslapra kell írni.

6.11. Elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatvány lehet: - KIR program - Határozatok - KIR ki-be jelentések - Diákigazolvány - Továbbtanulási lap Igazgatóhelyettesek, iskolatitkár állíthatja elő. Az igazgató aláírásával, iskola pecsétjével ellátva válik hitelessé. Iktatás után tartalmának megfelelően elhelyezésre, kiküldésre az illetékes személynek, hivatalnak.

34

7. Záró rendelkezések  Az intézmény rendelkezik iratkezelési szabályzattal, melynek része az adatkezelési szabályzat.  A Szervezeti és Működési Szabályzatot és a Házirendet elfogadása előtt a Diákönkormányzattal, a Szülői Szervezettel az igazgató ismerteti és a szervezetek az egyetértési jogukat gyakorolhatják. A szabályzatokat a mellékleteivel együtt a nevelőtestület véleményezi és fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával lép életbe.  Az intézmény Pedagógiai Programja, Helyi tanterve, Szervezeti és Működési Szabályzata, Házirendje, a MIP az iskola könyvtárban bármikor megtekinthető a szülők és tanulók részére.  Különös közzétételi lista A Tolnai Utcai Általános Iskola, mint nevelési- oktatási intézmény – tevékenységéhez kapcsolódóan – meghatározott adatokat közzéteszi különös közzétételi lista formájában. A www.tolnaiiskola.lapunk.hu honlapunkon bárki számára, személyazonosításra alkalmatlan formában, korlátozástól mentesen, kinyomtatható és részleteiben is kimásolható módon, a betekintés, a letöltés, a nyomtatás, a kimásolás és a hálózati adatátvitel szempontjából is díjmentesen történő hozzáférhetést biztosítani kell. A különös közzétételi listát szükség szerint, de legalább nevelési évenként, illetve tanévenként felül kell vizsgálni. A különös közzétételi lista tartalmazza: 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 2. a nevelő és oktató munkát segítők száma, feladatköre, iskolai végzettsége és szakképzettsége 3. Az országos mérés – értékelés eredményei, évenként feltüntetve 4. Az intézmény lemorzsolódási, évismétlési mutatói 5. Általános iskolában a volt tanítványok nyolcadik – kilencedik évfolyamon elért eredményei, évenként feltüntetve, középiskolai, szakiskolai továbbtanulási mutatók 6. Szakkörök igénybevételének lehetősége, mindennapos testedzés lehetősége 7. Hétvégi házi feladat szabályai, iskolai dolgozatok szabályai 8. Iskolai tanév helyi rendje 9. Iskolai osztályok száma, illetve az egyes osztályokban a tanulók létszáma Székesfehérvár, 2004. november 24.

Mihókné Pluhár Teréz igazgató

35

1.sz. melléklet Könyvtár Szervezeti és működési szabályzata A könyvtár neve:

Tolnai Utcai Általános Iskola Könyvtára

A könyvtár címe:

8000 Székesfehérvár, Tolnai u. 41.

Létesítésének ideje:

1983.

Elhelyezése:

az iskola épületében

Alapterülete:

57 m2 Helyiségek száma:

A könyvtár bélyegzője:

Fenntartása és szakmai irányítása A könyvtár a Tolnai Utcai Általános Iskola szervezetében működik. Fenntartásáról és fejlesztéséről az iskola igazgatója gondoskodik, működését ellenőrzi. Feladatai Az iskola pedagógia programjával összhangban biztosítja az iskola nevelői és tanulói számára az oktatáshoz és tanuláshoz szükséges ismerethordozókat. A könyv- és könyvtárhasználati ismeretek tanításával, szolgáltatásának egész rendszerével a tanulók önálló ismeretszerző képességének kialakítására törekszik. Központi szerepet tölt be az iskolai olvasás és könyvtár-pedagógiai tevékenységben. A nevelő testület aktív közreműködésével szervezi a tanulók könyvtárhasználóvá nevelését, a kívánatos olvasási szokások kifejlesztését. Használóinak köre: -

az iskola tanulói pedagógusai

Állományának alakítása, gazdálkodása A könyvtár tantervi követelményeknek megfelelően folyamatosan, tervszerűen és arányosan fejleszti állományát. A könyvtáros az állomány alakításában figyelembe veszi az igazgató, a nevelőtestület, a diákközösség javaslatait és az iskolai könyvtári környezetének adottságait.

36

A könyvtár állományának gyarapításáért, minőségéért a könyvtáros felel, hozzájárulása nélkül a gyűjteménybe dokumentum nem vásárolható. Állományba vétel, ajándék és csere útján a gyűjtőköri elvnek megfelelően gyarapodik. Feladatainak ellátásához szükséges anyagi feltételeket az iskola a költségvetésben előre megtervezetten, folyamatosan biztosítja, a megrendeléseket az igazgató hagyja jóvá. Lásd a könyvtár /forrás központ/ gyűjtőköri szabályzatát. 1. sz. melléklet. Állomány egységei és azok raktári rendje Nyomtatott dokumentumok: Kézi- és segédkönyvtár: az oktatáshoz szükséges legfontosabb enciklopédiákat, általános- és szaklexikonokat, nyelvészeti ill. idegen nyelvi szótárakat, a különböző tantárgyakhoz kapcsolódó szakirodalmi munkákat, művészeti albumokat foglalja magába. Helyben használható állományegység. Raktári rendje: szak, ezen belül betűrendben. Könyvtáros segédkönyvtára, melynek elhelyezése megegyezik az előzőével. Kölcsönözhető ismeretközlő és szépirodalmi állomány: Raktári rendje: szépirodalom betűrendben, ismeretközlő irodalom szak, ezen belül betűrendben. Külön gyűjtemények:  nevelői kézikönyvek, tankönyvek, brossúrák Nem hagyományos dokumentumok:  Video és hangfelvételek, hanglemezek, CD Raktári rendjük: külön egységként raktári szám szerint bontásban Számítógépes dokumentumok: multimédia Letéti állományok: a könyvtárból egy tanévre szólóan kihelyezett szaktantermi letétek. Az állomány nyilvántartása A dokumentumok állományba vétele a 3/1975. /VII. 17./ KM-PM. sz. együttes rendelet és az MSZ. 3448-78 szabvány szerint történik. A tartós megőrzésre szánt dokumentumokat 8 napon belül állományba veszi a könyvtáros.

37

Az állomány ellenőrzése és védelme -

A könyvtár állományának ellenőrzését a 3/1975. KM.PM. együttes rendelet szerint végezzük. Az olvasók által elveszített, megrongált dokumentumoknak az értékét a következő módon téríteti meg a könyvtár: Mindig a dokumentum forgalmi értékét térítettjük meg. Az elveszett, elhasználódott, fölös elavult dokumentumokat folyamatosan kigyűjtjük az állományból és tanévenként egyszer /általában tanév végén/ töröljük az állományból.

Az állomány feltárása A könyvtár dokumentumairól egyedi leltárkönyv és csoportos leltárkönyv készül. A brossurák leltári szám szerinti nyilvántartó füzetben szerepelnek. A tankönyv kölcsönzéseket osztályokat nyilvántartó füzetben szerepeltetjük. Szolgáltatások Kölcsönzés: könyv, folyóirat /csak a pedagógusoknak/. Tájékoztatás és bibliográfia adatszolgáltatás: Helyben olvasás, kutatómunka. Hanglemez, hangkazetta, CD- lemez, számítógép, multimédia helyben használata. Könyv- és könyvhasználati órák tartása. Könyvtárhasználatra épülő szakórák előkészítése. Jelesebb évfordulók alkalmával kiállítás a könyvtárban. Könyvtári rendezvények szervezése. Szervezeti és működési szabályzat mellékletei: 1./1. A könyvtár gyűjtőköri szabályzata. 1./2. A könyvtár használatának rendje.

38

1.1 sz. melléklet Könyvtár gyűjtőköri szabályzata Könyvtárunk jelenlegi állománya, fejlesztési elképzelések A Tolnai Utcai Általános Iskola könyvtára több mint 30 éves múltra tekinthet vissza. Állományába jelenleg 12.345 kötetnyi könyv, mintegy 2500 db tankönyv, 135 db han 297 db audiovizuális dokumentum, valamint 62 db multimédia tartozik. Nyomtatott dokumentumok: - Az iskolánkban nagy hangsúlyt fektetnek a kézikönyveknek pedagógiai segédeszközként való felhasználására. A bennük felhalmozott ismeretanyag szükségessé teszi, hogy az iskolai könyvtár kiemelten gyűjtse ezeket a köteteket. Optimálisnak mondható, ha a kézi, illetve segédkönyvtár az állománynak legalább 20%-át teszi ki. - Egy korszerű iskolai könyvtár állományának gerincét a szak- és ismeretterjesztő irodalom képezi. Ezt intézményünk új pedagógiai programja is igényli. -

Az igényeknek és az elvárásoknak megfelelően a szak- és ismeretterjesztő irodalom az állománynak mintegy 70%-át teszi ki. Ugyanakkor elmondható, hogy ez az állományrész szorul a leginkább tartalmi frissítésre, hiszen ezen a területen a leggyorsabb az információ avulása. Kiemelten fontos feladat, hogy a tanulók által használt tankönyvek és munkafüzetek által ajánlott ismeretterjesztő könyvek fellelhetőek legyenek az iskolai könyvtárban. Ez jelenleg nehezen megoldható problémát jelent szaktanár és könyvtáros számára egyaránt, hiszen az ajánlott művek beszerzése sokszor jelent reménytelen vállalkozást, tekintettel arra, hogy a könyvpiacon már nem lelhető fel.

-

Szakmailag fontos állományrészt képez könyvtárunk pedagógiai anyaga, amely az iskolánk könyvtárában található könyveknek mintegy 10%-át teszi ki. A pedagógiai irodalom is folyamatos tartalmi frissítésre szorul, s a társadalmi környezet olyan új kihívásaira is választ kell, hogy adjon, mint a fiatalok drogfogyasztása, ill. mind gyakrabban megnyilvánuló agresszív magatartás kezelése. Iskolánk könyvtárában a szak- és ismeretterjesztő irodalom mellett a másik legnagyobb állományrészt a szépirodalmi munkák képezik. Ezen könyvek az állománynak mintegy 30%-át teszik ki. Fontos elvárás az iskolai könyvtárral szemben, hogy a házi olvasmányokat megfelelő példányszámban gyűjtse /4-5 tanulóként egy kötet/. Ezen a téren nem mennyiségi, hanem inkább minőségi fejlesztésre szorul az állomány. A házi olvasmányok egy része ugyanis elhasználódott, így selejtezésük, illetve az új példányok beszerzése folyamatosan szükséges. Fontos elvárás az is, hogy az iskolai tanagyaghoz, tanulmányi versenyekhez kapcsolódó verseskötetek legalább válogatott összeállítások szintjén több példányba rendelkezésre álljanak. Iskolánk könyvtára ennek az igénynek is képes megfelelni. A szorosan a tanagyaghoz kapcsolódó szépirodalmi művek beszerzésén túl, különösen fontos a legkisebbek meseéhségének kielégítése, a gyermekversekben rejlő pedagógiai értékek kiaknázása, és a felsősöknek az olvasmányban romantikát, kalandot és fantasztikumot kereső igényeinek megfelelő ifjúsági irodalommal való kiszolgálása. Úgy gondolom iskolánk könyvtárának állománya ezen igényeknek is képes megfelelni.

-

-

Az általános iskolai könyvtár állományában biztosítani kell a legfontosabb szaktárgyi, pedagógiai- és gyermekfolyóiratok hozzáférhetőségét. Iskolánk könyvtára, ha szerény keretek között is, de eleget tesz ennek a követelménynek is.

39

 

Nem hagyományos dokumentumok: Audiovizuális dokumentumok:

Egy könyvtár szolgáltatásainak sokszínűsége elsősorban gyűjtőkörétől függ. A hagyományos dokumentumok mellett meg kell jelenniük az audiovizuális, illetve a számítógépes dokumentumoknak is. Iskolánk könyvtárának állományában jelenleg 297 db audiovizuális dokumentum található. A könyvtár gyűjti a hangkazettákat, a CD- lemezeket, a videofelvételeket. Ezen felvételek 90%-a szorosan kapcsolódik az iskolában folyó oktatónevelő munkához, csupán a dokumentumok töredéke elégít ki részben szabadidős igényeket is, /meselemezek, gyermekdalok/. -

Számítógépes dokumentumok:

Iskolánk könyvtára egy esztendeje rendelkezik megfelelő kapacitású számítógéppel. Azóta a könyvtárban működő számítógép lehetőséget biztosít a számítógépes információs szolgáltatásra, ill. könyvtárunk új dokumentumtípus beszerzését is megkezdte. Szaktárgyi témájú, pedagógiai és könyvtári vonatkozású multimédia kerül beszerzésre. Jelenleg 62 db áll rendelkezésre. Ez az állományrész az igényeknek megfelelően fokozott ütemű fejlesztésre szorul. Alapelvek Az iskolai könyvtáros a folyamatos, tervszerű és arányos állománygyarapítást a 203/1986. /M.K.24./MM.Sz. útmutató „állományfejlesztési és gyűjteményfejlesztési alapelvek 8-10., 12. Pontjában felsorolt tényezők figyelembevételével végzi. A művek megfelelő példányszámainak biztosításához az Útmutató fent jelzett alapelveinek 13. pontjában, valamint az V. fejezet A és B pontjában foglalt normatív ajánlások irányszámait kell figyelembe venni. Könyvtár elődleges funkciójából adódó feladatok megvalósítását segítő dokumentumok tartoznak az állomány főgyűjtő körében. Könyvtárunk főgyűjtőköre: Írásos nyomtatott dokumentum típusok: Könyvek: - Kézi ill. segédkönyvek - A tantervi törzsanyagba tartozó házi olvasmányok - Az ajánlott olvasmányok - A tanórán munkaeszközként használatos művek - A tananyagot kiegészítő, vagy ahhoz közvetlenül kapcsolódó ismeretterjesztő- és szépirodalom - A pedagógusok ön- és továbbképzését szolgáló pedagógiai irodalom - Tartós használatra szánt tankönyvek és egyéb segédletek Nem nyomtatott dokumentumtípus: AV – dokumentumok: - Az oktatásban felhasználható, elsősorban a tanórai tevékenységhez kapcsolódó dokumentumok.

40

Számítógépes multimédiák: - Az oktatást közvetlenül segítő dokumentumok. A könyvtár másodlagos funkciójából adódó szükségletek kielégítéséhez a mellékgyűjtőkörbe sorolt dokumentumok tartoznak. Az iskola könyvtár a tananyagon túl ismeretszerzési igények kielégítésére szolgáló ismerethordozók beszerzését csak részlegesen vállalhatja. A beszerzés forrásai: Az „Új Könyvek” állománygyarapítási tanácsadó által ajánlott törzsanyag. Minősítő jelzete: „s”, „sk”, „i”, „ik”, „Új videofelvételek” „Új hangfelvételek” További segédeszközök a beszerzéshez a szakos folyóiratok könyvismertetési, ajánlatai. OPI, OOK, OPKM, Fejér Megyei Pedagógiai Szolgáltató Intézet kiadványai. - Könyvesbolt, vásárlás, a könyvpiac rendszeres áttekintése. Iskola könyvtárunk gyűjtőköréből kizárt dokumentumok: - Az egyetemi és főiskolai jegyzetek, tankönyvek kivéve, ha a szabadforgalomba kerülő művek kézikönyvként használhatók. - Az irodalmi, esztétikai értéket nem képviselő, szórakoztató szabadidős olvasmányok - Tanított tantárggyal, szakmával kapcsolatban álló, de túlzottan részletkérdéseket tárgyaló felsőszintű szakirodalom. - Könyvritkaságok, régi könyvek - A felsőoktatás-, képzés problémáival foglalkozó művek - Szaktudományi demonstrációs anyag A gyűjtés szintje és mélysége Iskolánk könyvtárában - az általános iskolai könyvtárak funkciójának megfelelően- az adott tantárgy oktatásában felhasználható tudományterületek enciklopédikus gyűjtés élvez elsőbbséget. A szépirodalmi művek közül a tananyagban szereplő írók, költők válogatott művei, továbbá a lírai, drámai és prózai antológiák, szöveggyűjtemények, iskolai ünnepélyek megrendeléséhez, műsorok összeállításához felhasználható műsorfüzetek, gyűjteményes kötetek beszerzése élvez elsőbbséget. Az iskola könyvtárunk gyűjtőköre alapszinten az ismeretek minden ágára kiterjed.

41

1.2. sz. melléklet A könyvtár használatának rendje Iskolánk könyvtárát az iskola dolgozói és tanulói részéről bárki látogathatja, a dokumentumok kölcsönzésére azonban csak a beiratkozott, ill. a beiratkozását minden tanévben megújító olvasó veheti igénybe. Az iskolába beiratkozott olvasók a személyi adataikban bekövetkezett változást kötelesek bejelenteni. Amennyiben ez elmaradna az új tanév elején, az átiratkozáshoz szükséges adatgyűjtés során ez pótolható. A könyvtárba járó és megőrzött folyóiratokat az iskola tanulói helyben használhatják, intézményünk pedagógusai pedig kölcsönözhetik ki. Az ugyancsak könyvtárunkban őrzött auditív, ill. audiovizuális dokumentumok elsősorban a tanórákon kerülnek bemutatásra, de a könyvtárban is megtekinthetik. A tanulók által kölcsönözhető dokumentumok a könyvtárban a szabad polcon elhelyezett könyvek. Ezen könyvek bármelyikét kikölcsönözheti az a tanuló, aki az adott tanévre megújította a könyvtári tagságát, azaz átiratkozott a könyvtárosnál az új tanévre. Dokumentumok kölcsönzésére a könyvtár ajtaján levő kölcsönzési rendről tájékoztató útmutató /kölcsönzési rend/, által jelzett időpontokban nyílik lehetősége iskolánk tanulóinak. Amennyiben a kölcsönzési rend átmenetileg módosul /könyvtári foglalkozás, könyvtári rendezvény/, úgy azt az iskola könyvtárosa időben jelezni köteles, a könyvtár ajtaján található tájékoztató táblán. A kölcsönzési határidő egységesen 3 hét, amelyet a gyerekek két alkalommal meghosszabbíthatnak. Első osztályba /második félévtől/ egy alkalommal összesen 1 db könyvet kölcsönözhetnek a gyerekek, második osztályos koruktól egészen általános iskolai tanulmányaik befejezéséig, alkalmanként 3-3 db könyvet vihetnek haza. Könyvek kölcsönzésére csak az a tanuló jogosult, aki bemutatja kölcsönzés előtt a könyvtárosnak az olvasójegyét. Az elveszített, ill. súlyosan megrongált könyvek a könyvtár olvasói kötelesek megtéríteni, a megtérítendő összeg mindig az adott dokumentum forgalmi értékének megfelelő összeg. A könyvtár kölcsönzési rendje Hétfő:

1130 – 1545

Kedd:

1100 –1545

Szerda:

1100 – 1545

Csütörtök: 1100 – 1545

42

Péntek:

1100 – 1430

A katalógusok szerkesztésének házi szabályzata Iskolai könyvtárunkban az állomány feltárása cédulakatalógussal történik. 1./ Raktári katalógus: tükrözi az állomány szabad polcon való elhelyezését. Tájékoztat a beszerzett művek példányszámáról. Minden cédulán fel van tüntetve a könyv leltári száma. Egy cédulára több azonos könyv leltári száma is felkerülhet. 2./ Leíró katalógus: a könyvtár állományáról leíró betűrendes keresztkatalógus készül, amelyben a következő szempontok szerint helyezünk el cédulát egy-egy könyvről: a., a szerző neve b., a mű címe c., a sorozat címe Valamennyi adatot egy katalógusszekrényben helyezzük el ábécé betűrend szerint. Iskolai tartós tankönyvek kezelésének könyvtári szabályzata A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje a „2007. évi XCVIII. törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosításáról” szóló törvényi kötelezettség szerint előírja, milyen jogosultságú tanulók kaphatnak ingyenes tankönyvet tanév elején az iskolában. Az ingyenes tankönyveket az iskolai könyvtár kölcsönzés útján adja át a tanulóknak, és ezeket a kölcsönzéseket osztály nyilvántartó füzetekben rögzíti. Tanév végén a könyvtár a kölcsönzött könyvtári könyvekhez hasonlóan visszaszedi a tankönyveket. A leadott tankönyveket újra felhasználhatóság szerint átnézzük, hogy alkalmas-e következő tanévben visszaosztani a tanulóknak. Az alábbi indokok alapján kerülhetnek év végén könyvtári selejtezésre használt tankönyvek: - új tankönyvet rendeltek egy évfolyamon a pedagógusok, így feleslegessé vált a készletek raktározása -

a tankönyv minőségi okok miatt nem alkalmas további felhasználásra /szétjönnek a lapok, kötéshiba, ragasztási hiba merül fel /

-

a tankönyv több éves használat során annyira elhasználódott, hogy esztétikai szempontból sem adható újra tanuló kezébe.

Az elhagyott, megrongált tankönyvekre a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok érvényesek, amennyiben a kárt meg kell téríteni.

43

Tolnai Utcai Általános Iskola Székesfehérvár, Tolnai u. 41. Munkaköri Leírás Sárkány Ferencné Végzettség:

tanár

Munkakör megnevezése:

Könyvtáros tanár

Tanít:

7.a könyvtár-informatika 7.b könyvtár-informatika 8.a könyvtár-informatika 8.b könyvtár-informatika minőségügyi szakértő

Szakvizsga: Besorolási kategória:

G 13

Közvetlen felettese:

Igazgatóhelyettes

A Tolnai Utcai Általános Iskola könyvtáros tanárjának munkarendjét és munkaköri feladatait a következőben határozom meg. 1. Munkaideje:

heti

40 óra

22 óra nyitvatartás, kölcsönzés 6 óra könyvtári feldolgozó munka, melyet a könyvtár zárva tartása mellett végez 4 óra

iskolán kívüli felkészülési munka, könyvvásárlás, kapcsolatépítés, önképzés.

4 óra

a Helyi Tantervben előírt könyvtár informatikai órák megtartása

4 óra

Helyi tantervi órára felkészülés

Fenti munkarendtől csak az igazgató engedélyével térhet el. Munkájának közvetlen irányítója az igazgatóhelyettes. Napi munkarendje az órarend szerint.

44

Munkaidejében a következő feladatokat látja el: I.

A könyvtár vezetésével, ügyvitelével kapcsolatos feladatok -

Megteremti a működéshez szükséges feltételeket, szakszerűen elrendezi a könyvtár állományát. Végzi a könyvtári ügyviteli dokumentumok kezelését. Éves munkatervet, I. félévi és tanév végén beszámolót készít, tájékoztatja a nevelőtestületet a tanulók könyvtárhasználatáról. Elkészíti a könyvtár statisztikai jelentését és elemzi azt. Olvasók kölcsönzésének vezetése. Szervezi a könyvtár pedagógiai felhasználását és a könyvtár külső kapcsolatait. Részt vesz a könyvtár időszakos vagy soros leltározásában. Nevelőtestületi vagy egyéb értekezleten képviseli a könyvtárat.

II.

Állományalakítás, nyilvántartás - Részt vesz továbbképzéseken, szakmai ismeretét önképzés útján gyakorolja. - Tájékozódik a könyvpiacon megjelent könyvekről és attól tájékoztatást ad - Végzi az állomány folyamatos tervszerű gyarapítását. - Megrendeli a folyóiratokat. - Naprakészen építi a könyvtár katalógusait. - Az állományt rendszeresen gondozza, gondoskodik az állomány védelméről, a raktári rend megtartásáról. - Végzi a kölcsönzéssel kapcsolatos nyilvántartásokat.

III.

Olvasószolgálat, tájékoztatás - Segíti az olvasókat a könyvtár használatában, tájékoztat a könyvtári szolgáltatásokról. - Figyeli a pályázati lehetőségeket, felhívja a szaktanárok figyelmét, segítséget ad, pályázatokat készít. - Megtartja a könyvtári órákat. Segítséget ad a könyvtárban tartandó szakórákhoz. - Témafigyeléssel tájékoztatja a pedagógusokat. - A különböző kiadók szakreferenseivel tartja a kapcsolatot, az általuk meghirdetett programokon képviseli iskolánkat, kiállításokat rendez. - Havi rendszerességgel beszámol az igazgatónak a szaklapokban, médiákban található újdonságokról. - Igényfelmérést végez a munkaközösség-vezetőkkel együtt a szakkönyvek, CDROM-ok, kazetták beszerzéséről. - Közlönyök figyelése.

IV.

Egyéb feladatok - Kapcsolattartás más könyvtárakkal látogatás formájában. - Szakmai képzés, továbbképzés: munkaközösségi foglalkozáson való részvétel FPI által rendezett továbbképzések látogatása. - Versenyek – felkészítés, előkészítés

45

V.

Vagyoni felelőssége - Aláírásával anyagi felelősséget vállal az AV eszközökért. - Tanév ideje alatt felel az intézmény pecsétjéért. - Az elveszett könyveket – témában megegyező könyvvel – megtérítteti. - A megrongálódott könyveket megjavítja.

VI.

Munkakörülményei - Munkahelye a könyvtárban van. - Iskolán kívüli kapcsolatait a titkári szoba telefonján bonyolítja.

Köteles ellátni azt a feladatot, amelyre képesítése van és az igazgató megbízza. Székesfehérvár, 2012. 09. 03.

Mihókné Pluhár Teréz igazgató

A munkaköri leírást átvettem, annak tartalmát megismertem. Tudomásul veszem, hogy annak betartásáért felelősséggel tartozom.

………………………. munkavállaló

46

Sárkány Ferencné Könyvtár 2011/2012

7–8 8–9 9 – 10 10 – 11 11 – 12 12 – 13 13 – 14 14 – 15 15 -16

Hétfő

Kedd

F F K K K K K

Infó 8.b F K K K K

Hétfő

F F Infó 8.a K K K K

A HÉT Szerda

Csütörtök

Péntek

Infó 7.a F Infó 8.a K K K

F K K Infó 7.b K K K

F K K K K K

Kedd

Szerda

Csütörtök Ügyelet

Péntek

F Infó 8.b Infó 7.a K K K

F K K K K K

F K K Infó 7.b K K K

F K K K K K

B HÉT 7–8 8–9 9 – 10 10 – 11 11 – 12 12 – 13 13 – 14 14 – 15 15 -16

K: Kölcsönzés , F: Feldolgozás

47

SZAKÉRTŐI V É L E M É N Y A SZÉKESFEHÉRVÁRI TOLNAI UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖNYVTÁRÁNAK GYŰTŐKÖRI SZABÁLYZATÁRÓL

Készítette:

VargaZsuzsa országos szakértő

48

G

A szakértői vélemény az érvényes közoktatási törvény, a hozzá kapcsolódó jogszabályok figyelembevételével a rendelkezésre bocsátott dokumentumok ( SZMSZ, Gyűjtőköri Szabályzat, Pedagógiai Program) alapján készült. A Gyűjtőköri Szabályzat tartalmazza az állomány összetételét alapvetően meghatározó szempontokat, az állományalakítás, elhelyezés szempontjait, a könyvtár feladatait. A dokumentumok alapján a 16/1998. MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. MKM rendelet módosításában foglaltak meglétét, a törvényes előírásoknak való megfelelést, a szabályzat-elemek meglétét vizsgáltam, véleményeztem. A könyvtáros tanárral folytatott személyes beszélgetésen tájékozódtam a teljes működésről, nevelési ' s pedagógiai programról, tárgyi feltételekről. A könyvtáros tanár elkészítette a szabályzat végleges változatát. A jogszabályban meghatározott feladatomnak megfelelően alábbiakban összevetem a program-elemeket a törvényi előírásokkal, kiegészítő megjegyzéseimet a szakértői vélemény végén teszem meg.

Megállapítható, hogy a székesfehérvári Tolnai Utcai Általános Iskola Könyvtárának Gyűjtőköri Szabályzata tartalmazza mindazon elemeket, melyeket a szabályzatnak a törvény alapján tartalmaznia kell.

Ezek tételesen:

Az intézmény könyvtára az iskola pedagógiai tevékenységéhez, a nevelő és oktató munkájához, a tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumokat gyűjti. Teljesítve

Könyv- és könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító szervezeti egység. Teljesítve 2

49

Az iskolai könyvtár gyűjtőköri céljai, gyűjteményének alapja az intézményben folyó oktatás, nevelés, a pedagógiai program és a szabadidős tevékenység. (Gyakorlati képzés, alkotás.) — Teljesítve A Szervezeti és Működési Szabályzatnak melléklete a Gyűjtőköri Szabályzat, és annak szerves eleme is. — Teljesítve Az iskolai könyvtár állományába a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentumok vehetők fel.



Teljesítve

Dokumentumok: A könyvtár állományába vett, az alap- és kiegészítő feladatai ellátásához szükséges szak- és szépirodalmi, tudományos, oktatási, művészeti, közművelődési könyv, tartós könyv, tankönyv, segédkönyv, időszaki és egyéb kiadvány, jogszabálygyűjtemény, közlönyök, az iskola, kollégium szabályzatai, pedagógiai programja, szöveg-, gép-, adat- és hangrögzítés, információhordozók, képi és elektronikus ismerethordozók. Az állomány ezt megfelelő színvonalon tükrözi.

Teljesítve

Szakmai alapkövetelmények (működés) : Az iskolai könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, amelyekre az iskolai nevelő és oktató tevékenységhez szükség van. A Pedagógiai Programban megfogalmazottakat egybevetve a gyűjteménnyel, Gyűjtőköri Szabályzattal — Teljesített

50

Szakmai alapfeladatok:  A gyűjtemény folyamatos fejlesztése.  A feltárás a tájékoztatáson kívül fontos információt nyújt az állományfejlesztéshez, hiszen tartalmában jól ismert, feltárt állományt lehet szisztematikusan, pontosan és arányosan fejleszteni az oktatási-, nevelési- célok, feladatok, követelmények megvalósításának érdekében, szolgálatában. / A tanórai foglalkozások előkészítését, megvalósítását az egyéni és csoportos könyvtárhasználatot a megfelelő példányszámmal kell biztosítani.

Teljesítve

Kiegészítő feladatokat is ellát:  Számítógépes adat- és információ szolgáltatást.  Számítógépes dokumentumok gyűjtését. — Teljesítve

Végül megállapítható, hogy a könyvtár gyűjteményét a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével fejleszti a könyvtáros tanár, amivel teljesítve van a könyvtár működésének alapeleme.

Elfogadásra javaslom.

51

Kiegészítő megjegyzések

Az intézmény könyvtára jól szolgálja egy tipikus lakótelepi általános iskola tanítási, tanulási igényeit. Megfogalmazódik a gyűjtemény ,fejlesztésénél az a szándék, hogy a teljes iskolai foglalkoztatás idején számít a diákokra és a pedagógusokra. Szolgáltatásaival, dokumentumaival igyekszik kiszolgálni mind a tanulókat, mind a pedagógiai team-munkát végző tanárokat. Szemlélete korszerű, reális és jövőre is gondoló. A Gyűjtőköri Szabályzat reális igényeket fogalmaz meg egy jól épített gyűjtemény fejlesztésével. A könyvtáros tanár tájékozott a szakmát érintő jogszabályokban és tájékoztatási törekvésekben. Biztosított az önálló munkára, alkotásra nevelés a könyvtárban és a könyvtár által.

Székesfehérvár, 1998. június 21.

52

2. sz. melléklet Intézmény neve:

Tolnai Utcai Általános Iskola

Szabályzat típusa:

Adatkezelési szabályzat

Intézmény székhelye, címe:

8000 Székesfehérvár Tolnai u. 41.

Intézmény OM-azonosítója:

030063

Intézmény fenntartója:

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Budapest

Intézmény vezetője:

Mihókné Pluhár Teréz

Intézményvezető-helyettes(ek):

Jámbor Ferencné Sándorfi Gergely

53

A Tolnai Utcai Általános Iskola közoktatási intézmény nevelőtestülete a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2. számú mellékletének rendelkezése alapján – a törvény 57. §ának (1) bekezdése b) pontban biztosított jogkörében – az intézmény szervezeti és működési szabályzata ...... számú mellékleteként a következő adatkezelési szabályzatot fogadta el. I. Általános rendelkezések 1. Az adatkezelési szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) célja: az alkalmazottak, valamint a tanulók adatainak nyilvántartása, kezelése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, intézményi rendjének megállapítása, az ezekkel összefüggő adatvédelmi követelmények szabályozása. 2. A Szabályzat alapját képező jogszabályok:  a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 2–3., 7. §.-ai  a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2. számú melléklete  a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet 4. számú melléklete  a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban: Kjt.) 83/B–D §-ai és 5. számú melléklete. 3. A szabályzat hatálya: A Szabályzat hatálya kiterjed az intézmény vezetőjére, vezető beosztású alkalmazottjaira, minden közalkalmazottjára, továbbá az intézménnyel jogviszonyban álló tanulóra. 4. E szabályzat alapján kell ellátni  a közalkalmazotti alapnyilvántartást, valamint a közalkalmazott személyi iratainak és adatainak kezelését (továbbiakban együtt: közalkalmazotti adatkezelés), valamint  a tanulók adatainak nyilvántartását, továbbítását, kezelését (továbbiakban: tanulói adatkezelés). 5. E szabályzatot megfelelően kell alkalmazni a közalkalmazotti jogviszonyok megszűnése után, illetve e jogviszony létesítésére irányuló előzetes eljárásokra. A gyermekekkel/tanulókkal kapcsolatos titoktartási kötelezettség független a közalkalmazotti jogviszony fennállásától, annak megszűnése után határidő nélkül fennmarad. 6. A Szabályzatban használt fogalmakat a Függelékértelmező rendelkezései tartalmazzák.

54

II. A közalkalmazottakra vonatkozó adatkezelés Kjt. 83/B–D, 5. számú melléklet 1. Felelősség a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért Az intézményben a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért  az intézmény vezetője,  az érintett közalkalmazottak tekintetében a teljesítményértékelést végző vezető (vezetőhelyettes),  az iskolatitkár (más megbízott személy)  személyügyi adatkezelésben bármely formában közreműködő közalkalmazott,  a közalkalmazott a saját adatainak közlése tekintetében tartozik felelősséggel. Az intézmény vezetője felelős a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok védelmére és kezelésére vonatkozó jogszabályok, valamint e Szabályzatban rögzített előírások megtartásáért, illetve e követelmények ellenőrzéséért. A teljesítményértékelést végző vezető (vezető helyettes) felelősségi körén belül gondoskodik arról, hogy a teljesítményértékelés folyamatába bevont harmadik személy kizárólag csak a jogszerű és tárgyilagos teljesítményértékeléshez szükséges adatokat ismerhesse meg. A vezető felelős azért, hogy az illetményszámfejtés körébe tartozó adatok intézményen belüli feldolgozása és továbbítása során az adatvédelmi rendelkezéseket betartsák. 2. Az alkalmazottak nyilvántartott adatai 2.1 A közoktatásról szóló törvény alapján nyilvántartott adatok:  név, születési hely és idő, állampolgárság;  lakóhely, tartózkodási hely, telefonszám, azonosító szám;  közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok: — iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása, — munkában töltött idő, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, — besorolással kapcsolatos adatok, — alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek, — munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, — munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, — kártérítésre kötelezés, — munkavégzés ideje, túlmunka ideje, illetmény, továbbá az azokat terhelő — tartozás és annak jogosultjai, — szabadság, kiadott szabadság, — alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei, — az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei. 2.2 A közoktatásról szóló törvény szerint nyilvántartott és kezelt adatok köre alapvetően megegyezik a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 5. számú mellékletében meghatározott adatkörök adataival, ezért az alkalmazottak adatainak nyilvántartására a közalkalmazotti alapnyilvántartás vezetésére szolgál a Szabályzat melléklete szerinti adatlapok formájában. 2.3 A közalkalmazotti alapnyilvántartás rendezetten tárolja és feldolgozza a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyával összefüggésben keletkezett és az azzal kapcsolatban álló adatait. 55

2.4 A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatkörén kívül – törvény eltérő rendelkezése hiányában – adatszerzés nem végezhető, ilyen adat nem tartható nyilván. 2.5 Az intézmény külön törvény alapján nyilvántartja a közalkalmazott bankszámlaszámát, valamint a magán-nyugdíjpénztári tagságával kapcsolatos adatokat. 2.6. A közoktatásról szóló törvény által előírt, de a közalkalmazotti törvény alapnyilvántartási adatkörébe nem tartozó nyilvántartás vezetését a munkaköri leírással feladatkörébe utalt ügyintéző végzi, aki titoktartási kötelezettségre vonatkozó nyilatkozatot köteles tenni. 3. A közalkalmazotti adatkezelésben közreműködők feladatai 3.1 Az intézmény közalkalmazottainak adatkezelését az iskolatitkár/munkaügyi előadó (továbbiakban: megbízott személy) végzi. Feladatkörén belül a megbízott adatokat kezeli. 3.2 A magasabb vezető beosztású vezető tekintetében a közalkalmazotti adatkezelést a munkáltatói jogokat gyakorló fenntartó szerv látja el. 3.3 A közalkalmazotti alapnyilvántartás VII. adatköréből a munkából való rendes szabadság miatti távollét időtartamának nyilvántartását a megbízott vezeti. 3.4 A közalkalmazotti alapnyilvántartás személyi juttatásokról szóló VI. adatköréhez tartozó nyilvántartást a megbízott vezeti, amelyből egy példányt a tárgyév zárását követően a személyzeti anyagok közé kell helyeznie. 3.5 A megbízott személy felelősségi körén belül köteles gondoskodni arról, hogy:  az általa kezelt, a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adat és megállapítás az adatkezelés teljes folyamatában megfeleljen a jogszabályi rendelkezések tartalmának;  a személyi iratra csak olyan adat, illetve megállapítás kerülhessen, amelynek alapja közokirat vagy közalkalmazott írásbeli nyilatkozata, írásbeli rendelkezése, bíróság vagy más hatóság döntése, jogszabályi rendelkezés,  a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adat helyesbítését és törlését egyeztesse az intézményvezetővel, ha megítélése szerint a személyi iraton szereplő adat a valóságnak már nem felel meg,  ha a közalkalmazott nem általa szolgáltatott adatainak kijavítását vagy helyesbítését kéri, kezdeményezze az intézményvezetőnél az adathelyesbítés, illetve kijavítás engedélyezését,  a közalkalmazott írásbeli hozzájárulásának beszerzéséről az önkéntes adatszolgáltatás körébe tartozó adatok nyilvántartását megelőzően. 3.6 Személyügyi nyilvántartási feladatban működik közre minden olyan közalkalmazott, aki az intézménynél tevékenysége során közalkalmazotti alapnyilvántartás adatkörével és a személyi irattal összefüggő adatot is kezeli. 4. A közalkalmazotti alapnyilvántartás vezetése, az adatok továbbítása 4.1 A közalkalmazotti alapnyilvántartás számítógépes módszerrel is vezethető. Ez esetben – a következő kivétellel – papíralapú adatlapot nem kell vezetni. A számítógéppel vezetett adatokat ki kell nyomtatni a közalkalmazott

56

   

adatainak első alkalommal történő felvételekor, ebben az esetben az érintett közalkalmazott aláírásával igazolja az adatok valódiságát, áthelyezéskor, közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése esetén, valamint a betekintési jog gyakorlójának erre irányuló külön kérelmére (azokat az adatokat, amelyekre betekintési joga kiterjed).

4.2 A 4.1 pont alapján készített iratokat személyi iratként kell kezelni. 4.3 A számítógépes módszerrel vezetett alapnyilvántartásból a közalkalmazotti jogviszony megszűnése és végleges áthelyezése esetén azonnal és véglegesen törölni kell a közalkalmazott személyazonosító adatait. Statisztikai célokból a személyazonosításra alkalmatlan adatok továbbra is felhasználhatók. A végleges törlést a MÁK végzi. 4.4 A technikai azonosító a közalkalmazott egyéni azonosítására szolgáló számjegy. Az egyéni azonosítót az intézmény nem változtathatja meg a közalkalmazotti jogviszony fennállása alatt. A technikai azonosítóról az adatok megismerése végett a jogosultakon kívül másnak tájékoztatás nem adható. 4.5 Az adatokat védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, megsemmisítés, jogosulatlan továbbítás és nyilvánosságra hozatal ellen. A számítógépen vezetett közalkalmazotti alapnyilvántartás technikai védelmére vonatkozó szabályokat az informatikai szabályzat tartalmazza. 4.6 A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatai közül a munkáltató megnevezése, a közalkalmazott neve, továbbá a besorolására vonatkozó adat közérdekű, ezeket az adatokat a közalkalmazott előzetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni. 4.7 A közérdekű adatokon kívül a közalkalmazott nyilvántartott adatairól – a 4.8 pont szerinti adattovábbítás kivételével – tájékoztatás nem adható. A közalkalmazott személyi anyagát az áthelyezéshez kapcsolódó eset kivételével kiadni nem lehet. 4.8 Az intézmény a nem nyilvános személyes adatokat csak jogszabályban meghatározott esetekben és célokra, illetve az érintett közalkalmazott erre irányuló írásbeli kérelmére használhatja fel, vagy adhatja át harmadik személynek. 4.9 Az adattovábbítás a munkáltatói jogkör gyakorlójának aláírásával történik. Az illetményszámfejtő hely részére történő adattovábbítást a megbízott személy irányítja. 5. A közalkalmazott jogai és kötelezettségei 5.1 A közalkalmazott a saját anyagába, az alapnyilvántartásba, illetve a személyes adatait tartalmazó egyéb nyilvántartásokba, személyi iratokba korlátozás nélkül betekinthet, azokról másolatot vagy kivonatot kérhet, illetve kérheti adatai helyesbítését, kijavítását. Tájékoztatást kérhet a személyi irataiba való betekintésről, az adatszolgáltatásról, személyi anyagának más szervhez történő megküldéséről. 5.2 A közalkalmazott az általa szolgáltatott adatai helyesbítését és kijavítását a nyilvántartás vezetőjétől, egyéb esetekben az iskolaigazgatótól írásban kérheti. A közalkalmazott felelős azért, hogy az általa a munkáltató részére átadott, bejelentett adatok hitelesek, pontosak,

57

teljesek és aktuálisak legyenek. 5.3 A közalkalmazott az adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles írásban tájékoztatni az iskolaigazgatót, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok aktualizálásáról. 6. Személyi irat 6.1 Közalkalmazotti szempontból személyi irat minden – bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett – adathordozó, amely a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor (ideértve a közalkalmazotti jogviszony létrehozását kezdeményező iratokat is), felhasználása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik, és a közalkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. 6.2 A közalkalmazotti álláshelyekre kiírt pályázatokra (álláshirdetésekre) beérkezett, valamint az elbírálás során keletkezett iratokat személyi iratként, de más ügyiratoktól elkülönítve kell iktatni és kezelni. 6.3 A személyi iratok körébe az alábbiak tartoznak:  a személyi anyag iratai,  a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok,  a közalkalmazottnak az alkalmazotti jogviszonyával összefüggő más jogviszonyaival kapcsolatos iratok (adóbevallás, fizetési letiltás),  a közalkalmazott saját kérelmére kiállított vagy önként átadott, adatokat tartalmazó iratok. 6.4 Az iratokban szereplő személyes adatokra a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezései vonatkoznak. 7. Személyi irat kezelése 7.1 Az intézmény állományába tartozó közalkalmazottak személyi iratainak őrzése és kezelése, személyi számítógépes nyilvántartó rendszer működtetése a megbízott feladata. 7.2 A személyi iratokba a következő szervek és személyek jogosultak betekinteni: a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 83/D §-ában meghatározott személyek:  a közalkalmazott felettese,  a teljesítményértékelést végző vezető,  feladatkörének keretei között a törvényességi ellenőrzést végző szerv,  a fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy,  munkaügyi, polgári jogi, közigazgatási per kapcsán a bíróság,  a közalkalmazott ellen indult büntetőeljárásban nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság,  az illetmény-számfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül,  az adóhatóság, a társadalombiztosítási igazgatási szerv, az üzemi baleseteket kivizsgáló szerv és a munkavédelmi szerv.  más jogviszony alapján keletkezett iratokba az arra vonatkozó törvény szerint jogosultak (adóellenőr, társadalombiztosítási ellenőr)

58

7.3 Az intézményben keletkezett személyi iratok kezelése jelen Szabályzat, valamint a 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet iratkezelési előírásai alapján történik. 7.4 A közalkalmazotti jogviszony létesítésének elmaradása esetén a közalkalmazotti jogviszony létesítését kezdeményező iratokat vissza kell adni az érintettnek, illetve a személyi anyagot annak a szervnek, amely azt megküldte. 7.5 A személyi anyag tartalma:  a közalkalmazotti alapnyilvántartás adatlapjai,  a pályázat vagy szakmai önéletrajz,  az erkölcsi bizonyítvány,  az iskolai végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevél másolata,  iskolarendszeren kívüli képzésben szerzett bizonyítvány másolata,  a kinevezés és annak módosítása,  a vezetői megbízás és annak visszavonása,  a címadományozás,  a besorolás iratai, közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos iratok,  a teljesítményértékelés, minősítés,  a közalkalmazotti jogviszonyt megszüntető irat,  a hatályban lévő fegyelmi büntetést kiszabó határozat,  a közalkalmazotti igazolás másolata. 7.6 A 7.5 pontban felsorolt iratokat (személyi anyagként) minden esetben együttesen kell tárolni. 7.7 A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a közalkalmazotti alapnyilvántartást el kell készíteni. A megbízott személy összeállítja a közalkalmazott személyi anyagát. A törvény eltérő rendelkezésének hiányában a személyi anyagban a személyi iratokon kívül más irat nem tárolható. 7.8 A személyi iratokat tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keltezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított iratgyűjtőben kell őrizni. Az elhelyezett iratokról tartalomjegyzéket kell készíteni, amely tartalmazza az iktatószámot és az ügyirat keletkezésének időpontját is. 7.9 A személyi anyagnak „Betekintési lap”-ot is kell tartalmaznia, amelyen jelölni kell a személyi anyagba történő betekintés tényét, jogosultjának személyét, a betekintés időpontját, a megismerni kívánt adatok körét, a betekintő aláírását. A „Betekintési lap”-ot a személyi anyag részeként kell kezelni. 7.10 A közalkalmazott személyi anyagába, egyéb személyi irataiba, illetve az alapnyilvántartásba a Kjt. 83/D §-ában felsorolt személyek a „Betekintési lap” kitöltését követően jogosultak betekinteni, kivéve a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 42. §-ában foglalt eseteket. 7.11 A közalkalmazotti jogviszony megszűnése esetén a tartalomjegyzéket és a betekintési lapot le kell zárni, és a személyi anyagot irattározni kell. A közalkalmazotti jogviszony megszűnése után a közalkalmazott személyi iratait az irattározási tervnek megfelelően a

59

központi irattárban kell elhelyezni. Az irattározás tényét, időpontját és az iratkezelő aláírását rögzíteni kell. 7.12 A személyi anyagot – kivéve, amellyel áthelyezés esetén átadták – a közalkalmazotti jogviszony megszűnésétől számított ötven évig meg kell őrizni. A személyi anyag 50 évig nem selejtezhető. III. A tanulók adatainak kezelése, továbbítása 1993. évi LXXIX. törvény 2. számú melléklet 1. Felelősség a tanulók adatainak kezeléséért 1.1 Az intézmény vezetője felelős a tanulók adatainak nyilvántartásával, kezelésével, továbbításával kapcsolatos jogszabályi rendelkezések és jelen Szabályzat előírásainak megtartásáért, valamint az adatkezelés ellenőrzéséért. 1.2 Az arra kijelölt személy felelős a vezetői feladatmegosztás szerint irányítása alá tartozó területen folyó adatkezelés szabályszerűségéért. 1.3 A pedagógusok, az osztályfőnöki feladatokat ellátó pedagógus, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, iskolapszichológus, valamint az arra kijelölt személy a munkaköri leírásukban meghatározott adatkezeléssel összefüggő feladatokért tartoznak felelősséggel. 1.4 Az arra kijelölt személy (például: munkaügyi, személyi ügyintéző, iskolatitkár) és a feladatköre szerint illetékes ügyintéző felelős a pénzügyi elszámolásokhoz kapcsolódó személyes adatok szabályszerű kezeléséért. 2. Nyilvántartható és kezelhető tanulói adatok 2.1 A tanulók személyes adatai a közoktatásról szóló törvényben meghatározott nyilvántartások vezetése céljából, pedagógiai célból, gyermek- és ifjúságvédelmi célból, egészségügyi célból, társadalombiztosítási, szociális juttatás céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetők. 2.2 A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2. számú melléklete alapján nyilvántartott adatok:  a tanuló neve, születési helye és ideje, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, telefonszáma, nem magyar állampolgárság esetén a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma;  a szülő neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma;  a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok:  felvételivel kapcsolatos iratok,  beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló rendellenességére vonatkozó adatok,  a gyermekbalesetre vonatkozó adatok,  a többi adat a szülő hozzájárulásával, továbbá  a fentieken túl jogszabályban biztosított kedvezményekre való jogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges azon adatok, amelyekből megállapítható a jogosult személye és 60

kedvezményre való jogosultsága. 3. Az adatok továbbítása A tanulói adatok a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. szóló törvényben meghatározott célból továbbíthatók az intézményből: a) fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat, b) sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési zavarra, tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre vonatkozó adatok, c) a magatartás és tudás értékelésével kapcsolatos adatok a nevelőtestületen belül, a szülőnek, f) a gyerek iskolai felvételével, átvételével kapcsolatban az érintett óvodához, iskolához g) az egészségügyi, iskolai egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek, tanuló egészségi állapotának megállapítása céljából, h) a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából. 4. Az adatkezelés és továbbítás intézményi rendje 4.1 A gyermeki/tanulói adatkezelésre és továbbításra jogosultak: az intézményvezető, a helyettes, a pedagógus feladatköre vagy megbízása szerint, gyermek és ifjúságvédelmi felelős, balesetvédelmi felelős, iskolatitkár. 4.2 Az iskolatitkár feladata a tanulói nyilvántartásra szolgáló névsor vezetése. A névsort és a nyilvántartásokat biztonságos módon elzárva tartja, a hozzáférést csak az arra illetékes személynek biztosítja. 4.3 A balesetvédelmi felelős kezeli a gyermekbalesetekre vonatkozó adatokat, jegyzőkönyvet, a jogszabályban meghatározottak szerint. 4.4 A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kezeli a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermek rendellenességére vonatkozó adatokat, a 3. h) pontban írt adattovábbításra vonatkozó iratot. Nyilvántartja és kezeli a kedvezményes intézményi étkezési díj megállapításához szükséges adatokat. A kedvezmények megállapításához szükséges adatok kezelésében feladatkörén belül részt vesz az intézményvezető-helyettes. 4.5 Az intézményvezető adhatja ki a 3. a), b), f) és h) pontban írt adattovábbításról szóló iratokat. Az irat előkészítőjét az intézményvezető jelöli ki. 4.6 Az illetékes vezetőhelyettes adja ki a 3. g) pont szerinti adattovábbításról szóló iratokat. 4.7 A pedagógus, osztályfőnök a tanuló haladásával, tanulmányai, magatartása és szorgalma értékelésével, hiányzásával összefüggő adatokat közölheti a szülővel. 4.8 Az adatkezelő az adatfelvételkor tájékoztatja a szülőt arról, hogy az adatszolgáltatás kötelező-e vagy önkéntes. A kötelező adatszolgáltatás esetében közölni kell az alapul szolgáló jogszabályt. Az önkéntes adatszolgáltatásnál fel kell hívni a szülő figyelmét arra, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező.

61

4.9 Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt. 4.10 A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős köteles gondoskodni az adatok megfelelő eljárásban történő megsemmisítéséről, ha azok nyilvántartása már nem tartozik a közoktatásról szóló törvényben és jelen Szabályzat II/2.1 pontjában leírt célok körébe. 5. Titoktartási kötelezettség 5.1 Az intézményvezetőt, helyettest, a beosztott pedagógust, gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst, továbbá azt, aki esetenként közreműködik a tanuló felügyeletének ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényre, adatra, információra vonatkozóan, amelyről a tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. 5.2 A kiskorú gyermek szülőjével közölhető minden gyermekével összefüggő adat, kivéve ha az adat közlése súlyosan sértené vagy veszélyeztetné a gyermek érdekét. 5.3 Az adat közlése akkor is sérti, súlyosan veszélyezteti a gyermek érdekét, ha olyan körülményre (magatartásra, mulasztásra, állapotra) vonatkozik, amely a tanuló testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza, és amelynek bekövetkezése szülői magatartásra, közrehatásra vezethető vissza. 5.4 A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a tanuló fejlődésével, értékelésével, minősítésével összefüggő megbeszélésre. A titoktartási kötelezettség kiterjed mindazokra, akik részt vettek a nevelőtestületi értekezleten. 5.5 A titoktartási kötelezettség alól a szülő írásban felmentést adhat. A felmentést – a pedagógus, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a nevelőtestület javaslatára vagy saját döntése alapján – az intézményvezető kezdeményezheti írásban. 5.6 A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik a gyermekek adatainak a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2. számú mellékletében meghatározott nyilvántartására és továbbítására. Az adatok nyilvántartását és továbbítását végzők és abban közreműködők azonban betartják az adatkezelésre vonatkozó előírásokat. 5.7 A közoktatásról szóló törvényben meghatározottakon túlmenően a gyermekkel kapcsolatban adatok nem közölhetők.

62

IV. Központi nyilvántartáshoz kapcsolódó adatkezelés és adattovábbítási kötelezettség 1. A tanuló fejlődésének nyomon követése 1.1 Az iskola és vezetője, továbbá a tanuló és a pedagógus – jogszabályban meghatározottak szerint – köteles részt venni az országos mérés-értékelés feladatainak végrehajtásában. A méréshez, értékeléshez központilag elkészített, mérési azonosítóval ellátott dokumentum alkalmazható, amelyen nem szerepelhet olyan adat, amelyből a kitöltő tanuló azonosítható. A tanulói teljesítmény mérése és értékelése céljából az országos mérés-értékelés során keletkezett, a tanulók teljesítményének értékelésével kapcsolatos adatok feldolgozhatók, s e célból a mérési azonosítóval ellátott dokumentumok átadhatók a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal részére. Az átadott dokumentumhoz személyazonosításra alkalmatlan módon kapcsolni lehet az önkéntes adatszolgáltatás útján gyűjtött, a tanuló szociális helyzetére, a tanulási és életviteli szokásaira, a szülők iskolázottságára, foglalkozására vonatkozó adatokat. Az adatokat a tanulói jogviszony megszűnését követő ötödik tanítási év végén törölni kell. Az iskola az önkéntes adatszolgáltatással gyűjtött adatokat a dokumentumoknak a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalnak történő megküldést követő három munkanapon belül törli. A személyazonosításra alkalmas módon tárolt adatok csak az iskolán belül használhatók fel, a tanuló fejlődésének figyelemmel kísérése, a fejlődéshez szükséges pedagógiai intézkedések kidolgozása és megvalósítása céljából. A személyazonosításra alkalmas módon tárolt, a tanuló fejlődésének figyelemmel kísérésére vonatkozó adatok a szülő egyetértésével átadhatók a pedagógiai szakszolgálat részére a tanuló fejlődésének megállapításával kapcsolatos eljárásban történő felhasználás céljára. Ha a tanuló átlépéssel iskolát vált, adatait – beleértve a mérési azonosítót is – a másik iskolának továbbítani kell. Az iskola értesíti a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalt arról, hogy a mérési azonosítót melyik iskolának küldte tovább. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a feldolgozott adatokat a honlapján az érintett tanuló és szülője részére hozzáférhetővé teszi. 1.2 A középiskola és a szakiskola minden év október 31-éig értesíti az általános iskolát arról, hogy az ott végzett tanulók – a középiskola, illetve a szakiskola első két évfolyamán – a tanítási év végén milyen tanulmányi eredményt értek el. A középiskola és a szakiskola megküldi az általános iskolának a tanuló nevét, oktatási azonosítóját, továbbá az elért tanulmányi eredményeket. Az általános iskola a megküldött adatokat feldolgozza, és személyazonosításra alkalmatlan módon az iskola honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. 2. A pályakövetési rendszerbe történő adatszolgáltatás 2.1 A szakiskola és a szakközépiskola a szakmai vizsga letételéről jelentést küld a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv részére. A jelentés tartalmazza a vizsgázó nevét, tanulói azonosító számát, a megszerzett szakképesítés megnevezését, a vizsga helyét és időpontját. Az adatok személyazonosításra alkalmatlan módon feldolgozhatók, iskolánként csoportosíthatók, nyilvánosságra hozhatók. Az adatok a megküldéstől számított öt évig tárolhatók. 2.2 A volt tanuló jogszabályban meghatározott rend szerint információt szolgáltat a pályakövetési rendszer részére abban az esetben, ha nem létesített foglalkoztatási jogviszonyt. 2.3 Ha a volt tanuló foglalkoztatási jogviszonyt létesített, a foglalkoztató szolgáltat adatot. Az 63

adatszolgáltatás keretében közölni kell, hogy a volt tanulót milyen munkakörben foglalkoztatják, illetve milyen tevékenységet lát el. 2.4 A közoktatás információs rendszerébe – kormányrendeletben meghatározottak szerint – kötelesek adatot szolgáltatni azok az intézményfenntartók, illetve azok az intézmények, amelyek közreműködnek az e törvényben meghatározott feladatok végrehajtásában. 2.5 A közoktatási információs iroda azonosító számot ad ki annak, akit pedagógusmunkakörben, illetve nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazotti munkakörben, pedagógiai előadó vagy pedagógiai szakértő munkakörben alkalmaznak. 2.6 A közoktatás információs rendszere tartalmazza azoknak a nyilvántartását, akik azonosító számmal rendelkeznek. A nyilvántartás tartalmazza az érintett nevét, születési adatait, az azonosító számot, a végzettségre és szakképzettségre vonatkozó adatokat, a munkahely címét és típusát, valamint OM-azonosítóját. A nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak az egyes, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható, a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott személy részére. Az információs rendszerben adatot az érintett foglalkoztatásának megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított öt évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba. 2.7 A közoktatási információs iroda azonosító számot ad ki annak, aki tanulói jogviszonyt létesített. 2.8 A közoktatás információs rendszere tartalmazza a tanulói nyilvántartást. A tanulói nyilvántartás tartalmazza a tanuló nevét, születési helyét és idejét, azonosító számát, anyja nevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, állampolgárságát, diákigazolványának számát, valamint az érintett nevelési-oktatási intézmény adatait. A tanulói nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott személy részére. A tanulói nyilvántartásban adatot a tanulói jogviszony megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított öt évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba. 3. A pedagógusigazolvány A munkáltató a pedagógus-munkakörben, a pedagógiai előadó és pedagógiai szakértői munkakörben, továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a szabadidő-szervező és a pedagógiai felügyelő munkakörökben foglalkoztatottak részére – kérelemre – pedagógusigazolványt ad ki. A pedagógusigazolványt a közoktatási információs iroda készítteti el, és a munkáltató útján küldi meg a jogosult részére. A pedagógusigazolvány a közoktatás információs rendszerében található adatokat tartalmazhatja. A pedagógusigazolvány tartalmazza továbbá az igazolvány számát, a jogosult fényképét és aláírását. A pedagógusigazolványt jogszabályban meghatározottak szerint kell igényelni. Az igényléshez szükséges adatok a pedagógusigazolvány elkészítéséhez továbbíthatók. A pedagógusigazolvány elkészítője az adatokat az igazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig kezelheti. Az adatkezelés kizárólagosan a pedagógusigazolvány elkészítését, az adatok tárolását és a közoktatási információs irodával történő egyeztetését foglalja magában.

64

4. A diákigazolvány Az iskola a tanuló részére – kérelemre – diákigazolványt ad ki. A diákigazolványt a közoktatási információs iroda készítteti el, és az iskola útján küldi meg a jogosult részére. A diákigazolvány tartalmazza a tanuló nevét, születési helyét és idejét, lakcímét, tartózkodási helyét, állampolgárságát, a tanuló aláírását, cselekvőképtelen tanuló esetén a szülő aláírását. A diákigazolvány tartalmazza továbbá a tanuló fényképét, azonosító számát, az iskola nevét és címét. A diákigazolványon a kedvezmények igénybevételéhez szükséges további – nem személyes adatok – is feltüntethetők. A diákigazolványt a jogszabályban meghatározottak szerint kell igényelni. Az elkészítéshez szükséges adatok a diákigazolvány elkészítőjéhez továbbíthatók. A diákigazolvány elkészítője az adatokat kezelheti, az igazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig. Az adatkezelés a közoktatási információs irodával folytatott adategyeztetés mellett kizárólag a diákigazolvány elkészítését, az adattárolást foglalja magában. V. Záró rendelkezések 1. A Szabályzathoz értelmező rendelkezéseket tartalmazó függelék kapcsolódik. 2. A jóváhagyott Szabályzat egy-egy példányát az iskolatitkári irodában, a tanári szobában hozzáférhető szervezeti és működési szabályzattal együtt kell kezelni. Rendelkezéseiről az intézmény vezetője és helyettese ad tájékoztatást. 3. Az intézmény szervezeti és működési szabályzatának ...... számú mellékletét képező jelen Szabályzat a nevelőtestületi értekezlet elfogadása, valamint a fenntartó jóváhagyása után válik érvényessé. Kelt: Székesfehérvár, 2010 év 04 hónap 01 nap

................................. iskolaigazgató

65

VI. Záradék 1. Az adatkezelési szabályzatot az iskola nevelőtestülete a ......... év .................. hó ...... napján megtartott határozatképes értekezletén a szervezeti és működési szabályzat ...... számú mellékleteként elfogadta. Kelt: Székesfehérvár, ......... év .................. hónap ...... nap

.......................................... jegyzőkönyv-hitelesítő

...................................... iskolaigazgató 2. A közalkalmazotti tanács nevében nyilatkozom arról, hogy az adatkezelési szabályzat elfogadása előtt véleményezési jogunkat gyakorolhattuk. Kelt: Székesfehérvár, ......... év .................. hónap ...... nap

......................................... közalkalmazotti tanács elnöke 3. A szülői szervezet képviseletében nyilatkozom arról, hogy az adatkezelési szabályzat gyermekekre vonatkozó rendelkezéseihez a szülői szervezet egyetértését adta. Kelt: Székesfehérvár, ......... év .................. hónap ...... nap

...................................... szülői szervezet képviselője

66

Függelék Értelmező rendelkezések a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 2. §-a alapján: Személyes adat: bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) adatból levonható az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt – közvetlenül vagy közvetve – név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet. Hozzájárulás: az érintett kívánságának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körű, vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez. Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így például gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása. Adatkezelésnek számít fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (például: ujj- vagy tenyérlenyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése is. Adattovábbítás: ha az adatot meghatározott harmadik személy számára hozzáférhetővé teszik. Nyilvánosságra hozatal: ha az adatot bárki számára hozzáférhetővé teszik. Adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy helyreállításuk többé nem lehetséges. Adatmegsemmisítés: az adatok vagy az azokat tartalmazó adathordozó teljes fizikai megsemmisítése. Adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feltételek elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől. Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatkezelő megbízásáról – beleértve a jogszabály rendelkezése alapján történő megbízást is – személyes adatok feldolgozását végzi. Adatállomány: az egy nyilvántartó rendszerben kezelt adatok összessége. Harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely vagy aki nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval.

67

3. számú melléklet Az intézmény ellenőrzési nyomvonala, gazdasági szabálytalanságok kezelésének rendje Az ellenőrzés célja, típusai és fő területei

I.

1. A belső ellenőrzés célja A belső ellenőrzés ténymegállapító és értékelő tevékenység, amely magában foglalja a tényleges állapot összehasonlítását a szükséges állapottal, a különbségek észlelését és a tapasztalatok értékelését, valamint a következtetések levonását. A belső ellenőrzés során a meghatározott követelményekhez való viszonyítással történik a tényleges állapot feltárása, ezt követően lehet az eltéréseket értékeléssel megítélni. A belső ellenőrzés célja, hogy: -

-

-

-

biztosítsa az intézmény felelős vezetői számára a megfelelő mennyiségű és minőségű információt az intézményben folyó oktató és nevelő munka tartalmáról és annak színvonaláról jelezze a pedagógusok és egyéb közalkalmazottak, valamint a vezetők számára a pedagógiai, gazdasági és jogi követelményektől való eltérést, tárja fel a szabálytalanságokat, hiányosságokat, mulasztásokat segítse a vezetői irányítást: a döntések előkészítését és megalapozását, biztosítsa az intézmény törvényes, belső utasításokban előírt pedagógiai, gazdasági, pénzügyi és munkaügyi működését megszilárdítsa a belső rendet és fegyelmet vizsgálja az intézményi vagyon védelmét a takarékosság érvényesítését, a leltározás, a selejtezés és egyéb zárlati tevékenységét, helyességét.

2. Az ellenőrzés típusai Az ellenőrzésnek különböző típusai vannak. Tárgyát tekintve az ellenőrzés lehet átfogó vizsgálat, célellenőrzés, témavizsgálat és utóellenőrzés. Az átfogó ellenőrzés az adott konkrét tevékenység egészére irányul, átfogó módon értékeli a pedagógiai vagy a gazdálkodási feladatok végrehajtását, illetve azok összhangját. A célellenőrzés egy adott részfeladat, s azon belül egy vagy több meghatározott probléma feltárására irányuló eseti jellegű vizsgálat. A témaellenőrzés azonos időben, több érintettnél ugyanazon témára irányuló, összehangolt összehasonlító vizsgálat. Célja, hogy általánosítható következtetéseket lehessen levonni és ennek megfelelő intézkedéseket lehessen hozni. Az utóellenőrzés egy korábban lefolytatott ellenőrzés alapján tett intézkedések végrehajtására, illetve az eredmények felülvizsgálatára irányul. Tartalmát tekintve az ellenőrzés lehet pedagógiai, gazdálkodási, pénzügyi-számviteli, ügyviteli ellenőrzés. Amennyiben a felsorolt területek összevont ellenőrzésére kerül sor komplex ellenőrzésről beszélünk.

68

Időpontja szerint az ellenőrzés lehet előzetes, egyidejű és utólagos. Az előzetes ellenőrzés a tartalmi esemény végrehajtása előtti elemzés céljából készül. Az egyidejű ellenőrzés a tartalmi munka bonyolításával történik. Az utólagos ellenőrzés a műveletek végrehajtását követő mintegy összegző ellenőrzés. Szervezési szempontból az ellenőrzés tevékenység lehet munkafolyamatba épített és a folyamat teljes egészét nem érintő ellenőrzés. A vizsgálat gyakoriságát figyelembe véve az ellenőrzés lehet folyamatos, időszaki és eseti. A vizsgálati körét tekintve az ellenőrzés lehet teljes körű, amikor a terület valamennyi részére kiterjed a vizsgálat, és szúrópróba szerű, amikor esetleges mintavétel alapján történik a vizsgálat. 3. A belső ellenőrzés fő területei A közoktatási intézmények alapfeladatainak ellátásából adódóan az ellenőrzés történhet egyrészt a nevelő és oktató munka területén, másrészt az intézményi gazdálkodás területén. A pedagógiai tevékenység területének ellenőrzése során kiemelkedő feladatok az alábbiak: -

-

a Pedagógiai Program oktatási és nevelési feladatainak végrehajtása a helyi tanterv megvalósítása és a különböző tagozatok megfelelő működése a tanév munkatervi feladatainak megvalósítása, a pedagógusok ezzel kapcsolatos tevékenységének vizsgálata, a nevelői és oktatói munka tartalmának és színvonalának viszonyítása a követelményekhez, ezzel kapcsolatban a pedagógusok szakmai és módszertani felkészültségének vizsgálata a tanulók szaktantárgyi és gyakorlati tanulmányi eredményének, magatartásának és szorgalmának felmérése, értékelése az anyakönyvek, haladási és gyakorlati naplók folyamatos, szabályszerű vezetésének ellenőrzése, a túlórák helyettesítésének pontos megállapítása a napközis nevelő munka hatékonysága a szakmai munkaközösségek felszereléseinek, a szertárak, előadótermek berendezéseinek szabályszerű használata a tanulók egészség- és balesetvédelmi, valamint tűzrendészeti oktatása, ennek bizonylatolása

A gazdálkodási tevékenység területének ellenőrzése során kiemelkedő feladatok az alábbiak: -

az oktató-nevelő munka gazdasági és műszaki hátterének, tárgyi feltételrendszerének biztosítása állóeszköz-gazdálkodás: kihasználtság, szabad kapacitás vizsgálata létszámés bérgazdálkodás: a közalkalmazottak foglalkoztatásának, munkakörülményeinek, ösztönzési rendszerének vizsgálata készlet és energiagazdálkodás: a beszerzések és felhasználások összhangjának, a takarékossági intézkedések megvalósításának vizsgálata működési bevétlek: a bevételek növelésének vizsgálata érdekeltségi rendszer: a költségkímélő eljárások és a jutalmazási rendszer összefüggéseinek áttekintése

69

-

pénzügyi és számviteli tevékenység: az analitikus és szintetikus nyilvántartás, a bizonylati rend, a könyvelési adatok, a mérleg vizsgálata vagyonvédelem során a vagyontárgyak tárolásának, óvásának, felelősségi körök kialakításának vizsgálata

II. A belső ellenőrzés rendszere 1. A vezetői ellenőrzés A vezetői ellenőrzés az irányító tevékenység szerves része. Valamennyi vezető beosztású alkalmazott alapvető feladata az irányítása alatt működő pedagógiai és gazdasági terület munkájának folyamatos ellenőrzése. A vezetői ellenőrzés az intézmény hierarchikus felépítésének megfelelően megosztottan történik. Az intézményvezető (igazgató), a vezető helyettesek (igazgatóhelyettesek) és a középvezetők (munkaközösség-vezetők, élelmezésvezető stb.) vizsgálatainak le kell fedniük a teljes intézményi működés ellenőrzését. A vezetők hatáskörét és ezáltal ellenőrzési körét munkaköri leírásuk részletesen tartalmazza. A vezető helyettesek, és a középvezetők ellenőrzéseik során kiemelten kezeljék az alábbiakat: -

a hatályos jogszabályok: a törvények és a rendeletek előírásainak betartását az igazgatói utasítások és döntések végrehajtását tanügy igazgatási, a szaktantárgyi, a módszertani, statisztikai, számviteli és egyéb belső használatú rendelkezések betartását a határidős pedagógiai és gazdasági feladatok teljesítését, az eseti intézkedések végrehajtását az aláírási, utalványozási, láttamozási, ellenjegyzési és érvényesítési jog gyakorlását

2. Az ellenőrzési ütemterv Az ellenőrzési ütemterv összeállításánál figyelembe kell venni az ellenőrzési igényeket, különös tekintettel a magasabb rendű jogszabályok előírásaira, az intézmény fenntartójának elvárásaira, jelen belső ellenőrzési szabályzat előírásaira, valamint az intézményvezető igényeire. Az ellenőrzési ütemtervet az intézmény vezető helyettesei készítik el. A gazdasági vezető helyettes (gazdasági vezető) az ellenőrzési ütemtervet a naptári év szerint készíti el. A pedagógiai vezető helyettesek ellenőrzési ütemterve a tanév rendjét követi. Az ellenőrzési ütemtervet az intézményvezető (igazgató) hagyja jóvá. Az ellenőrzési ütemterv konkrét feladatai: az összetartozó (kapcsolódó) feladatokat együtt kell kezelni el kell végezni a szükséges és a lehetséges rangsorolásokat és az esetleges szelektálásokat - meg kell állapítani, hogy az ellenőrzéseket milyen formában célszerű végrehajtani - fel kell mérni az egyes feladatok munkaigényességét - meg kell határozni a végrehajtás legcélszerűbb időzítését Az ellenőrzési ütemterv arra irányul, hogy: -

-

az ellenőrzések a lehető legközvetlenebbül és leghatékonyabb módon elégítsék ki a vezetés aktuális igényeit az ellenőrzési kötelezettségek rendszeresen teljesíthetők legyenek

70

-

kedvező szervezési feltételek teremtődjenek az ellenőrzések végrehajtásához, azok hatékonyságának biztosításához lehetővé váljon az ellenőrzési feladatok rangsorolása, a párhuzamosságok kiküszöbölése, a feladatok és a kapacitás összehangolása, illetve az ellenőrzést végzők közötti megfelelő koordináció biztosítása

3. Az ellenőrzés előkészítése Az ellenőrzés előkészítése az ellenőrzést végzők feladata, amelynek feltételeiről a vezető helyettesek gondoskodnak. Az ellenőrzés előkészítése során el kell végezni: a feladatok és szempontok, illetve a prioritások meghatározását az ellenőrzés céljainak eléréséhez szükséges szervezési és végrehajtási feltételek biztosítását Az ellenőrzés előkészítésének információs bázisaként szolgálnak: -

-

a korábbi ellenőrzési jelentések a pedagógiai és tanügy igazgatási tárgyú statisztikák, jelentések a gazdasági tárgyú beszámolók, költségvetések

4. Az ellenőrzés programja Az ellenőrzési program olyan utasítás, amely az ellenőrzést végző számára meghatározza az ellenőrzés célját, fő irányát, annak módszereit és a megállapítások írásba foglalásának szerkezetét. Az ellenőrzési program tervezetét az ellenőrzést végző köteles elkészíteni és azt az intézményvezető (igazgató) hagyja jóvá. Az ellenőrzési program tartalmazza a következőket: -

az ellenőrzés célját és típusát az ellenőrzött szakterület vagy személy megnevezését az ellenőrzött időszakot az ellenőrzést végzők nevét és munkamegosztását a dátumot, az aláírást és a hivatalos bélyegző lenyomatát

5. A helyszíni ellenőrzés A közoktatási intézmény feladatellátásának jól hasznosítható ellenőrzési módszere a helyszíni ellenőrzés. Ez az ellenőrzési mód lehet közvetlen vagy közvetett jellegű. A közvetlen ellenőrzés megfigyelésen, személyes tapasztalatokon alapuló tájékozódás (szemle, mintavétel stb.), melyet kiegészíthet szóbeli kérdésfeltétel, beszélgetés, kérdőív kitöltése. 6. A közvetett munkafolyamatba épített belső ellenőrzés Az intézmény különböző szintű vezetői kötelesek biztosítani a pedagógiai, a szakmai és a gazdasági folyamatok összhangját. Megfelelő munkaszervezéssel biztosítani kell, hogy: -

a pedagógiai és gazdasági feladatok ellátása során a munkafolyamat megszakítás nélkül ellenőrzésre kerüljön a munkafolyamatok hibái, kedvezőtlen jelenségei kellő időben észrevehetők legyenek és a tapasztalt rendellenességeket gyors intézkedéssel szüntessék meg.

71

-

a pedagógusok és más közalkalmazottak személyes felelőssége a végrehajtás minden szakaszában megfelelően érvényesüljön.

7. Az ellenőrzés értékelése és következményei Az ellenőrzési jelentés kézhezvételét követő héten belül értékelő (realizáló) megbeszélésen kell megvitatni az ellenőrzés megállapításait. Az értékelő megbeszélésen a vizsgált területtel vagy tárgykörrel kapcsolatos tapasztalatokat foglalják össze. Ennek keretében nemcsak a feltárt hiányosságokat, hanem a megismert kedvező tapasztalatokat is célszerű bemutatni és értékelni. Az ellenőrzést értékelő megbeszélésen mindig rá kell mutatni a hibák és a mulasztások jellegére, valamint rendszerbeli okaira, az előidéző körülményekre és a felelős személyekre. A megállapított hiányosságok megszüntetésére, a megállapítások hasznosítására, az ellenőrzött tevékenység javítására vonatkozó intézkedési javaslatokat is az értékelő megbeszélésen egyeztetik. Az értékelő (realizáló) megbeszélésen részt vesznek az ellenőrzést végző személyek, az ellenőrzött terület felelős vezetője, valamint az intézményvezető által kijelölt személyek. 8. Az ellenőrzést követő intézkedések Az értékelő megbeszélést követően a szükséges szóbeli vagy írásbeli intézkedéseket a felelős vezető helyettes köteles elvégezni. A vezető helyetteseknek intézkedni kell: - a hibák, hiányosságok kijavításáról, káros következményének ellensúlyozásáról - a megelőzés feltételeinek biztosításáról, más illetékes tájékoztatásáról - a felelősség vizsgálatáról, annak módjáról - a kedvező tapasztalatok alapján, a megfelelő elismerésétől Kirívó szabálytalan vagy hiányosság esetén – a pedagógiai vagy gazdasági vezető helyettes javaslatára – az intézmény felelős vezetője rendeli el a szükségesnek ítélt intézkedéseket. III. A belső ellenőrzés írásbeli dokumentálása 1. Az ellenőrzési jelentés Az ellenőrzésről, az ellenőrzés megállapításairól, valamint a tapasztaltak értékeléséről ellenőrzési jelentést kell készíteni. Az ellenőrzési jelentésnek tartalmaznia kell a következőket: -

az ellenőrzés adatait az ellenőrzési jegyzőkönyvet az ellenőrző személy megállapításait az ellenőrzött feladatokról, területről, személyekről – az ellenőrzési programban meghatározott módon a tapasztalatok értékelését, az esetleges felelősök megnevezésével, az ellenőrzést végző aláírását

72

-

a súlyos mulasztásokat bizonyító iratokat (eredeti irat, eredeti okmányról készített másolat, kivonat, tanúsítvány, jegyzőkönyv, nyilatkozat, fénykép, szakértői vélemény).

2. Az ellenőrzési jegyzőkönyv Az ellenőrzési jegyzőkönyv tartalmazza a lefolytatott ellenőrzés konkrét adatait. Az ellenőrzési jegyzőkönyv fontos része az ellenőrzési záradék, amely lehet megismerési záradék, szükség esetén felelősségi záradék. A megismerési (realizálási) záradék azt tartalmazza, hogy az ellenőrzött személy az ellenőrzés megállapításait megismerte, aláírásával ezt elismeri, egyben tudomásul veszi, hogy a hatáskörébe tartozó szükséges intézkedéseket 8 napon belül köteles megtenni, amelyről az ellenőrzést végző írásban tájékoztatja. Az ellenőrzött személy az ellenőrzéssel kapcsolatban írásos észrevételt tehet. A felelősségi záradék rögzíti, hogy a felelőssé tett személy a rá vonatkozó megállapításokat tudomásul vette és azokat elismerte. A felelőssé tett ellenőrzött személy köteles 3 napon belül a kifogásolt eljárásra – a bizonyítékok becsatolása mellett – írásbeli magyarázatot adni. Az ellenőrzést végző az ellenőrzési jelentés egy példányát köteles átadni közvetlen felettesének. Az ellenőrzési jegyzőkönyvben rögzíteni kell a következőket: -

az ellenőrzés helye és (időtartama) ideje az ellenőrzött munkaterület megnevezése az ellenőrzést végző dolgozó neve az ellenőrzési záradék

3. Az ellenőrzések nyilvántartása Az ellenőrzést végző az ellenőrzési kötelezettségekről és az elvégzett ellenőrzésekről évente áttekinthető nyilvántartást köteles vezetni. A nyilvántartás tartalmazza: -

az ellenőrzések helyét és idejét (időtartamát) az ellenőrzött területek, tevékenységek, személyek felsorolását az ellenőrzés során tapasztalt hiányosságokat, szabálytalanságokat, a megállapított felelősök nevét, a lefolytatott felelősségi vizsgálatok számát és eredményét az ellenőrzés pozitív tapasztalatait és a jutalmazási javaslatokat

4. Az ellenőrzési iratok irattárolása Az ellenőrzések iratanyagainak rendezett, áttekinthető, a gyors visszakeresést biztosító tárolásáról és megőrzéséről az intézményvezető utasítása alapján az iskolatitkár köteles gondoskodni. Ennek keretében 5 évig meg kell őrizni: -

az ellenőrzési programokat az ellenőrzési jelentéseket és a bizonyító okmányokat 73

- az ellenőrzöttnek a jelentésre adott írásos észrevételeit, magyarázatait, intézkedéseit - a felelősség vizsgálatának eredményét - az éves ellenőrzési ütemterveket, beszámolókat, valamint - az ellenőrzések nyilvántartását A felsorolt iratanyagok 5 év után selejtezhetőek. IV. Az ellenőrzéssel kapcsolatos jogok és kötelezettségek 1. Az intézményvezető jogállása Az intézmény egyszemélyes felelős vezetője a belső ellenőrzés irányítója. Ellenőrzési joga kiterjed az intézmény összes alkalmazottjára és munkavégzésükre, valamint a teljes intézményi működésre. A közoktatási intézmény felelős vezetőjének feladata, hogy biztosítsa a belső ellenőrzési rendszer tárgyi- és személyi feltételeit és határidőket adjon az éves ellenőrzési munkaterv és az ellenőrzési programok összeállítására és megtartsa az értékelő (realizáló) megbeszéléseket. Ezen túlmenően meg kell követelnie a belső ellenőrzési rendszer hatékony működését és el kell rendelnie a következetes számonkérést és intézkedéseket. 2. Az ellenőrző személyek jogai Az ellenőrzést végzők jogosultságai az alábbiak: -

-

beléphet az ellenőrzött egység bármely helyiségébe, és betekinthet az ellenőrzött egység bármely iratába, okmányába, szekrényébe és íróasztalának fiókjába lefoglalhat bármely okmányt, bizonylatot, iratot az átvétel elismerésével és az okmányokról hitelesített másolatot, kivonatot, azok adatairól összeállításokat, kimutatásokat készíthet felvilágosítást (nyilatkozatot) kérhet az ellenőrzött egység bármely munkavállalójától szóban vagy írásban, azonnal vagy megadott határidőre felvilágosítást kérhet az ellenőrzött személyekkel kapcsolatban álló más szervektől az ellenőrzéssel összefüggő kérdésekben – igazgatói felhatalmazás alapján – szóban vagy írásban

3. Az ellenőrző személyek kötelezettségei Az ellenőrzést végzők kötelezettségei az alábbiak: -

-

-

köteles bejelenteni az ellenőrzöttnek a helyszíni ellenőrzést, annak megkezdését megelőzően, amennyiben a bejelentés nem veszélyezteti az ellenőrzés céljának megvalósulását végre kell hajtania az ellenőrzési feladatot a programban foglaltak alapján maradéktalanul úgy, hogy minden lényeges tény feltárása és rögzítésre kerüljön tárgyilagosan kell értékelnie a feltárt tények alapján a kialakult helyzetet, felelős a megállapításai helytállóságáért és megalapozottságáért titoktartás vonatkozik rá a hivatalból tudomására jutott adatok, információk tekintetében, kivéve, ha azokból szabálysértésre vagy bűncselekmény elkövetésére alapos okkal lehet következtetni ismertetni kell megállapításait az ellenőrzött személlyel és a vonatkozó részeket azokkal, akiknek személyes felelősségét név szerint megállapította

74

-

írásbeli nyilatkozatot köteles kérni, az ellenőrzött személytől az ellenőrzésben tapasztaltak elfogadásáról vagy elutasításáról és előbbiek indoklásáról.

4. Az ellenőrzött személyek jogai és kötelességei Az ellenőrzött személyek jogai a következők: - meggyőződhetnek az ellenőrzés jogszerűségéről - megismerhetik az ellenőrzésnek a tevékenységükkel kapcsolatos megállapításait - kifejthetik észrevételeiket és azokra valamilyen formában választ kaphatnak Az ellenőrzött személyek kötelességei az alábbiak: -

-

-

biztosítsák az ellenőrzést végzők részére az ellenőrzés zavartalan lebonyolításának minden feltételét (munkafeltételek, a haladéktalan tájékoztatást, a belépési, betekintési jog érvényesítését) működjenek együtt az ellenőrzőkkel, a feltett kérdésekre a valóságnak megfelelően nyilatkozzanak, elhallgatott vagy félrevezető adatok, információk közlésével az ellenőrzést ne tévesszék meg tegyék meg haladéktalanul vagy a meghatározott határidőre – az ellenőrzés megállapításai alapján – a saját hatáskörükbe tartozó intézkedéseket és erről megfelelően adjanak számot.

V. A vezető helyettesek és más alkalmazottak ellenőrzési feladatai 1. Az igazgatóhelyettesek ellenőrzése Az intézmény oktató és nevelő feladatait irányító vezető helyettesek ellenőrzési területe kiterjed teljes hatáskörükre, különösen az alábbiakra: -

az oktatási dokumentumokban, a határozatokban, a jogi szabályozásokban foglaltak betartására az intézményi nyilvántartások, statisztikák, összegzések, értékelések, az adminisztráció pontos vezetésére a nevelő-oktató munkával kapcsolatos határidők betartása az intézményben oktatott tantárgyak tanterveire, tanmeneteire, a tantárgyak tanterv szerinti haladására a tantervi követelmények megvalósítására a tantárgyak tanóráinak eredményességére a tanulók munkájára: füzetek, szóbeli feleletek és az írásbeli feladatok számára, mélységére a pedagógusi ügyelet pontosságára, feladatellátására a tanórán kívüli tevékenységekre (pl.: szakkörök, könyvtár, tanfolyamok működésére) gyermek- és ifjúságvédelmi munkára a pedagógusok és más közalkalmazottak munkafegyelmére, az intézményi tulajdont károsító eseményekre

2. A gazdasági vezető ellenőrzése A gazdasági vezető ellenőrzési joga kiterjed egyrészt a gazdasági hivatal dolgozóira, az általuk végzett munka helyességére és pontosságára, másrészt az egész intézményre a gazdasági, műszaki és pénzügyi témák vonatkozásában és az intézményi vagyonvédelemre.

75

Ellenőrzési feladatai az alábbiak: -

-

az intézmény pénzgazdálkodásának és költségvetésének elkészítése terén a jogszabályok, tervezési előírások és egyéb utasításokban kiadott rendelkezések betartása, az intézményi gazdálkodással kapcsolatos valamennyi munka ellenőrzése az intézmény fizetőképességének folyamatos figyelemmel kísérése az érvényes könyvviteli, elszámolási, vagyonvédelmi rend, ezen belül a vagyonbiztonság ellenőrzésére, naprakész vezetésére munkaerő és bérgazdálkodás terén a szabályok megtartásának és a feladatok ellátásának ellenőrzésére, felülvizsgálatára anyaggazdálkodás- és ellátás ellenőrzésére műszaki ellátás ellenőrzésére a gazdálkodás ellátásának folyamatos ellenőrzésére a hatékonyság, az ésszerű takarékosság biztosítása érdekében a leltározás és selejtezés szabályszerű végrehajtásának az ellenőrzésére az elfekvő készletek feltárásának és hasznosításának évenkénti ellenőrzése a pénzkezelés ellenőrzése az intézmény működőképességéhez szükséges tárgyi feltételek biztosítására, az ezzel kapcsolatos munkafolyamatok ellenőrzésére

3.A munkaközösség-vezetők ellenőrzési feladatai Az intézmény szakmai munkaközösség-vezetői, mint középvezetők teljes jogkörrel rendelkeznek a munkaközösség tagjai felett.

ellenőrzési

A munkaközösség vezetője felelős a munkaközösségi tagok munkájának megszervezéséért, munkájuk szakmai, tantárgy- pedagógia irányításáért és ellenőrzéséért: -

a munkaközösség munkatervi feladatainak határidőre való színvonalas elvégzéséért a szaktantárgyi versenyek megszervezéséért, azok meghirdetéséért és lebonyolításáért az iskolai szintű pályázatok kiírásáért, elbírálásáért a tanulók szaktantárgyi pályázaton való részvételének megszervezéséért a munkaközösség feladatrendszerébe tartozó szakkörök, korrepetálások, stb. folyamatos színvonalas megtartásáért a szakmai szertárak fejlesztéséért, az eszközök és anyagok célszerű és gazdaságos felhasználásáért osztályozás, értékelés folyamatosságáért naplók munkatervi dokumentumok folyamatos vezetéséért

4. A könyvelő ellenőrzési kötelezettsége Ellenőrzési joga és kötelezettsége kiterjed a könyvviteli-, elszámolási- és vagyon nyilvántartási rend és a bizonylati fegyelem érvényesítésére. Az eseti cél- és témaellenőrzéseken kívül az alábbi egyeztetéseket és ellenőrzéseket tartozik elvégezni: -

-

az analitikával egyeztetni (ellenőrizni) a készletszámlák forgalmi hasábjait és értékegyenlegét, a pénzintézeti és házipénztári analitikus nyilvántartásokat, a munkabér és személyi jellegű költségszámlákat a szintetikával havonta értékben egyeztet a függő kiadások és a függő bevételek egyenlegét a bevételi számlára befolyt térítéseket, az ellátmány számlára befolyt térítményeket étkezési díjak térítésének egyeztetését szolgáltatások ellenértékének térítését 76

-

adósok tartozásait ellenőrzi pénzintézeti átutalások teljesítése előtt a bizonylatokat, azok alaki és tartalmi helyességét, okmányszerűségét, valódiságát folyamatos mennyiségi egyeztetést végez a leltári körzetekben elhelyezett vagyontárgyak vonatkozásában főkönyvi számlánkénti értékegyeztetést végez negyedévenként személyi felszerelési eszközök egyeztetését elvégzi

5. A pénztáros (gazdasági ügyintéző) ellenőrzési kötelezettsége Feladata az intézet pénzforgalmával, készpénzforgalmával összefüggő kiadások és befizetések lebonyolítása, s az ezzel kapcsolatosan előírt okmányok pontos vezetése. Ellenőrzési jogát és kötelességét munkaköre határozza meg, így vizsgálja: -

az intézmény készpénzfogalmával kapcsolatos ki- és befizetések előtt a kapcsolódó okmányokat, azok tartalmi és alaki helyességét pénzintézeti átutalások előtt ellenőrzi a bizonylatokat, azok tartalmi és alaki helyességét SZJA előleglevonások szabályszerűségét étkezési térítési díjak befizetését ellenőrzését és egyeztetését ellátja egyéb térítések és térítmények tételes ellenőrzését.

Záró rendelkezések 1. A szabályzat személyi és időbeli hatálya A szabályzat hatálya kiterjed az intézmény valamennyi közalkalmazottjára és más munkavállalójára. Jelen igazgatói utasítás a jóváhagyás napján lép hatályba és ezzel egyidejűleg minden korábbi vonatkozó belső utasítás hatályát veszti. 2. A szabályzat hozzáférhetősége és módosítása A szabályzat tartalmát az intézmény vezető helyettesei kötelesek ismertetni a beosztott munkatársakkal. A szabályzat egy példányát hozzáférhetővé kell tenni az intézmény valamennyi alkalmazottja számára a vezető helyettesi irodában és a tanári szobában. A felelős vezető helyettesnek gondoskodni kell jelen szabályzat olyan módosításáról, amely az új törvények és rendeletek hatálybalépése miatt szükséges. Székesfehérvár, 2004. november 24.

Mihókné Pluhár Teréz sk. igazgató 4. számú melléklet

77

Vagyonnyilatkozat Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (továbbiakban Vnyt.) 11. § (6) bekezdése alapján a Tolnai Utcai Általános Iskola közalkalmazottai vagyonnyilatkozatának átadásával, nyilvántartásával, a vagyonnyilatkozatban foglalt személyes adatok védelmével kapcsolatos további szabályokat az alábbiak szerint állapítom meg. 1. A Vnyt-ben meghatározott, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel kapcsolatos értesítéseket, iratokat a munkáltató utasítására az iskolatitkár készíti elő, a munkáltatói jogkört gyakorló aláírását követően átadja a kötelezett részére. 2. A vagyonnyilatkozatok átvétele: 2.1.A Vnyt. 11.§-ában és 12. §-ában meghatározott, a vagyonnyilatkozatok átvételével és visszaadásával kapcsolatos eljárást az intézmény igazgatója folytatja le. 2.2.A vagyonnyilatkozat átvételekor a nyilatkozatokat tartalmazó valamennyi borítékra az átvevő nyilvántartási számot vezet rá.

zárt

2.3.A nyilvántartási szám formátuma: sorszám-alszám/év. A nyilvántartási számon belül: - a sorszám a kötelezett adószáma, - az alszámot hozzátartozón ként az alábbiak szerint kell képezni: 1-es alszám: a kötelezett házastársa vagy élettársa, 2-es alszám: a kötelezett közös háztartásban élő szülő, 3-as alszámtól: a kötelezett közös háztartásában elő gyermekek a Vnyt. 2. § pontja szerint. 2.4.A vagyonnyilatkozat visszaadásáról átadás-átvételi jegyzőkönyvet kell

b)

felvenni.

2.5.A Vnyt. 12. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatást a kötelezett írásban nyújtja be. A nyilatkozat alapján az őrzésért korábban felelőstől átvett vagyonnyilatkozat borítékján a 4. pont szerint képzett új nyilvántartási számot egyértelműen fel kell tüntetni. 3. Az ellenőrzési eljárást megelőző meghallgatás szabályai: 3.1.A Vnyt. 14. §-a szerint, az ellenőrzési eljárást megelőző meghallgatást (továbbiakban: meghallgatás) a munkáltatói jogkör gyakorlója folytatja le. 3.2.A meghallgatásról a kötelezettet, valamint az intézményben működő érdekképviseleti szerv vezetőjét írásban értesíteni kell oly módon, hogy az értesítést az érintettek a meghallgatás időpontját megelőzően legalább 3 munkanappal igazoltan átvegyék. Az értesítésnek tartalmaznia kell a figyelemfelhívást arra vonatkozóan, hogy a kötelezett vagyonnyilatkozatának általa zárt borítékban őrzött példányát a meghallgatásra vigye magával.

78

3.3.Amennyiben az érdekképviselet a szabályszerű értesítés ellenére a meghallgatáson nem jelent meg, az a távollétében lefolytatható. Amennyiben szabályszerű értesítés ellenére a kötelezett nem jelenik meg a meghallgatáson, a meghallgatásra s 3.2 pontban foglaltak szabályok szerint újabb időpontot kell kitűzni. 3.4.Amennyiben szabályszerű értesítés ellenére a kötelezett az meghallgatáson sem jelenik meg, a munkáltatói jogkör gyakorlója a Vnyt. a szerinti vagyongyarapodási vizsgálatot haladéktalanul kezdeményezi.

ismételt 15. §-

3.5.A meghallgatáson ismertetni kell a kötelezettel a bejelentés tartalmát. A meghallgatáson, a kötelezett jelenlétében lehet és kell az intézménynél és a kötelezettnél zárt borítékban őrzött vagyonnyilatkozatokat felbontani és tartalmukat megismerni. 3.6.A kötelezett indítványozhatja, hogy a munkáltatói jogkör gyakorló részére további 5 munkanapot biztosítson arra, hogy állításait bizonyítékokkal támassza alá. Az indítványt és a következő meghallgatás időpontját a jegyzőkönyvben rögzíteni kell, s ebben az esetben további írásbeli értesítés nem szükséges. 3.7.A meghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalma: - a kötelezett nyilatkozatát a bejelentésben foglaltakra, - az érdekképviselet véleményét, - a munkáltatói jogkör gyakorló megállapításait, továbbá tájékoztatást kezdeményezi-e vagyongyarapodási vizsgálat lefolytatását.

arról,

hogy

A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a kötelezett által írásban beterjesztett bizonyítékokat. A jegyzőkönyv egy példányát a kötelezett részére át kell adni. 4. A vagyonnyilatkozatok átvétele-átadása, valamint a 3. pontban szabályozott meghallgatás során az érintettek a tudomásukra jutott személyes adatokról harmadik személynek tájékoztatást nem adhatnak, kivéve: - az állami adóhatóság részére a Vnyt. 15. §-a szerinti vagyongyarapodási vizsgálat lefolytatásához szükséges adatok vonatkozásában. - bíróság részére a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel, vagyongyarapodással kapcsolatos eljárás során. 5. A vagyonnyilatkozatokat az egyéb iratoktól elkülönítetten lemezszekrényben külön dobozban az igazgatói irodában tároljuk.

és

együttesen

Székesfehérvár, 2008. március 17. Mihókné Pluhár Teréz igazgató

79

80

81

82

83

84