A Székesfehérvári kistérség agrárstruktúra és vidékfejlesztési stratégiai programja

Bicske Bicske

Mór Mór

Székesfehérvár Székesfehérvár Gárdony Gárdony

Dunaújváros Dunaújváros Enying Enying Sárbogárd

A Székesfehérvári kistérség agrárstruktúra és vidékfejlesztési stratégiai programja

Szabadbattyán, 1999. december

Székesfehérvári Kistérség

Vidékfejlesztési stratégiai program

Az anyag készítésében közreműködő szakértők:

Borsó Pál

polgármester Szabadbattyáni Önkormányzat programfelelős

Csabina Zoltán

igazgató-helyettes Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány

Dr. Szekerczés Anna

helyettes vezető Megyei Közigazgatási Hivatal

István András

ügyvezető igazgató Fejér Megyei Agrárkamara

Kaleta Jánosné

környezetvédelmi szakértő

Kossa Lajos

polgármester Abai Önkormányzat

Pintér Sándor

turisztikai, idegenforgalmi szakértő

Sebestyén Csaba

ügyvezető igazgató Siker Kft.

Suhajda László

Sárkeresztesi Teleház vezetője

Turcsányi Sándor

osztályvezető Fejér Megyei Agrárkamara



Tartalom 1. A helyzetfeltárás eredményeinek rövid összefoglalása .............................................. 1 1.1. Terület, népesség, népsűrűség .............................................................................. 1 1.2. Természeti adottságok és viszonyok...................................................................... 2 1.3. Településszerkezet, közigazgatási rendszer .......................................................... 2 1.4. Demográfiai helyzet és folyamatok ....................................................................... 2 1.5. Az agrárgazdasági állapota.................................................................................. 3 1.6. A térség foglalkoztatottsági és munkanélküliségi viszonyai ................................. 5 1.7. Hiányok és többletek a térség gazdaságában ....................................................... 6 1.8. Jóléti, jövedelmi viszonyok.................................................................................... 6 1.9. Idegenforgalom, turizmus ..................................................................................... 7 1.10. A környezet állapota.............................................................................................. 7 1.11. A térség erősségei és gyengeségei (SWOT analízis) ............................................. 9 1.12. Stratégiai helyzetkép ........................................................................................... 12 2. Célkitűzések................................................................................................................. 14 2.1. Általános célkitűzések ......................................................................................... 14 2.2. Speciális célkitűzések .......................................................................................... 14 3. Földrajzi összefüggések .............................................................................................. 15 3.1. Természeti összefüggések.................................................................................... 15 3.2. Gazdaságföldrajzi összefüggések........................................................................ 15 3.3. Humán összefüggések ......................................................................................... 15 4. Prioritások ................................................................................................................... 16 5. Alprogramok ............................................................................................................... 20 6. Intézkedéscsoportok ................................................................................................... 21 7. Ütemezés ...................................................................................................................... 27 8. Pénzügyi terv ............................................................................................................... 32 9. A stratégiai program jövőképe .................................................................................. 38 10. Mellékletek................................................................................................................... 46



1. A helyzetfeltárás eredményeinek rövid összefoglalása A kistérségben 25 település található, amely az önkormányzatok nyilatkozatai után került véglegesítésre. A térség magját a székesfehérvári statisztikai kistérség alkotja, de a peremterületeken 3 település csatlakozott és 7 település átmenet másik kistérségbe. A vizsgált terület a megyeszékhely körül helyezkedik el és 3 mikrotérségre osztható. A települések csoportosítása a térségi megbeszélések alapján a következő: Szabadbattyán Polgárdi Füle Kőszárhegy Sárszentmihály Sárkeszi Nádasdladány Jenő Úrhida

Aba Tác Csősz Soponya Káloz (enyingi térségből) Sárkeresztúr (sárbogárdi térségből) Sárszentágota (sárbogárdi térségből) Seregélyes Szabadegyháza Sárosd

Sárkeresztes Moha Iszkaszentgyörgy Csór Pátka Vereb

A 3 csoport a térségen belül tájegységi, infrastrukturális, kulturális kapcsolatok (már működő) alapján szerveződött. A csoportosítás alapvető indoka, hogy a megyeszékhely nem célterülete a SAPARD programnak, így a térség nem homogén.

1.1. Terület, népesség, népsűrűség A rendkívül változatos történelmi és természeti értékű tájon elhelyezkedő Székesfehérvári kistérség a város vonzáskörzetébe tartozó 25 településből áll, területe 905 km2. A kistérség települései a megye teljes területének 20,7 %-át adják, lélekszáma (Székesfehérvár nélkül) 1997-ben a megye népességének 12,2%-át teszi ki. A kistérség 15 településében a lakosságszám nem éri el a 2000 főt, ezeken a településeken együttesen a kistérség össznépességének 38,7 %-a él. A települések közül Úrhida, Kőszárhegy és Jenő területe 10 m2 alatti, ez a tény területi gátja a fejlesztésnek. A térségben a 14 év alatti népesség településenként 20% körüli értéket mutat, a 60 év feletti lakosság aránya jelentős különbségeket mutat. Mind Székesfehérvár nélkül, mind a vele számított kistérségben csökkent a fiatal (0-14 éves) korcsoport aránya. A települések közül a fiatal és az idős korúak arányát vizsgálva Moha áll a legrosszabb helyen, ami a település elöregedésére utal.

1



1.2. Természeti adottságok és viszonyok Ha a kistérséghez tartozó településeket Magyarország kistájainak rendszerét figyelembe véve vizsgáljuk, akkor megállapítható, hogy két nagytáj (makrorégió) hét kistáján (mikrorégió) helyezkedik el. A kistájak részletesebb agro-ökológiai jellemzése egyértelműen azt mutatja, hogy a kistérség természetföldrajza igen összetett. Érinti az Alföld nagytájon belül a Mezőföld középtáj (mezorégió) számos kistáját, a Dunántúli-Középhegység Bakonyvidék középtájának kistáját, illetve a Vértes-Velencei-hegyvidék középtájának kistájait. Az említett két nagytáj közötti választóvonal nagyjából a Velencei-tó vonalában helyezkedik el. A térség adottságai a mezőgazdasági hasznosítás szempontjából igen eltérőek és ezek a különbségek a földhasználat során is megjelennek.

1.3. Településszerkezet, közigazgatási rendszer A közigazgatási tevékenységet a kistérségbe tartozó települések tekintetében – valamennyi közigazgatási ügyben – államigazgatási szervek és önkormányzati igazgatási szervek látják el. Az államigazgatási szervek vonatkozásában jellemző, hogy a Kormány irányítása alatt működő minisztériumok és országos hatáskörű szervek területi, illetőleg helyi szerveiként működnek. A területi szervek a megyénél nagyobb, illetőleg megyei illetékességű igazgatási szervezetek, míg a helyi szervek a kistérséghez közelebb álló, annak területével közel azonos működési területen látják el feladataikat. Az államigazgatási ügyekben első fokon mindig a legalsóbb szintű államigazgatási szerv jár el.

1.4. Demográfiai helyzet és folyamatok Ellentétben az országos demográfiai folyamatokkal, a Székesfehérvári kistérség 25 településének népessége 1990 és 1997 között összességében 4,31 %-kal emelkedett. Néhány település (Füle, Kálóz, Seregélyes és Soponya) és a térség nagyvárosának, Székesfehérvár megyei jogú városnak a népessége csökkent az említett időszakban A természetes szaporodás egyenlege negatív a kistérségben. Az 1990-1997 közötti népességnövekedés a pozitív vándorlási egyenleg eredménye, amely kiegyenlítette a negatív természetes szaporodási egyenleget és népességnövekedést eredményezett, nyilvánvaló összefüggésben a térség gazdasági fejlődésével. A kistérség népessége az elmúlt időszakban (1994-1997) nőtt, miközben Székesfehérvár lakónépessége csökkent. Ezt a folyamatot két tényező is magyarázza: •

A megyeszékhelyen az elmúlt időszakban nem történt jelentős lakásépítés, így a munkaerő-növekedés a vonzáskörzetben realizálódott.

•

A magas ingatlanárak és az életmód változtatás miatt sokan a vonzáskörzetben vásároltak vagy építettek családi házakat és innen ingáznak be a munkahelyükre.

Az elnéptelenedéssel leginkább veszélyeztetett település a kistérségben Káloz, Pátka, Polgárdi, Sárosd, Seregélyes és Soponya.

2



1.5. Az agrárgazdasági állapota A kistérség a megyeinél kedvezőbb termőhelyi adottságokkal rendelkezik, főként a szántóföldi növénytermesztésben. A mezőgazdaságban hasznosított terület 81 %-a a kistérség teljes területének 60,5 %-a szántó, míg a megyei átlag 56,5 %. Magas a szántóterület aranykorona értéke, 26,04 %. Kiemelkedő a gabona, ezen belül a búza és a kukorica vetésterület 64 %-a, mely a jövőben is meghatározza a kistérség mezőgazdaságát! Lehetőséget ad a Mezőföldnek, mint tradicionális búzatermesztő területnek és az abraktakarmányt fogyasztó állattenyésztési ágazatok fejlesztésére. A földhasználatot természeti adottságok nem korlátozzák, de a környezeti szempontból veszélyeztetett területeken környezetkímélő földhasználatot kell megvalósítani. Szántóföldi zöldségtermesztés, a kertészet és a gyümölcstermesztés hagyományai, melyben rejlő lehetőségek kihasználatlanok (Aba, Nádasdladány, Jenő) – gyümölcstelepítésre javasolt területek. A kertészeti, a gyógynövénykultúrák, a hajtatott zöldségek termelése és feldolgozása nagy élőmunka igényénél fogva jelentős számú fő- és mellékállás lehetőségét hordozza. Jelentős méretű kihasználatlan gyep- és legelőterületek megléte, ahol extenzív állattartás feltételei adottak. Az igen gyenge minőségű gyepterületek esetében művelési ág változás is indokolt (erdősítés). Különleges adottságú termőhelyek megléte, a tájtermelés megvalósítása (pl. hagyományos burgonya termesztő övezet Kisláng és környéke. Vetőmag és vetőgumó termesztésnek optimálisak a feltételei, így ez az ágazat komoly perspektivikus lehetőséget hordoz magában. Előny a kistérség megyei, központi fekvése, a város közelsége, cél a város-ellátó övezet jobb kihasználása (zöldség, gyümölcs ellátás és feldolgozó kapacitásbővítés kisüzemi szinten). Zöldség és gyümölcstermesztés, feldolgozás, értékesítés az együttes fellépés érdekében Termelési és Értékesítési Szervezetek létrehozása (TÉSZ). Szarvasmarha, sertéstartás hagyományai a kistérségben, a megye sertésállományának 30 % itt található, fejlesztését az abraktakarmány előállító növénytermesztési ágazatok indokolják. Jellemző a vállalkozói méretű 50 ha-nál nagyobb magángazdaság. Jelentős a még többlábon álló mezőgazdasági szervezetek száma (22) melyek képesek a kistermelők integrálására (a megye nagyüzemeinek negyede). Jelentősen gyarapodott a mezőgazdasági vállalkozások közepes méretű gazdasági társaságok, főként kft.-k, bt.-k, száma. A Sárrét és a Sárvíz völgy tájvédelmi körzet jelentős értékkel rendelkezik, melyek megőrzésére az érintett települések együttműködésére, környezetkímélő mezőgazdasági technológiák, értékmegőrző mezőgazdaság elterjesztése szükséges. A Sárrét vidékén magas a vadállomány nagysága, a vadgazdálkodás és feldolgozás, mint komoly exportágazat feltétlenül fejlesztendő. A kistérségben 543 ha az öntözésre berendezett terület nagysága, mely a Galya patak meder szabályozásával, lehetőségeinek kihasználásával fokozható.

3



Az élelmiszeripari termelési érték fokozásának lehetősége a nagymennyiségű alapanyagelőállításban a meglévő kihasználatlan feldolgozói kapacitásokban és a belső fogyasztás várható növekedésében rejlik. A termőhelyi lehetőségekhez képest alacsony a zöldségtermesztés és gyümölcstermesztés mértéke. Veszélyként jelentkezik, fejlesztés hiányában, hogy a vetésszerkezet eltorzul, illetve EU-tagként ezen ágazatok már nem fejleszthetők. A gabonatermelő ágazatok gyenge jövedelmezősége, a nagyobb élőmunka-igényű szántóföldi növények alacsony részesedése a vetésterületből, valamint egyes településeken a nem megfelelő minőségű területen végzett szántóföldi termesztés túlsúlya megkövetel egy mérsékelt struktúraváltást. Ha ez nem következik be, nem lehet a mezőgazdaság jövedelmezőségén javítani. Biotermesztés, gyógynövénytermesztés, egyéb alternatív kultúrák alacsony arányban vannak jelen, fejlesztésük munkalehetőséget biztosítana. Élelmiszer-feldolgozás területén aránytalanság tapasztalható az alapanyag-előállítás és a helyi feldolgozás között, a feldolgozottsági fok alacsony színvonala miatt csekély a hozzáadott érték mértéke. Az élelmiszeripar a megyeszékhelyre koncentrálódik. Magas a kisméretű 10 ha alatti területtel rendelkező gazdaságok száma (61 %) melyek birtok-koncentráció nélkül nem tudják felvenni a versenyt, így a gazdaságok közel 2/3-án alacsony a hatékonyság. Szervezetlen a kistermelői kör. Alacsony az erdősültség, melyet a természeti adottságok indokolnak, ugyanakkor indokolt elsősorban a véderdők, mezővédő erdősávok telepítése, melyek hiányában fokozódó, eróziós, deflációs károk jelentkeznek. Megoldatlan a mezőgazdasági vízelvezető, árokrendszerek helyzete, ami a folyamatos belvíz és belvízkárok veszélyét hordozza magában. Alacsony az öntözött területek nagysága. (50-100 ha). A felszíni vízfolyások jelentősen szennyezettek. (Sárvíz Nádorcsatorna) Alacsony a kistérség állatállománya a hagyományokhoz képest, mely az abraktakarmányok és a szálastakarmányok felvevőpiaca kell legyen. Kevés gyümölcs- és zöldségfeldolgozási lehetőség, konzervipari üzemszám, a tároló, hűtőkapacitás, e területen integrálatlanság tapasztalható, melyet TÉSZ-ek létrehozásával lehet javítani, akár kistérségek közötti együttműködésekkel. A sertéstartás súlyához képest katasztrofális a jövedelmezősége, mely a megyei felvásárlási rendszerek és a megyén belüli nagyüzemi húsipari feldolgozás hiányára vezethető vissza. A kistérség adottságaihoz képest igen alacsony a mezőgazdasági beruházások száma, aránya. (technikai, technológiai elavultság, elmaradottság jelentős) Magas az 1000 lakosra jutó őstermelők száma (123) a megyei átlag 72, mely a mezőgazdaság foglalkoztatási gondját és alacsony jövedelmezőségét jelzi. Legveszélyeztetettebbek a mezőgazdasági megélhetés szempontjából a déli elmaradott települések, ahol az iménti mutató Kálóz 330, Sárszentágota 224, Soponya 212, és a vállalkozások, szerveződések száma alacsony. E helyeken van a legnagyobb szükség az alternatív munkalehetőségek biztosítására. Úgyszintén veszélyt jelent a kistérség 3 halmozottan hátrányos települése (Füle, Soponya, Seregélyes) melyekre szintén az előbbi megállapítás érvényes.

4



1.6. A térség foglalkoztatottsági és munkanélküliségi viszonyai A kistérség Székesfehérvár nélkül ma kb. 30 ezer fős potenciális munkaerőforrással rendelkezik. Leszámítva a munkaképes korúakból a tanulókat, betegeket, munkanélkülieket, inaktívakat stb., ez kb. 20 ezer gazdaságilag aktív népességet jelent. Megállapítható, hogy a népesség növekedése mellett 25%-kal csökkent a működő vállalkozások száma, míg a mezőgazdasági egyéni vállalkozók száma szinte nem változott. A kistérség vállalkozás-szegény területnek számít, hiszen 1997-ben a kistérség egészét tekintve igen alacsony volt a működő vállalkozások száma ezer lakosra vetítve (15 településnél 50 alatti!). A mezőgazdasági egyéni vállalkozók száma 1000 lakosra vetítve egyik településnél sem éri el a 10-et, Fülén pedig nincs mezőgazdasági egyéni vállalkozó. A kistérségben munkamegosztás alakult ki a megyeszékhely és a vonzáskörzet között. A Székesfehérváron dolgozók jelentős része ingázó, amely negatív hatással van a térség gazdasági fejlődésére, hiszen az ingázók nagyobb része a megyeszékhelyen veszi igénybe a szolgáltatásokat, és itt is vásárol be a kereskedelmi egységekben. Ez a folyamat kedvezőtlen hatással van a térség vállalkozási (kisvállalkozási) aktivitására, amelyet a vállalkozások számának csökkenése alátámaszt. Különösen magas az ingázók aránya a város közvetlen vonzáskörzetében található településeken (Úrhida, Sárkeresztes, Moha). A térségben megindult gazdasági fejlődés eredményeként a székesfehérvári kistérség foglalkoztatottsági helyzete ma lényegesen jobb az országosnál, és a megye egészénél is. A székesfehérvári térségben mind a regisztrált, mind a tartós munkanélküliek száma csökkent. Ugyanakkor nagyon magas a hosszú távon munkanélküliek aránya: a térségben a regisztrált munkanélküliek 50,8 %-a több mint fél éve nem tud elhelyezkedni. A munkaerőpiac kereslet-kínálati viszonyai miatt egyre növekszik a munkanélküliek átlagos életkora. A munkanélküliek kb. fele legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, erre ilyen nagyságrendben a mai munkaerőpiac nem tart igényt. A regisztrált munkanélküliek kb. négyötöde fizikai foglalkozású nyilvánvaló összefüggésben az említett alacsony iskolai végzettségi jellemzőkkel. Jelentős társadalmi probléma a pályakezdő munkanélküliek helyzete, a legnagyobb problémát azonban a tartós munkanélküliek jelentik, akik főleg a mezőgazdaságból kikerült alacsonyan képzett emberek. A visszaállításuk a munkába jelentős erőfeszítéseket igényel, illetve speciális kezelési módokat követel meg. A fejlesztési törvény 1999. évi változtatása az önkormányzatok számára újfajta programok (közmunka, stb.) beindítását eredményezhetik, amelyet a vidékfejlesztés szolgálatába kell állítani (településkép, intézmény-felújítás, szociális ellátás stb.).

5



1.7. Hiányok és többletek a térség gazdaságában A kistérség mezőgazdasági alapanyagokból jelentősen többet termel a saját felhasználásához képest. Ez különösen igaz mind a növénytermesztési (pl. gabonafélék, olajos magvak) mind az állattenyésztési produktumokra (pl. sertés, tej). Kivételt képeznek a zöldség, gyümölcs, bor és a biotermékek. A hiány elsősorban a feldolgozott élelmiszeripari termékekből: húsáru-féleségekből (szárazárú, készárú), mirelit termékekből, konzervféleségekből adódik.

1.8. Jóléti, jövedelmi viszonyok A vizsgált térség 1997. évi lakásállománya a megye teljes lakásállományának mintegy tizede, miközben a megye népességének 12 százaléka lakik a térségben. Ebből adódóan a 100 lakásra jutó átlagos lakószám (291) a megyei átlagnál (270) kissé magasabb. Az újonnan épített lakások döntő része (87 %) közüzemi vízvezetékkel ellátott, míg a közcsatornával való ellátottság mindössze az Iszkaszentgyörgyön és Polgárdiban épített 5 lakás esetében (ami az összes épített lakás 3,6 százaléka) valósult meg. A lakások infrastrukturális ellátottsága tekintetében a villamos energiával való ellátottság gyakorlatilag teljes körű. A lakások 79 százaléka van bekapcsolva a közüzemi vízhálózatba. (A megyei átlag 93 %.) A térség valamennyi településén működik a vezetékes gázellátás. A vezetékes gázt fogyasztó kötött lakások aránya 47 és 77 % közötti; az átlagos 63 %-os arány jónak mondható. A háztartások infrastrukturális ellátottsága a csatornázás, szennyvízkezelés területen mutatja a legnagyobb elmaradottságot. A szennyvízcsatorna-hálózat hossza csupán 1,4 km, amit összevetve a vízhálózat 386,5 km hosszával, a közműolló értékére 1 adódik, vagyis az olló gyakorlatilag már teljesen kinyílt. Ebből adódóan a szennyvízkezelési probléma megoldása a kistérségen belüli egyik legfontosabb fejlesztési cél-program kell, hogy legyen A térség úthálózatára, közlekedési kapcsolataira jellemző, hogy a települések jórészt Székesfehérvárra sugarasan bevezető utak mentén találhatók. Ez a kapcsolati rendszer alapvetően pozitív adottság, de főleg a tranzit-forgalommal is terhelt főutak mentén negatív hatások is megjelennek (zaj, levegőszennyezés stb.). A községek többségének jó autóbusz kapcsolata van a megyeszékhellyel. A belterületi úthálózat közel 50 %-a burkolt út, amelyet azonban sok helyen – elsősorban a közművek építése miatt – többször felbontottak, és így meglehetősen rossz minőségű. A térség telefonellátottsága jó, minden település be van kapcsolva a távbeszélő hálózatba, de a fővonalak száma elmarad a megyei átlagtól. A szociális és egészségügyi ellátást jellemző mutatók a megyei átlaghoz hasonló képet mutatnak. A települések majdnem harmadában nincs házi- és gyermekorvos. A kereskedelmi ellátás területén a települések nagy része közepesen ellátottnak tekinthető. A megye öt működő teleházából három a vizsgált térségben található.

6



1.9. Idegenforgalom, turizmus Földrajzi fekvéséből adódóan – a területet átszelik, illetve érintik az M7, autópálya a 8. sz., 7.sz., 62.sz., 63.sz. főutak - a kistérség mindig jelentős potenciális vendégkörre számíthat, amelyet konkrét programokkal csábíthat a településekre. Rendkívül gazdag a természeti, történelmi, kulturális örökség, amelyek nagy része kiemelkedő turisztikai értéket képvisel és sokrétű, tartalmas programok kapcsolódhatnak hozzájuk. (Sárréti Tájvédelmi Körzet, Sárvíz völgye ökológiai folyosó, Tác-Gorsium római kori település, kastélyok, műemlék templomok, stb.). A települések eltérő mértékben alkalmasak a vendégfogadásra, a falusi turizmus feltételeinek kialakítására, azonban a kistérség összességében, természeti és kulturális adottságainál fogva alkalmas a jelenlegit jóval meghaladó idegenforgalmi potenciál kiépítésére, kihasználva a székesfehérvári agglomerációba, valamint a Velencei-tavi üdülőkörzetbe irányuló turizmusban rejlő együttműködési lehetőségeket is. A Sárrét és Sárvíz völgye ökofolyosó kiemelkedő természeti értékeinek, a hagyományőrzés, a népművészet és kézműves tevékenység (Nyolcak) turisztikai célú bemutatása, az ebben rejlő lehetőségek kihasználására alakult települések közötti összefogás a turizmus új kínálati elemét valósíthatja meg a kistérségben. Fokozottabban törekedni kellene a nagyvárosi gyarapodó polgárság városkörnyéki településekre csábítására a szabadidő eltöltésére, elsősorban a hobby és egészséges életmód, népi, hagyományőrző programok bővítésével. A tervezett tác-gorsiumi Kárpátia Park megvalósulása jelentősen növelné a kistérség idegenforgalmi jelentőségét és vonzerejét. A települések eltérő adottságaiknál fogva differenciáltan részesedhetnek a kistérségi turizmusból, azonban az együttműködés hiánya, a kistérség kínálatának elaprózódása esetén nincs esély jelentősebb idegenforgalom kialakítására. Jelenleg hiányoznak a kistérségben a falusi vendégfogadás minősített feltételei, valamint azok a különféle konkrét programajánlatok, programcsomagok, amelyek egy-két vagy többnapos kikapcsolódásra nyújtanának ajánlatot különböző érdeklődési körű egyéneknek, csoportoknak. A térségmarketing tevékenység szinte teljes hiánya nem teszi lehetővé a potenciális vendégkör meghatározását, elérését, az adottságok hatékony kihasználását a turizmus területén. A fogadási feltételek kialakításával párhuzamosan marketingstratégiát is célszerű átgondolni, összeállításánál a határos kistérségekkel, városokkal, üdülőövezettel történő kölcsönös előnyökön alapuló együttműködést is érdemes figyelembe venni.

1.10. A környezet állapota A vizsgált régióban 2 térségi, 3 körzeti és 7 helyi hulladéklerakó található. A két térségi hulladéklerakó bővítésével hosszabb távon megoldható a szemételhelyezés. A térségben nagykiterjedésű, természetszerű állapotú területek találhatók. A hatósági vizsgálatokba bevont ipari zajforrások környezetének zajvédelmi helyzete a végrehajtott műszaki zajcsökkentési intézkedések hatására kivétel nélkül javult. 7



A térség légszennyezettsége a megyén belül kedvező képet mutat. A térség kedvező talajtani adottságokkal rendelkezik. A tervszerű ipartelepítés, a korszerű, zajvédelmi szempontból átgondolt településrendezés kedvezően hat a környezeti zajviszonyokra, csökkentve a védendő területek terhelését Pillanatnyilag a védett területek, a védett értékek megismerésére irányuló igény nem éri el a Nyugat-Európára jellemző mértéket. Az iskolai kereteket leszámítva a szervezetten megjelenő kereslet mértéke elhanyagolható. Ennek többrétű oka lehet. A fizetőképes kereslet hiánya mellett a természetvédelem jelenlegi felkészületlensége, az információ hiánya is meghatározó szerephez jut. Az állami természetvédelem pillanatnyi felépítése, infrastruktúrája nem alkalmas az esetleg felmerülő idegenforgalmi igények kielégítésére. Ugyanakkor a helyi önkormányzatok, az idegenforgalommal foglalkozó szervezetek viszont nem ismerik a környezetüket, a természeti értékeiket. Kevés kivételtől eltekintve ráadásul ezek fontosságát sem mérik fel. A megyén belül a természetvédelmi területek aránya magas a térségben, amely a terület többirányú hasznosítására is lehetőséget ad. A felszíni vízfolyások többsége erősen szennyezettnek tekinthető, így ezek mezőgazdasági hasznosításra csak korlátozottan alkalmasak. Különösen a halastavak vízpótlásánál okoz problémát. A bányaművelések visszaszorulása miatt várható (bányavíz-felengedés) a Gaja vízhozamának csökkenése, ezzel együtt annak jelentős minőségi romlása. Ipari célú kapacitásra egyszerű tisztítási technológiával alkalmassá tehető, de közvetlenül nem felhasználható. A felszín alatti vizek tekintetében gyengeség a talajvíz, ezen vízkészlet szinte teljesen elszennyeződött. A jövőben a települések csatornázásával, megfelelő mezőgazdasági és ipari technológiák kialakításával meg kell akadályozni a további szennyeződést és így lehetőség lesz a vízkészlet tisztulására. A magánosítás, szerkezetváltás hatására a gyepterületek átalakulása figyelhető meg Ennél is nagyobb probléma, hogy a jelentős mértékben lecsökkenő állatállomány miatt felhagynak a gazdálkodók a gyepek művelésével. Van olyan védett terület ahol ennek nagysága az összterület egyharmadát is kiteszi. Hosszútávon ez természetvédelmi gondokat is okozhat. Nemcsak a védett és védelemre tervezett területekre jelentett nagy kihívást az utóbbi években tapasztalt általános szárazodás. Amellett, hogy komoly problémákat okozott a védett értékek számára, lehetővé tette több helyen is a vizesebb gyepek feltörését és 1-2 évig a szántóföldi gazdálkodást. Ezek a területek átlagos csapadékviszonyok között újra alkalmatlanná válnak a szántóföldi gazdálkodásra, de az eredeti természetes gyepvegetáció visszatérésére kevés remény van. Kérdésként merül fel a vízfolyások szennyezett volta. Jelenlegi ismereteink szerint csak rendkívül korlátozott vizsgálatok folytak a védett növények és állatok tűrőképességével kapcsolatban. A védett állatok – elsősorban a halak és a vízimadarak – mindenképpen érintkezésbe kerülnek a terhelt vízzel, ezt kizárni nem lehet. A növénytársulásoknál nem vizsgálták a negatív hatás, viszont egyes társulásoknál a több évig tartó vízhiány katasztrofális eredménye ismert. Hosszútávon a természetvédelem célja, hogy a védelem alatt álló területek közül a vizes élőhelyek esetében megoldja a biztonságos vízgazdálkodás feltételeit, visszaállítsa a lecsapolt mocsarak és láprétek egy részét.

8



Külön kell foglalkozni a természeti értékekre, természetvédelmi területekre ható idegenforgalmi terheléssel. Néhány védett terület, területrész esetében a természetvédelem érdekeinek szempontjából az idegenforgalmi terhelés egyáltalán nem, vagy csak rendkívül kis mértékben elfogadható. A tőzegterületek esetenkénti teljes kiszáradása miatt az ún. „tőzegégés” az utóbbi évek velejárója lett. A nem kellően megalapozott településfejlesztések következtében mind a városokban, mind a kisebb településeken zajvédelmi problémákat okozhatnak az ipari létesítmények. Kedvezőtlen tendenciaként figyelhető meg a kisipari létesítmények lakóterületen történő szaporodása, ami a környezet zajhelyzetét mindenképpen rontja. A méretüket tekintve túlnövő vállalkozások zajpanaszok forrásai lehetnek.

1.11. A térség erősségei és gyengeségei (SWOT analízis) Erősségek •

Kedvező természeti adottságok A kistérség természeti szempontból jónak, problémamentesnek tekinthető, kedvezőtlen természeti adottságok nem akadályozzák a gazdaságfejlesztést. A tájvédelmi körzetek, ökofolyosó, agrár-környezetvédelmi módszerek elterjesztését, turisztikai kínálat alapját is képezheti.

•

Kedvező földrajzi elhelyezkedés A kistérséget kedvező centrális földrajzi elhelyezkedés jellemzi. Főútvonalakon jól megközelíthető (M7-es, 7-es, 8-as, 63-as), dinamikusan fejlődő városok közelében található (Székesfehérvár, Mór).

•

Kedvező demográfiai folyamatok A kistérségben a pozitív vándorlási egyenlegből (aktív munkavállaló korúak betelepülése) adódik a népességnövekedés, a települések legtöbbjére nem jellemző az elöregedés, öregedési index: 0,85. (Kivételt képez Moha, ahol ez az érték 1,42.)

•

Javuló munkanélküliség A kistérségben a munkanélküliség javuló tendenciát mutat (1994-ben 10,4; 1997-ben 8,4), ami elsősorban a Székesfehérvári beruházásoknak köszönhető. Problémát jelentenek a mezőgazdaságból kikerült, alacsony képzettségű tartós munkanélküliek. A munkába való visszaállításuk speciális kezelési módokat követel meg.

•

Az országos és a megyei átlagnál kedvezőbb termőhelyi adottságú mezőgazdasági területek A kistérség szántóterületének átlagos aranykorona értéke 26,04, az agráralkalmassági értékszám a terület 85,2%-án nagyobb vagy egyenlő, mint az országos átlag. Különleges termőhelyi adottságú területek találhatók a kistérségen belül (Kisláng és környéke burgonya termesztése, Aba, Sárvíz településeinek zöldség-gyümölcs termesztésre kiválóan alkalmas területei), azonban a még itt rejlő lehetőségek nincsenek kihasználva

•

Városellátó övezet A város közelsége nagy felvevőpiacot jelent a kistérségen belül a mezőgazdasági termékek számára.

9



•

Gazdag természeti, történelmi és kulturális örökség Kiemelkedő turisztikai értékeket képviselnek a természeti adottságok (Sárréti Tájvédelmi Körzet, Sárvíz völgy ökológiai folyosó) és a műemlékek (Tác-Gorsium római kori település, műemlék kastélyok történeti parkokkal, stb.), amelyekhez sokrétű, tartalmas programok kapcsolódhatnak

•

A kistérségi társulás rendelkezik fejlesztési koncepcióval

•

Mikrotérségi szerveződések léte pl. Sárvíz kistérség

•

Vidékfejlesztéssel foglalkozó helyi szervezetek együttműködése RVA, Agrárkamara, Munkaügyi Központ, Tourinform iroda stb.

Gyengeségek •

Sok település, heterogén Sok településből áll (25) és eltérő természeti adottságokkal rendelkezik. Két nagytáj és 6 kistáj találkozik, a táj-földrajzi egységek más-más gazdasági érdekeltséggel bírnak – a kistérséget Székesfehérvár és a tájegységek több mikrotérségre osztja, hosszú távon szükséges az együttműködési egységek stabilizálása.

•

Vállalkozáshiányos települések A működő vállalkozások száma csökken, 16 vállalkozáshiányos település van a kistérségben. A településeken alacsony a helyi munkalehetőség, a foglalkoztatottak csupán egyharmada dolgozik lakóhelyén. Kevés a szolgáltatás a településeken. Mezőgazdasági vállalkozások tekintetében is igaz a megállapítás, különösen hátrányos a helyzet Füle, Nádasdladány, Szabadegyháza és Sárosd tekintetében.

•

Elszigetelt települések Az összekötő utak kiépítetlenek, vagy rossz állapotúak

•

Helyi közösségek, civil szervezetek alacsony aktivitása A kistérség települései nem, vagy csak alig rendelkeznek információval egymásról. Alacsony a térségi identitástudat.

•

A mezőgazdasági vállalkozások szakképzettségének alacsony színvonala

•

A mezőgazdasági beruházások nem érik el a nemzetgazdasági beruházás 1%-át

•

Alacsony az erdősültség Az erdősültség megyei átlaga 12%, míg a kistérségben ez a mutató 7,5 %.

•

Mezőgazdasági vízhasznosítás, belvíz elleni védelem nem megoldott

•

Mezőgazdasági termékek alacsony feldolgozottsági szintje Az élelmiszeripari feldolgozás Székesfehérvárra koncentrálódik (60%), a hagyományos kisüzemi feldolgozás szinte eltűnt. A helyi termékek helyi, kisüzemi feldolgozása nem megoldott. A város ellátása sok esetben nem az agglomerációs övezetből történik.

•

A mezőgazdaság szervezeti struktúrájának integrálatlansága Szervezetlen a kistermelői kör, új-típusú szövetkezések létrehozása nehézkes.

•

Egyoldalú mezőgazdasági termelési struktúra Túl nagy a hagyományos szántó aránya, hiányzik a munkaigényes kultúra pl. gyógynövénytermesztés, stb.), így alacsony a munkaerő felvevő képessége.

10



•

Turisztikai infrastruktúra hiányos Kistelepüléseken hiányoznak a falusi vendéglátás feltételei, turistaszállások, információs pontok, tájékoztató kiadványok. Nincs térségi koncepció, hiányoznak a konkrét programajánlatok.

•

Nem alakult ki a térségfejlesztési menedzsment A három mikro-régió miatt nehéz egy szervezetben kezelni a térség menedzselését. A kistérség forráshiány miatt nem rendelkezik önálló térségmenedzseléssel, illetve szervezettel.

•

Az infrastruktúra hiányossága A kistérségben az infrastruktúra összességében jónak mondható, azonban vállalkozásokhoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztésekre szükség van (üzemi belső infrastruktúra, települések egymás közötti úthálózata, szennyvíz, stb.)

•

Felszíni vizek szennyezettsége

Veszélyek •

Hiányos adatok A stratégiai tervezéshez szükséges adatok elavultak, hiányosak, nehezen hozzáférhetőek

•

Biotermesztés törvényi háttere hiányzik Ez a tény jelentősen akadályozza a biotermesztés terjesztését, népszerűsítését

•

Az ipari centrum negatív környezeti hatása (Székesfehérvár)

•

Hagyományos termékek piaci lehetőségeinek csökkenése Egyes ágazatok (pl. szőlő, gyümölcs) fejlesztése EU csatlakozás esetén korlátozott lesz, az adottságok nem használhatók ki.

•

Az önkormányzatok fejlesztési forrásai korlátozottak Például az intézményfenntartás elviszi a költségvetés nagy részét, aminek következtében nem marad a falumegújításra. Az önkormányzatok nem tudnak új kezdeményezéseket indítani, azokban részt venni, illetve azokat támogatni.

•

A vidék népességmegtartó képességének csökkenése A regionális fejlesztési elképzelések főleg az erőcentrumok fejlesztését hangsúlyozzák. Ez a vidék népességmegtartó képessége ellen hathat.

Lehetőségek •

Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program elfogadása Lehetőséget jelent ökológiai fejlesztési programok indítására, elterjesztésére (Sárrét, Sárvíz völgy ökofolyosó)

•

Területfejlesztési törvény módosításai Nagyobb hangsúlyt helyez a kistérségekre

•

Nagyvárosi gyarapodó polgárság vidékre csábítása Kihasználva a vidék rekreációs lehetőségeit (hobby-turizmus, pihenés, természetközeli életmód) egyre erősödő folyamat

11



•

Ökológiai szemléletű integrált fejlesztések EU-s támogatása Az EU a környezet- és természetvédelmi szempontok gazdálkodási érvényesítéséből származó jövedelemcsökkenést kompenzálja

•

EU csatlakozás Közép-hosszabb távon a felszíni vizek ipari szennyezettsége jelentősen csökkenni fog. Jelenleg a szennyezettség miatt e vizek mezőgazdasági célra nem használhatók.

1.12. Stratégiai helyzetkép A helyzetértékelés, illetve az azt összesítő SWOT elemzés alapján a kistérség számára egyfajta kevert stratégia megvalósítása tűnik a leginkább reálisnak. Adódik ez abból, hogy a SWOT analízis mind a négy kategóriájában számszerűségében, súlyában és kiterjedésében is közel azonos megállapítások kerültek, ezért a stratégia kialakításánál ezek mindegyikére egyforma figyelmet kell fordítani. Ha azonban a vidékfejlesztési stratégia egyes különösen hangsúlyos területeit elkülönítve vizsgáljuk, akkor már egyik vagy másik elem dominanciája jellemző: •

Azokon a területeken, ahol a gyengeségek és a veszélyek dominálnak, egyfajta védekező, alkalmazkodó stratégia szükséges, ahol a gyengeségek csökkentésére és a veszélyek elhárítására szükséges koncentrálni. Esetünkben ilyen területnek mutatkozik pl. az agrárgazdaság, piaci korlátok, stb.

•

Ezzel szemben azokon a területeken, ahol az erősségek és a lehetőségek dominanciája mutatható ki (pl. idegenforgalom, falufejlesztés), egy erőteljesebb, agresszívebb stratégiának van létjogosultsága.

Természetesen e két stratégiai sem tisztán jelenik meg, ami majd a programok és intézkedéscsoportok vegyes jellegében is megmutatkozik. A térség azon főbb adottságai és jellemzői, amelyek egyúttal a fő stratégiai irányokat és prioritásokat is előrevetítik, az alábbiakban összesíthetők: •

Az agrárgazdaság terén – annak csekély jövedelemtermelő képessége és a várható Európai Uniós hatások, illetve az agrárkörnyezeti törvény előírási következményeként – ökonómiai és ökológiai szempontokat figyelembe vevő mérsékelt szerkezetváltásra van szükség. A mérsékelt szerkezetváltás egyúttal a hagyományos termékek előállításának dominanciáját is jelenti, itt azonban a versenyképesség megőrzése, a piaci pozíciók erősítése érdekében a minőségbiztosítást kell a középpontba helyezni. Ugyanakkor kiemelt jelentőséget kell tulajdonítani az ökológiai gazdálkodási módszerek elterjesztésének mid a hagyományos, mind pedig az extenzívebb, kevésbé jövedelemorientált termelés tekintetében.

•

A kistérség kulturális, történelmi és természeti adottságai indokolttá teszik a turizmus többirányú fejlesztését, amely egyúttal a vidéki lakosság alternatív jövedelemforrása is lehet. A vidéki vendégfogadás feltételeinek megteremtése, illetve bővítése egyszerre jelöl ki humán erőforrás fejlesztési és turisztikai infrastruktúra fejlesztési irányokat és program-kidolgozási, szervezési tevékenységet.

•

A sikeres vidékfejlesztési stratégia magva a vidéki identitástudat erősítése. Ez lehet az alapja a vidékfejlesztés társadalmasításának, a helyi erőforrások mozgósításának. A stratégiának ezért nagymértékben támaszkodnia kell a helyi közösségekre, civil 12



szervezetekre, erősítve a térségben fellelhető – bár ma még csekély számú – kezdeményezést. A civil szervezetek létrejöttének ösztönzése, működésük támogatása révén – ami az anyagi természetű vagy szervezeti támogatás mellett tudatformáló munkát is igényel – valósíthatók meg a tájhoz kötődő kultúrhagyományok felelevenítését és ápolását, a faluszépítést stb., illetve részben ezek által az életminőség javítását célzó programok. •

Olyan multifunkcionális agrárgazdasági modellt kell kialakítani, mely a vidéki környezetet, a tájat megőrzi, javítja, a hagyományok megőrzése mellett minőségi, részben egyedi termékeket állít elő, a vidéki közösségeket erősíti, munkalehetőséget biztosít.

A fentieken túl két olyan további tényezőt kell kiemelni, amely a térségi stratégiát meghatározza: •

A székesfehérvári kistérség sok településből álló, érdekei, adottságai, földrajzi elhelyezkedése alapján eltérő és sokszínű településegyüttesként kezelhető. A legkarakterisztikusabb jellemzők alapján a térségen belül önálló mikrotérségek különíthetők el, bár ezek éles földrajzi határokkal nem választhatók el egymástól. Ebből adódóan a kistérség egészére egyformán jellemző, egységes stratégia nehezen alakítható ki, illetve a stratégián belül az egyes mikrotérségekre vonatkozóan más-más hangsúlyok kerülnek előtérbe, így a programok szintjén e mikrotérségeket önállóan kell kezelni.

•

A térség településeinek sokszálú kötődései a megyeszékhelyhez, a városnak számos területen megmutatkozó dominanciája – aminek jól kitapinthatóak mind pozitív mind negatív hatásai – egyaránt jelentős mértékben befolyásolják a kistérség adottságait, fejlesztési lehetőségeit, s ebből adódóan jövőképét. Ezért a programkészítés során nagymértékben számolni kell a megyeszékhely fejlesztési elképzeléseivel és stratégiájával, illetve mindezeknek a kistérségre gyakorolt hatásával annak ellenére is, hogy maga Székesfehérvár a vidékfejlesztésnek nem célterülete.

13



2. Célkitűzések 2.1. Általános célkitűzések • A vidék népességmegtartó képességének további erősítése • A lakosság életminőségének javítása a gazdasági bázis fenntartható fejlesztésével • Közösségi rendszerek kialakítása, közösségi vívmányok megvalósítása, a vonzó vidéki életmód megteremtése

2.2. Speciális célkitűzések • A székesfehérvári felvevőpiac, mint adottság maximális érvényesítése • Székesfehérvár dominanciájának csökkentése a munkalehetőségek biztosításában a vonzáskörzettől távol eső településeken • A kistérségen belüli gazdasági és területi különbözőségek csökkentése, belső perifériás települések felzárkóztatása (pl. Vereb, peremtelepülések) • A strukturális munkanélküliség csökkentése, vállalkozói kedv élénkítése (déli települések, halmozottan hátrányos települések) • Települések közötti kommunikáció erősítése, együttműködési egységek stabilizálása mikrotérségek, helyi lakosság és a vállalkozók felkészítése, tudatformálása • A kistérség természeti erőforrásainak, sokszínűségének mezőgazdasági adottságainak érvényesítése az általános célok megvalósítása érdekében

14



3. Földrajzi összefüggések 3.1. Természeti összefüggések • A Keleti Bakonytól a Lovasberényi hátig fekvő települések adottságai alapján legfőbb céljai a vízbázis-karsztvízvédelem, mezőgazdasági vízgazdálkodás, táj- és természetvédelem. • A Sárrét és a Sárvíz völgye településein a környezetvédelmi programok bevezetése a tájmegőrzés érdekében, szoros összefüggésben a vízrendezéssel. • A Sárvíz völgye ökofolyosó hídként kötheti össze a kistérség déli illetve a megye leszakadó déli kistérségeinek településeit a Székesfehérvár környéki fejlődő gazdasággal. • A Közép Mezőföld és a Káloz-Igari löszhátak településein elsősorban az intenzív mezőgazdaságra alkalmas területek találhatók.

3.2. Gazdaságföldrajzi összefüggések • Az ipari potenciál koncentrálódása a gazdasági csomópontban, Székesfehérvár közvetlen vonzáskörzetéhez tartozó települések városellátó funkciójának erősítése (Pátka, Sárkeresztes, Úrhida, Moha, Iszkaszentgyörgy, Csór, Sárszentmihály, Szabadbattyán, Tác, Aba, Seregélyes) • Vállalkozáshiányos és belső perifériás településeken helyi munkalehetőségek megteremtése (Aba, Csór, Csősz, Füle, Jenő, Moha, Sárkeszi, Sárszentágota, Vereb) • Eltérő természeti adottságok és a gazdasági egymásrautaltság következtében mikrotérségek alakultak ki, pl.: Székesfehérvár vonzáskörzete, Sárvíz kistérség (Nyolcak), Polgárdi, mint a kistérség egyetlen városa

3.3. Humán összefüggések • A székesfehérvári vonzáskörzet településein a képzett munkaerő-gyarapodás a jellemző, amelyek meghatározó része a megyeközpontban dolgozik. Ennek következtében ezen településeken a városi kötődés miatt a közösségi kreativitás erősítése rendkívül nehéz • Az önmegvalósítás, a helyi együttműködési struktúrák kialakítása, a közösségfejlesztési ismeretek elterjesztése elsősorban a távolabb eső elszigetelt településeken kiemelkedő program • A kistérség valamennyi települése közötti információáramlás, kommunikáció javítása • A kistérség legfrekventáltabb mezőgazdasági településein a termelők mezőgazdasági képzése, szakmai oktatása

15



4. Prioritások A kistérség helyzetfeltárása és a fent vázolt célok és földrajzi összefüggések alapján a prioritások meghatározásának alapja, hogy olyan termelési és fogyasztási célú környezethasználat valósulhasson meg a térségben, amely a vidéki települések termelési funkciója mellett a népességmegtartó, társadalmi, kulturális és környezetstabilizáló funkcióját is elősegíti. Ennek megfelelően a Székesfehérvári kistérségben az alábbi prioritások fejezik ki a stratégiai program legfontosabb irányultságait: 1. Prioritás Környezeti és természeti értékek védelme és helyreállítása (a természetes térstruktúra visszaállítása, rehabilitációja A környezet állapotát érintően a kistérségben a felszíni vizek (Séd-Nádor-Gaja-Sárvíz vízrendszer) szennyezettsége a legfőbb probléma, mely akadályozza a vízfolyások és közvetlen környezetük ökológiai hasznosítását. A rendkívül kedvező termőhelyi adottságú mezőgazdasági területek az agrárgazdaság fejlesztését hordozzák. A tájvédelmi körzetek terültének aránya viszonylag magas (5600 ha) a kistérségben, mely többirányú hasznosításra ad lehetőséget. A helyi önkormányzatok, a lakosság nem ismerik kellően környezetüket, védett értékeiket, s ezek fontosságát kevés kivételtől eltekintve nem mérik fel. A természet- és tájvédelmi intézkedések kiemelkedő célja, hogy a védelem alatt álló területek közül a vizes élőhelyek esetében megoldja a biztonságos vízgazdálkodás feltételét, visszaállítsa a lecsapolt mocsarak és láprétek egy részét, megakadályozzák a tőzegtalajoknál a „tőzegégést” (Nádasdladány, Sárrét) A Székesfehérvár környéki nagyipari létesítmények környezetkárosító hatásának ellensúlyozása érdekében elengedhetetlen a kíméletes környezethasználati módszerek elterjesztése. A területhasználatban figyelembe kell venni, hogy a kistérség 65 %-a zonális agrárkörnyezeti programok célterületei, ahol a talaj az élővilág vagy a víz védelemre szorul. Agrár-környezetvédelmi és termelés-fejlesztési szempontból a három típusú földhasználat kialakítása célszerű: agrártermelési meghatározottságú 68866 ha (∼80 %), kettős meghatározottságú 16660 ha (19 %) a védelmi zónák peremén (Sárrét, Sárvíz) Ezek a területek extenzív hasznosításra alkalmasak. Alig 1 %-ot tesz ki foltokban elhelyezkedő környezetileg érzékeny területet, melyek árutermelő területként nem vehetők számításba. Igen fontos a kommunális környezetterhelés problémáinak megoldása.

16



2. Prioritás Diverzifikált gazdasági szerkezet kialakítása a helyi foglalkoztatottság bővítése és a jövedelemszerzés lehetőségeinek növelése érdekében A kistérségben a lakosság fő megélhetési forrása a mezőgazdaság, amelynek jövedelmezősége jelenleg alacsony szinten van, e mellett az ágazatban foglalkoztatottak száma jóval alacsonyabb, a pár évvel ezelőttinél. Szükségszerű, hogy a mezőgazdasági struktúraváltás mellett a lakosság kiegészítő jövedelemszerzési lehetőséghez jusson, ami egyben helyi munkahelyeket vagy foglalkoztatást is eredményez. A helyi foglalkoztatás egyik alternatívája a turizmus fejlesztése, amely a szállásférőhely üzemeltetéstől a vendéglátáson, túravezetésen, programok működtetésén keresztül biztosít munkalehetőséget. A falusi turizmus a helyi termékek értékesítését is elősegíti, továbbá hozzájárul a nagyobb méretű lakóingatlanok időszakos, többcélú hasznosításához, egyidejűleg többletjövedelmet biztosítva a tulajdonosnak. A lakosság döntő többségének a megélhetését a kistérségben a jövőben is a mezőgazdaság és az állattartás fogja biztosítani, ezért célszerű olyan jövedelemforrások felkutatása, amelyek kiegészítő jelleggel, kevés élőmunka ráfordítással eredményeznek bevételt. A multiplikátor hatás különösen a szolgáltatások terén eredményez többletfoglalkoztatást, aminek előnye, hogy kevésbé eszközigényes és szezonálisan, kiegészítő jelleggel is folytatható. A helyi foglalkoztatás bővítésének másik vonulata a kisvállalkozói szféra erősítése egyrészt az ingázás csökkentése, másrészt a mezőgazdaságból kiszorulók foglalkoztatására. A kisvállalkozások támogatásával lehet diverzifikálni a kistérség gazdasági szerkezetét, és a kisvállalkozások fejlesztése munkahelyteremtést is eredményez. Fontos stratégiai célja a térségnek a helyben történő foglalkoztatás, a megyeszékhelyen letelepedett multinacionális cégekhez kapcsolódó beszállítói kör számára telephelybiztosítás. A vállalkozásfejlesztési rendszerek egyrészt a vállalkozások alultőkésítettségét megszüntető pénzügyi programokban, másrészt a versenyképességet fejlesztő és a piacrajutást támogató intézkedésekben is meg kell nyilvánulnia. A kisvállalkozások fejlesztése hozzájárul a településeken a szolgáltatások fejlődéséhez és az ellátás színvonalának javulásához is. A vállalkozói kultúra emelésében képzési és tanácsadási feladatok is megfogalmazódnak, amelyet szintén a prioritás keretében lehet kezelni. 3. Prioritás Mérsékelt szerkezetváltás, illetve átalakítás az agrárgazdaságban. A hozzáadott érték növelése A Székesfehérvári kistérségben kimagaslóan magas a szántóterületek aránya a mezőgazdasági területekhez viszonyítva, egyoldalú a termelési szerkezet illetve vetésszerkezet, melynek jövedelmezőségi mutatói alacsonyak. Kevés a nagyobb kézimunka igényű alternatív, vagy tájspecifikus teremékek aránya. Művelési ág változtatás szükséges a gyenge minőségű talajokon, a pufferzónákban, az eredetileg vizenyős (lecsapolt Sárrét, Sárvíz völgye) területeken folytatott szántóföldi növénytermesztés esetében (kb. 5600 ha). A zöldségtermesztés és gyümölcstermesztés 17



lehetőségeinek magasabb fokú kihasználása is bizonyos módosulást hoz létre a művelési ágak között. Figyelemmel kell lenni a teljes vízrendezés szempontjai által igényelt művelési ág változtatásra (belvízveszély). A kistérségben sok a kihasználatlan gyepterület és alacsony a védelmi és fakitermelési rendeltetésű erdőterületek aránya. Jelentős a kistérségben az agrárkörnyezetileg nem érzékeny területek aránya, ahol a környezetbarát technológiák alkalmazásával valósítunk meg minőségi termék előállítást, versenyképességet célzó intenzív termelést (agrárkörnyezet-gazdálkodási alap-program, integrált gazdálkodási célprogram stb.). Súlyához képest igen alacsony a mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházások aránya. Fontos szempont az alapanyag termelés és a feldolgozóipari kapacitások összhangjának megteremtése a költség és jövedelem hatékonyság, a nemzetközi versenyképesség elérése érdekében. Az agrárgazdaság szervezeti strukturálatlansága miatt szükséges az együttműködési rendszerek kialakítása, valamint az egységes megjelenés miatt a piacok, egyáltalán a helyi piacok (áruházláncok) nagyobb arányú megszerzése. Felméréseink szerint alacsony szintű az agráriumban tevékenykedő nagyszámú szereplő szakmai felkészültsége, különösen az agrár-környezetgazdálkodás területén. A jövedelmezőség javítása, a környezet és a táj védelmének elsőbbséget biztosító gazdálkodás módozatainak elterjesztése minden bizonnyal jelentős mértékben hozzájárul a települések népességmegtartó képességének megőrzéséhez, a vidéki életminőség javításához. 4. Prioritás A vidéki identitástudat erősítése A tervezett intézkedések és projektek sikere és megvalósulása elsődlegesen a helyben lakók együttműködésén, kezdeményezőkészségén múlik. Ebből következően kiemelkedő jelentősége van a közösségfejlesztésnek, amelynek leghatékonyabb eszköze az eredményekben is megnyilvánuló közös cselekvés, a különböző motivációk alapján létrejövő civil szervezetekben történő együttgondolkodás, időtöltés. E téren a népszokások, néprajzi hagyományok ápolása, a dalkörök, táncegyüttesek működése, bemutatkozása ugyanolyan fontos, mint a közösen megteremtett rendezett falukép, amelyekre büszkék lehetnek a település lakosai és szívesen mutatják be a településre látogatóknak. Ma a legtöbb településen az ott lakók nincsenek tudatában saját településük, környezetük értékeivel csak a városokkal szembeni hátrányaikat látják, ezért fontos az értékfeltárás, tudatosítás és meggyőzés. Az ősi népszokások, kézműves mesterségek kevés kivételtől eltekintve kihaltak, ezért újraélesztésük csak mesterséges úton történhet meg, komplex, többirányú intézkedéseket tartalmazó program keretében. A térség adottságai indokolttá teszik a település- és térségmarketing kiemelt, de térségi szinten összehangolt kezelését. A marketingnek azonban nem kizárólag a térség 18



„kiajánlására”, értékeinek és hagyományainak „eladására” kell szorítkoznia, hanem legalább ilyen hangsúlyt kell kapjon a befelé irányuló, a lakosságot, vállalkozásokat, helyi közösségeket megcélzó belső PR. Ennek eszköze lehet a belső kommunikáció javítása, a kapcsolatépítés, illetve mindezek feltételrendszerének megteremtése, fejlesztése. Mindez természetesen feltételezi a humán erőforrások kiemelt fejlesztését képzésekkel, felkészítéssel, az egyes társadalmi csoportok speciális igényeihez, illetve szükségleteihez igazodó sajátosságok figyelembevételével. Ez lehet az egyik legfontosabb eszköze a lakóhelyhez való érzelmi (és áttételesen gazdasági) kötődés erősítésének, ezen túlmenően pedig gerjesztője lehet a helyi szerveződéseknek, együttműködésnek, s mindezek által az azonosságtudat kialakulásának és erősödésének.

19



5. Alprogramok 1.

Prioritás: Környezeti és természeti értékek védelme és helyreállítása (a természetes térstruktúra visszaállítása, rehabilitációja 1.1. Alprogram Természeti erőforrások megőrzése, környezeti terhelés csökkentése. Kedvező természeti adottságok és környezeti hatások megőrzésén és rehabilitációján alapuló környezethasználati módszerek elterjesztése

2.

Prioritás: Diverzifikált gazdasági szerkezet kialakítása a helyi foglalkoztatottság bővítése és a jövedelemszerzés lehetőségeinek növelése érdekében 2.1. Alprogram Turizmus többirányú fejlesztésével a gazdasági élénkítése, alternatív jövedelemszervezési lehetőségek biztosítása 2.2. Alprogram Kisvállalkozások fejlesztése, helyi munkalehetőségek növelése

3.

Prioritás Mérsékelt szerkezetváltás, illetve átalakítás az agrárgazdaságban. A hozzáadott érték növelése 3.1. Alprogram A mezőgazdasági termelési és szervezeti struktúrák átalakítása 3.2. Alprogram Az agrárgazdaság versenyképességének növelése a minőségi termelés és a környezet terhelhetőségének figyelembevételével

4.

Prioritás A vidéki identitástudat erősítése 4.1. Alprogram Humán erőforrásfejlesztés 4.2. Alprogram Információs kapcsolatok fejlesztése, megyei és regionális kapcsolatrendszer erősítése, mikrotérségek együttműködési rendszerének stabilizálása 4.3. Alprogram Kulturális és kézműves hagyományok felelevenítése, hagyományőrzés, építészeti örökségek megóvása, faluszépítés 4.4. Alprogram Település- és térségmarketing

20



6. Intézkedéscsoportok 1.

Prioritás: Környezeti és természeti értékek védelme és helyreállítása (a természetes térstruktúra visszaállítása, rehabilitációja 1.1. Alprogram Természeti erőforrások megőrzése, környezeti terhelés csökkentése. Kedvező természeti adottságok és környezeti hatások megőrzésén és rehabilitációján alapuló környezethasználati módszerek elterjesztése 1.1.1. Intézkedéscsoport Vizes élőhelyek rekonstrukciója, őshonos állatfajok élőhelyének fejlesztése (Sárrét tájvédelmi körzet 2211 ha, Sárvíz völgye). Vízfolyások és környezetének rendbetétele, revitalizáció (Sárvíz völgye, Sárrét kistájak) 1.1.2. Intézkedéscsoport Szántó-gyep, szántó-erdő, gyep-erdő konverziója, természetszerű állapot visszaállítása 1.1.3. Intézkedéscsoport Agrár környezetvédelmi képzési, szaktanácsadási és demonstrációs programok 1.1.4. Intézkedéscsoport Extenzív gyepgazdálkodási rendszerek elterjesztése (elsősorban a Sárrét és a Sárvíz völgye kistájak érintett települései) védelmi célú területhasználat 1.1.5. Intézkedéscsoport Extenzív típusú szántóterület-használat vetésszerkezet váltással 1.1.6. Intézkedéscsoport Mezőgazdasági és belterületi vízelvezető és befogadó rendszerek felújítása, kialakítása (kistérségi, megyei program)

2.

Prioritás: Diverzifikált gazdasági szerkezet kialakítása a helyi foglalkoztatottság bővítése és a jövedelemszerzés lehetőségeinek növelése érdekében 2.1. Alprogram Turizmus többirányú fejlesztésével a gazdasági élénkítése, alternatív jövedelemszervezési lehetőségek biztosítása 2.1.1. Intézkedéscsoport A turisztikai célterületek, programok kulturált megközelítéséhez, igénybevételéhez szükséges alapinfrastruktúra kiépítése, korszerűsítése. (Járdák, parkolók, kerékpáros-, lovas-, természetjáró útvonalak, természetmegfigyelés, vadászat, horgászat kiszolgáló létesítményei, higiénés létesítmények.)

21



2.1.2. Intézkedéscsoport Kistérségi turisztikai stratégia kidolgozása települési összefogással, figyelembe véve a szomszédos kistérségekkel, városokkal, üdülőövezetekkel történő együttműködésben rejlő kölcsönös előnyöket is. (infrastruktúra fejlesztés, arculat, szlogen, megjelenés, információs csatornák, stb.) 2.1.3. Intézkedéscsoport A falusi vendéglátás fejlesztése a minősített szállásférőhelyek bővítésével, korszerűsítésével. 2.1.4. Intézkedéscsoport Gyermekek üdültetéséhez szükséges tárgyi és humán feltételek kiépítése. (állandó és szezonális szálláshelyek, erdei iskolák, tematikus táborok, sportolási lehetőségek.) 2.1.5. Intézkedéscsoport Hévíz-kutató és feltárási program Aba és Iszkaszentgyörgy térségében termálvíz kitermelésére. 2.1.6. Intézkedéscsoport A tervezett Tác-gorsiumi Kárpátia Park megvalósítási ütemének felgyorsítása. 2.1.7. Intézkedéscsoport Turisztikai programcsomagok kifejlesztése a civil szervezetek, vállalkozók, lakosság részvételével, a programok koordinációjának, értékesítésének megszervezése. (Csuhé-múzeum, csuhé-szobrászat, régi kukorica ételek készítése, fogyasztása, nomád szállás-és élőpark, kastélyprogram, Tác-gorsiumi programok, rekreációs és speciális hobby, szabadidős programok stb.) 2.2. Alprogram Kisvállalkozások fejlesztése, helyi munkalehetőségek növelése 2.2.1. Intézkedéscsoport Beszállító vállalkozások letelepítése a térségben, a vállalkozáshiányos területek csökkentése (telephely biztosítás, ösztönző rendszerek, infrastruktúrák biztosítása) 2.2.2. Intézkedéscsoport A kisvállalkozások növekedését segítő pénzügyi programok (kockázati tőke, mikrohitel, garancia intézmények) 2.2.3. Intézkedéscsoport Kisvállalkozások piacrajutását és versenyképességét javító programok kidolgozása (szakmacsoportos termékismertetők, kiállítások, rendezvények, marketingprogramok, minőségjavítás) 2.2.4. Intézkedéscsoport Vállalkozói kapcsolatok és ismeretek bővítését szolgáló programok (vállalkozások oktatása, továbbképzése, vállalkozói hálózatok kialakítása)

22



2.2.5. Intézkedéscsoport A vállalkozások jövedelmezőségének emelése, a vállalkozások innovációs készségének javítása (vállalkozásokat segítő innovációs központ, termékek magasabb szintű feldolgozása) 2.2.6. Intézkedéscsoport A helyi jövedelmek kistérségi vállalkozásoknál történő elköltését segítő programok (helyi vállalkozások támogatása közbeszerzéseknél, helyi akciók vállalkozói összefogással, katalógusból történő vásárlási lehetőségek) 3.

Prioritás Mérsékelt szerkezetváltás, illetve átalakítás az agrárgazdaságban. A hozzáadott érték növelése 3.1. Alprogram A mezőgazdasági termelési és szervezeti struktúrák átalakítása 3.1.1. Intézkedéscsoport Helyi feldolgozottsági szint javítása, bioélelmiszerek előállítása. Zöldséggyümölcs feldolgozó kapacitás javítása, bővítése (Sárszentágota, Aba, Soponya). 3.1.2. Intézkedéscsoport Családi gazdaságok, TÉSZ-ek, teljes termékpályás szövetkezések létrehozása. (megyei szinten kialakuló TÉSZ-kezdeményezés támogatása). 3.1.3. Intézkedéscsoport Hagyományos szántóföldi kultúrák részbeni kiváltása: gyógynövény-, zöldség-gyümölcstermesztés, vetőmag-vetőgumótermesztés, biokultúrák, alternatív mezőgazdasági program. 3.1.4. Intézkedéscsoport Gyenge termőképességű szántóterületek kiváltása: véd- és haszonerdők telepítése, gyepesítés (a VI-VIII. földminőségi osztályokba tartozó 9062 ha bevonásával). 3.1.5. Intézkedéscsoport Legelőerdők és fás legelők kialakítása 3.2. Alprogram Az agrárgazdaság versenyképességének növelése a minőségi termelés és a környezet terhelhetőségének figyelembevételével 3.2.1. Intézkedéscsoport Tógazdasági termelőalapok felújításán, bővítésén alapuló haltermelő rendszerek elterjesztése 3.2.2. Intézkedéscsoport Vadgazdálkodáson alapuló vadászat lehetőségeinek jobb kihasználása (Soponya tapasztalataira építve), élőhelyfejlesztés, vadgazdálkodási beruházások.

23



3.2.3. Intézkedéscsoport Legelőre alapozott állattartási technológiák bevezetése. (pl. Sárszentmihály, Aba, Csór) 3.2.4. Intézkedéscsoport Tradicionális termelő körzetek megjelenítése (tájtermesztés) a minőségi alapanyag termelés és feldolgozás érdekében (Közép-Mezőföld, KálozIgari löszhátak). Technikai és technológiai beruházások. 3.2.5. Intézkedéscsoport Környezetkímélő jellegű közepes méretű állattartó telepek létrehozása, meglevő állattartó telepek környezetkímélő technológiájának kialakítása 3.2.6. Intézkedéscsoport Meglevő öntözőkapacitások kihasználása, öntözésfejlesztés új rendszerek kialakításával (2628 ha öntözésre berendezett terület jobb kihasználása). 3.2.7. Intézkedéscsoport Ökológiai gazdálkodás területének növelése és az ehhez szükséges infrastruktúra megteremtése (technológiák, gépek, berendezések). 4.

Prioritás A vidéki identitástudat erősítése 4.1. Alprogram Humán erőforrásfejlesztés 4.1.1. Intézkedéscsoport Szakképzési struktúra továbbfejlesztése, a munkaerőpiaci igényekhez igazítása, a gyakorlati képzőhelyek fejlesztése (igényalapú tervezési rendszer, támogatások, távoktatás, modulrendszerű képzés) 4.1.2. Intézkedéscsoport A mezőgazdasági és vidékfejlesztési intézkedések megalapozásához és támogatásához igazodó speciális képzési programok kidolgozása (pl. környezetvédelem, térségmenedzselés, EU-s képzések) 4.1.3. Intézkedéscsoport Speciális programok az alacsony képzettségű munkanélküliek, és más hátrányos helyzetű rétegek számára (népfőiskolai modell, közhasznú munka és képzés kombinációja) 4.1.4. Intézkedéscsoport A képzési igények és kínálat információs rendszerének kialakítása, összehangolt oktatásmarketing szakképző intézmények együttműködése, információs csatornák, többszintű szakképzési terv) 4.1.5. Intézkedéscsoport Pályakezdő fiatalok helyi letelepedésének támogatása (telekbiztosítás, támogatott pénzügyi konstrukciók)

24



4.2. Alprogram Információs kapcsolatok fejlesztése, megyei és regionális kapcsolatrendszer erősítése, mikrotérségek együttműködési rendszerének stabilizálása 4.2.1. Intézkedéscsoport Kistérségi térségmenedzsment ügynökség és hálózat kialakítása a településeken, amelyek általános információs pontként is működhetnek (programozás, menedzselés, információgyűjtés és továbbítás, monitoring) 4.2.2. Intézkedéscsoport Kapcsolatépítés a szomszédos településekkel, kistérségekkel, megyékkel (rendszeres fórumok, információcsere, fejlesztések összehangolása 4.2.3. Intézkedéscsoport Információs infrastruktúrafejlesztések támogatása (pl. kábeltv, intézmények informatikai felszereltsége) 4.3. Alprogram Kulturális és kézműves hagyományok felelevenítése, hagyományőrzés, építészeti örökségek megóvása, faluszépítés 4.3.1. Intézkedéscsoport A helyi kézműves és hagyományos feldolgozási szakmák, módszerek újraélesztése a termékek piacra jutásának elősegítése. (kosárfonás, gyékényfonás, hálókötés, csuhé-szobrászat, fafaragás, hímzés, stb.) 4.3.2. Intézkedéscsoport Faluszépítő programok a rendezett, vonzó településkép kialakítására ösztönző, támogatási rendszer egyidejű bevezetésével. (falukép, utcakép, közterületek rendezése, virágosítás, falusi porták rendezése, útbaigazító táblák, stb.) 4.3.3. Intézkedéscsoport Településenkénti kataszter készítése a megőrzendő egyedi tájértékekről, építészeti örökségekről (kulturális, népi, gazdasági), felújításuk, helyreállításuk támogatása. 4.3.4. Intézkedéscsoport Közösségfejlesztés, régi népszokások, néprajzi hagyományok megőrzése, újraélesztése a működési, bemutatkozási lehetőségek biztosítása, támogatása. (faluház, kultúrház, tánccsoportok, dalkörök, falunapok, település-börzék, civil szervezetek stb.) 4.4. Alprogram Település- és térségmarketing 4.4.1. Intézkedéscsoport A vidéki lakosság információhoz jutása feltételeinek javítása, a helyi kommunikációs csatornák (pl. helyi médiák, fórumok) létrehozásával, illetve fejlesztésével; a településen belüli PR ösztönzése 4.4.2. Intézkedéscsoport Kistérségi marketingstratégia kidolgozása települési összefogással (külső és belső célcsoportok meghatározása, marketingkommunikáció)

25



4.4.3. Intézkedéscsoport Térségi marketinginformációs rendszer kialakítása és működtetése (belső és külső információk, befektetői információigények feltárása és kielégítése) 4.4.4. Intézkedéscsoport A térségi befektetési lehetőségek feltárása, illetve kialakítása (ingatlankataszter, ingatlanok felújítása stb.) 4.4.5. A települési vonzerőleltár korszerű megjelenítése (pl. CD, videó), összehangolt térségi marketinganyagok

26



7. Ütemezés MFt Prioritás, alprogram, intézkedéscsoport

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

1. Prioritás 1.1. Alprogram 1.1.1. intézkedéscsoport

50

100

100

50

50

50

50

1.1.2. intézkedéscsoport

100

100

150

150

150

100

50


40

40

50

50

30

20

20


20

20

20

20

10

10

-


30

30

40

30

30

20

20


100

200

200

200

100

100

100


40

70

100

110

100

90

20


5

10

15

5

5

5

5


6

20

24

24

24

24

18


5

10

10

15

15

15

10


-

-

20

20

16

4

-


-

-

-

-

12

12

16


10

40

50

50

50

50

50


20

50

80

60

30

30

30


200

200

-

-

-

-

-


20

30

30

30

30

30

30


20

20

20

10

10

10

10


10

30

20

20

10

10

10


5

20

30

15

10

10

10


50

100

50

50

50

30

20


100

100

50

30

10

10

-


50

100

100

100

50

50

50


60

70

70

70

60

60

60


10

10

10

10

10

-

-

2. Prioritás 2.1. Alprogram

2.2. Alprogram


27



MFt Prioritás, alprogram, intézkedéscsoport

2000

2001

2003

2002

2005

2004

2006

3.2. Alprogram 3.2.1. intézkedéscsoport

20

30

30

30

20

10

10


20

30

30

30

20

10

10


5

10

10

10

10

5

-


100

200

200

100

100

50

50


50

100

100

50

50

50

50


20

50

50

50

30

30

20


20

30

50

40

20

20

20


10

40

15

15

10

-

-


75

75

20

20

10

10

10


20

20

20

10

10

10

10


5

10

5

5

5

5

5


10

40

50

50

50

50

50


55

50

50

-

-

-

-


10

10

5

5

5

5

5


20

50

80

60

30

30

30


10

14

14

14

15

14

14


20

50

50

50

50

50

30


5

5

26

26

26

26

26


12

30

30

17

17

17

17


10

35

55

40

20

20

20


20

25

-

-

-

-

-


20

25

22

2

2

2

2


10

35

55

40

20

20

20


15

15

15

15

15

15

15

1513

2349

2221

1798

1397

1189

993


4.2. Alprogram

4.3. Alprogram

4.4. Alprogram

Összesen

28



A teendők, illetve a források felhasználásának ütemezésének tervezését alapvetően meghatározza, hogy az alprogramok, de még az intézkedéscsoportok is olyan átfogó feladatokat és tevékenységeket jelölnek ki, amelyek megvalósítása csak hosszabb távon lehetséges. Különösen jól mutatkozik ez meg az 1. és a 3. prioritások esetében, hiszen a természetes térstruktúra visszaállítása időigényes, hosszantartó folyamat. De ugyanez elmondható a humán erőforrások fejlesztésével kapcsolatos teendőkről, a település- és térségmarketingről és az azzal szorosan összefüggő turisztikai jellegű intézkedéscsoportokról, főleg ha nem csupán a szűkebben értelmezett tevékenységekre, hanem azok várható hatásaira, az eredmények bekövetkeztére gondolunk. Ezek miatt az intézkedéscsoportok majd mindegyike a tervezési időszak egészén végighúzódik. Az ütemezés egy másik alapelve, hogy a tervezett programok és intézkedéscsoportok jelentős része csak megfelelő előkészületek (pl. tájékoztatás, képzések, szabályzatok kidolgozása stb.) után indítható teljes intenzitásában, azonban ezeknek az előkészületeknek is van költségvonzata. Emiatt az intézkedéscsoportok egy részénél a költségek nagyobb része csak egy-két éves felfutás után jelentkezik, a „csúcsot” pedig egy fokozatos „lecsengés” követi. A teljes költségvetésre kivetítve ez azt jelenti, hogy annak mintegy harmada (34 %) jelentkezik az első két évben, közel fele (47 %) a 2002-2004. időszakban, így az utolsó két évre az összköltség ötöde (19 %) jut. Az ütemezésben további meghatározó tényező a feladatok egymásra épülése, egymáshoz kapcsolódása, ezen belül a helyi szervezetek, vállalkozások, gazdálkodók, önkormányzatok fogadókészségének biztosítása. Így pl. a környezet- és természetvédelmi célok érvényesítése feltételezi a földhasználók környezet- és természetvédelmet érintő továbbképzését, ismereteinek bővítését. Ugyanígy az általános vízrendezés (belvíz elleni védekezés, mezőgazdasági vízgazdálkodás) mielőbbi megoldása több operatív program előfeltétele. Szintén döntő momentum, hogy célszerű lenne minél több feladatot Magyarország Európai Uniós csatlakozásáig megoldani, hiszen akkor felkészültebben tudnánk a strukturális alapok pénzeszközeire pályázni. A csatlakozásig elért eredményeknek gazdasági hatásuk mellett igen jelentős a pszichológiai hatása is lehet (érdemes pályázatot készíteni, pénzforráshoz lehet jutni stb.). Ezáltal az Uniós csatlakozásunk megítélése a vidéki népesség tekintetében felértékelődik. A fenti általános elvek mellett az egyes alprogramok ütemezésénél a következő egyedi jellemzők érvényesülnek: Az 1.1. alprogram legsúlyozottabb intézkedéscsoportja a belvíz elleni védekezés. Napjainkban is a kistérség több települése veszélyeztetett, többek között Tác, Aba, Sárkeresztúr, Szabadegyháza, Káloz, Sárosd. A települések bel- és külterületein szinte azonnal meg kellene kezdeni a vízelvezető csatornák létesítését, felújítását, vízfolyások rendezését. Az életet és a vagyont veszélyeztető állapotot mérsékelni, megszüntetni a cél ezeken a területeken. A 2. prioritáson belül a két alprogramra (a turizmus és vállalkozásfejlesztés) azonos nagyságrendű összeget – a rendelkezésre álló keretösszeg 21 %-át – tervez felhasználni a kistérség, ezzel elismerve minkét alprogram fontosságát a térség gazdaságának diverzifikálásában. 29



A 2.1. (turizmusfejlesztési) alprogram intézkedéscsoportjainak ütemezésénél két kiemelt szempontot vettünk figyelembe. Egyrészt a turisztikai fejlesztések többsége az igényekhez igazodva folyamatosan valósul meg, másrészt az önerő mind az önkormányzati, mind a vállalkozói és civil szférában rendkívül korlátozottan áll rendelkezésre, ami nem teszi lehetővé a gyors ütemű közpénz igénybevételt, illetve beruházásokat. E tényekre tekintettel a 2.1.1., 2.1.3. és 2.1.7. intézkedéscsoportoknál egyenletes forráselosztással számolunk, figyelembe véve, hogy a programok indítása, a tervek elkészítése, a pályázatok következtében a 2000. évben még jelentősebb forrásfelhasználással e programok keretében nem számolhatunk. A 2.1.2. intézkedéscsoport esetében a stratégiai és marketing program, valamint a kistérséget bemutató reprezentatív kiadvány 2001. és 2002. években el kell készüljön, a következő években a forrásfelhasználás a folyamatos marketing eszközök előállítására korlátozódik. A 2.1.5. intézkedéscsoport végrehajtására várhatóan csak a tervezési időszak közepén kerülhet sor előbb az egyik, majd a másik településen. Az intézkedéscsoport sikeres hévízfeltárás esetén egy kiajánlási anyag elkészítésével ér véget és a továbblépés csak a potenciális befektetők jelentkezése esetén várható. Ez legalább egy évet vesz igénybe ezért ez idő alatt az intézkedéscsoport újabb forrást nem igényel. A Kárpátia-park megvalósítása olyan nagyvolumenű beruházás, hogy a fejlesztés megkezdéséhez szükséges források nem valószínűsíthetőek 2-3 éven belül, ezért a 2.1.6. intézkedéscsoporthoz tervezett forrásokat a tervezési időszak második felére csoportosítottuk. A 2.2. (vállalkozásfejlesztés) alprogramhoz tartozó intézkedéscsoportokat és ezeken keresztül az alprogram megvalósítását általában jellemzi, hogy az első időszakban az előkészítésre, képzésre az információk terítésére, a program társadalmasítására több erőforrást használunk fel így ebben az időszakban a civil szervezetek és az önkormányzatok szerepe nagyobb. Az alprogram második szakaszában a konkrét vállalkozási igények kerülnek előtérbe. A 2.2.2. intézkedési csoport jellegéből adódóan speciális. Itt a pénzügyi alapok feltöltése 2000-2001-ben történik, míg magának a pénzügyi konstrukciónak a működtetése folyamatos. A működtetés azonban már újabb forrásokat nem igényel. A források meghatározásánál figyelembe vettük még az intézkedéscsoport költségigényességét is, így a nagyobb pénzt igénylő pénzügyi alapok és a vállalkozói (beszállítói) infrastruktúra biztosításához, a piacrajutás támogatásához az alprogramon belül nagyobb súlyt rendeltünk. A másik három intézkedési csoporton belül a vállalkozói ismeretek bővítése a kapcsolatok fejlesztése relatíve kisebb költségigényű intézkedéscsoport, de a fontosságát azzal is jeleztük, hogy a helyi termékek feldolgozottsági szintjének emelésével és a helyben történő jövedelemelköltéssel azonos összeget terveztünk feltételezni az intézkedéscsoportokra. A 3. prioritáshoz tartozó alprogramok és intézkedéscsoportok legfőbb célkitűzése, hogy intézkedéscsoportjainak megvalósulása esetén elősegítse a családi gazdaságokon alapuló 30



hatékonyabb üzemi és termelési struktúrák kialakulását. Az intézkedéscsoportok megvalósítására jellemző, rövid előkészítő fázis után kb. 3-4 éves megvalósulási fázis. Az utolsó évben pedig a befejező fázis illetve a kapcsolódó intézkedések, és a monitoring. Ezért az első évben arányában kevesebb összeget terveztünk. A 4. prioritás fontosságát és súlyát jelzi, hogy a tervezett költségek mintegy 22 %-a itt jelentkezik. Ezen belül a legnagyobb mértékben (7 %-ban) a 4.1. humán erőforrásfejlesztés alprogram részesedik, hiszen ez akár az egész stratégiai program egyik kulcselemének is tekinthető. Ez az egyik oka annak, hogy az általános jellemzőktől eltérően itt már az első időszakban is jelentős forrásokat tervezett a kistérség felhasználni, hiszen ez alapozhatja meg a program egészének sikerét. Ezt a speciális ütemezést az is indokolja, hogy a különböző képzési programok kidolgozása, a tananyagok és oktatási segédletek elkészítése jelentősebb költségeket igényel, mint magának a képzéseknek a lebonyolítása. Hasonló jellegzetességek mondhatók el a 4.2. (információs kapcsolatok fejlesztése) alprogramról is, ahol az információhoz jutás feltételeinek megteremtése, a szükséges infrastruktúra kiépítése a tervezési időszak elején igényel jelentősebb forrásokat. A térség intézményei szélesebb körének bekapcsolása (4.2.3. intézkedéscsoport) viszont ezen intézmények viszonylag nagy száma és eltérő ellátottsága miatt már időben „széthúzott” forrásigényt von maga után. A 4.3. alprogram olyan intézkedéscsoportokat tartalmaz, amelyek folyamatos fejlesztést és fenntartást irányoznak elő az adott területen, igazodva a rendelkezésre álló önerő nagyságához is. Fontos szempont, hogy a létrehozott értékeket, fejlesztéseket folyamatosan működtetni, fenntartani is kell, az ütemezésnél erre is tekintettel kellett lenni. A 4.3.3. intézkedési csoport esetében az első két évben a települési értékek katasztereinek elkészítése valósul meg, amely kevesebb forrást igényel, mint a helyreállítások, felújítások. A 4.4. alprogram intézkedéscsoportjai elsősorban a külső és belső marketingkommunikáció fenntartását és működtetését biztosítják, ami folyamatosan jelentkező feladat. Mindezek alapja azonban, hogy a térség rendelkezzen egy olyan marketingstratégiával és marketing-információs rendszerrel, ami alapján ez a munka célirányosan tervszerűen és hatékonyan végezhető, így ezek megvalósítása időbeli elsőbbséget kell kapjon. Természetesen az ütemezésben az egyéb alprogramokkal és intézkedéscsoportokkal való kölcsönhatás is erősen megmutatkozik (pl. turizmusfejlesztés, turisztikai stratégia).

31



8. Pénzügyi terv Prioritás, alprogram, intézkedéscsoport 1. Prioritás 1.1. Alprogram 1.1.1. intézkedéscsoport 1.1.2. intézkedéscsoport 1.1.3. intézkedéscsoport 1.1.4. intézkedéscsoport 1.1.5. intézkedéscsoport 1.1.6. intézkedéscsoport 2. Prioritás 2.1. Alprogram 2.1.1. intézkedéscsoport 2.1.2. intézkedéscsoport 2.1.3. intézkedéscsoport 2.1.4. intézkedéscsoport 2.1.5. intézkedéscsoport 2.1.6. intézkedéscsoport 2.1.7. intézkedéscsoport 2.2. Alprogram 2.2.1. intézkedéscsoport 2.2.2. intézkedéscsoport 2.2.3. intézkedéscsoport 2.2.4. intézkedéscsoport 2.2.5. intézkedéscsoport 2.2.6. intézkedéscsoport

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

Összesen

Közp.

Önerő

Közp.

Önerő

Közp.

Önerő

Közp.

Önerő

Közp.

Önerő

Közp.

Önerő

Közp.

Önerő

Közp.

Önerő

37,5 75,0 40,0 15,0 15,0 75,0

12,5 25,0 5,0 15,0 25,0

75,0 75,0 40,0 15,0 15,0 150,0

25,0 25,0 5,0 15,0 50,0

75,0 90,0 50,0 15,0 20,0 150,0

25,0 60,0 5,0 20,0 50,0

37,5 90,0 50,0 15,0 15,0 150,0

12,5 60,0 5,0 15,0 50,0

37,5 90,0 30,0 7,5 15,0 75,0

12,5 60,0 2,5 15,0 25,0

37,5 70,0 20,0 7,5 10,0 75,0

12,5 30,0 2,5 10,0 25,0

37,5 35,0 20,0 10,0 75,0

12,5 15,0 10,0 25,0

337,5 525,0 250,0 75,0 100,0 750,0

112,5 275,0 0,0 25,0 100,0 250,0

30,0 3,8 3,0 5,0 5,0

10,0 1,3 3,0 5,0

52,5 7,5 10,0 6,5 20,0

17,5 2,5 10,0 3,5 20,0

75,0 11,3 12,0 6,5 15,0 25,0

25,0 3,8 12,0 3,5 5,0 25,0

82,5 3,8 12,0 9,7 15,0 25,0

27,5 1,3 12,0 5,3 5,0 25,0

75,0 3,8 12,0 9,7 12,0 9,0 25,0

25,0 1,3 12,0 5,3 4,0 3,0 25,0

67,5 3,8 12,0 9,7 3,0 9,0 25,0

22,5 1,3 12,0 5,3 1,0 3,0 25,0

15,0 3,8 9,0 6,5 12,0 25,0

5,0 1,3 9,0 3,5 4,0 25,0

397,5 37,5 70,0 53,6 45,0 30,0 150,0

132,5 12,5 70,0 26,4 15,0 10,0 150,0

12,0 150,0 12,0 15,0 7,50 3,00

8,0 50,0 8,0 5,0 2,50 2,00

30,0 150,0 18,0 15,0 22,50 12,00

20,0 50,0 12,0 5,0 7,50 8,00

48,0 18,0 15,0 12,00 18,00

32,0 12,0 5,0 8,00 12,00

36,0 22,0 7,5 12,00 8,00

24,0 8,0 2,5 8,00 7,00

18,0 22,0 7,5 5,00 5,00

12,0 8,0 2,5 5,00 5,00

20,0 22,0 7,5 5,00 5,00

10,0 8,0 2,5 5,00 5,00

20,0 22,0 7,5 5,00 5,00

10,0 8,0 2,5 5,00 5,00

184,0 300,0 136,0 75,0 69,0 56,0

116,0 100,0 64,0 25,0 31,0 44,0

32


Prioritás, alprogram, intézkedéscsoport 3. Prioritás 3.1. Alprogram 3.1.1. intézkedéscsoport 3.1.2. intézkedéscsoport 3.1.3. intézkedéscsoport 3.1.4. intézkedéscsoport 3.1.5. intézkedéscsoport 3.2. Alprogram 3.2.1. intézkedéscsoport 3.2.2. intézkedéscsoport 3.2.3. intézkedéscsoport 3.2.4. intézkedéscsoport 3.2.5. intézkedéscsoport 3.2.6. intézkedéscsoport 3.2.7. intézkedéscsoport 4. Prioritás 4.1. Alprogram 4.1.1. intézkedéscsoport 4.1.2. intézkedéscsoport 4.1.3. intézkedéscsoport 4.1.4. intézkedéscsoport 4.1.5. intézkedéscsoport 4.2. Alprogram 4.2.1. intézkedéscsoport 4.2.2. intézkedéscsoport 4.2.3. intézkedéscsoport 4.3. Alprogram 4.3.1. intézkedéscsoport 4.3.2. intézkedéscsoport 4.3.3. intézkedéscsoport 4.3.4. intézkedéscsoport


2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

Összesen

Közp.

Önerő

Közp.

Önerő

Közp.

Önerő

Közp.

Önerő

Közp.

Önerő

Közp.

Önerő

Közp.

Önerő

Közp.

Önerő

25,0 50,0 25,0 36,0 7,5

25,0 50,0 25,0 24,0 2,5

50,0 50,0 50,0 42,0 7,5

50,0 50,0 50,0 28,0 2,5

25,0 25,0 50,0 42,0 7,5

25,0 25,0 50,0 28,0 2,5

25,0 15,0 50,0 42,0 7,5

25,0 15,0 50,0 28,0 2,5

25,0 5,0 25,0 36,0 7,5

25,0 5,0 25,0 24,0 2,5

15,0 5,0 25,0 36,0 -

15,0 5,0 25,0 24,0 -

10,0 25,0 36,0 -

10,0 25,0 24,0 -

175,0 150,0 250,0 270,0 37,5

175,0 150,0 250,0 180,0 12,5

10,0 10,0 2,5 50,0 25,0 10,0 10,0

10,0 10,0 2,5 50,0 25,0 10,0 10,0

15,0 15,0 5,0 100,0 50,0 25,0 15,0

15,0 15,0 5,0 100,0 50,0 25,0 15,0

15,0 15,0 5,0 100,0 50,0 25,0 25,0

15,0 15,0 5,0 100,0 50,0 25,0 25,0

15,0 15,0 5,0 50,0 25,0 25,0 20,0

15,0 15,0 5,0 50,0 25,0 25,0 20,0

10,0 10,0 5,0 50,0 25,0 15,0 10,0

10,0 10,0 5,0 50,0 25,0 15,0 10,0

5,0 5,0 2,5 25,0 25,0 15,0 10,0

5,0 5,0 2,5 25,0 25,0 15,0 10,0

5,0 5,0 25,0 25,0 10,0 10,0

5,0 5,0 25,0 25,0 10,0 10,0

75,0 75,0 25,0 400,0 225,0 125,0 100,0

75,0 75,0 25,0 400,0 225,0 125,0 100,0

7,5 75,0 20,0 4,0 7,5

2,5 0,0 0,0 1,0 2,5

30,0 75,0 20,0 7,5 30,0

10,0 0,0 0,0 2,5 10,0

10,0 15,0 20,0 3,0 37,5

5,0 5,0 0,0 2,0 12,5

10,0 15,0 10,0 3,0 37,5

5,0 5,0 0,0 2,0 12,5

7,5 7,5 10,0 3,0 37,5

2,5 2,5 0,0 2,0 12,5

7,5 10,0 3,0 37,5

2,5 0,0 2,0 12,5

7,5 10,0 3,0 37,5

2,5 0,0 2,0 12,5

65,0 202,5 100,0 26,5 225,0

25,0 17,5 0,0 13,5 75,0

41,3 7,5 15,0

13,8 2,5 5,0

37,5 7,5 37,5

12,5 2,5 12,5

37,5 3,8 60,0

12,5 1,3 20,0

3,8 45,0

1,3 15,0

3,8 22,5

1,3 7,5

3,8 22,5

1,3 7,5

3,8 22,5

1,3 7,5

116,3 33,8 225,0

38,8 11,3 75,0

8,0 15,0 3,7 9,0

2,0 5,0 1,3 3,0

10,5 37,5 3,7 22,5

3,5 12,5 1,3 7,5

10,5 37,5 17,0 22,5

3,5 12,5 9,0 7,5

10,5 37,5 17,0 12,7

3,5 12,5 9,0 4,3

10,5 37,5 17,0 12,7

4,5 12,5 9,0 4,3

10,5 37,5 17,0 12,7

3,5 12,5 9,0 4,3

10,5 22,5 17,0 12,7

3,5 7,5 9,0 4,3

71,0 225,0 92,4 104,8

24,0 75,0 47,6 35,2

33


Prioritás, alprogram, intézkedéscsoport 4.4. Alprogram 4.4.1. intézkedéscsoport 4.4.2. intézkedéscsoport 4.4.3. intézkedéscsoport 4.4.4. intézkedéscsoport 4.4.5. intézkedéscsoport


2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

Összesen

Közp.

Önerő

Közp.

Önerő

Közp.

Önerő

Közp.

Önerő

Közp.

Önerő

Közp.

Önerő

Közp.

Önerő

Közp.

Önerő

7,5 15,0 15,0 7,5 11,25

2,5 5,0 5,0 2,5 3,75

26,25 18,75 18,75 26,25 11,25

8,75 6,25 6,25 8,75 3,75

41,25 16,5 41,25 11,25

13,75 5,5 13,75 3,75

30,0 1,5 30,0 11,25

10,0 0,5 10,0 3,75

15,0 1,5 15,0 11,25

5,0 0,5 5,0 3,75

15,0 1,5 15,0 11,25

5,0 0,5 5,0 3,75

15,0 1,5 15,0 11,25

5,0 0,5 5,0 3,75

150,0 33,8 56,3 150,0 78,8

50,0 11,3 18,8 50,0 26,3

34



Mivel az önkormányzatok és az egész agrárgazdaság tőkehiányos, problémát jelenthet (különösen a megye belső perifériájához tartozó településekben) a programokhoz szükséges az önerő biztosítása. Ebből adódóan a programok forrásösszetételének meghatározásánál jellemző volt a lehető legnagyobb mértékű támogatás megszerzésének feltételezése. Ez alapján – figyelembe véve, hogy a tervezett intézkedéscsoportok legnagyobb része nem jövedelemtermelő fejlesztés, azonban ezek mellett jövedelemtermelő fejlesztések éppúgy jelentkeznek, mint felvilágosító, tájékoztató programok – a közpént-saját erő arány a tervezési időszak egészére összességében 65 % 35 %. Ez az arány 2-3 %-os ingadozással az időszak minden évében hasonlóan alakul. Az 1.1. alprogramhoz (Természeti erőforrások megőrzése...) tartozó intézkedéscsoportokon belül a környezetvédelmi, tájvédelmi, természetvédelmi szempontok dominálnak. Mindezek tükrében az alprogramhoz tartozó intézkedéscsoportok összességében 72,6 %-os támogatást igényelnek. Az 1.1.2. intézkedéscsoporton belüli arányok (65 %, 35 %) kialakításához hozzájárult, hogy az intézkedések egy részre jövedelemtermelő beruházásokat feltételez. A 2.1. (turizmusfejlesztés) alprogram vegyesen tartalmaz jövedelemtermelő és nem jövedelemtermelő fejlesztéseket. A 2.1.1. intézkedéscsoport a turizmus feltételeit biztosító alapinfrastruktúra kiépítésére irányul nem jövedelemteremtő beruházásokat tartalmaz, ahol 75 % közpénzt 25 % önerő arányt vettünk figyelembe. Ezen intézkedéscsoport esetében az önerőt legtöbb esetben az önkormányzatoknak kell előteremteniük. Hasonló a helyzet a 2.1.2. intézkedéscsoporttal is, amelynél szintén 75 %-os támogatás tervezhető, az önerőt pedig az önkormányzatoknak vagy azok társulásainak szükséges biztosítaniuk. A falusi vendégfogadás fejlesztését fejlődését célzó 2.1.3. intézkedéscsomag gyakorlatilag a családi házak bővítését, átalakítását, komfortosságának növelését, a porták rendezését, kiszolgáló létesítmények építését irányozza elő. Ez egyrészt többletjövedelmet is biztosíthat, másrészt nem kizárólag vállalkozási, hanem részben magáncélokat is szolgál, ezért itt 50 %-os támogatottságot terveztünk. Tény viszont, hogy az 50 %-os önerő biztosítása több elszegényedett településen is gondot jelenthet. A 2.1.4. intézkedéscsoport több szempontból is összetett. A siker érdekében széleskörű tájékoztató munkára van szükség, majd az üzemeltetéshez kapcsolódó oktatásra is, amelyek teljes egészében közpénzből végrehajthatóak. A fejlesztések esetében a programba az iskolákon és egyéb közintézményeken kívül várhatóan magánszemélyek, vállalkozók is bekapcsolódnak vállalkozói alapon. Tekintettel arra, hogy a közintézményi fejlesztések egy része, nem csak a profitorientált üdültetést célozza majd, ezért az előző tényeket figyelembe véve átlagosan 67 %-os támogatással számoltunk. A 2.1.5. és 2.1.6. intézkedéscsomagok a későbbi jövedelemtermelő beruházások potenciális feltételeit teremtik meg, az önerőt önkormányzatok, egyéb non-profit szervezetek biztosítják, ezért itt 75 %-os támogatást terveztünk.

35



A 2.1.7. intézkedéscsoport olyan életképes jövedelemtermelő programok tárgyi és beszerzési feltételeinek kiépítését célozza, amelynek munkalehetőségeket teremtenek és turistákat vonzanak. E programok kifejlesztéséhez ezért 50 %-os közpénz vehető igénybe. A 2.2. (vállalkozásfejlesztés) alprogramon belül a finanszírozási lehetőségeket megvizsgálva, az első években nagyobb súlyt adunk az olyan kezdeményezéseknek, amelyek az intézkedési csoport előkészítését, a szükséges képzéseket és információnyújtást célozza meg. Így a támogatási összegeknél túlsúlyban vannak a 0 % és 25 % saját erőt igénylő intézkedések, míg a második szakaszban (2003-tól) a nagyobb saját erőt igénylő profitorientált intézkedések dominálnak. Az intézkedési csoportok közül legnagyobb előkészítő munkát igényli a 2.2.1. (Beszállítói vállalkozások letelepítése ...) és a 2.2.5. (Helyi termékekben a hozzáadott érték növelése ...), ezt követően pedig a 2.2.2. (Kisvállalkozások piacrajutását és versenyképességét javító programok kidolgozása) intézkedéscsoportok. Ugyanakkor szinte azonnal indíthatóak a 2.2.4. (Vállalkozói kapcsolatok és ismeretek bővítését szolgáló programok) és a 2.2.6. (A helyi jövedelmek kistérségi vállalkozásoknál történő elköltését segítő programok) intézkedéscsoportok. Az alprogramhoz tartotó intézkedéscsoportok közül a 2.2.1. intézkedési csoport esetén 61%-39% közpénz és önerő arány alakul ki a teljes tervezési időszakban, amely jól mutatja a feladat többirányúságát. Vannak olyan intézkedések, amelyeket non-profit szervezetek vagy önkormányzatok valósítanak meg és olyanok is akadnak amelyek már a vállalkozói szférába tartoznak. A 2.2.2. intézkedési csoport megvalósítását nem jövedelemteremtő formában kívánja a kistérség megvalósítani amit a 75-25 % finanszírozás is mutat. Hasonló módon a 2.2.4. intézkedési csoport is ezt az arányt jelzi, amely a képzési és hálózatépítési munka nonprofit jellegére utal. A 2.2.3., 2.2.5. intézkedési csoportoknál a közpénz aránya 56 % ás 68 % között mozog átlagosan, amely a profitorientált és non-profit intézkedések váltakozását bizonyítja. A 3.1. (A mezőgazdasági termelési és szervezeti struktúrák átalakítása.) és 3.2 (Az agrárgazdaság versenyképességének növelése ...) alprogramhoz tartozó intézkedési csoportoknál az agrárszféra átalakítása, EU formációkhoz való fejlesztése, a hatékonyság javítása a döntő momentum. A 3.1. alprogramhoz tartozó intézkedéscsoportok összességében 53,5 %-os támogatást igényelnek. A 3.1.4 intézkedéscsoporton belüli arányok (60 %, 40 %) kialakulásához hozzájárult, hogy az intézkedések egy része jövedelemtermelő beruházásokat feltételez. A 3.2 alprogramhoz tartozó intézkedéscsoportok megvalósítása ugyancsak jövedelemtermelő beruházásokat feltételez, ezért itt 50-50 % a támogatás és az önerő aránya. A 4. prioritáshoz tartozó alprogramok mindegyike jellemzően olyan intézkedéscsoportokat tartalmaz, ahol az önerőt a települési önkormányzatoknak, vagy civil, társadalmi

36



szervezeteknek kell biztosítani. E szervezetek célja nem elsődlegesen a jövedelemtermelés, ezért az intézkedéscsoportok végrehajtásához 75 % támogatást tervezetünk. Kivétel ezalól a 4.1.2. és 4.1.3. intézkedéscsoportok, ahol információnyújtási, képzési programokról lévén szó gyakorlatilag a teljes forrást támogatásból kívánja biztosítani a kistérség. A tervezési időszak második részében feltehetően a magántőke is bekapcsolódik a képzési programokba, ennek nagyságrendje azonban nem számottevő. A 4.1.4. (képzési információs rendszer, oktatásmarketing) alapvetően nem jövedelemtermelő fejlesztés keretében valósulhat meg, azonban itt valamivel nagyobb mértékű lehet a helyi erőforrások bekapcsolódása, ami így együttesen kb. 1/3 résznyi önerőt jelenthet. Ugyancsak eltér a prioritás egészét jellemző 75%-os támogatási aránytól a 4.3.3. intézkedéscsoport, ahol átlagosan 66 %-os a támogatás mértéke. Indokolja ezt az, hogy várhatóan a felújításra kerülő létesítmények egy részét vállalkozók fogják helyreállítani, saját jövedelemteremtő tevékenységükhöz, ezért ezekben az esetekben a támogatás mértéke az 50 %-ot nem haladhatja meg. Indoklást igényel még a 4.3.1. intézkedéscsoport 75 %-os támogatottsága, amely tulajdonképpen termelő tevékenységhez kapcsolódik, azonban a tevékenységek csak hosszú évek alatt válhatnak képessé saját fejlesztéseik finanszírozására.

37



9. A stratégiai program jövőképe Prioritás, alprogram, intézkedéscsoport 1. Prioritás 1.1. Alprogram 1.1.1. intézkedéscsoport



1.1.4. intézkedéscsoport 1.1.5. intézkedéscsoport 1.1.6. intézkedéscsoport

Forrás indikátor

Eredmény indikátor

450 MFt Minimum 450 ha-on valósul meg a program, részben a jelenleg meglévő vizes élőhelyek részben pedig az e célra visszaállítandó területek vonatkozásában. Növekszik az állat és a növényegyedek száma 800 MFt A szántóterület csökken megközelítőleg 500 ha-ral, ennek megfelelően ugyan ilyen mértékben növekszik a gyep és erdőterület nagysága mely természetvédelmi szempontok miatt indokolt. Emellett min 500 ha-on a talaj, az élővilág és a vízvédelem együttes szempontjait figyelembe vevő gazdálkodási rendszerek bevezetése. 250 MFt A képzett gazdálkodók száma növekszik, évente 80-100 gazda képezhető a program alanya a hét év alatt potenciálisan 2000 gazda, évente legalább két tanfolyam megszervezése. Max. 5 bemutató gazdaság létrehozása. Az agrárkörnyezet védelmi célú intézkedéseket megvalósítani szándékozó gazdálkodók (kb. 500 fő) szaktanáccsal való ellátása. 100 MFt Megközelítőleg 4000 ha-ral nő a használt gyepterület nagysága 200 MFt Várhatóan 16000 ha-ra növekszik az extenzíven hasznosított terület nagysága, 1000 MFt Legalább 100 km hosszúságban a belvíz elvezetésére szolgáló csatornarendszer kiépítése és felújítása mind a belterületi, mind pedig a mezőgazdasági területek esetében

Következmény indikátor

Hosszú távon a természetes állapot visszaáll (állat- és növénytársulások, őshonos fafajták visszatelepítése)

Javul a környezet állapota, némileg csökken a szántóterület túlsúlya

A képzés hosszútávon értékmegőrző környezethasználatot eredményez ezáltal olcsóbbá, hatékonyabbá válhat a gazdálkodás

Javul a gyepterületek természetvédelmi értéke, kultúrállapota Változatos a földhasználati módok kialakulása, munkalehetőségek növekedése jövedelmezőség javulása Csökken a belvízzel fenyegetett területek nagysága, javul a mezőgazdasági vízháztartás, és javul a környezetegészségügy helyzete

38


Prioritás, alprogram, intézkedéscsoport 2. Prioritás 2.1. Alprogram 2.1.1. intézkedéscsoport








Forrás indikátor


530 MFt. Megépül a kistérségben legalább 200 db. parkolóhely, 10 db köztéri higiénés létesítmény, 20000 m2 járda, 15 km kerékpárút, megtörténik 20 km a rendezvények, programok helyszínére vezető bekötőút felújítása. 50 MFt Elkészül a kistérség turizmusfejlesztési programja és új operatív programjavaslatai, valamint invitatív bemutatkozó kiadványa, évenkénti programfüzete, turistatérképe. 140 MFt A kistérségben legalább 80 férőhellyel növekszik az időszak végére a minősített falusi szállásférőhelyek száma.

80 MFt Létrejön kb. 80 gyermek és ifjúsági, ezen belül 20 mozgássérült gyermekek üdültetésére alkalmas szezonális szállásférőhely a kiszolgáló alapinfrastruktúrával (higiénés, étkezési, animációs tér), kapcsolódó sportterülettel. Megtörténik kb. 20 fő táborvezető kiképzése. 60 MFt Elkészül két geológiai szakvélemény és két hévízkutató, feltáró fúrás Aba valamint Iszkaszentgyörgy térségében. Eredményes feltárás esetén kiajánlási anyag készül befektetők részére. 40 MFt Elkészül a megvalósítás ütemezése, az I. ütem kiviteli tervei, megkezdődnek a beruházást előkészítő munkák.

300 MFt Kifejlesztésre kerül legalább 20 különböző tematikájú, évente működtetett, az első években még támogatott, később önfinanszírozóvá váló turisztikai program, valamint programfüzet és reklámhordozóik.


Növekedik a turisztikai programok száma és látogatottsága, több szezonális munkalehetőség, kiegészítő jövedelemhez jutnak a turizmus működtetői. Új programokkal bővül a kínálat. A kiadványok és programfüzetek segítségével nő a kistérség ismertsége, ezáltal emelkedik a kiránduló forgalom és a térségben eltöltött vendégéjszakák száma. Növekszik a kistérségben a vendégéjszakák száma. Korszerűsödnek és jobban kihasználttá válnak a nagyobb méretű falusi porták, a vendéglátók többletjövedelemre tesznek szert, lehetőség nyílik a saját termékek értékesítésére, változik az életforma. Növekszik a vendégéjszakák száma, szezonálisan új munkalehetőségek teremtődnek. A gyermeküdültetés hozzájárul a szállásférőhelyet működtető vagy bérbeadó intézmény fenntartási, fejlesztési költségeihez, többletjövedelmet biztosít a táborokat működtető személyeknek, potenciális jövőben vendégkört teremt. A települések sikeres próbafúrás esetén új potenciális természeti erőforráshoz jutnak, amelyik új kitörési pontot jelent. A termálvíz távlati hasznosítása a telkek egyidejű felértékelődéséhez vezet. A Kárpátia-park megvalósulása markánsan meg fogja változtatni a térség idegenforgalmi potenciálját és arculatát, ezért már a beruházási munkák elkezdése is ösztönzőleg hat a környező települések vállalkozásaira, fejlesztéseik növekednek. Növekszik a kirándulóforgalom, a vendégéjszakák száma. A turisztikai programok szervezése és működtetése a helyi lakosság aktív részvételét igényli, ebből következően szezonális (vagy éves) munkalehetőséget és jövedelmet biztosít, lehetővé teszi a többlábon állást. Ösztönzőleg hat az egyéni és közösségi kezdeményezésekre, integráló hatása van.

39


Prioritás, alprogram, intézkedéscsoport 2.2. Alprogram 2.2.1. intézkedéscsoport




2.2.5. intézkedéscsoport 2.2.6. intézkedéscsoport


Forrás indikátor


300 MFt 20 vállalkozás számára telephely biztosítása a térségben és egy térségi ösztönzőrendszer elindítása a beszállító vállalkozások betelepítésére 400 MFt 2 térségi pénzügyi alap létrejötte és legalább 75 vállalkozás fejlesztéséhez kedvező finanszírozás (támogatás) biztosítása 200 MFt A térség vállalkozói részére évente ismétlődő bemutatkozási lehetőség megteremtése, a térség gazdasági lehetőségét bemutató ismertető megjelenése, közreműködés 10 vállalkozó minőségbiztosítási rendszerének kidolgozásában 100 MFt A térség vállalkozóinak évente 2 tanfolyam megszervezése, a térségi vállalkozások számára önszerveződés ösztönzése (vállalkozói klub létrehozása) 110 MFt A településeken a helyi iparűzési adó növekedése legalább évi 10 %-kal (azonos mértéket feltételezve) 100 MFt Létrejön egy térségi ösztönző rendszer a helyi vállalkozások támogatására a közbeszerzéseknél, a helyi ellátási szint javul, amely a kereskedelmi és szolgáltató vállalkozások 20 %-os növekedésével mérhető

Következmény indikátor A helyben foglalkoztatottak számának növekedése a térség munkanélküliségének csökkenése, a beszállítói arány növekedése a térség multinacionális cégeinél A hitelhez jutás feltételeinek javulása a térségben, a vállalkozói beruházások növekedése a térségben, a megtermelt GDP növekedése, a munkanélküliség csökkenése A térség külkereskedelmi forgalmának növekedése, a gazdálkodók marketingjének térségi szemléletű kezelése a termelés színvonalának növekedése, térségi speciális termékek kifejlesztése A vállalkozások ismereteinek bővülése, az együttműködésekkel a termelés hatékonyságának javulása, belső piac bővítése a térség vállalkozóinak számára A helyi munkalehetőségek növekedése a munkanélküliség térségi csökkenése a helyi vállalkozások jövedelmének növekedése A helyben megtermelt jövedelmek, helyben történő felhasználásával a térség gazdasága fejlődik, a belső piac nagyságának növekedésével

40







Forrás indikátor


350 MFt Legalább két zöldség és gyümölcs hűtőtároló, feldolgozó megépítése, egy halfeldolgozó üzem létesítése, egy közepes méretű húsipari feldolgozó és vágóhíd létesítése egy konzervipari savanyító üzem létrehozása 300 MFt Mintegy ezer fő lehet 7 év alatt a program potenciális alanya, évente 50-100 vállalkozót lehet támogatáshoz jutatni, növekedne a közepes méretű gazdaságok száma (50-100ha) legalább két TÉSZ létrehozása 500 MFt Max. 1000 ha-ig növekszik a zöldségtermesztő terület. A szántóterület 8-10%-án, mintegy 5000-6000 ha-on alternatív növények termesztése. A gyümölcs művelési ág mintegy 2-2,5 %os részesedésig történő növekedése maximum 2000 ha-ig. Fentieknek megfelelően közel 7-8000 ha-ral csökkenne a gabonafélék vetésszerkezeti aránya 450 MFt Kb. 350 ha-ral növekszik az erdőterület és 1000 ha-ral a gyepterület nagysága, munkahelyek teremtődnek 50 MFt A természetszerű állattartás feltételei javulnak az állati élettér bővül kb. 300 ha-on megvalósítandó programmal


Növekszik az egészséges, környezetbarát élelmiszerek előállításának aránya, helyi belső ellátás javul, mezőgazdasági foglalkoztatás javul a hátrányos helyzetű területeken, növekszik a hozzáadott érték A családi gazdaságok később életképes szövetkezeteket hoznak létre, melyek az áruházláncokkal partnerekké válhatnak. EU-hoz hasonló agrárstruktúra alakulhat ki. Sokszínűsödik a vetésszerkezet, a mezőgazdaság jövedelemtermelő képessége növekszik, javul a mezőgazdasági foglalkoztatás

Javul a talajvédelem színvonala, a tájhasznosítás valamint az idegenforgalom feltételei, munkahelyek teremtődnek Tájkép javulása, állati teljesítmény fokozódása

41


Prioritás, alprogram, intézkedéscsoport 3.2. Alprogram 3.2.1. intézkedéscsoport 3.2.2. intézkedéscsoport





Forrás indikátor


150 MFt minimum 50 ha-on halastó létesül, 500 ha rekonstrukciója megtörténik, a tógazdaság termelő alapok bővülnek 150 MFt Az élőhely fejlesztés beruházások következtében a vadállomány 15-20%-os növekedése, a vadászati turizmusból származó bevétel növekedése 50 MFt Az extenzíven tartott állatfajok állományi létszáma legalább 25003000 egyeddel növekszik (húsmarha, juh, kecske) 800 MFt A növénytermesztés hatékonyság növelő technikai és technológiai beruházásainak a jelenlegihez képest történő megkétszerezése

450 MFt Minimum 10 állattartó gazdaságban a környezetvédelmi technológia beruházások megvalósítása gazdaságonként átlagosan 40-50 MFt értékben 250 MFt Nő az öntözött terület nagysága legalább 2000 ha-ig, vízigényes kultúrák termeszthetősége (zöldég, vetőmag) 200 MFt Az ökológiai gazdálkodás területének a jelenlegihez képest tízszeresére való növekedése

Következmény indikátor Export árualap bővülése, halfogyasztás növekedése, természetszerű állapot fenntartása, horgászturizmus bővülése Minőségi termék előállítás, vadhúsfogyasztás növekedése, export árualap növekedése, munkahely teremtődés Gyepterület kihasználás fokozódik, foglalkoztatás bővül, export árualap növekszik A beruházások növekedése következtében javul a technológiai színvonal, növekszik a növénytermesztés hatékonysága. Minőségi versenyképes mezőgazdasági termékek előállítása, a jövedelemtermelő képesség növekedése Minőségi, versenyképes árualapok előállítása, állategészségügyi előírások betartása, környezetterhelés csökkenése Termelésbiztonság, jövedelmezőség javulás, foglalkoztatás bővülés Környezethasználat javulása, környezetbarát termékek növekvő aránya, minőségjavulás, és ezáltal export-árualap bővülés

42





4.1.5. intézkedéscsoport 4.2. Alprogram 4.2.1. intézkedéscsoport




Forrás indikátor


90 MFt Megalapozó tanulmány készítése, illetve legalább 20 gyakorlati képzőhely kialakítása 220 MFt Legalább öt új képzési program kidolgozása a megfelelő képzési anyagokkal, segédletekkel együtt; és átlagosan évi 50 hallgató képzése 100 MFt Népfőiskola létrehozása a térségben 40 MFt Működő információs rendszer, ami naprakész információkat szolgáltat a térség foglalkoztatóinak képzési igényéről, illetve a képző szervezetek kínálatáról, az információk évenkénti kiadványban való megjelentetése, illetve egy évenkénti koordinációs rendezvény (fórum) 300 MFt Helyi támogatási rendszer kidolgozása és működtetése; évi 20 fiatal lakáshoz jutásának támogatása


Korszerű, a vállalkozói igényekhez folyamatosan igazodó, ezáltal hatékonyabb képzési rendszer kialakulása, illetve a munkavállalók munkaerőpiaci pozícióinak javulása A programok ismertsége és elfogadottsága nő, illetve megerősödik a végrehajtás társadalmi bázisa, ami a program sikerességének és eredményességének alapja Csökkenő szociális feszültségek a kistérségben Korszerű, a vállalkozói igényekhez folyamatosan igazodó, ezáltal hatékonyabb képzési rendszer kialakulása, a szülők és a tanulók tájékozottságának javulása, hosszútávon illetve a munkavállalók munkaerőpiaci pozícióinak javulása A fiatalok, különösen a fiatal értelmiség helyben maradása, kötődésének erősítése, aktivitásuk növekedése

155 MFt A térség településein egy-egy információs pont létrehozása és megfelelő technikai felszerelése

A térség összehangolt fejlesztéséhez, a programok menedzseléséhez szükséges háttér megteremtése, ezáltal a programvégrehajtás hatékonyságának növelése 45 MFt Évi rendszeres egyeztető fórum, illetve konferencia előkészítése és A térségi identitástudat erősödése, a természetes kötődéseken megszervezése, alapuló kapcsolatrendszer létrejötte, az együttműködési formák bővülése 300 MFt A térség oktatási, kulturális és közművelődési és egyéb Az információhoz jutás feltételei javulnak, illetve bővülnek, az intézményeinek átfogó számítástechnikai fejlesztésének intézmények szerepe a térségben felerősödik eredményeként egységes színvonalú számítástechnikai (informatikai) infrastruktúra kialakítása, illetve hálózatba kapcsolása;

43


Prioritás, alprogram, intézkedéscsoport 4.3. Alprogram 4.3.1. intézkedéscsoport




4.4. Alprogram 4.4.1. intézkedéscsoport






Forrás indikátor



95 MFt A kistérségben legalább három folyamatosan működő, képzést is biztosító manufakturális műhely létesül.

Új munkahelyek jönnek létre, amelyek alkalmasak a tartósan perifériára szorultak foglalkoztatására is. Sikeres termékválaszték és kedvező értékesítési csatornák elérése esetén a mesterségesen visszaállított szakmák önfenntartóvá válnak, és az utódokat is kinevelik. 300 MFt Kidolgozásra kerül a porták virágosítását ösztönző támogatási Hangsúlyosan megváltozik a kistérségek faluképe, csökken a rendszer, aminek következtében legalább duplájára nőnek a porszennyezés, a tisztaságot, rendezettséget sugárzó településkép virágos, gondozott utcafronti területek, a kistérségben legalább a látogatók számának növekedését eredményezi, elősegítve a 100 000 m2 közterület komplex rendezése megtörténik. falusi vendéglátók szállásférőhelyeinek értékesítését. 140 MFt Elkészülnek településenként a kataszterek, kidolgozásra kerül egy A települési kataszterben rögzített értékek ütemezetten felújításra pályázati rendszer, legalább 5 építmény helyreállítása megtörténik. kerülnek, aminek következtében értékük és vonzerejük a település életében betöltött szerepük tovább erősödik. 140 MFt Legalább 6 településen kialakításra (felújításra) kerül a A kistérségben folyamatosan növekszik a néptánccsoportok, hagyományőrző civil közösségek működési feltételét biztosító népdalkörök, faluszépítő egyesületek, egyéb közösségi csoportok közösségi létesítmény. Támogatási alap jön létre e közösségek száma, erősítve a közösségi szellemet és identitástudatot. tárgyi szükségleteinek beszerzésére. 200 MFt Kazettás műsorok, illetve képújság közvetítésre alkalmas kistérségi tv-stúdiók létrehozása; helyi (térségi) újság(ok) elindítása és fenntartása 45 MFt A térség marketingstratégiájának elkészülése, amely középtávon meghatározza mind a belső, mind a külső marketing feladatait meghatározza 75 MFt Működő információsrendszer a térség valamennyi településére kiterjedően, az információk rendszeres aktualizálása

200 MFt A befektetési lehetőségekre vonatkozó ingatlankataszter összeállítása, illetve legalább 5 ingatlan felújítása, befektetésre alkalmas állapotba hozása 105 MFt A turisztikai és egyéb vonzerők megjelenítésére alkalmas promóciós kiadvány, videó és CD-lemez évenkénti megjelentetése

A helyi lakosság tájékozódási lehetőségei bővülnek, a helyi információk terjesztésének új formái jelennek meg, ami által erősödik a vidéki lakosság identitástudata, kötődése Nő a kistérség ismertsége, ami a turisztikai és befektetői érdeklődések növekedésében is megmutatkozik Az információk folyamatos aktualizálása révén erősödhet a térség iránti befektetői bizalom, de a turisztikai termékek és a kapcsolódód szolgáltatások értékesítésében is növekvő forgalmat eredményezhet A külső és belső befektetések realizálódása révén megnövekszik a vállalkozások száma, ezáltal a helyi munkalehetőségek száma A térség ismertségének és látogatottságának növekedése, a lakosság ismereteinek bővülése a térség településeiről

44



A székesfehérvári térség stratégiai programjának megvalósításával a gazdasági szereplők felkészülnek az Európai Uniós csatlakozásra, és a vidékfejlesztés keretében közelítik a gazdaságot és a társadalmi struktúrát az EU-hoz. A térségben a stratégiai célok, prioritások, alprogramok és intézkedési csoportok hierarchiája és azok megvalósulása az alábbi jövőképet vetíti előre: •

Átalakul a mezőgazdaság szerkezete, a fejlesztések környezetorientálttá vállnak.

•

A térségben lévő természeti erőforrások szabályozásával, fejlesztésével megteremtődik az alapja a gazdaságfejlesztésnek (vízrendezés, hulladékgazdálkodás, környezetvédelem).

•

A mezőgazdasági termelés szerkezeti konverziójával közelítünk az EU-s arányokhoz, ezzel megkönnyítjük a csatlakozásokat.

•

Az alapanyagok magasabb szintű feldolgozásával a termelés minőségének javításával emelkedik a versenyképességünk, helyi munkalehetőségek bővülnek.

•

A mezőgazdaság szervezeti struktúrája átalakul azonos érdekeltségű gazdaságok önszerveződésével a termelés hatékonysága javul.

•

A turizmus fejlesztésével a térség gazdasági szerkezetét diverzifikáljuk, ami külső többletjövedelmeket jelent a térségnek.

•

A falukép javítással, építészeti emlékek megőrzésével, a közterületek fejlesztésével erősítjük az emberek kötődését a településükhöz.

•

A helyi jövedelmek helyben történő elköltését ösztönző programokkal növeljük a belső piacot, a vállalkozások fejlesztésével javul az ellátási színvonal.

•

A vidéki gazdaság átalakításához illeszkedő oktatási és továbbképzési programokkal megteremtődik a fejlesztésekhez szükséges humán erőforrás, illetve a hosszabb távú prioritásokhoz igazodik az alap és középfokú oktatási struktúra.

•

A helyi közösségek fejlődésével, a hagyományok ápolásával a térségi lakosság identitása erősödik, az átgondolt térségi marketingstratégia megalkotásával javul a települések ismertsége, a településeken belüli kommunikáció.

•

A fiatalok letelepítését segítő intézkedésekkel javul a térség korösszetétele, aktívabbá válnak a közösségek.

•

A településeken belüli információs pontok segítik a térség kommunikációját, ezáltal fejlődik a térségek közötti a térség és a régió kapcsolatrendszere.

Összefoglalva a térség agrárstruktúra és vidékfejlesztési stratégiai programja alkalmas egy fenntartatható gazdasági modell bevezetésére, amely összhangban van az Európai Unió gyakorlatával.

45



10. Mellékletek

46

A Székesfehérvári kistérség agrárstruktúra és vidékfejlesztési stratégiai programja

Recommend Documents