A székesfehérvári HERMANN LÁSZLÓ ZENEMŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY. PEDAGÓGIAI és NEVELÉSI PROGRAMJA

A székesfehérvári

HERMANN LÁSZLÓ ZENEMŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY

PEDAGÓGIAI és NEVELÉSI PROGRAMJA

1

Tartalomjegyzék

Bevezető

I. Pedagógiai Program 1. Az iskola bemutatása: 1.1. Feladataink az alapító okirat alapján 1.2. Székesfehérvár hangszeres zeneoktatásának rövid története 1.3. A zeneművészeti szakközépiskola beindításának indokai 2. Tárgyi adottságok: 2.1 Épület 2.2 Ingóságok 2.3 Tanszakaink - munkaközösségeink 2.4. Vidéki Tanulók elhelyezése 2.5. Működési feltételek 3. Humán adottságok: 3.1. Irányítási - szervezeti struktúra 3.2. Humánerőforrás gazdálkodás 3.2.1. Humánerőforrás gazdálkodás - helyzetelemzés 3.2.2. A szakmai (zenei) tantestület 3.2.3. A közismereti tantestület 3.3. Pedagógus szakmai etikai kódex (Mellékletbe – Teljes dokumentum) 3.4.Pedagógiai értékelés 3.5. Kapcsolatrendszer, együttműködő szervezetek 3.6. Érdekegyeztetés, érdekvédelem fóruma

2

II. Nevelési program – Helyi tanterv 1. Az iskola nevelési-oktatási tevékenysége: 1.1 Nevelési értékek 1.2 Az intézményben alkalmazott tantervek 1.3 Pedagógiai alapelveink 1.4. Alkalmazható tankönyvek, kották… 1.5. A nevelés-oktatás céljai, feladatai, követelményrendszere 1.5.1 Célok – feladatok meghatározása 1.5.2. Követelményrendszer 1.6. Közösségfejlesztés 2. Tantárgyszerkezet, képzési struktúra: 2.1. Felvételi 2.2. Képzési rendszer, a tanítás rendje 2.2.1. Tantárgyszerkezet hosszú tanszakokon 2.2.2. Tantárgyszerkezet rövid tanszakokon 2.2.3. Teljes tantárgyszerkezet: 2.2.4. A tanítás rendje: 2.3. Átjárhatóság 2.4. Vizsgarendszer 2.5. Zenekarok, egyéb fakultatív lehetőségek 2.6. Tehetséggondozás 3. Ellenőrzés: 3.1. A tanulói értékelés 3.2. Jutalmazás – büntetés 4. Tanulói esélyegyenlőség: 4.1.Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok: 4.2. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység 4.3. SNI tanulók integrálása

3

III. A pedagógiai programmal kapcsolatos intézkedések 1. A pedagógiai program érvényességi ideje 2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 3. A pedagógia program módosítása 4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala

IV. Legitimációs záradék

V. Mellékletek

4

Bevezető: A Hermann László Zeneművészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény immár 18 éve (1993) jött létre az 1913-ban (98 éve) alapított Hermann László Zeneiskolából. Az iskola 1990-ben költözött jelenlegi épületébe. A speciális, zenei oktatás igényeinek megfelelő épület a képzés minőségi követelményeit szolgálja. Az intézmény 1992-ben vette fel Hermann László hegedűművész-zeneszerzőzenetanár nevét, aki az iskola első igazgatója volt. Mi az, amiben a nagyhírű szakember példaképül szolgál tanítványainknak? Tehetsége csak alapja volt egyéniségének, szigorú etikai elvek szerint élt és hallatlan szorgalommal, precízen dolgozott. Kiváló pedagógusként tudta - és példát mutatva hirdette -, hogy a szellemi kiválóság mellett tiszta lelkiismeret, munkaszeretet is kell a lélek harmóniájához. A mai felgyorsult elhidegülő világban a családok hagyományos funkciói egyre inkább átalakulnak, megváltoznak. A családon belül a felnőttek az életminőség megtartása érdekében kénytelenek több állást elvállalni, ezért egyre kevesebb idő jut a gyerekek szocializációs nevelésére. Sok „kulcsos” fiatal, az utcán csavarogva tölti idejét, sodródva a sokszor bűnözői világ felé. Az iskolák szerepe egyre inkább megváltozik, hiszen sokszor a családtól elvárható nevelői funkciókat is át kell vállalniuk. A nevelés egyik leghatékonyabb formája a művészetoktatásban rejlik, ahol egyéni, illetve kis csoportos oktatás folyik. Ez igen hatékony a gyerek érzelmi és kulturális fejlődésében. A gyerekek, akik ilyen intézményben töltik szabadidejüket, egyre inkább valószínűsíthető, hogy nem kerülnek összeütközésbe a törvénnyel, felnőttkorukban- törvénytisztelő állampolgárokká válnak. Ezek a gyerekek a szépet tanulják, a harmóniát, nem az agressziót. Azon kevés művészeti iskola vagyunk, ahol egy intézményen belül folyik az alap- és középfokú művészeti képzés. Az alapfokú képzésben célunk az érzelmi, esztétikai nevelés eszközeivel a gyerekek személyiségformálása,

a

növendékek

zenei

ízlésének,

igényességének,

esztétikai

kultúrájának megalapozása. Középfokú művészeti oktatásunk nemcsak az egyéni művészképzést szolgálja, hanem a majdani művészeti életre felkészítve ugyanolyan súllyal biztosítja az együttesekben történő zenélést is. 5

Iskolánkban a fejlesztő munka folyamatos. Ennek megvalósításához egységes tantestület állt össze, akik hittel, felelősséggel tanítják, nevelik tanulóinkat. A gyermekközpontú, magas színvonalú oktatás és az országos versenyeken elért helyezéseink eredményeként iskolánk elismert lett az egész országban. Oktatás és kultúra a város szívében: Székesfehérvár Fejér megye, de mondhatjuk, hogy Közép-Dunántúl zeneoktatásának fellegvára az iskola. Nagy hagyománya van a differenciált zenei oktatásnak. Szinte nem található olyan fehérvári lakos, aki valamilyen formában ne kötődne az intézményhez. A hagyományos zenei órán felül sikerült sajátos nevelésű gyerekeket a közösségbe beilleszteni. Az intézmény városközpontban való elhelyezkedése lehetővé teszi, hogy a város bármely pontjáról könnyen megközelíthető legyen. A Hermann László Zeneiskolában mindenki megtalálja a hozzá legközelebb álló klasszikus és népi hangszert és műfajt. Az alap- és középfok egy intézményen belül való léte az épület jó kihasználtságát eredményezi. Nem elhanyagolható tényező, hogy a város szívében elhelyezkedő intézmény nem csak oktatási, hanem közművelődési funkciót is betölt. Ez az az intézmény, ahol heti rendszerességgel koncertek, műsorok vannak. (Nem azon kell gondolkodni, hogy milyen új épületet vonjunk be a város közművelődési életébe, hanem azon, hogy egy már meglévő, több funkciós intézményt hogyan tudunk még hatékonyabban kihasználni-, kihasználva a városközpontú elhelyezkedését.) Együtteseink, az évtizedes hagyományok alapján, az országos, sőt a nemzetközi zenei élet elismert résztvevői. Művészeti szakközépiskolaként a párhuzamos képzés alapján közismereti- és zenei képzésünk egymással mellérendelt viszonyban – ugyanakkor szerves egységben működik. Közismereti oktatásunk nemcsak az érettségire készít fel, hanem színvonala lehetőséget nyújt, hogy a nem zenei pályán továbbtanuló növendékeink is sikerrel felvételizhessenek felsőfokú intézményekbe. Az alapító okirat alapján lehetőség van érettségi utáni három éves zenész szakképzésre, melynek indítása kellő számú jelentkező esetén fenntartói engedéllyel történhet. 6

Az intézmény oktatási szerkezete a fentiek alapján a következő: „Zeneiskola”

Zeneművészeti Szakközépiskola

alapfokú zeneművészeti képzés képzési idő: 12 év

a párhuzamos képzés alapján

érettségi utáni 3 éves szakképzés

középfokú közismereti

művészeti képzés

képzési idő: 4 év

képzési idő: 5 év

(9-12 évfolyam)

(9-13 évfolyam)

Szakközépiskolai növendékeink délelőtti és délutáni iskolai elfoglaltsága szervezett és tudatosan tervezett; mely egységes oktatási folyamatként szolgálja felkészültségüket. „Szolgálja” és ugyanakkor „védi”, hiszen a viszonylag kis létszámú iskolában minden tanár minden gyereket ismer; tanítványaink „védett” közösségben élnek.

7

I. Pedagógiai Program 1. Az iskola bemutatása: 1.1.

Feladataink az alapító okirat alapján:

Székesfehérvár

Megyei

Jogú

Város

Önkormányzatának

Közgyűlése

az

államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 88. § - 90. §-ban foglaltak szerint, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 37. §-ának 5. bekezdésében foglaltak alapján a 95/97. (III.20.) számú, többször módosított, 230/2010. (IV.29.) sz.

Önk. Közgy.

határozatában

és

a

Hermann

László

Zeneművészeti

Szakközépiskola

Alapfokú

Művészetoktatási Intézmény alaptevékenységi körét a következők szerint jelöli ki:

Az alapfokú művészetoktatási intézményben művészeti nevelés folyik. Az alapfokú művészetoktatás megalapozza a művészeti kifejező készségeket, illetve előkészít, felkészít a szakirányú továbbtanulásra. A zeneművészeti szakközépiskolában párhuzamos oktatás keretében általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi és szakmai vizsgára, felsőfokú tanulmányok megkezdésére, a szakképzési évfolyamon szakmai vizsgára felkészítő nevelés és oktatás folyik.

Sajátos nevelési igényű tanulók nappali integrált oktatása, akik a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető vagy organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdenek.

8

Szakágazati besorolás: 852020 Alapfokú művészetoktatás a) Alapfokú művészetoktatás Szakfeladat száma: 80131-3

b) Nappali rendszerű szakközépiskolai nevelés, oktatás Szakfeladat száma: 80217-7

c) Nappali rendszerű, szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás Szakfeladat száma: 80224-1 d) Napköziotthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi időben) Szakfeladat száma: 80511-3 e) Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai Szakfeladat száma: 75192-2 f) Közoktatási intézményekben végzett kiegészítő tevékenységek Szakfeladat száma: 75195-2

1.2.

Székesfehérvár hangszeres zeneoktatásának rövid története:

Városunkban intézményesített formában a 20. sz. elején jött létre zenei képzés, amikor zeneszerető fehérvári polgárok kezdeményezésére Schlamadinger Jenő és Fricsay Richárd vezetésével 1913. szeptember 1-jén megkezdte működését a városi zeneiskola, helyileg a mai Petőfi Mozi melletti épületben. Az akkor néhány szobából álló zeneiskolát a 30-as évek iskolafejlesztési programja során áthelyezték az ún. "Hiemer-ház" épületébe. 1948-50-ig működött az első zeneművészeti szakközépiskola Székesfehérváron Farkas Ferenc nemzetközileg is elismert zeneszerző igazgatása alatt, ám az akkori gyorsan változó társadalmi körülmények, és kiszámíthatatlan kultúrpolitikai szempontok amilyen hirtelen létrehozták, ugyanúgy meg is szüntették a magasabb színvonalat adó zenei képzést, melynek szándéka viszont tovább élt a következő évtizedekben is, de végül csak a rendszerváltozás éveire erősödött föl.

9

1.3. A zeneművészeti szakközépiskola beindításának, fenntartásának indokai: − Erős, színvonalas alapképzést biztosító zeneiskolai háttér, melyet az országos tanulmányi versenyek helyezései is igazoltak. − A középfokú népzenei képzés beindításának igénye, mely iskolánkban valósulhatott meg Magyarországon először. Ennek szükségességét a 2007-ben beindított felsőfokú népzenei képzés azóta már igazolta. Az iskola volt növendékei közül többen már intézményünk tanárai. A tanszak - munkaközösség növendékei kiemelkedő eredményeket érnek el a népzenei versenyeken megyei és országos szinten egyaránt. − A máshonnan érkező tehetséges tanulók továbbtanulásának biztosítása, ezzel Székesfehérvár kultúrájának gazdagítása. − A helyi társadalmi igény (szülők, támogatók, szimfonikus zenekar, stb.) − A kis létszám és a Zeneiskola meglévő eszközeinek teljes kihasználása viszonylag olcsón teremthetett új képzési formát. − A művészi pályára is előkészítő szakközépiskola az alsófok számára szakmailag fontos húzóerőt jelentett. − Megvalósíthatóvá vált a pályára készülő alapfokú növendékek helyben tartása. − Zenei szellemi műhely létrehozása, mely Magyarország és a környező, magyar kisebbséggel rendelkező országok Európai Uniós csatlakozásával, a régió központjában hozzájárul Székesfehérvár kulturális életének további virágzásához.

10

2. Tárgyi adottságok: 2.1. Épület: A szakközépiskola működésében - az országban is egyedülállóként, mintegy kényszerlépésként - meghatározó az a tény (mely az indításkor is nyomós érv volt), hogy az épület kihasználatlan délelőtti napszakában építési beruházási igény nélkül lehet biztosítani a középfokú képzést. Az épület:

Városház tér 3.

Impozáns, műemlék jellegű épület, 1990-ben felújított állapotban került a rendszerváltozás során oktatási célra a Zeneiskola használatába, jelenleg az épület állaga megfelelő. Az épület a szakfeladatait alapvetően el tudja látni, az eltelt évek az elképzeléseket igazolták. Adatok jelenleg:

41 tanterem 1 hangversenyterem (160 m2, 130 férőhelyes) 1 tanári szoba 4 iroda 1 karbantartói műhely

összesen: 48 helyiség

A testnevelés oktatása

kihelyezetten a Városi Uszodában illetve a Bregyó

Sporttelepen megoldott, számítástechnikát pedig a Vasvári Pál Gimnázium szaktantermében tanulnak tanulóink. Szakmai gyakorlatot belső és külső helyszíneken (bel- és külföldön), rendszeres illetve alkalmi szervezésű fellépések, zenei táborok és kurzusok alkalmával szerezhetnek intézményünk tanulói. Ennek dokumentációja hangtechnikai- és képi rögzítéssel történik.

Az eszközök a feladatok megvalósítását segítő (tárgyi) erőforrások: A többször módosított 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. sz. melléklete határozza meg. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét, amely az alapfokú művészetoktatási intézmény 11

feladatellátásához legalapvetőbben szükséges – épület, helyiség berendezés, tárgyi, technikai – eszközkészletet tartalmazza Nem szabad megfeledkezni az iskolai könyvtárra vonatkozó rendeletről sem (11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet 6/C. § (4)).

2.2. Ingóságok: Az

iskola

számviteli

nyilvántartásában

szereplő

eszközök,

hangszerek,

hangszertartozékok, berendezések, felszerelések és egyéb ingó vagyontárgyak. A rábízott vagyont illetve vagyontárgyakat az intézmény szabadon használhatja, de azokat nem jogosult elidegeníteni vagy megterhelni. Az épület helyiségeit bérbe adhatja amennyiben az intézmény alaptevékenységét nem zavarja, azonban egy évnél hosszabb időre csak Székesfehérvár

Megyei

Jogú

Város

Önkormányzat

Közgyűlése

hozzájárulásával.

Vállalkozási tevékenységet az intézmény csak a felügyeleti szerv előzetes engedélyével végezhet. Tanulóink legfontosabb taneszköze a hangszere. Akinek nincs saját hangszere, azok számára az intézmény hangszerállományából kölcsönözhető hangszerek állnak rendelkezésre. A részletes leltári állomány a mellékletben található. A szakközépiskolai tanulóknak a főiskolai felvételi vizsgán is megfelelő hangszerekkel való ellátása stratégiai kérdés, az iskola eredményes működésének egyik fő meghatározója. Az, hogy milyen tanszak – tantárgy induljon, a helyi igények (volt-e megfelelő színvonalú és számú jelentkező) és a feladat szaktanárral való ellátásának együttese határozza meg. A szaktanár itteni tevékenysége utazási költséggel jár, mivel kevés a helyben lakó művésztanár. Mindezen tényezőkből jelenleg 6 klasszikus zenei, 1 közismereti és 1 népzenei tanszak – munkaközösség működése alakult ki.

12

2.3. Tanszakaink : Tanszak

Hangszer

Alapfok

Középfok

Zongora

Zongora

X

X

Csembaló Fafúvós

Rézfúvós

Vonós

Vegyes

Népzenei

X

Furulya

X

X

Fuvola

X

X

Klarinét

X

X

Oboa

X

X

Fagott

X

Trombita

X

X

Kürt

X

X

Harsona

X

X

Tuba

X

X

Hegedű

X

X

Brácsa

X

X

Gordonka

X

X

Bőgő

X

Magánének

X

X

Orgona

X

X

Gitár

X

X

Harmonika

X

X

Népi vonós

X

X

Népi fúvós

X

X

Citera, tekerő

X

X

Népi ének

X

X

Az alapítástól működik kötelező tárgyakként a szolfézs, zeneelmélet és zenetörténet oktatása.

13

Az intézmény szakmai munkaközösségei a 27/1998. MKM rendelet, valamint 3/2011 NEFMI rendelet alapján: I. Zongora tanszak munkaközösség Szakterülete: zongora, csembaló, orgona tanítás, korrepetíció, II. Vonós tanszak munkaközösség Szakterülete: hegedű, brácsa, gordonka, gordon, nagybőgő tanítás III. Fafúvós munkaközösség Szakterülete: furulya, fuvola, oboa, klarinét, szaxofon, fagott tanítás IV. Rézfúvós munkaközösség Szakterülete: trombita, kürt, harsona, harsona–tenorkürt–baritonkürt, tuba tanítás V. Vegyes munkaközösség: Szakterülete: orgona, magánének, csembaló, cimbalom, harmonika, hárfa, gitár, ütő tanítás Szakterülete: kamaratanítás (kamara, kórus és zenekar) VI. Szolfézs – zeneismeret munkaközösség Szakterülete: szolfézs kötelező, szolfézs, zeneismeret, zenetörténet–zeneirodalom, zeneelmélet, egyházzene, improvizáció, VII. Népi tanszak munkaközösség Szakterülete: népi ének, népi hegedű, kontra, népi brácsa, bőgő, népi bőgő/cselló, citera, tekerő tambura, cimbalom, népi furulyák, duda, népi klarinét/tárogató, koboz, népi cimbalom, népi harmonika, népi ritmushangszerek, népzenei ismeretek, néprajz, szolfézs kötelező, szolfézs, népi kamarazene (a tantárgy magába foglalja a hangszeres és vokális társaszenét), népi zenekar VIII. Közismereti-tanszak munkaközösség: Szakterülete: irodalom – nyelvtan, történelem - társadalomismeret, matematika. idegen nyelvek (német, angol, olasz), kémia, fizika, biológia, magyar népzene alapjai, földrajz, rajz, testnevelés, informatika,)

2.4. Vidéki középfokú tanulóink elhelyezése: A Nemes Nagy Ágnes-, ill. a József Attila Kollégiumban az elhelyezés megoldott.

2.5.Működési feltételek: A pedagógiai program megvalósításához nélkülözhetetlen feltétel az intézmény működését biztosító források, költségek meghatározása.

3. Humán adottságok:

14

3.1.Irányítási-szervezeti struktúra: Iskolánk irányítási-szervezeti struktúrája megfelel méreteinek. Az iskolát az iskolaigazgató

irányítja.

Vezetői

feladatait

egy

igazgatóhelyettessel közösen végzi. A gazdálkodást

középfokú

és

egy

alapfokú

belső gazdasági iroda segíti. Az

adminisztratív munkát 2 irodai adminisztrátor, könyvelő és a technikai személyzet segíti. A vezetők közötti munkamegosztás funkcionális jellegű, a feladatokat azok természete szerint osztják meg. Az oktató-nevelő feladatok tartalmi megoldására 8 tanszak – munkaközösség szerveződött. A tanszakvezetők – munkaközösség – vezetők feladata a szakmai tevékenység koordinálása. Jelenlétükkel lehet megfelelő realitással ellátni a pedagógiai munka ellenőrzését, elvégezni a szükséges fejlesztéseket, a pedagógusok szakmai kultúrájának emelését, gazdagítását. A szakmai munka tanszaki – munkaközösségi keretekben zajlik. A tanszakvezetők – munkaközösség vezetők a tanárokkal történő megbeszélés alapján tervezik az éves munkát: a tanszaki - főtárgyi hangversenyeket és az esetleges külső szerepléseket. Írásba foglalják az elvárások rendszerét. A vizsgáztatás és egyéb számonkérés, az értékelés módozatait a pedagógiai és Nevelési Programban foglaltak alapján. A tanszakok vezetői – munkaközösség vezetők folyamatosan egyeztetik a tanszakokon, a tanított tárgyakon folyó munkát annak érdekében, hogy azonos elvárások érvényesüljenek minden tanszakon – munkaközösségen. Közismereti tanárok szakmai munkáját közvetlenül, tanszakvezető- munkaközösség – vezető nélkül, a középfokú igazgatóhelyettes irányítja, az igazgatói útmutatások, pedagógiai célok alapján. A nevelőtestület iskolánk legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. Dönt valamennyi nevelési és oktatási kérdésben, melyet jogszabály a hatáskörébe utal. Véleményező és javaslattévő jogkörrel rendelkezik. Kompetenciáját közoktatási törvény 56.57. §-ában meghatározottak szerint gyakorolja. Mivel iskolán viszonylag nagy növendék illetve pedagógus létszámmal rendelkezik, így hetente tartunk tanszakvezető - munkaközösségi és tantestületi megbeszéléseket, 15

egyeztetéseket, melyek a pedagógusok és az iskolavezetés közti kommunikációt is megkönnyítik.

16

Növendéklétszám: Tanári állomány:

felvehető alapfokon max. 800 tanuló, középfokon max. 80 fő Zenei tanárok : alapfokon 67 fő, középfokon: 12 fő Közismereti tanárok: 11 fő álláshely – alap-és középfokon -: 62,5

Tanulóink (mind egyéni, mind csoportos kategóriában) tanulmányi sikereit hazai és nemzetközi díjak sora igazolja, rendszeres résztvevői a helyi, hazai és nemzetközi kulturális életnek. CD-felvételek, rádiós és televíziós közvetítések rendszeresek iskolánk életében. Szólistáink és zenekaraink rendszeresen koncerteznek külföldön is (Anglia, Hollandia, Belgium, Németország, Franciaország, Lengyelország, Szlovákia, Románia, Olaszország, Spanyolország).

Iskolánk irányítási-szervezési struktúrája megfelel méreteinek. Az iskolát az iskolaigazgató irányítja. Vezetői feladatait két igazgatóhelyettes és a gazdaságvezető segíti. A vezetők közötti munkamegosztás funkcionális jellegű, a feladatokat azok természete szerint osztják meg. A nevelőtestület iskolánk legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. Dönt valamennyi nevelési és oktatási kérdésben, melyet jogszabály a hatáskörébe utal. Általában

véleményező

és

javaslattévő

jogkörrel

rendelkezik.

Kompetenciáját

a

közoktatási törvény 56.-57. §-ában meghatározottak szerint gyakorolja. Évente

több

munkaértekezletet

tartunk:

alakuló,

évnyitó,

évzáró,

nevelési

értekezleteket, illetve a felmerülő aktuális problémák kapcsán. Ezen felül minden héten iskolavezetői megbeszélést és minden hónapban egy alkalommal tanszakvezetői – munkaközösség - vezetői értekezletet tartunk. Ügyintézés - fogadó nap-, óra: A pedagógusok a szülői értekezleteken kívül a főtárgytanárok fogadó napjain is érdeklődhetnek gyermekük előmeneteléről illetve minden olyan kérdéssel, problémával, amely összefügg a zene tanításával. A tanárok fogadó napjaik az iskolai hirdető táblán található meg.

17

Az iskolavezetése is a külön meghatározott időben, fogadó nap-, óra vagy előre egyeztetett időpont alkalmával nyújt személyes segítséget a pedagógusok, kollégák, növendékek, szülők részére. Ügyintézési időben állnak rendelkezésre az irodai adminisztrátorok, könyvelő és a gazdasági vezető.

3.2. Humánerőforrás gazdálkodás 3.2.1. Humánerőforrás gazdálkodás – helyzetelemzés:

Humán erőforrás innováció: o

diagnózis – helyzetelemzés

• törvényi háttér

o

fejlesztési feladat kiválasztása:

• kivitelezés módja • anyagi háttér

o

fejlesztés gyakorlata, megoldás folyamata

• helyzetelemzés, értékelés → esetleg korrekció, módosítás a megva1ósítas közben és végén Személyzetminősítés segítségével tudják a vezetők és a kollégák meghatározni a fejlődési igényeket és a fejlődés szükségszerűségét. A minősítések általános célja, hogy értékeljék és felülvizsgálják az egyének és a csoportok jelenlegi és jövőbeli lehetőségeit, mert ezek alapján lehet munkaerő-tervezést, munkaerőforrás gazdálkodást, fejlesztést készíteni és meghatározni a képzési szükségleteket. A személyi minősítés célja az is, hogy a minősítési rendszer javítsa és alapozza meg a nagyobb teljesítmény elérésének lehetőségét. A kulcskérdés a nehézségek és az eredmények feltérképezése. Ilyen szempontból, mint szervezetnek gondoskodnia kell a fejlődés legfontosabb tényezőiről, az emberek fejlesztéséről. A dolgozók fejlesztése azért is fontos, mert az adott cél minőségi elérhetősége nagymértékben függ a beosztottak képességeitől. A képzés segíti a hatékonyabb munkavégzést, biztosíthatja a siker elérésének lehetőségét. 18

A megváltozott jogi környezet is biztosítja az állandó képzés, fejlesztés lehetőségét és kötelezettségét. MIP készítése: - 2003. évi LXI. törvény 70. § - 1993. évi LXXIX. törvény 102. § - 3/2002 OM. Rendelet a "közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről” Közoktatási intézmény kötelező ( minimális ) eszköz- és felszerelési jegyzék: - 2003. évi LXI. törvény 128. §

"Adatszolgáltatás a közoktatási intézmény tevékenységéről": - 198/2001. Kormány rendelet

Pedagógus továbbképzés: - 277/1997. Kormány rendelet 4. § - 1996. évi LXII. törvény 15. § (1993. LXXIX. törvény 19. §) - Mt. 89. §, Kjt. 30. § A vezetőknek folyamatosan keresnie kell a lehetőséget, hogy a dolgozó állandóan bővíthesse tudását a sikeres munkavégzéshez. A képzési tervek ütemezhetik, és átláthatóvá teszik a továbbképzéseket.

A Közoktatási törvény 128.§.-a 2006. szeptember 1.-én hatályba lépett módosítása nagy változásokat hozott az alapfokú művészeti képzésben, mivel a jogszabály minden művészeti tárgyra vonatkozóan kötelezővé tette, hogy a pedagógus a tanított tárgyból felsőfokú végzettséggel, szaktantárgyi képesítéssel rendelkezzen. Ezért a Humán erőforrás gazdálkodás ez eddiginél nagyobb jelentőséget kapott, mivel az intézményben tanító pedagógusoknak, hogy az iskola szabályszerűen működhessen, rendelkeznie kell a jogszabályban előírt végzettséggel. Székesfehérvár, a város nagysága miatt, a közlekedés a további nagyvárosokba sokkal inkább megoldott a vidékkel szemben, még így is sok esetben gondot jelent a megfelelő végzettségű és személyiségű pedagógus felvétele. 19

Iskolánkba sok pedagógus utazik nap, mint nap tanítani Budapestről vagy más nagyvárosból, ami nem kis terhet ró az iskola költségvetésére. Úgy gondoljuk azonban, hogy egy majdnem egy évszázados múlttal, nagy szakmai elismertséggel bíró intézmény igény kell, hogy legyen, hogy híres és elismert művésztanárok oktassák a zenét, a művészetet. Emellett azonban szem előtt kell tartani, hogy a mindenkori pénzügyi megszorítások miatt, azonban a jogszabályi előírásoknak eleget téve alapfokon inkább főiskolai végzettségű, míg középfokon egyetemi végzettségű tanárok alkalmazását helyezzük előtérbe. Fontos, de ne elsődleges aspektus legyen a szakmai gyakorlat. A fiatal, frissen végzett pedagógus „gyakornok” a hosszú távú tervek alapja lehet. Fontos pedagógiai szempont kell, hogy legyen a gazdasági aspektusok mellett, hogy az alkalmazott tanárok, egy folyamatosság részei legyenek. Az állandó pedagógus az egyéni oktatás egyik legfontosabb eleme. Ha a pedagógus személye gyakran változik, a növendék elveszít a biztos támpontot. A megszakadt bizalmat pedagógus – diák között, az új pedagógus és növendék között újra felépíteni nagyon nehéz. Tehát a folyamatos szakmai munkához elengedhetetlen az állandó és nem változó pedagógus jelenlét.

Kivonat: 2003. évi LXI. törvény 128. § 18. bekezdés: "A 2006/2007. tanév végéig az alapfokú művészetoktatási intézményben, a művészeti szakközépiskolában, szakiskolában tovább foglalkoztathatók, akik nem felelnek meg az e törvény 17. §-a (1) bekezdésének k) pontjában meghatározott követelményeknek, amennyiben ez az ok a megváltozott előírásokra vezethető vissza. Ezt követően tovább foglalkoztathatók azok, akik megkezdték a tanulmányaikat a megfelelő felsőfokú végzettség megszerzése céljábó1. E rendelkezés alapján a továbbfoglalkoztatásra a megkezdett tanulmányok befejezéséig, de legfeljebb a hallgatói jogviszony kezdetétő1 számított hat évig van lehetőség."

20

3.2.2. A szakmai (zenei) tantestület: A tantestület arculatának alakítása: Az iskolánkban folyó pedagógiai, oktatási folyamat sajátossága, hogy a szakmára való felkészítés mindig egyénileg történik, míg a zenei kiegészítő tárgyakat, és a közismereti blokkot csoportos formában tanítjuk. Iskolánk arra törekszik, hogy megtalálja a megfelelő hangsúlyt a részterületek között, természetesen szem előtt tartva egyrészről a személyes motiváció, másrészről a személyes példaadás fontosságát. Ugyanakkor nem feledkezünk meg arról, hogy a gyermek egy pedagógiai folyamat részese, s minden, őt tanító tanárnak együtt kell működnie azért, hogy a pedagógiai célkitűzéseket figyelembe véve jusson el a diák a sikeres érettségi- és felvételi vizsgához. A szellemi adottságok és képességek nem egyformák, a zenei készségek kialakulása is különböző mértékű és ütemű, ezért az iskola tanári kara elkötelezi magát, hogy minden diákot odaadóan segít és támogat annak reményében, hogy választott hivatását mindegyikük sikeresen gyakorolja majd. Mivel a középiskolai évek egyedülálló fontosságúak tanulóink életében, joggal elvárható az iskola minden egyes tanárától, hogy: − az átlagot meghaladva saját szakmájában kitűnjön, − jellemezze a folyamatos megújulás igénye, − személyes példával is segítse a szakközépiskolát feladatának teljesítésében, − legyen felelősségteljes, harmonikus, érett személyiség, − jellemezze pontosság és megbízhatóság a munkavégzésben, − legyen következetes döntéseiben, cselekedeteiben, − tudjon kompromisszumot kötni. Fontos, hogy alap és középfokon is egységes legyen pedagógiai értékek, elképzelések azonosak, vagy legalábbis hasonlóak legyenek, mivel a két intézmény típus, a többi iskolával ellentétben szorosan összefüggenek. Ezért fontos, hogy mindkét fokon a tantestület jól, összehangolva végezze munkáját. Iskolánkban előny, hogy a középfokon tanító tanárok többsége alapfokon is tanít, ezért a szakközépiskolai tanulmányokra való konkrét felkészítés is már a „zeneiskolában” megkezdődhet. 21

Meg kell említeni, hogy nagy fontossággal bír az intézményvezető részéről, hogy a tantestületbe az „új” pedagógusok felvételekor, kiválasztásakor ne csak a szakmai „életük” feleljen meg az iskola elvárásainak, hanem személyiségük is. Nélkülözhetetlen, hogy a tantestület a szakmaiságon kívül, egyéniségükből fakadóan is összetartó, összefogó tantestületet, egységet alkosson. A szaktanár közvetlen ismerője növendéke képességeinek, érdeklődésének, általános iskolai

és

egyéb

leterheltségének.

Az

érvényes

tanterv

és

a

követelmények

figyelembevételével kizárólag ő választja meg a tanuló tananyagát, mely a technikai képzést és az előadási darabokat is tartalmazza. A tanórák számonkérő, gyakorló és alkotó órák. A félévi tanszaki – főtárgyi meghallgatások és az év végi vizsgák nyilvánosak, ezen felül minden héten növendékhangversenyeket tartunk, melyen minden növendékünk szerepelhet közönség előtt. A zenei pályára, felső oktatási intézményi felvételire készülő növendékeinknek önálló hangversenyeket, bemutatókat, meghallgatásokat is szervezünk. A szaktanár növendékeit év közben vagy a nyári szünetben szakmai találkozóra, mesterkurzusokra – hazai vagy külföldi rendezvényekre – küldheti vagy viheti. Az iskola a pályázati lehetőségektől függően tudja anyagilag támogatni ebben növendékeit. Igyekszünk helyben is megoldani, kiváló művészek, pedagógusok és növendékeik tartsanak kurzusokat, bemutató órákat, koncerteket. Iskolánk szakmai munkáját középfokon tanszakonként – főtárgyakként konzulensek segítik, akik esetenként nem csak a hazai zenei életben elismertek, hanem külföldön is. Szorgalmazzuk, hogy kiemelkedő növendékeink elinduljanak a különböző hangszeres versenyeken, így nemcsak helyben, hanem megyei és országos szinten is megmérettetnek. Tanulmányi sikereiket nagyszerű díjak sora igazolja.

22

3.2.3. A közismereti tantestület: A 2001/2002-es tanévtől iskolánkban megoldódott a közismereti és a művészeti oktatás összekapcsolása felmenő rendszerben. Tanulóink számára a közismereti oktatás jelenleg a 9. - 12. évfolyamokon folyik. A közismereti órákat 11 tanár látja el /1 fő tartósan távol 5,5 álláshelyet betöltő pedagógus látja el. Tanulóink közismereti és zenei órarendjének időben történő elkészítése a felmenő rendszerű szakközépiskola egyik legfontosabb feladata. A különböző rendezvények, a felvételi rendszer és az érettségi vizsgák kapcsolódásai napi munkakapcsolatot tesznek szükségessé a közismereti és zenei tanárok között, ennek működése megfelelő.

3.3 Pedagógus szakmai etikai kódex: Az

ezeréves

magyar

iskola

története

során

gondolkodóink

időről

időre

megfogalmazták, hogy mit várnak el a tanítói mesterség gyakorlóitól. Most a pedagógustársadalom önmaga számára fogalmazza meg szakmai munkavégzésének etikai normáit. Hasonlóképpen más jelentős hazai értelmiségi csoportokhoz, amelyek fontosnak tartják önmeghatározásuknak ezt a módját. A kódex megalkotásának és használatának az a célja, hogy igazodási pontokat nyújtson a pedagógusoknak olyan helyzetekben, amelyek nem szabályozhatóak pusztán jogi eszközökkel. Célja az is, hogy a szakmai közmegegyezésen alapuló szabályok elfogadása, valamint a velük való azonosulás révén erősítse a pedagógustársadalom belső összetartozását, ezáltal fokozza társadalmi megbecsültségét. Célja továbbá, hogy az iskola partnereit informálja a pedagógus munkavégzésének erkölcsi normáiról.

23

3.4. Pedagógiai értékelés: A belső, a fenntartói szakmai ellenőrzéseken kívül az OKÉV (Országos Közoktatási és Értékelési Vizsgaközpont), OH (Oktatási Hivatal) végez közoktatási-, tanügyigazgatási és szakmai szakértők bevonásával.

A tanári tevékenység értékelése: A tanári munka ellenőrzésének és értékelésének módjai és szempontjai Alapelvek: Az iskola a tapasztalatok és a tudományos feldolgozások szerint nagyon sok értéket közvetít. Ennek megfelelően a tanár nem csak az órákon, hanem minden lépésével, életvitelével példát mutat, nevel. Tanítványaival bárhol találkozhat, figyelő tekintetek kísérhetik még egy vásári forgatagban is. Ha magánemberként nem valósítja meg az iskolában képviselt értékrendet, könnyen elveszítheti a hitelét. Ellenőrzés: Az alapelvek alapján az ellenőrzésnek két területét különböztetjük meg. Ezek mindegyike iskolai kompetencia. 1. Az iskolahasználók véleménye alapján megvalósuló ellenőrzés. 2. Adminisztratív ellenőrzés. Az 1. pont szerint módot és lehetőséget kell adni az iskolahasználóknak véleményük kifejtésére. Meg kell vizsgálni a kollegáknak problémát okozó eseteket. Esetkezelő utasításokat módszertani és a pedagógiai programban érintett témákban elemzés nélkül nem lehet kiadni. Minden érintettnek az itt rögzített elvek és eljárási módok szerint kell eljárni, ezeket a programon kívül is ismertetni kell. Az eseti ellenőrzések módjai: • magánbeszélgetések (igazgató, szaktanár), • munkaközösségen belüli megbeszélések, • óralátogatások (igazgató, munkaközösség vezetők). Az adminisztratív ellenőrzés követelményei: • tényszerű és objektív legyen, • folyamatos és tervszerű legyen. 24

Az alább felsorolt elvek alapján kell információt nyerni: • a pontos órakezdésről, • a naplók és egyéb dokumentumok vezetéséről, • a tanulók értékelésének folyamatosságáról, • a fogadóórák megtartásáról, • a szülői értekezletek megtartásáról, • a továbbképzéseken való részvétel eredményességéről és hasznosságáról, • a kezdő kollégák szakmai és módszertani támogatásáról. A felsorolt feladatok megszervezését az igazgató végzi az egyenlő terhelés és a szakmai kompetenciák figyelembevételével. A kiadott feladatokról a felelősöket az igazgató a tanév elején értesíti és ők neki folyamatosan számolnak be a teljesítésről. Az értékelés: Az ellenőrzés és az értékelés a szakmai és az emberi bizalmon alapuló irányítási tevékenység. Ennek azáltal kívánunk érvényt szerezni, hogy a kollégák értékelését, az osztályfőnökök és a kapcsolódó tárgyakat tanító kollégák jelzéseit figyelembe véve alapvetően a munkaközösségek végzik. Az értékelésnél az igazgató figyelembe veszi a munkaközösség vezetők (tanszakvezetők – munkaközösség - vezetők) véleményét. A végső minősítést az igazgatóhelyettesekkel és a gyakorlati oktatásvezetőkkel együtt alakítja ki. A Közoktatási törvény figyelembevételével külső szakértőt is alkalmazhat az értékeléshez. A munkaközösség vezetők végzik az értékelést az alábbi témákban: • a tanórán végzett munka, • a pontos órakezdés, • a naplók és egyéb dokumentumok vezetése, • a tanulók értékelésének folyamatossága, • a tanórán kívüli tevékenység, • a konfliktusok kezelése szülőkkel, tanulókkal és kollégákkal, • a továbbképzések anyagának házi terjesztése, • a módszertani kezdeményezések,

25

• a tanulók fejlődését segítő egyéb tevékenységek (tehetséggondozás, előadás, egyéni tanácsadás, csoportos tevékenység támogatása, stb.), • a napi oktató-nevelő munka öntevékeny segítése, a feltételek öntevékeny javítása. A munkaközösség vezetők által elkészített értékelést a tantestülettel ismertetni kell. Csak ezek képezhetik az iskolai szintű értékelés alapját. A zenetanári munka értékelésének szempontjai: 1. Szakmai felkészültség: •

jól képzett, szakmáját (hangszerét) magas művészi szinten művelő, alkotó, előadó

egyéniség; •

a

zeneirodalomban

,

(esetlegesen)

társművészetekben

széles

látókörrel,

anyagismerettel rendelkezik; •

technikailag hangszerén magas szinten áll, ill. elméletben is ismeri annak

működését, módszertanát; 2. Pedagógiai felkészültség •

jártas szakterületének módszertanában, és

•

képes azt növendékeinek életkorához, adottságaihoz, jelenlegi szintjéhez igazítani;

•

emberi tartása, művészi hivatástudata megkérdőjelezhetetlen.

3. Iskolánkhoz való kapcsolata: •

aktívan részt vesz, ill. szervezi növendékeinek fellépési lehetőségeit;

•

bekapcsolódik az iskola művészeti tevékenységébe, együtteseink munkáját

figyelemmel kíséri és segíti (pl. egyéni szólam-tanulás) A tanári munka értékeléséhez a kidolgozott értékelő lap a MIP-ben (Minőségbiztosítási Tervben) található.

Eredményvizsgálat: A pedagógiai munka értékelése a tanszakok – munkaközösségek, munkacsoportok tevékenységének elemzésével történik. Évente két alkalommal, a félévi és év végi nevelőtestületi értekezleten számolunk be a tapasztalatokról. 26

3.5. Kapcsolatrendszer és együttműködés: A szülő, tanuló, iskola, kollégium együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei: A tanulókat az iskola éves munkatervéről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója ill. helyettesei, az osztályfőnökök ill. a tanszakvezetők – munkaközösség – vezetők , pedagógusok tájékoztatják: •

az igazgató ill. helyettesei évente egyszer a tanévnyitó ünnepélyen;

•

az igazgató az aktuális és fontos ügyekben összehívott iskolai diákgyűlésen;

•

az osztályfőnökök, tanszakvezetők - munkaközösség –

vezetők illetve

pedagógusok folyamatosan az osztályfőnöki ill. zenei órákon. A tanuló szüleit a tanuló egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan az ellenőrző könyvön keresztül, személyes egyeztetések alkalmával tájékoztatják. A zenei előrehaladásról a tanszakvezető - munkaközösség – vezetők, ill. szaktanárok esetleg írásban tájékoztatják a szülőket az iskolatitkár segítségével; A tanulók a kérdéseket, véleményeket, javaslatokat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselők útján nyújthatják be az iskolavezetésnek; tanáraikkal, osztályfőnökeikkel közvetlenül beszélhetik meg aktuális kérdéseiket, problémáikat. A szülőket az intézmény életéről, az iskola éves munkatervéről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, az igazgatóhelyettesek és az szaktanárok tájékoztatják: •

az iskola igazgatója félévente a szülői értekezleten;

•

középfokon az osztályfőnök félévente az osztályszülői értekezleten ill.

folyamatosan az ellenőrző könyvek segítségével. A szülők és tanárok együttműködése az alábbi fórumokon történhet: •

szülői értekezleteken:

-

az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről;

-

az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról;

-

a tanulók egyéni teljesítményeiről, magatartásukról;

-

középfokon az osztályok tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről;

-

Alapfokon a tanszakon - munkaközösségeken várható eseményekről (versenyek, 27

meghallgatások, szereplések, vizsgák); -

középfokon a használt tankönyvekről, alapfokon a használt kották, kiadványokról;

-

a szülői kérések, vélemények, javaslatok összegyűjtése, továbbítása;

•

fogadó órákon:

-

középfokon a szaktanári fogadókor a tanulók közismereti és zenei eredményeinek,

tanulásukat segítő pedagógiai feladatoknak megbeszélése a szülőkkel; -

tanári egyéni fogadóórákon a tanulók aktuális tanulási, magatartási problémáinak

megbeszélése; -

alapfokon a közvetlenebb, gyakoribb találkozások miatt a szülők tájékoztatása

szinte folyamatos a növendék előmeneteléről; •

írásbeli tájékoztató: elsősorban a tanulók közismereti és zenei tanulmányaival,

hiányzásaival kapcsolatos értesítés a szülők felé, melyet szóbeli közös megbeszélés kell hogy kövessen. A szülői értekezleteket, fogadóórákat az iskola éves munkatervében rögzítjük.

A kollégiumok vezetőivel, a nevelőtanárokkal minden tanév kezdetén veszik fel az osztályfőnökök a kapcsolatot: •

évente egyszer meglátogatják a kollégiumokat és megbeszélik a tanulók aktuális

problémáit; •

aktuálisan megoldandó nevelési feladatok esetében kapcsolatba lépnek az illetékes

kollégiumi vezetéssel ill. tanárokkal; Minden esetben valamennyi fél tájékoztató konzultációt folytat a tanuló szüleivel is.

28

Az együttműködés egyéb formái:

Kapcsolattartás a szülőkkel: A zeneoktatásban meghatározó elem a személyes mind

a

tanár-diák-szülő

viszonylatban.

A

kapcsolat mind a tanár-diák,

zeneiskola

feladata

az

ezekben

a

kapcsolatokban esetlegesen felmerülő problémák koordinálása, gyors, lényegretörő kezelése, hiszen a szülők egyetértése, megértő támogatása nélkül elképzelhetetlen munkánk sikere, céljaink megvalósítása. Kapcsolatunk a szülőkkel nyitott, partneri, hiszen a zenei nevelés szülői háttér nélkül csak igen nehezen valósítható meg. A szülőket világszerte arra próbálják megtanítani, hogyan alkalmazhatják hatékonyan a zenét gyermekük fejlődésének korai szakaszában. Évente 3 alkalommal tartunk szülői értekezletet: tanévkezdéskor, félévkor és év végén, de ezen felül is rendszeres személyes kapcsolatban állunk a szülőkkel, növendékeink érdekében. Évente egy alkalommal tanszaki – főtárgyi – hangszeresénekes hangversenyt rendezünk, ahol minden növendékünk fellép. Ez kiváló alkalom a szülőkkel való találkozásra, gondolatcserére. A gyermekek produkciója meghitté, családiassá varázsolja a találkozást. Havonta kétszer tartunk növendékhangversenyeket a hangszereseknek.

Kapcsolat a fenntartóval: • Iskolánk fenntartójával, Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának Képviselőtestületével

és

kölcsönösen

korrekt

segítő,

a

Polgármesteri

Hivatallal

munkakapcsolatban

áll.

folyamatosan Fenntartónk

jó, a

egymást gazdasági

megszorító intézkedések ellenére mindig megtalálta azokat a forrásokat, melyekkel lehetővé tette megfelelő működésünket, tárgyi eszközeink bővítését. •

Bízunk abban, hogy a város igényeit, a szülők és gyerekek elvárásait

messzemenően

figyelembevevő

pedagógiai

programunk

megvalósítását,

törekvéseinket fenntartónk továbbra is odafigyelő támogatásával segíti és biztosítja.

29

új

Együttműködés Székesfehérvár más oktatási és kulturális intézményeivel:

Működésünk során fontos szempont, hogy tanulóink tudásukat a legkülönbözőbb módon, különböző helyszíneken, más-más összetételű közönség előtt mutassák be. A tanórák, amelyek a muzsikus pálya fontos műhelymunkái, és a nyilvános kiállás együttesen formálják érett, a zenész hivatásra alkalmas egyéniséggé növendékeinket. Ezért szívesen teszünk eleget bármilyen meghívásnak, mert nemcsak egy adott intézmény rendezvényét teszik ünnepélyesebbé tanulóink szereplései, hanem a koncertezés a pedagógiai tevékenységünk egyik legfontosabb eleme, így növendékeink, tanulóik „színpadi” gyakorlatra is szert tehenek. Közös rendezvényeket szeretnénk szervezni a növendékeink közismereti iskoláival illetve kulturális intézményekkel.

Az alábbi városi rendezvényeken veszünk részt rendszeresen: •

Kiállítás megnyitókon.

•

Író-olvasó találkozókat zenei műsorszámokkal színesítjük.

•

A város oktatási intézményeinek karácsonyi és más kulturális műsoraiban

tanítványaink közreműködnek. •

Hangszerbemutatókat tartunk a város általános iskoláiban tanuló alsó tagozatos

tanulók számára. Kapcsolat a megye alapfokú művészeti iskoláival: A megyei fesztiválokon, versenyeken, rendezvényeken zeneiskolánk rendszeresen képviselteti

magát. Sárbogárdon a Megyei

Zeneiskolák

és

Művészeti

Iskolák

Találkozóján minden évben fellép 2-3 növendékünk. Az évente megrendezett Megyei Diáknapokon középiskolás diákjaink állandó résztvevői kimagasló eredménnyel. Részt veszünk az évente megrendezésre kerülő Megyei Zongora-négykezes Találkozón, melyet kétévente iskolánkban szervezünk meg.

30

Együttműködés az országos hatáskörű szervezetekkel (OKÉV, Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége, Művészeti Szakközépiskolák Szövetsége): Az általában 3 évenként ismétlődő országos tanulmányi versenyeket, illetve a gyakrabban megrendezett hazai és nemzetközi fesztiválokat, szakmai kongresszusokat a fenti szervezetek koordinálják. Fontos, hogy tanulóink ez igen színvonalas megmérettetési lehetőséggel élni tudjanak, valamennyi tárgyban rendszeresen képviseljék iskolánkat. Az alapfokú művészetoktatási intézmények munkáját a Magyar Zeneiskolák- és Művészeti Iskolák Szövetsége, a középfokú művészetoktatási intézményekét a Művészeti Szakközépiskolák Szövetsége koordinálja. A társművészetekkel is ezeken a szervezeteken keresztül tartjuk elsősorban a kapcsolatot. A Művészeti Szakközépiskolák Szövetsége szakmai szempontból kamaraként is működik. A Művészeti Szakközépiskolák Szövetségén keresztül felvettük a kapcsolatot az Európai Zenegimnáziumok Szövetségével, melynek Weimarban van a központja. A Szövetség célja hogy az európai zeneművészeti szakközépiskolák minél inkább megismerjék egymás zenei szakképzéssel kapcsolatos munkáját, az iskolák közös projekteket dolgozzanak ki az Európai Unión belül, közös rendezvények szervezésén keresztül egyre inkább megismerjük egymás munkáját. Együttműködés felsőoktatási intézményekkel: Végzős tanulóink elsősorban szakirányban tanulhatnak tovább. A szaktanár feladata, hogy tanítványát képességeinek, tehetségének legmegfelelőbb iskolatípusba irányítsa. Intézményünk ezen javaslatok alapján a szükséges információkat (jelentkezési határidők, követelmények, tandíj, stb.) megszerzi a főiskolától, és tudatja a tanulókkal.

Együttműködés a város zenei együtteseivel: Iskolánk képzi a folyamatos utánpótlást a város zenekarai, a Hermann László Vonószenekar, az Ifjúsági Fúvószenekar, a Bakony Népzenei Együttes számára.

31

Nemzetközi kapcsolatok: „ A zene nem ismer határokat” A zene évszázadok óta hidat képez emberek, kultúrák, nemzetiségek, országok között. Az azonos vagy hasonló kultúrák között az összetartozás érzésének erősítése az eltérő kultúrák között pedig a megismerés szándéka, a különös terület jobb megértése a cél. A zene már jóval a globalizációs korszak előtt az átjárhatóságot, az egyetemes emberi készségek (kreativitás, kapcsolatteremtő készség, hallás- és ritmusérzék) kifejeződését jelentette, így mint sajátos, nyelv nélküli kommunikációs eszköz, jóval megelőzte a globalizációt. Székesfehérváron a rendszerváltozásig tényleges nemzetközi kapcsolatokról nem beszélhetünk a zeneiskola életében. A 20. század első felétől alig van ez irányú utalás – de pl. az alapítás évében Pablo Casals koncertezett a városban. A II. világháború után a politikai okok miatt a határok zárva voltak, intézményesített (csere) kapcsolatok – egy kelet-németországi látogatás kivételével – nem voltak, nem lehettek. 1990 után nyíltak meg a határok és a lehetőségek tanulóink számára, hogy szóló,kamara vagy akár 50-60 fős zenekarral rendszeresen részt vehessenek külföldi fesztiválokon, versenyeken, a közös együttműködések jegyében cserekapcsolatok jöjjenek létre. Gyakorlatilag – kisebb megtapasztalásokat leszámítva – folyamatosan évente többször is utaznak diákjaink és fogadunk vendégeket. Külön érdekesség, hogy a városba egy tanévre érkező külföldi, ún. „cserediákok” gyakran felkeresik a zeneiskolát, hogy zenei tanulmányaikat folytathassák. Szinte minden évben van külföldi tanuló, az európai országokon kívül volt már tanuló Venezuelából, Kínából és az Amerikai Egyesült Államokból is.

32

A Hermann László Zeneművészeti Szakközépiskola és AMI működésében a nemzetközi kapcsolatoknak kiemelt szerepe van, az alábbi területeken: 1.

Pedagógiai vonatkozás

2.

Nyelvtanulás, külföldi továbbtanulás, munkavállalás

3.

Kulturális vonatkozás

4.

Testvérvárosi és diplomáciai kapcsolatok

5.

„Kulturális turizmus”

6.

Szolgáltatási funkció

1. Pedagógiai vonatkozás: Természetes, hogy a zenét tanulók is eltérő képességűek, közülük kevesen mennek zenei pályára, de a több éve hangszerükkel elmélyülten foglalkozó diákok számára a gyakoribb megmérettetés lehetősége, a pódiumon történő helytállás fontos része a tehetség kibontakozásának. Az iskola működéséről egy-egy sikeres produkció azonnal és egyértelműen pozitív képet ad, és a külföldi vendégek emlékezetében (sőt gyakran képi-és hangrögzítő eszközzel is) megörökítve a város jó hírét vihetik tovább. A szakmai megfelelés az exponáltabb „protokoll –helyzetből” adódóan jóval több lehet, mint egy szokásos félévi vagy év végi vizsgán nyújtott teljesítmény. A külföldi vendég előtti szereplés része az iskolai jutalmazásnak is, és a szakmai elismerésnek is.

2. Nyelvtanulás: Tanulóink nyelvtanulásához fontos, hogy zenei ismereteiket idegen nyelven is ki tudják fejezni. Az esetleges külföldi tanulmányokhoz vagy munkavállaláshoz a szakirányú felsőoktatási intézménybe való bejutáshoz is immár elengedhetetlen a multikulturális világban – elsősorban Európában – történő tájékozódási képesség.

33

3. Kulturális vonatkozások: A zeneiskolai vagy zeneművészeti szakközépiskolai tanuló zenei tanulmányaival együtt jár, hogy számos, különböző korokból, különböző országok – népek dallamvilágát, kiváló zeneszerzők alkotásait sajátítják el. A zene megismerésén keresztül a történelmi és a földrajzi látásmód, tájékozottság erősödése is pozitív „hozadéka” a zenei tanulmányoknak. A magyar népi hangszeres vagy népi ének szakokon ugyanez a néprajz irányában, saját történelmünk megértése és a határon túli magyarsággal való kapcsolatok ápolása a pozitívum. 4. Testvérvárosi és diplomáciai kapcsolatok: Gyakori, hogy az országba érkező államfők, kormányzati képviselők vidéki programokon is részt vehessenek. A gazdasági kapcsolatok élénkítése, az új beruházások előkészítése mellett kulturális bemutatkozást is nyújt részükre a város – s a zeneiskola mindig készséggel tett ennek eleget. 5. „Kulturális turizmus”: Kiemelkedő nemzetközi zenei fesztivál volt 1995-ben, majd 2007-ben a IV. illetve a IX. Európai Ifjúsági Zenei Fesztivál, több száz résztvevővel. A zeneiskola aktív szervezőként és közreműködőként vett részt a lebonyolításban. A városba érkező együttesek, zenekarok fogadására a zeneiskola – az együttes profiljától függően – mindig fellépési vagy felkészülési lehetőséget biztosít.

6. Szolgáltatási funkció: A városban működő multinacionális cégek eseti jelleggel felkérik a zeneiskolát, vállalati rendezvényeken való műsorszolgáltatásra.

34

I. Helyi/városi programok: 1. A városba érkező külföldi vendégek, delegációk (nem szakmai csoportok) fogadásához műsorszolgáltatás. • A zeneiskolában Az adottságok (meglévő, megfelelő eszközök, hangszerek) itt a legmegfelelőbbek, nem kell a hangszereket szállítani. A patinás épület bemutatása, igény szerint óralátogatással egybekötve emlékezetes program a vendégek részére. • Bármely külső helyszínen (Városháza, Hiemer-ház, szabad tér, Deák-képtár, stb). 2. A város intézményeihez érkező vendégek – többször is előfordult – saját programjuk bemutatásához megfelelő hangszerrel ellátott termet kerestek, s ehhez a zeneiskola alkalmas.

II. Tanulóink/kamaraegyüttesek, zenekarok külföldi szereplése: A nagy gyakorlattal rendelkező külföldi partner esetenként 1 – 2 évvel előre időpontot, programot egyeztet, helyszín megjelölésével, az utazás /ellátás körülményeinek leírásával. A költségvetés itthoni bizonytalanságai ellenére a város mindig tudott megoldást találni támogatásra, és – az ésszerűség határain belül gazdálkodva – valamennyi külföldi szereplés megvalósult. A meghívások típusa: 1.

Önálló koncertek a meghívó fél székhelyén ill. térségében

2.

Külhoni vagy nemzetközi fesztiválon, versenyen való részvétel

3.

Közös projectben való részvétel

4.

CD vagy DVD felvétel készítése, rádiós -,televíziós híranyaggal egybekötve.

A kapcsolatok a testvérvárosoknál folyamatosak (Schwäbisch Gmünd, Zadar, Opole), fesztiválvárosoknál eseti jellegű a meghívás. Új partnerintézményt olykor a személyes kapcsolatok is létrehozhatnak (Bécs, Szabadka).

35

3.6. Érdekegyeztetés, érdekvédelem fórumai: Az iskola belső egyeztetési fórumai: A zeneoktatás sajátosságaiból következő tanulói és szülői képviselet: Kis létszámú tanulóközösségünk érdekképviselete az intézményben megoldott, nálunk a tanszaki (hangszerenkénti, illetve tanáronkénti) illetve az osztályfőnöki tanulói képviselet működik. A zeneoktatásban meghatározó elem a személyes kapcsolat mind a tanár-diák, mind a tanár-diák-szülő viszonylatban. Az intézmény feladata a koordinálás, az esetlegesen felmerülő problémák gyors és lényegre törő kezelése.

Szülői Munkaközösség (SzMK): A szaktanárok növendékeinek szülői, törvényes képviselője közül a tanév elejei szülői értekezleten az önként jelentkező szülő, törvényes képviselő lesz az iskola Szülői Munkaközösség

tagja.

A

SzMK

tagjai

az

első

értekezletükön

meghatározzák

Munkatervüket, az iskolai Munkaterv alapján valamint megválasztják maguk közül a munkaközösség

elnökségét.

A

SzMK

részt

vesz

az

iskola

dokumentumainak

véleményezésében, az iskolai programok szervezésében, lebonyolításában. Véleményüket, észrevételüket az igazgató felé írásban teszik meg. Az Mt., a KJT az alapvető emberi jogokat biztosító nemzetközi egyezményekkel és az Alkotmánnyal, valamint már törvényekkel összhangban deklarálja a közalkalmazottak, alkalmazottak és a munkáltatók egyesülési szabadságát. Mind a munkáltatók, mind a közalkalmazottak, alkalmazottak jogosultak arra, hogy érdekeik előremozdítása és megvédése érdekében érdekképviseleti, érdekvédelmi szervezeteket hozzanak létre. Az ilyen szervezet megalakításának joga mellett mind a munkáltatót, mind pedig a közalkalmazottat, alkalmazottat megilleti a szervezethez való csatlakozás, illetve az attól való távolmaradás joga is. A csatlakozás és a kilépés szabálya kizárólag az adott szervezet belső szabályozásától függ. a törvény a már létrehozott szervezetek egyesülését is biztosítja, beleértve a nemzetközi szövetségekhez való csatlakozás jogát is.

36

A közalkalmazotti tanács lényegileg különbözik a szakszervezettől, mind jogállását, mind feladatait, funkcióját tekintve. Míg a szakszervezet funkciója a közalkalmazottak érdekeinek és jogainak védelme és képviselete, s a feladataik eredményes megoldása érdekében a munkáltatók kötelesek együttműködni a szakszervezetekkel, addig a közalkalmazotti tanácsok a munkáltatói döntésekbe való közalkalmazotti részvétel létesítményei, s ennek érdekében mind a munkáltatóval, mind pedig a szakszervezetekkel kötelesek együttműködni, egyfajta semleges szerepben mind a két irányba.

Szakszervezet: Iskolánkban a Kjt.-ben, Mt.-ben kötelezően előírt érdekvédelmi szervezet mellett Szakszervezet is működik. A SzMk-hoz hasonlóan, a Szakszervezeti tagok is megalkotják éves Munkatervüket. A szakszervezet a Kjt. 8.§-a illetve a Mt. 10. §-a alapján jogosult Kollektív szerződés kötésére.

Közalkalmazotti Tanács: A jog, a közalkalmazotti tanács intézményének létrehozásával biztosítja, hogy a közalkalmazottak

a

munkáltató

fontosabb

döntéseibe,

azok

meghozatalába

beleszólhassanak, s a közalkalmazotti érdekeket megfogalmazhassák. Intézményünkben Közalkalmazotti Tanács is működik. Diák Önkormányzat: Iskolánkban alapfokon nem működik diák önkormányzat, mivel ennek a kötelezettségnek az alapfokon tanuló növendékek, abban az iskolában tesznek eleget, ahol a tankötelezettséget

teljesítik,

ezért

iskolánkban alapfokon

nem merült fel

diákönkormányzat megalakítására. Középfokon minden évfolyam részvételével működik diák önkormányzat.

37

igény

A diákönkormányzat szervezete és működési feltételei: A

tanulóközösségek

és

a

diákkörök

a

tanulók

érdekeinek

képviseletére

diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed, és akkor járhat el az intézmény egészét érintő ügyekben, ha megválasztásában a tanulók több, mint 50 %-ának képviselete biztosítva van. Az

osztályközösségek

a

diákönkormányzat

legkisebb

egységei,

minden

osztályközösség megválaszthatja az Osztály Diákbizottságát (ODB) és az osztály titkárát. A tanulóközösségek döntenek diákképviseletünkből: küldöttet delegálhatnak az intézmény diákvezetőségébe. A teljes tanulóközösségének érdekképviseletét a választott Intézményi Diákbizottság (IDB) látja el. Az IDB tagjai alkotják a diákönkormányzat vezetőségét, rajtuk keresztül gyakorolja jogát. Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az SZMSZ és a házirend használati szabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe. Az intézményi költségvetés biztosítja a működéshez azokat a költségeket, amiket a diákönkormányzat tanévenként október 31-ig saját költségvetéseként megfelelő indoklással előterjeszt.

Diákönkormányzati jogok: A diákönkormányzat véleményezési javaslattételi joggal rendelkezik a működéssel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a következőkben: • Az intézményi SZMSZ elfogadásakor és módosításakor, • A házirend elfogadásakor és módosításakor, • A tanulói szociális juttatások elveinek meghatározásakor, • Az ifjúságpolitikai célok pénzeszközeinek felhasználásakor.

38

A diákönkormányzat döntési jogköre kiterjed: • Saját működésére és hatásköre gyakorlására • A működéshez biztosított anyagi eszközök felhasználására, • Egy tanítás nélküli munkanap programjára, • Tájékoztatási rendszerének létrehozására és működtetésére, • Vezetőinek, munkatársainak megbízására..

A diákönkormányzat kapcsolattartási rendje: A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki – a diákönkormányzat megbízásával – eljárhat. A diákönkormányzatot képviselő felnőtt, vagy diákküldött folyamatos kapcsolatot tart az igazgatóval. A tanulók egyéni gondjaikkal, kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az intézményvezetőt, aki heti vezetői fogadóórán fogadja a diákokat, biztosítva a négyszemközti meghallgatást. (A munkatervben rögzített időpont közzététele az osztályfőnökök feladata.) Az Intézményi Diákbizottság megbízottja képviselő a tanulók közösségét az iskola vezetőségi, a nevelőtestületi és az iskolaszéki értekezletek vonatkozó napirendi pontjainál. Az osztályközösség problémáinak megoldásában az Osztály Diákbizottság (ODB) képviselője: az osztálytitkár jár el.

39

II. Nevelési Program - Helyi tanterv 1. Az iskola nevelési-oktatási tevékenysége: 1.1 Nevelési értékek: A gyermeknek, tanulónak joga, hogy képességeinek, érdeklődésének megfelelő nevelésben, oktatásban részesüljön, valamint tehetsége felismerése és fejlesztése érdekében zeneoktatásban részesüljön. A zenei nevelés a maga sajátos eszközeivel hozzájárul ahhoz, hogy a növendékek sokoldalú, érzelmileg gazdag, a valódi értékeket felismerő, kulturált felnőtté váljanak. A nevelés folyamatában az egyéni hangszeres oktatás egyedülálló lehetőség a tanár számára. Feladata továbbá a művészi kifejezőkészség, a fantázia, az improvizációs készség fejlesztése, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek felkészítése a szakirányú továbbtanulásra. A zenetanulás sokkal több képességet foglalkoztat, mint bármi más, s ezeket állandóan próbára teszi. Az ügyességet, az önuralmat, az akaratot, a kitartást, a figyelmet, az emlékezetet, a megkülönböztető képességet, az ítéletet. A zenében állítja elő az ember a mozgások legnagyobb gyorsaságát. A zene egyike a legalkalmasabb eszközöknek a képességek általános fejlesztésére, azaz az egész ember képzésére. A hegedűs, vagy a zongorista nemcsak az ujjaival, hanem egész testével, lelkével játszik, így a zenetanítás formálja az egész embert. A hangszer gyakorlása során mindenki saját kárán tanulhatja meg, hogy a megtervezett, figyelmes, módszeres munka mennyivel többet ér, mint az ötletszerű. Önismerethez szoktatja a tanulót, mert eléje tárja képességei határait, fejlődését. Kényszeríti, hogy megtalálja a munka azon módjait, melyek neki testre szabottak. Igazságszeretethez szokik, mert csak akkor boldogul, ha a valósággal szembenéz, ha nem szépíti az eredményeket, ha a hibáit tudomásul veszi és megpróbálja kijavítani. A zenélés így szokássá tesz olyan magatartásokat, melyek minden munka sikerének feltételei, a jellem alapjai. A zenélésnek nem utolsó érdeme, hogy megvannak arra is az eszközei, hogy a legnagyobb erőkifejtésre ösztönözzön, és a siker esztétikai élvezettel jutalmaz.

40

A zenetanulás olyan általános képességeket ad és fejleszt, amelyek megteremtik a feltételeit más foglalkozások megtanulásának is, megkönnyítik a más területen való előrehaladást, s amelyek minden sikeres tettnek előfeltételei.

A jövő zenei nevelése Valamennyi történetileg ismert emberi kultúra jelentős szerepet tulajdonított a nevelésnek. A nevelés kikerülhetetlen, folyamatos, végeredménye sokesélyes. A zene - így a zenei nevelés is - valamennyi társadalom életében igen jelentős szerepet tölt be, átszövi a különböző korok társadalmainak valamennyi csoportját, rétegét, osztályát, de funkciója, megítélése változó.

Szinte egyetlen emberi tevékenységet sem találunk, amelyet ne kísérnének a zenei jelenségek. A különböző társadalmak legkülönbözőbb tevékenységi formái, szokásai és alkalmai is feltételezik a zenei közreműködést (lakodalmak, különböző vásárok, búcsúk, az aratási és szüreti mulatságok, vadászatok, névnapok, családi ünnepek stb.) Jövőnk titka az utánpótlásban van és gyermekeink számára elengedhetetlen a folyamatos zenei nevelés jelenléte is.

Bizonyos, hogy a nevelésre fordított pénz nem holnapra termi a gyümölcsét, de hogy hiábavaló nem lesz ez a befektetés, azt sok-sok egyéni élettörténet, jó néhány nemzet története, több nemzetgazdaság mai helyzete is bizonyítja. A nevelés tehát rendkívül fontos, a legfontosabb emberi célkitűzések közé tartozik, kikerülhetetlen és folyamatos társadalmi tevékenység, amelyben a zenei nevelésnek véleményünk szerint igen sokrétű, hatékony és nagyon fontos szerepe van.

41

1.2. Az intézményünkben alkalmazott tantervek: Középfok: A középfokú közismereti képzést a NAT-ra épülő középfokú Helyi tanterv alapján folytatjuk (ld. melléklet). A szakmai programot a 16/1994. (VII.8.) MKM-rendeletben kiadottak, valamint a 2009/2010. tanévtől felmenő rendszerben bevezetett a 22/401/2009. (klasszikus zenész) és a 31/401/2009. (népzenész) közleményben kiadott központi program alapján készített kompetencia alapú Helyi tanterv határozzák meg (ld. melléklet).

Alapfok: A „zeneiskolák művészetoktatási követelményei és tantervi programja” (27/1998. (VI.10.) MKM rendelet) keretében folyó zenei nevelés feladata - az egyéni képességek és életkori sajátosságok figyelembevételével

-

a zenei műveltség megalapozása, zenei

képességek (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, zenei memória, előadói készség) fejlesztése, zenei ismeretek (hangszeres és elméleti) tanítása. Stílusok, korok megismertetése, a zenei ízlés formálása, a zene és a művészetek iránti érdeklődés felkeltése, az egyetemes kultúra, a nemzeti értékek, hagyományok átadása. Az „Alapfokú Művészetoktatás követelményei és tantervi programja” (27/1998. (VI.10.) MKM rendelet), valamint a 2011/2012-es tanévtől felmenő rendszerben bevezetésre kerülő 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelet keretében folyó zenei nevelés feladata - az egyéni képességek és életkori sajátosságok figyelembevételével - a zenei műveltség megalapozása, zenei képességek (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, zenei memória, előadói készség) fejlesztése, zenei ismeretek (hangszeres és elméleti) tanítása. Stílusok, korok megismertetése, a zenei ízlés formálása, a zene és a művészetek iránti érdeklődés felkeltése, az egyetemes kultúra, a nemzeti értékek, hagyományok átadása.

42

Kompetencia alapú, alapfokú helyi tanterv: „A kompetenciát úgy kell tekinteni, mint olyan általános képességeket, amely a tudáson, a tapasztalaton, az értékeken és a diszpozíciókon alapszik, és amelyet egy adott személy tanulása során fejleszt ki magában.” Vass Vilmos

- A kompetencia fogalma a zeneoktatásban sem köthető egyetlen tantárgyhoz. A „hogyan” tudásra helyezi a hangsúlyt. A tantervi tartalom nem csupán az elsajátítás tárgya, kellően rugalmasnak, ösztönzőnek kell lenni annak érdekében, hogy a képesség fejlesztést szolgálja. -

A zeneoktatás során megjelennek a pszichológiai – pedagógiai, fejlesztési

szempontok. Fejlesztési folyamatról van szó, tudatosan megszervezett programról, tevékenységről. -

A zeneoktatás kiemelt kompetenciái fontos része a személyiségnek, hogy

valószínűsítse a zenei produktumot, a helyzetnek megfelelően a feladatok széles skáláján. A kiváló teljesítmény az átlagtól felfelé, a hatékony teljesítés a végzés minimálisan elfogadható szintjét jelenti. -

A zenei kompetenciák a változási folyamatok összességeként írhatóak le. A

megtanult ismeretek új helyzetben való alkalmazásán túl a született adottságok, élettapasztalatok, egyéb tényezők, ösztönös mechanizmusok összetett működése határozza meg.

Kiemelt kompetenciák a zeneoktatásban

1. Bemeneti kompetencia: - Azok az adottságok, képességek, amelyek alkalmassá teszi az oktatásba bekapcsolódó tanulót arra, hogy elsajátítsa a zenetanuláshoz szükséges kompetenciákat. 2. Szakmai kompetenciák: - A zenei képességek és készségek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire. Zenei memória és fantázia, előadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység). 43

3. Személyes kompetencia: - Érzelmi intelligencia, művészi kifejezőkészség, szorgalom, önfegyelem, elhivatottság, kreativitás, ötletgazdagság, az alkotói magatartás, lelkiismeretesség, önbizalom.

4. Társas kompetencia: - Együttműködés képessége (közös munka, alkalmazkodás, irányíthatóság, tolerancia, kommunikációs készség). Olyan viselkedési formák tanulása, amely alapján konstruktívan be tud illeszkedni és aktívan részt tud venni a társas zenélésben.

-

Esélyegyenlőség

5. Módszertani kompetencia:

-

tanulás tanulása, a tanulók rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony

gyakorlásra nevelése, -

rendszerezett zenei ismeretek, ált. zenei műveltség megalapozása,

-

A zene logikájának, a harmóniai szerkezet és forma összefüggéseinek

megismertetése, -

a főbb zenei műfajok, stílusok és korszakok, népünk zenéjének, a zene

történetének, az előadó művészet és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése, -

a kortárs zene befogadására nevelés,

-

a tanulók zenei ízlésének formálása,

-

a tanuló rendszeres zenehallgatásra nevelése,

-

a társművészetek iránti nyitottság kialakítása,

-

tehetséggondozás,

-

hátrányos helyzetűekkel való differenciált foglalkozás,

-

a zenei pályát választó tanulók felkészítése szakirányú továbbtanulásra.

44

A kiemelt kompetenciák részletezve:

1. Bemeneti kompetencia: A gyermek azon adottságait, képességeit értjük, amellyel bekapcsolódik a zeneoktatás folyamatába.

2. Szakmai kompetencia: - zenei képességek és készségek fejlesztése – a hangszer, énekhang természetes és oldott kezelése - kimunkált magas fokú technikai hangszerkezelés, énektechnika - a zene szép, kifejező hangon történő megszólaltatása - tiszta intonáció - helyes tempóválasztás, pontos ritmus használata - memorizálás - kotta nélküli játszásmód - előadói készség - előadóművészeti gyakorlat - manuális készség - hangképzési készség - kézügyesség - mozgáskoordináció - tájékozódás, térérzékelés - állóképesség, rugalmasság - meggyőzőkészség - emlékezőképesség, ismeret-megőrzés - figyelem, összpontosítás.

45

3. Személyes kompetenciák: -

művészileg és érzelmileg kifejezően, stílushűen képes előadni

-

képes hosszútávon koncentrálni,

-

alkalmanként improvizál,

-

szükség szerint tisztítást, apró javítást végez,

-

értelmezi a notációt és azokat helyesen alkalmazza,

-

a zeneműveket előadásszerűen is próbálja,

-

tájékozódik a színpad akusztikai paramétereiről, megtervezi a hangszerek elhelyezését,

-

bejátsza magát, hangol,

-

a hangversenyen stílusosan interpretálja a zeneművet,

-

megvalósítja az új ötleteket, megoldásokat,

-

kialakítja egyéni hatékony munkamódszerét,

-

kreatív tervezési képességgel rendelkezik,

-

tulajdonságai: türelem, kitartás, kiegyensúlyozottság, önfegyelem, igyekezet, figyelem,

-

hibakeresés, diagnosztizálás, problémamegoldás,

4. Társas kompetencia -

az együttműködés képessége, esélyegyenlőség,

-

olyan viselkedési formák tanulása, amely alapján konstruktívan be tud illeszkedni és aktívan tud részt venni a társas zenélésben, mint pl. zongorakíséretes próbák, kamarazenei -, zenekari órák

-

szükség esetén javítópróbán vesz részt,

-

a kompetenciákban irányíthatóság, kommunikációs készség, kompromisszumkészség, tolerancia érvényesül

46

5. Módszertani kompetenciák: -

klasszikus zene lapról olvasása,

-

zenehallgatás (koncert, média, egyéb hanghordozók),

-

a zeneműveket formailag elemzi,

-

a zeneművek folyamatos gyakorlása,

-

módszeres gondolkodás, módszeres gyakorlás kialakítása,

-

állóképesség fejlesztése

-

népzeen hallás utáni és lejegyzés alapján való elsajátítása

A továbbiakban a 3/2011. NEFMI rendelet az irányadó. Amennyiben egy tanszak tanárai további szakmai pontosítást, részletezést tartanak szükségesnek, a rendelet és a fenti kompetencia

alapú

pedagógiai

alapelvek

figyelembe

vételével

helyi

tanszaki-

munkaközösségi tanmenetet készítsenek, melyet az adott tanévben szeptember 15-ig a tantestület fogad el. Az adott tanévben azon növendékek esetében, akik az új tanterv szerinti oktatásban vesznek részt, a pedagógus a naplóban a tervezett anyagban tünteti fel a fejlesztendő kompetenciákat.

47

1.3. Pedagógiai Alapelveink: Egyre többen ébrednek rá, hogy milyen pihentető, jótékony hatással van az aktív zenélés az egyre több stressztől terhelt mindennapi életünkre. Mások azt hangsúlyozzák, hogy gyermekük a „zeneiskolás” évek alatt megtanulta értékelni az időt, háborog, amikor értelmetlen dologra kell elvesztegetnie, holott kellett volna az a gyakorlásra. Megtanulta a céltudatosságot, a kitartást, a fegyelmezettséget, a kudarcok, csalódások, de a sikerek elviselését, elfogadását, kezelést is.

Kokas Klára zenepedagógus mutatta ki először 1972-ben, hogy a Kodály-féle zenei nevelés milyen pozitív transzferhatást gyakorol a nyelvtan, helyesírás, olvasás és matematika tanulására. Mindezek érdekében fontosnak tartjuk, hogy intézményünk keltse fel a növendékek igényét a zeneművészet iránt és szerettesse meg azt, tegye alkalmassá a gyermekeket a zenei élmény befogadására. Lehetőség szerint csökkentse a mély szakadékot a tömegek és az úgynevezett komolyzene között, nevelje a gyermekeket értékes zenére, az ifjúságot tartsa zeneközelben. Fontos alapelvünk, hogy pszichológiai alapokon nyugvó zenetanítást valósítsunk meg, vegyük figyelembe a gyermekek életkori és egyéni sajátosságait. Kerüljük a teljesítménycentrikus zenei nevelést, de fejlesszük a növendékek adottságait, a zenei hallást, a ritmus- és metrumérzéket, a muzikalitást és a hangszeres technikát állandó és rendszeres képzéssel. A zenei pályára alkalmas növendékeket részesítsük szakszerű tehetséggondozásban, készítsük fel pszichikai, zenei és technikai téren egyaránt. Iskolánk nyújtson lehetőséget sok szereplésre, igény szerint versenyzésre. Legfontosabb alapelvünk a gyermekközpontú zeneoktatatás.

Célunk olyan iskola

kialakítása, ahol tanulóink jól érzik magukat. Alapfeladatnak tekintjük a nevelés-oktatás mellett tanítványaink teljes személyiségének alakítását.

A teljes ember neveléséhez

hozzátartozik olyan alapvető értékek ismerete és gyakorlása, mint bizalom, szépség, jóság, együttélés, együttműködés, család, szeretet, tolerancia. Szakmai igényességre, kitartásra, küzdeni tudásra neveljük tanítványainkat.

Azt

szeretnénk elérni, hogy megtanulják felismerni a dolgok fontosságát; rangsort tudjanak felállítani értékes és kevésbé értékes között. 48

Az iskolánkban folyó zenei nevelés célja és jelentősége többirányú. A zene szerkezeti, formai logikájával alakítja a gondolkodást, megtanít az összefüggések felismerésére, áttekintésére.

A hangszerkezelési technikán keresztül célszerűen rendezett mozgásokra

nevel. A zene tartalmi mondanivalója, emocionális hatása neveli az érzelmi képességeket, tágítja az esztétikai befogadóképességet. A zene tanulásához szükséges kitartó munka hat az akarati képességekre, fejleszti a többirányú koncentrációt. A társas muzsikálás, a zenei élmények közös átélésének útján fejleszti, erősíti a közösségi szellemet. A csoportok együttzenélése során az egyén felelős a közösség teljesítményéért. Mindezek érdekében a zenetanulást a lehető legfiatalabb korban kell elkezdeni. Akkor, amikor még csak kezd kinyílni a gyermekek szeme a világra, kezd kialakulni véleményük a környezetükről, a művészetekről, a zenéről, táncról. Ehhez nem kellenek mindjárt

hangjegyek,

hangközök,

hanem

zenei

tapasztalás

kell. A

gyerekek

énekeljenek, játszanak, mozogjanak, táncoljanak - figyelve a zenei hangzásra. A zene, a mozgás, az énekes játék a gyermeki lét egyik legfőbb öröme. Évek óta hatékonyan működnek

zeneóvodai

hangszertanulást. Fontos

és

előképzős

csoportjaink,

célunk, hogy

kedvet

megalapozva

ébresszünk

a

majdani

növendékeinkben

a

zenetanuláshoz, felkeltsük érdeklődésüket, ösztönözzük őket, hogy majd egy hosszú úton, kitartó munkával eljussanak a zene értéséhez és értékeléséhez. Miért szükséges a gyerekek zenei nevelése? A gyermekek manapság sok időt töltenek a televízió, számítógép előtt passzív szórakozással, vagy háttérzeneként konzerv pop-, kommersz zenét „hallgatnak”. A művészeti iskola aktivitásra neveli őket, hogy

megtanulják

kibontakozhasson.

szabadidejük Barátokra,

hasznos

társakra

eltöltését,

tehetnek

egyéniségük

szert,

akik

minél

egész

inkább

életútjukon

végigkísérhetik őket. Megtanulják a szerepjátékot, hiszen a zene mindezt hozza magával. A gyermekek számára a zeneiskola igen gazdag, élményekkel teli időtöltést kínál. Aki kiskorában megízleli a közös dal, játék boldogságát, megőrzi ezt a kedvet a későbbiekben is.

49

Az alapfokú zeneoktatás legfontosabb feladata az értékes zene iránti érdeklődés felkeltése, a zene alapjainak elsajátíttatása, zeneértő és -szerető emberek nevelése. Célunk, hogy növendékeink szüleikkel és a többi felnőttel együtt fontosnak tartsák a zenét, a zenélési alkalmakat, a zenetanulást, a zenei nevelést, hisz ez az ő életük, mindennapjaik részévé kell, hogy váljon. Azt, hogy milyen zene veszi körül a gyerekeket mindennapjaikban, a tanároknak nem áll módjukban állandóan figyelemmel kísérni és befolyásolni. Eltiltani nem lehet növendékeinket bizonyos zenék meghallgatásától, de nevelnünk kell őket a jó és értékes zenék meghallgatására is. Ezt tudjuk elérni, ha minél több zenei stílussal, zenei

korszakkal

ismertetjük

meg

növendékeinket,

felkeltjük

figyelmüket

és

lehetőséget adunk számukra, hogy azután ők választhassanak az őket megérintő, nekik tetsző - lehetőleg értékes - zenei anyagból. A tanár szakmai és emberi felkészültsége döntő jelentőségű, hiszen neki kell megítélnie az átadás mértékét, metodikáját. Semmit sem tud a pedagógus igazán átadni, ha nem készül fel rá megfelelően. Tanulni kell, ha valaki lépést akar tartani a fejlődéssel,

folyamatosan

meg

kell

újítania

önmagát.

Csak

úgy

tudja

átadni

tanítványainak a zene iránti szeretetet, az abból fakadó, egész életre szóló élményt. A zenepedagógusoknak van egy óriási előnyük: a tanórán kettesben lehetnek tanítványukkal. Csak ők ketten! A tanár teljes személyiségével a tanítványáé, csak őt hallgatja, egyedül őrá figyel. Az ő egyéni fejlettségéhez, tehetségéhez igazodhat mindenben, a módszer megválasztásával, stílusával, hangnemével. Elengedhetetlen, hogy a tanárok egész munkájuk során megőrizzék a tanulók tiszteletét, rokonszenvét, mert ezáltal a tantárgy - ez esetben a zene - iránti rokonszenvüket őrzik meg. Alaposan és hittel kell tanítani! A célok megvalósítása érdekében a speciális hangszeroktatás korszerű módszereit alkalmazva értünk és érünk el fejlődést. Bízunk abban, hogy továbbra is jól megalapozott és perspektívájában reményekre jogosító eredményeink születnek. Az eredmények láttán ösztönözni és követelni is könnyebb, érzékeltetni lehet, hogy a befektetett

munka

megtérül.

Tanulóink

komoly

energia-befektetéssel

jutnak

jó

eredményhez, sikerekhez és ezáltal válnak zeneértő, a zenében jól tájékozódó, az élet disszonanciáit harmóniában feloldani képes emberek. 50

1.4.. Alkalmazható tankönyvek, kották, tanulmányi segédletek és taneszközök a tanítás-tanulás során: A tantervi programokban megfogalmazott tananyag feldolgozása során tanáraink módszertani szabadsága érvényesül a taneszközök, kották kiválasztásában.

A kották, tankönyvek kiválasztásának elvei:

Tartalmilag: • legyen képességfejlesztő, kreativitást igénylő • a hangszeres irodalom sokszínűségét reprezentálja, a legújabb kiadványok is szerepeljenek közöttük • vegye figyelembe a tanulók életkori sajátosságait • differenciálásra alkalmas ismereteket, tevékenységeket hordozzanak • tanulásra, gyakorlásra késztessenek • legyen személyiségfejlesztő, • tartalmazzon improvizációs lehetőségeket • sokrétű • hiteles Szerkezetileg: • legyen áttekinthető, tagolt • tegye lehetővé a differenciálást • konkrét, egyértelmű • ismétlő (ellenőrző) Külalakban: • legyen színes, esztétikus • lehetőleg tartalmazzon képeket, illusztrációkat.

51

Az alkalmazható tankönyvek, segédletek, taneszközök kiválasztásának elvei középfokon:

A kiválasztást a kiadók, pedagógiai intézetek, forgalmazók kiadványai, ismertetői ill. a továbbképzések tájékoztatása alapján elsődlegesen a szaktanárok döntik el, egyeztetve a tanszakvezetőkkel – munkaközösség vezetőkkel és az iskolavezetés illetékesével. A kiválasztás időszaki tervezése és realizálása az év elejei tankönyv ill. taneszköz megrendeléskor történik; részben alkalomszerűen, egy-egy aktuálisan felhasználható szakirodalmi segédanyag, taneszköz megjelenésekor és az oktatási folyamatokba építésekor. Anyagi feltételeit az éves költségvetés tervezésekor már általában betervezi a gazdasági vezetés a tanszakvezetők - munkaközösség – vezetők és az illetékes igazgatóhelyettes előterjesztése alapján; részben pályázatok útján nyerjük el. (Pályázatokat az igazgatóhelyettesek ill. adott esetekben a szaktanárok, tanszakvezetők -munkaközösség – vezetők adhatnak be.) Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés, stb.). A szakmai munkához szükséges eszközök esetében hangszerek

-

a középfokú oktatás

szintjének megfelelő hangszerpark

kialakítására

törekszünk. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket az egyes szaktanárok határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleten, vagy írásban) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:

52

•

A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének, de érvényesüljön a tanári

szabadság elve. •

Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben

részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók. •

A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz

használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. •

Az eszközök ára feleljen meg annak az összegnek, amelyet a magasabb

jogszabályban foglaltak alapján a szülői munkaközösség évente véleményez. •

Fontos a tankönyvek esztétikus és szemléltető jellege - különösen a

természettudományos tantárgyaknál -, de itt törekszünk az olyan tankönyvek kiválasztására, amelyekben hangsúlyt kap a tanulók gondolkodtatása, aktív szellemi munkára ösztönzése. A munkafüzet használatáról a tanár dönt. •

A tankönyvek kiegészítéséül térképek, szöveggyűjtemények és szótárak

szolgálnak, ezekről a tanulók gondoskodnak, az utóbbi korlátozott számban az iskola könyvtárából is kölcsönözhető. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. A konkrét taneszközök, segédletek, tankönyvek felsorolását lásd tantárgyanként!

Az alkalmazható tankönyvek, segédletek, taneszközök kiválasztásának elvei alapfokon:

A pedagógust munkakörével kapcsolatban megilleti az a jog, hogy az intézmény pedagógiai programja alapján az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket megválassza. A kiválasztás általános alapelvei: -

feleljen meg az alapfokú művészetoktatás célrendszerének,

-

feleljen meg az intézmény oktatási céljainak, 53

-

segítse a tanulást, motiváljon,

-

szerkezete legyen világos, egyszerű, áttekinthető,

-

szövege, tartalma az életkori sajátosságoknak megfelelő legyen,

-

adjon lehetőséget a differenciált képességfejlesztésre,

-

adjon mintát önálló feladatmegoldásra,

-

legyen több évig használható,

-

az ára legyen kedvező.

A használt kották, kiadványok bármely (magyar és külföldi) kiadótól beszerezhetőek, használhatóak. A taneszközöket a tanulók életkori sajátosságait, felkészültségi szintjüket és a tananyag tartalmát figyelembe véve választjuk ki. A felmenő rendszerű, fokozatos beiskolázást tekintetbe véve a szükséges tárgyi feltételek évenkénti folyamatossággal, fokozatosan, az iskola éves költségvetésében meghatározott módon kerülnek beszerzésre. Így minden évben, a valóságosan működő évfolyamok részére biztosítottak lesznek a szükséges tárgyi feltételek.

54

1.5. A nevelés – oktatás céljai, feladatai, követelményrendszere: 1.5.1. Célok – feladatok meghatározása: A) Alapfok: Az iskola alapfokú művészetoktatási intézmény, melyben művészetre nevelés, művészeti oktatás folyik. Céljai: • az

általános

és

középiskola,

a

család,

a

környezet

személyiségformáló

tevékenységének kiegészítése • a tanulók zenei ízlésének, érdeklődésének, esztétikai kultúrájának megalapozása • a tanulók zenei készségeinek, képességeinek fejlesztése, zenei műveltségük megalapozása •a

növendékek

felkészítése

szabad

idejük

hasznos

eltöltésére,

amatőr

együttesekben társas zenélésre • az arra alkalmas, kiemelkedő képességű tanulók felkészítése a szakirányú továbbtanulásra • az egyetemes kultúra, az európai műveltség, nemzeti, népi hagyományok, értékek átadása, értékmegőrzés • tudatos zenei tevékenységre szoktatás • a művészi megjelenítés módjainak megismertetése • az önkifejezés eszköztárának gazdagítása

Minden pedagógusnak ismernie kell a „zeneiskola” célkitűzéseit, amelyek meghatározzák valamennyi tevékenységünket. Az iskolavezetésnek meg kell becsülnie szakmailag és pedagógiailag jól felkészült tanárait, mert a minőségi munkavégzés meghatározó feltétele a pedagógus személyisége. Tanárainknak fel kell kutatni a zene iránt érdeklődő, a zenei képességekkel rendelkező növendékeket. Keresni kell az olyan bemutatkozási formákat, amelyek felkeltik a zenetanulás iránti igényt. Minden gyermek számára biztosítani kell a lehetőséget a zenei tanulmányokra. 55

A különböző képességű tanulók oktatásában alapvető fontosságú a tanári igényesség, következetesség, a világosan megfogalmazott követelmények és a rendszeres értékelés. Növendékeinket képességüknek megfelelően a legmagasabb fokra kell elvezetni. A hangszeres órákon olyan alkotó-művészi légkört kell teremteni, mely által a növendék megszereti a zenét, s vállalja a hangszeres tanulmányokkal járó rendszeres és kitartó munkát. Fontos a szülőkkel való jó kapcsolat kiépítése, támogatásukkal eredményesebb a zenetanár munkája. A tanárnak figyelembe kell vennie, hogy a gyermek önálló lény, kibontakozóban lévő egyéniséggel, sajátos érzelmi élettel, fantáziával és önálló véleményalkotással rendelkezik. A pedagógiai munka során előtérbe kell állítani a sikert, lehetőleg kerülni kell a kudarcot. Lehetőséget kell teremteni a bemutatkozásra koncertek, vizsgák, közös órák, meghallgatások formájában. A pedagógus személyes példamutatása, a közös alkotó munkával együtt járó élmények és a szoros személyi kötődés miatt, a zenével való foglalkozás a növendék jellemét is formálja. Külön figyelmet kell fordítanunk a kimagaslóan tehetséges tanulók zenei pályára irányítására. Célunk, hogy minél több gyerek vegyen részt a közös muzsikálásban (kamarazene, zenekar, kórus stb.) amely erősíti az alkalmazkodás, a pontosság képességét, és az egymás iránti felelősségérzet kialakulását. E célkitűzések megvalósításában segítséget nyújtanak a különböző összetételű együttesek. Pedagógiai munkánk során a fenti célokat figyelembe véve törekszünk arra, hogy a hangszeres és vokális tudás elsajátítása közben a növendék egész személyiségét formáljuk és fejlesszük. Célunk megszerettetni a komoly- és minden értékes zenét, kinyitni a szemüket a társművészetekre, az egyetemes kultúrára, az európai műveltségre, a nemzeti hagyományok értékeinek megbecsülésére.

56

Az iskola feladata a fenti célok megvalósítása érdekében: • Az életkori sajátosságokat figyelembe véve a zenei ismeretek megszerzésének elősegítése, a zenei műveltség megalapozása. • a zenei képességek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, előadói és manuális készség) • zenei műszavak jelentésének megismertetése, • főbb zenei stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, népünk zenéjének, a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése, • zenehallgatással, értékes zeneművek tanulásával a zenei memória, fantázia, kreativitás fejlesztése, • átfogó, élményszerű kép kialakítása a zene szerkezetéről, a művek formájáról, • az értékes zene megszerettetése, a növendékek zenei ízlésének formálása, • a hangszínek, hangzások, zenei karakterek iránti fogékonyság kifejlesztése, • a társművészetek iránti nyitottság kialakítása, • a növendékek rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra nevelése

Mint az előbbiekből kitűnik, az iskolának kettős funkciója van. Egyrészt zeneértő amatőröket nevel, másrészt zenei szakemberek nevelését vállalja fel. Ez nem könnyű feladat, hiszen másfajta pedagógiát kíván a zenei szakemberképzés és mást a jövő hangversenylátogató közönségének zenei nevelése. A koncertező művésznek, aki a zongora, hegedű vagy bármely egyéb hangszer mestere, elsősorban veleszületett tehetséggel kell rendelkeznie, amihez hosszú évek kitartó munkája, kifogástalan pszichikai állapot kell hogy

társuljon.

Jóllehet az átlagos

zenei

képességekkel

rendelkezők számára nem remélhető efféle csúcsteljesítmény elérése, ahhoz azonban a zeneiskolai

oktatásnak

kell

mindent

megtennie,

hogy

a

növendéke

megfelelő

jártasságot szerezzen valamilyen hangszeren, hogy a zenélés örömet szerezzen neki és környezetének.

57

Kiemelt feladatok: A társas muzsikálás, a zenei élmények közös átélésének útján fejleszteni, erősíteni a közösségi szellemet. Vonzóvá tenni a kamarazenélést. Új tagok bevonásával és rendszeres szereplési lehetőség biztosításával erősíteni a zenekari munkát. B) Szakközépiskola:

Iskolánk a NAT szellemiségének megfelelően kívánja folytatni oktató-nevelő tevékenységét. Célunk, hogy a helyi adottságok figyelembevételével közvetítsük közös európai és nemzeti értékeinket. Olyan kompetencia alapú tudást kívánunk kialakítani, amelynek birtokában tanulóink alkalmassá válnak a változó világ elvárásaihoz való alkalmazkodásra és saját sorsuk sikeres alakítására. Ez a tudás valós, életszerű helyzetekhez köthető, és a mindennapi életben jól alkalmazható. Ennek megvalósításához elengedhetetlennek tartjuk a korszerű módszertani és tanulásszervezési eljárások- pl. differenciálás, kooperatív technika- alkalmazását. Iskolánk kiemelt feladatnak tekinti az ifjúság zenei pályára történő irányítását, a pályamódosítók segítését és a felnőtt életre, a társadalmi beilleszkedésre való felkészítést. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság és együttműködési képesség kialakulásának elősegítése, a szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése minden egyes tantárgy bevonásával. Pedagógiai munkánkban azonos jelentőséget tulajdonítunk a tanításnak és a nevelésnek.

- Az erkölcsi nevelés területei: • Az élet tisztelete és védelme. A természeti környezet megóvása • Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Gazdálkodás az idővel, emberi energiával. • Az egészséges és kulturált életmód iránti igény • Az önismeret, a saját személyiség, tehetség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). 58

• Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. • Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Fegyelem és önfegyelem. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. - A gondolkodás a nevelés területén: A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességének kialakítására. Az állandó kíváncsiság ébrentartása, mint a művészi fejlődés egyik kulcsmomentuma. - Az olvasóvá nevelés – legyen igénye önálló ismeretszerzésre - Kreativitásra nevelés – kíváncsiság, a játék öröme, kezdeményezőkészség… - Zenésszé, zeneszerető emberré nevelés: A mindennapi élet követelményeinek és az előadóművész-karrier lehetőségének összeegyeztetése, az egész életen át tartó aktív, fejlődő, formálódó zenész életforma igényének kialakítása. A más pályát illetve társszakmát választóknál a zenét szerető, hobbiszinten művelő, rendszeres koncertlátogató, a művészeteket befogadó életforma kialakítása. Az iskolánkban folyó oktató és nevelő munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását akkor tekintjük sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak a középiskolai tanulmányok végén: •

Minden

tartárgyból

megfelel

a

középfokú

nevelés-oktatás

kerettanterveiben

meghatározott továbbhaladás feltételeinek. •

Rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a munkába álláshoz és a felsőfokú tanulmányokhoz támasztott követelményeknek megfeleljen.

•

Ismeri a kultúrált viselkedéshez az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés és magatartásformákat.

59

1.5.2. Követelményrendszerünk:

A

kisgyerek

a

hangszertanulást

játékdalokon

kezdje.

éneklése

Ezek

hangszeres interpretációja mozgás- és hangzásörömet szerez, s így

és

a zenével

érzelmi-indulati és értelmi kapcsolatba kerül. A játszandó anyaggal a gyermek vagy a serdülő minden esetben maradéktalanul tudjon azonosulni. A legegyszerűbb játékdaloktól elindulva a kisgyermeket el kell juttatni

a

serdülőkorában játszandó összetett, sokrétű művekig. Alakuljon ki az oktatás folyamán a

zenei

gondolkodás

technikája,

felszabadult,

görcsösségmentes

játszóapparátus,

megfelelő technikai színvonal és a különböző stílusokban való tájékozottság. Az átgondolt didaktikus oktatási program kifejleszti a képességeket: • a zenei hallást, a tiszta intonációt, a melodikus, a polifon és a funkciós hallást, • a kottaolvasási készséget, mely a ritmussal együtt élő, abszolút hangok tudását jelenti, •a

metrum- és ritmusérzéket,

az

egyenletes

tempótartást, mely a

belső

pulzáláson alapul, •a

hangszerkezelést,

a

technikát az

ügyesítők,

etűdök,

skálák didaktikus

alkalmazásával, • a muzikalitást a hajlékony dallamformálással. Segítse ezt sok éneklés a zenei karakterek éreztetéséhez. A zene igényli és teremti a technikát és nem fordítva! •a

memóriát a tudatosság, a pontosság és a figyelem alapján szükséges

fejleszteni. A fejből játék a tananyag kb. egyharmadát adja, a zenei pályára készülő növendékeknél azonban fordított ez az arány. Folyamatosan,

minden

tanévben

legyen

a

növendéknek

többirányú

önálló

munkája, amely saját évfolyamának anyagánál lényegesen könnyebb. A lapról játék a tanár jelenlétében, a tanórán történjen, a darabok kiválasztása az előzőhöz hasonlóan, a növendék évfolyamának anyagánál lényegesen könnyebb.

60

Súlyponti feladat a pontosságra, fegyelemre, valamint a munkára nevelés. A rendszeres,

koncentrált,

helyes

gyakorlási

szisztémát

a

tanár

segítségével

kell

kialakítani, s folyamatában figyelemmel kísérni. A tanuló a zenei anyagot évfolyama és egyéni képességei, illetve készségi szintjének

megfelelően, és

folyamatszerűségét

és

kotta-

összefüggéseit

értelmesen

stílus hűen, egységes

egészként

tagolva,

előadva,

a

zene

kifejezéssel

szólaltassa meg.

Az

oktatás

hatékonysága

érdekében

fontosnak

tartjuk

kiemelni,

hogy

az

eredményes tanítás nagyban függ: a feladatok differenciálásától: • az új feladat túlzottan ne haladja meg a növendék szellemi, érzelmi és technikai színvonalát; a tanuló tudjon azonosulni a tanulandó művekkel, • a tanítandó darabok összeállításánál határozzuk meg, hogy az adott művekkel mi a tanulás célja; • az újonnan feladott mű módszeres - a részproblémákat feltáró - útmutató megbeszélésétől, • a rendszerességtől, az egyenletes munkatempótól, a folyamatos számonkéréstől, •a

növendék

egyéniségének,

valamint

veleszületett

adottságainak

és

hiányosságainak pontos ismeretétől, • a növendék személyiségével és

a tanított

művel való lelki azonosulás

mértékétől, • az órai légkör megteremtésétől. Az egyes hangszeres szakokra lebontott követelményeket a tantárgyi programok tartalmazzák.

61

1.6. Közösségfejlesztés: Az oktató-nevelő tevékenység egyik pedagógiai alapfeladata a személyiségfejlődés segítése: „A személyiségfejlesztés az önfejlődés elősegítése, a belső lehetőségeket kicsalogató és azokat társas kapcsolatokban kipróbáló öntapasztalás folyamata, melynek során arra építünk, ami a személyiségünkben lehetőségként adott. Olyan élményekkel szolgáljuk e fejlesztő munkát leginkább, amelyben a gyermek önmaga rájöhet arra, hogy mire képes.” (Bagdy Emőke) Minden ember tehát egyedi, veleszületett személyiségvonásokkal jön a világra. Ezek a személyiségjegyek a környezet és nevelés hatására változnak, fejlődnek. Az egyén veleszületett személyiségjegyeire kell építeni a személyre szabott fejlesztő munkát. A személyiségfejlesztés leghangsúlyosabb feladata az érzelmi és értelmi kompetencia, a szociális érzékenység, a közösségi kompetencia, a szakmai kompetencia fejlesztése, az egészséges és kulturált életmódra nevelés, összességében a pozitív egyéni értékrend kialakítása. A személyiségfejlesztésre serkentően hat a személyes motiváció (pl.: szuverenitás, önbecsülés, önbizalom…) A művészeti nevelés a leghatékonyabb személyiségformáló eszköz, ugyanis érzelmeken keresztül hat az értelemre, az ismeretek, a készségek, a képességek, a jártasságok, az attitűdök megszerzését, rögzítését az alkotó munka folyamata által biztosítja. („egyni” tehetséggondozás részbe) A másik pedagógiai alapfeladat a közösség fejlődésének segítése. A közösségfejlesztés szintén igen szerteágazó terület. Magában foglalja a csoportlétre, szervezeti, társadalmi létre való együttműködési, kötődési, közösségi képességeket, az érdekérvényesítő képességet, a vezetési, versengési képességeket is. A személyiségfejlesztés iskolai közösségben történik. Az iskolai oktató-nevelő munka tehát nemcsak az egyén önmagához mért fejlesztését, helyes önértékelését foglalja magában, hanem a közösséghez való viszonyának fejlesztését, a sikerek és kudarcok közös feldolgozását, a motivációs bázis újabb és újabb közösségi élménnyel történő állandósítását is.

62

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok: A műhelygyakorlatok lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tanulók kiscsoportos foglalkozás keretein belül felismerjék a közösség erejét. Az együtt alkotás segíti kialakítani és fejlődni az alkalmazkodó képességet, a szocializációt, a kommunikációt. A tanulók felelősnek érzik magukat társaik sikeréért is, az empátiás képesség, a segítőkészség elmélyülhet. A tudatos és fegyelmezett alkalmazkodás vállalásával fejlődik az együtt gondolkodás élménye. A hibák megbeszélése, a bírálat, a jó megoldások megerősítése, az egyéni teljesítmény mások produktumaihoz való viszonyítása hozzájárul a reális énkép kialakulásához, az értékítélet objektivitásához. A Szakközépiskolai közösségi élet megszervezése: Tanulói szervezetek: Ide soroljuk a hagyományos osztályokat, iskolánkban évfolyamonként egyet. Az osztályok közösségi életét az osztályfőnök irányítja. Az osztályok képviselőjük révén tartják a kapcsolatot a többi osztállyal, a hivatalos érintkezési formán túl azonban a szervezett közös programok (zenekar, énekkar, kamarazene, sportolási tevékenységek) is lehetőséget adnak a kapcsolattartásra. Szoros szakmai kötődést jelent a tanszakhoz - munkaközösséghez való tartozás, az azonos hangszeren való tanulás, gyakorlás. E kapcsolat alapja a szakma ismerete, a tudás, a tehetség elismerése. A csoport irányítása a főtárgyat tanító tanárok, tágabb értelemben pedig a tanszakvezetők - munkaközösség – vezetők feladata. A nagy együttesek (énekkar, zenekar) sajátos szakmai közösséget jelentenek. Ezek munkájában nem az egyéni, szólista ambíció áll a középpontban, hanem az azonos célért végzett közös munka. Diákjaink oktatása osztály- és csoportformában, valamint egyénileg történik. Minden tanuló tagja egy osztályközösségnek, egy tanszaknak- munkaközösségnek együttesnek. A közismereti oktatás osztálykeretben történik, kivéve az idegen nyelveket, ahol

lehetséges

a

csoportbontás.

A

tanszakok

munkaközösségek szakmai autonómiát élveznek. 63

-

munkaközösségek,

szakmai

Az osztálymunkáról: Az osztályfőnök fogja össze az egy osztályba tartozó diákok tanulmányi, szabadidős, közösségi tevékenységét. Feladata az osztályában tanító tanárokkal, a kollégiummal és a szülőkkel való kapcsolattartás és az oktatás időtartamára vonatkozó magatartás, környezetkultúra, élet- és pályavezetés-tervezés, emberismeret témaköröket; összehangolja az osztályban felmerülő konkrét nevelési kérdésekkel. A

szaktanárok

és

az

osztályfőnök

alkotják

a

közismereti

tanárok

munkaközösségét. Az iskola létszámából adódóan közismereti szaktanári munkacsoportok nem hozhatók létre. A közismereti tanárok közössége hivatott nevelési kérdések megbeszélésére, konkrét megoldási javaslatok kidolgozására is. A zenei oktatás egyéni és csoportformában történik. Alapvető a főtárgy tanár és diákjai közötti szakmai-emberi viszony, ami meghatározó a gyermek fejlődése szempontjából. Fontos azonban, hogy a tanár egy csoport, egy közösség diákjaként is ismerje tanítványát, hiszen annak fejlődését a közösségi kapcsolatok is meghatározzák. A zenei tanárok közössége hivatott nevelési kérdések megbeszélésére, konkrét megoldási javaslatok kidolgozására is. A szakmai munka tanszaki - munkaközösségi keretekben zajlik. A tanszakvezetők – munkaközösség vezetők a tanárokkal történő megbeszélés alapján tervezik az éves munkát. Megtervezik a tanszaki- tantárgyi koncerteket, az esetleges külső szerepléseket. Írásba foglalják az elvárások rendszerét, a vizsgáztatás, számonkérés, értékelés módozatait. A tanszakok vezetői – munkaközösség vezetők folyamatosan egyeztetik a tanszakok, munkaközösségek munkáját azért, hogy azonos elvárások érvényesüljenek a tanszakokon, munkaközösségeken.

64

2. Tantárgyszerkezet, képzési struktúra: 2.1. Felvételi: A) Alapfok: Felvételi feltételek: 1. •

Előképző képességvizsgáló felvételi követelmények a tanár által bemutatott rövid, egyszerű ritmust a megadott tempóban

visszatapsolni, • néhány hangból álló dallamot (motívumot) hallás után tisztán visszaénekelni, • korának megfelelő szinten egy kis gyermekdalt önállóan elénekelni, • rendelkezzék minimális zenei affinitással.

2.

Hangszerválasztáskor:

rendelkezzen

a

jelentkező

az

megszólaltatásához szükséges alkati adottságokkal. Az alkalmasságról

adott -

hangszer

meghallgatás

alapján - szaktanárok döntenek.

3.

Esetenként a más iskolákból átjelentkező növendékek osztályba sorolásáról a

szaktanárok - meghallgatás után - döntenek. A hangszeres tanulást az óvodáskorúaknál megelőzi legfeljebb 6 éves kortól a zeneóvodai korúaknál

csoportos pedig

a

szolfézs

foglalkozás,

szolfézs

előképző.

az

általános

Amelyik

iskolai

gyermekről

alsó a

tagozatos

szolfézstanár

megállapítja, hogy elméletből megfelelő ismeretekkel rendelkezik, az a gyermek megkezdheti hangszeres tanulmányait. Ha a felvételi vizsgán a vizsgabizottság úgy ítéli meg, hogy a felvételiző rendelkezik a hangszeres tanuláshoz szükséges elméleti alaptudással, akkor az előképző kihagyásával a gyermek felvehető az első hangszeres osztályba. Magasabb hangszeres osztályba vehető fel az a tanuló, aki máshol már szerzett hangszeres tudást. Ilyen esetben a tanuló osztályba sorolására a felvételi bizottság tesz javaslatot. A hangszeres és a kötelező, illetve kötelezően választható tárgy osztályba sorolása eltérhet egymástól. 65

Felvételi vizsga nélkül felvehető iskolánkba az a tanuló, aki az előző tanévet másik állami

„zeneiskolában”

eredményesen

befejezte

és

tanulmányaiban

nincs

megszakítás (átjárhatóság). Új tanuló felvételéről az igazgató dönt. A felvételi vizsga eredményéről a szülők és a gyermekek június elején kapnak tájékoztatást. A felvételt nyert jelentkezők névsora az iskolai hirdetőtáblán kerül kifüggesztésre.

A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre.

Lakóhelyváltozás vagy egyéb rendkívüli ok esetén a tanuló tanév közben is kérheti átvételét - átíratását az új, lakóhelye szerinti iskolába. Az átíratáshoz be kell nyújtani az elbocsátó iskola igazolását arról, hogy a tanulónak térítési díj-, könyv-, kotta-

illetve

hangszertartozása

nincs.

Az

igazoláshoz

csatolni

kell

a

tanuló

zeneiskolai bizonyítványát is. Ha a művészeti iskolánkban van olyan tanszak, melyen a tanuló előző iskolájában tanult illetve az adott tanszakon van hely, akkor lehetővé válik, hogy a tanuló tanulmányait iskolánkban folytathassa. A tanuló átvételéről az intézmény igazgatója dönt.

Aki ellen fegyelmi eljárás van folyamatban, csak a fegyelmi eljárás befejeztével iratkozhat át másik iskolába.

Térítési díj-, tandíjfizetési kötelezettség: Az alapfokú művészetoktatási intézményben az oktatás térítési-, tandíj ellenében igénybe vehető szolgáltatás. A térítési díj mértékét minden évben Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Képviselőtestületének Alapfokú Művészetoktatási Intézményi térítési-, illetve tandíj rendeletét figyelembe véve a közoktatási törvény 117.§-a alapján az iskola igazgatója állapítja meg. A térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások körét a közoktatási törvény 115.§. (1) bekezdés c) pontja szabja meg. A közoktatási törvény 116.§. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetekben a tanulónak tandíjat kell fizetnie. A tandíj mértékéről szintén az iskola igazgatója dönt. 66

A magyar állampolgárokkal azonos feltételekkel tanulhat a külföldi állampolgárságú tanuló. A tanulónak (kiskorú esetében a tanuló szülőjének, gondviselőjének) írásban kell nyilatkoznia, hogy több alapfokú művészetoktatási intézménnyel létesít-e tanulói jogviszonyt. Ha igen, akkor arról is, hogy melyik iskolában, hány foglalkozást vesz igénybe térítési díj fizetési kötelezettség mellett, valamint, hogy hányadik évfolyamon. A térítési-, tandíj pontos leszabályozása a Házirend Mellékletében található regula található.

B) Középfok: A beiskolázás: •

Tervezett és szervezett munkával tartjuk a kapcsolatot a beiskolázási körzet

zeneiskoláival. •

A tanszakok bemutatkozó koncerteket tartanak a zeneiskolákban.

•

A tanszakvezetők és főtárgy tanárok óralátogatási lehetőséget biztosítanak

zeneiskolai kollégáiknak. •

B-tagozatos meghallgatások keretében kapnak lehetőséget a tehetséges

zeneiskolás növendékek a bemutatkozásra koncertek vagy műhelymunka formájában. •

Évente felvételi tájékoztatót adunk ki, amiben pontosan meghatározzuk szakmai

elvárásainkat. •

Felvételit megelőző konzultációs meghallgatásokon adunk szakmai útmutatást a

hozzánk pályázó diákoknak és tanáraiknak. •

Szorgalmazzuk, hogy a szolfézs felvételik sikeresebbé tétele érdekében

folyamatos kapcsolattartás legyen a zeneiskolai kollégákkal. •

Lehetővé tesszük, hogy a hozzánk felvételizők indokolt esetben pótfelvételi

vizsgát tegyenek. •

Az oktatási miniszter rendelete értelmében amennyiben a felvettek létszáma

nem éri el a fenntartó által engedélyezett létszám (15 fő) 90%-át, május hónapban rendkívüli felvételi eljárást írunk ki.

67

A felvételi eljárásban ill. követelmények; más oktatási intézményből történő átvétel:

A felvételi „vizsgákra” a jelentkezés az 11/ 1994 MKM rendelet (8) melléklete alapján, a zeneiskolai követelmény figyelembe vételével történik. A 9. osztályba léphet az a tanuló, aki 8. évfolyamos tanulmányait elvégezte, és megfelelt az iskola által előírt felvételi követelményeknek. Azaz a központi felvételi eljárás keretében jelentkezett intézményünkbe, a szakmai alkalmassági vizsgán megfelelt a támasztott követelményeknek, és a felvételi rangsorban elhelyezkedése alapján a keretlétszámba esik. A felvételi pontokat a 8. évfolyam első félévében szerzett érdemjegyek alapján számítjuk oly módon, hogy a magyar nyelv és irodalom jegyek átlagát összeadjuk a matematika, történelem, idegen nyelv és ének-zene tárgyakból szerzett érdemjegyekkel. Idegen nyelvek esetén csak egyetlen nyelv vehető figyelembe (a jobbik érdemjegy) énekzene tagozat esetén pedig az ének-zene érdemjegy 1,5-szörös szorzóval számítandó.

A szakmai program az alábbiakat fogalmazza meg a zenei alkalmassági követelményekkel kapcsolatban: a tanuló feleljen meg a zeneiskola - az alapfok - utolsó évfolyamának megfelelő hangszeres és elméleti követelményeknek, amelyről a zenei szakmai alkalmassági vizsgán ad számot. Az elsődleges feltétel tehát a szakmai tudás, de emellett fontos szempont a képesség és a fejleszthetőség is. A felvételi alkalmassági vizsga előtt november és december hónapban ún. előfelvételi meghallgatáson - szakmai konzultáció keretében – a felvételiztető szaktanár képet alkot a jelentkezők pillanatnyi felkészültségéről és képességéről. A szakmai alkalmassági vizsga során így nemcsak a tudásszint, hanem a fejlődés is nyilvánvalóvá válhat. Azok a tanulók, akik az elméleti vagy a hangszeres követelményeknek csak részben feleltek meg, pótmeghallgatáson vehetnek részt, s az itt nyújtott teljesítményük alapján születik meg a döntés arról, hogy bekerülhetnek-e a képzésbe. A felvételről illetve a pótmeghallgatáson való részvételről a tanszakvezetők és az iskolavezetés együttes tanácskozásán születik döntés. Érettségivel rendelkezők is felvételizhetnek szakképző évfolyamokra. A jelentkezőnek a szakmai kritériumoknak meg kell felelnie. 68

Más oktatási intézményből történő átvétel esetén a művészeti (szak) képzés által megjelölt zenei ismeretanyag és készségszint elérése a kritérium. (Zenész szakképesítés) A közismereti ismeretanyag és készségszint felmérését az átvételt megelőzően, tantárgyanként a szaktanárok végzik. Az ismeretanyagban mutatkozó esetleges hiányok pótlására türelmi időt, utána beszámoltatási kötelezettséget ad a közismereti munkaközösség ill. az iskolavezetés.

A tanulói jogviszony: A tanulói jogviszony létrehozásánál az alábbi alapelvek és szempontok érvényesülnek: szakmai alkalmasság, az átjárhatóság biztosítása, esélyegyenlőség, speciális képességfejlesztés. Az iskola tanulója lehet: az a tanuló, aki általános iskolában vagy 6-8 osztályos gimnáziumban a 8. évfolyam eredményes befejezését dokumentummal igazolja, az eredményes felvételi vizsga alapján Azonos típusú iskolából szülői kéréssel, érvényes bizonyítvánnyal jöhetnek át tanulók iskolánkba. Ha más iskolatípusból érkezik hozzánk diák, szükséges lehet számára különbözeti vizsga letétele főtárgyból és szolfézs-zeneelmélet tárgyból.

A tanulói jogviszony megszűnése:

Tanköteles korban csak abban az esetben kerülhet sor a tanulói jogviszony megszüntetésére,

ha

a

tanuló

más

iskolában

folytatja

tanulmányait.

Nem tanköteles korban megszűnik a tanuló jogviszonya más iskolába történő átvételkor, valamint az igazolatlan mulasztás törvényben előírtaknak megfelelő esetében (30 igazolatlan óránál több mulasztás és a szülő kétszer írásban történt értesítése), továbbá szülői döntés alapján. 69

Kilépési feltételek: Az iskolából általában az érettségi vizsga letétele után távoznak diákjaink, lehetőség szerint a 12. vagy 13. év végén. Mód van azonban menet közbeni kilépésre, iskolaváltoztatásra is. Erre azonban az iskola profiljából adódóan legnagyobb az esély a 9. osztály elvégzése után. A magasabb évfolyamba lépés feltételei Magasabb évfolyamba lépésnél a tantervi minimum teljesítése a feltétel (minden tárgyból legalább elégséges (2) osztályzat). Az iskola évente 3 tantárgyból teszi lehetővé javítóvizsga letételét. A tanulmányi kötelezettséget magántanulóként teljesítők legkésőbb az augusztusi javító-pótló vizsgák idején kell, hogy számot adjanak tudásukról. Elégtelen osztályzat esetén a tanulók az adott évben szeptember 30-ig tehetnek a kijelölt napon javító vizsgát. A javító-pótló vizsgák idejét az iskola igazgatója jelöli ki. Addig a magasabb évfolyamon feltételesen folytathatják tanulmányaikat. A 12-ik évfolyam végén sikertelen érettségi vizsgát tett tanulók a sikeres érettségi bizonyítványt legkésőbb az adott év őszi vizsgaidőszakában kötelesek megszerezni. Magasabb évfolyamra való becsatlakozáshoz a törvényi előírások a mérvadóak. Az intézmény sajátságos szakjai miatt azonban a pályaalkalmasságot igazolni kell (A 9. évfolyamon is kizáró ok az alkalmatlanság). Az iskolára jellemző továbblépési periódus a tanév. Ettől eltérő továbbhaladási engedélyt kiskorúnál a szülő kérésére, nagykorúnál egyéni kérésre a szaktanár, az osztályfőnök véleményének kikérése után az igazgató adhat. A közismereti és a szakmai osztályba sorolás eltérő is lehet, de az eltérés nem haladhatja meg az egy évet.

70

2.2. Képzési rendszer, a tanítás rendje: A) Tantárgyszerkezet, képzési struktúra az alapfokú oktatásban:

Képzési idő: A képzés ideje: maximum 12 év A képzés szakaszai: • előképző • alapfok • továbbképző Hosszú és rövid tanszakok valamint képzési idejük a 27/1998. MKM rendelet alapján: Hosszú tanszakok: zongora, hegedű, gordonka, fuvola, trombita, cimbalom, ütőhangszerek, harmonika, gitár, furulya, népi ének, népi hegedű, citera, tekerő A képzési idő ezeken a tanszakokon: „A” tagozaton: (2) + 6 + 4 év „B” tagozaton: (3) + 9 év Népzene tanszakokon NINCS „B” tagozat! Rövid tanszakok: oboa, fagott, klarinét, kürt, harsona, bőgő, tuba, orgona, népi kontra, népi bőgő A képzési idő ezeken a tanszakokon: „A” tagozaton: (2) + 4 + 4 év „B” tagozaton: (3) + 7 év Magánének tanszakon képzési idő:

„A” tagozaton: 1 + 6 év „B” tagozaton: (2) + 5 év

Brácsa tanszakon képzési idő:

„A” tagozaton: 2 + 4 év „B” tagozaton: 1 + 5 év

Orgona tanszakon képzési idő:

„A” tagozaton: (1) + 4 + 4 év „B” tagozaton: (2) + 3 + 4 év

Szolfézs főtanszakon képzési idő:

„A” tagozaton: 3 + 4 év „B” tagozaton: (5) + 3 + 4 év

71

Kamarazene tanszakon képzési idő:

„A” tagozaton: 4 év „B” tagozaton: (8) + 4 év

A képzést megelőzik a hangszeres tanulmányok. A zárójeles számok „A” tagozaton az előképző évfolyamokat, „B” tagozaton az „A” tagozaton végzett előtanulmányokat jelölik. „B” tagozatra a növendékeket az alapfok 2. évfolyamától (1. évfolyam végén) lehet javasolni. „B” tagozatos (emelt szintű) oktatásban tanszaki döntés alapján részesülhet a növendékünk, illetve tanszaki döntéssel ez megszüntethető. Minden esetben döntő jelentőségű a növendék tanárának véleménye. „B” tagozatos, emelt szintű oktatásban vehet részt az a növendék: • akinek van zenei mondanivalója, • aki „légkört” tud teremteni, expresszív a hangszerkezelése, • aki megfelelő zenei igényességgel van megáldva, • akinek van zenei fantáziája, • aki

az

általános szellemi

képességek

fundamentumán

zeneileg

helyesen

értelmez, frazeál, • aki a zenét képes kottahűen tolmácsolni, • aki könnyen és jól memorizál • aki differenciált hangzás létrehozására oktatható • aki hangszerén megfelelő ügyességgel rendelkezik • akinek jó a fizikai és a pszichikai teherbírása, mely akaraterővel párosul.

Az emelt szintű („B” tagozatos ) oktatást akkor is biztosítjuk az arra érdemes növendékünknek, ha az adott időszakban úgy gondolja, hogy nem akar zenei pályára menni.

72

Klasszikus zenei tanszakok és tantárgyak a 3/2010. NEFMI rendelet alapján:

Fafúvós tanszak tantárgyai: furulya, fuvola, oboa, klarinét, szaxofon, fagott Rézfúvós tanszak tantárgyai: trombita, kürt, harsona–tenorkürt–baritonkürt, tuba Akkordikus tanszak tantárgyai: cimbalom, harmonika, hárfa, gitár, ütő Billentyűs tanszak tantárgyai: zongora, csembaló, orgona Vonós tanszak tantárgyai: hegedű, brácsa, gordonka, nagybőgő Vokális tanszak tantárgya: magánének Zeneismeret tanszak tantárgyai: szolfézs kötelező, szolfézs, zeneismeret, zenetörténet– zeneirodalom, zeneelmélet, egyházzene, improvizáció, Kamarazene tanszak tantárgyai: kamarazene, zenekar, kórus Népzenei tanszakok és tantárgyak a 3/2010. NEFMI rendelet alapján: Vonós és tekerő tanszak tantárgyai: népi hegedű, népi brácsa, népi bőgő/cselló, tekerő Fúvós tanszak tantárgyai: népi furulyák, duda, népi klarinét/tárogató Pengetős tanszak tantárgyai: citera, tamburák, koboz Akkordikus tanszak tantárgyai: népi cimbalom, népi harmonika Ütős tanszak tantárgyai: népi ritmushangszerek Vokális tanszak: népi ének Zeneismeret tanszak tantárgyai: népzenei ismeretek, néprajz, szolfézs kötelező, szolfézs Kamarazene tanszak tantárgyai: népi kamarazene (a tantárgy magába foglalja a hangszeres és vokális társaszenét), népi zenekar

73

A

hangszeres

és

vokális

tanszakokon

a

évfolyamainak

képzés

száma

a 3/2011. NEFMI-rendelet alapján: Hangszeres tanszakon cimbalom, fagott, furulya, fuvola, gitár, gordonka, harmonika, harsona-tenorkürt- baritonkürt, hárfa, hegedű, klarinét, kürt, oboa, szaxofon, trombita, tuba, ütő, zongora, valamint Népzenei tanszakokon: citera, duda, koboz, népi bőgő/cselló, népi brácsa, népi cimbalom, népi ének, népi furulyák, népi harmonika, népi hegedű, népi klarinét/tárogató, tekerő, tamburák, Zeneismeret tanszakon: szolfézs főtárgy esetében „A” tagozaton: (2) + 6 + 4 év

A képzési idő:

„B” tagozaton: (2+1)+5+4 Klasszikus Vokális, valamint Népi Ütős tanszakon: Magánének , valamint Népi ritmushangszerek főtárgy képzési idő: „A” tagozaton: 1 + 6 év „B” tagozaton: (1+1)+5 Hangszeres tanszakon brácsa, csembaló, nagybőgő, orgona főtárgyak esetében: „A” tagozaton: (2) + 4 + 4 év

A képzési idő:

„B” tagozaton: (1+1)+3+4 Kamarazene, Zeneismeret valamint Népi kamarazene valamint Népi Zeneismeret tanszakokon Kamarazene, zenetörténet-zeneirodalom, zeneelmélet, népi kamarazene, népzenei ismeretek, néprajz főtárgyak esetében a képzési idő: „A” tagozaton: (2+4) 2+4év A képzést megelőzik a hangszeres tanulmányok.

A zárójeles számok „A” tagozaton az előképző évfolyamokat, „B” tagozaton az „A” tagozaton végzett előtanulmányokat jelölik. „B” tagozatra a növendékeket az alapfok 2. évfolyamától (1. évfolyam oktatásban

munkaközösségi

végén) lehet javasolni. „B” döntés

alapján

részesülhet

tagozatos (emelt

szintű)

a

illetve

növendékünk,

munkaközösségi döntéssel ez megszüntethető. Minden esetben döntő jelentőségű a növendék tanárának véleménye.

74

„B” tagozatos, emelt szintű oktatásban vehet részt az a növendék: •

akinek van zenei mondanivalója,

•

aki „légkört” tud teremteni, expresszív a hangszerkezelése,

•

aki megfelelő zenei igényességgel van megáldva,

•

akinek van zenei fantáziája,

•

aki

az

általános szellemi

képességek

fundamentumán

zeneileg

helyesen

értelmez, frazeál, •

aki a zenét képes kottahűen tolmácsolni,

•

aki könnyen és jól memorizál

•

aki differenciált hangzás létrehozására oktatható

•

aki hangszerén megfelelő ügyességgel rendelkezik

•

akinek jó a fizikai és a pszichikai teherbírása, mely akaraterővel párosul.

A „B” tagozatos növendék főtárgya mellett a kötelező tárgyból (szolfézs) is „B” tagozatos csoportos órán vesz részt. Részére kötelezően választható tárgy a zongora (kivéve a zongora, orgona, csembaló főtárgyak esetében) a 3. évfolyamtól.

75

2.2.1.. Tantárgyszerkezet hosszú tanszakokon

ÉVFOLYAMOK TANTÁRGY ELŐKÉPZŐ

ALAPFOK

TOVÁBBKÉPZŐ

1.

2.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

(2

(2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2-6

2-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

Főtárgy

Kötelező, vagy kötelezően választható tárgy Választható tárgy

Összesen:

76

2.2.2. Tantárgyszerkezet rövid tanszakokon

ÉVFOLYAMOK

TANTÁRGY

ELŐKÉPZŐ

ALAPFOK

TOVÁBBKÉPZŐ

1.

2.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

(2

(2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2-6

2-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

Főtárgy

Kötelező, vagy kötelezően választható tárgy Választható tárgy

Összesen:

77

A számok a foglalkozások számát jelölik. Az előképző osztályokat a növendéknek nem kötelező elvégeznie. A szolfézs tárgy főtárgynak minősül, ameddig nem tanul hangszert is növendékünk. Ha megkezdi hangszeres tanulmányait, akkor kötelező, illetve kötelezően választható tárggyá minősül át a szolfézs, főtárgya a hangszer lesz. Aki zenei tagozatos általános iskolába jár, az elméleti tudását az általános iskolában szerzi meg, így kötelezően választható tárgyként vagy szolfézsra jár, vagy kamaraegyütteseink, zenekaraink valamelyikének munkájában vesz részt. „A” tagozaton szolfézs főtárgyból tanulóinknak kötelező elvégezniük az alapfok első 4 évfolyamát. Ez alól kivételes estben - az igazgató adhat felmentést. „B” tagozatos tanulóink kötelesek a képzési idő végéig szolfézsra járni. A szolfézs tárgy tanulásának befejezése után tanulóink valamelyik kötelezően választható tárgy foglalkozásain kötelesek részt venni. Természetesen,

aki

hangszeres és szolfézs órákra is jár, az is szabadon választhat bármelyik társas zenei csoport közül, ahová járni szeretne. (fakultatív tárgy) Fakultatív tárgyak: • kamarazene • zenekarok • néprajz • zeneirodalom • énekkar Iskolánkban működő társas zenei csoportok: • (kötelezően választható vagy fakultatív tárgyak ) • kamaraegyüttesek • vonószenekarok • fúvószenekar • népzenei énekes és hangszeres együttesek

78

2.2.3. Teljes tantárgyszerkezet:

A 27/1998. MKM rendelet tantervnek megfelelő oktatott hangszeres és elméleti főtárgyak, évfolyamok Évfolyamok Hangszer

Zongora Hegedű

Előképző 1.

2.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

X X

X X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Brácsa Gordonka

Továbbképző

Alapfok

X

X

Bőgő

X

X

Furulya

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Fuvola

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Klarinét

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Oboa

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Fagott

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Trombita

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Kürt

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Harsona

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Tuba

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Ütőhangszerek

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Gitár

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Orgona Harmonika

X

Magánének

X

Szolfézs

X

X

X

X

X

Kamarazene Népi ének Népi hegedű

X

Népi kontra, bőgő Citera Tekerő

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

79

A 3/2011. NEFMI rendelet alapján meghatározott tantárgyszerkezet, a tantervnek megfelelő oktatott hangszeres és elméleti főtárgyak, évfolyamok Évfolyamok Hangszer

citera duda fagott furulya fuvola gitár gordonka harmonika harsona-tenorkürtbaritonkürt hárfa hegedű klarinét koboz kürt magánének népi bőgő/cselló népi brácsa népi cimbalom népi ének népi furulyák népi harmonika népi hegedű népi klarinét/tárogató népi ritmushangszerek oboa szaxofon szolfézs főtárgy tambura tekerő trombita tuba ütő zongora

Előképző

Alapfok

Továbbképző

1

2

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

x x x x x x x x

x x x x x x x x

x x x x x x x x

x x x x x x x x

x x x x x x x x

x x x x x x x x

x x x x x x x x

x x x x x x x x

x x x x x x x x

x x x x x x x x

x x x x x x x x

x x x x x x x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x x x x x x x x x x x x

x x x x x

x x x x x x x x x x x x x x

x x x x x x x x x x x x x x

x x x x x x x x x x x x x x

x x x x x x x x x x x x x x

x x x x x x x x x x x x x x

x x x x x

x x x x x

x x x x x

x x x x x

x x x x x x x x

x x x x x x x x x x x x x x

x x x x x x x x

x x x x x x x x

x x x x x x x x

x x x x x x x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x x x x x x x

x x x x x x x x x

x x x x x x x x x

x x x x x x x x x

x x x x x x x x x

x x x x x x x x x

x x x x x x x x x

x x x x x x x x x

x x x x x x x x x

x x x x x x x x x

x x x x x x x x x

x x x x x x x x x

80

A 3/2011. NEFMI rendelet alapján meghatározott tantárgyszerkezet, a tantervnek megfelelő oktatott hangszeres és elméleti főtárgyak, évfolyamok Évfolyamok Hangszer

Előképző 1

brácsa csembaló nagybőgő orgona

2

x x x x

Alapfok

Továbbképző

1

2

3

4

5

6

7

8

x x x x

x x x x

x x x x

x x x x

x x x x

x x x x

x x x x

x x x x

Évfolyamok Hangszer

Előképző Alapfok 1

kamarazene zenetörténet zeneirodalom zeneelmélet népzenei ismeretek néprajz

2

Továbbképző

1

2

3

4

5

6

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

81

A tanítási órák, foglalkozások száma és ideje hetente a 27/1998. MKM rendelet alapján: „A” tagozat Főtárgy

„B” tagozat

2×30 perc (egyéni) vagy

2×45 perc (egyéni)

2×45 perc (csoportos) Korrepetíció Hosszú tanszakokon: 1. évfolyamig

5 perc

2. évf.

10 perc

2-3. évfolyamon 10 perc

3-4. évf.

4. évfolyamtól

5. évf.-tól 20-30 perc

15 perc

15 perc

Rövid tanszakokon: 1.

évfolyamig

5 perc

2.

évfolyamon

10 perc

3.

évfolyamtól

15 perc

2.évf.

15 perc

3. évf.-tól 20 perc

Kötelező vagy kötelezően

2×45 perc (csoportos)

választható tárgy Fakultatív tárgy

2×45 perc (csoportos vagy egyéni)

1-2×30 perc

1-2×45 perc

A korrepetíció (zongorakíséret) a zongora, gitár, orgona, harmonika tanszakokat kivéve a hangszeres órák anyagához kapcsolódó, kiegészítő foglalkozás. A korrepetíciós órák ideje a szereplésekhez kapcsolódva összevontan is felhasználható.

82

A 27/1998. MKM rendelet tantervi előírások szerint a hangszeres oktatáshoz kapcsolódó zongorás korrepetícióós (n(zongorakíséretes) idők tanszakok és évfolyamok Hangszer Tag. Évfolyamok Előképző Alapfok Továbbképző Osztály 1. 2. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. A 5 5 5 10 10 15 15 15 15 15 15 15 Hegedű B - 10 15 15 20 20 20 20 20 20 5 10 15 15 15 15 A Brácsa B 10 15 20 20 20 20 5 5 5 10 10 15 15 15 15 15 15 15 A Gordonka - 10 15 15 20 20 20 20 20 20 B A 5 5 5 10 10 15 15 15 15 15 15 15 Furulya - 10 15 15 20 20 20 20 20 20 B A 5 5 5 10 10 15 15 15 15 15 15 15 Fuvola B - 10 15 15 20 20 20 20 20 20 A 5 5 5 10 15 15 15 15 15 15 Oboa - 15 20 20 20 20 20 20 B A 5 5 5 10 15 15 15 15 15 15 Klarinét B - 15 20 20 20 20 20 20 A 5 5 5 10 15 15 15 15 15 15 Fagott B - 15 20 20 20 20 20 20 A 5 5 5 10 15 15 15 15 15 15 Trombita B - 10 15 15 20 20 20 20 20 20 A 5 5 5 10 15 15 15 15 15 15 Kürt B - 15 20 20 20 20 20 20 A 5 5 5 10 15 15 15 15 15 15 Harsona B - 15 20 20 20 20 20 20 A 5 10 15 15 15 15 15 15 Tuba B - 15 20 20 20 20 20 20 A 5 5 5 10 15 15 15 15 15 15 15 15 Ütő B - 10 15 15 20 20 20 20 20 20 A 5 10 15 15 15 15 15 15 Nagybőgő B - 15 20 20 20 20 20 20 A 5 5 5 10 10 15 15 15 15 15 15 15 Cimbalom B - 10 15 15 20 20 20 20 20 20 A 20 20 20 20 20 20 Magánének B 30 30 30 30 30 30 -

83

A tanítási órák, foglalkozások száma és ideje hetente 3/2011. NEFMI rendelet alapján „A” tagozat Főtárgy

„B” tagozat

2×30 perc (egyéni)

2×45 perc (egyéni)

„A” tagozatos hangszeres tanszakon (minimum) Kötelező vagy kötelezően választható tárgy 2×45 perc (csoportos) Választható tárgyak

egyéni 1x30’

csoportos 1x45’

Korrepetíció a 3/2011. NEFMI rendeletben meghatározottak szerint: A korrepetíció (zongorakíséret) a zongora, gitár, orgona, harmonika tanszakokat kivéve a hangszeres órák anyagához kapcsolódó, kiegészítő foglalkozás. A korrepetíciós órák ideje a szereplésekhez kapcsolódva összevontan is felhasználható. „A” tagozatos hangszeres tanszakon (minimum) Ek. 1-2, 1. évfolyam: 5 perc 2-3. évfolyam: 10 perc 4. évfolyamtól: 15 perc Vokális tanszak: a teljes képzési időben minimum: 20 perc „B” tagozatos hangszeres tanszakon (minimum) 1.

évfolyam: 15 perc

3-4. évfolyam: 20 perc 5. évfolyam: 25 perc Vokális tanszak: a teljes képzési időben minimum: 30 perc

84

2.2.4. A tanítás rendje: A tanév rendje: A tanulók órarend szerinti beosztását a tanár minden év szeptember 20-ig köteles leadni az igazgatónak, a beosztásban bekövetkezett változásokat pedig 48 órán belül jelentenie kell a munkáltatónak. A tanítási órák védelme érdekében a tanárt, a tanulót az óráról kihívni, vagy az órát más módon zavarni nem szabad. Az iskola igazgatója rendkívüli esetben kivételt tehet. A szolfézs csoportok létszáma általában 10-15 fő. A 8 fő alá csökkent osztályokat össze lehet vonni. Ha, tanulmányi szempontból indokolt (pld. zenei pályára, versenyre készülők esetében), az igazgató kisebb létszámú csoportok

működését is

engedélyezheti. (Közoktatási törvény 3. számú Melléklet II. rész) A hangszeres előkészítő csoportórák létszáma lehet - hangszertől függően 3-4 fő. A tanulónak tanév közben más tanárhoz való beosztását az igazgató csak alapos

indok,

elsődlegesen

pedagógiai

szempontok

alapján,

a

tanszakvezető –

munkaközösség – vezető véleményének kikérése után engedélyezheti, illetőleg rendelheti el.

Kötelező tanórai foglalkozásnak számítanak: • a zeneiskolai hangversenyek (tanszaki – főtárgyi,( hangszeres, énekes,) nyilvános közös órák) és a hangversenyeket megelőző próbák, • a szakmai versenyek (zeneiskolai, városi, megyei, országos) - az induló növendékek kiválasztása a hangszeres tanár, a tanszakvezető – munkaközösség vezető , az igazgató javaslata alapján történik, •a

továbbtanulással

kapcsolatos

tevékenységek

előfelvételik), • az esetleges külföldi utak, szereplések

85

(terempróbák,

meghallgatások,

B) Középfok: Az szakközépiskola egyes évfolyamain tanított közismereti tantárgyak és azok óraszámai: Mivel a szakmai program központilag előírt óraszámokat tartalmaz, ezért a helyi tanterv kialakításakor ezeket az óraszámokat kellett kiindulópontnak tekinteni. Ez azt is jelenti, hogy a közismereti óraszám minden évfolyamon annyi lesz - illetve lehet -, amennyi a szakmai óraszámok és a 40 óra közötti különbség. Az iskolánk által használt tantervek a Nemzeti Alaptantervre épülő kerettantervek. Mindössze a fizika, kémia biológia tantárgyak esetében kellett - a tananyag megváltoztatása nélkül - az óraszámon csökkenteni. A földünk és környezetünk tantárgy összes óraszámát 1 órával megnöveltük, hogy akármelyik tanulónknak lehetősége legyen ebből a tárgyból középszinten érettségi vizsgát tenni. Testnevelés tárgyból a sérülések, a túlerőltetés elkerülése érdekében illetve a helyes testtartás kialakításának elősegítése miatt az úszást tartjuk a legalkalmasabb testnevelő tevékenységnek tanulóink számára. Ennek megoldására kiváló lehetőséget ad a Városi Uszoda közelsége. Az országos hírű dr. Kovács Géza zenei munkaképesség-gondozással foglalkozó gyakorlatait beépítjük a testnevelés órai munkába. A testnevelő tanárt inspiráljuk, hogy a Kovács-módszer továbbképzési lehetőségein rendszeresen részt vegyen. Természetesen a testnevelés kerettanterv más irányú fejlesztő gyakorlatait is biztosítjuk tanulóink számára. Mivel a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. számú melléklete lehetővé teszi iskolánk számára a tornaterem kiváltását szerződés alapján igénybe vett sportlétesítménnyel, tanulóink testnevelését ilyen módon oldjuk meg.

86

Az iskola egyes évfolyamain tanított tárgyak és azok óraszámai:

Tantárgy

9.

10.

11.

12.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

Történelem

2

2

2

4

Társadalomismeret és etika

-

-

1

-

A népzene alapjai

-

4

4

-

Matematika

4

3

3

4

Idegen nyelv

3

4

4

3+2

Fizika

2

1

-

-

Biológia

2

1

-

-

Földünk és környezetünk

2

1

2

2

Kémia

2

1

-

-

Informatika

1

1

-

-

-

-

1

1

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Testnevelés

2

2

2

2

25

25

24

23

Rajz és vizuális kultúra

Összesen:

Az idegen nyelveket osztályonként 2 csoportban (német és angol) tanítjuk, heti 3 kötelező órában + 2 szabadon választható órában. (Újonnan belépő tanulóink választhatnak, hogy német vagy angol nyelvet kívánnak tanulni.) Évfolyamonként matematikából korrepetálást szervezünk heti 1 órában. A nem kötelező tanórai foglalkozások keretének terhére a 9. és 10. évfolyamon napi 2-2 órában tanulószobai foglakozást szervezünk. A közismereti tantervek a Mellékletben találhatóak. A nem kötelező órákat a következő módon használjuk fel:- az idegen nyelv tanításánál csoportbontásra, mert ez teszi lehetővé, hogy a tanulók tovább tudják folytatni az általános iskolában megkezdett idegen nyelvet. Így az osztály egyik fele angol, míg másik fele német nyelvet tanulhat. Ez heti 5 órát jelent. −

a szakmai orientációnál illetve a szakmacsoportos oktatásnál ezeket a zenei

tantárgyak oktatására fordítjuk.

87

Korrepetálásra fordított óraszámok: 9. osztály 1 óra

10. osztály 1 óra

11. osztály 1 óra

12. osztály 1 óra

Ezeket az órákat a közismereti tantárgyaknál korrepetálásra fordítjuk. Iskolánk a 28/2000. (IX.21.) OM rendeletben előírtaknak megfelelően egy természettudományos tantárgyat földünk és környezetünk - a 11-12. évfolyamon is tanít, biztosítva az érettségire való felkészülést ebből a tárgyból. Emelt szintű érettségire felkészítést biztosítunk a Magyar Népzene Alapjai tantárgyból, melyet a 10. 11. évfolyamon tanítunk. Ezzel lehetőség nyílik az előrehozott érettségire, mellyel a 12. évfolyamon megkönnyítjük a közismereti érettségire való felkészülés és a zenei pályán való továbbtanuláshoz szükséges megemelkedett gyakorlási idő igényének összeegyeztetését. A fizika, kémia, biológia tantárgyakból az érettségi más iskolákkal való együttműködési szerződés megkötésével lehetséges. Az iskola kötelező tanulási időn túl igénybe vehető szolgáltatásai: A tanulással összefüggő szolgáltatások: •

konzultációs lehetőség a tanárokkal a tanulási problémákról,

•

kötetlen tárgyú konzultáció az iskola tanáraival,

•

felkészítés a tanulmányi - szakmai versenyekre,

•

az iskola által szervezett kurzusokon való részvétel,

•

a főiskolai, egyetemi felvételik előtti szakmai segítségnyújtás, konzultációs

lehetőség, •

korrepetitor biztosítása a felvételi vizsgán,

•

könyvtárhasználat,

•

egyéni sportolási lehetőség,

•

az iskola tulajdonában lévő sporteszközök használata,

•

speciális tevékenységek megszervezése térítési díj ellenében,

•

gyakorlási rend kialakítása,

•

hangszerkölcsönzés (térítési díj ellenében alapfokon).

88

Egyéb szolgáltatások: •

étkezési lehetőség (ebéd) térítési díj ellenében a közelben,

•

egészségügyi szolgáltatások (sürgősségi orvosi ellátás, szűrővizsgálatok szervezése,

iskolaorvosi rendelés), •

a nevelési tanácsadó igénybevételének megszervezése,

•

fénymásolás díj ellenében,

•

egész napra megszervezett tanári, nevelőtanári ügyelet, amennyiben ezt a szülők

többsége igényli ill. szaktanári javaslatra. A szakközépiskola egyes évfolyamain tanított zenei tantárgyak és azok óraszámai: Iskolánkban az oktatást a szakképzésről szóló – többször módosított – 1993. évi LXXVI. Törvény 5.§ (3) bekezdés c) pontja alapján kiadott 2733/52/2002. sz. OM rendeletben foglalt tantervek és azok óraszámai alapján szervezzük meg.

2.3. Átjárhatóság: A központi tantervek alkalmazásával biztosítjuk az iskolák, intézmények közötti átjárhatóságot. Mivel a tanterv követelményeinek teljesítése egy közös értékrendet eredményez, így minden esetben megvalósítható az átjárhatóság. Más intézményekből átvett növendékek alkalmanként alacsonyabb szakmai kvalitása nem egyezik meg. Ez szakmai problémákat okozhat. Átvételkor szakmai szintfelméréssel becsüljük meg a valós kvalitásokat. A továbbiakban az egyéni órák terve a felmérés alapján – személyre szabottan – készül el, illetve ennek megfelelően történik a tanuló értékelése.

2.4.. Vizsgarendszer: A) Alapfok: Az iskola vizsgarendszere: Főtárgyból a tanév végén növendékeink vizsgán adnak számot az egész évben tanultakról. A vizsgán az érdemjegyet a szaktanár javaslata alapján a szakmai tanszaki – az azonos tárgyat tanító pedagógusokból álló vizsgabizottság állapítja meg. A bizottság elnöke a tanszakvezető – munkaközösség – vezető , tagjai a tanuló főtárgy tanára és még legalább 1 azonos vagy rokon szakos tanár. Az év végi vizsgák hangszeres követelményeit

a

tanszakok - munkaközösségek

állapítják meg. 89

a tanszaki – tantárgyi munkatervben

Az előírt tananyag egy részét növendékeink vizsgakoncert keretében mutatják be, másik részét pedig nyilvános vizsgán. A vizsgák oldott hangulatúak, kellemes légkörben zajlanak. A tanárok minden gesztusra figyelnek, tapintatosan segítik tanítványaikat. Mivel a zene művészet, igen nehéz objektív mércével mérni a teljesítményt, azonban a sok szubjektív vélemény előbb-utóbb objektiválódik.

Jelenlegi vizsgarendszerünk célja: • visszajelzés növendékeinknek az elért eredményekről, egyúttal a továbblépés lehetséges módozatainak kijelölése, • tájékozódás a pedagógiai munka hatékonyságáról, a további tennivalókról. Félévkor tanszaki – főtárgyi beszámolót tartunk növendékeinknek, a tanév folyamán egy alkalommal pedig tanszaki – főtárgyi meghallgatásokat rendezünk tanszaki koncertek keretében. Szolfézs tárgyból félévkor írásban számolnak be növendékeink, év végén pedig írásbeli és szóbeli vizsgát tesznek. A fakultatív tárgyakból növendékeinknek nem kell vizsgázniuk, értékelésüket éves munkájuk alapján szaktanáruk végzi el. A félévi tanszaki – főtárgyi meghallgatások és az év végi vizsgák időpontját - a tanszakokkal, munkaközösségekkel egyeztetve - az iskola igazgatója határozza meg. Amennyiben a növendék az év végi vizsgáról való távolmaradását megfelelően igazolja, ennek elfogadása esetén éves munkája alapján kerül értékelésre. A magasabb évfolyamba lépés feltételei: Az alapfokú művészetoktatási intézmény magasabb évfolyamába az a tanuló léphet, aki a közvetlenül megelőző osztályt főtárgyból legalább 2-es (elégséges) osztályzattal elvégezte, arról bizonyítványt kapott. Amennyiben kötelező tárgyból nem éri el a 2-es (elégséges) osztályzatot, úgy

főtárgyból

magasabb

évfolyamba

léphet,

kötelező

tárgyból

viszont

vagy

javítóvizsgán vesz részt, vagy megismétli az évfolyamot. A tanuló osztályba sorolása főtárgy, illetve kötelező tárgy esetében eltérhet egymástól. Ezt a bizonyítványban és az anyakönyvben is fel kell tüntetni. Ebben az esetben a magasabb évfolyamba lépésnél a hangszeres osztályt kell figyelembe venni.

90

A 2000/2001-es tanévben 1. osztályos - alapfokú művészetoktatásban tanulmányait megkezdett - tanulónak a 4. illetve a 6. osztály után alapvizsgát kell tennie, ha továbbképző osztályban akar tovább tanulni. Az alap- és záróvizsgát a 8/2000 évi MKM rendelet 26.§ 3. pontja szerint kell megszervezni. A javítóvizsga: A tanév végén kapott elégtelen osztályzat

esetén a

tanuló ugyanazon év

szeptember 15-ig javítóvizsgát tehet. A javítóvizsga napját az iskola igazgatója állapítja meg

és

az

iskola

hirdető tábláján

teszi

közzé.

A

javítóvizsga

idejéről

és

a

javítóvizsgával kapcsolatos tudnivalókról a kiskorú tanuló szüleit értesíteni kell, továbbá arról is, hogy ha a tanuló nem jelenik meg a javítóvizsgán, vagy a javítóvizsgán nem felel meg, tanulmányait csak az adott évfolyam megismétlésével folytathatja. A javítóvizsgát bizottság előtt kell megtenni. A bizottság elnöke az iskola igazgatója vagy megbízottja, tagjai a növendéket tanító szaktanár és még egy lehetőleg azonos vagy rokon szakos tanár. A javítóvizsga eredményét a növendék főtárgy tanára vezeti be az anyakönyvbe és a

bizonyítványba.

A

záradékot

az

és

igazgató

a

főtárgy tanár

írják

alá,

az

eredményhirdetés a bizonyítvány kiosztásával történik. A javítóvizsga nem nyilvános és nem ismételhető meg. Tanulmányok folytatása ugyanazon az évfolyamon: Az a növendék, aki osztálya tananyagát önhibáján kívül elvégezni nem tudja, az iskola igazgatójától legkésőbb az év végi vizsga napján kérheti, hogy tanulmányait a következő tanévben ugyanannak az évfolyamnak a tanulójaként folytathassa. Az igazgató a szaktanár meghallgatása után dönt. Ebben az esetben a tanuló nem kap osztályzatot. A bizonyítványba és az anyakönyvbe a fenti tényt be kell jegyezni. Ugyanabban

az

osztályban

folytathatja

tanulmányait

az

is,

akinek

igazolt

mulasztása valamely tárgyból meghaladja az összóraszám egyharmadát, kivéve ha a tananyagot elsajátította és az igazgató engedélyével vizsgát tesz. Összevont beszámoló (vizsga): Rendkívüli

előrehaladás

esetén

a

szaktanár

és

a

tanszakvezető –

munkaközösség - vezető együttes javaslatára az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló a tanév végén két, esetleg több osztály anyagából összevont beszámolót (vizsgát) tegyen.

91

A főtárgyi összevont vizsga anyagát legalább 2/3 részben a magasabb évfolyam anyagából kell összeállítani. Kötelező tárgyból a magasabb évfolyam anyaga alapján kell az osztályzatot megállapítani. Összevont vizsga engedélyezését írásban kell kérni. A kérelmet legkésőbb a vizsga napján kell az iskola igazgatójának benyújtani. A vizsgarendszerhez és a képzési rendszerhez használatos záradékokat (amelyek a 11/1994. MKM rendelet 4. számú Melléklet II. rész alapján készült is kiegészített) használjuk, amely a Mellékletben található meg. B) Középfok: Időszakos szakmai vizsgák rendje a képzés folyamán: Jelenlegi vizsgarendszerünk céljai: • visszajelzés a diákoknak az elért eredményekről, egyúttal a továbblépés módozatainak kijelölése • tájékozódás a pedagógiai munka hatékonyságáról, a további tennivalókról. A zenei, művészeti képzés esetén az öt érdemjegy megállapítását főtárgy esetében művenként az előadó alkati sajátosságai, ritmuskészsége, tempótartása, intonációja, alkotófantáziája, technikai készségei, hangigénye, memóriakészsége, állóképessége határozza meg. Szolfézs-zeneelméletben a ritmus és intonáció készség, a variációs lehetőségek alkalmazása a döntő. Középfokon az iskola félévente főtárgyi vizsgát ír elő. Ezt a vizsgát csak alapos indokkal (orvosi javaslat, a hangszert tanító tanár, ill. tanszaki - munkaközösségi javaslat) lehet elhalasztani. Az első évesek félévkor szaktanári osztályzatot kapnak. Kamarazene tárgyból évi egy vizsgakoncert kötelező. Kötelező zongora tárgyból gyakorlati osztályzatot kapnak a növendékek A szakmai záróvizsgák: A szakközépiskola az Alapító Okiratnak megfelelően a Közoktatási és a Szakképzési törvény szellemében a 13. évfolyam elvégzése után szakmai vizsgát szervez, az OKJ előírásai szerint. Azok a tanulók, akik a tanulmányaikat a 9. évfolyamon az 2001/2002-es tanévben vagy utána kezdték meg, a szakmai vizsgát OKJ-hez kiadott központi követelményekben meghatározottak alapján tehetik le. A 28/2001. (VIII. 3.) OM rendelet a szakmai 92

követelmények kiadásáról szóló 16/1994. (VII.8.) MKM rendelet módosításáról szóló rendelet tartalmazza a klasszikus zenész és népzenész szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeit, valamint a Moduláris szakképzésben résztvevők esetében a Klasszikus zenész (5421204) a 25/2010. (V.14.) OKM rendeletben kiadott, a Népzenész (5421205) a 25/2010. (V.14.) OKM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény tartalmazza. A szakmai vizsga (szakképesítő vizsga) középfokú zenész szakképesítést ad. A szakképesítő oklevél megszerzése után tanulóink munkába tudnak állni, tanulmányaik elvégzésével egy olyan tudásfedezet birtokába jutnak, mellyel megbecsült polgárai lesznek a társadalomnak. Az iskola nem csak a saját iskolarendszerű képzésében részt vett tanulók számára szervez OKJ szerinti vizsgát, hanem vállalja máshol felkészítettek vizsgáztatását is. A szakmai vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli részekből, a vizsgarész tantárgyakból áll. A vizsgarészek és tantárgyak felsorolását az oktatási miniszter által szakképesítésenként meghatározott szakmai és vizsgáztatási követelmény tartalmazza. A vizsgák időpontja: május – június hónap A vizsgabizottság összetétele: •

a vizsgabizottság elnöke,

•

vizsgabizottsági tagok, hangszercsoportonként.

Az írásbeli vizsga: Az írásbeli vizsgarészen központi írásbeli tétel alapján a tantárgy egészét átfogó összetett feladatokat kell megoldani. A vizsgázó a feladat elkészítéséhez tanácsot, vagy segítséget nem kérhet és nem kaphat. Az írásbeli vizsgarészt érdemjeggyel kell értékelni. A gyakorlati vizsga: A gyakorlati vizsga munkafeladatait az iskola dolgozza ki, a vizsgabizottság hagyja jóvá. A feladat végrehajtásához a vizsgázónak meg kell adni a szükséges felkészítést. A szóbeli vizsga: A szóbeli vizsgarészen a vizsgázó az iskola által meghatározott tételek alapján ad számot tudásáról. A vizsgázó minden tantárgyból tételt húz, a tantárgy jellegének megfelelően önállóan felel. A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján osztályzatot kap. Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó bármelyik vizsgarészen elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott. Ha a vizsgázó a szakmai vizsga követelményeinek megfelelően eredményes szakmai vizsgát tett, szakképesítést igazoló bizonyítványt kap. 93

A szakmai vizsgákat a 26/2001. (VII.27.) OM rendelet „A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről” alapján szervezzük meg.

94

Az érettségi vizsga: A Hermann László Zeneművészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény a Közoktatási törvény értelmében érettségi vizsgára készít fel és érettségi vizsgát szervez. Az érettségi vizsgák előkészítését, megszervezését, lebonyolítását, a vizsgák teljesítményének értékelését, az érettségivel összefüggő ügyviteli tevékenységet a 100/1997. (VI. 13.) kormányrendelet alapján végzi.

Az érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó: •

rendelkezik-e az általános műveltség alapjaival és olyan képességekkel, amelyek

alkalmassá teszik az önművelődésre, •

szert tette-e megfelelő tárgyi tudásra, gondolkodási és tájékozódási

képességre,

képes-e az ismereteinek rendszerezésére és gyakorlati alkalmazására, •

felkészült-e a felsőoktatási intézményekben folyó tanulmányok megkezdésére.

Az érettségi vizsga részei és tantárgyai: Az érettségi vizsga egyes vizsgatárgyaiból középszinten vagy emelt szinten tehető érettségi vizsga. Az érettségi vizsga kötelező és választható vizsgatárgyakból áll. A vizsgázó dönt abban a kérdésben, hogy közép szinten vagy emelt szinten tesz érettségi vizsgát az egyes vizsgatárgyakból. Középszintű érettségi letételéhez a képzési idő alatt legalább 138 óra, emelt szinten legalább 270 óra szükséges. Iskolánkban - bár óraszámban biztosítjuk az emelt szintű érettségire való felkészülést – tanulóinknak a közép szintű érettségi letételét javasoljuk. Amennyiben mégis emelt szinten szeretnének érettségi vizsgát tenni, a városban lehetőséget biztosítunk a közeli oktatási intézményekben tanulóinknak felkészülni az emelt szintű érettségi vizsgára. Emelt szintű érettségi vizsgára készít fel iskolánk A magyar népzene alapjai (írásbeli + szóbeli) című tárgyból.

95

Az érettségi vizsga tantárgyai: a.) Kötelező vizsgatárgyak: •

magyar nyelv és irodalom (írásbeli + szóbeli)

•

történelem (írásbeli + szóbeli)

•

matematika (írásbeli)

•

idegen nyelv (írásbeli + szóbeli)

b.) Szabadon választható vizsgatárgyak •

földrajz (írásbeli + szóbeli) e tárgy kiváltó tárgya lehet a matematikának azon SNI

tanulóknak, akik erre Pedagógiai szakvéleményükben lehetőséget kapnak. •

a magyar népzene alapjai (szóbeli) Kötelező vizsgatárgyak: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, élő

idegen nyelv kötelezően és 1 szabadon választott vizsgatárgy. Az érettségi vizsgán a vizsgázónak négy kötelező és legalább egy általa választott vizsgatárgyból kell – legalább középszinten – vizsgát tennie. A kötelező és a nem kötelezően választható vizsgatárgyak kijelölésekor az érettségi vizsgaszabályzat előírásai az irányadók: • 71/2003 (V. 27.) Kormányrendelet. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) módosításáról; • 14/2003. (V. 27.) OM rendelet. Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet módosításáról; • 25/2003. (IX. 26.) OM rendelet. Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet módosításáról. Az érettségi vizsga fajtái, a vizsgaidőszakok: Az érettségi vizsga lehet: a) Rendes – érettségi vizsga a középiskolai tanulmányok követelményeinek teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt vagy megszűnését követően első alkalommal tett érettségi vizsga. b) Előrehozott – érettségi vizsga az egyes tantárgyra előírt iskolai tanulmányi követelmények teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt, a középiskolai tanulmányok teljes befejezése előtt, egyes vizsgatantárgyból, első alkalommal tett érettségi vizsga. 96

c) Kiegészítő – érettségi vizsga a sikeresen befejezett érettségi vizsga után az érettségi bizonyítványban nem szereplő vizsgatantárgyból tett vizsga. d) Szintemelő – érettségi vizsga a középszinten sikeresen befejezett érettségi vizsgának az emelt szintű érettségi vizsgán első alkalommal történő megismétlése. Az érettségi bizonyítvány átadásáig ugyanabból a vizsgatantárgyból – a pótló és a javítóvizsga kivételével – szintemelő érettségi vizsga egy alkalommal tehető. e) Pótló – a vizsgázónak fel nem róható okból meg nem kezdett, vagy be nem fejezett rendes, előrehozott, kiegészítő, szintemelő érettségi vizsga folytatása. f) Javító – vizsgázónak felróható okból meg nem kezdett, vagy megkezdett, de be nem fejezett, illetve a megkezdett, de tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt sikertelen rendes, előrehozott, pótló kiegészítő, szintemelő érettségi vizsga megismétlése. g) Ismétlő – Az érettségi bizonyítvány kiadása után iskolai felvételi kérelem elbírálásához vagy más okból kiegészítő, vagy szintemelő vizsga tehető, illetve megismételhető az egyes tantárgyból korábban sikeresen letett vizsga (ismétlő érettségi vizsga). A vizsga eredménye alapján kiállított érettségi bizonyítvány nem változtatható meg.

Vizsgaidőszak: - május – június hónapban a rendes, az előrehozott, a kiegészítő, a honosító, a szintemelő, a pótló, a javító érettségi vizsgák; (valamennyi intézmény) - szeptember - október hónapban az előrehozott, a kiegészítő, a honosító, a szintemelő, a pótló, a javító érettségi vizsgák; (kijelölt intézmények) - február – március hónapban előrehozott, a kiegészítő, a szintemelő, a honosító, a pótló, a javító érettségi vizsgák; (vizsgaközpontok) A vizsgázó teljesítményének értékelése: Az érettségi vizsga egyes vizsgatantárgyaiból a vizsgázó teljesítményét, ha a vizsga a. írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll 0-150, b. csak írásbeli vizsgából áll 0-100, c. csak szóbeli vizsgából áll 0-50 pontskálán értékeli.

97

A vizsgázó teljesítményét a pontszámok osztályzatban történő kifejezésével minősíteni kell. Ha vizsgatantárgy több vizsgarészből áll, a vizsgázónak minden vizsgarészből legalább tizenöt százalékot kell teljesíteni ahhoz, hogy a tantárgyból legalább elégséges osztályzatot kapjon. Több vizsgarész esetén az egyes vizsgarészeken elérhető pontszámot az adott vizsgatantárgy részletes vizsgakövetelménye határozza meg. Ha a vizsgázó szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát vagy írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tett, teljesítményét az eredeti vizsgarésznek megfelelően kell minősíteni.

Az osztályzatok a következők: a) ha az elérhető pontszám ötven, akkor aa) 42-50 pont elérése esetén jeles (5) ab) 33-41 pont elérése esetén jó (4) ac) 24-32 pont elérése esetén közepes (3) ad) 15-23 pont elérése esetén elégséges (2) ae) 0-14 pont elérése esetén elégtelen (1) b) ha az elérhető pontszám száz, akkor ba) 84-100 pont elérése esetén jeles (5) bb) 66-83 pont elérése esetén jó (4) bc) 47-65 pont elérése esetén közepes (3) bd) 30-46 pont elérése esetén elégséges (2) be) 0-29 pont elérése esetén elégtelen (1) c) ha az elérhető pontszám százötven, akkor ca) 126-150 pont elérése esetén jeles (5) cb) 99-125 pont elérése esetén jó (4) cc) 70-98 pont elérése esetén közepes (3) cd) 45-69 pont elérése esetén elégséges (2) ce) 0-44 pont elérése esetén elégtelen (1) A vizsgázóknak javító érettségi vizsgát kell tennie abból a vizsgatantárgyból, amelyből nem szerzett legalább elégséges (2) osztályzatot.

98

2.5. Zenekarok, egyéb fakultatív lehetőségek: Az iskola együtteseinek, szakmai csoportjainak működése: Az iskola 1989-től ért el leglátványosabb szakmai sikereket, legnagyobb figyelmet felkeltő fejezetét együtteseink írták az elmúlt időben. Természetesen bármely együttes eredménye egyúttal mindig a tantestület egy kisebb-nagyobb részének tevékenységét is minősíti, hiszen a vezető tanár mellett a zenekari tagokat felkészítő kollégák mindennapos oktatómunkája is része a színpadra kerülő közös produktumnak – a megszerzett helyezések, díjak így joggal számítanak büszkeségre okot adó, közös sikernek. A Hermann László Alapfokú Művészetoktatási Intézmény jelenleg hat kisebbnagyobb zenekar tartozik. A vonós hangszert tanuló növendékek négy együttesben, a fúvósok a fúvószenekarban, a népzenészek a népzenei együttesben találnak lehetőséget a közös muzsikálásra. Ezek a csoportok az elmúlt években számos országos, sőt nemzetközi szinten is jegyzett eredményt értek el és egyre markánsabban kérnek részt önállóan megszervezett fellépéseikkel és kapcsolataikkal a város zenei életében. Intézményünkben a zenekari munka több mint fél évszázados múltra tekint vissza. Kezdetben egy együttes működött, mely az iskola magasabb évfolyamain tanuló növendékeiből állt. Később külön útra tért a vonós- és fúvószenekar. A „tücsökzenekar”-ban a kicsik, a „középső zenekar”-ban a zeneiskola felsőbb osztályos növendékei muzsikálnak, míg az utóbbi években létrejött egy újabb együttes is: a Hermann László Ifjúsági Vonószenekar. A

vonószenekarok

mellett

iskolánkban

működik

a

Székesfehérvári

Fúvószenekar, valamint a „Bakony” Népzenei Együttes. Tanórán kívüli foglalkozások: Tanórán kívüli foglalkozások az iskolában: • szakmai versenyek, • a zeneiskolai tanulók közreműködése külső rendezvényeken, • kulturális bemutatók, • hangverseny látogatások,

99

Ifjúsági

A pedagógusok tanórán kívüli feladatai: •

Tanévenkénti iskolai és osztálykirándulások szervezése.

•

Iskolai ünnepélyek megrendezése (tanévnyitó, október 23., Mikulás, Karácsony,

szalagavató, évi egy iskolai koncert a zenekarok és énekkar szereplésével stb.). •

Tanulmányi, szakmai versenyeken való részvétel.

•

Neves

külső

pedagógusok,

illetve

előadóművészek

vezetésével

szervezett

mesterkurzusok megtartása. •

Évi két iskolagyűlés, ahol a tervek, kérések, panaszok, javaslatok megtárgyalása a

téma a tantestület és a diákság teljes körű részvételével. •

Növendékhangversenyek szervezése.

•

A korrepetítoroknak közreműködés a hangversenyeken, a tanulók fellépésein.

•

A tanítási napok védelme, a tanulói mulasztások csökkentése.

•

Az iskola és környezete folyamatos karbantartása.

•

Személy szerinti felelősségvállalás az intézmény működéséért, a tanítványok

fejlődéséért. •

Tanulószoba megszervezése a zeneművészeti szakközépiskolások számára. (Ezt az

iskola tanulói összetétele, szociokulturális környezet indokolja) •

Versenyek, bemutatók szervezése

Tücsökzenekar A zenekar 2- 4. osztályos hegedűs és gordonkás növendékekből

alakult. A

növendékek számára minél előbb lehetőséget kívánunk nyújtani a társas zenélésre, a zenekari munka műhelytitkainak az adott szinten történő elsajátítására. Jó szellemű, közös célokért együttdolgozni képes együttesek kialakulását szorgalmazzuk. Az elmúlt két tanév eseményei (próbák, szereplések) alapján a zenekar fejlődése töretlennek mondható. A repertoárt elsősorban a növendékek zenei tudásának színvonala határozza meg, de a lehetőségek szabta korlátokon belül igyekszünk minél több zenei korszak műveit megszólaltatni. A műsor alapjául szolgáló barokk darabokon túl (Purcell, Gastoldi stb.) a zenekar Csajkovszkij és Bartók egy-egy művével is közönség elé lépett már.

100

Az együttes létszáma 15-20 fő. A további terveket alapvetően befolyásolja az együttes összetétele. Mivel a feladat elsősorban egy „tanuló-gyakorló-együttzenélő” együttes - s nem egy profi koncertzenekar fenntartása -, a változó összetétel függvényében változik minden tanév elején az arra az időszakra vonatkozó célkitűzés (műsor összeállítása, szereplések száma, stb.), az előbb vázolt általános célok mindenkori szem előtt tartásával. Elsődleges cél a felkészítés a magasabb szinten történő együttzenélésre, valamint a zenekari utánpótlás kinevelése. A Tücsökzenekar munkájához az utánpótlást biztosítja az egy-két éve tanuló vonósokból álló kezdő vonószenekar, a Törpikék. A „középső zenekar” Iskolánk működésében ez a vonószenekar elsősorban a „híd” funkcióját tölti be, mely átível a kezdő, szárnypróbálgató zenekari munka és a már-már profinak mondható ifjúsági zenekar munkája között. Az itt zenélő növendékek sikerélményhez jutnak akkor is, ha egyébként egyénileg nem tudnak komoly eredményt felmutatni. A középhaladó zenekar – mely 4- 6. osztályos tanulókból áll – a precíz együtt játékkal, a stílusokkal és a zenei kifejezésekkel ismerkedik. Ehhez barokk szerzők darabjait, /pl. Lully, Purcell/ a romantikusok közül Schumann, Csajkovszkij műveit választjuk, de szívesen játszott darabok Tinódi – Hermann: Krónikás dallamok, vagy Kocsár Miklós: Pozsonyi táncai is. A decemberi programokban karácsonyi dalok feldolgozásai is szerepelnek. Természetesen a művek kiválasztásában döntő fontosságú a zenekar mindenkori összetétele.

A Hermann László Ifjúsági Vonószenekar A Major István vezetésével működő Hermann László Vonószenekar a 80-as évek közepétől egyre színvonalasabb produkciókkal hívta fel magára a figyelmet az akkor Zánkán rendezett országos zenekari fesztiválokon (1985 – az együttest itt Bódi Árpád vezényelte, 1987). Az együttes a 90-es években vált igazából meghatározóvá országos szinten, 1991-ben Veszprémben a Zeneiskolai Zenekarok I. Országos Fesztiválján kategóriájában 1. helyezést ért el, majd ezt az eredményt 1993-ban, a Salgótarjánban megrendezett II. Országos Fesztiválon megismételve megvédte elsőségét. A zenekar időközben alapítványi formára váltva azóta is töretlen lendülettel koncertezik itthon és külföldön, nagy repertoárt építve ki, játékukat hat lemez örökíti meg, szerepléseiket szinte felsorolni is alig lehet. 101

Néhány esemény a legfontosabbak közül: 1992 Ausztria–Hollandia–Németország (részvétel a 3. Európai Ifjúsági Zenei Fesztiválon Eindhovenben). 1993 koncertek Ausztriában és Németországban. Hangversenyek Izraelben és Franciaországban (1998), valamint több alkalommal Ausztriában. Együttműködés az Elburgi Fiúkórussal (Hollandia) és Jan Leusink karmesterrel (Fauré és Mozart Requiemjeinek előadása – 1997), a Dortmundi Gyermekkórussal (Pergolesi:

Stabat

Mater),

valamint

Karen

de

Pastel

orgonaművésszel

(Poulenc

Orgonaversenyének előadásában). Bach 126. kantátájának megszólaltatása a Tomkins Énekegyüttessel (1992), Händel Sámson c. oratóriumának előadása (1993). Az utóbbi években a zenekar gyümölcsöző kapcsolatba lépett a Bubnó Tamás és Mezei János vezetésével működő Budapesti Énekes Iskolával, melynek jegyében 2002-ben Bach, 2003-ban Vivaldi Magnificatját játszották Székesfehérváron és Budapesten. Zenekarunk tagjai a „zeneiskola” továbbképző évfolyamain tanuló növendékeink, a szakközépiskola tanulói, valamint visszalátogató, már másutt tanuló, zenei pályára készülő volt növendékeink. Székesfehérvári Ifjúsági Fúvószenekar: A Bíró Zoltán vezetésével működő, 1988-ban alakult Fúvószenekar szintén a 80-as évek végén lépett a nemzetközi porondra. Az 1990-es osztrák turné volt az első jelentősebb külföldi megmérettetés, majd játszottak Németországban, Angliában, Olaszországban, Csehországban, felléptek a belgiumi Neerpeltben rendezett zenei Fesztiválon, ahol 1. díjat szereztek (1997) stb. Az együttes széles repertoárral rendelkezik, mely régi magyar táncoktól Gershwin művein át Morricone filmzenéinek feldolgozásáig terjed. Ismételten nagy sikerrel szerepelnek a város zenei életében önálló hangversenyek és térzenék alkalmával, játékukat több műsoros kazetta örökíti meg. Legfontosabb hozzájárulásuk Székesfehérvár zenei életéhez mindazonáltal nagyon sikeresnek bizonyult nemzetközi fúvószenekari fesztiváljuk megszervezése (1994-től öt alkalommal), mely időről időre számos külföldi együttest (pl. Csehországból, Izraelből, Ausztriából, Olaszországból stb.) csábít városunkba. A zenekar fő támogatója Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata. Segítségükkel jutottak el számos országba, és rendezhették meg hagyományossá váló fesztiváljaikat.

102

Népzenei oktatás iskolánkban: A Hermann László Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola országos szinten ismert és elismert az iskolában folyó népzenei oktatásnak köszönhetően. A népi hangszeres és énekes képzés iskolánkban 20 éve folyik. A növendékeknek az egyéni főtárgyi órákon kívül lehetőségük van kisebb csoportokban, vagy zenekari foglalkozás keretén belül megismerkedni az autentikus népi előadásmóddal. Az alapfokon történő oktatás jelenleg a következő tanszakokat - tantárgyakat foglalja magába: népi hegedű, népi ének, citera, cimbalom, tekerő Együtteseink: népi ének tanszakon: „Guzsalyas” és „Kisguzsalyas Együttes” népi hangszeres tanszakokon:

- „Pengető” citerazenekar,

- „Bakony” Népzenei Együttes, - alkalmi összeállítású, tánckíséretre alkalmas csoportok.

Szólistáink, együtteseink rendszeres szereplői városunk rendezvényeinek. Növendékeink valamennyi országos népzenei rendezvény, verseny sikeres résztvevői. A „Bakony” Népzenei

Együttes nemzetközi versenyeken is több alkalommal

bemutatkozott. Neerpeltből, az Európai Ifjúsági Zenei Fesztiválról 7 alkalommal I. díjjal tértek haza, ebből 5 alkalommal „cum laude” minősítéssel. A tanított tananyagban valamennyi tájegység hangszeres és énekes dallamanyaga szerepel. Természetesen a határainkon túli magyarság népzenéjének ismerete és elsajátíttatása is alapvető feladatunk.

Az alapfokon folyó eredményes képzés lehetőséget adott a szakközépiskolai népzenei képzés beindítására. Jelenleg népi hegedű és népi ének tanszakon sikerült a középfokú oktatást megszervezni, mely országos szinten hiánypótló. A közeljövőben a középfokú népi hangszeres oktatást ki kívánjuk bővíteni az alapfokon már működő tanszakokkal, valamint mindazokkal a népi hangszeres tanszakokkal, ami iránt igény merül fel. Tervezzük alapfokon a néptánc-oktatás mielőbbi bevezetését a 27/1998. MMK. rendelet – központi tanterv használatával), melynek alapjául szintén az intézményünkben folyó népzeneoktatás szolgál. 103

Kis együttesek, szólisták:

Az együttesek mellett természetesen nem felejtkezhetünk meg azokról a szólistákról és kisebb kamarazenei és népzenei csoportokról sem, akik és amelyek a különböző városi, megyei, területi és országos versenyeken számos szép eredménnyel gazdagították iskolánk eredménylistáját. Külön említést érdemel e tekintetben a Megyei Diáknapok évről évre ismétlődő eseménysorozata, ahol iskolánk növendékei rendszeresen arany, ezüst és bronz minősítések sokaságát szerzik meg. Bár ezeken a versenyeken

középiskolájuk színeiben

indulnak diákjaink, a klasszikus zene kategóriában elért sikereket a „Zeneiskola” is joggal érzi sajátjának. A Diáknapok mellett az intézmény minden jelentős hazai zenei versenyen is rendszeresen képviselteti magát. Önálló fejezetet írnak ebben a vonatkozásban a népzenei tanszak tanárai és növendékei:

az

ország

minden

bizonnyal

egyik

legjobb

és

legeredményesebb

folklórműhelyéből évről évre ragyogó eredményeket elérő fiatal dalosok és muzsikusok kerülnek ki. Sajnos arra nincs most lehetőség, hogy valamennyi szép sikert felsoroljunk, ezért itt csak az országos fesztiválokon elért helyezéseket és díjakat említjük meg.

2.6. Tehetséggondozás: A) Alapfok: Közismert pszichológiai tétel, hogy a személyiség csak a tevékenység során fejlődik, de az eredményes cselekvésnek a képesség a biztosítéka. A képességek halmozódása a tehetség, s kibontakozása leginkább a munkától, a szorgalomtól függ. Ha a pedagógus felismeri a gyermekben szunnyadó rátermettséget, megtette az első lépést a képességek fejlesztésében. A tehetséggondozás = perspektíva teremtés, a nehézségek vállalására való eltökéltség kialakítása. Iskolánkban

az

egyéni

foglalkozásokon

lehetővé

válik,

hogy

szaktanáraink

személyre szólóan és tervezett módon segítsék a tanulókat a nekik megfelelő tanulási módszerhez. Az

iskolánk középfokán

tanító

tanárok

rendszeresen

meghallgatják

tehetséges

tanítványainkat annak érdekében, hogy növendékeink zenei képességei minél inkább kiteljesedhessenek. A konkrét tehetséggondozás „B” tagozatos oktatás keretében történik. A

„zeneiskolák” fontos feladata a zenei tehetségek felfedezése és támogatása.

Iskolánk lehetőségei szerint anyagi támogatást nyújt tehetséges növendékeink az országos és nemzetközi szakmai versenyeken való részvételhez. 104

Meghallgatásokra, kurzusokra visszük tanítványainkat; növendékeinknek rendszeres fellépési lehetőséget biztosítunk. A

zenei

pályára

készülő,

arra

alkalmas

növendékeinket

szakszerű

tehetséggondozásban részesítjük, ahol nemcsak hangszeres tudásukat, általános zenei műveltségüket, hanem pszichikai erőnlétüket is fejlesztjük. A felvételi során a gyermeket (alkati adottságai és zenei képességei alapján) a számára legmegfelelőbb hangszerre kell irányítani. A kevésbé sikeres hangszerválasztás esetén a más hangszerre való irányítást a szaktanár kezdeményezze. A hangszerválasztást megelőzően az előképzősöknek és az általános iskolák alsó tagozatain Megismerik

tanuló a

hangszerválasztás

gyerekeknek különböző

hangszerbemutató

hangszercsoportokat,

rejtelmeiben.

Ezzel

koncertekkel melyek

párhuzamosan

egy

nyújtunk

segítenek jól

segítséget.

eligazodni

előkészített

a

felvételi

tájékoztatóban meghirdetjük a város összes óvodájának és általános iskolájának a hangszertanulást. Először a már iskolánk növendékeinek, az Előképzős csoportoknak biztosítjuk a felvételit, majd a következő meghallgatásra, az alkalmassági vizsgára olyan gyerekek jelennek meg, akik először találkoznak a zenetanulás lehetőségeivel. A tanszakvezetők – munkaközösség - vezetők alkati adottságok és szakmai sorrend alapján döntenek a bekerülők névsoráról. A névsort kifüggesztjük az iskola aulájában. A felvételt nem nyert növendékek „ún.” várakozási listára kerülnek. Kimaradás esetén a soron következő növendék vehető fel. A tanulási folyamat közben ki kell emelni a zenei tehetségeket, és a „B” tagozatba kell sorolni őket. A tanári munka értékelése kiemelten fontos a tehetséggondozásban. A hangszeres főtárgy tanárok és az elméletet oktató tanárok között szorosabb együttműködés szükséges. A tehetséges növendékeknek feltétlenül hasznos tapasztalatszerzést jelent a hangszeres és elméleti tanulmányi versenyeken, fórumokon, kurzusokon, továbbképzéseken való részvétel.

105

Külön időt kell biztosítani: • a tehetséggondozásra (a rendkívüli tehetségekkel való kiemelt foglalkozásra) -

ők a

„B” tagozatosok, • a felzárkóztatásra (hangszerüket későn kezdő tehetséges, szorgalmas növendékek, valamint szociálisan hátrányos tanulók számára). A tehetséggondozás az alapfokú zeneoktatás kiemelt feladatai közé tartozik. A személyi és tárgyi feltételek biztosítását egyformán fontosnak kell tekinteni. A személyi feltételek szempontjából döntő jelentőségű a szakmailag magasan képzett és a tehetség kibontakoztatása iránt elkötelezett pedagógus személye. A családi háttér, a szülők támogatása vagy esetleg hátráltató magatartása szintén meghatározó a fejlődés szempontjából. A szülői felelősség tudatosítása érdekében nagyon fontos a rendszeres kapcsolattartás a tanár és a szülő között. Tudatosítani kell a szülőkben, hogy a nyugodt családi légkör, szülői felügyelet, a kapcsolattartás feltételeinek biztosítása (pl. jó minőségű hangszer, önálló helyiség a zavartalan munka érdekében) mellett nagyon lényeges a zenének a családi értékrendben biztosított szerepe, tehát a koncertlátogatás, a rendszeres otthoni zenehallgatás és a zenei tárgyú könyvek, lemezek, kazetták megléte, vagyis az „ingergazdag” környezet kialakítása. A közismereti iskolával kialakított kapcsolat sem elhanyagolható a tehetséggondozás folyamatában. A partnerkapcsolat jelenléte segíthet elkerülni pl. egy zenei tehetség felesleges túlterhelését. A tárgyi feltételek sorában elsődleges a jó minőségű hangszer, hangszertartozékok, a rendszeres hangszerkarbantartás anyagi feltételeinek biztosítása. A tehetséggondozásra fordítható órák számának növelése is döntő jelentőségű, mert a tanári felügyelet és kontroll jelenléte fiatal korban semmivel sem pótolható. A tehetség kibontakozásában meghatározó szerepe van a koncertszerepléseknek, versenyeken való részvételeknek, mert ezek alkalmat adnak az megmérettetésre, és inspirációt jelenthetnek a további munkához.

106

összehasonlításra,

A tehetség, a képesség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek: „A tehetség valamely adottságnak, képességnek vagy képesség együttesnek kimagasló szintje, a feladatok iránti erős elkötelezettség és a magas kreativitás kölcsönhatása.” /Pedagógiai szakkifejezések 1997/ A tehetség kibontásában rendkívül fontos az információ felvétele és kezelése, a problémaérzékenység és a megoldásra való törekvés, valamint a kompetencia, tehát a hatékonyság, ügyesség érzése valamely területen. A tehetséggondozásnak ma többféle módja létezik: az elkülönítés (speciális tanfolyamok, osztályok, csoportok, műhelyek kialakítása), a gyorsítás (a kiemelkedően tehetséges tanulók esetén a tanulási szakaszok lerövidítése), továbbá a dúsítás (egy-egy téma mélyebb feldolgozása). Az alapfokú művészetoktatás keretein belül mindhárom módra lehetőség nyílik. A kreativitás „alkotásra való képesség; az ember teremtő, újat létrehozó, a meglévőt javítani akaró szándéka, képessége; megnyilvánul tevékenységében, annak produktumaiban, valamint a magatartásában és életvitelben egyaránt; igen komplex jelenség.” /Pedagógiai szakkifejezések 1997/ A kreatív ember főbb jellemzői Cropley nyomán: változásra törekvés, merészség, impulzivitás,

hajlam

a

fegyelmezetlenségre,

nyitottság

az

új

elképzelések

iránt,

nonkonformizmus, rugalmas reagálás az új helyzetekre. A kreativitás kialakulását: a hibáktól való félelem csökkentésével, a bizalom légkörével és a játékos helyzetek teremtésével segíthetjük elő. Fontosnak

tartjuk,

hogy

nem

kizárólag

a

kiemelkedően

tehetséges

tanulók

képességfejlesztését vállaltuk, hiszen a kevésbé tehetséges tanulók képességeinek kibontását is feladatunkul tűztük magunk elé.

Az alapfokú művészetoktatás alapfeladata tehát a tehetséggondozás. Az alapfokú képzőés iparművészeti nevelés minden tevékenysége a fenti cél megvalósulását kell, hogy segítse. A tantárgyi programokat eleve úgy állítottuk össze, hogy az alapvetően szolgálja, biztosítsa a személyiségfejlődést, a tehetségkibontást, -ápolást. Olyan tantárgyi programokat készítettünk, melyben komoly szellemi megalapozásra épül fel a művészi-manuális képességfejlesztés. A tehetséggondozást teszik lehetővé a törvény által biztosított kiscsoportos műhelyfoglalkozások, az intézmény által biztosított személyi és tárgyi feltételek. A kiscsoportos műhelygyakorlatok során az alakítható anyagok, a megmunkálás-formálás széles körét technikáját ismerheti meg a tanuló. Művészeti iskolánkban az egyéni foglalkozásokon lehetővé válik, hogy szaktanáraink személyre szólóan és tervezett módon segítsék a tanulókat a nekik megfelelő tanulási módszerhez. 107

Jó kapcsolatot építettünk ki az ország zeneművészeti főiskoláival, a Zeneakadémiával és nem utolsós sorban a többi zeneművészeti szakközépiskolával. A konkrét tehetséggondozás „B” tagozatos oktatás keretében történik. A művészeti iskolák fontos feladata a zenei tehetségek felfedezése és támogatása. Iskolánk lehetőségei szerint anyagi támogatást nyújt tehetséges növendékeink számára az országos és nemzetközi szakmai versenyeken való részvételhez. Meghallgatásokra, kurzusokra visszük tanítványainkat; növendékeknek rendszeres fellépési lehetőséget biztosítunk. A zenei pályára készülő, arra alkalmas növendékeinket szakszerű tehetséggondozásban részesítjük, ahol nemcsak hangszeres tudásukat, általános zenei műveltségüket, hanem pszichikai erőnlétüket is fejlesztjük. Az előképzős tanárok feladata, hogy a gyermeket (alkati adottságai és zenei képességei alapján) a számára legmegfelelőbb hangszerre irányítsa. A tehetség kibontakoztatás akkor a legoptimálisabb, ha tehetséges tanár találkozik tehetséges növendékkel. Meghatározó a tanár tudása, személyisége, mely a legfőbb motivációs erő. A tanári munka értékelése kiemelten fontos része a tehetséggondozásnak. A tehetséges növendékeknek feltétlenül hasznos, tapasztalatszerzést jelent a hangszeres és

elméleti

tanulmányi

versenyeken,

találkozókon,

fesztiválokon,

hangversenyeken,

fórumokon, kurzusokon, továbbképzéseken való részvétel. „A tehetség valamely adottságnak, képességnek vagy képesség-együttesnek kimagasló szintje, a feladatok iránti elkötelezettség és a magas kreativitás kölcsönhatása.” (Pedagógiai szakkifejezések 1997)

Az alapfokú művészetoktatás egyik alapfeladata maga a tehetséggondozás. Ezért az alapfokú művészetoktatás minden tevékenysége a fenti célok megvalósulását kell, hogy segítse. A tehetséggondozásnak többféle módja létezik: - az elkülönítés (kiemelkedően tehetséges tanulók külön csoportba helyezése), - a gyorsítás (tanulási szakaszok lerövidítése), - dúsítás (egy-egy téma mélyebb feldolgozása). A kreativitás „alkotásra való képesség: az ember teremtő, újat létrehozó, a meglevőt javítani akaró szándéka, képessége; megnyilvánul tevékenységekben, annak produktumaiban, valamint a magatartásban és életvitelben egyaránt.” (Pedagógiai szakkifejezések 1997)

108

A tehetség és a képesség kibontakozását segítő tevékenységek. pl.: pályázatok, versenyek, bemutatók, kiállítások, rendezvények szervezése; versenyeztetés; alkotótáborok működtetése.

B) Középfok: A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység: Művészeti

szakközépiskola

lévén

a

tehetség

és

képesség

személyre

szóló

kibontakoztatása szakmai képzésünk legfontosabb célja. A szakmai-művészeti képzés ezért is történik egyéni órákon a hangszeres főtárgy oktatása során. Ugyanezt a célt szolgálják: • a növendék koncertre történő felkészítései; • a zenekari órák, próbák; • a tanulók zenei versenyekre való felkészítése; • mesterkurzusok rendezése az iskolában; • kedvezményes opera- és hangverseny belépő biztosítása a tanulóknak.

A képesség, tehetség kibontakoztatását segítő tevékenység a közismereti képzés területén: • kognitív kultúra kialakítása a tanulókban, hogy ti. meg kell őket tanítani az önálló, egyéni, a tanítási órákon már aktív tanulást folytató megismerési tevékenységre; • a kompetenciaalapú képzés előtérbe kerülése; • a foglalkozásokon speciális, személyre szóló feladatokat kapjanak azok a tanulók, akik egy-egy közismereti tantárgyban figyelemre méltó teljesítményt nyújtanak, különböző tanulmányi versenyekre készülnek (Arany Dániel, OKTV…) és felsőfokú tanulmányaikat is a zene mellett – vagy helyette egy-egy szakterületen (is) kívánják folytatni; • egyéni foglalkozás tanórán kívül olyan tanulókkal, akik egy-egy közismereti tantárgyban

jó

eredményt

érnek

el,

szakirodalom

ajánlása,

ezek

feldolgozásához

segítségnyújtás; • pályaválasztásukhoz segítségnyújtás (különösen a 11., 12. évfolyam tanulóinál a szülőkkel, osztályfőnökkel közösen, felvételi előkészítő tanfolyamokkal megismertetni őket, ilyenekre irányítani

109

3.Ellenőrzés: 3.1. Tanulói értékelés: A) Alapfok: Az ellenőrzés - értékelés rendszere a tanítás-tanulás folyamatában: Bár e két tevékenység tartalma és funkciója nem azonos, célszerű egységben kezelni, mivel a valóságban is szorosan összekapcsolódnak. Az ellenőrzés célja a lényeges, megbízható és érvényes információk szerzése, az értékelés pedig ezeknek az információknak a követelményekhez való viszonyítása, elemzése. Úgy is fogalmazhatunk, hogy az ellenőrzés biztosítja az értékelés „nyersanyagát”. Az értékelés típusai: • helyzetfeltáró (diagnosztikus) • formáló-segítő (formatív) • összegző, minősítő (szummatív) A folyamatos ellenőrzés és értékelés pedagógiai célját csak akkor éri el, ha igazságos, tárgyilagos és nem utolsó sorban jóindulatú. Iskolánk értékelési rendszere - a legfontosabb alapelvből, a gyermekközpontúságból következően - személyre szóló,

fejlesztő, nyílt,

rendszeres,

a személyiségi jogok

tiszteletben tartásával történik. Iskolánkban fontos célnak tartjuk, hogy minden növendékünk lehetőségeinek optimumáig jusson hangszeres megértésére,

elfogadására

tudásban,

neveljük

érzelmi és értelmi

tanítványainkat.

A

fejlődésben.

másik

fél

Egymás

munkájának

megbecsülése, tisztelete vezérli tanárainkat is, így az oktatás jó hangulatú, eredményes. Az ellenőrzés-értékelés céljai, alapja, feltétele Az ellenőrzés illetve értékelés céljai: • a személyiség fejlesztése, • az önértékelési képesség kialakítása. Értékelésre a tanulási folyamat minden fázisában szükség van.

110

Az ellenőrzés vagy értékelés alapja: • a tantárgyi programokban megfogalmazott követelmény Az ellenőrzés illetve értékelés feltétele: • tantárgyi követelmények alapos ismerete • a tantárgyi követelmények jó körülhatárolása • a tantárgyi követelmények közzététele a gyerekek és a szülők körében • a gyerekek személyiségének ismerete. Az értékelés alapelvei: Folyamatosan odafigyelünk, hogy iskolánkban az értékelés legyen: • folyamatos, kiszámítható, tervszerű, így a tanuló számára a nem kampányszerű ellenőrzés természetessé válik, így elkerülhető a feszült légkör, • sokoldalú, ne csak a tantárgyi tudást, hanem a fejlődést, az ismeretek megfelelő alkalmazását is értékelje, • változatos,

vizsgálja

a

neveltségi

szintet,

vegye

figyelembe

az

életkori

sajátosságokat, személyiségtípusokat is , • konkrét, tárgyszerű, objektív, tárja fel a hibák okait, adjon kiküszöbölési javaslatot, • pozitív:

támaszkodjék

a

pozitívumokra,

serkentse

további

erőfeszítésekre

diákokat, tartsa életben az egészséges munkakedvet. Az értékelés funkciói iskolánkban: Az értékelés: • az elvárt ismeretekhez való viszony kontrolljának eszköze, • az elvárt képességek mérésének eszköze, • az előrehaladás mérésének eszköze, • a folyamatos munka visszajelzésének eszköze, • a többiekhez képest kialakult relatív helyzet meghatározásának eszköze, • motivációs tényező.

111

a

Mindezek miatt iskolánkban az alábbi értékelési követelmények a mérvadók: • legyen egységes, áttekinthető, • teremtsen azonos feltételeket, • jelezze a sikert és a kudarcot, • jutalmazza a szorgalmat, munkakedvet, • a tanuló és szülei számára egyaránt jelezze a tanuló helyzetét. Az értékelés formái: Személyes, verbális értékelés: A tanári személyes, verbális értékelés jellege

korrigáló,

segítő,

tanácsadó,

orientáló. Módjai: • a pedagógus személyiségéből fakadó - a találkozásokkor szinte minden pillanatban jelen lévő - a helyes-helytelenre vonatkozó szabályozó megnyilvánulásai, • a tanár-diák közösen végzett tevékenységeiben megjelenő tudatos, rendszeres szóbeli értékelés, • a pedagógus hosszabb beszélgetése szülővel, növendékkel - helyzetfeltárás. A teljesítmény, tudás értékelése: Pedagógusaink a tantervek alapján értékelnek. A számonkérések konkrét módjait a tantervek, a pedagógiai program idevonatkozó részei ill. az éves tanszaki – munkaközösségi munkatervek tartalmazzák. Az értékelés módjai : Pedagógiai elveinkkel összefüggésben tanáraink havonként értékelik növendékeinket. A havonkénti értékeléstől pedagógiailag indokolt esetben a tanár eltekinthet. Az érdemjegyekről a tanuló szülőjét az ellenőrző könyv útján tájékoztatjuk. Félévkor a szaktanár dönt - a hó végi jegyek és a tanszaki – tantárgyi beszámoló alapján - a tanuló érdemjegyéről. Indokolt esetben a félévi osztályzat 1 jeggyel felvagy lefelé eltérhet a havi részjegyek átlagától. Az év végi vizsga jegyére a a javaslatot a

vizsgabizottság

teszi

112

meg.

Év végén az érdemjegyekről - a növendék év végi vizsgája és egész évi munkája alapján - a szaktanár dönt. Elégséges (2) osztályzat a tananyag legalább 30 %-ának elsajátítása esetén adható. Az értékelésnél a közoktatási törvény 70.§. (2) bekezdésében megfogalmazott értékelési, osztályzási skálát valamint típusszöveges értékelést alkalmazzuk iskolánkban: Érdemjegyes értékelés ( a tanuló tudásának értékelésére): • 5 (jeles), 4 (jó), 3 (közepes), 2 (elégséges), 1(elégtelen) Érdemjegyes értékelés (a tanuló szorgalmának értékelésére): • 5 (példás), 4 (jó), 3 (változó), 2 (hanyag) Típusszöveges értékelés: • kiválóan megfelelt (5 érdemjegy), jól megfelelt (4 érdemjegy), megfelelt (3 érdemjegy), nem felelt meg (2 vagy 1 érdemjegy). (a típusszöveg használatakor zárójelben érdemes megjegyezni a típusszöveg érdemjegy megfelelőjét – pl.:tanulmányi átlagszámítás miatt)

Növendékeink

szaktudását

évfolyamokon, valamint a

a

szolfézs

előképző,

alapfokú

és

továbbképző

főtárgy alapfokú és továbbképző évfolyamain, valamint a

kötelező zongora tárgynál érdemjeggyel értékeljük. A főtárgy hangszeres előképző, a zeneóvoda, a kötelezően választható és a fakultatív tárgyak esetében az értékelés típusszöveggel történik. Növendékeink szorgalmát zeneóvodásoknál típusszöveggel, minden más tárgynál osztályzással értékeljük. A tanulmányi átlagba a szorgalmi jegy nem számít be.

113

Az érdemjegyek tartalmi meghatározása:

5 (jeles) Az osztályában előírt tananyagot

-

zenei adottságainak megfelelően

-

maximálisan teljesíti. Fejlődésében kiegyensúlyozott, szerepléseire megbízhatóan felkészül. Amennyiben a tanuló dicséretben is részesül, a „jeles” értékelést „kitűnő”-re kell változtatni. 4 (jó)

A tananyag alapvető részeit megbízhatóan tudja, apró bizonytalanságai vannak.

Mindemellett szép zenei megoldásokra képes. 3 (közepes)

A tananyagot pontatlanul, hiányosan, csak részben sajátítja el. A

legalapvetőbb ismereteket még elfogadható eredménnyel alkalmazza. 2 (elégséges)

A tantervi követelményeknek csak súlyos hiányokkal tesz eleget,

tulajdonképpen a továbbhaladáshoz szükséges jártassággal nem rendelkezik. Zenei megoldásai még tanár segítségével sem sikeresek. 1 (elégtelen)

Képtelen vagy nem áll szándékában az elvárható minimum szint

teljesítése. A szorgalom értékelésének elvei: A szorgalom értékelésében alapvető a növendék tanuláshoz, gyakorláshoz való viszonya. A szorgalom értékelése havonta, félévkor és év végén történik. A félévi és az év végi értékelés összegző jellegű. A szorgalom értékelésének szempontjai: Példás (5), ha a tanuló • tanulmányi munkája céltudatos, törekvő, igényes • felkészülése igényes, rendszeres • a tanórákon aktívan részt vesz Jó (4), ha a tanuló • tanulmányi munkája törekvő • a tanórán figyelme elkalandozik • felkészülése nem teljes • néha ösztökélni kell • ösztönzésre dolgozik

114

• az óráról többször késik Változó (3), ha a tanuló • tanulmányi munkája ingadozó • felkészülése rendszertelen • felszerelése gyakran hiányos • 1-3 igazolatlan órája van Hanyag (2), ha a tanuló • tanulmányi munkája lassú, szétszórt • munkája, gyakorlása megbízhatatlan, gondatlan • 3-nál több igazolatlan órája van B) Szakközépiskolában a tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése: A szaktanár a tanulók tudását a tanítási év közben rendszeresen érdemjegyekkel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanulók tudásának értékelésénél az érdemjegyek és osztályzatok a következők: jeles (5, lehet dicsérettel 5 ), jó (4), közepes (3), elégséges (2) és elégtelen (1). Az osztályfőnök az osztályozóértekezleten a tanuló magatartásának és szorgalmának minősítésére javaslatot tesz.

A tanulói magatartás minősítésének feltételei:

a)

példás (5) magatartású, aki a következő szempontok többségének megfelel:

felelősségérzettel van az iskola közössége iránt: megtartja a Házirendet, és feladatkörében arra is törekszik, hogy iskolatársai is megtartsák azt, a kötelező rendezvényeken a rá bízott feladatotokat ellátja; önként vagy megbízásból munkát vállal a közösségért, s ezt megbízhatóan teljesíti; önállóan kész véleményét kinyilvánítani, emberi kapcsolataiban őszinte, művelt fiatalhoz illő hangot használ;

115

tevékeny részt vállal az iskola zenei rendezvényein; önnevelésre, önfegyelemre törekszik; aki nem részesült fegyelmi intézkedésben vagy büntetésben. b)

jó (4) magatartású:

aki az előbbiek egyikének-másikának nem felel meg kifogástalanul, de szaktanári figyelmeztetésnél súlyosabb fegyelmi büntetése nincs.

c)

változó (3) magatartású:

aki az előbbiek ellen ismételten kisebb mértékben, vagy egy alkalommal súlyosabban vétett; aki írásbeli osztályfőnöki vagy igazgatói intőben, vagy igazgatói megrovásban részesült; akinek 3-5 igazolatlan órája van.

d)

rossz (2) magatartású:

aki igazgatói súlyos megrovásban részesült; akinek 5-nél több igazolatlan órája van; aki tantestületi határozattal fegyelmi büntetésben részesült.

A tanulói szorgalom minősítésének feltételei:

a)

példás (5) szorgalmú, aki a következő szempontok többségének megfelel:

aki kötelességeit pontosan teljesíti: írásbeli feladatait mindig elkészíti; indokolt készületlenségét időben jelenti; hiányait mulasztás esetén rövid időn belül pótolja; az órákra képességeinek megfelelően és megbízhatóan készül, gyakorol; aki tevékenyen részt vesz az iskola munkájában, ill. tanulmányi, zenei versenyeken és pályázatokon; aki rendben tartja iskolai holmijait; könyvei, füzetei, kottái tiszták; felszerelését mindig elhozza az órákra; aki képességeihez képest kiemelkedően teljesít.

a)

jó (4) szorgalmú:

aki az előbbiek egyikének-másikának nem felel meg kifogástalanul, aki képességeinek megfelelően teljesít;

116

b)

változó (3) szorgalmú,

aki az előbbiek ellen többször kismértékben, vagy valamelyike ellen súlyosabban vétett, aki képességei alatt teljesít; c)

hanyag (2) szorgalmú,

aki az előbbiek közül több ellen is súlyosan és ismételten vétett, akinek valamelyik tantárgyból tanulmányi eredménye elégtelen. A tanuló minősítéséről, magasabb évfolyamba lépéséről az osztályozó értekezlet dönt. A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket legalább elégséges (2) minősítéssel teljesítette. Legfeljebb két elégtelen (1) minősítéssel javítóvizsgára kell utasítani, három elégtelen (1) minősítéssel javítóvizsgára bocsátás lehetőségét a tantestület felajánlhatja a tanulónak, ennél több elégtelen osztályzat osztályismétléssel jár. Ha a tanuló sikertelen javítóvizsgát tett valamely zenei tárgyból, de közismereti tantárgyai mindegyikéből legalább elégséges (2) minősítést szerzett, kérvényezheti, hogy közismereti osztályával magasabb évfolyamba léphessen, illetve fordított esetben, ha a tanuló sikertelen javítóvizsgát tett valamely közismereti tárgyból, de zenei tantárgyai mindegyikéből legalább elégséges (2) minősítést szerzett, kérvényezheti, hogy zenei osztályával magasabb évfolyamba léphessen, amennyiben így a két tanulmányi részen évfolyamainak különbsége legfeljebb egy év lesz. Értékelés: Általános alapelvek: I. Az órai munkához szükséges taneszközöket a szaktanár határozza meg. A házi feladat elkészítése, a gyakorlás az órára való felkészülés része. A felszerelés illetve a házi feladat hiányának, a felkészülés elégtelenségének következményeiről a szaktanár a félév első tanóráján tájékoztatja a tanulókat, és a félév folyamán e szerint jár el. Az eljárás menetét a szaktanár írásban az iskolatitkárnál leadja, aki azt a pedagógiai programhoz mellékletként csatolja. Csatolt eljárásrendet csak változás esetén kell újra leadni.

II. A számonkérés formái: Szóbeli felelet, írásbeli felelet, röpdolgozat, nagydolgozat, témazáró dolgozat, tanszaki – főtárgyi – szaktárgyi közös óra, zenei hangszeres/elméleti vizsga

117

A nagydolgozatot, témazáró dolgozatot 2-3 órával előbb be kell jelenteni. Egy osztályban egy napon csak legfeljebb két nagydolgozatot, témazáró dolgozatot lehet íratni, illetve vizsgát szervezni. III. Az érdemjegyek kívánatos száma: A témakörből írt nagydolgozaton vagy témazáró dolgozaton kívül legalább még egy kisebb anyagrészből szerzett jegy kívánatos. A félévi osztályzat megállapításához a 1-2 heti óraszámú tárgy esetén legalább havonta egy, magasabb heti óraszámú tárgy esetén legalább havonta két érdemjegy kell. A félévi (év végi) érdemjegyet az évközi jegyek alapján a tanári gyakorlatnak megfelelően állapítjuk meg. Nem célszerű csupán matematikai (számtani, súlyozott stb.) középérték kiszámításával megállapítani. Érdemjegyek száma: Heti 1-2 órás tantárgy esetén

min.

4-5 jegy/félév

3-5 órás tantárgy esetén

min.

8-10 jegy/félév

Félévi/év végi érdemjegyek Közismeretből: Az év közben szerzett jegyek súlyozott figyelembe vételével. Pl. témazáró hangsúlyosabb 2. félév hangsúlyosabb, de egész évre osztályozunk.

Zenei tárgyakból: Félévi/év végi vizsga illetve beszámoló keretén belül szerzett érdemjegy hangsúlyosabb Beszámítás mértéke szaktanártól/tanszaktól – a tanított tantárgy, a szaktárgy jellegétől függően történik.

IV. A dolgozatok, félévi beszámolók/vizsgák pótlása:

a.)

A szaktanárral/tanszakvezetővel – munkaközösség – vezetővel egyeztetve, a

számonkérés időpontját követő két héten belül történik. b.)

Igazolatlan hiányzás esetén a szaktanár a dolgozatírást követően, amikor a tanuló

a tanítási órán megjelenik, a pótdolgozatot megíratja.

118

Hosszabb betegség esetén egyéni megbeszélés alapján lehetséges más módon beszámolót tenni.

119

Az írásbeli beszámoltatások formái, rendje, súlya: A tantervi követelmények szükségessé teszik, hogy a szóbeli számonkérés mellett rendszeresen alkalmazzuk az írásbeli számonkérést is. Ennek formái a következők: Témazáró dolgozat: egy-egy témakör végén, az egész téma feldolgozása során szerzett ismeretekből, egész órán írt dolgozat. Röpdolgozat: az előző óra anyagából írott, rövidebb dolgozat, amely a szóbeli feleltetést helyettesíti. Többnyire az órának csak egy részét, kb. a felét veszi igénybe. Házi dolgozat: meghatározott témából, a szakirodalom önálló feldolgozásával, előre megszabott határidőre elkészített tanulói munka. A témazáró dolgozat írását a tanár köteles legalább egy héttel előre bejelenteni, röpdolgozatnál ez nem szükséges, mivel egyenértékű a szóbeli felelettel. Házi dolgozatnál a téma nehézségétől és a megszabott terjedelemtől függően elegendő időt (1-2 hetet) kell biztosítani a munka elkészítésére. Az írásbeli számonkérés rendje: Egy nap legfeljebb 2 témazárót és bármennyi röpdolgozatot írhatnak a tanulók. Az osztályban tanító tanároknak konzultálni kell a dolgozatírások időpontjáról, össze kell hangolniuk azokat. Ennek módja a tanáriban kifüggesztett táblázat, amelybe minden tanár feljegyzi, hogy melyik napon, melyik osztállyal, milyen típusú dolgozatot kíván íratni. Házi dolgozatot csak alkalomszerűen írnak a tanulók, de szükség esetén egyeztetni kell az osztályokban tanító tanároknak, hogy az osztály egyszerre csak egy ilyen jellegű feladatot kapjon. Legnagyobb súlya a félévi és év végi osztályzatok kialakításánál a témazáró dolgozatoknak van. Ezek eredményét piros színnel kell megkülönböztetni az osztálynaplóban a többi osztályzattól, és duplán számítani a végső jegy kialakításánál. Témazáró dolgozatot minden témakör végén írathat a szaktanár. A röpdolgozatra kapott érdemjegy egyenértékű a szóbeli felelettel. Ilyen súlyú a házi dolgozatra kapott érdemjegy is, hiszen ezekhez a tanulók sokféle segítséget vehetnek igénybe. (lásd még: Közismereti tantárgyi minősítések cím alatt)

120

Az otthoni (tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai: Az otthoni felkészülés (házi feladat) célja: Az iskolai tananyag feldolgozásának ki kell egészülnie a tanulók otthoni (tanulószobai, kollégiumi) munkájával, hogy megtanulják, gyakorolják a tanórán feldolgozott anyagot, valamint hogy fejlődjön náluk az önálló tanulás készsége.

A házi feladat követelményei: •

a kapott házi feladat a tanulók számára világos és érthető legyen,

•

olyan mennyiségű legyen, ami nem terheli meg a tanulót erején felül,

•

a tanulók segítséget, eligazítást kell hogy kapjanak a munka elvégzéséhez,

•

pontosan meg kell jelölni a megtanulásra és gyakorlásra szánt tananyag helyét (pl.

tankönyv, munkafüzet, feladatgyűjtemény, szöveggyűjtemény, gyakorló füzet stb.) és mennyiségét, az elvárt terjedelmet, •

egyértelműen el kell választani egymástól a kötelezően elvégzendő és a gyakorlásra

szánt feladatokat, •

a feladatok változatosak legyenek, ezzel is ösztönözve a tanulókat azok

elvégzésére. Tanulóinkat nem terheljük túl, hogy ne vegyük el tanulási kedvüket elvégezhetetlen mennyiségű házi feladattal, ezért célszerű, hogy az egy osztályban tanító szaktanárok egyeztessenek egymással a kiadott házi feladatról.

121

Az iskola értékelési rendszere: A tanulók értékelése:

Iskolánkban cél, hogy minden tanítványunk saját lehetőségeinek optimumáig jusson el erkölcsi, értelmi és testi fejlődésben. Találjuk meg számukra a megfelelő teret, ahol gyakorolhatják képességeiket, felfedezhetik önmagukat. Az egymás megértésére, elfogadására, megbecsülésére nevelés tantestületünk egyik fő alapelve. A másik fél munkájának elfogadása és tisztelete kell, hogy vezérelje tanárainkat és tanítványainkat! A jó hangulatú eredményes oktatás, nevelés egyik feltétele értékelési rendszerünk egységesítése, annak céltudatos végrehajtása. Az értékelés célja •

a személyiség fejlesztése,

•

az önértékelési képesség kialakítása.

Az értékelésre a tanulási folyamat minden szakaszában szükség van.

A TANULÁSI FOLYAMAT AZ ÉRTÉKELÉS fajtája

ideje

célja

formája

KEZDETE

FOLYAMATA

VÉGE

diagnosztikus szummatív formatív feltárja az előzetes fejlesztő, minősítő értékelés, a tanulási időt zárja le ismeretek szintjét, feladatot önfejlesztést segítő határoz meg, helyzetet mér fel csoportba sorolás esetén, a időben rendszeresen félév, év vége szakasz elején, a tanulási elosztott gyakorisággal, a problémák esetén, folyamat teljes idejében tanárváltáskor visszajelzés tanár, diák, a tanulás és értékelés összegezés, minősítés, szülő számára kölcsönhatásának értékelés érvényesítése rövid dolgozat röpdolgozat, témazáró, (osztályozni nem illik) a szóbeli feleletek, szóbeli-írásbeli feleltetés teljesítményt pontban, vagyosztályfeleltetés százalékban fejezi ki.

122

Alapelvek Az értékelés legyen: • folyamatos - kiszámítható, rendszeres, aktuális, tervszerű. A nem kampányszerű ellenőrzés természetes kísérője lesz a tanulónak, a feszült légkör ezzel elkerülhető, • sokoldalú - ne csak a szorosabb értelemben vett tantárgyi szaktudást és előrehaladást értékeljük, hanem a gyermek valamennyi pedagógiai szempontból fontos tevékenységét és ezekben elért fejlődését osztályozzuk! (emlékezeti teljesítmények, ismeretek alkalmazása stb.), • változatos - vizsgálja a neveltségi szinteket, vegye figyelembe az életkori sajátosságaikat, személyiségtípusokat, alkalmazzuk a metakommunikációs jelzéseket, • kiszámítható - segítse elő a rendszeres munkavégzés és a felelősségtudat kialakulását, • konkrét - az értékelés legyen tárgyszerű, tárja fel a hibák okait, adjon kiküszöbölési javaslatot, támaszkodjék a pozitívumokra, serkentse további erőfeszítésekre a diákot, tartsa életben az egészséges munkakedvet, • objektív - törekedjen igazságosságra, méltányosságra, • kollektív - a tanulók egymás teljesítményét is értékelhetik szavakkal, esetleg érdemjegyekre tett javaslatokkal. A nevelési folyamat fontos része az értékelés szempontjainak elsajátítása, megtanulása. Az értékelés, számonkérés különböző formái: Általános értékelés A Közoktatási Törvény 70.§-ába foglalt értékelési, osztályzási skálát alkalmazzuk iskolánkban. Az évközi értékelésben a tanárok módszertani szabadságuk jegyében szabadon alkalmazhatnak értékelő szimbólumokat az osztályzás mellett. Ezt a testület nem egységesíti, nem is korlátozza. Rendszeresíteni kívánjuk a kritikus teljesítményt nyújtó tanulók szüleinek értékelő levélben megfogalmazott, elsősorban figyelmeztető célú tájékoztatását.

123

A nevelőtestület az értékelés rendszerességét fontos alapelvként ismeri el, ezért valamennyi tanulónak elméleti tárgyakban havonta, illetve fontosabb témák lezárásakor adnak osztályzatot. Nem korlátozza a testület a tanárok módszertani szabadságát abban, hogy tantárgy sajátosságainak megfelelően - maga döntse el, mely, a tantárggyal összefüggő tanulói teljesítményt érdemesít osztályzásra valónak. Közmegegyezés van arra nézve, hogy az osztályzásban optimális kombinációban kell kifejezésre juttatni az adott teljesítmény objektív értékét, illetve a tanulónak a tárgyban elért fejlődését. Az értékelés funkciói iskolánkban: •

a folyamatos munka visszajelzésének eszköze,

•

a tanulásra való érdekeltség megteremtésének eszköze,

•

az elvárt ismeretekhez való viszony, illetve mérték kontrolljának eszköze,

•

a többiekhez képest kialakult relatív helyzet meghatározásának eszköze,

•

sikert, kudarcot, a zenei pályán nélkülözhetetlen versenyorientációt jelez,

•

az önismeret kontrollja,

•

az elvárt képességek mérésének eszköze,

•

az előrehaladás mérésének eszköze.

Az értékelési rend kialakítása során az alábbi követelmények a mérvadóak: •

legyen egységes, áttekinthető,

•

legyen azonos feltételeket teremtő,

•

jelezze a sikert és a kudarcot, de "skatulyázás" nélkül,

•

jutalmazza a szorgalmat és a tehetséget,

•

a tanuló és szülei számára egyaránt jelezze a tanuló helyzetét,

•

tegye érdekeltté a gyermeket a jó döntések kiválasztásában.

124

Az értékelés formái iskolánkban: Személyes, verbális értékelés: A tanári, személyes értékelés jellege korrigáló, segítő, tanácsadó, orientáló. Többféle módon jelenhet meg: • A pedagógus személyiségéből eredő, szinte minden pillanatban jelen levő helyeshelytelen típusú szabályozó megnyilvánulások. •

A közösen végzett tevékenységekben megjelenő tudatos, rendszeres, szóbeli

értékelés. •

A pedagógus hosszabb beszélgetése, helyzetfeltárása szülővel, gyerekkel.

A teljesítmény értékelése: Közismereti és zenei tárgyakból a tanterv követelményei alapján értékelnek a szaktanárok. Az értékelés történhet osztályzattal (vizsgakoncert, szóbeli feleletek, dolgozatok, tesztlapok kitöltése) és szöveges értékeléssel pl.: megfelelt, jól megfelelt, kiválóan megfelelt (énekkar, zenekar esetében). A számonkérés konkrét módjait a tanterv tartalmazza. Közismereti tantárgyi minősítések: Általános követelmény: - Minden

nevelő

legyen

tudatában

a

tantárgyára,

évfolyamokra

vonatkozó

tantárgyakra

vonatkozó

minimumkövetelménnyel, amelyet a tanmenet tartalmaz. - A szülőket és tanulókat erről tanév elején tájékoztatni kell. Formája:

kiadvány

a

szaktanárok

minimumkövetelményekről. Felelős: - szaktanárok - igazgatóhelyettes

125

által

készített,

SZÓBELI FELELETEK: a.)

minden tantárgyból havonta 1 érdemjegy

b.)

heti 1-2 órás tantárgy esetében a szóbeli feladatok száma legalább 1 félévenként

c.)

heti 3-5 órás tantárgy esetében legalább 2 szóbeli feladat tantárgyanként

ÍRÁSBELI FELELETEK: a.)

Tartalmi és formai követelményei:

- az adott témakört dolgozza fel - a témazáró dolgozat feladatai az alábbi feltételeknek feleljenek meg (követhető irány): 30% ismeret 30% megértés 30% alkalmazás 10% kreativitás (magasabb rendű művelet) - ebben az esetben az osztályzatok kialakítása a következőkben érvényesül (33%-tól:2, 56%-tól:3, 76%-tól:4, 91%-tól:5.) - képi megjelenítési formája áttekinthető, olvasható, géppel írt, esztétikus legyen - jelölje meg a téma címét, a tanuló nevét, osztályát - a feladatok megfogalmazása egyszerű és világos, a tanulók életkorának megfelelő szintű legyen - a feladatlap tartalmazza az egyes feladatokért adható pontszámokat - lehetőség szerint 2 változatban készüljön (A, B csoport) b.)

Az íratással kapcsolatos követelmények:

- 1 héttel az írás előtt közölni kell a tanulókkal - egy nap maximum 2 témazáró dolgozatot írathatunk, melynek ütemezésében a szaktanárok tanév elején megegyeznek c.)

A javításra vonatkozó elvárások

- a dolgozatok javítását a megírató szaktanár végezze, - minden feladatnál írásban közölje az elért pontszámot, - teljesítményért kapott értékelést, - valamennyi témazáró dolgozat javítása terjedjen ki a helyesírás javítására is.

126

d.) A javítást kövesse összegző értékelés, amelynek ki kell terjednie: - a tantárgyi átlag kiszámítására, - a vártnál gyengébben teljesített feladatok okfeltárására, - valamennyi kijavított dolgozatot a tanuló megtekintheti. Értekezleteken az adott évfolyamon született mérési eredményeket összehasonlító elemzéssel értékeljük

Tanév vége: - A minimum színt alatt teljesítő tanuló legkésőbb május első hetében értesüljön a minimum szint alatti teljesítményéről. - A pótvizsgát megelőzően (júniusban) ismét kerüljön pontosításra a minimum követelmény, amely a továbbhaladáshoz szükséges. - A minimum szintet nem teljesítő tanulók a bizonyítvánnyal együtt írásban megkapják a pótvizsgára való felkészülés tananyagát, időpontját.

A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök - az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével - végzi. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az év végi osztályzat megállapításánál az egész évi teljesítményt kell figyelembe venni a naplóba beírt érdemjegyek alapján. Az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell. Az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz.

127

Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: - a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Az iskola megőrzi a hagyományos értékelési kategóriákat. Az osztályokban 5 fokozatú osztályzat-skálát alkalmazunk.

Ennek megfelelően az osztályzat akkor Jeles (5): ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindent alkalmazni is képes. Pontosan, szabatosan fogalmaz. Lényegre mutatóan definiál, saját szavaival is vissza tudja adni a szabályt. Tud szabadon, önállóan beszélni. Bátran mer visszakérdezni. Jó (4): ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási hibákat vét, definíciói betanultak. Közepes (3): ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, több hibával tesz eleget, többször rászorul a nevelői segítségre (javításra, kiegészítésre). Elégséges (2): ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Elégtelen (1): ha a tantervi követelményeknek a nevelői útbaigazítással sem tud eleget tenni. A minimumot sem tudja. Az értékelés dokumentálásának rendje: ÉRDEMJEGYEK: -

A tanuló naplóba beírt osztályzatáról az ellenőrzőbe is minden esetben történjen

bejegyzés, érdemjeggyel. - A tanuló szóbeli feleletéért kapott osztályzat kék tollal, a feleletet követően kerül az osztálynaplóba (szaktanár). - A témazáró dolgozat érdemjegye pirossal kerül a naplóba. - Pontozásra, szorgalmi feladatokra, versmondásra történő értékelés formája a szaktanár egyéni szabadságán múlik (zöld, fekete színnel).

128

AZ ÉRTÉKELÉS DOKUMENTÁLÁSA: • osztályozó napló (tanító, tanár) • tájékoztató füzet (tanító, szaktanár, osztályfőnök, igazgató) • munkafüzet, feladatlap, dolgozat stb. (tanító, szaktanár) • bizonyítvány (osztályfőnök) • jellemzés (osztályfőnök, hatóság kérésére) A számszerű értékelésben csak az osztályozó naplóban beírtak a hivatalosak, a minősítő osztályzatot csak a naplóba beírt érdemjegyek alapján lehet megállapítani. Az értékelésről a szülőt tájékoztatni köteles minden nevelő. Az értékelés egységesítését célzó szempontok: • a tantárgyi jegyek számának meghatározása • (Lehetőleg minden hónapra jusson 1-1 érdemjegy, szoktatási időszak figyelembe vételével.) • a szóbeli feleletek száma • (Kis óraszámnál félévenként legalább egy, magasabb óraszámnál 1:2 arány javasolt.) • Az írásbeli feleletek tartalmi és formai követelményei Pontozás, ponthatárok (33%=2, 56%=3, 76%=4, 91%=5.) Esszé típusú dolgozatok, illetve a szóbeli feleletek értékelési szempontjai (versmondás) Egy évig tárolni - gyűjtőmappa Törtjegy adásának kerülése Jegyek súlyozása (piros ill. más színek) Jegyek azonnali regisztrálása naplóban illetve ellenőrzőben -

Bukás feltételeinek meghatározása

-

Előre elkészített nyomtatott javító vizsgatesztek

- Osztályozó vizsga témáit előre közölni kell a tanulóval - A tanuló a tantárgyhoz való hozzáállásának értékelése – a pontozási rendszer egységesítése. A fenti szempontokból adódó feladatok megoldása a szaktanárokra hárul. A megvalósítás ellenőrzése folyamatos, az igazgatóhelyettes végzi.

129

Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felkéri az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg a döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg a döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. Az év végi osztályzat az egész tanévi teljesítmény alapján, a naplóba beírt összes érdemjegy figyelembe vételével kerül megállapításra.

A javító vizsga lefolytatásának rendje:

Tantárgyak Matematika

Írásbeli

Szóbeli

+

+

Ki állítja össze? Ki hagyja jóvá? Beavatkozás szaktanár

Igazgatóhelyettes

szükség szerint az ig.

Magyar nyelv

+

+

szaktanár

Igazgatóhelyettes

Irodalom

szükség szerint az ig.

Történelem

+

szaktanár

Igazgatóhelyettes

szükség szerint az ig.

Idegen nyelv

+

+

szaktanár

Igazgatóhelyettes

szükség szerint az ig.

Fizika

+

+

szaktanár

Igazgatóhelyettes

szükség szerint az ig.

Kémia

+

+

szaktanár

Igazgatóhelyettes szükség szerint az ig.

Biológia

+

szaktanár

Igazgatóhelyettes

szükség szerint az ig.

Földrajz

+

szaktanár

Igazgatóhelyettes

szükség szerint az ig.

Zenei tárgyak

Szaktárgyfüggő

szaktanár

Igazgatóhelyettes

szükség szerint az ig.

130

Időpont: A javító vizsga napját az igazgató jelöli ki. • A vizsgáztatást 2 szakos nevelő végzi (adott szaktanár + 1 nevelő) • A vizsgáról jegyzőkönyv készül. • Az írásbeli felelet dokumentációját a vizsgáztató nevelők aláírva csatolják a pótvizsga laphoz. • Az osztályfőnök elvégzi a javító vizsga adminisztrációs munkáit. • Az eredményekről tájékoztatja az igazgatót. PANASZKEZELÉS: • Amennyiben a szülő vagy tanuló részéről a javító vizsga eredményét illetően kifogás merül fel, úgy ezt 3 napon belül írásban jelentheti be az igazgatónál. • Ennek a lehetőségéről a szülőt és tanulót a tanév elején kiadott minimum követelményeket tartalmazó dokumentumban tájékoztatni kell. Késések és ezzel kapcsolatos eljárások: Késésnek minősül, ha a tanuló az órakezdés után érkezik a tanórára. Ennek alapján a következő módon kell eljárni: - 3 késés után osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetés, - 6 késés után osztályfőnöki írásbeli figyelmeztetés. 10 késés felett az osztályfőnök személyesen megbeszéli a szülővel a megoldás lehetőségeit. A tanuló késésének egyéni elbírálása az osztályfőnök joga.

131

3.2. Jutalmazás – büntetés: Jutalmazás és büntetés: A jutalmazás és a büntetés az értékelés sajátos formái, fontos

pedagógiai

eszközök. Jutalmazás: Jutalmazásban részesül az a tanuló, aki a művészeti iskolai élet valamely területén tartós és kiemelkedő teljesítményt nyújt. Jutalmazási szempontok iskolánkban: • tartós és kiemelkedő tanulmányi munka (képességhez mérten) • példamutató szorgalom • szakmai tanulmányi versenyeken elért kimagasló eredmény • a város, megye kulturális életében való szereplés, fellépés A jutalmazás formái iskolánkban: •

szaktanári szóbeli dicséret

•

szaktanári írásbeli dicséret

•

tanszakvezetői – munkaközösség – vezetői szóbeli dicséret

•

tanszakvezetői – munkaközösség – vezetői írásbeli dicséret

•

igazgatói szóbeli dicséret

•

igazgatói írásbeli dicséret

•

nevelőtestületi írásbeli dicséret A dicséreteket a tanulóifjúság körében ismertetni kell. A szorgalmas és kiváló

eredményt

elért tanuló igazgatói,

nevelőtestületi

dicséretét

be

kell

vezetni

az

anyakönyvbe és a bizonyítvány „Jegyzet” rovatába is. A dicséretben részesült tanulót az évzárón az igazgató „Elismerő oklevél”-lel, könyvvel, CD-vel vagy más módon is megjutalmazhatja.

132

Büntetés: Büntetésben részesül az, az iskolai növendék, aki a házirendet megszegi, az iskolai élet normáit sértő magatartást tanúsít. A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül, melytől - indokolt esetben - el lehet térni. A büntetés nevelési eszköz, ezért megtorló vagy megalázó nem lehet. A büntetés

mindenkor

alkalmazkodjon a tanuló életkori sajátosságaihoz és álljon arányban a terhére felrótt magatartással. Büntetési fokozatok: • Szaktanári figyelmeztetés (szóban vagy írásban) helytelen magatartás vagy a tanulmányi kötelezettségek elhanyagolása esetén • Szaktanári intés (írásban) a fegyelmezetlenség, mulasztás ismétlődésekor • Igazgatói figyelmeztetés súlyos vétség esetén • Igazgatói intés a „zeneiskola” egészét érintő súlyos vétség esetén • Igazgatói megrovás a „zeneiskola” egészét érintő súlyos vétség ismétlődésekor vagy nagyon súlyos esetben Fegyelmi eljárás A jutalmazásnál figyelembe kell venni a dicséreteket és büntetéseket is. A jutalmazás és büntetés alkalmazásánál - indokolt esetben - nem kell a fokozatok betartásához ragaszkodni. A jutalmazásokat és büntetéseket a főtárgyi naplóba is be kell vezetni. Az értékelésre, osztályzásra vonatkozó irányelveket, valamint a jutalmazási és büntetési fokozatokat a tanév elején a növendékekkel, valamint a szülőkkel ismertetni kell.

133

Fegyelmi eljárás A közoktatási törvény 76-77. §-a szabályozza a tanulók fegyelmi és kártérítési felelősségét. Ez alapján a fegyelmi büntetés lehet: - megrovás - szigorú megrovás - kedvezmények, juttatások csökkentése illetve megvonása - kizárás az iskolából A jogerős fegyelmi határozatot

a

főtárgyi

naplóba,

anyakönyvbe is be kell jegyezni.

Szakközépiskolában alkalmazott jutalmazások, büntetések: Jutalmazások: 1. Osztályfőnöki szóbeli dicséret 2. Osztályfőnöki írásbeli dicséret 3. Igazgatói elismerés (az osztály előtt ismertetni kell) 4. Igazgatói dicséret, írásban 5. Nevelőtestületi dicséret (a 4-5. fokozatot a tanulóifjúság előtt ismertetni kell) Büntetések 1. Osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetés 2. Osztályfőnöki írásbeli figyelmeztetés 3. Osztályfőnöki intés 4. Osztályfőnöki megrovás 5. Igazgatói szóbeli, vagy írásbeli figyelmeztetés 6. Igazgatói intés 7. Igazgatói megrovás 8. Nevelőtestületi megrovás 9. Fegyelmi eljárás (az 5-8. fokozatot a tanulóifjúsággal ismertetni kell)

134

az

ellenőrzőbe

és

az

A jutalmazásoknál figyelembe kell venni a szaktanári magatartási dicséreteket, illetve büntetéseket. A jutalmazás és büntetés alkalmazásainál - indokolt esetben - nem kell a fokozatok betartásához alkalmazkodni, azonnal magasabb fokozatú jutalmazás vagy büntetés is adható. A jutalmazásokat, illetve büntetéseket a magatartás és szorgalom osztályzatok megállapításánál figyelembe kell venni, és attól csak a nevelőtestület határozata alapján lehet eltérni. A jutalmazások és büntetések az ellenőrző könyv mellett minden esetben az osztálynaplóba is kerüljenek beírásra a "megjegyzési" részbe (akitől és amikor a gyermek azt kapta). Az értékelésre, osztályzásra vonatkozó irányelveket, valamint a jutalmazási és büntetési fokozatokat a tanév elején (ha szükséges folyamatosan) a gyermekkel és a szülőkkel ismertetni kell. Elismerések −

Háziversenyek (tanulmányi, művészeti, sport stb.) I - III. helyezett osztályfőnöki

írásbeli dicséret −

Városi - területi versenyek I. helyezett igazgatói dicséret, II - III. helyezett szaktanári

dicséret −

Országos versenyek I - VI. helyezett igazgatói dicséret

135

4. Tanulói esélyegyenlőség: A szociális hátrányok enyhítésében nagy szerepet tulajdonítunk annak, hogy minden gyermek számára egyenlően jó feltételeket, gazdag anyag választékot, jó felszerelést, kiváló személyi feltételeket biztosítsunk, ugyanis ez a legfontosabb feltétele a pedagógiai program eredményes megvalósulásának. Iskolánk Térítési-, tandíj szabályzatában foglaltak szerint szociális rászorultság esetén térítési-, illetve tandíj kedvezményben vagy mentesség adható.

Segítséget nyújtunk a növendékeknek a követelményrendszer könnyítéseként szolfézs tanórák látogatása alóli felmentéssel, hogy középiskolai tanulmányaik mellett is részt tudjanak venni az alapfokú művészeti oktatásban.

A növendékek részére a hangszerparkunkból hangszerkölcsönzési, kottatárunkból kották, kiadványok kikölcsönzési lehetőségét biztosítjuk. Fogyatékkal élő tanulóink számára a terembeosztások készítésekor nagy gonddal vesszük figyelembe igényeiket (pl. látássérült növendékünk hangszeres órája illetve kötelező tárgyi óráját a földszinti termekbe szerveztük).

B) Szakközépiskola:

4.1.Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok: A nevelési terület iskolánkban jelentkező alapproblémái: - A zeneművészeti képzésben résztvevő tanulók személyiségfejlődésének kettőssége (ti. a művészeti képzésben szabadon érvényesülő személyiség összetevők és a közismereti képzésben

standardizált

ütközése)

követelmények

általában

több

tanulói

kudarcot

„eredményez” a közismereti képzés területén. - A másik alapprobléma a rendkívüli zenei képességekkel iskolánkba kerülő roma fiatalok tanulási nehézségei. E fiatalok legtöbbje kiváló zenei dinasztiák gyermekeként kerül az iskolába. Anyagi téren nincsenek hátrányos helyzetben, sőt gondos, szerető család veszi őket körül. Zenecentrikus beállítottságuk azonban a közismereti tárgyak tanulásában okoz gondot.

136

- A 9. évfolyamos tanulók közül néhányan a középiskolába kerüléssel, az iskolatípusváltással kapcsolatban élnek meg tanulási problémákat. A folyamat tartalma: Az iskolai oktató-nevelő munkánk célja, hogy mindenki számára biztosítsa a felemelkedés esélyét megteremtő minőségi oktatást. A gyerekek iskolai kudarcainak következtében

személyiségük

nem

fejlődik

kellően,

nehezebbé

válik

társadalmi

beilleszkedésük. Megpróbálunk segíteni diákjainknak a tanulási kudarcok leküzdésében, a hátrányok ledolgozásában. Tanulási zavaron minden olyan lemaradást, zavart értünk, amely az iskolai tanulást hátrányosan befolyásolja. Igyekszünk feltárni a tanulási kudarcot, nehézséget előidéző okokat: - a részképességek hiányait, zavarait, - a magatartási rendellenességeket, - a nem megfelelő tanulási magatartást felismerni.

Alkalmazási terület: −

az iskola valamennyi tanulója (felismerése bizonyos szakaszában)

−

a kiválasztott tanulók (fejlesztés szakaszában)

137

A folyamat leírása: Tevékenység

Módszer

Felelős

Határidő

− képességek felmérése iskolába − lépéskor − képességek felmérése az iskoláztatás folyamán pl: induktív gondolkodás mérése

szaktanárok

−

tanév eleje

−

− szaktanár, osztályfőnök

folyamatos

1. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felismerése −

megfigyelés

− dokumentumelemzés (a tanuló − iskolai produktumainak célirányos áttekintése)

− tanév eleje, illetve szaktanár, osztályfőnök folyamatos

−

−

szaktanár osztályfőnök−

folyamatos

−

szaktanár osztályfőnök−

első félév

−

pedagógus

−

folyamatos

beszélgetés (gyerekkel, szülővel)

− a tanulók tanulási szokásainak felmérése − egyéni (képesség) fejlesztés (fejlesztési terv alapján) −

differenciált tanóravezetés

−

minden pedagógus

−

folyamatos

−

korrepetálás

− érintett pedagógus, korrepetálást vezető pedagógus

−

folyamatos

− mentesítés bizonyos tárgyak, illetve − szaktanár, értékelési módszerek alól osztályfőnök, igazgató 2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztése − −

− iskolavezetés, szaktanár

csoportbontás

− tanév eleje, illetve folyamatos − tanév eleje, és félévkor

tanulásmódszertan, tanulás tanítása −

osztályfőnök, szaktanár − tanév eleje, illetve folyamatos − a tanulási zavarokkal küzdő tanulók − szaktanár, − folyamatos speciális szakemberekhez történő osztályfőnök, középfokú 3. A tanulási kudarcnak irányítása (Nevelési Tanácsadó) igazgató-helyettes kitett tanulók fejlesztése (iskolán kívül) − dokumentumelemzés (a tanuló − iskolai produktumainak célirányos áttekintése) 4. A fejlesztés hatékonysága, értékelés −

− szaktanár, osztályfőnök

tanév vége

−

− folyamatos illetve szaktanár, osztályfőnök tanév vége

− tanulmányi eredmények elemzése (dokumentumelemzés)

−

− szaktanár, osztályfőnök

tanév vége

−

−

szaktanár osztályfőnök−

tanév vége

megfigyelés

beszélgetés (gyerekkel, szülővel)

138

4.2. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység:

Célunk: A szociális hátrányokkal küzdő tanulóink problémáinak csökkentése. Szociálisan hátrányos helyzetűeknek tekintjük azokat a diákokat, akiknek családjában olyan kevés a havi jövedelem, hogy emiatt a családnak megélhetési problémái vannak. A növekvő munkanélküliség, a válások számának emelkedése miatt a szociális hátrányokkal küszködő tanítványaink száma évről évre folyamatosan nő.

Tevékenység

Módszer −

Felelős

megfigyelés

1. A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók felismerése

−

osztályfőnök, osztályban tanító tanárok, kollégiumi csoportvezetők

− középfokú igazgatókapcsolatfelvétel a helyi családsegítő szolgálattal helyettes − rendeletek figyelése és − osztályfőnök, középfokú alkalmazása pályázatfigyelés (esély igazgató-helyettes, 2. A szociálisan hátrányos egyenlőség, stb.) minőségirányítási csoport tagjai, helyzetű tanulók anyagi tankönyv-felelős − tanulmányi kirándulás támogatása támogatása, a lehetőségek − tankönyvtámogatás feltárása − ingyenes tankönyvhöz juttatás 3. Az iskolánk nyújtotta nem − differenciált foglalkozás − osztályfőnök, szaktanárok anyagi jellegű segítés − felzárkóztatás − egyéni foglalkozás −

Határidő −

szeptember 30, illetve folyamatos

− −

október 15, illetve folyamatos szeptember 30, ill. folyamatos

−

folyamatos

Ingyenes iskolai szolgáltatások: A Közoktatásról szóló törvény 114.§ 4. pontja alapján nem kérünk anyagi ellenszolgáltatást olyan iskolán, tanórán kívül megszervezett pedagógiai programokért (pl. múzeumlátogatási belépődíjak) amelyek a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódnak, a tananyag feldolgozásához szükségesek – a kerettantervben illetve az éves tanmenetben is szerepelnek – s valamennyi érintett tanulóra kötelező jelleggel vonatkoznak.

139

A tankönyv kiválasztásánál és tankönyvrendelésnél a 2001. XXXVII. Tv. 8.§ új előírásait vesszük figyelembe. A hangszert, mint tanulóeszközt az iskola anyagi erőforrásainak függvényében biztosítja térítésmentesen. Alapfokon a hangszerek kölcsönzéséért a tanulók hangszerkölcsönzési díjat fizetnek.

4.3. SNI tanulók integrálása: Iskolánk céljának tekinti, hogy az esélyegyenlőség megteremtése érdekében integrált oktatás-nevelés keretében biztosítsa a SNI tanulók sikeres beilleszkedését, tanulmányi előrehaladását és optimális fejlődését. A zenei tehetség nem mindig kapcsolódik egyéb részképességek magas fejlettségi szintjéhez, ezért különös gondot fordítunk azon tanulóinkra, akik a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető vagy organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdenek. Célunk, hogy a sikeres érettségi után a zenei illetve társterületi felsőoktatásban adottságaiknak megfelelően folytathassák tanulmányaikat. Fejlesztési formák: Tanórákon: differenciált, egyénre szabott módszerekkel törekszünk a fejlesztés legkedvezőbb lehetőségeinek biztosítására, szem előtt tartva az egyéni képességeket és az eltérő fejlődési ütemet. Tanórákon kívül: •

korrepetálás

•

fejlesztő-felzárkóztató foglalkozások

Intézményi kereteken túl: •

együttműködés a szakszolgáltatókkal (Beszédjavító, Nevelési Tanácsadók,

Pedagógiai Szakszolgálat) A tanuló valamely tantárgyból vagy tantárgyakból minősítés alóli felmentésre jogosult, ha a szakértői véleményben ez megfogalmazásra került. A tanulók munkájának értékelése és vizsgára bocsátása a Ktv.-ben foglaltaknak megfelelően történik.

140

III. A Pedagógiai-, Nevelési Programmal- Helyi Tantervvel kapcsolatos intézkedések 5.

A pedagógiai program érvényességi ideje

6. A pedagógiai program érvényességi ideje Az iskola 2009. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre – azaz 2009. szeptember 1. napjától 2013. augusztus 31. napjáig szól.

7. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1.

A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a

nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok) minden tanév végén értekezlet keretén belül értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. 2.

A 2012-2013. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes

– minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia. 3.

A nevelőtestület felkéri a tanszakvezetőket és a közismereti tanárok képviselőjét, hogy a

pedagógiai programban leírtak megvalósulását a 2011-2012. tanév lezárását követően átfogóan elemezze. Az iskola 2009. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre – azaz 2011. szeptember 1. napjától 2015. augusztus 31. napjáig szól.

141

8.

A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata

4.

A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a

nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok) minden tanév végén értekezlet keretén belül értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. 5.

A 2014-2015. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai

program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia. 6.

A nevelőtestület felkéri a tanszakvezetőket - munkaközösség – vezetőket és a

közismereti tanárok képviselőjét, hogy a pedagógiai programban leírtak megvalósulását a 2013-2014. tanév lezárását követően átfogóan elemezze.

142

9.

A pedagógia program módosítása

1.

A pedagógia program módosítására:

Az iskola igazgatója A nevelőtestület bármely tagja A tanszakok, a közismereti tanárok szakmai munkaközössége Az iskola fenntartója tehet javaslatot. 2.

A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül a szülői

munkaközösség, ill. diák-önkormányzat képviselői útján javasolhatják. 3.

A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó

jóváhagyásával válik érvényessé. 4.

A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1.

napjától kell bevezetni.

10.

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala

1.

Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára

megtekinthető. 2.

A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, ill.

intézményeknél tekinthető meg: • Az iskola fenntartójánál • Az iskola irattárában • Az iskola könyvtárában • Az iskola nevelői szobájában • Az iskola igazgatójánál • Az igazgatóhelyetteseknél

143

IV. Legitimációs záradék: A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása 1. A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat .….. év ………….. hó ….. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: …………………………………………… …………………………………….. az iskolai diákönkormányzat vezetője 2. A pedagógiai programot az iskolai tantestület .….. év ………….. hó ….. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: …………………………………………… …………………………………….. a tantestület képviseletében

3. A pedagógiai programot az szülői munkaközösség a .….. év ………….. hó ….. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

Kelt: …………………………………………… …………………………………….. a szülői munkaközösség elnöke 4. A pedagógiai programot a nevelőtestület a .….. év ………….. hó ….. napján tartott ülésén elfogadta.

Kelt: …………………………………………… …………………………………….. igazgató 5. A Hermann László Zeneművészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény pedagógiai programját Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a .….. év ………….. hó ….. napján tartott ülésén jóváhagyta.

Kelt: …………………………………………… …………………………………….. polgármester

144