I.
Az emberkereskedelem jellemzői, nagyságrendje, trendjei 1. Toló és húzó tényezők
Az emberkereskedelem az utóbbi évtizedekben világszerte egyre súlyosabb problémává vált. A Dél-Kelet-Ázsiából, Latin-Amerikából és Afrikából kiinduló kereskedelem mellett, a 90-es évektől mind nagyobb méreteket ölt az Európán belüli (Közép-Kelet-Európából Nyugat-Európába irányuló) nőkereskedelem. Létezik ugyanakkor egy "keletről keletre" típusú forgalom is, a gazdaságilag szegényebb országokból a valamivel tehetősebbek irányába és ugyancsak megjelent és egyre jelentősebbé válik az egy adott országon belüli emberkereskedelem 1 jelensége. Az emberkereskedelemnek számos oka van keresleti és kínálati oldalon egyaránt. A határokon átívelő emberkereskedelem vonatkozásában az úgynevezett. toló és húzó tényezők 2 (push and pull factors) nagy szerepet játszanak az áldozatok sérülékennyé válásában. Gazdasági okok A gazdaságilag szegény országok, – ahol alacsonyabbak a bérek és magas a munkanélküliség aránya, lehetőségek hiánya, nemi diszkrimináció – célországai a munkaerőt verbuváló emberkereskedelemnek vagy a szexturizmusnak, illetve mindkettőnek. Ez arra mutat, hogy a helyi kliensek és az utazó kliensek igényeit egyaránt igyekeznek kielégíteni, akár a szexiparban foglalkoztatottak (vagy abba kényszerítettek), akár a kliensek utaztatásával. Igen fontos, hogy az emberkereskedelem megelőzése kapcsán a keresleti oldalon célul tűzzük ki, a szexuális szolgáltatás és az olcsó munkaerő iránti kereslet csökkentését. Ide tartoznak a nemek esélyegyenlőségéről szóló oktatási programok és az 3 információs kampányok. Munkanélküliség, szegénység Az elmúlt években több nyugat-európai ország megszigorította a beutazás feltételeit, a tartózkodási, illetve munkavállalási engedély kibocsátásának a szabályait. A szegényebb országokból kiinduló migráció így megtorpan a lezárt határoknál, s a mindenre elszántak, akik a teljes reménytelenségből indultak, a visszafordulás elkerülése érdekében bármely nagy kockázat vállalására is késznek mutatkoznak. A migrációt ilyenkor a szegénység motiválja, s a cél a külföldi munkavállalás, a túlélés egyetlen lehetőségeként. A családegyesítésen, vagy bizonyos gazdasági szektorokban történő munkavállaláson kívül azonban gyakran csak jól szervezett csatornákon át érhető el az óhaj: a kivándorlás. Ez a tény sajnálatosan bátorítja az erre szakosodott, szervezett bűnöző csoportok tevékenységét, működését. A szegénység női arca, a nemek közti egyenlőség hiánya A nagy migrációs hullámnak egyre több női résztvevője van, akiket otthon, hazájukban toboroznak, – bizonytalan és előnytelen feltételekkel – a külföldi munkavállalásra. A külföldi női munkavállalást a nemek közti egyenlőség hiánya, a nők elleni erőszak, a szegénység feminizációja, a bizonytalan, sőt kilátástalannak tűnő jövőkép is erősíti. Vannak, akik saját kezdeményezésükre hagyták el szülőföldjüket s később, a célországban kényszerültek arra, hogy – háztartási alkalmazottakat vagy prostituáltakat közvetítő – kétes ügynökségek révén 1
Kézikönyv az emberkereskedelemről, 1-4 kötet, benne Fehér Lenke : Általános ismeretek és módszertan, IOM, Budapest 2004 2 Anna Corvinus: „Protect all victims’ human rights” pp. 27-32. In: The OSCE challenged. NGO conference on Human Rights in the OSCE Region, paralell to the 11Th Meeting of the OSCE Ministerial Council, Maastricht, December, 2003. 3 Brüsszeli Nyilatkozat (BNY) Az emberkereskedelem megelőzéséről és az ellene folytatott harcról. Brussels Declaration on Preventing and Combating Trafficking in Human Beings 18-20. September, 2002. http:/europa.eu.int/justice_home/news/information_dossiers/conference_trafficking/documents/declaration_1 709. pdf.
1
jussanak munkához. Az emberkereskedelem módszerei egyre árnyaltabbá válnak a külföldi, „jól fizető”, vonzó karriert ígérő munkára toborzás terén, s az utazási feltételek egyszerűbbé válásával újabb és újabb országokkal gazdagodik a célországok palettája. Az Európai Unióhoz 2007. január elsején csatlakozott Románia és Bulgária tekintetében például hangsúlyozandó, hogy emberkereskedelem tekintetében mindkét ország kibocsátó országnak tekinthető, állampolgárai a csatlakozás eredményeként jelentősebb akadályok nélkül utazhatnak azon országokba melyek az emberkereskedelem szempontjából célországnak minősülnek (mindez az emberkereskedők tevékenységét is segíti). A jobb életkörülmények iránti vágy A biztatóbb jövőkép, a magasabb életnívó, a jobb élet- és munkakörülmények (vagy azok képzete), a kalandvágy, a gyors meggazdagodás ígérete, mind olyan tényezők, melyek az ún. húzó tényezők közé tartoznak. Az Európából származó, sértettek száma az emberkereskedelem terén kétszeresére, illetve háromszorosra nőtt a 90-es évek eleje óta 4 (Belgiumban, Ausztriában, Hollandiában, Németországban). Ugyanakkor a kelet-középeurópai országok egymástól is jelentősen eltérő gazdasági helyzete elindította az ezen országokon belüli forgalmat, a jobb megélhetést biztosítók irányába (elsősorban a Cseh Köztársaság, Lengyelország, Magyarország felé). A szervezett bűnözés 5
A Transznacionális Szervezett Bűnözésről szóló ENSZ Egyezmény meghatározza a szervezett bűnözés fogalmát és az ellene folytatott küzdelem kereteit. Az EU országaiban a szervezett bűnözés elleni küzdelem több színtéren is zajlik. E cél szolgálatában áll többek között a korrupció és a pénzmosás elleni intézkedések sora. Az Amszterdami Szerződés általában a bűnözés (tehát annak szervezett és a nem szervezett formái) megelőzésének fontosságát hangsúlyozza az EU politikájában, a szabadság, biztonság és igazságosság megteremtése érdekében. Az 1997. április 28.-án, az EU Tanácsa által elfogadott Akcióterv a Szervezett Bűnözés Ellen, számos ajánlást tartalmaz, amelyek nem kizárólag a szervezett bűnözés elkövetőire, hanem a szervezett bűnözést megkönnyítő tényezőkre is vonatkozó 6 intézkedéseket szorgalmaznak. Az emberkereskedelem országhatárokon túllépő probléma, amely érinti a kiindulási, a célországokat és – sok esetben – a tranzit országokat is. Az emberkereskedelem szervezett formájánál, a szervezettség különböző szintjeit különböztetjük meg (magasan, közepesen és alacsonyan szervezett hálózatok). A rendkívül magas szervezettségű emberkereskedelem elleni küzdelem igen nehéz, ezért nemzetközi és európai szinten egyaránt folytonos, összehangolt intézkedésekre, stratégiára, cselekvési tervre van szükség a jelenség elleni hatékonyabb fellépés 7 érdekében.. Mindezek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az ilyen típusú, az emberi jogok teljes tagadásaként jellemezhető bűncselekmények áldozatai kikerülhessenek a szervezett bűnözés szorításából. A szegénység, munkanélküliség és a jobb életkörülmények iránti vágy által motivált migráció növekedésében nem kis szerepe volt és van a szervezett bűnözés eszköztárának: a rafinált és folyamatosan változó toborzási módszerektől az erőszakig terjedő skálán. Igen nehéz megállapítani, hogy a külföldi szexmunkára vállalkozás esetén hol ér véget az önkéntesség, a 4
Background Study on Basic Principles for a Code of Conduct within the Member States of the EU to Prevent and Combat Traffic in Women. The Hague, STV. 1996. p. 64. 5 Transznacionális Szervezett Bűnözésről szóló ENSZ Egyezmény, United Nations Convention against Transnational Organised Crime, 2000, Magyarország, 2006 december 22-én ratifikálta. Journal of the United Nations No. 2006/248 6 H. G. van der Bunt-C. R. A. van der Schoot: A szervezett Bűnözés megelőzése, Prevention of Organised Crime. BJU 2003 WODC, No.215 p. 69. 7 The Use of the Special Part of Penal Law in the Fight Against Organised Crime in Hungary. Hungarian National Report. (Balázs József Gellér – Lenke Fehér) In: International Penal Law Revue, AIDP, 1999. 389405 o.
2
szabad választás és hol kezdődik a kényszer. Tény azonban, hogy a kizsákmányolás valamely eleme mindig jelen van. A nő függő, kiszolgáltatott helyzetével visszaélve, vagy szándékosan ilyen helyzetet teremtve a szervezett bűnözői csoportokat csak a profitszerzés motiválja. E jelenségek ellen tehát nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt fel kell lépni és ez rendszeres információcserét, összehangolt együttműködést igényel. Az emberkereskedelemre ható társadalmi tényezők Kereslet 8
KÍNÁLAT LEGITIM ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁG HIÁNYA
KERESLET IGÉNY A NŐI MUNKAERŐRE
TELJES
az informális, alulfizetett, rossz munkafeltételek munkanélküliség, szociális programok hiánya, között végzett munkára gazdasági függetlenség hiánya (marginalizáció, szabályozatlanság, rejtettség, visszaélés kockázata) MIGRÁCIÓ ÉS SZEGÉNYSÉG IGÉNY A KÜLFÖLDI NŐI MUNKAERŐRE FEMINIZÁCIÓJA háztartási, betegápolási, gondozási munka Információ hiánya, kockázatok fel nem ismerése, nők elszegényedése, kitörési vágy, utazási vágy TÁRSADALMI NEMEK ALAPJÁN AZ EMBEREKERESKEDELEM TÖRTÉNŐ DISZKRIMINÁCIÓ ÉS ERŐSZAK JÖVEDELMEZŐSÉGE társadalmi- és munkaerő-piaci egyenlőtlenség, határokon átívelő szervezett bűnözés, pénzmosás, munkahelyi problémák (előmenetel, bizonytalan legális üzletekbe való befektetés, alacsony egzisztencia, szexuális zaklatás), családon belüli kockázat, magas profit erőszak HAGYOMÁNYOS TÁRSADALMI SZEXUÁLIS ATTITŰDÖK ÉS GYAKORLATOK IGÉNY
SZOLGÁLTATÁS
IRÁNTI
a nők elleni erőszak eltűrése, esélyegyenlőség tolerált vagy legalizált prostitúció, hiánya, megcsontosodott patriarchális szemléletés családmodell szexturizmus promóciója manipulált, kontrollált nők a nők és gyermekek emberi jogainak az emberkereskedelem áldozatának nem nem kellő tisztelete megfelelő jogvédelme az emberkereskedelem szabályozásának problémái
II.
jogi
az emberkereskedelem elleni fellépés hiányosságai (felderítettség hiánya, korrupció)
Toborzási módszerek az emberkereskedelemben
Az emberkereskedelem elkövetői a legkülönbözőbb módszerekkel próbálják toborozni az áldozatokat, teljes vagy részleges félrevezetéssel, kényszerítéssel. A leggyakrabban bárokban, kávéházakban, diszkókban és más nyilvános szórakozóhelyeken tesznek vonzó ajánlatot a nekik 8
A táblázat a Stop Violence against Women programme, Minnesota Advocates for Human Rights http://www.stopvaw.org és a Nő és gyermekkereskedelem szexuális kizsákmányolás céljából című IOM 2002 Zagráb kiadvány alapján készült
3
tetsző lányoknak, nőknek. Gyakorta a családtagok vagy a barátok révén próbálják megközelíteni a kiszemelt áldozatot, (személyes kapcsolaton alapuló) máskor hirdetések útján próbálják elérni a potenciális áldozatokat: munkát (au-pair, háztartásvezető, pincérnő, fotómodell), tanulási lehetőséget ajánlva, az írott vagy elektronikus sajtó útján, illetve az internet révén. Ügynökségeken keresztül is igyekeznek elérni az áldozatokat, elsősorban munkaközvetítő, házasságközvetítő vagy utazási ügynökségek révén. Az áldozatok elérésének legdurvább eszköze az emberrablás. Az emberkereskedelem első fázisa a toborzás, melynek során az emberkereskedők a kiindulási országban, változatos módszerekkel arra törekszenek, hogy az áldozatok bekerülve az emberkereskedelem mechanizmusába, függőségi, kiszolgáltatott 9 helyzetbe jussanak. egyéni toborzási módszerek különböző nyilvános helyeken (bárok, diszkók, klubok) Az emberkereskedelemre szerveződött csoportok személyes, közvetlen módszereket is alkalmaznak. Szórakozóhelyeken, diszkókban ismerkedve, – sokszor a kiválasztott személy családját is megközelítve, – jólétet, karriert ígérve, igyekeznek meggyőzni őket a külföldi táncosnői vagy más természetű munkavállalás előnyeiről. A toborzás hatására, a felkínált kedvező munkaalkalom reményében sok nő önként utazik külföldre, ám vagy a munka jellegét vagy a munkafeltételeket illetően megtévesztik őket. Jól fizetett állást, házasságot ígérnek a célországban, s e helyett prostitúció vagy rabszolgasághoz hasonló bánásmód vár rájuk. (Így például egy fiatal nőt külföldi elkövetők közvetítésével, külföldi munkára szerződtettek. Ennek értelmében, bárban, felszolgálóként dolgozott volna, kiugróan magas munkabérért. A helyszínre megérkezvén azonban a sértettet szexuális szolgáltatás nyújtására kényszeríttették. A sértett, akinek végül sikerült megszöknie és hazajutnia, súlyos pszichés traumát szenvedett el a megtörtént események következtében.) informális hálózat révén történő toborzás (barátok, családtagok, ismerősök) A közeli hozzátartozókba, barátokba vetett töretlen bizalomra építenek az elkövetők, amikor őket meggyőzve, előnyöket ígérve és adva közelítik meg a potenciális áldozatokat. Ez a módszer rendkívüli törést, szinte visszavonhatatlan károkat okoz az áldozat későbbi életében, kapcsolatrendszerében, hiszen azokban csalódik, akik iránt korábban a legteljesebb bizalmat tanúsította. Gyakori eset, hogy a szexipar menedzserei hirdetési újságokban, napilapokban és magazinokban hirdetnek. A hirdetések „lélektanát” érdemes figyelemmel kísérni és elemezni. Elsősorban könnyű, jól fizető külföldi munkát (fotómodell, modell, táncosnő, felszolgáló, babysitter, stb.) ígérve keltik fel az érdeklődést, törekedvén a hirdetést olvasó gyanakvásának elaltatására és a kételyek, bizonytalanságok eloszlatására. A lényeg mindenképpen a munka vonzó, reflektorfénybe állító, vagy fizikailag „nem megerőltető” jellegén van. A másik fontos elem a kilátásba helyezett kiugróan magas jövedelem, amelyet sokszor precíz számokban is megjelenítenek. S az utolsó kételyeket is eloszlatandó, a hirdetés még tartalmazza, hogy előképzettség, nyelvismeret nem szükséges és nem feltétele a munkáltatásnak. Az erotikus munkánál a hangsúlyt a kedvező feltételekre (pl. „lányoknak még mindig ragyog a nap Spanyolországban”.) igényes vendégkörre, luxus körülményekre vagy éppen a szexmentességre helyezik, (mely utóbbi nem feltétlenül igaz), és a napi több tízezer vagy százezer Ft-os nagyságrendű jövedelemre. hirdetés, ügynökségek, internet útján (külföldi, jól fizető munka, tanulási lehetőségeket ajánlva) Különböző munkaközvetítő, házasságközvetítő, utazásszervező és más ügynökségek is segítenek a potenciális áldozatok elérésében és megnyerésében, illetve közreműködnek az úti okmányok beszerzésében, valamint a kiutaztatás megszervezésében. Az ügynökség a legalitás látszatát erősíti és a meggyőzésben is segít. A technika új vívmányai közül az Interneten történő
9
Forrai, J.: Ne dőlj be! Emberkereskedelem megelőzése, Középiskolai Oktatási program Nemzetközi Migrációs Szervezet, IOM Budapest 2004 p 18-20,
4
hirdetések lehetőségével is gyakran élnek az emberkereskedelem aktív résztvevői, s a gyors, személytelen, hatékony kapcsolat lehetőségét igyekeznek kihasználni. erőszakos bűncselekmény révén (emberrablás) Az eszköztár legdurvább eszköze a sértett elrablása. Előfordult pl. hogy egy vidéki lakodalom után egy fiatal leányt arra kényszerítettek, hogy beszálljon egy gépkocsiba, és a sértett már csak a határ túloldalán fogta fel, hogy mi is történt vele. Az elkövetők ugyanis a sértettet eladták egy 10 szex-klubnak. A leggyakrabban ajánlott tevékenységek jól fizető háztartási munka, au-pair, betegápolás, gyermekfelügyelet, táncosnői, fotómodell, más művészi pályák más, képzettséget nem igénylő, magasan fizetett munka bárokban, klubokban felszolgálói, erotikus munka külföldi tanulási lehetőség házasság, partnerkapcsolat. Emberkereskedelem fázisai
III.
Az emberkereskedők a toborzást követően – ha külföldre irányuló emberkereskedelemről van szó –, megszervezik az áldozat cél-országba juttatásának módját és útvonalát. Ez gyakran nem a legrövidebb út, hanem esetleg több országon történő átutazást, több állomást, esetleg gyűjtőhelyet is magában foglal, a kiinduló és a tranzit országban egyaránt, egészen a célországig. A szervezett bűnözés keretében történő elkövetés tipikus velejárója, hogy a sértetteket valamely városban összegyűjtik és csoportosítják, majd különböző tranzit- és célországok felé irányítják. Sokszor már az ún. gyűjtőhelyen súlyos megaláztatást, bántalmazást kell 11 elszenvedniük a bűncselekmény áldozatainak. Az útiokmányok beszerzése, az utaztatás megszervezése, illetve finanszírozásának megelőlegezése, általában az elkövetők feladata, s ez 12 már önmagában is nagyfokú függőséget jelent az áldozat számára. A határátlépés történhet közúton, vízi vagy légi közlekedési eszközzel vagy gyalog átkelve a zöld-határon, illetve a vízi határszakaszon. A célországba történő belépés legális és illegális csatornákon keresztül egyaránt zajlik. A belépés gyakran hamis vagy hamisított útlevéllel történik, az sem ritka, hogy az emberkereskedelem áldozata embercsempészet révén – a zöld határon átjutva, vagy autóban, hajóban, konténerben, vonatban elrejtve – jut be a célországba. A cél- vagy tranzit országba történő belépés módja: Legális-érvényes útiokmányokkal Illegális-hamis vagy hamisított útiokmányokkal Embercsempészet útján Még ha az országba történő belépés módja legális is, az illegális munkavégzés, a vízum lejárta utáni ott-tartózkodás és egy sor más ok következtében, a sértett hamar az illegalitás területére kerülhet. Az emberkereskedők célja az, hogy az áldozat kizsákmányolása útján minél nagyobb profitra tegyenek szert, minél kisebb kockázattal. Ennek érdekében igyekeznek az áldozatokat folyamatosan függőségben, fenyegetettségben, kontroll alatt tartani. A legális útiokmánnyal nem rendelkezés ténye és a fenyegetettség érzése egyaránt a szökés megelőzését segíti. A
10
Forrai, J.: Ne dőlj be! Emberkereskedelem megelőzése, Középiskolai Oktatási program Nemzetközi Migrációs Szervezet, IOM Budapest 2004 p 20-22 , 11 Az emberkereskedelem egézségügyi vonatkozásai, képzési anyag The Mental Health Aspects of Trafficking in Human Beings, IOM, Budapest 2004 p53 12 Emberkereskedelem megakadályozása Kelet Európában és Közép Ázsiában, kutatási beszámoló, Counter Trafficking in Eastern Europe and Central Asia, IOM, 2003 Bécs
5
megalázás, a fizikai, pszichikai és szexuális erőszak, a kínzás, rettegésben tartás mind ezen eszköztár részei. A leggyakrabban a következő mechanizmusokat alkalmazzák: adósságkötelék: Az elkövetők az áldozatokra az eltúlzottan magas útiokmány- és utazási költségeken, a munkaközvetítői jutalékon túl a szállás, ellátás költségeit is ráterhelik, amelyek visszafizetéséig nem hagynak más választási lehetőséget az áldozat számára, mint a reá kényszerített szexuális vagy más rabszolga-jellegű munkát. elszigetelés, visszaút elvágása: Az áldozatoktól elveszik személyi- és útiokmányaikat már útközben, vagy rögtön a megérkezést követően. Ez megakadályozza a szökést, hiszen okmányok nélkül nem utazhatnak tovább az áldozatok, s akik emellett attól is tartanak, hogy az idegenrendészeti hatóság személyi okmányok hiányában kitoloncolja őket. A rendőrségben és más hatóságokban az áldozatok kevésbé bíznak. Ennek hátterében az áll, hogy az emberkereskedők igyekeznek azt a látszatot kelteni, hogy a hatóságokkal jól kiépített korrupciós kapcsolataik vannak, s összeköttetéseik révén mindent el tudnak intézni. Emellett a sértettet elszigetelik honfitársaitól, illetve a közös nyelvet beszélőket egymástól, annak érdekében, hogy ne tudják egymást érzelmileg támogatni, vigasztalni, ne tudjanak kontroll nélkül senkivel sem kommunikálni. A sértetteket hosszú időre bezárják, szigorúan őrzik, fizikai szenvedésnek teszik ki, nem hagyják pihenni, nem tarthat kapcsolatot senkivel. A sértett sokszor azt sem tudja, hogy hol van, milyen városban, milyen nyelvterületen. erőszak és fenyegetés, zsarolható helyzetbe hozzák az áldozatot: Az áldozatokat rettegésben tartják, bántalmazzák, éheztetik, drogozzák, kínozzák annak érdekében, hogy engedelmességre késztessék őket. A kontroll széles eszköztárába tartozik a megszégyenítés, a nemi erőszak is. Gyakran előfordul, hogy az áldozatokat megerőszakolják, s erről videofilmet vagy fényképeket készítenek. Ennek az a célja, hogy a sértettet megalázzák, a hatalmukban, félelemben tartsák, s azzal zsarolják, hogy a felvételeket elküldik a családjának, ha nem teljesíti mindazt, amit tőle elvárnak. Az áldozatok engedelmességre szoktatása, akaratának megtörése érdekében családtagjaik bántalmazását, megölését is gyakran kilátásba helyezik. Mindezek hatására, a sértett ténylegesen és pszichésen is elszigetelődik, személyisége bezáródik, kommunikációra képtelenné válik, s a folyamatos pszichikai és fizikai szenvedés hatására 13 traumatizálódik. IV.
Az emberkereskedelem Magyarországon 14
Magyarország elsősorban tranzit-ország az Ukrajnából, Moldáviából, Bulgáriából, Romániából Nyugat-Európába és az Egyesült Államokba irányuló prostitúciós célú emberkereskedelem tekintetében. Hazánk emellett kiinduló országként is jelen van, főként az Ausztriába, Németországba, Hollandiába valamint más nyugat-európai országokba irányuló, szexuális kizsákmányolást célzó emberkereskedelem vonatkozásában. Ezeken túlmenően pedig célország Ukrajna, Moldávia, Románia és Oroszország viszonylatában. A rendelkezésre álló hazai 15 statisztikák szerint hazánkban 2000. és 2005. között összesen 153 eset vált ismertté emberkereskedelem bűntettek közül. Az áldozatok korukat tekintve fiatal felnőttek (18 és 24 év közötti), vagy pedig 18 évesnél fiatalabbak. A sértett nők 52%-a volt fiatal felnőtt, 25%-a pedig 18 évesnél fiatalabb. A sértett férfiak 40%-a felnőtt korú, 50%-a pedig 1 éves vagy annál fiatalabb gyermek.
Az emberkereskedelem egézségügyi vonatkozásai, képzési anyag, The Mental Health Aspects of Trafficking in Human Beings, IOM, Budapest 2004 p-30-45 13
14
Trafficking in Persons: Global Patterns (Emberkereskedelem: globális jellemzők); az UNODC jelentése, 2006. április; 6. számú fügelék. http://www.unodc.org/pdf/crime/trafficking_persons_report_200604_appendices.pdf 15 ERÜBS, 2007. december 6
az emberkereskedelem sértettjei és elkövetői nemek szerint 200 150 33
nő
100
férfi
110
50
110
10
0
sértett
elkövető
ERÜBS 2007. december
az emberkereskedelem sértettjei és elkövetői életkorok szerint 250 200 150
elkövető 94
100 50 0
6 0-13
12 27
58
14-17
18-24
180
sértett
29 25-59
ERÜBS 2007. December V. Az emberkereskedelem a Palermo Protokoll, az Európai Unió és a hazai szabályozás tükrében Legfontosabbak jogszabályok: Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (1948.) 4. és 5. cikkek; az ENSZ Egyezménye a nőkkel szembeni diszkrimináció valamennyi formájának felszámolásáról (1979). 5. és 6. cikkek, valamint a kihirdetéséről szóló 1982. évi 10. tvr.; az ENSZ Egyezménye a Gyermek Jogairól (1989), valamint a kihirdetéséről szóló 1991. évi LXIV. törvény; az ENSZ Nemzetközi Szervezett Bűnözés Elleni Egyezménye (a továbbiakban: Palermói Egyezmény), valamint a kihirdetéséről szóló 2006. évi CI. törvény; az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett, az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény 1. cikke 7
(Kötelezettségek az emberi jogok tiszteletben tartására), 3. cikke (Kínzás tilalma), 4. cikke (Rabszolgaság és kényszermunka tilalma); az 1976. évi 8. törvényerejű rendelettel kihirdetett, az Egyesült Nemzetek Közgyűlése XXI. ülésszakán, 1966. december 16-án elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 7. és 8. cikke; a Palermói Egyezménynek az emberkereskedelem, különösen a nők és gyermekek kereskedelmének megelőzéséről, visszaszorításáról és büntetéséről szóló Jegyzőkönyve, (a továbbiakban: Palermói Jegyzőkönyv), valamint a kihirdetéséről szóló 2006. évi CII. törvény; az Európa Tanács egyezménye az emberkereskedelem ellen (2005. május 3.), melynek aláírására Magyarország részéről 2007. október 10-én került sor; a Tanács 2002/629/IB kerethatározata (2002. július 19.) az emberkereskedelem elleni küzdelemről; a Tanács 2004/68/IB kerethatározata (2003. december 22.) a gyermekek szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről; a Tanács 2004/81/EK irányelve (2004. április 29.) a harmadik országok emberkereskedelem áldozatává vált, vagy az illegális bevándorlás megkönnyítésére irányuló cselekményekkel érintett, a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal együttműködő állampolgárai részére kiállított tartózkodási engedélyről; Hágai Program: a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének erősítése az Európai Unióban (2004. november); Az Európai Unió terve az emberkereskedelem elleni küzdelemre és annak megelőzésére vonatkozó legjobb gyakorlatokról, normákról és eljárásokról (2005. december) a Tanács 1999. október 15-16-án, Tamperében elfogadott következtetései; Brüsszeli Nyilatkozat az Emberkereskedelem Megelőzéséről és Visszaszorításáról (2002.); az Európai Bizottság mellett működő Emberkereskedelem Elleni Szakértői Csoport jelentése (2004. december 22.). Az emberkereskedelem definíciója tartalmi elemeit illető, hosszú vitákat követően a Transznacionális Szervezett Bűnözésről szóló ENSZ Egyezményhez fűzött Jegyzőkönyvben, azaz „Az emberkereskedelem, különösen a nők és gyermekek kereskedelmének megelőzéséről, 16 visszaszorításáról és büntetéséről”, az ún. Palermo Protokollban megfogalmazott definícióval sikerült konszenzust elérni. E fogalmi meghatározás képezi jelenleg a nemzetközi szinten a jogharmonizáció alapját. A Protokoll definíciója alapján az emberkereskedelem: “személyek toborzása, szállítása, transzferje, elszállásolása, vagy elrejtése, fenyegetéssel, vagy kényszerrel, vagy más erőszakkal, csalással, megtévesztéssel, vagy a hatalommal, illetve a kiszolgáltatott helyzettel való visszaéléssel, vagy pénzbeli illetve egyéb javaknak az átadásával, illetve átvételével, a más személy ellenőrzése alatt álló beleegyezésének elnyerése érdekében, kizsákmányolás céljából.” 17 Az Európai Unió joga nem csak bűncselekményként definiálja az emberkereskedelmet, hanem azt az emberi jogok megsértésének is tekinti, az alábbiak szerint: Az Európai Unióról szóló Szerződés 29. cikkének értelmében pedig „Az Európai Közösség hatásköreinek sérelme nélkül, az Unió célja, hogy a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés területeit a tagállamok közös fellépésének kidolgozásával, valamint a rasszizmus és idegengyűlölet megelőzésével és az ezek elleni küzdelemmel a szabadság, a 18 biztonság és az igazságosság térségében biztosítsa a polgárok magas szintű biztonságát. Az EU ezt a célkitűzést a szervezett vagy egyéb bűnözés, így különösen a terrorizmus, az 16
Protocol to Prevent, Suppress and Punish Trafficking in Persons Especially Women and Children, Supplementing the United Nations Convention against Transnational Organised Crime 2000, Magyarorország 2006 december 22-én ratifikálta, Journal of the United Nations No. 2006/248 17 Protocol to Prevent, Suppress and Punish Trafficking in Persons Especially Women and Children, Supplementing the United Nations Convention against Transnational Organised Crime 2000, Magyarorország 2006 december 22-én ratifikálta, Journal of the United Nations No. 2006/248 18 Az Európai Unióról szóló Szerződés, VI cím, 29 Art. (ex Art K.1) http://ec.europa.eu/justice_home/doc_centre
8
emberkereskedelem és a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények, a tiltott kábítószerkereskedelem és a tiltott fegyverkereskedelem, a korrupció és a csalás megelőzésével és az ezek elleni küzdelemmel valósítja meg a következők által: a tagállamok rendőri erőinek, vámhatóságainak és egyéb, hatáskörrel rendelkező hatóságainak közvetlenül, valamint az Europolon keresztül történő szorosabb együttműködése; a tagállamok igazságügyi hatóságainak és egyéb, hatáskörrel rendelkező hatóságainak szorosabb együttműködése; ahol szükséges, a tagállamok büntetőügyekre vonatkozó szabályainak közelítése. A nemzetközi rendőri együttműködés és információcsere koordinálásának eszközei az Interpol világhálózatán kívül Európában a TREVI együttműködés, a Schengeni Információs Rendszer (SIS), az összekötő rendőrtisztek intézménye és az Europol, míg az igazságügyi együttműködés uniós szervei az összekötő magisztrátusok, az Európai Igazságügyi Hálózat és az Eurojust, továbbá a bűnügyi együttműködés jogi instrumentumai közül kiemelést igényel még az európai elfogatóparancs és a közös nyomozócsoportok intézménye. Az Európai Unióról szóló Szerződés 34. cikkének (2) bekezdés b) pontja értelmében a Tanács intézkedéseket tesz és előmozdítja az együttműködést, hozzájárulva ezzel az Unió célkitűzéseinek megvalósításához. Ebből a célból bármely tagállam vagy a Bizottság kezdeményezésére egyhangúlag eljárva kerethatározatokat fogadhat el a tagállamok törvényi, rendeleti és a közigazgatási rendelkezéseinek közelítése céljából. A közvetlen hatállyal nem bíró kerethatározatok az elérendő célokat illetően kötelezőek a tagállamokra, azonban a forma és az eszközök megválasztását a nemzeti hatóságokra hagyják. A téma szempontjából releváns jogi eszközök közül elsőként a Tanácsnak az emberkereskedelem elleni küzdelemről szóló 19 kerethatározatát kell említeni. 20
A kerethatározat 1. cikk értelmében az alábbi cselekmények – valamint az annak elkövetésére való felbujtás, az arra irányuló bűnsegély, kísérlet – büntetendőségét, továbbá jogi személyek önálló felelősségének megállapíthatóságát biztosító intézkedések meghozatalára kötelesek a tagállamok: „Személyek toborzása, szállítása, átadása, bújtatása, későbbi befogadása, beleértve az adott személy feletti ellenőrzés felváltását vagy átengedését, ha ezt kényszerrel, erőszakkal vagy fenyegetéssel valósítják meg, beleértve az erőszakos elhurcolást is, vagy megtévesztéssel valósítják meg, vagy hatalommal vagy kiszolgáltatott helyzettel visszaélnek, úgy, hogy az adott személy, tényleges és elfogadható választási lehetőség hiányában kénytelen alávetni magát az említett visszaélésnek, vagy ellenszolgáltatást vagy előnyt nyújtanak vagy fogadnak el azért, hogy megszerezzék egy másik személy felett ellenőrzést gyakorló személy beleegyezését az adott személy munkájának vagy szolgáltatásainak kizsákmányolása céljából, beleértve legalább a kikényszerített vagy kötelezővé tett munkát vagy szolgáltatásokat, a rabszolgaságot, illetve a rabszolgasághoz vagy szolgasághoz hasonló helyzeteket is mások prostitúciójának
19
Tanács kerethatározata az emberkereskedelem elleni küzdelemről, 2002/629/JHA, 2002.VII 19. http://ec.europa.eu/justice_home/doc_centre 20 Tanács kerethatározata az emberkereskedelem elleni küzdelemről, 2002/629/JHA, 2002.VII 19. http://ec.europa.eu/justice_home/doc_centre
9
kizsákmányolása vagy a szexuális kizsákmányolás egyéb formáinak céljából, beleértve a 21 pornográfiát is.” S végül említést érdemel a Bizottság 2003/209/EK) határozata, mellyel egy szakértői csoportot hoztak létre „Az emberkereskedelem megelőzése és az emberkereskedelem elleni küzdelem – a XXI. század globális kihívása” címmel 2002. szeptember 18-20-án megrendezett európai konferencia eredményeképpen megszületett Brüsszeli Nyilatkozat”-ban megfogalmazott igényre 22 figyelemmel . A csoport tagjai független szakértőként működtek közre, nem kormányuk vagy szervezetük képviselőjeként. A jelentésben kifejtett nézeteik nem szükségszerűen az Európai Bizottság vagy a tagállamok illetve a szakértőcsoport szervezeteinek a nézeteit tükrözik. E szakértői csoportnak (melynek magyar tagja is részt vett a munkában) érdemben hozzá kell járulnia az emberkereskedelem megelőzésének és az emberkereskedelem elleni küzdelemnek a továbbfejlesztéséhez, és lehetővé kell tennie az EB számára, hogy a témában született bizottsági 23 kezdeményezésekre vonatkozó véleményeket összegyűjtse. A beszámoló fő ajánlásai és magyarországi megvalósulásuk: A politikákban világosan ki kell mondani, hogy az emberkereskedelem az emberi jogok megsértése és súlyos bűncselekménynek minősül, amelyet az illegális cselekmények más formáitól, különösen az irreguláris migrációtól el kell különíteni. Az emberi jogokon alapuló megközelítés adja meg az emberkereskedelem elleni politikák és intézkedések normatív keretét. Olyan mechanizmusokat kell életbe léptetni, amelyek biztosítják az emberkereskedelem ellen foganatosított intézkedések összhangját az emberi jogi normákkal, nem gyengítik illetve nem befolyásolják hátrányosan az érintett csoportok – különösen az emberkereskedelem áldozatai, migránsok (nők), menedékjogot kérők vagy prostituáltak – emberi jogait. A Bizottság kezdeményezze egy olyan jogilag kötelező EU instrumentum elfogadását, amely az emberkereskedelem áldozatainak jogállásával foglalkozik, és amely túlmutat a tagállamok jelenlegi kötelezettségvállalásán. Az instrumentum rögzítse az emberkereskedelem áldozataival való bánásmód minimumkövetelményeit, tekintet nélkül arra, hogy az áruba bocsátott személy képes-e, akar-e tanúskodni illetve a büntetőeljárásban együttműködni. Tekintettel az ügy bonyolultságára és az emberkereskedelmet kiváltó okok sokféleségére, a különböző szervezetek és szintek együttműködésén alapuló integrált megközelítési módra van szükség. Multidiszciplináris együttműködést és koordinációt kell kialakítani, valamennyi érintett szereplő és érdekelt fél – civil szervezetek, munkaügyi szervezetek és más releváns civil társadalmi szereplők – között. A kormányzati és civil szervezetek együttműködését megállapodásban kell szabályozni, amelyben rögzítik a résztvevő felek szerepköreit és kötelezettségeit. A tagállamok alakítsanak ki világos, átfogó és a nemek egyenlőségét figyelembe vevő politikákat, jogszabályokat és kormányzati intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a migrációs mozgalmak a migránsok, a társadalom és a kormányzat érdekeit egyaránt szolgálják. A bevándorlást korlátozó és a szabályos migráció lehetőségeit szűkítő kormányzati politikák nem tudták megakadályozni a migrációt. Az emberkereskedelem elleni Stratégia elkészült, a 1018/2008 (III 26) Korm. Határozat hirdette ki. 2007. július 1-én lépett hatályba a Harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és Tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény, amely megvalósítja a harmadik 21
Tanács kerethatározata az emberkereskedlelem elleni küzdelemről, 2002/629/JHA, 2002.VII 19. http://ec.europa.eu/justice_home/doc_centre 22 A szakértői csoport létrehozásáról, Commission Decision setting up a consultative group, to be known as the "Experts Group on Trafficking in Human Beings 2003/209/EC: 2003 március 25 http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32003D0209:EN:HTML 23 Az emberkersekdelem kérdésének vizsgálatával megbízott szakértőcsoport jelentése 2004. december 22-i www.bm.gov.hu
10
országok emberkereskedelem áldozatává vált vagy az illegális bevándorlás megkönnyítésére irányuló cselekményekkel érintett, a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal együttműködő állampolgárai részére kiállított tartózkodási engedélyről szóló 2004/EK tanácsi irányelv átültetését. Figyelmet kell fordítani az együttműködési és koordinációs mechanizmusok létrehozására. A áldozatok kezelésének országos mechanizmusai mellett létre kell hozni az állami koordinációs rendszert, amelyhez kormányzati koordinátor és az ágazatok közötti multidiszciplináris kerekasztal tartozik. Ennek feladata a nemzeti akciótervek és politikák kidolgozása, összehangolása, figyelemmel kísérése és értékelése. (2005-ben megkezdte működését az emberkereskedelem elleni munkacsoport, melynek munkájában több civil szervezet is tevékenyen részt vesz, az Igazságügyi és Rendészeti minisztérium tervei alapján az emberkereskedelem elleni stratégia elkészült, mely megfogalmazza a célokat 2008-2012 közötti időszakra tekintettel). A stratégia 2008. április 10-én lépett hatályba. A nemzeti koordinátor, szakállamtitkári szinten kijelölésre került, akinek feladatait az IRM rendészeti szakállamtitkára látja el. A koordinációs mechanizmus megkezdte munkáját, jelenleg legfontosabb feladata a stratégia kivitelezésére szolgáló cselekvési terv összeállítása, majd a megvalósítás megkezdése. Célunk ugyanis az, hogy a megalkotott tervek alapján számszerűen is mérhető, valódi eredményeket érjünk el a megelőzés, a bűnüldözés és az áldozatsegítés területén egyaránt. A jelenlegi probléma a minőségi adatok hiánya illetve a meglévők hiányos volta, valamint a hiányzó információáramlás nemzeti, európai és nemzetközi szinten. Ahhoz, hogy ezt a problémát kezelni tudjuk, létre kell hozni a nemzeti raportőrök intézményét vagy egy ahhoz hasonló mechanizmust. Az Igazságügyi és Rendészeti minisztérium kijelölte a nemzeti koordinátort. Az EU és a tagállamok bocsássanak rendelkezésre megfelelő erőforrásokat az emberkereskedelem megelőzésére és visszaszorítására és az emberkereskedelem áldozatainak megfelelő jogorvoslatban való részesítésére. Kizárólag projektfinanszírozás helyett a jövőben nyújtsanak hosszútávon fenntartható támogatást olyan szervezeteknek, struktúráknak és mechanizmusoknak, amelyek hasznosságukat már bizonyították, azonban további EU támogatás nélkül nem lennének képesek működni. Az SZMM támogatásával jelenleg megvalósítás alatt áll az emberkereskedelem ellenes 24 prevenciós program Magyarországon A prevenció az emberkereskedelem visszaszorításának egyik legfontosabb cselekvési iránya. Ennek összetevői a kutatás, figyelemfelkeltés, képzés és adminisztratív ellenőrzés, a kiváltó okok kezelése és a kereslet figyelembe vétele. A prevenció nemcsak a származási országokban lényeges kérdés, hanem a cél országokban is. A megelőzés elsősorban a tagállamok feladata, a helyi hatóságokkal, a nemzetközi és civil szervezetekkel, az üzleti szektorral a munkaügyi szervezetekkel és magánszemélyekkel való együttműködésben. Számos az EU által finanszírozott emberkereskedelem ellenes programot valósított meg az IOM 1999-óta , több más hazai civil szervezet bevonásával, főbb területek: szakemberképzés, információs kampány teljesítmény 25 növelés A kutatásnak döntő szerepe van a megelőzésben. Az emberkereskedelem méretét és trendjeit illetően még mindig igen kevés információval rendelkezünk. Az emberkereskedelemmel kapcsolatos ismeretek legnagyobb hiányossága még mindig az adatgyűjtés fontosságának alulbecsülése. Részletes alkalmazott kutatás az emberkereskedelem keresleti oldalának jobb megértése érdekében című az EB AGIS programjának támogatásával és az IOM által megvalósított program, mely az emberkereskedelem és a kényszerprostitúció keresleti oldalának kutatásával 24 25
Az emberkereskdelem ellenes prevenciós program Magyarországon (kísérlet program) www.iom.hu http://www.iom.hu/bpprojects/rm_completed.html
11
foglalkozik. A projekt paradigmaváltást is magában hordoz, hiszen az emberkereskedelem áldozatai helyett a szexuális szolgáltatásokat igénybe vevőkre 26 fókuszál. A beszámoló a Lengyelországban, Magyarországon, Szlovákiában és Szlovéniában a prostitúció keresletének felmérése céljából készült négy országtanulmány eredményeinek regionális szintézisét mutatja be azért, hogy a szexuális kizsákmányolás céljából folytatott emberkereskedelem iránti keresletről többet lehessen megtudni, ennek alapján pedig ki lehessen alakítani az emberkereskedelem elleni küzdelem eszközeit. A tanulmány középpontjában a szexuális munka keresletének felmérése állt, amelyet a kutatások rendszeresen figyelmen kívül hagynak. Az egyeztetett módszertan szerint mélyinterjúkra került sor (az összes országban), fókuszcsoportokkal folytatott interjúkra került sor (Szlovákiában), valamint a férfi népességnek szóló felmérési kérdéseket alkalmaztak (Magyarországon, Szlovéniában). A kvalitatív kutatásnál felhasznált mintába tartoztak a szexuális munkások, ügyfelek (és potenciális ügyfelek); szakértők és a szexipar irányításában részt vevő személyek, a négy tanulmányozott országból összesen 92 résztvevő. A mennyiségi felmérésnél alkalmazott mintákban összesen 783 férfi szerepelt. Az adatgyűjtést 2006 áprilisa és augusztusa között végezték. A négy országtanulmány eredményeinek szintéziséből állt össze a szexüzletág és az emberkereskedelem keresletét és kínálatát jellemző jelenlegi helyzetre vonatkozó fő gondok listája: a prostitúció zavaros jogi szabályozása, amely miatt a prostituáltak még inkább kizsákmányolhatók és veszélyeztetettek, az utcai prostitúció kemény körülményei, ahol gyakori a kábítószer-használat, a rendkívül hátrányos helyzetű nők nagy csoportjai, a romák gyakran sodródnak a prostitúcióba, amely a túlélés egyetlen lehetséges módjának tűnik, a határok két oldalán nagy gazdasági különbségek, amelyek felerősítik a keresleti-kínálati környezetet, a szexuális munkával való felhagyás sikerének kicsi az esélye, a lényeges szabályozásokra és lépésekre vonatkozó politikai akarat elégtelen, valamint a globalizált fogyasztói kultúra. Az emberkereskedelem kockázataira és veszélyeire való figyelemfelhívás valamint a biztonságos migrációval kapcsolatos tájékoztatás a megelőzés lényeges elemei. A figyelemfelkeltő kampányokat a különböző célcsoportokra tekintettel kell megtervezni, figyelembe kell venni a veszélyeztetett csoportokat, szakembereket, munkaadókat, az ügyfeleket és a nyilvánosságot. 1999 óta az EB és az Amerikai Egyesült Államok Külügyminisztériumának Emberkereskedelem Ellenes Irodájának (GTIP) támogatásával az IOM által Magyarországon megvalósított információs 27 kampányok Az emberkereskedelem kérdését a tagállamok politikái és az EU politikái mindeddig elsősorban a bűnüldözés és a migrációs politikák irányából közelítették meg, és nem fordítottak kellő figyelmet az áruba bocsátott személyek megsegítésére és emberi jogaik védelmére. A tanúvédelmi szolgálat működése a büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők védelmi programjáról szóló 2001. évi LXXXV. Törvény és a Bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV törvény alapján. Az áruba bocsátott személy legyen jogosult alapvető szociális ellátásra és védelemre, kapjon biztonságos szállást, egészségügyi ellátást, jogi segítséget, oktatást, képzést és munkalehetőséget. A támogatást önkéntes és bizalmi alapon, szolgáltatásként kell nyújtani. Ki kell alakítani a szolgáltatások és a szolgáltatók minőségi szabványait. A védett ház (shelterház) megnyitása 2005-ben az emberkereskedelem áldozatai számára, amely hosszú évek munkájának és együttműködésének az eredménye. A 28 shelterházat nem kormányzati szervezet működteti
26
http://www.iom.hu/bpprojects/rm_completed.html http://www.iom.hu/bpprojects/rm_completed.html 28 http://www.kulugyminiszterium.hu/kum/hu/bal/search?b=1 27
12
A tagállamok gondoskodjanak arról, hogy rendészeti szerveik felépítése tegye lehetővé az emberkereskedelem elleni fellépést ugyanúgy, mint a súlyos bűnügyek esetében. A különböző szintek illetékes állományát megfelelő oktatásban, tájékoztatásban és képzésben kell részesíteni. Az országos rendőr főkapitányság, Nemzeti Nyomozó Irodája által kiadott 4/2006 ORFK intézkedés, amely a rendőrség számára gyakorlati útmutatóul szolgál az emberkereskedelem elleni fellépéshez. Az IOM 29 által a rendvédelmi szervek részére megvalósított képzési programok. Az Európai Bizottság 2008/604/EK számú, az emberkereskedelemmel foglalkozó szakértői csoport tagjainak kinevezéséről szóló határozatával 2008. július 22-én létrehozta a második szakértői csoportot, amelyről bővebb információ az alábbi honlapon található: http://www.irm.gov.hu/download/l_19420080723hu00120013%5B1%5D.pdf/l_19420080723hu00 120013%5B1%5D.pdf VI. Összegzés A tagállamok és a Bizottság mindazon politikákat érvényesítik, amelyek erősítik az emberkereskedelem bűncselekményként történő kezelését. Az emberkereskedelem súlyos, személy elleni bűncselekmény, mely egyértelmű bűnüldözési prioritásként kezelendő. Az emberkereskedelmet a „szervezett bűnözés szempontjából alacsony kockázattal járó és magas haszonnal kecsegtető vállalkozásból” magas kockázattal és alacsony haszonnal járó vállalkozássá kell változtatni. A bűnüldözésnek valamennyi rendelkezésére álló erőforrását és kapacitását fel kell használnia annak érdekében, hogy érvényt szerezzen az emberkereskedelem tilalmának, megfossza azt minden gazdasági előnytől, és amennyiben anyagi haszonnal járt, lefoglaljon és elkobozzon minden abból származó vagyont. Az emberkereskedelemmel kapcsolatos nyomozást ugyanolyan kiemelten kell kezelni, mint a szervezett bűnözés egyéb területeire vonatkozó nyomozást, abban az értelemben, hogy szakértői nyomozati technikák és 30 bomlasztó stratégiák alkalmazása szükséges. A munkaerő kizsákmányolását célzó emberkereskedelem a szakosodás és a partnerekkel való együttműködés új fajtáit, például a munkakörülmények ellenőrzéséért és a szabálytalan munkavégzésre irányuló pénzügyi nyomozásért felelős szervek működését igényli. A korrupció és a szegénység elleni stratégiáknak az emberkereskedelem elleni küzdelem szerves részét kell képezniük.
29
http://www.iom.hu/bpprojects/rm_completed.html Az emberkereskedelem elleni harc integrált megközelítésére és javaslat cselekvési terv kidolgozására., Communication from the Commission to the European Parliament and the Council - Fighting trafficking in human beings : an integrated approach and proposals for an action plan COM (2005) 514 és 2005/C 311/01 30
13
