A Szeged Csanádi Egyházmegye magazinja. T oronyirány. VII. évfolyam, 1. szám február 13. A katolikus nevelés apostola

T

A Szeged–Csanádi Egyházmegye magazinja

oronyirány I N G Y E N E S

VII. évfolyam, 1. szám 2015. február 13.

A katolikus nevelés apostola

TORONYIR ÁNY

❘ Ajánlat a tartalomból

10. 

ÖKUMENIKUS EGYSÉGHÉT

Három püspök – katolikus, református, evangélikus – részvételével megrendezett istentiszteleten ért csúcspontjára az ökumenikus imahét nemcsak Gyulán, hanem a tágabb térségben is. Baptista, evangélikus, református és római katolikus hívek erősítették meg a  különböző keresztény felekezetek összetartozását.

21. 

KÜLÖNLEGES INKUBÁTORT KAPOTT A SZEGEDI GYERMEKKLINIKA Pótolhatatlan segítséget jelent az a készülék, melyhez részben a Szeged-Csanádi Egyházmegye közreműködésével jutott hozzá a közintézmény. Ilyen hűtő inkubátorból Magyarországon eddig egyetlen egy állt rendelkezésre, az is Budapesten.

27. 

ÚJ KÖTET KLEBELSBERG KUNÓRÓL

A Trianon utáni Magyarország korlenyomatának is tekinthető a Klebelsberg Kunó munkásságát bemutató új, gazdagon illusztrált kötet. A szerző, Ujvári Gábor történész immár negyed évszázada foglalkozik a kultuszminiszter tevékenységével. Vertel Beatrix tervezőgrafikussal egyedi könyvet állított össze.

18. 

NÁDI BOLDOGASSZONY SZOBROT ÁLLÍTOTTAK

Új, a Nádi Boldogasszonyt ábrázoló szobrot áldott meg decemberben KissRigó László püspök a gyulai városi televízió épületében. Az alkotó, Kun Éva keramikusművész olyan népi ihletésű, finomságot sugárzó Mária-szobrot mintázott, mely egyszerre gyulai és katolikus szimbólum.

28. 

A MÁLENKIJ ROBOTRA EMLÉKEZTEK GYULÁN

Idén januárban volt 70 éve annak, hogy Békés megyéből 1600 német származású, vagy német nevű embert indítottak útnak szovjetunióbeli kényszermunkára. A málenkij robot áldozatainak emléke előtt tisztelegve Gyulán új emlékművet szenteltek fel.

Torony irá ny A Szeged-Csanádi Egyházmegye magazinja Megjelenik: évente négyszer Kiadja: Gerhardus Média Központ Kft. 6720 Szeged, Aradi Vértanúk tere 2. Felelôs kiadó: dr. Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke Felelôs szerkesztô: dr. Antal Zsolt Lapmenedzser: Orosz László Lapreferens: Bartucz Katalin (62/420-932/126-os mellék) Nyomdai elôkészítés: WellCom Stúdió Nyomtatás: Magyar Közlöny Lapés Könyvkiadó Kft. Eng. szám: 163/0819/2/2009 A kéziratok rövidítésének jogát fenntartjuk. CÍMLAPFOTÓ: CSIGÓ LÁSZLÓ

T

2

TORONYIR ÁNY

❘ Üzenet

Tisztelt Olvasòk, Kedves Testvèrek! Emlékezz ember, porból vagy és porrá leszel – ezekkel a szavakkal jelöli meg a pap a homlokunkat hamvazószerdán, az előző év virágvasárnapján használt, elégetett barka hamujával. Elkezdődik a nagyböjt időszaka. E megszentelt idő elvezet bennünket a szent három naphoz. Ebben a szent három napban összefoglalva benne van megváltásunk teljessége, Isten szívének túlcsorduló szeretete. Nagycsütörtök este Jézus az utolsó vacsorán a kenyér és a bor színe alatt nekünk ajándékozta örökre önmagát, és megalapította az egyházi rend szentségét. Nagypénteken az Ő szenvedésére, halálára és sírba helyezésére emlékezünk. Nagyszombat az egyetlen nap az év folyamán az Egyház életében, amikor csak a haldoklókat látja el az Egyház Szent Útravalóval, nincsen semmilyen liturgikus tevékenység a templomban. Ez a nap a csendről szól. Isten csendjéről, melyben elgondolkoztatja az embert szörnyűséges tettéről, mikor gőgjében odáig ment, hogy a Messiást keresztre feszítette. Isten azonban nem bosszúálló. Nem torolja meg az ember bűnét. Hiszen Jézus éppen ezért a szerencsétlen emberiségért vállalta egész életünket, még azt is, hogy az ember bűnének következtében meg kell halnia a kereszten. Isten alig várja, hogy leteljen a három nap, Jézus sírban nyugovása. A három nap nem is három nap. Mert Jézust nagypénteken este helyezték a sírba – ez már az első nap, nagyszombaton a sírban nyugodott – ez a második nap. Harmadnap, vasárnap hajnalban pedig már viszik feltámadásának hírét az asszonyok. Isten türelmetlenül szeret bennünket. Nem akarja a megdöbbenés és a szomorúság sötétségében hagyni az embert, hanem ránk ragyogtatja Krisztus feltámadásának fényét. Hamvazószerdán a szentmise evangéliumában (Mt 6,1-6,16-18) az alamizsnára, az imádságra és a böjtre irányítja figyelmünket az Egyház. Mindhárom helyes gyakorlata közelebb vezet bennünket embertársunkhoz, Istenhez és önmagunkhoz. A hamuval való megjelölés rá akar bennünket döbbenteni arra, hogy nincsen maradandó lakásunk ebben a világban. Mindannyiunknak meg kell jelennünk Isten előtt, akinek számadással tartozunk. Ezért a világ javait, melyeknek ideiglenes gondozását Isten ránk bízta, úgy kell használnunk, hogy embertársaink javát is szolgálja. Észre kell venni a szükséget szenvedőt. De legfőképpen abból kell adnunk embertársainknak – és elsősorban azoknak, akik körülöttünk vannak (házastárs, gyermek, szülő, testvér, barát stb.) –, amiből nekünk is kevés van. Ez pedig az idő. Ebben az ajándékban mi hallgatunk, és a másik beszél. Miközben rá figyelek, én magam is gazdagodom, hiszen emberségemet csak a másikkal folytatott párbeszédben tudom megélni. Ahogyan József Attila írja: önmagadban nem, csak másban moshatod meg arcodat. Az imádság valóban személyes kapcsolat legyen Isten és köztem, szemtől-szemben. Azaz ne megszokásból végezzük imádságainkat, hanem minden imádságban arra törekedjünk, mintha most találkoztunk volna először Istennel, és egész életünket akarjuk elébe tárni, egész önmagunkat adjuk neki. Legyen öröm azzal beszélgetni, akivel találkozni szeretnénk, nemcsak a földi életben az imádságban, hanem személyesen is az ő szentháromságos szeretetközösségében. Akarjunk Hozzá jutni, vágyjunk utána. Csak azt éri el az ember, ami után vágyakozik. A böjtjeinkben azt fejezzük ki, hogy nem vagyunk a teremtett világ rabszolgái. Nem csak az étkezésben való fegyelmünkben mutathatjuk ki függetlenségünket e világ dolgaitól. Az időnket ne fecséreljük el az elektronikus eszközök – tv, számítógép, okostelefon stb. – mértéktelen használatával. De figyelnünk kell a környezetünkre is, pl. a közlekedési szabályok betartására. A fölösleges beszédtől és mások hibáinak a kibeszélésétől is tartózkodnunk kell. Mindenkinek maga-magának kell tudnia és elhatároznia, hogy miben kellene előrébb jutnia az Istennel és az embertársakkal való kapcsolatában a bűnbánat és a jócselekedetek által, és nemcsak a nagyböjt folyamán, hanem egész életünkben. Ezért figyelmeztet bennünket Szent Pál egy ó-keresztény himnusz töredékével: Ébredj, aki alszol, támadj fel a halálból, és Krisztus rád ragyog. (Ef 5,14)

Kovács József általános helynök

T

3

TORONYIR ÁNY

❘ Életünk

Szólásszabadság, bevándorlás és menekültkérdés

Európa válaszúton A vallás- és egyházellenes karikatúráiról hírhedt Charlie Hebdo című francia gúnylap ellen intézett terrortámadás két olyan problémával szembesítette könyörtelenül a civilizált világot, amely már igen régóta forrása politikai feszültségeknek: a szólásszabadság és ezen keresztül minden szabadságjog határa, valamint a bevándorlás. A szabadságjogokat illetően a fő probléma az, hogy elvben csak maroknyian hívei az abszolút, mert korlátlan szólásszabadságnak, ámde ha felvetődik, hogy valamilyen határt kellene meghúzni, általános felzúdulás tör ki a „szólásszabadság lábbal tiprása” miatt. Ennek az ellentmondásnak lett abszurd következménye az, hogy a gúnylap szabadon közölhet gusztustalan és gyomorfogató karikatúrákat muszlimokról, keresztényekről, zsidókról és az ő vallásaikról, ugyanakkor letöltendő börtön fenyeget egy francia humoristát azon az alapon, hogy a terrortámadásról fabrikált szóvicce, amely nem volt tekintettel az áldozatokra, a „terrorizmus dicsőítése” a francia törvények szerint! Vitába lehet szállni Márfi Gyula veszprémi érseknek a terrortámadás után közreadott gondolataival, de a ki-

A sajtószabadság nevében: „A Korán rossz. Nem állítja meg a golyókat.”

T

alakult helyzetet illetően alapvetően egyetértek vele: ultraliberális újságíróknak a normális liberalizmuson túlmutató véleménydiktatúrájával és kettős mércével kell szembenéznünk. Felvetése jogos: „Miközben (joggal) fellármázzák a világot a párizsi áldozatokat siratva, a megerőszakolt, lefejezett és keresztre feszített keresztények tragédiájának náluk még hírértéke sincs…” A bevándorlást illetően még súlyosabb problémákkal állunk szemben. Mindig is voltak s lesznek, akiket különösebben nem foglalkoztat a bevándorlás, mások meg lelkes hívei vagy éppen kritikusai vagy ellenfelei a bevándorlásnak. A viták éppen ezért egyáltalán nem gyümölcsözőek. Már csak azért sem, mert a bevándorláspártiak rendre emberi jogokra hivatkoznak, ezért ellenfeleiket előszeretettel vádolják meg rasszizmussal, idegengyűlölettel (xenofóbia), nacionalizmussal vagy szélsőségességgel. És ebben a helyzetben az, akinek fenntartásai vannak a bevándorlással szemben, nyilván nem szeretné kitenni magát annak, hogy rasszistának vagy fasisztának bélyegezzék meg. A racionális vitát lehetetleníti el a bevándorláspártiak mindent relativizáló érvelésmódja is. A magyarországi vitákban a fő érvük az, hogy Magyarország eleve bevándorló ország, mert már a honfoglaló magyarok is bevándorlók voltak, és hazánk igazából akkor volt sikeres, mikor nagy számban települtek be idegenek az országba. Egy tévévitában egy liberális politikus azt állította egy realista pillanatában, hogy nálunk csak a lakosság két százalékát teszik ki bevándorlók, majd azzal állt elő, hogy 98 százaléknyian vagyunk bevándorlók, ha a honfoglalásig megyünk vissza, de arra már nem futotta erejéből, hogy elárulja, kik alkotják a kétszázaléknyi őshonos népességet… A magyar történelemben valóban igen pozitív szerepet játszottak „bevándorlók”, de nem szabad elfelejteni, hogy ebben meghatározó tényező volt magyarrá válásuk is. A mai világban gyökeresen más a helyzet. Európa „bevándorló” országai a következő súlyos problémákkal küszködnek: • a bevándorlók összlétszáma már kritikus szintet ért el; • zömük képzetlen és aluliskolázott; • egyre kevésbé hajlandók azonosulni a befogadó nemzettel (nincs francia, brit stb. identitásuk), idegen számukra az európai kultúra és értékek.

4

TORONYIR ÁNY

❘ Életünk

A Nyugat- és Európa-ellenességnek gyakran csak leple Idegenrendészeti ôrizet elrendelése Magyarországon az iszlám vallás: a beilleszkedésnek, az integrálódásnak állampolgárság szerint 2013–2014-ben az elutasítása és Európa utálata könnyebb, ha vallásra hiÖsszes Összes ÁllamVálVáltozás vatkozhatnak… eset 2014 eset polgárság 2013 %-ban tozás %-ban %-ban A felsorolt problémák elsődleges oka, hogy a bevándorlók tömegei olyan elmaradott afrikai és ázsiai országokkoszovói 459 22,80% 803 39,87% 344 74,95% ból érkeznek, amelyekben a muszlim vallás az uralkodó, és demográfiai robbanás is van. Nagy-Britanniában a laszíriai 14 0,70% 157 7,80% 143 1021,43% kosság 5 százaléka született az országon kívül 1961-ben, és fél millió muszlim élt az országban. Napjainkban köalbán 23 1,14% 86 4,27% 63 273,91% zel 15 százalék külföldi születésű, és 3 millióan vannak a szerb 54 2,68% 56 2,78% 2 3,70% muszlimok. A növekedési ütem az elmúlt 15 évben gyorsult fel: lényegében megduplázódott a muszlimok száma. török 13 0,65% 35 1,74% 22 169,23% 1961 óta lakosság száma 53-ról 63 millióra nőtt, tehát a többlet a bevándorlóknak köszönhető, miközben ez idő egyéb 186 9,24% 143 7,10% –43 –23,12% alatt a migrációs forrásnak számító Pakisztán lakossága 40-ről 180 millióra… 749 37,21% 1 280 63,56% 531 70,89% összesen Az Európát kívülről érő demográfiai nyomás súlyát az A Magyarországon feltartóztatott illegális határátlépôk száma átlagember csak futó hírekből és alig-alig érzékeli. A drasztikusan nôtt. Többségük a gazdasági nehézségek elôl menekülô koszovói albán. (forrás: bmbah.hu) bolgár–török határon, valamint az észak-afrikai spanyol városok (Ceuta, Melilla) körül óriási drótkerítéseket építettek azért, ami az olasz és görög haditengerészetnek is feladata – hogy feltartóztassák az emberáradatot. Európa nagyon könnyen válhat önmaga foglyává. A szabadság és főleg annak növelése és mélyítése, valamint az emberi jogok, a humanizmus, a nyitottság, a befogadás stb. egyetemesnek mondott, de mégiscsak európai értékei alapján borzasztó nehéz kidolgozni realista és hatékony bevándorláspolitikát. A nehézséget növeli a morális dilemma: a bevándorlók jó része menekült. A menekültkérdés humá- Európába tartó afrikai menedékkérôk a dél-olasz tengerparton nus kezelése is egyre nehezebb. A migránsokat kibocsátó országok és régiók egyre zom, hogy a zárt ajtók megnyíljanak!” Meglátásom szerint nagyobb hányadát jellemzi instabilitás, uralja káosz, tersokan hajlanak félreérteni a pápa szavait abban az érteror és brutalitás. Líbia, Szíria, Irak, Afganisztán, Szolemben, mintha ő pusztán csak a sorompók felnyitásáról mália csak a legismertebb példák, és az Iszlám Állam beszélt volna. Csakhogy 2000 óta több mint 22 ezer ilbarbarizmusa is csak a csúcsa a jéghegynek: keresztre legális bevándorló, menekült vesztette életét a Földközifeszítések, kivégzések torok átvágásával, gyermekkel tengeren, a pápa reakcióját igazából a tragédiák miatti szemben is alkalmazott nemi erőszak és lefejezések stb. – részben politikai – érzéketlenség váltotta ki. Ezért a Ilyen drámai helyzetben elemi emberi ösztön a biztonvilági hatalmakat, az Európai Unió vezetőit a pápa imája ságos helyre menekülés, és természetesen elemi erkölcsi nem is mentheti fel a felelősség alól, hogy végre-valahára parancs a menekültek segítése. olyan nemzetközi és külpolitikával álljanak elő, amely Amikor tavaly 368 bevándorló veszett a tengerbe, Fehatékonyan alapozza meg az összehangolt bevándorlásrenc pápa találkozott a tragédia túlélőivel, és arra kérte és menekültpolitikát… Európát, hogy „nyissa meg szíve kapuit”: „Azért imádkolöffler tibor

T

5

TORONYIR ÁNY

❘ Életünk

Átadták a Báró Gelsey Vilmos-díjakat

A katolikus nevelés szolgálatában FOTÓK: SZEGEPI

– BODÓ GÁBOR

Jelenits István piarista szerzetes, teológus, tanár kapta a Szeged-Csanádi Egyházmegye Gelsey Vilmos Pedagógiai Intézete (SZEGEPI) által adományozott első Báró Gelsey Vilmos-nagydíjat. Az úgynevezett Báró Gelsey Vilmos-díjjal pedig Tóth József könyvvizsgálót tüntették ki a budapesti Szent Gellért Szállóban 2014. december 17-én rendezett díjátadón.

Jelenits István piarista szerzetes, teológus, tanár átveszi a Báró Gelsey Vilmos-nagydíjat Kozma Gábortól, a SZEGEPI fôigazgatójától. Középen Kiss-Rigó László püspök.

T

6

A tavaly nyáron alapított intézet díjátadásán elhangzottak szerint Jelenits István piarista szerzetes, magyar- és hittanszakos pedagógus a katolikus keresztény nevelés ügyéért, a magyar köznevelésért végzett kiemelkedő pedagógiai munkásságáért, sok nemzedék javára végzett nevelő szolgálatáért kapta a nagydíjat. A számos díjjal kitüntetett író, költő, tanár – aki egyebek mellett tanított a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskolán és a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán is – laudációját Farkas István piarista házfőnök, egykori tanítványa mondta, aki versein, alkotásain, tanításán keresztül idézte fel Jelenits István munkásságát. A pedagógus, író köszönőbeszédében azt mondta: nagyon fontos, hogy az ember kelletlenül vagy éppen erőfeszítéssel, leleménnyel végzi-e a munkáját. Véleménye szerint a tanároknak nemcsak a tananyag megtanítása a feladatuk, hanem egyfajta életvitel, így a munkához való hozzáállás átadása is, ezért rendkívül fontos minden olyan alkalom, amikor elismerik, támogatják,

TORONYIR ÁNY

segítik a pedagógusokat feladataik ellátásában. Tóth József könyvvizsgálót az eseményen felolvasott indoklás szerint sok évtizedes munkássága során a katolikus keresztény nevelés ügyéért, a magyar köznevelésért végzett elkötelezett, kiemelkedő gazdasági szakértői munkája miatt ismerték el a Báró Gelsey Vilmos-díjjal. Az igazságügyi adó-, járulék- és könyvszakértő az 1990-es évek óta szolgálja tudásával az egyházat. Korábban az esztergomi egyházmegyéhez tartozó iskolákat segítette ellenőrzési tapasztalataival, 2006 óta pedig a Szeged–Csanádi Egyházmegye oktatási intézményeit. Szaktudását rendszeresen kamatoztatja a Győri,

❘ Életünk

Báró Gelsey Vilmos a 93. születésnapján rendezett díjátadó ünnepségen

sával. Az intézet a dolgozók képzésével, továbbképzésével, szakmai díjak adományozásával, pedagógiaiszakmai szolgáltatások ellátásával igyekszik fejleszteni a katolikus keresztény nevelésügyet. A Nagy-Britanniában élő Gelsey Vilmos 1921-ben született, jelenleg a Richter Gedeon Nyrt. igazgatóságának elnöke, az UniCredit Bank AG vezető tanácsadója. II. János Pál pápa 2005-ben kitüntette a magyar katolikus egyházért tett szolgálataiért. Áldozatos munkájának köszönhető a díj és az intézmény megszületése. Sokunknak példát mutatva, hogy a hit és a haza szolgálata kortalan. mti

Tóth József könyvvizsgáló átveszi a Báró Gelsey Vilmos-díjat

a Pécsi és a Székesfehérvári Egyházmegye javára is – ismertették a Gelsey Vilmos jelenlétében, az ő 93. születésnapján tartott díjátadón. A SZEGEPI a kétfokozatú díjjal azokat ismeri el, akik – akár egyházi, akár más fenntartású köznevelési vagy szakképző intézményben dolgozva – már hosszabb ideje szolgálják a katolikus keresztény nevelés ügyét, és munkájukban, életvitelükben a környezetüknek is példát mutatnak. A nagydíj kétmillió, a díj egymillió forint pénzjutalommal jár. A Szeged-Csanádi Egyházmegye 2014 nyarán alapította a pedagógiai intézetet Gelsey Vilmos támogatá-

T

7

TORONYIR ÁNY

❘ Életünk

Vízkereszti koncert

Komolyzenei virtuózok Szegeden A háromkirályoknak a gyermek Jézusnál tett látogatását az immár hagyományossá vált vízkereszti koncerttel ünnepelte a Szeged-Csanádi Egyházmegye. Ilyenkor, év elején mondanak köszönetet együttműködő partnereiknek, valamint az önkormányzati, a városi és a megyei intézményeknek. A Gál Ferenc Főiskola Klebelsberg-termében rendezett vízkereszti koncerten Kiss-Rigó László püspök köszöntője után a Magyar Televízió Virtuózok című komolyzenei tehetségkutató produkciójának hét versenyzője mutatkozott be a megjelent közönségnek. Hazánk első komolyzenei tehetségkutató műsorának döntőjéig két szegedi tehetség is eljutott, Szauer Bianka és  Tóth Bettina, akik a Klebelsberg-teremben is megcsillogtatták tehetségüket. Rajtuk kívül Rigó Ronald, Girán Péter, Sándor Zoltán, Magyar Valentin, valamint Néveri Bence lépett színpadra a vízkereszt alkalmából rendezett koncerten. Zárásként egy különleges produkciót hallhatott a közönség, amely ezidáig egyszer sem csendült fel a Virtuózok műsorában. A tinik korcsoportjának két versenyzője, Tóth Bettina és Sándor Zoltán közösen még csak egyszer játszották nyilvános fellépésen a Bach és Gounod nevével fémjelzett Ave Mariát. Ez a mű zárta a koncertet. A tavalyi esztendőtől a napján, azaz január 6-án ünnepli a magyarországi katolikus egyház vízkeresztet, nem pedig a hozzá legközelebbi vasárnapon. Mint ismeretes, e napon a háromkirályoknak a gyermek Jézusnál tett látogatását ünnepeli az egyház. Ekkor tartják a vízszentelés szertartását is, mely keretében a pap megáldja a keresztvizet és a szentelt vizet. Ahogy a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia is rámutatott, a vízkereszt azért is kiemelt fontosságú ünnep, mert ekkor kezdődik meg a házszentelések időszaka, mely szertartás során nemcsak az épületeket, hanem a benne lakókat, vagy éppen dolgozókat is megáldja a pap. A vízkereszt ünnepe a negyedik század elején terjedt el a keresztények körében, többek között Krisztus keresztségét és a kánai menyegzőt is ünnepelték e napon. varga anna

T

Virtuózok A Magyar Televízió Virtuózok című produkciója Magyarország első komolyzenei tehetségkutató műsora. A kereskedelmi televíziókban sugárzott tehetségkutató show-műsorokkal ellentétben itt kizárólag a klasszikus zenei képzettség és tehetség számít. A Virtuózok „cukiság faktor” és a „ciki” kategória nélkül is helytállt – mondta a műsor producere és a licenc egyik kitalálója, Vadász Dániel. Noha a kereskedelmi csatornákon futó műsorokhoz hasonlóan tálalták az ifjú zenészek produkcióit, a formátum nagyon sokban különbözik az X-Faktortól és társaitól. A Virtuózok szakmai csapata azokat a fiatalokat igyekezett felkutatni, akik kiválóan játszanak a klasszikus zenei hangszerek egyikén, vagy klasszikus énekben nyújtanak kiemelkedő teljesítményt. A tehetségkutatás mellett a műsor alapvető célja egy fontos miszszió teljesítése: szeretnék a klasszikus zenét minél szélesebb körben megismertetni és megszerettetni a nézőkkel. A Virtuózok első helyezettje a klarinéton zseniális játékot bemutató Lugosi Dániel Ali lett.

8

TORONYIR ÁNY

❘ Életünk

 Tóth Bettina és Sándor Zoltán közös elôadása  A szegedi virtuóz kislány: Szauer Bianka

FOTÓK: GÉMES SÁNDOR

 Virtuózok: (balról jobbra) Szauer Bianka (hárfa), Tóth Bettina (hárfa), Rigó Roland (zongora), Girán Péter (gitár), Sándor Zoltán (hegedû), Magyar Valentin (zongora), Néveri Kálmán Bence (furulya)

T

9

TORONYIR ÁNY

❘ Életünk

Három püspök készítette a spirituális cuvée-t

Ökumenikus egységhét A három püspök – katolikus, református, evangélikus – részvételével megrendezett istentiszteleten ért csúcspontjára az ökumenikus imahét nemcsak Gyulán, hanem a tágabb térségben is. Baptista, evangélikus, református és római katolikus hívek erősítették meg a különböző felekezetek összetartozását. szöntötte a gyulai, belvárosi katolikus templomban az istentisztelet résztvevőit Kovács Péter esperes plébános, püspöki helynök.

FOTÓK: RUSZNYÁK CSABA

„Köszönöm, hogy kicsiktől a nagyokig együtt lehetünk, és tanúságot tehetünk arról, hogy Jézus velünk van, és egységbe kovácsol minket!” minket! – kökö

T

10

Kiss-Rigó László püspök emlékeztetett, immár hat éve, hogy a térségben minden évben megszervezik a közös találkozót a három főpásztor között: „A jó kapcsolat persze nem korlátozódik ezen alkalmakra. Mindanynyian egyedül a végtelenül irgalmas Isten kinyilatkoztatására hagyatkozva kerülhetünk vele kapcsolatba. Egymásra vagyunk utalva abban is, hogy a kinyilatkoztató Isten szeretetét, misztériumát egyre inkább befogadjuk. Az egymásra utaltság nemcsak egy szükséges állapot, hanem egy Isten által is akart helyzet. A vele való kapcsolatban is, ahogy életünk célját keressük, és benne találjuk meg; úgy segítsük egymást az egymással való kapcsolatban is az ő irányába” – hangsúlyozta Kiss-Rigó László. A katolikus püspök felidézte Márk evangéliumának második fejezetéből azt a részt, amikor egy béna embert hordágyon, négyen visznek, egymást segítve Jézushoz: „Nekem erről a képről a három püspök jelenléte jut eszembe. Itt mi hárman visszük jelké jelké-

TORONYIR ÁNY

pesen közösségeinket, egyházainkat Jézushoz. Hogy ki a beteg, nem tudom, de mindannyian érezzük, hogy gyarló emberek vagyunk, s Jézustól várhatjuk a gyógyírt, a kegyelmet” – mondta Kiss-Rigó László, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy Bölcskei Gusztáv református püspök befejezi szolgálatát. „Megköszönöm neki azt a példaadó tanúságtételt, kollegialitást, amellyel a püspöki szolgálatát végezte” – fogalmazott. Bölcskei Gusztáv református püspök Jézus Nikodémussal való beszélgetésére utalt, amikor azt mondta, a szél

❘ Életünk

zúgását hallod, de nem tudod, honnan jön és hová megy: „2015 ökumenikus imahetén is ez az igazság: nem mi fújjuk a szelet, de hiszünk abban, hogy a lélek szelleme is fúj. Templomokban, imaházakban, falvakban, városokban, s meg tud bennünket mozdítani, hogy menjünk, és hirdessük – ne a magunk bölcsességét –, hanem a nagy fellélegzés esztendejének következményeit.” Kiemelte, az Úr szabadítása kijárat ebbe a világba, ez az a pillanat, amikor megjelenik az egyház. Hangsúlyozta, sokszor be akarták már bizonyítani az egyhá-

T

11

zaknak a történelem folyamán, hogy nincs helyük a templom falain kívül, de ebben már csak azért is tévednek, mert az egyház a születése pillanatában is odakint, a világ zűrzavarában jelentkezett. Gáncs Péter evangélikus püspök spirituális cuvéenek nevezte az ökumenikus imahetet, vagyis arra utalt, hogy a többféle bor összeöntéséből különleges minőségű ital készülhet: „Az a reményem, hogy amit Isten ránk bízott, abból valami fogyasztható, zamatos, tápláló ital kerekedik” – mondta. Felidézte a Jákob kútjánál zajló párbeszédet, ahol az asszony, akinek a nevét sem tudjuk, talán tiszteletlenül, de nagy realitásérzék által vezérelve kérdi meg Jézustól, hogy ugyan mit akar adni neki, amikor edénye sincs, és a kút is mély. „Ilyen Urunk van, aki vállalja a mi emberi életünk sok-sok hiányát, a sok-sok «nincset». Hogy nincs merítőedény, hogy nincs enni- és innivaló, hogy nincs társ. És pont ebben a helyzetben ad Jézus csodálatos példát arra, hogy mi is az imádság esélye. Azt, hogy egy ilyen helyzetben bátran ki lehet mondani: adj innom! Isten nem véletlenül fordít minket, gyakran egymásnak ismeretleneket egymás felé” – mondta az evangélikus püspök. cs. á.

TORONYIR ÁNY

❘ Életünk

Az év legjobb költőinek

Balassi-kard szentelés Hódmezôvásárhelyen Január végén a vásárhelyi Szentháromság templomban áldotta meg Kiss-Rigó László püspök azt a két Balassikardot, amelyet a költő névnapján, február 14-én Budapesten két kiváló költőnek ad elismerésül a díjat létrehozó alapítvány. is éreztette hatását. Ez a díj frissítést hozott e területen. A Balassi-kardot azok a költők kaphatják, akik a száz legjobb európai közé tartoznak. A díszkardokat – amelyek hű másolatai a Balassi Menyhért sírjában fellelt fegyvernek – Fazekas József bonyhádi kardkovácsmester készíti műhelyében. Minden átadás előtt a kardok szentelésen esnek át, ilyen ceremóniára már az ország több városában is sor került, legutóbb Gyulán. A kardokat megáldó Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke már több mint fél évtizede rendszeres közreműködője a kardok szentelésének és ünnepélyes átadásá-

FOTÓK: GÉMES SÁNDOR

„A Balassi-kard az európaiságról szól, hiszen a XVI. században volt egy olyan költőnk, Balassi Bálint, aki jó néhány nyelv mellett az ellenség nyelvét, a törököt is megtanulta, sőt még török verseket is fordított magyar nyelvre” – nyilatkozta a Balassi-kard nemzetközi irodalmi díj alapítója, Molnár Pál. Mivel a rendszerváltás után azt tapasztalta, hogy a művészeti díjak odaítéléséről ugyanazok a személyek, ugyanannak a szemléletnek a képviselői döntenek, mint 1989 előtt, ezért döntött egy igazi, új, európai szellemiségű díj létrehozása mellett. 1997-ben az ország a Horn– Kuncze balliberális koalíció nyomása alatt állt, ami a szellemi élet területén

T

12

nak. A  püspök elmondta, Hódmezővásárhely a kultúra és a művészetek fellegvára, így kézenfekvő volt az idei helyszín kiválasztása. A püspök szentbeszédében a kard szimbolikus jelentéséről beszélt: „A kard Isten szavához hasonlatos, míg a művészek olyan elkötelezett emberek, azaz apostolai saját területüknek, akik az igazságot, az értéket keresik, és azt közvetíteni kívánják a többi ember felé.” A vásárhelyi Szentháromság templomban megrendezett Balassi-mise keretében a püspök megáldotta azt a két szablyát, amelyet február 14én, Bálint napján Budán adnak át az idei két díjazottnak: Kiss Anna József Attila-díjas magyar költőnőnek és Muzafer Dzaszohov oszét műfordítónak, aki számos magyar költeményt, közöttük Balassi verseit oszétra, a hazánkban élő jászok rokonainak nyelvére fordította. forrás: promenád.hu

TORONYIR ÁNY

❘ Portré

... de vajon miért fehérek a falak? Sokáig csak vendégalkotó volt az egyházmegyében – és egy sor templomot tervezett. Ez különleges teljesítmény. Nem véletlen hát, hogy felkérést kapott a főépítészi feladatkörre. Germán Géza egy éve viseli ezt a tisztséget. ➜ Lökösházán, első temploma alapkőletételén mondta: „Amelyik település templomot épít, az élni akar”. Nos, hány mutatott azóta ilyen életjelet? ➜ Újabb öt: Baks, Újszentiván, Nagylak, Ópusztaszer és most Békéssámson, ott hamarosan szentelés lesz. A legújabb feladat pedig a szegedi Dóm felújítása.

➜ Nagy dolog ez egy tervező életében. Hogyan kezdődött? ➜ Jól emlékszem 2007 májusára, amikor az első templom vázlatait papírra vetettem. A grafitvonalak sokszor vívódtak a művészi „öncélúság” és a divatos minimalista egyszerűség között, keresték a formát a szakrális funkcióhoz. Ám a „két-három családi háznyi” költségvetés és a falusi környezet alapvetően meghatározza a templom stílusát. Így olyan formai megoldást kerestem, ami egyszerre modern, de őrzi a hagyományos értékrendet. Az épület ne akarjon többnek látszani, mint ami, azaz egy falusi templom. Legyen tornya, ami kijelöli az irányt a végtelenbe vesző alföldi horizonton. A belső tér pedig önmagában is tudassa a belépővel, hogy hová lépett be.

➜ Szabad kezet kapott az álmai megvalósításához? ➜ A célmeghatározás mindig az építtető, ez esetben az egyházmegye feladata. A tervezés során azonban szabadságot élveztem, ilyenkor az ember dupla örömmel végzi a dolgát, ettől kezdve, ahogy szoktam mondani, csak a ceruzát kellett tartanom, és már tele is rajzolódott a papír. A megrendelő–tervező kapcsolat példaértékűen tökéletes összhangba került. Talán ezért is terveztem meg olyan könnyen immár a hatodik templomot Békéssámsonra. ➜ Lehet-e a történelmi építészeti formavilágot modern eszközökkel megfogalmazni a közízlés számára érthető módon? ➜ Tiszteletben tartani az általános közfelfogást – talán úgy tűnik, egyszerű, hiszen egy templomnak már Mózes idejében is sátor formája volt. Egy identitását kereső településnek pedig ott a torony, ami kijelöli a viszonyítási pontot a község határain túl is. A harangszóról már ne is beszéljünk. Tehát nem kell más, csak egy sátor formájú tető, egy torony, ami nemcsak az időt, de az irányt is mutatja. Persze ez nem ennyire kézenfekvő. Egy épületnek közízlésformáló feladata van. Ez nagy felelősséget ró ránk. ➜ Miért mások ma az épületeink, mint száz évvel ezelőtt? ➜ Évszázadokon keresztül apáról fiúra, mesterről tanítványra öröklődtek a nehezen megszerzett építési tapasztalatok. Akár még ötven évvel ezelőtt is egy kis közösség tagjai saját erőből, helybéli anyagokból tudtak építkezni. Nem véletlen, hogy ezek az épületek tájba illeszkedő, egyszerű, mindenki számára szerethető építészeti formavilággal készültek. Amikor egy kö-

T

13

zösség templomot kezdett építeni, jó érzékkel kiválasztotta a legjobb helyet, utána kezdték a település utcáit, telkeit kijelölni. Az sem véletlen, hogy ma már szinte csillagászati ismeretekkel kell rendelkezni, hogy ki tudjuk jelölni a templom névadó szentjének napján a templomhajó tájolását. Régen meg, ha nagyon egyszerűsíteni akarok, felkeltek éjjel és vártak hajnalhasadásig, aztán megfigyelték a napfelkeltét azon a napon. Ma meg csodálkozunk, hogyan voltak képesek tökéletesen tájolt templomokat építeni mindenféle műszerek nélkül. ➜ Megkérdezték már, hogy templomaiban miért fehérek a falak, hol vannak a képek? ➜ Igen, és azt válaszolom, hogy a díszítés a közösség feladata, én a „tiszta papírt”, a semleges hátteret adom hozzá. Persze titokban reménykedem, hogy az igét hirdető fontosabb lesz, mint a színes képek felhalmozása a falon. Mindig törekszem az egyszerű, tiszta formák felhasználására, talán ezért is van olyan érzésük az embereknek, hogy mintha már régebb óta ott lenne a templom a településen. Nincsenek terhelően öncélú, divatos építészeti bravúrok, épp ellenkezőleg, tudatosan alkalmazom a nagyvonalú építészeti terekből áradó erőt. Nemcsak az épületet, hanem a belső bútorokat is megtervezem, így kerül szintézisbe a külső és a belső. ➜ Mi volt az ön számára a legemlékezetesebb pillanat? ➜ Az első templomszentelés. Annyi energiát még sosem kaptam. ➜ Most egy újabb nagy munka sodrásában él... ➜ Igen, a Fogadalmi templom és a Dóm tér rekonstrukciója a legjelentősebb beruházás az egyházmegye elmúlt nyolc évtizedében. Jómagam a műszaki lebonyolításáért felelek. Hatalmas, de roppant izgalmas feladat. v. b.

TORONYIR ÁNY

❘ Szeminárium • www.szgsz.hu

Lelkigyakorlat és beöltözés

Szolgálatok

Dr. Kránitz Mihály atya, a PPKE Teológiai Karának professzora tartotta a Szeminárium őszi lelkigyakorlatát, melynek végén 10 kispap öltötte magára a reverendát.

A papságra való készületük során a Roska Péter atya által vezetett rekollekciót követően Kiss-Rigó László püspök úr lektorrá avatta Hajdú László Szabadkai Egyházmegyés, akolitussá pedig Kiss Zsolt és Nagy Tibor Szeged-Csanádi és Lukács Arnold Szabadkai Egyházmegyés növendékeket.

Vízkereszt és házszentelés Vízkereszt napján házszentelést végzett a prefektus atya a Szemináriumban az elöljárók és a kispapok szobáiban.

Adventi koncert Advent első vasárnapjának estelén a  Szegedi Szimfonikusok négy rézfúvósa adventi koncertet adott a kápolnában a kispapoknak.

T

14

TORONYIR ÁNY

❘ A főpásztor válaszol

A fôpásztor válaszol Híveinktől – olykor nem hívőktől – rendszeresen érkeznek levelek hozzám. A Toronyirány hasábjain is készséggel válaszolok a kedves Olvasóknak az egyházmegye életével, szervezetével és tevékenységével, valamint a katolikus egyház tanításával, illetve az egyháznak és tagjainak közéleti feladatvállalásával kapcsolatban felmerülő kérdésekre. A jövőben is várom kedves Olvasóink hozzám intézett leveleit. 쐽 A Szeged-Csanádi Egyházmegyében a jelenleg folyó beruházás az 1920-as évek óta a legnagyobb. Ennek eredményeként megújul a 85 éves szegedi Dóm és környezete. Sokan kérdezik, hogy mi is történik a Dómban? ‒ Egyházmegyénk turisztikai program megvalósítására nyert uniós támogatást a Délalföldi Regionális Operatív Program keretében. Összességében 2,1 milliárd forintot használhatunk fel, amelyből 1,67 milliárd forint fordítható a  Székesegyház, a Dömötör-torony, a Nemzeti Pantheon egy része, valamint a vendégfogadás céljait szolgáló udvar felújítására. A  támogatás többi része lehetővé teszi, hogy az Egyházmegye szegedi központjába érkező látogatók, turisták számára rendezvénytereket és kiállításokat hozzunk létre. A Dóm és a környező épületek 1930-ban történt átadása óta nem volt jelentősebb felújítás. Az idő múlása látható nyomot hagyott az épületeken, és közben az üzemeltetéssel, a látogatók fogadásával kapcsolatos igények is átalakultak. A változások kötelezővé teszik számunkra a jó gazda módjára történő gondoskodást. ‒ A most folyó beruházási programnak ugyan jelentős a pénzügyi kerete, de gyakori kérdés, hogy mi valósítható meg ebből. A most felhasználásra kerülő forrás kizárólag turisztikai projektre költhető. Számos munkatársunk több éves tervező, fejlesztő munkája tette lehetővé, hogy elnyerhessük a pályázatot. A tervezéskor elvégezett állapotfelmérés eredménye szerint egy mindenre kiterjedő felújítás 5-6 milliárd forint ráfordítást igényelne. A teljes állapotfeltárás alapján pontosan tudjuk, hogy mely épületrészek, homlokzati elemek a legsérültebbek, a mostani programba ezeket az épületrészeket soroltuk be. Így megújul a két torony felső része, egészen az órák szintjéig, valamint az épület alsóbb felületein a felfagyások miatt sérült tégla- és kőfelületek, a kis tornyok sisakjai, a rosszabb állapotú ólomüveg díszablakok, a vakolt felületek és az oldalsó bejáratok. Az egész épületet körbeszigeteljük, az altemplom teljesen megújul, a templomtérben és a kápolnákban is megszűnnek a beázások nyomai, a falfestmények és a mozaikok sérülései, és belső felújítást kap a város felőli torony. Megújulnak a közművek, a turistákat kiszolgáló korszerű technológia kerül az épületbe, beleértve az előlépcső alatt kialakí-

T

tásra kerülő látogatóközpontot és a Dömötörtornyot. ‒ Az épületen belül télen is folynak a munkák, dolgoznak a restaurátorok a kereszthajóban lévő állványzaton, és kialakult az altemplom egybenyitott oszlopcsarnoka is. ‒ A felújítások több változást eredményeznek. Az új püspöki sekrestye a kegytárgybolt helyére kerül. A baldachin ismét a működő oltár fölötti részen, a kupola alatt nyer elhelyezést. Az urnatemető csöndesebb, meghittebb helyre kerül, a díszsírhelyeket külön kriptákban különítjük el. A lift kialakítása, az egyik toronyban kiállító terek létrehozása, az egyházmegyei gyűjtemény és más kiállítások elhelyezése az altemplomban, a Dömötör-torony megnyitása a látogatók előtt, valamint a Dóm téri egyházi épületszárny árkádos sétáló folyosójának megújulása is megtörténik. Minderről a lakosságot a különböző fórumokon és a médiában folyamatosan tájékoztatjuk. ‒ A történelmi belvárosban folyó beruházások gyakran hoznak a felszínre értékes leleteket. Így történt ez a Dömötör-torony melletti alapozási munkáknál is, amikor 6 méter mélységből került napvilágra a Szent Demeter templom középkori és barokk falának néhány maradványa. Ezek olyan szellemi kincsek, amelyek megőrzése érdekében átterveztük az érintett épületszakaszt, így a  látogatóknak bemutathatjuk a falmaradványok egy részét. ‒ A Dóm tér létrejötte óta az egyházi események mellett kezdetektől helyszíne a Szabadtéri Játékoknak is. A Székesegyház főbejárata előtti színpadterület alatt, az egykori raktárak és öltözők helyére látogatóközpont kerül, amely a tér kulturális igényeit a továbbiakban magas színvonalon képes kiszolgálni. 2014 nyarán már láthatta a közönség azt a mobil színpadot, amelyet az Egyházmegye kormányzati támogatásból hozott létre a legkorszerűbb szabadtéri színháztechnikával. Ezen kívül mobil öltözőrendszerrel is támogatta az egyre sikeresebb szegedi szabadtéri színház működését. 2015 nyarán pedig megnyitjuk a Dóm felújított épületrészeit, várva minden jó szándékú, a szellemi és kulturális értékekre fogékony látogatót. Így válik közös örömünkké a Székesegyház és környékének megújulása.

15

TORONYIR ÁNY

❘ Párbeszéd

A katolikus nevelés Az egyházszolgálatban nem ismeretes a hiúság – s ez különösképp távol áll a most interjúvolttól, így hát bátran írhatnám: a piarista rend egyik „nagy öregje”. Csakhogy Jelenits István atya éppen a kortalanságot jelképezi! Fiatalokat zavarba hozó friss szellemét, aktivitását nem egy vitapartnere irigyelheti. Tanítványai a szelíd, bölcs tanárt ismerik benne, aki azért a közéleti porondon mindig vállalja a kihívást, nem a tekintélytisztelet rabja. Az elmúlt adventben a Szeged-Csanádi Egyházmegye Báró Gelsey Vilmos-nagydíjának kitüntetettje lett. ➜ Szerzetes tanár, hitoktató, teológus, író, a Széchenyidíj és a Corvin-lánc birtokosa, könyvek és tanulmányok szerzője, interjúk tömegének szereplője – nehéz önről újat mondani. Kezdjük hát e legegyszerűbbel: hogyan telnek a  napjai? ➜ Alkalmi feladatokban élek. Az idén már csak két órám van az egyetemen, a többit lemondtam, de bőven van így is dolgom. A papi teendők, aztán a sok egykori tanítványomnak nyújtott segítség, és persze a könyvtári munka, az olvasás, a jegyzetek készítése, ez kitölti a napot. ➜ Ön tanított gimnáziumban, aztán a váci Apor Vilmos Főiskolán, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán, annyi bölcseleti értéket adott át diákjainak – hogy hagyhatta a Jóisten, hogy lelépjen a katedráról? ➜ Gyors ez a generációváltás, az idő halad… úgy éreztem, át kell adni a helyet a fiataloknak. Ez így természetes. ➜ Eddig is élő kapcsolata volt Szeged-Csanádi Egyházmegyével, annak tudományos műhelyeivel, a most kapott díj tán még szorosabbra fűzi a szellemi együttműködést. ➜ Biztosan. A kitüntetés egyébként nagyon meglepett, mert én már úgymond kiöregedtem a mesterségemből, és gondolom, hogy a fiatalabb emberek jobban a világ szeme előtt vannak a szakmai dolgokban. Akik ezt a díjat nekem szánták, nyilván az elmúlt dolgaimra emlékeztek, amit viszont én nem nagyon gyűjtögetek össze, ezért is kedves volt számomra ez a meglepetés.

T

apostola

➜ Mi volt a tanári vezérelve? ➜ Az, hogy nemcsak a tananyag megtanítása, hanem egyfajta életvitel, így a hitbéli elköteleződés vagy a munkához való hozzáállás átadása is fontos, hiszen nem mindegy, hogy az ember kelletlenül, vagy éppen leleménnyel, örömmel végzi-e a munkáját. ➜ És amit tanítványai szerint átadott – a meggyőződés képviselete. Ön sok dologban fogalmazott meg akár különvéleményt is, lett légyen szó az újpogányságról vagy például a Szabadság téri emlékműről… ➜ Természetemtől idegen, hogy keressem, miben lehet ellentmondani, de vallottam, hogy az eszmecsere viszi előbbre a dolgokat. A polémia elmemozdító. Az óráimon is szabad volt különvéleményt megfogalmazni. Azt nem szeretem, ha valaki szereplési viszketegségből szólal meg, de ha mondandója van, tegye bátran. Nagyon érdekes emlékeket őrzök a tanári múltamból, mulatságosakat is. Sosem felejtem, a Kálvin tér mellett volt a régi rendházunk meg a gimnáziumunk, és ugye a dogmatikában Kálvin neve egyszer-kétszer előfordul, ahogy a tételeinek kritikája is. Egyszer jelentkezett egy diákom, azt kérdezte: Tanár úr, ha Kálvin ennyit tévedett, akkor miért neveztek el róla teret? Azt feleltem neki, fiam, ha körülnézel a városban, nála nagyobb tévedők nevét is viselik terek. Ami meg Kálvint illeti, ha valaki okosan téved, az gondolkodásra serkent; ha a felfogásában nem is osztozunk, tiszteljük érte, hiszen szívből szól. ➜ Megint tanultam valamit: okosan tévedni… ➜ Ha egy vélemény mögött csak az öncélú ellentmondás van, azt lesöpörjük, viszont ha téves nézetet képvisel is, de a mögött gondolkodást látunk, azt megbecsüljük. Nem haraggal, hanem ellenérvekkel felelünk. A helyes álláspontot is megvilágíthatja egy téves idea, mert akkor olyan részletek kifejtéséig juthatunk el, amelyeket korábban végig sem gondoltunk. ➜ Az egyik értekezésében írja, hogy a hit a szabadság kiteljesedéséhez, egy új szabadság fok eléréséhez vezet. A mai időkben, amelyek nem kedveznek a kereszténységnek, optimista? ➜ Ennek nem igazán mi vagyunk a felelősei, hanem az Úristen van mögötte, és Ő bizonyosan megtalálja a módját, hogy a katolicizmust elevenen tartsa a világban. Nem gondolom, hogy azok a külső hatások, amelyek a  kereszténység ellen hatnak, maradandóak lesznek.

16

TORONYIR ÁNY

❘ Párbeszéd

FOTÓ: CSIGÓ LÁSZLÓ

Nagyon gyors a világ szellemi fejlődése, az életformánk dolását, hogy az életünk ma nem olyan nyers és egyis gyorsan változik. Ami modern, az túlságosan lefogszerű viszonyok között zajlik, mint amikor a szigorú lalja az embereket, és a régi kincs nem kapja meg azt a böjti előírások születtek. Egy előkészületi idő tartalma figyelmet, amit megérdemel. De minden csoda három nem elsősorban a böjtben jelenik meg, ahogy az étkezés napig tart, és úgy vélem, hogy ez az egyre sebesebb forszokásrendszere is más, mint egykor. Sokkal inkább az gandósága a világnak nem tart sokáig. Olyan, mint a taimádsággal kap sajátos színt ez az idő. Aki teheti, lelkivasz a maga gyors kinyílásával, de aztán jön a pilledtebb gyakorlattal mélyíti el magában ezt. A lelkipásztorkodó nyár, amikor a termést be kell takarítani. Nem kell félpapságnak és az egyházi sajtónak a dolga, hogy ebben nünk amiatt, hogy a környezeti zűrzavar egyre nagyobb segítsen. ➜ Ehhez a hívők aktivitása lesz, mert az emberek idegis kell. rendszere lassan-lassan ➜ Hogyne. Ugyanakkor megszokja. Annak idején minden ember életében a  fi lm megjelenéséről egy vannak olyan dolgok, amipiarista tanár írta 1916ket odébb tolunk, halogaban, hogy megzavarja a netunk, ott porosodnak az velést, a modern látványoselintézendők között, aztán ság a beszéd, az olvasás a fejünkre dőlnek, mint ellen hat. Akkor tényleg a könyvek a rendetlenül így tűnhetett, Kosztoláhagyott polcról. A böjtnyi is elsiratta az olvasást, idő lehet egy lelki-szellea  könyvet – de mindenek mi nagytakarítás alkalma, ellenére a könyv megmahogy ki-ki elővegye, és radt. Ha nagy megrázhúsvétra a fejében, szívékódtatás elé kerülünk, akben, lelkében rendbe tegye kor ma is ahhoz nyúlunk. azt, amit eddig félretett. Imádságoskönyv után nyúl A  lelki adósságrendezés az is, aki már évek, évtizeideje ez. dek óta nem imádkozott. ➜ Visszatérve ahhoz, amiValahogy így marad velünk vel kezdtük: sok mondania hit, a megtámadottságávalója van még a világnak ban is súlyosan, mélyen, – most min dolgozik? tartalmasan. ➜ Vasárnaponként a temp➜ Hát, egykor gondoltam, lomban azt látom, hogy sok hogy amikor a tanítást aba fi atal, ugyanakkor fogyásbahagyom, több időm ma1932. december 16-án született Berettyóújfaluban. ról, „minőségromlásról” berad az írásra, de most a napi A fôvárosi Piarista Gimnáziumban érettségizett. Szerzeszélnek sokan. Ön hogy látja teendők eléggé lefoglalnak. tes hivatásra készült. A budapesti bölcsészkaron diploezt? Azért van tervem, többek mázott, majd belépett a piarista rendbe. 1959-ben tett ➜ Egy volt tanítványomközt egy régi álmom, ami örökfogadalmat, és ugyanazon évben Egerben szentelmal beszélgettem erről egy ugyancsak réges-réték pappá. A rend gimnáziumaiban és fôiskoláján tanínemrég, aki a műegyetemen gi álomhoz kötődik. Sotott, és a katolikus egyetem esztétika tanszékét vezette. oktat. Azt mondta, Tanár kat foglalkoztam eddig is Folyóiratokban számos bibliakutatási, nevelési, irodalmi úr, régen egy évfolyamon a  Gellért-legendával, és tanulmányt publikált. Írásai öt gyûjteményes kötetben is volt huszonnégy vegyészannak van egy nagyon szép megjelentek. Számos kitüntetést kapott, 2014-ben Budapest díszpolgárává választották. mérnökjelölt, abból lett tieleme: Szent Gellért az zennégy kiváló szakember. utolsó éjszakát itt töltötte Manapság száznegyven hallgató van, és tizennégy kiváló a hajdani bencés kolostorban – amely később, a tatárjáköztük is akad. Ha most is megtaláljuk azt a jelképes tiráskor elpusztult –, és azon az éjszakán látott egy álmot. zennégy kitűnőt, akkor örüljünk annak, ők húzzák maSzűz Mária jelent meg a kis Jézussal, aki gyermekként, gukkal a többieket is. Így van ez a hitéletben is. de mégis felnőtt méltósággal mutatkozott meg, és meg➜ Az optimizmus, ami most és mindig is sugárzik önből, áldoztatta a püspököket, így készítve fel őket a vértanúmilyen üzenetet fogalmaztat meg a nagyböjt előtt meg jeleságra. Kutatásaim során arra jutottam, hogy a magyar nő lapunk olvasóinak? középkori emlékanyagban, de az össz-európaiban is ➜ Valamikor régen egyértelmű volt a nagyböjt tartalszámos ilyen álom van. Ezt szeretném egy műben bejárma, de mára ez szinte csak szimbolikus, csak a pénteki ni: az álmok mint a Gondviselés beavatkozásának tanúhústilalom maradt meg. Azt gondolom, ez nem az egyságtételei a középkori irodalmunkban. ház visszavonulását mutatja, hanem annak az átgonvárkonyi balázs

Névjegy

T

17

TORONYIR ÁNY

❘ Életünk

Nádi Boldogasszony szobrot állítottak a városi televízió épületében

Új, a Nádi Boldogasszonyt ábrázoló szobrot áldott meg decemberben Kiss-Rigó László püspök a gyulai városi televízió épületében. Az alkotó, ó, omKun Éva keramikusművész népi ihletésű, finomságot sugárzó Mária-szobrot mintázott. „Szimbolikus esemény szimbolikus személyiséggel!” – mondta a szoborállítás kezdeményezője, a Gyula Televízió ügyvezető igazgatója. Antal Zsolt kiemelte: „Gyula város védőszentje, a Nádi Boldogasszony a vallásos és a nem vallásos emberek számára egyaránt üzenetértékkel bír. Számunkra különösen is fontos Szűz Mária alakja, hiszen nincs még egy olyan személyiség, aki jobban kifejezné a  Szeged-Csanádi Egyházmegye tulajdonában működő Gyula Televízió egyházi és helyi-közszolgálati küldetését. Ezzel összhangban Görgényi Ernő, Gyula polgármestere arra emlékeztetett, hogy a Boldogasszony, Szűz Mária alakja, nagy eséllyel egyetlen magyarországi településként, még a város címerében is megjelenik. Kovács József országgyűlési képviselő a Nádi Boldogaszszony-kultusz jelentőségét hangsúlyozva emlékeztetett annak egyediségére, régre nyúló hagyományára, valamint máig tartó, erős hatására. A szobrot Görgényi Ernő polgármester és Kovács József, a térség országgyűlési képviselője leplezte le, majd ezután Kiss-Rigó László püspök áldotta meg: „Az advent programjába nagyon szépen belesimul ez a jelképes cselekmény, melynek most tanúi vagyunk. A Nádi Boldogaszszony szobor jól kifejezi, egyben erősíti a Gyula Televízió identitását, erősíti a közösséget és a küldetéstudatot” – fogalmazott a fenntartó képviseletében a főpásztor. A szobor Kun Éva Veresegyházon élő keramikusművész alkotása. A Ferenczy Noémi-díjas művésznő pályáját fazekas tanulóként a mezőtúri szövetkezetben kezdte. 1975-ben végezte el az iparművészeti főiskolát, ahol Gorka-ösztöndíjjal diplomázott. Mesterei között olyan nevek szerepelnek, mint Csekovszky Árpád, Jánossy György vagy Litkei József. Mint mondta, a Nádi Boldogasszony megalkotása során nehéz dolga volt, több komoly kihívás-

T

k ll tt szembenéznie, b é i annakk ellenére, ll é hogy h b sall kellett a szobor elkészítése során szabad kezet kapott. „Nehéz volt például a nád megjelenítése, ezt végül hosszas töprengés után úgy oldottam meg, hogy a szobor szoknyáján szimbolikusan, hálószerűen fonódik össze a növény, mely sötét történelmi korok idején annyiszor nyújtott menedéket az itt élőknek. Az arccal kapcsolatban az volt a belső szándékom, hogy ihletett, finomságot sugárzó legyen, már amennyire ezt a saját magam gyarló eszközeivel meg tudom valósítani. A szobor keze a népi gótika finom törékenységét próbálja felidézni” – mondta Kun Éva. A művész kiemelte, olyan Mária-szobrot szeretett volna készíteni, mely magán viseli az alföldi táj jellegzetességeit. Ezért különböző, viseletekkel foglalkozó könyveket tanulmányozott, és igyekezett visszaadni a Mária-lányok ruházatát. Ezért került korona helyett sudár, az alakot fölemelő párta a szobor fejére. cs. á.

18

FOTÓ: IMRE GYÖRGY

Egyszerre gyulai és katolikus szimbólum

TORONYIR ÁNY

❘ Tűzhely

Nehéz sorsú gyermekeknek segítettek az ÁGOTA karácsonyi rendezvényén

Ezerötszáz ajándékot adtak át Kicsik és nagyok, mások mellett Gryllus Vilmos fellépése tette színessé az ÁGOTA-gálát Szegeden. A programra öt megyéből 1500 olyan fiatal érkezett, akik nevelőszülőknél vagy lakásotthonokban élnek. – Fülhallgatót kértem ajándékba, de azt hiszem, sokkal jobb adni, mint kapni. Én is ezért vettem ajándékot,

Ezerötszáz gyermekvédelmi gondoskodásban élő fiatal kapott karácsonyi ajándékot a Szeged-Csanádi Egyházmegye Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatója és az ÁGOTA Alapítvány révén. A decemberi ünnepség leg fontosabb üzenete a nehéz sorsú gyerekek iránti felelősségvállalás volt.

FOTÓK: GÉMES SÁNDOR

megajándékoztam a csoporttársaimat, a gondviselőimet, és ez nagyon jó érzés volt – mondta Burai Béla Dániel Bácsalmásról. Az összetartás jelentőségét hangsúlyozta a fiataloknak nem először segítő Herczeg Anita. – Egy ilyen erős, összetartó közösség, mint az ÁGOTA azt is jelenti, hogy ha együtt vagyunk, a vidámság mintha nagyobbnak tűnne, a gondok pedig kevesebbnek – mondta Áder János köztársasági elnök felesége. A Szeged-Csanádi Egyházmegye közel négyezer családból kiemelt fiatalt gondoz és nevel, illetve további hatezer állami gondozottat támogat. KissRigó László püspök azon önkéntesek

munkájának a jelentőségét emelte ki, akik a gyermekek érdekében végzik a tevékenységüket. – Az erre az alkalomra való felkészülés nagyon sok önkéntes támogató számára hosszú hetek, napok áldozatos munkáját jelenti, amit szeretetből tesznek. Értetek elsősorban, miattatok, hogy szeretetet tapasztaljatok, és örömötök legyen – fogalmazott püspök.

„Megtartó hûség” Szeged idén is csatlakozott a Házasság Hete rendezvénysorozathoz. Február 8–15. között előadásokkal, filmvetítéssel és színes programokkal hívták fel a figyelmet a család és a házasság fontosságára. Februárban nyolcadik alkalommal csatlakozott a Házasság Hete országos és nemzetközi programsorozathoz Szeged, hogy tanúságot tegyen a házasság értékei mellett. A hét idei mottója: Megtartó hűség. A szegedi székesegyházban induló rendezvényen Bíró László családreferens püspök celebrált szentmisét. A misét követően az immár hagyományos Szerelmes Ötpróba játék nyerteseit sorsolták ki.

Másnap A családfa nagy titok címmel hirdettek versmondó versenyt a  Karolina iskolában. További tartalmas programokon hallhattak az érdeklődők a vallás és a gyermekvállalás összefüggéseiről és a „médiatűrő házasságokról”, a szegedi Belvárosi Mozi pedig kedvezményes belépővel elérhető, házasságról szóló fi lmeket tűzött műsorára. családközpont

T

19

A szeretet és a nehéz sorsú fiatalok iránti figyelem üzenete fogalmazódik meg egy ilyen rendezvényen Kothencz János szerint. – Oda kell figyelnünk embertársainkra, főleg a családból kiemelt gyermekekre és fiatalokra. Ha ennek a fontosságát alá tudjuk ilyenkor húzni, ha meg tudjuk mutatni az ő örömüket, akkor már sokat tettünk azért, hogy az emberek jobban megismerjék őket – jelentette ki az ÁGOTA Alapítvány főigazgatója. cs. á.

TORONYIR ÁNY

❘ Karitász

Karitász Vásár Szegeden

Önzetlenül a rászorulókért

FOTÓ: GÉMES SÁNDOR

Ezek a tárgyak teli vannak szeretettel, a figyelem, a tenni akarás és a segítőkészség közvetlenségével – fogalmazott Marton Árpád, a Karácsonyi Karitász Vásár ötletgazdája. Kiemelte, vannak, akik immár több mint két évtizede segítik ezt az áldozatos munkát, melynek célja, hogy tüzelőt vásároljanak a rászorulóknak.

A több mint húszéves hagyományt követve az elmúlt advent idején is Karácsonyi Karitász Vásárt hirdettek Szeged belvárosában, a nagyáruházban. Dísztárgyakat, karácsonyfadíszeket, kézműves termékeket kínáltak ezúttal is, a bevételéből pedig téli tüzelőt vásároltak rászorulóknak. A Karácsonyi Karitász Vásár indulásakor Katona Nándor újszegedi plébános volt a Karitász egyházmegyei szervezetének igazgatója, őt kereste fel egy egyetemista keresztény ifjúsági közösség tagjaként Marton Árpád. A plébános mindenben segítette a szegényekért tenni akaró fiatal közösség tagjait, az ajándéktárgyak elkészítéséhez szükséges alapanyagokat is megvásárolta. Az ajándékok egy részét katolikus közösségek alkotóházaiban készítik évről-évre, de a tápéi gyékényfonó asszonyok is minden esztendőben hozzájárulnak két kezük munkájával a vásárhoz. v. a.

Összehozta a segíteni szándékozó embereket a gyulai futballakadémia

Nemes célért futballoztak Jóvátételi programsorozat egyik állomásaként rendezett jótékonysági kispályás labdarúgó tornát a Békés Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet a gyulai Grosics Akadémián. A rendezvény nemes célt szolgált, a befolyó összeget a gyulai kórház gyermekosztálya alapítványának ajánlották fel. Bár a fogvatartottak nem vettek részt a tornán, de arra lehetőségük volt, hogy felajánljanak egy általuk meghatározott összeget az alapítvány számlájára. A tornán többek között büntetés végrehajtási dolgozók, rendőrök, bizton-

T

20

TORONYIR ÁNY

❘ Karitász

Tavaly  szeptemberben  egy, a Szent Gellért Fesztivál keretein belül megrendezett jótékonysági koncert tette lehetővé azt, hogy összegyűljön a teljes összeg. Ennek is köszönhetően vásárolhatta meg a „Korábban Érkeztem Dél-alföldi Regionális Koraszülött Intenzív Osztály Alapítvány” azt a több mint ötmillió forintos inkubátort, amely a veszélyeztetett újszülötteknek ad esélyt a teljes életre. – Az oxigénhiány az idegsejtek károsodását, elpusztulását eredményezi, és abban az esetben, hogyha az élet első hetvenkét órájában egy alacsonyabb hőmérsékletre lehűtjük az újszülöttet, akkor a lelassuló anyagcsere-

sági őrök, sőt még színészek is állítottak ki csapatot és kisebb-nagyobb összegeket ajánlottak fel az alapítvány számára. Seregi Zoltán Békéscsabán dolgozó színész, a Magyar Televízióban annak idején nagy sikerrel futó Tüskevár című filmsorozat főszereplője azonnal a kezdeményezés mellé állt: – Mi a színészválogatottal sokat játszunk jótékonysági mérkőzéseken, melyek nagyon fontosak. Egyrészt jó nekünk, mert a sport egészséges, másrészt jó ügyet szolgálunk – mondta Seregi Zoltán. Hafenscher Csaba, a Békés Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnoka hangsúlyozta, sikerült egy olyan rendezvényt tető alá hozni, melynek fő céljához a résztvevő csapatok mellett az elítéltek is hozzá tudtak járulni egy jelentős összeggel. A jótékonysági tornán részt vett Gajda Róbert Békés megyei kormánymegbízott, aki szerint az ilyen kezdeményezések bizonyítják, hogy milyen ereje van az összefogásnak. – Úgy gondolom, hogy ha gyermekeink egészségéről van szó, akkor mindenkinek kötelessége lehetőségeihez mérten az ügy mellé állni – mondta. A kórház alapítványa azért is fogadta nagy örömmel

T

Pótolhatatlan segítséget jelent az a készülék, amelyhez részben a Szeged-Csanádi Egyházmegye közreműködésével jutott hozzá a közintézmény. Ilyen hűtő inkubátorból Magyarországon eddig egyetlen egy állt rendelkezésre, az is Budapesten. folyamatok miatt az idegsejteknek van idejük arra, hogy regenerálódjanak. Utána pedig újra teljes funkciót tudjanak betölteni – magyarázta dr. Franczia Péter, a szegedi gyermekklinika újszülött osztályának vezetője. A  szegedi koraszülött intenzív osztályra a régió legsúlyosabb állapotban levő kisbabái kerülnek. Ők most időben megkaphatják a megfelelő kezelést.   – Aki megismerte azok lelkesedését, akik megszervezték mindezt, az tapasztalhatta az összefogás erkölcsi, lelki erejét – emelte ki Kiss-Rigó László püspök . Az Alapítvány jövőbeni tervei között szerepel az anyaszálló felújítása, szoptatószoba létrehozása, valamint azon szülők pszichés támogatása, akiknek a kisgyermekei éppen bent vannak az újszülött intenzív osztályon. szabó zoltán FOTÓK: IMRE GYÖRGY

FOTÓ: GÉMES SÁNDOR

Különleges inkubátort kapott a szegedi gyermekklinika

a  kezdeményezést, mert az ebből megvásárolandó műszerre mindig nagy szükség van. – Ez egy pulzoximéter, ami a csecsemők, gyermekek pulzusát, illetve az oxigén telítettségét méri a vérben. Nagy segítséget nyújt abban, hogy a lehető legoptimálisabb gyógyszeres terápiát tudjuk elindítani – mondta el dr. Zátonyi Adél neonatológus főorvos. A szervezők szándéka az, hogy a tornát minden évben megrendezzék, rendszeres segítséget nyújtva egészségügyi intézményeknek, alapítványoknak és más közhasznú szervezeteknek. varga zoltán

21

TORONYIR ÁNY

❘ Kultúra

Kulturális mozaik Könyv alföldi értékekkel

Bánffy gróf Vásárhelyen

Szentes festőjének, a városi múzeum névadójának életművét mutatja be A Magyar Festészet Mesterei sorozat új kötete. Koszta József (1861–1949), a brassói születésű fényképészmester a kor vezető festőiskoláiban, bécsi, müncheni, velencei és firenzei műhelyekben képezi magát. Itthon Lotz Károly, Székely Bertalan és Benczúr Gyula fogadja tanítványául. 1900-ban már a párizsi Világkiállítás látogatói is találkozhatnak munkáival. A nagybányai és a szolnoki művésztelep látogatása mellett a kor haladó irányzatainak alapos ismeretében alakítja ki karakteres festői látásmódját, amelyhez a Dél-Alföldön, Szentes környékén talál ihlető közeget. 1911-től él Szentes határában. Összetéveszthetetlen, izzó atmoszférájú tájképei és a paraszti életből merített jelenetei mély emberismeretről és együttérzésről tanúskodnak, tömör drámaiságukkal kiemelkednek az alföldi piktúra terméséből. – Más festők is megkísérelték kilesni és műveiken érzékeltetni az alföldi tanyák körüli mikrovilág szubsztrátumát, sokszor nem is sikertelenül, de hiányzott belőlük az az önégető, folytonosan magas hőfokon lángoló önátadás, amely Kosztát aggkorában sem hagyta nyugodni – értékel a kötet szerzője, Szinyei Merse Anna. Koszta életműve arra is ékes bizonyíték, hogy a magyar Alföldről is meghódíthatóak a művészet legmagasabb csúcsai: Berlinben, Brüsszelben, Drezdában, Milánóban, Stockholmban állít ki, egy képe az angol királyi ház tulajdonába kerül. A művészről elnevezett szentesi múzeum állandó kiállítással adózik világszínvonalú névadója előtt.

A Magyar Kultúra Napját köszöntötte az Illúzió és tükröződés című kiállítás megnyitója a hódmezővásárhelyi Tornyai Múzeumban. Szebeni Zsuzsa színháztörténész, gróf Bánff y Miklós életművének kutatója ezúttal az utolsó magyar polihisztor színházi tevékenységét helyezi a fókuszba. Bánff y Miklós, akit legtöbben Tamási Áron Ábel-trilógiájának illusztrátoraként ismernek, egyike volt a magyar kultúrtörténet legsokoldalúbb alakjainak. Iro-

Koszta József: Szélmalom

T

Gróf Bánffy Miklós díszletterve

dalmi munkásságában az Erdélyi történet című regénytrilógia, a mesék és novellák mellett Naplegenda címmel szimbolista játék, Nagyúr és Martinovics cím alatt történelmi dráma is található. Rendezőként jegyezte és jelképes összeg ellenében állította színpadra a Szegedi Szabadtéri Játékok 1934. évi Az ember tragédiája-előadását. Ennél is jelentékenyebb operaházi intendánsi működése, amelynek során bátor újítóként bemutatta Bartók Béla világszenzáció számba menő operáját, A kékszakállú herceg várát és balettjét, A fából faragott királyfit. A korízlés ismeretében forradalminak minősülő előadásokhoz maga készített díszlet- és jelmezterveket. Külügyminiszterként sikeresen munkálkodott a dél-baranyai régió és Sopron magyar kézen maradásáért. A Trianon utáni erdélyi kulturális élet megszervezőjeként és mentoraként a kisebbségi sorba taszított magyarság szellemi magára találásának apostola lett. Az általa képviselt „Keleti Svájc” eszme mindmáig érvényes irányt mutatott a Kárpát-medence népeinek tevékeny együttélésére. Noha a kor legnagyobb művészei fejezték ki tehetsége iránti nagyrabecsülésüket, főúri származása miatt már életében is számos lekicsinylő támadás érte, a kommunizmus évtizedei alatt pedig a teljes elfeledés lett osztályrésze. Az életét és életművét bemutató tárlat március 15–ig látogatható.

22

TORONYIR ÁNY

Kurázsi mama – Fekete Gizi újabb diadala A világháborús centenáriumi eseményekhez kapcsolódik a Szegedi Nemzeti Színház Bertolt Brecht klasszikusa, a Kurázsi mama és gyermekei című színdarab bemutatásával. Noha az 1939-ben keletkezett, szerzője első világháborús élményeit tükröző színmű a harminc éves háború korába helyezi cselekményét, a háborúk abszurditásának mindörökre érvényes képleteként vonult be a színháztörténetbe. Bodolay Géza hagyományos rendezésének zínésznő, a vidéki színjátszás legfőbb értéke a népszerű színésznő, k fölléptetése a címszerepben. egyik legnagyobb alakjának Fekete Gizi az események viharában értetlenül, olykor mbert mutatja föl Brecht érzéketlenül sodródó kisembert urázsi mamája nem címszereplőjében, az ő Kurázsi hősnő és nem tudatos lény, mint egy évvel ezelőtti Öreg hölgye, már-már nem is morális lény, aki maga választaná meg cselekedezerint. A túlteit azok erkölcsi értelme szerint. tönlény, akit élésért mindenre kész ösztönlény, eségek, négy épp az anyaságát ért veszteségek, mel, akaratán gyermekének elvesztése emel, kba. Az előkívül, tragikus magasságokba. adás jó szívvel ajánlható a modern színzedéknek is. házzal most ismerkedő nemzedéknek

Szikrázó szkíta titkok ok A békéscsabai Munkácsy Mihály ihály Múzeumban január 23. és április 5. között látható az Emberek aranyban – Szkíta fejedelmisaibóll című mi sírok leletei a sztyeppe piramisaiból nagyszabású időszaki tárlat.. A Kazahcseket felvonultató kiállítás sztánból származó aranykincseket nomád birodalmat, a szkíta bemutatja a sztyeppei lovas-nomád és türk eredetű népek életét, kultúráját. A kiállítási anyag tő többsége az úgynevezett gerincét képező tárgyak döntő „Issyk-kurgánból” és a Berel mellett feltárt – világviszonylatban is ritkaságszámba menő – lovas temetkezés leleteiből származik. Megelevenedik számos lelőhely arany és ezüst tárgyegyüttese. Mindemellett a régi tör-

T

❘ Kultúra ténetírók és a szkíták ókori kortárs népeinek leiratai adnak teljes képet az ősi birodalomról. A kiállítás nemcsak az ásatások kézzelfogható eredményeire, azaz a tárgyak bemutatására alapul, hanem a teljes feltárási folyamatot is bemutatja, végigvezeti a látogatókat a feltárás, a beazonosítás, a leletmentés, a konzerválás és a reprodukció munkafázisain. A kiállítás látogatói átélhetik a titokzatos földpiramisok kutatását, a kincsek megtalálásának eufórikus örömét, a leletek beazonosításának aprólékos, szinte nyomozati technikákat igénylő munkáját, és a rekonstruált leletek igéző szépségét megcsodálva időutazást tehetnek a lovasnomád kultúra fénykorába.

Úton, útfélen – Tóth Tót Sándor jubileumi tárlata Hódmezôvásárhelyen Hódmezô Fél évszázadda évszázaddal bemutatkozó kiállítását követően az ered eredeti helyszínen, a hódmezővásárhelyi Tornyai Torn János Múzeumban állítja ki – 2015. március m 1. és május 3. között – életműve legjavát Tóth Sándor Munkácsy-díjas sz szobrászművész. A mester, aki elsősorban éremművészeti alkotásaival vívott ki ne nemzetközi elismertséget, festő szakon kezdte kezd tanulmányait, majd Kisfaludi Strob Strobl Zsigmond növendékeként végzett a Képzőművészeti Főiskolán, ahol az 1956 1956-os forradalom idején a forradalmi bizo bizottmány elnöke volt. Három évvel későb később, a Tanácsköztársaság-pályázatra becsempészett bec Zászlóbontó fiúval a  föladat minden kötöttsége ellenére hűn mutatkoznia vállalt eszsikerül hűnek ményeihez: mozgalmi m idol helyett a bontakozó fiatalság minden ko korban érvényes szimbólumát alkotta meg. A szobor mak makettjét kommunista érzelmű hallgatók megsemmisítették, megsemmisítették s máig vár a föltámadásra. Szobrászi munkája mellett évtizedeken é át szolgálta a művészképzést Szegeden és Egerben: a Tömörkény István Gimnázium képzőművészeti szakközépiskolájának alapító egyénisége volt. Amint egy interjúban megfogalmazta, nem hisz a művészet fejlődésében. Szobrai is a klasszikus szépségeszmény és a maradandó emberi értékek hordozói. Egyházművészeti alkotásai közül kiemelkedőek miskolci és egri templomkapui, valamint a szeged-tarjánvárosi Szent Gellért templom kapuja, amely sajátos formában ötvözi a szobrász- és az éremművészetet szegedi nagyságok portréival. Ars poeticáját maga öntötte szavakba: „A szobrász – hitem szerint – képes arra, hogy véges létét az anyag megmunkálásával – talentuma által meghatározott fokon – a végtelen felé kiteljesítse.” Évfordulós tárlatán a pályakezdésének idejében született festmények és mintegy 80 bravúros rajz képviseli Tóth Sándor kevésbé közismert arcát az életmű korszakait öszszekötő műfaj, a portrészobrászat mellett. marton árpád

23

TORONYIR ÁNY

❘ Kitekintő

Jövőre a leggazdagabb egy százaléké lesz a globális összvagyon több mint fele

Hatalmas szakadék tátong a gazdagok és szegények között A legbefolyásosabb üzletembereket és politikusokat tömörítő davosi Világgazdasági Fórum megnyitójára időzítette az Oxfam International segélyszervezet kutatási jelentését a világ országaiban tapasztalható gazdasági egyenlőtlenségekről. Amíg 2009-ben a világ leggazdagabb emberei, vagyis az emberiség mindössze egy százaléka a javak 44 százalékát birtokolta, addig ez az arány 2014-re 48 százalékra emelkedett, és jövőre meghaladhatja az ötven százalékot. Eközben a világ lakosságának legszegényebbjeit kitevő 80 százalék csupán a javak 5,5 százalékával rendelkezik. Winnie Byanyima, az Oxfam International igazgatója kijelentette, hogy szervezetük közvetíteni fogja a legszegényebb országok lakóinak üzenetét. – Az üzenet az, hogy a növekvő egyenlőtlenség veszélyes. Rossz a fejlődésnek, és rossz a kormányzás szempontjából is. A vagyonkoncentrációnak olyan formáját látjuk, amely markában tartja a hatalmat, a hétköznapi emberek hangját eltompítja, és nem figyel érdekeikre. Tényleg egy olyan világban akarunk

ahhoz hasonló, amilyen a 19. század végén volt. Az Oxfam szerint a 80 leggazdagabb személy vagyona 2009 és 2014 között megduplázódott. Egyre inkább jellemző tendencia, hogy a vagyonokat öröklik, és arra használják, hogy további, a gazdagok érdekeit szolélni, ahol az 1% többet birtokol, mint gáló lobbit finanszírozzanak vele. mi többiek együttvéve? A globális A Forbes listáin szereplő milliárdosok egyenlőtlenség mértéke egész egy- 2013-ban 550 millió dollárt költöttek szerűen sokkoló – mondta az Oxfam lobbitevékenységre Washingtonban igazgatója. és Brüsszelben. 2012-ben az amerikai Az egyenlőtlenség elleni küzdelem választásokhoz egyedül a  pénzügyi az elmúlt öt évben került napirendre, szektor 571 millió dollárral járult hozzá. Az Oxfam igazgatóAnnak a személynek, aki Magyarja szerint az extrém országon a létminimumon keres, egyenlőtlenségek nem magyarázhatók véletévet kellene lenekkel és a gazdaság működésének zavaradolgoznia, hogy bekerülhessen ival. Mindez közpolitikák eredménye, és ha a világ első száz leggazdagabb másfajta közpolitikák embere közé. lépnek érvénybe, akkor forrás: tni.org csökkenthető a mértéke. miután kiderült, hogy a 2008-as vi- – Néhány éve az a gondolat, hogy lággazdasági válsággal párhuzamos a mélyszegénység káros, a gazdasági és megszorítások miatt visszaesett az politikai vitáknak a peremére szorult. életszínvonal, de a gazdagok vagyona Mára üggyé vált, és egyre szélesebb nőtt. Thomas Piketty francia közgaz- konszenzus alakul ki róla az üzleti, dász Tőke a 21. században című köny- gazdasági, politikai és vallási vezetők vében pedig egyenesen arra jutott, között – nyilatkozta Byanyima. hogy a vagyon-koncentráció mértéke forrás: guardian

3 000 000

T

24

TORONYIR ÁNY

❘ Kitekintő

Gondoskodni a szegényekrôl nem kommunizmus,

hanem evangélium! Január közepén jelent meg Andrea Tornielli és Giacomo Galeazzi közös könyve: Ferenc pápa. Ez a gazdaság öl címmel. A kötet beharangozó interjúja a La Stampa olasz lapban jelent meg a pápával. Ebből idézünk. „…Amikor a rendszer középpontjában nem az ember áll többé, hanem a pénz, amikor a pénz bálvánnyá válik, a férfiak és a nők csupán eszközei annak a társadalmi és gazdasági rendszernek, amelyet nagyarányú egyenlőtlenség jellemez, sőt ural. Így ez a logika »kidobja« mindazt, aminek nem veszi hasznát: ez a hozzáállás dobja ki a gyermekeket és az időseket, és mára ez már a fiatalokat is sújtja. Megdöbbent az a tény, hogy a fejlett országokban több millió olyan 25 év alatti fiatal él, akinek nincsen munkája...” „Mindenekelőtt helyénvaló az emlékezetünkbe idézni, hogy az etikára szükség van a gazdaságban, és a politikában is (…) Meg vagyok győződve,

hogy ezeknek a férfiaknak és nőknek (értsd üzletembereknek és politikusoknak – a szerk.) el kell köteleződniük a társadalom, a politika, az intézmények és a gazdaság minden szintjén, a közjót helyezve a középpontba. Nem halogathatjuk tovább a szegénység strukturális okainak megoldását (...) A piacok és a pénzügyi spekulációk nem örvendhetnek teljes szabadságnak. A szegények problémáinak megoldása nélkül nem lelhetünk a világ problémáira sem megoldást…” „…Ha elismételnék néhány szakaszt a  II. és III. század egyházatyáinak szentbeszédeiből, arról, hogyan kell bánnunk a szegényekkel, azzal vádolhatná-

Ez az igazságtalanság égbe kiált! Röviddel az után, hogy véget ért a Világgazdasági Fórum, Rainer Maria Woelki kölni érsek is bírálta az egyre növekvő szakadékot a gazdagok és szegények között. Az érsek a kölni Dómrádióban „mesterséges igazságtalanságnak” nevezte, hogy már az elkövetkező év során a világ népességének egy százaléka több vagyont halmoz majd fel, mint a többi

99 százalék együtt. – Ez az igazságtalanság az égbe kiált! Több százmillió ember gyakorlatilag szegénységre van ítélve, és egyáltalán nincs lehetőségük arra, hogy kibontakoztathassák tehetségüket és képességeiket – mondta a bíboros. Ugyanakkor bízik azokban a felső vezetőkben, politikusokban és tudósokban, akik a múlt héten a Davosban tartott Vi-

Az anglikán egyház vezetôje a brit kormányt bírálta A brit kormányt Margaret Thatcher miniszterelnöksége óta nem érte olyan erős kritika az anglikán egyház részéről, mint amit most Justin Welby canterburyi érsek és John Sentamu yorki érsek megfogalmazott. Négy hónappal a parlamenti válasz-

tások előtt az anglikán egyház két legfőbb méltósága egy esszékötetben azt írta, hogy a brit „gazdasági siker” hajtóereje a középosztály „fogyasztói” és „individualista” magatartása, amellyel maga mögött hagyja a szegényeket. Véleményük szerint a „Vaslady” és az

T

25

nak, hogy marxista prédikációt tartok. – Amit a szegénynek adsz, nem a magadéból adod, csak azt adod vissza, ami az övék. Hiszen azt foglalod le magadnak, ami mindenki közös használatára adatott. A föld mindenkié, nem a gazdagoké – Szent Ambrus szavai ezek, amelyet VI. Pál pápa fölhasznál enciklikájában. E szavak alapján kijelenti, hogy a magántulajdon senki számára sem képez abszolút és feltétel nélküli jogot. Senkinek sem szabad a maga kizárólagos használatára fenntartania szükségleteit meghaladó javakat akkor, amikor a többiek még a szükséges létminimummal sem rendelkeznek. (…) A szegények iránti figyelem ott van az evangéliumban s az egyház hagyományában is, nem a kommunizmus találmánya, s nem szabad ideologizálni azt, ahogyan ez megtörtént néhányszor a történelem folyamán. Az egyház, amikor arra hív minket, hogy győzzük le a «közömbösség globalizációját», távol áll a politikai érdekektől és nézetektől: egyedül Jézus szava indítja erre…” forrás: la stampa lággazdasági Fórumon részt vettek, hogy megoldást keresnek a globális egyenlőtlenségre. – Azoknak, akik hatalommal bírnak, venniük kell a bátorságot, és végre cselekedniük is kell. A növekvő egyenlőtlenség elkerülhetetlenül növekvő feszültséghez vezet. Ez veszélyezteti a demokráciát, a társadalmi békét és a gazdaságunkat is – hangsúlyozta Woelki. forrás: kap

ő nyomdokain járó miniszterelnökök – Tony Blairtől David Cameronig – vezetése alatt az Egyesült Királyság „még inkább egyenlőtlen társadalommá” vált, amelyben nőtt „a szakadék a szegények és a gazdagok között”. A főpásztorok úgy látják, hogy a szolidaritás keresztény értékét kiszorította a „mindenki önmagáért” elvilágiasult szelleme. forrás: sir a sajtószemlét összeállította: dr. antal zsolt

TORONYIR ÁNY

❘ História

Kulcsszerepe lehet a visegrádi négyeknek

A mi Közép-Európánk Önkritikát kell gyakorolnunk, újra kell fogalmaznunk értékeinket,ez szükséges a társadalmi fejlődéshez – mondta Kiss-Rigó László püspök A mi KözépEurópánk című konferencián. A Gál Ferenc Főiskolán rendezett tanácskozáson a visegrádi négyek szerepéről és lehetőségeiről tartottak előadásokat, és az ukrán válság hatásait is elemezték. dolni és újra kell fogalmazni értékeinket, és akkor fejlődni fogunk. Ehhez Közép-Európa országai felhasználhatják a nyugati tagállamok tapasztalatait és „serdülőkori betegségeit”. A püspök a közép-európaiak sajátos többletéről is beszélt: – Amikor II. János Pál pápát megválasztották, akkor sok magyar nem pusztán annak örült, hogy lengyel lett a pápa, hanem hogy olyasvalaki lett a katolikus egyházfő,

FOTÓ: GÉMES SÁNDOR

– Vajon eléggé szolidárisak vagyunk-e a szomszédos államokkal közös céljaink elérése érdekében, és egyáltalán definiálhatjuk-e, hogy melyik a mi köztes Európánk? – tette fel a kérdést Roman Kowalski lengyel nagykövet. Úgy értékelte, fontos vizsgálni, hogy a „Köztes-Európa” országai miként is viszonyulnak egymáshoz huszonöt évvel függetlenségük visszanyerése után. A nagykövet emlékeztetett arra is, hogy az ukrán válság kitörése óta nagyot fordult a világ, átrendeződés zajlik, ami értelemszerűen a térségre is kihat. – Az Európai Unió megalakulása egyfajta válaszkeresés is volt arra, hogy miként tegyünk az ellen, hogy a 20. századi háborúk és totalitárius rendszerek tragikus időszakai ne ismétlődjenek – emlékeztetett a nagykövet, aki előadásában a visegrádi négyek együttműködését kivételes sikernek értékelte. – A visegrádi négyek (Magyarország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország) jó példája az integráción belüli integrációnak. A két integrációs elv kölcsönösen kiegészíti és erősíti egymást. Egy Európán kívül is elismert politikai márkát építettünk fel – mondta Kowalski. A  lengyel nagykövet úgy értékelte, hogy Közép-Európa nagy lehetőségek előtt áll, a kérdés csak az, hogy mennyire leszünk képesek együttműködni és kihasználni a lehetőségeket. A konferencián Kiss-Rigó László püspök kijelentette: – Önkritikát kell gyakorolnunk, tudatosan át kell gon-

mokratikus, stabil, modern és jól működő Ukrajna mellett. A nemzet- és a szomszédságpolitika kérdéskörét  Vágó Péter, a fővárosi Andrássy Egyetem oktatója elemezte, kitérve arra, hogy a többségi társadalom pozitív hozzáállása nélkül nem képzelhető el a határon túli magyar közösségek fennmaradása. Hangsúlyozta, hogy a nemzetpolitikai célkitűzéseket, nevezetesen a határon túli közösségek támogatását, anyaországgal való kapcsolatuk ápolását, közös kulturális emlékeink megőrzését és a nemzettudat erősítését csak a többségi társadalom támogatásával lehet megvalósítani. – Kezdeményező szomszédságpolitikára lenne szükség a szomszéd közvélemény lassú szelídítésére – jegyezte meg Vágó Péter. – A visegrádi négyek arra törekednek, hogy egy erős észak–déli régió

Roman Kowalski lengyel nagykövet és Karol Biernacki tiszteletbeli lengyel konzul

aki a vasfüggöny ezen oldaláról ismeri a helyzetünket – fogalmazott KissRigó László. Piotr Kościński, a Lengyel Külügyi Intézet munkatársa az ukrán helyzetről szólva elmondta, bár Lengyelország határától ezer kilométerre zajlik a háború, mégis aggodalommal figyelik az eseményeket. Pozitívnak értékelte, hogy a V4-es tagállamok külügyminiszterei kiálltak egy független, de-

T

26

alakuljon ki az Európai Unió jelenlegi keleti határán, bár történelmi adottságaink miatt kelet és nyugat határán vagyunk – erről már Szilágyiné Bátorfi Erzsébet, a Külgazdasági és Külügyminisztérium V4 koordinátora szólt. Szilágyiné kulcskérdésnek nevezte, hogy a visegrádi országok miként tudják az EU-n belül közös érdekeiket érvényesíteni. v. a.

TORONYIR ÁNY

❘ História

Új kötet Klebelsberg Kunóról

A Gál Ferenc Főiskolán rendezett könyvbemutatón Kiss-Rigó László püspök arról szólt: – Bár gyakran használja a köznyelv a „jókor volt jó helyen” kifejezést kivételes alkalmak jellemzésére, a történelem során mégis azt figyelhetjük meg, hogy szerencsésebb, ha kivételes emberek vannak „jókor jó helyen”. Szegeden ez valósult meg az 1920-as

és az ország nemzetközi elszigeteltségben volt. Mégis szinte csodákat tudtak megvalósítani ezek a kivételes emberek. Klebelsberg az egész nemzetért sokat tett, melynek gyümölcseit a mai napig élvezhetjük, még ha nem is vagyunk ennek tudatában. Érdemes az ő példáját követni, és folytatni az építkezést – fogalmazott a püspök. Zakar Péter történész a kötet összeállításának sajátosságait vette számba. – Manapság kuriózumnak számít, hogy megjelenik egy könyv, ami a Horthy-korszakot árnyaltan mutatja be, nem pedig feketén-fehéren. Ezáltal jobban megismerhető az az igencsak összetett időszak, amelyben Klebelsberg Kunó munkálkodott, pláne, hogy nemcsak a minisztertől, hanem politikai ellenfeleitől is tartalmaz idézeteket, szemelvényeket a könyv. A Kultúra nélkül nincs Magyarország című könyvben közölt képek révén az olvasó elé tárul a kor stílusa és sajátos miliője. Vertel Beatrix, a kötet ötletadója, tervezőgrafikus elmondta, hogy szerethető album összeállítása volt a célja, mely egységbe foglalja Klebelsberg rendkívül gazdag élet-

években, amikor három rendkívüli ember volt Szegeden, és ez történelmi unikumnak számít. Ők személy szerint Glattfelder Gyula  csanádi püspök,  Somogyi Szilveszter  polgármester és Klebelsberg Kunó. – Klebelsberg annak ellenére tudott nagyot alkotni Szegeden, hogy 1930ra nemzetünk hangulata a trianoni trauma miatt depresszióba hajlott, nehéz anyagi körülmények voltak,

művét. – Úgy érzem, ezt a hatalmas életművet sikerült tartalmában, képileg, megjelenésében, szerkesztésében és tipográfiájában egy olyan tiszta, emblémaszerű egységbe foglalni, amit úgy ajánlok, hogy a könyv nézegetése és olvasgatása közben mindenkinek legyen alkalma Klebelsberggel valóban találkozni – összegzett a tervezőgrafikus. v. a.

Kultúra nélkül nincs Magyarország

Háromszáz – köztük sok korábban nem publikált – fotót is tartalmaz a dokumentumkötet, amely Klebelsberg Kunóról, Magyarország egyik legjelentősebb oktatás- és kultúrpolitikásáról szól. A Kultúra nélkül nincs Magyarország című kötet szerzője, Ujváry Gábor a Gál Ferenc Főiskolán tartott kötetbemutatón hangsúlyozta: – Klebelsbergről cikkek, tanulmányok sora jelent meg a rendszerváltás óta, de mivel azok sok esetben ideológiai alapon közelítették meg munkásságát, itt volt az ideje, hogy tisztázzák, hol is van az ő helye a magyar kulturális politikában. Ujváry Gábor emlékeztetett, Klebelsberg Kunó politikájában a kultúrfölény és a neonacionalizmus tételeinek a hangoztatása mellett a decentralizációt tartotta fontosnak, s azért dolgozott Szegeden is, hogy a város kulturális központtá váljon. Klebelsberg 1926-tól képviselője a  Tisza-parti településnek, ez évben tették le az új egyetemi épületek alapkövét, megkezdődtek a népiskolai építkezések, és öt év alatt Szeged egy virágzó egyetemi várossá vált. – Óriási fejlődés zajlott le. A Dóm téren megkezdődtek az egyetemi és városi építkezések, és mindennek eredményeként 1930-ra Szeged egy nagy jövőt sejtető várossá vált – fogalmazott a könyv szerzője hozzátéve, nem a kultuszminiszteren múlt, hogy ez végül nem valósulhatott meg.

FOTÓ: GÉMES SÁNDOR

A Trianon utáni Magyarország korlenyomatának is tekinthető a Klebelsberg Kunó munkásságát bemutató új, gazdagon illusztrált kötet. A szerző, Ujvári Gábor történész immár negyed évszázada foglalkozik a kultuszminiszter tevékenységével. Vertel Beatrix tervezőgrafikussal egyedi könyvet állított össze.

T

27

TORONYIR ÁNY

❘ História FOTÓ: DÉVÉNYI ENDRE

A málenkij robotra emlékeztek Gyulán Idén januárban volt 70 éve annak, hogy Békés megyéből 1600 német származású, vagy német nevű embert indítottak útnak szovjetunióbeli kényszermunkára. A málenkij robot áldozatainak emléke előtt tisztelegve Gyulán új emlékművet szenteltek fel. Sínek talpfáival és egy bányászlámpával tette szemléletessé Szőke Sándor és Csőke Péter alkotása azt az időszakot, amikor már egy németes hangzású név elég volt ahhoz, hogy valaki ukrajnai munkatáborban kössön ki. Sokan már az odautat sem élték túl, és akik több év után mégis hazatérhettek, máig nehezen beszélnek a történtekről. A gyulai rendezvényen több olyan ember vett részt, akik maguk is átélték a szovjetunióbeli kényszermunka borzalmas körülményeit. – Ahogy telt az idő odakint, úgy fo-

gyott a remény, hogy valaha hazatérhetünk. Én négy évet voltam ott. Akkor engedtek el minket, amikor már senki sem számított rá – emlékezett Kempf Mártonné. Ritter Imre, az országgyűlés német nemzetiségi szószólója hangsúlyozta, semmilyen vélt vagy valós esemény nem adhat alapot a kollektív felelősségvonásra. – Ha belegondolunk, hogy az átélt borzalmak a szomszéd utcában élő, általunk személyesen ismert idős aszszonnyal, vagy éppen úrral történtek meg, akkor érint meg minket igazán

a  történelem – mondta Görgényi Ernő, Gyula polgármestere. A szentmisét celebráló Kovács József általános püspöki helynök kiemelte: Az emberiség látszólag tanult hibáiból, a történelem azonban ezt nem igazolja. A megbékélésért folytatott harcot nem szabad feladni, a maga módján pedig mindenki tehet valamit azért, hogy ilyen események többé ne történjenek. cs. á.

A Don-kanyar hôseiért imádkoztak Szegeden A doni áttörés magyar áldozataiért tartottak szentmisét a jezsuiták Szent József templomában. Hetvenkét esztendeje, 1943. január 12-ének fagyos reggelén indította meg támadását a szovjet Vörös Hadsereg a Donkanyarban. A szakasz egy részében a gyengén felszerelt, ellátási problémákkal küzdő Magyar Királyi 2. Honvéd Hadsereg védekezett, amely nem állta a gépesített és nagyszámú orosz haderő offenzíváját. Százezernél is több katona hunyt el a harcokban és az azt követő

visszavonulásban, vagy esett hadifogságba. A doni katasztrófaként is emlegetett harci cselekmény a magyar hadtörténelem egyik leggyászosabb fejezete. „Református testvéreink egyik szimbóluma a fa, amely dús lombkoronával és erős, egészséges gyökerekkel ren-

T

28

delkezik. Míg a fa lombját és törzsét jól láthatjuk, az azt tápláló gyökerek rejtve maradnak a szemünk elől, mégis elengedhetetlenek a növény egészséges fejlődéséhez. Társadalmunkat is ugyanilyen módon táplálják múltunk gyökerei” – hangsúlyozta a templomban Kiss-Rigó László. A püspök szerint egy nemzet számára nem lehet előrelépés addig, míg múltját nem tudta lezárni, ezért is van szükség arra, hogy megemlékezzünk a magyarság tragikus eseményeiről. – Tiszta szívvel, igazi értékrenddel kell visszatekinteni a történtekre – hangsúlyozta a püspök.

TORONYIR ÁNY

Megcélozták

❘ Grosics Akadémia

Gyors döntéseket vár a pályán a fiataloktól az akadémia új szakmai vezetője

a felnôtt csapatot Gyors döntésekre van szükség a pályán: ez lehet a fiatalok felkészülésének egyik leg fontosabb eleme Goran Ljubinkovics szerint. A Grosics Akadémia új szakmai vezetője nagy reményekkel érkezett Gyulára, és abban bízik, minél több ifjú játékos megtalálhatja helyét a felnőtt csapatban. – Örülök, hogy Gyulát választottam, nemcsak a körülmények jók, hanem a szellemiség is – jelentette ki. Fontos változás az akadémia életében, hogy valamennyi csapat szakmai vezetőjeként tevékenykedik az a Goran Ljubinkovics, aki nemrég igazolt a  fürdővárosba. Ő ezelőtt a szerb első ligás Szpartak Szabadka utánpótlásáért volt felelős. Abban bízik, hogy sikerül szélesebb bázisra helyezni a  munkát, a gyerekek pedig több egyéni, személyre szabott képzésben vehetnek részt. – Abban bízom, hogy egy helyzetelemzés elkészítése után megkezdődhet az a munka, mely révén az itteni fiatalok egy része alkalmas lehet a legmagasabb szinten való helytállásra. Nem titkolt célunk, hogy olyan játékosok kerüljenek ki az akadémiáról, akik az első osz-

Goran Ljubinkovics

tályban is megállják a helyüket. Ehhez egyrészt sok, másrészt pedig kicsit másfajta munkára van szükség. Fontosnak tartom, hogy ne csak fizikálisan, hanem fejben is felkészítsük a játékosokat – hangsúlyozta a korábban a szerb labdarúgó szövetségben is tevékenykedő tréner. Goran Ljubinkovics kiemelte, a modern futballban nagy jelentősége van annak, hogy a játékosok minél gyorsabb döntéseket hozzanak a pályán, ezért fontosnak tartja, hogy a gyulai akadémisták e téren is fejlődjenek. cs. á. FOTÓK: DÉVÉNYI ENDRE

E sorok írásakor még javában edzettek a Grosics Akadémia legidősebb növendékei. Az U 21-es együttesnek szüksége is volt a jó felkészülésre, hiszen az őszi szezont 3 pont lemaradással „csak” a második helyen zárták a Békéscsaba mögött a második vonal délkeleti csoportjában. A régóta várt feljutást pedig csak az első hely megszerzésével lehet elérni. Jobban teljesített az eggyel fiatalabbakat tömörítő U 17-es gárda. Ők 5 ponttal vezetnek a Makó és a Szolnok előtt, a nagy rivális Békéscsabát pedig nyolc egységgel előzik meg. – Jól sikerült az ősz, csapatként is együtt voltunk, személy szerint pedig úgy érzem, elég szorgalmas voltam, így hasznára tudtam lenni az együttesnek – mondta a szarvasi Kriska Norbert. Farkas Norbert szintén Szarvasról választotta a gyulai akadémiát, ő a jó feltételeket és a remek közösséget emelte ki, mint a siker talán legfontosabb zálogát. - Amit tudtam, megtettem, és ezt látom a többieken is. Mindenki győzni akar, így a legjobbat tudjuk kihozni egymásból – fogalmazott. A fiatal játékosok is tudják, mennyire fontos a siker felé vezető úton a csapategység kialakítása. Az Aradról 3 éve Gyulára költöző Barbu Roland azt mondta, az itt tapasztalt, pozitív mentalitás jó hatással volt rá. Ez segít neki abban is, hogy egy hosszabb sérülés után újra nagy lendülettel vesse bele magát a munkába.

Kriska Norbert, Barbu Roland és Farkas Norbert

T

29

TORONYIR ÁNY

❘ Pályázati hírek a diákok. A csongrádi kisvárosban a pályázati források mellett az önkormányzat és az egyházmegye anyagi támogatására is szükség volt.

Energetikai felújítások a SzegedCsanádi Egyházmegyében Az egyházmegye fenntartásában működő oktatási intézmények épületeiben a tavalyi év végére impozáns méretű energetikai felújítások fejeződtek be. Nyolc település tíz intézményének hat épületében került sor teljes külső szigetelésre és új homlokzatképzésre. A 828 millió forintos pályázati forrásból beépítésre került még nyolc kondenzációs kazán, hétszáznyolcvanhét darab napelemes rendszer és közel ezer darab nyílászáró is. A komplex beruházások eredménye – a látványos külső megújuláson túl –, hogy a jövőben nagymértékű rezsicsökkenést, és a káros anyag kibocsátás jelentős csökkenését lehet elérni.

A pályázatok jellegéből adódóan az energetikai megtakarításokat megcélzó projektek csupán kis mértékben tartalmaztak épületfelújításokat. Egyházmegyénk kiegészítő finanszírozása tette lehetővé, hogy sikerült a  pályázatban foglaltakon túl a battonyai Mikes Kelemen Katolikus Gimnázium és Szakképző Iskola ablakcseréje, valamint több intézmény külső homlokzatának felújítása. Ily módon megújult külsővel, új nyílászárókkal és napelemekkel folytathatja takarékosabb működését a Gál Ferenc Főiskola Szarvasi Gyakorló Általános Iskolája és Gyakorló Óvodája, a kétsopronyi Szent István Katolikus Óvoda és Általános Iskola, a csanádapácai Nagyboldogasszony Katolikus Általános Iskola, valamint a hódmezővásárhelyi Kertvárosi Óvoda.

Kisteleken az Árpád Fejedelem Katolikus Gimnázium és Szakközépiskolában ma már egy külsőleg megújult, új nyílászárókkal ellátott épület falai között tanulhatnak

Több intézményben külsőleg kevésbé látványos, de nagymértékű megtakarítást eredményező energetikai korszerűsítés történt, így például a makói, a hódmezővásárhelyi iskolákban, a szegedi Szent Imre Kollégiumban, valamint a Gál Ferenc Főiskola Szent Gellért Szemináriummal és püspöki székházzal közös épületegyüttesében. A közeljövőben energetikai beruházásokra további jelentős Európai Uniós források nyílnak meg, így egyházmegyénk intézményeiben is folytatódhatnak a fejlesztések.

T

30

TORONYIR ÁNY

❘ Hírek Helyére került a Mária-szobor mása Gyulán

Az orgonát Schmidthauer Lajos orgonaművész tervei alapján a Rieger orgonagyár építette 1944-ben. Az eltelt majd’ 70 év alatt a hangszer állapota sokat romlott. 2014-ben egy határon átnyúló pályázat lehetőséget adott az orgona teljes felújítására. A felújítás során a hangszer vezérlését elektromossá alakították, a klaviatúrák és pedálklaviatúra teljes felújításon estek át. Megújultak a szélládák és a sípok. Beépítésre került egy új nyelv sípsor is. A Sipos István orgonaépítő munkáját dicsérő felújított orgona a közönség előtt ünnepi hangverseny keretében szólal meg 2015. március 7-én, este 6 órakor.

Gyula legrégebbi, klasszicista lakóházának homlokzatába süllyesztett fülkébe helyezték az eredeti Mária-szobor másolatát. Az új alkotást a tervek szerint József napon szentelik fel. A közelmúltban kiderült, hogy az eredeti, közel 200 éves szobor állapota annyira leromlott, hogy már restaurálni sem lehet. A másolatot Szőke Sándor kötegyáni szobrászművész kőből készítette. Az eredeti szobrot várhatóan néhány év múlva itt, a szoborról Máriás háznak is nevezett épületben állítják ki. FOTÓK: IMRE GYÖRGY

Pályázati forrásból újult meg az orosházi Jézus Szíve Templom orgonája

Összegyûlt az orgona felújításához szükséges összeg Magyarbánhegyesen Rossz állapotban lévő százéves orgonájának felújítására gyűjtött a Békés megyei Magyarbánhegyes római katolikus közössége. A többszázezer forintos beruházáshoz „csak” az anyagiak hiányoztak. Szent Istvánról szólt az első dal a közelmúltban Magyarbánhegyes templomában. Zsikó Zoltán népdalénekes – a jáki és a bátaszéki templom javára rendezett gyűjtés után – Dél-Békésben is a jó ügy mellé állt. A többségében katolikus, 2300 lakosú település templomát 1896-ban szentelték fel. Az épület azóta több felújításon is átesett. Most az orgona állapota jelentette az egyik olyan problémát, melynek megoldására a helyi közösség összefogására volt szükség. Fabisz Ákos plébános örömmel nyugtázta, hogy a pénz rövid idő alatt összegyűlt, így tavasszal nekifognak a munkának. cs. á.

A szentély alá költözött a szegedi székesegyház altemplomának urnafala A szegedi székesegyház felújítása során áthelyezték az altemplomban található urnafalakat, így azok már a főoltár alatti részben várják a megemlékezőket. – Az urnatemető korábbi helye egyfajta oszlopcsarnokban volt, amely impozáns látványt nyújtott ugyan, de az altemplom többi helyiségét csak rajta keresztülmenve lehetett megközelíteni. Az urnafal most egy méltó, csendes helyre került a  szentély alá, ahol a látogatók háborítatlanul emlékezhetnek szeretteikre – mondta el Kozma Gábor projektmenedzser, a Gál Ferenc Főiskola rektora. Az új urnafalakat Sutka István prefektus szentelte fel.

T

31

„Erősítsétek meg a szíveteket!” (Jak 5,8)

Az egyes keresztény ember Részlet Ferenc pápa nagyböjti üzenetéből (Vatikán, 2015. január 27.) „Egyénekként is ki vagyunk téve a közömbösség kísértésének. Az emberi szenvedésről szóló híradások és felkavaró képek özönében gyakran úgy érezzük, egyáltalán nem tudunk segítséget nyújtani. Mit tehetünk azért, hogy elkerüljük azt, hogy a szorongás és a tehetetlenség spiráljában ragadjunk? Mindenekelőtt imádkozhatunk a földi és a mennyei egyházzal közösségben. Ne becsüljük alá annak erejét, amikor sok hang egyesül az imában! A 24 óra az Úrért kezdeményezés, amelyet reményeim szerint március 13-án és 14-én fogunk tartani az egész egyházban és egyházmegyei szinten is, annak jele kíván lenni, hogy szükség van az imára. Másodszor, segíthetünk a jótékonyság cselekedeteivel, az egyház számos jótékonysági szervezetén keresztül elérve azokhoz, akik közel vannak és azokhoz is, akik távol. A nagyböjt kedvező idő arra, hogy megmutassuk a mások iránti törődésünket, annak apró, de konkrét jeleivel, hogy egy emberi családhoz tartozunk. Harmadszor, mások szenvedése a megtérésre való felhívás kell hogy legyen, hiszen a szükségük saját életem bizonytalanságára és Istentől, valamint embertársaimtól való függőségemre emlékeztet. Ha alázatosan könyörgünk Isten kegyelméért, és elfogadjuk saját korlátainkat, akkor bízhatunk a végtelen lehetőségekben, amelyeket Isten szeretete tartogat számunkra. Egyúttal annak az ördögi kísértésnek is képesek leszünk ellenállni, hogy azt gondoljuk, saját erőfeszítéseink által megmenthetjük a világot és magunkat. A közömbösség és a függetlenségre való törekvésünk leküzdésének egyik útjaként arra hívok mindenkit, hogy olyan lehetőségként élje meg ezt a nagyböjtöt, amelynek során «a szív képzésében» vehet részt, ahogy XVI. Benedek fogalmazott (Deus caritas est, 31.). Az irgalmas szív nem jelent gyenge szívet. Aki irgalmas akar lenni, annak erős és állhatatos szívvel kell rendelkeznie, amely zárva van a kísértő előtt, de nyitva áll Isten előtt. Olyan szívvel, amely hagyja, hogy áthassa a Lélek, hogy szeretetet vigyen az úton, amely testvéreinkhez vezet. És végül, szegény szívnek kell lennie, amely felismeri saját szegénységét, és ingyen odaadja magát másoknak. Ezért, testvéreim, ebben a nagyböjtben kérjük mind az Urat: «Fac cor nostrum secundum cor tuum»: Alakítsd szívünket a te szent Szíved szerint! (Litánia Jézus Szent Szívéről). Ezáltal olyan szívet kapunk, amely szilárd és irgalmas, figyelmes és nagylelkű, olyan szívet, amely nem zárkózik be, nem közömbös, és nem válik a közömbösség globalizációjának áldozatává. Imádságos reményem, hogy ez a nagyböjt minden hívő és minden egyházi közösség számára gyümölcsöző lesz. Mindannyiótokat arra kérem, imádkozzatok értem. Az Úr áldjon meg benneteket, és a Szűzanya tartson meg titeket.”