A Szeged Csanádi Egyházmegye magazinja. oronyirány. VIII. évfolyam, 1. szám március elveszed a világ bûneit

T

A Szeged–Csanádi Egyházmegye magazinja

oronyirány I N G Y E N E S

VIII. évfolyam, 1. szám 2016. március 31.

...elveszed a világ bûneit

TORONYIR ÁNY

8.

❘ Ajánlat a tartalomból

4.

ÚJRAINDUL AZ AGRÁRKÉPZÉS MEZÔTÚRON

Európa ma mély és összetett válságban van, mely egyre nyilvánvalóbb. Ez teremt ugyanakkor esélyt a változásra is. Mindenekelőtt pedig arra, hogy véget vessünk az Európa civilizációját veszélyeztető támadásokat övező szégyenlős vagy félő, de cinkosságszámba menő hallgatásnak, és meg fogalmazzuk Európa új, de az évezredes alapokon álló vízióját… – hangzott el Kövér Lászlónak, a Magyar Országgyűlés elnökének 2016. január 5-én Esztergomban, a Becket Szent Tamás emlékünnepségi beszédében.

A mezőtúri városháza február 10-én különleges és fontos eseménynek adott otthont: aláírták a 40 taggal létesített Regionális Duális Képző és Technológiai Kutató-Fejlesztő Központ Konzorcium alapító okiratát. A Tisza-Körös menti régióban még nem volt olyan összefogás, amit egyházmegyénk Gál Ferenc Főiskolájának és Mezőtúr Város Önkormányzatának együttműködésével a konzorcium létrehozása jelent.

16. A Szeged-Csanádi Egyházmegye magazinja Megjelenik: évente ötször Kiadja: Gerhardus Média Központ Kft. 6720 Szeged, Aradi Vértanúk tere 2. Felelôs kiadó: dr. Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke Felelôs szerkesztô: dr. Antal Zsolt Lapmenedzser: Orosz László Nyomdai elôkészítés: WellCom Stúdió

Eng. szám: 163/0819/2/2009 A kéziratok rövidítésének jogát fenntartjuk.

A SZERZETES-TANÁR ÉS A KEGYELMI AJÁNDÉK Mosollyal, derűvel teli ember. Ilyennek ismerem negyedszázada Farkas István piarista szerzetest. Országos hírű pedagógus. Diákjainak könnyű dolga volt, amikor becenevet kerestek neki: csak a Farkast kellett latinra fordítaniuk. Generációk számára Lupus tanár úr lett, és Lupus atya a hívek körében. Az elmúlt adventben a Szeged-Csanádi Egyházmegye legmagasabb pedagógiai kitüntetését, a Báró Gelsey Vilmos Nagydíjat vehette át.

Torony irá ny

Nyomtatás: Pharma Press Nyomda

VESZÉLYBÔL ESÉLYT KOVÁCSOLNI

18.

A SZERETET: SZENVEDÉLY ÉS DÖNTÉS

A Házasság Hete szegedi eseménysorozatában egyik újdonság az „5:1 Szóval Szeress” elneveSEHOL SEM LETTEK zésű kapcsolatA KITELEPÍTETTEK erősítő tréning volt. Ez egyfajta ENNYIRE KIFOSZTVA buzdítás arra, Hetven évvel ezelőtt, 1946. január 19-én indult meg hogy a házasBudaörsről a kitelepített németeket szállító első társak legalább transzport. A kollektív bűnösség elvének gyakorlaötször annyi pozitív tartalmú üzenetet küldjenek a házasti alkalmazásával több mint száznyolcvanezer hazai társuk felé, mint negatívat: elismerést, dicséretet, megnémetet hurcoltak el szülőföldjéről és fosztottak meg erősítést, bátorítást, sokkal inkább mint elmarasztalást, vagyonától. A csanádi egyházmegye négy katolikus leszólást, korholást. Ez a hozzáállás az emberi kapcsolaközösségét érintette a németek kitelepítése: Almáskatok más területein is nagyon fontos… marást, Eleket, Kübekházát és Újszentivánt. A BORÍTÓ LANTOS GYÖRGYI SZOBRÁSZMÛVÉSZ KORPUSZÁNAK FELHASZNÁLÁSÁVAL KÉSZÜLT

27.

T

2

TORONYIR ÁNY

❘ Üzenet

Tisztelt Olvasòk, Kedves Testvèrek! Lassan már megszokjuk, hogy közel egy éve a hírek fő témája minden nap a menekülthullám, a migráció, az embercsempészet, a népvándorlás, a terrorizmus és a terrorveszély, a gazdasági bevándorlás, a kulturális invázió, a migránsok viselkedése és szállítása, a kerítés, az európai döntéshozók tehetetlensége, a kvótarendszer erőltetése, a befogadó táborok telítettsége. Mindezzel kapcsolatban számosan – köztük keresztények is – fogalmaztak meg egymásnak ellentmondó véleményeket, a gyakorlatban azonban úgy tűnik, nehéz közös, értelmes, emberséges megoldást találni. Bár a migránsokról szinte minden nap hallunk, az igazi rászorultakról, az üldözöttekről, az életveszélyben és kiszolgáltatottságban élőkről, akik nem tudják, vagy nem is akarják elhagyni hazájukat, érthetetlen módon nem foglalkozik sem a sajtó, sem a politika. Főleg a Szíriában, a tengerpart vidékére szoruló keresztényekről és a hozzájuk hasonló helyzetben levő csoportokról van szó. A Szeged-Csanádi Egyházmegye az ő megsegítésükre szervezett külön gyűjtést, melyet a Toronyirány legutóbbi számában hirdettem meg. Az adományozók nagylelkűségének köszönhetően az évente négy-öt alkalommal tartott országos gyűjtések összegéhez képest azok többszöröse jött össze, 10 542 500 Ft. Köszönetet mondok egyházmegyénk közösségében mindazoknak, akik önzetlenül és nagylelkűen hozzájárultak adományaikkal ahhoz, hogy ilyen komoly összeggel tudjuk támogatni az egyik legnagyobb szíriai plébánia segítségével az ottani rászorulókat a keresztény szolidaritás lelkületével. Az összeget szerettük volna már eljuttatni céljához, de az ottaniak azt a kérést fogalmazták meg, hogy bár természetesen minden segítségért nagyon hálásak bármilyen módon is érkezik az hozzájuk, ha lehetséges, én magam látogassam meg őket, mert úgy érzik, a külvilág magára hagyta őket. Ezt a közeljövőben meg is teszem, és tapasztalataimról majd örömmel beszámolok a Toronyirány lapjain is. A Jézus Krisztus által hozott megváltás történelmi eseményeit épp hogy megünnepeltük a húsvéti Szent Három Napban, ugyanakkor folyamatosan kapjuk a híreket a robbantásokról, balesetekről, gyilkosságokról és öngyilkos robbantásokról. Ha Jézus megváltotta a  világot, hogyan lehet ma is annyi szenvedés, nyomorúság, gonoszság és bűn a  világban? Jézus, mint Megváltó nem hozta el a földi paradicsomot, de ilyet nem is ígért követőinek. Ő nem megszüntette a szenvedést, a küzdelmet, az erőfeszítést, hanem megmutatta, hogyan lehet mindezt értelmesen átélni, és hogyan juthatunk el igazi végső célunkba. Ő nem szüntette meg a halált sem, sőt Ő is meghalt. Ő nem a halálból jött vissza, hogy végtelenné tegye a földi életet. Ő ezt sem ígérte. Ő az egyetlen, aki legyőzte a halált, nem úgy, hogy visszajött a halálból, hanem úgy, hogy túllépett rajta, és bizonyította, hogy az élet teljességét birtokolja, és ajándékozza azt mindazoknak, akik követik őt. Nekik-nekünk nemcsak világos tanítást ad az életről, nemcsak példát mutat, hanem hatékony erejében is részesít. Aki hisz benne és követi őt, annak számára sem változik meg a világ. Viszont maga a hívő ember változik meg belülről, amennyiben Krisztus feltámadásának a fényében végtelenül nagyobb perspektívában szemléli a  világ és saját élete történéseit, és felismerheti azt, ami valóban érték rövid-, közép- és hosszútávon. Meg tudja különböztetni a szénát a szalmától, a bóvlit a kiválótól, a hamisítványt az igazitól, a teljesen fölöslegest a nélkülözhetetlentől. Így lehet boldog az élet küzdelmei közepett is. Ezt a boldogságot csak a Föltámadt Krisztus ereje és öröme tudja biztosítani. A Húsvét boldogságát és erejét kívánom valamennyi olvasónknak, egyházmegyei közösségünk minden tagjának!

Kiss-Rigó László püspök

T

3

TORONYIR ÁNY

❘ Életünk

Az alábbiakban Kövér Lászlónak a Magyar Országgyűlés elnökének Esztergomban, 2016. január 5-én, a Becket Szent Tamás-emlékünnepségen elhangzott beszédének szerkesztett változatát közöljük. Az emberi uralom történelmi alakváltásai A korabeli krónikások feljegyzése szerint 1170-ben Canterbury érseke, a  hite és egyháza miatt vértanúhalált szenvedett Becket Tamás a rátörő gyilkosok érkezésekor azt mondta híveinek, hogy „mi azért jöttünk, hogy szenvedjünk, és nem azért, hogy harcoljunk (…).” 845 esztendővel később, azaz napjainkban, karácsony előtt a  The Daily Mail című újság arról tudósított, hogy Angliában betiltották egy olyan társadalmi hirdetés vetítését, amely a  Szent Családot és a  születés misztériumát idézi fel. A betiltás indoka az volt, hogy a hirdetés „túl vallásos”. A csaknem egy európai évezredet átívelő két angliai történet apró, de jelképes példázata az emberi uralom történelmi alakváltásainak. Becket Szent Tamás idején az emberi uralom gyakorlásában a  fizikai erőszak megelőzte a  szellemi erőszakot: az uralmat gyakorlók először mindig fizikai erőszakkal törték meg az uralmuk alá hajtandók akaratát. Majd ezt követően az alávetettek hitét, értékrendjét és azonosságtudatát szellemi erőszakkal kísérelték meg átalakítani az uralmi érdekeknek megfelelően azért, hogy javait a  maguk hasznára fordíthassák. Hosszú évszázadokon keresztül ez volt az emberek fölött megvalósított uralom legbiztosabb receptje. Napjainkban, a modernnek és posztmodernnek mondott ember korában mindez fordított sorrendben történik. A szellemi erőszak mindig az áldozatok azonosságtudatát veszi célba; az identitás alapját képező értékek átírásával, módosításával vagy megszüntetésével igyekszik az uralmi érdekek alá hajlítani az alávetendőket. Ha mindezt nem lehet elérni, akkor következik az egzisztenciális regresszió, vagy akár a nyers fizikai erőszak alkalmazása.

Európa erejének forrása „Ellenségünket inkább a  szenvedéssel, mint a  harccal fogjuk legyőzni” – határozta meg a keresztény ember esélyét a XII. században Becket Szent Tamás. A jelenkor keresztény európai embere azonban nem a tudatosan vállalt szenvedés által – melyben öntudatlanul bár, de osztoznak a kereszténységet elutasító felebarátaink is –, hanem azonosságtudata erejével lehet győzedelmes. A XXI. századi európai küzdelmeknek ugyanis – meggyőződésem szerint – nem azok lesznek a nyertesei, akiknek erősebbek a fegyvereik és több a pénzük, hanem azok, akiknek erősebb az azonosságtudatuk és több a hitük.

T

Canterburytől Esztergomig, Rómán és Berlinen keresztül a  közös történelmi tapasztalataink és reményeink összevetése alapján megállapíthatjuk, hogy a  századunk elején ránk szakadó információáradatból az európai ember számára egy alapvetően rossz hír, meg egy reménykeltően jó hír is kiolvasható. A rossz hír, hogy célkeresztbe került az európai emberek identitása. A jó hír, hogy ebből a helyzetből megerősödve is kikerülhetünk. Jelenleg az európai emberek azonosságtudatának minden alapvető alkotóeleme ostrom alatt áll. Célkeresztben van a nemi, a családi, a vallási és a nemzeti identitás, valamint szellemi és politikai támadás alatt állnak mindazon intézmények – a férfi és a nő életközösségén alapuló család, a keresztény egyházak és a nemzeti államok –, amelyek az európai nemzeti közösségek védelmére és erősítésére hivatottak. Európa identitása és kultúrája ugyanis – mint egység a sokféleségben – a nemzetek identitásában és a nemzeti kultúrákban rejlik, amelyek gyökerei a  kereszténységben vannak. Ahogyan Dietrich Bonhoeffer fogalmazott: „A Nyugat egysége nem holmi eszme, hanem történelmi tény, amely Krisztuson nyugszik”. Ez egy olyan történelmi tény, amely Európa erejének a  forrása, meghatározta Európa múltját, és szándékaink szerint meg kell határozni annak jövőjét is. Mindig voltak és vannak azonban olyanok, akik ezt nem így gondolták, és az európai identitásnak valamely alkotóeleme ellen fordultak.

4

FOTÓ: MTI

Veszélybôl esélyt kovácsolni

TORONYIR ÁNY

❘ Életünk örökérvényű biológiai korlátait is áttörheti, és ezáltal az ember minden értelemben azzá válhat, amivé akar. Azt pedig, hogy – úgymond – szabad akaratából mivé akar válni, mi az akarata, azt majd megmondja és kialakítja neki a  globalizált tudatipar. Mely mögött azok állnak, akik saját javukra és érdekükben túszul ejthetik az identitásnélküli ember tudatát és a szabadság zászlaja alatt felszámolják az emberi szabadságot. Ebben a hadjáratban az identitás-terroristák férfigyűlöletre akarják rábírni a nőket, és nőgyűlöletre a férfiakat. A családot nem a szeretet, hanem – ab ovo – az erőszak fészkeként mutatják be. Az egyházakat a  világnézeti semlegesség hamis követelményével próbálják a  társadalomtól elszigetelni és elsorvasztani. A demokratikus legitimációval rendelkező nemzeti államokat pedig – amellett, hogy nem a  védelem, hanem az elnyomás intézményeként állítják be – szupranacionális szervezetekkel és tervekkel igyekeznek cselekvőképtelenné tenni és felszámolni.

A közösségi és egyéni azonosságtudat roncsolása

Az elmúlt évszázadban Európában az identitások manipulálása által megkísérelték egymással szembefordítani a nemzeteket, majd a nemzedékeket, és újabban már a nemek szembefordítása a cél. A nemzetek szembefordítása az első világháborúhoz, majd annak következményeként a második világháborúhoz, illetve két járulékos önkényuralomhoz, a fasizmushoz és a kommunizmushoz vezetett. A nemzedékek tudatos szembefordítása a kulturális marxizmus vívmánya. 1968-ban bontakozott ki és megalapozta a család kötelékeinek gyengítését, valamint hosszútávon súlyosbította az európai demográfiai hanyatlást is. Napjainkra pedig beérett a gender ideológia, azaz megkezdődött a nemi identitások elleni támadás is. A közösségi és egyéni azonosságtudat roncsolása által az emberek értéktudata sérül, az értékek azonosításának gyengülő készsége pedig szükségszerűen csökkenti az Veszélybôl esélyt kovácsolni emberek arra való képességét is, hogy saját érdekeiket felNapjainkban az európai embereket és közösségeket egyismerjék és érvényesítsék. aránt sújtó szellemi erőszak ellenszere az európai keresztény Napjaink terroristáinak célja, hogy akcióikkal tömeges értékrend és a nemzeti azonosságtudatok megerősítése és félelmet keltve elvegyék az emberek biztonságérzetét, meharmonizálása. Az európai jövő kulcsa a  demográfiában lyet addig megszokott világuk jelentett. A fegyveres terés az identitásban rejlik. Vagyis abban, hogy a keresztény rorizmus mellett – a célokban felfedezhető rokonság okán erkölcseink szerint tisztelet– engedjük meg magunkben tartjuk-e a  születés és nak az identitás-terrorizmus A XXI. századi európai a  család szentségét. Abban kategóriájának bevezetését. hogy képesek vagyunk-e Az identitás-terroristák küzdelmeknek meggyőződésem megőrizni közösségeink újabban különféle tudoszerint nem azok lesznek azonosságtudatát, és ezálmányos elméletnek látszó tal fenntartani európai és posztliberális biopolitikai a nyertesei, akiknek erősebbek nemzeti értéktudatunkat, uralmi ideológiákat gyára fegyvereik és több a pénzük, valamint érdekérvényesítő tanak. Azt hirdetik, hogy képességünket. az emberi identitás akahanem azok, akiknek erősebb ma mély és összetett dálya az emberi fejlődésaz azonosságtudatuk és több a hitük. Európa válságban van, mely egyre nek. Hogy a  tudomány és nyilvánvalóbb. Ez teremt a  technológia átértékeli az ugyanakkor esélyt a  változásra is. Mindenekelőtt pedig emberi minőséget, és megteremti a „technológiai transzarra, hogy véget vessünk az Európa civilizációját veszéhumanizmus” korát. Ebben a korban az emberi méltóság lyeztető támadásokat övező szégyenlős vagy félő, de cinhelyébe a „transzhumánus méltóság” lép, amelyben az emkosságszámba menő hallgatásnak, és megfogalmazzuk beri tudat „digitalizálhatóvá” válik. A fölösleges horgoEurópa új, de az évezredes alapokon álló vízióját. nyokként működő emberi identitások helyett pedig úgyHa igaz, hogy teher alatt nő a pálma, ha a jelenlegi eurónevezett „fluid identitásra” van szükség, amely szabadon pai szellemi ostromállapot idején is képesek leszünk erre áramolhat egyik énképtől a másikig. a lelki és szellemi teljesítményre, akkor a ránk leselkedő Az identitás-terrorizmus másik eszmei alapvetése az veszélyből esélyt tudunk kovácsolni, és a valamennyiünk a gondolat, hogy az ember nem az, aminek születik, haelőtt tornyosuló anyagi természetű feladatokat eredménem az, amivé válni akar. A szabadság, a teljesítmény és nyesen megoldhatjuk. Ennek a megoldásnak a feltételei az önmegvalósítás erényeiben őszintén hívő európai emmég adottak Európában. Adottak a  józan ész talaján ber számára ez a  gondolat vonzó és tetszetős. Első olálló, és a támadások ellenére az értékeik, hagyományaik vasatban nem érzékelhető a  gondolat mélyén megbúvó alapján még mindig erkölcsi többséget képező európai méreg: az ember biológiai és társadalmi meghatározottemberek és az általuk alkotott szerves közösségek, a csaságának egyneműsítése. ládok, a keresztény egyházak és az együttműködésre kéA gondolat azt a hamis látszatot sugallja, hogy az embepes nemzeti államok. ri akarat nemcsak társadalmi korlátait, hanem az ember

T

5

TORONYIR ÁNY

❘ Életünk

Az egykori hősök tettei arra bátorítanak, hogy mi is álljunk ki az értékeinkért

A békéssámsoni ellenállókra emlékeztek Hogy ma szabadságban, függetlenségben, demokráciában élhetünk, az nem a rendszerváltoztatást előkészítő politikusoknak, hanem nemzetünk meganynyi kevéssé ismert hősének köszönhető. Olyanoknak, mint a békéssámsoni fiatalok – jelentette ki a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja alkalmából megtartott békéssámsoni megemlékezésen Áder János köztársasági elnök. A megemlékezés a Sarlós Boldogasszony Plébániatemplomban tartott Szentmisével kezdődött, amit Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök celebrált. Elmondta, a diktatúrák – különösen a kommunizmus – mindent megtettek azért, hogy az emberek testén kívül a lelkét is elpusztítsa; legalábbis azokét, akik másként gondolkodtak. – Hogy ez mégsem sikerült, az többek között azok áldozatának az eredménye, akik tudatosan vállalták a fizikai és a lelki szenvedést, a jogfosztottságot, a diszkriminációt azokért az értékekért, amelyeket komolynak tartottak: a  szabadságért, a hazáért, az igazságért – hangsúlyozta Kiss-Rigó László. – Természetesen fejet kell hajtanunk a passzív áldozatok előtt, és emlékeznünk kell azokra, akiknek példájából ma is erőt meríthetünk. Akiknek volt bátorságuk, lelki tartásuk, hogy tudatosan szembe szálljanak a túlerővel, az erőszakkal, akik vállalták a börtönt, a kínzást, a megaláztatást. Az áldozatuk, küzdelmük, szenvedésük nem volt fölösleges, hiszen nekik is köszönhetjük a szabadságunkat. Tetteik bátorítanak, hogy mi is álljunk ki kicsiben és nagyban is az értékeinkért. A tizenkét év börtönbüntetésre ítélt Arany-Tóth Ferenc, mozgalmi nevén „Bozambó” elmondta: az 50-es évek elejére a tervgazdálkodás, a Rákosi-rezsim intézkedései súlyos helyzetbe sodorták az országot, különösen a vidéket. – A nyílt lázadás rituális öngyilkosság lett volna – fogalmazott. Ehelyett röplapokat kezdtek gyártani, először kézzel, majd házilag eszkábáltak egy stencilgépet. Elmondta: bár az 1963-as amnesztia során kiszabadultak a börtönből, csak az 1990-es rendszerváltozás hozott megnyugvást számukra. – A teljes erkölcsi elismerés most jött el. Most ért minket utol a történelem – zárta visszaemlékezését.

T

– A kommunista rendszereknek közel százmillió áldozata volt a világon. És több százmillió megalázott, megnyomorított, derékba tört élet – fogalmazott beszéde elején Áder János köztársasági elnök. Az államfő emlékeztetett arra, hogy 1947. február 25-én a szovjet megszállók letartóztatták Kovács Bélát, a Kisgazda Párt főtitkárát, akit képviselői mentelmi joga nem tudott megvédeni sem a letartóztatástól, sem az azt követő koncepciós eljárástól, sem a hosszú börtönévektől. – Akkor még csak kevesen sejtették, hogy mi következik mindebből. Néhány év múlva azonban már az egész ország tapasztalta, hogy mit jelent a kommunista szalámitaktika, a proletárdiktatúra, az engesztelhetetlen ideológiai harc, a „népi demokrácia” – hangsúlyozta. Az utolsó még szabadnak tekinthető 1947-es választások után – amit persze beárnyékolt a kékcédulázás – csak néhány év kellett ahhoz, hogy a magyar társadalom 1919 után újra megismerje, mit jelent a kommunizmus, milyen emberek a kommunisták – mondta, majd hozzátette: Magyarországon a kommunista hatalomátvételt követő néhány év alatt emberek tízezreit internálták. Magyarok százezreivel szemben indítottak büntetőeljárást. Hazánkban minden harmadik családban volt valaki, aki ellen az 50-es években ilyen eljárás indult. Emberek millióinak az életét tették tönkre.

6

– A párt ökle mindenhová lesújtott. Koholt vádakkal ebből a kis viharsarki faluból is internáltak embereket – folytatta beszédét. – Nem számított, hogy valaki a falu elöljárójaként sikeresen szegült szembe a nyilasok kitelepítési parancsával, mint ahogy azt idősebb Annus István tette, és nem számított az sem, hogy mit tett valaki a II. világháború során azért, hogy kicsiny közösségét megóvja a háború pusztításától. Mindez nem számított. Ha a párt úgy akarta, ő minden ok nélkül ellenség lett... A kommunisták még csak néhány éve kaparintották meg a hatalmat, de az emberek egyre többen látták, hogy ez az ország számára katasztrófával jár. Itt, Békéssámsonban húsz fiatalember 1951-ben úgy döntött, hogy Magyar Ellenállási Mozgalom néven titkos szervezetet alapít. Céljuk – mint ahogy az szervezeti szabályzatuk első pontjából kiderül – világos és egyértelmű volt: „Mi, fiatalok összejöttünk abból a célból, hogy harcoljunk a kommunizmus ellen, mely hazánkat elnyomja, s rabságban tartja. S nemzeti függetlenségünk hagyományait nem tartja tiszteletben.” Húsz fiatalember, többségük csak huszonéves. A Viharsarok paraszti világának szülöttei, akik már tizenéves fejjel látták az emberiség legpusztítóbb háborújának poklát. Akik a kommunisták által elcsalt ’47-es választások után váltak nagykorúvá. Akik fiatal felnőttként, szüleikkel és nagyszüleikkel együtt már a saját bőrükön érezték, milyen jövőt rejt számukra a gátlástalanul kiépülő pártállami diktatúra.  Ezek a fiatalok nap mint nap megtapasztalták, mit jelent az erőszakos téeszesítés, a magántulajdon államosítása, a kötelező beszolgáltatásnak nevezett padlássöprések igazságtalansága. A társadalom tömeges megfélemlítése, a parasztság és a munkásság kizsigerelése, a politikai szabadságjogok korlátozása. Ők huszan hittek abban, hogy az igazságot elegendő bátorsággal és igyekezettel érvényre lehet juttatni. Ezeknek a fiataloknak a tisztességen és az elszántságon kívül más fegyver nem volt a kezében. 1951-től bámulatos leleménnyel szervezték meg tevékenységüket, amely alapvetően rendszerellenes röplapok készítéséből és terjesztéséből állt. Az ÁVH azonnal felfigyelt tevékenységükre, ám hosszú éveken át csak bottal üthette nyomukat, miközben ők Békéscsabától Orosházáig, Szolnoktól Budapestig számos településen terjesztették röplapjaikat. Az egyiken független magyar hazát, a másikon a munkások számára béremelést és szervezkedési jogot követeltek, a harmadikon a téeszesítés elleni fellépésre buzdítottak. Le a vörös terrorral! – hirdették több alkalommal is röplapjaikon. És volt, amikor mindössze hét szóba sűrítve jelent meg a haza megaláztatásának fájdalma: „sír a magyar róna, ruszki csizma nyomja...” A békéssámsoni fiatalok ellenállásában ugyanaz az elemi szabadságvágy jelent meg, ami 1956 októberére világot rengető gyúanyaggá vált. Az Annus István által szervezett ellenállást csak négy esztendő elteltével sikerült az ÁVH-nak lelepleznie. A szervezkedés tagjait összesen 186 év börtönbüntetéssel sújtották. Annus Istvánra és Zöld Imrére pedig halálos ítéletet mondott ki a bíróság. A sors különös kegyelme, hogy a halálbüntetést később

T

❘

FOTÓK: IMRE GYÖRGY

TORONYIR ÁNY

életfogytiglani börtönre változtatták. S bár Annus István 1956-ban kiszabadult, ’57-ben újra bebörtönözték, és csak 1963-ban engedték szabadon. A bebörtönzött fiatalok később hiába kerültek szabadlábra vagy részesültek a ’60-as évek elején amnesztiában, ennek ellenére a következő évtizedekben – a többi politikai elítélthez hasonlóan – csak számkivetettként élhettek saját hazájukban. Áder János aláhúzta: az, hogy ma szabadságban, függetlenségben, demokráciában élhetünk, nem a rendszerváltoztatást előkészítő politikusoknak, hanem nemzetünk megannyi kevéssé ismert hősének köszönhető, olyanoknak, mint a békéssámsoni fiatalok. – Azoknak az édesanyáknak és édesapáknak, akik nemzedékről nemzedékre megőrizték és továbbadták mindazt, amit hazafiságnak, a szülőföld szeretetének, önbecsülésnek, magyarságnak hívnak. Mindazt, amit akkor érzünk, amikor Himnuszunkat vagy Szózatunkat közösen énekeljük – hangsúlyozta. Az államfő külön köszöntötte   Arany-Tóth Ferencet és Tóth Józsefet, az ellenálló csoport két életben lévő tagját. papp gábor

7

TORONYIR ÁNY

❘ Életünk

Régiós összefogás az egyházmegye vezetésével

Újraindul a mezőtúri agrárfelsőoktatás

A mezőtúri városháza február 10-én különleges és fontos eseménynek adott otthont: aláírták a  40 taggal létesített Regionális Duális Képző és Technológiai Kutató-Fejlesztő Központ Konzorcium alapító okiratát. A Tisza-Kőrös menti régióban még nem volt olyan összefogás, amit egyházmegyénk Gál Ferenc Főiskolájának és Mezőtúr Város Önkormányzatának együttműködésével a konzorcium létrehozása jelent.

Kozma Gábor, a Gál Ferenc Fôiskola rektora

A munka természetes világa az Alföldön a mezôgazdaság

FOTÓK: TÓTH ÉVA

A konzorcium éppen a mezőtúri agrároktatás 70. évfordulóján jött létre. Kozma Gábor, a  GFF rektora történelmi pillanatnak nevezte, hogy a  konzorciumnak is köszönhetően eredményre vezet a 2011-ben megindított munka a  mezőtúri agrár-műszaki felsőoktatás újjáélesztésére. – Öt éve kezdtük meg ezt a munkát. Az alapok tisztázása után felmértük a  helyi társadalom képzési igényeit, annak érdekében, hogy amit elin-

dítunk, az valóságos elvárásokra támaszkodjon. Széles körű konzultáció eredményeként született meg az a lista, amely a térség gazdasági vállalkozásainak szakemberigényét tartalmazza. Ebből tudtuk meg, hogy térségi munkaerő-piaci igények 25 százaléka agrár jellegű, tehát az agrárágazatnak nem a forráshiány, hanem a szakképzett munkaerő hiánya az elsődleges problémája. Világossá vált a  feladat: újra kell indítani a helyi felsőoktatást, mert hiányoznak a megfelelő szakemberek az agráriumból. Ehhez viszont szakképzést és a felnőttoktatást is meg kell erősíteni, sőt vissza kell nyúlni az általános iskolákba, és a  gyermekek számára, a  családok körében kell erősíteni a  mindennapi munka becsületét. A  munka  természetes világa az Alföldön a  mezőgazdaság, vagyis a  teremtő Istentől ránk bízott világ, a természet minden kincsének, a földnek és víznek, a növényeknek és az állatoknak szeretete, gondozása és

T

8

javunkra fordítása. Ennek az igénynek az újbóli felkeltésére és kiszolgálására környezetpedagógiai programokat, szakképzéseket és felsőoktatást indítunk elsősorban a  mezőtúri főiskolai campuson, a  tangazdaság hátterén, amiben együtt kell működni a térség minden lényeges intézményével. Az új programok sorában indul Mezőtúron 2016 szeptemberétől az agrármérnöktanár mesterszak is. A képzés elsődleges célja olyan szakemberek képezése, akik képesek a  pedagógiai tervezési, fejlesztési és kutatási feladatokra, így aktív részesei lehetnek a vidékfejlesztésnek − nyilatkozta Kozma Gábor rektor.

Összefogás a Tisza– Körös menti régióban A Regionális Duális Képző és Technológiai Kutató-fejlesztő Központ Konzorciummal létrejött összefogás

TORONYIR ÁNY

❘ Életünk

feladata, hogy a  Tiszazött szerepelnek regionális völgy régióban összehanés országos mezőgazdaságolja a  szakképzésben, gi, ipari, szolgáltató cégek felnőttképzésben rendelvezetői, önkormányzatok, kezésre álló intézményekamarák képviselői, a  béket. Ez a főiskola részéről késcsabai, a  gyomaendrődi a  szarvasi kari hátteret és és a  mezőtúri református a  békési Tisza Kálmán szakképzési intézmények Szakképző Intézményt, igazgatói. mint bázisiskolát, valamint a  mezőtúri főiskolai Stratégiai campust és tangazdaságot megállapodások jelenti. Az együttműköKozma Gábor rektor, Herczeg Zsolt polgármester dést a  régióban műköés Kiss-Rigó László püspök az aláírást követôen A konzorcium létesítésével dő profitorientált, vagy nonprofit alapon működő mező- vánnak fogni annak érdekében, hogy egy időben három stratégiai megállagazdasági, agrárgazdasági, gépipari, a kialakult helyzeten változtassanak. podást is kötöttek. elektronikai, oktatási, kutatás-fej- Sziráki András, a Jász-Nagykun-Szol- Az első a GFF Európai Tisza Régió lesztési oktatási intézmények, szer- nok Megyei Kereskedelmi és Iparka- Stratégia Intézet és a Települési Önvezetek és önkormányzatok hozták mara elnöke a  képzésfejlesztés meg- kormányzatok Országos Szövetsége létre. A  negyven konzorciumi tag tartó erejéről beszélt: A megyéből (TÖOSZ) között jött létre. A dokumár most kétezer felsőfokú agrárvég- elvándoroltak 33 százaléka diplomás. mentumot Kozma Gábor rektor és zettséggel rendelkező munkavállaló- A kényszerű elvándorlás megállítását Kerekes Miklós, a TÖOSZ társelnöke nak tudna elhelyezkedési lehetőséget többek között a  képzésbe bevontak látta el kézjegyével. biztosítani. Ezért kellett elindítani számának növelésével, a  felnőttkép- Másodikként a  Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi Iparkamaa képzést – tette hozzá a rektor, majd zés erősítésével lehet elérni. kiemelte mindebben Gazsó Tibor Az ünnepélyes eseményen Kiss-Rigó ra, valamint a  GFF között jött létre igazgató és Fórizs Zoltán intézet- László püspök köszöntő beszédében megállapodás, melyet a rektor és Szivezető szerepét is. az összefogás lényegéről szólt: Nega- ráki András, a kamara elnöke írt alá. Herczeg Zsolt mezőtúri polgármes- tív célok érdekében hamar létrejön az A harmadik megállapodás a „Szakmater, az esemény házigazdája az előz- összefogás, de az korán fel is bom- orientációs köznevelési pedagógiai ményekre is utalt az együttműködés lik. A pozitív célok érdekében felálló program” fejlesztésére vonatkozott, méltatása során: 2010-ben éppen összefogások kitartóbbak, bár las- melyet a főiskola rektora mellett a Klea  mezőtúri agrár-gépész felsőoktatás sabban érik el céljukat, mégis ered- belsberg Intézményfenntartó Központ 50 éves jubileumát ünnepeltük, ami- ményesebbek. Így van ez a jelen kon- Mezőtúri Tankerülete részéről Sági kor a  főiskola bezárta a  kapuit. Et- zorciumban is. Nem csak erkölcsileg, István igazgató írt alá. től kezdve elsődleges célunk az volt, de gazdaságilag is a  jó célokért jött Korábban Békéscsabán már két meghogy az ingatlan-együttest újra az létre. Ez az összefogás a  helyi fel- állapodás született a  Békéscsabai oktatás számára hasznosítsuk. 2011- sőoktatás érdekében mindenképpen Szakképzési Centrum és a  Gál Ferenc Főiskola között. Az egyezmény ben Kiss-Rigó László püspök úrral és példaértékű. Kozma Gábor rektor úrral határoztuk A megállapodás első példányát a Gál a  szakképzés megújulásában szereel, hogy a régió fejlesztése érdekében Ferenc Főiskola rektora mellett pet vállaló konzorcium, valamint az együttműködünk. A  most aláíran- a  fenntartó Szeged-Csanádi Egy- agrár-mérnöktanári képzést érintő dó dokumentum azt jelképezi, hogy házmegye részéről Kiss-Rigó László lehetséges együttműködést foglalja ti a  térség jelentős szereplői össze kí- püspök is aláírta. Az alapító tagok kö- magában.

T

9

TORONYIR ÁNY

❘ Életünk

Feketerigók csapata rajcsúroz az alsóvárosi rendház udvarán. – A  tojók fölöttébb harciasak – avat be a madarak mindennapi életébe Bertalan testvér –, gyakran egymásnak esnek, ám a fiókákkal rendkívül gondosak! – Jól érzik magukat. Hát persze, élő a jelkép: hol másutt vernének szívesen tanyát Assisi Szent Ferenc szép hangú énekes barátai, ha nem itt, ahol évszázadok óta a ferencesek ősi kolostora áll? A város megszentelt helye ez, Szeged őskultúrájának egyik talpköve.

A ferences szellemiség szegedi meggyökerezését keresve a  XIV. század legelejéig kell visszamennünk. Már 1301-ben kolostoruk és templomuk állt itt, igaz, az idő elpusztította otthonukat. Az 1440-es években aztán obszerván ferencesek gyökereztek meg a városban. Szolgálatuk helye az alsóvárosi kis ispotálytemplom lett, ám azt egy idő után kinőtték. Templom és kolostor építésébe fogtak. A  Havi Boldogasszony tiszteletére emelt templomot 1503-ban szentelték fel. Nem először járom be a lenyűgöző teret, ahol hazánk második legnagyobb olyan középkori épületegyüttese áll, amely ma is eredeti funkcióját hordozza. Nem először lépek a  méltóságos templomba sem. Ez a  mostani alkalom azonban más: azt hittem, sok mindent tudok e helyről, ám a ferencrendi szerzetes, fr.  Kálmán Bertalan izgalmas ismertetőjét hallva rájövök, sok még a pótolnivaló. Hagyom, hogy a  szíves kalauz visszavezessen a  régmúltba. Azon időkbe, amikor – az alsóvároson élő legenda szerint – a szegénységet fogadott szerzetesek kopott gúnyáját látva Mátyás király a  palástját adta nekik. Legenda ide vagy oda, a díszes palástból készült kazula művészettörténeti ritkaság, a ferencesek becses kincse. Ahogy az a Mária Terézia esküvői ruhájából készült palást, a XVII. századból való oltárkép, az ősi konventkereszt, vagy a  Fekete Máriát ábrázoló nevezetes fogadalmi kép is. Ritka ereklye az egyetlen megmaradt hazai gótikus karosszék, amelyben valaha a  híres hitszónok,

az első szegedi házfőnök, a  később szentté avatott Marchiai Jakab pihent meg. És mennyi kultúrtörténeti kincs van még itt! A kolostor építészeti remekmű, amint a  méltóságos késő-gótikus templom is. Minden szeglete rejt valami művészeti remeket. És historikus titkokat: a  sekrestyeajtón a  vízmagasságjel az 1879-es pusztító tiszai árról mesél, a  főoltár pedig elődje megsemmisüléséről – ezért áll a  régi helyén barokk oltárcsoda. Az, amelyet jó három évszázad múltán a  híres pécsi ferences oltárépítő testvérek újítottak fel művészi módon, azok, akiket – és ez is történelem, de már XX. századi – a kommunista hatalom világgá zavart, s kultúraőrzők helyett lettek szőlőmunkások… A diktatúra rémhistóriájánk része ez is, annak egy kis eleme, amikor 1950ben az önkény szinte szétverte a szerzetesrendeket. Szegeden is megszűnt egy pótolhatatlan szociális-kulturális támaszpont, az évszázadokon át hitátadó, lélekgyógyító, szegényistápoló közösség. A rendszerváltás után éledhetett újjá. Azóta reneszánszát éli. A  ferencesek, akiknek elődei a  török hódoltság alatt is a  hitet-lelket tartották az emberekben, visszatértek. Tették a  dolgukat, mint azelőtt: hitoktatás, lelkigyakorlatok, műveltségátadás, családpasztoráció, időssegítés, krízisszolgálat, szegénygondozás. Meg közösségépítés – hiszen a  ferencesek nagy erénye, hogy a maguk közösségi életmintáját igyekeznek átadni. Hiányprogramokkal szolgálták a  város

T

10

FOTÓK: GÉMES SÁNDOR

Marchiai Szent Jakab örökösei

népét: szegénykonyhával is, szellemi istápolással is. Igazi sikertörténetet jelentett az evangéliumi ferences esték sorozat, amely híres tudósok, művészek és hétköznapi emberek találkozását hozta. Kivételes missziót teljesít a  visszakapott közösségi házban működő, a maga nemében egyedülálló, keresztény szellemiségű ferences művelődési otthon. Egyház- és kultúrtörténeti tudást ad át a  négy éve megnyitott remek látogatóközpont. A  kezdetek

TORONYIR ÁNY

korát idézi a kolostorkert kőtára, a kis gyógynövénykert pedig arra az időre utal, amikor a  barátok betegek sokaságát kúrálták a  szereikkel, így az orvosságnak számító fűszerpaprikával. E nemes növényt – tudom meg Bertalan testvértől – a ferencesek honosították meg itt, s lett Alsóváros és a környék fűszerkincse. Egy ilyen gazdag hagyományrend bázisán tevékenykedik ma a szegedi ferences közösség. Tagjai kiválóan képzett szerzetesek, színes egyéniségek. A gvardián, vagyis házfőnök, a templom plébánosa fr.  Wertheim Mátyás. A minap egy, a kolostorban rendezett világi szakmai konferencián tartott előadást, különleges témát érintve: a  kreatív iparban meglévő közösségi kezdeményezésekről beszélt. Hogyhogy? – kérdezhetnénk, pedig egyszerű. Mátyás atya igazi kreatív alkotóember, a civil életben mérnök, sikeres ruhatervező volt. Ritka egy pap: a különleges sportok művelője, szörf- és síoktató. Természetes, hogy könnyen szót ért a fiatalokkal. A sport nála az evangelizáció eszköze is.

❘ Életünk

Hasonló utat járt a  káplán, Bezzegh Kelemen is: fokozatosan lelt a  hitélményre. Aztán teológiát végzett, és néprajzos diplomát szerzett az egyetemen. Szent Ferenc életét megismerve jutott el a  ferences testvérekhez. Négy év szerzetesség után lett pap – az idő mély elköteleződést érlelt. A közösség harmadik tagja, Zatykó László tapasztaltabb, mint jóval ifjabb társai, de szellemében épp oly fiatal. A  teológián és az ELTE bölcsészkarán diplomázott. Tanított gimnáziumban, volt pasaréti magiszter és kárpátaljai misszióvezető. Hívei jellemzik így: amint megjelenik, mosolya, humora, kisugárzó szelleme mindenkit megfog. Aki a Mátyás téri titkokba beavatott, Kálmán Bertalan testvér későn lett szerzetes – ifjú éveiben ugyanis, mint tudott, a  hatalom önkényesen korlátozta a keretszámot. Nem adta fel, és végül a  rendszerváltás után sikerült. Aztán felnőtt fejjel végezte el a teológiát. A szerény testvérsorsot, a dolgos életet választotta. Tapasztaltam: hivatásuk, küldetésük remek propagátora. Igazi lélekgazdag idegenvezető. Ne-

héz sorsot örökölt. Kisgyerekként veszítette el édesapját, akit az ávósok egyszerűen meggyilkoltak. Fájdalmát szeretetátadásba oldotta… Februárban, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén, a  megszentelt életek napján lezárult a  szerzetesség éve. A  figyelem azonban továbbra is rájuk irányul – az alsóvárosi hit- és értékközösségre is. holló gáspár

Ökumenikus imahét Szegeden

Arra hívattunk, hogy az Úr nagy tetteit a mottóval (1 Pt 2,9) hirdetett imahetet január hirdessük! Ezzel 17–24. között a  Krisztus-hívők egységéért a  Magyar Az ökumenikus imahét keretében a  szegedi székesegyházban tartott istentiszteletet Kiss-Rigó László római katolikus, Fekete Károly református és Kocsis Péter Fülöp görögkatolikus püspök. „Az imahét amolyan ökumenikus karácsony – mondta Kiss-Rigó László püspök. – Az ökumenikus imahét célja az, hogy megmutassuk, a  Krisztusba vetett hit milyen módon köt össze minket. Az emberek a közösségben családra lelnek ilyenkor. A mai ökumenikus mozgalom kezdetei a múlt század elejére nyúlnak vissza. Egyfajta együttműködési szándék vezérelte a  keresztény felekezetek közeledését annak ér-

Katolikus Püspöki Konferencia és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa, melynek témáját a  lettországi keresztények dolgozták ki. dekében, hogy a  vallási tradíciók ne különüljenek el egymástól. Ma Európának szüksége van erre az egységre, hiszen tagadja keresztény gyökereit, hagyományait.” Fekete Károly János apostol leveléből idézve úgy szólt: „Isten maga a  szeretet, ezért aki a testvérét nem képes szeretni, az Istent sem és ez fordítva is igaz. Az ember fél a megsebesüléstől, ezért nem mer másokhoz közeledni. Az ige szerint a  szeretet az egyetlen ellenszere ennek. A szeretetben nincs

T

11

félelem, hiszen annak ereje kiűzi azt, ám a bizonytalanság révén a gondolatokban mégis képes gyökeret verni. A félelemkeltés bizonyos hatalomra éhes emberek eszköze, de ezeknek az érdekcsoportoknak lejárt az ideje, s szeretetközpontú látásmóddal végleg le lehet győzni őket.” A református és a  római katolikus püspök igehirdetését követően Kocsis Péter Fülöp érsek hívta imára a híveket. gál bernadett

TORONYIR ÁNY

❘ Szeminárium • www.szgsz.hu

A rektor atya születésnapja Vízkereszt Január 6-án vízkereszt ünnepén a prefektus atya házszentelést végzett a Szemináriumban, a Gál Ferenc Főiskolán és a Püspöki Hivatalban.

A kispapok és az elöljárók köszöntötték Kovács József rektor atyát 60. születésnapja alkalmából.



Farsangi disznótoros

Farsang szombatján a kispapok Domaszék-Zöldfáson disznóvágáson vettek részt. Mindenki bekapcsolódott a feldolgozásba és az elfogyasztásba egyaránt.

Szerzetes- és papnövendékek találkozója Szent Mártonra emlékezve Pannonhalmán rendezték meg a kispapi és szerzetesnövendéki éves találkozót. A szegedi kispapok a prefektus atya vezetésével zarándokoltak a Szent Hegyre.

T

12

TORONYIR ÁNY

❘ A főpásztor válaszol

A fôpásztor válaszol Az Egyházmegyei Hivatalhoz, a püspökhöz, a helynökökhöz postai, illetve elektronikus úton folyamatosan érkeznek vélemények, kérdések, ötletek, panaszok, olykor név nélkül. Rovatunkban az ezekből megszerkesztett kérdésekre ad választ a főpásztor.  Az egyházban a kezdetek óta élő ősi hagyomány a vasárnapi szentmiséken történő gyűjtés, ma már főleg pénzben a saját vagy a szélesebb közösség szükségleteire, vagy a szolidaritás kifejezéseképpen a bajban lévők, rászorulók javára. A magyarországi katolikus egyházban a szokásos vasárnapi perselyen kívül – mely a helyi közösség javát szolgálja – évente négy-öt alkalommal tartunk közös országos gyűjtést. Többen kíváncsiak arra, hogy az egyházmegye plébániái hogyan veszik ki ebből a részüket, és az összegyűlt összegnek mi lesz a sorsa. A Toronyirány mostani számában az eddigi három idei

országos, illetve egyházmegyei gyűjtés eredményét közlöm plébániánként: a vízkereszti egyházmegyei szolidaritási gyűjtés (január 10.), a  szíriai keresztények megsegítésére szervezett országos gyűjtés (január 24.) és a katolikus iskolák javára tartott gyűjtés (február 28.) eredményét, az összeg sorsáról pedig a következő számunkban fogok beszámolni. Idén először szerveztünk egyházmegyei gyűjtést borítékok összegyűjtésével, illetve bankszámlára történő befizetés lehetőségével. Ily módon 10 542 500 forint gyűlt össze, amiért ezúton is köszönetet mondok minden adakozónak.

Plébánia

Vízkereszt

Országos szíriai

Katolikus iskolák

Algyő Almáskamarás Apátfalva Ásotthalom Baks Balástya Battonya Békés Békéscsaba – Belváros Békéscsaba – Jézus Szíve Békéssámson Békésszentandrás Bordány Csanádapáca Csanádpalota Csanytelek Csengele Csongrád – Belváros Csongrád – Piroskaváros Csorvás Deszk Dévaványa Domászék Dombegyház Dombiratos Elek Eperjes

15 420 Ft – 20 000 Ft 12 000 Ft 3 250 Ft 9 000 Ft 14 040 Ft 13 095 Ft 108 000 Ft 17 730 Ft 4 500 Ft 31 500 Ft – 12 545 Ft – – 4 000 Ft – 23 235 Ft 8 020 Ft – 10 000 Ft 15 000 Ft 8 500 Ft 4 150 Ft 17 010 Ft 1 500 Ft

8 540 Ft – 20 000 Ft 14 000 Ft 5 000 Ft 15 000 Ft 15 900 Ft 13 500 Ft – 31 630 Ft 7 410 Ft 41 450 Ft – – – 7 500 Ft 5 000 Ft 64 505 Ft 21 235 Ft 5 110 Ft – – 45 500 Ft 10 015 Ft 8 450 Ft – –

11 000 Ft – 20 000 Ft 13 000 Ft 4 220 Ft 10 000 Ft 48 710 Ft 16 640 Ft 175 000 Ft 22 420 Ft 8 300 Ft 61 500 Ft – 19 620 Ft – – 4 000 Ft 46 885 Ft 38 035 Ft 7 910 Ft – – 20 000 Ft 8 535 Ft 4 450 Ft 27 865 Ft –

T

13

TORONYIR ÁNY

❘ A főpásztor válaszol

Plébánia

Vízkereszt

Országos szíriai

Katolikus iskolák

Fábiánsebestyén Forráskút Földeák Gádoros Gerendás Gyomaendrőd Gyomaendrőd Gyula Hódmezővásárhely – Belváros Hódmezővásárhely – Szent István Hunya Kaszaper Kevermes Kétegyháza Kétsoprony Kistelek Kiszombor Klárafalva Kondoros Körösladány Kövegy Kunágota Kunszentmárton Kübekháza Lőkösháza Magyarbánhegyes Makó – Belváros Makó – Újváros Makó – Csanád Vezér tér Maroslele Mártély Medgyesbodzás Medgyesegyháza Mesterszállás Mezőberény Mezőhegyes Mezőkovácsháza Mezőtúr Mindszent Mórahalom Nagybánhegyes Nagykamarás Nagyszénás Orosháza Óföldeák

3 950 Ft 9 000 Ft – 7 110 Ft 6 220 Ft 16 355 Ft 4 900 Ft 117 000 Ft 40 900 Ft 17 535 Ft 7 440 Ft 3 000 Ft 7 355 Ft 7 300 Ft 40 350 Ft 20 000 Ft 9 485 Ft 1 650 Ft 20 000 Ft 2 900 Ft – 4 725 Ft 25 905 Ft – 3 405 Ft 2 990 Ft 17 000 Ft 3 370 Ft 10 000 Ft 9 000 Ft – 5 500 Ft 3 675 Ft 12 700 Ft – – 12 000 Ft 16 900 Ft 5 000 Ft 20 865 Ft 4 000 Ft 9 200 Ft 5 250 Ft 31 200 Ft 705 Ft

– 12 000 Ft – – 7 050 Ft – – 100 000 Ft – 91 515 Ft – 2 000 Ft 6 700 Ft – – 22 000 Ft 8 260 Ft 450 Ft – – – 10 000 Ft 19 410 Ft – 3 170 Ft 8 350 Ft 64 000 Ft 3 725 Ft 15 000 Ft 5 500 Ft – 3 200 Ft 4 700 Ft – – – 10 000 Ft 17 750 Ft – 18 575 Ft 8 200 Ft 5 000 Ft – 35 760 Ft –

7 500 Ft 12 700 Ft – 12 750 Ft 10 200 Ft – – – 57 700 Ft 53 585 Ft 9 850 Ft 3 000 Ft – 7 875 Ft 103 070 Ft 21 000 Ft 11 670 Ft 750 Ft 26 565 Ft 5 000 Ft – 12 260 Ft 26 735 Ft – 3 860 Ft 5 250 Ft 36 600 Ft 6 800 Ft 15 000 Ft 10 000 Ft – – – 18 050 Ft – 11 540 Ft 12 000 Ft – – 24 445 Ft 3 340 Ft – 11 905 Ft 37 800 Ft –

T

14

TORONYIR ÁNY

❘ A főpásztor válaszol

Plébánia

Vízkereszt

Országos szíriai

Katolikus iskolák

Ópusztaszer Öttömös Pitváros Pusztaföldvár Pusztamérges Pusztaszer Röszke Ruzsa Sándorfalva Szabadkígyós Szarvas Szatymaz Szeged – Alsóváros Szeged – Belváros Szeged – Felsőváros Szeged – Jezsuiták Szeged – Kiskundorozsma Szeged – Móraváros Szeged – Petőfitelep Szeged – Piaristák Szeged – Rókus Szeged – Szentmihály Szeged – Szőreg Szeged – Tarjánváros Szeged – Tápé Szeged – Újszeged Szeghalom Szegvár Székkutas Szentes – Szent Anna Szentes – Jézus Szíve Szentetornya Tiszasziget Tótkomlós Tömörkény Túrkeve Újkígyós Újszentiván Üllés Végegyháza Zákányszék Zsombó

9 570 Ft 970 Ft – – 3 560 Ft 1 500 Ft – 4 785 Ft 30 000 Ft – 35 250 Ft 9 000 Ft 100 000 Ft 148 495 Ft 88 400 Ft – 23 075 Ft 15 490 Ft 18 700 Ft 28 000 Ft 87 955 Ft – 20 000 Ft 26 530 Ft 34 315 Ft 73 250 Ft 14 000 Ft 38 000 Ft 2 340 Ft 35 435 Ft 11 615 Ft – – 7 700 Ft 12 120 Ft 6 200 Ft 27 120 Ft – 18 000 Ft 3 000 Ft – 20 000 Ft

12 500 Ft 980 Ft – – 1 975 Ft 5 000 Ft – 3 200 Ft 20 000 Ft – 40 020 Ft 13 500 Ft 75 080 Ft 112 500 Ft – 80 000 Ft 17 420 Ft 11 310 Ft 19 100 Ft 56 000 Ft 164 065 Ft – 48 000 Ft – 34 320 Ft 207 830 Ft 22 000 Ft – 2 850 Ft 30 990 Ft 23 655 Ft – – 13 860 Ft 13 450 Ft 3 180 Ft – – – 2 000 Ft – –

13 800 Ft 1 320 Ft – – 4 380 Ft 2 500 Ft – 5 400 Ft 20 000 Ft – 34 585 Ft – – 163 500 Ft 66 000 Ft 60 000 Ft 15 585 Ft 12 000 Ft 18 800 Ft – 157 135 Ft – 57 000 Ft 31 045 Ft 31 600 Ft – 25 000 Ft 44 000 Ft 4 100 Ft 30 885 Ft 18 175 Ft – – 21 070 Ft 11 300 Ft

1 852 710 Ft

1 856 845 Ft

2 029 710 Ft

Összesen Mindösszesen

29 930 Ft – – 3 000 Ft – –

5 738 555 Ft

T

15

TORONYIR ÁNY

❘ Párbeszéd

Védjegye: Lupus ➜ Egy kitüntetés alkalom a számvetésre. Ha összegez, mit vél a legfontosabbnak? ➜ Matematikusként úgy írom körül az ember életét, hogy az egy ellipszis. Ugye, az ellipszisnek két fókusza van, s az ember életének is: az egyik az a család, amelyben meglátja a napvilágot, a másik az a család, amelyet az Isten rábíz. Rám a piarista nagycsalád szolgálatát bízta az Úristen. A két fókusz meghatározza az ellipszist, és a két család meghatározza az ember életét. ➜ Az első fókuszpont hová mutat? ➜ Az Alföldre. A Gödöllői-dombság nyúlványánál, Tápiósülyben születtem. Nekem a legszentebb a családi tűzhelyet jelentő szülőfalu. Öcséimmel ott nevelkedtem, pékmester édesapám és varrónő édesanyám végtelen szeretetében. Harmóniát teremtettek körülöttünk. A családi életnek három szabálya van, ami lényegében egy: minél több idő együtt, minél több idő együtt, minél több idő együtt… ➜ Szellemes, találó. Nem lehetett könnyű a szülőknek három eleven fiúcskával… Tényleg: milyen gyermek volt? ➜ „Kis Pityu”, mindenki így becézett. Az egyik nagybátyám volt a családban az „Öreg Pityu”, így kaptam a „kis” jelzőt. Ez fönnmaradt máig. ➜ A „kis” Pityu nagy zsivány volt? ➜ Nagyon nagy! Csibészségeim egyike: el akartuk lopni öreganyám mosóteknőjét, hogy lehajózzunk vele a tengerig. Megterveztem: a Tápión szállunk vízre, az beleömlik a Zagyvába, az a Tiszába, majd jön a Duna, és mi így utazunk a Fekete-tengerig… ➜ Ugye, nem lopták el végül a nagymama teknőjét? ➜ Persze hogy nem. De egy hatévesnek a fantáziálásai, a vágyai fontosak. Kell, hogy egy gyermek tudjon álmodni. ➜ A kisgyermeki álmodozásnak az iskola vetett véget? ➜ Ellenkezőleg! Kinyílhatott a fantáziám. Az elemiben négy összevont osztály volt együtt. Tanító nénink, Uhereczky Mária mint egy karmester, úgy vezényelte a négy szólamot. Varázsos egyénisége fölszabadított, azóta tudom, hogy a pedagóguson múlik minden. Lehet elekt-

T

FOTÓ: GÉMES SÁNDOR

Mosollyal teli ember. Ilyennek ismerem negyedszázada Farkas István piarista szerzetest. Országos hírű pedagógus. Diákjai könnyen adtak becenevet neki: csak a Farkast kellett latinra fordítaniuk. Generációk számára Lupus tanár úr, Lupus atya lett. Hogy mindig derűs, az nem egy kikövezett életútnak köszönhető: népszerűsége kitermelte a kerékkötőket. Ilyenkor optimizmusa, legendás munkabírása, hite, szerzetesközössége adott neki erőt. Szakmai és állami elismerések igazolták, hogy jó úton jár. Az elmúlt adventben a Szeged-Csanádi Egyházmegye legmagasabb pedagógiai kitüntetését, a Báró Gelsey Vilmos Nagydíjat vehette át.

ronikus tábla, de 99 százalékban a pedagógus személye számít. Ez a tanári hitvallásom egyik sarkpontja. Mária tanító néni kisugárzása, példája indított el a pályám felé. Igazi tyúkanyói szeretettel ölelte körül a csibéit. ➜ A kis Pityu éles eszű volt? ➜ Hhhh… engedtessék meg egy történet. Hetedikes koromban éltem meg, ez a pedagógus-küldetésem másik szikraadó élménye volt. Kedves tanárom, Hegedűs József

16

TORONYIR ÁNY

matematikát és fizikát tanított. Egyszer egy nagyon nehéz kérdést tett föl az osztálynak, és meg tudtam válaszolni. ➜ Ugye, csak ön. ➜ Ne tűnjék gőgnek, az nem jellemző rám, de valóban, csak én tudtam. A tanár úr következő órája a párhuzamos osztályban volt, nekik is feltette a kérdést, de hiába. Akkor átkopogott, kölcsönkért a kollégájától, átvitt, és azt mondta, na, Pityukám, vezesd le nekik úgy, ahogy az előbb. Bagatell példa, de jellemez egy tanárt, aki bátorította, sikerélményhez juttatta minden tanítványát. Én gazembernek tartom azt a pedagógust, aki nem építi a gyermek önbizalmát. ➜ A gimnáziumban, a kecskeméti piaristáknál ki volt az önbizalom-építő? ➜ Legfőképp Jelenits István tanár úr. Életem nagy kegyelme, hogy tizenévesen találkozhattam vele. Egy kamasz fiú rácsodálkozása volt ez a Mesterére. Atyai barátként tisztelhettem. Később, a teológián a biblikumtanárom volt. Persze még sok kiváló embert kéne említenem. Helyes László tanár úr matematikát tanított, ha ő nincs, akkor biológus lettem volna. A szeme az órán úgy csillogott, amikor a matematikai pontosság – és így az igazság – értékéről beszélt… ez fogott meg. Az igazság, a veritas mint értékfi lozófiai alap, lásd Aquinói Szent Tamás téziseit, megragadott. Az igazság szolgálatára lettem matematikus. ➜ Aztán másokat az igazság útjára vezető lett... ➜ A legkedvesebb emlékem az osztályfőnökként való vezetés. Nem kisebbítem a lelki vezetés szerepét, de abban hiszek, ha a vezető és vezetett között életközösség van. Egy jól működő osztály ezt jelenti. Ez megnyilvánul a tudásátadásban, a nyári vitorlástúrákban, a lelki beszélgetésekben, a napi, családpótló együttlétben, az olvasókörben. Az irodalom, akkor is, ha „barbár” matematikus vagyok, úgy tudta összekovácsolni a közösségeket, hogy azt húsz év után is idézgetik. Nem az én szavaim voltak a fontosak, hanem ami egy műről beszélgetve bennük leszűrődött. És a gyerekek nem kertelnek; nagy áldás a kamaszok őszintesége. Egy szó mint száz, az osztályfőnökségben hivatásom valamennyi szegmense megtestesül. Hat remek csapatnak lehettem osztályfőnöke, épp most lesz a „legvénebbek” 35 éves találkozója, idejönnek hozzám pünkösdkor a dunaszigeti plébániára. ➜ Diákjai egy szálfa emberre nézhettek fel. Melyek a fizikai „mutatói”? ➜ 190 centiméter magas voltam. A 112 kilós súlyomat máig tartom. ➜ Kifogyhatatlan energiáinak egyik magyarázata ez lehet. Hogy bírja az önmagának megszabott rettentő gyors tempót? ➜ A fölösleges dolgokra nem fecsérlem az időmet. A mai ember elsődleges bálványa az okostelefon, én viszont bálványoknak nem hódolok. Ha két munka között van egy kis időm, akkor szeretek csöndben lenni, imádkozni, kiülni a Duna partjára és gyönyörködni a természetben. És persze olvasok, olvasok, olvasok. Teljesen más az internetes szubkultúra, mint az az élmény, amit a könyv ad. Nemrég felkértek egy előadásra Fekete Istvánról – aki ugye, annak

T

❘ Párbeszéd

Névjegy helyett Farkas István szerzetes-tanár a mosonmagyaróvári piarista közösség házfônöke, Dunasziget plébánosa. 1975ben örök fogadalommal kötelezte el magát az ifjúság nevelése mellett. A Kalazantinum Piarista Hittudományi Fôiskolán végzett teológust 1976-ban szentelték pappá. Az ELTE oklevelével gimnazisták sokaságát tanította a matematika, a fizika, a hittan és a filozófia tudományára. Maga is örök diák maradt: három diplomája mellé a negyediket tavaly, 66 éves korában szerezte meg. Pasztorációs fogadalma négy évtizedes szolgálatában testesül meg. Nemzeti elkötelezettségét a közéletben kamatoztatja. Pedagógusi elhivatottságát tanárként, igazgatóként, fôiskolai és egyetemi oktatóként teljesítette ki. Részt vett a közoktatási törvény és a nemzeti alaptanterv kidolgozásában. Nevéhez köthetô a katolikus kerettanterv. A Miniszterelnökség oktatáspolitikai tanácsadója, a Nemzeti Együttmûködési Alap Tanácsának alelnöke. Hitvallása szerint fô célja, hogy az egyházi nevelés-oktatás ezeréves értékeit minél szélesebb körben ismertté tegye.

idején óvári gazdász volt –, és szokásom szerint nem életrajzi adatokkal készültem, hanem egy könyvét évtizedek után újra végigolvastam. Ez a csodálatos novellafüzér volt, a Tóbiás János életútját végigkövető Tíz szál gyertya. Nem adatokkal terheltem tehát a közönséget. Egy olvasmányélményt adtam át. Életélményt. Ez is egy erőforrás, ahogy az imádság vagy a misézés is az. ➜ A harmóniateremtés eszközei is ezek? ➜ Hogyne! És ami a legfontosabb: a szemlélődés. Az, ahogy az ember rá tud csodálkozni egy virág szépségére. Vagy itt van az asztalomon egy csodálatos Ferenc pápafotó. Nézem a mosolyát, a biztatásként felfelé mutató hüvelykujját – az ember szemlélődik, és beleivódik mindaz, ami nem válna értékemmé, ha barbár módon elmegyek mellette. Én azok közé tartozom, akik a mai ember megmentésének a szemlélődés útját tartják. ➜ Olybá tűnik, hogy elismert tanárként és papként az élete mindig csúcspontokkal ajándékozta meg – de volt-e mélypont? ➜ Nem vagyok szürrealista, de a csúcspont meg a mélypont rendre egybeesett, hiszen az Úristen így készített egy újabb föladatra. A pedagógiában nem ismerek pardont, így nemegyszer „földaraboltak”, félreállítottak. Nem mondom, hogy akkor az nem fájt, dehogynem, ám ezek pihentető idők voltak az Úristentől egy újabb bevetésre. Az ember visszatér a hátországba, erőt gyűjt, aztán ismét irány a front. ➜ Négy éve is a frontvonalra indult, amikor Dunasziget iskoláját kellett megmenteni... ➜ Nem is tehettem volna másként. Ez becsületbeli kérdés. Ha egy iskola meghal, meghal a falu. Dunasziget erre rádöbbent. A közös küzdelem eredménye, hogy az iskola él, és ma már hétszer annyi kisgyerek jár oda, mint korábban. Na, ez az igazi kegyelmi ajándék egy szerzetestanárnak! várkonyi balázs

17

TORONYIR ÁNY

❘ Tűzhely

A szeretet: szenvedély és döntés

Házasság Hete Szegeden

„A szeretet: szenvedély és döntés” – ezzel a mottóval rendezték meg idén a Házasság Hete programsorozatot, melynek hivatalos nyitóeseményén Bölcskei László nagyváradi püspök mutatott be szentmisét a szegedi dómban. A hét során párkapcsolati tréningek, előadások, filmvetítések és kiállítások várták a párokat, házaspárokat és érdeklődőket.

5:1 Szóval Szeress A hét egyik újdonsága az „5:1 Szóval Szeress” elnevezésű kapcsolaterősítő tréning volt, ami egyfajta buzdítás arra, hogy a házastársak legalább ötször annyi pozitív tartalmú üzenetet küldjenek a házastársuk felé, mint negatívat: elismerést, dicséretet, megerősítést, bátorítást, sokkal inkább mint elmarasztalást, leszólást,

korholást. Ez a hozzáállás az emberi kapcsolatok más területein is nagyon fontos. A pozitív magatartás modellje John Gottmanntól, a Washingtoni

FOTÓ: GÉMES SÁNDOR

A keresztény egyházak és civil szervezetek összefogásával szervezett rendez vénysorozat keretében február 7–14. között több mint kétszáz program várta az érdeklődőket. Böcskei László püspök mutatta be a Házasság Hete nyitó szentmiséjét február 7-én Szegeden a Székesegyházban. A nagyváradi főpásztor a „kapcsolatok” lényegére utalt, amikor kijelentette: „Életünk alapvető viszonyítási pontját nem saját magunkban, hanem Jézus Krisztusban kell keresnünk. A kapcsolat annyit fog érni számunkra, mint amennyi időt szánunk rá. Ez igaz a házastársi szeretetre is, hiszen így tud az mindnyájuk számára éltető és az alapvető közösségnek, a családnak alapjául szolgálni.”

van annak, ahogyan a felek egymásra tekintenek és egymáshoz szólnak: azaz fontos, hogy azt figyeljék ami szerethető és „csodálatra méltó” a társukban. Ellenkező esetben, ha folytonosan a negatívumokat látják meg, az szinte bizonyosan a házasság végéhez vezet. Sok száz működőképes és zátonyra futott kapcsolatot vizsgálva biztosak abban, hogy a jól működők esetében nem játszhatnak szerepet lekicsinylő, leminősítő, megalázó szavak és gesztusok. Szintén gyengíti a kapcsolatot, ha a felmerülő nehézségeket elodázzák a felek és nem nyitottak az őszinte, szeretetteljes beszélgetésekre. Ezért fontos, hogy a felek elmondják egymásnak személyes igényeiket, de ezt semmiképpen se tegyék azt a másik degradálásával. Ha a tisztelettel szemben a megvetés uralkodik el, az megássa a házasság sírját. A párok kommunikációjának vizsgálatából arra a felismerésre jutottak, hogy a kapcsolat tartósságának egyik záloga, hogy legalább ötször annyi pozitív gesztust küldjenek egymásnak a felek, mint negatív tartalmút. Amennyiben így járnak el, akkor a párkapcsolat stabilitását sem belső sem külső tényezők nem képesek megingatni (munkahelyi leterheltség, stressz, rossz kapcsolat a szülőkkel stb.).

Egyetem professzorától származik, aki feleségével évtizedek óta tevékenykedik párterapeutaként. A kutatók – látva a széthulló családokat – arra kerestek választ, hogy létezik-e olyan minta, olyan magatartásforma, amelyet követve a párok házassága tartósnak bizonyulhat. Kutatásaik azt bizonyították, hogy pozitív szavak használatával kifejezhető a kapcsolat alappilléreinek tekinthető szeretet és tisztelet. Gottman szerint a boldogság kulcsa elsődlegesen az, hogy egymáshoz illő személyiségek találkozzanak össze. De ezen túl döntő jelentősége

T

18

Technikai vívmányok a bölcsôtôl a sírig Az Egyházmegyei CsaládKözPont meghívására Aczél Petra, a Corvinus Egyetem Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézetének

TORONYIR ÁNY

❘ Tűzhely

A boldogság nem jön csak úgy magától A Hegedűs házaspár 36 éve él boldog párkapcsolatban. Idén őket kérték fel a Házasság Hete programsorozat arcainak, melyet örömmel vállaltak el. Az említett kezdeményezésről, házas életük és a zene viszonyáról, megélt tapasztalataikról beszéltek nekünk. A Házasság Hete sorozat alkalmával szerettük volna megosztani az emberekkel, hogy érdemes végig járni a házasság olykor döcögős, rögös útját, melyen haladva, leküzdve a buktatókat újra és újra megszületik a harmónia. A boldogság nem jön csak úgy magától. A boldogságért minden nap tenni kell. Őszintén kell beszélni a nehézségekről. Ezekre időt szánva eljuthatunk egy olyan szintre, ahol szeretetünk és elköteleződésünk még erősebbé válik. A Házasság Hete mottója így szól: „A szeretet: szenvedély és döntés”. A szenvedély szóban bizony ott rejlik, a szenved ige is. Valóban: örömeinkért és boldogságunkért esetenként meg kell szenvednünk. A mi kapcsolatunk sem volt mindig felhőtlen. Amikor a „sötét felhők” eloszlanak, újra örülhetünk egymásnak. Örömünket kitanára arról tartott előadást, hogyan gyakorol hatást a média napjainkban a párkapcsolatokra, a családok életére. Az előadó olyan aggasztó jelenségekről számolt be, melyek „nemcsak” direkt módon ártanak a kapcsolatoknak, de az embert emberségében is sértik és a közösségeket összetartó alapvető értékeket támadják. Ma már nemcsak az ember használja a médiát, de a média is az embert. Az úgynevezett „okos” eszközök (telefon, TV, óra, robotok stb.) segítségével az ember tevékenységét, de az emberi test működésének számos jelét is meg lehet figyelni, róla adatokat rögzíteni és elemezni. Eközben drámai módon csökken a személyesség, az emberi érintkezések száma, és minőségileg egészen átlényegülnek. Az előadó tapasztalatai szerint mára általánosan megfigyelhető jelenség, hogy a közös étkezések során a család tagjai egyenként más és más technikai eszközre bámulva kortyolgatják kávé-

teljesítik gyermekeink és erős hitünk. Házasságunk egy olyan bárka, ami biztonságot ad és ellenáll a viharoknak. Gyakorló katolikusok lévén a hit gyümölcseként érezzük az isteni szeretetet, melyet megosztunk egymás és gyerekeink között. Szokás mondani, hogy a jó házasságok az égben köttetnek, ugyanakkor manapság sokszor láthatjuk, hogy a házasulandók már jó előre bebiztosítva magukat vagyoni szerződést kötnek. A mi esetünkben ez elképzelhetetlen volt. A kölcsönös bizalom és a hitünk mindig is olyan erős kapocs volt, mely biztonságot jelentett számunkra ahhoz, hogy a megkezdett közös utunkat együtt járjuk végig. A házasság szentsége számunkra Isten ajándéka. Életünk három pilléren nyugszik. Az első Isten, akitől megkaptuk azt a csodálatos lehetőséget, hogy élhetünk. A második a boldog házasságunk, mely kiteljesedik három gyermekünkkel. Csak a  harmadik a zene, ami furcsán hangozhat zongoraművészek szájából. Sokak szerint a boldog családi élet és a világkarrier összeegyeztethetetlenek. Mi erre rácáfoltunk. Ma már elmondhatjuk, hogy mindkettő beteljesedett. hegeds bertalan és hegeds márton

jukat, majszolják szendvicsüket. Már a televízió elterjedése magával hozta, hogy a családtagok már nem egymás társaságáért gyűltek össze, hanem azért, hogy a tévét nézzék, de az legalább egyirányú odafigyelés volt. Ma már ez is széttöredezőben van. Mindeközben a képrögzítés egyik legnépszerűbb műfaja a szelfi – a magunkról készített, és mindenfelé megosztott fotó – lett. A nálunk levő különböző, képrögzítésre is alkalmazható mobileszközök révén olyan mennyiségben készítünk felvételeket, amelyeket már vissza sem tudunk nézni. A régi fi lmes fényképezőgépekkel 36 fotó készülhetett egy fi lmtekercsre, és drága volt a képrögzítés meg az előhívatás technológiája is. Ma 6000 felvétel készül egy esküvő alkalmával digitálisan, ami áttekinthetetlen mennyiség. Információ-megosztásaink tekintetében hasonló a szétaprózodottság, ami a tudás leértékelődését is ered-

T

19

ményezi. Egy férfi egy percben rögzített egy jelenetet amelyben az egyik kisgyermeke megharapta a másiknak az ujját. A fi lmecskét az internetre feltöltve 850 millióan tekintették meg a videómegosztókon. Egy kedves, de apró családi történet, ami a szeretteinknek fontos, így hát egy kontinensnyi ember élménye lehet. Ám az is előfordul, hogy a világhálón gyanútlanul közzétett gyermekfotókat mások minden engedély nélkül saját reklámcéljaikra használják fel. A bölcsőtől a sírig elkísérhetnek minket ezek a „vívmányok”, melyek révén lépten-nyomon kiszolgáltatottságunkat és áruvá válásunkat élhetjük meg. Olyan tendenciákról van szó, melyek jelentős társadalmi rétegeket érinthetnek, a folyamatok kimenetele azonban megjósolhatatlan. Védekezésül annyit tehetünk, hogy lehetőség szerint kikapcsoljuk ezeket az eszközöket, és keressük a személyes találkozásokat. bk

TORONYIR ÁNY

❘ Ifjúság

Kárpát-medencei Egyetemi Lelkészségek szegedi találkozója

Szellemi tavaszvárás Az Irgalmasság Szent Éve jegyében szerveztek találkozót a Kárpát-medencei egyetemi lelkészségek Szegeden. A háromszáz fiatal részvételével a megújult Dóm altemplomában szervezett rendezvény középpontjában a szellemi, lelki feltöltődés állt. Február 5–7. között Szeged adott otthont a Kárpát-medencei Egyetemi Lelkészségek Találkozójának, a KELET-nek. A magyar nyelvterület római és görög katolikus egyetemi és főiskolai lelkészségei immár nyolcadik alkalommal találkoztak, és töltöttek együtt egy hétvégét. Szeged 2009-ben adott először otthont a KELET-nek, majd Esztergom, Sopron, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza és Budapest után tért vissza újra a találkozó a dél-alföldi városba. Az idei találkozó mottója: „Öltsétek tehát magatokra, mint Isten kedves választottjai, az irga-

lom érzületét, a jóságot, az alázatosságot, és a szelídséget.” – Ez még nem a kikelet, hanem csak a KELET, de meggyőződésem, hogy az ilyen összejövetelek komolyan hozzájárulnak ahhoz, hogy nemcsak a Kárpát-medencében, hanem Közép-Kelet Európában és tőlünk nyugatabbra is érződjön a hatásunk, és beköszöntsön a tavasz szellemi értelemben is – fogalmazott beszédében Kiss-Rigó László püspök a rendezvény megnyitóján. – Azt szeretnénk, hogy ez a találkozó valóban a lelki felfrissülés, a tölteke-

FOTÓK: SZEGEDMA . HU

Aranyos lett a Kisteleki Betlehemesek csapata A kisteleki Szent István Király Plébánia 13 főből álló betlehemes csapata indult az Európai Magyar Fiatalságért Alapítvány által kiírt nemzetközi versenyben, amelyen kiemelt arany minősítéssel az első helyen végezve elnyerte a jogot, hogy az Európai Parlamentben képviselheti Magyarországot és a SzegedCsanádi Egyházmegyét betlehemes előadása bemutatásával. A  csoport tagjai egy nyolcnapos horvátországi tengerparti jutalomnyaralásban is részesültek. A  Kisteleki Betlehemezők huszonkilenc előadást tartottak, és 366 000 Ft-ot gyűjtöttek a kárpátaljai gyermekek javára. ti

T

20

zés és a jókedv jegyében teljen el, és mindannyiunknak olyan tapasztalatot és örömet adjon, amelyet hasznosítani tudunk majd visszatérve saját közösségeinkbe – mondta felszólalásában Serfőző Levente szegedi egyetemi lelkész. Marsi István, a Szegedi Tudományegyetem pedagógiai karának dékánja a nehézséggel küzdő hallgatóknak adott segítségnyújtás jelentőségét hangsúlyozta. Példaként emlékeztetett azokra az elkeseredett hallgatókra, akik azért keresik fel a tanárokat, mert maguktól nem képesek elérni kitűzött tanulmányi céljukat. Sok esetben ezek a fiatalok a tanárok mellett az egyetemi lelkészségtől kapnak lelki támogatást, muníciót, hogy megállják a helyüket a kihívások során. A Gál Ferenc Főiskola rektora, Kozma Gábor kiemelte, hogy a KELET az első nagyobb rendezvény a megújított Dómban, ami azért nagy öröm számára, mert az altemplomot a szellemi és lelki megújulás terének szánta az egyházmegye. Majd Gál Ferencnek, a főiskola névadójának apostoli erényekről szóló gondolataival zárta beszédét: „Főleg abban kell kitűnni, ami a közösségi életet szolgálja. Gyakorolni kell a jóságot, az irgalmat, a szelídséget, a türelmet, megbocsátást és a szeretetet. Az indíték az, hogy Isten is megbocsátott nekünk, tehát a jósággal egymásnak is tartozunk. A közösség szellemi színvonalát szolgálja az, ha okosan és bölcsen tanítják egymást a hit igazságaira és az erkölcsi kötelességekre.” varga anna

TORONYIR ÁNY

Emma nôvér szeretetkövetsége Azon a decemberi estén, a Gál Ferenc Főiskolán zajlott díjátadón egy asszony nemes arcvonásai fogták meg a tekintetem. Egy ilyen ünnepség mindenkire derűt sugároz, mosolyt varázsol. De a legtermészetesebb mosoly – nekem ott úgy tűnt – az övé: Németh Emma szociális testvéré. Ez az ő hivatásjelképe… E szikrákból jutott szociális munkás hivatásra készülő főiskolásoknak, előadásai résztvevőinek, cikkei olvasóinak – az ám, ha már itt tartunk: lapozzunk bele egy fontos tanulmányába! Az egyház női arca című eszszéjében arra keresi a választ, hogy a nők milyen szerepet töltenek be az evangelizációban. Kiindulópontja az, hogy az ősegyházban a nők családibaráti kapcsolataik révén hirdették az evangéliumot, terjesztették az igét,

Névjegy Dr. Németh Emma közgazdász, szociális testvér, szerzetes. Diplomáját Budapesten szerezte, ugyanott doktorált 1985-ben. Fiatalon elkötelezte magát a szerzetesi hivatással. Belépett a Schlachta Margit alapította „szürke testvérek” közösségébe, a Szociális Testvérek Társaságába. Ma annak magyarországi elöljáró-helyettese. Civil foglalkozása mellett helyhatósági képviselôként, több felsôoktatási intézmény oktatójaként is helytállt. Szerzetesi fogadalmához hûen végzi szociális testvéri tevékenységét, segíti

közösségi szervezőként gyakorolták keresztényi hivatásukat. Kifejti: a laikusok és így a nők szerepe főként az, hogy keresztény szellemmel itassák át a világot, és – ez a legszemélyesebb hivatásfilozófiai tézise – „… legyenek az árva közügyek anyjai úgy, hogy közben a családok se árvuljanak el és essenek szét.”

T

21

az egyházak, szerzetesrendek, egyházi intézmények munkáját. A Püspöki Konferencia megbízásából részt vett a köznevelést érintô jogszabálytervezetek elôkészítésében, a szentszéki–magyar vegyesbizottság szakértôjeként az egyházi oktatás anyagi bázisrendszerének kimunkálásában. A Magyar Püspöki Konferencia Titkárságának gazdasági fôtanácsadója. Elôadásokat tart, tanulmányokat publikál, közéleti munkát végez. Számos kulturális és társadalmi intézmény testületének tagja.

Itt a küldetésének a kulcsa. Ezért lehet Emma nővér olyan rendtárs-elődök követője, mint a dorozsmai híveket harminchat évig istápoló, az egyházmegyében fogalommá vált szerzetes, Wagner Viktória. És ezért lehet a díjátadón elhangzottak szerint „az elkötelezett, önzetlen szolgálatosok mintaképe”. Egy igazi szeretetkövet. v. b.

FOTÓ: GÉMES SÁNDOR

A magyar köznevelésért elkötelezett, kiemelkedő szakemberek társadalmi megbecsüléséhez hozzájárulni – ez vezérelte a Szeged-Csanádi Egyházmegye és annak Gelsey Vilmos Pedagógiai Intézete elöljáróit, amikor kitüntetést alapítottak. Példakép-díj ez. 2015-ben a kurátorok a Gelsey Vilmos díjra olyan valakit érdemesítettek, aki tanárként, szerzetesként, az oktatásügyet szolgáló közgazdászként egyaránt példakép. S hogy mi tesz valakit mintaadóvá? Dr. Németh Emmát bizonyosan fő hivatása, a lelkiség szolgálata készítette fel életútjára. Okleveles közgazda, tervező elemző – aki ilyen tudással bír, az alighanem messzire tekintő, jövőépítő ember. Ám aki a hitnek elkötelezett, tudja, hogy a jövőkép-eszmény nem a materiális világ szűk kereti között kap tartalmat. Kereste, s megtalálta lelki-szellemi közösségét a Szociális Testvérek Társaságában. Szolgálatpéldát kapott – nem nehéz ez abban a szerzetesvilágban, ahol a legendás alapító, Slachta Margit volt az irányjelző; és ahol olyan ikonikus követők voltak, mint a vértanú, boldog Salkaházi Sára. A nyomukban járva építkezett. Szaktudását állami intézményben és köztestületben is kamatoztatta, majd két évtizede egyházi szervezetben lelte meg az igazi föladatát. A bencés lelkiségű Szociális Testvérek Társasága nem hagyományos értelemben vett szerzetesközösség, hanem egy pápai jogú apostoli élet társasága, amely az ősi szerzetesi életet a legmodernebb keretek között próbálja megélni. E közösségben természetes, hogy egy testvér szerzetesi hivatását a „világban” dolgozva éli meg, civil munkahelyen dolgozik, vagy egy egyházi munkahelyen a civil társadalom kérdéseivel foglalkozik. Emma nővér a legnemesebb közösségszolgálat, a köznevelés segítését választotta. Aki ennek él, az – ahogy báró Gelsey Vilmos a díjátadón fogalmazott – biztos talajon növekszik, amit az erkölcs, az érték és a tudás táplál. A Németh Emmaportrét Kiss-Rigó László püspök egy metaforával tette teljessé: az ilyen személyiségek „szikrákat csiholnak magukból”.

❘ Portré

TORONYIR ÁNY

❘ Kitekintő

Az EU-nak vissza kell térnie alapértékeihez Európai Unió Püspöki Konferenciáinak Bizottsága (COMECE) Brüsszelben rendezett plenáris ülésének egyik fő napirendi pontja a migrációs válság és a válságra adott válasz volt. – Ha megnézzük, mi történik Európa küszöbén, egyértelmű, hogy befogadó hozzáállásra van szükség annak érdekében, hogy megmentsük a háború és a szegénység elől menekülők életét, ezen túlmenően az integrációt elősegítő tettek is kellenek – hangsúlyozta a COMECE alelnöke, Gianni Ambrosio püspök.

– Ezzel együtt egy olyan átfogó stratégiára is szükség van, amely elősegíti a fejlődést és a békét azokban az országokban, ahonnan a bevándorlók jönnek. A kérdésben szolidaritáson alapuló együttműködésre van szükség – tette hozzá. Az olasz főpásztor Ferenc pápát idézve „Európa újraalapításáról” is be-

szélt: – Elhalványulni látszik a kezdeti évek nagy szellemisége, többek között azért is, mert az évek során megváltozott a történelmi háttér Európa folyamatos bővítésével. Európában ma túlzott központosítás figyelhető meg, és bizonyos országoknak úgy tűnik, nagyobb súlya van a döntéshozatalban, mint másoknak a közös ügyeket illetően. Ambrosio püspök végül azt is szóvá tette, hogy „a gazdasági szempontok minden másnál elsőbbséget élveznek, még a politika és a kultúra rovására is, amely így lehetetlenné teszi, hogy Európa továbblépjen. Európának meg kell újulnia, és ezt azokkal az értékekkel kell kezdeni, amelyek egyesítenek minket, ahogyan erre többször felhívta a figyelmet II. János Pál, XVI. Benedek és Ferenc pápa is.” forrás: sir

2016 a gazdasági egyenlôtlenség elleni küzdelem éve A 31 európai katolikus püspöki kart tömörítő Európai Justitia et Pax Bizottságok Konferenciája szervezet a gazdasági egyenlőtlenség elleni küzdelem évének nyilvánította a 2016-os évet.

a sajtószemlét összeállította: dr. antal zsolt

T

22

A szervezet február elején közreadott Növekvő adóterhek és gazdasági egyenlőtlenség című elemzésében az Európára és a világ más részeire vonatkozó reflexióit osztotta meg a nyilvánossággal. – A gazdaság globalizálódása és digitalizálódása növelte az egyenlőtlenséget a vagyon és a jövedelem elosztásában a világ legtöbb fejlett gazdaságában, beleértve Európát is – állapították meg a dokumentumban. Rámutattak, ez a folyamat azzal jár, hogy a középosztály fokozatosan csökken, a leginkább rászoruló rétegek megmaradnak, és a nagyon gazdagok élvezik a növekvő hasznot. – A szegénység növekedése és a vagyon túlzott koncentrációja erkölcsileg igazságtalan, egyben veszélyt jelent a társadalmi kohézióra és a demokratikus rendre. Az irányváltáshoz jobb szabályok és rendelkezések elfogadására van szükség, a nagylelkűség és az egész világra kiterjedő szolidaritás jegyében”. forrás: agensir

TORONYIR ÁNY

❘ Kitekintő

Szíriai keresztényeknek ad szállást a kölni érsekség A kölni érsekség szállások kialakítását tervezi a Németországba érkezett keresztény menekültek számára. A kölni Szent Pantaleon templomot átalakítják menekültközponttá, és a szomszédos idősek otthonában apartmanokat is biztosítanak a Szíriából elüldözött keresztények számára. A kezdeményezéssel a menekülttáborokban tapasztalható keresztényellenes támadásokra kívántak reagálni. A tervezési kérelmet már benyújtották, és „a lehető leghamarabb” meg is szeretnék valósítani. Benjamin Marx, a lakások kialakításért felelős aacheni önkormányzat és lakásszövetkezet munkatársa a kölni dóm rádiónak kiemelte, hogy a kez-

deményezést alig érte kritika amiatt, hogy kizárólag keresztényeket szállásolnak majd el. – Ilyenkor azért mindig felteszem a kérdést, hogy miért kell indokolnia az embernek, ha a keresztények tesznek valamit a keresztényekért. Irakban és Szíriában van külön keresztény és iszlám negyed. Ezek az emberek így saját hazájukban is viszonylag elkülönülten élnek. Tehát nem olyan vegyesen, mint ahogy azt az emberek nálunk képzelik – hangsúlyozta Marx. forrás: kath.net

Ingyenes online kurzus indul a vallási analfabetizmus ellen Vallási műveltséget fejlesztő online kurzust indít az amerikai Harvard Egyetem a világvallások körüli félreértések eloszlatása céljából.

T

Az ingyenes tanfolyam célja, hogy a résztvevők jobban megértsék a vallások hatását, amely „a modern emberi ügyek megértésének kritikus vetülete”. A Religious Literacy Project elnevezésű kezdeményezés szerint „a vallásokkal kapcsolatban széleskörű műveletlenség jellemző az egész világon”. A projekt létrehozói megállapították, hogy „ennek a műveletlenségnek sok következménye van, azonban a legégetőbb az, hogy konfl iktusokat és ellentéteket szül, és akadályozza az együttműködési törekvéseket”. A projekt vezetője, Diane Moore a pakisztáni Express Tribune lapnak elmondta, a kurzus keretében a hallgatókkal a különböző vallások szent szövegeit fogják tanulmányozni, az órákat a kereszténység, a buddhizmus, az iszlám, a hinduizmus és a judaizmus neves tudósai tartják. „A vallások jobb megértése önmagában nem fogja megoldani a világ bajait, azonban bizonyosan hozzájárulhat ahhoz, hogy hidakat építsünk, és embertársainkat jobban megértsük.” forrás: christiantoday.com

23

TORONYIR ÁNY

❘ Kultúra

Kulturális Mozaik Magyar Örökség-díj a Somogyi-könyvtárnak Közös nemzeti kulturális kincsünk egyik legjelesebb értékmérőjét, a Magyar Örökség-díjat nyerte el a  Somogyi Károly által alapított szegedi Somogyi-könyvtár. Az 1879-i szegedi nagyárvíz után Somogyi Károly (1811–1888) esztergomi kanonok, az egyik legjelentősebb hazai könyvgyűjtemény áldozatos birtokosa teljes könyvtárát a Tisza-parti város szellemi újjászületésének megalapozására ajánlotta föl. A 43 701 kötetet számláló, gondosan összeválogatott könyvtár magában foglalta mindazt, amit a XIX. század a tudományok teljes köréből könyvlapokra leltározott. Számos darabja világszerte számon tartott ritkaság, de legalább ennyire jelentős, hogy az alapító szakszerű válogatásának köszönhetően a gyűjtemény máig megbízható ismeretforrást nyújt. Az adomány, amelyet Somogyi Károly haláláig tovább gyarapított, az akkori Magyarország egyik és a Dél-

Nagygyörgy Sándor: Mártély

Alföld máig legjelentősebb bibliotékájaként vált a közművelődés fontos intézményévé. Igazgatói között jeles írók – Tömörkény István, Móra Ferenc, Tóth Béla –, olvasóinak sorában a magyar irodalom nagyjai – Juhász Gyula, József Attila, Radnóti Miklós – nyertek beavatást az egyetemes kultúrtörténetbe. Somogyi Károly életművének kutatója, Szőkefalvi-Nagy Erzsébet laudációjában elmondta: az a tény, hogy a szegedi Somogyi-könyvtár a több mint 200 éves Országos Széchényi Könyvtár, a marosvásárhelyi Teleki Téka, valamint a sokkal későbbi alapítású, genfi magyar könyvtár mellett, negyedik bibliotékaként, a Magyarországon működő könyvtárak között másodikként felvételt nyert a Magyar Örökség-díj birtokosainak körébe, újabb visszaigazolása Somogyi szellemiségének és az általa adományozott szellemi örökség értékének.

Mártély örök fényei Somogyi Károly: Könyvtáram ajtajára

Állandó otthonra lelt a hódmezővásárhelyi Tornyai Múzeumban a mártélyi Tisza-holtág titkait für-

T

24

késző festő- és fotóművész, Nagygyörgy Sándor (1933–1993) hagyatéka. A  Holt-Tisza tükrére omló füzesek fényírójának monokrómjából beszédes csönd árad ezerszeres színpompában. A nyárutó hárfázza utolsó, izzó szólamait faderékon, ág-bogokon. Ősbölcsességű fűzfák kérge, ág-hálói, beszüremlett vizet ringató, veszteglő ladikok, dagadó kazlak és szitáló ködleplek balladás, hallgatag lét-mondása ez. Természet alkotta plasztikák, bősz Poszeidonok, fájdalmas Niobék. A fotóművész Nagygyörgy Sándor képeit a festőművész előzetesen megkomponálta. Ártéri vízreflexek, ágszövevények térformái, árnyak és fényzuhatagok különös, opálhatású kollázsokat alkotnak képein magával az atmoszférával, mintegy a hely lelkületével. „Tenger kéksége, a faágak égre kanyarodó görbülete, vizek zúgása, szél és felhő, fénykévék és elővillanó tekintetek keverednek össze benne” – idézhetjük az alkotó egyik lírai vallomását, amelyet másutt frappánsan, címszerűen öszszegez is: „fűzesszagú tiszai mythosz.” Fotóin mintha csakugyan jelen volna valaki, aki már nincs ott ugyan, de

TORONYIR ÁNY

a nemléte mégis megnyugtató bizonyosság, hogy ott volt. Hogy Valaki járt a fák hegyén – Kányádival. Talán csak a Nyár. Talán az élet. Talán az Isten.

A gyékény kö(l)tészete

amelyhez Ilia Mihály irodalomtörténész professzor szerzett bevezetést, nem csupán szemet gyönyörködtető és lelket üdítő olvasnivaló, de egy ritkaság számba menő képzőművészeti technikáról is hírt ad.

Mûvészpanteon Csongrádról Különleges hangulatú tárlattal köszöntötte a Magyar Kultúra Napját a Szegedi Akadémiai Bizottság kiállítóterében Dudás Sándor szobrászművész, a Csongrádi Alkotóház vezető és szervező művésze. A magyar művelődéstörténet nagyjait – irodalmárokat, zeneszerzőket, tudósokat és uralkodókat – megjelenítő plakettjei és szobrai személyes közelségbe hozzák a lexikonok lapjairól ismert személyiségeket – mintegy a mindenkori jelen számára is érvényes mondandójuk aktualitására irányítva a szemlélő figyelmét. Dudás Sándor vallja, hogy a kimagasló szellemek külső megjelenése is árulkodik kivételes személyiségükről, így mintegy összegezetten jeleníthető meg a portrékon alkotó és alkotás. Arcmásai ebből eredően egyfajta szobrászi pub-

FOTÓK: MARTON ÁRPÁD

A tápaiak ősi mesterségét, a gyékénykötészetet avatja képzőművészeti műfajjá gyékényszobraival Török Gizella. A keramikus végzettségű alkotó e hétköznapi növényben és a mindennapi célú feldolgozásának évszázados mesterfogásaiban lelt rá a  művészi formateremtés sajátos útjára. Gyékényből font, légiesen könynyed, reneszánsz bájú alakjai a világ számos pontján elismerést vívtak ki. A művész célja kettős: örömet szerezni a szépségre fogékony szemlélőnek, egyúttal emléket állítani a régiek dolgos életének, Tápé lelkületének. Török Gizella tárgyiasult költészetnek tekinti a gyékény szobrokká alakítását, épp emiatt régi álma vált valóra, amikor kötetbe rendezte legkedvesebb munkáinak képét és szeretett költője, Juhász Gyula verseit. A Gyékényből szőtt álmok című kötet,

❘ Kultúra

Dudás Sándor: Gárdonyi Géza

licisztika képviselői: a ránk tekintő művészarcok tekintetéből vagy plasztikus közegéből frappáns összefogottsággal sugárzik sorsuk és életművük sommázata. Ezért, hogy Dudás Sándor gyakran helyezi plasztikáit párbeszédes helyzetbe a portré keretén túli valóságelemekkel, jelezve mintegy az ábrázolt alakok kisugárzását egész világukra. A szobrász emberközeli látásmódja kérdéseket ébreszt a szemlélőben, egyúttal játékos szellemi párbeszédet nyit meg a bronzba öntött halhatatlanokkal.

Zene sok szólamban Szerzői válogatással jelentkezett a kortárs magyar komolyzene egyik legsokoldalúbb zeneszerzője, Laczó Zoltán Vince. Az egyházzenészként is aktív, egyházmegyénk Gál Ferenc Főiskoláján is tanító komponista kórusműveket, kamarazenét és zongoradarabokat is beválogatott az eddigi életművét a maga változatosságában reprezentáló lemez anyagába. József Attila kórusművé formált egyetemes költeménye, A  Dunánál a Kodály–Bárdos-féle kórusmuzsika iránti tisztelet dokumentuma, míg a zongorára, illetve különleges hangszerösszeállításokra szerzett kamaradarabok – Sonatina; Fantázia brácsára és fúvósötösre – eredeti módon reflektálnak korunk zenei eklektikájára: a korstílusok tanulságai Bachtól Philip Glassig ívelnek, de a jazz, a kávéházi slágerzene és az absztrakció hatása éppúgy hozzájárul színeikhez, mint a szerző kóruskompozíciókon megedzett érzéke a többszólamúsághoz. marton árpád

Török Gizella: Szent család

T

25

TORONYIR ÁNY

❘ História

A budapesti Eucharisztikus Világkongresszus, 1938

„Ott leszünk!” Ferenc pápa nemrégiben jelentette be, hogy 2020-ban Magyarországon kerül megrendezésre az 52. Eucharisztikus Világkongresszus. Hazánk egyszer már adott otthont a katolikus világegyház ezen fontos eseményének: 1938-ban Budapesten volt a rendezvénysorozat 34. állomása. Az akkori eseményekből a csanádi egyházmegye is kivette a részét. Glattfelder Gyula püspök a szervezők egyik szakbizottságának elnökként tevékenykedett, Sík Sándor piarista paptanár, a szegedi egyetem professzora pedig az egyházi énekek szövegeinek megalkotásában vállalt szerepet. Az eucharisztikus mozgalomnak – és annak legjelentősebb ágának, az Eucharisztikus Világkongresszusnak – a középpontjában az Oltáriszentségben egységesen és oszthatatlanul jelen lévő Jézus Krisztus van. Az első Eucharisztikus Világkongresszust a franciaországi Lille-ben rendezték 1881ben. Az Oltáriszentség Istenének tiszteletére szervezett rendezvénysorozatnak nagy lendületet adott Szent

Glattfelder Gyula püspök körmenetben viszi az Oltáriszentséget az éjjeli szentségimádáson

X. Piusz pápasága. A 1903 és 1914 között pontifikáló Szentatya első egyházfői enciklikájában a következőket fogalmazta meg: ,,Egész pápaságunk célkitűzése, hogy mindent megújítsunk Krisztusban azért, hogy Krisztus legyen minden mindenben.” Ennek jegyében – számos más lényeges lelkipásztori és hitbuzgalmi tanácsa, intézkedése mellett – szorgalmazta a gyakori (naponkénti) szentáldozást és azt, hogy a gyermekek minél hamarabb részesülhessenek Krisztus testében. Szent X. Piusz hitbuzgalmi irányelvei az egész huszadik századi katolikus spiritualitásban éreztették a hatásukat. A magyar katolikus egyház 1938ban kettős – pontosabban hármas – szentévet ünnepelt. Egyrészt az államalapító Szent István halálának 900. évfordulójáról emlékeztek meg, másrészt az Eucharisztikus Világkongresszus eseményeivel ünnepelték Jézus Krisztust. Később – már a szentévben – egy újabb momentum is került az előbbi kettőhöz. A magyar katolicizmus ugyanis emlékezett arra is, hogy Szent István király halála előtt – kilencszáz évvel korábban – az Istenszülő Szűz Mária oltalmába ajánlotta hazánkat, amely azóta is Regnum Marianum, azaz Mária országa. Így 1938-ban már a korabeli

T

26

hivatalos egyházi közlemények és a sajtótudósítások is hármas szentévről írtak. A budapesti világkongresszus mintegy félmillió résztvevőjéhez XI. Piusz pápa rádión keresztül szólt, személyes követe pedig apostoli legátusként Eugenio Pacelli bíboros-államtitkár – a későbbi XII. Piusz pápa – volt. Érdekesség, hogy a vatikáni küldöttség tagjaként részt vett az eseményen Giovanni Battista Montini – a későbbi pápa, Boldog VI. Pál – is. A korabeli sajtótudósítások alapján Szegedről mintegy háromezer hívő zarándokolt az 1938. május 25-e és 29-e között tartott Eucharisztikus Világkongresszusra. Az egyházmegye hangsúlyt fektetett arra, hogy minél több gyermek eljusson az eseményre, külön ügyelve arra, hogy azok a szegény fiatalok is jelen lehessenek, akik az utazás költségeit nem tudják előteremteni. A szegedi plébániák közül az alsóvárosinak a hívei voltak a legaktívabbak: közülük mintegy hatszázan voltak jelen az eucharisztikus zarándoklaton. Szeged városának hivatalos küldöttségét Imecs György főispán és Pálfy József polgármester vezette, de jelen volt Shvoy Kálmán, a város parlamenti képviselője is. Az előkészületekben tevékenyen részt vett Glattfelder Gyula csanádi püspök, aki a kongresszus előkészítő főbizottsága művészeti bizottságának elnöke volt. Sík Sándor piarista paptanár, a szegedi egyetem professzora pedig az eucharisztikus egyházi népénekek egységesítését végezte. Glattfeldernek nagy szerep jutott a kongresszus május 27-i tömegrendezvényén, amikor is ő mutatott be szentmisét a százötvenezer férfi részvételével a Hősök terén tartott éjszakai szentségimádáson. A katolicizmus mögött álló tömeg erejének reprezentálására hivatott eseményen a több tízezer férfi egyszerre visszhangozta Csávossy Elemér jezsuita páter gondolataira, hogy „ott leszünk”. „Ha majd az istentelenek harci támadása hitünk bátor megvallására hív – ott leszünk! Ha majd templomainkat, iskoláinkat, papjainkat, apácáinkat, gyermekeink hitét és ártatlanságát a galád támadás ellen meg kell védenünk – ott leszünk!” miklós péter

TORONYIR ÁNY

❘ História

Hetven éve indult meg a csanádi egyházmegye német híveinek deportálása

„Sehol sem lettek a kitelepítettek Hetven évvel ezelőtt, 1946. január 19-én indult meg Budaörsről a ki- ennyire kifosztva” telepített németeket szállító első transzport. A kollektív bűnösség elvének gyakorlati alkalmazásával több mint száznyolcvanezer hazai németet hurcoltak el szülőföldjéről és fosztottak meg vagyonától. A németek kitelepítését a történelmi egyházak – élükön Mindszenty József hercegprímással és Kapi Béla evangélikus püspökkel – ellenezték. A csanádi egyházmegye négy katolikus közösségét érintette a németek kitelepítése: Almáskamarást, Eleket, Kübekházát és Újszentivánt. A magyarországi németség a trianoni Magyarország legnagyobb létszámú kisebbsége volt. 1920-ban valamivel több mint 550 ezer fő vallotta magát német anyanyelvűnek, ami hazánk akkori lakosságának csaknem hét százalékát tette ki. Az 1941. évi népszámlálásnak a trianoni határok közé vetített adatai szerint 303 ezer fő volt német nemzetiségű és 477 ezer fő német anyanyelvű. A két szám közötti eltérés jelzi, hogy a hazai német anyanyelvű népesség jelentős része (mintegy egyharmada) magyar nemzetiségűnek tartotta – és a hivatalos összeíráskor annak is vallotta – magát. Az 1930-as években a magyarországi németeknek két jelentősebb szervezete működött. Az egyik a Basch Ferenc vezette Volksbund (Magyarországi Németek Népi Szövetsége: Volksbund der Deutschen in Ungarn) volt, amely kulturális és kisebbségi emancipációs egyesületi gyökerein túlnőve nemcsak a hazai németség, hanem kifejezetten a Harmadik Birodalom érdekeinek a képviselőjévé vált. A Volksbundban megfigyelhető nemzetiszocialista befolyás ellensúlyozására jött létre – a katolikus egyház hathatós támogatásával – a magyarországi németek másik szervezete, a Hűségmozgalom (Hűséggel a Hazához: Mit Treue zum Vaterland). A Volksbund a magyarországi németek mintegy harmincöt–

negyven százalékát tömörítette, míg a Hűségmozgalomhoz hét–nyolc százalékuk csatlakozott. A második világháború után a győztes szövetségesek – az amerikaiak, a britek és a szovjetek – egyetértettek abban, hogy a kelet- és közép-európai németeket ki kell telepíteni. Ennek jegyében deportálták a magyarországi németség jelentős részét is. A kitelepítéseknek nem volt elhanyagolható a gazdasági dimenziója sem: a németek által hátrahagyott ingatlanokat és eszközöket (házakat, termőföldeket, gazdasági épületeket és berendezéseket stb.) a helyi hatóságok koordinálásában osztották szét. Reibel Mihály – a Gyula melletti, németek lakta Elek plébánosa – egyik beadványában megfogalmazta, hogy „ma elegendő, ha valakinek szép háza vagy gazdasága van, hogy a vagyonából kiforgassák”, azaz kitelepítsék. Hamvas Endre csanádi püspök 1946. január 8-án írt levelet Mindszenty József esztergomi érseknek, amelyben a következőket írta: „A magam részéről illetékes helyen idejében mindent megtettem az államhű németajkú lakosságnak eddigi lakóhelyén való viszszamaradhatása érdekében. Sajnos nem sok eredménnyel.” Hamvas tájékoztatta a kormánypárti katolikus papokat – Balogh István miniszterelnökségi államtitkárt és Varga Bélát – az egy-

T

27

Reibel Mihály eleki plébános

házmegyei helyzetről és kérte közbenjárásukat. Készült egy olyan feljegyzés, amelyből kiderült, hogy a csanádi püspökség területén Almáskamaráson 2222, Eleken 5754, Kübekházán 500, Nagykamaráson 143, Újszentivánon pedig 569 német katolikus hívő élt a kitelepítések megkezdésekor. Hamvas Endre 1946. április 12-án írta a következőket Varga Bélának, a nemzetgyűlés elnökének: „Eleket 300 Budapestről jött rendőr körülvette, hogy megkezdjék a németek deportálását, mielőtt még a rendeletben előírt, illetve kilátásba helyezett igazoltatások megtörténtek volna arra nézve, ki jogosult az ittmaradásra. Már az új telepesek is felkészültek, amint halljuk, jórészt reformátusok Békés megyéből.” Juhász Kálmán plébános – egyébként kiváló egyháztörténeti kutató – 1946 májusában tájékoztatta Hamvas püspököt a kitelepítések kübekházi tapasztalatairól: „Németek kitelepítése másutt is volt, de nem ily módon. Ezt az észrevételt tették a kitelepítésre iderendelt közegek. Sehol sem lettek a kitelepítettek ennyire kifosztva. Utolsó napon még párnájuk sem volt, melyre lehajthatták volna a fejüket. Ezenkívül megalázó módon bántak velük. Lengl Miklós idősebb férfit, többszörös nagyapát, bíróviselt embert libahajtással bíztak meg. Ezért könnyű szívvel távoztak a kitelepítettek.” m. p.

TORONYIR ÁNY

❘ Hírek

Magyar lélekotthon, Róma ➜ A római Szent István Alapítvány 50 évvel ezelőtt jött létre. Első elnöke, Zágon József, a nyugati emigráció egyik legkiemelkedőbb személyisége azt tűzte ki célul, hogy menedékhelyet létesít a Rómába emigrált magyar papok számára. Ugyanakkor – Mindszenty bíboros gondolata szerint – az egykori zarándokház utódját kívánta megteremteni, amely egyházi személyek és hívek javára is van. ➜ Kivételes szerencse történelmi levegőjű helyen szolgálni, és a ház kettős értelemben is történelmi: helyét, Rómát illetően, és az előd intézmény küldetését tekintve is. Hogy éli meg ön ezt a feladatot? ➜ Ahogy Zágon Józsefet, az őt követő elnököket is kiváló egyéniségként tisztelhettük. Nagy kihívás a  nyomukba lépni, folytatni a munkát, amelyet ők végeztek az emigránsok érdekében és a Szent István Zarándokház létrehozása, fenntartása terén. ➜ A gyönyörű kertben álló ház igen népszerű a Rómába látogatók körében. Különleges „védjegye”, hogy a Rómában tanult hírneves festőművész, Prokop Péter keze nyomát viseli. ➜ A kertet ő tervezte, és a ház különleges művészi értékét adja, hogy képei meghatározzák a belső teret és a kápolna szentélyét, az imádság helyét. ➜ Különleges élmény lehet ott misézni, magyarokért, Magyarországért imádkozni. Szimbolikus értelemben milyen a kápolna „aurája”? ➜ Van a kápolnában van néhány beszédes tárgy, a lebontott szentistváni zarándokház emléktáblája, egy harang és egy kép, amelyek Kapisztrán Szent Jánosra emlékeztetnek, és így 1956-ra, valamint egy Madonna dombormű. Ezeket mindig szívesen mutatom be azoknak, akik részt vesznek a szentmisén. Az ide betérő magyarok otthon érezhetik magukat. A kápolna freskói, képei és az angyalos zászló – mind arról beszélnek, hogy ez egy kis magyar föld az örök városban. ➜ A klerikus vendégeken, zarándokokon kívül a turisták is érzik, hogy

Zarándokház. Történelmi örökös: elődjét Szent István alapította. Nagy királyunk a Szent Péter-bazilika mellett, a magyar nemzeti templom szomszédságában szállást építtetett az apostolfejedelmek sírjaihoz látogató magyar zarándokoknak. 1776-ban a ház áldozatul esett a bazilika bővítésének. Utódját, a mai Szent István Zarándokházat majd’ két évszázad után, 1967ben szentelték fel, s azóta sok ezer honfitársunknak adott meghitt átmeneti otthont. A Szent István Alapítvány elnökét, a ház igazgatóját, dr. Németh László Imre pápai prelátust kérdeztük a kilométerben tán távol lévő, de lelki értelemben hozzánk közel álló intézményről.

megszentelt helyen vannak? Miként hat ez rájuk? ➜ A ház nyitott mindenki előtt, így szeretettel várjuk a jó szándékú turistákat is. Róma városa együtt él a Vatikánnal, a pápa jelenlétét vagy távollétét meg lehet érezni azonnal a városban. Rómában nem lehet elkerülni a szakrálissal való találkozást, és ez minden bizonnyal megérinti azokat is, akik nem zarándokként érkeznek, de nyitott szívvel, készen arra, hogy befogadják mindazt, amit ez a város nyújt. A kétezeréves múlttal találkozni, az ősi utcákat járni, az ókeresztény egyház emlékeit megismerni, ez örök emléket jelent. És a Szentatyához ilyen közel lenni kivételes kegy mindenki számára.

T

28

➜ A vendégek vajon mit visznek magukkal a házból képzeletbeli lelki vándortarisznyájukban? ➜ Egy meghitt, barátságos otthon és egy modern épület emlékét, ahol az embert megérinti az 1100 éves magyar történelem levegője is. A zarándokoknak mindig nagy élmény megmutatni Szent Padre Pio ereklyéjét, amelyet azért kértünk, mert a ház felépítésére az első adományt Padre Pio küldte, hogy megvalósulhasson Mindszenty bíboros álma, a Szent István-i zarándokház újraélesztése. ➜ Igazgatóként mi volt a legemlékezetesebb élménye? ➜ 2013-ban meghívásunkra ellátogatott a házba Áder János köztársasági elnök. Ez egy jelképes gesztus volt a nyugati emigráció legfontosabb alkotása iránt, amely a külföldön élő magyarok közös összefogásából jött létre. ➜ Ön az olaszországi magyarok lelkipásztori koordinátora is. Hazájától távol, de félig „otthon”, a ház jelképes magyar földjén van. Milyen ez az idegenben-otthonlét érzés? ➜ A külföldre szakadt lét kettőssége mindig megmarad. Ezt én is megélem. Ugyanakkor mindig rácsodálkozom arra, hogy Rómában dolgozhatok, ami másoknak egy utazási célpont, nekem meg hosszú évek óta az a város, ahol hivatásomat teljesítem. v. b.

TORONYIR ÁNY

❘ Hírek

Szállás és kikapcsolódási lehetôség Rómában,

a Szent István Zarándokházban Róma belvárosától nem messze, nyugodt helyen, zöldövezetben várja a Rómába látogatókat egy kis magyar sziget, a Szent István Zarándokház. Különleges lehetőségekkel várunk minden Rómába utazó magyar családot, baráti társaságot, csoportos és egyéni utazót, akiknek – többek között – díjtalan belépőjegyeket is tudunk biztosítani a Ferenc pápával való találkozási lehetőségekre (pápai kihallgatások szerdán és a Szentévben szombaton, valamint pápai szertartások, szentmisék). A  recepción magyar alkalmazottak fogadják a vendégeket, akik részletes felvilágosítást tudnak adni a látnivalókról, az útikönyvekben nem említett látványosságokról, lehetőségekről.

Szolgáltatásaink: ➜ Repülőtéri transzfer a ház és Fiumicinoi, valamint Campinoi repülőterek között ➜ Ingyenes autó és busz parkolási lehetőség zárt udvarban ➜ Olaszos indító reggeli ➜ Vacsora, előzetes rendelés alapján ➜ Idegenvezető igénylése előzetes egyeztetés alapján ➜ Kisbuszos egynapos kirándulási lehetőség a környéken vagy akár távolabb ➜ Magyar nyelvű szentmise a ház kápolnájában ➜ Gyónási lehetőség ➜ TV szalon ➜ Wi-Fi ➜ Mediterrán udvar ➜ Római panorámás tetőterasz

Tekintse meg árainkat weboldalunkon! Zarándokcsoportok, gyülekezetek, ifjúsági csoportok számára, továbbá visszatérő vendégeink nek személyre szabott árakat biztosítunk.

Rómát, az örök várost egyszer mindenkinek látnia kell,

látogasson el hozzánk a szentévben! Ebben az élményben szeretnénk segíteni a Magyarországról érkezett turistáknak, zarándokoknak, hogy az itt tartózkodásukat még inkább felejthetetlenné tegyük! Hatalmas pálmafás kert, kikapcsolódási, pihenési lehetőség! Felkészült és segítőkész magyar ajkú alkalmazottakkal várjuk minden kedves vendégünket a Szent István Zarándokházba.

Címünk: Via del Casaletto, 481 – 00151 Roma Telefon: 0039 06 65742834 • Fax: 0039 06 65745959 weboldal: www.szentistvanhaz.com Facebook: Romai Szent Istvan Haz

TORONYIR ÁNY

❘ Hírek Kiss-Rigó László lett a legjobb kapus a katolikus teremfoci Eb-n

Húsvét után vehetik kézbe az érdeklődők a Szeged-Csanádi Egyházmegye Képes története című színes albumot, benne az egyházmegye rövid történeti összefoglalójával, valamint az egyes plébániák, intézmények bemutatásával. Az egyházmegye részéről Kovács József általános helynök és Zakar Péter történész dolgoztak azon, hogy a kiadvány hűen tükrözze az ezeréves Szeged-Csanádi Egyházmegye múltját és jelenét. A fotókat Németh György fotós készítette. A könyvről további információ és bemutató a www.szegedcsanad-album.hu oldalon található. A kötet húsvét után megvásárolható a Dóm Turisztikai Központ boltjában.

Kiss-Rigó László püspököt választották a legjobb kapusnak, míg a magyar válogatott az ötödik helyen végzett a szlovákiai Nagymihályon rendezett katolikus papok teremlabdarúgó Európa-bajnokságán. Az immár tizedik alkalommal rendezett viadalon 15 nemzet válogatottja FOTÓ: SZEGEDMA . HU

Húsvét után megvásárolható az egyházmegye új képes albuma

Együtt szavalt Szarvason a nemzet Az idén 27. alkalommal került sor a Magyar Kultúra Napjára annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát. Az évfordulón harmadik alkalommal bocsátották útjára a nemzeti összetartozást erősítő kezdeményezést Együtt szaval a nemzet címmel. 2016-ban a történelmi Magyar-

vetélkedett a bajnoki címért. A magyar csapatban a Szeged-Csanádi Egyházmegye három játékosa, Kiss-Rigó László püspök, Topsi Bálint és Kiss Miklós plébános kapott helyet. A csapat edzője Bozóky Imre volt.

A Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat labdarúgó tornája Szegeden A Himnusz kézirata

ország földrajzi közepére, Szarvasra esett a választás, ahol a rendezvénynek a Gál Ferenc Főiskola Pedagógiai Kara, valamint Szarvasi Gyakorló Általános Iskolája és Gyakorlóóvodája, illetve a Szarvas város által működtetett Vajda Péter Művelődési Központ adott otthont.

Tiszaszigeti plébániaközösség zarándoklata Pálosszentkútra „Lelki évnyitó zarándoklaton” járt a tiszaszigeti Páduai Szent Antal Plébánia közösségének egy csoportja a  Magyar Pálos Rend által gondozott Pálosszentkúton. A lelki program részeként a csoport tagjai elimádkozták az Irgalmasság Rózsafüzérét, és zarándokmisén vettek részt. A  szentmisét Puskás Róbert Antal pálosszentkúti házfőnök atya tartotta, aki a keresztények világban való küldetéséről beszélt, amely az imádságon keresztül vezet a személyes és közösségi megszentelődés felé. Az atya hangsúlyozta: élő környezetünkben Isten szüntelenül mellénk rendeli azokat az eseményeket, élethelyzeteket és személyeket, amelyeken keresztül a személyes megszentelődésünk, keresztény szolgálatunk kiteljesülhet.

T

A Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat országos teremlabdarúgó tornáját idén a Szegedi Keresztény Roma Szakkollégium rendezte meg február 27-én. A nyíregyházi, a  miskolci, a budapesti és a szegedi, valamint két debreceni intézmény roma szakkollégistái mérhették öszsze erejüket a tornán, melynek fővédnöke Kiss-Rigó László püspök volt. A kezdőmeccset az államtitkárság csapata játszotta az egyházmegyei válogatottal. A torna a debreceni Szent Miklós Görögkatolikus Roma Szakkollégium csapatának győzelmével zárult, második helyen a szegediek végeztek, míg a bronzérmet a miskolci Görögkatolikus Cigány Szakkollégium érdemelte ki. A gólkirály a szegedi Berta Arnold lett.

30

TORONYIR ÁNY

❘ Hírek

„Hitet, tudást, bizalmat adtak”

Nemzeti ünnepünk, március 15-e alkalmából egyházmegyénk több képviselője részesült magas rangú helyi és országos kitüntetésben.

Hódmezôvásárhely díszpolgára Kiss-Rigó László

FOTÓ: SZILÁGYI GERGô

Kiss-Rigó László Szeged-Csanádi püspököt Hódmezővásárhely díszpolgárává választották. Az elismerést a város díszközgyűlésén adta át Almási István polgármester és Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, a térség országgyűlési képviselője március 15-én.

FOTÓ: GÉMES SÁNDOR

Csongrád megye Tóth Sándor tiszti díszpolgára Kondé Lajos keresztet vehetett át

Csongrád megye díszpolgára címmel tüntették ki Kondé Lajos pasztorális helynököt. A szegedi dóm plébánosa március 14-én a Móra Ferenc Múzeumban rendezett ünnepségen Fülöp Attilától, az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes-államtitkárától vehette át a kitüntetést.

T

A nemzeti ünnep alkalmából március 11-én a Pesti Vigadóban Áder János, Magyarország köztársasági elnöke megbízásából Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere a Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat kitüntetésben részesítette Tóth Sándor József Attila-díjas költőt, a kultúra és a haza kiemelkedő szolgálatáért.

31

Feltárul a múlt Ritka értékû freskók újultak meg Szeged-Tápén Már Rómer Flóris, Móra Ferenc, Juhász Gyula és Bálint Sándor is szorgalmazta az Árpád-kori templom műkincseinek felszínre hozatalát, minthogy az Alföld a török hódoltság óta kevés középkori műalkotással dicsekedhet. A feltárást és restaurálást Fazekas Gyöngyi és Kákonyi Zsófia restaurátorművészek végezték. A növényindás motívumok a  XIII. századból, Szent Jakab, Szent Anna, Szent Joachim, a Szűzanya és Jézus alakja a XV. századból valók – ekkoriban festették a diadalívre az okos és a balga szüzeket is, akiknek ábrázolása igazi ritkaság a Kárpát-medencében.