A Széchenyi 2020 keretében a kkv-k fejlesztésére kiírt pályázatok és a feltételekben bekövetkezett változások Ahogyan az várható volt, az új pályázati kiírások szigorúbb feltételeket tartalmaznak, amelynek oka, hogy a kormányzat célzottabban tervezi az európai uniós forrásból származó támogatásokat szétosztani. Ennek érdekében, meghatározták a támogatható tevékenységek körét, esetenként egy adott költségtétel maximális összegét, a pályázók pénzügyi mutatóira vonatkozóan is meghatároztak minimum értékeket. A keret minél nagyobb arányú lehívása érdekében pedig, a kiíró igyekszik a vállalkozásokat előre felkészíteni a várható pályázatokra, cserében viszont a megvalósításra rendelkezésre álló időt csökkentette. A korábbi eljárásrendhez képest változásokat vezet be a kormány, azaz a tervezhetőség érdekében egy évre előre bejelentik majd az egyes pályázatok ütemezését, továbbá a pályázati felhívás közzétételétől számítva 30 napja van a vállalkozásoknak felkészülni a benyújtásra, ugyanis csak akkor nyitják meg az igénylés benyújtására szolgáló elektronikus felületet. A korábbiakhoz képest szigorítás viszont, hogy ingatlan beruházás esetén a vállalkozásnak a pályázat benyújtásakor már rendelkeznie kell jogerős építési engedéllyel. A 2007-2013 közötti programozási időszakban támogatást elnyert vállalkozásoknak igyekezniük kell
a folyamatban lévő projektjeik befejezésével, mert az új kiírás szerint mindaddig nem ítélhető meg számukra támogatás a 2014-2020-as keretből, ameddig a támogatási szerződésben rögzített ütemezéshez képest felmerült késedelmüket le nem dolgozták. A tiltás a gazdasági társaság többségi tulajdonosának többségi tulajdonában álló más gazdaságra is vonatkozik. 2014. szeptember 11-én a kormány aláírta a partnerségi megállapodást az Európai Bizottsággal, az Operatív Programok tartalmi egyeztetése még zajlik, ennek ellenére októberben már kilenc új pályázati kiírás is megjelent összesen 116,5 milliárd forint keretösszeggel. Az október 10-én megjelent felhívások közül kettő vonatkozik kifejezetten a kkv-k fejlesztésére összesen 10 milliárd forint keretösszeggel, a pályázatok benyújtásának kezdete november 10-e lesz, a benyújtási határidő 2014. december 31. A korábbi évek tapasztalatai alapján, feltehetően nagy lesz az érdeklődés a pályázatok iránt, még úgy is, hogy a kiírás több ponton is szigorításokat tartalmaz.
1
A két kiírás főbb paramétereit az alábbi táblázat tartalmazza:
Forrás összege Támogatás mértéke Támogatás minimum összege Támogatás maximum összege Támogatható projektek száma
KKV-k piaci megjelenésének támogatása 1,5 Mrd Ft 50%* 3 000 000 Ft 7 500 000 Ft 250-350 db
KKV-k termelési kapacitásának bővítése 8,5 Mrd Ft 50% 10 000 000 Ft 100 000 000 Ft 150-200 db
*de max. a támogatási intenzitásokra vonatkozó szabályok által előírt mérték Mindkét pályázat esetében a projekt megvalósulásának helyszíne a támogatást igénylő bejegyzett magyarországi székhelye, telephelye vagy fióktelepe lehet, kivéve a Közép-Magyarországi régiót. A megvalósulási helyet a támogatási kérelem benyújtásáig be kell jegyezni, amely korábban nem volt előírás. A projektek összköltségét 300 millió forintban maximalizálták. A támogatottak körét, mindamellett, hogy mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak kell lennie, több ponton is szűkítették. Elsősorban a támogatottak és a támogatható projektek körét határozták meg egy TEÁOR lista közzétételével, amely szigorítás azon célkitűzés teljesülését szolgálja, hogy olyan magas szinten feldolgozott terméket előállító iparágak vállalkozásai induljanak a pályázatokon, amelyek exportnövekedési- vagy hozzáadottérték-növekedési potenciállal bírnak. Mindkét pályázat esetében elvárás, hogy a vállalkozás, vagy 100%-os tulajdonrésszel bíró anyavállalata legalább három teljes lezárt üzleti évvel rendelkezzen. A további főbb elvárások a pályázókkal szemben:
Éves átlagos statisztikai létszám a pályázat benyújtását megelőző legutolsó lezárt, teljes üzleti évben (min.) A legutolsó lezárt, teljes üzleti év éves beszámoló szerinti árbevétele A legutolsó lezárt, teljes üzleti év éves beszámoló szerinti mérlegfőösszege Utolsó három lezárt üzleti év alapján az árbevétel 50%-a támogatott tevékenységekből származik Utolsó két lezárt üzleti év alapján volt exportárbevétele
KKV-k piaci megjelenésének támogatása
KKV-k termelési kapacitásának bővítése
10 fő
1 fő
min. eléri a projekt összköltségét min. eléri a min. eléri a projekt támogatás összegét összköltségét min. 50 mFt
2
-
igen
igen
-
Jelentős változás, hogy amíg korábban a projekt megvalósítására a vállalkozásoknak 24 hónap állt rendelkezésre, ez az idő az új pályázatok esetében lecsökkent 12 hónapra. Újra bevezették, hogy minden költségtételt három, a pályázat benyújtásakor érvényes ajánlattal kell alátámasztani, ez alól kivétel a külföldi kiállításon vagy vásáron való részvétel költsége. Mindkét pályázat esetében meghatározták az önállóan támogatható tevékenységek körét. A piaci megjelenés támogatására kiírt pályázat esetében a külföldi kiállításon vagy vásáron való részvétel, továbbá külföldi árubemutató szervezése támogatható önállóan, az ehhez kapcsolódó piacra jutás, piackutatás, tanácsadás, IT fejlesztés, szabadalmak, innovációs tanácsadás önállóan nem támogatható. A tanácsadásra a támogatás 5%-a fordítható és maximum 96.000,- Ft/ember/nap számolható el. Piackutatásra maximum 500.000,- Ft fordítható. A termelési kapacitás bővítésére irányuló támogatás esetében csak a gyártáshoz kapcsolódó, új termelő eszköz beszerzése támogatható regionális beruházási támogatásként (min. az összköltség 50%-át el kell érnie), az anyagmozgatáshoz, csomagoláshoz, infrastruktúrához és ingatlanhoz, IT fejlesztéshez, valamint a licenc, know-how önállóan nem támogatható. Az anyagmozgatáshoz és/vagy csomagoláshoz kapcsolódó eszközbeszerzés a projekt összköltségének maximum 25%-át érhetik el. Az ingatlan/infrastrukturális beruházás esetében legfeljebb nettó 190.000,- Ft/m2 számolható el. Kötelezően teljesítendő vállalások:
Létszámtartás
Nettó árbevétel növelése
Külkereskedelmi felelős kijelölése Piackutatás elkészítése Idegen nyelvű honlap kialakítása
KKV-k piaci megjelenésének KKV-k termelési támogatása kapacitásának bővítése a projekt befejezési évét közvetlenül követő 2 üzleti évben az éves átlagos statisztikai létszám átlagos értéke nem csökkenhet a bázislétszám alá a projekt befejezési évét közvetlenül követő 2 üzleti évben az átlagos éves nettó árbevétel átlagosan 5%-al növekszi Igen Igen
-
Igen
-
A beruházásokat továbbra is három évig kell fenntartani, amely időszak alatt az átlagos statisztikai létszámról, az éves nettó árbevételről, valamint a fejlesztésből adódó energia-megtakarításról és a megújuló energia felhasználás becsült összegéről kell jelentést benyújtani. 3
A biztosítékok köre nem változott, amennyiben a támogatás összege meghaladja a 20 millió forintot, továbbra is a következő biztosítéki formákat fogadják el: bankgarancia, ingatlan jelzálogjog, garanciaszervezet által vállalt kezesség, biztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvény, amely értékének fedeznie kell a folyósított támogatás összegét. A piaci megjelenéshez kapcsolódó támogatás esetében előleg lehívására nincs lehetőség, a támogatás maximális összege 7,5 millió forint, így a biztosíték kérdése nem releváns. A kormányzat által a tervezési időszakában hangoztatottakkal ellentétben, a biztosítéknyújtáshoz kapcsolódó költségek továbbra sem számolhatóak el a támogatás terhére.
A kiírásokban egyértelműen megfogalmazták a 2014-2020 fejlesztési időszak főbb irányvonalait, tehát elsősorban a magas szinten feldolgozott, végfogyasztásra szánt termékeket előállító iparágak vállalkozásai számíthatnak támogatásra, amelyek hozzáadottérték-növekedési potenciállal vagy exportnövekedési potenciállal bírnak és a fejlesztés eredményeként helyi, nemzeti, de főleg nemzetközi hálózatokba kapcsolódnak be vagy részvételük ezen a területen növekszik.
Forrás: www.palyazat.gov.hu
4
Fiatal vállalkozók – a tervezés és az innováció hozhatja meg a várt profitot Fontos dolgokra hívja fel a figyelmet egy, a fiatal vállalkozók eredményességét vizsgáló kutatás (http://www.munkaland.com/#!Fiatal-v%C3%A1llalkoz%C3%B3knagy%C3%ADt%C3%B3-alatt/clx7/923DF64D-B5ED-463B-AC5F-AA1556783A72). Nem meglepő módon a fiatal vállalkozók cégeinek legnagyobb problémája, hogy nem termelnek elegendő profitot. A felmérés azt is kiemeli ugyanakkor, hogy mely tényezők tekinthetők a legfőbb indokoknak. A negatív eredményekkel a legnagyobb korrelációt egyrészt a versenytársaknál kevesebb új termék vagy szolgáltatás bevezetése, másrészt a működési folyamatok szabályozásának hiánya mutatta. A profit hiánya, illetve a rövid távú eredménytelenség még nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy egy tőkebefektető fantáziát, illetve hosszútávon sikeres befektetést lásson a vállalkozásban, ugyanis egy jól átgondolt és megírt üzleti tervnek rendkívül pozitív hatásai lehetnek a működésre. Azonban léteznek olyan, belülről fakadó tulajdonságok, amelyek eredendően meghatározzák a cég sikerességének esélyeit.
A megújulás képessége Ha egy cég nem képes a megújulásra, lehet bármilyen eredményes, egy idő után egy helyben fog toporogni, miközben a versenytársak minden egyes változtatással könnyen elhódíthatják előle a folyamatosan megújuló piac jelentős hányadát. És mivel a hosszú távú stabilitás még egyáltalán nem jelent növekedést, a tőkebefektetők aligha fognak a cégért versenyezni, ha nem látják benne a hozam lehetőségét.
akármilyen régen alapította is vállalkozását – mindig keresse a megújulási lehetőségeket, akár egy új termék vagy szolgáltatás bevezetésével, akár új piaci szegmensek kiaknázásával, célcsoportok elérésével, akár a marketingkommunikáció átalakításával. Az innováció a növekedés legfőbb motorja (http://blog.szta.hu/?p=1470), így nem meglepő, hogy a tőkebefektetők jelentős többsége az innovatív, kutatással és fejlesztéssel is foglalkozó cégek iránt érdeklődik a legaktívabban. Innováció alatt pedig nem csupán a technológiai forradalmakat kell értenünk, hanem minden új vagy jelentősen javított terméket vagy eljárást, új marketing-módszert vagy új szervezési-szervezeti módszert (http://www.innovacio.hu/1g_hu.php).
Ahogy tavaly, a Világgazdaság Innen szép nyerni elnevezésű konferenciáján is elhangzott (http://www.nih.gov.hu/sajtoszoba/2013/ne m-innovativ-cegeknek), a nem innovatív cégeknek feleannyi volt az árbevétele, mint a fejlődni ily módon képes társaságoknak. Éppen ezért fontos, hogy egy vállalkozó –
Bár a változtatás önmagában nem garantálja a sikert, de az eredményesség esélyét, ezzel együtt pedig a befektetői érdeklődések megnövekedését jelentősen megnöveli. 5
A működési folyamatok szabályozása Rend a lelke mindennek, nincs ez másképp egy vállalkozás esetében sem. Egy átlátható, szabályozott működéssel rendelkező cégben sokkal kevesebb a probléma, és ezért kevesebb időt, pénzt és energiát is kell arra áldozni, hogy a működési folyamatok visszásságaival kelljen foglalkozni, ráadásul a probléma okát is sokkal könnyebb feltárni, illetve gyorsabban lehet javítani.
Természetesen növekedésre hajlamos cégnél az sem elhanyagolható hozadék, hogy a tőkebefektetők számára is egy átlátható, jól szabályozott befektetési lehetőséget kínálnak, amelyre komoly üzleti terveket lehet építeni, amelyben a tulajdonosok nyílt lapokkal játszanak.
A többi probléma A felmérés tanúsága szerint a fiatal vállalkozók számára további, az előző kettőnél gyakoribb problémát jelent, hogy nem dolgozzák ki kellőképpen a megvalósítási lépéseket, nem határozzák meg az elérendő célokat, illetve a létszám s így az elérhető kapacitás nem mindig felel meg az elvégzendő feladatok mennyiségének. A jó hír viszont az, hogy mindhárom problémán lehet segíteni tőkebefektetéssel, a megnövekedett tőkével ugyanis a munkaerőnövelést is finanszírozni lehet, a kidolgozott célokat és a hozzájuk tartozó lépéseket pedig a befektetővel való együttműködés idejére összeállított üzleti tervvel lehet megtervezni. A problémát kudarc helyett inkább lehetőségként érdemes megélni, ugyanis a megoldáskeresés akár további pozitív hozadékokat is eredményezhet. www.szta.hu
6
Egy érdekes finanszírozási alternatíva Hogyan szoktuk elképzelni a tőkebefektetőket? Üzleti megjelenés, érthetetlen gazdasági szavak használata és nagy mennyiségű pénz, amely csak arra vár, hogy egy ígéretes cégben gyarapodjon. Többé-kevésbé van ebben igazság, de az a helyzet, hogy manapság már bárkiből lehet tőkebefektető, még csak nagyobb vagyonra sincs hozzá szükség. A globalizációnak és a technikai fejlődésnek köszönhetően ugyanis egyre elterjedtebbé válik a crowdfunding (közösségi finanszírozás) intézménye, amellyel ma már szinte bárki finanszírozhatja a számára érdekes ötleteket és vállalkozókat. De vajon érdemes-e ehhez a módszerhez fordulni tőkealap vagy magánbefektető helyett? Bár a közösségi finanszírozásnak vannak szárnypróbálgatásai Magyarországon, ezek nem jelentenek komoly konkurenciát a hazai magánbefektetők és tőkealapok számára ( http://blog.szta.hu/?p=1722 ). Azonban nem minden vállalkozó és ötletgazda van abban a pozícióban, hogy komoly piaci szereplőhöz forduljon, ha vállalkozása beindításához, illetve egy termék piacra dobásához fedezet nélküli forrásra van szüksége. A havonta több millió dolláros forgalommal működő népszerű crowdfunding oldalak nem csak a nyugati világ fejlett országai számára állnak nyitva. Már több magyar vállalkozó is élő példa arra, hogy a Kickstarteren vagy az Indiegogón is el lehet indulni a siker útján. Egy egyedi, sikerre ítélt ötletre épülő vállalkozás sok tőkebefektető fantáziáját megmozgatja. Vállalkozó szellemű fiatalok piaci rést látnak egy területen, és minden követ megmozgatnak, hogy saját ötletükkel betömjék azt. Így jutnak el előbb-utóbb egy olyan befektetőhöz, aki részesülni szeretne a várható sikerből. Ha meg tudnak egyezni a feltételekben (befektetés mértéke, tulajdonrészek aránya, elvárt hozam, futamidő, egyes felek jogai...), a befektető pénzzel támogatja az ötletet, illetve a vállalkozást. A befektetés előkészítése hetekbe, hónapokba telik, és mivel a befektető nyereséggel szeretne kiszállni az ötletből, alaposan meg akarja ismerni az alapítókat és az üzleti tervet. Ellenkező esetben hatalmas összeget bukhat egyetlen döntéssel. A crowdfunding viszont egészen másképp működik, a közösség, vagyis a magánszemélyek számára is nyitott befektetési lehetőség épp a befektetői oldal kockázatát csökkenti. Az ötlet sikeres megvalósításához szükséges összeg egyetlen (vagy társbefektetések esetén néhány) befektető helyett ugyanis sok magánbefektető kisebb befektetéséből jön össze, így pedig egyenként jóval kevesebbet lehet rajta bukni, olykor csupán pár tíz vagy száz dollárt. Viszont az esély erre annál nagyobb. A „befektetők” csupán egy kivonatot, egy leírást, egy lelkes ötletgazdát látnak, viszont míg a felkészült tőkebefektető átlátja az üzleti tervben foglalt tételeket, egy nem szakmabeli magánszemélynek a teljesítendő számokról már annál kisebb fogalma lehet. A közösségi finanszírozás tehát még jóval a seed fázis előtt validálja az ötletet: ha a leendő vásárlók fantáziát látnak benne, akkor még az ötlet fázisban hajlandók pénzt áldozni rá és ettől jobb visszajelzés nincs a piacon. Ráadásul ebben a fázisban még egy tőkebefektető számára túl kockázatot, túl friss az ötlet és jó eséllyel nem áll szóba velünk.
7
Az utóbbi időben az USA-ban rendkívül népszerű lett a közösségi finanszírozás. A forrást kereső vállalkozók már több crowdfunding lehetőségét nyújtó honlappal találkozhatnak (pl. Kickstarter, Indiegogo, Gofundme, csakhogy a legnagyobbakat említsük), ahol már rengeteg sikeres történetről lehet olvasni. Mivel az újszerű ötletekben, izgalmas termékekben és szolgáltatásokban sokan látnak lehetőséget, nem sajnálnak néhány tíz-, száz- vagy ezer dollárt. Ha az ötletnek nem sikerül eljutnia a megvalósításig, a veszteség akkor is minimális. Ráadásul a finanszírozók gyakran nem megtérülést vagy tulajdonrészt várnak a befektetéstől, hanem például egy ingyen kipróbálható, teljesen új terméket. Ezek alapján elmondható, hogy a klasszikus tőkebefektetés és a közösségi finanszírozás között hatalmas különbségek vannak mindkét fél oldaláról. Mégis, rendkívül fontos lehetőséget jelent több, tőkehiányban szenvedő vállalkozó számára is.
Sikeres lehet Magyarországon ez a finanszírozási modell? Amellett, hogy több külföldi crowdfunding oldal is lehetőséget nyújt Magyarországról kezdeményezett regisztrációra, akadnak hazai kezdeményezések is (induljbe.hu, osszedobjuk.hu…). Bár olvashatunk sikersztorikról, a befektetési igények jelentős része nem valósul meg. Ennek pedig több oka is van. Egyrészt a befektetői piactól függetlenül sokkal kisebb a potenciális közösségi finanszírozók köre, már csak a lakosság méretéből kifolyólag is. Az USA több mint 300 milliós lakossága többmilliós potenciális befektetőt jelent, ugyanakkor Magyarországon mintegy 10 millió ember él. Másrészt a két ország gazdasági ereje és fejlettségi szintje között is jelentős különbség van, így nehezebb itthon olyan embert találni, aki könnyedén válik meg többezer forinttól egy jó ötlet kedvéért. Harmadrészt pedig a modell nagyfokú bizalmat követel meg. Azáltal, hogy a befektető nincs tisztában az üzleti tervvel, nem lehet biztos abban, hogy a pénzét teljes mértékben az előzetesen ígértek szerint használják fel. Magyarországon pedig még nem alakult ki az a szükséges mértékű bizalmi szint, amely egy ilyen modellt gördülékennyé és sikeressé tud tenni. Negyedik, de talán általános nehézség, hogy a magyar kockázati tőkepiac jóval fiatalabb a
tengerentúli vagy nyugat-európai társainál, így nem alakult ki az ilyen típusú finanszírozáshoz kapcsolódó tudás és információs bázis. Bár a magyarországi kockázatitőke-piacon megfér a közösségi finanszírozás a tőkealapok és magánbefektetők mellett, nem jelent komoly konkurenciát utóbbiak számára. A lehetőséggel elsősorban azoknak érdemes próbálkozniuk, akiknek kisebb összeg is elegendő tervük megvalósítására, és nem kívánnak tulajdonrészt eladni vállalkozásukból. A komolyabb tőkeforrást igénylő cégek egyelőre még nem tekinthetnek elsődleges lehetőségként a crowdfundingra. 8
Egyvalamire azonban még a fenti oknál is jobb egy jól sikerült közösségi finanszírozási kampány: hitelesebbé válik a potenciális befektető előtt egy projekt, ha előtte egy crowfunding oldalon pénzt, tapasztalatot és véleményeket gyűjtött a projektgazda. Ezek az oldalak segítik a termék validációját, hasznos visszajelzéseket is kaphatunk. Jó esetben pedig pénzt a fejlesztésre. Szerencsére a hazai kockázatitőke-piac elég érett ahhoz (http://blog.szta.hu/?p=1702), hogy a vállalkozó számos befektető közül választhasson, attól függően, hogy mekkora hozamot tud vállalni (http://blog.szta.hu/?p=1518), és hogy mekkora tulajdonrészről (http://blog.szta.hu/?p=1264) hajlandó lemondani.
Kinek való? A közösségi finanszírozás nem való mindenkinek. Ahogy a tőkebefektetés sem. Mindkét finanszírozási módnak megvannak a lehetőségei és korlátai. Egy tőkealap vagy magánbefektető tulajdonrészt és meghatározott minimum hozamot vár el, és ha ezt nem látja a vállalkozás üzleti tervében, a tőkebefektetés nem valósulhat meg. Ugyanakkor a crowdfunding oldalakon nincs szó tulajdonrész-eladásról, és így visszavásárlásról és hozamról sem, a hozzáadott érték általában egy-egy kész termék vagy szolgáltatás formájában valósul meg a „befektetők” (és egyben az ügyfélkör) számára. Abból kifolyólag tehát, hogy a forrást maguk a vásárlók biztosítják, illetve hogy a cél egy konkrét projektre, és nem egy egész vállalatra koncentrál, a közösségi finanszírozás elsősorban az új, egyedi termék vagy szolgáltatás bevezetése előtt álló vállalkozóknak, magánembereknek szól. A közösségi befektetők általában olyan termékeket, szolgáltatásokat támogatnak, amelyekhez más úton nem, vagy csak nagyon nehezen jutnának hozzá. Ide tartoznak például a design termékek, művészeti, szórakoztatóipari alkotások (film, könyv, videojáték), az egyedi fejlesztésű alkalmazások vagy az egyedülálló használati tárgyak. Elég megnézni a Kickstarter legnagyobb összeget összegyűjtött projektjeit (https://www.kickstarter.com/discover/most-funded), ahol egy multifunkciós hűtőláda (https://www.kickstarter.com/projects/ryangrepper/coolest-cooler-21stcentury-cooler-thats-actually) 13 millió dollárt (több mint 3 milliárd forintot), egy okosóra (https://www.kickstarter.com/projects/597507018/pebble-e-paper-watch-for-iphone-and-android) pedig több mint 10 millió dollárt (csaknem 2 és fél milliárd forintot) volt képes összegyűjteni, holott a projekt tulajdonosai 50 ezer (12 millió), illetve 100 ezer dollárt (24 millió forintot) tűztek ki célul. Itt olyan termékekről van szó, amelyekre már akkor jelentős igény jelentkezett, amikor még nem is léteztek – olyan emberektől, akik a pénzükért cserébe szívesen kivárják a gyártási folyamat végét, hogy aztán kézhez kaphassák a kifizetett különleges termékeket. Természetesen az sem mindegy, hogy melyik crowdfunding oldalt használjuk, ugyanis lényeges különbségeket láthatunk, már a két legforgalmasabb, a Kickstarter és az Indiegogo között is. 9
Bár a Kickstarter a leglátogatottabb oldal, és kvázi a crowdfunding szinonimájaként tartják számon, nagy hátránya, hogy csupán az angol nyelvterületeken (USA, Egyesült Királyság, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland) és most már Hollandiában bejegyzett vállalkozások, illetve ottani lakcímmel rendelkező magánszemélyek élhetnek a lehetőséggel. Viszont aki a sikert keresi, annak ez nem lehet akadály, ezt számos hazai vállalkozás sikeres projektje bizonyítja. Jó példa a Balrum nevű videójáték (https://www.kickstarter.com/projects/balconyteam/balrum), amelyet több mint 1300 ember támogatott több mint 50 ezer dollárral (csaknem 13 millió forinttal).
Sikeres hazai példák A legsikeresebb magyar projekt, egy gyűrű-óra, azonban az Indiegogóhoz kötődik ( https://www.indiegogo.com/projects/ring-clock-a-ring-that-gives-you-time-on-your-hands ). Az innovatív fejlesztés tavaly másfél hónap alatt csaknem 390 ezer dollárt (közel 100 millió forintot) gyűjtött össze, 100 ezerrel többet, mint amennyit a fejlesztők célként meghatároztak. Mivel az Indiegogo kevésbé szigorú előírásokat határoz meg korábban említett társánál, a hazai ötletek itt könnyebben indulhatnak támogatásért. Ráadásul több kategória is rendelkezésre áll, és nem szükséges egy termékkel vagy szolgáltatással előállni, ugyanis az oldal alkalmas egy jó ügyért szervezett adománygyűjtésre is. sokkal nagyobb hátszélre és népszerűségre számíthatnak. A kedvező számokat azonban nem szabad készpénznek venni. Egy jó ötlet még nem jelent egyértelmű sikert. Az még csak a kezdet, és a projekt crowdfunding oldalon való elindítása sem garantálja a szükséges összeg összegyűjtését. Míg a hagyományos befektetői piacon a befektetőt kell meggyőzni, a közösségi finanszírozás keretében magukhoz a vásárlókhoz kell eljutni, azaz marketingeszközöket kell bevetni, hogy megszólítsuk a támogatókat. Ez pedig nem mindig sikerül. A Kickstarter adatai alapján a projektek 10 százaléka egyáltalán nem kap támogatást, és a projektek 56 százaléka bedől. Az Indiegogón pedig még rosszabb a helyzet, a projektek 80 százaléka nem tudja teljesíteni a célösszeg 25 százalékát. Ami – ahogy feljebb már említettük –, annak is köszönhető, hogy a projektgazdák kevésbé motiváltak a célösszeg elérésében, hiszen (az oldal üzemeltetői díjának levonása ellenében) minden támogatást megtarthatnak.
Forrás: www.indiegogo.com
Az Indiegogo szabadelvűsége viszont egyben hátrányt is jelent. Egyrészt míg a Kickstarter projektjeire gyűjtött pénz sikertelenség esetén (azaz ha a kitűzött összeget nem sikerül elérni) automatikusan visszakerül a támogatókhoz, addig az Indiegogón a célösszeg elérése nélkül is hozzá lehet jutni a támogatásokhoz. Ezáltal egy sikertelen projekt nem jelent akkora kudarcot, és így a sikernek is kisebb értéke van, kisebb a motiváló erő. Ebből kifolyólag pedig az ígéretes projekteket kereső befektetők és a média is kevésbé figyel az Indiegogóra, a Kickstarterről kinőtt projektek
10
A két vezető portál mellett még számos más crowdfunding oldal elérhető, mind sajátos szabályokkal, arculattal és jellemzőkkel. A filmkészítők, a designerek, de a világutazók is megtalálhatják a saját igényeiknek megfelelő oldalakat. És természetesen a klasszikus tőkebefektetői piac is képviselteti magát az interneten. A Grow, a Venture Community, a MicroVentures, az Angel List vagy a Circle Up közösségi finanszírozással foglalkozó oldalak olyan szakmabelieket, cégvezetőket és magánbefektetőket tömörítenek, akik nem a magánszemélyekkel, hanem a tőkepiaccal kívánják felvenni a kapcsolatot. Egyik-másik oldalon például startupok nem is regisztrálhatnak, kizárólag már működő cégek jelentkezését várják. Ezen esetekben természetesen már tulajdonrész-vásárlásról is szó van, a befektetések pedig jelentősen meghaladják a 10-100 dolláros összegeket. A hozam azonban itt sem garantált, ráadásul az online térben a vállalkozó és befektető közötti bizalom is sérülhet, ami jelentősen rányomhatja a bélyegét akár a projekt kimenetelére is (http://blog.szta.hu/?p=216).
www.szta.hu
11
