A kormányzat 2020-ban a folyamatos együttműködés parancsa

IBM Global Business Services IBM Institute for Business Value

A kormányzat 2020-ban – a folyamatos együttműködés parancsa A hat globális mozgatóerő egyedi stratégiát követel

Kormányzat

IBMInstitute Institutefor forBusiness BusinessValue Value IBM AzIBM IBMGlobal Global Business Services az IBMtheüzletértékelő keresztül Business Services, through IBM Instituteintézetén for Business Value,kínál tényeken alapuló, különleges fontosságú közvagy magánszektorbéli develops fact-based strategic insights for senior executives around criticalkérdések public köré összpontosuló stratégiai elemzéseket vezető tisztségviselők számára. and private sector issues. This executive brief is based on an in-depth study by Jelen összegzés az intézet kutatóinak beható elemzése alapján készült. the Institute’s research team. It is part of an ongoing commitment by IBM Global Az IBM Global Business services elemzéseket és szempontokat nyújt, hogy Business to provide analysis and that További help companies realize a cégek Services biztosabban felismerhessék egyviewpoints üzlet értékét. tájékoztatásért business value. You may contact the authors or send an e-mail e-mail to [email protected] lépjen kapcsolatba a szerzőkkel, vagy küldjön üzenetet címünkre: [email protected]. more information.

A kormányzás 2020-ban – a folyamatos együttműködés parancsa A hat globális mozgatóerő egyedi stratégiát követel Írta: James W. Cortada, Sietze Dijkstra, Gerry M. Mooney és Todd Ramsey

Hat olyan mozgatóerő alakítja a világ társadalmainak jövőjét, amelyre a kormányzatok nincsenek befolyással. Ezek: a népesedéssel kapcsolatos erőteljes változások, a globalizáció, a környezeti problémák, a társadalmi kapcsolatok, a szociális stabilitás és a technológia lényegében az összes kormányt érintik, és a válaszlépéseknek nemzettől, régiótól, szűkebb területtől függően mind különbözniük kell. A szinte általános érvénnyel mindenütt jelen lévő mozgatóerők „állandó együttműködést” fognak igényelni, melynek első lépcsője a fokozott, többirányú kommunikáció, valamint az egységes működtetési és technológiai szabványok elterjesztése lesz. Túl ezeken az alapvető lépéseken, a hatékony stratégiák nagyban függenek attól, hogy az egyes kormányok milyen mértékben könnyítik meg bizonyos – határokon belül tevékenykedő és határokat átívelő tevékenységi körű – hivatalok munkáját, illetve kellően elősegítik-e a partnerséget különböző transznacionális szervezetekkel. Világunkat jelenleg hat kikerülhetetlen erő ostromolja együttesen, amelynek a kormányok és a társadalmak csak korlátozott mértékben parancsolnak. Heves és szimultán természetük okán nevezzük őket mozgatóerőknek, mivel ezek nem közönséges erők. A hat mozgatóerőben egyvalami közös: így vagy úgy, de mindegyik kihat a világ összes nemzetére. 1. Változó demográfia: Hosszú távú változások jelentkeznek a lakosság összetételében, minden országban, minden régióban másként és másként. Példa erre, hogy a fejlett országokban megnövekedett az idősek száma (pl. Japánban), míg a fejlődő országokban épp a fiatalok aránya növekedett (pl. Indiában), máshol eltolódott a férfi/nő arány (pl. Kínában).

1

2. Gyorsuló globalizáció: A társadalmi, politikai és kulturális határokat átívelve az országok és a társadalmak gazdaságilag egyre inkább függenek egymástól. Egyre élénkebb a tőke, a nyersanyagok, késztermékek, és a munkaerő globális áramlása az egykor független és szuverén entitások között, ahogy azt a nemrégiben lejátszódott pénzügyi hitelválság meg is mutatta. A nagypolitikában is egyre jobban érezhető a globalizáció. A társadalmi elégedetlenség tovább fokozódott, amikor a köz bizalma megingott a pénzintézetekben: egyes nyugdíjfolyósító intézetek és bankok elvesztették likviditási képességüket. Mindenki az állami felügyelet megújítását, reformálását követelte.

Kormányzás 2020 és a folytonos együttm�ködés parancsa

3. Súlyosbodó környezeti problémák: A társadalmak és a kormányok egyre jobban odafigyelnek arra, hogy a föld mennyit adhat, és mennyit bírhat még. A kérdések egymástól élesen elkülönülő területeket érintenek, a politikától (a zöld pártok szavazótáborának erősödése), a gazdasági fejlődéstől és a közmunkáktól kezdve egészen a civil infrastruktúra fejlesztéséig és az oktatásig. 4. Átalakuló társadalmi kapcsolatok: Az egyének közötti, illetve az ügyfelek és cégek közötti átalakuló kapcsolatok megváltoztatják a civil és üzleti élet szereplőinek elvárásait is a kormányzat felé (példának okáért ilyen a nemzetközi online társadalmi mozgalmak és hálózatok terjedése és az az elvárás, hogy a kormányzati szolgáltatások az éjjel-nappali üzletekhez hasonlóan minden nap, a nap huszonnégy órájában álljanak rendelkezésre). 5. A társadalmi stabilitás és rend fokozódó fenyegetettsége: A társadalmakat fenyegeti a terrorizmus és a fegyveres konfliktusok – idetartoznak az interkulturális súrlódások is –, továbbá a járványok és természeti katasztrófák veszélye. A fenyegetettségek természete azonban változik, ezért a veszélyek elhárítására tett hibás enyhítő, kezelést célzó lépések következményeit okvetlenül figyelemmel kell kísérni. 6. A technológia erősödő befolyása: az üzleti vállalkozások, az egyének és a közszféra új technológiákat vezetnek be (pl. informatikai, orvosi, kommunikációs, nanotechnológiai), méghozzá olyan mértékben, amely újrafogalmazza a köztük lévő viszonyt, és megváltoztatja az egyes entitások funkcióit.

2

IBM Global Business Services

Nincs két egyforma nemzet, így az egyes mozgatóerők minden társadalomra egyéni hatást gyakorolnak. A nemzetek egymástól élesen elütnek, más és más történelmi események alakították sorsukat, különböznek társadalmi értékeik, törekvéseik, hiányosságaik. A jövő kihívásait többé nem lehet a hagyományos, lassan adagolt kormányzati lépésekkel megcélozni, e tekintetben változás szükséges. Az egyes országok kormányainak a változások elébe kellene menniük, mindenekelőtt azzal, hogy megvizsgálják: az ország, sajátos adottságait figyelembe véve, melyik mozgatóerőnek van leginkább kitéve? Ezután a prioritásokat szem előtt tartva a nemzeteknek egyéni stratégiákat kell kezdeményezően kidolgozniuk, és életbe léptetniük. Nincs kétség afelől, hogy számos kihívással kell szembenézni, így a kormányoknak összefogottabban kell cselekedniük, mint eddig bármikor. Az egyéni válaszlépések kidolgozásakor a kormányoknak leginkább fokozott együttműködésre, kollaborációra lesz szükségük, ez alakítja ki a mozgatóerők ellenőrzéséhez szükséges stratégiák alapját. Több kapcsolatra és együttműködésre lesz szükség, mint korábban – hivatalok között, társadalmak között és kormányok között –, valamint több csomópont, körzet is kell. Jelen tanulmány olyan kormányzati akcióra tesz javaslatot, amely megvalósíthatja a folytonos kollaborációnak nevezett fokozott, sokrétű és többirányú tevékenységet.

A kormányzás 2020-ban – a folyamatos együttműködés parancsa A hat globális mozgatóerő egyedi stratégiát követel A hat mozgatóerő kiismerése Ezek a hatalmas erők – a változó demográfia, a gyorsuló globalizáció, a súlyosbodó környezeti problémák, az átalakuló társadalmi kapcsolatok, a társadalom stabilitásának és rendjének fokozódó fenyegetettsége és a technológia erősödő befolyása – lehetőségeket és veszélyeket is rejtenek magukban. Különböző mértékig, de minden egyes országnak, minden egyes kormányzatnak szembe kell néznie a mozgatóerők mindegyikével. (lásd 1. ábra)

Változó demográfia Hosszú távú változások jelentkeznek a lakosság összetételében, minden országban, minden régióban más és más. Az átlagéletkor növekszik a fejlett országokban, míg a fejlődő országokban csökken. A demográfia és a migráció hatással van egymásra, például amiatt, hogy a fiatal, jól képzett munkaerő a jobb munkalehetőségektől elcsábítva elhagyja szülőhazáját. Mindezek mellett egyre nagyobb az igény arra, hogy az állampolgárokat (pl. a kisebbségeket és fogyatékkal élő polgárokat) jobban bevonják a társadalomba és a gazdaságba. A kormányzat

1. ÁBRA Világszinten hat jelentős erő formálja át a társadalmakat és a kormányzatokat. 1 2 3 4 5 6

Változó demográfia Gyorsuló globalizáció Súlyosbodó környezeti gondok Átalakuló társadalmi kapcsolatok A társadalom stabilitásának és rendjének fokozódó fenyegetettsége A technológia erősödő befolyása

Forrás: IBM Institute for Business Value

elérhetősége sokat javult, de még nem eleget (lásd a bekezdést a tanulmány végén, oldalt: Elérhetőség – világszerte egyre fontosabb). A demográfiai változások miatt számos nemzeti kultúra alakul át. Így például a dolgozó/nyugdíjas/ gyermek egyensúly eltolódása megborítja a költségvetéseket: az öregedő társadalommal együtt jár az egészségüggyel és a nyugdíjjal kapcsolatos állami ráfordítások emelkedése.

A tanulmányról Az IBM Institute for Business Value a kormányzatokat jelenleg befolyásoló mozgatóerőknek és ezek megnyilvánulási formáinak alapos megismerésére törekedett. 2007 májusában összehívtunk 35 közszféra-szakértőt, akik az Egyesült Államokat, Indiát, Japánt, Kanadát, Kínát, Nagy-Britanniát és Németországot képviselték. Utólagosan konzultáltunk Ausztrália, Ausztria, Belgium és Svédország szakértőivel is. A megbeszélések elemzése, a másodlagos kutatás és az IBM által a kormányzati szerep fejlődéséről készített több mint két tucat tanulmány végkövetkeztetései alapján ismertük fel a hat fő mozgatóerőt, alkottuk meg a folytonos együttműködés vázlatát, dolgoztuk ki az idevonatkozó további javaslatokat. Ezzel segítjük a kormányzati szervek egész sorát olyan stratégiák kimunkálásában, amelyek a mindenütt jelen lévő mozgatóerők kezelését célozzák.

3


A hat mozgatóerő közötti kölcsönös átfedés jelentős, ezért a kormányoknak – túl azon, hogy mindegyik mozgatóerővel külön-külön foglalkoznak – a lehetséges együttes hatásokra is gondot kell fordítaniuk. A megoldások kidolgozását ez tovább bonyolíthatja.

Példa a változó demográfia megnyilvánulásaira

Példa a gyorsuló globalizáció megnyilvánulásaira

Az olasz társadalomra az elvándorlás és a relatíve alacsony népességnövekedés és születésszám egyaránt jellemző. Az állampolgárok elvárásai a kormánnyal szemben magasak, így a kormány költségvetése 2007-ben a GDP 50%-át tette ki.

Brazíliát a mérsékelt munkabér, a viszonylag alacsony terrorfenyegetettség, a bevándorlás és a diverzitás jellemzi. Megélénkült globális munkaerőpiaci részvételének egyik árnyoldala a megnövekedett nyersanyagfogyasztás.

Gyorsuló globalizáció

Súlyosbodó környezeti problémák

A gyorsuló globalizáció hatásaira számtalan példát lehet mondani, a mozgatóerők közül talán ennek van a legnagyobb hatása. A társadalmi, politikai és kulturális határokat átívelve az országok és társadalmak egyre inkább kölcsönös gazdasági függésbe kerülnek egymással. A feltörekvő gazdaságok gyorsan modernizálódnak, az összetett ellátási láncolatok globális szállítmányozó hálózatokat és más infrastruktúrát igényelnek. Az elosztó- és kommunikációs hálózatok kulcsfontosságúak lettek a globális gazdaság és stabilitás számára. Ezek a trendek a legszembetűnőbben Közép-Európában, Ázsia egyes részein jelentkeznek, de Afrikában is egyre jelentősebbek.

A természeti kincsek hozzáférhetősége újraformálhatja a nemzetek, a társadalmak és az emberek mindennapi életét. A kormányok kezdik felismerni, hogy az egyéni és nemzeti magatartás az egész emberiségre kihat. A kérdésnek egyre több politikai és tudományos figyelmet szentelnek, és a környezeti hatások figyelembevétele lassan az állami, illetve magánjellegű gazdasági tárgyalásoknak egyik kulcstényezőjévé válik. Ennek eredményeképpen a kormányok politikája világszerte egyre „zöldebb”.

A nemzetgazdaságok profilja, foglalkoztatási kínálata is folyamatosan változik, ugyanígy a készségekkel szemben támasztott elvárások. Kínai, indiai, és más fejlődő piacokról származó munkavállalók milliói szállnak versenybe a globális munkaerőpiacon – ennek hatására a fejlett országokban a termelő munkahelyek száma csökken, a szolgáltató munkahelyeké pedig nő. A kölcsönös gazdasági függés a pénzügyi piacok között is egyre erősebben van jelen. A 2007-es amerikai hitelválság például messze túlgyűrűzött az Egyesült Államok határain, globális következményeit a bankok világszerte megérezték.

4


Változó mértékben ugyan, de a kormányoknak mindenütt szembe kell nézniük a feladatokkal, amelyeket a globális felmelegedés, a kimerülő kőolaj- és földgázkészletek, a meredeken felfelé ívelő energiaárak és a fogyatkozó ivóvíztartalék hatásai teremtenek. Az idő, ami alatt a cselekvések kifejtik hatásukat, majd remediációhoz vezetnek, gyakran túl hosszú. Ezek, és más hasonló gondok új, zöld iparágak és az alternatív, megújuló energiaforrások térnyerését eredményezték. A környezeti kihívásokra adott válaszokra példát adnak egyes városok, amelyek kreatív stratégiákat léptettek életbe a forgalom és a légszennyezés visszaszorításáért.

Példa a súlyosbodó környezeti problémák megnyilvánulásaira Indiában a szolgáltatóipar rohamosan fejlődik, az átlagéletkor pedig alacsony. Mivel a nyersanyagfogyasztás gyorsan növekszik, ennek környezeti hatásait orvosolni kell.

Átalakuló társadalmi kapcsolatok Változnak az elvárások, amelyeket az állampolgárok és az üzleti szereplők a kormányzattal szemben támasztanak. A közelség, közös nyelv és kultúra elvén alapuló történelmi társadalommodellek vesztettek jelentőségükből, és az egyének, üzleti vállalkozások nemzethez kötődése az enyészet útjára lépett. Az iparban a rugalmas, spontán, globális kollaboráció egyre inkább felváltja a merev üzleti irányítási szerkezeteket, jobban, mint eddig bármikor. Manapság a kormányzatoktól elvárják, hogy eredményeket és értéket nyújtsanak biztonságos privát szolgáltatásokon keresztül, amelyek mindenhol, mindenkor, mindenki számára elérhetők, a cégektől és magánszemélyektől kezdve a dolgozókig és más kormányzati szervekig. A hagyományos kormányzati eljárásokat, például az irányelvek megszabását és a szabályozást, gyorsabban kell az elvárásokhoz igazítani.

Példa az átalakuló társadalmi kapcsolatok megnyilvánulásaira Az Egyesült Államok állampolgárai bármikor számos városi, állami és szövetségi szolgáltatást, űrlapot és információt érhetnek el a világhálón keresztül, és egyre nő az ilyen módon lebonyolított ügyletek száma. Egyre többen intézik adóügyeiket és díjaik fizetését az interneten.

A társadalmi stabilitás és rend fokozódó fenyegetettsége Az egyre inkább globalizálódó gazdaság gyanút ébreszt olyan csoportokban, amelyek korábban elszigeteltségben éltek. Gyakoribbá válnak a kultúrák és a nemzetek közötti feszültségek, valamint a polgári engedetlenség megnyilvánulásai; ezek részben a változó demográfiában, az országok és régiók közötti „népvándorlásban” és a régóta fennálló helyi problémákban gyökereznek.

5


A járványok és természeti katasztrófák a stabilitást fenyegetik, ezzel egyidejűleg azonban az új elszigetelési politika is felütötte a fejét, ugyanakkor a toleráns együttélésnek is lettek hívei. A kormányoknak és a társadalmaknak lépniük kell, hogy az emberi életeket és az anyagi javakat megvédjék, és segítsék a stabilitás biztosítását.

Példa a társadalmi stabilitás és rend fokozódó fenyegetettségének megnyilvánulásaira Az utóbbi években az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Spanyolország a terrorizmus célpontja volt, határaikon belül és azokon kívül is. Folyamatos és igen fontos feladat fenntartani a lakosság és az intézmények biztonságát. Ezzel egy időben a hitelválság folyományaképp megrendült a köz bizalma a pénzintézetekben, aminek hatására bizonyos bankok és nyugdíjintézetek fizetésképtelenné váltak.

A technológia erősödő befolyása Az orvostudomány, az energia- és információáramlás lehetőségei egyre gyorsabban bővülnek, és ez az emberiség számára életfontosságú jelentőséggel bír. Gyorsuló ütemben születnek új technológiák, új költségeket és új elvárásokat hozva magukkal. Ugyanekkor az új technológiák előreláthatóságának, tervezésének és hasznosításának ideje jelentősen csökkent. Az állampolgárok egyre otthonosabban mozognak a technológiák területén, s ezt a kormányok kihasználhatják a szolgáltatások fejlesztésekor. Tipikusnak mondható, hogy a szabályozás és az adóztatás hagyományos mechanizmusai nem igazodnak azonnal az új technológiákhoz, és a szellemi termékeket védő jogszabályokat nehéz a globális gazdaságban betartatni. Míg egyes technológiák a termelékenységet fokozzák (pl. az informatika), mások növelik a kiadásokat (pl. az egészségügyi technológiák). Ezzel párhuzamosan a kormányzatoknak szembe kell nézniük az adatvédelem problémájával, miközben az adatokat szolgáltatások nyújtására használják fel – erről igen körültekintően kell törvényt hozni.

Példa a technológia erősödő befolyásának megnyilvánulásaira Kína olyan ország, amely az új technológiák elterjedésének hatásaival küzd. A rohamos iparosodás és városiasodás új technológiák bevezetéséért kiált, miközben az emberek egyre jobban rászoknak az internetre, és élnek a világháló nyújtotta kommunikációs lehetőségekkel.

Amiért a kormányoknak egyéni stratégiát kell alkotniuk Az elkövetkezendő években a mozgatóerők várhatóan az összes országot befolyásuk alá vonják, azonban az egyes tendenciák ellen minden országban eltérő sürgősséggel kell majd fellépni. Ezeket a különbségeket az adott ország egyedi törekvései és korlátai szabják meg, amelyekkel a mozgatóerők elleni válaszlépések tervezésekor az adott országnak szembe kell néznie (Lásd a 2. ábrát). 2. ÁBRA Míg a változások hat mozgatója világszerte állandó, a tendenciák különbözőképpen jelentkeznek, a törekvésektől és korlátoktól függően.

Mozgatóerők

Megnyilvánulások Törekvések

Kötöttségek

Stratégiák Forrás: IBM Institute for Business Value

6


A kormányoknak fel kell ismerniük, és ki kell dolgozniuk törekvéseiket, hogy a globális változások közepette is képesek legyenek döntéseket hozni. A törekvések olyan célok, mint a nemzetvédelem és a közbiztonság fenntartása, az életszínvonal emelése, az állampolgárok társadalmi ellátásának biztosítása, a kulturális és vallási örökség védelme, a kormányzati munka folyamatos fenntartása és a kormányzati szolgáltatások hozzáférhetőbbé tétele. A törekvések ellenpontjaként minden országnak megvannak a maga politikai, gazdasági és társadalmi korlátai. A korlátok mérséklik a társadalmak és kormányaik által kialakított törekvések haladásának ütemét. Egyfajta politikai korlát például a kormányzati eljárások sebessége és hatásfoka, míg a tőke hozzáférhetősége gazdasági korlát, a munkakörülmények, a kormány szolgáltatásai és az életszínvonal iránti elvárások pedig a társadalmi korlátok közé tartoznak.

A folytonos kollaboráció kellékei

A folytonos kollaboráció alkotóelemeinek megismerése Az állampolgárok jövőbeli boldogulása nagyban függ attól, hogy a kormányzatok helyesen válaszolnak-e a hat globális mozgatóerő pozitív és negatív hatásaira. Ha a kormányok megvalósítják a folytonos kollaboráció gyakorlatát, a köztisztviselők bevonhatják az állampolgárokat és az együttműködőket a nagyobb társadalmi célok megvalósításába is, például egy járvány megfékezésébe, vagy a gyermekek meghatározott korig történő iskoláztatásába.

A kormányoknak először meg kell ismerkedniük a folytonos kollaboráció fő komponenseivel; másodszor az alapkészséget továbbfejlesztve, azt felhasználva kell az alkotóelemek által támasztott igényekre szabni a megoldásokat.

Az átfogó megközelítés ilyen típusa megteremtheti az alapját annak, hogy hasonlóan merész célokat lehessen megvalósítani kezdeményezések miriádjain keresztül. Minden egyes nemzetnek ki kell dolgoznia saját folytonos együttműködési stratégiáját, amely kezelni tudja a hat globális mozgatóerő hatásait – mégpedig saját törekvéseik és korlátaik keretei között maradva. A stratégiatervezés minden megközelítésében részt kell kapnia a tökéletesített együttműködésnek. Ez azért szükséges, mert a szóban forgó problémák mindegyike élénk, többdimenziós kommunikációt és állandó összeköttetést igényel a folyamatosan növekvő számú szervezettel, kormányzattal, hivatallal és magánszektorbéli egységgel (lásd a 3. ábrát). Létrehozni és fenntartani a folytonos kollaboráció hálózatát – ez támogatja az információcsere minden lehetséges formáját, csatornáját az üzenetküldők és az üzenetek fogadóinak minden lehetséges típusa között. Mindez arra szolgál, hogy a társadalom minden szegletéből össze lehessen gyűjteni a fellelhető készségeket, nemcsak a kormányzat közvetlen környezetéből. Ahol a szervezetek egyre virtuálisabb jelleget kapnak, és hierarchikus, vertikális felépítésük diffúzzá és horizontálissá válik, ott a folytonos kollaboráció megteremti a hatékonyabb csapatmunkát és a kölcsönös összeköttetést. A „virtuális szervezetek” gondolata, kilépve a koncepció fázisából, a sikeres kormányzás eszközévé fog válni.

7


3. ÁBRA Folytonos kollaboráció – az alapkészség, amire a kormányzatoknak szükségük lesz Szervezés, kultúra és kormányzás

Társulások, közvetítők és csereprogramok

Folytonos kollaboráció Személyessé tett interakció és szolgáltatások

Tudásbázis létrehozása és megosztása

Forrás: IBM Institute for Business Value

Az első komponens: szervezés, kultúra és kormányzás A sikeres kormányzatok jobban értik majd a módját annak, hogy hogyan közvetítsenek értéket a választókerületeiknek. Ez megváltoztatja a belső és külső szervezés és működtetés módjait is. Szervezési átalakulások történnek majd a humán tőke menedzselésében, az intézményi struktúrában, a pénzügyi menedzsmentben, és nagyobb hangsúlyt helyeznek majd a hálózatok és partnerségek aktivizálására a célok elérésének érdekében. Ami a kultúrát illeti, a kormányzatok több versenyt, választási lehetőséget és ösztönzést építenek be – motiválják az állampolgárokat, több „zöld gyakorlatot” szerveznek, és kívánságra szolgáltatásokat nyújtanak. Ezen kívül a kormányzás új szemléletét tovább is fejlesztik, például új mérőrendszert vezetnek be a kormányzás eredményeinek és teljesítményének mérésére.

Az egyik kulcselem az eredményeket lemérő, tanulságokat levonó és kísérleteket értékelő kormányzati kezdeményezések hatékonyságának átláthatóbbá tétele lesz. Így a kormányzatok, üzleti vállalkozások, intézmények és az állampolgárok sikere még erősebben fog függeni egymástól.

Svédország rádióhullámos technológiával küzd a forgalmi dugók és a légszennyezés ellen Más városokhoz hasonlóan Stockholmban is károsan befolyásolja az emberek életszínvonalát a sok forgalmi dugó és a légszennyezés. Az ő megoldásuk: hétfőtől péntekig reggel 6:30 és délután 6:30 között az ún. dugózónába belépő, majd onnan kilépő autósoknak fizetniük kell. A díjak a forgalmi csúcsidőkben a legmagasabbak. Az autók rendszámát rádiófrekvenciás (RFID) technológiával azonosítják, a számlákat pedig pénzügyi adatbázisok alapján küldik ki. Eredmények: • A héthónapos kísérleti időszak után a forgalom 25%-kal csökkent, vagyis 100 000 autóval kevesebb hajtott át a zónákon naponta; a tömegközlekedést igénybe vevôk száma napi szinten 40 000-rel nőtt, az ózonbontó gázok kibocsátása pedig 40 %-kal esett vissza. • A választók hozzájárultak a svéd parlament 2007-es javaslatának véglegesítéséhez.2

A második komponens – partnerségek, közvetítők és csereprogramok A kormányok tudják, hogy együtt kell működniük egymással és a magánszektorral, még ha ez nehézségekkel is jár.3 Mindazonáltal a közvetlen kollaboráció nem mindig járható út – egyszerre túl sok kapcsolatot nem lehet átlátni, ráadásul a törvényi korlátozások is akadályt jelenthetnek. A globális együttműködés és a globális társadalom változásaival való lépéstartás szükségessége új szövetségeket fog kiváltani, és az interakció új módjait hívja elő. Egyre inkább elvárjuk

8


a kormányzattól, hogy együttműködésen alapuló vállalkozásokat indítson el, vagy ilyenekhez csatlakozzon. Nemzetközi és nemzetek feletti szervezetek és cserekapcsolatok, mint az Európai Unió, az Egészségügyi Világszervezet vagy a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet arra szolgáltatnak példát, hogy a kormányzatok miképpen birkóznak meg az általuk közvetlenül gyakorolt jogkörök alkotmányos korlátozásaival.

Kínában az E-Port javítja az együttműködést a kormányzaton belül és azon kívül is Az alkalmazások és rendszerek rugalmas integrációjának hiánya károsan befolyásolta a hatékony együttműködést és az információcserét. A China E-Port azt a feladatot kapta, hogy olyan technológiai platformot fejlesszen ki és tartson fenn, amely javítja a kormányon belüli, valamint a fontos ipari és gazdasági szereplők közötti külkereskedelmi vonatkozású adatáramlást. A vállalkozási környezet és küldtetésének hatékonyabb támogatása érdekében a China E-Port együttműködési szoftveralkalmazást és egy sor, a végpontokat összekapcsoló megoldás dolgozott ki. Előnyei: • Szorosan integrált, biztonságos környezet • Hatékonyabb információcsere • Jobb működési hatásfok4

A harmadik komponens – Személyre szabott interakció és szolgáltatások A kormányok lassan felismerik, hogy a „konfekciós” programok egyre kevésbé felelnek meg az állampolgárok igényeinek. A hatékonyság, a jó hatásfok, a biztonság és a magánélet tisztelete iránti igény arra sarkallja a kormányt, hogy tevékenységét individualizálja. A programoknak különösen olyan területeken kell személyre szabottá válniuk, mint például a szociális szolgáltatások.

Azonban az ilyen személyre szabott szolgáltatásokat nehéz telepíteni, adminisztrálni, és ellenőrizni – az aggodalmak az átláthatóságtól és az egyes kormánytisztviselők elszámoltatásától a biztonságig és a begyűjtött személyes adatok védelméig terjednek. A kormányzatok egyre inkább az informatikai, hálózati és egészségügyi technológiák felé fordulnak a személyre szabott megoldásokért. Az automatizálás feleslegessé teszi az emberi megítélést és a lassú mérlegelést, ami manapság még jellemző a hagyományos ügyletekre és az információterjesztésre. Jobb eszközökkel az egyéneket pontosabban be lehet azonosítani, ami a rendszert biztonságosabbá, a programokat pedig hatékonyabbá teszi.

Kanada az állampolgárokat a világhálón keresztül szolgálja ki Mint a legtöbb központi kormányzat, Kanada kormánya is számos programot és szolgáltatást kínál az állampolgároknak, azonban a szolgáltatások azonosítása és igénybevétele nehézkes. A Service Canada olyan „egylépcsős”, integrált, sokcsatornás szolgáltatóközpont, mely szövetségi programok és szolgáltatások széles skáláját teszi elérhetővé. A szolgáltatásokat Kanada-szerte 300-nál is több iroda esetében lehet igénybe venni telefonon (évente több mint 50 millió hívás fut be) és az interneten keresztül is (14 milliónál több látogatás évente). A megoldás a következő eredményeket hozta:

A negyedik komponens – tudásbázis és az ismeretek megosztása A „legbölcsebb él a legtovább” lesz a következő évtizedek egyik legfontosabb kihívása. Az tudásbázisok létrehozása és az ismeretek terjesztése kulcsfontosságú tényező az interdiszciplináris kutatásokban, valamint ösztönzi a termékek és szolgáltatások innovatív frissítését. A munkaerő elöregedése miatt is szükség van az ismeretek terjesztésének új modelljeire, amelyek révén a fiatalabb nemzedékeket meg lehet tanítani arra, hogyan vívjanak ki szerepet maguknak a modern munkaerőpiacon.

Pennsylvania: a jövőbeni befektetésekhez nagyobb ösztönös megérzés szükséges Pennsylvania a globális verseny nyomása alá került, ezért a jövőbeni gazdasági növekedés érdekében új lehetőségek után kellett néznie. Az állam az aktuális környezetbe való jobb betekintés eszközeit kutatta, főleg arra koncentrálva, hogy hova érdemes a jövőben figyelni és befektetni. Az állami tisztviselők együttműködési és ismeretterjesztő folyamatot hívtak életre, hogy együttesen ki tudják értékelni bizonyos pennsylvaniai ipari csoportok és szektorok versenyképességét 22 amerikai és más országbeli versenytárshoz viszonyítva. A versenyanalízis eredménye alapján az állam politikai és üzleti vezetői tisztábban látják a versenyt jellemző helyzeteket, valamint hatékony stratégiai és befektetési eszközökhöz jutnak.

• Állampolgár-központú elosztóhálózat nyílt • Országszerte több helyen áll rendelkezésre a szolgáltatás – eljut északra és a távoli közösségekhez is • A kormányzat és a közösségi szolgáltatók más szintjeivel is partnerség jött létre, és a kanadaiak integráltabb szolgáltatásokhoz jutottak • Létrejött egy szervezet, amely tovább javíthatja a szolgáltatások színvonalát, és új szolgáltatások bevezetését kezdeményezheti – egylépcsős környezetben.5

9


Meglévő programok átalakítása a folyamatos együttműködés jegyében A közszféra számos programját újra kell gondolni, hogy összhangban legyenek az új stratégiákkal. Jelentős stratégiai javulás várható az új tendenciák megjelenésével. Amikor a kormányzatok a különféle szereplőkkel a programok bővítésén dolgoznak, figyelniük kell a törekvések és a korlátozások együttes befolyására, és arra, hogy ezek hogyan viszonyulnak a mozgatóerőkhöz.

Nem kizárólag új megoldásokról van szó – a hat mozgatóerő lehetőséget teremt meglévő stratégiák megújítására is.

Változó demográfia A társadalmak elöregedése például teret nyit a fokozott telekommunikációnak, az ismeretek terjesztésének és a tudásbázisok létrehozásának. Így lehet ugyanis a tudást a rendszeren belül tartani, hiszen a ma 60 felé járó, a demográfiai robbanás idején született generáció rövid idő múlva visszavonul (a nyugdíjasok száma 5 év múlva várhatóan 30 %-kal fog növekedni).6 A kategórián belüli mintaprogramok között találhatók gazdaságélénkítő programok idősödő állampolgárok számára, szociális és pénzügyi programok nyugdíjasok számára, továbbá eredmény- és értékalapú egészségügyi ellátás. A stratégiák módosítását a következőképpen szükséges elvégezni: • Az egészségügyi gondozás kiegészítéseként

a hangsúly kerüljön a wellnessre • Erősíteni kell a jogosultságok menedzselését,

nehogy az állam rossz célokra költsön • Szükség van az adminisztráció hatékony-

ságának fejlesztésére, hogy a forrásokat szolgáltatások nyújtására fordítsák Számos társadalomban ezek a lehetőségek eleve etikai vitákat szülnek például arról, hogy az orvosi szolgáltatásokat hogyan racionalizálják, valamint hogy az egészségügyi szolgáltatásokat miként tehetnék minden korcsoport számára egyaránt megfizethetővé. Gyorsuló globalizáció A globalizáció üteme hatással lesz a gazdaságpolitikára és a felsőoktatás iránti igényre, mert a globális versenyképesség csak így maradhat meg. A kommunikáció és a kulturális kompatibilitás szintén nélkülözhetetlen lesz a sikerhez. Ebben a kategóriában a mintaprogramok a következők: alapfokú oktatás, bevándorlásszabályzás, munkaerőfejlesztés, állampolgári kezdeményezések, megbízható azonosítási rendszerek, a személyes adatok titkos kezelése, stabil pénzintézetek.

10


A stratégiákat a következőképpen lehetne módosítani: • A készségek és a képességek értékelése más

országok módszereivel • Ipari és a nevelési stratégiák közti kapcsolatot

erősítő tervek készítése • Globális hálózatok kialakítása egymást

kiegészítő, szövetséges partnerekkel Súlyosbodó környezeti problémák A kormányzatok példát mutathatnának a „zöld” informatika alkalmazásával, és új beszerzési modelleket és stratégiákat dolgozhatnának ki. Jelen kategóriában a mintaprogramok a következők: „zöld cselekvési program”, a víz- és élelmiszerkészletek biztonsága, szállítás- és forgalmitorlódás-menedzsment, energiaellátás és fogyasztás. Jó példával kell elöl járniuk, különben gyorsan elvesztik a hitelüket e kérdésben, mely szerte a világon emberek és vállalatok egyre égetőbb problémájává válik. A regionális gazdaságfejlesztés és a nagyvárosok összenövése miatt viszonylag rövid időn belül és viszonylag kis költséggel innovatív rendeletek fognak megszületni és életbe lépni. Ott van például a londoni és a stockholmi polgármester példája, akik az utak megadóztatását kezdeményezték a szennyezés és a forgalmi dugók visszaszorítása érdekében, míg ezt egyes kormányszervek helytelenítették. A helyi lakosok hatalmat gyakoroltak a helyi önkormányzatok fölött, sikerük a központi kormányzat érdeklődését is felkeltette. A következő változásokat lehetne bevezetni a stratégiában: • Helyi, regionális, nemzeti vagy globális célok

kitűzése, megvalósításukhoz a piaci erők (pl. tőzsdék) bevonása • A környezeti behatások támasztotta költségek

nevesítése és ezek beillesztése az állami és a magánszféra pénzügyi értékeléseibe.

Átalakuló társadalmi kapcsolatok A ma ismert világháló interaktív természete hatalmas ugrást jelent a korábbi, információgyűjtéshez használt passzív „szörfözéshez” képest. A világhálót könnyebb használni, amióta megjelent az általában „Web 2.0.”-nak nevezett változat. Gazdagabb felhasználói élményeket kínál, például webes együttműködési lehetőséget, új tartalmak létrehozását és óriási volumenű, többoldalú ismeretterjesztést. Az állampolgárok és egyéb szereplők természetes ütemben egyre inkább hasonló kapcsolattartást várnak el, amikor a kormányzattal kerülnek kapcsolatba. Mi „e-kormányzásnak” képzeljük el a kormány és a szereplők közti együttműködést a Web 2.0-án keresztül. A neve lehetne ez: „Government 2.0.”7, szerintünk ez adja vissza a legjobban azt, hogy a kormányzatok sikerrel használják az információs és kommunikációs technológiát. Eltérően az állampolgárok interakcióihoz és üzleti tranzakcióihoz használt egyirányú információátadástól, a Government 2.0 jobban megfelel a személyesség és a jó kapcsolattartás elvárt kritériumainak, amelyeket olyan kommunikációs eszközök révén ér el, mint az online közösségek, blogok és a társadalmi hálózatok egyéb formái. Ebben a kategóriában a következők a mintaprogramok: állampolgári interakciók, önkiszolgálás és állampolgári felelősségvállalás. Az alábbi stratégiamódosítások várhatók: • A kormányzati stratégiák átalakítása – külö-

nösen a beszerzések területén – hogy a részvételi vagy alkotó típusú hálózatokat ki lehessen használni. • Az innováció előmozdítása érdekében

megfelelően kalkulált, védett pénzforrások előirányzása, részben munkaerő, részben költségvetési források formájában.

11


A társadalmi stabilitás és rend fokozódó fenyegetettsége A biztonsági rendszerek folyamatos feltörése azzal jár majd, hogy többet fordítanak a tartalmak biztonságára. Mintaprogramok ezen a területen: védelem és biztonság, vészhelyzeti készültség és válaszcsapás, stratégiai hírszerzés. Mivel tökéletes biztonság nem létezik, a kormányzatoknak értékelniük kell majd a társadalomra vonatkozó kockázatokat, egyensúlyba kell hozni az információszerzés szükségét a magánszféra tiszteletben tartásával, stratégiai információkat kell szerezni, amelyeket meg kell osztani a biztonsági kormányszervekkel. A magánszféra tiszteletben tartása és a biztonság összehangolásához különösen körültekintő munka szükséges. A stratégiamódosítások közé a következőknek kell tartozniuk: • Együttműködés a társszervezetekkel, a for-

rások és az ismeretek ilyeténképpen történő megosztásának érdekében a kormányzat összes szintjén (minisztériumi, helyi, regionális és nemzeti). • Szociális és kommunikációs programok a

zavarokat eredményező körülmények megszüntetése érdekében. A technológia erősödő befolyása Létfontosságú az új technológiákra vonatkozó alkalmas és felelős irányelvek kidolgozása. A sikeres gazdasági és politikai stratégiáknak el kell ismerniük, és fel kell karolniuk a technológiát. Mintaprogramok: közszolgálati technológiai infrastruktúra és hozzáférés, nyílt szabványok befogadása, kormányzat általi kiszervezés és feladatkiosztás, és közvetlen, kétirányú információcsere a kormányzat és a nyilvánosság között.

A következő stratégiamódosításokat javasoljuk:

Hol érdemes elkezdeni – önértékelés

• Ahol csak lehetséges, az infrastruktúrák és

Számos kritikus tényező befolyásolja a kormányzatok kihívásokra válaszoló innovációinak sikerét, mégpedig:

eszközök közös használata (például hálózatok, ill. orvosi eszközök), költségmegtakarítási célzattal. • A költségeket alátámasztó technológiák (pl. a

csalások felderítéséhez szociális programokban) és az életminőséget javító technológiák (pl. új orvosi diagnosztikához) egyensúlyba hozása, hogy azonos költségvetés mellett haszon származzon.

A hozzáférhetőség világszerte egyre fontosabb „Demokratikus társadalom nem élhet békében rendszerszerűen alkalmazott kirekesztés közepette... Bátor politikának kell összekötnie a technológiai változást a szociális reformmal.” – Jean-Claude Frajmund, CEO, FreeVergence (Brazília) A hozzáférhetőség jelentősége világszerte egyre növekszik és ennek számos aspektusa van. Nő például az igény arra, hogy a kisebbségeket és a fogyatékkal élőket is bevonják a társadalomba és a gazdaságba, viszont a hozzáférhetőség lehetővé tétele más típusú jogfosztások megelőzésére is kiterjed. Nevezetesen a következő aspektusokról van szó: • Bevonás. Mivel a multikulturális és a nem anyanyelvükön beszélők közösségeinek száma gyarapszik, globalizált szabványok tárják fel a globális piacot. A bevonásra azért is szükség van, hogy vészhelyzet esetén mindenkit mozgósítani lehessen, állampolgárokat, betelepülteket és látogatókat egyaránt. • Személyessé tétel. A hozzáférhetőség ezen formája az egyre népszerűbb internetes szolgáltatásokra épül, és annak az elvárásnak tesz eleget, hogy a kormányzati szolgáltatások mindenütt, mindenkor elérhetőek legyenek. • Kényelmes használat. Mivel a dolgozók egyre több időt töltenek egyre változatosabb munkával, a kényelmes hozzáférés kulcsfontosságú. • Termelékenység. A technológia terjedése segíthet leszorítani a kormányok növekvő költségeit, mivel az állampolgárokat cselekvőképessé teszi, és táplálja az emberek kormánnyal kapcso-

12


• Kezdeményező és elkötelezett felső vezetés • Állampolgár-központú, eredményorientált

célok • Hatékony szervezeteken belüli, kívüli és

közötti kormányzati modellek • Az innováció, integráció és kollaboráció

fókuszált, megfontolt használata • Dinamikus és integrált infrastruktúra • Folyamatos értékelés, mint a kormány ál-

landó, nagyon fontos feladata • Példamutató vezetés

A fenti kritériumok megvalósításához szükséges alapvető munka részeként javasoljuk feltenni a következő kérdéseket: • Milyen formát ölt a hat mozgatóerő az adott

országban, és hogyan viszonyulnak hozzájuk a választók? • Miként lehetne a szervezetet és a vállalkozá-

sokat irányító módszereket hozzáigazítani az elöregedő munkaerőhöz, mérsékelve a lassan nyugdíjba vonuló, vagy alternatív munkamódszereket kereső munkaerő által előidézett visszaesést? • Mennyire kielégítő a más nemzeti kormá-

nyokkal, hivatalokkal és a magánszektor szereplőivel együttműködésben történő szolgáltatásmegosztás és kiszervezés kiértékelésének meglévő terve? Hol találni manapság képzett munkaerőt, és hogyan lehet lemérni a megosztott infrastruktúra gazdasági vonzóerejét? A folytonos együttműködés megteremtése az első lépés afelé, hogy a közszféra teljesíthesse a választók igényeinek széles skáláját.

Létre kell hozni a folytonos együttműködés struktúráját – sokrétű kommunikációt számos formában, az ország- és szervezeti határokon innen és túl működő szereplők összekapcsolásáért – ez a legjobb első lépés afelé, hogy a közszféra teljesíteni tudja a választók igényeinek széles skáláját.

• Milyen biztonsági lépéseket kellene tenni,

• Fontossági sorrendbe állítja és végrehajtja

hogy a kormányzati szolgáltatások személyre szabásának részeként begyűjtött adatok bizalmas jellege megmaradjon?

a terveket, és közben egyértelművé teszi a választások okát, és bevonja a helyi politikai csoportokat a módszerek kiválasztásába. Védi az emberi jogokat és a tulajdonjogot.11

• Hogyan lehetne fontossági sorrendbe állítani

az ismeretek terjesztését a kormányzati stratégiák kialakításához és törvénybe iktatásához szükséges optimális eljárások és eszközök meghatározásakor? Hogyan lehetne a legnagyobb hasznot húzni a szellemi tőke újrahasznosításából? (például az innovatív termékek és szolgáltatások megteremtéséhez a tanulságok felhasználásával) A kormányzatoknak haladéktalanul el kell kezdeniük azon dolgozni, hogy kivédjék a hat, mondhatni egyetemes érvénnyel, egy időben támadó, világmegváltoztató mozgatóerő hatásait. A mozgatóerők befolyásának kiegyenlítéséhez – az adott nemzet törekvéseinek és korlátainak megfelelően – minden kormányzatnak és minden társadalomnak célravezető stratégiákat kell kidolgoznia.

• Kiértékeli és fejleszti a mozgatóerőket célzó

lépéseket, méghozzá olyan ütemben, hogy az új kezdeményezéseknek lehetőségük legyen a sikeres megvalósulásra. • Igyekszik a fölülről lefelé és az alulról felfelé

irányuló fejlesztést ötvözni, és az együttműködés állandó fenntartásával a problémákra és elképezelésekre megoldásokat keres. • Kiválasztott területeken szabványokat alkot

és trendeket mozdít elő. • Bebizonyítja, hogy felelősen viselkedik,

A hatékony kormányzat működése 2020-ban Zárásképpen feltehetjük az egyszerű kérdést: „Honnan fogjuk tudni, hogy a kormányzatok megtették-e a szükséges intézkedéseket a mozgatóerők és a köz által adott válasz következményeinek kezelésére?” Véleményünk szerint a jövő sikeres kormányzatának a következő ismérvei lesznek:

miközben mások személyes felelősségét is megköveteli.12 Bizonytalan, fenyegetettségekkel és lehetőségekkel teli világban élünk, ahol igen erős mozgatóerők befolyásolják a kormányzatok működését. Nincs második esélyünk arra, hogy e mozgatóerőket megfelelően kezeljük – a helyes stratégiát a köztisztviselőknek, választóiknak és szövetségeseiknek elsőre el kell találniuk. A legnagyobb reménnyel a folytonos együttműködés hatékony folyamata kecsegtet, amelyben a társadalom jelentős szektorai is szerephez jutnak. Szembe kell nézni tehát a tényekkel, el kell dönteni, mi a teendő, és cselekedni kell – most.

• Három alapvető küldetést tart szem előtt:

gazdasági jólét, karbantartott környezet, biztonságos világ9 • Átlátható módszerek révén működik együtt,

melyekkel elnyeri és megtartja a közbizalmat, és megteremti a legjobb gyakorlatokat és együttműködési alternatívákat10 • Példamutatással vezet, ezzel befolyást

szerez, és azt meg is tartja, miközben a társadalomban a szükséges változásokat elmozdítja.

13


Az IBM Institute for Business Value tanulmányával kapcsolatban további információkért forduljon hozzánk: [email protected]. Kutatásaink teljes listáját az alábbi honlapon találja: ibm.com/iibv

A szerzők

Közreműködők

James W. Cortada az IBM Institute for Business Value tagja, csoportokat vezet, amelyek azt kutatják, hogy a kormányzatoknak világszerte milyen kulcsfontosságú problémákkal kell szembenézniük. Több mint 100 cikket és 40 könyvet írt, főleg a technológia szerepéről és a technikai menedzsmentről. Cortada úr az elmúlt három évtizedben behatóan tanulmányozta a közszférát, és több mint 30 éve dolgozik az IBMnél. Elérhetősége: [email protected]. com.

Hálával tartozunk számtalan kollégánknak és a köztisztviselőknek, akik a világ minden tájáról különféle módokon segítették munkánkat. Külön köszönetet mondunk az alábbiaknak, akik a feléjük támasztott elvárásokat messze túlszárnyalva segítettek bennünket.

Sietze Dijkstra az IBM Global Business Services globális ipari vezetője. Szerteágazó tapasztalatai vannak kormányzatátalakítási projektekben és innovatív megoldásokban, amelyek az állampolgárok számára közvetítenek értéket. Elérhetősége: [email protected]. Gerry M. Mooney a Global Government and Education vezető menedzsere, a két üzleti csoportban ő felel az ügyfelek kívánságainak kiértékeléséért, az IBM stratégiájának megfogalmazásáért, a beruházási területek kiválasztásáért, a marketingprogramok készítéséért, és világszinten az IBM forrásfejlesztésének igazgatásáért. Gerry Mooney a Yale egyetemen szerezte diplomáját, a Georgetownon könyvelői képesítést, a Mount Saint Mary’s College-ban pedig filozófiai BA fokozatot szerzett. Elérhetősége: [email protected]. Todd Ramsey szövetségi szintű ügyvezető igazgató az IBM-nél. Ramsey úr több mint 30 éve dolgozik az IBM-nél az Egyesült Államok és a globalizmus kormányzati szakértőjeként. Üzleti konferenciákon gyakran tart előadásokat, és ő a szezője az On Demand Government, Continuing the e-government Journey (Az igényekre reagáló kormányzat: tovább az e-kormányzat útján) c. munkának. Interjúkat készítettek vele a következő üzleti témájú kiadványok: Washington Post, Government Computer News, Government Technology, Federal Computer Week, Washington Technology és a New York Times. Elérhetősége: [email protected].

14


Jonathan Breul, IBM Global Business Services, Igazgató, IBM Center for the Business of Government Curtis C. Clark, IBM Sales and Distribution, Business Development Executive Jia Ning Ma, IBM Global Technology Services China, Értékesítési igazgató Albert Morales, IBM Global Business Services, Főigazgató, Public Sector Federal Industry Jatinder S. Pannu, IBM Software Group, IBM Vezető mérnök Madhav R. Ragam, IBM Sales and Distribution, Értékesítési szakértő, Singapore, Public Sector Jeffrey Rhoda, IBM Asia Pacific, Alelnök, Public Sector Bradley L. Westpfahl, IBM Government Sales and Distribution, Igazgató, Government Operations

Az IBM Global Business Services

4

Az IBM Global Business Services több mint 160 országban dolgozó üzleti szakértőivel alapos üzleti és ipari szakértelmet kínál 17 különböző iparágban, innovációinak köszönhetően gyorsan azonosít, hoz létre és szolgáltat értékeket. A lehető legteljesebb mértékig hasznosítjuk az IBM által nyújtott lehetőségeket annak érdekében, hogy tanácsaink nyomán ügyfeleink olyan megoldásokat léptethessenek életbe, amelyek messze ható érvényűek, és fenntartható eredményt hoznak.

Ázsiai Fejlesztési Bank, “Introduction of China E-Port.” (A China E-Port bevezetése) 2007. május. http://www.adb. org/Documents/ Events/2007/Customs-Automation/Presentation-E-Port.pdf. Utolsó megnyitás: 2008. március 19.

5

“Service Canada Annual Report 2005-06.” (A Service Canada éves jelentése, 2005-2006) Service Canada. http://www.servicecanada. gc.ca/en/about/reports/ar_0506/pdf/ar_ 0506.pdf. Utolsó megnyitás: 2008. március 19.

6

Stier, Max. “Are You Experienced? How Boomers Can Help Our Government Meet Its Talent Needs.” (Vannak Önnek tapasztalatai? Hogyan képesek a demográfiai robbanás idején születettek segíteni kormányzatunkat, hogy kielégítsék tehetség iránti igényeiket?) Partnership for Public Service, New York. http://www.ourpublic-service.org/OPS/ publications/download. php?id=89. Utolsó megnyitás: 2008. március 19.

7

Cortada, James W., Ashish M. Gupta és Marc Le Noir. “How nations thrive in the Information Age: Leveraging information and communications technologies for national economic development.” (Hogyan növekednek a nemzetek az információs társadalomban: az információ és a kommunikációs technológiák megsokszorozása a nemzetgazdasági fejlődés érdekében) IBM Institute for Business Value, 2007. február http://www.935.ibm.com/services/us/ index.wss/ ibvstudy/gbsa1026851?cntxt=a1 000055.

8

The Wireless Internet Institute, ed. The Promise of Broadband Wireless Communities, page 26. (A vezeték nélküli szélessávú közösségek ígérete, 26. oldal) ENSZ ICT Task Force and the Wireless Internet Institute. Boston, Massachusetts. 2005.

Hivatkozások 1

2

3

15

“Population and Social Conditions Data.” (Adatok a populációról és társadalmi feltétekről) Eurostat. http://epp. eurostat.ec. europa.eu/portal/page?_pageid=0,1136184, 0_45572595&_dad=portal&schema=PORTAL. Utolsó megnyitás: 2008. március 19; “United Nations World Population Prospects: The 2006 Population Revision Database.” (A világ lakosságának kilátásai: a 2006-os populációfelülvizsgálat adatbázisa, Egyesült Nemzetek Szervezete. http://esa.un.org/unpp/index.asp? panel=2 Utolsó megnyitás: 2008. március 19.; “OECD Economic Outlook No. 82, December 2007” (OECD gazdasági előrejelzés, 2007. december), Organisation for Economic Cooperation and Development (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet). http://www.oecd.org/document/18/0,2340, de_2649_201185_20347538_1_1_1_1,00. html. Utolsó megnyitás: 2008. március 19. “Facts about the Evaluation of the Stockholm Trial.” (A stockholmi kísérlet értékelésének tényei) Stockholmsförsöket. 2006. szeptember. http://stockholmsforsoket.episerverhotell. net/upload/Hushall_eng.pdf. Utolsó megnyitás: 2008. március 19. “Expanding the Innovation Horizon: The Global CEO Study 2006.” (Az innovációs horizont kiterjesztése: Globális vezetői értékelés, 2006) IBM Corporation. http://www.ibm.com/bcs/ ceostudy. Utolsó megnyitás: 2008. március 19.


16

9

Dirks, Susanne, Dr. Mary Keeling és Ronan Lyons. “Economic development in a Rubik’s Cube world: How to turn global trends into local prosperity.” (Gazdasági fejlődés egy Rubikkocka-világban: Hogyan fordítsuk a globális trendeket helyi fellendülésbe?) IBM Institute for Business Value, 2008. január. http://www-935.ibm. com/services/us/index.wss/ibvstudy/gbs/ a1029246?cntxt=a1000401.

10

Cortada, James W., Ashish M. Gupta és Marc Le Noir. “How nations thrive in the Information Age: Leveraging information and communications technologies for national economic development.” (Hogyan növekednek a nemzetek az információs társadalomban: az információ és a kommunikációs technológiák megsokszorozása a nemzetgazdasági fejlődés érdekében) IBM Institute for Business Value, 2007. február. http:// www-935.ibm. com/services/us/index.wss/ ibvstudy/gbs/ a1026851?cntxt=a1000055.

11

Cortada, James W., Molly Harmon és Lisa Yarbrough. “Identifying what should be changed: How public officials and military leaders can choose wisely.” ( A változásra érett dolgok azonosítása: Hogyan választhatnak bölcsen a köztisztviselők és a katonai vezetők?) IBM Institute for Business Value, 2007. július. http://www-935.ibm. com/services/us/index.wss/ibvstudy/gbs/ a1028558?cntxt=a1000055.

12

Dijkstra, Seitze and Marc Le Noir. “The Big Lie About Transparency: How to Implement Performance Management in Government Successfully.” ( A nagy füllentés az átláthatóságról: hogyan lehet a teljesítményirányítást sikeresen megvalóstnai a kormányzatokban?) IBM Institute for Business Value, 2004. október. http://www-03.ibm.com/ industries/government/doc/content/resource/ thought/1263011109.html.


© Copyright IBM Corporation 2008 IBM Global Services Route 100 Somers, NY 10589 U.S.A. Produced in the United States of America 04-08 All Rights Reserved IBM and the IBM logo are trademarks or registered trademarks of International Business Machines Corporation in the United States, other countries, or both. Other company, product and service names may be trademarks or service marks of others. References in this publication to IBM products and services do not imply that IBM intends to make them available in all countries in which IBM operates.

GBE03045-USEN-00

A kormányzat 2020-ban a folyamatos együttműködés parancsa

Recommend Documents