A Kárpátok Eurorégió Stratégiája 2020

A Kárpátok Eurorégió Stratégiája 2020

Kárpátok Eurorégió 2015

A Kárpátok Eurorégió Stratégiája 2020 Kiadja: Kárpátok Eurorégióért Regionális Fejlesztési Közhasznú Egyesület Szerzők: Vladimír Benč, Adina Dumitru, Geszterédi Andrea, Kézy Béla, Gabriel Kiss, Tetyana Kulyk, Oleh Luksha, Komádi Mónika, Majorné László Brigitta, Mária Naďová, Nataliya Nosa-Pylypenko, Carmen Olah, Vadym Pylypenko, Oksana Stankiewicz-Volosianchuk Helyzetfeltárás szerzői: Martin Angelovič, Branislav Cibík, Oksana Fentsyk, Ivan Gevtci, Tibor Ičo, Vadym Pylypenko, Sergii Savarin, Katarína Sirá, Kateryna Stankiewicz-Koval Ellenőrzés: Alexander Duleba, Jozef Šuľak, Bogdan Lazar Külön köszönet: Martín Guillermo Ramíreznek, az Európai Határ Régiók Szövetsége (AEBR) főtitkárának, Seszták Oszkárnak, a megyei közgyűlés elnökének, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Önkormányzat, mint Vezető Partner képviselőjének, Dr. Karakó Lászlónak, a Kárpátok Eurorégióért Regionális Fejlesztési Közhasznú Egyesület elnökének.

© Kárpátok Eurorégió & a Szerzők

ISBN: 978-963-12-4678-0

Nyomdai előkészítés: Talpas Design Studió, Nyíregyháza Nyomdai munkálatok: Pime Rate Kft., Budapest A kiadvány a Feliciter Kiadó (Nyíregyháza) gondozásában jelent meg.


Projekt

Finanszírozás forrása

Tevékenység(ek) helyszíne

A határrégiók fenntartható fejlesztése a Kárpátok Eurorégió hatékony működtetésével Magyarország-Szlovákia- Románia-Ukrajna Határokon Átnyúló Együtt működési Program (HUSKROUA Program) 2007-2013 4. Prioritás: Emberek közötti (people-to-people) együttműködés 4.1 Intézkedés: Intézményi együttműködés 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Kárpátalja régió (Ukrajna) Ivano-Frankovszki régió (Ukrajna) Szabolcs-Szatmár-Bereg régió (Magyarország) Eperjes régió (Szlovákia) Kassa régió (Szlovákia) Máramaros régió (Románia) Szatmár régió (Románia)

Pályázó:

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat, Magyarország

Tevékenységek időtartama:

2013. december 24. – 2015. december 25.

Partnerek

1. Kárpátok Eurorégióért Regionális Fejlesztési Közhasznú Egyesület, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye, Magyarország 2. Kárpátok Eurorégió Szlovákia, Kassa régió, Szlovákia 3. Kárpátok Eurorégió Románia, Máramaros régió, Románia 4. Területfejlesztési Intézmények Nemzetközi Szövetsége “IARDI”, Kárpátalja régió, Ukrajna 5. „Üzleti Kezdeményezések” Központ, Ivano-Frankovszki régió, Ukrajna

Társult partnerek

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Európai Határ Régiók Szövetsége Ivano-Frankovszki Megyei Tanács Kárpátalja Megyei Tanács Csernovci Regionális Megyei Tanács Máramaros Megyei Tanács Szatmár Megyei Tanács EuroClip Közalapítvány, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

3


Átfogó cél: A határokon átnyúló együttműködés hatékonyságának és kiszámíthatóságának javítása, valamint a határmenti területek fenntartható fejlődésének biztosítása a kiterjedt és hosszú távú határmenti együttműködés hatékony eszközrendszerének kialakításával. Konkrét célok: Célok

4

1. A Kárpátok Eurorégió határokon átnyúló együttműködésben betöltött szerepének megerősítése az Eurorégiós fejlesztés új megközelítésével; 2. Hatékony döntéshozatali folyamatok bevezetése a határmenti régiókban a meglévő eszközök alkalmazásával és újak bevezetésével, a fenntartható fejlődés figyelembevételével. 3. Az együttműködés új szintjeinek kialakítása a hatóságok, önkormányzatok, civil szervezetek és egyéb szereplők között.

Célcsoportok

• helyi/regionális hatóságok és önkormányzatok, és ezek szövetségei, • különféle jogi/szervezeti formában működő fejlesztési szervezetek (regionális fejlesztési ügynökségek, helyi fejlesztési ügynökségek, stb.) • civil szervezetek és intézmények, kiemeltek azok, amelyek a határokon átnyúló együttműködés elősegítésén tevékenykednek • a célterületen tevékenykedő nemzetközi szervezetek

Végső kedvezményezettek

A határmenti régiók helyi lakossága, hatóságok, önkormányzatok, regionális intézmények, közösségi szolgáltatást nyújtó szervezetek és intézmények a határmenti régióban, szakértő szervezetek, civil szervezetek.

Várható eredmények

1. A Kárpátok Eurorégió hatékony működési modellje, amely Szlovákia, Magyarország, Románia és Ukrajna nemzeti szerveinek egyetértésével kerül kialakításra. 2. Fenntartott partnerség és rendszeres információcsere a határmenti régiók hatóságai, önkormányzatai, civil szervezetei és szakértői csoportjai között. 3. Kialakított határokon átnyúló kezdeményezések, amelyek a fenntartható fejlődés tekintetében stratégiai jelentőségűek a határokon átnyúló együttműködésekhez (infrastrukturális projektek)

Fő tevékenységek

• Nemzeti és nemzetközi szakértői csoportok kialakítása a határokon átnyúló fejlesztések prioritásaival összhangban; Új megközelítések meghatározása a Kárpátok Eurorégió fejlesztéséért, javaslatok és akcióterv kidolgozása. • Stratégiai jelentőségű kezdeményezések és javaslatok kialakítása a határokon átnyúló fejlesztés prioritásainak körén belül, képzések a befektetési projektek fejlesztésében érdekelt fontos felek számára, workshop-ok, kerekasztal megbeszélések és konferenciák.

Tartalomjegyzék ANGOL NYELVŰ RÖVIDÍTÉSEK JELENTÉSE . ............................................................................. 7 FŐTITKÁRI KÖSZÖNTŐ . ............................................................................................................. 10 ÁBRAJEGYZÉK ............................................................................................................................. 11 BEVEZETŐ .............................................................................................................................. 13 1 A KÁRPÁTOK EURORÉGIÓ .............................................................................................. 17 2 A KÁRPÁTOK EURORÉGIÓ 2020 STRATÉGIA VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓJA ................. 2.1 A dokumentumról . ......................................................................................................... 2.2 Kihívások és lehetőségek ................................................................................................. 2.3 Stratégiai alternatívák . .................................................................................................. 2.4 Prioritások, célok és intézkedések ................................................................................. 2.5 Megvalósítási menetrend ...............................................................................................

21 21 21 23 24 27

3 ELEMZŐ RÉSZ .................................................................................................................. 29 3.1 A Kárpátok Eurorégió összehasonlító elemzése ........................................................... 29 3.2 SWOT elemzés .................................................................................................................. 40 3.3 A Kárpátok Eurorégió előtt álló kihívások és lehetőségek .......................................... 55 3.3.1 Kihívások .............................................................................................................. 55 3.3.2 Adottságok és lehetőségek ................................................................................... 58 4. A KÁRPÁTOK EURORÉGIÓ JÖVŐJE ................................................................................ 4.1 Kárpátok Eurorégió – stratégiai alternatívák . ............................................................. 4.1.1 Bevezető................................................................................................................ 4.1.2 Az alternatívák részletes leírása............................................................................ 4.1.3 Az alternatívák összefoglaló összehasonlító táblázata . ....................................... 4.1.3 Az alternatívák többtényezős elemzése................................................................. 4.1.4 A legfontosabb következtetések bemutatása ....................................................... 4.2 Hosszú távú jövőkép . ......................................................................................................

61 61 61 63 77 80 84 86

5. A STRATÉGIA PRIORITÁSAI ÉS CÉLJAI . ......................................................................... 5.1 Általános koncepció......................................................................................................... 5.2 Prioritások és intézkedések összefoglalása .................................................................. 5.2.1. 1. prioritás: Kárpátok Eurorégió: nyüzsgő, aktív, versenyképes gazdaság és vonzó befektetési hely ...................................................................... 5.2.2. 2. prioritás: Tiszta és környezetbarát Kárpátok Eurorégió . ..................................

89 89 90 90 91 5


5.3.3. 3. prioritás: Jól kapcsolódó Kárpátok Eurorégió ................................................... 5.4. 4. prioritás: Innovatív, tanult és magasan képzett Kárpátok Eurorégió ..................... 5.5. 5. prioritás: Természeti örökség, helyi kultúra és történelem .................................... 5.6. 6. prioritás: CBC közösségfejlesztés, egészségügyi, foglalkoztatási és társadalmi fejlesztés a KE területén..................................................................................................

93 94 94 95

6. Megvalósítási menetrend ................................................................................................ 97 6.1 Akcióterv . ........................................................................................................................ 97 6.1.1 Intézmények és eljárások . .................................................................................... 97 6.1.2 Célcsoportok ......................................................................................................... 98 6.1.3 Eszközrendszer . .................................................................................................... 99 6.1.4 Indikátorok............................................................................................................ 115 6.1.5 Projekt kiválasztási kritériumok............................................................................. 119 6.1.6 Kommunikációs és nyilvánossági terv................................................................... 120 6.2 A pénzügyi lehetőségek áttekintése................................................................................. 121 6.2.1 Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz Határokon Átnyúló Együttműködésre Program 2014–2020....................... 121 6.2.2 CBC Program Lengyelország – Belorusszia – Ukrajna 2014–2020......................... 123 6.2.3 CBC program Lengyelország – Szlovákia 2014–2020 (Interreg V A)...................... 124 6.2.4 Interreg V-A Szlovákia – Magyarország Program ................................................. 126 6.2.5 Interreg V-A Románia – Magyarország Program.................................................. 127 6.2.6 Közös Cselekvési Program Románia – Ukrajna 2014–2020................................... 128 6.2.7 Egyéb programok.................................................................................................. 132 6.3 Monitoring és értékelés ................................................................................................. 135 6.4 A Stratégia terjesztése .................................................................................................... 136 7. Elektronikus mellékletek.................................................................................................. 138 8. Irodalomjegyzék ............................................................................................................... 139

6


Angol nyelvű rövidítések jelentése Angol röv. AA AEBR AM ATO BCP BEI CB CBC programme CE CIDA CDH/DH DCFTA EE EEC EIB EGTC EMS EN(P)I ERDF ESPON ETC EU EU28 EU2020 FDI GDP GHG HU IA CE IC

Magyar röv.

CBC program KE

EGK

ERFA

EU28 EU2020 GDP HU IA CE

Jelentés Társulási Megállapodás Európai Határmenti Régiók Szövetsége Számtani átlag Terroristaellenes fellépés Határátkelőhely Kiindulási Kibocsátás Jegyzék Határokon átnyúló Határokon átnyúló együttműködési program Kárpátok Eurorégió Kanadai Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség Központi kerületi kórház / vidéki kórház Mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség Energiahatékonyság Európai Gazdasági Közösség Európai Befektetési Bank Európai területi együttműködési csoportosulás Energia menedzsment rendszer Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz Európai Regionális Fejlesztési Alap Európai Területi Tervezési Megfigyelő Hálózat Európai Területi Együttműködés Európai Unió Az Európai Unió 28 tagállama 2010. március 3-án az Európai Bizottság által javasolt 10 évre szóló stratégia az Európai Unió gazdasági fejlődéséért Külföldi közvetlen tőkebefektetés Bruttó nemzeti termék Üvegházhatású gáz Magyarország Kárpátok Eurorégióért Regionális Fejlesztési Közhasznú Egyesület Városok közötti

7


ICT IDPs INSSE

IKT

INTERREG

INTERREG

IP IP IPA IPCC ISCED KSH LBT MCA MEV NATO NGO NUTS OECD P2P PA

KSH

NATO NGO NUTS OECD

PHARE

PHARE

PISA PL PM10 PPS PR PV RDA RES RO RRT RTDI(R&D, RTD) SD SEAP SK/SR SME

PISA PL PM10

8

RFÜ RO KTI

SK/SR KKV

információs és kommunikációs technológiák Országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek Országos Statisztikai Intézet (Románia) Az Európai Regionális Fejlesztési Alapból finanszírozott, a transznacionális együttműködésre irányuló alap Befektetési prioritás Ipari park Előcsatlakozási Támogatási Eszköz Éghajlatváltozással Foglalkozó Kormányközi Munkacsoport Oktatás Nemzetközi Osztályozási Rendszere Központi Statisztikai Hivatal, Magyarország Helyi határforgalom Többtényezős elemzés Többszöri belépésre jogosító vízum NATO, Észak-atlanti Szerződés nem kormányzati szervezet Statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet emberek közötti Prioritási tengely Közép- és kelet-Európai Országok Gazdasági Támogatási Programja Nemzetközi Tanulói Teljesítményértékelő Program Lengyelország Legfeljebb 10 mikrométer méretű részecske Vásárlóerő egység közösségi kapcsolatok fotovoltaikus Regionális Fejlesztési Ügynökség Megújuló energiaforrások Románia Vasúti terminál Kutatás, technológiai fejlesztés és innováció szórás Fenntartható Energiával Kapcsolatos Cselekvési Terv Szlovákia Kis- és közepes méretű vállalkozás


SWOT TAROM TEN-T TO toe ToR UA

SWOT TAROM TEN-T

UNESCO

UNESCO

UNESCO WHC

UA

/CLT/

Erősségek, gyengeségek, lehetőségek, veszélyek Román Légitársaság Transzeurópai Közlekedési Hálózatok Tematikus célkitűzés Tonna kőolaj egyenérték Feladat-meghatározás Ukrajna Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete UNESCO Világörökségi Központ

V4 countries

V4 országok

VAT

ÁFA

A Visegrádi négyek: Lengyelország, Cseh Köztársaság, Szlovákia, Magyarország Általános forgalmi adó

9

Főtitkári köszöntő A Kárpátok Eurorégió stratégia előkészítésében, kidolgozásában és pontosításában való részvétel az Európai Határ Régiók Szövetsége (AEBR) számára nagy élmény és tapasztalat volt. Nyomon követhettük a magyar, román, szlovák és ukrán partnerek által megvalósított nagyon erős és őszinte együttműködést, melynek célja az eurorégió történelmének elemzése a megalakulásától, a jelenre és a közeljövőre tekintettel. A lehetséges eltérések szisztematikus felülvizsgálata, egy tanulmány a különböző akadályokról, melyek hatással vannak az eurorégióra, és egy sor javaslat különböző forgatókönyvekről vezetett el a megvalósítható stratégia meghatározásához úgy, hogy adott az alábbi két fő tényező: az összes érdekelt fél (nemzeti, regionális és helyi önkormányzatok, a civil társadalom, az egyetemek, a magánszektor) széles körű részvétele és a politikai akarat a megfelelő döntéshozatali szinteken. Az új Kárpátok Eurorégiónak egy befogadó együttműködési gyakorlatnak kellene lennie a legkülönböző partnerek között, célkitűzéseit fejleszteni egy merőben más környezetben, mint az indulásakor, azzal a céllal, hogy a határokon átnyúló együttműködést elősegítse ebben a hatalmas térségben. Manapság rengeteg kürölmény szemben áll azokkal a célokkal, amiket több mint húsz évvel ezelőtt tűztek ki. A nemzeti hangok újbóli erősödése sok országban, az európai projekt számos bírálata, új konfliktusok megjelenése, csakúgy mint a menekültválság mind-mind hatással lehet a nemzeti határokon átnyúló együttműködési kezdeményezések eredményességére, nem csak az Európai Unión kívül, hanem az Unió belső határain belül is. Emiatt sokkal fontosabb, mint valaha, hogy az európai határokon átnyúló partnerségek készek reagálni az új kihívásokra új, innovatív és megvalósítható intézkedéseket javasolva összehangolt módon, figyelembe véve a társadalom minden rétegét minden résztvevő régióban, a stratégiák célkitűzéseinek érvényesítését a nemzeti programokban, és a fő európai célokkal történő összekapcsolását. Ebben a folyamatban, ami nem lesz könnyű, a Kárpátok Eurorégió számít az Európai Határ Régiók Szövetsége aktív támogatására és együttműködésére. Kívánom, hogy sokáig éljen a határokon átnyúló együttműködés európai támogatása! És hosszú életet, fennmaradást a Kárpátok Eurorégiónak! Martín Guillermo Ramírez az Európai Határ Régiók Szövetsége (AEBR) főtitkára


Ábrajegyzék 1. ÁBRA

– A KÁRPÁTOK EURORÉGIÓ TERÜLETE ....................................................................................

17

2. ÁBRA

– ELÉRHETŐSÉGEK . .................................................................................................................

19

3. ÁBRA

– A PARTNERORSZÁGOK TERÜLETE (2013) .............................................................................

29

4. ÁBRA

– A PARTNERORSZÁGOK LAKOSSÁGA (2013) ..........................................................................

29

5. ÁBRA

– A PARTNER ORSZÁGOK FONTOSABB DEMOGRÁFIAI ÉS

URBANIZÁCIÓS ADATAI (2013)..............................................................................................

30

6. ÁBRA

– A NÉPESSÉG KORCSOPORTONKÉNTI ELOSZLÁSA (2013) ......................................................

31

7. ÁBRA

– SZÜLETÉSKOR VÁRHATÓ ÉLETTARTAM (2013) ......................................................................

32

8. ÁBRA

– A MINDENKORI PIACI ÁRAKON SZÁMÍTOTT

9. ÁBRA

BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) (2013) . ................................................................................

32

– A MEGYÉK RÉSZESEDÉSE AZ ORSZÁGOS ADATOKBÓL (2013) ...............................................

33

10. ÁBRA – AKTÍV VÁLLALKOZÁSOK SZÁMA ÉS EZER FŐRE JUTÓ

VÁLLALKOZÁSOK SZÁMA (2013)* .........................................................................................

34

11. ÁBRA – MUNKAERŐPIACI INDIKÁTOROK (2013) ...............................................................................

34

12. ÁBRA – FŐUTAK ÉS HATÁRÁTKELŐHELYEK A KÁRPÁTOK EURORÉGIÓBAN . .......................................

35

13. ÁBRA – A KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA INDIKÁTORAI (2013, KM) . .............................................

36

14. ÁBRA – NATURA 2000 TERÜLETEK (2015) . .......................................................................................

37

15. ÁBRA – A KÁRPÁTOK EURORÉGIÓ IDEGENFORGALMÁNAK LEGFONTOSABB

JELZŐSZÁMAI (2013).............................................................................................................

38

16. ÁBRA – A HATÁRÁTKELŐHELYEK SZÁMA ...........................................................................................

39

17. ÁBRA – A LEHETSÉGES ALTERNATÍVÁK ÁTTEKINTÉSE ........................................................................

62

18. ÁBRA – A KRITÉRIUMOK PÁRONKÉNT TÖRTÉNŐ ÖSSZEHASONLÍTÁSA . ...........................................

80

19. ÁBRA – AZ ALTERNATÍVÁK PÁRONKÉNT TÖRTÉNŐ ÖSSZEHASONLÍTÁSA

A KRITÉRIUMOK SZERINT......................................................................................................

81

20. ÁBRA – DÖNTÉSI TÁBLÁZAT, A TÖBBTÉNYEZŐS ELEMZÉS EREDMÉNYEI ...........................................

83

21. ÁBRA – A JAVASOLT ALTERNATÍVÁK .................................................................................................. 85

11

A Kárpátok Eurorégió Stratégiája 2020 22. ÁBRA – MAGYARORSZÁG–SZLOVÁKIA–ROMÁNIA–UKRAJNA ENI

HATÁROKON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSRE PROGRAM TEMATIKUS

CÉLKITŰZÉSEINEK ÁTTEKINTÉSE ........................................................................................... 121

23. ÁBRA – A CBC PROGRAM LENGYELORSZÁG–SZLOVÁKIA 2014-2020 PRIORITÁSAINAK

ÁTTEKINTÉSE......................................................................................................................... 126

24. ÁBRA – A PRIORITÁSI TENGELYEK ÁTTEKINTÉSE – INTERREG V-A

SZLOVÁKIA-MAGYARORSZÁG PROGRAM.............................................................................. 127

25. ÁBRA – A PRIORITÁSI TENGELYEK ÁTTEKINTÉSE – INTERREG V-A

ROMÁNIA–MAGYARORSZÁG................................................................................................. 128

26. ÁBRA – A PRIORITÁSI TENGELYEK ÁTTEKINTÉSE – KÖZÖS CSELEKVÉSI PROGRAM

ROMÁNIA-UKRAJNA 2014–2020........................................................................................... 129

27. ÁBRA – A PROJEKTMEGVALÓSÍTÁS NYOMONKÖVETÉSÉRE SZOLGÁLÓ TÁBLÁZAT............................. 135

12


Bevezető A Kárpátok Eurorégió Stratégia 2020 dokumentum megírásának az volt a célja, hogy a Kárpátok Eurorégióban egy új kezdeményezésként „hajtóerőt” adjon a határokon átnyúló együttműködésnek. Egyértelműen ki lehet jelenteni, hogy a Kárpátok Eurorégió (KE) együttműködés 2004-et követően elvesztette valós lendületét. A Kárpátok Eurorégióban működő legtöbb intézmény, a szakemberek és az itt élő lakosság úgy gondolja, hogy 1993 és 2004 közé esett a KE legsikeresebb időszaka. A KE geopolitikai és nemzetközi küldetéssel rendelkezett, de különösen a Visegrádi Négyek (V4) EU-csatlakozása után az együttműködés intenzitása megváltozott. Ennek közvetlen oka lehet egyrészt a térség politikai és gazdasági környezetének megváltozása, másrészt az, hogy az Európai Unión belüli együttműködések más eljárások és megközelítések szerint működnek, így a Kárpátok Eurorégió szerepe már nem ugyanaz, mint a kezdetekkor volt. Bár a KE kaphat további forrásokat a részt vevő országok EU-tagságából fakadóan és néhány (CBC) határokon átnyúló együttműködési programból pl. Ukrajnával, de a szervezet elvesztette nemzetközi fontosságát és politikai jelentőségét. Ugyanakkor, a schengeni határ létrehozásával a CBC működése Ukrajnával problémássá vált az áruk, a szolgáltatások és az emberek határon át történő mozgása miatt, és így problémák jelentkeztek a KE-n belül a határokon átnyúló együttműködésben. Azonban még ennél is fontosabb problémát a KE belül a CBC-nek az okozta, hogy a résztvevő államok közigazgatási rendszere eltérő, ezáltal a regionális hatóságok különböző kompetenciákkal rendelkeznek. Egyértelmű, hogy a KE elérte az eredeti célját, azaz létrehozott egy platformot az öt ország regionális és helyi hatóságai közötti rendszeres kommunikációhoz, azonban ezt nem tudta kellően kibővíteni az alacsonyabb szinteken történő CBC együttműködéssel, azaz például az NGO-k és a kkv-k közötti fenntartható hálózatok megteremtésével CBC szinten. Kárpátok Eurorégiónak csak akkor van esélye a túlélésre, és csak akkor válhat hatékonnyá, ha komolyan és nagy körültekintéssel felülvizsgálja jövőképét, a misszióját és stratégiai céljait. Egy új stratégia létrehozása, amely egy kommunikációs és a marketing stratégiát is magában foglal, nélkülözhetetlen a tevékenységek folytatása érdekében. A KE közös stratégiájának létrehozása – mint bármely más Eurorégióban – a CBC sikeres fejlesztésének alapfeltétele. A KE-ben érdekelteknek egyértelműen kell tudniuk, hogy milyen célokat akarnak elérni. A KE „újjászületésének” maga Ukrajna adhat lendületet. Ukrajna több szempontból is kiemelt figyelmet érdemel: • Az EU-Ukrajna Társulási Megállapodás (AA) politikai fejezeteinek 2014. március 21-i EU-csúcson történt aláírása EU-Ukrajna vonatkozásában új stratégiai fejlesztési lendületet adott. Az EU-Ukrajna Társulási Megállapodás végrehajtása, beleértve a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi övezetet (DCFTA), jóllehet nem jár a végső cél, azaz Ukrajna EU-csatlakozásával, bár lehetőséget teremt a fenntartható gazdasági fejlődésre és jólétre Ukrajna összes régiójában, 13


valamint a szomszédos országokban. A DCFTA, amely előzetesen 2016. január 1-től lép érvénybe, Ukrajna kereskedelmi kapcsolatainak korszerűsítésére és gazdasági fejlődésére nyújt keretet a piacok megnyitásával, a vámtarifák és kvóták fokozatos megszüntetése, valamint különböző kereskedelemmel kapcsolatos ágazatokban a normák és szabályok kiterjedt jogharmonizációja révén. Ez megteremti a feltételeket az ukrán gazdaság kulcsfontosságú ágazatainak az EU szabványokhoz való igazítására és lehetőséget teremt a szomszédos országokkal a kereskedelem és beruházások erősítésére. • Krím Oroszország általi annektálása, a Donbassi és a Donyecki konfliktus sürgős segítséget igényelt az EU-tól számos területen, a humanitárius segélyen és az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyekkel való törődésen (IDP) túl, egészen az együttműködés biztonsági dimenziójáig. A konfliktus fokozódása számos kockázatot hordoz az EU számára (pl. növekvő migráció, energiabiztonsági veszélyek, stb.). • A jelenlegi migrációs válság az EU-ban megmutatta annak a szükségességét, hogy erősíteni kell az együttműködést a schengeni határok védelmében, az embercsempészet ellen, a migrációhoz kapcsolódó szervezett bűnözés elleni küzdelemben, valamint egyéb kihívások esetében. Nagy szükség van a megerősített együttműködésre az EU szomszédjaival, így Ukrajnával. A KE jelentős szerepet játszhat e kérdések kezelésében. Először is, közvetítő szerepet játszhat az EU és Ukrajna között, másrészt a közvetlen kezdeményezője és egyidejűleg kedvezményezettje lehet az EU és Ukrajna által meghozandó intézkedéseknek (pl. logisztikai csomóponttá alakul az áruszállításhoz), és végül, de nem utolsósorban, a KE átadhatja számos fejlesztési területhez kapcsolódó know-how-ját, ideértve EU-csatlakozás tapasztalatait, az ukrán érdekelteknek, többek között az Ukrajnában kialakuló Eurorégiókról. A KE alapítói által 1993-ban megfogalmazott fő célokat nem szükséges lényegesen megváltoztatni: „az itt élő emberek életminőségének javítása, a béke megőrzése, a határmenti területeken élő lakosság közötti jó kapcsolatok kialakítása, a határok elválasztó szerepének csökkentése; és a határok átjárhatóságának biztosítása”. A KE valamennyi tagrégiója még mindig számos közös problémával szembesül: társadalmi és gazdasági elmaradottság, beleértve a magas munkanélküliséget, a tanult fiatalok elköltözése a régióból régión kívüli vonzó központokba, a növekvő regionális egyenlőtlenségek, a globális kihívások, mint például a migráció, stb.. Ezen felül, figyelembe véve az EU fokozott integrációs érdekeit Ukrajnában, egy új tér nyílik a legtöbb szereplő számára, és a Kárpátok-Eurorégió kihasználhatja helyzetét és megmaradt hírnevét a jó ügy érdekében. A közös problémáknak egyesítenie kell minket, és közös megoldásokat kell alkalmaznunk. És e stratégia javasol néhányat ... A Kárpátok Eurorégió Stratégia 2020 egy alapvető, kulcsfontosságú középtávú stratégiai dokumentum, amely a KE területének gazdasági, környezeti és társadalmi fejlettségének elemzésén alapul, a jelenlegi helyzet elemzésére, a térség lakosainak, vállalkozásainak, érdekelt csoportjainak és egyéb szervezeteknek az egyedi igényeire épít, és így fogalmazza meg a KE fejlődésének jövőképét. 14


Meghatározza a jövőkép megvalósításához szükséges lehetséges eszközöket, azért, hogy erősítse a fenntartható társadalmi, gazdasági, kulturális fejlődést a térségben. A Kárpátok Eurorégió Stratégia 2020 nem válaszolja meg az összes kérdést. Ezért nem fogalmaz meg egyetlen járható utat arra, hogy hogyan lehet elérni a közös célokat és prioritásokat. Úgy kell értelmezni, mint egy nyitott dokumentumot, amelyet szükség szerint értékelni és módosítani kell. Nem szabad engedni, hogy a stratégia egy, a polcon porosodó dokumentum legyen, ugyanis reagálnia kell a tágabb környezet, a lakosság igényei, a jogszabályok, stb. változásaira. Azt az alapelvet követtük, hogy a tervezési folyamat csak akkor lehet sikeres, ha egy hosszú távú folyamatként kezeljük, amelyben a változások és mindennapi élet szükségszerűségeinek megfelelően folyamatosan kiigazítások és aktualizálások történnek. A stratégiának egy olyan dokumentumnak kell lennie, amely a határokon átnyúló együttműködés hatékonyságának és kiszámíthatóságának növelése érdekében egyesíti a Kárpátok Eurorégió valamennyi aktív szereplőjét, s amely biztosítja a határ menti régiók fenntartható fejlődését olyan hatékony eszközök létrehozásával, amelyek megalapozzák a rendszeres és tartós határokon átnyúló együttműködést. A stratégia célja, hogy erősítse a Kárpátok Eurorégió szerepét a határokon átnyúló együttműködésekben azzal, hogy az Eurorégiós fejlesztéshez új megközelítéseket alkalmaz, és hogy új eszközként szolgáljon a nemzeti, regionális és helyi hatóságok igényeinek megfelelően abban, hogy a regionális politika kialakításakor vegyék figyelembe a határmenti célterületeket, azaz a határokon átnyúló együttműködés a tervezés egyik fő iránya legyen a határ menti területek regionális fejlesztésében. A stratégiát egy olyan határokon átnyúló politika végrehajtásának aktív eszközeként is fel kell használni, amely célja növelni a régió gazdaságának, környezetének és humán erőforrásainak versenyképességét. Kijelenthető, hogy olyan dokumentumnak kell lennie, amely fokozza országok, régiók, intézmények és elsősorban az emberek közötti két- és többoldalú kapcsolatokat a KE területén. Biztosítania kell a magasabb életszínvonalat a régió lakói számára. A Stratégia csak akkor lesz sikeres, ha az alábbi hat feltétel mindegyike teljesül: 1. A KE stratégiai céljait valamennyi résztvevő teljes egyetértésével kell meghatározni; 2. A regionális és helyi hatóságoknak, valamint a területen érdekelt más feleknek hozzá kell járulnia a közös „KE költségvetéshez”, nem szabad csak az Európai Unió vagy más támogatók külső finanszírozási forrásaira támaszkodni. Itt az ideje, hogy a tagok létrehozzanak egy jól működő tagsági rendszert, és hogy átgondolják egy közös pénzalap létrehozását a jövőbeni fontos projektek és programok támogatására; 3. KE-nek képesnek kell lennie arra, hogy szomszédos régiók viszonylatában hozzájáruljon a regionális fejlesztési politika és a területi tervezés jobb koordinációjához; 4. EU által és/vagy nemzeti szinten támogatott közös tevékenységek tervezéséhez a KE-nek egy közös platformmá kell válnia; 15


5. A KE-nek kell törekednie kell arra, hogy együttműködési hálózatokat több szinten intézményesítse, miközben az Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (EGTC) vagy Euroregionális Együttműködési Csoportosulás (EGC) létrehozása lehet a lehetőségek egyike; 6. A KE-nek törekednie kell a közös CBC terület nyilvánosság általi elfogadtatására és a CBC együttműködés közös identitásának megteremtésére, a médián és következetes politikai PR tevékenységen keresztül. A stratégia valamennyi résztvevő ország szakértőinek nemzetközi együttműködésének az eredménye. Részletesen leírja: • • • • •

a terület jellemzését, elsősorban a számszerű információkra alapozva; a Kárpátok Eurorégió közös problémáit, kihívásait és lehetőségeit; a Kárpátok Eurorégió, mint transznacionális szervezet jövőjét; a közös jövőkép eléréséhez kapcsolódó prioritásokat és intézkedéseket; a végrehajtási Menetrendet a cselekvési tervvel együtt, a lehetséges projektek listáját, valamint a monitoring és információterjesztés részleteit.

A Függelék releváns információkat tartalmaz: • a KE régiók jelenlegi helyzetéről – a Stratégia elemző része, • a közvélemény-kutatások és a szakértői felmérések eredményeiről, amelyek a Kárpátok Eurorégió ismertségét és a jövőbeli működését kutatták.

16


1. A Kárpátok Eurorégió A Kárpátok Eurorégió (KE) egy nemzetközi szövetség Közép- és Kelet-Európában, amelyet Lengyelország, Ukrajna, Magyarország külügyminiszterei hoztak létre 1993. február 14-én Debrecenben. A politikai és gazdasági átmenetet követően ez volt az első Eurorégió, amely több közigazgatási egységet integrál a közös történelemmel, a párhuzamos gazdasági fejlődéssel és hasonló hagyományokkal rendelkező egykori keleti blokkból. Az akkori geopolitikailag instabil időszakban a KE 53.000 km² területet ölelt fel 5 millió fő lakossággal. A szlovák és román partnerek csatlakozása után a terület 145.000 km²-re növekedett, 14,2 millió lakossal. 1. ábra – A Kárpátok Eurorégió területe

A Kárpátok Eurorégió missziója az itt élő emberek életminőségének javítása, a béke megőrzése, a határmenti területeken élő lakosság közötti jó kapcsolatok kialakítása, a határok elválasztó szerepének csökkentése; és a határok átjárhatóságának biztosítása. Az Európa Tanács 106. Konvenciójában1 foglaltakkal összhangban, a partnerek az alábbi átfogó célokat határozták meg: 1

Európai Keretegyezmény a területi önkormányzatok és közigazgatási szervek határmenti együttműködéséről, Madrid 1980. május 21.

17


• társadalmi, gazdasági, tudományos, ökológiai, oktatási, kulturális és sport jellegű együttműködések elősegítése; • a határokon átnyúló projektek megvalósításának lobbytámogatása, kölcsönösségi alapú együttműködés a nemzeti intézményekkel és szervezetekkel. Az Eurorégió az Európai kontinens földrajzi középpontjában helyezkedik el, és öt országból – Magyarország, Szlovákia, Lengyelország, Románia és Ukrajna – 17 adminisztratív egységet (megyét, régiót) ölel fel. A hosszú múltra visszatekintő Kárpátok Eurorégió Interregionális Szövetség nem egy nemzetek és államok feletti rendszer, hanem egy olyan szervezet, amely megteremti az interregionális együttműködés lehetőségének kereteit (közös tanácsadói és koordinációs szervezet2). A KE szervezetének négy eleme: a Régiótanács és annak Elnöke, a Nemzetközi Titkárság, a Nemzeti Irodák és a Munkabizottságok. A KE legfőbb szerve a Régiótanács, amelybe minden tagország három képviselőt delegál. A Régiótanács félévente ülésezik. Megtárgyalja, majd egyhangúlag elfogadja a közös projekteket, és határozatokat hoz együttműködéssel kapcsolatos fontos témákról (kinevezés, költségvetés és szervezeti kérdések). A kétévente megválasztott Elnök bonyolítja le az üléseket, és a külső szervezetek felé képviseli a Szövetséget. A Nemzetközi Titkárság felelős az operatív feladatok ellátásáért: • adminisztráció, • a napi tevékenységek koordinálása, • a Régiótanács üléseinek megszervezése, • a kapcsolat biztosítása a nemzeti felek között, • kapcsolatépítés a nemzetközi szervezetekkel. Az együttműködés fenntartása érdekében valamennyi partnerországban működik egy-egy Nemzeti Összekötői Iroda, amelyek részt vesznek a szervezésben, koordinálásban és a fordítási feladatokban, valamint a közös interregionális projektek megvalósításában. A Munkabizottságok a Régiótanács döntése alapján kerülnek kialakításra, és az interregionális együttműködés speciális kérdéseivel foglalkoznak, amelyeket az egyes országok irányítanak: • • • • •

2

18

Regionális Fejlesztési Munkabizottság (Magyarország), Kereskedelem Fejlesztési Munkabizottság (Románia), Turisztikai és Ökológia Munkabizottság (Lengyelország), Szociális infrastruktúra Munkabizottság (Ukrajna), Katasztrófa elhárítási Munkabizottság (Szlovákia).

Ez nem egy közigazgatási vagy államok feletti szervezet.

LENÁRTOVÁ, Renáta

NOSA, Natalie

SK

UA

Nemzeti Összekötői Irodák

LASEK, David

LAZAR, Bogdan

BURAŠ, Eduard

NOSA, Natalie

PL

RO

SK

UA

MAJORNÉ LÁSZLÓ, Brigitta

LAZAR, Bogdan

RO

JODŁOWSKI, Józef

PL

Nemzetközi Titkárság

Nemzeti szint

SESZTÁK, Oszkár

Kontaktszemély

HU

Szervezet

2. ábra – Elérhetőségek

+380 993 254 990

+421 55 6254 249

Hlavná 68, 040 01 Košice Uzhhorod, Shvabskaya Street 71

+402-62-214659

+48 17 852 52 05

Rynek 16 35-064 Rzeszów 430311 str. Gh. Sincai nr. 46., Baia Mare

+36 42 599 592

4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5.

+380 993 254 990

+421 55 6419 317

Hlavná 68, 040 01 Košice Uzhhorod, Shvabskaya Street 71

+402-62-214659

+48 17 852 52 05

Rynek 16 35-064 Rzeszów 430311 str. Gh. Sincai nr. 46., Baia Mare

+36 42 599 501

Telefon

4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5.

Cím

Iardi.org

ker.sk

uprec.ro

karpacki.pl

carpathianeuroregion.org

Iardi.org

ker.sk

uprec.ro

karpacki.pl

carpathianeuroregion.org

Web-oldal


19


2. A Kárpátok Eurorégió 2020 stratégia vezetői összefoglalója 2.1 A dokumentumról A Kárpátok Eurorégió Stratégia 2020 fő célja, hogy kellő alapot nyújtson a KE együttműködési kezdeményezés megújulásához. Ez egy alapvető és kulcsfontosságú középtávú stratégiai dokumentum, amely a gazdasági, környezeti és társadalmi fejlettség elemzésén alapul, és a jelenlegi helyzet elemzésére, a térség lakosainak, vállalkozásainak, érdekelt csoportjainak és egyéb szervezeteknek az egyedi igényeire épít. A minden egyes érintett régió elkötelezett szakembereket biztosított stratégia létrehozásához. A dokumentum minden szükséges információt tartalmaz a döntéshozók számára az egymást követő lépésekhez és világos irányt szab az együttműködés fejlesztéséhez. Részletesebben kifejtve: • Világosan kiemeli a régió legfontosabb kihívásait és a lehetőségeit; • A Kárpátok Eurorégió jövőbeni fejlesztéséhez és a kormányzásához beazonosítja a stratégiai alternatívákat; • Világosan bemutatja a legfontosabb közös fejlesztési prioritásokat, célokat és a javasolt kulcsfontosságú intézkedéseket; • Egyértelmű végrehajtási menetrendet határoz meg, amely a stratégia megvalósítását biztosítja. Ez a Vezetői összefoglaló az elfoglalt döntéshozók számára készült – egy tömör dokumentum, amely a stratégia valamennyi kulcsfontosságú elemét kihangsúlyozza.

2.2 Kihívások és lehetőségek A Kárpátok Eurorégió a rendszerváltást követően egy úttörő kezdeményezésként indult Közép-Kelet-Európában, összehozva a „feltörekvő” országok különböző régióit annak érdekében, hogy versengés helyett együttműködjenek és összeegyeztessék prioritásaikat. A kezdeményezés, gyors elindulását követően, kiemelkedő eredményeket hozott, és résztvevő régiók kiaknázhatták a többoldalú transznacionális együttműködésben rejlő lehetőségeket. 21


Néhány országnak az Európai Unióhoz történt csatlakozása azonban negatív változásokat hozott a Kárpátok Eurorégió szemszögéből: a résztvevő régiók inkább az Európai Unió különböző CBC és transznacionális kezdeményezéseire koncentráltak, így a KE fokozatosan elvesztette jelentőségét; ma már a túlélésért küzd és csak a korábbi lendülete hajtja. Azonban ez nem a saját választása alapján történt így – a jelenlegi helyzet a környezet kedvezőtlen változásainak az eredménye, amelyre a KE nem tudott kellő választ adni. Nem lehet azonban mindent a kedvezőtlen változások számlájára írni; a Kárpátok Eurorégió – miközben egyedülálló együttműködési lehetőségeket kínál – nem nélkülözi a velejáró nehézségeket. Először is, a régió területe igen nagy (145.000 km2, 14,2 millió fő) és heterogén, több interregionális különbséggel, mint közös jellemzővel. Ezek a – gyakran igen éles – különbségek fellelhetők a földrajzi viszonyokban, a térbeli és települési szerkezetben, a közigazgatási rendszerben, és a gazdasági, társadalmi fejlettségi szintben. Ezen kívül az országokon belül is jelentős különbségek állnak fenn a városi pólusok és vidéki perifériák, a hegyvidéki területek és síkságok között. Emellett nem feledkezhetünk meg arról, hogy ezek a régiók egymással versenyeznek a befektetőkért, a támogatásokért, a turistákért és a jól képzett emberi erőforrásokért. Nem meglepő tehát, hogy még a külső változások negatív hatásai nélkül is elég nehéz a KE keretein belül közös megoldásokat kialakítani, közös célokat kitűzni, és közös identitást kidolgozni. Mindennek tetejébe jönnek az adminisztratív és jogi akadályok – az államhatárok –, amelyek jelenleg akadályozzák a hatékony együttműködést. Az Ukrajnával fennálló vízumrendszer, a schengeni övezeten kívüli Románia, a viszonylag alacsony sűrűségű határátkelőhelyek és a gyakran nem megfelelő műszaki infrastruktúra egyaránt súlyosan korlátozzák a határokon átnyúló mobilitást, amely kulcsfontosságú feltétele a jó együttműködésnek. Szerencsére, a kihívásokon túl, ez az együttműködési kezdeményezés számos lehetőséget is kínál, melyek kölcsönösen előnyösek az összes részt vevő régió számára. A határokon átnyúló – két- és többoldalú egyaránt – együttműködéseknek nagy hagyománya van regionális és helyi szinteken – valamint a különböző intézmények szintjén. A kulturális sokszínűség és az interetnikus kapcsolatok potenciálisan szintén olyan jellegűek, amelyre érdemes építeni. A helyi vállalkozások számára a Kárpátok Eurorégió egy 16 milliós piacot jelent elérhető közelségben. A turisztikai látványosságok sokszínű kínálata jó alapot teremt a régión belüli idegenforgalomra, valamint a régión kívülről is vonzza a turistákat. Végül, bőven állnak rendelkezésre források a határokon átnyúló és transznacionális együttműködésekre az európai Strukturális és a befektetési alapokból.

22


2.3 Stratégiai alternatívák Ahogy fentebb bemutattuk, a Kárpátok Eurorégió együttműködési kezdeményezésként már korábban elveszítette a lendületét. Közös jövőkép és közös célok nélkül – amelyek mellett az összes partner és döntéshozó elkötelezett – nincs esély a megújulásra. Ezért mindenekelőtt a döntéshozóknak kell döntést hozniuk az együttműködés jövőbeni irányáról. A döntés megkönnyítése érdekében jelen dokumentum bemutatja a Kárpátok Eurorégió stratégiai alternatíváit.

Az alábbiakban röviden bemutatjuk a lehetséges alternatívákat. • 1. alternatíva – A működés beszüntetése. Ez egy szélsőséges (és fájdalmas) megoldás: az együttműködési kezdeményezés lezárása; a fennmaradó kötelezettségvállalások teljesítése, majd a szervezeti struktúrák lebontása és a szükséges jogi lépések megtétele. • 2. alternatíva – Ne tégy semmit / minden marad a régiben. Ez az alternatíva a lehető legkisebb erőfeszítés mellett életben tartja a KE-t; ebben az esetben nincs szükség hivatalos döntésre, az együttműködés továbbra változtatás nélkül folytatódik, és az együttműködés külső arculata egy közös jövőkép nélkül fennmarad. • 3. alternatíva – Közös jövőkép Kialakításra kerül a valamennyi partner által elfogadott, és a változásokhoz igazított közös jövőkép. A közös jövőkép, amelyből egy sor konkrét elvégzendő tevékenység fakad, és az együttműködési kezdeményezés – azaz a partnerek - legalább a legfontosabb teendők teljesítését biztosítja. • 4. alternatíva – Közös jövőkép és közös szervezet. Ugyanúgy, mint a 3. alternatíva esetében, kialakításra kerül a valamennyi partner által elfogadott, és a változásokhoz igazított közös jövőkép, amelyből egy sor konkrét elvégzendő tevékenység fakad. De ezen felül, a partnerek létrehozzák az együttműködési kezdeményezés közös szervezetét (a közös végrehajtó testületet) (lehetséges forma: EGTC), amely a legfontosabb kitűzött tevékenységeket végrehajtja. • 5. alternatíva: Új Európai Makrorégió. Ez az opció messze a legambiciózusabb: a KE-t egy új európai makrorégióvá alakítani, amely aktív pozíciójú az Európai Unión belül, azzal a céllal, hogy a KE-t a strukturális eszközökre vonatkozó különböző uniós szabályozások szerint prioritást élvező makrorégióvá tegyék. Ennek az opciónak előfeltétele egy nagyon részletes és konkrét makroregionális stratégia előkészítése és végrehajtása.

23


A stratégiai alternatívák beazonosításra és értékelésre kerültek; most a döntéshozókon a sor, az ő feladatuk kiválasztani, hogy a javasolt alternatívák közül a KE melyiket kövesse. A döntés megkönnyítése érdekében a csoport kidolgozta javaslatát, amelyet a következőkben foglaltunk össze (további részleteket lásd a megfelelő fejezetnél). Nem javasoljuk az 1. és a 2. alternatívát – mindkettő az együttműködési kezdeményezés elhalásához vezet. A többtényezős elemzés alapján az 5. alternatíva jelenleg túl ambiciózus. A szakértők javaslata a 3. vagy 4. alternatíva választása, de a 4. alternatíva nyújtja a nagyobb esélyt a sikerre.

2.4 Prioritások, célok és intézkedések Ha az együttműködés folytatása mellett születik döntés, akkor az együttműködés tartalmára vonatkozóan világos célkitűzésekre és prioritásokra van szükség. Az 5. fejezet tartalmazza a javaslatot a kihívások és lehetőségek alapján beazonosított prioritásokra és intézkedésekre. Az alábbi táblázat összefoglalja a javasolt jövőképet és prioritásokat, valamint bemutatjuk az egyes prioritáshoz javasolt intézkedéseket.

24

4|Innovatív, tanult és magasan képzett 5| Természeti örökség, helyi kultúra és történelem

- Valós gazdasági fellendülés - Fenntartható szomszédság

- Gazdasági

- Társadalmi

- Kulturális

- Mobilitás

3| Jól kapcsolódó KE & hatékony határ rendszer

- Kompakt, minőségi, zöld, tiszta, kapcsolódó, biztonságos

A Kárpátok Eurorégió fenntartható fejlődése

- Környezeti

2| Tiszta és környezetbarát

Alapstratégia

6| CBC közösségi fejleszté- sek, egészségügy, foglalkoztatás és társadalmi fejlődés

3| Emberek közötti

2| A CBC kapacitásának és eszköztárának bővítése

1| A KE ukrán partnerének segítése az EU szabványok átvételében és a társulási folyamatban a CBC tevékenységeken keresztül, és a reformokkal kapcsolatos tapasztalatok megosztása

1| Nyüzsgő, aktív, versenyképes gazdaság és vonzó befektetési hely

ÁGAZATOKAT ÁTFOGÓ PRIORITÁSOK

PRIORITÁSOK

Kárpátok Eurorégió: élhető és látogatásra érdemes térség

JÖVŐKÉP


25


1. prioritás: Kárpátok Eurorégió: nyüzsgő, aktív, versenyképes gazdaság és vonzó befektetési hely • 1.1 KKV és üzleti fejlesztés, beleértve a munkaerőpiac fejlesztését • 1.2 Kereskedelem- és befektetés-ösztönzés, valamint határokon átnyúló közlekedési és logisztikai fejlesztés • 1.3 A kiválasztott gazdasági ágazatokban rejlő potenciál támogatása: vidékfejlesztés, kreatív ágazatok és idegenforgalom (beleértve a jólétet) • 1.4. IKT szolgáltatások és infrastruktúra fejlesztése a CBC együttműködés jobb irányítása és átláthatósága érdekében 2. prioritás: Tiszta és környezetbarát Kárpátok Eurorégió • 2.1 Környezetvédelem, a természet és erőforrásainak fenntartható kezelése, és a biodiverzitás megőrzése • 2.2 Víz-, szennyvíz- és hulladékkezelés • 2.3 Az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése és vészhelyzetekben való együttműködés • 2.4 Energiaügyi együttműködés fokozása (hatékonyság, biztonság és megújuló energiaforrások) 3. prioritás: Jól kapcsolódó Kárpátok Eurorégió és hatékony határ rendszer • 3.1 Hatékony és biztonságos határ rendszer, határellenőrzés, vámmal és vízummal kapcsolatos eljárások • 3.2 Mobilitás és közlekedés-biztonság, beleértve a határátlépési infrastruktúrát és felszereltséget

26


4. prioritás: Innovatív, tanult és magasan képzett Kárpátok Eurorégió • 4.1 Kutatás, innováció és új technológiák • 4.2 Oktatás javítása 5. prioritás: Természeti örökség, helyi kultúra és történelem • 5.1 Természeti örökség, helyi kultúra és történelem népszerűsítése és megőrzése • 5.2 A KE természeti és kulturális öröksége ismeretének javítása a KE lakosai körében 6. prioritás: CBC közösségfejlesztés, egészségügyi, foglalkoztatási és társadalmi fejlesztés a KE területén • 6.1 A közigazgatás hatékonyságának és a CBC intézményi kapacitásának javítása, valamint CBC közösségfejlesztés • 6.2 Az egészségvédelem fejlesztésének támogatása a KE lakossága körében • 6.3 Foglakoztatási és szociális szolgáltatások a KE-n belül • 6.4. Egy modern CBC identitás, közös információs és média felület kialakítása

2.5 Megvalósítási menetrend A Kárpátok Eurorégió stratégia túlmutat a prioritások és intézkedések puszta meghatározásán – a stratégia 6. fejezete bemutatja a részletes cselekvési tervet a konkrét lépésekkel együtt, valamint a határidőket és kötelezettségeket. Ezen felül, a javasolt stratégiával összhangban lévő, 41 konkrét együttműködési projektre is javaslatok készültek, amelyeket szakértői csoport határozott meg és dolgozott ki. Végül, a stratégia bemutat egy monitoring rendszert, valamint a szükséges nyilvánossági és jogi lépéseket. A stratégia egy fontos első lépés, amely meghatározza a Kárpátok Eurorégió, mint együttműködési kezdeményezés, fellendülésének a legfontosabb feltételeit. A minden érintett régiót képviselő, elkötelezett szakértők a munkájukkal – amely során kidolgozták a dokumentumot – csak eddig a szintig tudták továbbvinni a fellendítés folyamatát – most a döntéshozók számára jött el az idő, hogy cselekedjenek, őszinte párbeszédet folytassanak, és hogy a szükséges döntéseket meghozzák. Miután a döntések megszülettek, a szakemberek újra átvehetik a folyamatot, hogy a döntéseknek megfelelően tovább cselekedjenek.

27


3.

Elemző rész

3.1 A Kárpátok Eurorégió összehasonlító elemzése3 A Kárpátok Eurorégió teljes területe 145.000 km². Ennek legnagyobb része Ukrajnához tartozik (39%), és a legkisebb Szlovákia részesedése (11%). A KE morfológiája heterogén képet mutat: magában foglal hordalékos síkságokat, dombokat és Kárpátok hegyvonulatait. A 14,2 millió lakos eloszlása hasonló a terület eloszlásához, csak Ukrajna és Lengyelország szerepel némivel nagyobb arányban. A régió és a megyeszékhelyek képviselik a legnagyobb városokat. Ezek közül néhány az országok és régiók közötti gazdasági és közlekedési kapcsolatokban jelentős szereppel bírnak (pl. Lviv, Csernyivci, Ivano-Frankivsk, Kassa, Debrecen). A várható policentrikus fejlődés szempontjából kockázatot jelent, hogy a megyeszékhelyek lakosságának aránya a teljes lakossághoz és a városi lakosság aránya a megye teljes lakosságához képest viszonylag magas. Ugyanakkor a terület az összehangolt policentrikus fejlesztések kísérleti terepe lehet eurorégió valamennyi területe számára. 3. ábra – A partnerországok területe (2013)

3

4. ábra – A partnerországok lakossága (2013)

A fejezet alapját az egyes tagországok kapcsolódó régióiban végrehajtott részletes elemzések képezik. Ezen ország-leírások elérhetőek a Kárpátok Eurorégió Stratégia 2020 elektronikus változatában. Az ebben a fejezetben szereplő adatok a Kárpátok Eurorégió megyéire és régióira, és nem a teljes országokra vonatkoznak. Általában az adatok forrásai a következők: Magyarország – Központi Statisztikai Hivatal (www.ksh.hu), Szlovákia – Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala (www.statistics.sk), Románia – Országos Statisztikai Intézet (www.insse.ro), Ukrajna – Állami Statisztikai Szolgálat, Ukrajna (www.ukrstat.org), Lengyelország – Központi Statisztikai Hivatal, Lengyelország (stat.gov.pl). Külön jelöltük, ahol az adatok más forrásból származtak.

29


A népsűrűség és a településszerkezet különbözőségei a régiók eltérő jellegét mutatják: • példaként, néhány magyar megyében – a nagyobb városi központok ellenére – a kis falvak nagy száma jellemző; ezek a vidéki térségek általában összetett gazdasági és társadalmi problémákkal (szegénység, elvándorlás, hiányos szolgáltatások) szembesülnek, de ezek tudják megőrizni a természeti értékeket és a hagyományos életmódot, így vonzerejük a vidéki, aktív és ökoturizmus alapját adhatják; • egyes régiók (pl. Lengyelország, Lviv-i régió vagy Kassai régió) népsűrűsége magasabb; • néhány városi terület olyan kisvárosokat jelent, amelyeknek a vonzáskörzete és a versenyképessége egyaránt korlátozott, de a kis- és közepes méretű városok kiterjedt hálózata a (köz) szolgáltatások széles skáláját kínálja a vonzáskörzeten belül, így a határokon átnyúló együttműködés hajtóerői lehetnek egyes ágazatokban. 5. ábra – A partner országok fontosabb demográfiai és urbanizációs adatai (2013)

Népsűrűség (fő/km²)

Öregedési index (%)

Városok száma

Falvak száma

Magyarország

86.1

111.3

111

757

Szlovákia

102.7

70.9

40

1065

Románia

75.3

94.5

28

1283

Ukrajna

107.0

77.8

81

3677

Lengyelország

116.8

91.3

51

nincs adat

Kárpátok Eurorégió

97.6

89.2

311

nincs adat

A vidéki régiók legfontosabb demográfiai problémái az öregedő társadalom és elvándorlás: az öregedési index tendenciájában évről évre egyre rosszabb képet mutat, és ebben Magyarország a legfőképp érintett. A népesség visszaesésével csökken a régió a munkaerő-állománya – ami versenyhátrányt jelent. A KE egyes részein jelentős társadalmi kihívást jelent a – zömében alacsony iskolai végzettségű, munkanélküliség és szegénység sújtotta – romák jelenléte. Ők részben az EU2020 kiemelt céljának, a „szegénység/társadalmi befogadás”-nak egy célcsoportja. A közelmúltban növekedett a szegénység kockázatának kitett emberek aránya a Kárpátok Eurorégióban, az adott NUTS24 régiókban ez az arány mintegy 20%.

4

30

A szegénység kockázatának kitett emberek arányát NUTS2 szinten mérik.

A Kárpátok Eurorégió Stratégiája 2020 6. ábra – A népesség korcsoportonkénti eloszlása (2013) Lengyelország

15,4

Ukrajna

70,2

17,2

Románia

69,6

14 2 14,2

Szlovákia

10

16 3 16,3

70

15,2 0

13,2

69 5 69,5

17,6

Magyarország

14,4

12,4

68 20

30

40 0-14

50 15-64

16,8 60

70

80

90

100

65+

A munkaerőpiacot tekintve fontos tényező a lakosság képzettségi szintje. Ebből a szempontból a Kárpátok Eurorégió elmarad az EU-átlaghoz képest (bár kimutathatók pozitív tendenciák): az alacsony képzettségű emberek aránya itt sokkal magasabb, míg a főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkező lakosok arányát (a nagyobb városok kivételével) alacsonynak lehet tekinteni. Ennek a fő oka a szelektív elvándorlás és az a tény, hogy az oktatási kiadások is jóval az EU átlaga alatt maradnak. A korai iskolaelhagyók nagy száma erodálja a régió hosszú távú munkaerő-piaci lehetőségeit. A partnerországok oktatási rendszerei nagyban eltérnek, ami nehezíti a határokon átnyúló együttműködést. Ugyanez elmondható az egészségügyi és szociális ellátásokról: bár fellelhető a betegek némi határokon átnyúló áramlása pl. Romániából Magyarországra, a jogi és stratégiai dokumentumok harmonizációja kedvező hatással lehet arra, hogy a lakosság kölcsönösség alapján vegyen igénybe ilyen szolgáltatásokat. Az egészségügy az egyik fontos tényező a születéskor várható élettartam tekintetében, amely azt mutatja, hogy: • egyrészt jelentős növekedés tapasztalható az egész eurorégióra (férfiak – 71,45 év, nők – 79,14 év); • másrészt óriási egyenlőtlenségeket mutat régión belül. A lakosság egészségi állapota a részben az egészségügyi infrastruktúra és szolgáltatások minőségétől függ – hatalmas igény van ezek fejlesztésére (különösen a hátrányos helyzetű emberek körében).

31

A Kárpátok Eurorégió Stratégiája 2020 7. ábra – Születéskor várható élettartam (2013) Lengyelország

82,6

74,6

Ukrajna

77,05

68,13

Románia

78,18

71 14 71,14

Szlovákia

79,53

72,26

Magyarország

78,35

71,12

60

65

70 Nő

75

80

85

Férﬁ

A Kárpátok Eurorégió által termelt GDP összesen a 76.900 millió euró – ehhez Kelet-Szlovákia járul hozzá a legnagyobb mértékben (28,8%), és itt a legmagasabb az egy főre jutó GDP. Szlovákia mellett Magyarországnak és Lengyelországnak nagyobb a gazdasági jelentősége. Az adatok azt mutatják, hogy a gazdasági teljesítményt és a fejlettségi szintet tekintve hatalmasak a régiók közötti különbségek. 8. ábra – A mindenkori piaci árakon számított bruttó hazai termék (GDP) (2013)

32

Egy főre jutó GDP (EUR)

GDP (mEUR)

Magyarország

7 670

18 892

Szlovákia

13 753

22 175

Románia

3 857

7 613

Ukrajna

2 079

12 642

Lengyelország

7 477

15 578

KE

6 967

76 900

A Kárpátok Eurorégió Stratégiája 2020 9. ábra – A megyék részesedése az országos adatokból (2013)

42,8 39

45 40 35 30 25 20

28,8 24,6 19,7 17,3 17 3

15

11,4 10,8

10

20,3

18,1 18 1 13,9 9,9

16,4

14,7 12,3

5 0 Magyarország

Szlovákia Terület

Románia Népesség

Ukrajna

Lengyelország

GDP

A fejlettségi szintben meglévő különbségeket és a belső potenciált a gazdaság főbb ágai is jól tükrözik – néhány példa: • a hegyvidéki területeken fontos a fafeldolgozó-ipar és bányászat, míg a síkságok optimális feltételeket kínálnak a gabona vagy a gyümölcs termesztésére; • a fejlettebb városi területek vonzzák a tudás-intenzív iparágakat és szolgáltatásokat (mint például a repülőgépipar, gép és autóipar, vegyipar és gyógyszeripar, gépipar, informatikai szolgáltatások); a kevésbé fejlett és a vidéki térségekben a munkaerő-igényes ágazatok dominánsak (pl. mezőgazdaság, élelmiszer-feldolgozás, könnyűipar). Ezek a tényezők – azaz a gazdasági ágak széles köre – számos előnnyel járhatnak: • alapja lehet a horizontális és vertikális gazdasági integrációnak és együttműködésnek, klasztereknek (pl. fenntartható turizmus, élelmiszeripar, megújuló energiaforrások területén), • lehetőséget teremtenek a régión belüli kereskedelemre, • a fent említett diverzifikáció bizonyos védelmet jelenhet a gazdasági válságok és a gazdaság ingadozásai ellen.

33

A Kárpátok Eurorégió Stratégiája 2020 10. ábra – Aktív vállalkozások száma és ezer főre jutó vállalkozások száma (2013)*

Vállalkozások száma

Vállalkozások gyakorisága

Magyarország

119 479

48.2

Szlovákia

34 508

21.4

Románia

31 605

16.0

Ukrajna

36 663

6.0

Lengyelország

88 302

42.4

KE

310 557

26.8

11. ábra – Munkaerőpiaci indikátorok (2013)

60 50

59,5

55

56,8

51,3

47,2

40 30 20

13,4

18,4

16,4 5,4

10

8,8

0 Magyarország

Szlovákia

Románia

Foglalkoztatási ráta

Ukrajna

Lengyelország

Munkanélküliségi ráta

* Az adatok összehasonlíthatósága korlátozott, mert a vállalkozások nyilvántartása eltérő. Ugyanez a megállapítás igaz a munkaerő-piaci mutatókra is.

Megközelítőleg 300.000 vállalkozás működik a Kárpátok Eurorégióban, a többségük Magyarországon, s ez nyomon követhető a vállalkozások gyakorisága adatsorban. Azonban ezek többsége gyenge innovációs potenciállal és korlátozott pénzügyi forrásokkal rendelkező kis- és középvállalkozás. Több transznacionális vállalat a Kárpátok Eurorégió valamely városát választotta ipari telephelynek (pl. Szlovákiában a US Steel és a Whirlpool, Magyarországon a Michelin és Bosch, Romániában az Electrolux, Lengyelországban az Asseco és a Sanofi-Aventis), bár az üzleti infrastruktúra csak a nagyobb városokban tekinthető kellően kiépítettnek. Több ipari parkban és a kis- és középvállalkozásokat se34


gítő inkubátorházakban az alacsony kihasználtsági arány a jellemző. Az alacsony kihasználtság fő okai között az elégtelen infrastruktúra, a kedvezőtlen elhelyezkedés, a munkaerő-piaci hiányosságok, és az alacsony szintű vagy akár hiányzó üzleti szolgáltatások szerepelnek. Az igazán sikeres ipari területek – azaz amelyek a legmagasabb kihasználtságot érik el – a nagyobb városokban (pontosabban a megyeszékhelyeken) találhatók. Mindezek mellett, a megyeszékhelyek a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció (KFI) központjai is. A régió tudományos élete a fővárosoktól való távolsága ellenére élénk. A nagyszámú egyetem és főiskola sok különféle intézményt, oktatási kart működtet több helyszínen, és igen kiterjedt képzési kínálatot nyújt a csaknem 200.000 hallgató számára. A régió egyetemei és kutatóhelyei stabil tudományos háttérrel és KFI kapacitással rendelkeznek, amely jó alapot nyújt a kutatási eredmények jobb hasznosítására. A Kárpátok Eurorégió munkaerő-piaci mutatói jelentősen elmaradnak az európai átlagtól. Különbségek mutathatóak ki azonban az egyes országok között, valamint a városi és vidéki területek között. A munkaerő mobilitása a határokon keresztül nem jelentős - elsősorban azért, mert hiányzik a határokon átnyúló munkaerő-piaci menedzsment, valamint a nyelvi korlátok és a részben elégtelen közlekedési infrastruktúra is akadályozzák. A diplomák kölcsönös elismerésének hiánya akadályozza egy dinamikus, határokon átnyúló munkaerő-piac megteremtését, és visszatart más jellegű együttműködéseket. 12. ábra – Főutak és határátkelőhelyek a Kárpátok Eurorégióban

35


A közlekedési infrastruktúra és a szolgáltatások problémái hatással lehetnek bármilyen jellegű határokon átnyúló együttműködésre, és azok intenzitására és gyakoriságára is. Az elmúlt évtizedben nagyszabású fejlesztései ellenére komoly problémák várnak még megoldásra: • • • • • • •

megfelelő észak-déli közlekedési kapcsolatok hiánya, autópályák és főutak elégtelen sűrűsége, a határhoz vezető utak gyenge minőségűek és/vagy egyes alsóbbrendű szakaszok hiányoznak, egyenlőtlen infrastrukturális kiépítettség a vasútvonalak tekintetében, a határok átjárhatósága, koordinálatlan és nem összehangolt, határokon átnyúló tömegközlekedési szolgáltatások, részleges hiányosságok az intermodalitás tekintetében.

13. ábra – A közlekedési infrastruktúra indikátorai (2013, km)

Magyarország

Autópályák és autóutak hossza 283

Szlovákia

89

13 965

1 129

Románia

0

9 560

976

Ukrajna

n.a.

18 700

2 772

Lengyelország

91

20 130

924

KE

n.a.

71 129

7 957

Egyéb utak hossza

Vasútvonalak hossza

8 774

2 156

A tíz nemzetközi repülőtér hozzájárul a Kárpátok Eurorégió könnyebb és rugalmasabb elérhetőségéhez. A jó külső közlekedési kapcsolat a turizmus fejlődésének is egy döntő tényezője, amely a KE egyik legfontosabb közös erősségének tekinthető. A számos kulturális és természeti látnivaló erős alapot jelentenek olyan közös fejlesztésekre, amelyekkel a régió egészének vonzereje növelhető: • UNESCO Világörökségi helyszínek, • természeti értékek, például a 26 nemzeti park5, egyéb védett területek, hegyek, barlangok, erdők, tavak és folyók, • borvidékek és borutak, • múzeumok, építészeti örökségek (templomok és katedrálisok, várak, kastélyok, várromok) – bár problémát jelent a kulturális-művészeti örökség folyamatos pusztulása, • termálvizű fürdők, • népművészet és néphagyományok, • idegenforgalmi rendezvények és fesztiválok. 5

36

A nemzeti parkok eloszlása: Magyarország – 3, Lengyelország – 2, Románia – 2, Szlovákia – 6, Ukrajna – 13.

A Kárpátok Eurorégió Stratégiája 2020 14. ábra – Natura 2000 területek (2015)

Forrás: http://natura2000.eea.europa.eu/

Ezeknek megfelelően, különféle jellegű idegenforgalom jelenik meg a Kárpátok Eurorégióban: • gyógyfürdő és egészségturizmus, • kulturális, építészeti és vallási turizmus, • aktív turizmus (pl. túrázás, téli sportok, rafting, kerékpáros6, vízi és ökoturizmus), • falusi turizmus, • gasztronómiai, • üzleti turizmus.

6

A kerékpárutak nem csak az idegenforgalom szempontjából fontosak, hanem a mindennapi, határon át történő közlekedés miatt is. Néhány határszakaszon számos határátkelőhelyet is létesítettek, és még több tervezés alatt áll.

37


A jó turisztikai lehetőségek ellenére az ágazatnak komoly kihívásokkal kell szembenéznie a turisztikai infrastruktúra és szolgáltatások minőségét és mennyiségét illetően, valamint az idegenforgalmi marketing hatékonyságának és szervezésének hiányosságai miatt. Mindez negatívan befolyásolja a beutazó turisták számát (vendégforgalom: 4,4 millió), a vendégéjszakák számát (11,5 millió) és az átlagos tartózkodás idejét (2,56 vendégéjszaka). 15. ábra – A Kárpátok Eurorégió idegenforgalmának legfontosabb jelzőszámai (2013)

Vendégágyak Látogatók száma száma

Vendégéjszakák száma

Átlagos tartózkodási idő (nap)

Magyarország

75 925

1 428 260

3 646 967

2,5

Szlovákia

60 270

1 014 899

2 906 706

2,9

Románia

17 323

412 903

847 403

2,1

Ukrajna

31 466

765 546

1 837 310

2,4

Lengyelország

21 591

782 127

2 297 077

2,9

Kárpátok Eurorégió

206 575

4 403 735

11 535 463

2,56

Különböző kutatások szerint a Kárpátok Eurorégió területe nagyon érzékeny a klímaváltozás hatásaira: a KE túlnyomó részén az átlaghőmérséklet és a nyári napok hőmérsékletének erős növekedése, valamint a fagyos napok számának és a csapadék mennyiségének erős csökkenése várható. Ezek a változások különböző vészhelyzeteket is okozhatnak (pl. árvíz, hőhullámok, szárazság), amelyek határokon átnyúló kockázatkezeléssel hatékonyabban elháríthatók. Az éghajlatváltozás hozzájárul a biológiai sokféleség, a védett területek jellege és az erdősültség (amely kb. 30%-os a Kárpátok Eurorégióban) megváltozásához. A régióban a közművek kiépítettsége ismételten heterogén képet mutat. A szennyvízkezelést tekintve a legrosszabb helyzet Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A rendszeres hulladékkezelési rendszerbe bekapcsolt lakóhelyek aránya eléri a 90%-ot. A szilárd hulladék gyűjtés problémái (pl. a szelektív begyűjtött hulladék alacsony aránya) negatív hatást gyakorolnak a környezet minőségére, ami különösen a folyók és ivóvízbázisok szennyezettségében mutatható ki. A kibocsátást tekintve a régió nagyon vegyes képet mutat: a magas kibocsátási tényezővel működő kohászati és vegyipari vállalatok környezetével ellentétben az érintetlen hegyvidéki területeken a levegő minősége nagyon jó. A klímaváltozás hatása csökkentésének egyik módja a megújuló energiaforrások használata. A Kárpátok Eurorégió figyelemreméltó geotermikus, nap-, szél, biomassza- és vízi energia forrással rendelkezik, de a megújuló energia részesedése a teljes végső energiafelhasználásban nagyon alacsony (kivéve Romániát). 38


A migráció és a határokon átnyúló mobilitás meghatározó tényezők a határokon átnyúló együttműködésben. Néhány határszakaszon (különösen Románia és Ukrajna között) a határátkelőhelyek száma és sűrűsége igen alacsony a határ hosszához képest. Nem állnak rendelkezésre adatok a schengeni országok közötti utas és a járműforgalomról, csak a schengeni külső határt átlépőkről. Az Ukrajnába belépő és Ukrajnából kilépő hivatalos személyforgalom csökkent – különösen az ukrajnai válság következtében. 16. ábra – A határátkelőhelyek száma

Határok

Vasúti

Közúti

SK-PL

1

2

SK-UA

2

3

SK-HU

2

12

UA-PL

2

5

UA-RO

1

2

UA-HU

2

5

RO-HU

3

5

KE

13

34

A határátlépési eljárásokkal kapcsolatban számos probléma tapasztalható: • nem hatékony, átláthatatlan és időigényes eljárások, • határellenőrzési és vámellenőrzési eljárások összehangolásának hiánya, • határátkelőhelyek vezetési hiányosságai, beleértve a személyügyi problémákat és a korrupciót, • a műszaki infrastruktúra hiányosságai, jóllehet a határátkelők bizonyos modernizálása megvalósult, • gyalogos és kerékpáros határátkelőhelyek hiánya. Az utóbbi időben az illegális migráció az egyik legfontosabb kérdéssé vált az Európai Unióban. Az illegális migráció fokozódó nyomása mutatható ki az elmúlt időszakban, amelyre a nemzetközi konfliktusok következtében továbbra is számítani lehet. Az illegális bevándorlók a Kárpátok Eurorégió megyéit főleg tranzit zónának tekintik. Az Európai Unió a területére irányuló szabályozott migrációban érdekelt – vagyis az érintett országokba és azokon keresztül történő illegális migráció megelőzésében. Az országok közötti különbségek és a partnerség fizikai és emberi korlátai ellenére sok jó példát találunk a határokon átnyúló együttműködésre a különböző ágazatokban (például az idegenforgalom, az oktatás, a természetvédelem, az emberek közötti együttműködések, stb. területén) – amely részben Európai Unió által társfinanszírozott programoknak köszönhető. Azonban ezeket a típusú együttműködéseket főként a külső pénzforrások generálják. A közigazgatási rendszerek és a jogi berendezkedés különbözősége a rendszeres és folyamatos együttműködést nehézzé teszik. 39


3.2 SWOT elemzés 3.2.1 Földrajz és demográfia Erősségek

Gyengeségek

• Változatos felszíni formák: hegységek, dombságok, síkságok, amelyek a mezőgazdaság és az idegenforgalom fejlesztéséhez nyújtanak előnyt • A népesség természetes növekedési rátája pozitív, különösen UA, SK and PL határmenti régióiban • Számos városi pólus megléte, mint Debrecen, Eger, Miskolc, Nyíregyháza, Szolnok (HU), Kassa, Eperjes (SK), Rzeszow (PL), Ungvár, Chernivtsi, Ivano-Frankivsk (UA), Máramaros, Nagybánya, Szatmárnémeti, Botosani (RO) • Határmenti kisebbségi csoportok kedvező multikulturális környezetet biztosítanak különféle kulturális és gazdasági tevékenységekhez • Értékes ásványkincsek aknázhatók ki néhány hegyvidéki területen • A lakosság kedvező korstruktúrája – a pre-produktív korosztály viszonylag magas aránya a KE egyes részein

• Számos ritkán lakott és vidéki terület, valamint nagy urbanizációs eltérések az egyes fontosabb városi központok között • Alacsony népsűrűség a KE egyes területein, ahol magas működési költséggel lehet a lakossági közszolgáltatásokat biztosítani • A hegyi domborzat korlátozza és költségnövekedést okoz az infrastrukturális és a közlekedésfejlesztéseknél, különösen észak-déli irányban • A nagy városi központok egyenlőtlen eloszlása polarizációhoz és régión belüli egyenlőtlenséghez vezet • Negatív migrációs egyenleg, szelektív elvándorlás • A lakosság természetes fogyása a magyar és román megyékben, valamint néhány ukrán térségben

Lehetőségek

Veszélyek

• A KE határmenti terület vonzóbbá válása és • Természeti katasztrófák nagy kockázata a doma kitelepültek és a térséget elhagyó fiatalok le- borzati viszonyok sokfélesége következtében (pl. hegyi földcsuszamlás, lejtők eróziója, árvizek) hetséges visszaköltözése • Más CBC területek közelsége együttműködé- • A klímaváltozás következtében gyakrabban si lehetőséget kínál, pl. a Közép-Európai Prog- szélsőségessé váló időjárás veszélyezteti a meramnak és a Duna térség EU Stratégiájának kö- zőgazdasági termelést. szönhetően. • Hosszú távon negatív természetes szaporodási mutatók: a lakosság számának csökkenése egy valódi veszély a határtérségben – amely a vidéki területeken fokozottabban jelentkezik • A lakosság elöregedése • Jelentős migráció a vidéki területekről a városok irányába, amelynek oka a lehetőségek, szolgáltatások és egyéb feltételek hiánya, különösen ahol kevés városi központ található • Tartós intenzív elvándorlás az Eurorégióból a fejlettebb régiók és megyék irányába 40


3.2.2 Gazdaság, versenyképesség és munkaerőpiac Erősségek

Gyengeségek

• A pénzügyi és gazdasági válságot követően, az elmúlt évben gazdasági növekedés a KE területének nagy részén (az ukrán régiók kivételével) • Erős alap-iparágak jelenléte a KE egyes részein (pl. kohászat, vegyipar, gépipar, olajipar) • A létrejövő új növekedési pólusok elősegítik új feltörekvő iparágak (pl. IKT) fejlődését • Az európai átlaghoz képest alacsonyabb bérköltségek, és tanult és képzett munkaerő • Sokrétű gazdasági szerkezet • A fontos természeti erőforrások megléte (pl. fakitermelés, építési alapanyagok) • Jó minőségű gyümölcstermesztés, nemzetközileg elismert bortermelő vidékek, vad erdőségek • Befektetési szempontból vonzó, nagyszámú ipari zóna és park (Ukrajna kivételével ahol csak nemrég merült fel ipari az parkok létesítését és a befektetés-ösztönzést érintő törvényi szabályozás igénye) • A munkaképes lakosság magas aránya • Turisztikai vonzerők bősége (magas természeti, balneológiai, kulturális és táji értékek, nagyszámú történelmi és kulturális emlék, számos gyógykezelő intézmény, stb.) • Megjelentek az első klaszterek az ipar és az idegenforgalom területén • Felsőfokú végzettségű emberek magas aránya (különösen a romániai és ukrajnai területeken) • A piac mérete – KE egy 16 milliós piacok képvisel • A vállalkozások száma trendjének pozitív alakulása 2012-t követően

• A KE viszonylag távol esik a fontosabb európai gazdasági fejlesztési tengelyektől • Elavult technológiákat alkalmazó vállalkozások magas aránya • Alacsony a munkaerő termelékenysége • Korlátozott tőkevonzó képesség, (külső) beruházások alacsony szintje • Alacsony kihasználtság az ipari parkon egy részében (a főbb okai: elégtelen infrastrukturális kiépítettség, kedvezőtlen elhelyezkedés, alacsony szintű vagy hiányzó üzleti szolgáltatások) • Alacsony hozzáadott értékű gazdasági tevékenységek túlsúlya (mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat, kereskedelemhez és idegenforgalomhoz kapcsolódó szolgáltatások) • Alacsony innovációs kapacitás a magán- és az állami szektorban, alacsony innovációs mérték és az újítások viszonylag alacsony megvalósítási aránya, alacsony technológiai szintet képviselő know-how-k és IKT (amelyek fenntartják a technológia és a tudásszint stagnálását, a kutatások és az innováció alacsony intenzitását) • Alacsony határokon átmenő kereskedelmi forgalom a KE területén • A határokon átnyúló üzleti együttműködések és klaszterek elégtelen mértéke • A KE területén a vállalkozások aránya messze az EU átlaga alatt van. • A KKV-k és közepes vállalkozások korlátozott versenyképessége (gyenge kockázatvállaló képesség, kis saját tőke, elégtelen források kutatás-fejlesztésre, korlátozott hitelképesség) • A vállalkozások nem ismerik a határmenti piacokat és üzleti lehetőségeket a KKV-k és a lakosság kapcsolatépítéséhez szükséges többnyelvű információk hiánya miatt

41


Erősségek

Gyengeségek • Alacsony fejlettségű vállalkozás-támogató infrastruktúra • A KE közös marketing-tevékenysége gyenge • A regionális idegenforgalmi stratégiák összehangolásának hiánya • Az idegenforgalmi infrastruktúra, valamint a termékek és szolgáltatások fejlettségi szintje elmarad az EU átlagtól • A határrégiót turisztikai célpontként kezelő marketing és promóciós tevékenység gyenge, és fejletlen/hiányzó közös turistainformációs rendszerek • Az átutazókon kívül, a nemzetközi turisták száma viszonylag alacsony • A gazdaságilag aktív népesség teljes száma viszonylag alacsony • Viszonylag magas munkanélküliség (a rejtett munkanélküliséggel együtt, amelyet a hivatalos statisztika nem mutat ki, különösen Ukrajnában) • A foglalkoztatott népesség nagyon alacsony arányban dolgozik a magas hozzáadott-értékű területeken, pl. kutatás-fejlesztés, innováció – a KE területén működő vállalkozások innovációs tevékenysége gyenge • A tartós munkanélküliség magas aránya, és az egyes tényezők szerinti (életkor, nem, képzettségi szint) foglakoztatási mutatók kiegyenlítetlensége • A KE függősége a stratégiai fontosságú nyersanyagok importjától (kiemelten az energia és energiaforrások) • Az ukrán gazdaság alacsony szinten integrálta az EU szabványokat • Kisvállalkozások alultőkésítettsége és gyenge hitelképessége

42


Lehetőségek

Veszélyek

• Intelligens specializálódás a KE területén kiemelkedő adottságú gazdasági ágakban (pl. turizmus, faipar, energia, robottechnika és automatizálás, IKT, kreatív iparágak) • HU, PL, SK és RO EU tagságához kapcsolódó lehetőségek (külföldi befektetések vonzása, Európai Strukturális és Befektetési Alap és H2020), valamint az Ukrajna és az EU közötti társulási megállapodás • A KE Európai Uniós tagországokban elhelyezkedő területein a fontos fejlesztési Alapok már hozzáférhetőek. • Óriási a lehetőség az Európai Unió és Ukrajna közötti kereskedelem kiszélesítésére • Más donor szervezetek Ukrajna felé növelik a pénzügyi segítségnyújtó programjaikat, amelyek a gazdasági reformokat és a helyi alapokon nyugvó gazdaságfejlesztést célozzák • Logisztikai tevékenységek fejlesztésének lehetősége, amely a KE tranzit helyzetére támaszkodik • Vállalkozások határokon átnyúló együttműködésén keresztül magasabb hozzáadott érték elérése, és vállalkozások és kutatás-fejlesztési szervezetek együttműködésével fejlesztett, ágazatokon átnyúló innovációs tevékenység. • Az őshonos kultúrák és a hagyományos életmód lehetőséget teremtenek más iparágak - pl. kreatív iparágak - fejlesztésére • A vállalkozások szintjén a határokon átnyúló kapcsolatok és kommunikáció fokozása • További szerepvállalás más határokon átnyúló együttműködési hálózatokban (üzleti, oktatási, kutatás-fejlesztési, innovációs területeken) • Új lehetőségek megteremtése új technológiák és a tartalomfejlesztés felhasználásával • A KE területén a lehetséges befektetők érdeklődésének felkeltése • A nemzetközi turisták számának lehetséges növelése, és a helyi turizmus iránti igény felkeltése

• A városok és vidéki területek közötti regionális gazdasági és fejlettségi egyenlőtlenségek további növekedése • A politikai és biztonsági instabilitás fennmaradása Ukrajnában árthat a KE egész gazdaságának • Az instabilitás és a nem megfelelő jogszabályok negatívan befolyásolják az üzleti környezetet, a külföldi befektetések beáramlását, és a határokon átnyúló üzleti együttműködések fejlesztését • A fenntartott adminisztratív terhek és a kölcsönös bizalom hiányosságai akadályozzák a szélesebb körű együttműködést a vállalkozások között • Románia schengeni térséghez való csatlakozásának további elhúzódása • A foglalkoztatott munkaerő számának 2005 és 2050 közötti alakulására kidolgozott forgatókönyvek 2050-re a munkaerő nagyarányú csökkentését feltételezik • Az adminisztratív akadályok és a foglalkoztatási feltételek harmonizációjának hiánya korlátozzák a munkaerő szabad mozgását • Nincs kapcsolat az iskolai oktatás és az vállalkozások között, ami a fiatalkori munkanélküliség növekedéséhez vezet • Fokozódó verseny a határmenti régiók között a hasonló termékkör és a szolgáltatások miatt (pl. a mezőgazdasági, turisztikai ágazatok) • További „agyelszívás”, azaz a képzett szakemberek elvándorlása más régiókba és külföldre • Ukrajna európai integrációja hosszadalmas és bonyolult folyamat.

43


Lehetőségek

Veszélyek

• Különféle fogyasztói csoportok érdeklődésének felkeltése a helyi és biotermékek vásárlására/fogyasztására • Innovatív, magasan képzett munkaerő kínálatának megteremtése és cseréje nemzeti és EU programokon keresztül. • Egy kellően integrált munkaerőpiac a KE-n belül több munkalehetőséget teremtene (az idősebb korosztály számára is), csökkentené a munkanélküliséget (a fiatalok körében fennálló munkanélküliséggel együtt), és csökkentené a társadalmi kirekesztettség veszélyét

3.2.3 Közművek, infrastruktúra és közlekedés Erősségek

Gyengeségek

• Megfelelő sűrűségű közúti és vasúti infrastruktúra (kivéve az ukrán területet) • A területi-közigazgatási reform Ukrajnában lehetőséget fog nyitni a határmenti régiók fejlesztésére és a befektetésekre, valamint egyszerűsíti a határokon átnyúló együttműködést • Az autópálya-hálózat jelentősen bővült az elmúlt tíz évben, melyek jobb belső és külső hozzáférést biztosítanak • Jó lakossági energiaellátási hálózatok • Jó internet hozzáférhetőség (a szélessávú technológiák elterjedtsége), különösen a városi területen • Annak ellenére, hogy az IKT jelzőszámai alacsonyak, a tendencia egyértelműen pozitív (az internetet rendszeresen használó egyének száma exponenciálisan növekszik) • Régión belüli repülőterek megléte és fokozódó kihasználása

• Az ukrán határ miatt a határokon átnyúló kapcsolatok korlátozottak: hosszú átkelési idők, a határállomások elégtelen sűrűsége • Az úthálózat minősége és sűrűsége nem kielégítő – ez a probléma különösen Ukrajnát érinti, de kihat az egész határrégióra, akadályokat gördítve a közös tevékenységek megvalósítása elé • Fontos EU-hálózatok (TEN-T) hiánya: utak, vasutak, különösen a KE területén az észak-déli irányban • Hiányoznak a nagyvárosokat összekötő, a határokon átmenő autópályák • Alacsony szinten összehangolt a régiók közötti közlekedési infrastruktúra, és gyenge, vagy akár hiányzó rendszeres busz/vonat kapcsolat. • Kevés és nem megfelelő minőségű összekötő utak a falvak között a határmenti területeken • Rossz minőségű vasúti infrastruktúra, és eltérő nyomtávú vasútvonalak Ukrajna és a többi közép-európai régió között • Szétszakított vasúti összeköttetés, viszonylag alacsony számú határokon átkelő vonat, lassú és rossz minőségű vasúti személyforgalom

44


Erősségek

Gyengeségek • Részben hiányos víz- és szennyvízhálózat különösen a vidéki térségekben, beleértve a szennyvíztisztítók hiányát (elsősorban Ukrajnában) • Hiányos saját energiaforrások, függés a villamos energia, a gáz és az üzemanyag távolsági szállításától • Technológiailag elavult elektromos hálózatok a KE ukrán területein • A kis perifériás települések elégtelen közműellátottsága • Nagyon korlátozott a közvetlen légi összeköttetés a KE-ben, különösen az EU országok fővárosaival • Elavult repülőtéri infrastruktúra, különösen a KE román és ukrán részein • Az IKT jelzőszámai alacsonyabb értékűek, mint az EU28 + 4 területein, és nagy belső egyenlőtlenségeket mutat • gyengén fejlett multimodális közlekedési rendszerek, a közlekedési és logisztikai központok hiánya a határon • Pénzügyi források hiánya az infrastruktúra fejlesztésére a KE egyes részein

Lehetőségek

Veszélyek

• A TEN-T hálózat továbbfejlesztése és a széle- • A politikai instabilitás és a nemzetközi konfliksebb körű kiterjesztése magas prioritást kapott tusok vagy feszültségek közvetlenül fenyegeaz elmúlt években az EU-ban tik a jelentős infrastrukturális beruházásokat, • A 2014-2020 évekre szóló EU programok tá- amelyekhez hosszú távú tervezésre, kiszámítmogatják az infrastruktúra fejlesztését, különö- hatóságra és stabilitásra van szükség sen a KE EU-tagországaiban • A tervezett autópálya-hálózat és a kisebb utak • Léteznek tervek az autópálya-hálózat teljessé fejlesztése elmarad – a KE elérhetősége és a tételére KE-n belüli összekapcsolódás nem javul • A multimodális közlekedési rendszerek fej- • A vasútfejlesztés alacsonyabb prioritást kap lesztése a gazdaságilag fejlett területeken és a az egyes országok nemzeti ügyeiben turisztikai térségekben • A kerékpárút-hálózat kiterjesztése, különösen a határokon átmenő forgalomhoz

45


3.2.4 Kormányzat és közigazgatás Erősségek

Gyengeségek

• Megfelelő politikai és gazdasági kapcsolatok a Kárpátok Eurorégió országai között • Két- és többoldalú megállapodások alapján már hosszútávon meglévő regionális és helyi szintű együttműködések • A központi, regionális és helyi szintű közigazgatás jó tapasztalatokkal rendelkezik az EU (valamint CBC) programokkal kapcsolatban • A (központi, regionális és helyi) közigazgatási intézmények megfelelő projektmenedzsment tapasztalattal rendelkeznek • Az elmúlt év során javult a regionális és helyi stratégiai tervezés, amelynek középpontjában a határokon átnyúló együttműködés erősítése állt Lehetőségek

Veszélyek

• Új, az EU és Ukrajna közötti társulási megállapodás, az adminisztrációs rendszer reformja Ukrajnában • A jogszabályi és intézményi rendszerek összehangolása az EU és Ukrajna viszonylatában • A civil társadalom fokozottabb együttműködése és az NGO szektor (nem kormányzati szervezet) fejlődése • A fejlett IKT technológiák megoldást nyújtanak az együttműködésre anélkül, hogy személyes találkozókra és utazásra lenne szükség a növekvő számú területek között • A határokon átnyúló együttműködés közös tervezéssel és intézmények fejlesztésével történő továbbfejlesztése • Hosszú távú intézményi együttműködések jobb fenntarthatósága (például közös protokollok kidolgozása, vagy a nemzeti jogszabályok harmonizációja által), a bizalom és a belső koherencia növelése a KE-n belül • A helyi önkormányzatok fokozottabb együttműködése a KE-n belül

• Kedvezőtlen geopolitikai helyzet, politikai instabilitás és nemzetközi konfliktusok vagy feszültségek eltéríthetik a figyelmet a határokon átnyúló együttműködésről • Regionális/helyi önkormányzatok a CBC támogatása helyett inkább a belső fejlesztéseikre koncentrálnak • A nyelvi akadályok lépnek fel a különböző etnikai csoportok közötti kommunikációban a KE-n belül (a közös nyelv, vagy egymás nyelve jobb megértésének hiánya) • A KE lengyel tagja nem kedvezményezettje a többoldalú ENPI CBC HU-SK-RO-UA 2014-2020 Programnak, amely akadályt gördít a többoldalú együttműködés elmélyítésére a KE területén • Az ukrán hatóságok és helyi önkormányzat korlátozott részvétele a KE tevékenységében

46


3.2.5 Környezet, klímaváltozás, és energia Erősségek

Gyengeségek

• Kiváló természetes élőhelyek és az ökoszisztémák biológiai sokfélesége, ideértve a nagy számú védett területet – amely összességében jelentős természeti értéket képvisel • Változatos természeti területek és ökológiai rendszerek: hegyvidék, síkságok és ártéri erdők, alpesi rétek, legelők, mocsarak, folyók és tavak, hegyi és alföldi mocsarak • A terület gazdag közös vízbázissal rendelkezik (felszíni és felszín alatti) • Alacsony a légszennyezettség (különösen a kisebb városokban és vidéki területeken) • Jó feltételek a zöld és megújuló energiatermelésre: víz-, nap- és szélenergia, biomassza, hulladék újrahasznosítás • Határokon átnyúló vízügyi egyezmények biztosítják a természetes vizek alkalomszerű, véletlen szennyezésének megelőzését és azok közös feltárását • Kiváló minőségű termőföld, szántó és legelő megléte • A terület erdőkben gazdag (a magyar területeket kivéve) • Élő megállapodások és annak megértése, hogy vészhelyzetekre való felkészülésben közös együttműködésre van szükség

• A természeti erőforrások (víz, talaj) romlása az urbanizációs folyamatok, a turizmus és a gazdasági tevékenységek következtében • Jelentős légszennyezettség a nagyobb városokban, és a főutak közelében • A felszín alatti vizek szennyezettsége a hulladékok és mérgező anyagok átszűrődése, valamint mezőgazdasági tevékenységből származó a nitrátok és nitritek következtében • A talaj károsodása, amelynek legfőbb okai a szél és víz hatása miatti talajerózió, a földcsuszamlások, a szárazság és az ásványkincsek kiaknázását • A korábbi környezeti károk hiányos technikai és biológiai rekultivációja • Elégtelen hulladékgazdálkodási infrastruktúra és szennyvízkezelés • A települési szilárd hulladék újrahasznosítás aránya elmarad az uniós átlagtól • A természeti környezet védelme területén a közös tervezés, programozás, irányítás és ellenőrzés elégtelen szintű • Magas árvízkockázat a KE egyes részein • A vízgyűjtő területek nem a határoknál érnek véget, a kockázatok és károk gyakoriak, és ezek kezelésére együttműködésre van szükség • Nem megfelelő árvízvédelem néhány település körül • Alacsony szintű ökológiai tudatosság az emberek és a vállalkozások körében • Az energiatermelés fosszilis tüzelőanyagokon alapul, elsősorban HU, PL, UA területén • Hiányzik egy közös, átfogó standard határokon átnyúló vészhelyzeti rendszer a természeti katasztrófák esetére • Az éghajlatváltozás negatív hatása a KE legtöbb megyéjére és régiójára közepes szintű, miközben alkalmazkodási képességük gyenge szintű

47


Erősségek

Gyengeségek • Alacsony energiahatékonyság az iparban, és elégtelen számú energiatakarékossági intézkedés, különösen a régió ukrán részén

Lehetőségek

Veszélyek

• Uniós alapokból finanszírozni lehet a környezetvédelmet, fejleszteni lehet a közüzemi infrastruktúrát, az energiahatékonyságot és a zöld energiatermelést • EU-előírások kedvező változásai a megújuló energiaforrások tekintetében • Nemzeti és közvetlen külföldi tőkebefektetések a zöld energiába (különösen a nap- és szélenergiába) • Új technológiák alkalmazása és a megújuló energiaforrások kihasználása – geotermikus, szél- és napenergia, bioformációk energiája, vízenergia • A környezetvédelmi és természetvédelmi kezdeményezések hatékonyságának növelése • A társadalom tudásának és tudatosságának fejlesztése a környezetvédelem területén • A hatóságok elkötelezettségének erősítése a környezetvédelem és az éghajlatváltozás mérséklése irányába • Együttműködés a környezetvédelmi szektor és az ipar között • Az energiahatékonyság javítására és a megújuló forrásokból származó energiatermelés arányának növelésére irányuló kezdeményezések • Az EU és Ukrajna közötti társulási megállapodás aláírása, és az ukrán jogszabályok uniós joghoz közelítése megadja a lehetőséget egy egységes környezetvédelmi hálózati monitoring szabvány kidolgozására

• Bizonytalan politikai és jogi keretek a zöld energia termelés támogatása tekintetében • A negatív éghajlati folyamatok eredményeként növekszik a környezeti katasztrófák kockázata • Az emberi tevékenységek megélénkülése – a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás, a közlekedés, egyes ipari ágazatok, és a turizmus területén – veszélyeztetheti a természeti környezetet • Alacsony szintű környezetvédelmi beruházások és nincsenek összehangolt beruházás-támogatási rendszerek • Az alternatív és megújuló energiaforrások magas ára • A nemzeti jogi és szabályozási környezet kedvezőtlen megváltozása akadályozhatja a megújuló energiaforrások szélesebb körű használatát • A megújuló energiaforrások kiaknázásának hiánya még magasabb külső energiafüggőséget eredményezhet a KE területén • A termálvíz koordinálatlan kiaknázása túlzott felhasználáshoz és csökkenő készletek vezethet

48


3.2.6 Egészségügy és szociális ügyek Erősségek

Gyengeségek

• J ól elosztott egészségügyi és szociális szolgáltatások az egész régióban • J ól felszerelt kórházak a KE egyes nagyvárosaiban • É lő határokon átnyúló együttműködések a kórházak és egészségügyi intézmények között • N övekvő számú magán egészségügyi létesítmények • A határokon átnyúló egészségügyi ellátás nyújtása a területen (különösen Magyarországon) • H íres üdülők és gyógyvizes központok találhatók a régióban (Bártfa, Debrecen, Miskolc, Hajdúszoboszló, Eger, Truskavets, Morshyn, valamint Kárpátalján és egyéb területeken) • S pecializált orvosképző intézmények széles köre a régióban

• A z EU átlagnál alacsonyabb szintű egészségügyi és szociális szolgáltatások • A lacsony szintű egészségügyi és szociális infrastruktúra KE egyes részein • K özvetlen összeköttetésben lévő katasztrófa-elhárítási szolgálat hiánya • A z országos átlagnál magasabb szintű szegénység KE területén • S zámos területen, de főleg a roma településekhez köthetően, szélsőséges a szegénység • S zámos területen rossz a szociális és egészségügyi létesítmények elérhetősége • H iányzik a társadalmi részvétel a civil társadalom fejlesztésében • A lacsonyabb a születéskor várható élettartam, mint EU-szinten • A lakosság rossz általános egészségi állapota • N em hatékony megelőző intézkedések az egészségi állapot javítására • G yenge egészségügyi ellátó rendszer a régió ukrán területén – fejletlen társadalombiztosítási rendszer, alacsony hatékonyságú egészségügyi szolgáltatások, a biztosítás által térített gyógyszerek hiánya • N em megfelelő szociális ellátás a fogyatékkal élők részére, különösen Ukrajnában

49


Lehetőségek

Veszélyek

• Megnövelt nemzeti és uniós támogatás a speciális igényekkel rendelkező közösségek és társadalmi csoportok számára • A határokon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó EU irányelv rögzíti a legfontosabb európai szintű szabályokat, többek között az e-egészségügy, a határokon átnyúló kommunikáció és távgyógyászati infrastruktúra területein (az EU tagállamai között) • EU-források elérhetősége az egészségügyi és szociális ellátási infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztésére • Az egészségszint javítása a korai felismerés erősítésével és a betegségek megelőzésével • Gyógyturizmus és orvosi gyógyfürdő-szolgáltatások épülhetnek a KE területén található számos ásványokban gazdag hőforrásra • A meglévő természeti erőforrások fenntartható felhasználása egyedi orvosi szolgáltatások/ kezelések nyújtására Európa más részeiből ideérkezők számára

• G lobális fenyegetettség a lakosság és állatok egészségére • C sökkennek az egészségügyi és szociális ellátásra fordított kiadások • A mennyiben megfelelő adminisztratív feltételek nem kerülnek kialakításra a határokon átnyúló egészségügyi ellátás finanszírozására, elterjedhetnek a féllegális vagy illegális kezelések • E ltérések a nemzeti egészségügyi stratégiák (beleértve a sürgősségit) között, és következetlenség KE-n belüli kórházak fejlesztési terveiben • E gyre több embert fenyegető szegénység, és a népesség növekedése a viszonylag szegény területeken • F ertőző betegségek elterjedésének magas kockázata a megnövekedett határforgalom miatt

50


3.2.7 Mobilitás, migráció, határok és biztonság Erősségek Gyengeségek • É lő határforgalmi megállapodások • A z Európai Unió külső határaira vonatkozó • A migrációért és határforgalomért felelős hehatárszabályozás, amely a határátkeléseknél lyi intézmények megléte számos működési rendellenességet okoz, s amely jelentősen akadályozza a határokon átnyúló együttműködést • V ízumrendszer Ukrajnával • A fiatalok és a képzett munkaerő elvándorlása a régióból más területekre • M agas határokon átnyúló bűnözés, különösen az “érzékeny áruk” (üzemanyag, cigaretta, stb.) csempészete, valamint az illegális migráció • A lacsony hatékonyságú és összehangolatlan határellenőrzési eljárások • A határátkelőhelyek nem megfelelő technikai infrastruktúrája, hiányzó gyalogos és kerékpáros határátkelőhelyek • A határ átlépése hosszú időt vesz igénybe • N em megfelelő technikai és szociális felszereltségű meglévő határátkelőhelyek, amely a legális migráció kezelését ellátó kis kapacitásukkal kapcsolatosak

51


Lehetőségek

Veszélyek

• A vízumpolitika liberalizációja az EU és Ukrajna viszonylatában, a vízum és úti okmányok kérelmezési eljárásának megkönnyítése • J ogharmonizáció a határok biztonsága és a migrációs politika területén • N emzeti, kétoldalú és uniós szintű kezdeményezések a belépési határátkelőknél egy közös ellenőrzési rendszer bevezetéséhez, a határátkelés szabályainak egységesítése, a határforgalmi kapacitás bővítése, és új határátkelőhelyek létesítése • F olyamatban lévő politikai tárgyalások új határátkelőhelyek megnyitásáról, elsősorban a határmenti idegenforgalom elősegítése érdekében • F okozott együttműködés operatív szereplők között, és új megoldások határok hátrányainak leküzdéséért

• A globalizáció negatív hatásai és a közismert veszélyek, mint a bizonytalanság, a szervezett bűnözés, a terrorizmus, a fertőző betegségek, a kábítószer- és emberkereskedelem • K orlátozott regionális befolyás a nemzeti és uniós szintű migrációs és határpolitikára • A z ukrajnai politikai instabilitás és válság negatív hatása a migrációra és az EU-határ biztonságára (pl. nagyszámú ember elhagyja Kelet-Ukrajnából) • A biztonsági szint csökkenése az Ukrajna és Oroszország közötti konfliktus eszkalálódása következtében

52


3.2.8 Oktatás, innováció, kultúra és társadalom Erősségek

Gyengeségek

• Felsőoktatási intézmények jelenléte, amely lehetőségeket teremt a tudományos és kutatási együttműködés fejlesztésére és diákcserére • Az innováció vonzereje és lehetőségei viszonylag magasak • Az általános és középiskolák stabil hálózata és az egyetemek fokozatos fejlődése • A köz-, magán- és a kutatás-fejlesztési szektorok közötti együttműködés fokozódott az elmúlt években • Az egyetemek és a vállalkozások növekvő kutatás-fejlesztési ráfordításai több KE-régióban • Közös történelmi örökség és a kultúra, multi-etnikai összetétel, a lakosság többnyelvűsége, a békés multikulturális együttélés pozitív hagyománya • Erős és sokszínű kulturális örökség és a többnemzetiségű együttélés hosszú és pozitív hagyománya • Jó kulturális infrastruktúra: múzeumok, mozik, könyvtárak, stb. • A tapasztalatcseréket és közös kezdeményezéseket támogató közös kulturális és nyelvi háttér • Sok védett természeti és kulturális terület, például nemzeti parkok, városi műemlékek • Több, az UNESCO – Világ Kulturális és Természeti Világörökség listáján jegyzett terület, amelyek közül néhány átnyúlik a határon, mint a Szlovák karszt barlangrendszere a Martonházi-aragonitbarlanggal, a Dobsinai jégbarlanggal és Stratenská barlangjaival együtt, az Aggteleki barlang Magyarországon és Uholky Ukrajnában • A kulturális örökség sok hasonlósága a KE egész területén

• N em kellően fejlett regionális infrastruktúra a tudomány, a kutatás és az innováció számára, ehhez kapcsolódik az agyelszívás, a tudomány és kutatás mérsékelt eredményessége és gyenge hatékonysága • A KTI-tevékenységek és szakemberek túlzott területi koncentrációja a nagyobb egyetemek körzetében, máshol nincs ilyen tevékenység • A K+F kiadások növekedése ellenére, az ös�szegük a GDP arányában igen alacsony, jóval az EU28 átlaga alatt (a legtöbb KE-régióban) • A KE nagy része “kreatív utánzó terület” kategóriába sorolható; alacsony tudásszint és innovációs aktivitás, vállalkozási hajlandóság, és kreativitás jellemzi • A szakmai képzés és a felsőoktatás nem reagál a munkaerőpiac igényeire • A z oktatási infrastruktúra fizikai hozzáférhetősége a vidéki területeken korlátozott • K orai iskolaelhagyók nagy száma • S zámos rossz állapotú történelmi emlék és kulturális helyszín • A z egyetemek közötti együttműködés ellenére a közös képzések, doktori programok és tananyagok kínálata nem éri el a kívánatos szintet • A nyelvi akadályok továbbra is az oktatási és a kulturális együttműködés legfőbb gátjai • A lacsony szintű idegennyelv ismeret • A szomszédos területek/emberek ismeretének és megértésének hiánya, és bizalomhiány

53


Lehetőségek

Veszélyek

• M agasabb minőségű humán tőke, amely jó alapot biztosít a társadalmi-gazdasági fejlődésre és a határokon átnyúló együttműködésre • F elsőoktatási intézmények erősebb hálózata, egy (részben) kiegészítő képzési kínálattal együtt, amely biztosítja a hallgatói mobilitást a KE-n belül, és csökkenti az elvándorlást • A középiskolások jobb orientációja olyan szakmák felé, amelyekre nagyobb a munkaerő-piaci kereslet • A z általános és középiskolák közötti együttműködés egy olyan fontos bizalomépítő eszköz, mert fiatalkorban összehozza az embereket • A regionális identitásra, hagyományra és történelemre alapozva elindítani a régió, valamint új turisztikai szolgáltatások és termékek promócióját az európai piacon • F orrások és kezdeményezések a határokon átnyúló oktatási hálózatok kiépítésére, valamint oktatási és kutatási együttműködések intenzívebbé tétele • A kulturális különbségek és hasonlóságok kihasználása • Ö sszekapcsolt információs csatornák és információ-megosztás szakemberek között a kulturális események és a turizmus hatékonyabb promóciója érdekében • A nemzetiségi kisebbségi kultúrák fejlesztése érdekében a struktúrák és a problémák hasonlóságának érvényesítése • S kandináviához hasonlóan, egy „mega-regionális” márka kidolgozásának a lehetősége

• M ind a közszféra, mind az üzleti szféra K+F ráfordításai alacsonyan maradnak • A K+F beruházások szintje továbbra is alacsony marad • A felsőoktatást érintő nemzeti jogszabályok kedvezőtlen alakulása a potenciális hallgatók elvándorlását okozhatja a KE területéről (kivéve Ukrajnát, amely egy progresszív törvényt fogadott el) • A regionális szokások és hagyományok vis�szaszorulása a tömegkultúra és a globalizáció elterjedése miatt • A történelmi látnivalók, történelmi önkormányzati zónák, természetvédelmi területek és tájak állapotának romlása • E llentmondó viták a kisebbségek jogait és nemzeti és kisebbségi kultúra finanszírozását illetően

54


3.3 A Kárpátok Eurorégió előtt álló kihívások és lehetőségek 3.3.1 Kihívások A stratégiák legdöntőbb tulajdonsága azok jövőbeli működőképessége. Éppen ezért ahelyett, hogy arra koncentrálna, hogy mi valósult meg mostanáig, a stratégiának a jövőbeni fejlesztéseket kell előrevetítenie, vagy legalábbis nyitottnak kell lennie ilyenekre. Annyi bizonyos, hogy a világban érvényes jelenlegi trendek és kihívások érvényesen lesznek ránk is a következő tíz évben, és majd azt követően is. Ezek a trendek és kihívások: • Klímaváltozás • Urbanizáció • Demográfiai növekedés • Globalizáció Ugyanakkor, a Kárpátok Eurorégió jelentős területe része az Európai Uniónak, így érintik az EU kulcsfontosságú stratégiai fejlesztési kezdeményezései, például az Európa 2020 „intelligens növekedés” és a „fenntartható növekedés és munkahelyteremtés” kezdeményezések. Kárpátok Eurorégió előtt álló fő kihívások és lehetőségek így szorosan összefüggenek a globális és uniós trendekkel és kihívásokkal. Ezen felül, a KE területének közös társadalmi-gazdasági elemzése és SWOT-elemzése alapul szolgál arra, hogy meghatározzuk a Kárpátok Eurorégió közös szükségleteit és kihívásait. A stratégia ezekre a területekre koncentrál, különösen azokra, amelyekben a határokon átnyúló együttműködés a legnagyobb hozzáadott értéket biztosíthatja: • • • • •

A Kárpátok Eurorégió adottságainak kiaknázása Ismeretek átadásának javítása Vállalkozások innovációs képességének javítása A klímaváltozás hatásaira való kitettség enyhítése A természeti és kulturális örökség és erőforrások kihasználása a gazdasági fellendülés elősegítésében • Gazdasági és társadalmi kohézió • Mobilitás és biztonság

Ma, a globális kihívásokon felül a Kárpátok Eurorégiónak több „belső” kihívással is szembe kell néznie. A KE kiterjedt területe (145.000 km², 14,2 millió ember) korlátozza az összehasonlíthatóságot és a közös jellemzők beazonosítását. Nagy különbségek vannak az Eurorégió egyes részeinek lehetőségei és kihívásai között. Régión belüli különbségek leginkább az alábbi területeken mutatkoznak:

55


• • • • •

földrajzi helyzet (hegyvidéki területek és síkságok) térstruktúra és településhálózat (városi pólusok és vidéki perifériák) közigazgatási rendszer fejlettségi szint az aktív érintettek/döntéshozók igényei és érdekei

A legfőbb gazdasági kihívások a „leszakadt” állapot leküzdése és az alacsony versenyképesség javítása, amely eléréséhez kiemelkedő élénkítési eszközökre van szükség a helyi gazdaságban és az ahhoz kapcsolódó területeken, csökkenteni kell a Kárpátok Eurorégió területe és az egyes tagállamok más területei között a kutatás és a produktív innováció területén meglévő különbségeket, és meg kell szüntetni az egységes piac útjában álló akadályokat. Az emberi és társadalmi tőkét tekintve a Kárpátok Eurorégió negatív demográfiai trendeket mutat. Annak ellenére, hogy viszonylag fiatal a társadalom összetétele, a régióra a képzettek és fiatalok jelentős elvándorlása, a gazdaságilag aktív népesség egyes csoportjainak (különösen a roma népesség, és beleértve az időseket és a fogyatékkal élőket) társadalmi kirekesztettsége, és a viszonylag alacsony átlagos várható átlagélettartam (főleg a férfiak körében) jellemző. A terület a fiatal, jól képzett szakemberek hiányával szembesül, akik az innováció és fejlesztés hajtóereje lennének. E gyéb fontos tényezők a rossz megközelíthetőséghez és a hálózatfejlesztés szükségességéhez, a régió egyes részein az energiaellátás elszigeteltségének megszüntetéséhez, valamint a közlekedési módok fenntarthatóságának környezetbarát módon történő biztosításához kapcsolódnak. A városok, mint helyi fejlesztési alközpontok, valamint a vidéki területek fenntartható fejlődése is nagyon fontos. Egyéb kihívások: • regionális asszimetriák és különbségek az országokon belül > a KE régiók periférikus helyzetének fokozódása, a központi régiókhoz képest alacsony versenyképesség • a helyi és regionális önkormányzatok függősége a központi hatóságoktól • hiányzó vagy elégtelen közlekedési kapcsolatok, különösen észak-déli irányban, • korlátozott számú határokon átnyúló gazdasági kapcsolat, • alacsony szintű gazdasági aktivitás és foglalkoztatás, • intenzív (szelektív) elvándorlás az Eurorégióból fejlettebb régiók és megyék irányába, • magas a társadalmilag kirekesztett a roma lakosság aránya, • nyelvi korlátok. Ilyen feltételek mellett nehéz a Kárpátok Eurorégióban hasonló megoldásokat megvalósítani, közös célokat létrehozni, és közös regionális identitást és arculatot kidolgozni. Mindezen túl, a Kárpátok Eurorégióban a határmeti együttműködés támogatására létrehozott közös intézményekben szervezeti és működési problémák jelentek meg. A problémák az alábbiak szerint csoportosíthatóak:

56


• a KE alacsony ismertsége és megjelenése a (azaz közös marketing stratégia hiánya a KE lakossága felé és külső együttműködések irányába) • hiányozik a világos jövőkép, • rendszerbeli hiányosságok az „intézményi tevékenységekben” • bizonytalan pénzügyi háttér, • a tevékenységek és az üzemeltetés projekt-alapú, amely korlátozza a folyamatos fejlesztés esélyeit, • elégtelen kommunikáció a partnerek között, • különálló jogi személyiségű szervezetek az egyes országokban, • a partnerek eltérő szintű motivációja és elkötelezettsége. Jóllehet, a döntő kihívás az, hogy igény jelenjen meg a belső intézményi kapcsolatok megteremtésére és megerősítésére a régió egyes területei és szereplői, valamint a régió fejlesztésének támogatásában érdekeltek között. Ha a KE egy sikeres projektté akar válni, ahhoz az KE szervezeti működésének kell javulnia. Jelenleg sok szakértő és regionális vezető nyíltan kijelenti, hogy a Kárpátok Eurorégió együttműködés „süllyedőben van, visszaesik, szétesik, lassan haldoklik, csökken, semmi sem történik, nem képes megoldani olyan közös problémákat, mint a munkanélküliség egy ilyen nagy területen”7. Mindeközben a Kárpátok Eurorégió működésének első időszakát pozitívan értékelik: azaz a projekt teljesítette azon küldetését, hogy ösztönözze, koordinálja és segítse a határokon átnyúló együttműködést a Kárpátok területén élő lakosság körében. KE egy olyan egyedülálló platformként szolgál, amely lehetővé teszi, segíti és összehangolja a helyi önkormányzatok közötti határokon átnyúló együttműködést. A KE megalapítóinak elvárásai hatalmasak – és néha naivak – voltak, amelyet nagymérvű nemzeti és külső politikai és pénzügyi támogatás nélkül nem lehetett sikerre vinni. Példaként, 90-es évek végén felmerült, hogy a KE partnerévé válhat pl. a NATO-nak, de ez sikertelennek bizonyult. Ös�szességében a KE elvesztette geopolitikai jelentőségét, miután három (2004), majd még egy (2007) tagállam csatlakozott az EU-hoz. Ezzel egyidőben, az „együttműködés vagy verseny „ ellentmondásos folyamata is felbukkant a KE tagországai között, különösen az országok és régiók befektetőkért, turistákért, lakosságért, tőkéért és támogatásokért folyó versenyében; ezen felül az „identitás-építő nemzetállamok” eszméje ellentétes volt az együttműködési kezdeményezés elképzeléseivel. Az országhatárok megléte egy másik olyan tényező, amely befolyásolja a KE területén a határokon túli együttműködést. A schengeni határ létrehozása EU és Ukrajna között segített csökkenteni az illegális migrációt, de vízumkényszert és egyéb akadályokat (lásd alább) hozott létre, amely az utazók számának csökkenéséhez, és sok kapcsolat megszűnéséhez vezetett. Az ukrajnai (és romániai) határok az intenzív és hatékony határokon átnyúló tevékenységek akadályaivá váltak, az alábbiaknak „köszönhetően”:

7

Lásd pl.. Bauer, R. (2015): A Kárpátok Eurorégió projekt. Rövid tanulmány. CESCI, Budapest.

57


• • • • •

vízumrendszer Ukrajnával / schengeni szabályozás (Románia), viszonylag alacsony a határátkelőhelyek gyakorisága a KE egyes részein, határátkelőhelyek elégtelen műszaki infrastruktúrája, határátkelők hiánya gyalogos és kerékpáros forgalom számára, hosszú várakozási időt okozó, alacsony hatékonyságú és összehangolatlan határellenőrzési eljárások a határátkelőhelyeken • a határokhoz kötődő bűnözés.

A Krím Oroszország általi annektálását követő ukrán válság és kelet-ukrajnai háború sürgető kihívást jelentenek KE-n belüli határokon átnyúló együttműködésre is. Több szempontból is. Mindazonáltal, az ukrajnai helyzet megváltozása és Ukrajna azon törekvése, hogy közelebb kerüljön az EU-hoz, egy új lökést adhatnak a KE együttműködésnek, amíg az ország az EU tagjává nem válik.

3.3.2 Adottságok és lehetőségek A Kárpátok Eurorégió régió nagyszerű adottságokkal rendelkezik, amelyeket hatékonyabb módon is ki lehetne használni: kiterjedt és nagyon-jól megőrzött természeti környezet gazdag természeti erőforrásokkal, kulturális örökség, amely különleges mind európai, mind globális szinten, valamint a regionális együttműködés sokéves hagyománya. Egyes területeken a Kárpátok Eurorégió nagy versenyelőnnyel büszkélkedhet. Az európai uniós politikák és keretjogszabályok egy erős alapot biztosítanak, amelyre hatékonyabb együttműködést lehet kiépíteni a versenyelőny fokozása terén, különös tekintettel az új technológiákra, az innovációra, a kreatív iparágakra (beleértve a kultúrát és az idegenforgalmat), valamint egyéb ágazatokra. Egyéb tényezők, amelyek befolyásolják a KE fejlődési lehetőségeit: • hosszú távú meglévő határokon átnyúló együttműködések regionális, helyi és intézményi szinten, • multikulturalitás és interetnikus kapcsolatok („egység a sokféleségben”), • a piac mérete – a KE egy 14,2 milliós piac elérhetőségét jelenti a helyi (és a határokon átnyúló) vállalkozásoknak, • növekvő logisztikai kapcsolódás az EU és a „kelet” között, • turisztikai látványosságok széles választéka, • az EU-Ukrajna közötti AA (társulási megállapodás)/DCFTA (Mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség) megvalósulása, és kilátások az ukrán vízumkötelezettség feloldására, • Európai Strukturális és Befektetési Alapok > pénzügyi források az INTERREG és az ENI programokból.

58


A fejlesztési lehetőségek az alábbi lehetséges együttműködési területeken jelennek meg: • mobilitás, migráció, határok és biztonság, • a demokratizálódási folyamat támogatása Ukrajnában, • a területi tervezés koordinálása a határmenti területeken, • kockázat-megelőzés és a katasztrófavédelem, • természetvédelem, • turizmus, kulturális örökség és kulturális események, • határokon átnyúló üzleti kapcsolatok elősegítése, • humánerőforrás-fejlesztés, közös határmenti munkaerőpiac, • nemzetközi együttműködés fokozása a KE és más hasonló szervezet között, • közösség által irányított helyi fejlesztés, emberek közötti együttműködés A KE jövőbeli fejlődése különböző forgatókönyvek szerint alakulhat, de belső és/vagy külső hajtóerőre lesz szükség. Belső hajtóerőt azoknak a helyi érintetteknek/döntéshozóknak kell biztosítania, akik a társadalom valamennyi szegmensét (önkormányzat, vállalatok, egyetemek, civil szervezetek) képviselik. Külső hajtóerőt az alábbi elképzelések alapján lehet elérni: • területileg és/vagy pénzügyileg kapcsolódni „a Kárpátok Egyezmény Project”-hez és támogatást elnyerni az egyes felek központi szerveitől; • új lendületet adni az újonnan felmerült „Kárpátok régió” makroregionális stratégiának, azzal a céllal, hogy elnyerje az Európai Bizottság jóváhagyását – ehhez a nemzeti szintek magas szintű bevonása és támogatása szükséges; • megváltoztatni a jelenlegi ENI CBC programok területi hatályát és az öt jelenlegi ország számára közös programokat kidolgozni; • létrehozni (Románia és Ukrajna bevonásával) egy új Visegrád+ Alapot, vagy speciális nemzeti alapot a tagállamok pénzügyi hozzájárulásával (amelyet a Kárpátok Alapítvány is tudna kezelni) a KE területén a KE fejlesztése érdekében, hogy ezzel további pénzügyi források legyenek elérhetők közös projektek végrehajtására. A kulcsfontosságú „belső” tényezők a KE-n belüli határokon átnyúló együttműködések fejlesztésére a következők: 1) A résztvevő helyi és regionális hatóságok közötti intézményes együttműködés helyreállítása, amelyek a regionális fejlesztéseket megtervezik és koordinálják a KE területén; 2) A KE együttműködés támogatására új közös eszközök létrehozásának képessége, pl. egy olyan saját pénzalap létrehozása az IVF (Visegrádi Országok) modelljét követve, amellyel CBC projektek megvalósítása finanszírozható; 3) Képesség a KE intézményeinek megváltoztatására és/vagy javítására, azaz hogyan kell a szervezeti felépítést – annak áttekintését követően – megváltoztatni/újraszervezni a CBC kapcsolatok KE-n belüli újjáélesztése érdekében; 4) Új belső hajtóerőt találni a CBC együttműködésre, és mindenekelőtt az érdekeltek/döntéshozók azon képessége, hogy hatékony intézményeket hozzanak létre a CBC fejlesztésére. 59


4. A Kárpátok Eurorégió jövője 4.1 Kárpátok Eurorégió – stratégiai alternatívák 4.1.1 Bevezető A Kárpátok Eurorégió indulásakor, a közép-kelet-európai rendszerváltást követő időszakban egy nagyon innovatív, úttörő kezdeményezés volt, amely összehozta a különböző régiók „feltörekvő” országait annak érdekében, hogy egyeztessék prioritásaikat és versengés helyett működjenek együtt. A gyorsan elindult, kiváló eredményeket ért el, és javította a résztvevő régiók helyzetét a többoldalú transznacionális együttműködésben rejlő lehetőségek kiaknázásával. Az egyes országok Európai Unióhoz történt fokozatos csatlakozása azonban a Kárpátok Eurorégió szemszögéből negatív változásokat eredményezett: a részt vevő régiók figyelme az Európai Unió jelentős finanszírozási forrásokat biztosító különböző CBC és transznacionális kezdeményezései felé tolódott el, így a KE lassan elvesztette jelentőségét. Bár az alapító partnerek erőfeszítéseket tettek arra, hogy legalább a működést fenntartsák, a kezdeményezés mégis fokozatosan elvesztette jelentőségét, és ma a KE már a túlélésért küzd. Ez azonban nem a döntésük eredménye volt, hanem a környezet kedvezőtlen megváltozásának – amelyekre a KE nem reagált – következménye, és annak, hogy a CBC-ben érdekeltek/döntéshozók képtelenek voltak a KE-t az új feltételekhez igazítani. Kárpátok Eurorégió ma egy olyan transznacionális együttműködés, amelyet már csak a régi lendülete hajt. Még létezik valamilyen szintű működés – többnyire annak következtében, hogy a még futó projekteket be kell fejezni. A partner régiók motivációja azonban az eddigi legalacsonyabb szinten van, hiányzik a döntéshozók valódi elkötelezettsége, és a tevékenységeket inkább egyedi projektek megvalósítása jelentik, nem pedig a résztvevő régiók közös jövőképe és közös céljai által vezérelt intézkedések. A Kárpátok Eurorégió stratégia kialakításának elemeként ezért elengedhetetlen, hogy legalább az együttműködési kezdeményezés előtt álló lehetséges stratégiai alternatívák beazonosításra kerüljenek. Az alábbiakban bemutatásra kerülő stratégiai alternatívák valamennyi együttműködő régió szakembereinek bevonásával, kiterjedt egyeztetések eredményeként kerültek kidolgozásra.

61


A következő fejezetekben részletesen bemutatjuk a lehetséges alternatívákat: • Először egy ábra segítségével áttekintést nyújtunk az adott alternatívákról. • Ezután egyesével bemutatjuk az alternatívákat: » ismertetve a fő tulajdonságait, jellemzőit; » bemutatva a lehetséges előnyöket; » majd kiemelve a negatív tényezőket és a kockázatokat; • A leírások végén bemutatunk egy összehasonlító összefoglaló táblázatot, kiemelve az egyes alternatívák legfontosabb aspektusait; • Végül – egy többkritériumos elemzési módszer eredményeit felhasználva –, bemutatjuk a legfontosabb következtetéseinket és javaslatainak arra, hogy melyik alternatívát kellene követni. Ez az a végpont, ameddig a szakértői csoport hatásköre kiterjedhet. A folyamat azonban itt nem állhat meg. A lehetséges alternatívák beazonosításával, leírásával, összehasonlításával és elemzésével egy szükséges „kiindulási anyagot” nyújtunk a döntéshozók - a tagrégiók képviselői – számára, nekik kell dönteniük, és választaniuk a lehetőségek közül. Amint a döntés megszületik, sürgősen el kell kezdeni a kiválasztott alternatíva részletesen kidolgozását. 17. ábra – A lehetséges alternatívák áttekintése

62


4.1.2 Az alternatívák részletes leírása 4.1.2.1 1. alternatíva: A működés beszüntetése Legfőbb tulajdonságai és jellemzői

Az 1. alternatíva egy szélsőséges megoldást kínál a Kárpátok Eurorégió jelenlegi helyzetére: ahelyett, hogy folytatná a működését egy megfelelő jövőkép és valódi elkötelezettség nélkül, és projektről projektre küzdene a túlélésért, a partnerek azt a döntést hozzák, hogy beszüntetik együttműködési kezdeményezés működését. Ez azt jelenti, hogy miután a szervezet teljesíti valamennyi – folyamatban lévő – kötelezettségvállalását, és lezárja valamennyi futó projektjét, a teljes szervezeti struktúra lebontásra kerül, és a szükséges eljárások lefolytatásával valamennyi kapcsolódó egység jogilag megszüntetésre kerül. A partner régiók átigazítják prioritásaikat, és figyelmük középpontját más (két- vagy többoldalú) transznacionális együttműködési kezdeményezésre irányítják. Ez egy jelentős politikai döntés lenne, a hivatalos és nyitott elismerése annak a ténynek, hogy az egykor fontos, sikeres és hasznos együttműködési kezdeményezés elvesztette fontosságát és jelentőségét a legtöbb partner számára. 63


Az alternatíva lehetséges előnyei Határozott közös jövőkép és közös célok nélkül a Kárpátok Eurorégió tevékenysége csak szerény (ha egyáltalán valamilyen) hozzáadott értéket nyújthat a részt vevő régiók számára. Az együttműködés fenntartása előnyös lehet a szervezetek kis része számára, de az nem jó megoldás, ha egy nemzetközi együttműködést az egyes szervezetek külön érdekei vezérelnek. Míg ez egy negatív lépés, ez az alternatíva valójában előnyökkel is járhat a résztvevő régiók számára: egy határozott döntés az együttműködési kezdeményezés megszüntetéséről – egy átmeneti időt követően – meg tudja állítani a pénzügyi és emberi erőforrások pazarlását a résztvevő régiókban olyan tevékenységekre, amelyek nem szolgálják érdekeiket. Ezeket a forrásokat aztán át lehet irányítani olyan – két- vagy többoldalú – együttműködési kezdeményezések felé, amelyek a régiók prioritásaival jobban összhangban vannak. Míg ez egy fájdalmas és népszerűtlen megoldás (a döntéshozók mindenhol inkább megnyitnak vagy elindítanak, nem pedig lezárnak vagy megszüntetnek projekteket), hosszú távon egy ilyen döntés jelentős előnyökkel járhat a régiók számára – jobban tudnak összpontosítani olyan intézkedésekre, amelyek ténylegesen hozzájárulnak a fejlődésükhöz. A már meglévő partnerségeket, hálózatokat továbbra is fent lehet tartani, amely egy erős alapot nyújthat egyéb együttműködési kezdeményezésekhez. Negatív tényezők és kockázatok Egy sikeres múlttal és nagy hagyománnyal rendelkező együttműködést beszüntetni nem könnyű a döntéshozók, illetve a szakemberek számára egyaránt, akik az idők során energiát és időt fektettek a szervezésbe. Sok érzelmi kötelék is kialakult, és az érzelmileg kötődő emberek akár támadásnak is értékelhetik ezt a lépést. Mivel ez egy szélsőséges megoldás, ha nem minden partner teljes egyetértésével hozzák meg a döntést, akkor jelentős feszültségek lépetnek fel. Míg meglehet, hogy a többi lehetőség sem ideális, de azokat még mindig valamiképpen elfogadhatóvá lehet tenni minden partner számára; de ez az opció azonban más: valaki vagy a bezárás mellett vagy ellene van – itt nem létezik egy kicsit igazított vagy kompromisszumos megoldás. Az együttműködés megszüntetése után már nincs visszaút: rendkívül nehéz – ha egyáltalán lehetséges - lenne az együttműködést később újraindítani, még ha a partnerek – valamilyen okból (például a környezet pozitív változásai miatt) – úgy is döntenének. Összességében ez tényleg egy szélsőséges megoldás, amelyet nem szabad véghezvinni a nélkül, hogy minden fontos szempont, következmény, lehetséges kockázat és következmény gondosan mérlegelésre ne kerülne.

64


Alapvető feltételek és lépések • Egy ilyen súlyos döntés meghozatala előtt mélyreható és őszinte vitát kell folytatni az összes érintett partner - valamennyi régió képviselői – részvételével; • Ezeket a megbeszéléseket megelőzően az alternatíva választásának valamennyi fontos vonzatát, következményét és kockázatát fel kell tárni a partnerek számára • A döntésnek konszenzuson kell alapulnia – szélsőséges volta miatt többségi szavazás nem javasolt. Ezen alternatíva másik változata szerint csökkentésre kerül a részvevő államok, illetve régiók száma. A KE méretű (terület nagyság és lakosságszám) Eurorégiók úgy tűnik, hogy kevésbé hatékonyak, mint a kisebb méretű CBC szerveződések. Ez egy tény, amelyet az EU különböző részein folyó CBC együttműködések igazolnak. Talán a megbeszélések olyan konszenzushoz vezetnek, hogy a KE működőképtelensége a mesterségesen nagy méretének is köszönhető. Az optimális megoldás az, ha a jövőbeni lépésekről folyó döntési folyamat során a KE méretének aspektusairól is folynak megbeszélések.

4.1.2.2

2. alternatíva: Ne tégy semmit / minden marad a régiben

Legfőbb tulajdonságai és jellemzői

65


A második lehetőség a nem tesz semmi különöset, azaz minden megy a korábbiak szerint alternatíva. Ez az „alacsony szintű” működést foglalja magában, a KE-t a lehető legkisebb erőfeszítéssel tartja életben; tartalma néhány alkalmi protokoll találkozó, egy-két projekt megvalósítása, de semmi több. Ez a legkönnyebb megoldás a partnerek számára – nem szükséges semmilyen hivatalos határozat; bármilyen döntés nélkül is az együttműködés változás nélkül folytatódik. Jóllehet ez nem igényel semmilyen határozatot, ennek a lehetőségnek a választása (vagy inkább meghagyása) akkor is egy „döntés”, bár látszólag nem az: a partnerek úgy döntenek, hogy az „együttműködés látszatát” fenntartják, de anélkül, hogy ténylegesen egy közös jövőkép és célok megvalósítása felé haladnának. Ez egy kényelmes választás, nem igényel jelentős elkötelezettséget, konfliktusok kockázata sem merül fel, és nem kell további forrásokat mozgósítani. Ez az opció megköveteli és feltételezi a partnerek bizonyos alacsony szintű motivációját, és a „nem árthat, ha fenntartjuk” hozzáállást tükrözi. Ebben a forgatókönyvben az együttműködést leginkább az egyének törekvése tartja életben. Az elkötelezettség hiánya azt jelenti, hogy senki sem akarja finanszírozni az elkerülhetetlen alkalmi költségeket, így az együttműködés folyamatosan finanszírozási nehézségekkel küzd, és fennmarad anélkül, hogy valós eredményekhez, előnyökhöz juttatná a partnereket. Egy ilyen állapotot hosszú ideig (akár több évig) könnyen el lehet húzni, de nem lehet örökre fenntartani. Ez vagy lassú „kimúláshoz” vezet - vagy a döntéshozók idővel a változtatás mellett döntenek. Lehetséges előnyök Elsőre úgy tűnhet, hogy ezt az alternatívát gyorsan le lehet söpörni az asztalról, mivel nem kínál valódi előnyöket a partner régióknak. Érdekes módon azonban ez az opció explicit előnyöket biztosít a döntéshozóknak, tehát ez egy valódi alternatíva, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ha ezt az alternatívát választjuk (vagy inkább hagyjuk ezt az alternatívát megtörténni), nincs szükség nagy politikai elkötelezettségre; nem igényel előzetes kötelezettségvállalást jelentős pénzügyi (vagy emberi) erőforrásokra; és nem utolsósorban, e forgatókönyv esetén esély sincs semmilyen konfliktusra vagy heves vitára. Mindezek a tulajdonságok teszik ezt az opciót rendkívül vonzóvá a döntéshozók számára; annak ellenére, hogy megértik az alternatíva kockázatait és „zsákutca” jellegét, a közvetlen és azonnali előnyök miatt valószínűleg e megoldás felé fognak hajlani. Az 1. alternatívával szemben, jóllehet, ez az opció megtartja a lehetőséget az együttműködés felfuttatására, ha és amikor erre lehetőség nyílik. Negatív tényezők és kockázatok A legfontosabb negatív aspektust az előzőekben már kiemeltük: az alternatíva választása esetén fennmarad a „szokásos üzletmenet”, amely nem kínál valódi előnyöket a résztvevő régiók számára, 66


miközben a döntéshozók kényelmesen érezhetik magukat, hogy valóban tesznek valamit az együttműködésért. Természetesen az együttműködés jelenlegi szinten történő fenntartásához továbbra is szükségesek bizonyos - emberi és pénzügyi – források; ezeknek a forrásoknak bármilyen valós eredmény nélküli felhasználása pazarlás, amelyeket ugyanakkor a siker nagyobb esélyét mutató célra is lehetne fordítani. A közös jövőkép és közös célok hiánya azt is jelenti, hogy ennek az alternatívának nincs semmiféle mobilizáló hatása partnerek felé – éppen akkor, amikor valóban fontos lenne az együttműködés megerősítése. És ennek az alternatívának pontosan ez a legnagyobb veszélye. Alapvető feltételek és lépések Ahogy az elnevezése is sugallja, ez az opció egyszerűen bekövetkezik, ha az érintettek „nem tesznek semmit”, csak folytatják, amit korábban is csináltak. Ha a döntéshozók figyelmen kívül hagyják, hogy mekkora szükség lenne a Kárpátok Eurorégió jövőjéről őszinte tárgyalások elindítására és lefolytatására, akkor valószínűleg ez a lehetőség lesz az irányadó. Ugyanez történik, ha a tárgyalások elindulnak, de a felek nem tudnak megegyezni, és ezért nem hoznak meg fontos döntéseket, azaz nem választanak az itt ismertetett alternatívák közül.

4.1.2.3 3. alternatíva: Közös jövőkép Legfőbb tulajdonságai és jellemzői

67


3. alternatíva szerint – mint a neve is sugallja – a döntéshozóknak és érdekeltek ténylegesen ki kell dolgozniuk a Kárpátok Eurorégió közös jövőképét. Ez az elképzelés az együttműködés indulásakor is felmerült, de annak ellenére, hogy az együttműködési kezdeményezés környezete drámaian megváltozott, olyan valódi és őszinte tárgyalásokra mégsem került sor, amelyek elvezethettek volna az együttműködés irányának meghatározásához. Ezek a tárgyalások azonban nem halaszthatók tovább; ahogy az 1. alternatívánál ismertettük, ha az érintettek továbbra sem „tesznek semmit”, és minden marad a régiben, azaz nem születnek meg a kulcsfontosságú döntések, akkor az együttműködés fokozatosan elhal. A 3. opció egy olyan forgatókönyvet irányoz elő, amelyben az érdekeltek – elsősorban a döntéshozók – felismerik, hogy mi forog kockán, és – a szakértők javaslataira és őszinte megbeszélésekre alapozva – kialakítanak egy világos, közösen elfogadott jövőképet a Kárpátok Eurorégió számára. A jövőképnek mindenki számára világosnak és érthetőnek kell lennie, amely leírja, hogy az együttműködés kezdeményezés hová akar eljutni 10–15 év múlva. A jövőképnek valóban közösnek kell lennie – az összes partner régió egyetértésével szülessen meg, konszenzuson alapuljon, és ne többségi szavazással kerüljön kiválasztásra. Nem lehet egy hosszú, mindenre kiterjedő kívánságlista – inkább egy kisszámú célzott prioritást tartalmazzon. Végül, annak eldöntése mellett, hogy a Kárpátok Eurorégió hová akar eljutni a jövőben, egy menetrend kidolgozása is fontos, amely – általános intézkedések helyett - valóban közös, nagyon konkrét tevékenységeket is meghatároz. Lehetséges előnyök A 3. alternatíva legfontosabb előnye az, hogy a KE-ben érdekelt felek - ahelyett, hogy passzívan hagynák a dolgokat megtörténni - ismét aktív szerepet vállalnak, és meghatározzák az együttműködési kezdeményezés fejlesztésének jövőbeli irányát. Az egymáshoz igazított, jövőre vonatkozó tervek birtokában a partnerek megtehetik a szükséges lépéseket az együttműködés fokozatos újraélesztésére. Noha ehhez az alternatívához a partnerek bizonyos fokú elkötelezettségére szükség van, de kicsiben is el lehet kezdeni, majd később fokozatosan bővíteni – nincs szükség (legalábbis kezdetben) jelentős kötelezettségvállalásra és jelentős erőforrások mozgósítására. Nagyon is elképzelhető apró lépésekkel elindulni, majd az elején néhány gyors eredményt elérve bizonyítani lehet az előnyöket és a lehetőségeket a döntéshozók számára, hogy később magabiztosan tudjanak e célra nagyobb kötelezettségvállalást tenni és több forrást elkülöníteni. A fontos elem az, hogy mindezen tevékenységek egy azonos, közösen elfogadott irányba vezessenek. Negatív tényezők és kockázatok Egy közös jövőkép kidolgozása és elfogadása munka befektetését igényli. Amikor már a szükséges információk rendelkezésre állnak – az információk összegyűjtése, rendezése és elemzése megtörtént, a lehetséges alternatívák beazonosításra és leírásra kerültek – a döntéshozóknak – lehetőleg minden 68


érintett régióból – össze kell ülnie több alkalommal és nyílt megbeszéléseket kell folytatnia. Sajnos azonban, mivel a KE nem elsődleges fontosságú, nehéz erre mozgósítani a döntéshozókat. Emellett szükség van szakemberekre, akik koordinálják és segítik e folyamatot – és ez finanszírozást igényel. Bár a közös jövőkép meghatározása kulcsfontosságú lépés a KE életre keltésére, amelyet egyszerűen nem lehet kihagyni, ez a tény mégsem lehet elegendő a döntéshozók motiválására; az ő szemszögükből ez nem egy olyan kérdés, amely kiemelt figyelmet érdemel, hiszen nem ígér látványos eredményeket, legalábbis rövid távon nem. Még ha a döntéshozók nyitottak is lennének nyílt légkörű megbeszélgetésekre, valószínű, hogy – az érintett régiók nagyon eltérő helyzete és jelenlegi prioritásai következtében – nehéz lenne egy olyan megállapodásra jutni, amely csak kis számú nagyon konkrét területre fókuszál. Alapvető feltételek és lépések A közös jövőkép létrehozása érdekében feltétlenül szükséges, hogy létezzen egy olyan dokumentum, amely – a KE részletes elemzése alapján – célokat, prioritásokat, valamint fejlesztési alternatívákat javasol, amely ezzel támogatja a döntéshozatali folyamatot. Itt kerül a képbe a jelenlegi dokumentum – de amelyet még világosan be kell mutatni és kifejteni a döntéshozók számára. Miután ezt sikerül elérni, a döntéshozóknak – lehetőleg minden érintett régiót képviselve – időt kell erre rászánnia: legalább egyszer (lehetőleg többször!) össze kell ülniük egy nyílt és jól kézben tartott megbeszélésre, amíg egy konszenzuson alapuló döntés meg nem születik az elfogadott jövőkép legfontosabb elemeiről. A fő irányokról való döntést követően, az elfogadott jövőkép és a jelen stratégiai dokumentum alapján a szakemberek egy csoportjának kell kidolgoznia az ütemtervet: egy nagyon konkrét intézkedéseket tartalmazó tervet, amely a jövőkép elérését teszi lehetővé.

69


4.1.2.4 4. alternatíva: Közös jövőkép és közös szervezet Legfőbb tulajdonságai és jellemzői

A 4. alternatíva alapvetően a 3. alternatíva kiterjesztett változata, azzal, hogy nem csak a közös jövőkép beazonosítását foglalja magában, hanem ezen felül a partnerek aktív lépéseket tesznek egy közös szervezeti struktúra felállítására. Ez az opció magában foglalja a 3. alternatíva legfőbb tulajdonságait, azaz: • szükségessé teszi a döntéshozók és érintettek őszinte és nyílt megbeszélését az együttműködési kezdeményezés jövőjéről (amelyet mielőbb le kell bonyolítani); • egyértelmű és könnyen érthető jövőképet határoz meg a KE számára, amelyekkel valamenynyi partner egyetért (azaz konszenzuson alapul), és amely kisszámú nagyon konkrét prioritást tartalmaz; • a jövőkép alapján elkészül egy nagyon konkrét tevékenységeket meghatározó, a partnerek támogatását és elköteleződését élvező ütemterv.

70


A fentieken felül, ez a forgatókönyv azt is tükrözi, hogy a felek valóban bíznak a KE a jövőjében, és valóban elkötelezettek, hogy sikerre vigyék: ez magában foglalja egyetlen közös szervezet létrehozását, amely az együttműködési kezdeményezés közös végrehajtó szerve, amely a prioritások alapján intézkedéseket határoz meg, forrásokat von be és a tevékenységeket végrehajtja. Ebben a „bizalomépítés” kifejezés kulcsfontosságú kérdés a határmenti együttműködés fenntartható és tartós működéséhez: a partnerek bizalmának elnyerése, a pszichológiai korlátok és előítéletek megszüntetése, amelyek néha még nagyobb akadályt jelentenek, mint a legátjárhatatlanabb fizikai határ. Míg a közös szervezeti struktúra különböző formákat ölthet, tekintetbe véve az együttműködés jellegét és a különböző országokhoz tartozó érintett régiókat, az Európai Területi Együttműködési Csoportosulás – röviden EGTC – lehet az optimális forma, amelyet pontosan ilyen célokra hoztak létre. Ez transznacionális, élvezi az ETC (Európai Területi Együttműködési) programok különböző támogatásait és előnyeit, és bár nem túl elterjedt, van erre már néhány példa és „jó gyakorlat” (még a régióban is). Az „Euroregionális Együttműködési Csoportosulás” ideális megoldás lehet az erősebb és formalizált együttműködésre a Kárpátok Eurorégión belül is. Az Európa Tanács Madridi Egyezményének 3. számú jegyzőkönyve meghatározza az „euroregionális együttműködés csoportosulások” (EGC) jogi státuszát, valamint létrehozásuk és működtetésük feltételeit. A szerződő felek elsősorban a helyi hatóságok és egyéb állami szervek; a csoportosulás célja, hogy a tagjai számára a határokon és területeken átnyúló együttműködést átültesse a gyakorlatba, a hatáskörén és jogkörén belül. A 3. jegyzőkönyv alapján az Európa Tanács kidolgozhat olyan nemzeti törvény modelleket, amelyek a Szerződő Feleket segítik a releváns nemzeti jogszabályoknak való megfelelésben, ezzel lehetővé téve az „euroregionális együttműködés csoportosulások” hatékony működését. Lehetséges előnyök Ez az alternatíva magával hozza a 3. alternatíva legfontosabb előnyét: itt is, a KE-ben érdekeltek és a döntéshozók – ahelyett, hogy passzívan hagynák a dolgokat megtörténni – aktív szerepet vállalnak, és meghatározzák a fejlesztési együttműködési kezdeményezés a jövőbeni irányát. Azonban még egy nagyon fontos lépéssel tovább mennek: bizonyítva elkötelezettségüket, létrehoznak egy közös szervezetet, amely az együttműködés operatív szerveként működhet. Ez további jelentős előnyökkel jár. A KE nem csak a jövőre vonatkozó terveit teszi rendbe, de egy dedikált közös szervezeti egységet is létrehoz, amely gyorsan véghez tud vinni minden szükséges konkrét intézkedést. Ez az együttműködési kezdeményezés sokkal gyorsabb fellendüléséhez vezetne. Egy képzett emberi erőforrással (amely az egyik legfontosabb feltétel!) rendelkező külön szervezet drasztikusan tudja javítani a KE forrásszerző képességét, mozgósítani tudja a partnereket, és a partnerek érdekeit szolgáló projekteket képes megvalósítani. A legfontosabb tényező a közös KE intézményeknek az a képessége, hogy a regionális fejlesztési tervezésben közös dolgoznak és olyan stratégiai projekteket tudnak generálni, amelyek a résztvevő régiók fejlesztési potenciálját javítják. 71


Olyan stratégiai projekteket, amelyek csak a KE területén hajthatók végre, és amelyek azzal az előn�nyel járnak, hogy a projektek minden résztvevő régió számára egy közös jövőkép alapjává válhatnak. Ha nem tudunk stratégiai projekteket beazonosítani, akkor egy közös, egységes jövőkép kialakítása aligha lehetséges. A 3. alternatíva választása – még egy közös jövőkép mellett is – azzal a veszéllyel járhat a KE számára, hogy visszacsúszik a „minden marad a régiben” útra, de egy közös szervezeti struktúra esetében ennek a forgatókönyvnek az esélye sokkal kisebb. Egy EGTC vagy egy EGC, mint közös szervezet megléte kiterjeszti a finanszírozási lehetőségeket is a Kárpátok Eurorégió számára – az EGTC megléte egy nyomós érvet képvisel a két- és többoldalú területi együttműködési programokból történő társfinanszírozáshoz. Összességében a 4. alternatíva – közös jövőkép, közös szervezeti felépítéssel megerősítve – a KE még dinamikusabb jövőbeli fejlődését és erősebb imázsát alapozza meg. Negatív tényezők és kockázatok Természetesen ez az alternatíva sem mentes a kockázatoktól. A 3. alternatívával szemben, a partner régióknak már a folyamat elején komoly elkötelezettséget kell vállalni: egyrészt meg kell határozni a törekvés elemeit (stratégiai projektek, közös jövőkép ...), és csak ezután lehet a funkcionális szervezetet létrehozni. A partner régióknak kell állapodnia a közös szervezet felállításáról, és ennek érdekében a közös jövőkép meghatározása után minden szükséges lépést azonnal meg kell tenni. Ezen kívül a partnereknek az elején kell kapacitásokat és pénzügyi forrásokat befektetni: egy közös szervezet létrehozása munka és némi pénzügyi forrás befektetésével jár – és ezt csak a partner régiók tudják biztosítani. Mindemellett, a partnerek úgy vállalják a pénzügyi és egyéb feltételek biztosítását, hogy külső forrás nem áll rendelkezésre. Bár hosszú távon a közös szervezet várhatóan képes lesz működni a partnerek jelentős (pénzügyi) hozzájárulása nélkül, előfordulhatnak olyan időszakok, amikor a partnerek további pénzügyi segítségére lesz szükség. Bár nem stratégiai kérdés, a helyszín és a humán erőforrások kiválasztása akár felesleges feszültségeket is teremthet a partnerek között és gyengítheti az egységet; megfigyelhető egy olyan tendencia az ilyen jellegű együttműködési kezdeményezések esetében, hogy a partnerek ragaszkodnak a közös intézmény saját helyszínen történő működéséhez, és legalább néhány saját ember alkalmazásához. Végül, különböző országokat képviselő partnerek által egy közös szervezeti struktúra felállítása nem egyszerű feladat; különböző jogi és bürokratikus akadályok és nehézségek is felmerülhetnek. Ezeknek a nehézségeknek a megoldása már a folyamat elején könnyen elragadhatja a hangsúlyt a lényeges tartalmi feladatoktól.

72


Alapvető feltételek és lépések A legfontosabb feltételek nagyon hasonlóak, mint a 3. alternatíva esetében: • Egy dokumentum, amely célokat, prioritásokat és fejlesztési alternatívákat javasol (ez a tanulmány), amelyet világosan be kell mutatni a döntéshozóknak; • Egy nyílt, jól kézben tartott megbeszélés mielőbbi lebonyolítása a döntéshozók között, és konszenzus alapú döntésre jutni; • Ütemterv – tevékenységek sorrendje – a jövőkép eléréséhez. Ezen kívül azonban a döntéshozóknak egy lépéssel tovább kell menni, és meg kell egyezni a közös szervezeti struktúra felállításáról. Mindemellett a szükséges – emberi és pénzügyi – források biztosításáról is gondoskodni kell, valamint ténylegesen létre kell hozni a szervezetet. Az új közös szervezet sikerének a kulcsa a magas minőségű emberi (és egyéb) források biztosítása; következésképpen nagyon fontos, hogy mind a szervezet székhelyének, mind a humán erőforrások kiválasztását politikai szándékok helyett szakmai szempontok vezéreljék.

4.1.2.5 5. alternatíva: Új Európai Makrorégió Legfőbb tulajdonságai és jellemzői

73


Míg az 1. alternatíva a Kárpátok Eurorégió együttműködési kezdeményezés mielőbbi megszüntetését irányozza elő, amely egy meglehetősen szélsőséges megoldás – az 5. alternatíva a másik végletet jelenti egy nagyon ambiciózus elképzelés megvalósításával, amely a KE-t – pl. a Duna-régióhoz hasonlóan - egy új európai makrorégióvá tenné. Ez a jövőkép magában foglalja a KE régi-új makrorégió olyan transznacionális együttműködésként való aktív pozícionálását az Európai Unióban, amely választ kínál a régió legfontosabb kihívásaira. Megfelelő lobbizás és közös politikai képviselet eredményeként egy erős EU-szintű háttér jön létre, amellyel a Kárpátok Eurorégió jó pozícióba kerül az európai strukturális eszközök felhasználását szabályzó különböző rendelkezések tekintetében. A megfelelő támogatás és finanszírozás meglétével egy teljes értékű, ambiciózus makroregionális stratégiát lehet kidolgozni és megvalósítani. Lehetséges előnyök Egy valódi makroregionális együttműködés létrehozása (vagy újbóli létrehozása) hozzájárul egy erős és megkérdőjelezhetetlen identitás kialakulásához, a partner régiók megnövekedett motivációjához az együttműködés lehetőségeinek beazonosítására és kiaknázására, és a közös cselekvésre a kulcsfontosságú kérdések képviseletében. Az Európai Unió definíciója szerint „A ’makroregionális stratégia’ az Európai Tanács által elismert integrált keretrendszer, amely az Európai Strukturális és a Befektetési Alapokból és más forrásokból támogatható, és amelyekkel az ugyanazon körülírt földrajzi területen lévő tagállamok és harmadik országok közös kihívásai előnyös módon kezelhetők, így az együttműködés megerősítésével hozzájárul a kitűzött gazdasági, társadalmi és területi kohézió eléréséhez”8. Egy elismert, erős európai makrorégió részeként – ha a partner régiók készek feladni a kisléptékű, partikuláris érdekeiket és közösen lépnek fel a kulcskérdésekben – kétségkívül megerősödik a tárgyalási pozíciójuk és politikai hatalmuk, és lehetővé teszi számukra, hogy olyan dolgokat érjenek el, amelyek egyébként – külön régióként fellépve – elérhetetlenek lennének. Európában már létezik egy kis számú makroregionális együttműködési kezdeményezés, amelyek már elfogadott és a hivatalosan elismert makroregionális stratégiával rendelkeznek (Balti-tenger Régió, Duna Régió, Adriai- és Jón Régió, Alpesi régió). A finanszírozási lehetőségekhez való hozzáférési esélyük lényegesen jobb, mint a többi együttműködési kezdeményezésé. A Kárpátok Eurorégiónak egy igazi európai makrorégióként történő (újra)pozícionálása jelentősen javítaná a régió „versenyképességét” a többi hasonló kezdeményezéssel szemben.

8

74

Forrás: http://ec.europa.eu/regional_policy/en/policy/cooperation/macro-regional-strategies/


Negatív tényezők és nehézségek Míg ez egy csábító forgatókönyv, az előnyei mellett azonban számos negatív tényező és jelentős nehézség merül fel, amelyek akár leküzdhetetlenek lehetnek. Egy ilyen együttműködési kezdeményezés létrehozásához MINDEGYIK partner régió teljes egyetértésére és elkötelezettségére van szükség: a döntéshozóknak egyet kell érteniük, és ezzel együtt elő kell segíteniük az elképzelést; lobbizniuk kell, folyamatosan demonstrálni kell elkötelezettségüket az együttműködés mellett, és követniük kell a közös programokat. Ez egyrészt nem könnyű elérni, de még nehezebb hosszú távon fenntartani, amikor még a döntéshozók közös asztalhoz történő leültetése is nehézségeket okoz. Ennek a forgatókönyvnek a választása azt is jelenti, hogy a partnereknek a folyamat nehéz részét a legelején kell elvégeznie: sok munkát kell befektetni, jelentős kapacitást és akár viszonylag jelentős anyagi eszközöket is mozgósítani kell az elején, míg gyors és kézzelfogható előnyök az egyes régiók szintjén nem várhatók. Még a 2014–2020-as programozási időszak elején járunk, amely egyrészt előnyt jelent, mivel bőséges idő áll rendelkezésre a Kárpátok Eurorégió európai makrorégióként történő újrapozícionálása érdekében szükséges döntések és lépések megtételére; másrészt, ez hátrányt is jelent, mivel meglehetősen hosszú az az időszak, mire a jelentős előnyök érvényesülhetnek – ami nem nagyon vonzó a politikusok számára. További nehézséget jelent, hogy – amint azt a fentiekben említettük – már „ádáz verseny” folyik a már elismert európai makrorégiókkal - amelyek kidolgozott és jóváhagyott stratégiával rendelkeznek – és amelyeket az Európai Unió különböző strukturális eszközei már tekintetbe vesznek. Ezen kívül a Kárpátok Eurorégió néhány partner régiója a partnerként jelenik meg a Duna régióban is. Végül, de nem utolsósorban, meg kell jegyezni, hogy minél nagyobb egy szervezet, a tagállami kontrol annál erősebb lesz. Nagy a kockázata annak, hogy a „Kárpátok Makrorégió” teljes irányítását a nemzeti hatóságok veszik át, amely nagyon kevés teret enged a nemzeti szint alatti hatóságoknak, hogy politikájukat érvényesíthessék. Alapvető feltételek és lépések Az 5. alternatíva melletti választás a kezdetektől fogva - bármi mást megelőzve – megköveteli minden partner régió (kivétel nélkül) egyértelmű elkötelezettségét arra, hogy ezt az utat követik. A döntést a megfelelő felhatalmazással bíró döntéshozóknak kell meghozniuk, akiknek tökéletesen tisztában kell lennie a döntés hatásaival és következményeivel. Ha ez a döntés születik, egy nagyon részletes intézkedési tervet kell kidolgozni a konkrét feladatok, felelősségek, az erőforrás és kapacitás igényeinek leírásával. Aztán, még bármilyen konkrét lépés előtt, a cselekvési tervet alaposan meg kell vitatni és jóvá kell hagyatni a partner régiók képviselőivel – ebben a szakaszban már tisztában vannak a vállalt felelősségükkel, feladataikkal és a biztosítandó pénzügyi (és egyéb) forrásokkal. Ideális esetben ezt a jóváhagyást és a kötelezettségvállalást a 75


szükséges források biztosítására egy, az összes partner számára kötelező érvényű megállapodásba foglalják. Ezután az elfogadott cselekvési tervet a partnereknek végre kell hajtaniuk; ez nem lehetséges egy közös operatív testület felállítása nélkül, amely a partnerek felhatalmazásával és megfelelő kapacitással/forrásokkal rendelkezik a végrehajtási folyamat koordinálására. A végrehajtandó feladatok között szerepelnek a szervezeti fejlesztés, az identitás fejlesztése, kommunikációs és promóciós tevékenységek, lobbizás, a részletes makroregionális stratégia kidolgozása, projektfejlesztés, stb..

76

együttműködés változás nélkül folytatódik • a partnerek az “együttmű- • ködés látszatát” fenntartják, de anélkül, hogy ténylege- • sen egy közös jövőkép megvalósítása felé haladnának.

2. alternatíva: • A KE-t a lehető legkisebb • Ne tégy semerőfeszítéssel tartja életben; mit / Minden • nem szükséges semmi- • marad a lyen hivatalos határozat, az régiben

• fennálló kötelezettségvállalások teljesítése, szervezeti struktúra lebontása, szükséges jogi lépések a megté• tele.

tani olyan együttműködések felé, amelyek a régiók prioritásaival jobban összhangban vannak. a létező partnerséget és hálózatot fent lehet tartani, amely erős alapot nyújthat egyéb együttműködési kezdeményezésekhez. Explicit előnyöket biztosít a döntéshozóknak; nincs szükség politikai elkötelezettségre; nem igényel előzetes kötelezettségvállalást erőforrások biztosítására; nincs esély konfliktusokra, vagy heves vitákra; megtartja a lehetőséget az együttműködés felfuttatására, amikor erre lehetőség nyílik.

• nem létezik a kicsit igazílével; tott vagy kompromisszumos • a megbeszéléseket megmegoldás; előzően valamennyi fontos • nincs visszaút: rendkívül nevonzatot, következményt héz később az együttműköés kockázatot fel kell tárni a dést újra beindítani partnerek számára; • nem szabad véghezvinni • a döntésnek konszenzuson minden fontos szempont kell alapulnia. mérlegelése nélkül. • Nem kínál valódi előnyöket Aktív lépések nem szükségesek. a résztvevő régiók számára, miközben a döntéshozók kényelmesen érezhetik magukat, hogy valóban tesznek valamit az együttműködésért; • minimális erőforrást igényel, de ezeknek a bármilyen valós eredmény nélküli felhasználása mégis pazarlás; • nincs semmiféle mobilizáló hatása partnerek felé; • az együttműködés lassú elhalásához vezet.

Az alternatíva Legfőbb tulajdonságai Lehetséges előnyök Negatív tényezők és nehézségek Alapvető feltételek és lépések elnevezése és jellemzői 1. alternatíva: • Szélsőséges megoldás: az • Megállítja a pénzügyi és em- • Jelentős feszültségeket okoz- • Mélyreható és őszinte vitát A működés beri erőforrások pazarlását; hat, ha nem minden partner kell folytatni valamennyi együttműködési kezdemébeszüntetése • Erőforrásokat át lehet irányíegyetértésével történik meg; régió képviselője részvétenyezés befejezése;

4.1.3 Az alternatívák összefoglaló összehasonlító táblázata


77

78

Az alternatíva Legfőbb tulajdonságai elnevezése és jellemzői 4. alternatíva: • A közös jövőkép– valamennyi partner egyetértésével és a Közös jövőkép változásokhoz igazítva -kialakíés közös szertásra kerül; vezet • a jövőképhez tartozik az elvégzendő konkrét tevékenységek listája; • a partnerek létrehoznak egyetlen közös szervezetet (a közös végrehajtó szervezetet) az együttműködési kezdeményezésre (lehetséges forma: EGTC).

Alapvető feltételek és lépések

Negatív tényezők és nehézségek • A folyamat elején komoly elkötelezettséget kell vállalni; • a partnereknek az elején kell kapacitásokat és pénzügyi forrásokat befektetni: • a helyszín és az emberi erőforrás kiválasztása szükségtelen feszültségekhez vezethet; • különböző jogi és bürokratikus akadályok és nehézségek is felmerülhetnek.

• A 3. alternatíva előnyei, valamint: • egy közös szervezeti egység, amelynek feladata a szükséges intézkedések megtétele; • az együttműködési kezdeményezés sokkal gyorsabb fellendülése; • a KE forrásszerző képességének, a partnerek mozgósításának, és projektmegvalósítási képességnek a drasztikus javítása • nincs esély visszacsúszni a “minden marad a régiben” útra.

• A 3. alternatíva feltételei, valamint: • megegyezés a közös szervezeti struktúra felállításáról; • a szükséges erőforrások rendelkezésre bocsátása; • a szervezet tényleges megalapítása; • a szervezet székhelyének és a humán erőforrások kiválasztását szakmai szempontok és ne politikai szándékok vezéreljék.

Alapvető feltételek és lépések

• Megbeszéléseket én döntése- • Létezzen egy olyan dokumentum, amely célokat, prioritásoket igényel – de nehéz a dönkat, valamint fejlesztési alternatéshozókat mobilizálni; • nem eléggé motiváló a döntéstívákat javasol (elkészült – ez a dokumentum); hozók számára; • nehéz egy olyan megállapodást • az alternatívákat és a kockázatokat be kell mutatni és kifejteni a elérni, amely kisszámú nagyon konkrét területre fókuszál. döntéshozók számára; • a döntéshozóknak őszinte vitát kell folytatnia egy konszenzuson alapuló döntéshez; • az intézkedési tervet ki kell dolgozni.

Negatív tényezők és nehézségek

Lehetséges előnyök

Az alternatíva Legfőbb tulajdonságai Lehetséges előnyök elnevezése és jellemzői 3. alternatíva: • A közös jövőkép – valamennyi • az érdekelt felek aktív szerepet vállalva meghatározzák az Közös jövőkép partner egyetértésével és a együttműködés jövőbeli iráváltozásokhoz igazítva – kialanyát; kításra kerül; • a jövőképhez tartozik az elvég- • egymáshoz igazított tervek lezendő konkrét tevékenységek hetővé teszik az együttműkölistája; dés újraélesztését; • lehet kicsiben kezdeni, majd később fokozatosan bővíteni.


működésre; si tervet kell kidolgozni (és pozícionálása az Európai • jelentős kapacitást és anyagi • megnövekedett tárgyalási és elfogadtatni) a konkrét felUnióban. eszközöket kell mozgósítaadatok, felelősségek, az erőpolitikai hatalom; ni az elején, anélkül, hogy • a KE pozíciót nyer az EU forrás- és kapacitás igények gyors és kézzelfogható előstrukturális eszközeinek fel- • jelentősen jobb versenyleírásával; használását szabályzó különképesség és finanszírozási nyök megjelennének az böző rendelkezések tekinte• közös végrehajtó szervezehelyzet. egyes régiók szintjén; tében; tet kell létrehozni. • hosszú idő kell a jelentős • makroregionális stratégia kielőnyök érvényesüléséhez; dolgozása és megvalósítása. • egymással versengő Európai makrotérségek.

Az alternatíva Legfőbb tulajdonságai Lehetséges előnyök Negatív tényezők és nehézségek Alapvető feltételek és lépések elnevezése és jellemzői 5. alternatíva: • A KE átalakítása egy új Euró- • Erős identitás; • MINDEGYIK partner egyet- • Egyértelmű elkötelezettség Új Európai • a partnerek megnövekedett MINDEN partnertől; pai Makrorégióvá; értése és elkötelezettsége – Makrorégió motivációja az aktív közre• a régi-új makrorégió aktív nehéz elérni és fenntartani; • nagyon részletes intézkedé-


79


4.1.3 Az alternatívák többtényezős elemzése Az előző fejezetekben bemutattunk, jellemeztük, valamint összehasonlítottunk öt stratégiai alternatívát. Ez azonban csak az első lépés; a döntéshozóknak kell megismerniük ezeket az opciókat - azok következményeit, lehetséges előnyeit, kockázatait és legfontosabb feltételeit. Ezt követnie kell egy nyílt egyeztetésnek, amelyen a KE-t alkotó ÖSSZES régió képviselői részt vesznek (lehetőleg a döntési jogkörrel rendelkezők). Ez az egyeztetés aztán egy döntéshez vezethet a KE együttműködési kezdeményezés jövőjének irányáról; ez lehet a fent bemutatott alternatívák egyike – vagy lehet egy teljesen más megoldás. A lényeg az, hogy a KE jövőjének irányáról alakuljon ki egy konszenzus. A többtényezős elemzés (MCA) meghatározza az egyes alternatívák közötti preferenciákat úgy, hogy az eltérő kritériumokhoz egy relatív súlyozási rendszert rendel - így elegendő információt biztosít a döntéshozók számára. Az MCA a következő fázisokból áll: 1. az alternatívák beazonosítása (az előző alfejezetek tartalmazzák), 2. kritérium meghatározása, 3. súlymérték meghatározása, 4. változók elemzése kritériumonként, 5. a leginkább preferált alternatíva kiválasztása. Az elemzés során az alábbi kritériumokat vizsgáltuk. A súlyozáshoz egy páronként történő összehasonlítást alkalmazunk, annak megállapítására, hogy melyik kritérium fontosabb (1 = fontosabb, 0 = kevésbé fontos, 0,5 = egyenlő fontosságú). 18. ábra – A kritériumok páronként történő összehasonlítása Politikai tá- Pénzügyi és mogatás és humán erőelfogadás forrás-igény Politikai támogatás és elfogadás

0

A KE fennMegvaló- Pozitív hatás tartható-sásít-hatóság a KE-re ga 0

1

1

1

1

1

1

0

Pénzügyi és humán erőforrás-igény

1

Megvalósíthatóság

1

0

Pozitív társadalmi, gazdasági és környezeti hatás a KE-re

0

0

0

A KE fenntarthatósága

1

0

0

1

Összesen

3

0

1

4

2

Súlyszám

0,9

0,6

0,7

1

0,8

0

A következő lépés az alternatívák elemzése az egyes kritériumok szerint - szintén a páros összehasonlítás módszerével. 80

A Kárpátok Eurorégió Stratégiája 2020 19. ábra – Az alternatívák páronként történő összehasonlítása a kritériumok szerint Politikai támogatás és elfogadás 1. alternatíva: Működés beszüntetése 2. alternatíva: Ne tégy semmit/ Minden marad a régiben 3. alternatíva: Közös jövőkép

1. alternatíva

2. alternatíva

3. alternatíva

4.alternatíva

5. alternatíva

1

1

1

1

1

1

1

1

0

0 0

0

0

0

0

0

0

1

1

Összesen

0

1

3

4

2

Súlyszám

0

0,9

2,7

3,6

1,8

1. alternatíva

2. alternatíva

3. alternatíva

4.alternatíva

5. alternatíva

0

0

0

0

0

0

0

0

0

4. alternatíva: Közös jövőkép és közös szervezet 5. alternatíva: Új Európai Makrotérség

Pénzügyi és humán erőforrás-igény 1. alternatíva: Működés beszüntetése 2. alternatíva: Ne tégy semmit/ Minden marad a régiben 3. alternatíva: Közös jövőkép

1

0

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Összesen

4

3

2

1

0

Súlyszám

2,4

1,8

1,2

0,6

0


0

81


Megvalósíthatóság 1. alternatíva: Működés beszüntetése 2. alternatíva: Ne tégy semmit/ Minden marad a régiben 3. alternatíva: Közös jövőkép

1. alternatíva

2. alternatíva

3. alternatíva

4.alternatíva

5. alternatíva

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0 1

1

1

1

1

1

1

1

1

Összesen

3

4

2

1

0

Súlyszám

2,1

2,8

1,4

0,7

0

1. alternatíva

2. alternatíva

3. alternatíva

4.alternatíva

5. alternatíva

1

1

1

1

1

1

1


Pozitív hatás a KE-re

0

1. alternatíva: Működés beszüntetése 2. alternatíva: Ne tégy semmit/ Minden marad a régiben

0

3. alternatíva: Közös jövőkép

0

0


0

0

0

1

0

0

0

0,5

Összesen

0

1

2

3,5

3,5

Súlyszám

0

1

2

3,5

3,5

82

1 0,5


A KE fenntarthatósága

1. alternatíva

1. alternatíva: Működés beszüntetése 2. alternatíva: Ne tégy semmit/ Minden marad a régiben

2. alternatíva

3. alternatíva

4.alternatíva

5. alternatíva

1

1

1

1

1

1

1

0

3. alternatíva: Közös jövőkép

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

Összesen

0

1

2

3

4

Súlyszám

0

0,8

1,6

2,4

3,2


1 1

Az eredményeket összegezve, az elemzés szerint a válaszható optimális alternatíva a 4. alternatíva Közös jövőkép és közös szervezet. 20. ábra – Döntési táblázat, a többtényezős elemzés eredményei Politikai Pénzügyi Megvalótámogatás és humán sít-hatóés elfoga- erőforság dás rás-igény 1. alternatíva: Működés beszüntetése 2. alternatíva: Ne tégy semmit/ Minden marad a régiben 3. alternatíva: Közös jövőkép 4. alternatíva: Közös jövőkép és közös szervezet 5. alternatíva: Új Európai Makrotérség

Pozitív hatás a KE-re

A KE fenntartható-sága

Összesen

0

2,4

2,1

0

0

4,5

0,9

1,8

2,8

1

0,8

7,3

2,7

1,2

1,4

2

1,6

8,9

3,6

0,6

0,7

3.5

2,4

10,8

1,8

0

0

3.5

3,2

8,5

83


4.1.4 A legfontosabb következtetések bemutatása Annak érdekében, hogy a Kárpátok Eurorégió jövőjéről szóló vita hatékony legyen, a szakértői csoport a következőkben bemutatja a legfontosabb levont következtetéseket és javaslatot ad a kiválasztandó alternatívára, amely az összehasonlítások és a többtényezős elemzés eredményeként született.

4.1.4.1 Legfontosabb megállapítások A lehetséges stratégiai alternatívák beazonosítása és elemzése során világossá vált, hogy a 24. órában vagyunk: az érintettek el kell gondolniuk a Kárpátok Eurorégió jövőjéről. Bármi legyen is az eredmény, a legfontosabb dolog az, hogy egy valódi párbeszéd alakuljon ki a partner régiók képviselői között – ilyen párbeszéd már túl hosszú ideje nem volt – mert ez az egyik legfontosabb oka az egykor dinamikus együttműködési kezdeményezés jelenlegi visszaesésének. Rendkívül fontos, hogy a döntéshozók megértsék mennyire kritikus a helyzet valójában, és hogy a legfontosabb döntéseket meg kell hozni az együttműködés jövőjéről. Azt is meg kell látniuk, hogy a Kárpátok Eurorégió együttműködési kezdeményezés – miközben jelenleg szembe kell néznie a különböző működési (és egyéb) kihívásokkal – még számtalan lehetőséget kínál tagjainak. Ezeknek a lehetőségeknek a kihasználásához, azonban a partnereknek kezdeményezően kell fellépniük. Az elemzés azt is bizonyította, hogy az összes partner valódi elkötelezettsége, valamint finanszírozás és erőforrások biztosítása nélkül nem várható semmilyen eredmény vagy haszon. Végül, az is világossá vált, hogy nem létezik ideális alternatíva, vagy megoldás – minden alternatívának megvannak a saját előnyei és hátrányai, valamint a kockázatai – ezeket mind figyelembe kell venni a kiválasztáshoz.

4.1.4.2 Javaslatunk Az előző fejezetekben bemutattuk valamennyi alternatíva legfontosabb jellemzőit – a többi már a döntéshozókon múlik. Mindazonáltal a stratégiai alternatívák áttekintése után a szakértői csoport is kialakította a véleményét – amelyet az alábbiakban röviden ismertetünk. Az alternatívák közül egyáltalán nem javasoljuk a 2. alternatívát – minden marad a régiben; ez nem nyújt előnyöket a partner régióknak, nincs mozgósító ereje, és – bár kényelmes a döntéshozók számára – nem nyújt semmilyen lehetőséget egy dinamikusabb fejlődésre a jövőben. Valójában, ez valószínűleg az együttműködési kezdeményezés fokozatos elhalásához vezet, miközben továbbra is pazarolja az erőforrásokat – érdemi eredmények nélkül. Egy bizonyos mértékig, valójában még az 1. alternatíva – a KE megszüntetése – is jobb választás lenne, mivel ez a partnerrégiók azon felismerését tükrözi, hogy erőforrásaikat – az együttműködéseket tekintve – máshová szeretnék összpontosítani. A hagyományokat, a múltbeli sikereket, valamint azt a potenciált tekintve, amelyet egy partnerség tud nyújtani a régió legsürgetőbb kihívásaira, 84


azonban, egy ilyen radikális intézkedés csak akkor indokolt, ha a régiók nem képesek egy aktívabb együttműködési álláspont kialakítására. Ez a lehetőség szintén nem javasolt. Az 5. alternatíva – miközben csábító alternatívának tűnik – túl sok kockázatot hordoz magában, és – figyelembe véve a KE jelenlegi állapotát, a partnerek a kötelezettségvállalási hajlandóságát és motivációját – ez túl ambiciózus. Egyszerűen reálisan nem elvárható, hogy a partnerek, annyi év de facto inaktivitás után hirtelen jelentős forrásokat fognak befektetni az együttműködés felfuttatásába. A dolgok jelenlegi állása szerint ez leginkább egy álom. Sokkal reálisabb a 3. vagy 4. alternatívát megcélozni: kialakítani egy közös jövőképet és fokozatosan megtenni a jövőkép felé vezető lépéseket. Mindkét alternatíva lehetséges, de a 4. lehetőség lényegesen jobb esélyt nyújt a sikerre. Ha a jövőkép, és még egy jó megvalósítási terv is rendelkezésre áll – amely már nagy előrelépés – még mindig a felmerülhet a kudarc kockázata, ha azok végrehajtására nem állnak rendelkezésre megfelelő kapacitások. 4. alternatíva egyértelműen magasabbra helyezi a tétet a régiókban – mivel létre kell hozni a szükséges szervezeti struktúrát, de azt is garantálja, hogy a források a szükséges lépések megtételéhez (legalábbis az első időszakban) rendelkezésre állnak. Mindezek mellett, egy nagyon erős érdekeltség és motiváció van beépítve a rendszerbe: a közös szervezet és a munkatársainak az érdeke. 21. ábra – A javasolt alternatívák

85


4.2 Hosszú távú jövőkép A stratégia jövőképe leírja, hogy 2020 után milyen kívánt pozitív helyzetben lesz a Kárpátok Eurorégió. A jövőkép a logikai keretrendszer módszerével került kialakításra, amely az átfogó célokhoz igazít minden egyes prioritást. Ugyanakkor, a stratégia és annak jövőképe összhangban van olyan stratégiákkal és politikákkal, amelyeket az intelligens, fenntartható és egyedi növekedést biztosító Európai keretprogram határoz meg. A legfőbb stratégiák és politikák a következők: Európa 2020 stratégia; Területfejlesztési Menetrend 2020; Közös Stratégiai Keret; Horizon 2020; az Európai Bizottság szakpolitikai dokumentuma „Az intelligens növekedéshez hozzájáruló regionális politika Európában 2020” (megjelent 2010); Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásról szóló uniós stratégia (amelyet az Európai Bizottság 2013 áprilisában fogadott el), és valamint néhány további dokumentum. A stratégia célkitűzése, hogy a KE tagrégiói kezelni tudják az előttük álló kihívásokat az azonos érdekeken alapuló közös prioritások mentén. A stratégia azokat a tevékenységeket támogatja, amelyek megoldásokat kínálnak a beazonosított kihívásokra úgy, hogy a lehető legnagyobb eredményt és valódi határokon átnyúló hozzáadott értéket és hatást érje el. A stratégia képessé tesz innovatív megoldásokat találni a Kárpátok Eurorégió határokon átnyúló együttműködés problémáira. A stratégia gazdasági célokat is megcéloz, amelyeknek hangsúlyos elemei a foglalkoztatás és a növekedés. Fontos megjegyezni, hogy a stratégia nem képes minden specifikus, határokon átnyúló fejlesztési igényt kielégíteni. Ennek számos oka van: a korlátozott erőforrások és pénzügyi lehetőségek; reális és mérhető eredmények biztosítása kifejezetten szükséges; és a stratégia sikeres végrehajtásához külső (nemzeti, uniós) támogatásra van szükség. A program átfogó célja, hogy elősegítse egy életképes gazdaság megteremtését és javítsa a régió vonzerejét, ahol a lakosság és a látogatók egyaránt élvezik a természetet, és ahol a természeti erőforrásokat fenntartható módon használják fel. A Kárpátok Eurorégió 2020 közös jövőképe: Kárpátok Eurorégió: élhető és látogatásra érdemes térség. A Kárpátok Eurorégió területe egy virágzó, környezetbarát terület életképes gazdasággal, az emberek könnyed mobilitásával, ötletekkel és technológiákkal, valamint ahol az emberek közötti együttműködés egy alapvető érték. A Kárpátok Eurorégiónak 2020-ra egy vonzóbb hellyé kell válnia - azaz a KE egy olyan terület legyen, ahol az emberek egészséges, aktív és produktív életet élnek, és ahol magas életminőség. Vonzóbb helynek kell lennie az embereknek számára - azaz a KE egy olyan terület legyen, amelyet az emberek szívesen választanak az életterüknek, itt-tartózkodási és ideköltözési helyszínnek. Ez szorosan kap86


csolódik ahhoz, hogy egyaránt vonzó itt élni és dolgozni. KE-nek vonzóbbá kell válnia a munkahelyek szempontjából is – biztosítani kell, hogy a KE egy olyan hely legyen, amelyet a vállalkozások befektetési célpontként választanak, vagy ahol a helyi vállalkozások virágozhatnak, ahol az emberek előtt széleskörű karrierlehetőségek állnak, és ahol arra ösztönzik és abban támogatják őket, hogy teljes teljesítőképességük kibontakozhasson. Vonzóbb hellyé kell válnia az idelátogatók számára is – biztosítani kell, hogy a KE egy olyan hely legyen, ahová az emberek el akarnak látogatni, ezzel támogatva a helyi gazdaságot, és ahol magasztalják és fenntartják a közös kultúrát és a közös örökséget. A jövőkép elérése érdekében az alapvető stratégiai elemeket kell figyelembe venni. Ezért koncentrált erőfeszítésekre van szükség az alábbi területeken: • gazdasági és társadalmi fejlesztések a régió területén a határok minden oldalán, • közös kihívások megoldása a természetvédelem, közegészségügy, közbiztonság és biztonság területén, • a személyek, áruk és a tőke mozgásához jobb feltételek és módozatok megteremtésének elősegítése. A stratégia Stratégiai céljai két területre fókuszálnak: 1. A Kárpátok Eurorégió fenntartható fejlesztése (Gazdaság, Társadalom, Kultúra, Mobilitás) 2. Alapstratégia • Kompakt, minőségi, zöld, tiszta, kapcsolódó, biztonságos • Valós gazdaság fellendülés: intelligens és ésszerűen specializált, fenntartható energia • Fenntartható szomszédság A cél egy integrált területfejlesztési megközelítés alkalmazása, amely a KE térség területi adottságaira épít, a területi kihívásokra válaszokat ad, kapcsolódik a releváns területfejlesztési politikákhoz (például intelligens szakosodási stratégiákhoz, az EU regionális és CBC programjaihoz), és ágazatközi megközelítést alkalmaz. Fontos cél a területi egyenlőtlenségek csökkentése, és ezen keresztül egy magasabb szintű területi kohézió elérése a Kárpátok Eurorégióban. A stratégiának hozzá kell járulnia az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló Európa 2020 stratégia megvalósulásához. A stratégia végrehajtása során figyelembe kell venni az EU jogszabályok partnerségre, egyenlőségre, fenntartható fejlődésre, valamint információs társadalomra vonatkozó irányelveit. Szem előtt tartani az alábbi fő elemeket is: • HATÁROKON ÁTNYÚLÓ - valós határokon átnyúló tevékenységek, amelyek valóságos hozzáadott értéket nyújtanak • GAZDASÁGI CÉLOK - fókuszálás a gazdasági aktivitásra, a foglalkoztatásra és a növekedésre, valamint a vállalkozói és a kutatási szellemre • MINŐSÉG - magas minőségű tevékenységek a közös kihívásokra és prioritásokra vonatkozó megoldások felkutatásában 87


• EREDMÉNYEK ÉS HATÁS - fókuszálás a legnagyobb hatást biztosító kézzelfogható eredményekre • EMBEREK KÖZÖTTI - a helyi határokon átnyúló, emberek közötti tevékenységek támogatása, • NEMZETKÖZIVÉ VÁLÁS - azaz az oktatás, a kutatás és az üzleti szektor nemzetközi orientációjának erősítése, és a KE mint üzleti és kutatási térség ismertségének javítása. Más európai régiókkal való nemzetközi együttműködés révén hosszú távú stratégiai szövetségeket kell kialakítani. • JÖVŐBELI TRENDEK - a globális jövőbeli tendenciák felismerése és az ezekhez történő alkalmazkodás új technológiák és stratégiák felhasználásával, ideértve azt, hogy a társadalomban tudatosítani kell a kutatás és fejlesztés fontosságát. A tematikus és ágazatközi prioritások és a tervezett intézkedések kiválasztását a következők alapján végeztük: 1) a határokon átnyúló megközelítés alkalmazásának potenciális hozzáadott értéke a vonatkozó intézkedések tekintetében; 2) a KE területére kidolgozott közös társadalmi-gazdasági elemzés és a SWOT elemzés megállapításai; 3) az előző időszak tanulságai, amely magában foglalja a CBC-ben kulcsfontosságú érdekeltek/döntéshozók körében végzett felmérést; 4) a prioritások és intézkedések relevanciája a legfontosabb kihívások és határokon átnyúló fejlesztési igények tekintetében, amelyek Stratégia elemzési részében kerültek beazonosításra; 5) igazodás az EU stratégiák és programok stratégiai prioritásaihoz, mint például az ENI CBC 2014-2020, valamint a nemzeti fejlesztési stratégiákhoz (például Intelligens szakosodási stratégiák).

88

- Mobilitás

- Környezeti

- Kulturális

- Társadalmi

- Kompakt, minőségi, zöld, tiszta, kapcsolódó, biztonságos - Valós gazdasági fellendülés - Fenntartható szomszédság - Intelligens szakosodás 4| Innovatív, tanult és magasan képzett 5| Természeti örökség, helyi kultúra és történelem 6| CBC közösségi fejlesztések, egészségügy, foglal koztatás és társadalmi fejlődés

3| Jól kapcsolódó KE & hatékony határ rendszer

2| Tiszta és környezetbarát

A Kárpátok Eurorégió fenntartható fejlődése

- Gazdasági

1| Nyüzsgő, aktív, versenyképes gazdaság és vonzó befektetési hely

Alapstratégia

PRIORITÁSOK

Kárpátok Eurorégió: élhető és látogatásra érdemes térség

JÖVŐKÉP

3| Emberek közötti

1| A KE ukrán partnerének segítése az EU szabványok átvételében és a társulási folyamatban a CBC tevékenységeken keresztül, és a reformokkal kapcsolatos tapasztalatok megosztása 2| A CBC kapacitásának és eszköztárának bővítése

ÁGAZATOKAT ÁTFOGÓ PRIORITÁSOK


5. A Stratégia prioritásai és céljai

5.1 Általános koncepció

89


5.2 Prioritások és intézkedések összefoglalása 5.2.1. prioritás: Kárpátok Eurorégió: nyüzsgő, aktív, versenyképes gazdaság és vonzó befektetési hely 5.2.1.1 KKV és üzleti fejlesztés, beleértve a munkaerőpiac fejlesztését • a legnagyobb lehetőséggel bíró üzleti együttműködési tevékenységek támogatása annak érdekében, hogy az együttműködés kézzelfogható és fenntartható eredményeket érjen el, pl. beszállítói, termelési együttműködések, termékek és szolgáltatások közös marketingje, technológia és innovációs transzfer, stb.; • vállalkozás-élénkítés és támogatás, vállalkozások létrehozásának támogatása közösen kiválasztotta ágazatokban, pl. a tudásalapú és innováció-vezérelt ágazatokban, és tapasztalatcsere a KKV-kat támogató regionális vállalkozás-támogatási struktúrákról; • tudományos (ipari/üzleti/technológiai) parkok és innovációs központok megalapításának és működésének támogatása, akár kisléptékű infrastruktúra-fejlesztési projektek támogatásán keresztül; • az állami és a magánszektor közötti együttműködés ösztönzése, különösen a határokon átnyúló knowhow-átadás és új ipari értékláncok tekintetében; • gazdasági és technológiai klaszterek megerősítése, különösen a határon átnyúló és nemzetközi projektek esetében; • a KE–ben működő ipari vállalatok közötti kölcsönös integráció elősegítése, és ukrán vállalkozások integrációja az európai üzleti életbe a közösen választott iparágakban.

5.2.1.2 Kereskedelem- és befektetés-ösztönzés, valamint határokon átnyúló közlekedési és logisztikai fejlesztés • a régió közös márkanevének létrehozása a belső és a külső piacokra a régió befektetési vonzerejének javítása érdekében; • mechanizmusok létrehozása a nemzetközi kereskedelem egyszerűsítésére, pl. környezetkímélő szállítási és logisztikai szolgáltatások és hálózatok, áruterminálok, logisztikai központok fejlesztése; • az áruszállítás sebességének és áttekinthetőségének javítása új információs eszközök segítségével, az árumozgás előtti akadályok megszüntetése, és a vámkezelési eljárások javítása; • multimodális közlekedési rendszerek fejlesztése kisléptékű infrastrukturális projektek révén.

5.2.1.3 A kiválasztott gazdasági ágazatokban rejlő potenciál támogatása: vidékfejlesztés, kreatív ágazatok és idegenforgalom (beleértve a jólétet) • intenzív és környezetkímélő turizmus fejlesztése, az idegenforgalom vonzerejének növelése a régió kultúrája, öröksége, természeti szépsége ismertségének fokozásával, a szolgáltatások minőségének és a turisztikai vállalkozások együttműködésének javítása, az új termékek kifejlesztése, a turizmus fellendítése, stb.;

90

A Kárpátok Eurorégió Stratégiája 2020 • a vidéki térségek versenyképességének fokozása, ideértve a vállalkozások fejlesztésének és modernizálásának támogatását (pl. az idegenforgalom és a mezőgazdaság támogatása, közösség által irányított helyi fejlesztés).

5.2.1.4. IKT szolgáltatások és infrastruktúra fejlesztése a CBC együttműködés jobb irányítása és átláthatósága érdekében • a határ másik oldalán lévő helyzet figyelemmel kísérésének javítása; • közös, virtuális terek/weboldalak létrehozása a CBC javítására a magán- és közszféra között; • szervezetek és intézmények közötti határokon átnyúló együttműködés javítása a média és az újságírás területén (pl. csereprogram a média területén, cikkek a nyomtatott médiából); • figyelmeztető kommunikációs IKT rendszerek továbbfejlesztése a természeti katasztrófák megelőzése érdekében; • a meglévő kommunikációs kapcsolatok és IKT infrastruktúra közös fejlesztése és minőségének javítása; • közös projektek megvalósíthatósági tanulmányok kidolgozására szélessávú hálózatok megvalósításához kapcsolódóan; • a CBC-t elősegítő közigazgatási politika végrehajtásának, valamint hatékonyságának növelése; • a határokon átnyúló szolgáltatások javítása és kisebb infrastrukturális fejlesztések, ideértve a határokon átnyúló szolgáltatások fejlesztésének közös tervezését és fejlesztését, és a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás elősegítésére a jogi eszközök és IKT-megoldások kifejlesztését (információáramlás erősítése, e-kormányzás, m-kormányzás, stb.).

5.2.2. prioritás: Tiszta és környezetbarát Kárpátok Eurorégió 5.2.2.1 Környezetvédelem, a természet és forrásainak fenntartható kezelése, és biodiverzitás megőrzése • a természet védelmének, a környezet és a biológiai sokféleség megőrzésének előmozdítása, ideértve a speciális ökológiai zónák határokon átnyúló jobb kezelését; • a közvélemény tudatosságának javítása a környezeti biztonság, az energia- és a környezetvédelmi hatékonyság és a fenntartható fejlődés tekintetében; • kutatási, tervezési és oktatási tevékenységek elősegítése a környezetvédelem, az erőforrás-gazdálkodás hatékonysága és a fenntarthatósága, a környezetvédelmi hatékonyság, a környezeti vizsgálati rendszerek és a stratégiai környezeti vizsgálatok területén.

91


5.2.2.2 Víz-, szennyvíz- és hulladékkezelés • a természeti erőforrások (különösen a vízkészletek) ésszerű felhasználásának előmozdítása, és fenntartható hulladék- és vízgazdálkodási rendszerek alkalmazása • önkormányzati hulladékgazdálkodás rendszerek javítása, beleértve a hulladék kezelésére és feldolgozására szakosodott önkormányzatok és vállalkozások CBC hálózatának fejlesztését; • a KE lakossága ismereteinek javítása a szelektív hulladékfeldolgozás fontosságáról a határokon átnyúló, nemzeti és nemzetközi szinteken, (pl. a KE területén a hulladék újrahasznosítási eljárások közös harmonizációját célzó tevékenységek).

5.2.2.3 Az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése és vészhelyzetekben való együttműködés • alacsony szén-dioxid kibocsátású és az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodó fejlesztések előmozdítása, a kibocsátások és a környezetszennyezés csökkentése; • ipari vállalatok, kis- és középvállalkozások, valamint a K + F intézmények közötti együttműködések elősegítése környezetbarát és környezetvédelmileg hatékony technológiák alkalmazása érdekében; • együttműködés az éghajlatváltozás kihívásaival kapcsolatosan, beleértve a változó éghajlat hatásainak modellezését és a megfelelő intézkedések kialakítását; • a környezeti terhelés és kockázat csökkentését célzó, határokon átnyúló együttműködés ösztönözése; • előkészítő intézkedések természeti és környezeti katasztrófák, valamint vészhelyzetek esetére; • természeti és ember okozta katasztrófák megelőzését támogató tevékenységek; • a mentési akciókban résztvevő munkatársak felkészültségének javítása és a felmerült kockázatok közös kezelése hatékonyságának fejlesztése; • a meglévő megelőzési, megfigyelési, reagálási és katasztrófa-helyreállítási rendszerek fejlesztése, és közös rendszerek kialakítása.

5.2.2.4 Energiaügyi együttműködés fokozása (hatékonyság, biztonság és megújuló energiaforrások) • energiaügyi együttműködés támogatása, például a kutatás-fejlesztésnek, az új megoldásoknak, a megújuló energiaforrásokhoz és az energiahatékonysághoz kapcsolódó képzéseknek, a bio-üzemanyagok használatának, az (energiatakarékos, környezetkímélő, és a legjobb rendelkezésre álló) technológiák és know-how-t, valamint a fenntartható energiagazdálkodási gyakorlatok átvételének az ösztönzése, pl. nulla energiaigényű épületek kísérleteiből származó tapasztalatok megosztása.

92


5.3.3. prioritás: Jól kapcsolódó Kárpátok Eurorégió 5.3.3.1 Hatékony és biztonságos határ rendszer, határellenőrzés, vámmal és vízummal kapcsolatos eljárások • határellenőrzés hatékonyságának és a biztonságának elősegítése; • a határőrizeti hatóságok közötti képzések és együttműködés elősegítése; • tapasztalatcsere, szakmai gyakorlatok, workshop-ok a határátlépés feltételeinek javítására az utazókkal szembeni, az EU-ban megszokott viselkedés tekintetében, különös hangsúlyt fektetve az átláthatóságra és a korrupció elleni és egyéb problémás területekre a határátkelőhelyeken; • know-how és információk cseréje; • határellenőrzési-, vám- és vízumeljárások javítása; • szervezett bűnözés megelőzése és az ellene való küzdelem; • a schengeni határok ellenőrzésének függetlensége és pártatlansága, azzal a céllal, hogy javítsa a folyamatokat, mutasson rá a nehézségekre, valamint hogy értékelje a meghozott intézkedések sikerességét.

5.3.3.2 Mobilitás és közlekedés-biztonság, beleértve a határátlépési infrastruktúrát és felszereltséget • a nemzeti hatóságokkal és az uniós intézményekkel együttműködve, a feltételek előkészítése a KE-n keresztülívelő észak-déli autópálya-kapcsolat megépítéséhez („Via Kárpátok”); • a regionális mobilitás javítása a másod- és harmadrangú csomópontoknak a TEN-T infrastruktúrához történő összekapcsolásával, beleértve a multimodális csomópontokat (határokon átnyúló utak, hidak és kompok, valamint a kapcsolódó infrastruktúra építése); • a KE együttműködésének javítása a nemzeti hatóságokkal és az uniós intézményekkel, amelynek célja a schengeni szabályozás és intézmények megreformálása úgy, hogy az EU külső határa biztonságos legyen az illegális migráció tekintetében, azonban a lehetséges legnagyobb mértékben nyitott legyen CBC területeken élők közötti legális kapcsolatok szempontjából. • a meglévő határátkelők adaptálása és bővítése a gyalogos és kerékpáros közlekedéshez; • az EuroVelo (http://www.eurovelo.org) kerékpárút-rendszer fejlesztése a KE-ben, különös tekintettel a határátkelőkre; • egy koherens jel-, és vizuális azonosító-rendszer kialakítása a határátkelőhelyeknél; • a határátkelőhelyek infrastruktúrájának javítása, beleértve a határátkelőhelyek megközelítő útjait; • a határátkelőhelyek felszereltségének javítása; • a közlekedésbiztonságot javító intézkedések, ideértve az utasokat/polgárokat szolgáló információs rendszerek fejlesztését; • határokon átnyúló tömegközlekedési szolgáltatások fejlesztése és integrálása, közlekedési szövetségek létrehozásával;

93


• a határátkelők környezetének javítása, pl. a terület rekultivációja, az alapvető higiéniai szükségletek (mosdók, ivóvíz) biztosítása szükség szerint, illetve a szemétgyűjtés/szállítás.

5.4. prioritás: Innovatív, tanult és magasan képzett Kárpátok Eurorégió 5.4.4.1 Kutatás, innováció és új technológiák • a K+F, az innováció, az oktatás és a képzés ösztönzése a közös előnyökkel járó üzleti területeken; • a know-how, az innovatív folyamatok és új technológiák, valamint a tapasztalatok országok és régiók közötti kölcsönös megosztása; • a KE vezető egyetemeinek egymás közötti és az üzleti szektorral való együttműködésének fokozása a K+F, az innováció és a piaci megoldások területén; • kiválasztott közös CBC K+F kísérleti projektek kidolgozása és tesztelése

5.4.4.2 Oktatás javítása • közös oktatás-tervezés, és a helyi együttműködések támogatása az oktatást érintően, ideértve az információk határokon átnyúló cseréjét az alábbi területeken: bevált gyakorlatok a programok/kezdeményezések végrehajtására, modellértékű megoldások a szakmai és szakképző oktatás terén, az iskolai és az egész életen át tartó tanulás, valamint a jó gyakorlatok az oktatás irányításában és oktatás finanszírozásában, és a K+F területén; • közös programok/kezdeményezések határokon átnyúló csereprogramokra, diákok, valamint középiskolai és egyetemi tanárok csereképzésére, ágazati és szakmai képzésekre (pl. szakmai gyakorlatok, kísérleti ösztöndíj programok, tanulmányutak tanárok és diákok számára); • a KE tagállamok körében, a kézműves és kulturális készségek nemzedékről nemzedékre történő oktatásának megteremtése.

5.5. prioritás: Természeti örökség, helyi kultúra és történelem 5.5.5.1 Természeti örökség, helyi kultúra és történelem népszerűsítése és megőrzése • a természetes élőhelyek, területek és tájak megőrzését és felhasználását célzó határokon átnyúló stratégiák közös kialakítása; • a kulturális és természeti örökség védelme és megőrzése érdekében közös, határokon átnyúló szabványok/előírások kidolgozása és alkalmazása; • közös tevékenységek, kezdeményezések és események a természeti örökség, a helyi kultúra és történelem promóciója és megőrzése tekintetében; • művészegyüttesek és művészek kölcsönös látogatásai, amelyben a kulturális előadások célcsoportja a régió lakossága;

94


• olyan, az idegenforgalmi infrastruktúrába és szolgáltatásokba irányuló befektetések előkészítése és megvalósítása, amelyek a természeti és kulturális örökség adottságait jobban kihasználják, beleértve a kulturális örökség kihasználásának megkönnyítését szolgáló kiegészítő turisztikai infrastruktúra (pl. kerékpárutak, jelzések, infrastruktúra a speciális szükségletű emberek számára, stb.) kialakítását;

5.5.5.2 A KE természeti és kulturális öröksége ismeretének javítása a KE lakosai körében • a KE természeti örökségét, a helyi kultúrát és történelmet bemutató, közös információs kampányok és média tevékenység a térség lakosai számára; • közös képzések az idegenvezetők, restaurátorok és a természeti és kulturális örökség megőrzésével foglalkozó intézmények képviselői részére.

5.6. prioritás: CBC közösségfejlesztés, egészségügyi, foglalkoztatási és társadalmi fejlesztés a KE területén 5.6.6.1 A közigazgatás hatékonyságának és a CBC intézményi kapacitásának javítása, valamint CBC közösségfejlesztés • a közhatalom gyakorlásával összefüggő együttműködés (államigazgatási, önkormányzati és civil szervezetek és az állami vállalatok közötti partnerségek létrehozása) fejlesztését célzó tevékenységek, illetve közös projektek megvalósítása, pl. területi tervezés, a helyi és regionális fejlesztés érdekében, helyi prioritások kezelésének kérdése; elemzések és közös tervek kidolgozása a régió társadalmi és gazdasági fejlődése érdekében; • olyan tevékenységek, amelyek a határmenti régióban a lakosok egymás kölcsönös társadalmi megismerését célozzák, amelyek új kapcsolatok létesítését segítik elő a határmenti régióban az intézmények, az emberek, az önkormányzatok és a városok között, egymás szokásainak és a kultúrájának kölcsönös megismerése érdekében (pl. hallgatói és diák csereprogramok, táborok és nyári iskolák, szociális, kulturális és sport rendezvények, fesztiválok, barátság-napok, színházi előadások, kiállítások, koncertek, jótékonysági rendezvények, a határokon átnyúló együttműködést megismertető rendezvények, nemzeti ételek megismerése, stb.).

5.6.6.2 Az egészségvédelem fejlesztésének támogatása a KE lakossága körében • • • •

egészségügyi szolgáltatások hozzáférhetőségének javítása a CBC területén; emberi, állati és növényi fertőzések határokon túli terjedésének megakadályozása; a közegészségügy fejlesztésének támogatása; közös egészségügyi prevenciós programok a KE lakossága számára.

95


5.6.6.3 Foglakoztatási és szociális szolgáltatások a KE-n belül • a határokon átnyúló foglalkoztatás és a munkaerő mobilitás feltételeinek javítása; • a foglalkoztatás javítása a helyi adottságokra építő termékek és szolgáltatások létrehozásával (pl. a helyi termékek piacának fejlesztése; rozsdaövezetek és a hanyatló ipari övezetek revitalizálása új hasznosítási módok biztosításával; az idegenforgalom feltételeinek javítása; a szociális gazdaság fejlesztése elsősorban azokban a régiókban, ahol nagyfokú a szegénység és magas a roma népesség aránya, stb.); • közös, integrált, határokon átnyúló foglalkoztatási kezdeményezések elindítása és megvalósítása, pl. közös foglalkoztatási kezdeményezések, munkaerő-piaci együttműködési kezdeményezések, a foglalkoztatás-orientált határokon átnyúló üzleti együttműködés, innovatív foglalkoztatási projektek (különös hangsúlyt fektetve a romák és bevándorlók foglalkoztathatóságára); • szociális szolgáltatások fejlesztésének támogatása, többek között a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni közös programok; • együttműködések ösztönzése a munkanélküliség leküzdésével foglalkozó intézmények között; • közös oktatási és képzési programok munkanélküliek számára, például képzési igények feltárása és elemzése a munkaerőpiacon keresett képzési irányok meghatározása érdekében, szakértői és tanácsadói szolgáltatások közös igénybevétele.

5.6.6.4. Egy modern CBC identitás, közös információs és média felület kialakítása • a közös „Kárpátok Eurorégió” identitás létrehozása, marketingtevékenységek megvalósítása a KE-n belül és kívül a KE „védjegyének” népszerűsítésére, tájékoztató kampányok szervezése; • média együttműködési platformok létrehozása a határokon túli információk megosztására, média hálózatok, újságírói csereprogramok; • olyan új modellek kialakítása és a kísérleti projektek tesztelése, amelyek javítják az információáramlást a határokon keresztül (pl. közösségi hálózatokon keresztül).

Tematikus/ágazatokat átfogó prioritások T1 A KE ukrán partnerének segítése az EU szabványok átvételében és a társulási folyamatban a CBC tevékenységeken keresztül, és a reformokkal kapcsolatos tapasztalatok megosztása T2 A CBC kapacitásának és eszköztárának bővítése (új együttműködési formákkal) T3 Emberek közötti

96


6. Megvalósítási menetrend 6.1 Akcióterv 6.1.1 Intézmények és eljárások A Stratégia végrehajtása a Kárpátok Eurorégió jelenlegi intézményrendszerének a feladata – legalábbis az első szakaszban -, mielőtt a döntés megszületik a KE intézményi felépítésének reformjáról és valamely fejlesztési lehetőség kiválasztásáról. A KE marginalizálódásának egyik oka a nem kellően hatékony intézményi felépítés. A KE tevékenységének újraélesztéséhez az intézményeket meg kell reformálni. Ezért a stratégia végrehajtásának első szakaszában a KE intézményeire kiemelt figyelmet kell fordítani a működésük javítása tekintetében. Komplex szervezetfejlesztéssel kell kezdeni abból a célból, hogy egy intézményesített és formalizált Kárpátok Eurorégió jöjjön létre. Tevékenységeknek tartalmaznia kell a KE megfelelő felépítésének meghatározását, a nemzetek feletti szervezet – ha ezt az alternatívát választják – megalapításának jogi eljárásait (pl. nyilvántartásba vétel, engedélyezés), a szervezet felállítását, protokollok létrehozását, és így tovább. A döntést minden tagállamnak jóvá kell hagynia, és a Tanácsnak el kell fogadnia. E folyamat során (mivel ez több hónapig eltart), a jelenlegi szervezeti egységek, nevezetesen a Nemzetközi Titkárság, a Nemzeti Irodák és a Munkabizottságok fogják a feladatokat elvégezni, amelyek a következők: • a Stratégia adminisztrálására, támogatására és értékelésére szolgáló végrehajtási és ellenőrzési rendszer felállítása és működtetése; • a közös projektek (amelyek már végrehajtási szakaszban vannak, illetve azok, amelyeket a külső társfinanszírozás érdekében el kell készíteni és benyújtani) előkészítéséhez és végrehajtásához kapcsolódó tevékenységek elvégzése; • napi irányítás és feladatok; • beszámolók és tanulmányok készítése (például éves jelentések, félidős értékelés, stb.); • promóció, tájékoztatási és nyilvánossági tevékenységek. Fontos javítani a Kárpátok Eurorégió belső és külső kommunikációját. A gyorsan elvégezhető tevékenységek közé tartozhatnak a KE közös honlapjának létrehozása, és a KE munkatársainak hálózatépítése nemzetközi szervezetekkel és más eurorégiókkal (konferenciák, workshopok szervezése [illetve ilyeneken részvétel]) a legjobb gyakorlatok és a közös projektek előkészítési tapasztalatainak megosztása érdekében.

97


A stratégia menedzsmentjének és biztonságos végrehajtásának biztosításához három közös munkacsoportot kell létrehozni: • A „közös projekt csoportot”, amelyet a projekt kapcsolattartó személyei (tapasztalt projektmenedzserek és projekt-koordinátorok) alkotnak, akik a projektek teljes megvalósítási időszaka alatt közreműködnek, a kezdeti megbeszélésektől az értékeléseken keresztül a projekt végrehajtásának nyomon követéséig. A stratégia minden egyes prioritásához az adott témában és a projekt- és programmenedzsmentben tapasztalattal rendelkező kapcsolattartó személyt (vagy vezető szakértőt) kell kiválasztani. Ez a személy lesz felelős azért, hogy az egyes prioritásokon belül érvényesüljön a stratégiai megközelítés, amelyhez tanácsadást nyújt a projektek megvalósításának különböző szakaszaiban, valamint támogatást nyújt a munkatársaknak a különleges szakértelmet igénylő témákban. • A „közös pénzügyi csoport” lesz közös projektek pénzügyi irányításának felelőse, ők kutatják fel a projektek külső finanszírozásának lehetőségeit és biztosítják a társfinanszírozást. Ha a közös KE pénzalap létrehozásra kerül, a „közös pénzügyi csoport” gondoskodik ennek napi kezeléséről. • A „közös információs csoport”-nak kell koordinálnia a stratégiával összefüggő és az általános információs és kommunikációs tevékenységeket a KE-n belül. Ez a csoport lesz felelős a kommunikációs stratégia kidolgozásáért, valamint a stratégia konkrét tevékenységekre történő lebontásáért. Kommunikációs tevékenységeket a KE valamennyi régióra kiterjedő kapcsolattartó hálózatának tagjai is végezhetik. A három csoportot a Tanács koordinálása mellett a Nemzetközi Titkárság és a Nemzeti Irodák is támogatják. A stratégia végrehajtásának monitoring tevékenységét és értékelését is a Tanács végzi.

6.1.2 Célcsoportok A stratégia végrehajtásának kedvezményezettjei a Kárpátok Eurorégió lakossága és az idelátogató turisták. Nagyon fontos célcsoport a KE Szövetség, valamint annak szervezetei. A stratégiában több olyan intézkedés és projektötlet található, amely a KE szervezeteinek működését javítják. A stratégia javasolja a KE intézmények megreformálását, amely KE „újraéledését” teszi lehetővé. Mivel a stratégia nagyon összetett, és több prioritási terület fejlesztését helyezi kilátásba, a célcsoportok a partnerek azon széles spektrumát jelentik, akiket be kell vonni a stratégia megvalósításába a KE minden részéből: • a regionális és helyi önkormányzatok és az általuk létrehozott jogi személyiségű szervezetek, regionális tanácsok; • nem állami szereplők (civil szervezetek, alapítványok, stb.); • nemzeti, regionális és helyi szervezetek, amelyek a stratégia prioritásaiként meghatározott vonatkozó politikák megvalósítását végzik; 98


• félig állami szervezetek, például regionális fejlesztési társaságok, innovációs és fejlesztési ügynökségek, a klaszterek, a kutatóintézetek és egyetemek; • regionális és helyi vállalkozói szervezetek (pl. kereskedelmi kamarák, szakszervezetek), szakmai szervezetek; • az üzleti szektor; • tömegtájékoztatási/újságíró szervezetek európai, nemzeti, regionális és helyi szinten. A stratégia sikeres végrehajtásához elengedhetetlen a szervezetek közvetlen bevonása az intézkedések és tevékenységek megvalósításába; nem elegendő, hogy annak csak „fogyasztói” és/vagy „végfelhasználói” legyenek. A speciális célcsoportot a nemzeti kormányok és a minisztériumok jelentik. A KE-nek arra kell törekednie, hogy egyenrangú partnerként lépjen fel a nagy fejlesztési kihívások, pl. a globalizáció kihívásai, az éghajlatváltozás, a migráció stb. kérdéseiben. A nemzeti kormányok egyúttal a KE újraélesztésének kiváltói is lehetnek, ha az euroregionális tevékenységek nemzeti prioritássá válnak.

6.1.3 Eszközrendszer A legfontosabb eszköz az ember. Azok, akik részt vesznek a Kárpátok Eurorégió CBC tevékenységében, hajlandóak szembenézni a fejlesztési kihívásokkal. A stratégia végrehajtásának sikere a megvalósításba bevont emberek azon képességtől függ, hogy hogyan tudják az intézkedéseket és a javasolt projekteket végrehajtani. És bármilyen új felállást is kapjon a KE szervezete, a döntő tényezőt akkor is a mögötte álló emberek jelentik. A meglévő bevont személyek mellett fontos, hogy más szakértők, aktív emberek, üzletemberek és a fiatalok ösztönözve legyenek arra, hogy aktívan vegyenek részt a stratégia végrehajtásában. A KE jelenlegi, meglévő intézményi kapacitásainak kihasználása egy nagyon fontos feladat. Az intézmények széles spektrumának bevonása is fontos. A hálózat, az együttműködési platformok további bővítése nagyon hatékony és fontos eszköze lehet a KE-n belüli, a stratégia végrehajtásával összhangban lévő fokozott CBC együttműködésnek. A csatornák kialakítása az ismeretek, a szakértelem, a technológiák és a legjobb gyakorlat átadásához egy elengedhetetlen része a stratégiának és a legfontosabb része több javasolt projektnek (lásd a projektek indikatív listáját). Utat kell nyitni új eljárások, termékek, tanulmányok, vagy szolgáltatások tervezésébe, fejlesztésébe és tesztelésébe történő beruházásoknak – például kísérleti projektek, demonstrációs modellek, stb. –, mivel ez is egy módja/eszköze annak, hogy hogyan lehet hatékonyan megfelelő megoldást találni a CBC fokozására. A végrehajtás eszközeit tekintve, a leghatékonyabb rendszer a projekt alapú megközelítés. A Stratégia dokumentuma előzőekben meghatározott prioritások mindegyikéhez stratégiai programokat/ projektek javasol a következő időszakra (2016–2020 és azon túl). A javasolt projektek előkészítéséhez és végrehajtásához megfelelő és megbízható projektmenedzsment szükséges, amelyhez megfelelő és képzett szakemberek csoportját és/vagy szervezetet kell létrehozni. 99


El kell mondani, hogy a projektek listája nem végleges, hanem meg lehet változtatni, és hozzá lehet adni más projekteket is a Tanács félévenkénti határozat-hozatalakor. Stratégia egy munkadokumentum, egy élő dokumentum, amely évente kerül értékelésre. Ezen kívül meg kell határozni, hogy miképpen lesz koordinálva a projekt előkészítés és végrehajtás folyamata, amely különösen külső forrásokból, például az uniós forrásokból, finanszírozott projektek esetén fontos. Az első szakaszban, a Tanács és a Nemzetközi Titkárság fogja ezt a szerepet betölteni. A későbbi szakaszokban előnyösnek mutatkozik egy közös bizottság vagy egyéb szervezet létrehozása ezekre a tevékenységekre. Fontolóra kell venni a KE saját pénzalapjának létrehozását (pl. a Nemzetközi Visegrádi Alap mintájára), amely a KE érdekeltjeinek pénzügyi hozzájárulásával lehetséges. Ez egy kulcsfontosságú jövőbeli eszköz a KE számára, bármilyen is lesz a szervezeti felállás. Még ha a KE pénzalap nagysága csak szimbolikus mértékű lenne, mégis fontos szerepet játszana a CBC közösség-érzetének, valamint valamint a KE közös tulajdon érzetének fejlesztésében. Az alap működtetésébe és gazdálkodásába a Kárpátok alapítványt lenne előnyös bevonni. Végül, de nem utolsósorban, ki kell dolgozni a Stratégiai Kommunikációs és Terjesztési tervet (lásd a későbbi alfejezetben). A KE ismertsége a KE területén belül és kívül nagyon gyenge. Még a KE nemzeti részei közötti kommunikáció is számos hiányosságot mutat. Az stratégia végrehajtása során az egyik első elérendő célnak a következő néhány évet lefedő kommunikációs és terjesztési cselekvési tervnek kell lennie.

100

Célok

Tervezett tevékenységek

Eredmény/Output

1. prioritás: Kárpátok Eurorégió: nyüzsgő, aktív, versenyképes gazdaság és vonzó befektetési hely Közös többnyelvű (5 nyelv az angollal együtt) információs porA Kárpátok Eurorégió gaztál létrehozása (KE vállalkozói I-szolgáltatások, Web dasági és üzleti integráciadatbázis, online üzleti partner oldal A Kárpátok ója: a határokon átnyúló keresés, konferenciaközpont tá- Vállalkozói adatbázis, Eurorégió Üzleti kereskedelem, befektetés jékoztató, üzleti gyakorlatok és Konferencia központ Portálja és munkaerő mobilitás tanácsadás, napi kommunikáci- tájékoztató elkészül fokozása ós platform vállalkozásoknak és egyéb érintetteknek, stb.). • • • IdegenKE Idegenforgalmi straforgalmi tanulmány/stratégia tégia A Kárpátok Eurorégió kidolgozása a KE területére, PR Információs és promóKárpátok Euro- versenyképességének fo- és marketing tevékenység, renciós kampány régió idegenfor- kozása az idegenforgalmi dezvények szervezése (szakemSzakember találkozók, galmi promóció célterületek promóció- ber találkozók, workshop-ok, workshop-ok, konfejával konferenciák, emberek közötti renciák találkozók), promóciós anyagok Promóciós anyagok kidolgozása. Vonzóvá tenni a Kárpátok Összekapcsolt központok hálóEurorégiót a potenciális Létrejön a befektetésezatának létrehozása a befekteKárpátok Euro- befektetők számára, a ket támogató hálózat. tések támogatására, pl. regiorégió a befekte- befektetők vonzása a heElvégzett befektenális fejlesztési ügynökségek, tőkért lyi és határokon átnyúló tés-ösztönzési tevéinkubátorházak, kereskedelmi együttműködés fejlesztékenységek kamarák, stb. sére.

Projekt elnevezése (előzetes név)

A projektek indikatív listája 2016-20

X

X

X

X

X

X

X

X

600

490

1 000

Tervezett költségvetés 20212016 2017 2018 2019 2020 (ezer 24 EUR)

Megvalósítás tervezett éve(i)

ENI HU-RO-SK-UA & ENI PL-BY-UA 2014-2020 Programok Közép-Európai Program

ENI HU-RO-SK-UA 2014-2020 Programok Duna Stratégia Közép-Európai Program

ENI HU-RO-SK-UA és ENI PL-BY-UA 2014-2020 Programok Duna Stratégia Közép-Európai Program

Lehetséges társfinanszírozás forrása


101

102

Célok

Tervezett tevékenységek

Eredmény/Output

1. prioritás: Kárpátok Eurorégió: nyüzsgő, aktív, versenyképes gazdaság és vonzó befektetési hely A “Carpathian Pl@NETour” tuA határokon átnyúló dományos idegenforgalmi ter- Létrejön az új közös tu„A Kárpátok régiók turisztikai potenmék létrehozása. risztikai termék Égboltja”- a KE ciáljának fejlesztése, az A kulcsfontosságú érdekeltek Létrejön a kulcsfontoságazat t u d o m á n y o s idegenforgalmi hálózatának létrehozása a leg- ságú érdekeltek hálóidegenforgalmi hozzájárulásának növeléjobb gyakorlatok átadásának zata az új idegenforgalse a Kárpátok Eurorégió hálózata elősegítésére a tudományos tu- mi szegmensben. gazdasági fejlődéséhez. rizmus területén. Kerékpáros és a gyalogos útÖkoturizmus Ökoturizmus infrastruk- vonalak feltérképezése a célteKidolgozott tanulmány infrastruktúrátúrájának fejlesztése rületen. Feladat-meghatározás és feladat-meghatárojának fejlesztéa védett területeken a kidolgozása a kerékpáros és zás se Ukrajna és nemzeti örökség promó- túraútvonalak létrehozására a Több km hosszúságú Lengyelország ciója és idegenforgalmi Lengyelország és Ukrajna védett kijelölt útvonal védett terülehasznosítása érdekében területein. Kerékpáros és gyalotein gos útvonalak jelölése Határokon átnyúló intézményi Létrehozott határokon “Tudomány-In- Know-how és innováció és kommunikációs hálózat, vaátnyúló hálózat és innováció-Vállal- átadásának fokozása ku- lamint eszközök létrehozása a formációs-tanácsadó kozások” Hatá- tatási intézmények, egye- tudományos- és innovációs-célú központok Kifejlesztett rokon átnyúló temek és az üzleti szektor szolgáltatások hatékonyságának és alkalmazott IKT eszhálózat között. növelésére a határ menti régiók közök célterületén Összehangolt, egységes kritérium- és követelményrendkövetelszer kidolgozása a turisztikai Kidolgozott kemping szolgáltatásokra a KE ményrendszer a kemKárpátok EuroA turisztikai célú kempin- területén. Új, lehetséges kempingek hálózatára a régió Kemping gek hálózatának fejleszté- pinghelyszínekre térképészeti, KE-n belül, kidolgozott Hálózat se a Kárpátok Eurorégió majd később területrendezési területrendezési tertervek elkészítése, és 2 tipikus vek, kettő megvalósíterületén. kemping kísérleti építése von- tott kísérleti kemping zó idegenforgalmi területeken. projekt. Kempingek hálózatának létrehozása a KE-ben.

Projekt elnevezése (előzetes név)

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

700

• • • 400

420

780

Tervezett költségvetés 20212016 2017 2018 2019 2020 (ezer 24 EUR)

Megvalósítás tervezett éve(i)

ENI HU-RO-SK-UA & ENI PL-BY-UA 2014-2020 Programok

ENI HU-RO-SK-UA & ENI PL-BY-UA 2014-2020 Programok Duna Stratégia 2020

ENI PL-BY-UA 2014-2020 Programok

ENI HU-RO-SK-UA & ENI PL-BY-UA 2014-2020 Programok ERASMUS Plus Horizon 2020 Duna Stratégia 2020

Lehetséges társfinanszírozás forrása


CoM CapaCITY - Önkormányzatok kapacitásfejlesztése energia és klímaváltozási ügyekben

A „Covenant of Mayors” (Pol- • Kibocsátási Alapszint gármesterek Szövetsége) kezLeltár (BEI) kidolgozása. deményezés promóciója és tá- • Fenntartható Energia Akcimogatása a határokon átnyúló óterv (SEAP) kidolgozása. régiókban, a tervezéstől eljutva • Energia Management a kísérleti projektek megvalósíRendszer (EMS) városi tásáig és ellenőrzéséig szintű kidolgozása. • Energia-menedzser képzés. • Útmutató a SEAP kidolgozására és végrehajtására a határ menti régiókban Kárpátok Környezetvédelmi Rendszer kidolgozása az ökoló- Regionális ifjúsági környeAkadémia giai és környezetvédelmi tudás és zeti nevelési központok léttapasztalat folyamatos megosz- rehozása; állami intézmétására az állami intézmények nyek, laboratóriumok és a és az oktatási intézmények, releváns ökológiai oktatási egyetemek között. karok hálózati kapcsolatának megteremtése. Mobil oktatási laboratóriumok létrehozása egyetemek és működő állami laboratóriumok bevonásával. Ökológiai diáktáborok és információs kampányok szervezése természetvédelmi témákban. Fiatalok a tiszta és környezet- Hosszú távú és tartós együtt- Tájékoztató kampányok lebarát Kárpátok Eurorégióért működés kialakítása az ökoló- bonyolítása a Kárpátok Eurogiai csoportok, a határ menti régió vízkészlete védelmének régió fő döntéshozói, a fiatal és a szennyezés megelőzéökológusok és az oktatási in- sének fontosságáról, ökológitézmények között. ai pontok létrehozása a fiatalok részére.

2. prioritás: Tiszta és környezetbarát Kárpátok Eurorégió

A Kárpátok Eurorégió képzett fiataljaiból és fiatal környezetvédőkből álló csoport létrejött, környezeti információs kampány a fiatalok körében lebonyolítva, öko-információs pontok létrehozva.

Létrehozott kutatási és oktatási hálózatok, mobil laboratóriumok elkészültek, környezetvédelmi kampányok lebonyolításra kerültek, a helyi lakosság magasabb környezeti tudatossága a határon átmenő folyó és forrásvíz szennyezés kockázatairól

Megvalósult energia-tudatossági kampányok, energiahatékonysági auditok és tanúsítványok, tanulmányok az önkormányzatok RES alkalmasságának vizsgálatáról, és megvalósíthatósági tanulmányok épületek energetikai felújításáról, stb.

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

420

900

500

ENI HU-RO-SK-UA & ENI PL-BY-UA 2014-2020 Programok ERASMUS Plus Duna Stratégia 2020

ENI HU-RO-SK-UA & ENI PL-BY-UA 2014-2020 Programok ERASMUS Plus Horizon 2020 Duna Stratégia 2020



103

104 Tiszta és környezetbarát Kárpátok Eurorégió

• Határon átnyúló együttműködési koncepció kidolgozása a határ menti régiók szilárdhulladék-lerakói kialakítására, és hulladéklerakó építése és beindítása a Beregszászi járásban.

• Projekt dokumentáció és a megvalósíthatósági tanulmány elkészült. • Tájékoztató kampány lebonyolítva a lakossági szelektív hulladékgyűjtési rendszer létrehozásáról. • Két kísérleti projekt szilárdhulladék-lerakásra és kezelésre a kiválasztott járásokban.

• Szilárdhulladék-lerakók CBC koncepciójának kidolgozása a határmenti régiókra és két kísérleti projekt: az Ungvári járásban és Makkosjános településen

A környezetbarát KE régiót elősegítő ügynökségek létrejöttek, kidolgozott fejlesztési stratégia, létrehozott kapacitások.

Kárpátok Eurorégió Környe- Ökológiailag kiegyensúlyozott fej- • Helyi ügynökségek létrehozása a határ menti zetvédelmi Központ lődés biztosítása az ukrán határ mentén, és környezetbarát régió régiók fenntartható fejlőmegteremtése Ukrajna, Szlovákia déséért. és Magyarország határmenti te- • „Tiszta víz és tiszta folyó” rületein. koncepció kialakítása. X

X

X

X

X

X

X

2 750 Regionális és nemzeti programok Helyi költségvetés (regionális közigazgatás, önkormányzatok) ENI HU-RO-SK-UA 2014-2020 2 500 ENI HU-RO-SK-UA 2014-2020 Program Helyi költségvetés (regionális közigazgatás, önkormányzatok)


Kerékpáros infrastruktúra létrehozása az idegenforgalom fejlesztése érdekében az ukrán-magyar országhatár-menti vidéki térségben, a Beregszászi határokon átnyúló ártér területén.

A határátkelés napi problé- A határátkelők napi problémáiból máinak megoldása eredő kihívások kezelése.

Kerékpárutak kialakítása a csatornák töltésein, a beregszászi határon átnyúló ártéri területen

Egészséges kapcsolatok – ke- Kerékpárút infrastruktúra építése rékpárutak a KE-ben és a meglévők bővítése a szomszédos határmenti területeken, a turisztikai lehetőségekkel együtt, az egészséges életmód elősegítéséért.

Kerékpáros-vasúti turizmus A KE keskeny nyomtávú vasúti tefejlesztése a KE-ben rületein a kerékpárút-feltételek, valamint a közöttük lévő átjárhatóság feltételeinek vizsgálata.

Szakértői hálózat létrehozása, rendezvények szervezése (szakember-találkozók, workshopok, konferenciák), kutatás és megvalósíthatósági tanulmány kidolgozása, európai jó gyakorlatok elemzése, és a kerékpárutak megfelelő felépítésének kidolgozása a KE területére. Új kerékpárutak építése és a meglévők felújítása a határok mentén és azokon keresztül. Tematikus kerékpáros útvonalak kidolgozása, ezzel is támogatva az idegenforgalmi tevékenységek fejlődését a részt vevő területeken. • Projekt dokumentáció és a megvalósíthatósági tanulmány kidolgozása. • A megtervezett kerékpárutak építése. • Az újonnan létrehozott turisztikai termék promóciója. • Szakértői csoport létrehozása a határátkelők infrastruktúrájának javítására (területi tervezés a határra), megvalósíthatósági tanulmány kidolgozása a határátkelő infrastruktúra javításának módjairól. • Egymással összhangban lévő intézkedések biztosítása az egyes kormányok részéről, a KE régiók között jobb kapcsolat kialakítása.

3. prioritás: Jól kapcsolódó Kárpátok Eurorégió és hatékony határ rendszer

A határátkelők jobb infrastruktúrája.

Kiadott építési engedély, több kilométernyi megépített és jelölt kerékpárút, lebonyolított információs kampány.

Legalább 50 km újonnan épített és felújított kerékpárút a CBC térségében

Elkészült megvalósíthatósági tanulmány, létrejött szakértő hálózat rendszeres találkozókkal, információk és szakismeretek megosztása.

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X


3 500 ENI HU-RO-SK-UA & ENI PL-BY-UA 2014-2020 Programok Duna Stratégia 2020 Helyi költségvetés (regionális közigazgatás, önkormányzatok) 460 ENI HU-RO-SK-UA & ENI PL-BY-UA 2014-2020 Programok Duna Stratégia 2020 Helyi költségvetés (regionális közigazgatás, önkormányzatok) 420 ENI HU-RO-SK-UA & ENI PL-BY-UA 2014-2020 Programok Nemzeti költségvetés

300


105

106

Jobb feltételek kialakítása a határokon átnyúló mobilitáshoz, különösen a turizmus fejlesztése érdekében.

Jobb határigazgatás Ukrajna A határátlépési eljárások lefolytatásának javítása a határátkelőkés az EU tagállamai között nél, az utazók várakozási idejének csökkentése, és a legális határátkelés kedvezőbb feltételeinek megteremtése.

A meglévő Ivano-Frankivsk - Az idegenforgalmi infrastruktúra Kárpátalja -Románia történel- és a vasúti összeköttetés javítása mi vasút felújítása. Ukrajna és Románia között.

Új határátkelőhely építése „Lubnya - Wolosate” között, és a kapcsolódó út/járda infrastruktúra kialakítása

A Felső-Tisza medencéje kap- Vízi közlekedési (folyami) kapcsocsolat lat javítása a Felső-Tisza vízgyűjtőjén, nevezetesen: Ukrajna Magyarország és Szlovákia területén. A Felső-Tiszán történő navigáció koncepciójának kidolgozása, és a folyami kikötő megvalósíthatósági tanulmány létrehozása. Megvalósíthatósági tanulmány kidolgozása az új „Lubnya-Wolosate” határátkelőre, a határátkelő megépítése. Túraútvonalak kiépítése az új határátkelő felé, ezzel létrehozni „A Kárpátok Arany Körútja” tematikus turisztikai útvonalat. A vasúttörténeti turizmus fejlesztésének megteremtése a határmenti régiókban, megvalósíthatósági tanulmány kidolgozása és a nagy történelmi értéket jelentő keskeny nyomtávú vasút újjáépítése. Intézkedések foganatosítása a jogszerű határforgalom jobb kezelésére, beleértve a határrendészet és a vámügyi tisztviselők közös képzéseit, befektetéseket új IKT-eszközökbe és az utasok számára információs pontok létrehozását. Tisztviselők közös képzései, kidolgozott új koncepciók a határátkelők menedzselésére, szükséges berendezések és szoftverek beszerzése.

Megvalósíthatósági tanulmány, és újjáépített vasúti vonalak.

Kidolgozott koncepció a Felső-Tiszán történő navigációra, és kidolgozott megvalósíthatósági tanulmány a folyami kikötőre. Kidolgozott megvalósíthatósági tanulmány a határátkelőre, megépített „Lubnya-Wolosate” határátkelő. Kiépített és összekötött túraútvonalak.

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

2 500 Schengen Alap ENI HU-RO-SK-UA & ENI PL-BY-UA 2014-2020 Programok

2 500 ENI HU-RO-SK-UA 2014-2020 Program

2 850 ENI PL-BY-UA 20142020

X

X

ENI HU-RO-SK-UA 2014-2020

500

X


X

X

X

X

X

Energia megtakarítás és új technológiák know-howjának biztonságos átadása. Közös K+F és kísérleti teszteljárások elindultak.

X

X

X

E-oktatási platform, iskolák és szakemberek hálózata, új e-képzési eszközök az egész életen át tartó képzéshez a kísérleti témakörökben.

Energiahatékonyság és az Oktatási tanterv kidolgozva éghajlatváltozás megelőzése és tesztelve a KE egyes terütémakörökben középiskolai ok- letein. tatási program tervezése és lebonyolítása, és a legjobb sikertörténet promóciója.

Az oktatási intézmények között jó és eredményes kapcsolatok, valamint az információk és tapasztalatok cseréjének kialakítása, e-szolgáltatásokon alapuló új oktatási termék kialakítása.

Energia-megtakarítást és Know-how és K+F eredmények, megújuló energiaforrásokat kísérleti projektek és az energiaérintő know-how átadása hatékonysággal és a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos tapasztalatok átadásának elősegítése.

Kárpátok E-Akadémia

Fiatalok oktatása energiaha- Energiatakarékosság és az tékonyság és klímaváltozás éghajlatváltozás megelőzése témakörökben innovatív tantervi programok lebonyolítása a KE kiválasztott iskoláiban.

Planetáriumok hálózata létrehozva, csillagászat K+F tevékenységének élénkítése, és új kifejlesztett turisztikai termék. Korszerűsített planetáriumok, és biztosított tudományos információcsere.

A planetáriumok és csillagászati kutatóközpontok hálózatának intézményesítése a KE területén. Idegenforgalmi és közérdeklődésre számot tartó csillagászat, valamint diákok számára a formális oktatáson kívüli, többnyelvű képzés élénkítése. Planetáriumok felszereltségének korszerűsítése. Középiskolák, egyetemek és szakmai intézmények hálózatainak megalapítása, információs és a legjobb gyakorlatok adatbázisának létrehozása. E-képzések és e-oktatási tanfolyamok (a kiválasztott kísérleti témakörökben) kidolgozása az oktatási és szakmai intézményeken belül, innovatív IKT-eszközök alkalmazásával: videó-leckék, video-konferencia tréningek, e-oktatási tanfolyamok. Szakmai szemináriumok, workshopok, tréningek szervezése az energiahatékonyság, energiagazdálkodás, energia auditok és a megújuló energiaforrások területén. Kísérleti képzési programok lefolytatása. Közös alkalmazott kutatások.

pl@NETour - K+F és turizmus Új, egész életen át tartó tanulási összekapcsolása lehetőségek kifejlesztése, és a „tudományos” turisztikai potenciál javítása a KE-n belül.

4. prioritás: Innovatív, tanult és magasan képzett Kárpátok Eurorégió

X

X

X

X

X

680

450

890

500

ENI

ENI HU-RO-SK-UA & ENI PL-BY-UA 2014-2020 Programok ERASMUS Plus Duna Stratégia

ENI HU-RO-SK-UA & ENI PL-BY-UA 2014-2020 Programok ERASMUS Plus Horizon 2020 Duna Stratégia Közép-Európai Program

ENI HU-RO-SK-UA & ENI PL-BY-UA 2014-2020 Programok ERASMUS Plus Horizon 2020 Duna Stratégia

HU-RO-SK-UA CBC Program Duna Stratégia


107

Kárpátok Eurorégió a fiatalok A fiatalok mobilitásának tászemével mogatása a Kárpátok Eurorégióban az európai integráció értékrendszere szerint.

Ifjúsági szervezetek rendszeresen működő hálózatának létrehozása a KE területén, workshopok, továbbképzések, tanfolyamok szervezése, kommunikációs és információcsere terv kidolgozása, az ifjúsági szervezetek kapacitásbővítése.

A hálózat létrejön, az ifjúsági szervezetek által kezdeményezett projektek, közös workshopok és megszervezett képzések száma.

X

X

X

320

ENI HU-RO-SK-UA & ENI PL-BY-UA 2014-2020 Programok ERASMUS Plus Duna Stratégia


108

Szomszédság Napok

Együttműködés erősítése a Kárpátok Eurorégión belül/ a helyi szereplők közötti együttműködés elősegítése.

Multikulturális Kárpátok – in- A Kárpátok Eurorégió multikulformációs portál és éves fesz- turális identitásának erősítése. tiválok

Kárpátok Eurorégió Kulináris Helyi örökség és hagyományok Karaván népszerűsítése a Kárpátok Eurorégióban

UNESCO Világörökség megőr- Az UNESCO Világörökségi helyzése a Kárpátok Eurorégióban színekre alapozott fenntartható turizmus kialakítása a Kárpátok Eurorégióban.

5. prioritás: Természeti örökség, helyi kultúra és történelem Fenntartási kapacitások kialakítása a helyszíneken a turizmusra való felkészítéssel, a helyi lakosság képzése turisztikához kapcsolódó tevékenységekre, a helyi termékek népszerűsítése, és fejlesztési stratégia kidolgozása. • Fesztiválok/kulináris versenyek szervezése a KE valamennyi megyéjében/régiójában, PR és marketing, konferenciák és workshopok szervezése, kiadvány kidolgozása. A rendszeres fesztiválok, rendezvények, kiállítások, stb. közös adatbázisának létrehozása - „Kárpátok Katalógus” a meglévő kulturális rendezvényekről és információs portál a szervezés alatt álló kulturális rendezvényekről. „Multikulturális Kárpátok Fesztivál” szervezése – minden évben más régióban. Jószomszédság Napok szervezése az UA-HU, SK-UA, RO-UA és PL-UA határokon: személyes találkozók a civil szervezetek, önkormányzatok, valamint a helyi vállalkozások és más érdekeltek között. X

X

Négy éves rendezvény lebonyolítva.

X

X

X

Fesztiválok/kulináris versenyek, konferenciák és workshopok, kiadvány

Kulturális rendezvények, elérhető információs portál, népszerűsített helyi kultúra, új éves közös kulturális rendezvény lebonyolítva.

X

Piacelemzés, fejlesztési stratégia, kiképzett vezetők és helyi lakosság, népszerűsített helyi termékek.

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

480

780

400

500


ENI HU-RO-SK-UA & ENI PL-BY-UA 2014-2020 Programok Duna Stratégia

ENI HU-RO-SK-UA CBC Program Duna Stratégia

ENI HU-RO-SK-UA 2014-2020


109

A Kárpátok Eurorégió Hét A különleges örökségek nép- A KE lakosságának megállapoCsodája szerűsítése és védelme a KE dása a legvonzóbb turisztikai területekről, tematikus túraterületén. útvonalak kialakítása, valamint promóciós események, konferenciák, és megismertető kampány megszervezése. A szakrális fa építészeti örök- Határokon átnyúló rendszer létre- Szakértői csoport létrehozása ség megőrzése a Kárpátok hozása a Kárpátok Eurorégió egye- a Kárpátok Eurorégió fából Eurorégióban. dülálló történelmi és építészeti készült építészeti emlékei taörökségének - fatemplom, kolos- nulmányozása, nyilvántartásba tor és kápolna – állapot-megőrzé- vétele és információcseréje séről, valamint turisztikai és okta- érdekében. A csoport ajánlátási célokra történő használatáról. sokat dolgoz ki a védelemre Az egyedi műtárgyak digitalizálása, és az állapotmegőrzésre, vaés információk megosztása a már lamint a turisztikai és oktatási digitalizált és megóvott tárgyakról. célokra történő felhasználásra. Modern technológiák kifejlesztése és végrehajtása Kárpátok Eurorégió fa építményeinek állapotmegőrzésére és tűzvédelmére.

X

X

Megállapodás szervezési feladatai, promóciós kampány lebonyolítva.

Közös nyilvántartás és megőrzött fából készült építészeti emlékek. Új technológia kerül bevezetésre a faépítészet fizikai megóvására.

110 X

X

X

X

X


1 500 ENI HU-RO-SK-UA & ENI PL-BY-UA 2014-2020 Programok

375


A Kárpátok Eurorégió intézmé- • Rendezvények szervezése nyesítése és hivatalossá tétele (szakértői találkozók, workaz eurorégió stratégiájában shopok, konferenciák), az megfogalmazott közös jövőkép európai bevált gyakorlatok elemezése az eurorégiókés célok elérése érdekében. hoz kapcsolódóan, a KE megfelelő szervezeti felépítésének meghatározása (pl. az alternatívák részletes elemzése, kérdőívek), az alapítás jogi eljárásai (pl. nyilvántartásba vétel, engedélyezés), a szervezet felállítása, protokollok ös�szeállítása A Kárpátok Eurorégió belső A Kárpátok Eurorégió belső és kül- • Az európai bevált gyakorlaés külső kommunikációjának ső ismertségének javítása tok elemezése a határokon átnyúló regionális identijavítása tást érintően, a Kárpátok Eurorégió regionális identitásának felépítése (kérdőívek, találkozók), közös honlap kialakítása a KE-ról és a KE személyzet számára, a Kárpátok Eurorégió arculatának javítása (PR, marketing), hálózatépítés nemzetközi szervezetekkel és más eurorégiókkal (konferenciák és workshopok szervezése, illetve részvétel).

A hatékony és eredményes Kárpátok Eurorégió - komplex szervezetfejlesztés az intézményesített és formalizált Kárpátok Eurorégió létrehozása érdekében

Bevált gyakorlatok adatbázisa, rendezvények, konferenciák, workshopok, közös weboldal, létrehozott hálózatok.

Szakértői találkozók, workshopok, konferenciák, bevált gyakorlatok adatbázisa, aláírt protokollok.

6. prioritás: CBC közösségfejlesztés, egészségügyi, foglalkoztatási és társadalmi fejlesztés a KE területén X

X

X

X

X

X

200

300



ENI

ENI


111

Képességek fejlesztése a civil és az • Tréningek és rendezvények állami szférában a jó kormányzást, szervezése (szakértői találaz EU szabványok átvételét, és Ukkozók, tapasztalatcserék, szaknyelvi kurzusok), a rajna társult tagságát érintően. szakértői csoportok rendszeres találkozói az ukrajnai reformokhoz vezető EU know-how átvételéről, tanulmányok és képzési anyagok (pl. bevált gyakorlatok) kidolgozása a következő releváns témákban: - jó kormányzás helyi és regionális szinten, - e-kormányzat és e-kormányzás - projekt ciklus menedzsment - közösségek által irányított helyi fejlesztések - integrált és fenntartható városfejlesztés Közösségek által irányított A közösség részvételének erősíté- • Kézikönyv a közösségek által irányított helyi fejleszhelyi fejlesztési módszerek se a fenntartható fejlesztés folyaterjesztése a Kárpátok Euro- matában. tésekről és a társadalmi régióban részvételről, európai bevált gyakorlatok elemzése, kísérleti projektek végrehajtása A CBC támogatása tömegtájé- Közös képzések az inforA KE MÉDIA KÖZPONT koztatás, információk és bevált matika és média területén gyakorlatok cseréjén keresztül. dolgozó személyek (újságírók, videó szolgáltatók, videó rendezők, írók, televíziós és rádiós műsorvezetők) részére, regionális programok népszerűsítése a KE területén.

Ukrajna segítése az EU integrációs folyamatban – kísérleti projektek tesztelése a KE területén

112 Folyamatos információáramlás a határ menti régió médiumai között, a helyi lakosság számára speciális média programok elindítása.

Kézikönyv, bevált gyakorlatok adatbázisa, tesztelt kísérleti projektek.

Képzések, rendezvények, tanulmányok, képzési anyagok. X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

670

500

ENI



1 300 ENI HU-RO-SK-UA & ENI PL-BY-UA 2014-2020 Programok Duna Stratégia


• • • Rendszeres párbeszéd biztosítása Ukrajna keleti és nyugati régiói között, az eurorégiók hatékony együttműködése és tapasztalatainak megosztása révén, beleértve az EU országok tapasztalatainak megosztását.

Kárpátok Egészségügyi Köz- Az együttműködés erősítése az egészségügyi szakmai intézmépontok Hálózata nyek és kórházak között a Kárpátok Eurorégióban.

“Kelet-Nyugat” Euroregionális Dialógus

E-kormányzás és e-demokrá- Hatékony kormányzás biztosítácia terjesztése a határokon sa és a demokrácia fejlesztése a keresztül Kárpátok Eurorégióban, az adatok nyilvánossága koncepcióval. Új eszközök kialakítása IKT technológiák alkalmazásával a hatékony kormányzás biztosításáért, az adatok nyilvánossága koncepciója alapján, és a már felépített rendszerek megosztása a szomszédos országokkal. Egy közös e-kormányzati portál létrehozása a KE-n belül a lakossági közigazgatási szolgáltatások biztosítására. • • • Kommunikációs terv kidolgozása eurorégiós szinten: Ukrajna keleti és nyugati eurorégiói, valamint az EU és Ukrajna között. Rendszeres dialógus kialakítása, és segítségnyújtás Ukrajna más eurorégiói számára. Egészségügyi szakmai intézmények és kórházak hálózatának létrehozása, ideértve egy adatbázis létrehozását az egészségügyi szolgáltatásokról, valamint a specializált egészségügyi szolgáltatások helyszíneiről. Hálózat és internetes adatbázis létrejön.

Kommunikációs terv, know-how transzfer eszközök, egymással megosztott tapasztalatok.

Létrejön egy nyílt adatformátumot használó, közös e-kormányzati portál a határmenti régióban.

X

X

X

X

X

X

X

X

X

450

650

980





113

114

Kárpátok-Eurorégió Platform

Egy platform létrehozása a hipnoterápiát alkalmazó rehabilitációs módszerekre, az egészségügyi központok promóciója, és egy képzési program kidolgozása nemzetközi szakértők bevonásával a hipnoterápiás módszer szélesebb körű elterjesztésére a régió egészségügyi központjainak körében. Média A rendszeres információáram- A KE-n belüli társadalmi hálólás fokozása a határokon ke- zatok, média munkacsoportok resztül. rendszeres találkozóin és közös munkaértekezletein alapuló „ernyő” platform létrehozása, - csatornák létrehozása a médiumok közötti információk cseréjére. Kísérleti projektek megvalósítása az információk cseréjére, propagandaellenes eszközök létrehozása, stb.

Hipnoterápiás központ - Spe- Innovatív rehabilitációs módszeciális rehabilitációs képzési rek bevezetése az egészségügyi és egészségügyi programok ellátás javításáért. fejlesztése

Létrejött platform, rendszeres találkozók, bevezetett internetes szolgáltatások a média számára.

Központok hálózata, információs adatbázis a biztosított rehabilitációs szolgáltatásokról, végrehajtott promóciós tevékenységek.

X

X

X

X

X

X

X

600

980





6.1.4 Indikátorok A stratégia eredményeinek figyelemmel kíséréséhez, és a meghatározott célok felé történő előrehaladás méréséhez objektíven ellenőrizhető mutatók szükségesek, amelyeket a stratégia szempontjából a következők szerint határoztunk meg: • kimeneti és eredményindikátorok minden egyes prioritáshoz. A kimeneti mutatók a stratégia keretében végrehajtott projektek közvetlen kimeneteit/termékeit mérik, és megadják, hogy mi várható a stratégia megvalósításával. A kimeneti indikátorok megmutatják, hogy melyek a kedvezményezettektől elvárt, a célcsoport felé teljesítendő legfontosabb mérhető kimenetek. A megadott eredménymutatók a prioritások szélesebb társadalmi hatásait mérik. A megadott eredménymutatók bizonyos mértékben a kimenetektől függenek, de általánosságban nézve, más olyan külső tényezők is befolyásolhatják, amelyek kívül esnek a stratégiában meghatározott tevékenységek hatókörén. Egy okozati összefüggés van a kimeneti és az eredmény indikátor között, ami azt jelenti, hogy a kimeneti indikátor megváltozása hatást gyakorol a kapcsolódó eredmény indikátorra. Az indikátorok elsődleges célja a nyomon követés. A számszerűsített célok teljesítésének mértéke kerül majd kiértékelésre, és a KE Tanácsa és a Nemzetközi Titkárság korrekciós intézkedéseket kezdeményezhet, amikor ez szükséges.

115

116

Megnevezés

Információ forrása

A gazdaságra jelentős, közvetlen pozitív hatással bíró projektek száma KE Nemzetközi Titkárság

Statisztikai Hivatalok, Eurostat

Eredmény A KE területét meglátogató turisták számának növekedése

A környezetre jelentős, közvetlen pozitív hatással bíró projektek szá- KE Nemzetközi Titkárság ma A KE gazdasági fejlődését elősegítő, megalapított partnerségek száma KE Nemzetközi Titkárság

Egység

szám

szám

növekedés %-ban c s ö k ke n é s %-ban növekedés %-ban

szám

szám

szám

szám

Eredmény A KE környezeti indikátorainak minőségi javulása, különösen a folyóvi- Statisztikai Hivatalok, Eurostat % zek és a levegő minőségét tekintve Eredmény A KE állampolgárainak növekvő környezeti felelősségtudata Felmérés, Statisztikai Hivatalok %

Kimenet

Kimenet

2. prioritás: Tiszta és környezetbarát Kárpátok Eurorégió


Eredmény A KE területén a munkanélküliség csökkenése

A végrehajtott projekteknek tulajdonítható, újonnan létrehozott mun- KE Nemzetközi Titkárság, munkahelyek száma kaerő-nyilvántartó hatóságok adatai Kimenet A kifejlesztett új szolgáltatások és termékek száma, különösen az ide- KE Nemzetközi Titkárság genforgalom területén Kimenet A KE gazdaságának fejlődését elősegítő, megalapított partnerségek KE Nemzetközi Titkárság száma Eredmény A KE területén a GDP növekedése Statisztikai Hivatalok, Eurostat

Kimenet

Kimenet

1. prioritás: Kárpátok Eurorégió: nyüzsgő, aktív, versenyképes gazdaság és vonzó befektetési hely

Indikátor

Indikátorok

20 50

0

20

5

10

5

8

100

20

100

7

Célérték 2020

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Kiinduló érték 2015


szám szám km % %

KE Nemzetközi Titkárság KE Nemzetközi Titkárság KE Nemzetközi Titkárság Statisztikai Hivatalok, Eurostat Statisztikai Hivatalok, Eurostat

Kimenet

szám %


szám

szám

KE Nemzetközi Titkárság

Az örökség, a helyi kultúra és a történelem megőrzésébe és promóci- KE Nemzetközi Titkárság ójába bevont érintettek/döntéshozók száma A kifejlesztett új termékek és szolgáltatások száma KE Nemzetközi Titkárság

A népszerűsített és/vagy megőrzött természeti területek száma Eredmény A történelmi örökségi és kulturális helyszínek látogatói számának növekedése

Kimenet

Kimenet

5. prioritás: Természeti örökség, helyi kultúra és történelem

%

szám

szám

szám


A létrehozott új partnerségek száma oktatási és K+F intézmények és KE Nemzetközi Titkárság vállalkozások között Kimenet A KE innovációs kapacitásának fokozására jelentős, közvetlen pozitív KE Nemzetközi Titkárság hatással bíró projektek száma Eredmény A K+F és a képzési szolgáltatások minőségének javulása az EU-ban Statisztikai Hivatalok, Eurostat

Kimenet

4. prioritás: Innovatív, tanult és magasan képzett Kárpátok Eurorégió

Kidolgozott tanulmányok száma a KE területén összekapcsolódó kerékpárutakról Kimenet Az újonnan létrehozott, régiók közötti kapcsolódások száma (határokon átmenő vízi-, és vasúti kapcsolat) Kimenet Megnövelt áteresztőképességgel rendelkező határátkelőhelyek száma Kimenet Az újonnan épült, átépített, vagy felújított utak, kerékpárutak és turistautak hossza Eredmény A régiók elérhetőségének javulása, különösen a kerékpárosok számára Eredmény Utas és gépkocsiforgalom-ellenőrzés gyorsulása

Kimenet

3. prioritás: Jól kapcsolódó Kárpátok Eurorégió és hatékony határ rendszer

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

15

10

10

100

5

5

50

50

10

100

2

4

2


117

118

Kimenet

Az újonnan létrehozott vagy javított közösségi szolgáltatások előnyeit élvező népesség Kimenet A közös tevékenységekből fakadó kollektív CBC tapasztalatok száma más Eurorégiókkal (különösen Közép- és Kelet-Ukrajnával) Kimenet A megszervezett határokon átnyúló, közösségi alapú rendezvény száma Kimenet Azon projektek száma, amelyek közvetlenül hozzájárulnak a KE kiegyensúlyozottabb területi fejlődéséhez Eredmény Egészségügyi és szociális szolgáltatások elérhetőségének javulása Eredmény Az IKT használatának növekedése a közösségi fejlesztés és a helyi közigazgatás területein Eredmény A KE ismertségének növekedése szám szám szám % %

KE Nemzetközi Titkárság KE Nemzetközi Titkárság KE Nemzetközi Titkárság Statisztikai Hivatalok, Eurostat Statisztikai Hivatalok, Eurostat KE Nemzetközi Titkárság, Fel- % mérés

szám


6. prioritás: CBC közösségfejlesztés, egészségügyi, foglalkoztatási és társadalmi fejlesztés a KE területén

0

0

0

0

0

0

0

100

30

30

5

20

5

200 000



6.1.5 Projekt kiválasztási kritériumok A stratégia prioritásainak teljesítetéséhez szükséges intézkedéseket és tevékenységeket az alábbi kulcsfontosságú alapelvek alapján kell kiválasztani: • Határokon átnyúló addicionalitás: a lépéseknek egyértelműen összpontosítania kell a határokon átnyúló közös tevékenységekre, és bizonyítaniuk kell a határokon átnyúló megközelítés addicionális hatását a regionális, nemzeti, régiók közötti és transznacionális megközelítéshez képest; • Külső koherencia: Európai Uniós vagy nemzeti programok eredményeire épített tevékenységek előtérbe helyezése; • Ágazatokat átfogó vonatkozás: partnerségeknek az innovációs szereplők diverzifikált összetételére kell építenie (például vállalkozások, kutatóintézetek, oktatási intézmények, képzési szervezetek, politikai döntéshozók, magánbefektetők, végfelhasználók); • Eredmény-alapú megközelítés: műveleteknek egy adott innovatív termék, szolgáltatás, eljárás, vagy határokon átnyúló eszköz megvalósítása felé kell irányulnia; • Ezen felül, a tevékenységeknek bizonyítaniuk kell, hogy hozzájárulnak a KE területének egy vagy több kulcsfontosságú társadalmi, gazdasági vagy környezeti kihívásához; • Kiválóság (minőség, innovációs jelleg, célok és várt eredmények egyértelműsége és érthetősége, know-how transzfer minősége az érintett partnerek között, minőségi határokon átnyúló kapcsolatok, stb.) • Hatás (hatás a következőkre: határrégiók, célcsoportok, meglévő struktúrák erősítése, a határmenti régió potenciáljának kihasználása, kezdeményezések a határokon átnyúló politikák megváltoztatására a fejlesztési feltételek javítása érdekében, regionális, nemzeti és európai szintű lehetőségek és a kapacitások növelése, a kommunikáció és a várt eredmények terjesztésének köre és hatékonysága, nagyobb számú, különféle közös információs termékek, stb.); • Végrehajtás (feladatok/tevékenységek általános koherenciája és hatékonysága, az irányítási struktúrák és a tevékenységi terv megfelelősége, fenntarthatóság, a projekt költségvetés hatékonysága, stb.); • Kapacitás (partnerek kompetenciái, korábbi együttműködések tapasztalatai, partnerek egymást kiegészítő tulajdonságai, intézményi kapacitás és elkötelezettség, a bevont partnerek magasabb száma, bevált gyakorlatok alkalmazhatósága más határ menti régiókban, stb.); • Felkészültség a teljes végrehajtásra (többek között a befektetések hivatalos és jogi befejezése, feladatok és felelősségek teljes és alapos felosztása az egyes CBC partnerek között).

119


6.1.6 Kommunikációs és nyilvánossági terv A kommunikációs és nyilvánossági terv átfogó célja, hogy megteremtse a stratégia – és ezzel együtt a KE – egységes nyilvános arculatát és ismertségét. Már a stratégia végrehajtásának korai szakaszában szükség van a PR tevékenység átfogó rendszerének kidolgozására, majd a stratégia valamennyi kommunikációs eszköz esetében alkalmazandó identitásának megalkotására, a terjesztendő (elektronikus és nyomtatott) tájékoztató anyagok elkészítésére, a szükséges PR kapcsolat fenntartására a médiával, nagyszabású tájékoztató kampány szervezésére a stratégia nyilvánosságának biztosításához, és esetleg a projektek közös adatbázisának létrehozását is el lehet kezdeni. A kommunikációs és nyilvánossági terv céljainak az alábbiakat kell felölelnie: • információk terjesztése a CBC lehetőségeiről a KE-n belül, és a stratégia átláthatóságának biztosítása a célcsoportok számára; • a közvélemény figyelmének felhívása a határokon átnyúló projekteken keresztül elért eredményekre és előnyökre; • a résztvevők/együttműködő érdekeltek támogatása abban, hogy átfogó ismereteket és készségeket szerezzenek a határokon átnyúló együttműködési projektek megvalósításához és irányításához; • széles körű kommunikációs hálózat létrehozásának elősegítése a lehetséges partnerek és hálózatok, a végrehajtó szervek (a KE, nemzeti, regionális és helyi szinteken), és a közvélemény bevonásával; • egy egységes kép létrehozása a stratégiáról és annak végrehajtásáról az egész régióban. • Számos kommunikációs eszköz alkalmazásra kerül: • Évente egy jelentős rendezvény – szükség van legalább egy nagyszabású tájékoztató rendezvényre minden évben, amelyen az elért eredmények bemutatásra kerülnek, kiemelve a kulcsfontosságú üzeneteket, a stratégia bevált gyakorlatait és a KE működését; • Regionális és helyi információs események, szemináriumok, workshopok, szakmai konferenciák és kerekasztal-beszélgetések – amelyek nagyban növelhetik más érdekeltek bevonását a projektekbe és mozgósíthatják az embereket az új tevékenységekre; • Weboldal – szükség van egy olyan közös KE weboldalra, amely folyamatos tájékoztatást nyújt a lakosság számára. Az oldalt rendszeresen frissíteni kell; • E-hírlevelek – elektronikus hírlevelek, amelyből a célcsoportok tájékozódhatnak a KE legújabb híreiről, a projektek eredményeiről és a fejlesztésekről; • Direct mail – a közvetlen levélküldemény lehetőséget kínál aktuális és közvetlen információk eljuttatására a konkrét célcsoportokhoz; • Promóciós és információs anyagok, médiaeszközök, mint például a szórólapok, tájékoztatók, prospektusok, reklámok, nyomtatott média, televízió, rádió, stb.

120


6.2 A pénzügyi lehetőségek áttekintése Mivel a Kárpátok Eurorégió csak korlátozott pénzügyi forrásokkal rendelkezik, az elérhető pénzügyi vissza-nem-térítendő támogatások döntően befolyásolják a stratégia végrehajtását és a megvalósíthatóságát. A következő fejezetek bemutatják a számításba vehető határokon átnyúló és transznacionális programokat.

6.2.1 Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz Határokon Átnyúló Együttműködésre Program 2014–2020 A program területe 7 fő régióra (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye – HU, Kassai és Eperjes Régió – SK, Máramaros és Szatmár megye – RO, Ivano-Frankivszki és Kárpátalja régió – UA), valamint 3 szomszédos régióra (Borsod-Abaúj-Zemplén megye – HU, Suceava megye – RO, Csernovici Régió – UA) terjed ki. A program így összesen több mint 8 millió lakost, és közel 83 000 km2 területet érint 10 megyében/régióban. A részt vevő országok lakosságának 9,7% -át érinti a program. A program az Európai Szomszédsági Eszközből (ENI) kerül finanszírozásra 73.952.000 EUR összeggel, és a teljes költségvetés a nemzeti társfinanszírozással együtt 81.347.200 EUR. Az előzetes igényfelmérés, az érdekeltekkel folytatott interjúk és workshopok alapján, és az EU-előírásokkal összhangban, a Közös Munkacsoport döntésével az alábbi tematikus célkitűzések kerültek kiválasztásra. 22. ábra – Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna ENI Határokon Átnyúló Együttműködésre Program tematikus célkitűzéseinek áttekintése ENI allokáció (EUR)

ENI allokáció, %

ENI + nemzeti társfinansz.

TO3 A helyi kultúra támogatása és a történelmi örökség megőrzése

11 855 430

17,81

13 172 700

TO 6 Környezetvédelem, éghajlatváltozás mérséklése és az ehhez történő alkalmazkodás

14 018 526

21,06

15 576 140

TO 7 A régió elérhetőségének javítása, fenntartható és éghajlatbiztos közlekedési és kommunikációs hálózatok és rendszerek fejlesztése

21 339 774

32,06

23 710 860

TO8 Közös kihívások a biztonság és a védelem területén

19 343 070

29,06

21 492 300

Tematikus cél

121


Prioritások • A helyi kultúra és történelmi örökség támogatása a turisztikai funkciók megtartásával – Célok: a támogatható terület közös turisztikai célpontként történő fejlesztése – beleértve a történelmi épületek megőrzését –, amely a kulturális, történelmi, vallási értékeken alapul. • A környezet fenntartható használata a határokon átnyúló területen – a természeti erőforrások megőrzése, az üvegházhatású gázok kibocsátását és a folyók szen�nyezettségét csökkentő intézkedések – Célok: a határmenti térség közös természeti értékei megőrzésének és fenntartható használatának támogatása, az energiahatékonyságot és a megújuló energiaforrások használatát elősegítő intézkedések kezdeményezése, valamint a hulladékok által a vízminőség romlásához vezető kockázatok csökkentése. • A közlekedési infrastruktúra fejlesztése a személyek és áruk mobilitásának javítása érdekében – Célok: a személyek és áruk határokon átnyúló mobilitásának javítása, a gazdasági együttműködések alapfeltételének létrehozása, és a régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentése a közlekedési és a határátkelőhelyi infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése révén. • Az IKT infrastruktúra és információ-megosztás fejlesztése – Cél: az info-kommunikációs eszközök használatának növelése, és a határ menti régió állampolgárai, intézményei és vállalkozásai között az információk megosztásának segítése. • A természeti és ember okozta katasztrófák megelőzését szolgáló közös tevékenységek, valamint vészhelyzetekben történő közös fellépés támogatása – Célok: technikai háttér, stratégiák és együttműködési platformok létrehozása a természeti és ember okozta katasztrófák megelőzése és kezelése érdekében. • Az egészséget szolgáló fejlesztések támogatása – Célok: a megelőző tevékenységek fokozása, és az egészségügyi ellátás, valamint a lakossági egészségügyi szociális programok rendelkezésre állásának és színvonalának javítása a határ menti térségben. A program dokumentum elérhetősége: http://www.huskroua-cbc.net/.

122


6.2.2 CBC Program Lengyelország – Belorusszia – Ukrajna 2014–2020. A program területe központi és kapcsolódó régiókra oszlik: • Lengyelországban: központi terület régiói: Krośnieński és Przemyski (a Podkarpackie vajdaságban), Białostocki, Łomżyński és Suwalski (a Podlaskie vajdaságban), Bialski és Chełmskozamojski alrégiók (a Lubelskie vajdaságban), Ostrołęcko-siedlecki alrégió (a Mazowieckie vajdaságban); kapcsolódó régiók: Rzeszowski és Tarnobrzeski alrégiók (a Podkarpackie vajdaságban); Puławski és Lubelski alrégiók (a Lubelskie vajdaságban); • Ukrajnában: központi terület: Lvivska, Volynska, Zakarpatska megyék; kapcsolódó régiók: Rivnenska, Ternopilska és Ivano-Frankivska megyék. • Belarussziában: központi terület: Grodno és Brest megyék; kapcsolódó régiók: Minsk Megye (Minsk várossal együtt) and Gomel Megye; Lengyelország – Belorusszia – Ukrajna 2014–2020 program allokációja a 2014–2020 időszakra összesen 175.799.304 EUR. A program átfogó célja, hogy támogassa a határokon átnyúló fejlesztési folyamatokat Lengyelország, Fehéroroszország és Ukrajna határvidékén. A 2014–2020 programdokumentum három ENI CBC stratégiai célkitűzést határoz meg a CBC tevékenységekre: A. A gazdasági és társadalmi fejlődés elősegítése a régiók közös határainak mindkét oldalán B. Közös kihívások kezelése környezeti, közegészségügyi, biztonsági és védelmi területeken C. A személyek, az áruk és a tőke mobilitásához jobb feltételek és módozatok megteremtésének elősegítése A program nem-kereskedelmi célú projektek megvalósításának finanszírozásával járul hozzá az összes fent említett stratégiai cél és a beazonosított regionális igények teljesüléséhez, a következő négy tematikus cél és a hozzájuk tartozó prioritások szerint: 1. A helyi kultúra támogatása és a történelmi örökség megőrzése (TO3) 1.1 prioritás: A helyi kultúra és történelem támogatása 1.2 prioritás: Természeti örökség támogatása és megőrzése 2. A régió elérhetőségének javítása, fenntartható és éghajlatbiztos közlekedési és kommunikációs hálózatok és rendszerek fejlesztése (TO7) 123


2.1 prioritás: Közlekedési szolgáltatások és infrastuktúra javítása és fejlesztése 2.2 prioritás: IKT infrastruktúra fejlesztése 3. Közös kihívások a biztonság és a védelem területén (TO8) 3.1 prioritás: Egészségvédelmi és szociális szolgáltatások fejlesztésének támogatása 3.2 prioritás: Közös biztonsági kihívások kezelése 4. A határellenőrzés és biztonság javítása, a mobilitás és a migráció kezelése 4.1 prioritás: A határellenőrzés hatékonyságának és biztonságának javítása 4.2 prioritás: A határellenőrzési műveletek, vám- és vízumeljárások javítása További információ elérhető a hivatalos weboldalról: http://www.pl-by-ua.eu/

6.2.3 CBC program Lengyelország–Szlovákia 2014–2020 (Interreg V A) Területi hatály A program a határ lengyel oldalán az alábbi területi egységeket fedi le: alrégiók (NUTS III): Krośnieński, Przemyski, Nowosądecki, Oświęcimski és Bielski, valamint Pszczyński kerület (poviat) a Tyski alrégióban, Rzeszowski kerület (poviat) és Rzeszów városa a Rzeszowskiand alrégióban, Myślenicki kerület (poviat) a Krakowski alrégióban. A határ szlovák oldalán a program által lefedett területek: Eperjes Önkormányzatai Régió, Zsolnai Önkormányzatai Régió és az Iglói kerület (okres) a Kassai Önkormányzati Régióban. A támogatható terület a lengyel oldalon összesen 22.798 km2, amelynek lakossága 3.548.264 fő (a programterület teljes népességének 62,8%-a). A szlovák oldalon a program 16.369 km2 területre terjed ki 1.598.923 fős lakossággal (a programterület teljes népességének 37,2%-a). A határ lengyel oldalán a támogatható terület legnépesebb városa Rzeszów, amelyet Bielsko-Biala, Újszandec, Przemysl és Krosno városok követnek. A program terület szlovák részében a települések hálózata és az ország északi részének legjelentősebb városai egy település láncot hoznak létre nyugat-kelet irányban, amelynek főbb városai Zsolna, Márton, Poprád és Eperjes. A CBC terület beazonosított problémái • Erősen diverzifikált településszerkezet – a kedvezőtlen településszerkezet és a terület elégtelen kapcsolata más külső területi egységekkel a terep hegyvidéki jellegének köszönhető. • Gyenge kapcsolódás – hiányzik a jó közúti és vasúti kapcsolat észak-déli irányban az egész CBC területen. 124


• Az ipar túlsúlya más gazdasági ágazatokhoz képest az egész CBC területen. A lengyel oldalon az ipari és mezőgazdasági ágazat észrevehető túlsúlya tapasztalható, miközben a szolgáltatások lényegesen kisebb szerepet játszanak, mint a lengyel átlag. A szlovák oldal egy domináns ipari gazdasággal bír, miközben a szolgáltatások száma alacsonyabb, mint a szlovák átlag. • A foglalkoztatás aránya az országos átlagnál alacsonyabb mind a lengyel, mind a szlovák támogatott alrégiókban és régiókban. • Innovációs indikátorok (például szabadalmak száma, K+F költségek, stb.) sokkal alacsonyabbak, mint az egyes országok mérőszámai • Negatív migrációs mérleg szinte az egész támogatott területen. A CBC Program fő célja, hogy „erősítse a partnerség-alapú szlovák–lengyel együttműködést, amelynek középpontjában a határ menti térség folyamatos fejlesztése áll”. A Program teljes támogatási összege 154,99 millió euró. Az alapok legnagyobb részét a programterület természeti környezetét és a kulturális örökségét megvédő tevékenységekre, valamint a meglévő kulturális és természeti adottságok fejlesztésére különítették el (50%). Az összeg fennmaradó részét a 2. Tengely – Közlekedésfejlesztéssel, a TEN-T hálózathoz való könnyebb hozzáférés biztosításával és multimodális összeköttetésekkel kapcsolatos tevékenységek támogatása – (36%), a 3. Tengely – Beruházások az oktatás, a készségek és az élethosszig tartó tanulás érdekében – (8%) és a Technikai Segítségnyújtás (6%) teszik ki.

125

A Kárpátok Eurorégió Stratégiája 2020 23. ábra – A CBC program Lengyelország-Szlovákia 2014–2020 prioritásainak áttekintése

Prioritás

ERFA allokáció (in EUR)

1. A határokon átnyú- 77 500 000 ló terület természeti környezetének és kulturális örökségének védelme és fejlesztése 2. Fenntartható ha- 55 800 000 tárokon átnyúló közlekedés

3. Határokon átnyúló 12 400 000 oktatás és egész életen át tartó tanulás fejlesztése

Tematikus cél

Befektetési prioritások

A környezet megőrzése Természeti és kulturális örökség megőrzéés védelme, és az erő- se, védelme és fejlesztése (6c) forrás-felhasználás hatékonyságának javítása

Fenntartható közlekedés erősítése, a fő hálózati infrastruktúrákban a szűk keresztmetszetek megszüntetése

A regionális mobilitás fokozása a másodés harmadrangú csomópontok TEN-T infrastruktúrához kapcsolásával, beleértve a multimodális csomópontokat (7b) Környezetbarát (beleértve az alacsony zajszintű) és alacsony szén-dioxid kibocsátású közlekedési rendszerek fejlesztése és javítása, beleértve a belföldi és a tengeri hajóközlekedést, kikötőket, multimodális kapcsolatokat és a repülőtéri infrastruktúrát, annak érdekében, hogy elősegítse a fenntartható regionális és helyi mobilitást. (7c) Befektetések az oktatás, képzés és szakképzés területén a képességek és az egész életen át tartó tanulás érdekében, közös oktatási és szakképzési anyagok kifejlesztésével és alkalmazásával. (10)

Befektetések az oktatás, képzés és szakképzés területén a képességek megszerzése és az egész életen át tartó tanulás érdekében 4. Technikai Segítség- 9 288 723 Technikai Segítségnyújtás A Program jó menedzselése (5) nyújtás

A Program dokumentum elérhetősége: http://pl.plsk.eu/news/?lang_id=3&id_news=1626 (csak lengyel és szlovák nyelven).

6.2.4 Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Program A magyar-szlovák az egyik leghosszabb nem-tengerparti határ az Európai Unióban, teljes hossza 679 km. A programterület a gazdasági és társadalmi helyzetet tekintve rendkívül heterogén. A területet NUTS III-szintű régiók fedik le (8 megye Magyarországon, és 5 „kraj” Szlovákiában), összesen 61.496 km2 területen. A lakosok száma közel 8,8 millió. A program teljes ERFA-támogatása 155.808.987 EUR, a teljes összeg a nemzeti társfinanszírozással együtt 183.304.694 EUR. A stratégia 4 prioritási tengelyt és 5 beruházási prioritást tartalmaz (IP). 126

A Kárpátok Eurorégió Stratégiája 2020 24. ábra – A prioritási tengelyek áttekintése – Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Program

Prioritási tengely

IP

Célok

A határterület vonzerejének növelése Határátkelőhelyek sűrűségének IP7b növelése a magyar-szlovák határ mentén PA2 Határon átnyúló mobilitás növelése A határokon átmenő tömegközleIP7c kedés és logisztikai szolgáltatások javítása A régiók közötti foglalkoztatási PA3 Fenntartható és mikülönbségek csökkentése azzal a nőségi foglalkoztatás elő- IP8b céllal, hogy a programterület fogsegítése lalkoztatási szintje javuljon A határokon átnyúló, intézméPA4 A hatóságok és az emnyek közötti együttműködések berek közötti határokon IP11a fokozása és az állampolgárok köátnyúló együttműködések zötti együttműködés szélesítése fokozása PA1 Természet és kultúra

IP6c

ERFA allokáció (EUR)

ERFA allokáció, %

ERFA + nemzeti társfinansz.

55 427 808

35,58

65 209 186

34 608 080

22,21

40 715 389

34 608 080

22,21

40 715 389

21 816 480

14,00

25 666 448

A program dokumentum elérhetősége: http://www.husk-cbc.eu.

6.2.5 Interreg V-A Románia-Magyarország Program Az Interreg V-A Románia-Magyarország Program társfinanszírozást biztosít CB együttműködésre 8 megyében (NUTS III szint), Romániában: Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyékben; és Magyarországon Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád megyékben. A támogatásra jogosult megyék területe több mint 50 ezer km2, ami a két ország összterületének 15,2%-a (Magyarország 23,7%-a és Románia 11,9%-a). A legfrissebb népszámlálási adatok alapján a támogatható terület megyéinek teljes lakossága közel 4 millió fő, amely a két ország lakosságának 13,1% -át teszi ki. A program teljes ERFA-allokációja 189.138,672 EUR; a program teljes költségvetése – a nemzeti társfinanszírozással együtt – 231.861.763 EUR. A stratégia megvalósítása 6 tematikus célkitűzés – ezt tükrözi a 6 prioritási tengely – és 8 beruházási prioritás mentén történik.

127

A Kárpátok Eurorégió Stratégiája 2020 25. ábra – A prioritási tengelyek áttekintése – Interreg V-A Románia-Magyarország Prioritási tengely

IP

Célok

ERFA allokáció (EUR)

ERFA allokáció, %

PA1 Együttműködések közös értékek és források alapján

IP6b

10 750 000

5,68%

30 477 417

16,11% 35 855 785

PA2 Együttműködés az elérhetőség területén

IP7b

Határon átnyúló folyók és felszín alatti vízkészletek menedzsmentjének minőségi javítása Természeti, történelmi és kulturális örökség fenntartható felhasználása a jogosult területeken A határokon átnyúló összeköttetések javítása a másodlagos és harmadlagos csomópontok TEN-T infrastruktúrához történő kapcsolásával A fenntartható – alacsony szén-dioxid kibocsátású és alacsony zajforrású – határon átmenő utasközlekedés arányának növelése A foglalkoztatás növelése a jogosult területen

13 925 083

7,36%

16 382 451

15 821 167

8,36%

18 613 138

46 810 155

24,75% 55 070 771

IP9a

Megelőző és gyógyító egészségügyi szol- 48 479 323 gáltatások élénkítése a jogosult területen

25,63% 57 034 498

IP5b

Határokon átnyúló katasztrófa- és kocká- 8 115 835 zatkezelés javítása

4,29%

9 548 042

IP11a

Intézmények és közösségek közötti, hatá- 3 411 372 ron átnyúló együttműködés előmozdítása

1,80%

4 013 379

IP6c

IP7c

PA3 Együttműködés a foglalkoztatottság területén PA4 Együttműködés az egészségügy és megelőzés területén PA5 Együttműködés a kockázat-megelőzés és kezelés területén PA6 Intézmények és közösségek közötti együttműködés

IP8b

ERFA + nemzeti társfinansz. 12 647 059

A program dokumentum elérhetősége: http://huro-cbc.eu.

6.2.6 Közös Cselekvési Program Románia – Ukrajna 2014–2020 A programterület részei: Románia: Szatmár, Máramaros, Botossán, Szucsáva, Tulcea megyék. Ukrajna: Ivano-Frankivsk, Kárpátalja, Csernyivci, Odesska (oblast). A teljes terület összesen 100.860 km2, melyből 32.760 km2 Románia területén, és 68.100 km2 Ukrajna területén fekszik. A határ teljes hossza 649,4 km, ebből szárazföld – 273,8 km, folyó – 343,9 km, tenger – 31.7 km. 128


A Románia-Ukrajna közös cselekvési program általános célja, hogy a határterületen elősegítse a gazdasági fejlődést és javítsa az életminőséget az oktatás, a gazdaságfejlesztés, a kultúra, az infrastruktúra és az egészségügy területére történő közös beruházásokon keresztül. EU pénzügyi kerete 60 millió EUR, a két ország által biztosított minimális társfinanszírozás az EU-hozzájárulás 10%-a. A projektek kiválasztása nagyrészt pályázati úton történik. Azonban a program forrásainak 30% -a közvetlen módon kerül odaítélésre (nagy infrastrukturális projektek). 26. ábra – A prioritási tengelyek áttekintése – Közös Cselekvési Program Románia-Ukrajna 2014–2020 Tematikus cél TO2 Oktatás, kutatás, technológiai fejlesztés és innováció támogatása

Prioritás

Előirányzott tevékenységek

1.1 Intézményi együttműködés az oktatás területén az oktatás elérhetőségének és minőségének javításáért

Oktatási stratégiák közös tervezése és közös fejlesztése; Tapasztalatcserék, tanárcserék, a bevált gyakorlatok átadása a határ két oldalán működő intézmények között az oktatás eredményességének növelése érdekében; Olyan közös programok kifejlesztése a vállalkozói ismeretek oktatására, amelyek ösztönzik a kreativitást, az innovációt és az állampolgári aktivitást; Oktatási infrastruktúra rehabilitációja / korszerűsítése / bővítése / berendezések beszerzése, amely biztosítja a szükséges tárgyi feltételeket a minőségi oktatáshoz, és növeli a részvételt az oktatási folyamatokban; Partnerségek kialakítása és végrehajtása a határ két oldalán működő oktatási intézmények között; Közös intézkedések kidolgozása és végrehajtása a hátrányos helyzetű csoportok támogatására; Az ifjúságot célzó közös intézkedések támogatása a kábítószer-használat, az emberkereskedelem, és a túlzott alkoholfogyasztás megelőzésére; Határon átnyúló intézkedések kidolgozása és végrehajtása munkavállalói képesítések és kompetenciák ösztönzése / javítása érdekében.

1.2 Kutatás és innováció elősegítése és támogatása

Egyetemek közötti partnerségek / hálózatok kialakítása közös elméleti kutatás érdekében; Közös kutatási tevékenységek és vizsgálatok (beleértve a kapcsolódó eszközbeszerzéseket) a környezetvédelem területén (éghajlatváltozás kihívásai, biológiai sokféleség megőrzése, megújuló energia és erőforrás-hatékonyság, stb.); A kutatás és az innováció elősegítése és támogatása a szükséges infrastruktúra helyreállítása / korszerűsítése / bővítése révén, beleértve a kapcsolódó berendezések beszerzését.

129


Tematikus cél

Prioritás


TO3 A helyi kultúra elősegítése és a történelmi örökség megőrzése

2.1 A kultúra és történelmi örökség megőrzése és elősegítése

Kulturális és történelmi emlékek, régészeti lelőhelyek (beleértve a megfelelő megközelítő utakat), múzeumok, tárgyak és művészeti gyűjtemények helyreállítása, megőrzése, konszolidációja, védelme és biztonsága, valamint közös promóciós tevékenység releváns, határokon átnyúló stratégiák / koncepciók alapján; Kulturális és történelmi emlékhelyek és tárgyak megőrzése, biztonsága és közös értékelése; Kulturális intézmények hálózatai, amelyek a kulturális és történelmi örökséget támogatják; Egyedi és hagyományos kézműves tevékenységek támogatása, amelyek fontosak a helyi kultúra és identitás megőrzésében; Egyedi és hagyományos tevékenységek előmozdítása a jogosult területen (beleértve a határon átnyúló kulturális eseményeket); Kulturális és történelmi örökség megőrzése, előmozdítása és fejlesztése, elsősorban határokon átnyúló kulturális eseményeken keresztül; A történelmi és kulturális örökség értékének megőrzése közös promóciós stratégiák, közös turisztikai termékek és szolgáltatások kifejlesztése révén.

TO7 A régiók megközelíthetőségének javítása, közlekedési és kommunikációs hálózatok fejlesztése

3.1 Határokon átnyúló közlekedési infrastruktúra és IKT eszközök fejlesztése

A határokon átnyúló közlekedési rendszerek újjáépítése, a rehabilitációja, korszerűsítése; Környezetkímélő (szén-dioxid kibocsátás) határokon átnyúló közlekedési kezdeményezések és innovatív megoldások; A határokon átnyúló multimodális (közúti / víz) közlekedés javítása; A határon átvezető és a határmenti településeket a főutakkal és a határral összekötő utak (részeinek) újjáépítése, fejújítása, szélesítése; A határmenti területek fontos központjaihoz vezető utak (részeinek) fejlesztése / helyreállítása / építése; Közös stratégiák / politikák / tervek kidolgozása a határokon átnyúló közlekedési infrastruktúra fejlesztésére; A határokon átnyúló kapcsolatok, információs és integrált kommunikációs hálózatok és szolgáltatások fejlesztése; A közösségek és a közszolgáltatások között meglévő konstrukciók korszerűsítése, amelyek elősegítik a határokon átnyúló és a szélesebb nemzetközi együttműködést.

130


Tematikus cél

Prioritás


TO8 Közös kihívások a biztonság és védelem területén

4.1 Egészségügyi szolgáltatások és az egészségvédelemhez való hozzájutás fejlesztése

Az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést javító közös tevékenységek a határmenti területeken, a közegészségügyi szolgáltatások infrastruktúrának építésén / rehabilitációján / modernizálásán keresztül; Laborok és mobil laborok kialakítása betegségek szűrésére/klinikai megfigyelésére és a határokon keresztüli járványok megelőzésére; Meghatározott állami egészségügyi szolgáltatások felszerelése; Közös képzési programok és a tapasztalatcserék, hálózatépítés konkrét közegészségügyi szolgáltatások működésének segítésére, telemedicina; Tapasztalatcserék és közös tevékenységek a gyógyítási irányelvek és közös diagnosztikai programok kompatibilitásának biztosítása érdekében; Tudatosító kampányok az egészséget, és a betegségek és járványok megelőzését érintő felvilágosító oktatásokkal

4.2 Közös tevékenységek támogatása a természeti és ember okozta katasztrófák megelőzéséért, és katasztrófák esetén a közös fellépésért

Közös intézkedések a határokon átnyúló területeken a földcsuszamlások és árvizek megelőzésére; Közös integrált rendszerek a hatékony monitoring, a katasztrófavédelem és a következmények enyhítése érdekében; Közös stratégiák és eszközök kockázatok kezelésére és megelőzésére, beleértve a közös cselekvési terveket; Részletes közös térképek kidolgozása; Tapasztalatok és ismeretek megosztása, beleértve a figyelemfelkeltést a hatékony kockázat-megelőzés és kezelés terén a határ menti területen; Integrált és közös eljárások, sztenderdek kifejlesztése a várostervezés és kockázatkezelés terén; Közös, integrált katasztrófakezelési rendszerek létrehozása és fejlesztése; Hatóságok összehangolt intézkedéseinek megtervezése természeti és ember által okozott katasztrófák okozta vészhelyzetek kezelésére (árvíz, tűz, hőhullám, földrengés, vihar).

4.3 Szervezett bűnözés megelőzése és az ellene való küzdelem, rendőrségi együttműködés

Közös intézkedések a rendőrségi egységek (beleértve a határrendészetet) mobilitásának és adminisztratív kapacitásának növelésére; Közös munka platformok létrehozása annak érdekében, hogy adatok és információk cseréjével növelje a rendőrség, a határőrség, valamint vámhatóságok hatékonyságát; Közös képzések a rendőrség, a vámhatóság, a határőrség és a rendvédelmi szervek részére, a bevált gyakorlatok cseréje egyes tevékenységi területeken (elemzés, nyomozás, szervezett bűnözés). Rendőrségi és határátlépési infrastruktúra és kapcsolódó épületeinek építési, felújítási vagy fejlesztési beruházásai; A rendőrségi / vámügyi / határrendészeti / rendvédelmi szervek működéshez szükséges specifikus berendezések és létesítmények (például laboratóriumok, felszerelések, felderítő eszközök, hardver és szoftver, szállítóeszközök) fejlesztése; A szervezett bűnözés elleni küzdelem érdekében közös politikák és stratégiák kifejlesztése, tapasztalatcserék

A program dokumentum elérhetősége: www.ro-ua-md.net/romania-ucraina-3/.

131


6.2.7 Egyéb programok 6.2.7.1 Az EU Duna régióra vonatkozó stratégiája és a Duna Transznacionális Program 2014–2020 Az EU Duna régióra vonatkozó stratégiája által lefedett terület a Fekete-erdőtől (Németország) a Fekete-tengerig (Románia-Ukrajna-Moldova) terjed, 115 millió lakossal. A program az ERFA-ból 202,3 millió EUR-t, az IPA II-ből 19,8 millió EUR-t fog transznacionális projektekre fordítani a Duna medence területén. A támogatható partnerek így 9 EU tagországból – Ausztria, Bulgária, Horvátország, a Cseh Köztársaság, Németország (csak Baden-Württemberg és Bayern), Magyarország, Románia, Szlovákia, Szlovénia; és 5 nem-EU országból – Bosznia és Herzegovina, a Moldovai Köztársaság, Montenegro, Szerbia, és Ukrajna egyes részeiből állhatnak össze.

A Duna Transznacionális Program (2014–2020) négy tematikus prioritás tengely köré szerveződik: 1. Innovatív és szociálisan felelős Duna régió: 1.1 Keretfeltételek javítása az innováció érdekében; 1.2 Az üzleti és társadalmi kompetenciák fejlesztése; 2. Környezetért és kultúráért felelősséget vállaló Duna régió: 2.1 Transznacionális folyómenedzsment és árvíz elleni védelem; 2.2 Természeti és kulturális örökség és források fenntartható felhasználásának elősegítése; 2.3 Ökológiai folyosók helyreállításának és menedzsmentjének elősegítése; 2.4 Környezeti katasztrófa-elhárításra való felkészültség javítása; 3. Jobban összekötött és energiafelelősséggel bíró Duna régió: 3.1 Környezetbarát és biztonságos közlekedési rendszerek, valamint a városi és vidéki területek kiegyensúlyozott elérhetőségének támogatása; 3.2 Energiabiztonság és energiahatékonyság fejlesztése; 4. Jól kormányzott Duna régió: 4.1 Intézményi kapacitások fejlesztése a fő társadalmi kihívások kezelésére; 4.2 Az EUSDR kormányzásának és megvalósításának támogatása. További információk az EUSDR hivatalos honlapján érhetők el: http://www.danube-region.eu/ 132


6.2.7.2 Horizon 2020 Horizon 2020 – az EU Kutatási és Innovációs Keretprogramja – a korábbi (FP7) Keretprogram szerepét vette át. A Horizon 2020 program – amely 2014–2020 között 70 milliárd EUR költségvetéssel működik – célja, hogy meghatározóan hozzájáruljon az európai új növekedés és foglalkoztatás létrehozásához szükséges hajtóerőhöz, egy egyedülálló programban egyesítve a kutatást és az innovációt. A Horizon 2020 egy pénzügyi eszköz az Innovatív Unió megvalósításához, az Európa 2020 kiemelt kezdeményezése Európa globális versenyképességének biztosításáért. A Horizon 2020 felépítése:

A kutatás és innováció Horizon 2020-ból való támogatása az alábbi célok alapján lesz lehetséges: • Az EU tudományban elfoglalt helyzetének megerősítése egy 24.598 millió EUR dedikált költségvetéssel. Ez egy lökést ad a felső szintű kutatásnak Európában, beleértve a nagyon sikeres projektek finanszírozásának 77%-os növelését az Európai Kutatási Tanáccsal; • Az ipari innováció vezető szerepének megerősítése: 17.938 millió EUR, amely a kulcsfontosságú technológiákba történő beruházásokat, a tőkéhez való jobb hozzáférést és a kkv-k támogatását foglalja magába; • 31.748 millió EUR biztosítása a valamennyi európai polgár fő aggodalmainak – mint az éghajlatváltozás, fenntartható közlekedési és mobilitás, a megújuló energia elérhetőbbé tétele, az élelmiszer-biztonság és védelem biztosítása, illetve a népesség elöregedésének kihívásai – kezelése érdekében. További információk elérhetők az Európai Bizottság Horizon 2020 weboldalán: http://ec.europa.eu/ programmes/horizon2020/. 133


6.2.7.3 Erasmus+ program Az új Erasmus+ program az oktatás, a képzés, a fiatalok és a sport területén történő tevékenységek támogatását tűzte ki célul 2014–2020 között. Erasmus+ hét program helyébe lép, összefogva: • az élethosszig tartó tanulás programot (Erasmus, Leonardo da Vinci, Comenius, Jean Monnet és Grundtvig) • a Cselekvő Ifjúság programot • öt nemzetközi együttműködési programot (Erasmus Mundus, Tempus, Alfa, Edulink, az iparilag fejlett országok együttműködési programja) • az új sport tevékenységeket. Erasmus+ intézkedések és tevékenységek széles körére nyújt támogatást az oktatás, a képzés, az ifjúság és a sport területén. A program lehetőséget ad hallgatók, gyakornokok, munkatársak és önkéntesek számára, hogy egy ideig külföldön tartózkodjanak, ezzel javítva felkészültségüket és a foglalkoztatási esélyüket. Támogatja a szervezeteket, hogy nemzetközi partnerségben dolgozzanak, és hogy megosszák innovatív gyakorlatukat az oktatás, képzés és ifjúság területén. Az új sport intézkedés támogatja az alulról induló kezdeményezéseket és az olyan határon átnyúló kihívásokat, mint például „bundázás”, a dopping, az erőszak és a rasszizmus elleni küzdelem. Az ERASMUS+ lehetőséget fog biztosítani több mint 4 millió európai számára, hogy külföldön tanuljon, képezze magát, munkatapasztalatot szerezzen, vagy önkéntes munkát végezzen. Az ERASMUS+ támogatni fogja oktatási, képzési és ifjúsági intézmények és szervezetek közötti transznacionális partnerségek létrehozását, hogy előmozdítsa az együttműködést és összekapcsolja az oktatást és a munka világát, annak érdekében, hogy kezelje a készségek terén felmerülő hiányosságokat Európában. Emellett támogatni fogja az oktatási, képzési és ifjúsági rendszerek modernizációját célzó nemzeti erőfeszítéseket. A sport területén, támogatást kapnak az alulról szerveződő projektek, és a határokon átnyúló kihívások, mint például az eredmények manipulálása, a dopping, az erőszak és a rasszizmus elleni küzdelem. A Programban résztvevő országok: 28 EU tagállam, köztük Lengyelország, Szlovákia, Magyarország és Románia; Izland, Liechtenstein és Norvégia; Törökország és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság. Partnerországok: Keleti Partnerség országok - Örményország, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Moldova, Ukrajna; Dél-mediterrán országok - Algéria, Egyiptom, Izrael, Jordánia, Libanon, Líbia, Marokkó, Palesztina, Szíria, Tunézia; Nyugat-Balkán - Albánia, Bosznia és Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Szerbia; Orosz Föderáció; Közép-Ázsia: Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán; Latin-Amerika; Dél-Afrika; AKCS-országok; iparilag fejlett országok.

134


Valamennyi országra vonatkozó leírás az Erasmus+ Programismertetőben található: http://ec.europa.eu/programmes/erasmus-plus/documents/erasmus-plus-programme-guide_en.pdf ERASMUS+ Program weboldala: http://ec.europa.eu/programmes/erasmus-plus/index_en.htm A felhívások részletesen a Program menedzseléséért felelős Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) honlapján találhatók: http://eacea.ec.europa.eu/erasmus-plus_en

6.3 Monitoring és értékelés A monitoring – vagy más néven nyomonkövetési – tevékenység célja, hogy javítsa a stratégiai tervezés és végrehajtás minőségét, valamint hogy értékelje és javítsa a következetességet, hatékonyságot, eredményességet és a hatásokat. A monitoring eredményeit a programozási és végrehajtási folyamat során egyaránt figyelembe venni. A Kárpátok Eurorégió Stratégia esetében egy ettől eltérő megközelítést kell alkalmazni. A stratégia monitoring rendszerét a következő feltételek befolyásolják: • saját pénzügyi források hiánya, • a Kárpátok Eurorégió sajátos szervezeti struktúrája, • prioritások és intézkedések részletes listája, • a megvalósítandó, tervezett projektek listája, • cselekvési terv. A fent felsorolt tényezők miatt a következő konkrét célt lehet meghatározni: a Kárpátok Eurorégió keretében a tervezett projektek és a cselekvési terv végrehajtásának nyomonkövetése – az alábbi táblázat felhasználásával: 27. ábra – A projektmegvalósítás nyomonkövetésére szolgáló táblázat

Projekt címe

Bevont partnerek

Finanszírozás forrása

Teljes Saját hozzáköltségvetés járulás (EUR) (EUR)

Kapcsolódó stratégiai prioritás

Kapcsolódó stratégiai intézkedés(ek)

A Tanács a rendszeres ülésein értékeli a végrehajtás előrehaladását. A Nemzetközi Titkárság felelős a monitoring tevékenység koordinációjáért. Minden egyes Nemzeti Iroda feltölti a táblázatokat a saját projekteket és tevékenységeket érintő információkkal, majd elküldi a Nemzetközi Titkárság részére egy hónappal a Tanács következő ülése előtt. A nemzeti adatok összegzése után, a Nemzetközi 135


Titkárság továbbítja a közös táblázatokat, azaz az előrehaladási jelentést, a Nemzeti Irodáknak és a Tanácsnak. Az utóbbi megtárgyalja végrehajtás előrehaladását, és dönt a szükséges beavatkozásokról és módosításokról.

6.4 A Stratégia terjesztése A közös, összevont stratégia kidolgozásával a projekt partnerek az a célja, hogy biztosítani lehessen az átláthatóságot és az összehangolt fellépést, amelyek kulcsfontosságú tényezők a Kárpátok Eurorégió sikeres működése szempontjából. A kommunikáció az egyik legfontosabb intézkedés, amely döntően járul hozzá a projekt célkitűzéseinek sikeres eléréséhez. A számos szempont befolyásolja, hogy a célközönség hogyan értelmezi az üzeneteket – többek között az előzetes ismeretek és a motiváció, az egyszerűség, a világosság és az üzenetet időzítése - így a kommunikáció során ezeket a tényezőket fontos figyelembe venni. A projekt partnerek jelentik a projekttevékenységek elsődleges célcsoportját. Ezen a célcsoporton belül prioritást kell kapnia a politikusok – és az érintett köztisztviselők – tájékoztatásának, akiknek feladata, hogy a Kárpátok Eurorégiót támogassák és népszerűsítsék a saját régiójukban. A másik elsődleges csoport azok a régiók, amelyek a Kárpátok Eurorégió részei, de közvetlenül nem vesznek részt a projekttevékenységekben. Őket folyamatosan tájékoztatni kell, és be kell vonni a közös tevékenységekbe. A másodlagos célcsoport sokkal szélesebb. Először is, a Kárpátok Eurorégió tevékenységét nem ismerő politikusokat és köztisztviselőket is be kell vonni. Egyéb célcsoportok: a helyi/regionális önkormányzatok (regionális tanácsok) és hatóságok a határ menti régiókban, a regionális fejlesztéssel és határon átnyúló együttműködéssel foglakozó hivatalok megfelelő osztályai, különböző jogi/szervezeti formákban működő fejlesztési szervezetek (regionális fejlesztési ügynökségek, helyi fejlesztési ügynökségek; üzleti központok, üzleti inkubátorok, K+F parkok, ipari parkok, innovációs központok, kereskedelmi kamarák, tájékoztató és tanácsadó központok; hitel alapok), a nem kormányzati szervezetek, különösen azok, amelyek tevékenysége a CBC fejlesztés elősegítésére irányul (olyan etnikai csoportok képviselőinek nemzeti szervezetei, amelyeket a határ elszakított az „anya” nemzettől, üzletemberek/gazdák szövetségei, turisztikai egyesületek, stb.), nemzetközi szervezetek. A projekt végrehajtása során a kommunikáció az alábbi tevékenységek révén biztosítható: workshopok, kerekasztal-beszélgetések, előadások a Szövetség tevékenységéről szóló információk terjesztésére, találkozók szervezése a tagrégiók politikai szereplői és a döntéshozó/érdekelt felei számára, amely lehetőséget teremt a kapcsolatok helyreállítása és hálózatok létrehozására. Hírlevelek készítése és terjesztése, sajtótájékoztatók megrendezése. A közösségi média és a weboldalak fontos forrásokat jelentenek a folyamatos és kiterjedt átláthatóság biztosításához. Ezért a partnerek honlapjain külön fejezetet kell szentelni a Kárpátok Eurorégiónak. A weboldalak elérhetőségei a következők: www.uprec.ro, www.ker.sk, www.di.if.ua, www.carpathianeuroregion.org, www.iardi.org. 136


A projekt beadásra került a „Sail of Papenburg 2015” Határon Átnyúló AGEG Díjra (részletek: http://www.aebr.eu/en/sail_of_papenburg/region_award.php). A rendezvény mottója: A Határon Átnyúló Együttműködés Jövője Európában. Az AGEG nevének jelentése: Európai Határmenti Régiók Szövetsége. A stratégia angol nyelven, valamint minden partner régió nyelvén elérhető (magyar, román, szlovák). A stratégia nyomtatott és elektronikus változatban is elérhető. A stratégia legfontosabb információról tájékoztató füzet készült, amely terjesztésre került. A projekt partnerek vállalják, hogy bemutatják és terjesztik a projekt eredményeit és a Kárpátok Eurorégió Stratégiáját különböző rendezvényeken, mint például az Európai Együttműködési Napon vagy az Európa Napon. Végül, de nem utolsósorban a cselekvési terv végrehajtása más projekteket is fog generálni, amelyek hivatkozni fognak a stratégiára, ezáltal mutatva be a Kárpátok Eurorégió működésének konkrét és fenntartható eredményeit.

137


7. Elektronikus mellékletek A Stratégia alábbi mellékletei elektronikus formátumban elérhetőek az alábbi weboldalakon: www.uprec.ro, www.ker.sk, www.di.if.ua, www.carpathianeuroregion.org, www.iardi.org, www.szszbmo.hu, www.ecstrategy.eu, www.ecstrategy.hu. 1. melléklet – Országprofilok (A Stratégia elemző része) Magyaroszág Lengyelország Románia Szlovákia Ukrajna 2. melléklet – Közösségi és szakértői felmérés a Kárpátok Eurorégió jövőbeli működéséről

138


8. Irodalomjegyzék (eredeti címekkel) • ESPON Climate – Climate Change and Territorial Effects on Regions and Local Economies – Final Report (2011) • Final Report of the ESPON TiPSE (The Territorial Dimension of Poverty and Social Exclusion in Europe) project (2014) • Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ: Nemzeti Közlekedési Stratégia (2013) • Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság: Nemzeti Felzárkóztatási Stratégia – mélyszegénység, gyermekszegénység, Romák – 2011–2020 (2011) • Magyarország és Románia határmenti programtérség elemzése (2014) • Magyarország és Románia határmenti programtérség közös stratégiája (2014) • Interreg V-A Együttműködési Program Románia-Magyarország (2015. április 24-i verzió) • Interreg V-A Együttműködési Program Szlovákia-Magyarország 2014-2020 (2015. április 30-i verzió) • Joint Operational Programme for the HUSKROUA ENI CBC Programme 2014-2020 (version 15 May 2015) • Hajdú-Bihar Megyei Területfejlesztési Koncepció 2014-2020 – Helyzetértékelés (2014) • Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területfejlesztési Koncepciója – Helyzetértékelés (2014) • Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) – Helyzetelemzés, helyzetértékelés (2014) • Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció 2014–2020 – Helyzetfeltárás (2014) • Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció – Helyzetelemzés, helyzetértékelés (2014) • Department for Communities and Local Government (2009): Multi-criteria analysis: A manual ec.europa.eu/eurostat

• • • • •

Központi Statisztikai Hivatal, Magyarország, www.ksh.hu Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala, www.statistics.sk Állami Statisztikai Szolgálat, Ukrajna, www.ukrstat.org Központi Statisztikai Hivatal, Lengyelország, stat.gov.pl National Institute of Statistics, TEMPO ONLINE, online statistical series, http://statistici.insse.ro/ shop/

139


• Touristic heritage in Little- Europe. Preliminary research of heritage tourism in Satu Mare County, Satu Mare County Council, 2014 • Satu Mare County Strategy for heritage tourism 2014-2020, Satu Mare County Council, October 2014 • UNESCO WORLD HERITAGE CENTRE (UNESCO/CLT/WHC) • Tourism in Maramures - Maramures Guide (http://maramuresguide.com) • Romanian Energy Strategy for 2007–2020 (Strategia energetică a României pentru perioada 2007–2020) – adopted by GD 1069 of 5 September 2007 • National Strategy on Energy Efficiency (Strategia naţionala în domeniul eficienţei energetice) – adopted by GD No. 163 of 12 February 2004 • Romanian Strategy for the valorisation of the renewable energy sources (Strategia de valorificare a surselor regenerabile de energie) – adopted by the Government Decision 1535 of 18 December 2003 • Natura 2000 Sites (http://natura2000.eea.europa.eu) • Natura 2000 in Romania (http://biodiversitate.mmediu.ro) • Benč, V. (ed): Slovensko-ukrajinská cezhraničná spolupráca: analýza problémov a stratégia rozvoja. Slovenská spoločnosť pre zahraničnú politiku, Národný inštitút strategických štúdií – Užhorod, Karpatská nadácia, 2006. • Досвід формування та реалізації стратегії розвитку Закарпатської області до 2015 року за участю громади / С.Слава, В.Гоблик, М. Попадинець, О.Лукша, О.Станкевич, Л.Грицак; за ред.. С.С.Слави, В.В.Гоблика, М.А.Попадинець. – К.: «К.І.С.», 2010. – 144с. • Duleba, A., Najšlová, L., Benč, V., Bilčík, V., The Reform of the European Neighbourhood Policy. Tools, Institutions, and a Regional Dimension. Bratislava: Research Centre of the Slovak Foreign Policy Association, 2008. • Duleba, A., Benč, V., Bilčík, V.: Policy Impact of the Eastern Partnership on Ukraine. Trade, Energy, and Visa Dialogue. Bratislava: Research Centre of the Slovak Foreign Policy Association, 2012. • EU–Ukraine. (Társulási Megállapodás) Association Agreement. What does the Agreement offer?, http://eeas.europa.eu/images/top_stories/140912_eu-ua_aa_what_does_the_agreement_offer_v.pdf (access on 10 September 2015) • EU–Ukraine . Deep and Comprehensive Free Trade Area, http://trade.ec.europa.eu/doclib/ docs/2013/april/tradoc_150981.pdf • EU–Ukraine. Guide to the Association Agreement. European External Action Service http:// eeas.europa.eu/images/top_stories/140912_eu-ukraine-associatin-agreement-quick_guide. pdf (access on 10 September 2015) • EU–Ukraine Action Plan, • http://ec.europa.eu/world/enp/pdf/action_plans/ukraine_enp_ap_final_en.pdf (access on 10 September 2015). 140


• European Commission: Treaties Office Database. List of treaties by country: Ukraine, http:// ec.europa.eu/world/agreements/searchByCountryAndContinent.do?countryId=3856&countryName=Ukraine (access on 10 September 2015). • Matlovič R., Klamár R., Matlovičová K.: Vývoj regionálnych disparít začiatkom 21. storočia na Slovensku vo svetle vybraných indikátorov.Regionální studia 2/2008. Vysoká škola ekonomická v Praze. • Matlovič R., Klamár R.a kol.: Špecifické postavenie regiónu východné Slovensko v kontexte regionálnych disparít SR, Prešovská univerzita, 2010. • Matlovič R., Matlovičová K.: Vývoj regionálnych disparít na Slovensku a problémy regionálneho rozvoja Prešovského kraja, Prešovská univerzita, 2005, http://www.fhpv.unipo.sk/~matlovicova/Region%C3%A1lne%20disparity.pdf (access on 5 September 2015). • Оптимізація системи транскордонного співробітництва: концепція та її пілотна імплементація (на прикладі сусідніх регіонів Угорщини, Словаччини, Румунії та України): Науково-практична розробка в рамках проекту Програми ЄІСП ЄС Угорщина – Словаччина – Румунія – Україна/ Устич С.І., Білак О.П., Віднянський С.В. та ін.. Відпов.ред. Устич С.І – Ужгород: Інститут транскордонного співробітництва, 2012. – 118с. • Partnership and Cooperation Agreement between the European Communities and Their Member States, and Ukraine. In: European Commission: Treaties Office Database. List of treaties by country: Ukraine, http://ec.europa.eu/world/agreements/prepareCreateTreatiesWorkspace/ treatiesGeneralData.do?step=0&redirect=true&treatyId=217 (access on 15 September 2015). • Польсько-українська стратегія транскордонного співробітництва на 2007-2015 роки. //За наук. Редакцією Н.Мікули, В.Волошина. – Центр європейської інтеграції та співробітництва «Дім Європи». – Люблін. – 2008. – 230с. • Посібник із індексації та моніторингу транскордонного співробітництва: Науковометодична розробка в рамках проекту Програми ЄІСП ЄС Угорщина – Словаччина – Румунія – Україна/ Утич С.І., Мірошніков Д.Д., Ященко Є.В., Бізіля М.М. Відпов.ред. Устич С.І. – Ужгород: Інститут транскордонного співробітництва, 2012. • Regionálna databáza. Štatistický úrad SR, Bratislava, http://px-web.statistics.sk/PXWebSlovak (access on 15 October 2015). • Second progress report on the implementation by Ukraine of the Action Plan on Visa Liberalisation. Joint Staff Working Document. European Commission, High Representative of the European Union for Foreign Affairs and Security Policy. Brussels, 9 February 2012, SWD (2012) 10 final, http://ec.europa.eu/home-affairs/news/intro/docs/20120209/UA%202nd%20PR%20 VLAP%20SWD%202012%2010%20FINAL.pdf (access on 19 September 2015). • Štatistický úrad SR, http://www.statistics.sk (access on 19 September 2015).

141

A Kárpátok Eurorégió Stratégiája 2020

Recommend Documents