2020

CIP - Каталогизација у публикацији Библиотека Матице српске, Нови Сад 631.147(497.113 Subotica)”2015/2020” AKCIONI plan razvoja organske proizvodnje na teritoriji grada Subotice od 2015. do 2020. godine / [autori i obrađivači podataka Snježana Mitrović ... et al.]. Subotica : Udruženje Terra’s, 2015 (Subotica : Printex). - 49, 49 str. : ilustr. ; 28 cm Nasl. str. prištampanog teksta: Akcióterv az organikus termelés fejlesztésére Szabadka város területén 2015-2020-IG. - Oba teksta štampana u međusobno obrnutim smerovima. - Tiraž 1.500. - Bibliografija. ISBN 978-86-907685-8-5 1. Митровић, Сњежана [аутор] a) Органска пољопривреда - Акциони план - Суботица - 2015-2020 COBISS.SR-ID 295384071

A KCIÓTERV AZ

RGANIKUS O ERMELÉS T EJLESZTÉSÉRE F ABADKA SZ VÁROS T ERÜLETÉN 2015-2020-IG

A helyi közösségeknek alkalmazkodniuk kell az új feltételekhez és meg kell előzniük a lakosság életminőségének romlását, mindezt új ismeretek alkalmazásával a természettel összhangban levő és fenntartható élelmiszertermelés létrehozásában – azaz az organikus termelés létrehozásában. Éppen az organikus termelés során alakul ki az új látásmóddal rendelkező és természetet megértő termelő, ami képessé teszi arra, hogy jobban és mélyebben megértse annak törvényszerűségeit.

1

Az „Akcióterv az organikus termelés fejlesztésére Szabadka Város területén 2015-2020-ig“ kiadvány az „Organikus termelés Szerbia fenntartható fejlődésének szolgálatában“ elnevezésű projekt keretében jelent meg, mely a Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) által vezetett SENSE Program támogatásával került megvalósításra. A Programot a Svéd Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési Ügynökség (SIDA) finanszírozta. Szerzők és adatfeldolgozók: Snježana Mitrović Nenad Novaković Violeta Mrdaković Lučić Isidora Mamula Jelena Ivović

Kiadó: TERRA’S Egyesület

A TERRA’S Egyesület 1990-ben alakult Szabadkán, annak érdekében, hogy terjessze az organikus termeléssel kapcsolatos ötleteket és kezdeményezéseket, politikája abban nyilvánul meg, hogy összekösse az organikus élelmiszertermelési lánc résztvevőit és, hogy hálózatot építsen ki hazánkban, nem csak a civil szervezetek, de más ezen a téren tevékenykedő szubjektumok részvételével is. A TERRA’S alapcélja megteremteni egy ökológiailag kiegyensúlyozott és gazdaságilag fenntartható üzleti rendszert  az élelmiszertermelés területén. A TERRA’S Egyesület tevékenységei elsősorban az oktatásra és tájékoztatásra irányulnak, továbbá a tanácsadói szolgáltatásra a “TERRA’S Makroprojekt”, mint ökológiai elveken alapuló kerek egész üzleti rendszer, bevezetése során a helyi közösségben. Az említettek mellet, tevékenységi területe még a: termelési programok marketingje és népszerűsítése, tudományos kutatások és tájékoztatás az organikus mezőgazdaság terén. A kiadvány szerkesztője: Snježana Mitrović Fordító: “Babel“ Ügynökség Fénykép: Nikola Tumbas, www.subotica.info Tervezés, technikai előkészítés és Nyomtatás: Printex d.o.o. Szabadka Példányszám: 1500 ISBN:

2

Tartalom:

1. KIINDULÁSI PONTOK 2. AZ AKCIÓTERV SZERKEZETÉNEK LEÍRÁSA 3. BEVEZETŐ Jövőkép Küldetés 4. 5. 6. 7.

4 5 5 6 6

ORGANIKUS (ÖKOLÓGIAI, BIOLÓGIAI) MEZŐGAZDASÁG ORGANIKUS MEZŐGAZDASÁG A VILÁGBAN ORGANIKUS MEZŐGAZDASÁG AZ EURÓPAI UNIÓBAN ORGANIKUS MEZŐGAZDASÁG SZERBIÁBAN 7.1. Az organikus mezőgazdaság kezdetei Szerbiában 7.2. Organikus mezőgazdaság Szerbiában számokban 7.3. Az organikus termelés jogi kerete Szerbiában 7.4. Jogi szabályozás a Szerb Köztársaságban



7.4.1. A Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Minisztérium keretében működő támogató testületek

8. ORGANIKUS MEZŐGAZDASÁG – SZABADKA VÁROS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGE 8.1. A mezőgazdaság és élelmiszeripar általános áttekintése

8.1.1. Organikus állattenyésztés 8.1.2. Az élelmiszer termékek feldolgozásának alanyai



8.2. Az organikus mezőgazdaság fejlesztési lehetőségei a szabadkai régió védett területein 8.2.1. A Palicsi- és Ludasi-tó védett természeti területek – az organikus mezőgazdaság övezetei 8.2.2. Szelevényi puszták és Szabadkai homokpuszta védett természeti területek



8.3. Szabadka város előnyei és hátrányai az organikus termelés fejlesztésének tekintetében 8.4. A Szabadka város területén organikus termelésbe és organikus termékek feldolgozásába bekapcsolódott mezőgazdasági termelők

7 10 10 12 12 14 16 17 19 20 20 20 21 22 22 24 26 28

KÖVETKEZTETÉS 9. CÉLOK 9.1. 1. CÉL: Az organikus termelés támogatása helyi szinten, a helyi mezőgazdasági és vidékfejlesztési stratégia szerves részeként 9.2. 2. CÉL: Intézményes fejlesztés 9.3. 3. CÉL: Az organikus termelés minőségének és terjedelmének növelése képzés, tanácsadás és kutatói munka során

30 31



38 40 40



9.3.1. Képzés 9.3.2. Tanácsadás 9.3.3. Kutatás

9.4. 4. CÉL: A helyi piac fejlesztése



9.4.1. A kivitel népszerűsítése 9.4.2. Támogatott hitelek organikus mezőgazdasági termelőknek

9.5. 5. CÉL: A fogyasztói tudatosság növelése az organikus termékekkel és organikus termeléssel kapcsolatban

3

31 32 34 34 36 37

41

1 KIINDULÁSI PONTOK

A Szabadkai Városi Közigazgatás támogatta a TERRA’S Egyesület azon kezdeményezését, hogy elkészüljön az „Akcióterv az organikus termelés fejlesztésére Szabadka Város területén 2015-2020-ig“ (a továbbiakban: AOTFSZ) az „Organikus termelés Szerbia fenntartható fejlődésének szolgálatában“ elnevezésű projekt keretében, mellyel a Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) által vezetett és a Svéd Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési Ügy

nökség (SIDA) által támogatott SENSE programra pályázott. Felismerve egy ilyen horderejű dokumentum kidolgozásának fontosságát, Nebojša Daraboš a Városi Tanács gazdaságért felelős tagja javaslatot tett Maglai Jenő Szabadkai Polgármesternek a Munkacsoport összetételére vonatkozólag, melyet 2014. júniusában neveztek ki és 10 tagot számlál. Nebojša Daraboš elnök mellett, a Szabadkai Városi Közigazgatást képviselik még:

• Kudlik Erika, a Helyi Gazdaságfejlesztési Iroda vezetője; • Grgur Stipić, az Állami Mezőgazdasági Földterületekkel foglalkozó Iroda vezetője; A Munkacsoport további tagjai: • Snježana Mitrović, a TERRA’S Egyesület projekt menedzsere; • Nenad Novaković, azOrganik Control System igazgatója; • Mgr. Nadežda Pešić Mlinko, az Organik Control System képviselője; • Violeta Mrdaković Lučić, a Szabadegyetem Projektmenedzsment Központjának igazgatónője; • Branislava Pantelić, a Szabadkai Mezőgazdasági Szakszolgálat Tanácsadói Részlegének vezetője; • Slobodan Mlinko, vállalkozó – a szabadkai Agroimpex Kft. igazgatója; • Ivan Perčić, a hajdújárási „Suncokret“ Kft. tulajdonosa és igazgatója; • Josip Mamužić, a mérgesi „Mamužić“ Bio-gazdaság tulajdonosa; Az említettek alapján, a Munkacsoport először október 30.-án mutatta be az AOTFSZ Tervezetét a 10. Nemzetközi Biotermék Fesztiválon – BIOFEST 2014, ezt követően pedig 2014. december 4.-én a második közvitán. Javaslat formájában Szabadka Város, a TERRA’S Egyesület és a Szabadkai Szabadegyetem honlapján volt megtekinthető a nyilvánosság számára, illetve elküldték a releváns intézményeknek, vállalatoknak és civil szervezeteknek. Az AOTFSZ megvalósításában és megvalósításának felügyeletében az össz érdekelt fél be fog kapcsolódni. Ennek érdekében javasolták, hogy a Munkacsoport felügyelje és kisérje figyelemmel a tervezett tevékenységeket. Az éves jelentéseken keresztül

megmutatkozik majd a megvalósított intézkedések és elért célok sikeressége, melyeket a mutatókkal fognak összevetni. Továbbá, a jelentésben röviden ismertetik majd a következő évi tervet, mely biztosítja, hogy az AOTFSZ aktuális maradjon. Ily módon követik az előrelépést és megjelölik azokat a kulcsfontosságú kérdéseket, melyeket a következő idöszakban kell megvitatni. A tervet minden évben felül kell vizsgálni, és szükség szerint módosítani. Az összehangolás és módosítás célja megtalálni a leginkább elfogadható megoldásokat a kitűzött célok eléréséhezA Helyi Önkörmányzat kötelessége biztosítani az AOTFSZ megvalósításához szükséges feltételeket

4

2 AZ AKCIÓTERV SZERKEZETÉNEK LEÍRÁSA

A célokat az Organikus Mezőgazdaság Fejlesztése Nemzeti Akciótervének 2015-2020-ig Javaslatával, továbbá a Szabadka Város Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Stratégiájának tervezetével összhangban határozták meg, mely aKépviselő-testület által történő elfogadás utolsó fázisában van. A célok úgyszintén összhangban állnak a 2012-ben elfogadott Szabadka Város Helyi Fenntartható Fejlődésének Stratégiájával 2013-2020-ig (HFFS). Az előkészítés szabályainak megfelelően ez az

akcióterv is tartalmazza a tevékenységek áttekintését egy egyedülálló folyamat keretében, mely elősegíti, hogy tervezetten és proaktívan közelítsék meg az organikus termelés fejlődésének meghatározását, világosan megfogalmazott célok elérésén keresztül. Az akcióterv biztosítja azoknak a mechanizmusoknak és tevékenységeknek az áttekintését melyek alapján egyértelmű, hogy mit szeretnének elérni a meghatározott időszakban, reális megitélések alapján és objektíven elérhető mértékben.

3 BEVEZETŐ Az „Akcióterv az organikus termelés fejlesztésére Szabadka Város területén 2015-2020-ig“ jelzi a politikai akaratot e terület stratégiai céljainak meghatározására a helyi közösségben, továbbá az össz releváns tényező bevonását a kitűzött célok megvalósításába. Az Akcióterv egyik fő célja, hogy 2015-ben 25%al növekedjenek az organikus művelés alatt álló területek. Annak érdekében, hogy megvalósuljonak az akcióterv céljai, elengedhetetlen figyelembe venni valamennyi fél érdekeit az organikus termelésben, valamint erősíteni a lakosság tudatosságát az organikus termékek fogyasztásával kapcsolatban, egészségük javítása, a források fenntartható felhasználása

és a helyi gazdasági fejlődés érdekében. Az organikus termelés lehetőséget biztosít a szabadkai termelők számára, akik egyre gyakrabban szembesülnek az organikus termékek jelentős keresletével, mind a hazai, mind a külföldi, de mindenekelőtt az Európai Unió piacán. Az organikus termelés jelentős a hazai fogyasztók igényének kielégítésére, de szolgálja a közérdeket is a következők védelme terén: helyi biológiai sokféleség, mindenekelőtt a Szabadka Város területén levő védett természeti övezetekben, továbbá a helyi természeti források (elsődlegesen a talaj és víz) védelme a fenntartható fejlődés fejlesztésének céljából, valamint az emberek és állatok egészségének javítása.

5

3

JÖVŐKÉP

KÜLDETÉS

Kevés olyan városi terület és régió van amely a természeti értékei, agroökológiai feltételei és lehetőségei szempontjából fel tudná vanni a versenyt Szabadkával, a várossal mely több mint 90.000 ha mezőgazdasági területtel rendelkezik melyek legnagyobb része magasan produktív. Továbbá, a várossal mely az organikus mezőgazdaság fejlesztéséhez szükséges legfejlettebb infrastruktúrával és legtapasztaltabb organikus termelőkkel rendelkezik. Ezáltal, a szabadkai mezőgazdaság kiérdemelte az organikus szempontból legfejlettebb titulust Szerbiában. Azonban, a lehetőségek ennél sokkal nagyobbak! Elkerülhetetlenül felmerül a kérdés, hogy hogyan tovább? A válasz abban rejlik, hogy Szabadka felkerüljön Európa és a világ organikus mezőgazdasági térképére, az organikus termelés fejlesztési láncában résztvevő összes tényező kapacitásának erősítésére irányuló intézkedések sorozatának bevezetésén keresztül, bizalmat szavazva az organikus agrobiznisz már bevált vezetőinek, valamint más vezető intézményeknek Szabadkán. Egyedül ez a szinergizmus teheti az organikus mezőgazdaságot a helyi gazdasági fejlődés mozgatójává.

Fenntartható, organikus és hatékony mezőgazdasági ágazatot kiépíteni azt jelenti, versenyképessé tenni a helyi mezőgazdasági termékeket, úgy a hazai, mint a világpiacon, azaz olyan élelmiszert termelni mely minőségben és biztonságban eleget tesz a fogyasztók igényeinek. Ennek a célnak a megvalósítása a hazai termelés magasabb jövedelmezőségéhez fog vezetni. Az importáló országok magas élelmiszerminőségi és biztonsági szabványaira történő megfelelő reagálás lehetővé teszi a helyi organikus termékek egyre nagyobb kivitelét, továbbá a nemzetközi mezőgazdasági és politikai integrációt is a megfelelő partnerekkel. Minden erőt az organikus mezőgazdaság népszerűsítésére, helyi organikus termékmárkák és organikus gazdák megteremtésére kell fordítani, valamint követni kell Szabadka jövőképét, mint városét mely fejlett társadalmi felelőséggel rendelkezik lakosai iránt!

6

4 ORGANIKUS (ÖKOLÓGIAI, BIOLÓGIAI) MEZŐGAZDASÁG1

Az organikus mezőgazdaság, mint a vidék- és élelmiszertermelés fejlesztésének új agrár-szociális koncepciója, olyan elveken alapul melyek társadalmilag ösztönzőek, szociálisan elfogadhatóbbak, gazdaságilag fenntarthatóak, ezáltal etikailag igazságosabbak az értékláncban. Leggyakrabban úgy tartják, hogy a (vegyileg szintetizált készítmények alkalmazása nélküli) termelési módszerek egyedül az organikus mezőgazdaság érdekeit szolgálják, miközben megfeledkeznek arról, hogy ez a termelési mód számos közvetett előnnyel jár, mint amilyenek: a biológiai és genetikai sokféleség, a víz és talaj források védelme, a vidékiek • • • • • • • • •

szocio-gazdasági helyzetének fejlődése, a vidéki területek demográfiai képének erősítése, ugyanakkor fejleszti a közösség etikai és politikai elveit is. Az ilyen típusú élelmiszertermelés iránti igény társadalmi kritikaként jelentkezik a fokozottan vegyileg iparosított mezőgazdaságra. A mezőgazdaság jelenlegi helyzetét úgy lehet jellemezni, mint rendszerét mely sokszorosan károsítja az egész természetet és környezetet mégpedig láncszerűen, kezdve a természeti, energetikai egészen a szocio-gazdasági területig:

a talaj szerkezetének és textúrájának károsítása, a vízkészletek károsítása, a levegőszennyezése a mezőgazdaságban használatos vegyipari inputokon keresztül, potenciális egészségkárosítás veszélyének előidézése a növényvédőszerek alkalmazásával, úgy a termelőknél, mint a fogyasztóknál, a genetikai források károsítása, illetve megsemmisítése a GMO és növényvédőszerek alkalmazásával, a nem megújuló energiaforrások kiaknázása, energetikailag nem hatékony termelés, az állattenyésztés etikailag elfogadhatatlan elveken fejlődik, a hagyományos társadalmi szerkezetek megsemmisítése és a mezőgazdaság átalakulása kíméletlen vegyiparrá a szántóföldeken.

A fentiekben felsoroltakkal szemben, az organikus mezőgazdaság a talaj biológiai termékenységének fenntartására, a gazdaság „belső” inputjainak használatára támaszkodik, hangsúlyt fektetve a zárt ciklusra, a gazdaságok organikus anyagainak újrahasznosítására – elsődlegesen komposztálás útján, továbbá a gazdák oktatására, mint az egész életen át tartó tanulás folyamatára, valamint a megújuló energiaforrások használatára.

Mezőgazdaság-technológiai szempontból az organikus mezőgazdaság sikeressége a növénytermesztés és állattenyésztés összehangolásának szükségességében mutatkozik meg, elegendő istállótrágya biztosításával a növénytermesztés részére, ugyanakkor takarmánytermesztéssel az állatok minőséges takarmányozásához, ez pedig feltétele a természetes ökológiai egyensúly megteremtésének a gazdaságban, mint önálló zárt egységben.

1 Ž. Šiljković: Južna Europa u realizaciji koncepta... Geoadria, vol. 6, 93 – 112, 2001.

7

Leszögezhető, hogy a mezőgazdaság ezen fajtája minden részében tiszteletben tartja a természet törvényszerűségeit és ezért magas minőségű élelmiszereket eredményez. Az organikus termelés a mezőgazdaság olyan fenntartható rendszere, mely az ökológiai elvek tiszteletben tartásán alapul a természeti források ésszerű felhasználása, a megújuló energiaforrások használata, a természeti sokféleség megőrzése és a környezetvédelem során. Az organikus termelés módszerei természetes eljárások és anyagok alkalmazását jelentik, ugyanakkor korlátozzák vagy teljesen megszüntetik a szintetizált szerek használatát. Az organikus élelem előnyei a hagyományossal szemben megmutatkoznak még az intenzívebb színben, jobb ízben és illatban, a magasabb szárazanyagtartalomban, alacsonyabb nitrát tartalomban. Az organikus termékeknek magasabb biológiai értékük is van, illetve gazdagabbak vitaminban, ásványi anyagokban, enzimekben és más biológiailag aktív anyagokban. Ami a leglényegesebb, nem tartalmaznak növényvédőszer-maradékokat. Tehát a cél létrehozni helyi természetes-integráló, humánus, a környezetre és helyi lakosokra nézve elfogadható mezőgazdasági termelési rendszert, ugyanakkor gazdaságilag is hatékony termelési rendszert mely tisztességes megélhetést biztosít a termelők számára. Ez egyben előfeltétele a kis gazdaságok fenntarthatóságának is, melyek a nagy gazdaságokban alkalmazott intenzív mezőgazdaság feltételei között nem tudnakgazdaságilag hatékonyan működni a hagyományos módszerek alkalmazásával, ezért a kis gazdaságok kevésbé versenyképesek termékeikkel a piacon. Az organikus mezőgazdaság fejlesztésével pozitívan befolyásolható a vidéki területek és kistermelők helyi gazdasági és szociális stabilitása. Ezzel pedig megteremtődik az előfeltétel a vidéki lakosság elnéptelenedésének csökkentéséhez, ami pozitív hatással van a helyi közösség fejlődésére, illetve a helyi piac erősödésére és bővítésére, valamint a termelők szociális helyzetének javítására.

PROBLÉMA A NÖVÉNYVÉDŐSZEREK ALKALMAZÁSÁBÓL ADÓDÓ EGÉSZSÉGÜGYI PROBLÉMÁK AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSBEN ALKALMAZOTT HORMONOK ÉS ANTIBIOTIKUMOK OKOZTA EGÉSZSÉGÜGYI PROBLÉMÁK A SZINTETIZÁLT TRÁGYÁK ALKALMAZÁSÁBÓL ADÓDÓ KÖRNYEZETI PROBLÉMÁK

AZ ISTÁLLÓTRÁGYA OKOZTA KÖRNYEZETSZENNYEZÉS

A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG MEGBOMLÁSA A KÖRNYEZETBEN ÉS A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉSEN BELÜL

DEFORESZTÁCIÓ

TALAJ DEGRADÁCIÓ

A VÍZKÉSZLETEK SZENNYEZÉSE

A TERMELŐK JÖVEDELMÉNEK CSÖKKENÉSE

A KISBIRTOKOSOK MARGINALIZÁLÓDÁSA

VÁROSOKBA TÖRTÉNŐ MIGRÁCIÓ

1. Táblázat Az organikus mezőgazdaság előnyeinek aspektusai a hagyományos mezőgazdasággal szemben 2

HELYI ÉS REGIONÁLIS FEJLESZTÉS

SZOCIÁLIS ÉS KULTÚRÁLIS DEGRADÁCIÓ 2 Ž. Šiljković: Južna Europa u realizaciji koncepta... Geoadria, vol. 6, 93 – 112, 2001.

8

HAGYOMÁNYOS MEZŐGAZDASÁG

ORGANIKUS MEZŐGAZDASÁG

A növényvédőszerek tömeges és gyakran túlzott alkalmazása a mezőgazdasági termelés minden fázisában.

Nem alkalmaznak vegyileg szintetizált növényvédőszereket.

A gazdaságokban antibiotikumokat alkalmaznak az állatok gyógyítására és növekedési hormont növekedésük gyorsítására.

Az állattenyésztés és növénytermesztés interaktív viszonyában javult az állattartás, valamint az őshonos fajták és törzsek tenyésztése, az állatok gyógyításában pedig alternatív módokat alkalmaznak (homeopátia).

Talaj, valamint felszín feletti és alatti vizek szennyezése a „mű”trágyákból származó nehézfémek lerakodása miatt.

Nem alkalmaznak „mű”trágyát.

A korszerű, nagy állatállománnyal rendelkező gazdaságok jelentős mennyiségű istállótrágyát termelnek melyet ésszerűtlenül vagy egyáltalán nem használnak fel (általában nem megfelelő feltételek között tárolják). Nincs összehangolva az állatok száma és a növénytermesztésre használt aktív területek nagysága.

Az állattenyésztés és növénytermesztés integrált viszonyának folyamatában az össz keletkezett istállótrágyát a talaj trágyázására használják. Etikai okokból kevesebb az állatok száma, így kevesebb a hektáronkénti istállótrágya mennyiségének keletkezése is, ezzel pedig csökken a felszín alatti vizek szennyezésének lehetősége

Különféle növények termesztése kis területen, széles sortávolsággal, övezetek kihagyásával, melyek élőhely és átjáró szerepet töltenek be, mellyel jelentősen javulnak a biológiai sokféleség megóvásának feltételei.

Széles vetésforgó számos növénykultúrával. Természetes ellenségek gondozása a növényvédelemben.

A mezőgazdasági területek bővítése miatt kiírtották a nagy erdőkomplexumokat.

Az erdőt különböző felhasználási célokra termesztik: a fát alternatív üzemanyagként használják, talajtakaróként, a terméseket pedig takarmányként és nem ajánlott az erdőírtás megművelhető területek bővítése céljából.

Monokultúrás termesztés nagy területeken, nehéz munkagépek alkalmazásával, melyek tömörítik a talajt és károsítják szerkezetét, ami pedig eróziót okoz.

Az organikus mezőgazdaság koncepciójában az eróziót igyekeznek elnyomni/ megakadályozni vetésforgó alkalmazásával, cserjék ültetésével, talajtakaró növények vetésével és az agroerdészet fejlesztésével.

A mezőgazdasági vegyszerek használata az ivóvíz források, felszín alatti és feletti vízkészletek szennyezéséhez vezet.

Az engedélyezett szerek korlátozott használata ritkán vezet vízszennyezéshez.

A globális piac igényeit szolgáló tömeges mezőgazdasági termelés feltételei közt a kis és közép gazdálkodások versenyképtelenné válnak és bevételük állandóan csökken.

A magasabb fokon feldolgozott organikus termékek előállítása növeli a gazdaság bevételét.

A nagybirtokosokkal való versenyben a kisbirtokosok felhagynak a mezőgazdasági termeléssel a versenyképtelenségük miatt.

A piac érdeklődése az organikus termékek iránt lehetővé teszi a kisbirtokosok fennmaradását.

A kis, vidéki gazdaságok magas befektetési költségei és alacsony jövedelmei ösztönzik a fiatal lakosság elvándorlását a vidéki környezetekből és ez a falvak elnéptelenedéséhez vezet.

A jövedelem növekedés az organikus termelésben reális feltételeket teremt a fiatalok vidéken maradásához.

A falvak elnéptelenedése a vidéki területek és táj degradációjához vezet és csökkenti az infrastruktúrális befektetéseket.

A lakosok vidéken maradása ösztönzi érdekeltségüket az infrastruktúrális felszereltség fejlesztésében és ez a vidéki élet minőségesebb megszervezéséhez vezet.

Elnéptelenedett területekké válnak azok a helyek is ahol idős és szociálisan veszélyeztetett, alacsony lakáskultúrával rendelkező lakosok maradnak.

Az agro-öko turizmus fejlesztésének lehetősége, mely ösztönzi a hagyományos vidéki életmód helyreállítását, a falusi építészet megőrzését és rekonstrukcióját, miközben megújulnak a régi hagyományos mesterségek, szokások és értékek.

9

5 ORGANIKUS MEZŐGAZDASÁG A VILÁGBAN A tanúsított organikus mezőgazdaságra vonatkozó legújabb kutatások (2012) főbb eredményei azt mutatják, hogy a világon 37,5 millió hektár bejegyzett mezőgazdasági földterület van, melyet körülbelül 1,9 millió termelő művel meg. Az organikus művelés alatt álló legnagyobb területtel rendelkező régiók Óceánia (12,2 millió hektár vagy 32% globális organikus gazdálkodás), Európa (11,2 millió hektár, illetve 30% globális organikus gazdálkodás) és Latin-Amerika (6,8 millió hektár vagy 18% globális organikus gazdálkodás). Globális szinten, az organikus mezőgazdasági művelés alatt álló földterületek nagysága 0,5%-al

vagyis 200.000 hektárral növekedett a 2011-es évhez képest. Az organikus művelés alatt álló legnagyobb területekkel rendelkező országok Ausztrália (12 millió hektár), Argentína (3.6 millió hektár) és az Egyesült Amerikai Államok (2,2 millió hektár). Az össz mezőgazdasági területeket figyelembe véve legnagyobb organikus mezőgazdasági területi aránnyal rendelkeznek a Falkland-szigetek (36,3%), Liechtenstein (29,7%) és Ausztria (19,7%). A legtöbb termelővel rendelkező országok India, Uganda és Mexikó.

6 ORGANIKUS MEZŐGAZDASÁG AZ EURÓPAI UNIÓBAN Az organikus mezőgazdaság alatt álló területek aránya az Európai Unióban továbbra is növekszik. 2012-ben Európában 11,2 millió hektár (ebből 10 millió csak az EU-ban), illetve 2,3% (5,6% EU) volt organikus mezőgazdasági termelés alatt. A 2011-es évhez viszonyítva ez 6%-os növekedés. Az organikus mezőgazdasági ágazat az Európai Unióban az elmúlt tíz évben körülbelül 500.000 hektárral növekedett évente és organikus művelés alatt áll csaknem tíz millió hektár. Azonban ez az EU össz mezőgazdasági területének mindössze 5,4%-át teszi ki. Az organikus művelés alatt álló területek nagysága az EU-ban tagállamonként különbözik és

indul 0,2%-tól Máltán egészen 19%-ig Ausztriában. Organikus élelmiszertermeléssel inkább az európai család úgynevezett régi tagállamaiban foglalkoznak, nem pedig az újakban, továbbá az élelmiszertermelés ezen módját gyakrabban választják a fiatalok. 2010ben az organikus termelők 61% volt 55 évnél fiatalabb, szemben a 44%-al a „klasszikus” mezőgazdaságban. Egyébként, 2011-ben az EU-ban 9,6 millió hektár állt organikus művelés alatt, 2010-ben pedig a 27 tagállamban több mint 186.000 bejegyzett organikus gazdaság volt. Az organikus gazdaságok területe átlagosan 34 hektárt tesz ki a világon, míg az EU szintjén ez

10

PIAC – Az organikus termelés a mezőgazdasági gazdaságok és termelés irányításának mindent átfogó rendszerét jelenti a mezőgazdaság fenntarthatósága, magas minőséggel rendelkező termékek előállítása és olyan folyamatok alkalmazása céljából melyek nem károsítják a környezetet illetve az emberek, növények és állatok egészségét. A termékek organikus csoportba történő sorolása a termelés módjától függ, nem pedig a termék jellemzőitől. Az organikus termékek európai piacának értéke megközelítőleg 20 milliárd euró évente és az élelmiszerpiac össz értékének 1.5%-át teszi ki. 14 hektár. Az organikus mezőgazdaságról szóló új tanulmány adatai azt mutatják, hogy az organikus gazdaságok mindössze 6,2%-a kisebb két hektárnál, míg az EU szintjén a gazdaságok 48%-a kisebb ennél a területnél. Az organikus mezőgazdaság alatt álló tulajdonok (83%) és területek (78%) legnagyobb része a 15 ún. régi EU-s tagállamokban van, mint amilyenek Franciaország, Olaszország, Németország, Belgium és Nagy-Britannia, melyek 2004 előtt léptek be ebbe a közösségbe. Ugyanakkor, az organikus termelés növekedését jegyzik a többi 12 országban is, melyek 2004 óta tagjai az EU-nak (kivéve Horvátországot, mely 2013 óta). Az organikus mezőgazdaság évente 13%-al növekedett 2002 és 2011 között, az organikus gazdaságok száma pedi megtízszereződött 2003 és 2010 között. Az organikus termelés legnagyobb részét az EU-ban a legelők (45%) teszik ki, ezt követik a gabonafélék (15%) és az állandó kultúrák (13%), míg az állat- és baromfitenyésztés mindössze 1%-át teszi ki (forrás: EurActiv.com). Az organikus mezőgazdaság jogi kereteinek a megteremtése, valamint az organikus termékek jelölése az EU-ban a 2092/91 számú Rendelet elfogadásával kezdődött. Ezzel az Európai Unió az egyik első olyan globális intézménnyé vált, mely az organikus mezőgazdasággal kapcsolatos politikát irányította.

Az európai jogszabályok folyamatos változtatása és módosítása eredményeként az előírások mára kimondottan kiterjedté és összetetté váltak. Az eredeti Rendelet rendkivül fontos volt, mert előírja azokat a minimális EU szabványokat, melyek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy organikus termékeket vásároljanak az EU bármely országában tudván, hogy azok megfelelnek az azonos minimális követelményeknek. Lehetőséget nyújtott arra, hogy az EU-tagállamok kormányai és a magán tanúsitványozó szervezetek önállóan bevezessenek szigorúbb szabványokat is, amennyiben akarnak. 2007-ben, a folyamatos fejlődés új irányának meghatározása érdekében a Mezőgazdasági Miniszterek Európai Tanácsa új Rendeletet fogadott el, mely meghatározza az organikus termelést és az organikus termékek jelölését (EC Reg. 834/2007 i 889/2008). Ebben a folyamatban még nagyobb hangsúlyt fektettek a környezet, állatok és a biodiverzitás védelmére. Emellett célja, hogy biztosítsa a fogyasztók bizalmát és védje érdekeiket. 2013-ban, az Európai Bizottság nyilvános konzultációkat hirdetett az organikus mezőgazdaság európai politikájának felülvizsgálata érdekében. Minden érdeklődőnek lehetősége volt hozzájárulni ezekhez a konzultációkhoz. A feldolgozott adatok alapkövetkeztetései azt mutatják, hogy:

• A fogyasztók bíznak az organikus termelésben (71%), organikus élelmet leginkább a környezetvédelem miatt vásárolnak (83%), valamint azért mert nem tartalmaz GMO-t és növényvédőszereket (81%). A résztvevők többsége (78%) elmondta, hogy kész magasabb árat fizetni az organikus termékért. • Igény mutatkozik azon szabályok harmonizációjára melyek meghatározzák az organikus mezőgazdaságot az EU szintjén – a résztvevők 74%-a követeli, hogy szigorítsák az organikus mezőgazdaság európai szabványait, míg 86%-uk kérte, hogy a szabályok legyenek egységesek az EU egész területén. Ezeknek a konzultációknak az eredményei szerves részét képezik az EU organikus mezőgazdaságára vonatkozó politikai és jogi keret felülvizsgálatának, és belefoglaltattak azokba a törvényjavaslatokba és az Organikus Akciótervbe, melynek tervezetét az idén

március 25.-én tette közzé az Európai Bizottság. Az Európai Tanács és az Európai Parlament fogja meghozni a törvényt, amely várhatóan 2017-ben lép hatályba. Csak ezután kezdődik meg a hatályban lévő jogszabályok módosítása és kiegészítése Szerbiában.

11

7 ORGANIKUS MEZŐGAZDASÁG SZERBIÁBAN 7.1. Az organikus mezőgazdaság kezdetei Szerbiában 2000-ben, az új kormány megalakulása után elkezdtek érkezni a külföldi befektetések, valamint a vásárlók, projektek és támogatók is, ami lehetőséget teremtett a tudás és a kiviteli lehetőségek fejlesztésére. A hollandiai Avalon, svédországi SIDA és a németországi Diaconia, valamint a magyarországi, szentendrei székhelyű Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) voltak az első külföldi szervezetek melyek regionális projektekkel népszerűsítették az organikus termelést Szerbiában.

Az organikus termelés ágazatának fejlődése Szerbiában 1990-ben kezdődött meg, amikor is a Szabadkai Szabadegyetem égisze alatt megalakult a TERRA’S Egyesület, melynek az Újvidéki Egyetem képviselői is a tagjai voltak. Közvetlenül megalakulása után, már 1990 áprilisában létrehozták az első kísérleti “bio-állomást“ a Szabadka-Horgosi homokpusztán, ősszel pedig a ‘’Sunčani salaš’’-t az első biodinamikus tanyát, ahol az organikus élelem termelés legmegfelelőbb módja iránti sokéves kutatás és keresés után létrehozták a „TERRA’S modellt“, mely eleget tesz a régió agro-ökológiai feltételeinek.

A Német Társaság a Nemzetközi Együttműködésért (GIZ) támogatta a TERRA’S Egyesületet a német BCS ellenőrző szervezettel való együttműködés létrehozásában, ezzel megteremtve az alapokat az első szerbiai ellenőrző szervezet – a szabadkai Organic Control System létrehozásához. Ezek a nemzetközi szervezetek felismerték az organikus termelés lehetőségét Szerbiában és megkönnyítették az új, organikus termeléssel foglalkozó egyesületek megalapítását elsődlegesen helyi és regionális szinten. Mitöbb, néhány vállalat elkezdett a kivitelre irányuló organikus termeléssel foglalkozni.

Ezeknek a projekteknek az interdiszciplináris és tudományos megközelítését az Egyesület szakértői biztosították: agronómusok, környezetvédők, állatorvosok, technológusok, orvosok, nutricionisták és biológusok. A TERRA’S Egyesület szakértőinek közreműködésével 1994 tavaszán a Fruška gorán létrehozták a DP „NAVIP“ kísérleti ültetvényeit, ahol megkezdték az organikus elveken alapul szőlőtermesztést. Attól kezdve napjainkig növekedett a kísérleti parcellák száma Vajdaságban, melyeket a TERRA’S Egyesület hazai és nemzetközi projektek keretében létesített (a kanizsai Mezőgazdasági Középiskola gazdasága, a mérgesi ‘’Mamužić’’ Bio-gazdaság, a kelebiai ‘’Maluščik’’ gazdaság).

A TERRA’S Egyesület tagjai már 1997-ben első alkalommal, szervezetten ellátogattak Németországba, Frankfurtba a Biotermékek Nemzetközi Kiállítására, melyet a későbbiekben Biofach néven áthelyeztek Nürnbergbe és amelyen 2004-ben a GIZ támogatta a szerb kereskedők és feldolgozó vállalatok első alkalommal való részvételét. Az elkövetkezendő időszakban a GIZ mellett a svájci SIPPO, az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) és a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízgazdálkodási Minisztérium (MEVM) úgyszintén támogatták a szerb termelők és vállalkozók részvételét a Biofach-on

A TERRA’S Egyesület számos kampányt szervezett az organikus termelés népszerűsítésének céljából, ös�szhangban az Ökológiai Gazdálkodási Mozgalmak Nemzetközi Szövetségének (IFOAM) szabványaival, melynek 1992 óta volt tagja, 1997-ben pedig házigazdája volt az IFOAM által szervezett Közép-kelet-Európai országok organikus termelésével kapcsolatos konferenciájának. A TERRA’S Egyesület maradt az organikus termelési ágazat fejlesztésének mozgatóereje Szerbiában, miközben az ezt népszerűsítő formális és nem formális csoportok elkezdtek megjelenni az ország más részeiben is. A Jugoszláv Szövetségi Köztársaság idejében ennek a szervezetnek a kezdeményezésére (melynek szakértői az illetékes minisztérium képviselőivel közösen dolgoztak a dokumentumon) hozták meg az első organikus termelésről szóló Törvényt Szerbiában.

Ennek a kiállításnak a mintájára, csak sokkal kisebb volumenben, 2005-ben megszervezték az Első BIOFEST Nemzetközi Biotermék Fesztivált Szabadkán. Amely a kezdetektől az akkoriMezőgazdasági, Erdészeti és Vízgazdálkodási Minisztérium, a Vajdaság AT Mezőgazdasági, Vízgazdálkodási és Erdészeti Titkárság és a Szabadkai Városi Közigazgatás védnöksége alatt került megrendezésre. A rendezvény fennmaradt és e modell

12

alapján hasonló összejöveteleket szerveznek Belgrádban és Bácsújfalun, azzal a céllal, hogy népszerűsítsék az organikus termelés jelentőségét gazdaságfejlesztési, környezetvédelmi és népegészségügyi szempontból, továbbá, hogy ösztönözzék a tapasztalatcserét és megteremtsék az erősebb gazdasági együttműködést a régióban.

daság fejlesztése Dél-Kelet Európában” elnevezésű projektnek köszönhető, melyet a TERRA’S, mint nemzeti koordinátor, 2001-2006 között valósított meg. De nem csak hazánkban, hanem a régióban is, mivel a projektbe bekapcsolódott Horvátország, Bosznia és Herczegovina, Macedónia és Albánia. A Délkelet-Európai Stabilitási Paktum keretében valósult meg, a Humanitárius Intézmény a Délkelet-Európai Fejlődő Országok Együttműködéséért (HIVOS) és a hollandiai Avalon Alapítvány támogatásával.

A MEVM 2006-ban csatlakozott a Mediterrán Organikus Termelési Hálózathoz és nem sokkal ezután következett az a nemzetközi projekt melyet az EU és különböző mediterrán országok támogattak. 2007-ben és 2008-ban a támogatók folytatták az organikus termelés ágazat fejlesztésének támogatását. Az Ausztriai Fejlesztési Hivatal (ADA) tevékenységét a regionális vidékfejlesztésre összpontosította Vajdaságban és Sandžak-on, megkísérelve ezzel, hogy összekösse a kismértékű organikus termelést a közösség felesztésével és a mezőgazdasági nyersanyagok helyi feldolgozásával. A Svájci Fejlesztési és Együttműködési Ügynökség (SDC) nagy horderejű projektbe kezdett az élelmiszerbiztonsági szabványok bevezetésével kapcsolatban, mint amilyenek a HACCP és a GlobalGAP

A projekt egyik legfontosabb eredménye az első szerb organikus termék tanúsítványozása volt 2004ben, ez pedig a szabadkai Fresh&Co. vállalat NEXT almaszörpje volt. A termelési részleg vezetőinek és dolgozóinak képzését a TERRA’S Egyesület végezte, az ismert Bio-iskola keretében. Sajnos, a vállalat eladásával megszűnt ennek az igazán minőséges bioterméknek a gyártása is, mely megtalálta helyét az igényes európai és amerikai piacon is. Továbbá, ennek a projektnek köszönhetően létrejött az első, EU-ban is elismert tanúsítvánnyal rendelkező szerbiai gazdaság a Szabadkához közel található mérgesi “Mamužić” Bio-gazdaság, melynek tulajdonosa Josip Mamužić.

Joggal állíthatjuk, hogy az organikus termelés megalapozása Szerbiában “Az organikus mezőgaz-

Számos más projekt volt még melyek hozzájárultak az organikus termelés fejlesztéséhez hazánkba, ezek közül néhány: • EUROLINK – projekt melyet a TERRA’S Egyesület a szabadkai Szabadegyetemmel közösen valósított meg 2002-ben és 2003-ban és amelyet a külföldi ARCI MILANO szervezet támogatott. A megvalósításba bekapcsolódott Újvidék, Belgrád, Niš, Čačak, Kraljevo, Kragujevac és Zombor. • „Az organikus mezőgazdaság támogatása és népszerűsítése a Duna-medence termőterületein“ elnevezésű nemzetközi projekt, melybe 2004-ben és 2005-ben bekapcsolódott a TERRA’S, mint az akkori Szerbia és Montenegró államképviselője, a megvalósítói pedig Csehország, Szlovákia, Magyarország és Bulgária voltak. A programtevékenységei a hagyományosról organikus mezőgazdaságra történő átállásra irányultak a Duna-medence területe szennyezésének csökkentése céljából. • „A Palicsi- és Ludasi-tó védett területek – az előírásoktól a gyakorlatig“ projektet az Európai Unió támogatta 2006-ban. A TERRA’S Egyesület projektjének célja az volt, hogy csökkentsék a negatív antropogén hatást a környezetre nézve, különösen a védett területeken, mint amilyenek a Palicsi- és Ludasi-tó. • Organica.net – projektet az Európai Unió támogatta az IPA Horvátország-Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Programának keretében, melyet a TERRA’S Egyesület az eszéki „Slap“ Egyesülettel valósított meg 2001/2012-ben. A Szabadkai Városi Közigazgatás által is támogatott projekt fő eredménye, az organikus étel bevezetése volt a „Naša radost“ IEI-be, melyben Szabadka első volt nem csak Szerbiában, de a régióban is. A cél egyrészt a legfiatalabbak egészségéről és a környezetről való gondoskodás volt, másrészt pedig az organikus termelők kapacitásának erősítése.

13

Egyébként, a német GIZ a tanácsadói politikára, a támogatók koordinálására és a gazdasági egyesületek létrehozására összpontosított. Az Organikus Termelés Nemzeti Szövetsége „SerbiaOrganica“ (NASO) 2009ben jött létre, mint ernyőszervezet, azzal a céllal, hogy ösztönözze az interakciót, valamint népszerűsítse az organikus elsődleges termelést és feldolgozást, úgy hazánkban, mint külföldön. A NASO tömöríti az ágazat résztvevőinek mintegy 80%-át, akik jelen vannak más hasonló egyesületekben és szervezetekben is. A tagok nagyrésze az elsődleges termelés, feldolgozás, kereskedelem ágazatából érkeznek, valamint akadémiai és egyéb intézményekből. Az illetékes minisztérium segítségével 2011-ben befejeződött öt organikus termelés fejlesztési központ létrehozása (Bácsújfalu, Leskovac, Svilajnac, Valjevo és Negotin), a múlt évben pedig még egy központ létesítését támogatta a minisztérium, ez pedig a szabadkai Szabadegyetem Emberforrási, Oktatási és Organikus Termelés Fejlesztési Központja. Az organikus termelés fejlesztéséhez, különösen a tartományban, hozzájárult a Vajdasági Zöld Hálózat, az a szervezet mely, többek között, ösztönözte Újvidék városát, hogy aktívabb legyen ezen a területen. Együttműködve kidolgozták 2011-ben az első, majd

második Akciótervet az organikus termelés fejlesztésére a mezőgazdaságban Újvidék város területén. Az organikus élelemtermelés és feldolgozás története több mint 20 éves múltra nyúlik vissza. Azonban, az ágazat még mindíg gyengén szervezett, habár meghatározott számú különböző helyileg aktív egyesület, szervezet, társulás és érdekszervezet fejlődése figyelhető meg. 2009-ig, az Egyesületekről szóló Törvény korlátozta az erős érdekcsoportok vagy egyesületek megalakulását, tekintettel arra, hogy nem engedélyezte az egyesületeknek, hogy gazdálkodjanak és tőkét teremtsenek. Kedvezőbb lehetőségek kínálkoztak az új Egyesületekről szóló Törvény („SZK Hivatalos Közlönye“ 51/09 sz.) hatálybalépésével, mely lehetővé tette az egyesületek számára, hogy bizonyos mértékig üzleti tevékenységet fejtsenek ki és tőketartalékot teremtsenek. 2012 októberében és novemberében módosították és kiegészítették a hatályban levő Organikus Termelésről szóló Törvényt („SZK Hivatalos Közlönye“ 33/10 sz.), annak érdekében, hogy jobban összehangolják az EU –s előírásokkal.

7.2. Organikus mezőgazdaság Szerbiában számokban Az európai intézmények statisztikai adatainak alapján észlelhető az organikus területek növekedése Szerbiában 830 ha-ról 2007-ben 6.250 ha-ra 2012-ben. Azonban, megfigyelhető az ilyen termelési módtól való elállás is, több okból kifolyólag: • • • •

a magok és védőszerek beszerzésének nehézségei, a szükséges szabványoknak megfelelő technológiák és tárolási kapacitások hiánya, a kézi megművelés szükségességének magas aránya, mely lelassítja a folyamat összességét, az árú megfelelő áron történő értékesítésének hiánya.

Ezt támasztja alá az a tény, hogy az organikus művelés alatt álló területek egy év alatt (2007-2008) 3.664 hektárral növekedtek, míg a rákövetkező négy évben (2008-2012) a növekedés lelassult, így a területek 2.676 ha-al növekedtek (www.organic-europe. net/europe). A tendencia folytatódott és minden évben átlagosan 30%-al növekednek azok a területek melyek organikus művelés alá kerülnek. Ezt mutatják a legújabb adatok is.

A tavalyi, 2013-as évben Szerbiában organikus termelésbe bekapcsolt területek nagyságára vonatkozó legfrisebb adatok 32%-os növekedést mutatnak. A Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Minisztérium Nemzeti Referencia Laboratórium Igazgatóságának egységes nyílvántartása, valamint a felhatalmazott ellenőrző szervezetek jelentései alapján 2013-ba az organikus termelésbe 258 termelő volt bekapcsolódva (illetve 1281 ha figyelembe vesszük a csoportos tanúsítást), ebből 10 Szabadka területén.

14

1. Táblázat – A Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Minisztérium adatai – organikus termelés 2010

2011

2012

2013

ORGANIKUS TERMELÉS ALATT ÁLLÓ TERÜLET (HA)

5.885

6.335

6.340

8.228

AZ ORGANIKUS TERMELÉSBE BEKAPCSOLÓDOTT TERMELŐK SZÁMA

137

323

1061*

1281*

*Csoportos tanúsítással együtt 2013-ban növekedés következett be az állattartásban. Az átállás időszakában és organikus státuszban összesen 11.544 különböző állatállomány van, kezdve a juhoktól (4.031), szarvasmarháktól (2.176), méhcsaládoktól (1.940) és baromfitól (1.390) amiből a legtöbb van, egészen a kecskékig (946), pontyokig

(655), lovakig (210), sertésekig (175) és szamarakig (21), amiből a legkevesebb van. Mint ahogyan az megfigyelhető, a juhok és szarvasmarhák a leggyakoribbak összesen 65%-ban, kaptárak 17%-ban, baromfi egyedek 12-ban és pontyok 6%-ban vannak jelen az össz organikus állatartásban.

2. Táblázat – A Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Minisztérium adatai – organikus állattenyésztés ÁLLATFAJOK

2012.–ÁLLOMÁNY/EGYEDEK SZÁMA

2013.–ÁLLOMÁNY/EGYEDEK SZÁMA

2.837 206 1.428 211 2.034 7 66 961

JUHOK SERTÉSEK SZARVASMARHÁK КECSKÉK BAROMFIK SZAMARAK LOVAK MÉHCSALÁDOK

4.031 175 2.176 946 1.390 21 210 1.940 655 11.554

HALAK

7.750

ÖSSZESEN

Az organikus növénytermesztés tavaly organikus státuszban (3.168 ha) és átállási időszakban (5.041 ha) összesen 8.228 ha területen volt jelen, leginkább Vajdaságban (4.475 ha). Olyan termékekről van szó melyeket már tanúsítványoztak vagy az organikus

termék tanúsítvány megszerzésének folyamatában vannak. Az említett hektár szám nem tartalmazza azokat a területeket melyeket vad bogyós gyümölcsök, gombák és gyógynövények gyűjtésére használnak.

3.Táblázat – A Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Minisztérium adatai – organikus növénytermesztés a megművelhető területeken 2011. - (HА)

2012. - (HА)

2013. - (HА)

1.211,1

2.522,4

2.273,4

171,9

541,0

672,9

75,9

113,7

106,8

230,0

663,1

594,9

1.163,3

1.415,7

1.484,4

GYÓGY- ÉS AROMANÖVÉNYEK

59,5

28,4

132,6

EGYÉB

96,0

79,8

90,2

3.007,7

5.364,1

5.355,2

GABONAFÉLÉK IPARI NÖVÉNYEK ZÖLDSÉGFÉLÉK TAKARMÁNY NÖVÉNYEK GYÜMÖLCSÖK

ÖSSZESEN

15

A 8.228 ha-ból 5.355 ha művelhető terület, 2.872 ha pedig rétek és legelők. A művelhető területeken leginkább képviseltek a gabonafélék (2.273 ha), majd a gyümölcsök (1.484,4 ha), ezt követik az ipari (673 ha) és takarmány növények (594,9 ha), továbbá a gyógy- és aromanövények megközelítőleg 133 ha-on, zöldségfélékből van a legkevesebb mindössze 106,8 ha. A fennmaradt 90 ha területen kísérleti parcellák, gombák, védelmi övezetek és hasonlók vannak. A Szerbiai Gazdasági Kamara adatai szerint a gabonatermesztés százalékban a leggyakoribb 80%, beleértve a réteket és legelőket, ezt követi a gyümölcstermesztés mely a területek 28%-át fedi, a zöldségféléket pedig az össz organikus művelés alatt álló területek mindössze 2%-án termesztik. Az organikus gabonatermesztés növekedik, miközben a mezőgazdasági termelők nehezebben szánják rá magukat az átállásra amikor a gyümölcs organikus termesztéséről van szó. Az organikus zöldségtermesztés elsősorban a hazai piacra van szánva, így az organikus státuszú te-

rületeket szinte azonos nagyságú átállási időszakban levő terület követi. Az illetékes minisztérium statisztikai adatai szerint Vajdaságban 2013-ban az organikus növénytermesztés 4.475 ha területen volt jelen, ami Szerbia össz organikus termelésének 71,2%-át teszi ki. Ebből 825 ha rétek és legelők, 3.650 ha pedig művelhető területek. A Tartomány hét körzetét összehasonlítva, az Észak-Bácskai a harmadik helyen áll 381 ha területtel, ezek többsége Szabadka területén található. Legelterjedtebbek a gabonafélék (128 ha) és takarmánynövények (75 ha), míg legkevesebbek a gyógy- és aromanövény nem egész 2 ha-on. Valamivel több volt az ipari növény megközelítőleg 11 ha területen, a zöldségfélék és gyümölcsök aránya pedig szinte megegyezik, pontosabban a zöldségfélék megközelítőleg 21 ha, a gyümölcsök pedig körülbelül 24 ha voltak jelen. Rétek és legelők az Észak-Bácskai Körzetben 120 ha tesznek ki.

A növekedés ellenére, az organikus művelés alatt álló területek aránya az össz megművelhető területhez viszonyítva Szerbiában (3.861.472 ha) még mindíg jelentéktelen: 0,18% 2012-ben, azaz valamivel több az elmúlt évben 0,23%. Ez jóval kevesebb mint a környező országok többségében, különösen ha figyelembe vesszük azokat az agro-ökológiai potenciálokat melyekkel hazánk rendelkezik ezeknek az egyre keresettebb termékeknek a termeléséhez. Szerbia EU-hoz való csatlakozása haladéktalanul szükségessé teszi az organikus mezőgazdaság intenzív fejlesztését. Ez konkrétan azt jelenti, hogy összhangban az EU ajánlásával, az organikus mezőgazdaság alatt álló területek arányát legkevesebb 3%-ra kell növelni az össz művelhető területhez képest.

7.3. Az organikus termelés jogi kerete Szerbiában Az első, organikus termelést szabályzó törvény Szerbiában az Organikus Termelésről szóló Törvény volt, melyet 2000-ben fogadtak el (“JSZK Hiv.Lapja, 28/2000 sz.). Az új, Organikus Termelésről és Organikus Termékekről szóló Törvény elfogadásának eljárása 2006-ban fejeződött be (“SZK Hivatalos Közlönye”, 62/2006 sz.). Ugyan ennek az évnek a végén meghatározták a nemzeti jelzést is, mellyel a tanúsított organikus termékeket jelölik. Tekintettel arra, hogy az EU-ban elfogadták az erre a területre vonatkozó új előírásokat, 2010-ben újra szükségessé vált Szerbia organikus termelése jogi keretének korszerűsítése. Ennek a kezdeményezésnek az eredménye az Organikus Termelésről szóló Törvény elfogadása volt 2010-ben (“SZK Hivatalos Közlönye”, 30/2010 sz.), melynek alkalmazása 2011 januárjában

kezdődött meg. Ezt a Törvényt az EU új, Organikus Termelésről szóló Rendeletével (az EB 834/2007 számú Rendelete és annak kísérő rendeletei) összhangban készítették elő. 2011 júliusában elfogadták az Organikus Termelés Ellenőrzésére és Tanúsítására, valamint az Organikus Termelés Módszereire vonatkozó Szabályzatot is (“SZK Hivatalos Közlönye, 48/2011 sz.), miközben kidolgozási fázisban van az organikus termékek behozatalát és értékesítését szabályzó szabályzat. Az új törvénnyel összhangban, 2010 végén az akkori Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Minisztérium keretében létrehozták a Nemzeti Referencia Laboratórium Igazgatóságához tartozó organikus termelésben illetékes szervet. A hatáskörébe tartozó tevékenységek végzését 2011 januárjában kezdte meg.

16

A szerbiai és EU-s jogszabályok teljeskörű harmonizációs folyamata az organikus termelés területen még mindíg nem fejeződött be. Azonban javasolták, hogy várjonak még a jelenlegi törvény módosításával

és kiegészítésével, mert mint már említésre került az EU organikus mezőgazdaságának új jogi kerete 2017re várható.

7.4. Jogi szabályozás a Szerb Köztársaságban A Német Társaság a Nemzetközi Együttműködésért – GIZ már évek óta támogatja a szerbiai intézményeket, mint például a: Mezőgazdasági Minisztériumot, Szerbia Akkreditációs Testületét (SZAT) és ellenőrző szervezeteket a keretfeltételek megteremtésében a minőségi infrastruktúra kiépítésére, összhangban az EU-s szabványokkal. Elvégezték az organikus termelés alanyainak módszeres GAP elemzését. Az első intézkedések a SZAT értékelőinek képzésére összpontosultak, akik a SZAT ellenőrző szervezeteinek értékelését végzik. A GIZ által megvalósított további tevékenységek lehetővé tették a SZAT számára, hogy felkínálja szolgáltatásként az értékelésről szóló jelentést azoknak az ellenőrző szervezeteknek akik közvetlenül az EB által szeretnének elismertek lenni, összhangban az EB 834/2007 számú Rendelete 33. cikkének rendelkezéseivel. A nagy siker több mint két éves intenzív előkészületek után következett be, amikor is 2013. június 21.-én az Európai Bizottság feltette az elismert egyenértékű ellenőrző szervezetek listájára a szabadkai Organic Control System Kft. hazai ellenőrző szervezetet, melynek tevékenysége az organikus termékek ellenőrzése és tanúsítása terén megegyezik az EU előírásaival. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy lehetővé vált az organikus termékek közvetlen kivitele és forgalmazása Szerbiából az EU piacára további dokumentumok és behozatali engedélyek nélkül. 2014 augusztus 7.-e óta az OCS-t Svájc is elismerte és ezáltal lehetővé tette az általa tanúsított termelőknek, hogy termékeiket erre a nagyon igényes piacra is exportálhassák.

Íly módon, lényegesen gyorsabbá és könnyebbé válik a hazai organikus termékek kivitele, fejlődik a gazdasági hatékonyság és növekszik a szerb organikus termékek versenyképessége az EU piacán. Ugyanakkor, ez a siker tanúsítja az EB bizalmát a szerb ellenőrzési rendszer és a SZAT hitelességében és ezzel építi Szerbia, mint organikus élelmiszertermelő pozitív képét. Fontos megemlíteni, hogy 2012 májusában a SZAT multilaterális egyezményt (MLA) írt alá az Európai Akkreditációs Szervezettel (EA) az akkreditáció elismeréséről, többek között az organikus termelést ellenőrző szervezetek akkreditációjára vonatkozólag is. Ahhoz, hogy egy termék megkapja az „organikus“ jelzést, meghatározott szabályoknak, előírásoknak megfelelően kell előállítani. Ez azt jelenti, hogy a termelésnek, feldolgozásnak, csomagolásnak és tárolásnak az előírásokkal összhangban kell történnie, továbbá ellenőriznie kell őket a felhatalmazott ellenőrző szervezeteknek. Mint már említettük, a TERRA’S Egyesület által kezdeményezett első, Organikus Termelésről szóló Törvényt 2000-ben fogadták el Szerbiában (“JSZK Hiv. Lapja”, 28/2000 sz.) és ezzel megteremtették az organikus termelés alapjait,a következőt 2006-ban fogadták el (“SZK Hivatalos Közlönye”, 62/2006 sz.) amikor meghatározták azt a nemzeti jelzést is mellyel jelzik a tanúsított organikus termékeket és az átállási időszakból származó termékeket.

ПРОИЗВОД ИЗ ПЕРИОДА КОНВЕРЗИЈЕ

Az organikus termékek nemzeti jelzése

Termékek nemzeti jelzése az átállási időszakban

17

Jelenleg a 2011 január 1.-től alkalmazott Organikus Termelésről szóló Törvény (“SZK Hivatalos Közlönye”, 30/2010 sz.) van hatályban, mely részletesen szabályozza a következőket: • • • • •

az organikus termelési módszerrel előállított mezőgazdasági termékek termelését, az organikus termelés céljait és elveit, az organikus termelés módszereit, az ellenőrzést és tanúsítást az organikus termelésben, az organikus termékek feldolgozását, jelzését, tárolását, szállítását, forgalmazását, behozatalát és kivitelét, • a megbízott munkák elvégzésének felügyeletét, • és más, organikus termelés szempontjából fontos kérdéseket. 2011 júliusában a Minisztérium elfogadta az Organikus Termelés Ellenőrzésére és Tanúsítására, valamint Módszereire vonatkozó Szabályzatot (“SZK Hivatalos Közlönye, 48/2011 sz.), amely szabályozza a: • feltételeket melyeknek az ellenőrző szervezetnek eleget kell tennie ahhoz, hogy az ellenőrzés és tanúsítás feladatait ellássa az organikus termelésben, • organikus növénytermesztés és állattenyésztés módszereit, • átállási időszak hosszát az organikus növénytermesztésben és állattenyésztésben, • organikus termelés ellenőrzésének módját és intézkedéseket melyeket a felhatalmazott ellenőrző szervezet határoz meg abban az esetben ha szabálytalanságot fedez fel az organikus termelés végzésének módjában, • felhatalmazott ellenőrző szervezet által vezetett nyílvántartás tartalmát és formanyomtatványát, valamint ennek a nyílvántartásnak a vezetési módját, • összesített nyílvántartás tartalmát és formanyomtatványát, • feldolgozás technológiai eljárásait az organikus termelésben, • organikus termékek feldolgozásában alkalmazott összetevőket, adalékokat és segédanyagokat, • technológiai vonalak tisztításának módját és a tisztítószerek alkalmazását, • organikus termékek jelzésének és nemzeti jelzésnek a formáját, továbbá az organikus termékek tárolásának és szállításának módját3. A jogszabályok szemszögéből nézve elmondható, hogy a Szerb Kötársaságban bizonyos előrelépések történtek. A Törvényeket és Szabályzatokat az Európai Unió jogszabályaival és irányelveivel összhangban módosítják és egészítik ki, továbbá kidolgoznak az ezt a területet szabályzó programokat is, azzal a céllal, hogy Szerbia organikus mezőgazdaságát fejlesszék és összehangolják az európai országokéval. Az említett törvény és szabályzat, csak úgy mint a Minisztérium intézményes kapacitásának erő-

sítése hozzájárulnak az organikus termelés fő céljainak megvalósulásához, melyek az: organikus művelés alatt álló területek növelése, a helyi piac fejlesztése, az organikus termékek kivitelének népszerűsítése és az organikus termelést meghatározó jogi keret harmonizációja az Európai Unió jogszabályaival. Jelenleg az organikus termékek behozatalára és értékesítésére vonatkozó Szabályzat javaslatán dolgoznak.

3 http://www.ats.rs/upload/dl/OSTALI_ZAKONI_I_PROPISI/Pravilnikokonisertuorganskojproizvimetodamaorgproiz.pdf

18

7.4.1. A Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Minisztérium keretében működő támogató testületek Az Organikus Termelésről szóló Törvény alapján létrehozták az Organikus Termelési Részleget, illetve a Nemzeti Referencia Laboratórium Igazgatóságát (NRLI), melynek elsődleges feladata hatékony ellenőrző rendszer megteremtése és fenntartása az organikus termelés terén a felhatalmazott ellenőrző szervezetek és a termelők tevékenységének figyelemmel kísérésével, valamint a Törvény és Szabályzat módosításainak és kiegészítéseinek javaslata. A NRLI hatáskörébe tartozik a végzések kidolgozása is melyekkel jóváhagyják a hagyományos termelésből származó reproduktív anyagok használatát, a végzéseké melyekkel jóváhagyják

az átmeneti időszak lerövidítését vagy hosszabbítását, továbbá az organikus termelés szabályai alól való mentesülés kibocsátása is. 2011 végén, az Organikus Termelésről szóló Törvénnyel összhangban megalakult az Organikus Termelés Szaktanácsa, azzal a céllal, hogy megvitassa a szakmai kérdéseket, véleményezzen és résztvegyen a projekt feladatok megvalósításában. A Szaktanácsot az egyetemek, termelők, feldolgozók, „Serbia Organica” Nemzeti Egyesület, Gazdasági Kamarák, ellenőrző szervezetek, organikus termelések tanácsadói szolgálatainak és központjainak képviselői alkotják.

A Törvény (“SZK Hivatalos Közlönye”, 30/10 sz.) és Szabályzat (“SZK Hivatalos Közlönye, 48/11 sz.) meghozatalával fejlődött az organikus termékek ellenőrzésének és tanúsításának területe az alábbiakon keresztül: • az ellenőrzés és tanúsítás feltételei meglétének adminisztratív és felügyeleti ellenőrzése (Organikus Termelési Osztály és Mezőgazdaság Felügyelőségi Részleg), • a felhatalmazott ellenőrző szervezetek (NRLI és Mezőgazdaság Felügyelőségi Részleg) munkájának rendszeres ellenőrzése (adminisztratív és helyszíni), • az előírások alkalmazásának felügyelőségi ellenőrzése a termelőknél (a támogatási eszközök kifizetése előtt – mezőgazdasági és fitoszanitáris ellenőrzés) • az ellenőrző szervezetek és termelők előírt kötelezettségei, • a Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Minisztérium összesített nyílvántartása (minden évre), • a felhatalmazott ellenőrző szervezetek által vezetett nyílvántartás (az Organikus Termelés Ellenőrzésére és Tanúsítására, valamint Módszereire vonatkozó Szabályzat, “SZK Hivatalos Közlönye, 48/2011 sz.) • a felhatalmazott ellenőrző szervezetek elektronikus nyílvántartása (alapadatok, kódszámok, a változásokra vonatkozó információk), • a felhatalmazott ellenőrző szervezetek listája a SZK Hivatalos Közlönyében, • az ellenőrző szervezetek kötelezettsége, hogy eljuttassák az adatokat a Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Minisztérium kérésére, • a kötelező akkreditációs eljárás a SZAT részéről. A törvény és előírás alkalmazásának felügyeleti ellenőrzését a Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Minisztérium végzi. Az organikus termelés fejlesztését ösztönző intézkedések forrásait a következőkből biztosítják: • a Szerb Köztársaság költségvetése, • támogatások, • más források a törvénnyel összhangban. Az intézményes fejlesztés céljából, a 2011-es Törvény kötelezi az össz Szerbiában működő ellenőrző testületet, hogy a Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Minisztérium által legyenek felhatalmazva, valamint a Szerbiai Akkreditációs Testület által legyenek akkreditálva összhangban a SRPS EN 45011:2004 szabvánnyal (mely azonos az EN 45011:2004)4.

4 A Mezőgazdasági, Kereskedelmi, Erdészeti és Vízgazdálkodási Minisztérium adatai, 2011 november.

19

8 ORGANIKUS MEZŐGAZDASÁG - SZABADKA VÁROS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGE 8.1. A mezőgazdaság és élelmiszeripar általános áttekintése Szabadka a legnagyobb Észak-Bácskai város, mely a kukorica, búza és napraforgó hozam tekintetében az elsők között van az országban. Szabadka város és a hozzátartozó községek össz területéből, mely 100.700 ha tesz ki, mintegy 89.000 ha aktív mezőgazdasági terület. A szabadkai mezőgazdasági termőföld szerkezete fel van osztva homokos részre, melyen elsősorban szolíd minőségű gyümölcsöt és szőlőt termesztenek és humuszos részre melyet gabonafélék, zöldségfélék, cukorrépa, napraforgó, szója és hasonlók termesztésére használnak.

Mint az látható, a lehetőség adott mind a mezőgazdaságra, mind a gazdaság más ágazataira is, de ki kell várni, hogy milyen mértékben lesz kihasználva. Tekintettel a tényre, hogy az organikus mezőgazdaság jelentőségét egyre inkább felismerik a világban és nálunk is, ez az Akcióterv egyike azoknak az eszközöknek, melyeknek közelebb kell hoznia az organikus termelés jelenlegi helyzetét és meg kell határoznia az organikus mezőgazdaság fejlesztési irányait Szabadkán.

8.1.1. Organikus állattenyésztés Az állattenyésztés fontos kapocs a biológiai-mezőgazdasági rendszer élelmezési ciklusaiban. Az állomány számának arányban kell állnia a gazdaság nagyságával és termelési kapacitásaival, illetve a földterület nagyságával melyet az állatok élelmezéséhez szükséges élelem termesztéséhez használnak. Az organikus termeléshez az állatokat úgy kell kiválasztani, hogy magas adaptációs küszöbük legyen a környezetre, ellenállóak legyenek a betegségekkel szemben és magas életkoruk legyen. Ki kell használni a rendelkezésre álló genetikai anyagot, tiszteletben tartva az állatok pszichikai szükségleteit és az alapvető életszükségletek szabad kinyílvánítását. Nagyon fontos, hogy a gazdaságok zárt ciklusú termeléssel rendelkezzenek, azaz állattenyésztéssel foglalkozzonak és az istálótrágyával trágyázzák a termőföldeket. Ahol magasabb az állatok koncentrációja, mint pl. Csantavéren, a talajban kevesebb a foszfor, mely a reprodukcióért felelős. Különben, a talajvizsgálatok fontosak a környezet megóvásában. A regisztrált gazdaságokban gondosan kezelik az istállótrágyát, rendelkeznek talajfeletti és talajalatti tárolókkal, így az istállótrágya nem szennyezi a környezetet. Ezeknek a gazdaságoknak a nagyrészén

elkezdődhet az organikus termelés, amiről a „Mezőgazdasági termelők, tejelő szarvasmarha tenyésztők közvetlen képzése“ elnevezésű projekt eredményei is tanúskodnak, melyet a Szabadkai Mezőgazdasági Szakszolgálat valósított meg 2007/2008-ban. Az organikus termelési képzésen több mint húsz tenyésztő és tehén és juh tej, sertés- és bárányhús termelő vett részt. Közülük tízen bekapcsolódnának az organikus termelésbe. Azonban, a tejfeldolgozók kevesebb érdeklődést mutattak, mint a tenyésztők. Ezért elengedhetetlen az össz releváns tényező támogatása, különösen a termékek értékesítése során, elsődlegesen az átállási időszakban. Ki kell hangsúlyozni, hogy a tehéntejet magas szabványok szerint gyártják és exportálják az Európai Unióba és azon kívül is. Az Organik Control System utolsó adatai szerint, mely az illetékes minisztériumhoz nyújtja be jelentéseit, Szabadkán három gazdaság foglalkozik organikus állattenyésztéssel, és ezek 1.217 juhval, 931 kecskével és 2 szamárral rendelkeznek. Ezért az „organikus“ állatállomány 2.150 állatot számlál. A lehetőség adott, különösen az organikus állattenyésztésre a legelőkön és védett természeti területeken.

20

8.1.2. Az élelmiszer termékek feldolgozásának alanyai5 A Gazdasági Nyilvántartó Ügynökség adatai szerint 2012.12.31.-vel bezárólag, a 2012-es évre átadott pénzügyi jelentések alapján, Szabadka város területén 192 élelmiszer termékek feldolgozásával foglalkozó jogi személy van bejegyezve. A feldolgozók összetételét illetőleg tevékenységük alapján, leginkább kenyér, péksütemény és kalács gyártással foglalkoznak (108), legkevesebben pedig, egy-egy feldolgozó foglalkozik olaj és zsír, keményítő és keményítő termékek, valamint sör gyártásával. Az élelmiszer termékek feldolgozásából származó össz bevétel 2012-ben 4.523.619.000 dinárt tett ki. Legnagyobb bevételt, 744.793.000 dinárt azok 108-an valósítottak meg akik kenyér, péksütemény és kalács

gyártással foglalkoznak, de érdekes, hogy a 14 bor és szőlő termesztő majdnem azonos bevételt valósított meg 744.331.000,00. A tejfeldolgozásra és sajt gyártásra vonatkozólag nincsenek adatok, a legkisebb bevételt a sör gyártásnál jegyezték 886.000,00, majd az olaj és zsír gyártásnál (2.100.000,00) és a fűszer és más ételadalékok gyártásánál (5.590.000,00). Az élelmiszer termékek feldolgozásával foglalkozó jogi személyek által foglalkoztatottak teljes száma 2012-ben 656 volt, kivéve azokat akik a tejiparban dolgoznak, akikre vonatkozólag nincsenek adatok. Különben, Szabadkán a következő vállalatok foglalkoznak feldolgozással: “Mlekara Szabadka”, “Agroimpex” Kft. és “Suncokret” Kft. Hajdújárás

“Mlekara” Szabadka Az Imlek vállalat a szabadkai Mlekara Rt-al együttműködve gyártja az Organikus “Bello” tejtermékeket, melyek az első és egyetlen hazai tanúsított organikus tejgazdaságból, a vajdasági Csurogról, származó tejből készülnek. Az organikus tej mellett az organikus termékek vállasztéka: sajtból és sajtkrémből, joghurtból, tejfölből és aludttejből áll. “Suncokret” Kft. Hajdújárás A “Suncokret” vállalat 1989 óta foglalkozik gyártással és feldolgozással, a nyersanyagok közül pedig a napraforgómagot, szezámmagot, tökmagot és lenmagot használják. A gyártás egy része az organikus termékprogramra irányul. A teljes ecet kínálatuk szerves gránátalmából, málnából, áfonyából és almából készült. A “Suncokret” legismertebb olaj és vaj gyártásáról, két termékük pedig organikus tanúsítvánnyal rendelkezik a: Zejtin – napraforgó olaj és a napraforgó vaj. Az élelmiszer termékek mellett természetes alapanyagú kozmetikai termékeket is gyártanak test-, arc- és hajápolásra, melyek közül a tusfürdő organikus.

“Agroimpex” Kft. Szabadka A mezőgazdasági és más termékeket gyártó, felvásárló és forgalmazó Agroimpex vállalatot 1998-ban alapították. A vállalat fő tevékenysége a gyümölcs és zöldségfélék feldolgozása és tartósítása maradt, három éve pedig a vállalat szolgáltatásként organikus termékek feldolgozását vállalja savanyú és édes program, dzsemek, befőttek, szörpök és egyebek formájában. Le lehet szögezni, hogy Szabadka kétségtelenül rendelkezik olyan feldolgozó kapacitásokkal melyek fel tudnak dolgozni különböző organikus termékeket is magas minőségű élelmiszer termékekké.

5 A Szabadkai Közigazgatási Hivatal Helyi Gazdaságfejlesztési Irodájának adatai

21

8.2. Az organikus mezőgazdaság fejlesztési lehetőségei a szabadkai régió védett területein6 Szabadka környékén négy védett természeti terület van: a “Palics” Természeti Park, Ludasi-tó Speciális Természeti Rezervátum, Szabadkai homokpuszta és a “Szelevényi puszták” Különleges Értékekkel Rendelkező Tájegység. A „Palics-Ludas“ KV adatai szerint bizonyos fokú védelem alatt áll több mint 8.000 ha, ha beleszámítjuk a védelmi övezeteket is, akkor megközelítőleg 12.000 ha, ami Szabadka Város területének 12%-át teszi ki. Egy részük mezőgazdasági terület is, és a védelmi intézkedések organikus termelést követelnek meg ezeken a parcellákon. Ez a szabadkai régió jelentős természeti adottságaira mutat rá, így komoly fejlesztési ötleteket és tevékenységeket lehet bevezetni az organikus élelmiszer termelés terén, annál is inkább mivel ez a

termelés egységesíti az elsődleges mezőgazdaságot, feldolgozóipart, kereskedelmet, egészségügyet és turizmust. A védett területek értéke azok természeti sokféleségükben rejlik. Habár fragmentálisan (részekben), de megmaradtak az erre a homokos-sztyeppés területre jellemző növénytakarók értékei. A füves pusztákon, nedves réteken és a fehér nyár, mocsári kőris és ritka tölgy ligetekben különböző állatfajok élnek. Számos madárfaj, valamint rovarok, kétéltűek és vadon élő állatok kötődnek a gázlókhoz, nedves rétekhez és pusztaságokhoz. A természeti források, talaj és felszín alatti vizek nem szennyezettek köszönhetően a táj aránylagos megőrzöttségének.

8.2.1. Palics Természeti Park és Ludasi-tó Speciális Természeti Rezervátum védett természeti területek – az organikus mezőgazdaság övezetei A védett természeti területek előnye az élőhelyek megőrzöttsége és az ökoszisztémák stabilitása. Ezek egyben azok a helyek is, ahol az organikus mezőgazdaság könnyen megtalálja helyét. A talaj és felszín alatti vízforrások használata az organikus termelésben nem fogja megbontani a szükséges természeti egyensúlyt. A ritka növények és állatfajok értékes élőhelyeinek jobb feltételei lesznek a fennmaradáshoz. A fenntartható használatnak köszönhetően a talaj és víz megőrzi természetes minőségét. A Palicsi- és Ludasi-tó között elterülő terület egyes részei védelem alatt állnak, és ezek főleg mezőgazdasági földterületek. Az övezetek ahol az organikus mezőgazdaságnak ki kellene fejlődnie, azok a Palics körüli déli és délnyugati részek, valamint a Termé-

szeti Park védett övezete. A Ludas körül pedig ezek a keleti, nyugati és északi részek. Ha visszatekintünk a történelembe, ez a régió hagyományosan pusztaság volt, melyen extenzív állattenyésztés folyt főleg legeltetéssel. Az eredeti füves vegetációval fedett részek: nedves rétek, szikes és homokpuszták, legelők és kaszálók voltak. A Ludasi- és Palicsi-tó körüli terület magasabb részein, ahol jobb a talajminőség (magasabb humusztartalmú homok) szántóföldek voltak melyeken dohányt és paprikát vagy szőlőt termesztettek. Az organikus termelés szerkezetét (növénytermesztés, zöldségtermesztés, állattenyésztés) a védett területeken most az élőhely feltételeinek alapján kellene meghatározni.

„PALICS“ TERMÉSZETI PARK“ Szabadka Város Képviselő-testülete a 2013 május 30.-án megtartott 11. ülésén elfogadta a Határozatot mellyel a „Palics“ Természeti Parkot védett területté nyilvánítja, ezáltal védett területté vált a Palicsi – és

Vér-tó, a Nagy Parkkal az antropogén és megváltozott természetes élőhelyek mozaikjával, mint természeti park, azaz helyi jelentőségű védett terület – III fokú védettséggel. Szabadka Város területén található, az

6 V  esna Vider, „Palics-Ludas“ KV, beszámoló: „Az organikus mezőgazdaság fejlesztési lehetőségei a szabadkai régió védett területein“, 2014 oktober.

22

A Palicsi-tó dél-keleti és keleti partja Míg a Park északi részét elfoglalta Palics település a Régi parkal, ahol a gyógyfürdői és turisztikai tartalmak fejlődnek, addig a Tó észak-nyugati partja Szabadka ipari létesítményeinek hatása alatt van. A Palicsi-tó dél-keleti és keleti partján találhatóak a túlnyomórészt 3. és 4. osztályú mezőgazdasági területek a “Palics” Természeti Park védett övezetében. A humuszt tartalmazó minőséges talaj és a vízkészletek használatának lehetősége miatt, ez megfelelő környezet az organikus termeléshez, különösen konyhakerti növényekhez és gyümölcstermesztéshez, tekintettel a palicsi turisztikai tartalmak közelségére. Az egészséges, organikusan termelt élelemnek piaca lesz a Palics Gyógyfürdő turisztikai kínálatában. Bizonyos számú, ezen a területen még létező vagy felújítható tanya kifejleszthetné az organikus termelést közvetlen eladással magán a tanyán, illetve szálláson. A mostani mezőgazdasági terület ezen a részen rendkívül csupasz ami azt okozza, hogy a szél szétviszi a legtermékenyebb humusz réteget, azaz a minőséges talaj állandó veszteségéhez vezet, ami defláció néven ismert. A tanyák rendezésével és védelmi övezetek (fű,virág, cserje, szélfogó) kialakításával a minőséges organikus termelés előfeltételeinek megteremtése mellett javulnának az általános ökológiai feltételek is, továbbá hozzájárulna a természeti források megőrzéséhez és a defláció csökkentéséhez. Ilyen zöld struktúrák kialakításával a tájon ökológiai korridorok hálózata is kialakul, amely rendkívül fontos a biológiai sokféleség azaz biodiverzitás megőrzésében. A tó vizminőségének védelme alatt azt értjük, hogy a füves, bokros, fás növényzetből álló part menti védő övezetnek legalább 10 m szélességűnek kell lennie, ami azt jelenti, hogy azon a területen sem hagyományos, sem organikus mezőgazdasági termeléssel nem lenne szabad foglalkozni (kivéve ellenőrzött állattenyésztéssel az egyes részeken). A tágabb védelmi övezet, mely kapcsolódik a part menti füves övezethez, lehetőséget nyújt az organikus termelésre, annak a ténynek köszönhetően, hogy ezzel csökken a növényvédőszerek beszivárgása a tóba és megteremtődnek a feltételek a táji és faji biológiai sokféleség növekedéséhez. A szerves trágyák ellenőrzött alkalmazása, annak ellenére hogy azok is gazdagok tápanyagokban, kedvezőbben hat, mint a műtrágyák alkalmazása, mert a humuszos anyagok jelenléte csökkenti a tápanyagok szétáramlását a felszín feletti és alatti vizekbe.

érintett parcellák pedig az Újvárosi, Alsóvárosi és Palicsi kataszteri községekben vannak bejegyezve. A „Palics“ Természeti Park teljes területe 712,36 ha tesz ki, ebből 702,8 ha (98,66 %) van köztulajdonban, 6,8 ha (0,96 %) magántulajdonban és 2,7 ha (0,38 %) egyházi tulajdonban. A „Palics“ Természeti Park védelmi övezete 1698,13 ha terül el. A „Palics“ Természeti Park 712,36 ha területet takar 1.698,13 ha védelmi övezettel. A védelem ellenére is észrevehető a számos kedvezőtlen tényező több évtizedes hatása (a megfelelő irányítás hiánya, a nem eléggé megtisztított és nem megtisztított szennyvizek beáramlása, mezőgazdasági tevékenységek és egyéb), melyek a tó vizének és a hozzá kötődő életközösségeknek a pusztulásához vezettek. Ennek eredményeképp ennek a forrásnak a használati lehetőségei lényegesen korlátozottak, bizonyos szegmensekben pedig teljesen lehetetlenek. Annak érdekében, hogy a Palicsi-tó vízminőségének és a vízhez kötődő életközösségeknek rossz állapotából fakadó problémával konkrétabban kezdjenek foglalkozni, Szabadka Város Képviselő-testülete 2014 júliusában elfogadta a Palicsi-tó és környéke ökológiai állapotának javítására vonatkozó Tervet, melyben az egyik javasolt tevékenység: a „Palics“ Természeti Park védett terület védett övezetében található egyéb szennyezési források nyílvántartásba vétele és szanálása, melyben megjelölték a tó közvetlen közelében végzett mezőgazdasági tevékenységek hatásának problémáját, melyek tovább rontják a víz minőségét. A mezőgazdasági tevékenységek negatív hatásának megelőzése érdekében, a Tervben javasolták, hogy a védett területen mezőgazdasági területtel rendelkező termelők összeírása után szervezzék meg azok képzését az organikus mezőgazdaságra való áttérés lehetőségével kapcsolatban (különösen azokét akik a Palicsi-tó közvetlen közelében vannak), tájékoztatva őket a jó termelési gyakorlatról, annak érdekében hogy a területeket a védelmi intézkedésekkel összhangban műveljék. A Palicsi-tó és környéke ökológiai állapotának javítására vonatkozó Tervhez csatolt Akciótervel összhangban a TERRA’S Egyesület a Szabadkai Városi Közigazgatás támogatásával és a „Palics-Ludas“ KV-al együttműködve 2014-ben megkezdte a termelők nyilvántartásba vételét és képzését, azzal a céllal hogy segítsék őket fokozatosan áttérni az organikus termelésre.

23

„LUDASI-TÓ“ SPECIÁLIS TERMÉSZETI REZERVÁTUM Rendelettel (“SZK Hiv. Közlönye” 30/2006 sz.) a Ludasitavat a nedves élőhelyekkel és sztyepp fragmensekkel együtt védelem alá helyezték, mint “Ludasi-tó” Speciális Természeti Rezervátumot és besorolták a különleges értékekkel rendelkező tájegységek közé, azaz I fokú védettségű természeti javak közé. Szabadka Város területén található, azaz a Palics és Bácsszőlős kataszteri községben, területe 846,33, amiből 69,69% állami és társadalmi tulajdonban van, 30,31% pedig magántulajdonban. A “Ludasi-tó” Speciális Természeti Rezervátum védelmi övezete 2002,00 hektár területet ölel fel.

fokozatú védelem mellett a félszigetnél a parcellák egy része II fokozatú védelmet élvez és ezek réti területek (kaszálók vagy legelők). A többi szántóföld, nagyrészt a védelmi övezetben. A Hinga körüli magasabb részeken hagyományosan szőlők és gyümölcsösök voltak. A dél-nyugati részen megmaradt néhány szállás is (a Róka-tanya délen), itt is hagyományos módszereket kellene alkalmazni és organikus termelést. A védett övezetben konyhakerti növénytermesztés folyhatna. A Ludasi-tó partjának északi része (Csurgó, Peres) A Csurgó és Peres a Rezervátum részei, nedves rétekkel, nagyrészt III fokozatú védelemmel. Kisebb részek, ahol a veszélyeztetett fajok élőhelyei vannak, II fokozatú védelmet élveznek, a területek használatának korlátozásával. A nedves rétek az év egy részében a magas talajvizek hatása alatt állnak, így erről az oldalról is korlátozott a használati lehetőségük.

A Ludasi-tó partjának keleti része Főleg szántóföldek alkotják. A megközelítőleg 100 m széles övezet közvetlenül a Tó partján III fokozatú védettséget élvez. A többi rész a Rezervátum védelmi övezetében van. Ez magas terep, aránylag minőséges, főleg homokos típusú talajjal. Megfelelő a szántóföldi növények és a takarmánynövények (lucerna) organikus növénytermesztésére. Ezek a parcellák nem alkalmasak konykhakerti növénytermesztésre, mert a védelmi intézkedések korlátozzák a vízhasználatot (a tóbol vagy fúrott kutakból egyaránt).

Az ilyen típusú rétek hagyományos használata elsősorban kaszáló, ritkábban legelő volt júniustól-októberig, amikor a víz szintje megengedte. Ma ezek a területek legalkalmasabbak az organikus állattenyésztésre lennének. Az állattartás, lehetőség szerint hagyományos fajok, mellett ki kell fejleszteni a hagyományos tej- és hústermékek előállítását és ezzel kiegészíteni az ökoés etno-turizmus kínálatát.

A Ludasi-tó partjának nyugati része A Hinga domb körüli részt erdők és gyümölcsösök borítják, főleg III fokozatú védettség alatt állnak. Az I

8.2.2. Szelevényi puszták és Szabadkai homokpuszta védett természeti területek SZELEVÉNYI PUSZTÁK

Rendelettel („SZK Hivatalos Közlönye“„, 37/97 sz.) a Szelevényi pusztákat védelem alá helyezték, mint különleges értékekkel rendelkező tájegységet és a II fokú védelem alá sorolták, mint „Szelevényi puszták“ Speciális Természeti Rezervátumot, mely Magyarkanizsa és Szabadka Község területén található, a horgosi és bácsszőlősi kataszteri községben 677,03,53 ha területen, melyből 141,30,20 ha magántulajdonban, 535,73,33 ha pedig állami tulajdonban. A „Szelevényi puszták“ Speciális Természeti Rezervátum védelmi övezete 1.172,96,47 ha területet ölel fel. A Szelevényi puszták hagyományosan pusztaság volt, melyen extenzív állattenyésztés folyt főleg legeltetéssel. A Rezervátum eredeti füves vegetációval fedett részei: nedves rétek, szikes és homokpuszták,

legelők és kaszálók voltak. Az élőhely feltételeinek alapján és az előírt védelmi intézkedésekkel összhangban most az organikus állattenyésztésre kell összpontosítani, melyet adaptálni kell az élőhelyi/ ökológiai feltételekhez. Ha megfigyeljük a szomszédos Magyarországot és alkalmazzuk a Duna és Tisza között elterülő homokos fennsíkra (Homokhátság) vonatkozó tapasztalataikat, melynek déli részét eléri ez a mi területünk is, láthatjuk, hogy az erre a területre vonatkozó gazdálkodási javaslatok összhangban állna az ökológiai feltételekkel. Javasolják a száraz művelést egyéves rozzsal, kölessel, fénymaggal, cirokkal, szudánifűvel, amaránttal.

24

A szőlőtermesztésben javasoltak a rezisztens fajok, valamint különböző kultúrák termesztése mint pl. a bodza. A rétekre fél-intenzív termesztést javasol-

nak. Figyelembe véve az azonos ökológiai feltételeket, ezeket a tapasztalatokat át kellene adni egy határon átnyúló együttműködés keretében.

SZABADKAI HOMOKPUSZTA A Szabadka-Horgosi homokpuszta egy részét Rendelettel (SZK Hiv. Közlönye 127/03 és 113/04. sz.) védelem alá helyezték, mint különleges értékekkel rendelkező tájegységet és a II fokú védelem alá sorolták, mint különleges értékkel rendelkező természeti javat. A „Szabadkai homokpuszta“ olyan táj, melyet egyedülálló ökológiai adottságok jellemeznek homokos geológiai bázison, továbbá változatos talaj és a felszín alatti vizek különleges rendszere, melyek feltételei az ökoszisztémák és élőhelyek specifikus mozaikjának, a növény közösségek magasfokú sokféleségének, továbbá a jelentősen gazdag állatvilágnak, mely ennek a területnek kivételes tájjelleget biztosít. Legjelentősebbek a vizes élőhelyek, melyek a Kőrös patak alföldi tőzeg völgyében alakultak ki és amelyek a legveszélyeztetettebb élőhelyek közé tartoznak Európában és a világon.

A „Szabadkai homokpuszta“ Szabadka területén van, méghozzá az Óváros, Újváros és Palics kataszteri községekben, területe 5.369,90 ha, melyből 5.231,24 ha állami és társadalmi tulajdonban van, 1.38,65 ha pedig magántulajdonban. A „Szabadkai homokpuszta“ védett övezetét 2.772,97 ha területen határozták meg. Az élőhelyi feltételek tiszteletben tartásával és a védelmi intézkedések betartásával, a minőséges organikus termelés előfeltételeinek megteremtése mellett javulnának az általános ökológiai feltételek is, továbbá hozzájárulna a természeti források megőrzéséhez és a defláció csökkentéséhez. A Homokpuszta területén levő kivételesen magas biodiverzitás mutatja a hagyományos felhasználási módok és organikus termelési mód kombinálásának lehetőségét az állattenyésztésben (kaszálás, legeltetés, organikus tej- és hústermékek).

Itt ki kell hangsúlyozni a jogszabályok harmonizációját az EU csatlakozás irányában, melyet hazánk végez, méghozzá a következő környezetvédelemmel foglalkozó írányelvekkel: • A vadon élő madarak védelméről szóló Irányelv (Birds Directive (79/409/EEC); • A Természetes élőhelyek, illetve a vadon élő állatok és növények védelméről szóló Irányelv (Habitats Directive (92/43/EEC); • A vizek mezőgazdasági forrásból származó nitrátok által okozott szennyezése elleni Irányelv Nitrates Directive (91/676/EEC); • A felszín alatti vizek veszélyes anyagokkal szembeni védelméről szóló Irányelv Groundwater Directive (80/681/EEC). Tevékenységek és intézkedések az organikus termelés fejlesztésére a védett területeken, összhangban az Európai Unióhoz való csatlakozással, a következők: • TÁMOGATÁSOK – NATURA 2000 – (mezőgazdasági és erdészeti földterület): kompenzáció a megszorításokért (kötelezettségek) melyek a természetvédelmi direktívák alkalmazásából adódnak; • NEM PRODUKTÍV BERUHÁZÁSOK – nem jövedelmező beruházások melyek kötődnek az agroökológiai célokhoz, a hasznos értékek növelése a Natura 2000 területeken és más nagy természeti értékek területén; • MEZŐGAZDASÁGI ÉS ERDÉSZETI ÖKOLÓGIAI TÁMOGATÁSOK–tevékenységek finanszírozása a biodiverzitás megőrzése/növelése, valamint magas ökológiai értékű gazdálkodás kifejlesztése érdekében; • MEZŐGAZDASÁGI ERDÉSZET – az extenzív mezőgazdaság és erdei ökoszisztémák ötvözése azonos parcellákon; • ERDŐSÍTÉS A MEZŐGAZDASÁGI és nem mezőgazdasági területeken összhangban az ökológiai feltételekkel.

25

A felsoroltakból leszögezhető, hogy a környezetvédelem, melyet sokan tévesen korlátozó tényezőként tekintenek egy terület fejlesztésében, tulajdonképpen magával hozza az organikus termelés fejlesztéséhez szükséges keretet.

8.3. Szabadka város előnyei és hátrányai az organikus termelés fejlesztésének tekintetében7

A szabadkai régió adottságait figyelembe véve, komoly fejlesztési ötleteket és tevékenységeket lehet bevezetni az organikus élelmiszer termelés terén,

annál is inkább mivel ez a termelés egységesíti az elsődleges mezőgazdaságot, feldolgozóipart, kereskedelmet, egészségügyet és turizmust

Előnyök: • kedvező földrajzi helyzet, • szakképzett munkaerő, • az organikus mezőgazdaság terén tapasztalt szubjektumok megléte ( TERRA’S Egyesület, Szabadkai Szabadegyetem Kft., Szabadkai Mezőgazdasági Szakszolgálat, Szabadkai Közegészségügyi Intézet, Organic Control System, Közgazdasági Egyetem), • mezőgazdasági földterületek–tény, hogy a művelhető mezőgazdasági földterületek szinte az egyedüli jelentős termelési természeti értékei környékünknek, • Szabadka város területének mintegy 12%-a védett terület és azok védő övezetei, az ezek keretében és közvetlen közelükben (védelmi törvény által meghatározott védelmi övezet) található mezőgazdasági termőföld pedig alkalmas az organikus termesztés fejlesztésére anélkül, hogy megzavarnánk a meglevő védelmi rendszert, • jelentős feldolgozói potenciál, • a Városi Képviselő-testület által elfogadott különböző dokumentumok, melyekben az organikus mezőgazdaság a prioritások egyikeként lett megjelölve (Helyi Fenntartható Fejlődési Stratégia (HFFS),Helyi Ökológiai Akcióterv (HÖA), A Palicsi-tó és környéke ökológiai állapotának javításáról szóló Terv), • egyre nagyobb számú ökológiailag képzett fogyasztó, • az organikus termékek külföldi piacokon történő értékesítési lehetőségének növekedése

• • • •

Hátrányok: a rendelkezésre álló termelési potenciál nem hatékony felhasználása (a szántófelületek vetésszerkezetének nagyrésze „extenzív“ kultúrák alatt áll), korlátozott hozzáférés a regionális és globális piacokhoz – nem elegendő mennyiségű termék, az organikus termékek előállításának gyér folyamatossága, üzleti hálózat hiánya a regionális és globális piachoz való hozzáférés biztosításához, a mezőgazdasági termelők társulásának alacsony szintje.

6 TERRA’S Egyesület: „TERRA’S Makroprojekt“, 1993-2013.

26

SWOT ANALÍZIS Szabadka organikus mezőgazdaság fejlesztésének SWOT analízise, mely ebben a dokumentumban került bemutatásra, arra enged következtetni, hogy ez a koncepció realisztikus és fenntartható, de sok kihívással kell szembenéznie, melyeket ki kell küszöbölni a lehetőségek teljes kiaknázása érdekében.

ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

• kivitel szempontjából kedvező földrajzi helyzet és az EUs határ közelsége; • képzett munkaerő; • az organikus mezőgazdaság terén tapasztalt szubjektumok megléte; • az organikus termelésben tanúsítvány kiadására felhatalmazott ellenőrző szervezet létezése; • az organikus mezőgazdaság fejlesztésére alkalmas helyi mezőgazdasági földterületek, különösen a védett területeken belül és azok környékén; • jelentős feldolgozó potenciál; • organikus élelem forgalmazó létezése; • szakosodott „egészséges élelmiszer” üzletek és piaci árúsítóhelyek; • a foglalkoztatottság növekedése a vidéki területeken, különösen a fiataloké; • elfogadott dokumentumok (HFFS, HÖA); • egyre nagyobb számú ökológiailag tudatos fogyasztó; • az organikus termékek magasabb ára, • támogatási lehetőségek a jogszabályokkal összhangban.

• a rendelkezésre álló helyi termelési potenciál nem hatékony felhasználása; • még mindíg fejletlen helyi organikus termék piac; • korlátozott hozzáférés a regionális és globális piacokhoz. • a piac organikus termékekkel való ellátásának gyér folyamatossága; • a helyi fogyasztók organikus termékek vásárlásával kapcsolatos szokásainak hiánya; • az organikus termékek marketing és média kampányának hiánya; • üzleti hálózat hiánya a regionális és globális piachoz való hozzáférés biztosításához; • a mezőgazdasági termelők társulásának alacsony szintje; • az organikus termékek feldolgozásának magas szabványai;

LEHETŐSÉGEK

VESZÉLYEK

• közeledés az EU-hoz és jobb hozzáférés az Európai Alapokhoz ; • határon átnyúló együttműködési projektek; • a termelők érdekeltsége a termelőszövetkezetekbe, klaszterekbe és kooperatívákba való társulás és közös piaci megjelenés iránt; • a helyi hatalom komoly érdeklődése az organikus termelés fejlesztése iránt; • fontos helyi intézmények és individuális fogyasztók érdeklődése az organikus termékek fogyasztása iránt; • lobbizás a helyi hatalomnál az organikus termelés fejlesztése érdekében.

• a talaj, víz és levegő általános szennyezettsége; • a növények, állatok és emberek fertőző betegségei; • a genetikailag módosított élelmiszertermelést támogató intézmények globális erősödése.

• az organikus termékek magasabb ára.

27

Nyílvánvaló, hogy egy sor kihívásra amivel Szabadka Városnak szembe kell néznie az organikus élelem termelés programja megoldás lehet: • Az intenzívebb vállalkozás fejlesztés feltételeinek megteremtése ezen a területen (feldolgozó kapacitások, szakosodott üzletek, organikus éttermek, ökoturizmus létrehozása, az organikus termeléshez szükséges inputok előállításának fejlesztése – vetőmag termelés, ültetvény anyag termesztés, csomagoló anyag, öntöző felszerelés, stb.); • Pozitív hatás a helyi lakosság egészségi állapotára, akik organikus termékeket használnak étkezésükben; • A helyi mezőgazdasági termelők gazdasági helyzetének javítása és a vidéki területek fejlesztése; • Külföldi tőke befektetése az organikus élelem termelési programokba; • A munkanélküliség csökkentése; • Az elhagyott gazdaságok/tanyák revitalizációja, a fiatalok és marginalizált társadalmi csoportok bevonása az organikus mezőgazdaságba; • Az organikus mezőgazdaság bevezetése a nagy birtokokon gazdálkodó magánszektorba; • Az organikus élelem termelők oktatása és képzése; • A fogyasztók ökológiai tudatosságának és táplálkozás kultúrájának fejlesztése.

Ezeknek a lépéseknek a megtételével megvalósulnának a stratégiai ökológiai és szociális célok: • A talaj, mint legfontosabb helyi forrás termékenységének megőrzése; • A talaj jellemzőinek javítása az organikus élelem termelés céljából; • A mezőgazdasági ágazat gazdasági hatékonyság növelése feltételeinek megteremtése – „helyi” nyersanyag biztosítása a feldogozó ipar számára, a melléktermékek jobb kihasználtsága, nagyobb foglalkoztatottság a mezőgazdasági ágazatban; • Környezetvédelem, hangsúlyt fektetve a vízkészletekre (A Palicsi- és Ludasi-tó, valamint más védett javak műtrágyákkal és hagyományos mezőgazdaságban használt növényvédőszerekkel, stb. történő szennyezéséből adódó problémák megoldása).

8.4. A Szabadka város területén organikus termelésbe és organikus termékek feldolgozásába bekapcsolódott mezőgazdasági termelők 1. ,,Family Bio-gazdaság” ”,DrávaiGéza,Szállás 199/a, Kelebia Növénytermesztés összesen 6,06 ha területen, melyből 3,82 ha szántóföldi, 2,24 ha pedig konyhakerti növény. A gazdaság rendelkezik öntözőberendezéssel.

Az Organikus Termelésről szóló Törvény alapján 2010 végén az illetékes minisztérium létrehozta a Organikus Termelési Részleget a Nemzeti Referencia Laboratórium Igazgatóságának keretében, melynek feladata többek közt az organikus termelés összesített nyílvántartásának vezetése. Megjelent a Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Minisztérium egységes nyilvántartása az organikus termelésben résztvevő termelőkről a felhatalmazott ellenőrző szervezetek jelentése alapján, melyszerint 2013-ban 258 üzemeltető volt, közülük 12 Szabadka Város területéről:

2. “Mamužić” Bio-gazdaság, Josip Mamužić, Mamužić út 68, Mérges 24,3 ha-on leginkább a növénytermesztés van jelen, de a feldolgozás is. Az organikus szántóföldi növények 17 ha, a konyhakerti növények 4 ha és a gyümölcstermesztés 3,30 ha van jelen. Őszi árpát, zabot, rozst, búzát, napraforgót és tönkölybúzát dolgoz fel, van saját csomagolású lisztje, őrölt fűszerpaprikája, pasztőrözött céklája és meggye, de szörpje is ezekből.

28

3. Zvonko Matoš Dragiša Mišović 26, Szabadka 8 ha-on organikus gyümölcstermesztéssel foglalkozik, többségében őszibarackkal és sárgabarackkal.

8. „Bašić” Mezőgazdasági Gazdaság Nikola Bašić, Szabadkai u. 36a, Kisbosznia 0,028 ha területen gyümölcstermesztés folyik, mely az átállási időszakban van.

4. Cindel Antal Mažuranić 13, Bajmok Organikus művelés alatt áll 6,75 ha terület, melyből 6,65 ha szántóföldi és 0,10 ha konyhakertinövény.

9. Dragan Gabrić Szállás 327/b, Bácsszőlős Növénytermesztéssel foglalkozik 34,38 ha területen, melyből saját tulajdonában körülbelül 3 ha van, , 31 pedig bérelt, 38 ha legelő. Alaptevékenysége az állattenyésztés még pedig juh (375), kecske (37) és szamár (2).

5. Berényi László Željeznička 8, Bácsszőlős Növénytermesztés folyik 3,51 ha területen, organikus szántóföldi növényekkel 2,33 ha és gyümölcstermesztéssel 1,18 ha területen, valamint bodzát és szőlőt dolgoz fel.

10. Mladen Križanović Preradović u. 2, Palics Alaptevékenysége az állattenyésztés, pontosabban a juh tenyésztés (113) 14,52 ha legelő területeken.

6. Dragan Ivošević Belgrádi út 56, Szabadka 8 ha területen van gyümölcsöse, amelyből 5,63 ha terület áll organikus művelés alatt, 2,33 ha pedig átállási dőszakban van. A termelő feldolgozással és csomagolással foglalkozik.

11. Mirjana Stantić Belgrádi út36, Szabadka Növénytermesztéssel foglalkozik, még pedig szántóföldi növényekkel 9,89 ha területen. 12. Darko Šimić Radić Fivérek u. 142/17, Szabadka 0,6 ha területenorganikus gyümölcstermesztéssel foglalkozik.

7. Miroslav Gabrić Szállás 327/b, Bácsszőlős Növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozik juh(729) és kecsketenyésztéssel (894). Organikus művelés alatt áll 32,1 ha terület. Ebből 21,27 ha területen lucernát termeszt,10,83 területen legelők vannak, melyből 3,37 ha saját tulajdonában van 7,46 ha pedig bérel.

4. Táblázat–Az Organic Control System adatai – organikus növénytermesztés Szabadka területén NÖVÉNYTERMESZTÉS HA KIFEJEZVE

TANÚSÍTOTT / HA

ÁTÁLLÁSI IDŐSZAK / HA

ÖSSZESEN / HA

SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK

60,96

-

60,96

KONYHAKERTI NÖVÉNYEK

6,34

-

6,34

Gyümölcstermesztés

18,75

2,63

21,38

MEZŐK ÉS LEGELŐK

59,73

-

59,73

145,78

2,63

148,41

ÖSSZESEN

5. Táblázat – Az Organic Control System adatai – organikus állattenyésztés Szabadka területén ÁLLATTENYÉSZTÉS JÓSZÁGONKÉNT

TANÚSÍTOTT

JUHOK KECSKÉK SZAMARAK ÖSSZESEN

29

ÁTÁLLÁSI IDŐSZAK

1.217

-

931

-

2

-

2.150

-

Az Organic Control System tanúsító és ellenőrző szervezet adatai szerint, Szabadka területén az organikus művelés alatt álló területek 148,41 ha tesznek ki, melyeken első helyen a szántóföldi növénytermesztés áll 60,96 ha, majd a mezők és legelők az állattenyésztés keretében 59,73ha, ezt követi a gyümölcstermesztés 21,38 ha és legvégül a konyhakerti növények mindössze 6,34 ha. Az állatállomány áll 1.217 juhból, 931 kecskéből és 2 szamárból. Megállapítható, hogy a gazdaságok többsége rendelkezik öntöző rendszerrel.

Következtetés és lehetőség szerint lerövidíteni és leegyszerűsíteni a támogatással kapcsolatos eljárásokat. Támogatni kell őket a termelőszövetkezetekbe vagy klaszterekbe történő társuláskor, és megkön�nyíteni számukra annak megfelelő irányítását. Mindenképp, a foglalkoztatási intézkedés lehetősége az organikus mezőgazdaságban a szakemberektől a szezonmunkásokig eszköz lehetne a munkanélküliség csökkentésére. Elengedhetetlen a fogyasztók szokásait megteremteni és fejleszteni, de az üzletek organikus termékekkel történő folyamatos ellátását is biztosítani kell. Állandóan népszerűsíteni kell az organikus termékek jelentőségét, amivel biztosítjuk azok piacát és értékesítését, erősíteni kell a marketinget és növelni a lakosság tudatosságát a médiák és közkampányok útján. Továbbá, állami szinten lehetőséget lehetne teremteni az organikus termékek kötelező bevezetéséhez az iskoláskor előtti intézményekbe és iskolákba, ezzel javulna a legfiatalabbak egészsége, biztos fogyasztókat kapnánk és ezáltal megkönnyítenénk az organikus termékek értékesítését. Szabadka példaként szolgálhat a többiek számára, de továbbra is támogatni kell a TERRA’S Egyesületet, hogy más releváns intézményekkel folytassák az organikus élelmiszer bevezetését a közintézményekbe, ahogy azt a „Naša radost” IEI esetében tették. Mindez ahhoz a következtetéshez vezet, hogy az organikus mezőgazdaság fejlődési lehetősége úgy Szabadkának és az Észak-Bácskai Körzetnek, mint Szerbia egészének, melyet semmikép nem szabad elszalasztani. A fejlett országok példáján okulva magasabb szintre kell emelni, mert a mezőgazdaság egy ország növekedésének és fejlődésének bázisa és alapja. Nélküle és termékei nélkül nem maradhatnánk fenn. Ha ezt időben megértjük, és közös erőkkel hozzájárulunk a fenntartható mezőgazdaság, mint amilyen az organikus, fejlesztéséhez, akkor mihamarabb szebb és tisztább környezetben fogunk élni, tehát közelebb kerülünk a jóléthez.

Ahhoz, hogy a termelő versenyképes legyen a helyi és világpiacon, elengedhetetlen megteremteni a mezőgazdaság fejlesztésének fenntartható koncepcióját, amely alatt értjük – a talaj termékenységének fenntartását és növelését, a termelés energiahatékonyságát az energetikai inputok minimalizálásával a termelésben, a biodiverzitás fejlesztését és a termelés szintjének fenntartását. Elkerülhetetlen a mezőgazdasági termékek szabványozása, különösen az organikus mezőgazdaság terén, valamint az állam erős strukturális támogatása világosan megfogalmazott Törvényekkel és szabályokkal az organikus termelésben, amely amint a mellékeltekből látható felfelé halad az Európai szabványokkal történő összehangolásban. Az organikus élelem termelésre van érdeklődés a termelők, különböző intézmények, valamint fogyasztók, mint végső felhasználók részéről. Az organikus mezőgazdaság jelentősége a jövőre nézve nyilvánvaló, kezdve az egészségesebb életmóddal és környezetvédelemmel kapcsolatos tudatosság növelésétől egészen a természethez,mint túlélésünk egyetlen biztos esélyéhez való visszatérésig. Fennáll az a tévhit, hogy az organikus mezőgazdaság nem képes táplálni az egész földgolyót, azonban újabb kutatások egyre inkább rámutatnak arra, hogy korszerű technológiák alkalmazásával szinte azonos hozamok érhetőek el mint a hagyományos mezőgazdaságban. Végül is, miért ne engednénk meg, hogy minden ország azt termeljen amire a természet által teremtve és felruházva lett? Ahhoz, hogy az organikus mezőgazdaság felvirágozzon, meg kell határozni az organikus mezőgazdaság fejlesztésének legalkalmasabb területeit, ösztönözni kell a termelőket, hogy áttérjenek erre a termelési módra és minden tekintetben támogatni kell őket ebben. Különösen fontos támogatást nyújtani az organikus termelőknek, úgy erkölcsi, mint pénzügyi szempontból. A támogatásokat megfelelő időn belül kell kifizetni, a tanácsadói és szakszolgálatokon keresztül segíteni kell őket a szabályok és törvények értelmezésében, a dokumentáció összegyűjtésében,

30

9 AZ ORGANIKUS TERMELÉS FEJLESZTÉSE AKCIÓTERVÉNEK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ CÉLOK ÉS INTÉZKEDÉSEK SZABADKA VÁROS TERÜLETÉN 9.1. - 1. CÉL: Az organikus termelés támogatása helyi szinten, a helyi mezőgazdasági és vidékfejlesztési stratégia szerves részeként A mezőgazdasággal és vidékfejlesztéssel foglalkozó helyi stratégia felismerte az organikus termelés jelentőségét. Ebből kifolyólag szükséges kiegészíteni és pontosítani a meglevő stratégia szegmenseit, az organikus termelés fejlesztés kedvezőbb helyi környezetének kialakítása és ennek a termelési koncepciónak jobb megismerése és elfogadása céljából. Ennek a célnak a megvalósítása érdekében szükséges, a stabil intézményes keret mellett, fejleszteni a helyi

önkormányzat különböző ágazatait, valamint az organikus termelési ágazat össz helyi résztvevője között az együttműködést. Továbbá, elengedhetetlen megteremteni az együttműködést a helyi önkormányzat és az állami szervek, illetve MKM, valamint a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízgazdálkodási Tartományi Titkárság között, csakúgy mint a helyi ágazatközti együttműködést.

Az együttműködés fejlesztése különböző szinteken, de különösen helyi szinten a következő hatásokat fogja eredményezni: • az organikus mezőgazdasági ágazat helyi szükségleteinek jobb megértése a hatalom különböző szintjei által, • összehangolt helyi szabályok és rendeletek melyek közvetett módon vonatkoznak az organikus termelésre (regionális tervezés, a környezetet érintő kérdések, technológiai fejlesztési politika, képzés, kereskedelem), • a multidiszciplináris projekteket támogató intézkedések szinergiája, a köztudatosság erősítése, finanszírozás, az organikus termelés integrációja az élelmezési politikában és • a helyi lakosság és termelők egészségét védő megelőző intézkedések. Az organikus termelést támogató intézkedéseket előrelátta az Organikus Termelésről szóló Törvény (“SZK Hivatalos Közlonye”, 30/10 sz.) és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Támogatásokról szóló Törvény (“SZK Hivatalos Közlonye”, 10/13 sz.), és habár az organikus termelésben a pozitív pénzügyi hatások csak néhány év múlva valósulnak meg, az ilyen termelési mód nehezen bírja ki a hagyományos termelés árkonkurrenciáját amennyiben kimarad a támogatás a helyi önkormányzat részéről is. Ez különösen igaz azokra a termelőkre akiknek a termelése az átállási időszakban van és akik termékeikkel nem tudják elérni a teljes hozzáadott értéket. A Szerb Köztársaság költségvetéséből azoknak a termelőknek jár támogatás akik szerződést kötöttek a felhatalmazott ellenőrző szervezetekkel, maguk az

eljárások pedig – attól a pillanattól, hogy a termelő benyújtja a kérelmet a támogatási eszközök kifizetéséig komplikáltak és hosszantartóak.

31

A helyi költségvetésből tervezett támogatási eszközök kifizetésének hatékonysága céljából szükséges leegyszerűsíteni az eljárást helyi szinten. Az eszközök kifizetésének a felhatalmazott ellenőrző szervezetek jelentésein kell alapulnia, a felhatalmazott ellenőrző szervezetek listája megtalálható a http://www.dnrl. minpolj.gov.rs, és a kiadott tanúsítványokon. A helyi költségvetésből kapott támogatási eszközök kötelezővé teszik, hogy a termelőnek az organikus termelés rendszerében kell maradnia legalább 2 évig az utolsó támogatás átvételétől számítva, ellenkező esetben köteles visszafizetni az eszközöket a helyi költségvetésbe.

Az organikus termelés támogatási intézkedéseit tartalmazni fogja majd az IPARD program (vidékfejlesztést támogató előcsatlakozási program) amikor teljesülnek az EU előírásokban előrelátott össz feltételek. Addig, az organikus termelés támogatási intézkedéseit a Nemzeti Vidékfejlesztési Program fogja meghatározni. A Nemzeti Vidékfejlesztési Program által tartalmazott támogatási intézkedések nem lehetnek egyidejűleg az IPARD program részei is, azonban az organikus termékek előállítói a tervezett IPARD program keretében használhatják majd azokat a gyümölcs, zöldség, hús és tej előállítására és feldolgozására vonatkozó intézkedéseket melyeket a hagyományos termelők számára láttak elő.

Intézkedések melyeket foganatosítani kell az organikus termelés támogatása céljából, a helyi mezőgazdasági fejlesztés részeként: 1.1. Az organikus mezőgazdaság éves fejlesztési terveinek létrehozása és az eredmények értékelése 1.2. A mezőgazdasági fejlesztés támogatásainak növelése Szabadka Város költségvetésének keretében az organikus termelés támogatásának létrehozása céljából, különös hangsúlyt fektetve a női gazdálkodók felé irányuló támogatási eszközökre 1.3. Az organikus termelők már meglevő egyesületeinek, valamint új egyesületek létrehozásának támogatása 1.4. Az organikus termelők támogatása egyesületek, szakmai szervezetek vagy intézmények által a kifizetési kérelmek benyújtása során és támogatások kérelmezésének benyújtásakor az Agrár Kifizetési Ügynökség vagy más hatalmi szint (Tartomány és Köztársaság) által 1.5. Az organikus termelés, mint prioritást élvező területek egyikének létrehozása Szabadka Város IPARD programra való pályázása céljából, amikor majd ez az Alap elérhetővé válik a Szerb Köztársaság számára. 1.6. Organikus termelési program a védett területeken reonizációval és az elsőbbséget élvező területek meghatározásával

9.2. - 2. CÉL: Intézményes fejlesztés Szabadka Város területén az organikus termelés terén történő intézményes fejlesztés alatt azoknak az intézményeknek a kapacitás erősítését értjük akik általánosan a mezőgazdasággal foglalkoznak annak érdekében, hogy módosítsuk és bővítsük ezeknek az intézményeknek a tevékenységeit az organikus termelés tervezett fejlesztésével összhangban. A Városi Mezőgazdasági Titkárságnak és a Helyi Gazdaságfejlesztési Irodának elsősorban saját kiválasztott munkatársainak folyamatos képzését kell megszervezniük az organikus mezőgazdaság terén annak érdekében, hogy az elkövetkezendő években erősítsék kapacitásukat, ami hosszútávon ennek a területnek a fejlesztésére szánt pénzügyi eszközök könnyebb biztosításához vezetne (helyi és regionális projektek). Tekintettel arra, hogy a helyi önkormányzat célja az organikus mezőgazdaság hosszútávú fenntartható fejlesztése Szabadka város területén, ez azt je-

lenti, hogy nagyobb és hatékonyabb segítséget és támogatást kell nyújtani a termelőknek azért, hogy növekedjen versenyképességük és erősödjön piaci helyzetük. A másik hosszútávú cél a szociális fenntarthatóság amit a fogyasztók igényeivel szembeni nagyobb felelőséggel, a minőségesebb és egészségileg biztonságosabb élelem termelés ösztönzése általi egészségügyi költségek csökkentésével és az egyenletesebb vidékfejlesztéssel érhetünk el. A Városi Mezőgazdasági Titkárságon belül elengedhetetlen állandó jelleggel foglalkoztatni egy személyt aki mindent átfogó képzésben fog részesülni az organikus mezőgazdaság terén, képzettség és kapacitás növelés céljából annak érdekében, hogy megfelelő együttműködés alakuljon ki más oktatási és tanácsadási intázményekkel az organikus mezőgazdaság terén. A Városi Mezőgazdasági Titkárságon dolgozó személynek/ szakembernek a jövőben az lenne a feladata, hogy nyilvános felhívásokat készítsen az

32

organikus mezőgazdaságot érintő projektekben való részvételre. A nyilvános felhívásokat a városi költségvetés külön, az organikus termelésre vonatkozó tételéből kellene finanszírozni, melyet az elkövetkezendő időszakban létesítenek majd. A Városi Mezőgazdasági Titkárság feladata az együttműködés is a Tartományi Mezőgazdasági Titkársággal és a Mezőgazdasági Minisztériummal, közös költségvetési tételek létrehozása céljából az organikus mezőgazdaság projektjei részére, valamint hitelek létrehozása céljából az organikus mezőgazdaság területére vonatkozó beruházások részére, továbbá más támogatók által jóváhagyott projektek támogatása céljából, melyek az organikus mezőgazdaság és termelés fejlesztésére vonatkoznak Szabadka Város területén. A városi költségvetés keretében külön költségvetési tételeket kell létrehozni, az év végén a városi költségvetés tervezésekor, az organikus mezőgazdaság számára, melyek tartalmaznák a képzés, termelés fejlesztés, kivitel népszerűsítés, marketing, kiállításokon való részvétel, ellenőrzés és tanúsítás költségeinek eszközeit, úgy a meglevő organikus termelők részére, mint azoknak a hagyományos termelőknek a részére akik érdekeltek saját termelésük átállításában. A nyilvános felhívásokat pontosan meg kell fogalmazni, időben megjelentetni és elérhetővé tenni az össz érdekelt termelő részére, akik rendelkeznek bejegyzett mezőgazdasági gazdasággal. A Helyi Gazdaságfejlesztési Irodának a Városi Mezőgazdasági Titkársággal együttműködve eszközöket kell fordítania saját munkatársainak képzésére, annak érdekében, hogy megismerjék az organikus mezőgazdaság terén elérhető EU-s alapokat, a képzett munkatársaknak pedig a jövőben kezdeményezniük kell fejlesztési ötleteket az organikus mezőgazdaság terén. Tekintettel arra, hogy az organikus mezőgazdaság terén sokéves tapasztalattal rendelkező hiteles intézmények léteznek Szabadkán (TERRA’S, Szabadegyetem, Mezőgazdasági Szakszolgálat és mások) egy helyi konzorcium/szövetség létrehozása képezi az első lépést a nemzetközi alapok határozottabb használata felé. Tekintettel ezeknek az intézményeknek a meglevő

nemzetközi partnerségi kapcsolataira, a Városnak, mint a konzorcium vezető intézményének feladata nemzetközi hálózat létrehozása a külföldi helyi önkormányzatok, tudományos-kutató központok és intézmények, valamint egyesületek bevonásával, tapasztalatcsere, tudás átadás és nemzetközi projektekre való közös pályázás céljából. Az intézményes kapacitás erősítésének magában kell foglalnia a civil szektor fejlesztését is (helyi színtű egyesületek – termelőszövetkezetek, klaszterek, Emberforrási, Oktatási és Organikus Mezőgazdaság Fejlesztési Központ és az Organikus Termelés Nemzetközi Iskolája). A TERRA’S Egyesület 1990-ben alakult Szabadkán, annak érdekében, hogy terjessze az organikus termeléssel kapcsolatos ötleteket és kezdeményezéseket, politikája abban nyilvánul meg, hogy összekösse az organikus élelmiszertermelési lánc résztvevőit és, hogy hálózatot építsen ki hazánkban, nem csak a civil szervezetek, de más ezen a téren tevékenykedő szubjektumok részvételével is. A TERRA’S alapcélja megteremteni egy ökológiailag kiegyensúlyozott és gazdaságilag fenntartható üzleti rendszert az élelmiszertermelés területén. A TERRA’S Egyesület tevékenységei elsősorban az oktatásra és tájékoztatásra irányulnak, továbbá a tanácsadói szolgáltatásra a “TERRA’S Makroprojekt”, mint ökológiai elveken alapuló kerek egész üzleti rendszer, bevezetése során a helyi közösségben.Tekintettel arra, hogy az organikus termelési ágazat érdekei és szükségletei egyénileg és szórványosan képviseltetnek az állami szervekben, jelentkezett az igény egy olyan egyesület megalapítására mely képviseli az organikus termelési lánc minden résztvevőjének érdekét. Annak érdekében, hogy a TERRA’S folytathassa és fejlessze tevékenységeit, támogatásra van szüksége a megfelelő belső struktúrák kiépítéséhez az emberi és anyagi erőforrások tekintetében. A TERRA’S Egyesület mellett létezik még néhány helyi szinten aktív intézmény, mint amilyen a Szabadkai Szabadegyetem, Szabadkai Mezőgazdasági Szakszolgálat. Ezek szerepe a termelők irányába és az organikus termelés helyi szintű erősítésében rendkívül jelentős. Ezért szükséges intézkedéseket tenni szolgáltatásaik erősítése és fejlesztése céljából.

Intézkedések melyeket az intézményes fejlesztés céljából szükséges foganatosítani: 2.1. A helyi önkörmányzat/városi mezőgazdasági ágazat és más releváns ágazatok intézményes kapacitásának erősítése az organikus termelés fejlesztésének tekintetében összhangban a nemzeti és EU-s előírásokkal; 2.2. Az organikus termelés fejlesztésében résztvevő szubjektumok intézményes kapacitás fejlesztésének támogatása (a nem formális oktatási intézmények, civil szervezetek és mások); 2.3. Az organikus mezőgazdasági terület szubjektumai nem formális szövetségének létrehozása városi szinten, akik a Városi Titkárság organikus mezőgazdasággal megbízott képviselője köré tömörülnek, az állandó kommunikáció, koordináció és új projektek elkészítése céljából, annak érdekében, hogy népszerűsítsék az organikus termékek kivitelét és növeljék a külföldi befektetéseket az organikus termelési ágazatban.

33

9.3. - 3. CÉL: Az organikus termelés terjedelmének és minőségének növelése képzés, tanácsadás és kutatói munka során 9.3.1. Képzés Amikor az organikus termeléssel kapcsolatos formális és nem formális oktatási rendszerekről van szó, Szabadka Város gazdag hagyománnyal és történelemmel rendelkezik az oktatás terén, viszont nem rendelkezik az ezzel a területtel foglalkozó formális oktatási intézménnyel. Tekintettel arra, hogy az organikus mezőgazdaságnak Szabadka területén nincs olyan hosszú és gazdag történelme (a múlt század 90-es évei), nem beszélhetünk a tudás több generációs átadásáról a gazdálkodó családokon belül, legalább is amikor az organikus termelésről van szó. Ellenkezőleg, a tény hogy a tudás generációról generációra száll és, hogy a gazdák (a hagyományos mezőgazdaságban) rugalmassága és hajlandósága az új ismeretek elfogadása iránt rendkívül alacsony, az organikus mezőgazdaság fejlődésére negatív hatással van. A hagyományos mezőgazdaság, és a talaj megművelésének, állattenyésztésnek és egyebeknek “tanult” módja elsősorban szellemi, a későbbiekben pedig pénzügyi és egyéb akadályokat teremt a hagyományos mezőgazdasági termelés termelőinél az új trendekkel és az organikus termelésre való átállással való találkozás során. Függetlenül a hagyományos, és az utolsó két évtizedben az organikus, mezőgazdaság fejlettségétől Szabadkán, valamint a ténytől, hogy ez a város az Észak-Bácskai Régió gazdasági, politikai és adminisztratív központja – a város nem rendelkezik mezőgazdasági középiskolával. Másrészről, tekintetbe véve az általános és szakirányú középiskolák számát, valamint az újonnan beíratkozó tanulók számának folyamatos csökkenését, nem reális elvárni mezőgazdasági középiskola alapítását Szabadkán a közeljövőben, azonban nem is kell elvetni azt, mint lehetőséget.

A mezőgazdasággal kapcsolatos középiskolai oktatás Szabadka Város tekintetében abban merül ki, hogy elhanyagolható számú szabadkai diák a következő községek oktatási intézményeiben tanul – bácstopolyai Mezőgazdasági Iskola, kulai Mezőgazdasági-gépészeti Iskola, magyarkanizsai “Beszédes József” Mezőgazdasági és Műszaki Középiskolai Központ és kisebb számban a futaki, újvidéki Mezőgazdasági Iskolába és Diákotthonba. A felsőoktatási intézményeket illetőleg: a szabadkai hallgatóknak a környéken két egyetem áll a rendelkezésükre – az Újvidéki Mezőgazdasági Egyetem, melynek keretében Alap és Mesterképzés létezik az Organikus Mezőgazdaság Tanulmányi Programra – valamint a bácstopolyai Biogazdálkodási magán Egyetem, melynek keretében az általános szakokon vannak választható tantárgyak az organikus termelés területéről. Úgyszintén, az agroökonómiával kapcsolatos tanterv hozzáférhető a Szabadkai Közgazdasági Egyetemen, viszont a az organikus mezőgazdaság területére vonatkozó témák részvétele az oktatási tervben és programban szimbólikusak. A formális oktatás említett, organikus mezőgazdaság területével kapcsolatos helyzete nem csak erre a régióra jellemző, hanem a Szerb Köztársaság egész területére – annak ellenére, hogy deklaratív orientáció létezik az organikus termelés fejlesztése irányában, Szerbia hivatalos oktatási rendszere nem eléggé fejlett ahhoz, hogy szakmailag támogassa a mezőgazdaság e területét – mindenek előtt az egyetemek, de a középiskolák is.

Még mindíg a nem formális oktatásnak van döntő szerepe az új ismeretek átadásában és terjesztésében a különböző célcsoportok felé (termelők, fogyasztók, kereskedők…) ami jelentősen hozzájárul az organikus termelés fejlesztéséhez Szabadkán: • TERRA’S Egyesület– tömöríti az organikus termelőket és e terület más résztvevőit; • Szabadkai Szabadegyetem – Emberforrási, Oktatási és Organikus Termelés Fejlesztési Központ (MEVM átal támogatott); • Organic Control System – SZAT által akkreditált és MKM által felhatalmazott tanúsító szervezet, munkáját engedélyezte az Európai Tanács is Brüsszelből (az egyetlen Szerbiában), valamint nemrégen a svájci állam is (az egyetlen Szerbiában); • Mezőgazdasági Szakszolgálat– tanácsadói szolgáltatások; • Szabadkai Közgazdasági Egyetem – tudomány, formális oktatás és kutatás.

34

A TERRA’S tevékenysége a képzésre, tanácsadásra, marketingre és népszerűsítésre, kutatási munkára, kiadványokra és tájékoztatásra irányul az organikus mezőgazdaság és környezetvédelem terén. Úgyszintén, a TERRA’S Egyesület 1991 óta teljes jogú tagja az IFOAM-nak, Ökológiai Gazdálkodási Mozgalmak Nemzetközi Szövetségének és be van jegyezve oktatásra, képzésre és tanácsadásra. A TERRA’S legjelentősebb referenciáit a “BIOFEST” – Nemzetközi Biotermék Fesztivál sok éves szervezésének hatásai és jelentőségei képezik, amely számos tartalommal egyedülálló alkalmat nyújt az organikus termékek kiállítására és értékesítésére, tapasztalatcserére, erősebb gazdasági és regionális együttműködés megteremtésére ezen a területen, valamint az ismeretek megújítására a szakmai előadásokon, és amelyet az idén hagyományosan, 10. alkalommal szerveztek meg Szabadkán. A Szabadkai Szabadegyetem, intézmény mely több mint 60 éve foglalkozik felnőttek oktatásával és az egész életen át tartó tanulás koncepciójának népszerűsítésével, már több mint két évtizede képezi a mezőgazdasági termelőket, feldolgozókat, helyi önkormányzatot, tanácsadói ágazatot és más célcsoportokat az organikus mezőgazdaság területéről. A Szabadegyetem képzési modelljének keretén belül létezik az Organikus Mezőgazdaság Nemzetközi Iskolája is, mely 10 témát ölel fel – részletesen feldolgozva és folyamatosan időszerűsítve releváns hazai és nemzetközi szakemberek, mint oktatók alkalmazása mellett. A Szabadegyetem sikeresen és folyamatosan népszerűsíti az organikus mezőgazdaság koncepcióját, tanuló csoportokat hoz létre és képzi az érdekelteket. A képzésekhez szükséges anyagi eszközöket hazai és külföldi pályázatokon való részvételen és organikus mezőgazdasággal kapcsolatos projektek megvalósításán keresztül biztosítja. Fontos kiemelni, hogy a Szabadkai Szabadegyetem 2014.03.27.-én megkapta az Organikus Termelés Szakmai Tanácsának hivatalos jóváhagyását az Emberforrási, Oktatási és Organikus Mezőgazdaság Fejlesztési Központ megalakítására, melyet a Szerb Köztársaság Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Minisztériuma támogatott. A Szabadkai Mezőgazdasági Szakszolgálatot illetőleg fontos megemlíteni, hogy mint más szolgálatok is Vajdaság AT területén, foglalkoztat tanácsadókat az organikus

termelés területéről. Ezeket az intézményeket a Szerb Köztársaság Kormánya irányítja, feladataikat pedig a MEVM és a Tartományi Mezőgazdasági, Vízgazdálkodási és Erdészeti Titkárság határozza meg. Habár az állam alapította őket, a szakszolgálatokat nem közvetlenül az állami költségvetésből finanszírozzák, hanem éves, tanácsadói szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos nyilvános felhívásokon keresztül. A pénzügyi, szervezeti és személyi kihívások mellett, melyekkel a Szolgálatok szembesülnek munkájuk során, jelentkezik az a probléma is, hogy hogyan lehet meghatározni a szükséges végzettségi szintet mellyel a tanácsadónak / előadónak rendelkeznie kell ahhoz, hogy megfelelő tanácsadási és oktatási szolgáltatásokat nyújthasson az organikus mezőgazdaság terén. A Szolgálat egyik jelentősebb tevékenysége a képzések a téli hónapok alatt. A téli iskolákat folyamatosan megtartják és a témák általában a hagyományos mezőgazdasággal kapcsolatosak. A Szabadkai Közgazdasági Egyetem, akkreditált felsőoktatási intézmény az Újvidéki Egyetem keretén belül, mely 2010-ben ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját. Stratégiai elhivatottsága, hogy egyformán fejlessze az oktatási, tudományos-kutatási és szakmai-tanácsadói tevékenységét. A Szabadkai Közgazdasági Egyetem négy éves alapképzést szervez kilenc tanulmányi programon: Agroökonómia és Agrobiznisz, Európai és Nemzetközi Közgazdaság, Pénzügy, Bankvitel és Biztosítás, Kvantitatív Közgazdaság, Marketing, Menedzsment, Ügyviteli Információs Rendszerek, Pénzügy és Számvitel, valamint Kereskedelem. Mesterképzést tíz tanulmányi programon szerveznek, míg doktor képzést 2008 óta három tanulmányi programon: Közgazdaság, Menedzsment és Ügyviteli Informatika. Az organikus élelem termelés menedzsmentje a válassztható tantárgyak egyike az alapképzésen az Agroökonómia és Agrobiznisz szakon. Tekintettel arra, hogy Szabadkán az organikus termelés fejlesztésének támogatása terén nem számíthatunk a formális oktatás intézményének létrehozására (mezőgazdasági középiskola), az előbbiekben említett környező iskolákkal és egyetemekkel való együttműködés erősítése mellett, elengedhetetlen kifejleszteni egy képzési programot az iskoláskor előtti és iskolás korú gyermekek számára, melynek a legnagyobb hatása lesz a köztudatosság erősítésében. Azonban, tekitettel arra, hogy az iskoláskor előtti intézmények és iskolák tevékenységét a helyi, tartományi és köztársasági költségvetésből finanszírozzák,

35

adott a logikus következtetés miszerint a fent említett intézményekkel közösen kell kezdeményezniük, tervezniük és megvalósítaniuk az oktatási tevékenységeket a gyermekek számára. Az oktatási intézkedések egy példája a bio-kertek kialakítása az udvarokban, valamint az organikus ételek bevezetése az óvodákba vagy organikus uzsonna bevezetése az iskolákban. Itt ki kell emelnünk, hogy az Oktatás és Nevelés Fejlesztési Intézet jóváhagyta és engedélyezte a TERRA ’S Egyesület “Organikus élelmiszerrel az egészségig” elnevezésű folyamatos szakmai továbbképzési programát, mely a tanárok, óvónők, szakmunkatársak és igazgatók számára készült. Tekintettel arra, hogy a helyi, tartományi és köztársasági kapacitások korlátozottak az organikus termelés fejlesztése terén, Szabadka városának ki kell használnia az EU előcsatlakozási alapok nyújtotta lehetőségeket, melyek elérhetőek a Szerb Köztársaság számára. A tény

amire figyelmet kell fordítani az az, hogy az organikus termelés fejlesztését az európai integráció aspektusából kell szemlélni, amire Szerbia is törekszik. Az EU közös mezőgazdasági politikája (Common Agricultural Policy, ún. CAP) számos reformon ment keresztül 1992, 1999 és 2003 során, ami által az organikus termelés szerepe a mezőgazdasági termelés vidékfejlesztésének keretében nagy hangsúlyt kapott. Úgyszintén nagyobb jelentőséget kellene adni az organikus termelés pénzügyi támogatási mechanizmusainak, melyek az európai vidékfejlesztési politika részét képezik (Tanács Rendelet 1698/2005). Az organikus termelés teljes finanszírozása lehetséges a vidékfejlesztés mind három prioritásán keresztül, miközben az organikus termelés eleget tesz az ös�szes szükséges feltételnek az ilyen támogatási mód elnyeréséhez (IPARD).

9.3.2. Tanácsadás A Szabadkai Mezőgazdasági Szakszolgálat, mint ahogy más szolgálatok is Vajdaság AT területén, fog Az organikus mezőgazdasággal kapcsolatos talalkoztat tanácsadókat az organikus termelés terülenácsadás tervezése, szervezése és megvalósítása sotéről. Az organikus termelési tanácsadó nem szűken rán Szabadka területén, elengedhetetlen a korszerű szakosodott, azaz nem csak az organikus termelés megközelítés, mely kiküszöböli a téves top-down terén nyújt szolgáltatást, habár az organikus termelés megközelítés (felülről lefelé) össz negative hatását. részben be lett vonva a tanácsadói szolgáltatások A helyi szintű tanácsadói ágazat fejlesztésének biznyújtásának rendszerébe. Az ilyen profilú tanácsadó tosítania kell, hogy minden szabadkai és környékbeli léte elengedhetetlen lenne, mindenekelőtt az orgaorganikus termelő számára elérhető legyen az organikus termelés specifikumai és az organikus termelők nikus termeléssel kapcsolatos tanácsadói szolgáltatás. “helyszíni” szükségletei miatt, valamint mivel ez a Továbbá, elengedhetetlen, hogy az organikus termelési termelési mód intenzívebb fejlesztése közérdek is. tanácsadó folyamatosan részt vegyen hazai és külföldi Helyi szinten elengedhetetlen elvégezni az elköképzéseken, ahol megszerzi az erre a területre vonatvetkező 5 éves időszakra az organikus mezőgazdaság kozó aktuális tudást és információkat. Rendkívül fontos terén alkalmazott tanácsadói szolgáltatások szükségfejleszteni az együttműködést a tanácsadói, kutatási letének elemzését: továbbá szükséges meghatározni ágazat és a nem formális oktatás intézményei között, a a szabványokat melyeket a tanácsadóknak el kellene tudás gyakorlati alkalmazási rendszerének megteremtéfogadniuk (formális oktatás, szakmai képzések, gazdase céljából. Az elérhető és a piaci elvárásoknak megfelelő ságok száma, lefedett területek nagysága, látogatások tanácsadói ágazat, mely a termelőknek szakmai és korszáma, finanszírozás módja, stb.). szerű támogatást nyújt az organikus mezőgazdaság terén, elengedhetetlen Szabadka város számára az organikus mezőgazdaság további fejlesztése érdekében. Ezek a követelmények három típusú tevékenység alkalmazását foglalják magukba: • Az organikus termelés tanácsadói rendszere kritériumának fejlesztése, • A szubjektumok folyamatos képzése, mely magában foglalja a legújabb tudás átadását hazai és nemzetközi szinten és • Megfelelő számú szakember foglalkoztatása a tanácsadói szolgálatban. Amennyiben új gyakorlatot vagy megoldás alkalmazását szeretnénk bevezetni a tanácsadásba, akkor a tanácsadói program tartalmait hozzá kell igazítani (ez

pedig innovációkat foglal magába) ahhoz a helyzethez amiben az érintett gazdák vannak. Ennek elérésére a legjobb mód ha az új gyakorlatokat és új megoldá-

36

sokat a felhasználókkal – gazdákkal együtt fejlesztik ki participatív technológiai fejlesztésen, valamint a kutatók és gazdák közötti párbeszéden keresztül. A gyakorlati, helyszíni tanácsadás ebben a tekintet-

ben nem megfelelő, mert a partner szükségleteinek felismerése, világnézetéhez való alkalmazkodás és a valódi párbeszéd munkát és energiát igényel.

Az organikus mezőgazdaság igényeinek megfelelő tanácsadási formák: • Klasszikus tanácsadói megközelítés, melyet az időszakos ún. “szükség szerinti”tanácsadás jellemez; • Coaching és mentorálás alatt értjük az egyén és szervezet munkájának figyelemmelkisérését, valamint az együttműködést mely néhány napig, hónapig, sőt néhány évig tarthat. A mezőgazdasági tanácsadás jelenlegi infrastruktúráját Szabadkán a következők alkotják: • Szabadkai Mezőgazdasági Szakszolgálat, Gazdasági Kamara, Panonreg –Regionális Fejlesztési Ügynökség; • Szervezetek és egyesületek: civil szervezetek (TERRA’S), klaszterek (Eko dar és hasonlók); • A meglevő tapasztalt termelők: Josip Mamužić, Faragó János, Csikós Árpád és mások; • A nem formális (Szabadkai Szabadegyetem) és formális oktatás intézményei (Közgazdasági Egyetem, Agroökonómiai és Agrobiznisz Kara), a professzorokkal és előadókkal való konzultáció tekintetében. 9.3.3. Kutatás A kutatások fontos elemei az organikus termelés fejlesztésének. A szporadikus kutatási programoknak helyi és szélesebb jelentősége is van és lehetővé teszik az alapvető fejlesztési kutatások célzott és hosszútávú összesítését az organikus termelés és feldolgozás terén. A kutatási projekteket sikeresen megvalósíthatják a releváns intézmények Szabadkán – TERRAS, Szabadegyetem, Mezőgazdasági Szakszolgálat, Közgazdasági Egyetem, Szabadkai Közegészségügyi Intézet, Panonreg, Szabadkai Gazdasági Kamara, stb. ami komoly kezdeményezések fejlesztési lehetőségére mutat rá a kutatások terén. A projekteket különböző támogatók támogathatják és kezdeményezni kell külön ágazat fejlesztését a kutatások támogatására, melyek hasznosak lesznek a termelők számára a helyi alap keretében vagy támogatják azokat a kezdeményezéseket melyek a kutatásokra irányulnak. Ennek megfelelően elengedhetetlen pontosítani az organikus termelés és feldolgozás termelési kutatásaira szánt projektek kiírásait melyek hozzájárulnának a termelők kapacitásainak fejlesztéséhez. A kutatások interdiszciplináris megközelítésének fejlesztése céljából, elengedhetetlen meghatározni az Akciótervben meghatározott kutatások prioritásait. A kutatásoknak öszzhangban kell lenniük a helyi organikus ágazat valós szükségleteivel, beleértve az agrobiodiverzitást, genetikai forrásokat, a növények genetikáját és nemesítését, az organikus vetőmag és ültetvények termesztését, a növényvédőszerek

és tápok előállítását, a növénytermesztési és állattenyésztési rendszereket, a feldolgozási technológiákat, valamint a szocio-gazdasági aspektusokat. A kutatások gyakorlati részét az “on farm” és “off farm” kisérletek keretében kell megvalósítani, amiben jelentős szerepük van a gazdaságoknak, valamint a kis- és középvállalkozásoknak. Az organikus termelés területén végzett kutatások keretében specifikus prioritásnak kell lennie a kutatási projektek multidiszciplináris megközelítése, ami bevonná más területek kutatóit is, különösen azokét melyek az emberek egészségére és a környezetvédelemre vonatkoznak. A helyi kutatási projektek minőségének növelése céljából, elengedhetetlen a kutatási programok integrációja helyi szintről szerbiai szintre, majd végül azokkal is melyek jelen vannak az EU-ban (ERA Net, CORE Organic). Ugyancsak nagy jelentőségű a tudás alkalmazás gyakorlati rendszerének létrehozása, valamint a kutatók és tanácsadók közti együttműködés fokozása, melynek folyamán az innovatív eredmények alkalmazásra lelnének a gyakorlatban.Néhány helyi demo-gazdaság létesítése lehetőséget nyújtana a termelők és más érdekeltek képzésére, akiknek lehetőségük nyílna a helyszínen megismerkedni az organikus termelés módszereivel, mindezt az organikus termelés népszerűsítése és tömegesítése érdekében. Ezeken gyakorlati módon végeznék az alkalmazott kutatásokat és a termelők képzését.

37

Az organikus termelés és feldolgozás területével kapcsolatos képzés, kutatás és tanácsadás fejlesztése céljából az alábbi intézkedéseket kell foganatosítani: 3.1. Az organikus mezőgazdasággal kapcsolatos tanácsadói szolgálat létrehozása; 3.2. A tanácsadók képzése annak érdekében, hogy folyamatos tanácsadási szolgáltatást tudjonak nyújtani a termelőknek az organikus termékek elsődleges termelésével, feldolgozásával és értékesítésével kapcsolatban; 3.3. A gazdaságok és vállalatok konszalting felkészítése az ellenőrzésre és tanúsításra, valamint információk átadása az organikus nyersanyagok feldolgozásának új technológiáiról; 3.4. Az ökológiai termeléssel kapcsolatos regionális oktatási központ létrehozása – az Emberforrási, Oktatási és Organikus Termelés Fejlesztési Központ pénzügyi stabilitásának biztosítása, a helyi önkormányzat támogatása nemzetközi pályázatokra való jelentkezés esetén; 3.5. Az oktatási, tanúsítási és konszalting programok folyamatos megvalósítása az organikus termelők és más termelési szabvánnyal rendelkező termelők számára – GlobalGap és GI; 3.6. Hálózatépítés és tájékoztatás: Információk az organikus termeléshez szükséges nyersanyagok (vetőmagok és növények, növényvédőszerek, műtrágyák, biokészítmények, csomagolóanyagok) beszerzéséről, valamint az organikus termeléshez szükséges gépek, felszerelések és szerszámok beszerzéséről; 3.7. Folyamatos tájékoztató és népszerűsítő kampányok szervezése termelőknek, hogy áttérjenek az organikus mezőgazdaságra, bemutatva a sikeres organikus termelők példáit és összpontosítva a különböző termelési ágazatokra az organikus termelésre való áttérés céljából; 3.8. A helyi költségvetés támogatása új gyártási technológiák bevezetésében az organikus elsődleges és másodlagos termelésben; 3.9. Kapcsolatfelvétel a formális oktatási intézményekkel az organikus termelés terén, továbbá nemzetközi intézetekkel, egyetemekkel és egyesületekkel a nemzetközi hálózatokba való bekapcsolódás céljából 3.10. K  ísérleti területek kialakitása egyetemek, tanácsadói szolgálatok, egyesületek és termelők számára; 3.11. Intézkedési csomag foganatosítása annak érdekében, hogy Szabadka az organikus termékek regionális kiállítási központjává váljon (kihasználva a már meglevő kiállító helyet – sportcsarnok, a már meglevő kapcsolatokat a nemzetközi “organikus” szervezetekkel melyekkel a TERRA’S, OCS és Szabadegyetem rendelkezik, valamint az előző BIOFEST-ek szervezésének jó tapasztalatait).

9.4. - 4. CÉL A Helyi piac fejlesztése Az organikus termékek helyi piaca még mindíg nem elég fejlett. Ugyanakkor, az elmúlt években mind a hazai, mind a behozatali organikus termékek kínálata növekedést mutat. Az organikus termékek megtalálhatóak az erre szakosodott üzletekben, a zöld piacon és néhány árúházláncban. A feldolgozott organikus termékek többnyire behozataliak, a hazai termékek közül pedig megtalálhatóak a szörpök, dzsemek, lekvárok és pasztőrözött zöldségek. Evidens az állati eredetű organikus termékek hiánya, kivéve az organikus tejet és tejtermékeket. Az Organik Control System adatai szerint Szabadkán 12 bejegyzett termelő van megközelítőleg 150 ha organikus művelés alatt álló területtel és 2.150 jószággal (juhok, kecskék és szamarak). Az organikus

nyersanyagok feldolgozását illetőleg a város területén 3 feldolgozóüzem található, egy üzem pedig kiépítés alatt áll (juh- és kecsketej feldolgozó üzem). Az önálló organikus mezőgazdasági termelők a szabadkai régióban számos akadályal találják magukat szemben a gyártási folyamat során, mint amilyenek a földterületek nagysága és elhelyezkedése, azaz szétszórtsága, a megfelelő vetőmag és bio készítmények hiánya, a személyes-közvetlen eladás szükségessége, amely elvonja a termelési folyamat irányítására és fejlesztésére szükséges időt, különböző problémák az értékesítés során (pl. a termékek kiszállításának módja és ideje…), valamint az ellenőrzés és tanúsítás éves költségei. A felsoroltak mellett, az organikus mezőgazdasági

38

termelők néha kénytelenek alacsonyabb áron eladni termékeiket. Ennek a jelenségnek a fő okai az önálló mezőgazdasági termelő versenyképtelen helyzete, a hazai piac rendezetlensége, az árú- szezonális termék raktározásához szükséges megfelelő helység hiánya és a feldolgozó kapacitások hiánya. Továbbá, a mezőgazdasági kultúrák termesztésében nagyfokú szóródás és sokszínűség van jelen, a termelők azon félelméből adódóan, hogy képtelenek egy fajta termékből nagy mennyiséget értékesíteni vagy, hogy esetlegesen nem felelnek meg az időjárási viszonyok az adott típusú termelésnek. Az eredményes termelés érdekében kötelező vetésforgó mellett, a legtöbb termelő esetében jelen van a félelem a más kultúrára való áttéréstől és kevesebb fajtára hagyatkozó termeléstől. Az üzleti logika nagyszámú kultúrák termelését diktálja azért, hogy ezek értékesítése fedje az össz termék előállítási költségeit és csökkenjen a veszteség kockázata a nem megfelelő időjárási vagy piaci viszonyok esetében az adott momentumban. A Szabadka és környéke organikus termelőit illetőleg, a kérdőíves kutatás adatai alapján csak néhány termelő árúsítja termékeit a belgrádi és újvidéki zöldségpiacokon. Két termelő sikeresen értékesíti termékeit a saját gazdaságában, egy együttműködik egy kereskedelmi lánccal, míg a többi termelő kizárólag személyes eladással foglalkozik, házhozszállítás formájában. Fontos kihangsúlyozni, hogy a forgalmazókkal együttműködő termelők csak termékeik egy részét értékesítik a forgalmazókon keresztül, a többit pedig személyes eladáson keresztül. Konkrétan a tíz megkérdezett termelő több mint 40 különböző gabona, zöldség és gyümölcs kultúrát termeszt. Gondolkodásmódjuk sajnos a termékek értékesítésével és terjesztésével kapcsolatos sokéves tapasztalat és probléma eredménye, melyekkel a hazai piacon szembesülnek. A teljes termelés értékesítési nehézségei a termelők gyenge tárgyalási pizíciójából, az organikus termékek piacának rendezetlenségéből, az organikus nyersanyagok feldolgozóival való együttműködés hiányából és a forgalmazók gyakori tisztességtelenségéből adódik. Azonban, ki kell emelni, hogy az utóbbi időben növekszik a kereslet és több organikus termelő sikeresen értékesíti teljes árúkészletét, ebből a szempontból a legjelentősebbek a már említett belgrádi és újvidéki piacok. A megkérdezett termelők általános problémaként a termékek feldolgozásához és tárolásához szükséges kapacitások hiányát nevezték meg, ami rákényszeríti a termelőket, hogy a termelés szezonalitása miatt termékeiket gyakran a hagyományos termékekkel együtt és a hagyományos termékek árán értékesítsék, jelentős mennyiséget pedig nem is tudnak értékesí-

teni a piacon. Az össz termelés biztos értékesítését (90%) csak egy termelő tudja elérni, aki ezen a területen úttörőnek számít és éves szinten a legnagyobb mennyiségű hozamot valósítja meg, emellett jelentős tapasztalata van az értékesítésben és az eladási csatornák ismeretében, ami jó tárgyalási pozíciót és versenyképességet biztosít számára a piacon. Fontos kihangsúlyozni, hogy az össz termelőnek, kisebb vagy nagyobb mértékben, nem jelent problémát termékeik értékesítése (miközben az organikus termékek behozatala növekszik az utóbbi időben). Néhány termelő esetében azonban mégis kérdéses az organikus termelés hosszútávú fenntarthatósága, ezért általános következtetésként és a diagnosztizált problémák megoldásaként mutatkozik a megbízható felvásárlóval/forgalmazóval történő társulás és együttműködés pontosan meghatározott feltételek mellett, továbbá a helyi piac fejlesztése. Az organikus élelem zöldségpiacokon való jelenlétének növelése és további népszerűsítése céljából elengedhetetlen megteremteni az “Organikus élelem piacának” koncepcióját Szabadkán. Téli időszakban a piacot minden második hétvégén szerveznék meg, a többi hónapban pedig minden hétvégén. A termékek egy részét a gazdaságokban is értékesítik, ami jellemző Szabadkára. A kínálat továbbra is korlátozott, úgy változatosság, mint elérhető men�nyiségek tekintetében. A termelők különböző termékeket kínálnak, de nagyrészük csak kis mennyiséggel és rövid ideig van jelen a piacon a szezon idején. Habár az organikus termékek megtalálták az árúházláncokhoz vezető utat, nem sok történt népszerűsítésük és hozzáférhetőségük javítása terén. Úgy tűnik a fogyasztókra maradt, hogy felfedezzék az organikus termékeket és hogy belássák azok előnyét a hagyomásnyos termékekkel szemben. A marketing lehetőségek javítása és az organikus temelési ágazat fejlesztése érdekében elengedhetetlen további eladási helyeket biztosítani az organikus termelők számára a helyi önkormányzattal együttműködve, ennek a termelési módnak a folyamatos népszerűsítése és a fogyasztók képzése mellett. A helyi hatalmak felelősek a helyi piacok működéséért, ezért az új eladási helyek megteremtését és az organikus termelés fejlesztését a helyi költségvetésből lehet finanszírozni. Mitöbb, a támogatásokat azok számára is elérhetővé kellene tenni akik effektív módon értékesítést végeznek a gazdaságban. Az általános előnyök mellett (alacsony szállítási költségek) az “on farm” piacok támogatása hozzájárul a gazdaságok tevékenységeinek a diverzifikációjához és azok integrációjához a öko-turizmus fejlesztésében.

39

9.4.1. A kivitel népszerűsítése A szakértők véleménye szerint a kivitel jelentős fejlődéséhez hozzájárulna a termelők társulása termelői és kereskedelmi szövetségekbe, amivel biztosítanák a kereskedelmi láncok, éttermek és élelem-kiszállító szolgáltatók számára szükséges organikus termék mennyiséget. Az organikus termékek mozgásának precíz követése a végső fogyasztókig (hazai vagy külföldi) nem lehetséges a pontos adatok, kutatások és összehasonlító elemzések hiánya miatt, de általánosan megfigyelhető, hogy a friss állapotú organikus mezőgazdasági termékek fogyasztása a hazai piacon zajlik (külön elárúsítóhelyek a tejpiacon, néhány erre szakosodott üzletben, közvetlen értékesítés a gazdaságban és házhozszállítás, ami még korai fejlődési szakaszban van), míg a feldolgozott termékek egy részét exportálják, a nagyobb részét pedig különböző közvetítők részvételével forgalmazzák. Az exportált termékek alapvető jellemzője a magasfokú feldolgozottság – olajos magvakon alapuló feldolgozott termékek – olajok, krémek és hasonlók. A hazai piacon történő értékesítést illetőleg domináns az erre szakosodott üzletek részvétele (melyekben olyan dietetikus termékeket is árúsítanak melyek nem organikus termelési és feldolgozási eljárások eredményei), valamint annek a termékkategóriának a

kisebb mértékű jelenléte a nagyárúházakban (Delhaize, Mercator, Univerexport, DM, újvidéki és belgrádi városi piacok). A pénzügyi válság ellenére, az organikus termelés globális piacai stabilak,az organikus termékekhez kapcsolódó forgalom pedig lassan növekszik az országok többségében. Ha tekintetbe is vesszük, hogy bizonyos számú szerbiai és egyben szabadkai vállalat sikeres az organikus termékek külföldi piacokon történő értékesítése terén (Suncokret Kft, Hajdújárás), a szerbiai exportőrök nem jól pozícionáltak a globális piacon. Ennek egyik fő oka a piacok, egyes piacok igényeinek és a piaci partnereknek a hiányos ismerete. Adatbázis létrehozása hozzájárulna ehhez a folyamathoz (a különböző országok organikus termékek piacára vonatkozó információk, piaci trendek, importőrök listája, hasznos linkek, stb.). Továbbá, az organikus termelők szervezett részvétele a jelentős kiállításokon (BIOFACH) hozzájárulhata piaciszükségletek, árak, árúkínálatok és hasonlók felméréséhez. Mindezek miatt, valamint figyelembe véve az organikus termékek korlátozott mennyiségét és értékét, továbbá azok hazai piacon levő elérhetősége növekedésének szerény lehetőségeit, az organikus termékek külföldi piacra történő kivitele magasabb prioritásnak számít.

9.4.2. Támogatott hitelek organikus mezőgazdasági termelőknek Az organikus termelés egész termelési láncának a keretében elengedhetetlenek a módosítások annak érdekében, hogy eleget tegyenek a hatályban levő rendeletek követelményeinek. Azoknak a termelőknek akik az organikus termelésre való áttérés mellett döntöttek be kell fektetniük a megfelelő munkaeszközökbe, míg a feldolgozóknak további gépeket és csomagoló anyagokat kell beszerezniük. Mindezekhez a tevékenységekhez további eszközökre van szükség. A legtöbb esetben a bankok nem tudnak megfelelni a termelők igényeinek két okból: vagy a kamatok magasak vagy a termelők nem tudnak eleget tenni

a hitelhez szükséges követelményeknek. Ezért, Szabadkán az organikus termelés fejlődésének korlátozó tényezője a felszerelés vásárlásra adott kedvező hitelek hiánya. A meglevő hitelek kedvezőtlenek a kamatlábak és visszatérítési idő szempontjából. A helyi önkormányzatnak a Tartományi Mezőgazdasági Titkárság és a Mezőgazdasági Minisztérium támogatásával, és más intézményekkel való együtt működéssel létre kellene hoznia további hiteleket azoknak a termelőknek a részére akik hajlandóak befektetni az organikus termelésbe.

Intézkedések a célon belül: 4.1. Az organikus termékek eladásának közvetlen csatornái létrehozásának és népszerűsítésének támogatása (organikus piac mely tömöríti az organikus termelőket); 4.2. Adatbázis létrehozása (a különböző országok organikus termékek piacára vonatkozó információk, piaci trendek, importőrök listája, hasznos linkek, stb.);

40

4.3. A hazai organikus termelés és turizmus összekötését szolgáló tevékenységek megvalósítása; 4.4. A hagyományosról az organikus mezőgazdaságra és termelésre való áttérés ösztönzése, a mezőgazdasági és védett területen levő földek kedvező bérbeadásával; 4.5. Hozzáférhető hitelek az organikus termelők számára felszerelés vásárlására; 4.6. A termelők képzése a termékek külföldi piacon történő értékesítésének lehetőségeiről, a külföldi kiállításokon való részvétel támogatása.

9.5. - 5. CÉL a fogyasztói tudatosság növelése az organikus termékekkel és organikus termeléssel kapcsolatban A szakértők véleménye szerint, a közvélemény talán ismeri az “organikus mezőgazdaság” fogalmát, de legtöbbjük azonosítja a hagyományos termeléssel. A fogyasztók csak egy kisebb része (főleg városi környezetből) érti ezt a kifejezést megfelelő módon. A médiák relativ kevés információt közölnek az organikus mezőgazdaságról, ami gyakran nem megfelelő és pontatlan. Ugyanakkor, a médiák egyre intenzívebben keresik az információkat az organikus mezőgazdaságról, amit ki kell használni és minőséges információkat kell nyújtani. Ezért elengedhetetlen tájékoztatni a nyilvánosságot az organikus termelés és termékek jellemzőiről, melyek az előnyeik, hogyan ismerhetőek fel az organikus termékek, milyen biztosítékokat nyújtanak a fogyasztóknak, hol lehet őket megvásárolni, stb. A legjobb hatás azokkal az intézkedésekkel érhető el melyek alapinformációkat közölnek specifikus termelők és termékek bemutatásával. A fogyasztók nem képzettek, kivéve az organikus termelés tanúsítványozása fogalmával kapcsolatban, és nem tudják teljes mértékben, hogy hogyan ismerjék fel az organikus termékeket. Másrészről, van olyan fogyasztó is aki az organikus termelést divatosnak tekinti. Ennek megfelelően, a népszerűsítő kampányokat és a fogyasztói tudatosság növelését szolgáló kam-

pányokat erre a szempontra kell összpontosítani. Az organikus termékek hozzáadott értékét azáltal lehet elérni, hogy hangsúlyozzuk természetességüket és környezetvédelmüket. Az organikus termékek helyi piacának további fejlesztéséhez kétségtelenül szükség van erős és intenzív kampányokra világos kommunikációs stratégiával, mely a meghatározott fogyasztói célcsoportra irányul. A NASO által elvégzett piackutatás alapján az organikus termékek átlagos vásárlójának leírása Szerbiában a következő: 25-40 év közötti nő, művelt és tudatában van a biztonságtalan élelem hatásával az egészségre. Saját családjának vásárolva, népszerűsíti az organikus élelmet a mikropiacon. A fiatalok, valamint az elkövetkezendő gazdák generációja tudatosságának növelése érdekében az organikus mezőgazdaságot be kell vezetni az általános és középiskolás oktatási tervbe. Az információkat fontos felkínálni olyan aktivitásokon keresztül is, melyek lehetővé teszik a fiataloknak, hogy az organikus mezőgazdaságot a gyakorlatban lássák és jobban megértsék azt. Az organikus termeléssel kapcsolatos köztudatosság növelését szolgáló intézkedések eredményességét a 2016-ban végezendő kutatás során fogják megállapítani.

Intézkedések a célon belül: 5.1. A közvélemény organikus mezőgazdasággal kapcsolatos tudásszintjének felmérése, Szabadka lakosainak organikus termékekkel kapcsolatos igényeinek felmérése; 5.2. A fogyasztók folyamatos képzése az organikus termelés és termékek jellegzetességeiről és hasznosságáról, tájékoztató kampányokon, kiadványokon, rendezvényeken és sajtótájékoztatókon keresztül; 5.3. Célzott népszerűsítő kampányok az elsőbbséget élvező fogyasztói célcsoportok és specifikus termékek számára; 5.4. Az organikus termeléssel kapcsolatos információk bevezetése az általános és középiskolás oktatási tervbe, kisérő aktivitásokkal (organikus termeléssel foglalkozó gazdaságok látogatása, organikus iskolai kertek, stb.).

41

Szakirodalom:

• U. Marz, M. Kalentić, E. Stefanović, I. Simić “Organska poljoprivreda u Srbiji 2013.”, “Serbia Organica”, Beograd, 2013. • S. Mitrović, N. Novaković, J. Ivović, V. Perović, M. Mitrović, L. Karai, K. Kovač, I. Mamula, BIZNIS PLAN OSNIVANJA PRVE KOOPERATIVE ORGANSKIH POLJOPRIVREDNIKA U REPUBLICI SRBIJI (AP VOJVODINI), Udruženja TERRA’S i Kolping društvo Srbije, Subotica 2013. • S. Mitrović, J. Ivović, V. Mrdaković Lučić, L. Šamu, ISTRAŽIVANJE STANJA ORGANSKE PROIZVODNJE SEVERNOBAČKOG OKRUGA I OKOLINE, Udruženj TERRA’S i Otvoreni univerzitet Subotica, 2012. • S. Oljača, STANJE I RAZVOJ OBRAZOVANJA ZA ORGANSKU POLJOPRIVREDU U SRBIJI, Poljoprivredni fakultet, Univerzitet u Beogradu, 2012. • Research Institute of Organic Agriculture FiBL and International Federation of Organic Agriculture Movements IFOAM, DATA SOURCES AND DATA YEAR OF LAND USE TYPES IN ORGANIC AGRICULTURE (INCLUDING CONVERSION LAND), 2014. • Research Institute of Organic Agriculture FiBL and International Federation of Organic Agriculture Movements IFOAM, THE WORLD OF ORGANIC AGRICULTURE STATISTICS AND EMERGING TRENDS, 2014. • Organic Monitor, European Commission, FACTS AND FIGURES ON ORGANIC AGRICULTURE IN THE EUROPEAN UNION, September 2013. • http://www.fao.org/organicag/oa-faq/oa-faq6/en/ • http://www.fibl.org/en/themes/biodiversity.html

42

CÉLKITŰZÉSEK ÉS INTÉZKEDÉSEK Szabadka város biogazdálkodás - fejlesztési cselekvési terve

43

1.sz. CÉLKITŰZÉS A HELYI BIOGAZDÁLKODÁS TÁMOGATÁSA A HELYI FÖLDMŰVELÉS- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI Sorsz.

INTÉZKEDÉS

1.1.

ÉVES BIOGAZDÁLKODÁS-FEJLESZTÉSI TERVEK KÉSZÍTÉSE ÉS AZ EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE

1.2.

A MEZŐGAZDASÁGI FEJLESZTÉS TÁMOGATÁSAINAK NÖVELÉSE SZABADKA VÁROS KÖLTSÉGVETÉSÉNEK KERETÉBEN A BIOTERMELÉS TÁMOGATÁSÁNAK LÉTREHOZÁSA CÉLJÁBÓL, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A NŐI GAZDÁLKODÓKNAK SZÁNT TÁMOGATÁSI ESZKÖZÖKRE

1.3.

BIOTERMELŐI TÁRSULÁSOK ÉS ÚJ TÁRSULÁSOK MEGALAPÍTÁSÁNAK TÁMOGATÁSA

1.4.

AZ ORGANIKUS TERMELŐK TÁMOGATÁSA EGYESÜLETEK, SZAKMAI SZERVEZETEK VAGY INTÉZMÉNYEK ÁLTAL A KIFIZETÉSI KÉRELMEK BENYÚJTÁSA SORÁN ÉS TÁMOGATÁSOK KÉRELMEZÉSÉNEK BENYÚJTÁSAKOR AZ AGRÁR KIFIZETÉSI ÜGYNÖKSÉG VAGY MÁS HATALMI SZINT (TARTOMÁNY ÉS KÖZTÁRSASÁG) ÁLTAL

1.5.

BIOTERMELÉS KIALAKÍTÁSA MINT PRIORITÁS AHHOZ, HOGY SZABADKA VÁROS PÁLYÁZHASSON AZ IPARD PROGRAM KERETÉBEN, AMIKOR EZ AZ ALAP A SZERB KÖZTÁRSASÁG SZÁMÁRA IS ELÉRHETŐ LESZ

1.6.

BIOGAZDÁLKODÁSI PROGRAM BEVEZETÉSE A VÉDETT TERÜLETEKEN, KÖRZETESÍTÉSSEL ÉS A TERMELÉS SZEMPONTJÁBÓL PRIORITÁST ÉLVEZŐ TERÜLETEK MEGHATÁROZÁSÁVAL

2.sz. CÉLKITŰZÉS: INTÉZMÉNYES FEJLESZTÉS Sorsz.

INTÉZKEDÉS

2.1.

A HELYI ÖNKORMÁNYZAT, A VÁROSI, MEZŐGAZDASÁGI SZEKTOR ÉS EGYÉB VONATKOZÓ SZEKTOROK INTÉZMÉNYI KAPACITÁSNÖVELÉSE A BIOTERMELÉS TERÜLETÉN A NEMZETI ÉS EURÓPAI UNIÓS ELŐÍRÁSOKKAL ÖSSZHANGBAN

2.2.

A BIOGAZDÁLKODÁS FEJLESZTÉSÉBEN RÉSZT VEVŐ ÉRINTETTEK (INFORMÁLIS KÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK, A TÉMÁVAL FOGLALKOZÓ CIVIL SZERVEZETEK STB.) INTÉZMÉNYI KAPACITÁSNÖVELÉSÉNEK A TÁMOGATÁSA

2.3.

INFORMÁLIS TÁRSULÁSOK LÉTREHOZÁSA A BIOGAZDÁLKODÁS TERÜLETÉN VÁROSI SZINTEN, A VÁROSI KÖZIGAZGATÁS MEZŐGAZDASÁGI SZEKTORÁN BELÜL, FEJLESZTÉSI PROJEKTEK KIDOLGOZÁSA ÉS KOORDINÁLÁSA A BIOTERMÉKEK KIVITELÉNEK NÉPSZERŰSÍTÉSE CÉLJÁBÓL ÉS A KÜLFÖLDI, A BIOGAZDÁLKODÁSBA TÖRTÉNŐ BEFEKTETÉSEK NÖVELÉSE

44

STRATÉGIA SZERVES RÉSZEKÉNT INDIKÁTOROK

FELELŐSÖK

2015

2016

2017

2020-ig

Éves tervek, éves megvalósítási jelentések

Szabadka Város Közigazgatása, Szabadegyetem Szabadka, TERRA’S, PSS és mások

X

X

X

X

A biogazdáknak juttatott támogatások száma

Szabadka Város, egyéb források

X

X

X

X

Az egyesületek/társulások száma a város területén és az egyesületek által különböző donátoroknál megpályázott, támogatott projektek száma

Szabadka Város, Szabadegyetem Szabadka, TERRA’S, és mások

X

X

X

Az agrárkifizetésekkel foglalkozó ügynökséghez vagy egyéb hatósághoz benyújtott kérelmek száma

TERRA'S , Szabadegyetem, Panonreg

A biogazdálkodás és -termelés területéről az IPARD kiírásra benyújtott forrásigénylési projektek száma

Szabadka Város, Szabadegyetem, TERRA's, PKS, Panonreg, EF stb.

X

X

X

A program és a körzetesítési térkép kidolgozása. A VT-ben és VÖ-ben a biogazdálkodásra történő átállásra jelentkezők száma

Szabadka Város, TERRA’S, szakértők és mások.

X

X

X

X

FELELŐSÖK

2015

2016

2017

2020-ig

INDIKÁTOROK

X

A helyi önkormányzat képviselői számára előlátott szemináriumok száma, a szabadkai Városi Közigazgatás (LER) által kidolgozott projektek száma és az egyéb érdekeltekkel (donátorok, befektetők...) megvalósított kapcsolatok száma

Szabadka Város

X

X

X

X

Szabadka Város Közigazgatásának rendszeres pályázatai keretében ill. egyéb donátoroknál benyújtott projektek száma

Szabadka Város

X

X

X

X

Népszerűsítéssel foglalkozó társulás/ egyesület, összejövetelek száma, befektetések száma és a javasolt és megvalósított projektek száma

Szabadka Város, Szabadegyetem, TERRA’S, OCS, PSS, Közgazdaságtudományi Kar stb.

X

45

3.sz.CÉLKITŰZÉS A BIOTERMELÉS MENNYISÉGÉNEK ÉS MINŐSÉGÉNEK NÖVELÉSE KÉPZÉSEK, TANÁCSADÁS Sorsz.

INTÉZKEDÉS

3.1.

BIOGAZDÁLKODÁS-TANÁCSADÓ SZOLGÁLAT LÉTREHOZÁSA

3.2.

A GAZDÁKNAK A BIOTERMÉKEK ELSŐDLEGES TERMELÉSE, FELDOLGOZÁSA ÉS ÉRTÉKESÍTÉSE TÉMÁJÁBAN FOLYAMATOS TANÁCSADÓ-SZOLGÁLTATÁST NYÚJTÓ TANÁCSADÓK KÉPZÉSE.

3.3.

SZAKTANÁCSADÁS A GAZDASÁGOK ÉS VÁLLALATOK FELKÉSZÍTÉSÉBEN AZ ELLENŐRZÉSRE ÉS TANÚSÍTVÁNYOK MEGSZERZÉSÉRE, TÁJÉKOZTATÁS ÉS INFORMÁCIÓNYÚJTÁS AZ ÚJ TECHNOLÓGIÁKRÓL AZ ORGANIKUS ALAPANYAGOK FELDOLGOZÁSÁBAN

3.4.

REGIONÁLIS, BIOGAZDÁLKODÁSI OKTATÓKÖZPONT ALAPÍTÁSA - A HUMÁN ERŐFORRÁS, BIOGAZDÁLKODÁSFEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI KÖZPONT PÉNZÜGYI STABILITÁSÁNAK BIZTOSÍTÁSA, TÁMOGATÁS BIZTOSÍTÁSA A HELYI ÖNKORMÁNYZAT RÉSZÉRŐL A NEMZETKÖZI KIÍRÁSOKON VALÓ RÉSZVÉTELHEZ

3.5.

AZ OKTATÓ, TANÚSÍTÓ ÉS SZAKTANÁCSADÁSI PROGRAMOK FOLYAMATOS MEGVALÓSÍTÁSA ABIOGAZDÁKKAL ÉS AZ EGYÉB GYÁRTÁSI SZABVÁNYOKKAL RENDELKEZŐ GAZDÁKKAL – GLOBALGAP ÉS GI

3.6.

HÁLÓZATÉPÍTÉS ÉS TÁJÉKOZTATÁS: TÁJÉKOZTATÁS A BIOGAZDÁLKODÁSHOZ SZÜKSÉGES ALAPANYAGOK (VETŐMAG, PALÁNTÁK, NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK, TRÁGYÁZÁS, BIOKÉSZÍTMÉNYEK, CSOMAGOLÁS) BESZERZÉSÉNEK LEHETŐSÉGEIRŐL, A BIOGAZDÁLKODÁSHOZ SZÜKSÉGES GÉPEK, FELSZERELÉSEK ÉS SZERSZÁMOK BESZERZÉSÉRŐL.

3.7.

A GAZDÁKNAK SZÁNT, FOLYAMATOS TÁJÉKOZTATÓ ÉS NÉPSZERŰSÍTÓ KAMPÁNYOK A BIOGAZDÁLKODÁSRA TÖRTÉNŐ ÁTTÉRÉSRŐL, A SIKERES BIOGAZDÁK PÉLDÁJÁNAK FELHASZNÁLÁSÁVAL ÉS A BIOGAZDÁLKODÁSRA TÖRTÉNŐ ÁTTÉRÉST MEGCÉLOZVA A FÓKUSZ A KÜLÖNBÖZŐ TERMELÉSI SZEKTOROKON LESZ.

3.8.

A PRIMÉR ÉS SZEKUNDÉR BIOTERMELÉSBE BEVEZETENDŐ ÚJ TECHNOLÓGIÁKKAL FOGLALKOZÓ HELYI KÖLTSÉGVETÉS TÁMOGATÁSA

3.9.

EGYÜTTMŰKÖDÉS KIALAKÍTÁSA A FORMÁLIS OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL A BIOGAZDÁLKODÁS TERÉN, EGYÜTTMŰKÖDÉS KIALAKÍTÁSA NEMZETKÖZI SZERVEZETEKKEL, EGYETEMEKKEL ÉS EGYESÜLETEKKEL A NEMZETKÖZI HÁLÓZATOKBA TÖRTÉNŐ BEKAPCSOLÓDÁS CÉLJÁBÓL.

3.10.

MINTAPARCELLÁK LÉTREHOZÁSA AZ EGYETEMEK, TANÁCSADÓ SZOLGÁLATOK, EGYESÜLETEK ÉS GAZDÁK SZÁMÁRA

3.11.

INTÉZKEDÉSCSOMAG MEGVALÓSÍTÁSA ANNAK ÉRDEKÉBEN, HOGY SZABADKA REGIONÁLIS, BIOTERMÉKVÁSÁR-KÖZPONT LEGYEN (KI KELL HASZNÁLNI A MEGLÉVŐ VÁSÁROK MEGTARTÁSÁRA IS ALKALMAS TERET A SPORTCSARNOKBAN, A MEGLÉVŐ NEMZETKÖZI KAPCSOLATOKAT A BIOGAZDÁLKODÁS TERÜLETÉN, MELYET A TERRA'S, AZ OCS ÉS A SZABADEGYETEM ÉPÍTETT KI ÉS FEL KELL HASZNÁLNI A MÁR MEGTARTOTT BIOFEST-EK JÓ TAPASZTALATAIT)

46

ÉS KUTATÓMUNKA RÉVÉN INDIKÁTOROK

FELELŐSÖK

2015

2016

2017

2020-ig

Megalapított biogazdálkodás-fejlesztést támogató szolgálat

Az akcióterv kidolgozására alakult munkacsoport

X

X

A megvalósított képzések száma, a nyújtott tanácsadói szolgáltatások száma, a biogazdák gazdálkodásának gazdasági eredményei.

Szabadegyetem, TERRA'S, PSS, gazdaságtudományi Kar és mások

X

X

X

X

A szaktanácsadási órák száma és a felkészített gazdaságok és cégek száma, a kiadott tanúsítványok száma

TERRA’S, PSS, Szabadegyetem és mások

X

X

X

X

A Humán Erőforrás, Biogazdálkodásfejlesztési és Képzési Központ megalakult

Szabadka Város, Szabadegyetem Szabadka, TERRA'S, Szabadkai Gazdasági Kamara és mások

X

A gazdák számára megtartott képzések és szemináriumok száma

TERRA’S, PSS, Szabadegyetem stb

X

X

X

X

Tájékoztató anyagok (hírlevelek, hírek, szórólapok stb.) száma melyek célja a biogazdálkodás népszerűsítése, új tagok száma a hálózatban

TERRA’S, PSS és mások

X

X

X

X

Szabadka Város területén megvalósított kampányok száma

Szabadegyetem, TERRA'S, Szabadkai Gazdasági Kamara, gazdaságtudományi Kar és mások

X

X

X

X

A primér és szekundér biotermelésbe történő új technológiák bevezetésére vonatkozó támogatott projektek száma, a tanúsított új gazdák/technológiák/ termékek száma

Szabadka Város

X

X

X

X

A megvalósított partnerségek száma (projekt-konzorciumok, együttműködési megállapodások

Szabadegyetem, TERRA’S, gazdaságtudományi Kar és mások

X

X

X

X

Új mintaparcellák száma

TERRA’S, SZE, Közgazdasági Egyetem, PSS és mások

X

X

X

A 2020-ig megtartott nemzetközi biogazdálkodási vásárok száma, a vásárokon résztvevő nemzetközi alanyok száma, a kiállítók száma

Szabadka Város, Szabadegyetem Szabadka, TERRA'S, Szabadkai Gazdasági Kamara és mások

X

X

X

47

X

4.sz.CÉLKITŰZÉS A HELYI PIAC FEJLESZTÉSE Sorsz.

INTÉZKEDÉS

4.1.

KÖZVETLEN BIOTERMÉK-ÉRTÉKESÍTÉSI CSATORNÁK (BIOGAZDÁKAT TÖMÖRÍTŐ BIOTERMÉK-PIACOK) KIÉPÍTÉSÉNEK ÉS NÉPSZERŰSÍTÉSÉNEK A TÁMOGATÁSA

4.2.

ADATBÁZIS KIALAKÍTÁSA (KÜLÖNBÖZŐ ORSZÁGOK BIOTERMÉK-PIACAIRA VONATKOZÓ ADATOK, PIACI TENDENCIÁK, IMPORTŐRÖK JEGYZÉKE, HASZNOS LINKEK STB.)

4.3.

A HAZAI BIOGAZDÁLKODÁS ÉS A TURIZMUS ÖSSZEKÖTÉSÉRE VONATKOZÓ TEVÉKENYSÉGEK MEGVALÓSÍTÁSA

4.4.

A HAGYOMÁNYOSRÓL A BIOGAZDÁLKODÁSRA VALÓ ÁTTÉRÉS ÖSZTÖNZÉSE A MEZŐGAZDASÁGI ÉS A VÉDELEM ALATT ÁLLÓ TERMŐFÖLDEK KEDVEZŐ FELTÉTELEK MELLETT TÖRTÉNŐ BÉRLÉSE RÉVÉN.

4.5.

KEDVEZŐ HITELEK A BIOGAZDÁGOK SZÁMÁRA FELSZERELÉSBE TÖRTÉNŐ BEFEKTETÉSEKHEZ

4.6.

GAZDÁK KÉPZÉSE A KÜLFÖLDI PIACON TÖRTÉNŐ ÉRTÉKESÍTÉSRŐL, A KÜLFÖLDI VÁSÁROKON VALÓ RÉSZVÉTEL TÁMOGATÁSA

5.sz.CÉLKITŰZÉS A FOGYASZTÓI TUDAT ERŐSÍTÉSE A BIOTERMÉKEKRŐL ÉS BIOGAZDÁLKODÁSRÓL Sorsz.

INTÉZKEDÉS

5.1.

A KÖZVÉLEMÉNY BIOGADÁLKODÁSRÓL KIALAKÍTOTT TUDÁSSZINTJÉNEK A MEGÁLLAPÍTÁSA, A SZABADKAI POLGÁROK BIOTERMÉKEK IRÁNTI SZÜKSÉGLETSZINTJÉNEK A MEGÁLLAPÍTÁSA

5.2.

A FOGYASZTÓK FOLYAMATOS KÉPZÉSE A BIOGAZDÁLKODÁS ÉS A BIOTERMÉKEK JELLEMZŐIRŐL ÉS ELŐNYEIRŐL KIADVÁNYOKKAL, RENDEZVÉNYEKKEL ÉS MÉDIAHÍREKKEL KÍSÉRT TÁJÉKOZTATÓ KAMPÁNYOK RÉVÉN

5.3.

CÉLZOTT NÉPSZERŰSÍTŐ KAMPÁNYOK A SÚLYPONTI CÉLCSOPORT RÉSZÉRE ÉS A SAJÁTSÁGOS TERMÉKEKRŐL

5.4.

A BIOGAZDÁLKODÁSRA VONATKOZÓ, TEVÉKENYSÉGEKKEL (BIOGAZDASÁGLÁTOGATÁS, ISKOLAI BIOKERTEK STB.) KÍSÉRT TÁJÉKOZTATÁS BEVONÁSA AZ ELEMI- ÉS KÖZÉPISKOLÁK OKTATÁSI PROGRAMJÁBA

48

INDIKÁTOROK

FELELŐSÖK

2015

2016

2017

2020-ig

X

X

X

Biotermék-piac kialakítása és folyamatos fenntartása Szabadkán, az értékesítésben részt vevők számának és a biotermékértékesítés értékének növekedése Szabadkán

Szabadka Város, TERRA'S, Közgazdaságtudományi Kar, Szabadkai Gazdasági Kamara és mások

Kialakított adatbázis - software a városi közigazgatás domain-jében

Szabadka Város közigazgatása, TERRA'S, Szabadegyetem és mások

X

X

X

X

Egységes, falusi turisztikai kínálat kialakítása és népszerűsítése Szabadkán

Szabadkai Gazdasági Kamara, Szabadegyetem, városi közigazgatás, TERRAS, OCS, TOGS és mások

X

X

X

X

A 2020-ig, újonnan alakult biogazdaságok száma, biogazdálkodás alatt álló területek nagysága, mint a termőföld-bérlés eredménye

Szabadka Város

X

X

X

X

Felhasznált hitelek száma és a biogazdák által beszerzett felszerelés száma, működő termelés kialakítása

Szabadka Város

X

X

X

X

Képzett gazdák száma, külföldi vásárokon való részvételek száma, a biotermékek külföldi piacon történő értékesítésének a növekedése

Szabadka Város, Szabadegyetem, TERRA'S, Közgazdaságtudományi Kar, Szabadkai Gazdasági Kamara és mások

X

X

X

X

FELELŐSÖK

2015

2016

2017

2020-ig

Megvalósított közvéleménykutatás és a kutatási tanulmány eredményei

Szabadegyetem, TERRA’S, Közgazdaságtudományi Kar stb.

X

A fogyasztóknak szánt oktató és tájékoztató kampányok száma

Szabadegyetem, TERRA’S, és mások

X

X

X

X

Helyi szintű kapmányok száma

Szabadegyetem, TERRA'S, és mások

X

X

X

X

Az iskoláknak és iskoláskor előtti intézményeknek szánt, megvalósított tevékenységek száma, a kialakított biokertek száma

Szabadka Város, Szabadegyetem Szabadka, TERRA'S, OCS és mások

X

X

X

X

INDIKÁTOROK

49