A számítógépek szoftverjellemzői 1

A számítógépek szoftverjellemzői 1. Dr. Kallós Gábor

2009-2010.

Széchenyi István Egyetem

A szoftver fogalma

A szoftver meghatározása • Szoftver („tágabb” értelemben véve): – Utasítások sorozata (program), egy adott feladat megoldására • Általában egy futtatható állomány, nem látunk bele

– A programhoz tartozó adatstruktúrák • Általában csak egyes részleteket tesznek közzé nyilvánosan

– A programhoz tartozó dokumentáció (felhasználóknak és fejlesztőknek) • Jogtiszta programok esetében :-)

• A szoftver teszi használhatóvá a számítógépet, a hardver önmagában nem sokat ér… – A gép működéséhez minimálisan szükséges az operációs rendszer

2

A szoftverek osztályozása


Logikai modell • „Hagyma” – Rendszer- és rendszer közeli szoftver (programnyelvek) – Felhasználói vagy alkalmazói szoftver (általános és egyedi)

3

1

Operációs rendszerek


Az operációs rendszer fogalma és funkciója • Az operációs rendszer egy olyan program, amely közvetítőként működik a felhasználó és a számítógép hardvere között – A mai gépeken bekapcsoláskor az op. rendszer automatikusan betöltődik (a winchesterről) a RAM-ba, és ezzel a gép kész a felhasználóval való kommunikációra

• Két legfontosabb funkciója, hogy biztosítsa… – …azt a környezetet, amelyben a felhasználó kényelmesen és hatékonyan futtatni tudja a programjait – …a számítógép hardverjének (minél hatékonyabb) használatát

• Csaknem minden rendszerben általánosan érvényes feladatok: – Folyamatkezelés, memóriakezelés, háttértárkezelés, fájl- és könyvtárkezelés, I/O kezelés, hálózatkezelés (ld. később) 4



Az op. rendszerek fejlődésének története •

Az operációs rendszerek mögött mintegy 40 éves fejlődés áll

•

Az állomások az op. rendszerek egyes típusait is képviselik

– Ez folyamatosan hatással volt a hardver fejlődésére is – Egyszerű batch típusú (kötegelt) rendszerek • Lyukkártyás ill. mágnesszalagos input, a munkafolyamatot (job-ot) az op. rendszer egyben hajtotta végre, az eredményt később kapta meg a felhasználó

– Multiprogramozású batch rendszerek • Később a job-okat diszkekre írták, ezek közül az op. rendszer válogatott, egyszerre több is a memóriában lehetett, I/O műveleteknél kapcsolás egy másikra (memóriakezelés és ütemezés kérdése)

– Időosztásos rendszerek • A CPU itt is több job-ot kezel a memóriában, de az egyes felhasználók futás közben be tudnak avatkozni a saját programjuk működésébe (interaktivitás, on-line fájlrendszer, fontos a fájlok és könyvtárak jó szervezése)

5



(Fejlődéstörténet folyt.) – Személyi számítógépes rendszerek • A gépek sokkal olcsóbbak lettek, nem elsődleges cél már a hardver optimális kihasználása, fontosabb a kényelem • A hálózatok kialakítása miatt itt is fontos a szervezett fájlkezelés és védelem

– Párhuzamos rendszerek • Újabban megjelentek a valódi többprocis rendszerek (megnövelt számítási teljesítmény) • Egy proci meghibásodása esetén a többi képes átvenni tőle a feladatot (nagyobb megbízhatóság, hibatűrő rendszerek, beágyazott rendszerek) • Vagy van egy kitüntetett főproci, vagy a szimmetrikus megoldásban ugyanaz az op. rendszer több példányban is futhat

– Elosztott rendszerek (hálózati op. rendszerek) • A számítási feladatot több, önálló működésű proci között osztják meg, ezek saját memóriával rendelkeznek, és kommunikációval cserélnek adatokat • Az alkalmazás alapvető okai: valóságos párhuzamos végrehajtás igénye, erőforrások megosztása, hibatűrés, megbízhatóság

– Valós idejű rendszerek • Fontos az időbeli összhang azzal a külső folyamattal, amelyet a rendszer felügyel és vezérel, a valós idejű op. rendszernek előírt időtartamon belül reagálni kell az eseményekre (reaktív rendszer) 6

2



Az operációs rendszerek szolgáltatásai •

Folyamatkezelés (process management) – Folyamat: végrehajtás alatt levő programegység vagy munkaegység • A folyamatok CPU időt, memóriát, fájlokat, I/O eszközöket igényelnek

– Az op. rendszer kapcsolódó tevékenységei: • • • • •

•

Folyamatok létrehozása és megszüntetése Folyamatok felfüggesztése, ill. újrakezdése Egyidejű folyamatok szinkronizálásának megoldása Folyamatok közötti kommunikáció megoldása Holtpontok (leállási helyzetek) kezelése

Memóriakezelés – A végrehajtandó program a memóriába töltődik be, és miután lefut, felszabadul az általa lefoglalt hely – Az op. rendszer kapcsolódó tevékenységei: • Nyomon követi, hogy a memória mely részei vannak használatban, és ezeket mely programok használják • Meghatározza, hogy melyik folyamatot kell betölteni a memóriába, ha ott hely szabadul fel • Memóriahelyeket jelöl ki, ill. von el az igényektől függően 7

Operációs rendszerek •


Fájl- és könyvtárkezelés – Noha az egyes tárolótípusok fizikai tárolási módszereikben jelentősen különböznek, az op. rendszerek mégis egységes logikai módon jelenítik meg a tárolt adatokat • Eközben elrejtik a tárolás és kezelés fizikai részleteit

– A logikai tárolási egység a fájl (vagy állomány; futtatható program, ill. összetartozó információk gyűjteménye) – A felhasználók az op. rendszerek szolgáltatásai közül leggyakrabban a fájlok kezelésével találkoznak • A fájlok – ellentétben a memóriában tárolt adatokkal – általában túlélik az őket kezelő programok futását • Egyedi azonosítóval rendelkeznek • A fájlhivatkozásoknál a fizikai eszközök megnevezése helyett logikai eszközneveket használhatunk

– A fájlokat a felhasználók (esetleg az op. rendszer) saját szempontjaik szerint könyvtárakba csoportosít(hat)ják – A fájlkezelő alrendszer feladatai: • • • •

Fájlok és könyvtárak létrehozása ill. megszüntetése, egyéb műveletek Információátvitel az állományok és a folyamatok tárterülete között Az állományokhoz való hozzáférés szabályozása A tárolt információ védelme illetéktelen olvasások és sérülések ellen 8



• Fájl- és könyvtárkezelés (folyt.) – Az állományok tárolása a lemezen (háttértárkezelés) • Az op. rendszer által egységként kezelt lemezterület a blokk, egy blokk néhány szektort tartalmaz • A lemezkezelés hatékonyságát meghatározza, hogy az op. rendszer milyen megoldásokkal tartja nyilván a szabad blokkokat, és hogyan helyezi el ill. tartja nyilván a fájlokhoz tartozó adatblokkokat (pl. bittérkép, láncolt lista stb.)

– A könyvtárak hierarchiája • Nem célszerű egy könyvtárban tárolni az összes állományt, hierarchikus rendszer alakul/alakítható ki (fastruktúra, faszerkezet) • Fontos fogalmak: aktuális könyvtár, gyökér könyvtár, elérési út a gyökértől vagy az aktuális könyvtártól • Keresési utak – leggyakrabban a végrehajtható programokhoz tartoznak, ha nincs a fájl az aktuális könyvtárban, akkor hol kell keresni 9

3


Operációs rendszerek • Fájl- és könyvtárkezelés (folyt.) – A hozzáférés szabályozása • A hozzáférési jogokat az állomány létrehozója (ill. az állományt létrehozó folyamat elindítója) vagy az állomány felett speciális jogokkal rendelkező felhasználó definiálhatja • Tipikus jogosultságok: Állományokra

Könyvtárakra

Írás

Könyvtár módosítása

Olvasás

Listázás

Végrehajtás

Keresés

Hozzáírás

Új állomány létrehozása

Törlés

Könyvtár törlése

• A jogosultságok definiálhatók – Felhasználónként (túl sok lehet!) – Felhasználó-csoportonként (pl. rendszergazda, operációs rendszer, tulajdonos, adott csoport tagjai, mindenki) 10



• I/O kezelés – Az op. rendszerek a felhasználó előtt elfedik az I/O eszközök hardver sajátosságait (mint a háttértáraknál már láttuk) – Az I/O alrendszer elemei: • Memóriakezelő komponens, amely a közbülső tárolással (pufferelés), a cache-sel (gyorsmemória) ill. a job-ok végrehajtásának átfedéses gyorsításával (spooling) foglalkozik • Általános készülékmeghajtó interfész • Meghajtók (driver-ek) a különböző hardver eszközökhöz (az eszköz sajátosságainak kezelésére)

• Hálózatkezelés – A nem kimondottan hálózatos op. rendszerek is nyújtanak bizonyos támogatást (részletesebben ld. később)

11



• Védelmi és biztonsági rendszer – Védelemnek nevezzük az eljárásoknak és módszereknek azon rendszerét, amely lehetőséget teremt a számítógép erőforrásainak ellenőrzött és összehangolt elérésére • Eredeti cél: az egyre összetettebbé váló multiprogramozott rendszerekben a folyamatok működése ne zavarja egymást, és meg lehessen akadályozni az osztottan használt erőforrások illetéktelen használatát • A modern védelmi rendszerekben fontos szempont a rendszer komplex megbízhatóságának növelése is, a védelem a programhibáknak ill. a programok nem kívánt mellékhatásainak (tehát véletlen eseményeknek) a kivédésére szolgál

– A rendszer biztonsága annak mértéke, hogy mennyire lehetünk bizonyosak a rendszer ill. a rendszerben tárolt adatok sérthetetlenségében • Szükség van pl. arra, hogy a rendszer védve legyen a jogosulatlan külső felhasználóktól

– Míg a védelem szigorúan a rendszer belső problémája, addig a rendszer biztonságánál a külső környezetet is figyelembe kell venni (de a két témakör szervesen összefügg, hiszen a védelem a biztonságra épül) 12

4



• Védelmi és biztonsági rendszer (folyt.) – Számítógépes rendszerek biztonsága • A biztonság garantálásakor feltételezni kell szándékos és rosszindulatú támadásokat is a rendszer ellen • A szándékos támadások 3 fajtáját különböztetjük meg: – Adatok illetéktelen olvasása – Adatok illetéktelen módosítása – Adatok tönkretétele

• A technikailag tökéletes biztonság sem elég, fizikai védelem is kell az eszközöknek (pl. ne lehessen a védett adattárolóval „kisétálni”) • Abszolút biztonságos rendszert nagyon nehéz létrehozni, ezért az általános célkitűzés az, hogy a „támadás” költsége nagyobb legyen, mint a remélhető haszon

13



– Számítógépes rendszerek biztonsága (folyt.) • A felhasználók azonosítása – Jogosulatlan hozzáférés megakadályozására, módszerei: » Azonosítás személyes tulajdonság alapján (pl. ujjlenyomat) » Azonosítás a felhasználó tulajdonában levő tárgy alapján (pl. azonosító kártya) » Azonosítás csak a felhasználó által ismert információ alapján (pl. jelszó) – Az utolsó módszer valósítható meg a legegyszerűbben, ez a leggyakoribb – A jó jelszó „nehezen kitalálható” » Pl. nem a barátnőnk/pasink neve, vagy születési ideje :-) » De az sem célszerű, ha a jelszó rövid, vagy ha csak betűket tartalmaz, mert szótárprogramokat is használhatnak a feltöréshez – DE nem is túl bonyolult, mert akkor esetleg le kell írni a memorizáláshoz, és az még veszélyesebb!!! – A jelszavak „lehallgatása” elleni védelem: » Begépeléskor a jelszó nem látszik » A jelszavakat a rendszer csak a rendszergazda által elérhető védett állományban vagy kódoltan tárolja 14



– Számítógépes rendszerek biztonsága (folyt.) • A rendszer biztonságát növelő általános módszerek – A veszélyeztetett pontok figyelése, naplózás (tread monitoring, audit logging) » A rendszer a felhasználónak vagy a rendszergazdának jelzi a gyanús aktivitást » Gyakori pl. a tájékoztatás az utolsó sikeres és sikertelen belépésről, ill. arról, hogy az utóbbi időben hány sikertelen belépési kísérlet történt » Gyakran alkalmazott megoldás az is, hogy néhány hibás jelszó megadása után a rendszer „kidobja” a felhasználót egy időre, vagy lelassítja az újabb próbálkozásokat („időhúzás”) – A publikus csatornán küldött üzenetek kódolása – Partner hitelesítés (elektronikus aláírás) » Hogy biztosak lehessünk a küldő személyében és az üzenet hitelességében 15

5



– Számítógépes rendszerek biztonsága (folyt.) • A rosszindulatú programok típusai: – Vírus (Virus) » A vírus nem önálló program, hanem egy programrészlet, amely megpróbál más programokat „megfertőzni”, vagyis a kódjukba a saját utasításait beszúrni » A fertőzött program elindításával a vírus is futni kezd, ami egyrészt további szaporodást, másrészt valamilyen káros tevékenység végzését jelenti (általában fájlok módosítása, törlése, vagy a rendszerparaméterek megváltoztatása) » A készítők általában még arra is figyelnek, hogy ne derüljön ki túl hamar a károkozás » A fertőzés alapja egy futtatható fájl módosítása, és ilyen szempontból pl. a UNIX védett, de a PC-s Windows rendszerek nem! 16



– Számítógépes rendszerek biztonsága (folyt.) • A rosszindulatú programok típusai (folyt.) – Trójai faló (Trojan horse) vagy Rejtekajtó (Trap door) » A felhasználók a legtöbb rendszerben futtathatják a saját maguk és mások által írt alkalmazásokat » A trójai faló típusú program a hasznos és dokumentált működésen túl beépít valamilyen, csak a programozó által ismert funkciót (pl. a felhasználó védett fájljait lemásolja) – Féreg (Worm) » Olyan rosszindulatú program, amelynek célja a rendszerbe való bejutás után önmagának minél több példányban való futtatása » Általában közvetlenül nem rombolja a rendszert, „csak” kritikusan lelassítja a teljesítményét

• Védekezési lehetőségek – Szokásos védelmi eljárások, pl. tűzfal ill. a hozzáférés ellenőrzése, „veszélyes” üzenetek azonnali törlése, spam szűrés – Állandóan működtessünk vírusokat kereső és eltávolító szoftvereket, és gondoskodjunk a frissítésükről – Csak megbízható cégtől vásárolt, „gyári csomagolású” szoftvert használjunk, vagy legalább: – Installálás előtt ellenőrizzük a vírusölővel az új szoftvereket – Külön trójai falovak és férgek ellen: a rendszer periodikus biztonsági átvizsgálása (a megelőzés és a felismerés részben a felhasználó képzettségén és tevékenységén is múlik) 17



Nagygépes és PC-s op. rendszerek •

Az elvek ugyanazok, lassan elmosódik a határvonal a nagygépes rendszerek és a PC-s operációs rendszerek között – A kezdeti nehézségek után napjainkra a PC-s op. rendszerek is rendelkeznek mindazokkal a funkciókkal, amiket a nagyszámítógépes rendszerek nyújtottak korábban – Sőt, a felhasználói felületek és a felh.barát alkalmazói szoftverek támogatásának tekintetében a PC-s op. rendszerek ma már kedvezőbbek

•

Fontosabb op. rendszerek nagy/kisszámítógépekre és PC-kre: – UNIX, SUN (Solaris) – MS-DOS, OS/2, Novell NetWare, Windows 95 típ., Windows NT típ., Mac-OS • A fejlődés iránya a klasszikus op. rendszerektől egyre inkább a felhasználóbarát felületek biztosítása irányába tart, így az op. rendszer működése ma már a felhasználó számára nagyrészt rejtve marad

18

6



MS-DOS •

Története: – A DOS-t (Disc Operating System) 1979-ben fejlesztette ki a Seattle Computer Products, majd a Microsoft megvásárolta szoftver terjesztésének és fejlesztésének a jogát – Az IBM 1981-ben jelent meg a PC-DOS op. rendszerrel

•

Jellemzői: – Parancsvezérelt operációs rendszer – Egyfelhasználós, egyfeladatos üzemmódú – Programjait két csoportba sorolhatjuk: • Rezidens (állandóan a memóriában van) • Nem rezidens (igény szerint töltődik be)

– A legfontosabb rezidens modulok: • BIOS (Basic Input/Output System) – rutinjai a perifériák kezelésére és az adatátvitel vezérlésére szolgálnak • BDOS (Basic Disc Operating System) – az MS-DOS.SYS fájl rutinjai a szg. erőforrásainak lehető legjobb kihasználásáról gondoskodnak • COMMAND.COM (parancsinterpreter) – a felhasználói utasításokat fogadja, értelmezi, és végrehajtásukat szervezi 19



• Az MS-DOS fájlrendszere – Az alapötletek és a fájlrendszer kezelése nagyon hasonló más op. rendszerek esetén is – Az MS-DOS a lemezeken kialakított fájlrendszert 4 részre bontva kezeli • Boot szektor – megadja, hogy a lemezkezelés milyen fontosabb paraméterekkel történik, rendszerlemez esetén az op. rendszer kezdeti betöltő programja • FAT (File Allocation Table, Fájl elhelyezési táblázat) – az adatterület szabad és foglalt klasztereit tartja nyilván • Katalógus – minden katalógus bejegyzés 32 bájtos, amelyben megtalálható a fájl neve, típusa, hossza, attribútuma és elhelyezkedési mutatója – Egy alkönyvtár létrehozásakor két bejegyzés rögtön rögzül » A . bejegyzés a most létrehozott könyvtár belépési pontjára, » A .. bejegyzés pedig a szülőkönyvtár belépési pontjára mutat – Így lesz a struktúra bejárható

• Adatterület – itt találhatók a fájlok

– Fájlok és mappák megadásakor (keresési, kijelölési maszkok) használható a * és ? (dzsóker karakterek) 20

Operációs rendszerek •


Az MS-DOS parancsai – A parancsok négy fő csoportba sorolhatók: • Könyvtárak kezelésére szolgáló parancsok (pl. DIR, TREE, MD, RD, CD, DELTREE) • Fájlkezelő parancsok (pl. COPY, MOVE, DEL, REN, TYPE, ATTRIB) • Lemezkezelésre szolgáló parancsok (pl. FORMAT, DISKCOPY, DISKCOMP, SCANDISK, LABEL) • Egyéb parancsok (pl. TIME, DATE, VER, MEM, PATH, SET, PROMPT)

– A parancsok is lehetnek belsők és külsők – Megadásukhoz kapcsolók és paraméterek is használhatók, pl. • COPY C:\JATEKOK\GALAXY.EXE A:\GALAXY.EXE • DIR /p vagy DIR | MORE

– A begépelés a Prompt jel után történik, amely (beállítástól függően) az aktuális könyvtárat és meghajtót mutatja 21

7



A grafikus op. rendszerek jellemzői • A (hosszú) parancsok begépelése egy parancsvezérelt op. rendszerben az átlag felhasználó számára nehézkes • A fejlesztők a felhasználók kényelmének biztosítása érdekében két irányba indultak el – Keretrendszerek (később nézzük meg) – Grafikus felületű op. rendszerek • A grafikus képernyők lehetőségeinek kihasználásával olyan op. rendszereket dolgoztak ki, amelyek segítségével az alkalmazások kezelése egyszerűbbé válik • Kellékek: ablak, ikon (névvel, a szimbólum utal a tevékenységre), gördülő menü, egér(mutató) – Jellemzőik és a velük végezhető műveletek a kezdetektől fogva a megszokottak

• Egységes felületet teremtenek az alkalmazói programok futtatásához, itt jelentek meg – Az egységes menüpontok (File, Edit, View) – A gyorsbillentyűk (CTRL+C, ALT+F stb.) 22



A grafikus op. rendszerek fejlődése •

•

Első, széles körben elterjedt megvalósítás: Apple Macintosh gépek, Mac OS (80-as évektől) Történelem a PC-s világban: – Első grafikus rendszer – GEM (Graphical Environment Manager), mára már feledésbe merült – MS Windows 1.03 (1985 végén) • Alig volt használható, igen lassan futott az akkori 286-os gépeken

– MS Windows 3.0 (1990), 3.1 (1992) és 3.11 • Ezek már széles körben elterjedtek, itt kezdődött a sikersztori • DOS alap, 16 bites verziók

– OS/2 2.0 (1992) – IBM fejlesztés (később: OS/2 3.0) – Windows 95, 98, Me (Millenium Edition) • 32 bites verziók

– Windows NT (1993), 2000, XP, Vista • Hálózati környezet, kifinomult biztonsági rendszer (ld. később) 23



Windows 3.x •

A 3.x-es verziók főbb általános jellemzői: – –

•

Grafikus felület, egyszerre több futó program (külön ablakban), állandóan elérhető segédprogramok, konverziós lehetőségek, egységes, magas szintű hardverkezelés Ezek a verziók még nem voltak önálló op. rendszerek, keretrendszerként, grafikus felhasználói felületként működtek, DOS alapon

A 3.0-ás verzió (1990) 16 színű grafikát, és a korábbiaknál sokkal jobb teljesítményt nyújtott, és a 386-os procik teljes támogatását foglalta magában. – –

Itt jelent meg a Programkezelő, a Fájlkezelő és a Nyomtatásvezérlő, és az ikonok továbbfejlesztett készlete A Windows 3.0 népszerűségét a hardver- és szoftverfejlesztők körében jelentősen növelte az új szoftverfejlesztő készlet (Software Development Kit; SDK)

•

A 3.1-es verzió (1992) volt az első Windows, amelyet magyar nyelven is kiadtak

•

Az 1993-ban kiadott 3.11-es Windowsban jelentek meg először a beépített hálózati funkciók, ezt a verziót az egyedülálló gépek mellett már helyi hálózatokban (LAN) is használták A 3.x-es verziókban már volt Netscape navigator, Óra (analóg és digitális), Paint, Jegyzettömb, Wordpad, a játékok közül pedig Passziánsz és Aknakereső

–

•

Itt jelent meg először az alapszintű multimédiatámogatottság (Media Player), valamint a TrueType betűtípusrendszer

24

8



25



Windows 95, 98 és Me • • •

A Windows 3.1 felület és a Windows NT sikeréből kiindulva a MS fejlesztői egy olyan op. rendszert akartak készíteni, amely beépíti az előnyöket, és kompatibilitást biztosít a korábbi rendszerekkel Alapvetően egyedi PC-s op. rendszer, de hálózati környezetben is tud futni, mert képes együttműködni a leggyakoribb protokollokkal (UNIX TCP/IP, Novell IPX/SPX) Fontosabb jellemzői: – – – –

Kompatibilitás a Windows 3.1 alkalmazásokkal és a Windows NT-vel DOS alkalmazások biztonságos futtatása Erőforrások biztonságos kezelése Megbízható fájlműveletek (32 bites fájlrendszer, VFAT, hasonló mint a DOS-os FAT16) •

– – –

Képes kezelni a hosszú fájlneveket (max. 255 karakter)

Több alkalmazás futhat azonos időben Hatékony virtuális memóriakezelés, memóriavédelem Itt jelent meg először a Start menü és a Tálca (nagy változás volt!) és az Internet Explorer

•

A Windows 98 és Me a 95 továbbfejlesztett változata, néhány funkcióval bővült, elsősorban az új, fejlettebb hardverhez igazítják

•

A Windows terjesztését negatív jelenségek is kísérték, a 95-ös verziótól beindult erőszakos reklámkampány sokakban visszatetszést keltett, 1998. ápr. 20-án pedig egy nyilvános MS bemutatón összeomlott a Windows 98 (kék halál, ld. később)

–

Pl. a 98-as verzió támogatta először a DVD-lemezek olvasását

26



27

9

Keretrendszerek


A keretrendszerek fejlesztése • •

Keretrendszer: olyan (segéd)program, amely az operációs rendszerre ráépülve kényelmesebbé teszi, megkönnyíti annak használatát Eredeti cél: kényelmi kiegészítés a parancsvezérelt op. rendszerekhez – Már nem használunk ilyen op. rendszereket, de a keretrendszerek megmaradtak, nagyjából az eredeti funkciókkal

•

Az első sikeres keretrendszert Peter Norton fejlesztette ki egy program család részeként (1981-, Norton Utilities, Norton Guide, Norton Commander), ez több segédprogramot tartalmazott a DOS-ra ráépülve

•

A NC a fájl menedzser programok prototípusa lett, „utódait” más környezetekben is használják, pl.

– Eredetileg karakteres képernyőn futott – – – –

Midnight Commander – UNIX rendszerek, MAC-OS Gnome Commander – LINUX és UNIX DOS Navigator – DOS FAR Manager, Windows és Total Commander – Windows

•

Egyes funkciói más programok fejlesztésére is hatással voltak, pl. tömörítők, fájlnézegetők, vagy akár a Windows intéző

•

1999-ben a Windows környezetben megjelent a Commander grafikus változata is

– Eml: eredetileg maga a Windows is keretrendszernek készült

28

Keretrendszerek


A keretrendszerek jellemzői • A keretrendszerek főbb funkciói: – Menüvezérelt, könnyű és gyors kezelés • Egérrel is

– Funkcióbillentyűkre definiált alaptevékenységek – Fájl- és könyvtárműveletek • Létrehozás, másolás, mozgatás, átnevezés, törlés, keresés

– Fájlok/könyvtárak tömörítése és kicsomagolása – Állománynézegető funkció • Pl. szöveges, Word, dBASE, Symphony fájlokhoz, vagy éppen képekhez

– – – – –

Beépített karakteres szövegszerkesztő blokkműveletekkel Fájlkiterjesztésekre definiálható tevékenységek Parancsszerkesztő (pl. DOS parancsokhoz) Felhasználói menü készítése és használata Tetszőleges helyen hívható, környezetfüggő súgó 29

Keretrendszerek


30

10

A számítógépek szoftverjellemzői 1

Recommend Documents