A szakosított ellátások finanszírozása 2014-ben, az ellenőrzések során szerzett tapasztalatok

A szakosított ellátások finanszírozása 2014-ben, az ellenőrzések során szerzett tapasztalatok dr. Ördögh Attila osztályvezető Magyar Államkincstár Bács-Kiskun Megyei Igazgatóság Államháztartási Iroda Felülvizsgálati és Ellenőrzési Osztály

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala Kecskemét, 2014. március 20.

• • • • • • • • • •

A finanszírozás jogszabályi háttere A támogatások folyósítása Elszámolás a támogatásokkal A Magyar Államkincstár ellenőrzési tevékenysége Önkormányzatok támogatásának alapelvei Egyházi és nem állami fenntartók támogatásának alapelvei Támogatási jogcímek Általános jogosultsági feltételek Egyes támogatási jogcímekre vonatkozó jogosultsági feltételek Az ellenőrzések során szerzett tapasztalatok

Tematika

Önkormányzati fenntartók esetén • Magyarország Alaptörvénye, Az Állam cím, A helyi önkormányzatok alcím 34. cikk (1) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat és az állami szervek a közösségi célok elérése érdekében együttműködnek. A helyi önkormányzat részére kötelező feladat- és hatáskört törvény állapíthat meg. A helyi önkormányzat kötelező feladat- és hatásköreinek ellátásához azokkal arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni támogatásra jogosult. • Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 117. § (1) bekezdése szerint A feladatfinanszírozási rendszer keretében az Országgyűlés a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott módon a helyi önkormányzatok a) kötelezően ellátandó, törvényben előírt egyes feladatainak – felhasználási kötöttséggel – a feladatot meghatározó jogszabályban megjelölt közszolgáltatási szintnek megfelelő ellátását feladatalapú támogatással biztosítja, vagy azok ellátásához a feladat, a helyi szükségletek alapján jellemző mutatószámok, illetve a lakosságszám alapján támogatást biztosít,

A finanszírozás jogszabályi háttere

• •

•

b) az a) pontba nem tartozó feladatainak ellátásához felhasználási kötöttséggel járó, vagy felhasználási kötöttség nélküli támogatást nyújthat. Az Mötv. 117. § (2)-(4) bekezdései alapján a támogatás nem teljes körű: elvárt saját bevétel kapcsolódik hozzá, továbbá biztosítani kell a helyi önkormányzatok bevételi érdekeltségének fenntartását. Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 27. § (1) bekezdése értelmében a helyi önkormányzatok működéséhez és ágazati feladatainak ellátásához az Mötv. 117. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint nyújtandó támogatások jogcímeit a 2. melléklet állapítja meg. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 57. §-a szerint (1) A helyi önkormányzat a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetben meghatározott támogatásokat e fejezet rendelkezései szerint a kincstár útján igényli, azok módosítását a kincstár útján kezdeményezi, és azokról a kincstár útján mond le.


Egyházi és nem állami fenntartók esetén • Az Áht. 1. § (3) bekezdése értelmében az államháztartáson kívüli szervezetek a közfeladatok ellátásában jogszabályban meghatározott feltételekkel közreműködhetnek. A közfeladat ellátásának finanszírozása az ellátott feladattal arányos pénzügyi fedezet részben vagy egészben történő biztosításával valósul meg. • A Kvtv. 34. §-a szerint (1) Az Országgyűlés a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt, szolgáltatást fenntartó egyházi jogi személy, civil szervezet, közalapítvány, országos nemzetiségi önkormányzat, települési vagy területi nemzetiségi önkormányzat, gazdasági társaság, és a humánszolgáltatást alaptevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó (a továbbiakban együtt: nem állami szociális fenntartó) részére támogatást állapít meg a következők szerint:


a) a támogatás a nem állami szociális fenntartót a települési önkormányzatok 2. melléklet III. pont 3. alpont b)-l) alpontjában és 5. alpont a) alpontjában meghatározott támogatásaival azonos jogcímeken, összegben és feltételek mellett illeti meg, b) – a hajléktalanok átmeneti intézményei kivételével – a nem állami szociális fenntartó, ha a Szoctv. 57. § (2) bekezdése és a Gyvt. 15. § (3) bekezdése a), illetve b) pontja szerinti feladatot lát el, a 9. melléklet szerinti támogatásra jogosult, c) a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt, szolgáltatást fenntartó gazdasági társaságot – ide nem értve a nonprofit gazdasági társaságot – és egyéni vállalkozót az a) és b) pont szerinti támogatás 30%-ának megfelelő támogatás illeti meg. (2) A Szoctv. 4. § (1) bekezdés m) pont mb) alpontjában és a Gyvt. 5. § s) pont sb) alpontjában meghatározott szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt fenntartó egyházi jogi személy az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvény szerinti kiegészítő támogatásra jogosult. E kiegészítő támogatás mértéke az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti támogatás 67,8%-a. A finanszírozás jogszabályi háttere

•

Az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok állami támogatásáról szóló 489/2013. (XII. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Átr.) 6. §-a szerint (1) A fenntartó a támogatás iránti kérelmet – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a kérelem benyújtására szolgáló adatlap, illetve elektronikus űrlap elérhetővé tételét követően, a tárgyévet megelőző év november 30-áig nyújthatja be. (2) A tárgyévet megelőző év november 15-e előtt támogatásra nem jogosult fenntartó a támogatás iránti kérelmét az azt követő harminc napon belül nyújthatja be, hogy a támogatásra jogosulttá vált. (3) Támogatás iránti kérelem a tárgyév végéig az igénylési határidő elmulasztása esetén is benyújtható.


Önkormányzati fenntartók esetén • A Kvtv. 32. § (2) bekezdése alapján a támogatás folyósítása a nettó finanszírozás keretében történik. Egyházi és nem állami fenntartók esetén • Az Átr. 14. § (2) bekezdése szerint a támogatás megállapítására illetékes igazgatóság a támogatást a fenntartónak havi ütemezésben, a tárgyhó 10-éig, januárban 20-áig, a kérelemben megjelölt és a fenntartó nevére szóló – magyarországi vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban székhellyel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett – fizetési számlára folyósítja. • A Kvtv. 34. § (3) bekezdése értelmében a nem állami szociális fenntartó az (1) bekezdés alapján megállapított támogatás teljes összegét a folyósítást követő 15 napon belül köteles annak az intézménynek átadni, amelyre tekintettel a támogatás megállapítására sor került.

A támogatások folyósítása

Önkormányzati fenntartók esetén • Az Áht. 57. § (4) bekezdése alapján az elszámolás az éves költségvetési beszámolóban történik. Egyházi és nem állami fenntartók esetén • Az Áht. 53. § (1) bekezdése értelmében a kedvezményezettet beszámolási kötelezettség terheli a költségvetési támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról. Ha a kedvezményezett a beszámolási kötelezettségének határidőben nem vagy nem megfelelő módon tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a költségvetési támogatás folyósítása felfüggesztésre kerül. • Az Átr. 17. §-a szerint (1) A fenntartó az igénybe vett támogatásról a szolgáltató beszámolója és dokumentációja segítségével, a teljesített feladatmutatók alapján – a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivételekkel – a tárgyévet követő év január 31-éig számol el. (2) A megszűnt fenntartó – a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivételekkel – a fenntartóváltozás időpontját, a szolgáltatói nyilvántartásból való törlés időpontját, illetve a támogatásra való jogosultság más okból történő megszűnését követő tizenöt napon belül számol el.

Elszámolás a támogatásokkal

(3) Ha az egyéni vállalkozó fenntartó meghal, az elszámolást az örökös köteles – legkésőbb a hagyaték jogerős átadását követő tizenöt napon belül – benyújtani. Az elszámolás és az ellenőrzés során az örökösre a fenntartóra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. (4) Ha eljárás indul a fenntartó jogutód nélküli megszűnése iránt, az elszámolást az eljárás megindítását követő tizenöt napon belül be kell nyújtani. (5) Ha az új fenntartó a korábbi fenntartó jogutódlással történő megszűnése révén jött létre, vagy az özvegy vagy az örökös az elhunyt egyéni vállalkozó fenntartó helyébe lépett, a (2), illetve a (3) bekezdés alapján évközi elszámolást nem kell benyújtani. (6) Ha a fenntartó pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak után járó, átlagbér alapú támogatást vett igénybe, az elszámoláshoz csatolnia kell a támogatás igénybevételére jogosító személyek munkaszerződését.

Elszámolás a támogatásokkal

Önkormányzati fenntartók esetén • Az Áht. 58. §-a és 60. §-a alapján a Magyar Államkincstár illetékes területi szerve ellenőrzi a helyi önkormányzatok igénylését és elszámolását szabályszerűségi (formai), valamint megalapozottsági (tartalmi) szempontból. Egyházi és nem állami fenntartók esetén • Az Átr. 19. §-a szerint a Magyar Államkincstár illetékes területi szerve ellenőrzi az egyházi és nem állami fenntartók igénylését és elszámolását szabályszerűségi (formai), valamint megalapozottsági (tartalmi) szempontból.

A Magyar Államkincstár ellenőrzési tevékenysége

• • • • • • •

Az állami támogatás szintje nem eredményezheti azt, hogy önkormányzati fenntartású intézményeket tisztán állami támogatásból tartanak fenn, hiszen ekkor kvázi állami fenntartás valósul meg. A helyi önkormányzat éves szinten kizárólag az ellátandó feladatainak kiadásaira fordíthatja a feladatalapú támogatást. A korábbi szabályozás megfordult, minden támogatás kötött felhasználású, kivéve, ha ettől eltérően rendelkeznek. Kiemelkedő jelentősége van a kötöttséget oldó szabályoknak, melyek téves értelmezése az állami támogatás jogtalan igénybevételét eredményezik. Az Mötv. szabályaival összhangban az Áht. 57/A. § (1) bekezdés b) pontja jogosulatlan igénybevétel körébe sorolja, ha az igénybevett támogatást nem a megjelölt célra használták fel. A támogatás kizárólag működési, fenntartási kiadásra fordítható, beruházásra nem. Az Áht. 57. § (2) bekezdése alapján a helyi önkormányzat az általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatásokat – a települési önkormányzatok muzeális intézményi feladatainak támogatása kivételével – a folyósítás évében használhatja fel. Önkormányzatok támogatásának alapelvei

• •

•

• •

Az állami támogatás szintje nem eredményezheti azt, hogy egyházi és nem állami fenntartású intézményeket tisztán állami támogatásból tartanak fenn, hiszen ekkor kvázi állami fenntartás valósul meg. Az Átr. 16. § (1) bekezdése értelmében a fenntartó a támogatás felhasználását, nem önállóan gazdálkodó szolgáltatók esetén a fenntartó és az egyes szolgáltatók gazdálkodását, továbbá a szolgáltató a támogatás és a térítési díj felhasználását a számviteli rendjében feladatonkénti bontásban, elkülönítetten köteles kezelni. Az egyházi kiegészítő támogatást a számviteli rendben a többi támogatástól elkülönítetten kell kezelni. A Kvtv. 34. § (4) bekezdése alapján az egyházi jogi személy az egyházi kiegészítő támogatást köteles elkülönítetten nyilvántartani és a támogatás teljes összegét a humánszolgáltatást ellátó intézményei, illetve azok humánszolgáltatásai támogatására fordítani. A támogatás kizárólag működési, fenntartási kiadásra fordítható, beruházásra, tárgyi eszközre nem. Nem köteles a fenntartó a teljes összeget adott évben elkölteni, megszűnés esetén azonban a fel nem használt támogatást vissza kell fizetni. Egyházi és nem állami fenntartók támogatásának alapelvei

• •

Szakosított ellátások estén az önkormányzatok a Kvtv. 2. mellékletének III. 4. pontjában szereplő támogatásokra jogosultak. Szakosított ellátások estén az egyházi és nem állami fenntartók a Kvtv. 9. mellékletében szereplő támogatásokra jogosultak.

Támogatási jogcímek

•

•

• •

• •

Az intézmény szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzése az ellátott feladatra vonatkozóan, továbbá önkormányzatok esetén a költségvetési szervek törzskönyvi nyilvántartásába történő bejegyzése az ellátott feladatra vonatkozóan. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 58/A. § (2)-(2e) bekezdése szerinti befogadás – a Szoctv. 58/A. § (2d) bekezdésében, illetve a külön jogszabályban meghatározott kivételekkel. A Szoctv. 20. §-a szerinti személyi nyilvántartás vezetése a jogszabályban meghatározott adatokkal. A nyilvántartás a változások nyomon követhetőségét biztosító elektronikus úton is vezethető. A Szoctv. 94/C. § (1) bekezdése szerinti írásbeli megállapodás, mely tartalmazza az ellátás kezdetének időpontját és megszűnésének lehetséges módját. Amennyiben a megállapodás szerinti ellátás kezdetének időpontjánál későbbi a tényleges beköltözés időpontja, a fenntartó utóbbitól jogosult támogatásra. A nem magyar állampolgárok Szoctv. 3. § (3) bekezdésében előírt jogosultságát alátámasztó dokumentumok. Gondozási napok nyilvántartása. Általános jogosultsági feltételek

•

•

•

• •

A fenntartónak az ellátott adatait a Szoctv. 20/C. § (1)-(4) bekezdése szerint nyilvántartásba kell vennie, valamint a külön jogszabály szerinti napi jelentési kötelezettségét teljesítenie kell. (Kvtv. 2. melléklet Kiegészítő szabályok 9. pont, Kvtv. 9. melléklet Kiegészítő szabályok 5. pont) A létszám számítása az ellátottak száma alapján történik, mely nem tényleges ellátotti fő, hanem a teljesített összes gondozási napok száma osztva az osztószámmal. Az ellátottak száma nem haladhatja meg naponta a működési engedélyben szereplő létszámkorlát 105%-át, éves átlagban 100%-át. Töredékévi működtetés esetén a támogatás a működés megkezdését követő hónap 1-jétől, illetve megszűnése hónapjának utolsó napjáig időarányosan jár. Amennyiben a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzés adott hónap első napjától hatályos, és az intézmény ezen időponttól jogszerűen működik, erre a hónapra a támogatás igénybe vehető. A szolgáltatói nyilvántartásban szereplő feltételeknek megfelelő működés (létszámkorlát, működési terület). Önkormányzatok esetén a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról rendeletet kell alkotni, melynek előírásait a támogatás szempontjából figyelembe kell venni. Általános jogosultsági feltételek

Kvtv. 2. melléklet III. 4. pont • Az idősek átmeneti és tartós, valamint a hajléktalan személyek részére nyújtott tartós szociális szakosított ellátási feladatok támogatása. • A Kvtv. 2. melléklet III. 4. a) pontja a szakmai dolgozók (kivéve az intézményvezetőt) béréhez nyújt támogatást. • A szakmai dolgozók bérének minden olyan jellegű eleme, mely jogszabály alapján rendszeresen kerül kifizetésre, e körbe tartozik, abban az esetben is, ha számvitelileg nem rendszeres személyi juttatásnak minősül. • Kivételt képeznek az erre a jogcímre kiadott útmutatóban tételesen felsorolt juttatások: napidíjak, biztosítási díjak, jubileumi jutalom, egyéb sajátos juttatások, költségtérítések és hozzájárulások, amennyiben jogszabály alapján fizetik ki. • A támogatás mértéke a központosított illetményszámfejtés adatai alapján a Kvtv.-ben meghatározott ágazati átlagbér/számított létszám/év. • A támogatás alapja számított létszám.

Egyes támogatási jogcímekre vonatkozó jogosultsági feltételek

• • • • • • • •

A számított létszám csak a támogatás alapjául szolgáló, fiktív létszám, az intézmények ennél több, vagy kevesebb alkalmazottat is foglalkoztathatnak. A Kvtv. 2. melléklet III. 4. b) pontja szerinti támogatás csak az a) jogcím mellett vehető igénybe, és fordítva. Cél: a nem szakmai dolgozók, illetve az intézményvezető bérkiadásainak és az infrastruktúra fenntartásának támogatása. Alapja a szolgáltatási önköltség, a térítési díj-bevételek és a kiadások különbözete. A támogatás nem automatikus, egyedi döntés alapján, testre szabottan határozzák meg az illetékes miniszterek. Csak az erre a feladatra jutó bevételek és kiadások vehetőek e körben figyelembe, melyek megosztása a fenntartó feladata. Integrált intézmények esetén a 2014. évi elemi költségvetések készítése során el kell különíteni a jogcímen figyelembe vehető intézményrészek költségvetését, valamennyi kiadást és bevételt elkülönítetten nyilván kell tartani. Csak gondozási szükséglettel rendelkező ellátottak vehetőek figyelembe a létszám meghatározása során. Csak – a demenciát igazoló szakvélemény alapján – súlyos demens betegek vehetőek figyelembe a létszám korrekciója során. Egyes támogatási jogcímekre vonatkozó jogosultsági feltételek

Kvtv. 9. melléklet • Egyes szociális szakosított ellátási feladatok támogatása. • Az átlagbér alapú támogatás a fenntartók által foglalkoztatott munkatársak béréhez, valamint az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adójához jár, és az intézmény működésével összefüggésben használható fel. • Amennyiben az ellátottra korábban emelt színvonalú ellátás jogcímen igényeltek támogatást, 2009. évtől csak abban az esetben vehető figyelembe az időskorúak ápoló-gondozó otthoni ellátásánál, ha 2008. december 31-éig kezdeményezték a gondozási szükséglet vizsgálatát és napi 4 órát meghaladó gondozási szükséglet, vagy egyéb körülményen alapuló gondozási szükséglet került megállapításra. • Gondozási szükséglettel rendelkező ellátott (kivéve a 2008. január 1-jét megelőzően már ellátásban részesülőt), illetve az ellátást 2011. december 31. előtt igénylő, igényléskor legalább egy éve együtt élő házastárs, élettárs, testvér vagy fogyatékos közeli hozzátartozó vehető figyelembe. • 2012. január 1-jét követően a Szoctv. 68/B. §-a alapján gondozási szükséglettel nem rendelkező ellátott után nem igényelhető támogatást.


•

•

• •

A súlyos demens betegek után járó magasabb összegű támogatás a demencia centrum/ORSZI/NRSZH/pszichiáter, neurológus, geriáter szakorvos szakvéleménye kiállításának időpontjától vehető figyelembe, illetve – ha a szakvélemény tartalmazza, hogy a beteg állapota már korábbi időpontban is fennállt – a szakvéleményben megjelölt időpont az irányadó. A pszichiátriai otthonba történő felvételkor a gondozottnak a területileg illetékes pszichiátriai gondozó szakorvosa, illetve – amennyiben az ellátás igénylése időpontjában kórházi kezelésben részesült – a fekvőbeteg-gyógyintézet pszichiátriai osztálya vezetője – az intézménybe történő felvételt megelőző –, 3 hónapnál nem régebbi szakvéleményével kell rendelkeznie. A pszichiátriai betegek otthonában élők Szoctv. 113/A. §-a szerinti felülvizsgálata indokolja-e a további ellátást. A szenvedélybetegek otthonába történő elhelyezéskor az ellátottnak a területileg illetékes fekvőbeteg-gyógyintézet pszichiátriai osztálya vagy pszichiátriai gondozó addiktológusa, ennek hiányában a területileg illetékes pszichiátriai osztály vagy pszichiátriai gondozó pszichiáter szakorvosa – intézménybe történő felvételt megelőző –, 3 hónapnál nem régebbi szakvéleményével kell rendelkeznie. Egyes támogatási jogcímekre vonatkozó jogosultsági feltételek

• •

• •

A szenvedélybetegek otthonában élők Szoctv. 113/A. §-a szerinti felülvizsgálata indokolja-e a további ellátást. Fogyatékos személyek otthonába történő elhelyezéskor – Nagykorú ellátott fogyatékosságát a szakértői és rehabilitációs bizottság/a regionális módszertani intézmény által működtetett szakértői bizottság/az ORSZI/NRSZH kirendeltségeinek szakértői bizottsága az alapvizsgálat során megállapította-e. – Kiskorú ellátott fogyatékosságát a területileg illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság/a területileg illetékes szakértői bizottság szakvéleménye megállapította-e. A fogyatékos személyek otthonában élők Szoctv. 113/A. §-a szerinti felülvizsgálata indokolja-e a további ellátást. Mozgásfogyatékosok otthonában olyan személy ellátása biztosítható, akinek mozgáskorlátozottságát az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően állapították meg, állapota gyógyintézeti kezelést nem igényel, valamint rehabilitációs intézményi ellátásban nem részesíthető.


•

Rehabilitációs intézmény, lakóotthon esetén – Az intézményben rendelkezésre áll-e az ellátott szakorvosának, kezelőorvosának szakvéleménye. – Az intézménybe történő felvétel előtt a szakértői bizottság a Szoctv. 113. § (1) bekezdésének megfelelően elvégezte-e a rehabilitációs alkalmassági vizsgálatot. – Az ideiglenes jelleggel elhelyezettek alkalmasságát az egyéves időtartam elteltével felül kell vizsgálni. – Az ellátás időtartama megfelel-e a Szoctv. 112. § (1)-(2) bekezdéseiben foglaltaknak (az ellátás időtartama nem haladhatja meg a három évet, egy alkalommal legfeljebb két évvel meghosszabbítható). – A rehabilitációs intézményben élők Szoctv. 113/A. §-a szerinti felülvizsgálata indokolja-e a további ellátást.


•

•

Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény esetén – Az ellátottak legfeljebb egy évig – illetve az intézmény orvosa szakvéleményének figyelembevételével még egy évig – tartózkodhatnak az intézményben. – Az egyéves időtartam számításakor az átmeneti elhelyezést nyújtó intézményben töltött időszakokat – ha az ellátás megszakítása kevesebb, mint 30 napra történt – össze kell adni. Támogatott lakhatás esetén – Nem igényelhető ugyanazon a napon ugyanazon ellátott után támogatott lakhatás és o szociális étkeztetés, o házi segítségnyújtás, o falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás, o időskorúak nappali intézményi ellátása, o fogyatékos és demens személyek nappali intézményi ellátása,


o pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása, o hajléktalanok nappali intézményi ellátása, o hajléktalanok átmeneti ellátása. – Az ellátottnak (kivéve a hajléktalanok ellátásában részesülőket) rendelkeznie kell a kezelőorvos, szakorvos által készített szakvéleménnyel. – Az ellátottak Szoctv. 113/A. §-a szerinti felülvizsgálata indokolja-e a további ellátást.


Általános tapasztalatok • Létszámkorlát túllépése. • Ellátási terület figyelmen kívül hagyása. • Megállapodás (aláírásának) hiánya. • Megállapodásban szereplő időpontot, vagy a tényleges beköltözést megelőző időpontot megelőző gondozási napok elszámolása. • Ellátás megszűnése dokumentálásának hiánya. • Ellátás tényleges megszűnését követő gondozási napok elszámolása. • Gondozási napok hiányos dokumentálása, illetve nem megfelelő összesítése. • A Szoctv. 20/C. § (1)-(4) bekezdése szerinti nyilvántartás („KENYSZI”/„TEVADMIN”) pontatlan vezetése. A napi jelentés teljesítése bentlakásos ellátás esetén is szükséges feltétele a támogatás igénybevételének. • Kórházi ellátásban részesülő, vagy egy évnél rövidebb ideig távollévő ellátottak figyelmen kívül hagyása. • Ugyanazon ellátott figyelembevétele egyszerre több, egymást kizáró jogcímen. • Téves osztószám alkalmazása.

Az ellenőrzések során szerzett tapasztalatok

Egyes jogcímekre vonatkozó tapasztalatok Kvtv. 2. melléklet III. 4. pont • Az eltérések nagy része abból adódik, hogy az igénylés időpontjában a költségvetést megalapozó számítások még nem voltak olyan készültségi szinten, hogy valós képet mutassanak a 2014. évről, valamint az elemi költségvetés és a költségvetési rendelet az elfogadásáig jelentős átdolgozáson esett át, továbbá a 2013. évi költségvetési előirányzatok teljesülése sem volt teljes mértékben előre látható. • Több fenntartó nem osztja meg a kiadásokat az egyes szakfeladatok között, ez különösen a személyi juttatásokra igaz. • Néhány esetben a munkaköri leírás sem tartalmazza, hogy az egyéb munkatársak milyen feladatokat látnak el, illetve ha tartalmazza is, ennek arányai nem kerültek meghatározásra.


•

• • • • •

Három jellemző esetkör figyelhető meg. – A kiadásokat és bevételeket megfelelően megosztják az egyes szakfeladatok között. – A kiadásokat és bevételeket nem osztják meg az egyes szakfeladatok között. – A dologi kiadásokat megfelelően megosztják az egyes szakfeladatok között, szemben a személyi juttatásokkal. Sok esetben hiányos a szakfeladatok szerinti könyvelés, a kiadások és bevételek elkülönített, pontos nyomonkövethetősége nem biztosított. Szabályzat hiányában nem minden esetben egyértelmű a kiadások és bevételek megosztásának módja. A negyedévenkénti költségfelosztást nem mindig végzik el, megesik, hogy csak év végén kerül rá sor. Van olyan fenntartó, mely bruttó módon vezeti könyvelését, a közterheket nem különíti el. Pénzforgalmi szemlélet miatt a 2013. évet terhelő, de 2014. évben megvalósuló kiadások is szerepelnek az adatszolgáltatásban.


• • •

• •

Az egyéb munkatársak személyi juttatásai között olykor munkáltatói döntésen alapuló, nem jogszabály alapján kifizetett bérelemek is szerepelnek. Több esetben terveznek betegszabadsággal, illetve táppénzzel 2014. évre. Számos fenntartó olyan kiadást is feltüntetett az igénylés során, mely 2013. évben ugyan valóban felmerült, ám 2014. évben várhatóan nem fordul elő, mert megszűnt a munkakör, illetve a cafetéria juttatásokat megszüntették, csökkentették a költségvetési rendeletben. Ugyanez igaz a dologi kiadásokra (pl. egyszeri felújítás). Több fenntartó helytelenül, nem a jogszabályban előírt mértékkel határozta meg az adatszolgáltatás során a közterhek összegét (ÁFA, munkaadókat terhelő járulékok, szociális hozzájárulási adó). Gyakori eltérést okoz, hogy a térítési díjakból származó 2013. évi bevételeket nem módosították a térítési díjak csökkenésének, növekedésének megfelelően.


• • • • • • •

Több esetben irreális mértékű a tervezett kiadásnövekedés (100%), illetve a bevételcsökkenés (többtíz %). A 2014. évi számviteli változások figyelmen kívül hagyása gyakori probléma, főként a kisértékű, éven túli használatú tárgyi eszközök esetén. Ugyanazon költségeket olykor több kiadásnemen belül is figyelembe vettek. Beruházási kiadásokat is karbantartásként tüntettek fel esetenként az igénylésben. Előfordul, hogy a külső személyi juttatásokat, vagy a közvetetten teljesített kiadásokat figyelmen kívül hagyták az igénylés során. Figyelembe vették a nem befogadott gondozotti létszámra jutó kiadásokat és bevételeket is. Az egyes kiadásokat nem minden esetben a megfelelő kiadásnembe sorolták be.


Kvtv. 9. melléklet • Enyhe, vagy középsúlyos demens betegek figyelembevétele. • Súlyos demens betegek szakvéleményében szereplő időpontok nem megfelelő figyelembevétele. • Gondozási szükségletet igazoló dokumentumok hiánya. • Átmeneti ellátásban az időkorlát túllépése.


Kérdéseikkel, észrevételeikkel kapcsolatban az [email protected] címen szíves rendelkezésükre állunk.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

A szakosított ellátások finanszírozása 2014-ben, az ellenőrzések során szerzett tapasztalatok

Recommend Documents