OM: 200842
A „SZAK-MA” S ZAKKÉPZŐ I SKOLA ÉS G IMNÁZIUM H ÁZIRENDJE
3. verzió Érvényes : 2014. 01. 01. Nyíregyháza, 2013. december 02.
Jelen Házirend a nevelőtestület és a diákok/hallgatók közös akaratából, a szükséges egyeztetések lefolytatása után, az iskola vezetőjének előterjesztése nyomán, a diákönkormányzat egyetértésével, a tantestület elfogadó határozatával született meg 2013. év december 02. napján, Nyíregyházán. Bevezető 1. A Nemzeti Köznevelési Törvény 25. §-ának előírása értelmében az iskola életével kapcsolatos egyes kérdéseket a Házirendben kell szabályozni. Ez a dokumentum a „SZAKMA” Szakképző Iskola és Gimnázium Házirendje. Az intézmény székhelye: 4400 Nyíregyháza, Dózsa György u. 33. 2. Az intézmény telephelyein a telephelyi szerződésben foglaltak szerint a befogadó intézmény házirendje az érvényes és hatályos, tehát a telephelyeken az adott iskola házirendjéhez kell alkalmazkodni minden oktatónak és hallgatónak. 3. A Házirend előírásai az iskola tanulóira/hallgatóira, valamint az iskola dolgozóira egyaránt vonatkoznak. Hatályos az iskola székhelyén, illetve a diákok számára szervezett iskolai rendezvényeken és a pedagógiai programban meghatározott iskolán kívüli rendezvényeken, ha a rendezvényen való részvétel az iskola szervezésében történik. 4. A Házirend, valamint az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának betartása minden tanuló kötelessége (Knt. 46. § (1) h). 5. A Házirend előírásai minden olyan esetre vonatkoznak, amikor a tanuló az iskola felügyelete alatt áll. 6. A Házirend elolvasható az iskola könyvtárában, honlapján, a diákönkormányzat faliújságán, és kifüggesztjük az iskola valamennyi osztálytermében. 7. A „SZAK-MA” Szakképző Iskola és Gimnázium fő tevékenysége alapján felnőttoktatás és felnőttképzés területén működik, a hallgatók, diákok nem tankötelezettséget teljesítő jogviszonyban állnak az intézménnyel. Mivel nagykorúságuk révén a diákok/hallgatók ügyeik intézésében saját jogon járhatnak el, emiatt szülői érdekképviseleti szervre az intézményben nincs szükség. Az iskolai munkarenddel, az iskolai foglalkozások rendjével, az iskola helyiségeinek, eszközeinek használatával, a tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos rendelkezések, és a tanulók ezekkel kapcsolatos költségei Az iskola munkarendje 1.
Az iskola épülete munkanapokon: 8 órától 19 óráig kerül nyitva tartásra. Telephelyeken: 14-19.00 óráig. Az iskolába az első tanítási óra előtt 5 perccel kell beérkeznie. Az iskola reggel 7 óra 30 perctől van nyitva. A tanítási idő alatt ügyelet áll rendelkezésre. Tanítási szünetben: 8-13.00 óráig ügyeletet tartunk a titkárságon. A tanítás/az elméleti oktatás nappali tagozaton 8 órakor kezdődik.
2.
A tanítási órák 45 percesek. A csengetések rendje a következő nappali tagozaton: 1. óra 2. óra 3. óra 4. óra 5. óra 6. óra
3.
8-8.45 9-9.45 10-10.45 11-11.45 12-12.45 13-13.45
15 perces szünet 15 perces szünet 15 perces szünet 15 perces szünet 15 perces szünet
Esti képzések esetén: a telephelyeken 14-19.00 óráig tart az oktatás, közben 10 perces szünetek iktathatók be. Az oktatás és nevelés a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend szerint történik, pedagógus/oktató vezetésével, a terembeosztás által kijelölt termekben. A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után szervezhetők.
4.
A tanítási órák, foglalkozások kezdetére a tanulónak/hallgatónak a tanteremben, a foglalkozás helyszínén kell tartózkodnia. A délutáni foglalkozásokra 5 perccel korábban érkezzen! Ügyeljen az osztálytermek közösen kialakított rendjére! A szaktantermek rendjét szaktanárai ismertetik a tanév első tanítási óráján. A hallgatók fogadóórákon (minden hónap utolsó tanítási napon) kereshetik fel az oktatókat, pedagógusokat, oktatásszervezőket. Rendkívüli esetben- telefonon történő egyeztetéssel- bármikor fel lehet keresni az oktatásszervezőket, illetve az intézményvezetőt.
5.
A foglalkozásokról és a tanórákról való távolmaradást igazolni kell. A távolmaradás igazolására elfogadható az orvosi igazolás, illetve az osztályfőnök előzetes írásbeli engedélye.
6.
Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje:
a/ Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős: - a közösségi tulajdon védelméért, állagának megvédéséért; - az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért; - az energia-felhasználással való takarékoskodásért; - a tűz- és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért. b./ A tanulók/hallgatók az intézmény létesítményeit csak oktatói felügyelettel használhatják. Tanítási idő után a tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. c./ Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak a gazdasági igazgató engedélyével lehet, átvételi elismervény ellenében. d./ Vagyonvédelmi okok miatt a használaton kívüli helyiségeket zárni kell.
7.
A térítési díjat az iskola képzési programjában határozza meg, melyet a fenntartó hagy jóvá. A regisztrációs díjat a képzés megkezdése előtt csekken vagy átutalással kell befizetni az intézmény bakszámlájára. A tandíjat havi részletekben is be lehet fizetni. Ennek részleteit az intézményvezető külön eljárásrendben határozza meg.
Egy összegben történő tandíj vagy képzési díj befizetése esetén a képzési programban meghatározott összegből 10% kedvezményt biztosít az intézmény. A képzési programban meghatározott vizsgadíj befizetése a vizsgára jelentkezés feltétele. A vizsgára jelentkezés határidejét a vizsgát szervező felsőbb szerv központilag határozza meg. A vizsgadíj részletekben is befizethető, csekken vagy átutalásos formában.
8.
A tanulók/hallgatók egészségének, testi épségének megőrzése érdekében szükséges előírások 1. Tanévenként meghatározott időpontban heti egy alkalommal iskolaorvos áll a rendelkezésre a székhely orvosi szobájában. Évente minden nappali tagozatos tanuló az előírt egészségügyi alkalmassági vizsgálaton vesz részt. Az egészségügyi ellátásról, és a balesetvédelmi teendőkről az SzMSz 19. pontja ír részletesen. 2.Sajátos baleset- és tűzvédelmi szabályok vonatkoznak az intézmény tantermeire és a gyakorlóműhelyekre. Az általános védelmi előírások ismertetése az első tanítási órán/foglalkozáson történik, melyet a foglalkozást tartó személy adminisztrál, és minden résztvevő aláírásával ismer el. 3.
Az intézmény területén cigarettázni, drogot és alkoholt fogyasztani tilos! A tanulók/hallgatók értékeinek biztonságos megőrzése, az épület berendezési tárgyainak, felszereléseinek védelme érdekében szükséges rendelkezések 3.1.
A tanulók/hallgatók kötelessége, hogy az épület berendezési tárgyait, felszereléseit, eszközeit rendeltetésszerűen használja. Amennyiben kárt okoz, a kárt meg kell téríteni.
3.2.
A tanulmányi kötelezettség teljesítéséhez nem tartozó, saját felelősségre behozott tárgyakat, eszközöket az intézményben a tanulók/hallgatók nem használhatják, az azokban bekövetkezett kárért az iskola csak szándékos károkozás esetén felel.
4.
Az iskola életét, mindennapjait úgy szervezzük meg, hogy annak során a Knt. 27. pontjában meghatározott tanulói jogok érvényesüljenek.
5.
Az általános együttélési szabályokat minden tanulónak/hallgatónak kötelessége megtartania.
6.
Tanulói/hallgatói kötelességei súlyos és vétkes megszegése fegyelmi vétség, mely fegyelmi büntetést von maga után. Az ezzel kapcsolatos szabályokat a Knt. 32. pontja szabályozza. A fegyelmező intézkedések elveit, fokozatait SzMSz-ünk 13.5. pontja tartalmazza.
7.
A törvény Házirendben említett előírásai az intézmény honlapján és a tantermekben kifüggesztve olvashatók. A tanulók jutalmazása
A tanulók jutalmazásának elvei és formái A tanulói közösségek vagy az egyes tanulók szorgalmában, tanulmányi munkájában elért kimagasló eredmények jutalmazása fontos pedagógiai ösztönzési eszköz.
Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, kitartó szorgalmat, példamutató közösségi magatartást tanúsít, tanulmányával, magatartásával hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez, gyarapításához az iskola dicséretben részesítheti, illetve jutalmazhatja. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. Szaktanári dicséret adható a tanévben több alkalommal rendszeres, eredményes felkészülésért, kiemelkedő haladásért, egy-egy feladat példamutató megoldásáért. Intézményvezetői dicséret adható a félévkor és tanév végén elért kiváló tanulmányi eredményért. A dicséretet, kitüntetést az év végi bizonyítványába és a nyilvántartási lap jegyzet rovatába is be kell jegyezni. Az intézményvezetői dicséretben, kiváló tanuló kitüntetésben részesült diákot az intézményvezető oklevéllel, könyvvel vagy más tárgyjutalommal is megjutalmazhatja. A kiemelkedő eredményt elérő tanulói csoportok intézményvezetői dicséretben, csoportos jutalmazásban részesíthetők (tárgyjutalom, oklevél, könyv, stb.) A fegyelmező intézkedések elvei és formái Az iskolai büntetések fokozatait, formáit, elveit az SZMSZ 13.5. pontja tartalmazza. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben - a vétség súlyára való tekintettel el lehet térni. A fegyelmi intézkedéseket az osztálynaplóba be kell írni. A fegyelmi büntetést és kártérítési kötelezettséget együttesen is lehet alkalmazni. A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül, tekintettel azonban az elkövetett cselekmény súlyára, arányára. A fegyelmező intézkedés meghozatalakor különösen tekintettel kell lenni a fentieken túlmenően a diák közösséghez való viszonyára, a tanulók önismeretének, önértékelésének színvonalára. Fegyelmező intézkedések formái és fokozatai: - Szóbeli, szaktanári figyelmeztetés - Szóbeli, intézményvezetői figyelmeztetés - Írásbeli szaktanári intés - Intézményvezetői intés Amennyiben a tanuló többszöri fegyelmező intézkedés ellenére sem változtat magatartásán, vagy rendkívül súlyosan megsérti az iskolai kötelezettségeket, úgy fegyelmi büntetésben kell részesíteni. A fegyelmi eljárás lefolytatására, a fegyelmi határozat meghozatalára a Nemzeti Köznevelési Törvény az irányadó. Amennyiben a tanuló tanulmányi kötelezettségének teljesítésével összefüggésben a nevelésioktatási intézménynek jogellenesen kárt okoz, úgy azért a Polgári Törvénykönyv előírásai szerint kell helytállnia. A kártérítési ügyekben a Nemzeti Köznevelési Törvény és a Szakképzésről szóló törvény az irányadó.
A tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával kapcsolatos részletes rendelkezések A) Tanulói jogok: A tanulók általános jogai a köznevelési törvény 46. §-a tartalmazza. E jog gyakorlásának bizonyos kérdéseit a Házirend tartalmazza. Az alábbi jogosultságok minden tanulót megilletnek a tanulói jogviszony alapján. Az iskola minden tanulójának joga, hogy: 1. színvonalas oktatásban részesüljön, abban aktívan vegyen részt, 2. igénybe vegye az iskola létesítményeit, a tanintézet nyújtotta tanulmányi és egyéb kedvezményeket 3. az iskolai könyvtárat használja, 4. személyiségét, önazonosságát, emberi méltóságát tiszteletben tartsák, és védelmet biztosítsanak számára, 5. tanárait, az iskola vezetőségét felkeresse probléma, jogsérelem esetén, 6. érdemjegyeiről, az őt érintő tanári bejegyzésekről folyamatosan értesüljön, 7. vallási és világnézeti meggyőződésének megfelelően hit- és vallásoktatásban részesüljön, 8. részt vegyen tanulmányi versenyeken, 9. legfeljebb csak napi 2 "nagydolgozatot" (témazárót) írjon, előzetes egyeztetés alapján, melyet a tanár legalább egy héttel előre jelez, 10. kiértékelt írásbeli munkáját lehetőleg tíz tanítási napon belül kézhez kapja, 11. szervezze az iskola közéletét, működtesse annak tanulói önkormányzatát, azok intézményeit, ehhez a tantestület, az iskolavezetés segítségét kérheti, 12. véleményt mondjon, javaslatot tegyen és kezdeményezzen az iskola életével kapcsolatos kérdésekben, s ezekre érdemi választ kapjon, 13. képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, 14. választó és választható legyen a diákközösség bármely szintjén, 15. kezdeményezze diákszerveződések (iskolaújság, klubok, diákkörök, önképzőkörök stb.) létrehozását, és ezek munkájában részt vegyen 16. kiérdemelt kedvezményekben részesüljön, jutalmat és elismerést kapjon, tanulmányi szerződést kössön, szabadidejében munkát vállalhasson, 17. egyéni, közösségi problémái megoldásához kérje tanárai, osztályfőnöke, az iskolaorvos, illetve az iskolavezetés segítségét, A tanulói jogok gyakorlása Sérelem esetén az iskola tanulója - kiskorú tanuló esetén törvényes képviselője - a törvényben előírt módon az osztályfőnökétől, illetve az iskola vezetőjétől kérhet jogorvoslatot. Az iskolai közösségek az életüket érintő bármely kérdésekben a diákönkormányzat által érvényesíthetik jogaikat. Az iskolai diákönkormányzat megválasztása tanévenként, osztályonként történik. A házirendben meghatározott nagyobb tanulóközösséget érintő kérdésekben kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét. Kötelező a véleményezés kikérése az iskola kisebb tanulócsoportját érintő, de a többi tanulócsoport számára példaértékű kérdésekben, intézkedésekben. Az iskola vezetősége az előbbiektől eltérő esetekben is kérheti a diákönkormányzat véleményét.
A tanulói közösségek álláspontjukat a fennálló jogszabályi rendelkezések szerint alakítják ki, melyhez az iskola minden szükséges feltételt biztosít. Az iskolába beiratkozott tanulók a jogaikat a beiratkozás időpontjától kezdve gyakorolhatják. A tanuló jogutódjaként az iskola szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan, birtokába került dolog felett, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, illetve a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó azonban az abból származó kötelezettségekhez nem kötődő feladatok teljesítésekor. A tanulót díjazás illeti meg, ha az iskola a vagyoni jogokat másra ruházza át. B) Tanulói kötelességek: 1. Részvétel a tanórai, gyakorlati és egyéb foglalkozásokon. 2. Tanulmányi kötelezettségeknek való elégtétel. 3. Környezet, építmények és eszközök rendben tartása, óvása, rendeltetésszerű használata. 4. Teremhasználati rend, gyakorlati képzés rendjének megtartása. 5. Saját és társai testi épségének óvása, balesetvédelmi ismeretek elsajátítása. 6. Veszély és baleset-elhárítás céljából a felügyelő oktató haladéktalan értesítése. 7. Tanulótársak, oktatók, intézményvezetők emberi méltóságának tiszteletben tartása.s
A diákönkormányzattal, osztályközösségekkel kapcsolatos rendelkezések 1.
A diákönkormányzat tanulói képviseletébe tanulmányi eredménytől és magatartástól függetlenül az iskola tanulói közül bárki választható, s bárki lehet választó is. Az osztályokat általában 1-1 fő képviseli a gyűléseken.
2.
A diákönkormányzat saját szabályzata alapján működik. A szabályzat elkészítésekor, módosításakor a nevelőtestület az iskola működési szabályzatában meghatározott rend szerint nyilvánít véleményt.
3.
Az iskola a diákönkormányzat működéséhez az alábbi feltételeket biztosíthatja: anyagi támogatás iskolai szintű programokhoz, helyiség az önkormányzat megbeszéléseihez, kellékek az iskolaújság előállításához, sokszorosításához.
4.
A diákönkormányzat évenkénti döntése alapján részt vesz az iskolai programok szervezésében, tervezésében, önálló programokat szervezhet. Ezekről az intézmény honlapján olvasható tájékoztatás.
5.
A diákönkormányzat évenként egy tanítás nélküli munkanap programjáról dönt, melyről a nevelőtestület az éves program elfogadásakor nyilvánít véleményt. Ezért célszerű, ha a diákönkormányzat az előző tanév utolsó tanítási napjáig dönt erről.
6.
A 11/1994. (IV.) MKM-rendelet 31. § (1) bekezdésében szabályozott kérdésekben (lásd a mellékletet) a nevelőtestület a diáktanácson keresztül kéri ki a diákönkormányzat véleményét. A véleménykérés szempontjából a tanulók nagyobb csoportjának számít: 100 fő
A tantárgyválasztás szabályai Az iskola igazgatója minden év április 15-éig elkészíti és közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók tantárgyat választhatnak, tájékoztat továbbá a felkészítés szintjéről is. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyakat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A tájékoztató elfogadása előtt be kell szerezni a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét. A tanuló május 20-áig adhatja le a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését. Ha a tanuló iskolakezdés, illetve iskolaváltás miatt nem tud élni a választási jogával, felvételi kérelmének elbírálása előtt egyezteti elképzeléseit az igazgatóval, illetve az igazgató által kijelölt pedagógussal. A tanuló az igazgató engedélyével módosíthatja választását. A tanulót e jogáról írásban tájékoztatni kell. A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása 1.A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról - az iskola igazgatója • a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal, • az aulában elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan tájékoztatja. - az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban (személyesen vagy telefonon) és az ellenőrző könyvön keresztül írásban tájékoztatják. A tanulók és a szülők a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – a szaktanárokhoz, az osztályfőnökökhöz, a diákönkormányzathoz, az iskola igazgatójához vagy a szülői szervezethez fordulhatnak.
A tanulói közösségek véleménynyilvánításának formái: A tanulói közösségek képviselői, vezetői meghívás alapján részt vehetnek az iskolavezetőségi és nevelőtestületi értekezletek tanulókat érintő napirendi pontjainak tárgyalásakor. Az iskolai fórumokat a diákönkormányzat készíti elő, szervezi, s a tapasztalatokról tájékoztatja az igazgatót. Képviselője minden esetben részt vesz a diák szociális - és a fegyelmi bizottságban. A tanulók szervezett véleménynyilvánításának formái: diákközgyűlés, osztálygyűlés, diák szociális és fegyelmi bizottságban való képviselet.
Késés A késés az órára való becsengetés utáni beérkezést jelenti. A bejárók esetén a közlekedési okok miatti késés igazolható. Napközben csak az iskolai kötelességteljesítés vagy egészségügyi ok miatti késés igazolható! Amennyiben a tanuló az óra megkezdése után érkezik a tanterembe, későnek számít. A szaktanár köteles a naplóban az erre fenntartott helyen bejegyezni, hogy hány percet késett. A percek összeadódnak, 45 perc késés után adható 1 igazolatlan óra. A tanuló késés miatt nem zárható ki a tanítási óráról. Tiltott magatartásformák Az iskola politikamentes intézmény. Ezért az iskola területén és rendezvényein tilos bármely párt és politikai szervezet jelképeit, jelvényeit viselni, használni és terjeszteni. Pártpolitikai nézeteit nyilvánosan egyetlen tanár sem terjesztheti diákjai között. Tilos az iskolában népek, nemzetiségek, etnikumok hátrányos megkülönböztetése. Tilos az iskolában, az iskolai rendezvényeken, kirándulásokon a dohányzás, az alkoholfogyasztás, élvezeti cikkek használata, terjesztése. Az iskolába tilos minden olyan tárgy behozatala, használata, mely balesetveszélyes, egészséget károsító vagy tanulók megszégyenítésére, megalázására szolgál. Az iskolában kereskedelmi tevékenységet tanulók egymás között nem folytathatnak (nem cserélhetnek, nem adhatnak el és társaiktól nem vehetnek semmit). A tanulóknak tilos minden olyan megnyilvánulás, mely a tanár közoktatási törvényben biztosított jogát, közfeladatot ellátó funkcióját sérti. Tilos az emberi méltóság megsértése, a megalázás, az embertelen bánásmód A tanulmányok alatti vizsgák szabályai Az iskolában az alábbi tanulmányok alatti vizsgák tehetők le: -
osztályozó vizsga különbözeti vizsga javítóvizsga
A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha - felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, - engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, - a jogszabályban meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, - félévkor vagy év végén nincs meg a Pedagógiai Programban meghatározott 3 – 3 érdemjegye tantárgyanként, amennyiben a hiányzásainak száma ezt nem zárja ki. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. Osztályozó vizsgának számít a szakképző iskolában – a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint – szervezett beszámoltató vizsga is. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha - a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, - az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.
Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. Kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. Javítóvizsga letételére az igazgató jelöl ki vizsgaidőszakot az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban. Osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző 3 hónapon belül kell vizsgaidőszakot kijelölni. Osztályozó vizsga a tanítási év során bármikor szervezhető. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottságban legalább 2 olyan pedagógusnak lennie kell, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. A vizsga reggel 8 óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb 17 óráig tarthat. Egy vizsganapon egy vizsgázó tanuló legfeljebb 3 írásbeli vizsgát tehet. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább 10, legfeljebb 30 perc pihenőidőt kell biztosítani. Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga befejezését követően a vizsgáztató tanár által értékelhetően kell elkészíteni. Az írásbeli vizsgán kizárólag az iskola bélyegzőjével ellátott lapon lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tollal kell elkészíteni. A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló kérésére, az igazgató engedélye alapján - az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, - lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, - engedélyezni kell, hogy írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehessen, vagy a szóbeli vizsgát írásban tehesse le. Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, vizsgáztató tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére 30 percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár felolvassa. Ha a vizsgáztató tanár a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra, és értesíti az iskola igazgatóját. Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el, az iskola igazgatójából és két másik a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő - pedagógusból álló háromtagú bizottság a cselekmény súlyosságát mérlegeli, és - a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt, - az adott tantárgyból - ha az nem javítóvizsga - a vizsgázót javítóvizsgára utasítja, vagy - amennyiben a vizsga javítóvizsgaként került megszervezésre, a vizsgát vagy eredménytelennek nyilvánítja, vagy az első pontban foglaltak szerint értékeli a vizsgázó teljesítményét. A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait az igazgató határozatba foglalja. Egy tanulónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A vizsgateremben egyidejűleg legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. Minden tanulónak tantárgyanként – az idegen nyelvek kivételével - legalább harminc perc felkészülési időt kell biztosítani a szóbeli feleletet megelőzően. A felkészülési idő alatt a tanuló
jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. Idegen nyelvek esetében nincs felkészülési idő. A feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több. A tanulók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a tanulónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a tanuló a tétel kifejtését befejezte, vagy a tétel kifejtése során önálló feleletét önhibájából nem tudta folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vétett. A tanuló a tétel kifejtése során akkor szakítható félbe, ha súlyos tárgyi, logikai hibát vétett, vagy a rendelkezésre álló idő eltelt. Ha a tanuló a húzott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el az elégséges szintet egy alkalommal póttételt húzhat. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani. A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló kérésére, az igazgató engedélye alapján - a harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni, - engedélyezni kell, hogy a szóbeli vizsgát írásban tehesse le, vagy írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehessen. Ha a tanulónak engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen vagy a szóbeli vizsgát írásban tegye le, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia, és az engedélynek megfelelő tételeket kell kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A tanuló kérésére a második tétel kifejtése előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a tanuló a vizsgahelyiséget elhagyhatja. Ha a szóbeli vizsgán a tanuló szabálytalanságot követ el, vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni. A szóbeli vizsgán és a gyakorlati vizsgán elkövetett szabálytalanság esetében az igazgató az írásbeli vizsga erre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza.
Magyar nyelv A vizsga típusa: A vizsga formája: Tartalmi követelmények:
A vizsga időtartama: Egyéb szabályok: Értékelés:
osztályozó/javító/különbözeti írásbeli Feladattípusok: az adott tanév tananyagához kapcsolódó feladatlap A mindenkori érvényes érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális évben tanított témakörök.
45 perc Segédeszköz nem használható írásbeli: a mindenkori középszintű érettségi vizsgaszabályzat százalékai szerint
Irodalom A vizsga típusa: A vizsga formája:
osztályozó/javító/különbözeti Írásbeli, szóbeli Feladattípusok: Írásbeli: szövegalkotás- korosztályhoz szabottan három feladattípus közül választhat a
vizsgázó, egyet kell kifejteni Szóbeli: a tanév anyagához kapcsolódó tételsor Tartalmi követelmények:
A vizsga időtartama: Egyéb szabályok: Értékelés:
A mindenkori érvényes érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális évben tanított témakörök. Írásbeli: 60 perc szóbeli: 15 perc A magyar helyesírási szótár használata engedélyezett Írásbeli, szóbeli: a mindenkori középszintű érettségi vizsgaszabályzat százalékai szerint
Történelem A tantárgy nevei: - történelem - történelem és társadalomismeret - történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek A vizsga típusa: A vizsga formája: Tartalmi követelmények:
A vizsga időtartama: Egyéb szabályok: Értékelés:
osztályozó/javító/különbözeti írásbeli Feladattípusok: teszt +esszé A mindenkori érvényes érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális évben tanított témakörök.
45 perc A történelmi atlasz használata engedélyezett írásbeli: a mindenkori középszintű érettségi vizsgaszabályzat százalékai szerint
Filozófia, társadalomismeret és etika A vizsga típusa: A vizsga formája: Tartalmi követelmények: A vizsga időtartama: Egyéb szabályok: Értékelés:
osztályozó/javító/különbözeti Írásbeli A mindenkori érvényes helyi pedagógiai programban meghatározott tantárgyi követelmények. 45 perc Történelmi atlasz használható Írásbeli: a mindenkori középszintű érettségi vizsgaszabályzat százalékai szerint
Matematika A vizsga típusa: A vizsga formája:
Tartalmi követelmények:
A vizsga időtartama: Egyéb szabályok: Értékelés:
osztályozó/javító írásbeli/szóbeli Az írásbeli feladatsor is és a szóbeli számonkérés is a tanévben tanult tételeket és definíciókat alkalmazandó feladatmegoldásból áll. A mindenkori érvényes érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális évben tanított témakörök. Írásbeli: 45 perc. Szóbeli: 15 perc. Négyjegyű függvénytáblázat és zsebszámológép használható. Írásbeli: A mindenkori középszintű érettségi vizsgaszabályzat százalékai szerint. Szóbeli: Elégtelen írásbeli esetén, amennyiben az írásbeli dolgozat eredménye nem éri el az elégséges osztályzat alsó határának 50 %-át, akkor a szóbeli vizsgára nem kerülhet sor. Ettől eltérő esetben a vizsgázó szóbeli felelettel javíthat az eredményén, végső osztályzat a vizsgabizottság által adott érdemjegy
Idegen nyelv (angol, német) A vizsga típusa: A vizsga formája:
osztályozó/javító/különbözeti Írásbeli Feladattípusok: - szövegértés - szókincs ellenőrzésére vonatkozó feladatok - nyelvtani tudás felmérésére szolgáló feladatok Szóbeli - önálló témakifejtés a húzott tétel alapján - beszélgetés a vizsgáztatóval
Tartalmi követelmények:
A vizsga időtartama: Egyéb szabályok: Értékelés:
Fizika
A mindenkori érvényes érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális évben tanított témakörök. Írásbeli: 45 perc Szóbeli: max. 15 perc Segédeszköz használata nem engedélyezett. Írásbeli: a mindenkori középszintű érettségi vizsgaszabályzat százalékai szerint. Szóbeli: a vizsgabizottság által adott érdemjegy. Végső érdemjegy a két részjegy alapján
A vizsga típusa: A vizsga formája: Tartalmi követelmények:
A vizsga időtartama: Egyéb szabályok: Értékelés:
osztályozó/javító/különbözeti írásbeli és szóbeli A mindenkori érvényes érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális évben tanított témakörök. Írásbeli: 45 perc szóbeli: max. 15 perc függvénytáblázat használata engedélyezett, zsebszámológép használható írásbeli: a mindenkori középszintű érettségi vizsgaszabályzat százalékai szerint szóbeli: a vizsgabizottság által adott érdemjegy Amennyiben az írásbeli eredménye nem éri el az elégséges osztályzat alsó határának 50%-át, a szóbeli vizsgára nem kerülhet sor
Biológia A vizsga típusa: A vizsga formája: Tartalmi követelmények:
A vizsga időtartama: Egyéb szabályok: Értékelés:
osztályozó/javító/különbözeti írásbeli A mindenkori érvényes érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális évben tanított témakörök.
45 perc írásbeli: a mindenkori középszintű érettségi vizsgaszabályzat százalékai szerint
Kémia A vizsga típusa: A vizsga formája: Tartalmi követelmények:
A vizsga időtartama: Egyéb szabályok: Értékelés:
Földrajz
osztályozó/javító/különbözeti írásbeli A mindenkori érvényes érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális évben tanított témakörök.
45 perc Periódusos rendszer és zsebszámológép használható. írásbeli: a mindenkori középszintű érettségi vizsgaszabályzat százalékai szerint
A vizsga típusa: A vizsga formája: Tartalmi követelmények:
A vizsga időtartama: Egyéb szabályok: Értékelés:
osztályozó/javító/különbözeti írásbeli A mindenkori érvényes érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális évben tanított témakörök. 45 perc atlasz használata a topográfiai feladat kivételével engedélyezett zsebszámológép, vonalzó használható írásbeli: a mindenkori középszintű érettségi vizsgaszabályzat százalékai szerint
Informatika A vizsga típusa: A vizsga formája: Tartalmi követelmények:
A vizsga időtartama: Egyéb szabályok: Értékelés:
osztályozó/javító/különbözeti írásbeli/gyakorlati A mindenkori érvényes érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális évben tanított témakörök. Szakiskolában az iskola pedagógiai programjában szereplő tantárgyi követelmények szerint a vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális évben tanított témakörök.
45 perc vonalzó használata engedélyezett írásbeli/ gyakorlati: a mindenkori középszintű érettségi vizsgaszabályzat százalékai szerint
A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó előírások A szakképzésről szóló tv. alapján a tanuló nyilatkozata alapján az első szakképzés elméleti és gyakorlati képzése a tanuló számára a köznevelési tv. rendelkezései alapján ingyenes, melyet a tanulóval kötött tanulmányi szerződés egyértelműen rögzít. Térítési díj fizetési kötelezettség Minden tanuló a tanulmányi szerződés megkötése után egyösszegű regisztrációs díjat, valamint vizsgára jelentkezéskor vizsgadíjat fizet. Azoknak a tanulóknak akik már rendelkeznek szakképesítéssel, tandíjat kell fizetni. A térítési díjak összege az „Aranyszív” a gyermekekért Közhasznú Alapítvány, mint fenntartó és az intézmény gazdasági igazgatójának egyetértésével kerül megállapításra. A befizetés módjai:
Készpénz átutalási megbízással, postai csekken. - regisztrációs díj beiratkozáskor (7.000.-Ft) - tandíj havonta részletekben ( minden hónap 15-ig 5.000.-Ft/hó.) - vizsgadíj egy összegben vizsgára jelentkezéskor, valamint utolsó évben lehetőség van részletfizetésre a tanuló kérése alapján. (25.000.-Ft egy összegben vagy havonta 5.000.-Ft/hó. ) Befizetési határidő 01.10. napjáig, keresztféléves csoport esetén 11.10. A befizetés és visszafizetés rendje: A tanulók a részletek befizetésének pontos dátumáról, illetve késedelmes fizetés esetén végbemenő eljárásról tájékoztatást kapnak. A tanulók a tanulmányi szerződésben rögzített, illetve a tanévnyitó értekezleten megkapott szabályok átvételéről aláírásukkal igazolják, hogy a tájékoztatást, szabályokat megértették és elfogadták. A hallgató vállalja, hogy a tandíját az előírásoknak megfelelően befizeti. Késedelmes fizetés esetén vállalja a díj hátralévő egyösszegű befizetését. A tanulmányi szerződés aláírásával vállalja a regisztrációs díj befizetését, amely semmilyen esetben nem jár vissza. Fizetési kötelezettségre vonatkozó kedvezmények A „Szak-Ma” Szakközép Iskola és Gimnáziumnak nem áll módjában szociális, illetve egyéb támogatást nyújtani. Az előre befizetett díjak visszafizetéséről valamint a befizetési határidőtől való eltéréstől írásbeli kérelem alapján a gazdasági igazgató határoz. Regisztrációs díjat, tandíjat és vizsgadíjat nem lehet visszatéríteni. Kivétel: - regisztrációs díj esetén, ha az intézmény hibájából a tanulmányi szerződésben foglaltak nem valósultak meg - vizsgadíj esetében ha a tanuló előre nem látható okok miatt nem tud megjelenni a vizsgán ( pl. betegség, kórházi kezelés stb.)
A szociális ösztöndíj, illetve szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei Intézményünkben esti munkarend szerint szervezett felnőttoktatás folyik, ilyen jellegű támogatást nem nyújt az intézmény. A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elve, annak elosztás rendje Intézményünkben esti munkarend szerint szervezett felnőttoktatás folyik, ilyen jellegű támogatást nem nyújt az intézmény.
Általános szabályok 1. Tanítási időn kívül igénybe vehetők az iskola számítógépei, a gépek csak tanári felügyelet mellett használhatók. A gépigénylés feltételeiről, időpontjáról az intézményvezetőtől lehet érdeklődni. Ha minden gép foglalt, az élvez elsőbbséget, —aki tanulmányi célra veszi igénybe a gépet —aki korábban jelezte géphasználati szándékát. 2. A”SZAK-MA” Szakképző Iskola és Gimnázium mind tanulói, mind pedagógusai számára biztosítja könyvtár használatát részben telephelyein működő könyvtárral kötendő megállapodás keretében, részben önálló könyvtár illetve könyvtárszoba kialakításával. A könyvtár nyitva tartása: megállapodás szerint hivatali ügyintézési időben. 3. A tanári szobába a hallgatók/tanulók nem léphetnek be! 4. A tanítási órán étkezni, innivalót fogyasztanod tilos. 5. A tanítási órán rendkívüli esemény során felmerülő segélyhívás kivételével a mobiltelefon használata pedagógusoknak/oktatóknak és hallgatóknak/diákoknak egyaránt tilos. 6. Az iskolában tilos anyagi ellenszolgáltatás fejében szervezett vagy engedélyhez kötött szerencse – és hazárdjáték szervezése, lebonyolítása. 7. Az iskola területén talált tárgyakat az iskola tanárijában kell leadni, ahol azt 30 napig őrzik. A 30. napot követően az iskola a nem keresett tárgyakat karitatív célokra használja fel. Záró, hatálybalépéssel kapcsolatos rendelkezések 1.
A Házirend a kihirdetést követően, 2014. január 1-jén lép hatályba, és visszavonásig érvényes. Jelen Házirend hatályba lépésével a korábban érvényes Házirend hatályát veszti.
2.
Az elfogadott vagy módosított Házirendet nyilvánosságra kell hozni. A Házirend elfogadását, módosítását követően egy-egy példányát a mellékleteivel együtt a diákönkormányzatnak át kell adni, és a titkárságon ki kell függeszteni, hogy bárki szabadon megtekinthesse. E feladatokért az iskola intézményvezetője a felelős.
3.
A hallgatók/tanulók a beiratkozáskor szóbeli tájékoztatást kapnak arról, hogy a Házirendet az intézmény honlapjáról letöltve ismerhetik meg.
4.
A Házirend módosítására bármely tanuló, pedagógus, dolgozó írásban tehet javaslatot a diákönkormányzatnál vagy az iskola igazgatójánál. Az így beterjesztett javaslatról a nevelőtestület dönt.
5.
A Házirendet az iskola vezetősége és a diákönkormányzat kétévente felülvizsgálja.
6.
A Házirend tartalmával kapcsolatban bárki fordulhat kérdéssel az intézmény vezetőjéhez, helyetteséhez, valamint a diákönkormányzat vezetőjéhez.
7.
Jelen Házirend elfogadását az intézményvezető kezdeményezi a fenntartó szervnél.
8.
Jelen Házirend kihirdetéséről az intézmény vezetője a jóváhagyást követő 5 munkanapon belül az intézmény honlapján keresztül gondoskodik. Elfogadó határozat
A Nemzeti Köznevelésről szóló törvény 25. § értelmében a Házirend módosításához iskolai diákönkormányzat véleményét beszereztük, a törvényben biztosított jogunknál fogva az „SZAK-MA” Szakképző Iskola és Gimnázium Házirendjét elfogadjuk: A tantestület nevében: Monyók Ferencné Intézményvezető Nyíregyháza, 2013. ………………………………….
Véleménynyilvánítás A Nemzeti Köznevelésről szóló törvény 85. § értelmében biztosított jogunknál fogva kijelentjük, hogy az „SZAK-MA” Szakképző Iskola és Gimnázium Házirendjének tartalmát megtárgyaltuk, véleményeztük: A diákönkormányzat nevében: DÖK vezető Nyíregyháza, 2013. ………………………….. Jóváhagyás A „SZAK-MA” Szakképző Iskola és Gimnázium házirendjét, mint az intézmény szakmai igazgatója jóváhagyom: Monyók Ferencné Intézményvezető Nyíregyháza, 2013……………………………
Egyetértés A Nemzeti Köznevelésről szóló törvény 85. § értelmében biztosított jogomnál fogva kijelentem, hogy az „SZAK-MA” Szakképző Iskola és Gimnázium Házirendjével, annak azon részeivel, melyekből adódóan a fenntartóra többletkötelezettség hárul egyetértek. A fenntartó szerv nevében:
Csépke Viktor A Kuratórium Elnöke Nyíregyháza, 2013. ……………………………
