Az Esztergomi Önkormányzat 40/2005.(XI.5.) ör. rendelete Esztergom, Szenttamás városrész helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló rendelek módosításáról Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) a 6.§ (3) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK) 4.§ (3) bekezdése szerint az építés helyi rendjének biztosítása érdekében, a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, a környezet, a természeti táj és épített értékeinek védelme érdekében Esztergom, Szenttamás városrész helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről a következő rendeletet alkotja: A szabályozási tervlappal és a mellékletekkel kapcsolatos módosulások 1. § (1) A rendelet (a továbbiakban: R) 2.§ (2) bekezdésében a 2-4 számozás 2-3. számozásra változik. (2) A R 3.§ (1)-(2) bekezdése a következőre változik: „(1) Az SZT kötelező érvényű szabályozási elemei: a) építési övezet, övezet jele és határa, b) tervezett szabályozási vonal, c) meglévő szabályozás vonala (telek homlokvonala-közterületi határa) d) megszüntető jel, e) az építési hely terepszint felett is beépíthető része, f) építési hely kizárólag terepszint alatt beépíthető része,
g) építési hely kizárólag üvegtetővel beépíthető része h) építési vonal, i) bontandó épület, j) látványpont / a kilátás és rálátás védelmének biztosítása, k) kötelező árkád létesítés, l) megőrzendő fasor, m) tervezési terület határa.. (2) Az SZT nem kötelező érvényű, irányadó szabályozási elemei: a) nem kötelező megszüntető jel, b) irányadó telekhatár, c) irányadó közterületek közötti telekhatár, d) meglévő épület – megtartható vagy bontható, e) helyi – egyedi vagy területi védelemre tervezett épület, f) irányadó építési vonal, g) emeletráépítés lehetősége, h) egybefüggő mélygarázs létesíthető, i) speciális közlekedési eszkz létesítésének sávja, j) közterületi építmény – lépcsősor, emelvény, k) javasolt gyalogoskapcsolat telken keresztül, l) javasolt fasor m) közterületi használat jellemzője: ma) forgalomcsillapításra kijelölt, vegyes használatú közterület, mb) gyalogos közterületszakasz vagy közhasználatú területsáv, mc) megkülönböztetett figyelmet igénylő gyalogosfelület járdán– Kö-U övezeten belül.” (2) A R 3.§ (3) bekezdése aa) pontjából az épület szó törlésre kerül, és az ae) pont kiegészül „- a terület egésze” kifejezéssel. (3) A R 3.§ (4) bekezdése és az (5) bekezdés második mondata törlésre kerül.
1
Az építési munka rendelkezéseinek változásai 2. § (1) A R 4.§ (1) bekezdése törlésre kerül. (2) A R 4.§ (3) bekezdés zárómondata a következőre változik: „A nem közterületre vonatkozó kertépítészeti tervet, illetőleg a kerttervet a 2. számú mellékletben rögzített műszaki tartalommal kell elkészíteni.” (3) A R 4.§ (5) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki, a további pontok számozása értelemszerűen megváltozik. „e) favédelmi, illetőleg fakivágási tervet a diófát, gesztenyefát nem érintő csak gyümölcsfákkal betelepített területek kivételével -,” (4) A R 5.§ (5) bekezdése törlésre kerül. A közhasználatú területek és közterületek egyes rendelkezéseinek változásai, sajátos jogintézmények, közművek 3. § (1) A R 7.§ (2) bekezdése a következőre változik: „(2) A közhasználat céljára átadott területek kialakítása esetén, az övezetben meghatározott hasznos szintterületi mutató mértéke az egyes övezetekben külön meghatározott mértékig a településrendezési szerződésben rögzítettek szerint növelhető.” (2) A R 8.§ (6) bekezdése a következőre változik: „(6) Amennyiben az 6. számú mellékletben felsorolt ingatlanok esetében, a jelen rendelet hatálybalépésekor meglévő és a telek homlokvonalától számított 15 m-es sávban álló fő rendeltetésű épület(ek) bontásra kerül(nek), a bontás megkezdésének bejelentésétől számított 5 éven belül a telket beépítési kötelezettség terheli. Ha az épületet engedély nélkül bontják le, úgy az öt éven belüli beépítési
kötelezettség a hatóság tudomására jutásától számít. (3) A R 8.§ (7) bekezdése a) pontjában a két év öt évre, a b) pontban a három év öt évre változik. 4. § (1) A R 9.§ (2) bekezdésében szereplő „legkésőbb 2006. december 31-ig” kifejezés a „haladéktalanul” szóra változik. (2) A R 9.§ (3) bekezdése a követező mondattal egészül ki: „Közterületi trafó terepszint alatt helyezendő el, amennyiben az műszakilag nem lehetséges, úgy kertépítészeti eszközökkel való takarását meg kell oldani.” A településkép és épített környezet egyes rendelkezéseinek változásai 5. § (1) A R 10.§ (4) bekezdése törlésre kerül. (2) A R 10.§ (5) bekezdése a következőre változik: (5) A területen az épületek közterület felől látható homlokzatait részleges színezéssel – ellátni nem lehet, kivéve az életveszély elhárítás, a homlokzat egyes részeinek erős rongálódása, a nyílászárók, portálok cseréje miatt szükséges átmeneti jellegű javításokat. Az eltérő színezés, homlokzat kialakítás tilalma vonatkozik tulajdoni viszonyoktól függetlenül, az épület teljes utcai homlokzatára, a homlokzat minden elemére, beleértve a nyílásszárók, üzletportálok, spaletták, ereszek és tetőfelépítmények, tetőhéjalások stb. eseteit is. (3) A R 11.§ (1) bekezdése törlésre kerül. (4) A R 11.§ a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Felújítás során az épület homlokzatán meglévő kábeleket és vezetékeket, valamint azok dobozait, védőcsöveit el kell távolítani, 2
illetve a falsíkon belül, rejtett módon kell kialakítani.” 6. § (1) A R. 12. § -át megelőző címből az „egyedi” szó törlésre kerül. (2) A R 12.§ (1) bekezdésében az eredeti szó után a „- építéskori - ” szó kerül. (3) A R 12.§ (2) bekezdés a következő mondatrésszel egészül ki: „kivéve, ha azt a szabályozási tervlap kifejezetten lehetővé teszi.”’ (4) A R 12.§ (3) bekezdés a következő mondatrésszel egészül ki: „kivéve, ha a SZT erről külön rendelkezik” (5) A R 12.§ (4) bekezdésében az „egymáshoz való” kifejezést az „egymáshoz viszonyított” a kifejezés váltja fel. (6) A R 12.§ (5) bekezdése helyébe a következő (5)-(8) bekezdések lépnek. „(5) Védelem alatt álló épület homlokzati nyílászáróinak cseréje esetén, az épület homlokzatán alkalmazott nyílászárók jellemző belső osztását meg kell tartani. Ha az épület minden nyílászárója cserére kerül, az új nyílászárók jellemzői kövessék az eredeti nyílászárók osztását, ritmusát. Homlokzati nyílászárók, biztonsági rácsok, zsalugáterek, árnyékolók felújítása esetén – a teljes homlokzatra kiterjedő felújítás kivételével – csak az épületen meglévő nyílászárókkal azonos színek, formák alkalmazhatók. (6) Egyedi védelem alatt álló épület esetén annak felújításánál az eredeti vagy az eredeti jelleget mutató homlokzatszínek alkalmazandók, az épületek színezése az eredeti színvilágot megjelenítő vagy azzal harmonizáló legyen. Ez vonatkozik a nyílászárók, ácsszerkezetek, díszítések színezésére is.
hagyományos anyagok és szerkezetek használata (vakolt architektúra, fa nyílászáró, kő vagy vakolt lábazatok), az utcaképbe illeszkedő fal-nyílás arányok alkalmazása. (8) Utólagosan műanyag redőny nem létesíthető, redőnytokos ablak kialakításánál csak fatípusú redőny alkalmazható. redőny helyett bukó, nyíló, harmonikás kialakítású fa spaletta, zsalugáter alkalmazható a ház építészeti karakterének megfelelő formában.” 7. § (1) A R 13.§ (1) bekezdésében a számozás (3)ról (4) re változik, egyben a meghatározottak szó után a következő kifejezés kerül: „valamint a cégérek, cégtáblák, cégfeliratok”. (2) A R 13.§-a a következő bekezdésekkel egészül ki.
(8)-(9)
„(8) Cégérek, cégtábla, cégfelirat kizárólag az adott ingatlanon folytatott kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységet reklámozhatja. (9) A megszűnt üzletek, intézmények, vállalkozások jelzésére szolgáló cégért, cégtáblát, cégfeliratot elsősorban a Kérelmező, annak megszűnte esetén, az ingatlan tulajdonosa köteles elbontani.” (3) A R 14.§ (7) bekezdése a következő mondattal egészül ki. “Zászlós cégér alkalmazásánál annak felülete nem haladhatja meg az a) pontban meghatározott méretet, és elhelyezése a falsíkre merőleges kell legyen.” (4) A R 15.§ (2) bekezdésében a „kirakatszekrény” szót az „önálló kirakatszekrény” kifejezés váltja fel. (5) A R 16.§ (1) bekezdése a „berendezés” szó után a következő kifejezéssel egészül ki: „kültéri egységét takaratlan módon”,
(7) A közterülethez csatlakozó, vagy onnan látható épületrészeknél kötelező a 3
8. § (1) A R 17.§ (1) bekezdése a következőre változik. „(1) A területen új közterületi pavilon nem létesíthető, meglévő pavilon a rendelet hatálybalépésétől számított öt éven belül megszüntetendő.” (2) A R 17.§ (2) bekezdésében a 3,0 m 2,0 m-re változik. (3) A R 17.§ (5) bekezdése a következőre változik.. „(5) Vendéglátó teraszok, valamint az egyéb köztárgyak anyaghasználatában a műanyagszerkezetek, színezetlen alumínium fémszerkezetek nem alkalmazhatók.” 9. § (1) A R 18.§ (1) bekezdése a következőre változik.. „(1) A terület közterületein önálló reklám, vagy hirdető-berendezés nem létesíthető, kivéve a kulturális célú hirdetmények céljára, a város történeti környezetének egészére egységes kialakítással meghatározott reklámhordozókat..” (2) A R 18.§ (4) bekezdése törlésre kerül. (3) A R 19.§ (4) bekezdésében a „kertészeti terv” kifejezés „felszíni rendezés és kertépítészeti terv kifejezésre” változik. (4) A R 20.§ (1) bekezdés a következőre változik. „ (1) A közterületek, valamint a közpark (ZKP), fásított köztér (Z-FK) övezetbe tartozó közterületek mentén:” 10. § (1) A R 23.§ (2) bekezdés a következő mondattal egészül ki. “ Ha az eredeti terepszint és a közterület szintje között a különbség már eleve nagyobb 3,0 m-nél, akkor a támfalépítés
során a különbség a tereprendezéssel nem növelhető.”
további
(2) A R 26.§ (1) bekezdésének felvezető szövegrésze a következőre változik: . „ (1) Új épületet elhelyezni, meglévőt bővíteni csak akkor lehet, ha az – a gyümölcsfák kivételével - nem jár meglévő fa kivágásával. Fa kivágásával járó új építés csak az engedélyezési tervhez csatolt kertterv favédelmi és fakivágási terve alapján és akkor lehet – a vonatkozó önkormányzati rendeletben meghatározott eljárás szerint -, ha …„ (3) A R 26.§ (5) bekezdése következő d)-i) pontokkal egészül ki: d) akác (Robinia pseudo-acacia), e) amerikai kőris (Fraxinus americana), f) bálványfa (Ailanthus altissima), g) gyalogakác (Amorpha furticosa), h) kései meggy (Prunus serotina), i) zöld juhar (Acer negundo), kivéve kertészeti változatok. (4) A R 28.§ (1) bekezdése következőre változik: „ (1) A terület egésze: a) légszennyezettségi zóna 3. kategória, b) felszín alatti vízminőség-védelem szempontjából fokozottan érzékeny kategóriába, valamint a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi területen lévő települések közé tartozik” 11. § (1) A R 30.§ (2) bekezdésében a gondolatjel között szövegrész a következőre változik: „– ha a szabályozási terven az építési hely nincs külön rögzítve – (2) A R 30.§ (5) bekezdése a következőre változik: „(5) Ahol meglévő épület az építési helyen kívülre esik, ott új épület elhelyezése esetén, az építési helyen kívül eső épületrészt el kell bontani. Az építési helyen belülre eső, szerkezetileg megtarthatónak ítélt 4
épületrészre is teljesíteni kell az övezetben foglaltakat, különös tekintettel az építménymagasság előírásaira.” (3) A R 32.§ (3) bekezdésben a 2,0 m 3,0 m-re változik. 12. § (1) A R 33.§ (1) bekezdésben a mondat eleje a következőre változik: „(1) A zártsorú oldalhatáros beépítési módú területen…” (2) A R 33.§ (2) bekezdésben a mellékmondatok a)-c) pontba rendeződnek a következők szerint:
magassága akkor nem számítandó hozzá az építménymagasság értékéhez, a) ha az eredeti terepszint és a zárófödém szintkülönbsége nem haladja meg a 0,8 m-t (3. számú melléklet 3. ábra), és b) ha a kinyúló pinceszint zárófödéme és a hozzárendezett terep rézsűvel kerül kialakításra, melynek rézsűmeredeksége legfeljebb 1:3, vagy c) ha a pinceszint nem nyúlik túl az épületkontúron, és az épület körüli járdavonalhoz a rendezett terep rézsűmeredeksége legfeljebb 1:4 arányú.”
„(2) Az épülethézagra homlokzati nyílászáró akkor nyitható, ha az oldalsó szomszédos telken álló épület: a) meglévő nyílászáróval rendelkező homlokzatától legalább 4,5 m-es távolság biztosított, vagy b) az tűzfalas homlokzati kialakítású, vagy c) a szomszédos telek meghatározott építési helyén új épületbővítmény oldalhatáron kerülhet elhelyezésre, és annak határvonalától számított 6,0 m-es távolság biztosítható.”
(1) A R 39.§ (1) bekezdésben „bruttó szintterületnél” kifejezés „bruttó hasznos szintterületnél” kifejezésre változik.
(3) A R 36.§ (3) bekezdésének második mondata törlésre kerül.
(3) A R 40.§ (2) bekezdésben az utolsó szó a „mértében” helyett a „mértékig” szóra változik.
(4) A R 36.§ (5) bekezdése a következőre változik: második mondata törlésre kerül. „ (5) A kiszolgáló épület tetőhéjalása a fő rendeltetést szolgáló épületével azonos legyen. Ahol a kiszolgáló épület létesítése a telekhatáron lévő támfal mellett megengedett, ott a zárófödémén tetőterasz, tetőkert is kialakítható.” (5) A R 36.§ (6) bekezdésben a 1,5 m 1,0 m-re változik. (6) A R 39.§ (3) bekezdésben a mellékmondatok a)-c) pontba rendeződnek a következők szerint: „(3) Az épület pinceszintje épületkontúron túlnyúló részének terepszint fölé nyúló
A szabályozási határértékekre vonatkozó rendelkezések változásai 13. §
(2) a R 40.§ előtti cím a következőre változik „A kötelező zöldfelületi minimum és a hasznos szintterületi mutató előírásai”
(4) A R 40.§ a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki: „(4) A tetőkertek zöldfelületi aránya a talajvastagság függvényében a 4. számú melléklet 4. táblázata szerint érvényesíthető a zöldfelületi mutató számításánál. (5) A tetőkert kialakításánál az automata öntözőrendszer létesítése kötelező, ennek hiányában annak zöldfelülete nem számítható be a zöldfelületi minimum értékébe. (6) A homlokzati számítható be az mértékébe, ha:
zöldfelület akkor előírt zöldfelület
5
a) a befuttatás magassága legalább 6,0 m egy-egy homlokzati síkon, vagy támfalon, melynek felfuttatását szolgáló korszerű, tartós szerkezet kerül kialakításra. A támrendszer teherbíró, korrózióálló fém vagy felületkezelt fa szerkezetű legyen. Az így kialakított szerkezet homlokzat esetén a növényzet felfuttatásáig a homlokzat szerves részét kell képezze. b) a kúszó, kapaszkodó növények telepítési távolsága legfeljebb 3 m.” (5) A R 41.§ (5) bekezdésben a mellékmondatok a)-c) pontba rendeződnek és émegváltoznak a következők szerint: „(5) A homlokzatmagasság meghatározásánál a metszésvonal feletti tetőfelépítmények magasságát, illetőleg a pinceszint terepcsatlakozástól mért látható homlokzatának magasságát a homlokzatmagasság számításánál figyelembe kell venni: a) ha az adott homlokzat szélességi méretének 1/3-át meghaladja, vagy b) ha a tetőfelépítmény felső síkjának, vagy legfelső pontjának a metszésvonaltól mért magassága nagyobb, mint 3,0 m, vagy c) ha a homlokzat metszésvonalára fektetett 45 fok alatt vont sík alatt lévő építményrész hátrahúzott homlokzata és a metszésvonal közötti vízszintesen mért távolság kisebb 12 m-nél. A pinceszint látható felületét akkor kell a homlokzatmagasság értékéhez hozzászámítani, ha annak magassági értéke nagyobb, mint a rendezett terepcsatlakozástól mért 3,0 m, vagy szélessége nagyobb, mint a homlokzat szélességének 1/3-a.” (6) A R 41.§ (6) bekezdésben a „0,5 m-rel” kifejezés törlésre kerül.
A járművek elhelyezésére vonatkozó rendelkezések változásai 14. § (1) A R 42.§ (2)-(3) illetőleg (5) bekezdése a következőre változik. „(2) Ahol a telekre a gépjárművel való bejutás és emiatt ott a parkolás biztosítása a meglévő terepviszonyok, vagy meglévő épület miatt, vagy forgalomtechnikai okból nem lehetséges, a vonatkozó önkormányzati rendelet figyelembevételével a parkolás közterületen, vagy megváltással is biztosítható a (3) bekezdésben foglalt kivétellel.” (3) A SZT-n a forgalomcsillapított vegyes használatú közterületként jelölt közterületről megközelíthető telkek esetén a vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti közterületen való parkoló kialakítás csak lakás rendeletetési egység kialakítása vagy lakóépület esetén lehetséges a (2) bekezdés figyelembevételével. Egyéb rendeltetésű épület vagy önálló rendeletetési egység esetén: a) szállásférőhely csak a telken belüli parkolás biztosítása mellett létesíthető, b) az övezetben megengedett egyéb – vendégforgalommal járó - rendeltetési egység létesítése esetén a parkolást a vegyes használatú területként jelölt közterületeken kívül –, de 500 m-es gyaloglási távolságon belül kell biztosítani. A más telken belüli parkolás biztosítása a területen belül nem megengedett, kivéve, ha a létesítmény(ek) működtetése során a parkolási egyidejűség összehangolható, továbbá a létesítmény üzemeltetésének függvényében a más telken való parkolás időbelisége is biztosítható. (5) Amennyiben a már meglévő épület miatt a személygépjármű tárolás másként a telken belül nem oldható meg, megengedhető az oldalkert egy szakaszán a lábon álló, legfeljebb 20 m2 vízszintes vetületű kerti tetővel lefedett felszíni parkolóhely kialakítása, 6
a) ha az a kerítéssel egybeépítetten kerül megvalósításra, b) legfeljebb a telek oldalhatáránál zárja el tömör falazat, c) szerkezeti magassága nem haladja meg a 3,0 m-t, d) tetőhajlásszöge nem nagyobb 35 º-nál. Az így kialakított parkolóhely kerítéssel egybeépített bejárata tömör kapuzattal is megvalósítható. (2) A R 42.§ a következő (7) bekezdéssel egészül ki. „(7) A zártsorú beépítési módú területen a terepszint alatti parkolólétesítmény kialakításánál megengedett a szomszédos telkek alatti garázsszintek közötti összeköttetés kialakítása, amennyiben: a) a parkolószint önálló szerkezettel kerül megépítésre, és b) az átjáráshoz a szomszédos tulajdonosok ennek szolgalmi bejegyzéséhez hozzájárulnak, és c) a tűzvédelmi szakhatóság a hozzájárulását adja.” Az építési övezetek, övezetek rendelkezéseinek változásai 15. § (1) A R 44.§ (1) bekezdésében a felsorolás a9 és b) pont alá sorolódik a következők szerint: „a) Közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló területek - Kö b) Zöldterületek – Z” (2) A R 45.§ (3), (7), (10) bekezdése a következőre változik „ (3) A fő rendeltetésű lakóépületeken belül, önálló rendeltetési egységként : a) vendéglátási, b) irodai, c) kulturális célú, d) egészségügyi, e) szállásférőhely funkciók is létesíthetők. A lakófunkción és az a)-e) pontban felsoroltakon kívül egyéb funkció az övezetekben nem létesíthető.”
„(7) Meglévő telkek összevonása esetén az összevont telken is csak a SZT-en meghatározott építési helyen belül helyezhető el épület, a beépítés ritmusa nem változtatható meg”. „(10) Jelen rendelet hatálybalépése előtt már meglévő épület nem beépített tetőterének hasznosítása megengedett akkor is, ha a beépítéssel az épület hasznos szintterületi mutatója nagyobb lesz, mint az építési övezetben megengedett érték: a) ha a meglévő tetőtér beépítésével a lakásszám nem lépi túl az övezetben megengedett épületenkénti, illetőleg telkenkénti lakásszámot, és b) ha a hasznosítás során a hasznos szintterületi mutató többlet kizárólag a meglévő tetőtéri kubatúra kihasználásából, illetve a tetőszerkezet szükséges cseréje során az eredeti tetőtéri kubatúrának megfelelő tömegű tetőtéri kialakításból adódik.” (3) A R 45.§ (11) bekezdésének e) pontjából a trágyatároló szó törlésre kerül. (4) A R 45.§ (14) bekezdésének c) pontja a következőre változik „c) zártsorú oldalhatáros beépítési mód esetén az utcai épületszárny párhuzamos, az oldalhatárosan elhelyezett épületszárny az utcára merőleges,” (5) A R 45.§ (17) bekezdése a következőre változik „ (17) Tetőtéri nyílászáró: a) a közterület felőli homlokzaton álló tetőablakként nem létesíthető, b) oldalkertre nézően - a közterület felől is látható esetben - álló tetőtéri nyílászáró oromfalon vagy összevont tetőkiemelés részeként létesíthető.” (6) A R 45.§ (23) bekezdése c) pontja a következőre változik „c) a megengedett legnagyobb hasznos szintterületi mutató értékét,” 7
16. § (1) A R 46.§ (1) bekezdése d és e) pontja a következőre változik „d) Vt-Z-Tu Településközponti zártsorú beépítésű, turisztikai bázis terület e) Vt-Éh-80 Településközponti vegyes, építési hely szerint változó beépítésű terület.” (2) A R 46.§ (2) bekezdésébe az „idegenforgalmi” szó helyett „idegenforgalmat szolgáló” kifejezés lép. (3) A R 46.§ (3) bekezdésének d) pontjában a „bruttó szintterületű” kifejezést a „bruttó hasznos szintterületű” kifejezés váltja fel, egyben a bekezdés a következő új l) ponttal egészül ki „l) turizmussal kapcsolatos építmény.” (4) A R 46.§ (4) bekezdésének 1) pontjában a hivatkozás „(10) bekezdésre” változik. (5) A R 46.§ a következő új (7) bekezdéssel egészül ki, a további bekezdések sorszámozása értelemszerűen megváltozik. „(7) A Vt-Z-TU-100 övezet területe: a) A Szenttamás hegy hegytető és a városközpont közötti lift, sikló, vagy más emelőszerkezet és turisztikai fogadóépítménycéljára van fenntartva. b) Az övezet területén a szintkülönbséget áthidaló szerkezet csak országos építészeti tervpályázat alapján létesíthető. Az alsó indítópont céljára a szabályozási tervlapon jelölt 19835, 19836 hrsz telkeket a létesítmény megvalósítására kell biztosítani. c) Az emelőszerkezet technikai megvalósítása során idegen telek felett csak a tulajdonos hozzájárulása esetén létesíthető. A létesítmény elhelyezésének lehetséges helyszíni lehatárolását a szabályozási terv rögzíti.” (6) A R 46.§ átszámozott (10) bekezdésben a hivatkozás (7)-ről (8)-ra változik., továbbá a (10) és a (17) bekezdés c) pontjában a
„szintterületi mutató” helyett „hasznos szintterületi mutató” kifejezés kerül. (7) A R 46.§ átszámozott (15) bekezdés kiegészül a következővel: „a 42.§ figyelembevételével.” (8) A R 47.§ átszámozott (1) bekezdése kiegészül a „szolgál” szóval, egyben a (3)-(4) bekezdések törlésre kerülnek. 17. § (1) A R 49.§ (4) bekezdés a következő mondattal egészül ki. ”Kivételesen – amennyiben arra más terület műszaki okokból nem jelölhető ki, a közműrendszerek szükséges építményei elhelyezhetők.” (2) A R 49.§ (5) bekezdés a következőre változik: „(5) A Z-FK övezet területén építményként a) csak mélygarázs vagy támfalgarázsként kialakítható teremgarázs létesíthető a szabályozási terven e célból meghatározott terepszint alatti építési helyen belül, melynek zárófödémét legalább 50%-ban zöldtetőként kell kialakítani és fenntartani. b) épülethez kapcsolódó, vagy attól legfeljebb gyalogos felülettel elválasztott vendéglátó terasz létesíthető. Egyéb építmény – a gyalogosközlekedés építményein és a köztárgyakon kívül újonnan nem helyezhető el. A területek kialakítása, rendezése, köztárgyak elhelyezése csak a 4. § (4)-(5) bekezdése szerinti tervek alapján lehetséges. Z-Fk övezet területén kialakult állapotként meglévő korábbi közműépítmény, épület vendéglátó célra kialakítható, hozzátartozó terasszal együtt, bővíteni nem lehet” (3) A R 49.§ (10) bekezdés a következőre változik: 8
„(10) Az Z-FK és Z-KP övezetben létesíthető épület építménymagassága legfeljebb 4,5 m lehet. Az övezetek területén: a) a legkisebb kialakítható telekméreteket, b) a beépítés legnagyobb mértékét, c) a terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértékét, d) a kötelezően előírt legkisebb zöldfelület mértékét” a 4. számú melléklet 3. számú táblázat alkalmazásával kell meghatározni.
18. § A R 50.§ törlésre kerül. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK (1) Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. (2) Rendelkezéseit a hatálybalépését követő eljárásokban kell alkalmazni. (3) A R 1.-5 számú mellékletei helyébe a jelen rendelet 1-5 számú mellékletei lépnek.
Esztergom, 2009. augusztus …... Meggyes Tamás polgármester
Dr. Marosi György jegyző
A rendeletet 2005. november 5-én kihirdettem: . Dr. Marosi György jegyző
9
MELLÉKLETEK FÜGGELÉK
10
AZ ESZTERGOMI ÖNKORMÁNYZAT 40/2005.(XI.5.) ÖR. RENDELETE ESZTERGOM, SZENTTAMÁS VÁROSRÉSZ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL 2. SZÁMÚ MELLÉKLET FOGALOMMEGHATÁROZÁS Cégér, cégtábla, cégfelirat
Az épület, építmény, helyiség (csoport) rendeltetésére, jellemzésére, tulajdonosára utaló, azt megjelenítő, a homlokzaton síkban vagy konzolosan elhelyezett, közterületről látható feliratos, rajzos vagy figurális épülettartozék.
Előírt legkisebb telekméret Építési hely kizárólag terepszint alatt beépíthető része
Új telek kialakításánál meghatározott legkisebb szélesség, mélység és terület. Az építési hely oldal és hátsókert felőli építési határvonalai és a hátulsó, illetőleg az oldalsóhatárvonal(ak) által közrezárt, építési helyen belüli területrész, melyen belül a telek beépítési mértékébe beszámító épület, építményrész nem létesíthető, terepszint alatti építmény, mélygarázs elhelyezhető. Az építési hely előkerti építési határvonalai – előkert hiányában a telek homlokvonala – és a hátulsó-, illetőleg az oldalsó-határvonal(ak) – utóbbi hiányában a telek oldalhatára – által közrezárt, építési helyen belüli területrész, melyen belül a telek beépítési mértékébe beszámító épület, építményrész elhelyezhető, beleértve a szint alatti építményrészeket is. Az építési hely azon része, mely meglévő védett épület esetén udvarlefedésként beépíthető, de zárófödém helyett kizárólag üvegfedés alkalmazható. Valamennyi építményszint bruttó – falakkal együtt mért – összes területe, melybe nem kell beszámolni a pinceszinten létesített parkoló célú helyiségek bruttó szintterületét. Zártsorú beépítési módú területen az építési helyen belül oldalsó távolsággal meghatározott, nem beépíthető, vagy kizárólag terepszint alatt beépíthető területrész. Az épület kereskedelmi célú bruttó területeinek összege az épület valamennyi szintjén a parkoló célú helyiségek kivételével. Jogszabály (műemléki védelem, helyi védelem, egyéb jogszabályokban védetté nyilvánítás) alapján védett épület, terület. Fény-, illetve világítástechnikai eszközökkel tájékoztató reklámberendezés. A reklám befoglaló felületének legalább 50%-ában áttört fényreklám. A keretövezet vagy építési övezet elsődleges rendeltetését kiegészítő vagy azt kiszolgáló épület. Kiegészítő, illetve kiszolgáló épületnek minősül: jármű (gépkocsi, motorkerékpár, csónak, munkagép stb.) tároló, a háztartással kapcsolatos nyárikonyha, mosókonyha, szárító, egyéb tároló-építmények (tüzelőanyag, szerszámkamra, továbbá szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta és más tároló), állattartás céljára szolgáló építmények, kisipari vagy barkácsműhely, műterem, árusítópavilon, kazánház. Az építmény valamely záró födémén tetőkert céljából létesített talajréteg. Olyan zöldfelület, mely kizárólag gyepesített és az időszakos gépkocsitárolás céljából felülete legfeljebb 20 %-ban műanyagráccsal megerősített, járható felületet alkot.
Építési hely terepszint felett is beépíthető része Építési hely kizárólag üvegtetővel beépíthető része Épület bruttó hasznos szintterülete Épülethézag Épület kereskedelmi célú bruttó hasznos szintterülete Értékvédelem alatt álló épület, terület Fényreklám Vonalszerű fényreklám Fő rendeltetést kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú (önálló) épület
Földtakarás, tetőkert Gyeprácsos felület Hasznos bruttó szintterület
Az épület bruttó szintterületének azon része, melybe a) a helyiségnek nem számító építményrészek, b) az 1,90 m-nél alacsonyabb belmagasságú helyiségek, c) a pinceszinten elhelyezett gépkocsitárolók és a hozzávezető épületen belüli útfelület nem számítanak bele.
Hasznos mutató
szintterületi
A telken építhető összes hasznos bruttó szintterület (összes építményszint bruttó – falakkal együtt mért - területe) és a telekterület hányadosa.
Hirdetési és reklámcélú Az épület, építmény, helyiség (csoport) rendeltetésére, jellemzésére, tulajdonosára utaló, azt megjelenítő, a homlokzaton síkban vagy konzolosan elhelyezett, közterületről látható felület szerkezet feliratos, rajzos vagy figurális épülettartozék.
11
A homlokzatmagasság magassági értéke homlokzatonként számítandó. A homlokzatmagasság értéke azonos az építménymagasság számításánál meghatározott metszésvonal, illetve érintővonal és az adott homlokzat terepcsatlakozás közötti mért magassági értékével. (H).
Homlokzatmagasság
Adott homlokzaton eltérő terepcsatlakozás esetén a homlokzat magasságát az eltérő magasságok számtani átlagértékeként kell számítani (5. ábra). A számításnál legfeljebb két oromfal magasságát figyelmen kívül kell hagyni. A homlokzatmagasság egy homlokzat esetében sem lépheti túl az övezetben meghatározott határértéket. Kertépítészeti terv tartalma A kertrendezési tervnek legalább M=1:200-as léptékű tervrajzon tartalmaznia kell: a) geodéziai helyszínrajzot b) favédelmi – fakivágási tervet c) a burkolatok, lépcsők, támfalak és egyéb kerti létesítmények – pergola, filagória (kerti pavilon), medence, kerti tó – tervezett helyét, javasolt anyagát és a burkolatok mintametszetét, d) a minimálisan kiültetésre kerülő növények helyét, a cserjefoltok magasságának (magas, középmagas, alacsony talajtakaró) megkülönböztetésével, ezek darabszámát, az ültetésre javasolt fajok megnevezésével, valamint a műszaki leírást. tereprendezési tervet az 1,0 m magasságot meghaladó tereprendezés esetén. Olyan gazdasági célú épület, melyben a fő termelő tevékenység gépesített munkavégzés nélkül történik elsősorban a hagyományos kézművesség termékeinek előállítására. Az épületben folytatott termelő tevékenység:
Kézműipari épület
a) hagyományos kézműipari b) gépesítés nélküli termelőtevékenység, c) kismértékű gépesítéssel folyó, környezetet nem zavaró, jellemzően kézműipari tevékenység. Kialakult állapot
Az építési övezeti előírásoktól eltérő, a korábbi építési szabályoknak megfelelően kialakult beépítés.
Kilátópont
Az a közterületi pont, melyről vonzóan tárul fel a város látképe, látványa (panoráma).
Kirakatportál
Az épület földszinti üzlethelyiségének kirakata, annak szerkezetével együtt.
Közhasználat átadott terület korlátozás nélkül
céljára Telek közhasználatra időbeli korlátozás nélkül megnyitott, általában gyalogosforgalom által időbeli igénybe vehető része,
Közhasználat átadott területek korlátozással
céljára Telek közhasználatra megnyitott, általában gyalogosforgalom által igénybevehető része, mely időbeli esetben a közhasználat - biztonsági okokból - időben korlátozott (pl. 22:00-06:00 óra között vagy nyitvatartási időben) és a melyről a tulajdonos és az önkormányzat külön szerződést kötnek..
Közintézmény
Minden közhasználat céljára szolgáló önálló rendeltetési egység, vagy épület, továbbá a körülhatárolt terület és építményei, kivéve a közüzemi, az ipari, a mezőgazdasági és az egyéb rendeltetésű (nem közhasználat céljára szolgáló) telepeket.
Lakóépület Oromfal
Olyan épület, melyben kizárólag, vagy túlnyomórészt lakások vannak. A nyeregtetős épület végfalának a tetősík és a homokzatsík metszésvonala, illetve a tetőgerinc közötti homlokzata. A kizárólag reklám vagy hirdetés céljára létesített építmény, berendezés, szerkezet, mely épülettől függetlenül kerül elhelyezésre.
Önálló reklámhordozó Portál
Üzlet utcai része (kirakat és bejárat)
Raktár
Javak átmeneti vagy huzamos tárolására szolgáló helyiség.
Rálátás
Egy adott építményre, tájrészletre nyíló látvány.
Reklám
A gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény 2. § -ának b), g) és m) pontjaiban meghatározott burkolt, gazdasági és összehasonlító reklám, továbbá a politikai reklám 12
Reklámberendezések
Általában a szabadtéri reklámok
Részleges színezés
A homlokzat egészéhez képest egy-egy épületszint, vagy egy-egy rendeltetési egység, üzletrész, portál stb homlokzat-szakaszának eltérő színezése, mely nem azonos az épülethomlokzat egészének egységesen megtervezett, és a terv szerint megvalósult eltérő színezésével.
Szabadtéri reklámhordozó
Reklám közzététele céljából építményen kívül elhelyezett eszköz, kivéve az árusítás helyén elhelyezett áru elérhetőségét jelző eszközöket. Nem tekinthető annak a cégér, cégtábla és cégfelirat. E tekintetben szabadtéri reklámhordozó a) az épületen lévő tető- vagy homlokzati reklám; b) ablakban, erkélyen elhelyezett, c) tűzfalra erősített, d) ingatlanon, kerítésen, támfalon elhelyezett, udvarban álló, e) épületek között vagy út (tér) felett átfeszített; f) szoborra, hídra, oszlopokra erősített; g) vízfelületre épített vagy állandóan kikötött úszóművön elhelyezett; h) az előzőekben felsorolt összes területen állandóan vagy időszakosan kiállított, reklámot hordozó jármű; i) szerelt, festett vagy vetített, tömör vagy áttört, megvilágított vagy világító; j) egyedi vagy csoportos, illetve füzér; színes, egyszínű vagy fehér, rögzített, álló, mozgó, villogó felirat, tábla, piktogram, márkajelzés, embléma, tekintet nélkül tartalmára, anyagára, alakjára, méretére; k) valamint a természetben árucikk formájában kihelyezett tárgy.
Szabályozási szélesség
A közterület (meglévő vagy tervezett) szélességi mérete.
Szálláshely-szolgáltató épület
Kizárólag vagy túlnyomórészt átmeneti otthon (szállás) céljára szolgáló szobaegységeket, valamint közös vagy egyéni használatú mellék- és egyéb helyiségeket tartalmazó épület (gyermek-, diák-, nevelőotthon, kollégium, munkás- és nővérszállás, fekvőbetegek szállásépülete, szülőotthon, szociális otthon, turistaház, fogadó, panzió, szálloda stb.).
Személygépjármű-tároló
Garázs, kocsiszín.
Támfal
Lejtőn a bevágást megtámasztó létesítmény.
Támfalgarázs
Támfalban létesített személygépjármű-tároló (a lejtős terep hegyfelőli oldalában létesített - a bevágást megtámasztó - támfalban kialakított létesítmény). A létesítmény csak akkor minősül támfallétesítménynek, ha teljes egészében az eredeti terepfelszín alatt helyezkedik el, függetlenül attól, hogy végleges állapotában földdel fedett-e vagy sem.
Teremgarázs
Több gépkocsi tárolására szolgáló közös légterű helység.
Tetőkert
Az építmény felső födémén kialakított növényzettel fedett terület.
Vegyes funkciójú épület
Több eltérő rendeltetésű rendeltetési egységet magában foglaló épület.
Vendéglátó terasz
Épület földszintjén található vendéglátási egységhez tartozó, közterületen kialakított fogyasztótér
Vendéglátó teraszok A vendéglátó teraszt lefedő árnyékoló-szerkezet, jellemzően vászon és fémszerkezetből árnyékoló berendezései Világító céglogó
A cég hivatalosan bejegyzett emblémáját, piktogramját, márkajelzését, belső világítással bemutató reklámcélú eszköz.
Zöldfelületi mutató
A zöldfelület területének és a telek területének %-ban kifejezett mértéke. A számításnál a zöldfelületnek számított terület legfeljebb 1/3-a lehet nem szilárd burkolattal ellátott terület.
13
AZ ESZTERGOMI ÖNKORMÁNYZAT 40/2005.(XI.5.) ÖR. RENDELETE ESZTERGOM, SZENTTAMÁS VÁROSRÉSZ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL 3. SZÁMÚ MELLÉKLET
2. ábra
rendezett eredeti max.2,5 m
ÁBRÁK ÉPÍTÉSI ÖVEZET, ÖVEZET RÖVIDÍTETT ÖVEZETI JELE a területfelhasználási egység jele (Lk) építési övezet (-OZ-35) kódja
ÉPÍTÉSI ÖVEZET, ÖVEZET
1. ábra
ÉPÍTÉSI ÖVEZET, ÖVEZET TELJES JELE Bm B% Szm Hmax Ém Tt Z% Ta%
oldal
Bm
beépítési mód Lk-OZ-35 legnagyobb megengedett beépítési mérték (%) Ém legnagyobb megengedett hasznos szintterületi mutató (m2/m2) legnagyobb megengedett homlokzatmagasság (általános/lejtő felőli) legkisebb és legnagyobb megengedett (m) Építési övezet, építménymagasság (min-max) övezet rövidített jele 2 legkisebb telekterület méret (m ) kötelező legkisebb zöldfelület mértéke (%) legnagyobb megengedett terepszint alatti beépítettség mértéke (%)
B%
Szm
H
Tt
Z%
Ta%
Építési övezet OTÉK szerinti jele
3. ábra
rendezett terep < 1:3 rézsűmeredekség Ém
rendezett terep < 1:4 rézsűmeredekség Ém
Ém
Ém eredeti terepfelszín <1,50,8 m
<1,50,8 m rendezett terep >1:3 rézsűmeredekség
rendezett terep >1:4 rézsűmeredekség
eredeti terepfelszín
Ém = adott homlokzat figyelembe veendő építménymagassága
4. ábra
1,0 m max: 1,5 m
Beépítés mértékébe nem beszámítandó
beszámítandó
5. ábra
a b H1
H2
H1
H3
H2
H1
H3
H2
b a L Homlokzatmagass H1 + H2 2
L
H1 + H2 + H3 Homlokzatmagasság = 3 H3=0 ha a < L/3 és b < 3,0 m H3≠0 ha a ≥ L/3 vagy b ≥ 3,0 m
AZ ESZTERGOMI ÖNKORMÁNYZAT 40/2005.(XI.5.) ÖR. RENDELETE ESZTERGOM, SZENTTAMÁS VÁROSRÉSZ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL 4. SZÁMÚ MELLÉKLET TÁBLÁZATOK 1. számú táblázat a telek megengedett legkisebb kialakítható Az építési övezet jele
területe
az épület megengedett
legnagyobb
beépítési szélessége mértéke /mélysége
legkisebb
hasznos szintterületi mutatója
terepszint alatti beépítési mértéke
zöldfelületi mértéke
legkisebb
legnagyobb
Építménymagassága
homlokzat magassága általános / lejtő oldali
m2
m
%
m2/ m2
%
%
Lk-O-25
1500
20/50
25
0,4
35
50
3,0
4,5*
4,5/6,5*
Lk-O-35
1500
20/50
35
0,6
35
50
3,0
4,5*
4,5/6,5*
Lk-OZ-45
750
20/40
45
0,75
50
35
3,0
4,5*
4,5/6,5*
Lk-OZ-50
450
16/30
50 s 60
0,85
55 s 60
30
3,0
4,5*
4,5/6,5*
Lk-OZ-60
400
16/30
60 s 65
1,0
60 s 65
20
3,0
4,5*
4,5/6,5*
Lk-OZ-65
300
16/30
65 s 75
1,1
65 s 75
20
3,0
4,5*
4,5/6,5*
Lk-Zh-65
250
12/17
65 s 75
1,1
65 s 75
20
3,0
4,5*
4,5/6,5*
Lk-Zu-65
750
20/50
65 s 70
1,1
65 s 70
20
3,0
4,5*
4,5/6,5*
Lk-Éh-35
750
2030
35
0,5
40
50
3,0
4,5*
4,5/6,5*
Lk-Éh-60
300
20/20
60
1,0
65
20
3,0
4,5*
4,5/6,5*
Lk-Éh-75
300
16/20
75
1,2
75
15
3,0
4,5*
4,5/6,5*
s saroktelek esetén * a 41. § előírásainak figyelembevételével
m
2. számú táblázat a telek megengedett legkisebb kialakítható Az építési övezet jele
az épület megengedett
legnagyobb
beépítési szélessége/ területe mértéke mélysége
hasznos szintterületi mutatója
legkisebb
legkisebb
legnagyobb
terepszint alatti zöldfelületi építménymagassága beépítési mértéke mértéke % % m
homlokz atmagasság a
m2
m
%
m2/ m2
Vt-Zu-80/1
750
20/50
80/ 100*
1,5 1,7**
100
0
4,5
6,5***
6,5***
Vt-Zu-80/2
750
20/50
80/ 100*
2,0 2,2**
100
0
4,5
10,5***
10,5***
Vt-Z-100
300
Ka
100
1,5
100
0
4,5
5,5***
5,5***
Vt-Z-Tu
400
Ka
80
2,0
80
20
4,5
10,5***
10,5***
Vt-Éh-80
1000
Ka
80
2,2
100
10
4,5
9,5***
Ált: 4,5 Lejtő:
9,5***
s *
saroktelek esetén a SZT szerint meghatározott külön építési hely üvegtetővel való lefedése esetén alkalmazható engedményes érték a (7)-(8) bekezdések figyelembevételével ** közhasználat céljára átadott terület esetén, vagy a (9) bekezdés szerinti esetekben alkalmazható engedményes érték a 7.§ figyelembevételével. *** a 41. § előírásainak figyelembevételével
Ka – kialakult állapot 3. számú táblázat
Az építési övezet jele
Z-FK Z-KP Ka – kialakult állapot Az épített szerkezet feletti termőföld rétegvastagsága 20-30 cm termőréteg 30-80 cm termőréteg 80 cm termőréteg felett
Az övezetbe sorolt terület megengedett legkisebb kialakítható legnagyobb terepszint hasznos alatti beépítési szintterületi beépítési területe szélessége mértéke mutatója mértéke 2 m m % m2/ m2 %
legkisebb zöldfelületi mértéke %
KA
-
0 / Ka
-
85
15
1000
-
2
-
0
80
A telepíthető növényállomány szerkezete egyszintes, gyeppel vagy talajtakaró lágyszárú növényekkel borított kétszintes, gyepszinten zárt, cserjeszinten részben zárt növényállomány háromszintes, gyep-, cserje- és lombkoronaszinttel képzett növénytelepítés
4. számú táblázat A tetőkert zöldfelületként kialakított összterületéből az előírt zöldfelület számításánál figyelembe vehető % 20% 40% 55%
AZ ESZTERGOMI ÖNKORMÁNYZAT 40/2005.(XI.5.) ÖR. RENDELETE ESZTERGOM, SZENTTAMÁS VÁROSRÉSZ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL 5. SZÁMÚ MELLÉKLET A) ÖNKORMÁNYZATI ELŐVÁSÁRLÁSI JOGGAL ÉRINTETT INGATLANOK JEGYZÉKE hrsz 19837 19838 19839 19840 19843 19844 19841 19842 19829 19858 19836 19835 19920 19921 19922 19923 19924 19925 19926 19927 19928
cím Bajcsy-Zs. u. 21. Imaház u. 2/a Imaház u. 2/b Imaház u. 4. Imaház u. 6. Imaház u. 8. Galamb u. 2/b. Galamb u. 2/a. Török I. u. 10. Lépcső u Lépcső u Bajcsy-Zs. u. 23. Galamb u. Galamb u Galamb u Galamb u Galamb u Galamb u Imaház u 10 Imahaz u. 10. Imaház u 12
B) KÖZÉRDEKŰ RENDELTETÉS CÉLJÁRA KIJEÖLT INGATLANOK hrsz
cím
tömb
közérdekű cél
19835
Bajcsy-Zs. u. 23.
17
19836
Lépcső u.
17
Turisztikai felvonó / látványlift
19839 19840
Imaház u. 2b Imaház u. 4.
17 17
19841
Galamb u. 2/b.
17
19842 19843 19844 19920 19921 19922 19923 19924 19925 19926 19927 19928
Galamb u. 2/a. Imaház u. 6. Imaház u. 8. Galamb u. Galamb u. Galamb u. Galamb u. Galamb u. Galamb u. Imaház u 10 Imaház u. 10. Imaház u 12
17 17 17 20 20 20 20 20 20 20 20 20
tömbszám 17 17 17 17 17 17 17 17 8 15 17 17 20 20 20 20 20 20 20 20 20 C) KÖZTERÜLETI KISZABÁLYOZÁSSAL ÉRINTETT INGATLANOK töm közérdekű cél hrsz cím b 20064 Kálvária körüli 20093/1 Hegytető u. 41. 13 zöldterület és sétány 20074 Becket T. u. 11 rendezése 20091 Becket T. u. 35. 13 Imaház u. 19838 Imaház u. 2/a. 17 szélesítése
Kulturális központ
Kulturális központ / médiaközpont
1
