A 1766)
SÖVÉNYSÁRMÁNY ( E M B E R I Z A C I R L U S L . ÚJABB ELŐFORDULÁSA MAGYARORSZÁGON Waliczky Zoltán—Magyar
Gábor—Hraskó Gábor
A sövénysármány Európában elsősorban a n y u g a t i és a déli részek fészkelő m a d a r a . Elterjedése (Wolters szerint): Észak-Afrika Tunéziától Marokkóig, Dél-Európa (északra Walesig és Dél-Angliáig, [Franciországban a Szajnáig - lokálisan északabbra i s ; B e l g i u m b a n szórványos és lokális, N S Z K - b a n P f a l z i g , korábban B o n n i g - és Svájcig, szórványosan Ausztriában, keleten J u g o szláviáig és Bulgáriáig). Északnyugat-Kisázsia, a Földközi-tenger szigetei; Ű j Zélandon az Északi- és Déli-szigeten lokálisan betelepítve. A szerzők 1979 jú niusában Bulgáriában, 1980 június—júliusában Spanyolországban figyelték meg t ö b b ízben a fajt. Kárpát-medencei előfordulását részletesen ismerteti Jánossy ( A q u i l a . 1970.), ezért erre i t t külön n e m térünk k i . Megemlítendő a z o n b a n az ő fészkelési adata, amely hazánkés egyben a Dél-Dunántúl területéről az első i l y e n jellegű megfigyelés. Jánossy Dénes és Jánossy László a Villányi-hegység területén 1975. július 7-26. között öreg hím, tojó, v a l a m i n t kirepült f i a t a l sövénysármányokat figyeltek meg, m a j d július 31-én Dandl József a helyszínen a m a d a r a k első hazai fészkét is megtalálta egy szőlőtőkén, egy tojással és két (elpusztult) fiókával. N e m t a r t o z i k u g y a n a vizsgált tájegységhez, de említésre méltó Varga Zsolt hasonló megfigyelése Budaörsön (öreg hím és kirepült fiatalok), 1975. július 27. - augusztus 13. között ( A q u i l a , 1976). E z a két, egymástól független adat már a k k o r felhívta a figyelmet egy esetleges terjeszkedésre. I l y e n előzmények után 1981 nyarára kutatóutat terveztünk a Villányi-hegy ségbe esetleges újabb sövénysármányadatok szerzése reményében. Szándékun kat megerősítette az a hír, amelyet Dandl Józseftől k a p t u n k , miszerint 1981. május 13-14-15-én Molnár István erdőmérnök Pécsett egy éneklő sövénysár mány hímet figyelt meg. M i v e l bővebb értesítést n e m k a p t u n k , amellett Pécs a Villányi-hegységtől légvonalban alig 30 k m - r e v a n , ezért p r o g r a m u n k b a vet tük a Villányi-hegység mellett a pécsi a d a t o k megerősítését is. Túránkat 1981. július 6-11. között bonyolítottuk le, melynek során bejártuk Pécs, i l l . a Villányi-hegység számba jöhető területeinek nagy részét. U t u n k tartalmáról röviden: július 6-án érkeztünk Pécsre, még aznap délután sikerült megtalálnunk egy pár fiókás fészkét, v a l a m i n t regisztrálnunk két másik hím jelenlétét a környéken. Július 7-én délelőtt a fészeknél végeztünk megfigyelé seket, és az éneklő hímek revirjét próbáltuk bemérni, a délutáni terepjáráskor újabb párt találtunk. Július 8-án reggel egy újabb éneklő hímet észleltünk, a m e l y már az ötödik pár jelenlétére u t a l t . E n a p o n u t a z t u n k tovább a Villányihegységbe, ahol Harkány-Máriagyüd-Siklós útvonalon két hím énekét sikerült azonosítani. Július 9-én a Nagyharsány-hegy környékére tett túránk eredmény telen v o l t . Július 10-én a megtalált két hím revirjét k u t a t t u k , és az egyiknél 73
sikerült három kirepült f i a t a l sövénysármányt megfigyelnünk; v a l a m i n t újabb terepjárásokat végeztünk a hegység n y u g a t i részébe, de ez már n e m hozott újabb eredményt. Július 11-én visszatértünk Péesre, ahol a már kirepült fiatalokat etető pár viselkedését figyeltük, v a l a m i n t begyűjtöttük a már elha gyott fészket. 1982. június 10-12. között újabb megfigyeléseket végeztünk az előző évi ál lomány stabilizálódásának bizonyítására Pécsett. Június 10-én bejártuk a sö vénysármány összes múlt évi revirjét. E n n e k ellenére - valószínűleg a fülledt, meleg idő m i a t t - mindössze egy hím énekét észleltük. Másnap k o r a délelőtt ugyanezt a hímet sikerült hosszabb ideig figyelnünk éneklés, táplálkozás, revirtartó viselkedés közben. A n a p folyamán még két további revirt találtunk: az egyikben az éneklő hím mellett a párját is láttuk, a másikban egy hím egy k i repült fiatalt etetett. Június 12-én bejártuk ugyanezeket a revireket Molnár István pécsi erdőmérnökkel; ezúttal két r e v i r b e n láttunk, ül. h a l l o t t u n k éneklő hímeket. Megnéztünk továbbá egy újabb r e v i r t , ahol e l h a g y o t t fészekről v o l t tudomása Molnár István-n&k. A fészket megtaláltuk, és a m i k o r m i n d e n kétsé get kizáróan megbizonyosodtunk róla, hogy a fészek tényleg teljesen elhagya t o t t (száraz levelek, virágszirmok v o l t a k a csészében), lefényképezése után be gyűjtöttük alaposabb vizsgálatra. E helytől légvonalban k b . 150-200 méterre ismét észleltünk egy éneklő hímet (Magyar és Waliczky).
A vizsgált terület leírása 1. Pécs északi része, a Mecsek déli lejtője: gyümölcsfákkal, b o k r o s o k k a l sű rűn benőtt t i p i k u s kultúrbiotóp, a környék behálózva b e t o n u t a k k a l , lakóházak k a l , nyaralókkal. 2. A Villányi-hegység déli lejtői: sziklás, erdős hegyoldalak, gyümölcsösök, szőlősök présházakkal. A területeken az évi csapadékmennyiség 600-700 m m , a napsütéses órák száma évenként 2000, júliusi középhőmérséklet 21°C.
Biotóp A z egyes sövénysármány revirek a Mecsek déli lejtőin 200-250 m tengerszint feletti magasságban, a Villányi-hegységben pedig 140-200 m tengerszint feletti magasságban v o l t a k . A szintkülönbség o k a a két helyen a különböző magasság b a n elhelyezkedő alkalmas b i o t ó p ; a Mecsek általunk bejárt részén a sövény sármánynak a l k a l m a t l a n városi biotóp magasabbra t o l t a fel a kedvező parkos gyümölcsösök élőhelyének határát, m i n t a Villányi-hegység lejtőin, ahol e bio t ó p egészen a hegység lábáig nyúlik. A megfigyelt revireket szinte kizárólag a déli lejtőkön találtuk. E n n e k o k a részben a b b a n keresendő, hogy a faj szá mára kedvező élőhelyek főként a déli lejtőkre korlátozódnak (az északi lejtők rendszerint erdősek), részben pedig a b b a n , hogy a faj hő- és fénykedvelő. A z Adriai-tenger közelsége (300 k m ) m i a t t a déli-délkeleti lejtők klímája mediter rán jellegű (sok napsütés, kevés csapadék, enyhe tél stb.). A sövénysármány biotópjában megfigyelt jellemző madárfajok: vadgerle, gyurgyalag, balkáni fakopáncs, búbos pacsirta, tövisszúró gébics, cigánycsuk, házi rozsdafarkú, hantmadár, vörösbegy, feketerigó, széncinege, tengelic, k e n 74
£ hortulana
E. arlus
E. citrinella
E cia
1. Különböző sármány jajok revir jenek, megoszlása 1981-ben a Villányi-hegységben az éneklő hímek alapján - Distribution of forest ranges of various Bunting species in 1981 in V'Mányi-mountain as baserl on singing males
derike, csicsörke, mezei veréb, sárgarigó, szarka, erdei p i n t y . E g y e s faunaelemek szintén alátámasztják a terület mediterrán jellegét (csicsörke, g y u r g y a l a g , b a l káni fakopáncs). A Villányi-hegységben megfigyelt további három sármányfaj (E. cia, citrinella, hortulana) élőhelye egymástól és a sövénysármányétól jól elkülöníthető v o l t . L e g m a g a s a b b r a a bajszos sármány hatolt f e l : élőhelye a kopár, sziklás hegyoldalak. A l a t t a a citromsármány az erdőszélek m a d a r a v o l t , ezt követte a sövénysármány a gyümölcsösökben, kertekben, legvégül a k e r t i sármány a hegység lábánál elterülő nagyüzemi szőlő-monokultúrákban (1. áb ra). Hang A hím énekének három változatát különböztettük m e g : - m o n o t o n , erős és gyors , , z i - z i - z i - z i - z i - z i - z i - z i " ; ez v o l t a legjellemzőbb hangja; - a citromsármány énekéhez hasonló, de hiányzik a végéről a felütés (a há r o m közül ez v o l t a leglassúbb); - az előbbinél v a l a m i v e l gyorsabb, a k i s poszátáéhoz hasonló; ezt h a l l a t t a a legritkábban. 75
Hívóhang: fémes ,,szipp'", illetve a nádi sármányéra emlékeztető ,,en" hang. A hím a fiókák etetése alatt, röptében többször h a l l a t o t t egy, a citromsár mány riasztó jeléhez hasonló , , c r i - l i - l i - l i " hangot. A fiókák h a n g j a : éles, messzehangzó, a hívóhanghoz hasonló, de elnyújtot t a b b , ismételt cippegés. A hímek rendszerint kiemelkedő helyen (facsúcson, villanyvezetéken, sőt g y a k r a n tv-antennán) ülve énekeltek, megesett azonban, hogy a hím a fészek közelében v a g y táplálékkeresés közben a földön énekelt. A z őrhelyén ülve ének lés közben csőrét felfelé t a r t o t t a . E g y őrhelyen rendszerint csak néhányszor szólt (8-10 alkalom), m a j d arrébb repült. Általában így a revir határát járta be, de megtörtént, hogy a fészek, i l l . a már kirepült f i a t a l o k közelében szólt. A megtalált fészkek adatai, fészeképítés A fészket 1981-ben k i s forgalmú betonutat szegélyező partfalban, 2,6 m m a gasan, sűrű szederbokorban találtuk. A partfal felett emberek által látogatott p a r k terült e l . A z út túloldalán villanyvezeték húzódott (a hím őrhelye), mö götte házak, i l l . sűrű bozótos d o m b o l d a l (a kirepült fiatalok tartózkodási he lye). Áz 1982-ben begyűjtött fészek forgalmas gyalogút melletti p a r t f a l b a n , az út fölött 1,5 m magasan, de a földön épült, 1 m-re egy csonkolt fatörzstől. K ö r nyéken lakóházak, építkezési terület, v a l a m i n t a gyalogút mellett egy akácfa sor v o l t . A fészek méretei Belső átmérő Külső átmérő Csészemélysé.; Külső magasság
1. fészek 7,0 c m 12,5 c m 4,0 c m 9,0 c m
2. fészek 6,5 c m 13.5 c m 5,0 c m 6,5 c m
Átlag (Groh után) 6,6 c m 12,3 c m 4.3 c m 6,7 c m
A fészek anyaga: az 1981-ben talált fészek alapja d u r v a leveles növényi szá rakból áll, amely felfelé egyre f i n o m a b b . Körben mohával megerősítve, a csésze pereme fűszálakkal és lószorrel körbeszőve, alja pedig f i n o m növényi anyagok k a l v a n kibélelve. A fészekben tojásmaradványok n e m v o l t a k találhatók, csak a tollképződéskor keletkező tokmaradványok. A z 1982-ben talált fészek alja zöld mohából, kevés levélből, f i n o m fűszálak ból áll. Kívül durvább növényi szárak; a csésze peremén elszórva m o h a , v a l a m i n t f i n o m fűszálakkal v a n körbefonva és lószorrel v a n megerősítve. A csésze belseje emberi hajjal v a n kibélelve. A fészeképítésre vonatkozóan Molnár István és Balikó Árpád rendelkeznek megfigyelésekkel. A részünkre megküldött levélbeni tájékoztatás szerint Báliké) Árpául 1982. március 23-án észlelte először a sövénysármány párt: a hím fé szekanyagot hordott, a tojó a közelben tartózkodott. Március 25-én újra látta a m a d a r a k a t , a m i n t k b . 100 méteres körzetben mozogtak. Április 7-én, a reggeli órákban már csak a tojó gyűjtött fészekanyagot a közeli építkezésnél használt nádpallóból, ez idő a l a t t a hím állandóan követte. Április 18-án találta meg Balikó a fészket. Molnár István megfigyelései szerint április 27-én a m a d a r a k még m i n d i g a fészeképítéssel v o l t a k elfoglalva. A fészekanyagot csak a tojó 76
h o r d t a , a hím egy salakrakás tetején üldögélve figyelte 15-20 méterről. M i n d k e t t e n n a g y o n b i z a l m a s a k v o l t a k , n e m m u t a t t a k semmi félénkségét, a közeli gyalogút forgalma sem z a v a r t a őket. Csendesen viselkedtek. Sajnos az ezt kö vető n a p o k b a n a fészek előtt vezető út földmunkáit végző gépek állandó zaja és mozgása mégis a fészek elhagyására kényszerítette a m a d a r a k a t .
A fiatalok táplálása
A fészeknél végzett megfigyeléseink szerint a tojó és a hím egyaránt kiveszi a részét a fiókák etetéséből, ellentétben egyes szerzők állításával (pl. Harrison, 1975). Groli a d a t a i (1975) azonban teljes mértékben alátámasztják megfigye léseinket. G
etetése $ etetése ? etetése Összesen
00_ 3„ 8
18 18
-
36
18 14 5 37
Összesen 36 32 5 73
A hím g y a k r a n m u t a t k o z o t t a fészek közelében az etetésen kívül is (etetés előtt v a g y után g y a k r a n kiült a villanyvezetékre, v a g y leszállt az úttestre);
2. A szülők érkezési és távozási útiránya Honte of arrival and departure of parents
etetéskor az 1981-ben talált fészeknél at feeding with nest discovered in 1981
77
a tojó viszont rendszerint egyenesen a fészekhez repült, etetés után pedig azon nal távozott, nyúlt helyre csak néhány a l k a l o m m a l ült k i . I t t említendő meg a faj b i z a l m a s viselkedése: szemmel láthatólag n e m z a v a r t a őket sem az embeberek, sem a járművek jelenléte etetés v a g y éneklés közben. 1981. július 11-ére a f i a t a l o k kirepültek, és egy közeli k e r t gyümölcsfáinak sűrűjében megbújva várták az etetést. A Villányi-hegységben észlelt f i a t a l o k a pécsiekhez képest már régebben kirepülhettek, mert n a g y o b b és nyíltabb területen m o z o g t a k (2. ábra). A kirepült fiatalok táplálásában bizonyos fokú munkamegosztás is megfi gyelhető v o l t ; a hím csak az egyik, a tojó csak a másik f i a t a l n a k v i t t táplálékot. A z 1982-ben t a p a s z t a l t a k szerint is a június 11-én megfigyelt f i a t a l t csak a hím táplálta (délelőtt folyamán átlag 3-4 percenként v i t t eleséget, amelyet a szom szédos kertből v a g y a betonút mellől gyűjtött), míg a tojó feltehetően a másik fiatalt (fiatalokat) etethette, bár azokat megtalálnunk n e m sikerült.
Összefoglalás A z a i l a t o k a z t b i z o n y í t j á k , h o g y a s ö v é n y s á r m á n y 1975 ó t a i g e n j e l e n t ő s s z i g e t p o p u l á c i ó t h o z o t t l é t r e D é l - D u n á n t ú l o n ( 1 9 8 1 - b e n 7 pár, 1 9 8 2 - b e n c s a k P é c s e t t 4 p á r ) a D é l i M e c s e k és a V i l l á n y i - h e g y s é g területén. M á s észak felé terjeszkedő m e d i t e r r á n m a d á r f a j o k h o z h a s o n l ó a n ( h a l v á n y geze, b a l k á n i f a k o p á n c s , balkáni g e r l e ) , ez a faj is m e g t a l á l t a életfeltételeit az e m b e r i települések k ö z e l é b e n . I ( e m e l h e t ő . h o g \ e sziget település - bár a s á r m á n y f a j o k n á l r e n d k í v ü l erős á l l o m á n y i n g a d o z á s o k f o r d u l n a k elő - életerősnek b i z o n y u l , és e g y esetleges terjeszkedésnek a l a p j á u l szolgál a j ö v ő b e n . E z ú t o n is f e l h í v j u k m u n k a t á r s a i n k f i g y e l m é t , h o g y a megfelelő d o m b o s , h e g y v i d é k i , m e d i t e r r á n jellegű g y ü m ö l c s ö s ö k b e n figyeljék előfordulását és esetleges fészkelését.
V é g e z e t ü l k ö s z ö n e t e t m o n d u n k Molnár Istvánnak, és Balikó rendelkezésünkre b o c s á t á s á é r t , v a l a m i n t Dandl Józse/-nek a m e l y b e n m u n k á n k s o r á n részesített.
Árpádnak mindazon
megfigyeléseik támogatásáért,
A szerzők c í m e : W a l i c z k y Zoltán II 1021 B u d a p e s t Vöröshads. u. 94/a M a g y a r Gábor H - 1 0 5 2 ' Budapest K í g y ó u . 2. Hraskó Gábor II 1050 B u d a p e s t B e l g r á d r k p . 18. Irodalom Harrison, G. (lí>75): A F i e l d G u i d e t o t h e N e s t s , E g g s a n d N e s t l i n g s o f E u r o p e a n B i r d s . London. Hoe/icr, «V. (1973): (Jelege d e r Vögel M i t t e l e u r o p a s . M e l s u n g e n . Groli, G. ( 1975): Z u r B i o l o g i e d e r Z a u n a m m e r i n d e r P f a l z , M i t t . P o l l i c h i a . B a d Dürk h e i m . (13:72-139. Jánossy D—Jánossy L. (1976): A s ö v é n y s á r m á n y ( E m b e r i z a c i r l u s ) fészkelésének első b i z o n y í t é k a h a z á n k b a n ( V i l l á n y i - h e g y s é g ) . A q u i l a . L X X X 1 I I . 179. p . Keve A. (1960): M a g y a r o r s z á g m a d a r a i n a k n é v j e g y z é k e . B u d a p e s t . Liii/itsrli, li. (1957): A s ö v é n y s á r m á n y költési v i s z o n y a i W i e n k ö z e l é b e n . A q u i l a . L X I I l L X I V . 311-312. p. 78
Lugit8ch, Ii. (J951): A b a j s z o s és a s ö v é n y s á r m á n y telelése. A q u i l a . L V - L V H I . 2 5 3 . p . Makatsch, W. (1976): D i e E i e r d e r V ö g e l E u r o p a s . L e i p z i g . Meier, H. (1951): Ü b e r eine Z a u n a m m e r b r u t i n A l t d o r f . D e r O r n i t h o l o g i s c h e B e o b a c h t e r . 48/4:118-122. Melclier, R. (1951): Zaunammerbeobachtungen i m Glarnerland, Churer Rheintal und Unterengadin. D e r Ornithologische Beobachter. 48/4:122-135. Niethammer, G. (1937): H a n d b u c h d e r d e u t s c h e n V o g e l k u n d e . L e i p z i g . Voous, K. H. (1962): D i e V o g e l w e l t E u r o p a s . H a m b u r g . Witherby, H. F. (1938): T h e H a n d b o o k o f B r i t i s h B i r d s . L o n d o n . Wolters, H. E. (1975): D i e V o g e l a r t e n d e r E r d e . 1-5.
Renewed occurrence o f c i r l hunting ( E m b e r i z a cirlus L . 1766) in Hungary Z. Waliczky-G.
Magyar—G.
Hraskó
S i n c e 1975 t h e c i r l b u n t i n g has b r o u g h t a b o u t a n i n s u l a r p o p u l a t i o n i n S o u t h e r n H u n g a r y i n t h e M e c s e k a n d V i l l á n y i r ä n g e o f m o u n t a i n s ( i n 1981 s e v e n p a i r s , i n 1982 o n l y a t P é c s f o u r p a i r s ) . L i k e w i s e as o t h e r s p e c i e s s p r e a d i n g n o r t h w a r d s (Streptopelia decaocto, Hippolais pallida, Dendrocopos syriacus) this species has also f o u n d its essential c o n d i t i o n s i n the v i c i n i t y o f h u m a n S e t t l e m e n t s . I t m a y be h o p e d t h a t t h e i n s u l a r s e t t l e m e n t w i l l p r o v e v i g o r o u s a n d be a b a s i s o f a n i n c i d e n t a l f u r t h e r s p r e a d i n t h e f u t u r e t o o . T h e r e s u l t s o f o b s e r % a t i o n s m a d e i n 1981 a n d 1982 o n s o i n e s o u t h e r n s l o p e s o f t h e V i l l á n y i a n d M e c s e k m o u n t a i n s are d e t a i l e d i n t h e s t u d y . R e l y i n g o n t h e s i n g i n g m a l e s , a p o p u l a t i o n c o n s i s t i n g o f s o m e f i v e p a i r s seems p r e s u m a b l e . I n t w o d i s c o v e r e d n e s t s t h o r o u g h h a t c h i n g b i o l o g i c a l investigations have been carried out by the authors.
70
