A SPANYOL UTAS FEJLŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓBAN: AZ ANDALÚZ REGIONÁLIS POLITIKA AZ EURÓPAI UNIÓS

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Levelező tagozat Szakdiplomácia szakirány

A „SPANYOL UTAS” FEJLŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓBAN: AZ ANDALÚZ REGIONÁLIS POLITIKA AZ EURÓPAI UNIÓS TAGSÁG TÜKRÉBEN

Budapest, 2003

Készítette: Azurák Zsolt

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK........................................................................................................... 3 TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE .................................................................................................. 5 ÁBRÁK JEGYZÉKE ................................................................................................................ 5 I. BEVEZTÉS ............................................................................................................................ 6 II. SPANYOLORSZÁG CSATLAKOZÁSA AZ EURÓPAI UNIÓHOZ........................... 10 II. 1 Kiemelkedő történelmi pillanatok........................................................................... 10 II. 2 1986 előzményei és a csatlakozás körülményei...................................................... 11 II. 3 A belépés utáni időszak (1986-2000)...................................................................... 12 III. SPANYOLORSZÁG KÖZIGAZGATÁSI-REGIONÁLIS FELÉPÍTÉSE ................. 15 III. 1 A spanyol közigazgatás szerkezete........................................................................ 15 III. 2 A spanyol „regionalizmus” néhány különlegessége.............................................. 16 III. 3 Regionális különbségek Spanyolországban........................................................... 17 IV. A FŐBB REGIONÁLIS ALAPOK MŰKÖDÉSE SPANYOLORSZÁGBAN............. 21 IV. 1 Európai Uniós támogatások................................................................................... 21 IV. 2 A Kohéziós Alap ................................................................................................... 21 IV. 3 Strukturális Alapok................................................................................................ 24 V. AZ ANDALÚZ REGIONÁLIS ÖNKORMÁNYZAT VIDÉKFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA....................................................................................................................... 26 V. 1. A regionális területfejlesztés stádiumai ................................................................. 26 V. 2. Az Andalúz Vidékfejlesztési Terv ......................................................................... 27 V. 3. A vidékfejlesztési politika megjelenése az andalúz költségvetésben .................... 31 V. 4. ERDF-programok Andalúziában ........................................................................... 32 V. 4. 1 Spain Andalusia ...................................................................................... 32 V. 4. 2 Spain Andalusia - Global Grant .............................................................. 33 V. 4. 3 Spain Regional aids................................................................................. 34 V. 4. 4 Gibraltar-Córdoba gas pipeline-Major project........................................ 34 V. 5. A Strukturális Alapok közösségi kezdeményezései Andalúziában ...................... 35 V. 5. 1 INTERREG II Spain/Portugal ................................................................ 35 V. 5. 2 Spain URBAN......................................................................................... 36

3

V. 5. 3 Spain RECHAR II................................................................................... 37 V. 5. 4 INTERREG II Spain/Morocco............................................................... 38 V. 5. 5 Spain SME .............................................................................................. 38 V. 5. 6 Spain KONVER II .................................................................................. 39 V. 5. 7 Spain URBAN II..................................................................................... 40 V. 5. 8 INTERREG II C...................................................................................... 40 V. 5. 9 INTERREG II CE/EL /F/I Western Mediterranean and Latin Alps .............................................................. 41 V. 5. 10 INTERREG II CE / F / IRL / P / UK .................................................... 41 V. 6 A LEADER II közösségi kezdeményezés .............................................................. 43 VI. FELKÉSZÜLÉS AZ UNIÓS TAGSÁGRA ÉS HASZNOSÍTHATÓ TAPASZTALATOK MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA....................................................... 50 VI. 1 Magyarország „spanyol útja” ................................................................................ 50 VI. 1. 1 Intézményrendszer-fejlesztés................................................................. 51 VI. 1. 2 Tervezés és programozás....................................................................... 52 VI. 1. 3 Partnerhálózatok erősítése ..................................................................... 53 VI. 1. 4 Részvétel Strukturális Alapok típusú projektekben............................... 53 VI. 1. 5 Képzések, tájékoztatás........................................................................... 53 VI. 2 Nemzeti Fejlesztési Terv ....................................................................................... 54 VI. 3 A régiók szerepének fontossága ............................................................................ 55 VI. 4 A magyar regionális politika belső nehézségei ..................................................... 56 VII. ÖSSZEGZÉS..................................................................................................................... 59 FELHASZNÁLT IRODALOM............................................................................................... 62 TÁBLÁZATOK ........................................................................................................................ 67 ÁBRÁK...................................................................................................................................... 69 MELLÉKLETEK..................................................................................................................... 78

4

TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE

1. táblázat Az Autonóm Közösségek költségvetéseinek összetevői........................................... 67 2. táblázat Az Autonóm Közösségek részesedése a Területközi Kiegyenlítési Alap juttatásaiból 2000-ben................................................................................................................. 68 3. táblázat A Kohéziós Alap támogatása Spanyolország számára az 1993 és 1997 közötti periódusban................................................................................................................................. 68

ÁBRÁK JEGYZÉKE

1. ábra A Kohéziós Alap által 1993 és 1997 között folyósított támogatási összegek megoszlása.................................................................................................................................. 69 2. ábra A Kohéziós Alap támogatásainak megoszlása országok szerint .................................... 69 3. ábra A Kohéziós Alap által támogatott környezetvédelmi tevékenységek ............................ 69 4. ábra A Kohéziós Alap infrastrukturális beruházásai ............................................................. 70 5. ábra A Kohéziós Alap megoszlása 1998-ban ......................................................................... 70 6. ábra A Strukturális Alapok megoszlása az egyes alapok szerint............................................ 70 7. ábra A Strukturális Alapok megoszlása célterületek szerint .................................................. 71 8. ábra A LEADER- és a PRODER-kistérségek Andalúziában................................................. 71 9. ábra PRODER támogatási területek megoszlása.................................................................... 72 10. ábra Az andalúz vidékfejlesztés modellje ............................................................................ 73 11. ábra INTERREG II SPAIN/PORTUGAL............................................................................ 73 12. ábra SPAIN URBAN............................................................................................................ 74 13. ábra SPAIN RECHAR II...................................................................................................... 74 14. ábra INTERREG II SPAIN/MOROCCO ............................................................................. 74 15. ábra SPAIN SME.................................................................................................................. 75 16. ábra SPAIN KONVER II ..................................................................................................... 75 17. ábra SPAIN URBAN II ........................................................................................................ 75 18. ábra INTERREG II C ........................................................................................................... 76 19. ábra INTERREG II CE/EL /F/I Western Mediterranean and Latin Alps............................. 76 20. ábra A LEADER II közösségi kezdeményezés forrásai Andalúziában................................ 76 21. ábra A megkezdett LEADER II projektek száma az egyes támogatási területek, költségvetési arányuk és az általuk generált munkahelyek szám szerint ................................... 77

5

I. BEVEZETÉS A szakdolgozat témájának kiválasztása részben személyes élmények, részben pedig az eddig tanult ismeretek összegzése alapján történt. A személyes élmények hátterét egy 2000 évi egész nyáron át tartó spanyolországi tartózkodás adja, míg az elméleti alapok forrása az európai integráció folyamatából táplálkozik, mely különös aktualitással és fontossággal bír ma Magyarországon az Európai Uniós (EU) csatlakozás küszöbén. Az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó közép-európai országoknak rengeteg olyan uniós kritériumnak kell megfelelniük, amelyek teljesítéséhez elengedhetetlenül szükséges az ezen a folyamaton már átesett, s a csatlakozás előtt álló országokhoz társadalmilag, gazdaságilag - s így problémáikat tekintve is - talán leginkább hasonlító tagországok tapasztalatainak hasznosítása. Ezen vizsgálatoknak leginkább megfelelő uniós országok egyike Spanyolország, amely - nem kis mértékben a kohéziós és strukturális alapok támogatásainak köszönhetően - sikeresen alakította

át

gazdaságpolitikáját,

amely

által

gazdasági-

és

társadalomszerkezetét

versenyképessé tudta formálni az új évezred elejére. Az átalakítások az országok teljes egészét érintették, és behatoltak minden szintre, minden szektorba. A politikai irányítás, a közigazgatás, az igazságszolgáltatás éppen úgy hasznot húzott a gazdasági reformprogramok sikeréből, mint az egyszerű átlag állampolgár, aki valójában ezeknek a tényleges haszonélvezője volt. Azok a gazdasági és költségvetési stabilizációt elősegítő programok tették mindezt lehetővé, amelyeknek a végrehajtása - az Unió nyomására és támogatásával meghozta ezeknek az országoknak a stabilitást, amelynek alapján Spanyolország gazdaságpolitikáját a '90-es évek egyik európai sikertörténeteként szokás emlegetni. A szakdolgozat nem titkolt szándéka, hogy az Andalúz regionális politika és területfejlesztés analitikus bemutatásával példát állítson vagy inkább pontosabban megfogalmazva egy lehetséges jó irányt felvázoljon a majdani Európai Unióban folytatott magyar regionális politika előtt a spanyolok által már átélt élmények és a már megszerzett tapasztalatok tükrében. Az akkori Spanyolország előtt álló feladatok és az azokra adott válaszokból leszűrhető konzekvenciák jelenthetik Magyarország és a közép-kelet európai országok számára azt a hasznos tapasztalatot és segítséget, amelyeknek adoptálásával, felhasználásával elősegíthetik, gördülékenyebbé tehetik saját regionális politikájuk bevezetését, elfogadtatását

6

és működtetését. Persze erőltetett lenne minden áron párhuzamot vonni Magyarország és Spanyolország között a csatlakozás tekintetében, azonban érdemes néhány tényezőt szemügyre venni. Mindkét ország hosszú diktatórikus uralom után építette ki demokratikus berendezkedését. Az átmenet gazdasági válságát lassú de tartós fejlődés követte, továbbá a két ország hasonló regionális problémákkal küzdött és küzd a mai napig is: az erőltetett iparosítás területei ma hanyatló válságterületek, melyek különleges kezelést igényelnek; a rurális térségek elnéptelenedése tendencia; az agrárszerkezet átalakítása további reformokat igényel és a munkanélküliség aránya is tartósan magasnak mondható. A szakdolgozat címében megfogalmazott "spanyol utas" fejlődés tipikus példáját Andalúzia testesíti meg Spanyolországban. A szakdolgozat lényegében ennek a megfogalmazott véleménynek az alátámasztása, valamint annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy az 1986ban csatlakozott állam milyen területfejlesztési rendszerrel kíván a már régóta demokratikus rendszerű legfejlettebb európai országok közé beilleszkedni. A szakdolgozat további célja, hogy megvizsgálja a kiválasztott régióban, hogy a területfejlesztési politika milyen eredményeket ért el; az EU által kidolgozott vidékfejlesztési "sablon" milyen mértékben és hogyan applikálható Andalúziában; hogyan fonódnak össze és milyen hatékonysággal az uniós és az andalúz vidékfejlesztési elképzelések; milyen mértékben képes az andalúz régió saját terület- és vidékfejlesztési politikáját az uniós politikához illeszkedve megvalósítani és mennyiben különbözik attól, milyen többlettel egészíti azt ki és mi teszi azt egyedivé "andalúzzá"? Kérdés az is, hogy képes-e az így kialakított komplex vidékfejlesztési politika arra, hogy megvalósítsa az eddig egy lábra, a mezőgazdaságra támaszkodó gazdasági szerkezet diverzifikációját, és ha igen, akkor az fenntartható lesz-e? Valóban fogyatkozik-e a falu és város

közötti

különbség,

bővülnek-e

megfelelő

módon

és

mértékben

a

területi

egyenlőtlenségek kiküszöbölését szolgáló térbeli hálózatok (infrastruktúra, telekommunikáció, információ) kiépítése? Elérhetővé, ismerté és rutinszerűen kezelhetővé válnak-e a vidéken az EU által kínált fejlesztési lehetőségek és források? Formálódik-e a kooperációhoz és térségi együttműködéshez nem szokott emberek tudata és ezáltal alkalmassá válnak-e a helyi társadalmak, amelyek az európai vidékfejlesztés főszereplői és alanyai is egyben arra, hogy a

7

„bottom up” rendszerű fejlesztési elképzeléseket hatékonyan megvalósítsák, s így saját sorsuk alakítójává váljanak? Azaz megfelel-e ez a politika és filozófia annak az elvárásnak, hogy kialakítsa és megőrizze a kistérségeken belüli kohéziót; hogy az identitástudatukat vesztett térségekben megtartsa a fiatal népességet, munkalehetőséget és perspektívát kínálva nekik; hogy megteremtse újra a vidéki élet és gazdasági tevékenység presztízsét? Mindezen előbb feltett kérdések pontos megválaszolása érdekében érdemes lenne megvizsgálni és górcső alá venni a csatlakozás illetve a belépés utáni időszakot Spanyolország szemszögéből a várakozások tükrében; a spanyol regionalizmus különlegességeit illetve a spanyol régiók különbségeit; a Kohéziós Alap és a Strukturális Alapok spanyolországi működését; az Andalúziában futó ERDF programokat és a Strukturális Alapok Közösségi Kezdeményezéseit; a Leader II. Közösségi Kezdeményezést; az Andalúz Vidékfejlesztési Tervet és a regionális területfejlesztés stádiumait, a vidékfejlesztési koncepció viszonylatában valamint a vidékfejlesztés költségvetési vonatkozásait. A szakdolgozatban célszerű lenne a már feltett kérdésekre megadott válaszok és elemzések tükrében néhány hasznos tanácsot megfogalmazni Magyarország jövőbeni EU csatlakozására vonatkoztatva a regionális politika terén a spanyolországi tapasztalatokból és tanulságokból kiindulva. Magyarország várhatóan hasonló lehetőségekkel és uniós programokkal fog találkozni, amikor eljut a csatlakozáshoz, melyekkel Spanyolország és azon belül Andalúzia már szembesült. Remélhetőleg azonban a hazai régiók felkészültebbek és előrehaladottabbak lesznek a csatlakozás pillanatában. Ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy Andalúzia honnan hova jutott el akkor bizakodóak lehetünk EU tagságunkat illetően. Ma azonban még más a helyzet. A magyar kistérségek közül csak kevésben tapasztalható igazi kistérségi összefogás és kohézió. Az uniós források ismerete és használata nemhogy nem egységes, hanem kifejezetten zilált és nagy a tájékozatlanság. Magyarországon még erősen túlpolitizált a regionális politika, minden kezdeményezés jövője az éppen hatalmon lévő lokális vagy térségi vezetők meggyőződésétől függ. Spanyolország az elmúlt 20 év során Európa egyik leggyorsabban fejlődő állama volt. A csatlakozás után az Unió különböző programjaiban való részvétel valamint a megfelelő

8

támogatások segítségével sikeresen elmozdult a gazdasági perifériáról. Bár még mindig igaz, hogy Spanyolországban az egyes régiók közötti gazdasági különbségek hatalmasak, de a fejlettebb, rurális, válságban lévő ipari és határmenti térségek helyzete a koncentrált és jól célzott támogatásoknak köszönhetően sokat javult. A jól megfogalmazott célok és a hathatós munka eredője a mai Spanyolország gazdasági helyzete és jövőbeni lehetőségei, és ez az ami példaértékű lehet a csatlakozni kívánó közép-kelet-európai államok és más országok számára is. A dolgozat megírásához nyújtott segítségért és a hasznos tanácsokért külön köszönettel tartozom Farkas Zsófiának a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar tanársegédjének és Giró-Szász Andrásnak a Századvég Politikai Iskola Alapítvány igazgatójának és tudományos főmunkatársának, aki információit és a témával kapcsolatos tudását is megosztotta velem.

9

II. SPANYOLORSZÁG CSATLAKOZÁSA AZ EURÓPAI UNIÓHOZ II. 1 Kiemelkedő történelmi pillanatok Spanyolország 1986-ban lépett be az Európai Közösségekbe (EK). Mire tagja lehetett a többi fejlett Nyugat-Európai állam szövetségének, nagyon hosszú és rögös utat kellett bejárnia. Európához és a többi kontinenshez való viszonyát erősen befolyásolta különleges földrajzi fekvése: az Ibériai-félsziget bizonyos szempontból perifériának, más megközelítésből stratégiailag jelentős pontnak tekinthető. Európa centrumától távol esik, így a kontinens gondolkodását úra és újra megreformáló eszmék lassan és nehézkesen jutottak el idáig, viszont az Atlanti-óceán és térségének kapuját jelenti a Mediterráneum felé, és fordítva. Ebből következik, hogy az évszázadok folyamán sokan igényt tartottak rá, és hogy egyes időszakokban világhatalmi jelentőséggel bírt. A Római Birodalom idején osztották fel először a félszigetet provinciákra, mely a mai Spanyolország régióinak alapjainak tekinthető.1 A 8 évszázados mór jelenlét (i.sz. 711-1492) a csodálatos kulturális és történelmi emlékek mellett más nyomokat is hagyott a félszigeten: a hódításnak egyedül ellenálló és elszigetelt észak-hispániai kis keresztény királyságok (AsztúrLeóni, Kantábriai, Navarrai, Aragóniai, Vizcayai királyságok, Galíciai- és Barcelonai Grófság) később is folyamatosan törekedtek önállóságuk megőrzésére, ellenállva a különböző uralkodó dinasztiák és hatalmak központosító törekvéseinek, vagy azok ellen lázadva. Ezt a „mozaikHispánia” arculatot láthatjuk ma is, ha ránézünk Spanyolország térképére. A katolikus királyok, Kasztíliai Izabella és Aragóniai Ferdinánd nyomdokain járva mind a Habsburgdinasztia, mind a Bourbon uralkodók arra törekedtek, hogy a félszigetet egy nagy egésszé kovácsolják, egységét fenntartsák, és minél erősebben hozzáláncolják a hatalmas tengerentúli gyarmatbirodalmat az anyaországhoz. A Spanyol Birodalom nem jól gazdálkodott javaival, a végtelen gazdagság lassan kiszivárgott az országból és így a XIX. század végére a gyarmatait vesztett birodalom Európa perifériájára szorult és bezárkózott. A XX. század a félszigeten is az ellentmondások százada. Eszmék és hatalmi törekvések viharos kavarodása, a királyság és a köztársaság bajvívása, amelynek végére a polgárháború (1936-1939) tett pontot. Franco 1

Anderle Ádám: Megosztott Hispánia, Budapest, 1985, Kossuth Kiadó

10

tábornok diktatúrája (1939-1975) hosszú évtizedekre elszigetelte Spanyolországot a közben mérföldes léptekkel az európai egység felé haladó kontinenstől. II. 2 1986 előzményei és a csatlakozás körülményei Az Európától elzárkózó Spanyolországban csak lassan-lassan olvadt a jég: 1959-ben hirdették meg a Stabilizációs Tervet, amely az első félszeg kezdeményezés volt a gazdaság liberalizálására, a külpiaci nyitásra és a társadalom szerkezetének átalakítására. Ez a folyamat folytatódott a 60-as évek második felében is. Franco tábornok már törekedett a nyitásra, de diktatúrája még mindig szalonképtelen volt az európai államok számára, így haláláig, 1975-ig csak tétova közeledésről beszélhetünk. 1960-1975 között a gazdaság így is rohamléptekkel fejlődött, átlag évi 6,8%-kal. A 7%-os inflációt ekkor még csak 1,5%-os munkanélküliség kísérte. 1975-re az egy főre jutó nemzeti jövedelem elérte az EK átlagának 81%-át.2 Spanyolország először 1962-ben kérte felvételét az Európai Közösségbe (EK), amely 1967-ig elzárkózott a tárgyalásoktól. 1970-ben az EK preferenciális kereskedelmi egyezményt kötött Spanyolországgal, 1972-ben pedig kidolgozta a mediterrán országokra vonatkozó irányelveit (Spanyolország, Portugália, Görögország). 1975-ben a közösség elhatározta, hogy segíti a demokratikus átmenetet mindhárom országban, s így Spanyolország vonatkozásban a teljes jogú tagságot megcélzó tárgyalások 1979-ben meg is kezdődhettek. Párhuzamosan az európai közeledéssel Spanyolország megkezdi tárgyalásait a NATO-val is annak ellenére, hogy a spanyol lakosság nagy része ellenzi a tagságot. Végül az ország a NATO tagja lesz 1982-ben, s még ugyan ebben az évben megszületnek az első megállapodások az EK-val a tőkeforgalomról, regionális fejlesztésről és a közlekedésről. 1984-ben kitűzik a spanyol csatlakozás időpontját 1986-ra. A csatlakozás hírét a tagállamok vegyes érzelmekkel fogatták: Franciaország a várható verseny miatt ellenezte, Görögország csak bizonyos feltételekkel volt hajlandó igennel szavazni és Írország is nehezményezet, hogy az addig északra irányuló támogatásokon mással is osztozkodnia kell. Végül 1986-ban Spanyolország Portugáliával együtt az EK teljes jogú 2

Szilágyi István: Európa és a Hispán Világ, Veszprém, 1998, Veszprémi Egyetemi Kiadó p. 81.

11

tagjává vált. Hétéves átmeneti időt kapott arra, hogy törvényeit, gazdaságát és intézményrendszerét a Közösséghez igazítsa. II. 3 A belépés utáni időszak (1986-2000) Spanyolország 1986. január 1-jén vált az Európai Közösségek teljes jogú tagjává, s ezzel az európai orientáció vált - a latin-amerikaival szemben - a spanyol kül- és gazdaságpolitika leghangsúlyozottabb irányává. A ’80-as évek második felében a „türelmi idő” alatt a spanyol gazdaság viszonylagos védelmet élvezett. Az iparcikkek magas (40%-os) vámját fokozatosan kellett leépíteni, csökkentették a spanyol acéltermékek, személygépkocsik, zöldségek és gyümölcsök exportját valamint a termelhető bor mennyiségét. Előírták a hatalmas halászflotta karcsúsítását és a bankrendszer átalakítását. A szabad munkaerővándorlása nem vált azonnal lehetővé Spanyolország számára, mert már addig is rengeteg vendégmunkás dolgozott a Közösség országaiban, akik viszont azonnal megkapták a Közösség állampolgárait megillető jogokat. Az alulértékelt pezeta haladékot kapott az Európai Monetáris Rendszerbe (EMS) való belépéshez és a közösségi költségvetési hozzájárulásból is csak fokozatosan vette ki részét Spanyolország. Az EMS-hez való csatlakozás végül 1992-ben valósult meg. Az 1991-ben a négy legfejletlenebb tagország számára létrehozott Kohéziós Alap segítségével Spanyolország a ’80-as évek első felében Európa legkiemelkedőbb gazdasági növekedését produkálta. 19921993-a az Európai Unióval (EU) együtt válságba került, melynek jelei szinte azonnal jelentkezetek a gazdasági szférában. A leküzdhetetlennek tűnő munkanélküliség, a szigorodó szociális politika és a csökkenő gazdasági növekedés következtében a kormányzó Szocialista Munkáspárt (PSOE) megbukott és helyét egy sokkal kevésbé paternalista gazdaságpolitikát folytató, de az uniós tagság mellett ugyanolyan mértékben elkötelezett a Néppárt (PP) vette át. Az 1996-os kormányrakerülés ára kompromisszumok sorozata volt, amelyeket Katalóniával, a Baleári- és a Kanári szigetekkel kötött az állam, és amelyek révén komoly gazdasági és szociális engedményekhez jutottak ezen régiók.

12

Az 1990-es évek első felében az Unió támogatottsága rengeteget csökkent a majdnem fél évtizedik elhúzódó válság következtében, mely az EU image-ének sem tett jót. Az egész Unióban megszorító jellegű politikával próbáltak felülkerekedni a válságon, ami az 1990-es évek második felében sikerült is. Érdekes, hogy a válság során a legfejletlenebb régiók gazdasági mutatói mutatták a legkisebb kilengéseket. Mindez az előbb említett régiókba áramló rengeteg támogatásnak köszönhető, így (az amúgy az EU átlagánál alacsonyabb) mutatók hanyatlási aránya kisebb maradt, mint az EU fejlettebb régióiban. A válság utáni időszak szigorú és népszerűtlen megszorító intézkedései megtették hatásukat. Néhány fontosabb mutató egyértelműen jelzi az ugrásszerű fejlődést. 1996-1997-re Spanyolország közel került a Maastrichti Szerződésben vállalt feltételek teljesítéséhez. 1996ban már 2.3%, 1997-ben 3% és 1998-ban pedig 3.4%-os növekedést produkált a gazdaság. A növekedést kísérő infláció folyamatosan csökkent: 1996-ban 3.4% volt, 1997-ben 2.2% és 1998-ban pedig 2.1%. A szociális intézkedések nagyobb szerephez jutottak, de a költségvetés deficitjének szinten tartása végett ennek adóemelés volt az ára. Az összes mediterrán ország csatlakozás utáni egyik legégetőbb problémája a költségvetés deficitjének szinten tartása volt, mivel az Unióba való belépés nagyon sok olyan feladatot von maga után, amelyek erős állami támogatást igényelnek. Ilyen az infrastruktúra fejlesztése vagy a lakosság alkalmazkodó képességének javítása (az igényekhez igazodó képzés). Tehát jelentős eredménynek tekinthető a költségvetés deficitjének folyamatos csökkenése, mely 1996-ban 4.4%, 1997-ben 3% míg 1998-ban 2.4% volt. Az államadóság szintjének csökkentése elmaradt a várakozásoktól (66.5% volt 1998-ban 60% helyett), de így is alul maradt az Uniós átlagnál (71.5%). Az 1997-es 5%-os kamatláb is alatta maradt az Uniós átlag 5.5%-nak. A munkanélküliség azonban továbbra is a legsúlyosabb problémát jelentette: az 1995-ös 24.2%-os rátát mindössze 20.9%-ra sikerült levinni 1997-ben és 19.5%-ra 1998-ban.3 A nagyon magas aránynak az az oka, hogy a munkanélküli segély elég nagyvonalú és sokan igénylik, de mellette fekete munkát is vállalnak. Ezt látva érthetővé válik, hogy a spanyol terület- és vidékfejlesztési politika miért fonódik szorosan össze a munkahelyteremtésre irányuló szociális politikával. Részben ennek a problémának a 3

Vass Péter: EU- konform spanyol költségvetés. Megfelelő számok. HVG 1997. okt. 25. p.35.

13

felismerése is indokolta a gazdaság fejlesztését valamint a munkahelyteremtést célzó integrált gazdasági-szociális egyezmények megszületését. Spanyolországnak az Európai Unióhoz fűződő viszonyát és az Unión belüli cselekedeteit meghatározza, hogy a szervezet pillanatnyi hatékonysága, és összetartása nagyon erős hatással van Spanyolország gazdaságára és ezen keresztül politikai stabilitására is. A spanyol érdekeket figyelembe vevő közösségi politika kedvezően alakította az ország makrogazdasági folyamatait. A jelenlegi spanyol kormány az ország belső nehézségeinek megoldását az uniós együttműködés elmélyítésében látja. Spanyolországnak nemcsak gazdasági téren, - a strukturális és kohéziós alapokat támogató északi befizetések, illetve új piacok - hanem politikai téren is érdekében állt a volt EFTA-országok belépésének támogatása az Unióba. Azonban 1995 végétől markáns változás érzékelhető a spanyol álláspontban. Ekkor Spanyolország volt az Európai Unió és a Nyugat-Európai Unió soros elnöke, s ezeket a pozíciókat teljes mértékben igyekezett saját elképzeléseinek megvalósítására, illetve a számára kedvezőtlen folyamatok ellensúlyozására felhasználni. A spanyol uniós politika változásait kiváltó okok a következők voltak: az Unió vezető tagállamaitól való gazdasági leszakadás veszélye; a három volt EFTA-tag csatlakozásával még inkább érezhetővé vált az északra tolódó uniós súlypont; a keleti bővítés veszélye; elhúzódó belpolitikai válság. A spanyol érdekérvényesítő politika sikereket ért el Amszterdamban is. Az általuk beterjesztett módosító javaslatok java része elfogadásra került. A spanyol értékelés szerint Amszterdamban világossá vált, - az a Maastricht óta tartó tendencia - hogy a tagországok hajlandóak voltak bizonyos kompromisszumra a nemzeti érdekek rovására, mostanra meggyengült. A jelenlegi spanyol kormány legfőbb feladata - az EMU harmadik szakaszának sikeres beindítása, az euro bevezetése után - hogy az uniós partnerekben fenntartsa a bizalmat a spanyol gazdaság teljesítőképessége iránt. A spanyol politika számára a legfontosabb, hogy a közösségi finanszírozás kérdése hogyan alakul a jövőben. Spanyolország nyomatékosan hangoztatta, hogy a keleti bővítés miatt nem kíván lemondani eddig élvezett támogatásuk mértékéről. Spanyolország hajlandó volt elfogadni az Agenda 2000 tartalmát, ha azt egyetlen másik tagállam sem kívánja módosítani. Amennyiben azonban módosítás történik, Spanyolország is haladéktalanul előterjeszti követelését.

14

III. SPANYOLORSZÁG KÖZIGAZGATÁSI-REGIONÁLIS FELÉPÍTÉSE Az uniós spanyol regionális politika jobb megértéséhez és tisztább átláthatóságához próbál segítséget nyújtani e fejezet, a spanyol közigazgatás szerkezetének és a spanyol regionalizmus jellemzőinek ismertetésével és jellemzésével. Bemutatásra kerülnek azok a nehézségek, feladatok és problémák, melyek mentén az uniós spanyol regionális politika tevékenykedik és természetesen a feladatok végrehajtásához és a problémák megoldáshoz szükséges anyagi erőforrásokról is említést teszek. III. 1 A spanyol közigazgatás szerkezete Spanyolország 1976 és 1983 között építette ki a nemzeti autonómiákra és a demokratikus önkormányzati rendszerre épülő rugalmas államszerkezetét. Háromszintű közigazgatási szerkezetet hoztak létre: helyi önkormányzatok, provinciák (megyék) és Autonóm Közösségek (Comunidades Autonomas). A 8078 municipális (városi és községi) önkormányzat 52 provinciát, ezek pedig 17 etnikai-történelmi alapon létrejött Autonóm Közösséget alkotnak. A regionális közigazgatás a spanyol politika új keletű fejleménye, bár voltak már bizonyos kísérletek létrehozására 1932 és 1936 között.4 Végül is az 1978-as Alkotmány engedte meg, hogy a közös történelmi, kulturális és gazdasági sajátosságokkal bíró, egymással határos provinciák, szigetek és történelmi régiók saját önkormányzatot és autonóm közösségeket hozhassanak létre.5 A szabályozás csak látszólag egységes, valójában az önkormányzati közösségeknek két típusa alakult ki: a korlátozott és a teljes önkormányzatisággal rendelkező közösségek. Teljes önkormányzatisággal Andalúzia, Katalónia, Baszkföld, Galícia, a Valenciai Közösség, a Kanári-szigetek és Navarra rendelkezik. A többi közösség (Asturias, Aragónia, Cantrabia, La Rioja, Baleári-szigetek, Castilla y León, Castilla-La Mancha, Murcia, Extremadura és Madrid) korlátozott önkormányzatisággal bír.

4 5

Szilágyi István: Önkormányzati rendszer Spanyolországban Magyar Közigazgatás 1993/2. p. 117. Constitución Espanola, 143. §.

15

Az autonómiához jutott közösségek az Alkotmány 149. §-ban összefoglalt kizárólagos állami kompetenciákon kívül minden tevékenységre kiterjeszthetik hatáskörüket és illetékességüket. A teljes önkormányzatiság elnyerésének mikéntjéről az Alkotmány 151. §-a szól. Minden Autonóm Közösség - melyek egyébként az Európai Unióban a NUTS II regionális szintnek felelnek meg - autonómia statútummal rendelkezik. A közösségek kompetenciájába tartozó jogköröket az Alkotmány 148. §-a tartalmazza. Ezen jogkörök körébe tartozik többek között az önkormányzati rendszerek megszervezésének joga, a közösség nemzeti gazdaságpolitika keretei között megvalósuló gazdasági fejlesztésének joga, a mezőgazdaság, infrastruktúra, a természeti környezet védelmének jogai. Spanyolországban tehát a nyolcvanas évek közepétől mintegy évtized alatt példa nélkül álló decentralizációs folyamat játszódott le, az állam központi szervei által az önkormányzatokra átruházott vagy átengedett jogkörök révén. III. 2 A spanyol „regionalizmus” néhány különlegessége Az Ibériai-félsziget történelmét, gazdaságát és népeit tekintve is rendkívül sokarcú. A hivatalos nyelv a castellano (spanyol), de néhány régiónak saját nyelve is van. A „spanyol nemzet” gyűjtőfogalomnak tekinthető, több nemzetiséget, kisnemzetet, történelmi régiót foglal magában. Az Alkotmány szerint a spanyol nemzet a többnemzetiségű spanyol nép közössége. A régiók közül többnek, Baszkföldnek, Katalóniának, Galíciának, a Valenciai Közösségnek és Navarrának saját nyelve, kultúrája, történelme és intézményrendszere van, innen eredeztethető autonómia-, vagy esetenként szuverenitás-igényük. A jelenlegi „autonómiák államá”-nak lehetne vagy lehetett volna alternatívája egy olyan államszerkezet, amely önálló államok föderációján alapszik. Ám az önálló nyelvvel, történelemmel, hagyományokkal rendelkező kisnemzetek lemondtak az elszakadásról és az önálló államalapításról (néhány szélsőséges szervezettől eltekintve), és ezzel a nemzetiségnek tekintett nemzetek fogalma teljesen összemosódott a régió fogalmával, a nemzeti tudat a regionális tudattal, a nacionalizmus a regionalizmussal.6 Andalúzia, Aragónia, Asturias, Extremadura, Castilla y León, Castilla-La Mancha és Murcia Autonóm Közösségek nem rendelkeznek saját nyelvvel, ők történelmi alapon, a Kanári- és a Baleári-szigetek hagyományaik alapján, Cantabria, La Rioja és Madrid pedig közigazgatási-államhatalmi megfontolások alapján kaptak autonómiát. 6

Szilágyi István: Európa és a Hispán Világ, Veszprém, 1998 Veszprémi Egyetemi Kiadó, p. 114.

16

III. 3 Regionális különbségek Spanyolországban Az Autonóm Közösségek Spanyolországban négy forrásból gazdálkodhatnak: •

a központi költségvetésből kapott összegekből;

•

saját bevételeikből;

•

a Területközi Kiegyenlítési Alap juttatásaiból;

•

az Európai Unió különböző regionális fejlesztési és felzárkózási alapjai által folyósított pénzekből (1. táblázat).

Területközi Kiegyenlítési Alap, működését 1984-ben fogadták el azért, hogy enyhítse a provinciák között fennálló fejlettségbeli különbségeket, s az alapvető állampolgári jogok közé sorolt infrastrukturális ellátás átlagos szintjét lakóhelytől függetlenül valamennyi spanyol számára biztosítsák: „A Területközi Kiegyenlítési Alap reális beruházási költségeinek az a rendeltetésük,

hogy

hozzájáruljanak

a

területek

közötti

jövedelem

és

gazdagság

különbségeinek csökkentéséhez az Autonóm Közösségeken belül, különösen a helyi, megyei, a szigeteken található, provincionális vagy regionális infrastruktúra, közmunkák, öntözés, területrendezés, lakás és közösségi létesítmények, falusi lakáskörülmények, a szállítás és hírközlés javításához.”7 Az 1984. évi jogszabályt a 29/1990. számú törvénnyel módosították. Ez rögzítette a Területközi Kiegyenlítési Alap felhasználásának négy szabályát, amely állást foglalt az érdekelt felek konszenzussal kialakítandó döntése mellett; hangsúlyozta az Autonóm Közösségek elégséges finanszírozásának elvét; a diszkrimináció tilalmának elvét; a közpénzek racionális felhasználásának elvét.8 2000-ben a Területközi Kiegyenlítési Alap több mint 138 milliárd pesetát osztott szét az Autonóm Közösségek között a közöttük lévő fejlettségi különbségek kompenzálására. A 17 Autonóm Közösség közül 10 szorult rá a területközi Kiegyenlítési Alap támogatására. A támogatások mértéke között óriási különbségek voltak, amelyek az Autonóm Közösség nagysága, lakosainak száma, illetve fejletségi fokából adódtak (2. táblázat). Erre azért volt

7 8

1984/7 tv. In.: Código de Leyes Políticas. 2a edíción. Centro de Estudios Constitucionales, Madrid, 1984. 1990/29 tv. In.: Código de Leyes Políticas. Centro de Estudios Constitucionales, Madrid, 1990.

17

nagy szükség, mert jelentősek voltak - s még ma sem elhanyagolhatók - az ország egyes területei között lévő különbségek. Az 1980-as évek végén az egy főre jutó hazai össztermék csak három önkormányzati közösségben (Madrid, Katalónia, Baleari-szigetek) haladta meg az európai közösségi átlagot.9 A fennmaradó önkormányzati közösségek (Pl.: Andalúzia) teljesítménye alig érte el az európai átlag 50%-át.10 Spanyolországban a belső hazai összterméken mért átlagos fejletségi szint csak 1993-ban érte el az Európai Unió 80 %-át, azonban az akkor már egy évtizede működő Területi Kiegyenlítési Alapnak köszönhetően Spanyolország a belső régiók közötti jövedelemkülönbségeket figyelembe véve Európa egyik legkevésbé egyenlőtlen térségévé vált (Nagy-Britannia, Belgium és Franciaország mellett).11 Franco tábornok diktatúrája alatt mesterségesen túlnövesztett acélipar, hajógyártás és gépgyártás a nyolcvanas években hanyatlásnak indult. Így hagyományosan fejlett ipari övezetnek és bányavidéknek számító Baszkföld és Asturias is válságba került. Katalónia textil-és gépiparát kevésbé viselték meg a változások. A „mammutágazatok” krízisét az állami vállalatok részleges privatizációjával próbálták megoldani. A jórészt turizmusból élő tengerparti területeket és a Baleári- szigeteket az 1990-es évek elején rázta meg alaposan az egész Uniót sújtó válság: 1992-93-ban az öbölháború, a szolgáltatások színvonalának általános csökkenése és a napfürdőzés népszerűségének csökkenése miatt az egész félszigetre kevesebb turista érkezett. A belső területek szinte teljesen kimaradtak az iparosításból, erősen a mezőgazdaságra támaszkodnak. Viszont a mezőgazdaság fejlődése is hátráltatott: a kedvezőtlen természeti adottságok mellett a megmerevedett társadalmi szerkezet is fékezi az előrehaladást, főleg a déli és középső területeken még fennmaradt a félfeudális nagybirtokrendszer. A rurális térségeket szerte a félszigeten az elvándorlás, a népesség elöregedése és magas munkanélküliség sújtja. Úgy az uniós, mint a nemzeti vidékfejlesztési politika egyik leghangsúlyosabb eleme a falusi népesség identitástudatának erősítése, tartós munkalehetőség

9

Szilágyi István: Önkormányzatok az államban. A spanyol tapasztalatok nemzetközi jelentősége. Comitatus, 1995. október p. 62. 10 Szilágyi István: Önkormányzatok az államban. A spanyol tapasztalatok nemzetközi jelentősége. Comitatus, 1995. október p. 62. 11 Szilágyi István: Önkormányzatok az államban. A spanyol tapasztalatok nemzetközi jelentősége. Comitatus, 1995. október p. 62.

18

biztosítása, az infrastrukturális rendszerek és a térkapcsolatok kiépítése által a népesség helyben tartása. Ezen a téren az Európai Unió és Spanyolország, illetve Spanyolország régiói szorosan és hatékonyan működnek együtt, mint ezt a későbbiekben részletesen kifejtem. A legátfogóbb támogatásra a rurális térségek közül Andalúziának, Extremadurának, a két Kasztíliának és Galíciának volt és van szüksége. Spanyolország és Portugália 1986-os Európai Közösséghez való csatlakozása után különösen megnőtt a jelentősége az EK által nyújtott támogatásoknak, melyek a távolságok és különbségek csökkentésére voltak hívatottak regionális és országos szinten egyaránt. 1986 és 1996 között Spanyolországnak sikerült 8%-kal csökkentenie azt a távolságot, ami az európai közösségi átlagtól elválasztotta az egy főre jutó GDP-t tekintve, elérve ez által, hogy az uniós átlaghoz mért GDP 71%-ról 79%-ra emelkedjen.12 Ezáltal, a tagállamok közötti különbségek csökkentése által megindult egy olyan folyamat, amely következtében a tagállamok közötti különbségekből adódó problémákat felváltotta az egyes országokon belül található regionális különbségek problémája. Nőt a jövedelmek és ebből következően az adókból befolyó bevételek közötti regionális különbség, sőt a munkanélküliség nagyságának terület specifikus növekedése is a regionális különbségeket hozta felszínre, illetve erősítette azt. Mindezek következtében Spanyolországban kialakult mintegy 25 régió, ahol a gazdasági prosperitásnak és az ebből kiinduló egyéb gazdasági és társadalmi folyamatoknak köszönhetően az Európai Unió átlagának 140%-ról 142%-ra emelkedett a fejletségi szint.13 Ezek mellett azonban létrejött egy másik 25 tagból álló regionális csoport, ahol ugyan ezek az adatok már jóval szerényebbek voltak, ahol csak 53%-ról 55%-ra sikerült ezt az arányszámot feltornázni. Összességében tehát a spanyolországi régiók fejletségi szintjének átlaga az uniós szint 64%ról 67%-ára emelkedett. Nehezítette a felzárkózást a munkanélküliség problémája. Míg 1983 és 1995 között azok a régiók, amelyek alacsony munkanélküliségi rátával rendelkeztek, tovább tudták csökkenteni ennek arányát átlagosan 4,8%-ról mintegy 4,6%-ra, addig a másik 25 régióban, ahol eddig is

12

Az uniós átlagot tekinte 100-nak. Forrás: Politica regional y cohesión In.: Un programa para Espana en Europa Madrid 2000. p.65-70 13 Az egy főre jutó GDP-ben mérve. Forrás: Politica regional y cohesión In.: Un programa para Espana en Europa Madrid 2000. p.65-70

19

kiemelkedő volt a munkanélküliség problémája nagyon komoly növekedést regisztráltak, amely szerint a munkanélküliségi ráta ezekben a régiókban átlagosan 17,2%-ról 22,4%-ra emelkedett. Közösségi szinten a kohéziós politika, valamint a regionális politika feladata a gazdasági lemaradással

küzdő

tagállamok,

valamint

a

regionális

fejlesztések

ösztönzése.

Spanyolországnak a felzárkózás érdekében meg kellett valósítani a piacképes termelői ágazatok fejlesztését és az ezekhez, valamint az egész társadalom működéséhez elengedhetetlen infrastrukturális beruházásokat, s ezeken keresztül egy sikeresebb foglalkoztatási politikát, amely következtében az állami bevételek is jelentősen nőttek. Ezen elképzelések megvalósulása indította meg azt a folyamatot, amely a spanyol gazdaságpolitikát - azon belül is a regionális gazdaságpolitikát - „sikerágazattá” tette, s ennek köszönhetően, ma már egyre inkább mint a fejlett Európához tartozó régiók összességéről beszélhetünk Spanyolországról. Arról, hogy Spanyolország és annak régiói milyen forrásokon keresztül jutottak támogatáshoz az Európai Uniótól ahhoz, hogy az előbb említett eredményeket produkálni tudják és ezek a támogatások milyen projektekben realizálódtak, a következő fejezet ad bővebb felvilágosítást és információt.

20

IV. A FŐBB REGIONÁLIS ALAPOK MŰKÖDÉSE SPANYOLORSZÁGBAN IV. 1 Európai Uniós támogatások Spanyolország gazdaság- és társadalomszerkezetének átalakításában komoly szerepet játszottak az Európai Unió által nyújtott támogatások, melyek nagy részben a Kohéziós Alapon és Strukturális Alapokon keresztül jutottak el az országba. Részben ezen támogatásoknak köszönhetően volt képes Spanyolország olyan gazdasági mutatókat produkálni, melyekről már az előző fejezetekben szó esett. A megpályázott támogatások nemcsak gazdasági mozgolódást, fellendülést indukáltak, amelynek gyümölcsét az egyes ember is érzékelhette, hanem a hőn áhított stabilitást is meghozta az ország számára gazdasági és társadalmi tekintetben egyaránt. IV. 2 A Kohéziós Alap Az Európai Unió Kohéziós Alapja a 4 leghátrányosabb helyzetben lévő tagországot segítette a Monetáris Unióhoz való csatlakozásban. Mind a 4 országban Spanyolország, Görögország, Portugália, Írország az egy főre jutó nemzeti jövedelem kevesebb, mint az EU-átlag 90%-a. A támogatások konkrétan a környezet és közlekedési infrastruktúra fejlesztésére fordíthatóak, melyeknek célja a mindennapi élet körülményeinek és a gazdasági élet színvonalának javítása illetve annak alapjainak a megteremtése. Spanyolország elsősorban a környezetvédelmi és szállítmányozási-közlekedési területeken érintett, amelyeken keresztül a Kohéziós Alap nyújtotta támogatások szervesen hozzájárulnak az ország infrastrukturális fejlesztéseihez (3. táblázat és 1. ábra). A központi közigazgatás az autópályák, autóutak, a vasúthálózat, valamint a fő kikötők fejlesztésében, a 17 Autonóm Közösség a regionális infrastruktúra valamint a közmunkák fejlesztésében, a helyi önkormányzatok pedig a helyi infrastrukturális szint fenntartásában és növelésében érdekelt. A spanyol kormány a jövőre nézve fontosnak és szükségesnek tartja a kohéziós politikának mint az uniós elképzelések egyik alapjának - a folytatását, hisz többek között ez a fajta politika

21

biztosíthatja az összetartást a spanyolországi régiók, illetve Autonóm Közösségek között, amely az ország társadalmi, politikai, gazdasági működőképességének az alapja. A Kohéziós Alappal kapcsolatos teendőket Spanyolországban a Pénzügyi és Gazdasági minisztérium intézi, együttműködve a kormányzat más minisztériumaival és önkormányzati testületeivel, az Autonóm Közösségek kormányaival, valamint a regionális közigazgatással. Valamennyi közigazgatási

egység

együttműködésének

az

alapját

képezi

a

kohéziós

program

végrehajtásában való aktív részvétel az Európai Unió rendelkezéseinek valamint a nemzeti szabályozásoknak megfelelően. Együtt működnek a Kohéziós alap szabályainak megfelelően a pénzek felhasználását bemutató és koordináló tervezetek kidolgozásában, a fejlesztési tervek valamint a pénzügyi elképzelések végrehajtásában. A kohéziós Alap működésének első évében, 1996-ban 244 billió ECU került szétosztásra az előbb fent említett 4 országban, (2. ábra). Spanyolországban ugyanebben az évben a környezet fejlesztésére 664 millió ECU-t fordítottak (3. ábra). A 4 szennyvíz-program mellett 40 ivóvíz projekt is helyet kapott a támogatott akciók sorában, ez utóbbiak nagy része a Baleárokon, a Kanári-szigeteken és Madrid provinciában javítottak az ivóvízellátáson. A hulladékkezelés fejlesztése is kiemelkedő szerepet kapott (minden környezetvédelmi program két legfontosabb pontja a szennyvíz és hulladék megfelelő kezelése), ugyanígy a városi, urbánus környezet fejlesztése is (összhangban az ERDF URBAN - kezdeményezéseivel). Spanyolországban hatalmas területeket érint a talajok eróziója és a sivatagosodás, ezeknek egy részén megpróbálják erdősítéssel menteni a menthetőt.14 Szintén 1996-ban a közlekedési infrastruktúra fejlesztését 678 millió ECU-val támogatta a Kohéziós Alap (4. ábra). Régóta nagy igény van már a Galícia- Rías Bajas autópálya megépítésére, ezt az autópályát, valamint a Franciaország felé tartó főbb utak megépítését illetve felújítását is támogatta a Kohéziós Alap. A Galícia-Rías Bajas autópálya a gyönyörű galíciai völgyek felett, helyenként 60-70 méteres magasságban halad. E hatalmas építkezési vállalkozás előnye az, hogy bekapcsolja a környező kisebb, elszigetelt falvakat az ország

14

Hasonló célt tűzött ki maga elé a „Spain Combating the effects of drought” közösségi kezdeményezés is. Ebből is jól látszik, hogy a különböző alapok és a területfejlesztés egyes szintjei egymásra támaszkodnak, egymásra épülnek.

22

vérkeringésébe, viszont, mivel többnyire felettük halad el, megkíméli őket az átmenő forgalom káros környezeti hatásaitól. 1997-ben az Ebro vízminőségének javítása volt az egyik fő cél Logrononál, La Rioja Autonóm Közösség fővárosainál. A baszk nagyváros, Pamplona Arga nevű folyója is rászorult egy hasonló, sürgős kezelésre. Baszkföld különösen nagy hangsúlyt fektet a környezet rehabilitációjára és védelmére és az infrastruktúra fejlesztésére, mert hanyatló, válsággal sújtott ipari régióból szolgáltató típusú régióvá kíván válni. Bilbao városa élen jár ebben a folyamatban (ld. Guggenheim Múzeum, image-építés). 1997-ben továbbépítették a GalíciaRías Bajas és a Madrid-Valencia autópályát is, és megépült a Madrid- Barcelona gyorsvasút első két szakasza. Ez utóbbi azért jelentős, mert a „köldökzsinór” szerepét játssza, és európai színvonalú kapcsolat létesít Európa felé. 1998-ban a fejlesztési támogatások (1576 millió ECU) nagyobb részét fordították Spanyolországban környezetvédelemre. (5. ábra). Az átfogó kommunális szennyvíz-program keretében Asturias, Aragón, a Kanári- szigetek, Cantabria, Castillay León, Castilla-La Mancha, La Rioja és Baszkföld csatornahálózata újulhatott meg (120 millió ECU). Az ivóvízprogram folytatásaként műholdas monitoring-rendszer segítségével mérték fel a kitermelhető ivóvíz mennyiséget a Guadiana-platón (40 millió ECU). Barcelonában szilárd hulladékkezelési program, Valladolidban szilárd hulladék-tömörítési program vette kezdetét (50 millió ECU). Az erózió elleni küzdelem is előrébb lépett: Andalúziában a Genil-folyó, Extremadurában a Guadiana teraszain végeztek talajvédelmi munkálatokat. A közlekedési infrastruktúra

újabb

vasútszakaszokkal

gyarapodott

(Madrid-Chiloeches,

Chiloeches-

Catalayud, Ricla-Zaragiza, Madrid-Lleida, összesen 470 km), a Madrid-Barcelona gyorsvasút pedig elérte a francia határt.15 Madrid légikikötője felé elkezdődött a földalatti csatlakozás, vagyis a metróhálózat kiépítése. Ezek a munkálatok időszakosak ugyan, mégis rengeteg embernek adtak és adnak munkát indukálva még újabb munkalehetőségek kialakulását. A munkanélküliség mérséklésében ilyen módon kiemelkedő jelentőségűek.

15

A vonal teljes hosszának megépítése 636 millió ECU-ba került

23

Mint az látható, a Kohéziós Alap által felkarolt problémák gyors megoldásra várnak: egyrészt az egyes régiók elszigeteltségének megszüntetése, másrészt a környezet szennyezésének csökkenése illetve a már károsodott területek rehabilitációja a cél. Nyílván a sok közül csak néhány kiragadott projekt részesülhetett számottevő támogatásban, de a többi ERDF programmal és az Autonóm Közösségek saját kezdeményezéseivel együtt ezek is igen sokat lendítenek a „területfejlesztés szekerén”. IV. 3 Strukturális Alapok A Strukturális Alapok az 1994-1999-es időszakban 154.5 milliárd ECU-ből gazdálkodhattak. Ez az összeg az EU akkori teljes költségvetésének egyharmadát tette ki, valamint a GDP 1,27%-át adta, melyből Spanyolország összesen 34 443 millió ECU támogatást kapott.16 A Strukturális Alapok az egyes alapok és célterületek szerinti megoszlása a fent említett időszakban az 6. és 7. ábrán látható. A Strukturális Alapok kétharmada - a koncentráció alapelvének megfelelően - az Objective 1 (obj. 1) célterületnek minősülő elmaradott régiókat segíti. Mivel Spanyolország területének nagyobb része ebbe a célcsoportba tartozik ezért a többi országhoz viszonyítva viszonylag nagyobb mértékű

támogatásban

részesült.

Spanyolország összesen 76 ERDF-programban vett és vesz részt ebből Andalúzia 21-ben érdekelt.17 Mind a 21 az obj. 1 célterületeket hivatott támogatni.18 Andalúzia így a programok ¼-ében vált érdekelté. Még 1994-ben megindult a legelmaradottabb - azaz az obj. 1 - régiók fejlesztése és támogatása, utolsóként Andalúziában 1994 decemberében. Spanyolországban a lakosság 58,2 %-a míg az Unióban a lakosság 25%-a él ezeken a területeken.19 A magas spanyolországi arány is jelzi a félsziget régióinak lemaradását. A támogatások juttatásának tekintetében az obj. 1 régiókat követték az Objective 5b (obj. 5b) régiók, melyek azon területeket foglalnak magukban, amelyek az obj. 1 területek közé nem sorolhatóak be, de ahol magas az

16

http://europa.eu.int/comm/regional_policy/activity/erdf/erdf3_es.htm http://www.inforegio.cec.eu.int/wbpro/prord/prorda/prordae.htm 18 http://www.inforegio.cec.eu.int/wbpro/prord/prorda/prordae.htm 19 http:// europa.eu.int(comm/regional_policy/activity/erdf/erd1b_es.htm 17

24

agrárfoglalkozatás aránya, alacsony az agrárjövedelem, nagy az elnéptelenedés veszélye és legalább egy az alábbi kritériumok közül teljesül: •

periférikus helyzet;

•

mezőgazdaság vagy halászat evolúciójára való érzékenység;

•

magas környezeti terhelés;

•

hegyvidéki fekvés.

Spanyolország lakosságának 4,4%-a él ilyen besorolású területeken (az Unióban összesen 8,8 %). A támogatási prioritásban végül az Objective 2 (obj. 2) célterületekre került a sor: ezek az ipar hanyatlásával sújtott régiók, ahol magasabb az ipari munkaerő és a munkanélküliség arány az EU átlagnál. Madridon kívül ugyanazon régiók minősültek obj. 2 célterületnek, amelyek obj. 5b-nek is. Spanyolország lakosságának a 20,3%-a él ezen kategóriájú régiókban (az EU-ban 16,4%-a). Az 1994-96-os időszakban a programok első fázisai, míg az 1997-99-es időszakban a programok második fázisai bonyolódtak le. A többi ERDF program speciálisabb fejlesztéseket támogatott: intézményrendszerek kiépítését (pl.: ERDF Energia Diverzifikáció és Megtakarítás Intézet 96/3/29), konkrét projekteket (pl.: Gibraltár-Córdoba Gázvezeték Major Project 96/4/30), önkormányzatai rendszereket (pl.: Lokális Önkormányzatok 94/11/7), környezeti programokat (pl.: PITMA II Környezeti Program 96/12/13).20 A IV. fejezet szűk keresztmetszetét igyekezet adni az EU támogatási alapjainak spanyolországi működéséről. E támogatások azonban nem fedik le a lokális projektek költségvetését, hiszen ahhoz helyi szintű források bevonása is szükséges. A következő fejezet Andalúzia példáját veszi górcső alá e téren egyéb más aspektusok említése mellett, mivel Andalúzia példaszerűen ötvözi, adaptálja, kiegészíti és alakítja saját regionális politikáját és programjait az Európai Unióéval. Az V. fejezet az elkövetkező pár oldalon az andalúziai uniós programok (ERDF-programok, a Strukturális Alapok közösségi kezdeményezései, LEADER II közösségi kezdeményezés) ismertetésére is kiemelt hangsúlyt fektet.

20

http://www.inforegio.cec.eu.int/wbpro/prord/prorda/prordae.htm

25

V. AZ ANDALÚZ REGIONÁLIS ÖNKORMÁNYZAT VIDÉKFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA V. 1. A regionális területfejlesztés stádiumai Spanyolország Andalúzia nevű régiója 1982-ben kapott autonómiát, ezt követően alakult ki lépésről lépésre az andalúz önkormányzat, s annak regionális politikája. A területfejlesztést a Spanyol Királyság alkotmánya az Autonóm Közösségek kompetenciájába sorolja. A hosszú fejlődési folyamat legfontosabb stádiumai a következők voltak: •

Andalúz Gazdasági Terv 1984-1986 (PEA, Plan Económico de Andalucía);

•

Andalúz Gazdaságfejlesztési Program 1987-1990 (PADE, Programa Andaluz de Desarrollo Económico);

•

Andalúz Gazdaságfejlesztési Terv 1991-1994 (PADE, Plan Andaluz de Desarrollo Económico);

•

A gazdasági programokkal párhuzamosan 3 Regionális Fejlesztési Program is lezajlott, az utolsó volt köztük az 1994-1999-es (PDR, Programa de Desarrollo Regfonal). Ezeknek a programoknak a kidolgozására azért volt nagy szükség, mert ezek voltak a feltételei annak, hogy

Andalúzia

hozzájuthasson

az

unió

Strukturális

Alapjai

által

folyósított

támogatásokhoz. Minden tervezési időszakban újra és újra hozzáigazították őket az uniós regionális politikához. •

A legfrissebb, éppen aktuális, folyamatban lévő regionális programok az Andalúz Gazdasági Terv Horizonte 2000 (Plan Económico Andaluz Horizonte 2000), és az Andalúz Regionális Fejlesztési Program 2000-2006 (Programa Andaluz de Desarrollo Regfonal 2000-2006).

Mindegyik terv kiemelten foglalkozik a vidékfejlesztés problémáival. Ezek mellett azonban az Andalúz Önkormányzat még külön, az ágazatokat horizontális rendszerben támogató programokat is meghirdetett, ezek egyike az Andalúz Vidékfejlesztési Terv.21

21

http://www.ceh.junta-andalucia.es/web%20pea2000/index.htm. Az Andalúz Önkormáyzat gazdasági ágazatokat támogató horizontális programjai: Andalúz Ipari Terv, Integrált Andalúz Idegenforgalom-Fejlesztési Terv, Andalúz Lakás- és Földprogram,Szociális Szolgáltatások Terv, Vidékfejlesztési Terv, Andalúz Halászati Ágazatfejlesztési Program, Program a Kultúráért, Erdészeti Program, Környezeti Program, Egészségvédelmi Program és Kutatásokat Támogató Program

26

Az Európai Unióban és Spanyolországban lezajlott társadalmi-gazdasági változások Andalúziában is indukálták a kiegyensúlyozott, fenntartható fejlesztés igényét. A falusi térségekben ez a mezőgazdasági termelés korszerűsítésében illetve egyéb nem mezőgazdasági típusú tevékenységek meghonosításában nyilvánult meg. Megszűnt a falut egyetlen „gazdasági lábra” állító szemlélet és teret nyert helyette a diverzifikáció, a természeti és épített környezet valamint a természeti erőforrások védelme. A legsúlyosabb problémákat, a népesség elöregedését, a fiatalok elvándorlását is úgy kívánja megoldania vidékfejlesztési politika, hogy ezt a szemléletet követve tartós munkahelyeket teremt, amelyek vonzóak lehetnek, és perspektívát jelenthetnek az egyébként munkanélküliséggel fenyegetett fiatalok számára. V. 2. Az Andalúz Vidékfejlesztési Terv Az előbb említett motiváló tényezők hatására és ezen folyamat eredményeként született meg az Andalúz Vidékfejlesztési Terv22 (AVT) az Andalúz Önkormányzat valamint a helyi gazdaság és társadalom szereplőinek együttműködésével, akik létrehozták az „Andalúzia Társadalmi és Gazdasági Fejlődéséért Egyezmény”-t. A folyamatot és a kezdeményezést az „Andalúz Egyezmény a Munkahelyteremtésért és a Termelő Tevékenységekért” (1995) is támogatta. Az Andalúz Vidékfejlesztési Terv a LEADER II programmal teljes összhangban, annak filozófiáját követve működik; a válságban lévő, identitásukat vesztett, elnéptelenedett térségeket karolja fel. A falu jövőjének zálogát többek között abban látja, hogy a fejlesztések hatására sokszínűbbé váló termékek iránt a térség városaiban a kereslet nagyon meg fog növekedni, a termékek és szolgáltatások minőségének és kínálatának javulása által a vidék eddig felfedezetlen előnyei és lehetőségei is teret hódíthatnak a piacokon. Az Andalúz Vidékfejlesztési Terv fő céljai a következők voltak: •

A

területi

fejlettségi

különbségek

megszüntetése

(infrastruktúra

és

szociális

intézményrendszer fejlesztése, a legkedvezőtlenebb helyzetben lévő térségek támogatása, fenntartható fejlődés-kulturális és természeti örökség védelme);

22

DECRETO 226/1995, de 26 de septiembre por el que se aprueban las medidas de ejecución del Plan de desarrollo rural de Andalucía. BOJA núm. 137. p. 10255., Sevilla, 1995. október 28. (BOJA: Boletín Oficial de la Junta de Andalucía, a Magyar Közlönynek megfelelő andalúz hivatalos lap).

27

•

A falun élők életszínvonalának és munkakörülményeinek javítása (az innováció, mint „magatartás” meghonosítása által, képzés és technikai színvonal emelése, kis- és közepes méretű vállalkozások támogatása, technológiai innovációk, modernizáció, a termékek versenyképessé tétele, a gazdasági tevékenységek diverzifikációja, ezzel kapcsolatos ismeretterjesztés, a helyi termékek presztízsének emelése).

A tervnek van egy monitoring-bizottsága is (Comisión de Seguimiento del Plan de Desarrollo Rural), amely folyamatosan figyelemmel követi az érintettek tevékenységét, megadja a követendő irányvonalakat, ismeri a projektek mindegyikét, azok munkáját tanácsadással, információkkal segíti. A terv alapja és lelke a Vidékfejlesztési Csoportok (Grupos de Desarrollo Rural) hálózata. A Vidékfejlesztési Csoportok kistérségi szinten szerveződnek, a terv végrehajtásában ők vállalják a feladatok oroszlánrészét, rajtuk nyugszik az egész. Minden egyes csoporthoz meghatározott terület tartozik (ezeket nevezhetjük fejlesztési kistérségeknek is). Minden egyes ilyen mikrorégió területe homogén vagy földrajzi, vagy gazdasági szempontból esetleg társadalmát tekintve. A kistérségeknek nem lehet 10 000-nél kevesebb és 100 000-nél több lakójuk, az aktív keresők legkevesebb 25%-a a mezőgazdaságban kell hogy dolgozzon. A kistérségek területe nem fedheti egymást. A Vidékfejlesztési Csoportok alakulásának feltétele és elsődleges feladata is a vidékfejlesztési tervek és programok kidolgozása, a lakosság kezdeményezéseinek (a projektek megvalósulásának) pártolása, a fő irányvonalak kijelölése. Másik nagyon jelentős feladatuk a lakosság figyelmét felkelteni az endogén erőforrások iránt, illetve motiválni őket abban. hogy olyan vállalkozásokba kezdjenek, amelyek ezeket az erőforrásokat optimálisan - használják. Ezáltal bevonják őket a kistérségek komplex, integrált fejlesztésébe. Szintén a csoportoknak kell arról gondoskodni, hogy a vidékfejlesztési folyamatot leginkább elősegítő piaci szerkezet létrejöjjön, hogy megjelenjenek a különböző típusú és szintű kereskedelmi egységek, valamint az őket összetartó térhálózat, és hogy minden szükséges intézmény helyet kapjon. Ennek a hálózatnak a kialakítása természetesen a helyi gazdasági és társadalmi szereplőkre, állami és magán intézményekre és vállalatokra hárul, a Vidékfejlesztési Csoportok a koordinátorok szerepét töltik be.

28

Amennyiben a leendő kistérségben védett terület található a bejegyeztetés előtt kötelező a Környezeti Bizottság (Consejería de Medio Ambiente) értesítése. A Vidékfejlesztési Csoportoknak kötelessége a bejegyzéstől számított 6 hónapon belül megkezdeni azokat a tevékenységeket. amelyeket az alakuláskor meghatároztak, és ki kell dolgozniuk kistérségük részletes Vidékfejlesztési Programját (Programa de Desarrollo Rural). A Vidékfejlesztési Programoknak

minden

esetben

illeszkedniük

kell

a

Területrendezési

Törvényhez.

Tartalmazniuk kell a kiindulási alaphelyzet analízisét, a terület erőforrásainak és lehetőségeinek leírását, a stratégiák, valamint az eszközök és konkrét tevékenységek kifejtését, időbeli rendjét. Meg kell becsülniük a készülődő projektek, kezdeményezések költségvetését, a várható igényelt állami támogatás mértékét és a magántőke részvételi arányát. A programot az Általános Vidékféjlesztési és Strukturális Igazgatóság (Dirección General de Desarrollo Rural y de Actuaciones Estructurales) és a Monitoring Bizottság véleményezi és engedélyezi (ezzel a joggal védett terület érintése esetén a Környezeti Bizottság is bír). A legfelsőbb szerv, amely figyelemmel követi és ellenőrzi a programot, az Andalúz Önkormányzat Mezőgazdasági és Halászati Tanácsa (minisztériumnak megfelelő szerv). 1996. július 12-én az Andalúz Vidékfejlesztési Tervről szóló határozathoz csatoltak egy rendeletet,23 amely tehetővé teszi egyéb olyan csoportok bejegyzését Vidékfejlesztési Csoportként, amelyeknek célja ugyanúgy a terv megvalósítása, az abban való aktív közreműködés. Egyelőre 2 olyan kezdeményezés van, amelynek keretében ezzel a céllal jöttek létre fejlesztési kistérségek. Az egyik a már ismert LEADER II program 22 kistérséggel, másik pedig a PRODER nevű program 27 andalúz kistérséggel (Programa Operativo „Desarrollo Rural y Diversificación Económica de Zonas Rurales, Rurális Térségek Fejlesztése és Gazdasági Diverzifikációja Operatív Program). Ez a program filozófiájában, szemléletében és finanszírozási módszerében is követi a LEADER-irányvonalat. A PRODER a Közösségi Támogatási Keretegyezmény (Marco Comunitario de Apoyo, MCA, továbbiakban KTK) egyik operatív programja, az obj. 1 térségek fejlesztését célozza. 1997ben indult és azokat a kistérségeket fogja össze, amelyek valami oknál fogva nem lehettek LEADER-kistérségek. Ez a fajta andalúz kezdeményezés rendkívül jónak mondható mivel

29

sikeresen megtalálta annak a módját, hogy az EU kritériumainak nem megfelelő elmaradott rurális térségek fejlődését biztosítsa, mégpedig hasonló formában, mint ahogy azt a LEADER II is teszi. A 27 mikrorégió összesen 34 142 km2 területet fed le, ezen a területen 294 település található, amelyekben 1 945 299 lakos él (8. ábra). A program a következő célcsoportok támogatását célozta meg az alábbi támogatási megoszlásban (9. ábra): •

1. A falu, mint kulturális-gazdasági-társadalmi örökség presztízsének visszaszerzése. Az agrár-profilú települések revitalizációja és fejlesztése.

•

2. A falu, mint kulturális-gazdasági-társadalmi örökség presztízsének visszaszerzése. A nem mezőgazdasági profilú települések revitalizációja és fejlesztése.

•

3. Idegenforgalmi kezdeményezések a vidéken: agroturizmus.

•

4. Idegenforgalmi kezdeményezések a vidéken: helyi turizmus.

•

5. Kis- és közepes méretű vállalkozások támogatása (Pequena y mediana Empresa, PYME).

•

6. Vállalkozások támogatása a szolgáltatások kiépítése és fejlesztése által.

•

7. A mezőgazdasági termelés, az erdészet presztízsének helyreállítása-versenyképessé tétele.

•

8. Mezőgazdasági és erdészeti területek rehabilitációja.

Meghatározták azoknak a tevékenységi köröknek a listáját, amelyeken belül a Vidékfejlesztési Csoportok projekteket kivitelezhetnek. Minden esetben jelezniük kell, hogy melyik projektet finanszírozza esetleg másik vidékfejlesztési kezdeményezést. A harmadik vidékfejlesztési kezdeményezésnek tekinthető Andalúziában maga az Andalúz Vidékfejlesztési Terv, amely érdekes módon saját Vidékfejlesztési Csoportokkal nem rendelkezik, viszont célja a másik két kezdeményezés (LEADER II és PRODER) 49 kistérségének összefogása egy egységes rendszerbe, megadva működésük törvényi kereteit és a programok lejárta után is biztosítva fennmaradásuk feltételeit. Ezek azok a térségi szerveződések, amelyek jogosultak az EU különböző programjait, támogatásait megpályázni. Az Andalúz Mezőgazdasági és Halászati Tanács rendeletben gondoskodott fennmaradásukról. A 49 LEADER- és PRODER-kistérség le is fedi Andalúzia egész területét, kivéve az erősen urbanizált tengerparti sávot és a 23

ORDEN de 12 de julio de 1996, por la que se dictan normas de desarrollo y ejecución del Decreto que se cita. BOJA núm. 84. p. 8443., Sevilla 1996. július 23

30

nagyvárosokat. A LEADER II és a PRODER is befejeződött 1999-ben, de mindkettőnek van folytatása: a LEADER+ és a PRODER II a 2000-2006-os időszakra vannak tervezve, a szintén 1999-ben hatályát vesztő Vidékfejlesztési Terv is megújult, és 2000-től kezdve előre meghatározatlan ideig működik. Látható, hogy az uniós vidékfejlesztési politika és az andalúz vidékfejlesztés különböző szintjei szoros kapcsolatban vannak egymással, és egy integrált, komplex fejlesztési koncepció részét képezik, amelyet társadalmi egyezmények sora is támogat. 2000-re kialakult az a „vidékfejlesztési védőháló”, amelynek elég „sűrű a szövése” ahhoz, hogy egy fejlesztésre szoruló, elmaradott kistérség se csúszhasson ki belőle. V. 3. A vidékfejlesztési politika megjelenése az andalúz költségvetésben Az andalúz költségvetés24 3. fejezetében sorolja fel a költségvetési politikákat. Ezek között a 12. a gazdasági fejlesztés politikája, amely kifejti a mezőgazdasági és halászati szektort érintő költségvetési előrejelzést, és ebbe a tevékenységi körbe sorolja a vidékfejlesztést is (3.12.4.3). A vidékfejlesztés egyik legfontosabb eszköze az Andalúz Vidékfejlesztési Terv, amely törvényi keretet ad a különböző indíttatású vidékfejlesztési kísérleteknek. A költségvetésben, a tervben megfogalmazott célok jelennek meg - szociális aspektusokkal kiegészítve - melyek a következők: •

A társadalom dinamizálása, a falu erőforrásainak felfedezése és bevonása a gazdaságba, a vállalkozási kultúra és színvonal fejlesztése.

•

Képzés.

•

A kulturális örökség és ezáltal az identitástudat megőrzése.

•

Az agrárpolitika optimalizálása (diverzifikáció, modernizáció, a természeti adottságokhoz igazodó extenzív állattartás támogatása, alkalmazott kutatások ösztönzése, technológiai transzferek elősegítése, stb.)

•

Az ipar diverzifikációja, minőségi termelés.

•

Az erdőállomány, a talajok és a biodiverzitás védelme.

•

A falusi turizmus terén vannak a legszélesebb lehetőségek, amelyeket a kínálat színesítésével és a tájékoztatási rendszer kialakításával lehet kiaknázni.

•

A szolgáltatások kiterjesztése, színvonaluk emelése (ugyanezen céllal).

31

•

A környezet védelme: egyensúly a gazdasági fejlődés és a természeti értékek megőrzése között. Az infrastruktúra fejlesztése: a gazdasági és társadalmi térkapcsolatok javítása által a lakosság elvándorlásának megelőzése, kedvezőbb életkörülmények teremtése.

•

A szociális politika térnyerése: az életszínvonal emelése, amit tájékoztatással, tanácsadással segítenek.

•

A vidékfejlesztés motorjai a Vidékfejlesztési Csoportok, akik minden kistérség számára kidolgozzák a speciális Vidékfejlesztési Programokat.

A 10. ábrán az andalúz vidékfejlesztés modellje látható, mely érthetően és átláthatóan mutatja meg, hogy az andalúz vidékfejlesztés hogyan épül fel támogatási, finanszírozási és strukturális szempontból egyaránt. V. 4. ERDF-programok Andalúziában V. 4. 1 Spain Andalusia25 Minden egyes autonóm közösség számára készült egy átfogó területfejlesztési program, ezeknek a sorába tartozik a Spain Andalusia. Céljai nagyon általánosak: az - andalúz termelési rendszer versenyképességének fokozása; a tagállamok gazdaságához való felzárkózás; tartós munkahelyek teremtése. Az EU támogatás a teljes beruházás - 52.8%-át teszi ki. A program konkrét projekteken keresztül valósul meg, ezek közé tartoznak a közlekedési, telekommunikációs, energetikai és hidraulikai infrastruktúra fejlesztése. (Mediterrán autópálya; Huelva-Portugália autópálya; a Ruta de La Plata („Ezüst út”) felújítása jobb összekötetés Extremadurával; körgyűrű Huelva és Córdoba körül; Sevilla, Cádiz, Málaga környéki HÉV-járatok modernizálása; vasúti pályák villamosítása; Navio, Algeciras, Tarifa, La Linea de la Concepción, Cádiz, Almería és Huelva kikötőinek, Málaga. Sevilla és Jerez epülőtereinek korszerűsítése: a rurális térségek elektromos árammal való ellátása; Málaga és Sevilla technológiai parkjainak fejlesztése). Az infrastruktúra mellett az emberi erőforrások fejlesztése, a képzési infrastruktúra bővítése is elsőrendű fontosságú: a munkahelyteremtés is könnyebb feladat, ha a munkaerő megfelelően 24

www.ceh.junta-andalucia.es

32

képes alkalmazkodni. A termelési tevékenységek modernizálása, a beruházások ösztönzése ezekkel párhuzamosan folyik, de a fejlődő infrastruktúrára és emberi erőforrásra épül. Ez a program a Közösségi Támogatási Keret (Marco Comunitario de Apoyo) segítségével valósul meg, amely az EU és a spanyol önkormányzatok megegyezése alapján működik és 7 alprogramból áll, összesen 5 558.451 millió euro költségvetéssel. Az alprogramok a következők: •

az elszigeteltség csökkentése (erre a célra jut a programra fordított összeg 45%-a)

•

ipar, szolgáltatások (9,36%)

•

turizmus (8,76%)

•

halászat (0,06%)

•

a gazdasági tevékenységek infrastruktúrájának fejlesztése (32,57%)

•

emberi erőforrás fejlesztés (4,00%)

•

technikai tanácsadás, monitoring, információ (0,30%).

A Spain Andalusia átfogó jellegű program tehát, amelynek legfőbb célja az elmaradott régió elszigeteltségének mérséklése az infrastruktúra kiépítése és az emberi erőforrás fejlesztése által, amelyek a „jövő zálogai”. V. 4. 2 Spain Andalusia - Global Grant26 Céljai az előző programéihoz hasonlóan általánosak: Andalúzia ipari szerkezetének és a termelési rendszerek versenyképességének javítása, a régió lemaradásának csökkentése és tartós munkahelyek teremtése. Az EU ezt a programot mindössze a teljes beruházás 11.81%ával támogatja (ez az - összeg az állami költségek 72,5%-a). A program anyagi természetű forrását az ERDF szolgáltatta három prioritást megjelölve: •

a termelő tevékenységek megújítása az ipari beruházások és a szolgáltatások - (kiváltképp a turizmus) támogatása által;

•

a kereskedelmi hálózat fejlesztése és a vállalati infrastruktúrák modernizációja,

•

valamint az emberi erőforrások fejlesztése.

25 26

www.inforegio.org/wbpro/prord/reg_prog/po/prog_58.htm www.inforegio.org/wbpro/prord/reg_prog/po/prog_322.htm

33

Ez a program is a Közösségi Támogatási Keret segítségével működik. A teljes megvalósulásra ráfordított összeg 1 894.462 millió euró. Alprogramjai a gazdasági termelés fejlesztése (a támogatás 99.88%-a) és a technikai tanácsadás. Az andalúz gazdaságot a megváltozott gazdasági és társadalmi igényekhez közelíti mivel napjainkban egyre fontosabb az elérhetőség; a komoly speciális ismeretekkel bíró, de széleskörű általános ismeretekkel is rendelkező, azaz alkalmazkodóképes munkaerő. V. 4. 3 Spain Regional Aids27 Nem speciálisan Andalúzia, hanem minden spanyol obj. 1 célterületnek számító régió számára készült program. Támogatási rendszere a vállalatokat segíti, revitalizálja a gazdasági növekedést és új munkahelyek teremtését szolgálja. Az EU a költségek 12,4%-át vállalta mindössze, jelentős hányad marad tehát az államnak és a magánberuházóknak. A teljes összeg: 3 125.897 millió euró. Új, innovatív vállalkozások alapításával új típusú termelési stratégiák meghonosítását segíti elő. Különös figyelmet szentel a kis- és középvállalatoknak, a kutató és fejlesztő tevékenységeknek, az energia-megtakarításnak és a környezetvédelemnek. Ezek mind egy fenntartható gazdaság és társadalom megteremtésének első lépései. A már működő vállalatokat is támogatja, főként a hanyatlás által sújtott és szerkezetátalakításra szoruló ipari térségekben. V. 4. 4 Gibraltar-Córdoba gas pipeline-Major project Az Unió ezt a nagyszabású programot kifejezetten Andalúzia számára készítette, Cádiz, Sevilla és Córdoba provinciák az érintettek. A Transzeurópai Energiahálózat bővítése a célja, amiről 1994-ben az esseni csúcstalálkozón döntöttek. A program keretében a Maghreb-Európa gázvezeték spanyolországi szakasza épül ki, valamint a portugáliai csatlakozó és elosztó rendszer. Portugália és Spanyolország határvidékeinek kapcsolata és együttműködése az INTERREG II közösségi kezdeményezésnek köszönhetően egyre intenzívebbé válik. A projekt megkönnyíti az energiaelosztást, javítja a régió gazdaságának versenyképességét.

27

www.inforegio.org/wbpro/prord/reg_prog/po/prog_51.htm

34

A teljes beruházás (298,5 millió euro) 33,1%-át fedezi az EU. A program két fő lépésben valósul meg: az első a 297 km-es Gibraltár-Córdoba gázvezeték megépítése. (23 km-es szakasz tenger alatt fut). A vezeték kapacitása: 18 100 millió m3 évente. A második lépésben az elosztórendszert építik ki Campo de Gibraltár és Jerez térségében (Cádiz provincia), amelynek hossza 90 km. Az építkezés 925 közvetlen és 650 közvetett munkahelyet teremtett. A számok jelentéktelennek tűnnek a hatalmas beruházást tekintve, de nem az azonnal létrehozott munkahelyek számítanak a legfontosabb eredménynek. A többi régiófejlesztő programmal együtt megteremti a körülményeit, a lehetőségét annak, hogy a lépésről lépésre, fokozatosan fejlődő emberi erőforrás, infrastruktúra, gazdasági szerkezet egyre több munkalehetőséget legyen képes teremteni és elvállalni. Ezek a programok tehát hosszútávú folyamatokat indukálnak. Ebből a szemszögből nézve a 925+650 munkahely 1575-nél lényegesen több. V. 5. A Strukturális Alapok közösségi kezdeményezései Andalúziában A közösségi kezdeményezések olyan innovatív programok, amelyek által az egész Európai Uniót érintő specifikus problémák kezelhetőek. A Strukturális Alapok részéről 1994-1999 között 13 ilyen innovatív kezdeményezés született, amelyekre 1994-1999 között az Unió 13 450 millió ECU-t költött. V. 5. 1 INTERREG II Spain/Portugal28 A program célja Spanyolország és Portugália határmenti kapcsolatainak javítása. Elsődleges feladatai a közlekedési infrastruktúra fejlesztése és a gazdaság szereplőinek támogatása, és mint minden programnak, az endogén erőforrások kihasználására való ösztönzés. A program végrehajtásában megegyezés született a spanyol és a portugál regionális önkormányzatok között. Ez volt a legelső interregionális kezdeményezés, amelyben Spanyolország részt vett. Spanyolország egyik legégetőbb problémája a periférikus helyzetből adódó (viszonylagos) elszigeteltség. Az első lépést természetesen a legközelebbi, hasonló gazdasági fejlettségű szomszéd felé tette meg. A két ország „hátát egymásnak vetve” igyekszik kialakítani egy 28

www.inforegio.org/wbpro/prord/reg_prog/po/prog_225.htm

35

„ibériai makrorégiót”. A Dél-Nyugat-Mediterráneum ráadásul továbbra is rivalizál a DélKelet-Mediterráneummal (Görögországgal), és minden lehetőséget megragad, hogy saját pozícióját erősítse. (Később hasonlót láthatunk majd Western Mediterraneum and Latin Alps interregionális közösségi kezdeményezésnél is.) Az EU a program költségeinek 73,9%-át vállalta, a finanszírozás forrásai az ERDF mellett a Szociális Alap (ESF) és a Mezőgazdasági Alap (EAGGF). A 11. ábra a kezdeményezés alprogramjait és azok finanszírozási arányát mutatja. V. 5. 2 Spain URBAN29 Az URBAN program a városok gazdasági és szociális problémáinak megoldására törekszik. A program spanyol része 17 projektből áll, minden projekt egy városhoz kapcsolódik és minden kiválasztott város obj. 1 vagy obj. 2 célterületnek számító régió területén található, egyet, Madrid zónáját kivéve. A költségek 65%-át fedezi az EU, forrásai az ERDF és az ESF. A támogatott városok: Cádiz, Málaga, Huelva, Sevilla, Badajoz, Cartagena, Valencia, Toledo, Valladolid, Salamanca, Langreo, La Coruna, Vigo, Sabadell, Badalona, Baracaldo és Madrid. A 17 támogatott város közül 4 (25%) Andalúziában található. Az EU koncentráció-alapelve itt is érvényesül: az elmaradottabb régió több fejlesztési forráshoz juthat. Több, kevésbé rászoruló régióból egy város sincs benne a programban (Katalónia, Baszkföld, Asturias, Aragónia). A komplex területfejlesztés a vidék fejlesztése mellett a városok fejlődését is ugyanolyan fontosnak tartja. Minden egyes projekt egy-egy városhoz kapcsolódik, és mindnek a fő céljai a következők: új helyi gazdasági és szociális tevékenységek indukálása (vállalkozások, közlekedés, egészségügyi és szociális szolgáltatások), az infrastruktúra fejlesztése és a környezet védelme. A tapasztalatok cseréje folyamatos, ez kommunikációs és információs hálózatok kiépítése által lehetséges. A program alprogramjait és a rájuk eső támogatás mértékét a 12. ábra szemlélteti.

29

www.inforegio.org/wbpro/prord/reg_prog/po/prog_216.htm

36

V. 5. 3 Spain RECHAR II30

Az operatív program célja Spanyolország szénbányászati központjainak felzárkóztatása a többi uniós régióhoz. A támogatott települések Andalúzia (obj. 1), Asturias (obj. 1), Castilla y León (obj. 1), Galícia (obj. 1), Katalónia (obj. 2) és Aragónia (obj. 5b) autonóm közösségek területén találhatók. Halaszthatatlan fontosságú ezeken a területeken a környezet állapotának javítása, új típusú gazdasági tevékenységek meghonosítása, a már meglévő gazdasági és szociális infrastruktúrák modernizációja. A bányászvidékek felzárkóztatása egész Európában komoly gondot jelent. Az erősen specializált területek komoly válságban vannak mind társadalmi, mind gazdasági szempontból. A súlyosan terhelt környezet állapotának javítása szintén a bányászvidékek rehabilitációjához tartozik. Természetesen elengedhetetlen a lakosság (át)képzése, az új típusú gazdasági tevékenységek meghonosítása, ezek segítségével a térségek újbóli bekapcsolása a régió vérkeringésébe, de immár másfajta kapcsolódási pontokon keresztül, megújult infrastruktúrával, kapcsolatrendszerrel és jövőképpel. Az EU a költségek 57%-ával támogatja a programot, melyen belül 7 alprogramot dolgoztak ki, minden egyes támogatott régió részére egyet (13. ábra). A Spain RECHAR II prioritásai a következők: •

A környezet állapotának javítása (talajtisztítás, zöldterületek kialakítása, bányászfalvak modernizációja, az elhagyott bányaüzemek épületeinek és egyéb létesítményeinek rekonstrukciója).

•

A gazdasági és társadalmi infrastruktúrák modernizációja; a települések infrastrukturális ellátásának javítása (közutak, víz-, gáz-, áramellátás).

•

Új gazdasági tevékenységek meghonosítása, a kis- és középvállalatok támogatása. Ebből e célból segélyezési terveket dolgoztak ki.

•

A turizmus népszerűsítése; a turisztikai infrastruktúra kismértékű fejlesztése néhány bányászvidéken, a látogatók figyelmét a helyi természeti erőforrások felé irányítva.

30

www.inforegio.org/wbpro/prord/reg_prog/po/prog_467.htm

37

V. 5. 4 INTERREG II Spain/Morocco31 A program feladata Marokkó és Spanyolország határmenti együttműködésének és kapcsolatainak javítása. Cádiz és Málaga provinciák, valamint Ceuta és Melilla városai vesznek részt benne. A termelő szektor versenyképességének növelésére és a fejlettebb gazdaságokkal való jó kapcsolat kiépítésére helyezi a hangsúlyt, valamint a határmenti gazdasági kapcsolatok élénkítésére. A költségek 54,7%-át fedezi az EU (ERDF és ESF). Az alprogramok támogatási részesedése a 14. ábrán látható. Amint a régiók belső rendszereinek kiépítése, modernizációja elért egy megfelelőnek mondható fokot, hozzá lehetett látni az interregionális kapcsolatok formálásához, a „még nagyobb egész” kialakításához. Ez a folyamat is több apróbb-nagyobb lépésből áll. Ezek közül az egyik a Marokkóban található két, spanyol fennhatóság alá tartozó város „közelítése Európához”. V. 5. 5 Spain SME32 A közepes és kisméretű vállalkozások (SME: Small and Medium-Sized business; PYME: Pequena Y Mediana Empresa) versenyképességének és életképességének hiánya hívta életre ezt a közösségi kezdeményezést az obj. 1, 2, 5b célterületeknek minősülő régiókban. Célja a közepes és kisvállalatok gazdasági környezetének javítása, a vállalatok közötti kooperáció ösztönzése, a technológiai fejlődés elősegítése, információs hálózatok kiépítése és a támogatásokhoz való hozzájutás megkönnyítése. Az Európai Unió tagállamai számára gyorsan világossá vált, hogy az egyes régiók egyediségének,

sajátos

„zamatának” megőrzése nagyon

fontos. Ezt a

különböző

multinacionális és nagyvállalatok nem biztosíthatják. A feladat a helyi kisvállalkozásokra hárul. A kis mennyiségű, de jó minőségű terméket előállító cégek például kifejezetten népszerűek a lakosság körében; ennek a sikernek komplex összetevői vannak (amelyek az ismeretségi és rokonsági szálakig nyúlnak). Sokan tudatosan választják a helyi termékeket, mert tisztában vannak vele, hogy így nemcsak a lokális gazdaságot támogatják, hanem áttételesen még környezetüket is kímélik (kevesebb szállítás-kisebb környezetszennyezés 31

www.inforegio.cec.eu.int/erdf/po/prog_529.htm

38

modell). Az ERDF a költségek 18,15%át vállalta át. A támogatás az alprogramok között a 15. ábrán láthatók szerint került elosztásra. V. 5. 6 Spain KONVER II33 Az EU egy különleges programot alakított ki azon területek számára, amelyeket a hadiipar válsága sújt Spanyolországban. A 10 alprogram mindegyike egy-egy régiót ölel fel, kivéve Madrid zónáját, ott 3 alprogram is helyet kapott. A gazdaság diverzifikációját támogatja, minden ipari tevékenységet, kivéve azokat, amelyek katonai célokat is szolgálhatnak. A program a következő feladatokra koncentrál: •

Három település (San Fernando, El Ferrol és Cartagena) 3,3 millió ECU támogatást kapnak erdőtűzmegelőző rendszer kiépítésére és új típusú ipari tevékenységek bevezetésére. (A végrehajtásért egy ún. nemzeti vállalat -Empresa Nacional Bazán- a felelős, amely állami tulajdonú)

•

Kis- és középvállalkozások támogatása a következő tevékenységi körökben: kohászat, alumíniumlemez-gyártás, szerszámgépek, számítógép-alkatrészek gyártása Trubia, La Coruna és Paracuellos del Jarama településeken. A 10,7 millió ECU értékű beruházás felelőse az Empresa Nacional Santa Bárbara.

•

Torrejón de Ardozban elektronikai és informatikai alkatrészek gyártása kezdődött meg, Aranjuezben pedig civil használatra kerülő elektronikai berendezések gyártása. Összes költség: 6 millió ECU, a végrehajtás az Indra-csoport feladata.

•

Vitoria és Barcelona városok elhagyott katonai telephelyeinek rehabilitációja és infrastruktúrájuk átalakítása polgári célokra (Baszk Egyetem és a Pompeu Fabra Egyetem kapják meg az épületeket). A támogatás a 10 alprogram között a 16. ábrán láthatók szerint került elosztásra.

Viszonylag nagy ráfordítással ugyan de igen nagy értékű, és egyébként pusztulásra ítélt katonai létesítmények lelnek így új gazdára, teremtenek helyett például oktatási

32 33

www.inforegio.org/wbpro/prord/reg_prog/po/prog_469.htm www.inforegio.org/wbpro/prord/reg_prog/po/prog_654.htm

39

intézményeknek vagy csúcstechnológiát gyártó ipari létesítmények számára. A „szerep- és tulajdonoscsere” tehát munkahelyek sorának létrejöttét indukálja. V. 5. 7 Spain URBAN II34 A program az URBAN program folytatásának tekinthető minden vonatkozásban, a felépítése és az alprogramok gyakorlatilag megegyeznek az URBAN programnál már tárgyaltakkal, egyedül a támogatott városok köre más valamint a projektekre fordított összeg. (Itt összesen 121,410 millió ECU, források az ERDF és az ESF) A 15 város közül obj. 1 célterületnek minősülő régióban található 12: Córdoba, Avilés-Corbera, Santander, Albacete, León, Castellón, Pontevedra, Telde és Murcia. Obj. 2 célterületen helyezkedik elkét város: Zaragoza és Santa Colorra de Gramanet. A 15. város, Palma de Mallorca egyik célterülethez sem tartozik. Az alprogramok között a teljes összeg hasonló arányban oszlik meg, mint az URBAN programnál (17. ábra). V. 5. 8 INTERREG II C35 Az INTERREG programok sorában volt a következő ez a kezdeményezés, amely Spanyolországnak egy nagyon súlyos, természeti adottságaiból következő problémáját próbálja orvosolni. Az aszály és a kiszáradás hatásai ellen folytatott küzdelmet támogatja, konkrétan környezeti akcióprogramokat, az öntözési rendszerek modernizációját, az erózió jelensége elleni küzdelmet. A sivatagosodás főleg a déli és a keleti régiókban okoz nagy károkat; az elszigetelt próbálkozások a jelenség megfékezésére nem kecsegtetnek sikerrel. A tudatos, összehangolt akcióprogram az első lépéseket jelenti a termőföldek megmentése felé. Az EU a költségek 75%-át fedezi. Az alprogramok a 18. ábrán láthatóak.

34 35

www.inforegio.org/wbpro/prord/reg_prog/po/prog_672.htm www.inforegio.cec.eu.int/erdf/po/prog_696.htm

40

V. 5. 9 INTERREG II CE/EL /F/I Western Mediterranean and Latin Alps36 Az INTERREG programok az EU egyes makrorégióinak kooperációját támogatják. A történelmi határok szerepe egyre gyengül, lassan kialakulnak a természetes alapon formálódó régiók, amelyek létjogosultsága indokolt. Ez az INTERREG program, és a következő is (INTERREG II C E / F / IRL / P / UK) már nemcsak a közvetlen szomszédok együttműködését támogatja, hanem kifejezetten nagytérségi, makroregionális összefogást ösztönöz. A Franciaországot, Spanyolországot, Görögországot és Olaszországot érintő program az interregionális együttműködés jegyében javítja a rnediterrán térséfi kapcsolatait. Nem csak a gazdasági kooperációt ösztönzi, nagyon fontos a kulturális kapcsolatok erősítése és a fenntartható fejlődés alapjain nyugvó területfejlesztés. Az ERDF téríti a költségek 57%-át. Mind a 4 országból a mediterrán régiók vesznek részt a programban, így Spanyolországban Andalúzia, Aragónia, Katalónia, a Baleárok, Murcia, Valencia, Ceuta és Melilla. A kezdeményezés fő célkitűzései: •

1. A „mediterrán identitás” erősítése, egy intenzíven együttműködő euro-mediterrán térség kialakítása,

•

2. A szárazföldi és tengeri szállítási rendszerek és a telekommunikációs rendszerek fejlesztése,

•

3. A településfejlesztés és a „metropolizáció” egyensúlyban tartása,

•

4. A kulturális és természeti örökség védelme, a kis népsűrűségű, érzékeny térségek értékeinek kiemelt védelme, a szárazföldi és tengeri turizmus szemléletének átformálása, igazítása a fenntartható fejlődés filozófiájának elvárásaihoz.

A felsorolt célkitűzések egyben a kezdeményezés alprogramjai is, melyeknek támogatási eloszlását a 19. ábra illusztrálja. V. 5. 10 INTERREG II CE / F / IRL / P / UK37 Ennek a közösségi kezdeményezésnek már a neve is figyelemre méltó: az EU 5 teljesen különböző adottságokkal rendelkező tagországa vesz részt benne (Írország, Portugália,

36 37

www.inforegio.cec.eu.int/erdf/po/prog_684.htm www.inforegio.cec.eu.int/erdf/po/prog_703.htm

41

Spanyolország, Franciaország és Egyesült Királyság). A két ibériai ország, Nagy-Britannia, Írország és Franciaország összefogásához a „közös óceán” adta az ötletet. Az együttműködés túlnyúlik a mediterráneum határain. A Dél-Európai és a Nyugat-Európai országok számára is újdonságnak számít az ilyen típusú együttműködés: új irányokba fordulva bővítik tradicionális kapcsolatrendszerüket. Az 1997-99-es időszakra tervezett közösségi program szintén interregionális jellegű volt. Az „Atlanti térség'' 2 országának teljes területe részt vesz benne (Írország és Portugália), a többi országnak (Spanyolország, Franciaország és Egyesült Királyság) pedig egy része. Összesen 900 000 km2 területet és 80 millió embert érint. Legfontosabb célkitűzése az érintett régiók gazdasági és társadalmi kohéziójának növelése, a fenntartható fejlesztés megvalósítása transznacionális együttműködés segítségével, amely lehetővé teszi a regionális léptékű hátrányos jelenségek háttérbe szorítását (elsősorban a periférikus jellegből adódókat) illetve az „Atlanti térség”-integráció által kínált komplex lehetőségek kihasználását. A költségek több mint felét vállalta az ERDF. Az interregionális együttműködés fő célkitűzései és alprogramja az alábbiak: •

A szállítási infrastruktúra és a közlekedési hálózat (légi és tengeri) fejlesztése,

•

kutatás-fejlesztés, a tapasztalatok és a kutatási eredmények cseréje, transznacionális K+Fhálózat kiépítése, főleg a kommunikáció terén,

•

A turizmus fejlesztése, a turisztikai kínálat bővítése, színvonal emelése,

•

A környezet védelme (tengerpartok, védett területek és érzékeny fajok),

•

A felsorolt tevékenységekhez technológiai és szakmai támogatás biztosítása.

Az EU közösségi kezdeményezéseinek leírásából érzékelhető, hogy milyen típusú fejlesztésekre helyezte az 1994-1999-es időszakban az Unió a hangsúlyt. Nem közvetlenül a gazdasági tevékenységeket támogatta, hanem sokkal inkább a már működő gazdasági egységek modernizációját, a fenntartható fejlesztés követelményeihez való igazítását. Ugyanilyen fontos hangsúlyt kapott a kommunikációs hálózatok (közlekedés, szállítás, telekommunikáció) kiépítése, fejlesztése; az információ gyors és megbízható áramlása; és a régiókkal folytatott optimális kapcsolattartás fenntartása, melyek egyébként egyben az adott régió fejlődésének zálogaivá is váltak. A régiókon belüli, interregionális és transzregionális

42

együttműködések éppen ezért nagy igényre tartanak számot, hiszen ezek segítségével a régiók pozitív tulajdonságai, belső erőforrásai jobban kihasználhatóbbá válnak, míg a gazdaságtalan, környezetet károsító hátrányos tevékenységek háttérbe szorulnak. A különböző szintű és típusú kooperációk továbbá lehetőséget nyújtanak az egyébként elszigetelten vagy esetleg több helyen jelentkező nehezen támogatható és megoldható problémák kezelésére is. V. 6 A LEADER II közösségi kezdeményezés A LEADER II közösségi kezdeményezés38 azért nem az előző fejezetben szerepel, mert ezt nem az ERDF, hanem egy másik strukturális alap, az EAGGF (FEOGA, Európai Mezőgazdasági Útmutató és Garancia Alap) finanszírozta. A LEADER programot az Unió kifejezetten a vidék fejlesztésére dolgozta ki. Az első LEADER programot kísérleti jelleggel 1991-ben indították el. 1993-ig közel 5000 projekt valósult meg Spanyolország leghátrányosabb helyzetben lévő vidéki térségeiben. A LEADER II közösségi kezdeményezés egy olyan, a 90-es évek elején még újnak számító program volt, amely a vidékfejlesztésben maximálisan alkalmazta a szubszidiaritás elvét, hangsúlyozta a vidék és a falu fennmaradásának és támogatásának fontosságát, sokszínűségének megőrzését, az endogén erőforrások jelentőségét és mindenek felett szorgalmazta olyan munkahelyek teremtését, amelyek a fiatal népességet a falusi térségekben tartani képesek. Mivel a projektek és a program maga életképesnek bizonyultak, 1994-ben elkezdődhetett a LEADER II operatív program, amelynek célja szintén a vidék fejlesztését célzó innovatív kezdeményezések támogatása volt az obj.l, 5b és 6 célterületnek számító régiókban, az első LEADER program egyenes folytatásaként.39 Spanyolországban összesen 132 kistérség, 3 233 település, 4,7 millió ember vett részt benne. Andalúziában 22 kistérség, 368 település és 1 077 607 fő, akik 43 169 km2-en élnek. A program végrehajtása az Unió, az ország és a kistérségek lokális szereplőinek együttműködésén alapult, az Unió által rendelkezésre bocsátott forrásokat úgy az országnak, mint a kistérségnek és az ott élő magánszemélyeknek ki kellett egészíteniük

38 39

www.rural-europe.aeidl.be/rural_en/euro/index www.redrural.tragsatec.es/redrural/java/inicio.htm

43

a maguk hozzájárulásával (addicionalitás).40 Az összes projekt lokális szintről indult, a helyi lakosok és vállalkozók kezdeményezésére (szubszidiaritás).41 A LEADER+ program42 megkezdéséről 1999. október 13-án született határozat. A 2000-2006os időszakra meghirdetett, a Strukturális Alapok által finanszírozott 4 közösségi kezdeményezés egyike lett, s az előző LEADER programok által megkezdett munkát folytatja. Az Unió 2 020 millió euroval támogatja a leendő projekteket (EAGGF). A másik három program: az INTERREG (ultraperifériák, határmenta térségek, KeletEurópai határok) és az EQUAL (képzés, egyenjogúság a munkához jutásban, szegénység hajléktalanság-szociális problémák orvoslása) a már megkezdett folyamatokat folytatják, az URBAN a munkanélküliség arányához igazodik. A LEADER+ az előző két LEADER program folytatása, csak még a másodiknál is sokkal ambiciózusabb és határozottabb. A LEADER II-be természetes alapon szerveződött, vagy esetleg történelmi eredetű kistérségek kapcsolódtak be. Andalúzia 8 provinciájában (Almería, Cádiz, Córdoba, Granada, Huelva, Jaén, Málaga, Sevilla) 22 LEADER-kistérség szerveződött. Mindegyik kistérség jellegzetesen

rurális

agrártérség

(a

lakosság

átlag

39%-a

dolgozik

a

primer

szektorban)43alacsony népsűrűséggel {9,23 fő/km2 (Sierra Morena Cordobesa) és 63,12 fő/km2 (Cuenca Mineral) között változik}; az elszigeteltség, a kommunikáció hiánya, az elvándorlás és a népesség elöregedése mindegyikben a legnyomasztóbb problémákat jelentik. A 22 kistérségben átlag a lakosság 26,8%-a fiatalabb 20 évesnél, 50,6%-a 20 és 50 év közötti és 22,6% idősebb 60 évesnél. A munkanélküliség nagyon nagy, az aktív népesség 20-50%ának nincsen munkája. A program stratégiái elsősorban tartós munkahelyek teremtését, az endogén erőforrások kihasználását és a vidék adottságaihoz jobban alkalmazkodó gazdaság kialakítását célozzák. A lakosság „tudati formálása”, a mentalitás és a hozzáállás bizonyos mértékű megváltoztatása elengedhetetlen a program sikerességéhez: aktív közreműködésük során válik olyanná lakóhelyük és térségük, amilyenné ők alakítják maguknak. Jelentős

40

Az EU regionális politikájának egyik alapelve. Az EU által nyújtott támogatásokat az adott országnak vagy térségnek ki kell egészítenie előre meghatározott arányban. 41 Az EU regionális politikájának egyik alapelve. Azt jelenti, hogy a döntéseket és a végrehajtást arra a szintre kell helyezni, amely legnagyobb rálátással és hatékonysággal képes megvalósítani a feladatot. 42 www.europa.int/comm/dg06/rur/leaderplus/index_es.htm 43 adatok: www.redrural.tragsatec.es/redrural/default.htm

44

felelősségük van tehát a hosszú távon fenntartható, endogén források kihasználásán nyugvó vidékfejlesztési stratégia kialakításában. Ezen a vidéken az emberek tudati formálása nem csekély nehézségű feladatnak számít, mivel az emberek a történelem során ahhoz szoktak hozzá, hogy a földek a nagybirtokosok kezében vannak, és hogy a szegény ember legfeljebb az oligarchia földjére jár dolgozni, de semmiképpen nem önálló és nem kezdeményez változásokat. Ugyanez az oka annak is, hogy a mai napig is nehezen vállalkoznak arra is, hogy gazdasági szövetségeket kössenek egymással mivel az együttműködésnek nincsenek hagyományai. A LEADER-kistérségekben a fejlesztés és a támogatások elosztása hat meghatározott cél szerint történik:44 •

1. A vállalkozóknak a projektek megtervezésekor szakmai tanácsadást nyújtanak.

•

2. A kistérségekben az igényekhez igazodó szakmai képzést is meghonosítják: olyan képzéseket támogatnak, amelyek megkönnyítik a munkahelyhez jutást; illetve a rekonverziós zónákban (ipari, volt militáris) élők szakmai átképzését lehetővé teszik.

•

3. Minden kistérségben nagy lendülettel népszerűsítik a falusi és vidéki turizmust. A szolgáltatások színvonalának javítása, a kínálat bővítése és egy olyan információs hálózat kiépítése, amely lehetővé teszi a naprakész és korszerű ismeretterjesztést, szintén a támogatott célok közé tartozik.

•

4. A kisvállalkozásokat (PYME, SME), kézműveseket és szolgáltatókat technológiai innovációk, modernizációk által támogatják. A szolgáltatások diverzifikációja, az előállított termékek megfelelő bemutatása, eladhatóbbá, piacképesebbé tétele illetve a tapasztalatok és kutatási eredmények cseréje, alkalmazása végső soron mind a kisvállalkozások talpon maradását, a gazdasági és társadalmi sokszínűség megőrzését segítik.

•

5. A mezőgazdasági, erdészeti és halászati termékek népszerűsítése: a termelés, feldolgozás és csomagolás színvonalának javítása, új termények meghonosítása, új piacok keresése: a mezőgazdaság az itt élők fő megélhetési forrása marad továbbra is. Igazodniuk kell az európai szabványokhoz, ezzel párhuzamosan azonban fontos a vidék jellegzetességeinek megőrzése a termékekben és a termékszerkezetben. A termékvizsgáló

44

www.altipla.com/ceder/planlead/index.htm

45

laborokra a szigorú uniós szabványok miatt van szükség, a disztribúciós hálózatok pedig a termelők dolgát könnyítik meg, az értékesítés gondjait csökkentik. •

6. Az épített és természeti környezet, a kulturális örökség védelme, megőrzése napjainkban szinte általános „jelszó” Európában, a LEADER-kistérségekben is akcióprogramokat szerveznek például a falvak szépítésére. A hulladéktermelés csökkentése, szelektív gyűjtése és újrahasznosítása a környezetvédelem legfontosabb lépései.

Minden kistérségben szerveződik egy ún. helyi akciócsoport (GAL, Grupo de Acción Local), amelyben a kistérség vállalkozói, gazdasági és társadalmi szervezetei, pénzintézetei. a szakszervezetek, a régió képviselői és az önkormányzatok képviselői vannak benne, az ő feladatuk a beadott projekt-tervek elbírálása, az elfogadott projektek figyelemmel kísérése és szakmai támogatása. Továbbá 1997-ben hozták létre azt az „intelligens információs hálózatot”, amelynek az a feladata, hogy segítse az egyes kistérségek és a projektek felelősei közötti kapcsolattartást, a tapasztalatok cseréjét - európai szinten. Az Observatorio Europeo LEADER spanyol egysége nagyon színvonalas tájékoztatást nyújt minden külső érdeklődő számára is a folyamatban lévő projektekről, a már végrehajtott akciókról, a kistérségek kínálta különböző szolgáltatásokról, rövid- és bosszútávú terveikről.45 Az 1999-ben lezárult LEADER II programban részt vevő kistérségekben a projekteknek egy része épphogy csak elkezdődött még, a program időtartamának lejártával ezek veszélybe kerülhettek volna, hiszen nem volt biztosított a működési feltételek folytonossága. Viszont ezen a ponton összefogott az uniós és az andalúz vidékfejlesztési politika.46 Mint, ahogy azt már a korábbiakban említettem az Andalúz Vidékfejlesztési Terv, a régió saját vidékfejlesztési programjának (Plan de Desarrollo Rural de Andalucía,) kivitelezése az ún. Vidékfejlesztési Csoportok (Grupos de Desarrollo Rural, GDR) munkáján alapul. Minden egyes csoport egy adott, organikusan szerveződő kistérségben működik, a szerveződés kritériumai a következők: •

45 46

a kistérség legyen földrajzilag, társadalmát vagy gazdaságát tekintve homogén,

www.redrural.tragsatec.es/redrural/java/inicio.htm www.rural-europe.aeidl.be/rural-es/index.htm

46

•

az ott élő lakosság ne legyen kevesebb 10.000 és ne legyen több 100.000 főnél,

•

az aktív keresőknek legkevesebb 25%-a dolgozzon a mezőgazdaságban.

Az Andalúz Vidékfejlesztési Tervről szóló 1995/226-os rendeletnek, amelyet a Consejería de Agricultura y Pesca (Mezőgazdasági és Halászati Tanács, az Autonóm Közösség minisztériumának felel meg) adott ki, született 1997. szeptember 11-én egy kiegészítése, amely arról szól, hogy a 22 andalúz LEADER-kistérség Helyi Akciócsoportjai (Grupo de Acción Local, GAL), illetve egy másik operatív program 27 GAL-ja (Programa Operativo de Desarrollo y Diversificación Económica de Zonas Rurales-PRODER, Rurális Térségek Fejlesztése és Gazdasági Diverzifikációja), tehát összesen 9 helyi akciócsoport, továbbra is a vidékfejlesztés egységeiként működhetnek saját kistérségeikben, azaz megfelelnek az andalúz vidékfejlesztési politikában meghatározott „Vidékfejlesztési Csoport” kritériumainak. Ezért elmondhatjuk, hogy a LEADER-kezdeményezések hosszú távú, az Autonóm Közösség elgondolásaival egybevágó, azokkal összehangolt, fenntartható vidékfejlesztési politikát képviselnek. Andalúziában a LEADER II programra fordított befektetés forrásait a 20. ábra szemlélteti. Andalúziában 1994-1999 között a program keretében összesen 2 931 innovatív jellegű projekt kezdődött meg.47 Nem kizárólag maga a megkezdett tevékenység lehet innovatív az adott kistérségben, hanem akár a projekt vezetőinek kooperációja, szövetkezése, esetleg érdekvédelmi szervezetbe tömörülése, vagy például az, ha egy hagyományos tevékenységi körben a munkaadó fogyatékos alkalmazottakkal dolgozik, és így elősegíti integrációjukat, s hogy a társadalom elismert tagjai legyenek. Több gazda a biotermesztés módszerei mellett döntött, és ezzel a környezetkímélő gazdálkodással példát mutat a szkeptikusoknak és az érdeklődőknek. (Ugyan még mindig elég elszigeteltek ezek a vállalkozások, mégsem olyan kicsiny már a terület, ahol környezeti szempontú gazdálkodás folyik, hogy ne tekinthetnénk hatékonynak és a biotermesztés kritériumainak megfelelőnek őket.) A programok teljes költségvetése közel 32 milliárd ECU-t tett ki. Ennél meggyőzőbb és többet elárul a következő szám:

l

096

ember

számúra

teremtettek

közvetlenül

megbízható,

hosszú

távú

munkalehetőséget, de a közvetetten, később létrejövő munkahelyek száma ennek többszöröse is lehet (21. ábra). 47

Minden LEADER-kistérséből pár példa értékű, innovatív projekt felsorolását az 1.számú melléklet tartalmazza.

47

A legtöbb projekt a falusi turizmushoz (3. cél, 27%) kapcsolódik. Andalúziának ezek a belső, elmaradott területei régebben nem számítottak népszerű idegenforgalmi célpontnak, mára természetesen megváltozott a helyzet. Sok ódon falusi fogadót, majorságot, vízimalmot, olajütőt, azaz a vidék jellegzetes épületeit alakítottak át szállodává, egyszerű fogadóvá, étteremmé. A hegyvidéken tradicionálisnak számító „barlanglakások” egy részét is felújították és az idegenforgalom rendelkezésére bocsátották. Az újonnan, LEADER támogatásokból kialakított szálláshelyek között akad mindenféle típusú és színvonalú, néhány már külföldiek körében is ismert. Rengeteg vadban és természeti értékekben gazdag természetvédelmi terület is található a hegyvidéken, amelyek a kulturális-történelmi értékek mellet szintén sok kirándulót vonzanak. Ennek hatására több turisztikai egyesületet is alapítottak: a szomszédos falvak, vagy az egész kistérség idegenforgalomban érdekelt vállalkozói léptek szövetségre, alakítottak ki közös információs szolgálatot és hálózatot; emellett pedig regionális szervezetekként még több uniós támogatásra is szert tehetnek. A turizmus célterületet követik (projektszámban) a kisvállalkozások, kézművesség és szolgáltatások területén megkezdett projektek (4. cél, 21,7%). Ezek többnyire a vidék hagyományos mesterségei: a fazekasság, szőttesek készítése, lábbeli-készítés. A fiatalok az idősebb generációk technikáit, tudását a LEADER által támogatott tanfolyamokon sajátíthatják el, utána pedig szintén segítséget kapva saját műhelyt nyithatnak. A mezőgazdasági termékek színvonalának javítása (5. cél, 20,5%) is sok projekthez adott ötletet: a gazdák sok segítséget kapnak a környezetkímélő termelési mód kialakításához (biobortermelés, bio-olívaolaj), az endogén erőforrást kihasználó tevékenység megkezdéséhez (parafa-feldolgozás), az erdőgazdaság által kitermelt faállomány pótlásához (autochton fajok csemetéit nevelő faiskolák), a vidék őshonos fűszer- és illóolaj-tartalmú növényeinek (kakukkfű, rozmaring, szurokfű stb.) termesztéséhez (amelyeket aztán kozmetikai cégek hasznosítanak). Esetenként egészen újdonságnak számító projektekkel is találkozhatunk: ilyen a csigatenyésztés, vagy az őshonosnak egyáltalán nem mondható, ámde nagyon keresett strucc tenyésztése. A különleges, a vidéket jellemző magas színvonalú termékek „védett márkává” nyilvánítására sok termelő törekszik természetesen EU-szabványrendszer szerint. Ezek a termékek gyakran szinte jelképei egy-egy vidéknek; a védetté nyilvánítási folyamatot is segíti

48

a LEADER program. A megvalósuló számos projekt közül néhány ismertetését az 1. számú melléklet tartalmazza. Az egyes célterületekre jutó támogatásokul illetően hasonló az eloszlás, minta a projektek mennyisége esetében: a támogatások több mint harmadát szintén a, falusi turizmus fejlesztésére fordították, 25,6%-át pedig a vidék speciális termékeinek minőségjavítására és népszerűsítésére. A legtöbb munkahely, a vidék természetéből adódóan, a mezőgazdasági tevékenységek körében jött létre, 1324-en kezdtek bele olyan munkába, amelynek célja a jobb minőségű, elismertebb mezőgazdasági termékek előállítása, amelyek minden európai normának megfelelnek, és méltán képviselik az Unió piacán nemcsak a termelőt, de a kistérséget és a régiót is. A falusi lakosság identitásának, a vidék presztízsének erősítése is csak úgy valósulhat meg ha a vidék, falu értékeit megőrzik, természeti és épített környezetét óvják és olyan típusú gazdálkodást támogatnak és ösztönöznek, amelyek az endogén erőforrásokhoz maximálisan alkalmazkodik, azokat racionálisan használja és ezáltal lehetővé teszi, hogy a későbbi generációk is megélhetést és méltó életteret találjanak a falusi környezetben. Láthattuk, hogy az andalúziai LEADER-kistérségek kísérletet tettek és tesznek az ilyen szemléletű fejlődésre. A megkezdett projektek szigorú szelekció után kerültek engedélyezésre és mindegyiküket kivétel nélkül nevezhetjük példa értékűnek a többi kistérség vagy akár a helyi társadalom többi tagja számára. E fejezet gazdagon illusztrálva – természetesen a teljesség igénye nélkül – mutatta be az andalúziai programok és projektek magas számát, illetve azok finanszírozási hátterét. Andalúzia ügyesen felhasználva az EU-s támogatásokat és kiegészítve azok hiányzó részét óriási

lépéseket

munkanélküliség

és

erőfeszítéseket

csökkentéséért

és

tett a

a

térség helyi

gazdasági fiatal

felvirágoztatásáért,

lakosság

a

elvándorlásának

megakadályozásáért. Magyarországnak a csatlakozáskor számos hasonló problémával kell majd szembe néznie, mint amilyenekkel annak idején Andalúzia. Vajon mi is képesek leszünk hatékonyan reagálni és megfelelő válaszokat adni a felmerülő problémákra és kérdésekre?

49

VI. FELKÉSZÜLÉS AZ UNIÓS TAGSÁGRA ÉS HASZNOSÍTHATÓ TAPASZTALATOK MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA VI. 1 Magyarország „spanyol útja” Bár még az EU tagországaiban a keleti bővítés ratifikálása nem történt meg több mint valószínű, hogy Magyarország 2004. május 1.-től az Európai Unió teljes jogú tagja lesz. A 2003. április 12.-ei népszavazás csak egy szakaszt zárt le a csatlakozás folyamatában azonban a munka oroszlánrésze még hátra van, hiszen majd csak 2004. májusa után fog eldőlni, hogy Magyarország hogyan, milyen módon lesz képes boldogulni és milyen eredményeket fog tudni felmutatni az EU által felkínált „játéktérben”. Mivel elsődleges célunk, hogy maximálisan kiés felhasználjuk az EU által nyújtott támogatásokat, teljes struktúraváltást kell végrehajtanunk, ki kell alakítanunk Magyarország uniós regionális politikáját, intézményi reformokra és megfelelő stratégia kidolgozására van szükségünk. E fejezet elsődleges célja, hogy bemutassa a következő pár sorban, hogy Spanyolország és azon belül Andalúzia az előbb említett problémát milyen eredményekkel oldotta meg, s felvázolja, hogy Magyarországnak mely területeken kell még erőfeszítéseket tennie a majdani sikeres tagság érdekében. Spanyolország az elmúlt évtizedben óriásit mértékben fejlődött. A spanyol GDP növekedése az utolsó periódusban folyamatosan meghaladta az Európai Unió átlagát. Mindehhez a családi megtakarítások nagy aránya, a belső fogyasztás növekedése, a munkaerőpiac kedvező változása, illetve a jövedelmek inflációt meghaladó mértékű növekedése teremtett alapot. A jelenleg tapasztalható infláció Spanyolországban a valaha mért legalacsonyabb érték, s ezzel az ország az Európai Unió átlagszintjénél kedvezőbb helyzetbe került. A folyó fizetési mérleg az elmúlt években folyamatosan aktívummal zárt, ami a spanyol termékek versenyképességét bizonyította. A spanyolok rendelkeznek a világ negyedik legnagyobb devizatartalékával: 60.8 milliárd dollárral. Az ország gazdasági fejlődésében figyelemre méltó állomás volt 1997, ugyanis ettől kezdve Spanyolország nettó tőkeexportőrré vált. Ennek legnagyobb része ugyan pénzügyi befektetés, de fokozatosan növekszik a közvetlen termelői beruházások mértéke is. Ez a sikertörténet, azaz a spanyol példa, a „spanyol út” azért érdekes számunkra, mert soha

50

nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a demokratizálódás és az európai uniós csatlakozási folyamat rögös útján már jártak előttünk, s ne szégyelljünk tanulni tőlük. Azért, hogy az Európai Unió tagjelölt országai - köztük legfőképpen Magyarország - hasonló gazdasági jellemzőkkel rendelkezzenek másfél évtized elteltével, mint Spanyolország az előző fejezetben leírtak szerint, fel kell készülniük a csatlakozás után az Unióból származó támogatások hatékony felhasználására. Az Európai Uniótól származó, Kohéziós Alapon és a Strukturális Alapokon keresztül folyósított pénzösszeg fogadására való felkészülés magában foglalja az: •

intézményrendszer fejlesztését,

•

a hatékony tervezést és programozást,

•

a meglévő és újonnan kiépíthető partnerhálózatok erősítését,

•

a Strukturális Alapok típusú projektekben való aktív részvételt,

•

valamint képzési és tájékoztatási programok szervezését és lebonyolítását.

VI. 1. 1 Intézményrendszer-fejlesztés A gondosan megtervezett, létrehozott és megerősített intézményi háttér alapvető feltétele az Strukturális Alapok nyújtotta támogatások hatékony felhasználásának. Az intézményeknek számos funkció betöltésére kell felkészülniük, melyek megfelelő szakmai és készségszintű ellátását az előcsatlakozás során kell elsajátítaniuk. A legfontosabb feladatok az alábbiak: •

tervezés, programozás és döntéshozatal

•

projektkészítés, szelekció és lebonyolítás

•

pénzügyi menedzsment: a támogatások áramoltatása

•

a programok nyomonkövetése, értékelése és ellenőrzése.

A Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap programozási alapszintjének számító NUTS II-es szintű

régiókat

Magyarország

is

létrehozta

(hét

régiót).

Hazánkban

szükséges

intézményrendszer felkészítése folyamatban van, nevezetesen az Irányító Hatóságok, a Közreműködő szervezetek, a végső kedvezményezettek, valamint a monitoring bizottságok és kifizető hatóságok felkészítése. Sok még azonban a tisztázandó kérdés egyes szervezetek

51

pontos szerepéről és feladatairól. VI. 1. 2 Tervezés és programozás48 Az EU Strukturális Alapjaiból támogatható célkitűzések közül hazánkra döntően az 1. célkitűzés lesz érvényben a csatlakozáskor, melynek keretében azok a régiók támogathatóak, ahol az egy főre jutó GDP három éves átlaga az EU átlag 75%-a alatt van. De hogyan pályázhatunk majd a Strukturális Alapok forrásaira? Fontos az, hogy a pályázóknak nem kell Brüsszelbe, közvetlenül a Bizottsághoz benyújtani a pályázatokat: 1988 óta a Bizottság csak stratégiai szinten tárgyal, elsősorban a teljes fejlesztési rendszer összesített hatásáról egyeztet, az egyes pályázatok elbírálásába azonban nem szól bele. A támogatások felhasználására a tagállamok előzetes tervet nyújtanak be az Európai Bizottságnak (Nemzeti Fejlesztési Terv - NFT), mely átfogóan az egész országra (illetve a támogatás alá eső területekre) vonatkozóan fogalmaz meg fejlesztési célokat, ún. prioritásokat. Az NFT tartalmazza azokat a kulcsfontosságú fejlesztési prioritásokat (fejlesztési területeket), amelyek hozzájárulhatnak a gazdasági és társadalmi kohézió elősegítéséhez, azaz az elmaradottság

csökkentéséhez,

valamint

megfelelnek

a

vonatkozó

EU

politikák

feltételrendszerének (pl. környezetpolitika). A fejlesztési prioritások alatt kerül sor a regionális vagy ágazati operatív programok kidolgozására az érintettek részvételével. Az Operatív Programokról (OP) a benyújtást követően egyenként tárgyalnak a tagállam és a Bizottság képviselői. A fejlesztési terv és az Operatív Programok alapján kidolgozzák az ún. Közösségi Támogatási Keretet, amely egyfajta szerződésnek tekinthető a Strukturális Alapokból befolyó támogatások vonatkozásában az EU Bizottsága és a tagállam között. A következő lépés az egyes prioritások alá tartozó Operatív Programok kidolgozása az érintett hatóságok, régiók közreműködésével. Magyarországon jelenleg 5 Operatív Program előkészítése folyik (persze nem törvényszerű, hogy egy prioritás alá csak egy OP tartozzon), de az OP-k száma országonként változik (Írország például 7, míg Portugália 18 Operatív Programot valósít meg). Az utolsó fázis az OP-n belüli intézkedések kidolgozása, melyek a Strukturális Alapok rendszerén belül a fejlesztések alapvető egységei. Ezek elfogadása után írhatóak ki a

48

www.nfh.hu/index2.htm?p=3&t=2&i=398

52

pályázatok és kezdődhet el a programvégrehajtás. VI. 1. 3 Partnerhálózatok erősítése A Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap által nyújtott támogatások hatékony felhasználásához nélkülözhetetlen a partnerhálózatok, a partnerségek erősítése. Az együttműködés rendszere magában foglalja a társintézményeket, a helyi és regionális szervezeteket, valamint az ágazati szintet, illetve az érintett uniós intézményekkel való együttműködést. Nagyon fontos a magánszféra, a vállalkozások, az üzleti élet szereplőinek kellő mértékű bevonása is. VI. 1. 4 Részvétel Strukturális Alapok típusú projektekben Az ún. előcsatlakozási alapok49 a Strukturális Alapok, illetve a Kohéziós Alap kezeléséhez és stratégiai felhasználásához kívánnak segítséget nyújtani. VI. 1. 5 Képzések, tájékoztatás A képzési programok magukban foglalják egyrészt az intézményfejlesztési Phare program keretében megvalósuló képzéseket, másrészt az Európa-tanulmányi Központok kurzusait. Ez utóbbiak keretében mind alap-, mind posztgraduális képzések is látogathatóak, továbbá célcsoport-specifikus kurzusok is indulnak. A felkészülés magában foglalja tanulmányutak szervezését döntéshozók és a végrehajtásban dolgozók számára, nemzeti és regionális konferenciák szervezését a feladatok azonosítására és partnerhálózatok kialakulásának elősegítésére, továbbá az alapok kezelésében potenciálisan érintett tisztségviselők folyamatos továbbképzésének biztosítását is.

49

A berlini csúcs döntései alapján az EU a csatlakozásig hátralévő időszakban több forrásból is nyújt támogatásokat a közép- és kelet-európai országoknak. 1999 végéig továbbra is csak a PHARE-programon keresztül kaptak támogatást a tagjelölt országok, viszont 2000-től két új előcsatlakozási alap is megkezdte működését: az ISPA és a SAPARD.

53

VI. 2 Nemzeti Fejlesztési Terv50 Az előző alfejezetekben már hangsúlyoztuk a NFT fontosságát, mivel az EU-támogatásokat az NFT keretében fogjuk felhasználni, mely 2003. március 31.-én lett beadva elbírálásra az EUhoz. Az NFT számos területen irányoz elő fejlesztéseket, és konkrét programokat valósít meg. A programok elnevezései a következők: •

Gazdasági versenyképesség

•

Humánerőforrás-fejlesztés

•

Agrár- és vidékfejlesztés

•

Környezetvédelem és infrastruktúra

•

Regionális fejlesztés

Az NFT végleges céljai és programjainak tartalma – széleskörű kormányzati és társadalmi egyeztetés, valamint az unióval történő konzultáció után – 2003 első felében alakultak ki. A kormányzati fejlesztések mellett pályázati úton az önkormányzatok, a vállalkozások és a civil szervezetek is támogatásokhoz juthatnak fejlesztéseikhez. A programok számos területet érintenek majd, ezek között támogatásban részesülhetnek például az alábbiak: •

kis- és középvállalkozások (például technológiai fejlesztés támogatása);

•

vállalkozások

infrastrukturális

feltételeinek

javítása

(például

telekhatáron

kívüli

infrastruktúra-fejlesztés támogatása); •

munkanélküliség

megelőzése

és

kezelése

(például

a

fiatalok

munkaerő-piaci

beilleszkedésének támogatása); •

hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása (például képzési programok, új módszerek elterjesztésének támogatása);

•

szennyvízelvezetés

és

-kezelés

fejlesztése

(például

szennyvíztisztító

telepek

rekonstrukciója és bővítése); •

vidékfejlesztés támogatása (például falufejlesztés és -felújítás);

•

térség- és településfejlesztés (például településközpontok felújításának támogatása).

Az

EU kohéziós alapja a közlekedési és a

környezetvédelmi

nagyberuházások

finanszírozásához járul hozzá. A kohéziós alap forrásaiból (amelyek az összes EU-támogatás 50

www.nfh.hu/index2.htm?p=3&t=2&i=46

54

egyharmadát teszik ki) folytatódik majd a fő vasútvonalak felújítása, az autópálya-hálózat bővítése (például az M0-ás körgyűrű továbbépítése), a Budapesti Központi Szennyvíztisztító megépítése, a nagyvárosok csatornahálózatának fejlesztése. Az EU külön program keretében támogatja a határmenti együttműködést. Ezek a határmenti térségekben, két vagy több szomszédos ország által kidolgozott közös fejlesztési programok megvalósítását szolgálják – például az infrastruktúra-fejlesztés, a környezetvédelem vagy a turisztika területén. Az INTERREG program forrásai lehetővé teszik a csatlakozás előtt indult programok folytatását Ausztriával, Romániával, Szlovákiával és Szlovéniával, valamint új együttműködés létrehozását Horvátországgal, Ukrajnával és Jugoszláviával. Ugyancsak külön EU-program (EQUAL) támogatja a társadalmi esélyegyenlőség javítását, a társadalmi élet különböző területein. VI. 3 A régiók szerepének fontossága Az előbb leírtak egyértelművé teszik, hogy az NFT egyik prioritása közé tartozik a regionális területfejlesztés, mely azonban szervesen kapcsolódik a magyarországi régiók kialakításának folyamatához, illetve azok szerkezeti és intézményi kialakításához is. Magyarország térszerkezetének jövője alapvetően azon múlik, hogy az integrációs csatlakozás utáni új források felhasználásában milyen decentralizációs stratégiát követ majd a kormány. Magyarország számára a teljes decentralizáció kínálja a leghatékonyabb megoldást. E modell alkalmazásának kulcskérdése a széles körű autonómiával rendelkező, - Spanyolországban Andalúzia is ilyen széles körű autonómiával rendelkezik - választott testületek által irányított közigazgatási régiók kialakítása. Az ilyen felépítésű és berenedezkedésű régiókra Magyarországon azért lesz szükség, mert az európai területfejlesztés gyakorlata egyértelműen bizonyította, hogy a körülbelül 1,5–2,0 millió fős népességet felölelő, önkormányzati elvek alapján irányított szubnacionális szint, a régió gazdasági kapacitásai és strukturális adottságai folytán: •

a gazdaságfejlesztési orientációjú regionális fejlesztési politika érvényesítésének optimális térbeli kerete,

55

•

a posztindusztriális térszervező erők működésének

és ezek kölcsönkapcsolatai

fejlesztésének megfelelő terepe, •

az érdekérvényesítés fontos színtere,

•

a regionális politika modern infrastruktúrájának és professzionális szervező-tervezővégrehajtó apparátusának kiépítéséhez a legmegfelelőbb méretű térbeli egység,

•

az Európai Unió regionális és kohéziós politikai döntési rendszerének meghatározó eleme.

VI. 4 A magyar regionális politika belső nehézségei Az EU-csatlakozás visszavonhatatlanul a fennálló intézményrendszer változását fogja eredményezni. A decentralizáció, a szubszidiaritás, a partnerség érvényesítése megköveteli a döntési kompetenciák újrafogalmazását, a hatalom decentralizálását, a területi közösségek autonómiájának az erősítését. Magyarország unitárius berendezkedésű országból decentralizált állammá válhat és éppen ezekből adódóan a döntési pozíciókban várható átrendeződés előkészítése során konfliktusokra lehet számítani az alábbi területeken: •

Országos szinten: ágazati értetlenség és ellenérdekeltség, az egyes tárcák közötti kompetencia harc, centralizációs törekvések (pl. a koncentráció alapelvének szándékos félreértelmezése).

•

Regionális szinten: tradíciók, intézményesülés és források hiányában életképtelenné válhatnak a régiók; Magyarországon még túlságosan erősek az újraelosztási egységgel szembeni ellenérzések. A megyei önkormányzatok félnek a régiótól. A megyék infrastruktúra-fejlesztési kompetenciájának erősítése a települési önkormányzatok ellenállásába ütközik majd.

•

A programozás a maitól eltérő finanszírozást igényel, így a bevételek újraosztása, a döntési pozíciók (hatalom) elvesztése ellenállásba ütközhet.

•

Az egyeztetési mechanizmusok összecsiszolódása, a demokratikus játékszabályok betartása átmenetileg meghosszabbíthatja a tervezési, döntési folyamatot és akadályozhatja a szakmai racionalitást.

•

Mivel az ország egésze támogatottá válik, tehát a támogatások potenciális címzettjei lehetnek a fejlett régiók és Budapest is, így várhatóan tovább éleződik a fejlett és az elmaradott régiók közötti ellentét. 56

•

Az erőteljes állami részvétel következtében és a közszolgáltatási rendszer elemi, alapszintű hiányosságai miatt nálunk a kiegyenlítési célok mindig fontosabbnak tűnnek, mint a differenciálódással járó előnyök. Ez érvényes mind a központi területi és a helyi önkormányzati politikára, mind a tipikus önkormányzati véleményekre. A földrajzi koncentráció követelményei ellenszenvet válthatnak ki a falusi települések körében, a térségi centrumokkal (városokkal) szembeni ellenállás fokozódik, a térségi együttműködés esélye romlik. Mivel a kistérségek nem jutnak új területfejlesztési funkciókhoz és forrásokhoz, sőt az új szabályozásszűkítő jellegű lesz, várható a kistérségi szerveződések tiltakozása. Külön programot kell majd kidolgozni annak tudatosítására, hogy a kohéziós és strukturális politika elsődlegesen regionális szintű feladat.

•

A magyar területfejlesztési tanács létrejötte kompromisszumokkal volt terhes és az új intézményrendszerrel összefüggő politikai nyomás a jövőben sem mérséklődik. Emiatt veszélybe kerülhet a korporatív döntési és összehangoló szerep, inkább a központi pénzek elosztása valósul meg. Ez a területfejlesztés finanszírozása számára azzal a következménnyel jár, hogy nem a közösségi szektor érdekei mozgatják a területfejlesztési politikát, hanem fennmarad a rendszer tagoltsága, a magánszféra elkülönültsége.

Látható, hogy Magyarország jövőbeni EU tagságából eredően hasonló típusú nehézségekkel fog szembenézni, mint annak idején Spanyolország vagy annak délkeleti régiója Andalúzia szembesült. Azokat a változásokat és átalakításokat, melyek ahhoz kellettek, hogy egy adott régió megfelelő támogatásokban részesüljön az EU-tól, Andalúzia már megtette és ennek sikeres mivoltát az V. fejezet szemlélteti. Magyarország e téren még csak gyermekcipőben jár és még csak most kezdi kialakítani saját, önálló uniós regionális politikáját, melynek elemei részben meghatározottak az EU által, részben pedig Magyarország által a célok és érdekek tükrében flexibilisen alakíthatók. Az Andalúz Vidékfejlesztési Terv és a magyar Nemzeti Fejlesztési Terv céljukat tekintve lényegében párhuzamba állíthatók, hiszen mindkettő hasonló célokat fogalmaz meg és az EU-tól kapott támogatások mellett a belső finanszírozás kialakítását is fontosnak tartják. A monitoring bizottságok felügyelik a projektekhez adott pénz felhasználást, a projektek irányítását és végrehajtását erre a feladatra létrehozott intézményi szerveződések végzik: Magyarország tekintetében ezek az Irányító Hatóságok, míg Andalúzia esetében ezt a feladatot a Vidékfejlesztési Csoportok látják el. A decentralizációs

57

folyamatok során ajánlatos lenne, ha Magyarország régiói hasonló széles körű autonómiával rendelkeznének, mint Andalúzia Spanyolországon belül. Ezzel nemcsak az EU által annyira preferált szubszidiaritás elvét helyeznénk előtérbe, hanem a régión belüli kohéziót is erősítenénk. Bár nem szabad elfelednünk, hogy egy ország és egy régió összehasonlítás e téren nem éppen szerencsés próbálkozás de a hasonlóságok, az intézményi struktúra felépítésének egyezősége mégiscsak ad alapot az ilyenfajta kísérleteknek. Azonban van egy lényeges eltérés. Az egyik modell már kipróbált és jól bejáratot. Létének jogosultsága és sikeressége igazolt. A másik még lényegében kiforratlan, kísérleti stádiumban lévő és eredményessége a jövő nagy kérdése. Éppen ezért kell a már előttünk átélt tapasztalatokkal rendelkező országok, térségek, régiók és tartományok tapasztalatait összegyűjtenünk, megvizsgálnunk, értékelnünk és elemeznünk, hogy a használható részeket képesek legyünk a magunk javára fordítani. E vizsgálódás és elemzés egyik kitűnő alanya lehet Andalúzia.

58

VII. ÖSSZEGZÉS A szakdolgozat egyik tanulsága vitathatatlanul az, hogy figyelemmel kell kísérni az uniós tagállamok regionális politikáit, hisz ezek ismerete megkönnyítheti a csatlakozás előtt álló országok regionális stratégiáinak kialakítását. A tagállamok közül most Spanyolországot illetve annak egyik erősen fejlődő régióját Andalúziát vettük górcső alá. Spanyolország az elmúlt húsz év során Európa egyik leggyorsabban fejlődő állama volt (még 1998-ban is 3,4 %os volt a gazdasági növekedés). 1986, az EGK-hoz való csatlakozása óta régiói folyamatosan részt vesz az Unió különböző programjaiban. A Strukturális Alapokból és a Kohéziós Alapból érkező támogatásokat az infrastruktúra, a vidék, a környezet és a gazdaság fejlesztésére fordította; az interregionális programok keretében az Unió tagállamaival mélyítette kapcsolatait. Összesen 13 közösségi kezdeményezésben és 76 ERDF- programban vett részt 1994-1999 között. Spanyolországban az egyes régiók között a regionális különbségek még mindig hatalmasak, de a fejletlenebb, rurális, a válságban lévő (ipari) és a határmenti térségek helyzete a koncentrált és jól célzott támogatásoknak köszönhetően sokat javult. Andalúziában a terület- és vidékfejlesztési politika célkitűzései szerves alkotórészei több más irányú fejlesztési politikának is. Több síkon összefonódnak a komplex gazdaságfejlesztéssel, a szociális politikával, a munkahelyteremtésre irányuló törekvésekkel (amely a rendkívül súlyos munkanélküliséggel -25-50 %- sújtott térségben önálló célkitűzésnek számít). Az EU vidékfejlesztési rendszerébe szervesen illeszkedő andalúz vidékfejlesztés, az eddigi eredményeket

elemezve,

a

vidék

természeti-gazdasági-társadalmi

adottságaihoz

jól

alkalmazkodik, hosszú távú megoldást keres és kínál a válsággal küszködő térségek számára, Céljai között a munkahelyteremtésen és a fiatal népesség elvándorlásának megelőzésén túl szerepel a természeti és az épített környezet védelme. A falu jövőjét az egyoldalú gazdasági szerkezet átalakításában, diverzifikációjában; a vidék adottságainak átgondoltabb, jobb kihasználásban; a város és a falu közti különbségek adta lehetőségek felismerésében (pl. falusi turizmus ésszerű keretek között) és a falu – város kooperáció javításában látja. A hagyományok megőrzésére különös hangsúlyt fektet: az ősi kézműves mesterségek felelevenítését, mint a vidék identitástudatának és presztízsének visszaszerzésében fontos szerepet játszó faktorokat, melyet a vidék innovatív kezdeményezéseit integráló két nagy

59

vidékfejlesztési program, a LEADER és a PRODER is számon tart és támogat. Az innovatív tevékenységek másrészt a mezőgazdaság és a többi gazdasági ágazat deverzifikációját és fejlesztését is szolgálják. Az optimális régión belüli és régióközi kapcsolatrendszerek kialakítását is több program és uniós alap támogatja. Természetesen a mintegy 14 évvel ezelőtt, Spanyolország EK-integrációjával megkezdett komplex vidékfejlesztés egyik évről a másikra nem hoz eredményt. 14 év alatt rengeteg minden megvalósult a vidékfejlesztésben szerepet vállaló szakemberek és a helyi társadalmak aktív együttműködése során, de mindig újabb és újabb problémák jelentkezésével kell számolni. A vidékfejlesztés jelen stádiumának elemzésére ez a dolgozat nem vállalkozhatott, hiszen azok még spanyol szakértők számára is megfigyelés és elemzés tárgyát képezik, mint egy éppen zajló folyamat részei. Annyi bizonyos, hogy szinte minden kistérségben kialakultak újabb fejlettségbeli területi különbségek, amelyek most már szintén orvoslásra várnak. Ez a jelenség szinte kiküszöbölhetetlen, végigkíséri a vidékfejlesztési folyamatot, úgy is, mint megszüntetésre váró eredeti probléma, és úgy is, mint legújabb következmény. A LEADER és a PRODER programok folytatódnak 2000-től is (LEADER+ és PRODERII ), bizonyítva ezzel azt, hogy a kezdetben jól megfogalmazott célok ha lassan is, de egyre közelebb kerülnek a megvalósításhoz; a programok életképesek, és egyre többen használják ki az általuk kínált lehetőségeket. Így a helyi társadalmak részvétele saját kistérségük-régiójuk arculatának formálásában egyre határozottabbá válik. Egy olyan visszacsatolási rendszer alakult ki, ahol a társadalom az eddigi eredményeket látva nagyobb bátorsággal és önnön érdekeit felismerve vállalkozik a saját, és a későbbi generációk jövendőének formálására. A dolgozat megírása lehetőséget adott arra, hogy áttekinthessem egy olyan régió területfejlesztési rendszerének fejlődését, amely 14 éve tartozik az Európai Unióhoz, és összefoglalhassam, hogy ez alatt a 14 év alatt mennyi és milyen mértékű változás következett be, illetve van folyamatban a vizsgált régió gazdaságában és társadalmában. A spanyol regionális közigazgatás és regionális politika az állammal valamint az EU-val való együttműködésének pénzügyi, gazdasági eredményeit ismerve, s az esetleges hibákból a megfelelő

következtetéseket

leszűrve

leegyszerűsödhet

a

hazai

regionális

politika

60

beilleszthetőségi

lehetőségei

a

központi

költségvetésbe,

valamint

a

nemzeti

gazdaságstabilizációs programokba, amely pedig egyértelműen bizonyítja, hogy a regionális önállóság nem okoz káoszt, fejetlenséget egy ország gazdasági és pénzügyi terveinek végrehajtásában. A területközi gazdasági különbségek kezelésének és ezen különbségek kiegyenlítésének megismerése is kiemelt fontossággal bír Magyarország számára, hisz rengeteg tapasztalattal szolgálhat az egyenlőtlen fejlettségi szinten lévő régiók gazdaságszociális szintjeinek kiegyenlítésére. A spanyol regionális vezetés lokális gazdaságfejlesztő tevékenységének, mint „önálló” gazdaságpolitikának a megismerése pedig példával szolgálhat a magyarországi helyi regionális közigazgatás számára, s elősegítheti -modell adásávalfolyamatosan növekvő önállóságuk megteremtését. A spanyolországi központi, autonóm és helyi közigazgatás működése, a problémákra adott megoldási módjai, finanszírozási rendszere, területfejlesztési

koncepciója

és

területkiegyenlítő

szerepe

egy

olyan

egyedülálló

konszenzusos szabályozás és azon alapuló rendszer meglétét mutatja, amely továbbra is megérdemli a nemzetközi és magyar odafigyelést.

61

FELHASZNÁLT IRODALOM

KÖNYVEK ANDERLE Ádám: Megosztott Hispánia, Budapest, 1985, Kossuth Kiadó. ANDERLE Ádám: Spanyolország története, Budapest, 1999, Pannonica. Az Európai Unió agrárrendszere, szerk.: HALMAI Péter, Budapest, 1995, Mezőgazda. HARSÁNYI Iván: Regionalizmus, centralizmus és tartományi autonómia a XIX.-XX. századi Spanyolországban I. Comitatus 1999. szeptember. HORVÁTH Gyula: Európai regionális politika, Budapest-Pécs, 1998, Dialóg Campus Európa regionális földrajza, szerk.: PROBÁLD Ferenc, Budapest, 1994, Nemzeti Tankönyvkiadó. Bases para un plan de desarrollo rural andaluz, 1995. Consejería de Agricultura y Pesca. Junta de Andalucía. Officina világévkönyv ’94 / 95, Budapest, 1994, Magyar Könyvklub, Officina Nova. KENGYEL Ádám: Az Európai Unió regionális politikája, Budapest, 1999, Aula Önkormányzatok és a területfejlesztés. III. magyar-spanyol szeminárium, Győr-Kecskemét, szerk.: SZÖRÉNYINÉ Dr. KUKORELLI Irén és Dr. José SÁNCHEZ , MTA RKK, 1997, Pécs. RECHNITZER János: A területi stratégiák, Budapest-Pécs, 1998, Dialóg Campus Kiadó. SIMON János: A demokratikus átmenet Spanyolországban (1977-1982), Budapest, 1996, Villányi úti könyvek. SIPOS K.: A regionalizmus történeti és jogi aspektusai. Spanyolország, Olaszország, Franciaország. MTA Állam- és Jogtudományi Intézete, Budapest, 1993. SZILÁGYI István: Európa és a Hispán világ, Veszprém, 1998, Veszprémi Egyetemi Kiadó. SZILÁGYI István: Demokratikus átmenet és konszolidáció Spanyolországban, Budapest, 1992, Napvilág.

62

FOLYÓIRATOK-KIADVÁNYOK Comitatus SZILÁGYI I.: Önkormányzatok az államban. A spanyol tapasztalatok nemzetközi jelentősége. 1995. 10. sz. Európa Tükör ORBÁNNÉ NAGY M.: Spanyolország és Portugália Európai Unióhoz való csatlakozásának agrárgazdasági tapasztalatai. 1999. 2-3. sz. HORVÁTH Gyula: Régiók az Európai Unióban, 1998, 4 p.4-23. Európai Tükör Műhelytanulmányok ARTNER A.-ÉLTETŐ A.: Országtanulmányok az EU-val kapcsolatban – Írország, Egyesült Királyság, Görögország, ibériai országok. 1997. 17. sz. HORVÁTH Gyula (szerk): Bővítés és a nemzeti regionális politikák változása (A kohéziós és a 90-es évtizedben csatlakozott országok területfejleszési rendszere), 1999, 58. Hitel BORBÁNDI Gy.: A spanyol út. 1989. 19. sz. HVG FERENCI Tibor: Fogadás bárhonnan, 1990. 09. 29. (39), p. 23. Fiesta után, 1992. 10. 31. (44), p. 25. Spanyolország-Kitikkadtak, 1993. 03. 6. (10), p. 26. LEMPERT Márta, VASS Péter: Madrid határán, 1993. 04. 24. (17), p. 22. VASS Péter: Szoci-nesze, 1993. 06. 5. (23), p. 25. VASS Péter: Spanyolország melléklet, 1994. 04. 23. (16), p. 57. VASS Péter: Főpróba, 1995..06.10. (23), p. 29. LEMPERT Márta: A pazarlás uszályában, 1995. 09.23. (38), p. 43. VASS Péter: EU- konform spanyol költségvetés. Megfelelő számok, 1997. 10. 25. (43), p. 35. VASS Péter: Elítélt spanyol exminiszter. Állami terror, 1998. 08. 8. (31), p. 25.

63

VASS Péter: Szakítanak, ha tudnak, 1999. 02. 20. (7), p. 45. Közgazdasági Szemle NAGY András: A dél-európai országok európai integrációja és annak tanulságai – 1. XLVI. évf., 1999. február, p. 176-193. NAGY András: A dél-európai országok európai integrációja és annak tanulságai – 2. XLVI. évf., 1999. március, p. 266-277 Külgazdaság ÉLTETŐ Andrea: Spanyolország modernizációja az 1980-as és 1990-es években. 1996. 12. szám, p. 47-66. TÖRÖK Ádám: Az iparvédelmi rendszerek és az EK-társulás (Spanyolország és Portugália esete), 1993. 6. szám, p. 71-78. HAMAR J.: Gazdaságpolitika és struktúraváltás: Spanyol és portugál tapasztalatok – magyar tanulságok. 1993. 4. sz. HAMAR J.: Az Európai Unióhoz való csatlakozás hatása Spanyolország külkereskedelmére. 1999. 12. sz. Magyar Közigazgatás SZILÁGYI István: Önkormányzati rendszer Spanyolországban Magyar Közigazgatás 1993/2. Napi Gazdaság Spanyolország teljesítette az EMU feltételeket, 1998. 02. 26. p. 1. INTERNETFORRÁSOK http://www.altipla.com/ceder/planlead/index.htm http://www.cap.junta-andalucia.es http://www.ceh.junta-andalucia.es (az Andalúz Regionális Önkormányzat honlapja) http://www.dgal.map.es http://www.europa.eu.int/comm/regional_policy (EU regionális politika)

64

http://www.eu2004.hu http://www.euforium.hu http://www.iea.junta-andalucía.es (Instituto de Estadísticas de Andalucía, Andalúz Statisztikai Hivatal honlapja) http://www.ine.es (Instituto Nacional de Estadísticas, Spanyol Statisztikai Hivatal honlapja) http://www.inforegio.cec.eu.int http://www.inforegio.org (az EU tájékoztató oldalai a különböző fejlesztési alapokról, a Strukturális Alapokról és a Kohéziós Alapról) http://www.kancellaria.gov.hu http://www.kum.hu http://www.leader-aracena.es http://www.magyarorszag.hu/eu http://www.map.es http://www.meh.es http://www.nfh.hu http://www.redrural.tragsatec.es/redrural/java/inicio.htm (Unidad Espanola del Observatorio Europeo LEADER, a LEADER Európai Obszervatórium Spanyol Egysége honlapja) http://www.rural.europe:aeidl.be/rural-es/plr/index.htm EGYÉB FORRÁSOK IV. Acuerdo de Concertación Social de Andalucía 1999 (IV. Egyezmény az Andalúz Társadalmi Összefogásért): http://www.ceh.junta-andalucia.es. Acuerdo para el Desarrollo Económico y Social de Andalucía 1993 (Andalúzia Gazdasági és Társadalmi Fejlődéséért Egyezmény): http://www.ceh.junta-andalucia.es/pacto3/index.htm. BOJA (Boletín Oficial de la Junta de Andalucía, az Andalúz Önkormányzat hivatalos közlönye). 1984/7 tv. In.: Código de Leyes Políticas. 2a edíción. Centro de Estudios Constitucionales, Madrid, 1984. 1990/29 tv. In.: Código de Leyes Políticas. Centro de Estudios Constitucionales, Madrid, 1990.

65

Constitución Espanola de 1978 (Spanyol Alkotmány) BOE de 29 de diciembre de 1978. DECRETO 226/1995 de 26 de septiembre de la Consejería de Agricultura y Pesca de Andalucía, por el que se aprueban medidas de ejecución del Plan de Desarrollo Rural de Andalucía. BOJA núm. 137. p. 10 255., Sevilla, 28 de octubre 1995. Espaňa y la Unión Europea. Plaza y Janes, Madrid, 1992. Explaining unemployment in Spain. IMF Working Paper, 1994. Estatuto de Autonomía de Andalucía, marzo 1986 (Andalúzia Autonómia Statútuma) Indice elaborado por el Departamonto de Programación Editoriál del Boletín Oficial del Estado, Imprenta Nacional del BOE. ORDEN de 12 de julio de 1996 del Consejero de Agricultura y Pesca de Andalucía, por la que se dictan normas de desarrollo y ejecución del DECRETO que se cita. BOJA núm. 84. p. 8 443., Sevilla, 23 de julio 1996. Pacto Andaluz por el Empleo y la Avtividad Productiva 1995 (Andalúz Egyezmény a Munkahelyteremtésért és a Termelő Tevékenységekért): http://www.ceh.junta-andalucia.es. Pacto por el Empleo y el Desarrollo Económico de Anadlaúcia 1997 (Andalúz Paktum a Munkahelyteremtésért és Gazdasági Fejlődésért): http://www.ceh.junta-andalucia.es. Plan Económico Andalucía-Horizente 2000 (Andalúz Gazdasági Terv): http://www.ceh.juntaandalucia.es. Plan Regional de Estrategia Territorial (PRET) Politica regional y de cohesión In Un programa para Espaňa en Europa. Madrid, 2000. Programa Regional de Inversiones y Servicios (PRISMA) RESOLUCIÓN de 12 de julio de 1996 de la Dirección General de Desarrollo Rural y Actuaciones Estructurales, por la que se efectúa convocatoria para el reconocimiento de Grupos de Desarrollo Rural. BOJA núm. 85. p. 8 536., Sevilla, 25 de julio 1996. Spain. IMF Working Paper, 1996. Spain. IMF Working Paper, 1998. Spain. OECD, 1993. Spain. OECD, 1996.

66

TÁBLÁZATOK 1. táblázat Az Autonóm Közösségek költségvetéseinek összetevői51

50000 45000 40000 35000 30000 25000 20000 15000 10000 5000 0

egyébb adósság támogatás állandó kiadáso adóbevétel

1

2

3

4

5

6

7

8

9 10 11 12 13 14 15 16 17

Autonóm Közösségek

1. Spanyolország

7. Kanári-szigetek

13. Katalónia

2. Extremadura

8. Valenciai Autonómia

14. Madrid

3. Andalúzia

9. Kasztília és León

15. Navarra

4. Kasztília-La mancha

10. Kantabria

16. Baszkföld

5. Murcia

11. Astúrias

17. Rioja

6. Galícia

12. Aragón

18.Balear-szigetek

51

Forrás: Dirección General de Coordinación con las Haciendas Territoriales, Ministerio de Economía y Hacienda, Secretaria de Estado de Hacienda, p. 53-107.

67

2. táblázat Az Autonóm Közösségek részesedése a Területközi Kiegyenlítési Alap juttatásaiból 2000-ben (peseta)52

Autonóm Közösség

Támogatás összege

Az egy főre jutó támogatás

Andalúzia

57,397 milliárd

8125

Astúria

4,568 milliárd

4225

Canári-szg.

5,857 milliárd

3813

Cantabria

1,288 milliárd

2446

Casztília-León

10,733 milliárd

4255

Kasztília-La Mancha

10,073 milliárd

5996

Valencia

8,927 milliárd

2293

Extremadura

10,514 milliárd

9830

Galicia

24,283 milliárd

8898

Murcia

5,052 milliárd

4719

Összesen/Átlag:

138,697 milliárd

5985

3. táblázat A Kohéziós Alap támogatása Spanyolország számára az 1993 és 1997 közötti periódusban53

A Kohéziós Alap által a célterület számára folyósított teljes évi támogatás százalékában 1993 1994 1995 1996 1997 Környezetvédelem Vízellátás és minőség ellenőrzésére 14,8 18,9 5,4 11,3 12,4 Víztisztítás és állapot fenntartás 1,1 5,8 23,3 22,4 26,0 Erózió kontrol 10,3 18,1 6,1 2,5 7,9 Hulladék-feldolgozás 3,9 2,7 6,7 9,0 Városi környezetvédelem 3,1 2,1 4,8 0,5 Tengerparti zóna állag-megőrzése 8,5 1,8 A környezetvédelem összesen: 26,1 49,8 48,0 49,4 55,8 Közlekedés Utak és autópályák 48,9 30,5 40,9 42,3 28,3 Vasúthálózat 10,1 19,4 10,1 8,3 15,4 Légi közlekedés 8,3 Közlekedés összesen: 67,3 49,9 51,1 50,6 43,7 Egyéb 6,5 0,2 0,9 0,5 52 53

www.map.es/seat/ca-paginas/fci1999.htm www.europa.eu.int/comm/dgs/regional-policy/index_en.html

68

ÁBRÁK 1. ábra A Kohéziós Alap által 1993 és 1997 között folyósított támogatási összegek megoszlása egyéb 2% közlekedés 52% környezetvédelem 46%

2. ábra A Kohéziós Alap támogatásainak megoszlása országok szerint54

Görögország 18% Írország 9% Spanyolország 55%

Portugália 18%

3. ábra A Kohéziós Alap által támogatott környezetvédelmi tevékenységek

csatornázás, szennyvíztisztítás 44%

városi környzet javítása erdősítés 10% 5% tengerpartok 4%

hulladékkezelés 14%

54

vízminőség javítása és ellenőrzése 23%

www.inforegio.org/wbpro/procf/cf_es.htm

69

4. ábra A Kohéziós Alap infrastrukturális beruházásai

vasút 16%

köz út 84%

5. ábra A Kohéziós Alap megoszlása 1998-ban

infrastruktúra fejlesztés 45% környezetvédelem 55%

6. ábra A Strukturális Alapok megoszlása az egyes alapok szerint

ESF 30%

ERDF 49%

FIFG 3%

EAGGF 18%

70

7. ábra A Strukturális Alapok megoszlása célterületek szerint

obj. 3+4 11%

obj. 5a obj. 5b obj. 6 1% 5% 5%

obj. 2 11% obj. 1 67%

8. ábra A LEADER- és a PRODER-kistérségek Andalúziában55

55

A Junta de Andalucía kiadvány alapján

71

LEADER-kistérségek

PRODER-kistérségek

Almería

Las Alpujarras (15) Los Vélez (19)

Cádiz

Sierra de Cádiz (21) Los Alcornocales (22) Alto Guadiato (7) Los Pedroches (8) Sierra Morena Cordobesa (9)

Almanzora (23) Flabres Alhamilla (24) Levante Ahneriense (25) Jandal Litoral (27) Campina del Guadalete (26) Guaduoz Campina Este (8) Valle Medio del Guadalquivir (9) Campina Sur de Córdoba (11) Mancomunidad Subbética (10) Los Montes (18) Valle de Lecrun-Temple (17) Vega Sierra Elvira (16) Costa Occidental (1) Condado (2)

Cbrdoba

Granada Huelva Jaén

Noreste de Granada (13) Guadix (14) ~ Poniente Granadino (15) Andévalo Occidental (1) Sierra de Aracena y Picos de Aroche (2) Cuenca Minera (3) Sierra de Segura (10) El Condado de Jaén (11) Sierra Mágina (12)

Málaga

Serranía de Ronda (16) Axarquía Interior (17) ~ Sierra de las Nieves (18)

Sevilla

Corredor de La Plata (4) Sierra Morena (5) Sierra Sur de Sevilla (6)

Sierra Sur (19) Alto Guadalquivir (22) Guadiana Menor-Prodecan (20) La Loma y las Villas (21) Antequera (13) Guadalteba (15) Norormin (14) Guadalhorce (12) Campina Alcores (5) Serranía Suroeste (6) Gran Vega (4) Valle Bajo del Guadalquivir (7) Donana (3)

9. ábra PRODER támogatási területek megoszlása56

7. 27%

8. 3%

1.-2. 18%

3.-4. 26%

6. 8% 5. 18%

56

ORDEN de 12 de julio de 1996, por la que se dictan normas de desarrollo y ejecución del Decreto que se cita. BOJA núm. 84. p. 8443., Sevilla 1996. július 23

72

10. ábra Az andalúz vidékfejlesztés modellje (szerkesztette: Azurák Zsolt)

11. ábra INTERREG II SPAIN/PORTUGAL

é píte tt é s termé sz eti környez et vé delme 17,30%

gaz daság és társadalom fe jlesz tése 45,92%

határok átjárhatóbbá té tele 36,43%

te chnikai támogatás 0,35%

73

12. ábra SPAIN URBAN

management é s monitoring képzé si központok 2% sz ociális programok 6% sz ociális 7% infrastruktúra képzé si programok 15% 11%

gazdasági tevékenység támogatása 19%

városi környez et javítása 40%

13. ábra SPAIN RECHAR II

Asturias 44%

Kasztília é s Le ón 24%

Andalúz ia 6%

képzé si programok technikai támogatás 11% 1%

Galícia 3% Katalónia 8%

14. ábra INTERREG II SPAIN/MOROCCO

é píte tt é s te rmé sz eti krnye ze t vé de lme 7%

gaz daság és társadalom fe jlesz té se 54%

határmenti kommunikáció javítása 38%

manage me nt é s monitoring 1%

74

15. ábra SPAIN SME

gazdasági környez et, sz olgáltatások általános javítása 57%

technológiai fejle sz tés, információs hálózat 9% SME-kooperáció javítása 23%

pé nzügyi támogatás, hitelkonstrukciók 10% K+F támogatás 1%

16. ábra SPAIN KONVER II Galícia 10%

Murcia Baszkföld (obj. 2) 5% 4%

Asturias 26%

Katalónia (obj. 2) 8%

Madrid (obj. 2) 28%

Andalúz ia 4% pluriregionális 1%

Madrid 9%

Madrid (obj. 5b) 5%

17. ábra SPAIN URBAN II

sz ociális é s gazdasági infrastruktúra 22%

gaz dasági sze rkez et javítása 14%

management, monitoring képzé si köz pontok 5% 6% sz ociális programok 8% képzé si programok 13%

városi környe ze t javítása 32%

75

18. ábra INTERREG II C

EAGGF: öntözési rendszerek modernizációja, erozió elleni küzdelem 47%

ERDF: vízügyi infrastruktúra fejlesztése, környezeti programok 53%

19. ábra INTERREG II CE/EL /F/I Western Mediterranean and Latin Alps

technikai támogatás 7%

1. alprogram 10%

2. alprogram 31%

4. alprogram 41% 3. alprogram 11%

20. ábra A LEADER II közösségi kezdeményezés forrásai Andalúziában

EU 66%

lokális 4%

Andalúzia Autonóm Közösség 15%

állami 15%

76

21. ábra A megkezdett LEADER II projektek száma az egyes támogatási területek, költségvetési arányuk és az általuk generált munkahelyek szám szerint 40 35 30 25

% 20 15 10 5 0 1.cél

2.cél

3.cél

4.cél

5.cél

6.cél

támogatási terület projektek száma

részesedés a költségvetésből

létrehozott munkahely

77

MELLÉKLETEK 1. melléklet Néhány példa értékű, innovatív jellegű projekt az andalúz LEADER kistérségekben 1. Almería/ Los Vélez a) II. Los Vélez-i Vásár és Kiállítás (Vélez Blanco, 1998 július 23-26.): a kistérség természeti és kulturális örökségét, gazdasági termékeit mutatták be, a cél egyrészt a kistérség „reklámozása” volt, másrészt a helyi társadalom identitástudatának erősítése a szervezési feladatokon keresztül és saját értékeik számbavétele által. b) Vélez Blanco faluban egy történelmi épület restaurációja és szállodává alakítása. c) Génbank a „Córdobai szamár”, különleges endogén fajta megőrzésére (regionális együttműködésen alapul, helyi állatvédő szervezetek, a Környezetvédelmi Ügynökség és alapítványok támogatják). 2. Almería/ La Alpujarra Sierra Nevada a) Alpujarra Turisztikai Szövetség (1998): regionális szervezet, amely a kistérség és környéke turizmusban érdekelt vállalkozóit és az érdeklődő lakosságot tömöríti. b) Gyógy- és fűszernövények termesztése és tisztítása (Berja): kakukkfüvet, szurokfüvet és rozmaringot termesztenek modern technológiával, endogén lehetőséget kihasználva. 3. Cádiz/ Sierra de Cádiz a) „El Convento” (Kolostor) szálloda és az azt körülvevő műemlék-együttes restaurációja. Különleges étlappal rendelkező étterem: a tradíciókat tiszteletben tartó turizmus számára ideális kínálat. b) Villaluenga a Payoyo házi jellegű juhsajtokat készítő üzemét a program keretében bővítették ki és modernizálták. A különleges termékekre hatalmas a kereslet, a Sierra de Cádiz Minőségóvó Egyesület is pártolja a termelést. c) Az itt termelt olivaolaj beillesztése az európai szabványrendszerbe; „denominación de oregin”: földrajzi eredetmegjelölés, amely „márkajelnek” tekinthető és védett.

78

4. Cádiz/ Parque Natural de Los Alcornocales a) Citrusfélék termelésére szakosodott farm a Guaidato völgyében: létrehozásához a kistérség termelőinek

összefogására

volt

szükség,

a

regionális

együttműködésben

a

helyi

önkormányzatok, valamint egyéb lokális és regionális szervezetek is részt vettek. b) Tour La Janda: turisztikai vállalkozás, amely egy vízimalom, több falusi ház és egy étterem restaurálást vállalta el, emellett a kistérségben termő aromatikus növények felhasználásával illatszereket gyárt. 5. Córdoba/ Los Pedroches a) Sajtüzem Villaraltoban: azért tekinthető innovatívnak és példa értékűnek, mert 9 alkalmazottja közül 4 fogyatékos, az ő beilleszkedésüket a társadalomba nagy mértékben segíti. b) Gránitbánya és – feldolgozó műhely: egy már eltűnőben lévő kézműves hagyományt élesztett fel a vállalkozó, endogén erőforrást használ fel és tradicionális módon munkálja meg a kőzetet, ő maga értékesíti és termeli. 6. Córdoba/ Sierra Morena Cordobesa a) Kartonhengerek gyártása: Andalúziában az egyetlen ilyen típusú tevékenységgel foglalkozó vállalat, sokszínű kínálatára nagy a kereslet. b) Olivafeldolgozó berendezéseket gyártó üzem: az olajütők („almazara”) javítását is vállalják, betakarítási időben munkacsoportjaik kettesével járják a vidéket és ellátják mind tanáccsal, mind alkatrésszel. 7. Córdoba / Alto Guadiato a) Andalúz tisztító- és kozmetikai szereket gyártó vállalat: 12 közvetlen és számos közvetett munkahelyet teremtett (csomagolóanyagok). b) Fazekas alkotóház: két hagyományos technikával dolgozó kézműves mester műhelyében folyik a munka, a melyek a turisztikai kínálatot is bővítik egy különlegességgel.

79

8. Granada /Noresta de Granada a) Zöldség- és gyümölcstermesztő biofarm (Cortes de Baza): egy 30 éves átlagéletkorú, csupa fiatalból álló társaság ellenőrzött minőségű vetőmagot, palántákat állít elő biotechnológiával, szakmai tanácsadással segíti e helyi termelőket. b) Barlanglakások felújítása Galera faluban: különleges ajánlat a falusi turizmus számára. Vadrezervátum és kézművesműhely is tartozik hozzá. 9. Granada/ Guadix a) Lovascentrum Guadixban: a helyi lakosság számára készült, és hasonló vállalkozásra még sosem volt itt példa. A tulajdonosnő folyamatosan tanfolyamokat szervez a gyerekek számára. „b) El Conjeo” (Nyúl) tanya: falusi szálláshely. 20 barlang-lakás és egy ki camping is tartozik hozzá. 10. Granada/Poniente Granadino a) Pisztráng- és tokhaltenyésztő halgazdaság Riofrioban: az ivadékneveléstől a feldolgozásig és az értékesítésig mindent a vállalkozás csinál, ez az egyetlen olyan haltelep Spanyolországban, ahol sikerrel próbálkoznak a „luxushalnak” számító tokhal tenyésztésével. b) „Mediavilla” házi jellegű sajtokat készítő műhely: egy mindössze 300 lakost számláló faluban alapította egy asszony azzal a céllal, hogy családjának munkalehetőséget teremtsen. c) Régi vízimalom restaurációja és szállodává alakítása (Montefrío): a népi építészet egy remekét állítják helyre, melyek ki étterme igazi helyi gasztronómiai csemegéket kínál. 11. Huelva/ Cuenca Minera a) Turistaszállás: a kistérségben elsőként létesült ilyen szolgáltatás, amely a régi bányavidékre irányuló, egyre erősödő turistaforgalom ellátásában vállal szerepet. b) Telematikai Központ: a kistérségről összegyűjtött mindenféle típusú információ multifunkcionális gyűjtő- és tárolóközpontja, amely a helyi társadalom tagjai közti kapcsolattartást segíti, illetve a külső érdeklődők számára nyújt tájékoztatást.

80

12. Huleva/ Sierra de Aracena y Picos de Archoe a) Parafafeldolgozó üzem: az egyik legértékesebb endogén erőforrásra épült, a paratölgyre. A parafa begyűjtése ugyan idénymunka, de a feldolgozás egész évben folyik. A tevékenység innovatív jellegű és termékeire messze földön nagy a kereslet. b) Kecskesajt készítő családi műhely: ősi tradíciókkal dolgozó családi vállalkozás, az általuk készített sajt a házisajt kategóriájában védett márka. Rövidesen kecsketúrót is szeretnének gyártani. Kecskesajtjuk az „érett házisajtok” kategóriájában a legjobb Spanyolországban. c) Asztalos- és restaurátorműhely: a vállalkozó antik bútorokat restaurál, illetve olyan új bútorokat készít, amelyek a tradicionális népi művészet vonalait követik. Madridban és Sevillában is érdeklődnek munkái iránt. A környéken őshonos dió- és cseresznyefát használja, saját fűrészüzeme van, így teljesen a „maga gazdája”. 13. Huelva/ Andévalo Occidental a) Vadhús feldolgozó üzem: a kistérség egyik legkülönlegesebb endogén erőforrása a vadhús, ezt igyekszik kihasználni a vállalkozó, akinek termékeire máris nagy a kereslet. b) Vadászturizmus meghonosítása: 3 szállodaépítési projekt folyik a program keretében ebből a célból. 14. Jaén/ Sierra del Segura a) A Biomezőgazdasági Iskola szervezésében megújuló bioenergia-források kutatása zajlik a kistérségben. Bizonyos különleges növényekből, speciális eljárásokkal például dieseljárművek hajtására alkalmas üzemanyagot állítanak elő. b) Olivar de Segura: az 5. legfontosabb „szűzolaj” (aceite virgen, a legértékesebb és legtisztább olivaolajok) Spanyolországban. Márkanevei: Oro de Segura (Segura aranya), Fuenmayor, Sierra de Segura. Főként japán és német piacokra termel. 15. Jaén/ Sierra Mágina a)Pegalajarban 6 barlang-lakás felújítása: a vállalkozók a hasonló granadai példán felbuzdulva különleges turisztikai csemegének szánják a szállásokat.

81

b) Ipari hulladék feldolgozó Pegalajarban: a környék számos asztalosműhelyéből kikerülő hulladékot, valamint a rengeteg papírhulladékot dolgozza fel. A környezet védő tevékenység példa értékű. c) Tradicionális technikával dolgozó cipészműhely: Jódar faluban található, a térség legdepressziósabb térségében található, célja az endogén erőforráson (bőr) alapuló munkahelyteremtés. A legmagasabb minőségi követelményeknek is megfelelnek termékei. 16. Jaén/ El Condado de Jaén a) „Rural Market Placa”: logisztikai központ, amelyen keresztül a termelők, forgalmazók és vásárlók

tarthatnak

egymással

kapcsolatot.

Egyfajta

interregionális

elektronikus

vevőszolgálatként is működik, a helyi szereplőkön kívül Nyugat- Görögországi, voralbergi és Rhöne- Alpes-i kistérségek is szerepelnek kínálatukkal. b) Konzervüzem: olivaolajban tartósítja a tipikus helyi termékeket, lóbabot, spárgát, paprikát, padlizsánt. Ízesített olajat is készít, a környék aromatikus növényeinek felhasználásával. 17. Málaga/ Sierre de las Nieves a) Casarabonela forrásvíz-palackozó. Kiváló minőségű forrásvizet palackoz többféle kiszerelésben. b) Malagai bormúzeum Ojén faluban: célja a malagai bor történetének, készítésének és a borpincék történetének ismertetése. A malagai borok mellett a környék más termékeiből is állandó kiállítás látható (és kóstolható) itt. c) Kézműves műhely: két lány alapította a LEADER által finanszírozott tanfolyam elvégzése után, fazekastermékeket, kerámiákat, szőtteseket készítenek, új kemencéjük segítségével újfajta termékekkel is kísérleteznek. 18. Málaga/ La Axarqía a) Vendégfogadó Colmenarban: hagyományos stílusban épült, tipikus helyi ételeket kínáló, tradicionálisan berendezett, színvonalas vendégfogadó. b) A kitűnő malagai mazsola védett márkává nyilvánítása (eredetmegjelölés): 2500 termelőt, 30 községet érint a folyamat, amelyet a kistérségben indítottak el.

82

19. Málaga/ Serranía de Ronda a) Egy elhagyott olajütő átalakítása néprajzi múzeummá: ezt a projektet egy régi ház felújítása és szállodává alakítása, majd egy másik olajütőben egy étterem megnyitás követik. A környék fiataljainak vállalkozásai, akik a LEADER által szervezett tanfolyamokon vettek részt, és mások számára is követendő példának bizonyultak. b) Biobor -pince és palackozó Rondában: egy fiatal, német származású vállalkozó garantáltan biomódszerekkel termel kiváló minőségű bort 3,5 Ha területű birtokán, bizonyítva, hogy környezetkímélő módszerekkel is előállítható jó minőségű termék. 20. Sevilla/ Sierra Morena a) Két parafadugót gyártó vállalkozás: egymást segítik a termelésben, mind a kettő csak a termelés egy fázisával foglalkozik, a kooperáció köztük nagyon hatékony. Endogén erőforrást használnak fel. b) Textilipari kft: 200 nőt foglalkoztat, minőségi és keresett termékeket készít. 21. Sevilla/ Corredor de La Plata a) Struccfarm, keltető és nemesítő telep. b) Sportcentrum (Gerena falu): a falu-és környékbeli fiatalok körében olyan nagy rá az igény, hogy több mint 100 állandó látogatója van, szükségessé vált a további bővítés. 22. Sevilla/ SierraSur de Sevilla a) Márvány- és gránitmegmunkáló műhely: Dél- Spanyolország legjelentősebb ilyen típusú vállalkozása, amely 12 embernek ad folyamatosan munkát. b) Műanyag csomagolóanyagokat gyártó vállalat, amely jelentős spanyol cégekkel (főleg élelmiszeripar) áll és állt üzleti kapcsolatban. c) Foglalkoztatási piac-figyelő: célja a helyi lakosság adaptációja a munkalehetőségekhez. Folyamatos kapcsolatot tartanak fenn az időszakos munkát kínáló cégekkel. d) Bútorkészítő műhely: automatizált gépsora segítségével sokszínű, nagy mennyiségű és jó minőségű árut képes előállítani, akár madridi, salamancai vagy még távolabbi piacokra is.

83