This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)
A s o n n b lic k ^ h e g y i m e te o r o ló g ia i á llo m á s. Az alsó légrétegek állapotának isme rete az egész légtenger meteorológiai és dinamikai viszonyairól csak fogyatékos képet ad. S a mit alulról megfigyel hetünk : a felhők alakját és húzódását, az vajmi kevés, úgy, hogy újabban a meteorológiai kutatás a felső légrétegek megvizsgálására is törekszik. A maga sabb régiók megközelítése léggömbön a vizsgálatra vonatkozólag szép remé nyekkel kecsegtet ugyan, de jelenleg a léghajózás tökéletlenségén múlik még, hogy a kutatásnak ezt a módját rend szeresen nem alkalmazhatják. Maradna tehát mint legbiztosabb és a tudományos követelményeket is mindenkor kielégítő egyedüli mód, hogy a Föld felszinének magasabb emelkedettségein állandó meg figyelő állomásokat létesítenek. Maga a meteorológia fejlődése utalja a természettudósokat magas hegyi állomások ala pítására, honnan jól elhelyezett műszerek segítségével lehetséges a magasabb lég rétegeket behatóbb vizsgálat alá venni. A második nemzetközi meteoro lógiai kongresszus alkalmával H a n n fejtegette a magaslati állomások fontossá gát és a problémák egész sorát jelölte meg, melyeket azokon való észlelések alapján a megoldás felé közelebb lehetne hozni. Ilyen a hőmérséklet csökkenése a magassággal télen és nyáron, a cziklonok, valamint az anti-cziklonok hatáskörében, a hőmérséklet menetében a szakaszos ság megállapítása; a hőkisugárzás és az inzoláczió; a légnyomás napi ingado Természettudományi Közlöny. XXV. kötet. 1893.
zása ; a barometrikus magasságmérés; a barometrikus maximumok és minimu mok viselkedése miképen változik meg nagy magasságban; a szélerő és sebes ség ; a nedvesség napi m enete; a szélsebesség miképen növekedik és a le vegő páratartalma milyen mértékben fogy a magassággal, és hogy alakulnak a csapadékviszonyok. Mindezen és még sok egyéb más kérdés megvilágítására Hann teljesen felszerelt obszervató riumoknak felállítását kedvező fekvésű hegycsúcsokon ajánlja a kongresszus figyelmébe. Az ez irányban megindult mozgalomnak köszönhetni, hogy az Alpesek főgerinczén létesült egy meteoro lógiai állomás, mely jelenleg Európá ban a legmagasabban fekvő megfigyelő hely. A Sonnblick-hegy ormán Salz burgban, 3100 méternyire a tenger szine fölött épült az állomás, mely páratlan a maga nemében, mivel a Föld kerekségén nincsen más hozzáfogható oly meteoro lógiai észlelő hely, mely az örök hó övében, a firnmezők közepeit feküd nék. S ha a tervezett obszervatórium a Mont-Blanc-on fel is épül, abban az ész lelések alkalmasint csak a nyári félévre fognak szorítkozni, holott a Sonnblickon az észlelések szakadatlanul az egész éven át folynak. A sonnblicki obszervatórium tu lajdonképi megteremtője R o j a c h e r I g n á c z , a raurisi aranybányák volt tulajdonosa, ki éles ésszel és szokatlan tetterővel valósította meg a merész esz 31
This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0) 482
A SONNBLICK-H EGYI METEOROLÓGIAI ÁLLOM ÁS.
A torony első emeletén déli és északi oldalán egy-egy üvegajtóval zárható ablak van ; az északi nyílik a redőnyös szekrény felé, melyben a pszichrométer, a higrométer, a thermograf és higrograf, meg a maximum-minimum hőmérő van elhelyezve; a délre eső ablakon kivül van egy napfény-autograf és egy inzolácziós hőmérő. A torony tetején van egy nyolczszögű csonkapiramis alakú fa-alkotmány, melyen az anemométer lapátkeresztje jár, a regisztráló része pedig benn a csonkapiramis belsejé ben működik. A tudós-szobában van egy higany-barométer és barograf, meg a telefonállomás. Az obszervatórium ugyanis Kolm-Saigurn állomással és Rauris helységgel telefonösszeköttetés ben van. Egy ágy, éjjeli szekrény, pamlag, asztal, szekrény és néhány szék teszik a tudós-szoba bútorzatát; valóban olyan berendezés, mely ezen, az embe rek lakta vidékről annyira félreeső he lyen, fényűzés számba megy! Az épü let hatalmas vasrudakkal van a hegy csúcs szikláihoz erősítve, hogy a szél nek ellentállhasson. Az egész épület ter vezete Rojacher tapasztalásain alapszik és az eredmény felülmúlja a várakozá sokat, mert sikerült neki megalkotni azt a háztípust, mely ekkora magaslatokon még meleg, száraz és egészséges lakásul szolgálhat. A következő években az al pesi egyesület melléképületeket is állí tott, nagyobbára turisták számára. Felette fontos volt az épületet a vil lámcsapások ellen biztosítani; e czélból három villámhárító védi a házat. Néha az épület benne van a zivataros felhő ben; ilyenkor teljesen ködbe van bur kolva, miközben zápor- vagy daraeső szakad reá és a villámhárítók zúgnak a kisüléstől. Éjjeli zivatarok alkalmával Szent-Elmo tüze a Sonnblickon igen * Erster Jahresbericht des Sonnblick-szépen észlelhető. A sonnblicki obszervatórium első Vereins für das Ja h r 1892.
mét. Hosszú vizsgálódások, az alpesi jég árak viszonyainak tanulmányozása után, Rojacherben az a meggyőződés fogamzott meg," hogy a Sonnblick csúcsa alak jánál és fekvésénél fogva az egyedüli alkalmas hely, hol az obszervatórium a téli eljegesedés ellen biztosítva lesz. A német osztrák alpesi egyesület és az osztrák meteorológiai egyesület osztoz tak a költségben, melyek az építkezés és a műszerek beszerzéséből eredtek. Az 1886-iki nyár elején kezdődött az építkezés és az akkori kedvezőtlen idő járásban is sikerült Rojacher lankadhatatlan erélyességének még ugyanazon nyár végén be is fejezni. Hogy az épület fának, a berendezésnek és a műszerek nek rendeltetésök helyére szállítása végtelen fáradtsággal járt, könnyen el képzelhetni. Minden egyes darabot em bereknek kellett felhordaniok, kik ve szedelmes utakon, glecsereken át 3— 4 óra hosszat másztak a hegyre, a mi hideg és esős nyár idején — jobbára 0° alatti hőmérsékleten — nem könnyű feladat. Már szeptember i-én készen állott a ház — egyes részeket még később kel lett kiegészíteni — és szeptember 2-ikán volt ünnepélyes felavatása, midőn a tu dományos kutatásnak ezen hajlékát min denfelől egybesereglett mintegy 80 ven dég jelenlétében közérdekű rendelteté sének átadták. Most jelent meg róla az első évi jelentés,* melyből ez adatokat közöljük. A tornyot kivéve, mely a hegycsúcs kövéből épült, az egész ház fából ké szült ; van egy előszobája, melyből lép csők vezetnek a toronyba és a padlásra, egy lakószobája az észlelő számára és úgynevezett tudós szobája, melyben a Sonnblicken tudományos vizsgálódások kal foglalkozó tudósok kapnak szállást.
This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)
483
A SONNBLICK-HEGYI METEOROLÓGIAI ÁLLOMÁS.
észlelője N e u m a y e r S i m o n volt, ki 1886 őszén és a reá következő télen majdnem egyedül tartózkodott ott. E h hez kétségtelenül némi elszántság kel lett, kivált kezdetben, midőn a kör nyékbeli nép között az a hit volt elter jedve, hogy az első jó vihar az egész házikót elsöpri, és hogy a villámcsa pásoknak nem bir ellentállani. Azt is hitték, hogy a hóvíz megárt az észlelő
egészségének. Midőn 1886-ban novem ber 7-ikétől 11-ikéig nagy szélvész dü höngött, mely a telefon-összeköttetést is megrongálta, a Sonnblick megközelítése napokon át merő lehetetlenség v o lt; a lakosság Neumayert már halottnak hiresztelte és e hir akkor bejárta a napi lapokat is. Most több évi fennállás után az egész alkotás már kiállotta a tűzpróbát. Jelenleg L e c h n e r P é t e r már
az 1887-ik tél óta végzi az észleléseket kitartással és nagy ügyességgel. A míg Kolm-Saigurnban a bányák télen át is munkában voltak, az észlelők még sem voltak hónapokon át magukra hagyva, de 1890-ben megszűntek a bányák és azóta szükségessé vált az ész lelő mellé még egy segédet is szerződ tetni. Azonfelül az észlelések mindig lekötnek egy embert, kinek az obszer
vatóriumban maradni kell, míg társa eset leg élelmiszereket hoz, a telefonvonalt bejárja, vagy esetleg segítségért fordul a közel helységekbe. Erős és bátor férfiak kellenek oda, a kik ismerik ama magas latok természetét, rettentő jelenségeivel is megbarátkoztak és szükség esetén daczolni tudjanak a sokféle veszéllyel. Jelenleg társulat alakult, melynek czélja tagsági díjakkal a Sonnblicki 31*
This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)
4»4
A SONNBLICK-H EGYI METEOROLÓGIAI ÁLLOMÁS.
obszervatórium fenntartását biztosítani, mert még nemrég anyagi hiányok komo lyan veszélyeztették fennállását. A társu lat első évi jelentésében Hann, a bécsi meteorológiai intézet igazgatója a Sonnblick kiimájáról néhány érdekes adatot közöl; hét évig rendszeresen folytatott észlelések igen becses anyagot szolgál tattak, mely a felsőbb légkör állapotát feltárja. Az alábbiakban rövid kivonat ban ismertetjük a Sonnblick éghajlati viszonyait. Hőmérséklet. A leghidegebb hónap a februárius — 14*70 C., a legmelegebb az augusztus 0*9 0 C. átlaggal; az alsó réte gekhez képest a hőmérséklet menete egy hónappal késik. A hőmérséklet tudva levőleg nemcsak a magassággal, hanem a földrajzi szélességgel is változik és ha a Sonnblick februáriusi középhőmér sékletéhez hasonló hőmérsékletű he lyeket más szélesség alatt keresünk; európai Oroszország északkeleti részén és Észak-Amerikában, Canada középső részén akadunk olyanokra. Viszont a juliusi és augusztusi hőmérséklet meg felel a sarkvidék, Ferencz-József föld, a Kari-tenger juliusi temperaturáján a k ; az évi középhőmérséklet — 6*9 fok C. megfelel Közép-Szibéria vagy a Hudson-öböl évi temperaturájának. Feltűnő, hogy a legalacsonyabb hőmér sékleti havi minimum márcziusba esik. Nagyon valószinű, hogy a Sonnblick évi hőmérséklete a 6300 m. magas Chimborazo-ét megközelíti. Ez ugyanis az egyenlítő közelében fekszik, hol — 6 V* fok csak 6 kilométernyi magasságban található, holott a Tauern-hegységben ez a hőmérséklet már 3 km.-nyi magasság ban mutatkozik. A hőmérsékleti mini mumok nem látszanak meglepőknek, mert — 34 foknyi hideg előfordult már Magyarországon is.; de alig van KözépEurópában hely, melyen az évi közép minimum olyan alacsony volna mint a
Sonnblickon. Az egyetlen hónap, mely nek havi közepe az 1886— 93 idő tartamban mindig 0 0 fölött maradt, az augusztus; már a juliusi közép is 0° alá szállott 1888-ban. Átlag a napi temperatura körülbelül 66 napig marad a fagypont fölött: junius 2 7-ikén ugyanis fölébe emelkedik a 0°-nak, augusztus közepe táján a hőmérséklet legmagasabb és szeptember i-én megint 0° alá sülyed. Grönland északi részén a hőmér séklet átlag julius 13-ikától augusztus 23-ikáig, tehát 72 napig van 0° fölött, vagyis egy héttel tovább mint a Sonn blickon ; ez összehasonlításból kiderül, hogy a Sonnblicknek valóságban poláris nyári hőmérséklete van. Az alacsony hőfokok mindig északi szelekkel szoktak beállani; rendesen midőn a Sonnblick barometrikus mini mumban van. Ilyenkor, ha a magas lég nyomás nyugaton vagy északnyugaton van és Itália vagy a Földközi-tenger fölött alacsony a légnyomás, mindig nagy hidegek tapasztalhatók a Sonnblicken. Ha azonban a Tauern hegyláncz maximumban van, a Sonnblick csúcsán sokszor melegebb az idő, mint az alján, Zellben vagy Klagenfurtban, sőt mint Bécsben is. Nedvesség. Könnyen érthető, hogy magas hegyeken a levegő nedvessége egész éven át jelentékeny. De nagyon eltér a nedvesség menete a mi rendes viszonyainktól, mert ezekkel ellentétben a levegő relativ nedvessége a Sonnblicken télen legkisebb és nyáron leg nagyobb. Kapcsolatos ez a sajátosság a felhőzet viszonyaival is, mert a nyár borúsabb mint a té l; így juniusban átlag a szemhatár 8 0 % -a van felhőkkel bo rítva, deczemberben pedig csak 46 °/0-a. Nyáron a valószínűség igen kicsiny, hogy a Sonnblickon derült időre találunk, mert augusztusban tíz napra jut egy derült nap ; télen a valószínűség két-
This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0) A SONNBLICK-HEGYI METEOROLÓGIAI ÁLLOMÁS.
szerte nagyobb. A magaslatok ezen sajátos jelenségét igazolja a napfény regisztrátor is. Ha az egyátalán lehetsé ges napfénytartamot vesszük alapul, mely az évszakkal változik, és ahhoz viszo nyítjuk a tényleg észlelt napfénytarta mot, azt az eredményt kapjuk, hogy aránylag juniusban legkevesebb a verő fényes órák száma, deczemberben pedig legtöbb. K csapadékmérések csak 1890 augusz tus óta folynak. Az eddig tapasztaltak szerint átlag évenként 210 mm. esik, még pedig főleg hó alakjában, mert 198 csapadékos nap közül csak 21 na pon esik az eső. Természetesen az esős napok a melegebb félévből valók, a május-októberi időszakból, de még ak kor is a havazás van túlsúlyban, a meny nyiben az eső a nyári csapadékmenynyiségnek csak 15 °/0-át teszi. Maguk a lecsapódások nem olyan erősek, mint gondolnók; eddig a legnagyobb 24 órai csapadékmennyiség 71 mm. volt, a mi magában elég tekintélyes ugyan, de van rá elég számos példa, ha nem is gyakran — Magyarországon is. A le
485
csapódásokat nem is annyira az erősség, mint inkább a tartósság jellemzi. A szélviszonyokra azt találjuk, hogy a leggyakoribb szélirány a délnyugoti és északnyugoti — ezek az összes sze leknek mintegy felét teszik — azután következnek gyakoriság tekintetében az észak-északkeletiek; a kelet-délkeleti szelek ritkán fordulnak elő. A szél közép sebessége átlag 8*2 m. másodperczen ként a legnagyobb regisztrált sebesség két év alatt 3 6 m. volt másodperczenként. A légnyomásról, mely elem szorosan véve nem klimatológiai, Hann későbbre részletes tárgyalást helyez kilátásba. Egyébiránt az átlagos évi barométerállás 519-6 mm. Nevezetes, hogy a baro méterállás nyáron legnagyobb, télen leg kisebb. Az ingadozás évenként kicsiny, átlag 3 3 mm., és 6 1/2 év alatt egészben 37*5 mm.-re emelkedett, mert a leg magasabb leolvasott adat 535*3 mm., a legalacsonyabb pedig 497*8 mm. volt. Könnyű áttekinthetőség czéljából közöljük itt a Sonnblick legérdekesebb meteorológiai átlagos adatait táblázatszerű összeállításban.
Hőmérséklet C°-ban
Hónap i 1
Csapadék R e la Viha F elhő menyabszolút szélső tív ned napok havi ros értékek vesség zet nyiség közepe száma napok mm. % min. max.
Januárius................ — I 4 *i — 3 3 * 8 Februárius _ ___ ... — 1 4 7 — 32*0 M árcziu s............. - 125 — 3 4 * 6 Á prilis.. ............. . — 9 3 — 23*4 Május ....................... — 3 * 9 — 18*6 — 11 — i i -8 J u n i u s ..................... Julius ....................... o *5 - 9 - 8 Augusztus _____ 09 9*4 Szeptember. . . . .... — i- 6 — 164 Október ... . . . . . — 5 7 — 254 November ............... — 8-8 — 24-0 D eczem ber............. — 12*8 — 3 3 *o É v i..................... ...
—
6*9
—
34'6
— 30 — 3 *6 0-8 — 1*0 5 *o 98 10-2 1 1*4 8*o
85
5 *2
87
5 9
90 92 9
6*7
7-0 76
1
93 93
7 9 1
7*4
6-6 6-4 6*4
1*2 — 2*0
2 90 90 86 82
46
i i *4
89
65
5*6
9
5*9
159
167 161 192 x7 i 218 265 184 150 163 149 122 2101
I 3 '6 ! 140 177 i 8’3 177 190 20*5 16 8 15-0 17-6
12*3
Lég nyo más mm.
5159
7 *3
514-8 5138 5 *5 * 6 520*6 524 1
4 7
5247
9*9
127 10-5 10*2
7*3
. 25*5
62 io-5 87 io*8
5I86 5l6*I
198 0 | m * i
5 « 9 -6
15*4
12-4
5249 520*3
This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0) 486
A SONNBLICK-H EGYI M ETEOROLÓGIAI ÁLLOMÁS.
A Sonnblick már számos esetben alkalmas hajlékot adott tudósoknak, kik a természet megnyilatkozásait e magas laton megfigyelni óhajtották. Sőt egy néhány kérdésben a Sonnblickon kapott
tapasztalások az uralkodó nézeteket lé nyegesen módosították, úgy, hogy ez obszervatórium jelentősége általánosan el van ismerve. R ó n a Z s ig m o n d .
APRÓ KÖZLEMÉNYEK. S zap p an -n ö v én y ek . Az úgyneve zett szappan-növények sok növénycsaládban vannak, legnagyobb számmal mégis a szegfűvirágúak ( Caryophylleae) és a hüvelyesek (Leguminosae) közt. Az elsők höz tartozik az egész Európában és ke leti Ázsiában elterjedt s az Egyesült-Álla mokban termesztett Saponaria officinalis. A Gypsophila Struthium és Gypsophila paniculata gyökereit északi Afghanisztán bazárjaiban és keleti Perzsiában ruhamosásra árulják. Továbbá említésre méltó a Szicziliában honos Gypsophila Arostii, Gypsophila centifolia keleti Európában és Szibériában, Gypsophila fastig ia ta Spanyolországban, a Szibériá ban honos Gypsophila altissima , vala mint Lychnis chalcedonica, melyet a Tatárföldön szappan helyett használ nak ; Lychnis dioica, Lychnis silvestris, Agrostemma Githago és Silene infiata. Indiában a ruhaneműek és a gyapjú tisztítására a tövises Acantophyllum macrodon gyökereit használják. A hüvelyesek közül említendő a fa alakú Gymnocladus chinensis, mely Khínában honos és a Gymnocladus canadensis Kanadában, melynek összezúzott gyü mölcséből készült lé mint hajmosóvíz van jó hírben; ugyanez áll a khínai Gleditschia sinensis gyümölcséről, mely azonfölül orvosi használatra is szolgál. A trópusok alatt honos Entada scandens felfutó bokornak magvai a vászon-mosásban használtatnak, szivacsos puha fájából
pedig Manila hölgyei hajmosószereket készítenek. A trópusi Afrika keleti ré szében honos, fa-alakú Teirapleura Thomingii-nék 20— 25 cm. hosszú hüvelyei vannak, melyek tartalmát Sierra Leoné ban mosásra árulják. Indiában ugyané czélra árúba kerül az Acacia concinnanak, a Himalája keleti vidékén és az indiai szigeteken elterjedt futó növény nek, valamint az Acacia latronom, indiai fának a gyümölcse; Új-Granadában, Venezuelában pedig a Jamaikában honos Enterolobium Timbouva gyümölcsét érté kesítik. Az Albizzia lophantha-nak, kelet ausztráliai apró bokornak szárított gyö kere állítólag 1o °/0 saponint tartalmaz; az Indiában, Birmában, Ceylonban és a malayi szigeteken, Khinában, ÉszakAusztráliában elterjedt Albizzia Lebbek levelei szappanszerű anyagot tartalmaz nak, és Indiában és Arábiában egyene sen mosásra használják. E két növénycsalád után tekintetbe jönnek a Sapindaceá-k, a szappanfanövények, első sorban Sapindus saponaria , a délamerikai szappanfa,, melynek cseresnye alakú gyümölcse összezúzva, a vizet habossá és mosásra nagyon alkal massá teszi; továbbá Saponaria Mucorossi, melynek az előbbiénél nagyobb gyümölcse hasonló czélra szolgál és ki vitel tárgya is. A csinos bokrot ép azért északkeleti Indiában, Bengáliában, Aszszamban nevelik; ép úgy hasonló czélra
Creative Commons — Nevezd meg! - Így add tovább! ...
1/2
http://creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0/deed.hu
This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)
Creative Commons
Creative Commons License Deed Nevezd meg! - Így add tovább! 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)
Ez a Legal Code (Jogi változat, vagyis a teljes licenc) szövegének közérthető nyelven megfogalmazott kivonata. Figyelmeztetés
A következőket teheted a művel: szabadon másolhatod, terjesztheted, bemutathatod és előadhatod a művet származékos műveket (feldolgozásokat) hozhatsz létre kereskedelmi célra is felhasználhatod a művet
Az alábbi feltételekkel: Nevezd meg! — A szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetned a műhöz kapcsolódó információkat (pl. a szerző nevét vagy álnevét, a Mű címét). Így add tovább! — Ha megváltoztatod, átalakítod, feldolgozod ezt a művet, az így létrejött alkotást csak a jelenlegivel megegyező licenc alatt terjesztheted.
Az alábbiak figyelembevételével: Elengedés — A szerzői jogok tulajdonosának engedélyével bármelyik fenti feltételtől eltérhetsz. Közkincs — Where the work or any of its elements is in the public domain under applicable law, that status is in no way affected by the license. Más jogok — A következő jogokat a licenc semmiben nem befolyásolja: Your fair dealing or fair use rights, or other applicable copyright exceptions and limitations; A szerző személyhez fűződő jogai Más személyeknek a művet vagy a mű használatát érintő jogai, mint például a személyiségi jogok vagy az adatvédelmi jogok. Jelzés — Bármilyen felhasználás vagy terjesztés esetén egyértelműen jelezned kell mások felé ezen mű licencfeltételeit.
2012.03.26. 13:47