A seprıczirok termelésérıl.1 Intézeti gazdaságunkban a seprıczirok (Sorghum vulgare) évrıl-évre a házilag mívelt tengerivel rendesen egy táblában termeltetik, ahonnan részére évenkint 2–4 kat. hold terület van kiszakítva – részint seprınek való czirokszakál, részint pedig magnyerés czéljából. Mindamellett, hogy intézetünk leginkább példaadás kedvéért régen termeli e – különösen kisgazdáknak – nagyon hasznos növényt, alig tapasztaljuk annak terjedését. A mult évben azonban érdekes megfigyelést tettünk, amidın szintén négy kat. hold területen termeltük a czirkot, s mivel azon tábla, hol a vetés volt, éppen a gazdasággal határos, nagyforgalmu, hadház-nyiregyházi országút mellett esik: cziroktermelésünk az arra közlekedı hajdu- és szabolcsmegyei gazdaközönség által élénk figyelemmel kisértetett. Már csak azért is, mert ez évben fölötte szépen sikerült czirokterményünk 240–260 c/m magas szára, maggal bıven megrakott s attól szépen pirosló és egészen lekonyult bugaága minden rendü és rangu gazdaközönség elıtt feltőnést keltett; sıt azt is tapasztaltuk, hogy a magérés bekövetkezése alkalmával többen a gazdák közül néhány szárat, amely maggal bıven meg volt rakva, utólagos jóváhagyás reményében magukkal vittek. E körülménybıl, azt hiszem, következtetni lehet, hogy a gazdaságunk által termelt hosszuszakálu, vagyis olasz czirkot alföldi gazdaközönségünk nagy része nem ismeri, vagy talán annak nagyobb területen való termelését nem látta; ami késıbben azáltal is bebizonyult, hogy több gazda, az intézeti gazdaságban látott cziroktermelésre hivatkozva, a cziroknak mi czélból és mily eredménynyel való termelése tárgyában a gazdaság vezetıjéhez kérdést intézett és vetımag után tudakozódott. Ily elızmények után indíttatva, némi szolgálatot vélek tenni, ha az intézeti gazdaságunkban mívelni szokott seprıczirok termelési módjáról, annak mívelésévöl s az utána nyert termények mennyi- és minıségérıl s ezeknek kezelése és értékesitésérıl, s ezzel szemben a czirok termelésénél fölmerülendı költségekrıl röviden megemlékezem. Mielıtt azonban az imént emlitett tételeknek röviden való tárgyalásába bocsátkoznám, meg kell jegyeznem azon általánosságban tudott tényt, hogy hozzánk évenkint nagymennyiségü, részint még feldolgozatlan czirokszakál, részint pedig már kész czirokseprı és más czirokkészítmények hozatnak be Olaszországból, amely anyagokért nagy pénzösszeg vitetik külföldre. Míg ha hazánkban e cziroktermelés szélesebb körben nyerne elterjedést, hol talaj, éghajlat és minden kellék kitünı minıségben megvan hozzá: a seprıkötéssel foglalkozó gyárak és egyének anyagszükségletöket annál is inkább itthonról volnának hajlandók beszerezni, miután a drága szállitási költségek és a vám elestével, mi azt sokkal olcsóbban bocsáthatnók rendelkezésükre. A cziroktermelés felkarolásának elınye még abban is nyilvánulna, hogy miután a czirok betakaritásának ideje csakis késı ısszel, mindig a tengeri és répa szedésének végeztével van, amikor is a gazdasági munkák már csakis a késı ıszi vetések végzésére szorítkoznak: ez idıtájt már rendelkezésünkre álló olcsó munkáskezekkel birunk, melyeknek könnyen végezhetı foglalkozást tudnánk nyujtani. Vagy talán éppen a czirokszakálnak kész seprıvé való feldolgozását is foganatosíthatnók, miáltal e – hazánkban annyira fontos – háziiparágnak hasznunkra való forditásával tudnánk magunknak biztos hasznot, munkásainknak pedig keresetet nyujtani. Áttérve végül magára a cziroktermelésre, közlöny azt minden tekintetben úgy, amint azt intézeti gazdaságunkban egy évtized óta gyakoroljuk, megemlékezve azonban elıbb röviden a cziroknak a talaj iránt táplált igényei, elıveteménye s a talaj elıkészitésérıl is. 1
A debreczeni m. kir. gazdasági tanintézet „Évkönyvé”-bıl.
A talajt illetıleg: intézeti gazdaságunk azon vetésforgásai, amelyekben a kapás növények – mint dohány, répa, tengeri, czirok – termelésre fel vannak véve, I. osztályu rozs- vagy II. osztályu árpatalajok közé sorozhatók. Mindazonáltal a már az osztályozás után is felismerhetı laza homok- – különben rendes trágyázás és vetésforgásba való beosztás és jó mívelés alatt tartott – talajok a cziroktermelésre kedvezıknek bizonyultak. Különben a cziroknak a talaj iránt táplált igényeit és mívelését tekintve, általánosságban azt lehet mondani, hogy: ahol a tengeri sikerrel termelhetı, ott a czirok is jól megterem, s hogy a czirok mívelése körüli eljárás – a cziroknak a sorban való sőrőbbségének kivételével – mindenben azonos a tengeri mívelésével. Elıvetemény. Trágyázott takarmánynövény (zabos bükköny) után vetett ıszi kalászos. Talaj-elıkészités. Különös tekintettel lazatermészető talajunkra, de meg a tarlólegelınek jobb kihasználása tekintetébıl is, legtöbbször, a nyári tarlótörés elhagyásával, egy ıszi mélyszántás és tavaszszal közvetlen a vetés elıtti szántás, s a talaj rónázása szempontjából – a talaj lazaságát tekintve – csakis egy, a szántás irányára keresztbe végzett tövisboronálás alkalmaztatik. Vetés. A vetés a „Hungaria Drill” sorvetı-géppel, 56 c/m sortávolságra, április végén – május elején történik, holdankint 12–15 l vetımag-mennyiséggel; vetés után közvetlen hengerezés. A vetımagra nézve megjegyzem, hogy az intézet a vetımagot idırıl-idıre – amint azt a mag elfajzása megkivánja – Olaszországból szokta hozatni. Jóllehet ugyan, hogy e fajta magot a budapesti magkereskedık is ajánlanak eladásra, valamint az intézet is tesz eladóvá minden évben több métermázsa magot. Mívelés. A vetés után, a normális körülmények között 7–8 nap multán kibujt növény, midın 10–15 c/m magasra fejlıdött, a sorok irányára keresztbe, a talaj kötöttségi állapotának megfelelı boronával megfogasoltatik. Midın a borona által megsértett vagy eldöntött növények helyreigazodtak s a boronálás után még bentmaradt gyomok a czirokkal egyetemben fejlıdésnek indultak, körülbelül mintegy 8–10 napra a fogasolás után, következik a czirok kapálása. A növények sorközei az amerikai rendszerő lókapával, a sorban az egyes növények közötti tér pedig – hová fogatos eszközökkel nyúlni nem lehet – kézi eszközzel kapáltatnak. E munkálat teljesitésével egyidejüleg végzendı a czirok egyezése is, olyformán, hogy a sorban egyik növény a másiktól 10–12 c/m távolságra hagyandó. Ezen egyezési munkálat pontos és lelkiismeretesen való végzésére különös gond forditandó; mert ha a czirok a sorban sőrőre s egy tövön talán több növény hagyatik meg, ott a czirok szára vékonyabb, fejletlenebb, s így maga a czirok szakál is rövidebb és értéktelenebb, valaminthogy a maghozama is kevesebb lesz. A kapálás után, amidın a czirok 50–60 c/m magasra fejlıdött, következik a töltögetés, amely igen pontosan és tökéletesen a Sack-féle fogatos töltögetıekével végeztetik. Egy töltögetıeke után legfeljebb 1–2 nıi munkás alkalmaztatik oly czélból, hogy ha netalán egyes helyeken a czirok a töltögetı által földdel beboríttatott volna, azt felszabadítsák. Tétetett kisérlet a cziroknak simán való mívelésével is, olyformán, hogy a töltögetıeke munkája helyett egyszerüen egy másik – az elsıhöz hasonló – fogatos erıvel való kapálás alkalmaztatott. Azonban több évi megfigyelésem után azt tapasztaltam, hogy a kétszer kapált és nem töltögetett mívelésnél a czirok a gyomoktól mindig többet szenvedett. Ugyanis míg a kapálás és töltögetéssel együttesen mívelt cziroknál a végzett kapálás után a töltögetés munkájáig a czirok sorvonalán, tehát a növények között s annak tövén fejlıdı gyomok a töltögetı által odaboritott vastag földréteg által elnyomattak, úgy, hogy gyomok ott többé alig, vagy éppen nem fejlıdnek; addig, ha töltögetés helyett csak egy kapálás alkalmaztatott, az
tapasztaltatott, hogy a sorok vonalán az elsı kapálás után fejlıdı gyomok vigan tenyészve, a növények fejlıdésére gátlólag hatottak, másrészrıl pedig a talaj elgyomosodását idézték elı. Igaz ugyan, hogy ezen elgyomosodás ellen helyes védekezést nyujtana a második fogatos erıvel való kapálás után csak a sorok vonalán alkalmazott kézi kapálás, de ez már költségessé teszi a mívelést, holott a fogatos eszközökkel való mivelés éppen akkor lenne igazán a kivánalom és czélnak megfelelı, ha egyes kapás növények mívelésénél az állatok izomerejénél jóval drágább, de sokszor még rendelkezésünkre nem is álló munkáskezeket csaknem teljesen nélkülözni tudnánk. A töltögetés, illetıleg a sima mívelésnél a második kapálás bevégeztével a mívelés befejezettnek tekinthetı; csakis még a bekövetkezı magérés ideje alatt szorul a czirok némi védelemre, különösen pedig a verebek ellen, melyek czirokveteményeinket csoportosan fölkeresve, ha pusztitó munkájokban meg nem akadályoztatnak, érezhetı károkat tesznek a magtermésben. Miért is igyekezni kell, a gazda kezében erre szolgáló eszközökkel, e hivatlan vendégeket czirokvetéseinkrıl elidegeniteni. Mielıtt a czirok érésérıl, letakaritási idejérıl és módjáról szólanék, nem hagyhatom emlités nélkül még azon eljárást, amelyet egyes practikus cziroktermelıktıl hallottam, hogy elkövetnek, a czirokszakál vékonyságának és egyenességének elérhetése czéljából olyformán, hogy midın a czirokszakál a remélhetı hosszuságnak legmagasabb fokát elérte, minden egyes szál, a czirokszakál tövétıl lefelé számítva, mintegy 20–25 c/m -nyire megcsavartatik, illetıleg megtöretik, minek következtében maga a czirokszakál 20–25 c/m hosszuságu szárával a föld felé konyul; ezáltal a nedvkeringés, illetıleg a tápanyagoknak a szakál s ez útján a magba való továbbitása nagy mértékben akadályoztatik. Ezen eljárás által biztosan elérhetınek mondják azt, hogy a czirokszakál – a részben megakadályozott táplálkozás folytán – sokkal vékonyabb, s miután a czirokszakál maga és rajta levı magjának súlyánál fogva lefelé huzatik, nem fog képezni semmi görbületet, azaz szép egyenes marad, amely két tulajdonsága a czirokszakálnak értékét nagy mértékben fokozza. Azonban, azt hiszem, kétséget sem szenved, hogy a czirokszakálnak magának ilyformán való értékemelkedése a czirokmagnak úgy mennyiség, mint pedig minıségre nézve hátrányául szolgál, a fentebb elmondottaknál fogva. Különben ezt illetıleg kisérletet fogunk tenni ez év folyamán. Érés. Amint azt kis közleményem elején emlitettem, a czirok érése késın, ugyanis kedvezı idıjárás mellett is csak október közepén, de nem ritkán – kivált ha a nyár vége kissé hüvüs és talán a normálisnál csapadékosabb volt – október második felében, sıt november elején szokott bekövetkezni. A czirok érésének jele, hogy úgy a szár, mint levélzete megsárgul és törékeny lesz, s ha idıközben derek voltak, a levél hullani kezd. A mag sárgáspiros színt mutat s a körömnyomásnak csak a hibás, léha szemek engednek. Vágás. A czirok vágását elsı sorban is igyekezzünk lehetıleg szép napos, száraz idıben végezni a következı módon: a tövön tengeriszár-vágóval levágott szárak, kisebb kévékbe rakva, két helyen megköttetnek úgy, hogy a czirokszakál nyakai egymagasságba kerüljenek. Így haza szállítva a czirkot, ha az nem volna teljesen száraz, csapadéktól védett szellıs helyen utószáradásnak kell kitenni olyformán, hogy a kévék egymásmellé felállíttassanak. Ha azonban a czirok száraz állapotban került volna haza, a tisztitást megelızıleg a czirokszakált 20 c/m hosszuságu szárrészszel lenyakazzuk.
Tisztitás és osztályozás. A lenyakalt, 20 c/m hosszu szárrészszel biró czirokszakált elsı sorban is a magtól kell megtisztitani, ami igen egyszerüen és könnyen, ferdén állitott deszkadarabokon fakéssel szokott levakartatni. Tisztitás közben a czirokszakált mindjárt hosszuságuk szerint külön osztályokba kell rakni úgy, hogy az I. osztályba jönnek az 50–80, a II. osztályba a 35–50, a III. osztályba a 35 c/m hosszuságon alóliak. Megjegyzem azonban, hogy e hosszusághoz nem adatik hozzá a 20 c/m hosszuságu szárrész; ez a szakállal velejár s az eladásnál e szárrészért semmi levonás nem tétetik. A tisztitás után így nyert czirokszakál némi utógondozást kiván, amennyiben ha az nem lenne tökéletesen száraz – könnyen megpenészedik, mikor is értékébıl sokat veszít, sıt értéktelenné is válhat. Miért is igyekezni kell a már megtisztitott czirokszakálon lehetı korán túladni; ameddig pedig ez nem sikerülne, száraz padlásokon kiterítve, idıközönkint meg kell forgatni. Csomagolás és szállitás. A czirokszakálnak csomagolása és szállitása úgy történik legczélszerőbben, ha azt kisebb kévékben főzvesszıvel két helyen szorosan átkötjük; s hogy az átkötı karikák le ne csúszszanak, azokat ugyancsak főzvesszıvel egy vagy két helyen összeakasztjuk. Lehet ezenkívül még bálfák közé szorítva, vagy pedig ócska gyapjas zsákokba berakva is szállitani, amely két utóbbi szállitási módnál a czirok az eltulajdonitás veszélyének kevésbé van kitéve. Termés és értékesités. A mult évben négy kat. hold cziroktermésa, pénzértékre is átszámítva, volt: a) 93.75 H/l (à 58 k/g) czirokmag, à 2.50 frt b) 14.09 q I. osztályu szakál (a termésnek 66.3%-a), à 20 frt c) 7.14 q II. osztálya szakál (a termésnek 33.7%-a), à 12 frt d) 216 q czirokszár, à 30 kr2 Összesen:
=
234
frt
37
kr.
=
281
„
80
„
= =
85 „ 64 „ 666 frt
68 80 65
„ „ kr.
Mely összeget négy részre elosztva, esik egy holdra brutto-bevétel 166 forint 66 krajczár. Kiadások. A bevétellel szemben állanak holdankint az alább következı általános és mívelési költségek, és pedig: 1. Hazai alföldi gazdálkodási viszonyainkat s a birtok adásvevési forgalmát tekintve, egy kat. hold földnek átlagosan 150 frtot kitevı alaptıkéjéhez hozzáadva, normális körülmények között egy hold föld után számítható gazdasági épületek, igás és haszonállatok és gazdasági gépekre szükséges állótıke összegét, 61 frtot, egyenlı lesz 211 frttal; ennek 6 %-át számítva, esik egy holdra e czimen költség
12 frt 66 kr.
2. Adóra és kezelésre fölvehetı
4„
–„
3. Trágyázási költség czimén egy hold földre 300 q istálló trágyát számítva, à 30 kr = 90 frt; ehhez hozzáadva a trágya fuvarozási költségeit, és pedig 4 ökörfogatnak napi munkáját, à 2 frt 60 kr = 10 frt 40 kr s a trágya teregetési költségeit, 8 nıi munkásnak 3 frt 20 krt kitevı napszámbére, együtt kiteszen 103 frt 60 krt. Miután azonban a czirok egy hatos vetésforgásban termeltetik, 2
A czirokszár levelei heverı marhának takarmányul, továbbá maga a szár korlátokban szalma helyett alomnak jól értékesíthetı.
így az egy holdat terhelı trágyázási költségnek csakis 1/6 része irandó a cziroktermelés terhére,3 vagyis
17 frt 26 kr.
Általános költségek összesen:
33 frt 92 kr.
A mívelési költségek. 1. Kétszeri szántás, egyizbeni boronálás, géppel való vetés, töviselés, hengerezés munkája összesen kiteszen 3½ munkanapot, à 2 frt 60 kr
9 frt 10 kr.
2. 15 l vetımag, à 4 kr
– frt 60 kr. Áttét: 9 frt 70 kr. Átvitel: 9 frt 70 kr.
3. A kikelés utáni fogasolás ½ munkanap
-
– „ 52 kr.
4. Egyszeri kapálása a sorközöknek, ¼ lófogat és két munkás
1 frt 75 kr.
5. A sor vonalának kapálása és egyezése, 12 nıi munkás, à 40 kr
4 frt 80 kr.
6. Töltögetés, ¼ lófogat és két férfimunkás
1 frt 75 kr.
7. Vágás és kévékbe kötözés, 8 férfi-napszám, à 60 kr.
4 frt 80 kr.
8. Behordási költségek, 2 ökörfogat és két férfi-napszámos
6 frt 20 kr.
9. Lenyakazása a czirokszakálnak, 8 nıi mukás, à 30 kr
2 frt 40 kr.
10. Tisztitás, osztályozás és csomagolás összesen
12 frt – kr.
Összes mívelési költségek:
43 frt 92 kr.
Ehhez hozzáadva az általános költségeket
33 frt 92 kr.
Együtt kitesz
77 frt 84 kr.
Amely kiadási összegeket levonva a fentebb kimutatott 166 frt 66 krt kitevı brutto-bevételbıl, a holdankinti netto jövedelem lesz 88 frt 82 kr. Végül nem hagyhatom emlités nélkül azt, hogy a termés értékesitésénél fölvett métermázsánkinti czirokszakál-árakért kimutatott összegek nem ideális számok, amennyiben összes czirokszakál-termésünk a megnevezett árban Debreczenben helybeli seprıkötımesternek adatott el és tényleg ki is fizettetett; valaminthogy a czirok magja is, a vele hason tápértékő magvak piaczi árához viszonyítva, vétetett számitásba, mely kitünı takarmányul szolgál. Ha a cziroktermelés terjedne, bizonyára vállalkoznának többen annak feldolgozására, s így lehetne értékesiteni a terményt, míg eddig a külföldrıl való anyagszállitást csak nagyobb gyárosok birják, kik a hazai terménynyel, annak csekély mennyisége miatt, nem törıdnek s értékét lenyomták. Kisiparos alig foglalkozik finomabb czirokkészítmények elıállitásával, pedig az itt termelt olasz czirokból szép ruhaseprıket, ruha- és surolókeféket, finom kosarakat lehet késziteni. A fentebbiekbıl az is kitünik, hogy az elıállitási költségek között a czirok lenyakazása, tisztitása és osztályozása jókora részt teszen ki; pedig ezek épp olyan természetü munkálatok, amelyeket gyermekekkel s még hozzá éppen oly idıben lehetne végeztetni, amikor más 3
A trágyázás költségeinek ilyetén való elosztása nem helyeselhetı, mert a trágyába vetett növény több hasznot húzhat belıle, mint a távolabb álló, s ezért nagyobb költséggel is kell azt megterhelni. Cs.
gazdasági foglalkozás csaknem szünetel. Miért is fölötte üdvös és kivánatos volna, hogy e cziroktermelés a kisgazdák között elterjedne; mert hiszen mi mindnyájan azok, kik a földmívelı nép között élünk s ıket közelebbrıl ismerjük, tudjuk legjobban, hogy az alföldi földmívesek gyermekeinek legnagyobb része, lehet mondani, az egész telet összedugott kezekkel, tétlenséggel tölti el; míg ha 1–2 holdon a cziroktermelést folytatná, vagy pedig egy vagy más kis házi-iparágnak megalapitását szorgalmazná, télen át is jövedelmezı munka kerülne a különben is már dologképes gyermekek kezébe. Továbbá: ha tekintetbe veszszük azt, hogy ha a kistermelı czirokterményeit vagy annak készítményeit maga családi körében készitené el piaczra s azt nem pénzes munkásokkal teljesíttetné, mi természetesebb, mint hogy a holdankint elérhetı vállalkozási nyeremény jóval felülmulhatná a fent kimutatott összeget. A cziroknak a fentebbiekben részletesebben elmondott sorban való mívelése után itélve, könnyü dolog lesz a cziroknak vetési módját kézzel sorban, vagy akár szórva is eszközölni tudni, s így mi akadály sem fog útjában állani, hogy ezen, még ma kevesek által ismert növény termesztése felkaroltassék és hogy ennek jövedelmezıségét, hasznunkra való forditásával, kihasználhassuk. Czájlik István.
