A Semmelweis Egyetem Hallgatói Önkormányzat Alapszabálya A Semmelweis Egyetem Hallgatói Önkormányzat Küldöttgyűlése a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény alapján alapszabályát az alábbiakban állapítja meg:
1. § A hallgatói önkormányzat (1) A Semmelweis Egyetem hallgatói a vonatkozó jogszabályokon és az universitas évszázados eszméjén alapuló egyetemi önkormányzaton belül autonóm közösséget alkotnak. (2) E közösségnek mint hallgatói önkormányzatnak – azon hallgatók kivételével, akik az egyetemen kizárólag doktori képzésben vesznek részt – az egyetem valamennyi beiratkozott hallgatója tagja, függetlenül attól, hogy tanulmányait milyen képzési szinten és formában folytatja. (3) A hallgatói önkormányzat hivatalos elnevezése: Semmelweis Egyetem Hallgatói Önkormányzat. A hallgatói önkormányzat elnevezésének rövidítése SE HÖK. (4) Az egyetemi hallgatók közösségének szervezését, intézményes és kollektív képviseletét az egyetem szervezetének valamennyi szintjén és testületében, a Semmelweis Egyetem Hallgatói Önkormányzat látja el, amely kizárólagosan gyakorolja a hallgatói jogviszonyból eredő kollektív hallgatói jogokat, ideértve a delegálás jogát is, amennyiben jogszabály vagy szabályzat valamely testületben a hallgatók részvételét előírja. (5) Az SE HÖK politikailag független, világnézeti és meggyőződési szempontból semleges szervezet, amely a demokratizmus, a pluralizmus, a törvényesség és a jóhiszeműség elvei szerint fejti ki tevékenységét. (6) Az SE HÖK fő célja az egyetemi hallgatók képviselete és a hallgatói élet színvonalasabbá tétele, egyes hallgatói szolgáltatások nyújtása. (7) Az SE HÖK tevékenysége az egyetem hallgatóit érintő valamennyi kérdésre kiterjed, azok kapcsán véleményt nyilváníthat és javaslatot tehet. (8) Az SE HÖK jelen alapszabályban meghatározott tisztségviselői, képviselői és testületei útján végzi tevékenységét, gyakorolja jogait. (9) Az SE HÖK angol megnevezése Semmelweis University Students’ Union. (10) Az SE HÖK német megnevezése Studentische Selbstverwaltung der Semmelweis Universität. (11) Az SE HÖK székhelye: 1089 Budapest, Nagyvárad tér 4. (12) Az SE HÖK hivatalos bélyegzőjének körirata: Semmelweis Egyetem Hallgatói Önkormányzat. 2. § A Hallgatói Önkormányzat feladatai és jogai (1) Az SE HÖK: a) ellátja az Egyetem hallgatóinak érdekképviseletét és érdekvédelmét; b) gyakorolja a törvényekben, más jogszabályokban, egyetemi és kari szabályzatokban, szenátusi és kari tanácsi határozatokban vagy bármely egyéb rendelkezésben ráruházott,
c)
d) e) f) g) h)
i) j) k) l) m) n) o) p) q) r) s) t) u)
v) w) x) y) z)
a hallgatói jogviszonyból származó kollektív döntési, egyetértési, javaslattételi, ellenőrzési és véleményezési jogokat; segíti az oktatás színvonalának emelését, az oktatói és hallgatói tanszabadság megvalósítását, az oktatók és hallgatók közötti kollegiális viszony kialakítását és fenntartását, az egyetemi közélet élénkítését; közreműködik az oktatás és az oktatók oktatói tevékenységének hallgatói véleményezésében; javaslattal élhet a szabadon választható tantárgyak bevezetésére, külső oktató (előadó) meghívására; szervezi és koordinálja az Egyetem hallgatóinak egyes szakmai, tudományos, sport-, kulturális és egyéb tevékenységét; koordinálja az egyetem hallgatói közösségi életének szervezését; koordinálja az egyetem hallgatóinak öntevékeny szerveződéseit, e jogkörében jogosult az egyetemen hallgatói öntevékeny szerveződések, (a továbbiakban: diákszervezetek) működését engedélyezni, szüneteltetni, valamint tevékenységüket hallgatói oldalról felügyelni; pályázatokat írhat ki a diákszervezetek támogatására; gondoskodik az egyetem életében hagyományossá vált hallgatói rendezvények megszervezéséről; kapcsolatot tart, támogathatja és képviselheti az egyetem vezetése irányában a diákszervezeteket, a hallgatók kollégiumi testületeit; részt vesz a hallgatók hazai és külföldi oktatási, kulturális és tudományos képzési kapcsolatainak építésében, megszervezi saját szervezetét és működését, testületeinek, tisztségviselőinek választását, biztosítja működésük feltételeit, megalkotja belső szabályait; kialakítja saját működési rendjét és dönt a feladatai ellátásához biztosított anyagi eszközök felhasználásáról; elősegíti a hallgatók közösségi, szociális és tanulmányi ügyeinek intézését, részt vesz a hallgatók szociális, teljesítményalapú és egyéb támogatásainak felosztásában; a hallgatók részére kedvezményes szolgáltatásokat nyújthat; véleményezi a hallgatók rendelkezésére álló helyiségek, eszközök, felszerelések használatának rendjét; közreműködhet a középiskolás diákok felé történő kommunikáció működtetésében, véleményezi és segíti az egyetem működését befolyásoló elképzelések, stratégiai tervek, határozatok kialakítását; képviseli a hallgatókat a kollégiumok vezetésében a vonatkozó szabályok szerint; az Egyetem hallgatóinak érdekében egyéb tevékenységeket folytat, a hallgató megbízása alapján a felsőoktatási törvényben szabályozott eljárásokban a hallgató képviseletében eljárhat; véleményezi az egyetem sportlétesítményeinek hasznosítását, gyakorolja mindazokat a jogokat, amelyeket jogszabály, egyetemi szabályzat, egyedi aktus, illetve jelen szabályzat számára megállapít; folyamatosan tájékoztatja az egyetem hallgatóit saját tevékenységéről, az egyetem életéről, a hallgatókat és oktatókat érintő eseményekről; elősegíti az egyetemre újonnan felvett hallgatók tájékoztatását, egyetemi életbe való beilleszkedését, állandó kapcsolatot tart az ország más hallgatói önkormányzataival, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával és más bel- és külföldi hallgatói szervezetekkel, testületekkel, külföldi egyetemek hallgatói és kulturális, tudományos szervezeteivel, együttműködik hazai és nemzetközi hallgatói civil szervezetekkel; 2
aa) ápolja az egyetem hagyományait és az egyetem szellemiségében újakat teremt, kitüntető címeket alapíthat és adományozhat; ab) véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet az egyetem működésével és a hallgatókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben; ac) gondoskodik a delegálásról, ha a vonatkozó jogszabályok, illetve az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata szerint a hallgatói részvételt biztosítani kell. ad)dönt a működéséhez biztosított anyagi eszközök, állami támogatás és saját bevételek felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról ae) dönt az intézményi tájékoztatási rendszer létrehozásáról és működtetéséről. (2) Az SE HÖK részére érdekképviseleti tevékenysége körében utasítás nem adható. 3 §. A választási alapelvek (1) Az SE HÖK jogait akkor gyakorolhatja, ha megválasztotta tisztségviselőit, és jóváhagyták az alapszabályát, és a hallgatói önkormányzati választásokon a felsőoktatási intézmény teljes idejű nappali képzésben részt vevő hallgatóinak legalább huszonöt százaléka igazoltan részt vett. (2) A hallgatói önkormányzati választásokon a küldöttgyűlési tagok, a részönkormányzati választmányok tagjai, továbbá az SE HÖK tisztségviselői megválasztását kell érteni. (3) A választások lebonyolítása során biztosítani kell a szavazás titkosságát, és a szavazók közti egyenlőséget a jelen alapszabályban meghatározottak szerint. (4) A részönkormányzati választmányi tagok megválasztása a hallgatók által közvetlenül, a küldöttgyűlési tagok, a tisztségviselők megválasztása közvetetten, elektorok által alkotott elektori testületek részvételével történik. Elektori testületek az SE HÖK Küldöttgyűlése és a részönkormányzati választmányok. Az elektorok szavazati jogukat lelkiismeretüknek alárendelve gyakorolják, e tekintetben nem utasíthatók. (5) A választásokon részt vevő teljes idejű nappali képzésben részt vevő hallgatók arányának megállapításakor a közvetlenül megválasztott elektorok megválasztásában részt vevő hallgatókat kell figyelembe venni. (6) A választások során minden aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgató szavazati joggal rendelkezik, és egy egyéni választókerületben jelöltként indulhat. Amennyiben a hallgató egyéni választókerületéhez listás választókerület is tartozik, a hallgató a listás választókerületben is listát állíthat, és listán jelöltként indulhat. (7) Egy hallgató a választások közvetlen fázisában egyszer szavazhat. (8) A választás választókerületekben zajlik. A választókerületek elnevezését és az egyes válaszkerületekben megválasztható részönkormányzati választmányi tagok számát a 2. sz. melléklet tartalmazza, amelynek tartalmáról a hallgatókat a választás kitűzését követően tájékoztatni kell. A választókerületet a hallgatók által az egyetemen folytatott képzések valamely jellemzője vagy jellemzői alapján kell kialakítani, azonban a jelen bekezdés szerinti információk birtokában az SE HÖK bármely tagját megilleti annak joga, hogy a szavazást megelőzően átjelentkezzen másik választókerületbe, és szavazati jogát ott gyakorolja. E jogáról a hallgatót a jelen bekezdés szerinti tájékoztatásban kell tájékoztatni. Az átjelentkezés részletes szabályait a 2. sz. melléklet tartalmazza. (9) A hallgatói önkormányzat testületei tagjának vagy tisztségviselőjének az egyetem bármely hallgatója megválasztható, tekintet nélkül a képzése szintjére, munkarendjére, nyelvére jelen alapszabály rendelkezései szerint. Az egyes testületi tagságokkal és tisztségekkel kapcsolatban azonban jelen alapszabály összeférhetetlenségi szabályokat állapíthat meg. 3
(10) Az SE HÖK által egyetemi testületbe a hallgatói részvétel biztosítása érdekében az egyetem bármely hallgatója delegálható. (11) A választások további szabályait a 2. sz. melléklet tartalmazza. 4. § A Hallgatói Önkormányzat felépítése (1) A hallgatói önkormányzat központi testületei a Küldöttgyűlés, a Tanács és az Ellenőrző Bizottság. (2) Valamely kar hallgatóinak sajátos érdekeinek képviseletére az SE HÖK részönkormányzatokat hoz létre. A részönkormányzatok az SE HÖK részei. (3) Az SE HÖK részönkormányzatai: (4) a) Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Hallgatói Részönkormányzat, röviden SE ÁOK HÖK vagy ÁOK HÖK. b) Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Hallgatói Részönkormányzat, röviden SE ETK HÖK vagy ETK HÖK. c) Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Kar Hallgatói Részönkormányzat, röviden SE EKK HÖK vagy EKK HÖK d) Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Kar Hallgatói Részönkormányzat, röviden SE FOK HÖK vagy FOK HÖK, e) Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar Hallgatói Részönkormányzat, röviden SE GYTK HÖK vagy GYTK HÖK. (4) A hallgató egy naptári évben egy részönkormányzati választmány tagjainak megválasztásában vehet részt. (5) A (4) bekezdés szerinti szándékot a Titkárságon leadott nyilatkozatban kell kinyilvánítani a HÖK elnöke által meghatározott formanyomtatványon. 5. § A küldöttgyűlés (1) Az SE HÖK kiemelt ügyekben eljáró, legfőbb döntéshozó testülete az SE HÖK Küldöttgyűlése. (2) A küldöttgyűlés létszáma legfeljebb 16 fő, tagjai az SE HÖK elnöke és a küldöttgyűlési képviselők. (3) A küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozóan dönt a) a Hallgatói Önkormányzat Alapszabályának elfogadásáról és módosításáról, b) a Hallgatói Önkormányzat elnökének megválasztásáról és megbízatása megszüntetéséről mint elektori testület, c) az Ellenőrző Bizottság tagjainak megválasztásáról és megbízatásuk megszüntetéséről, d) a HÖK alelnökei megválasztásáról és megbízatásuk megszüntetésének kezdeményezéséről mint elektori testület, e) a Hallgatói Önkormányzat költségvetésének elfogadásáról és módosításáról, f) a Hallgatói Önkormányzat költségvetésének végrehajtásáról szolgáló beszámoló elfogadásáról, g) a Hallgatói Önkormányzat valamely tisztségviselőjével vagy képviselőjével kapcsolatban felmerült összeférhetetlenség kimondásáról, h) a HÖK elnökének és alelnökeinek a küldöttgyűlés részére megküldött beszámolója elfogadásáról,
4
i) a Választási Bizottság elnökének és tagjainak megválasztásáról, megbízatásuk megszüntetéséről, j) a szenátus hallgatói tagjainak megválasztásáról. (4) A küldöttgyűlés dönthet az SE HÖK bármely tisztségviselője vagy más testülete döntésének megváltoztatásáról, amennyiben az adott döntés még nem került végrehajtásra, és az adott döntés nem tartozik a tisztségviselő vagy testület kifejezetten kizárólagos hatáskörébe. (5) A küldöttgyűlés bármely döntés meghozatalát határozattal kizárólagos hatáskörébe vonhatja, amennyiben az nem tartozik más tisztségviselő vagy testület kifejezetten kizárólagos hatáskörébe. A kizárólagos hatáskörbe vonás hatálya legfeljebb 1 év, azonban az újabb határozattal meghosszabbítható. (6) A Hallgatói Önkormányzat egyetlen tisztségviselőjének, delegáltjának vagy szervének határozata, döntése, tevékenysége sem lehet ellentétes a Küldöttgyűlés azonos tárgykörben hozott határozatának tartalmával. (7) A küldöttgyűlés véleményt nyilváníthat a hallgatói önkormányzatot érintő valamennyi kérdésben. A küldöttgyűlés az SE HÖK nevében állásfoglalásokat bocsát ki. (8) A Küldöttgyűlés hatáskörét testületileg, ülésen gyakorolja. (9) A Küldöttgyűlés ülésein tanácskozási joggal részt vehetnek az SE HÖK elnöke által meghívott személyek. 6. § A küldöttgyűlési képviselők (1) A küldöttgyűlési képviselők: a) az ÁOK HÖK képviseletében 5 fő, b) az ETK HÖK képviseletében 4 fő, c) az EKK HÖK képviseletében 1 fő, d) a FOK HÖK képviseletében 2 fő, e) a GYTK HÖK képviseletében 2 fő, beleértve a részönkormányzati elnököket, akik tisztségüknél fogva küldöttgyűlési képviselők. (2) Amennyiben valamely részönkormányzat képviseletében 1-nél több küldöttgyűlési képviselő választható, a további küldöttgyűlési képviselőket a részönkormányzati választmány mint elektori testület választja. (3) A küldöttgyűlés tagjait a küldöttgyűlés üléseinek vonatkozásában részvételi, indítványozási, észrevételezési, véleménynyilvánítási, javaslattételi és szavazati jog illeti meg. (4) A küldöttgyűlés tagjai a küldöttgyűlés ülésén vagy írásban a napirendtől függetlenül is jogosultak bármely témában az SE HÖK tisztségviselőihez, kérdést intézni. valamint az egyes feladatokkal megbízott képviselőktől tevékenységükkel kapcsolatban. A megkérdezett az ülésen szóban, vagy legkésőbb az ülést követő 15 napon belül írásban köteles válaszolni. (5) A küldöttgyűlés tagjainak kötelessége, hogy a küldöttgyűlés ülésein részt vegyenek, akadályoztatásuk esetén helyettesítésükről gondoskodjanak. (6) A (3) bekezdés szerinti küldöttgyűlési képviselőket a részönkormányzati választmány küldöttgyűlési képviselői helyenként egyesével, külön-külön köteles megválasztani úgy, hogy egy küldöttgyűlési képviselői hely betöltéséről szóló szavazás eredményének megállapításáig nem folytatható másik küldöttgyűlési képviselői hely betöltéséről szóló szavazás. Küldöttgyűlési képviselő választása során jelölt az lehet,
5
akinek a megválasztás hatályba lépésének idejével nem áll fenn küldöttgyűlési képviselői mandátuma a Küldöttgyűlésben. 7. § A küldöttgyűlés póttagjai (1) A küldöttgyűlés póttagjai a küldöttgyűlés ülésén a küldöttgyűlés tagjának távollétében, ill. egy küldöttgyűlési képviselői hely betöltetlensége esetén jelen § rendelkezései szerint teljes jogkörrel vehetnek részt. (2) Az ülésen a HÖK alelnöke teljes jogkörrel vehet részt, amennyiben őt helyettesítésére a HÖK elnöke írásban kijelöli. Egyidejűleg egy alelnök helyettesítheti az elnököt. A helyettesítésre jogosultak között sorrend is felállítható, amely szerint a sorrendben előrébb álló jogosult a szavazati joggal való részvételre. (3) Az adott részönkormányzatot képviselő küldöttgyűlési póttagok közül annyi vehet részt az ülésen szavazati joggal, ahány, az adott részönkormányzati választmány által választott küldöttgyűlési képviselő az ülésen nincs jelen, továbbá amennyi, az adott részönkormányzati választmány által választott küldöttgyűlési képviselői hely betöltetlen. (4) Az adott részönkormányzati választmány által megválasztott küldöttgyűlési képviselő távollétében, ill. a képviselői hely betöltetlensége esetén a szavazati jog a jelenlévő, az adott részönkormányzati választmány által megválasztott küldöttgyűlési póttagokat póttagsági sorrendjükben illeti meg. (5) A küldöttgyűlés ülésén egy személy egy szavazati jogot gyakorolhat. (6) A távollévő küldöttgyűlési tagot helyettesítő póttag a tagnak a Küldöttgyűlés ülésén az ülésen való részvétellel kapcsolatos valamennyi jogát gyakorolhatja, ideértve a szavazati jogot is, más jogosultságok azonban nem illetik meg. (7) Küldöttgyűlési képviselői mandátuma tekintetében a képviselőkre érvényes általános szabályok szerint helyettesítendő az elnök vagy az elnököt az (2) bekezdés szerint helyettesítő alelnök, ha valamely részönkormányzat képviseletében küldöttgyűlési képviselővé lett választva. (8) A részönkormányzati választmány legalább 3, legfeljebb 5 póttagot köteles választani. A HÖK Küldöttgyűlése póttagjainak választásán jelölt lehet az, akinek a megválasztás hatályba lépésének idejével nem áll fenn küldöttgyűlési képviselői vagy póttagi delegáltsága a Küldöttgyűlésben. A küldöttgyűlési póttagokat a részönkormányzati választmány póttagi helyenként, a sorrendben elfoglalt sorszám szerint egyesével, külön-külön köteles megválasztani úgy, hogy egy póttagi hely betöltéséről szóló szavazás eredményének megállapításáig nem folytatható másik póttagi hely betöltéséről szóló szavazás, továbbá egy adott sorszámú póttagi helyről, csak akkor folytatható szavazás, ha az összes, adott részönkormányzathoz tartozó, alacsonyabb sorszámú póttagi hely be van töltve. (9) Helyettesítés esetén a teljes ülésen folyamatosan vizsgálni a jelenlévők szavazati jogosultságának fennállását. Erre tekintettel, ha egy addig helyettesített küldöttgyűlési tag, vagy egy helyettesítésre jogosult póttag az ülés folyamán megérkezik, akkor ismételten meg kell állapítani a szavazati joggal jelenlévők körét, és e tényt a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. 8. § A Küldöttgyűlés működési rendje (1) A Küldöttgyűlés üléseit az SE HÖK elnöke hívja össze. 6
(2) Amennyiben a (3) bekezdés c) és d) pontjaiban meghatározott határidő eredménytelenül telik el, a küldöttgyűlés ülését a HÖK alelnöke is jogosult összehívni. További 5 munkanap eredménytelen eltelte után az ülést a (3) bekezdés c) ill. d) pontja szerinti kezdeményezés aláírója is jogosult összehívni. (3) A Küldöttgyűlés ülését össze kell hívni legkésőbb az ülést megelőző 13. napon a) tanulmányi félévenként legalább kétszer, b) a rektori megbízásra benyújtott pályázatok rangsorolásáról döntő szenátusi ülést megelőző két héten belüli időpontra, c) a Küldöttgyűlés legalább 7 tagjának írásbeli kezdeményezésére a közléstől számított két héten belül, d) három részönkormányzat elnökének írásbeli kezdeményezése a közléstől számított két héten belül, e) az egyetem hallgatói létszáma 5%-ának megfelelő számú hallgató írásbeli kezdeményezése a közléstől számított két héten belül. (4) A (3) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott esetben az ülést legkésőbb a kezdeményezést követő 25. napra kell összehívni. (5) A Küldöttgyűlés ülését az elnök vagy megbízottja vezeti. Az elnök távollétében és megbízott hiányában az ülést az alelnökök a meghatározott helyettesítési sorrendben, az ő akadályoztatásuk esetén a hallgatói létszám szerinti csökkenő sorrend szerint valamely kari hallgatói önkormányzat elnöke vezeti. (6) A küldöttgyűlés ülésének kezdetén az ellenőrző bizottság megállapítja a jelenlévők szavazati jogosultságát, ennek eredményéről jegyzőkönyvet vesz fel. Amennyiben az ellenőrző bizottsági helyek részben vagy egészben betöltetlenek, akkor ezt a feladatot a három, a legutolsó küldöttgyűlési ülésen mandátummal rendelkezők közül a névsorban legelöl álló jelenlévő személyekből álló mandátumvizsgáló bizottság látja el. (7) A küldöttgyűlés hatáskörét ülését testületként, ülésen gyakorolja. A küldöttgyűlés határozatképes, ha ülésén a szavazati joggal jelenlévő tagok és a 7. § szerint szavazati joggal jelenlévő póttagok száma meghaladja a küldöttgyűlés létszámának felét. (8) A (7) bekezdésben a küldöttgyűlés létszámán a küldöttgyűlésben az ülés időpontjában szavazati joggal rendelkezők számát kell érteni. (9) A testület döntéseit személyi kérdésekben titkosan, egyéb kérdésekben – ha a Küldöttgyűlés másképpen nem határoz – nyílt szavazással, – a jelen alapszabályban meghatározott kivételekkel – egyszerű szótöbbséggel hozza. Nyílt szavazás során bekövetkező szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. 9. § A tanács (1) A Semmelweis Egyetem Hallgatói Önkormányzat Tanácsa az SE HÖK általános döntéshozó testülete. (2) A tanács létszáma legfeljebb 7 fő, tagjai az SE HÖK elnöke és a részönkormányzati elnökök, továbbá a) amennyiben egy alelnöki tisztség betöltött, a HÖK alelnöke, b) amennyiben több alelnöki tisztség betöltött, a HÖK alelnökei közül az elnök javaslatára 1 évre a küldöttgyűlés mint elektori testület által a Tanács tagjává választott alelnök. (3) A Tanács jogkörét testületileg, főszabály szerint ülésen gyakorolja. A tanács ülésen kívül az 1. sz. melléklet rendelkezései szerint hozhat határozatot. (4) A Tanács tagjai távollétük esetén a teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, az ülés kezdetén, vagy a helyettesítő megérkezésekor, ill. a helyettesített távozásakor bemutatott
7
meghatalmazás alapján helyettesíthetőek. A HÖK elnökét a HÖK alelnöke, a részönkormányzati elnököt a részönkormányzati alelnök helyettesítheti. (5) A Tanács két küldöttgyűlési ülés között teljes jogkörrel irányítja a HÖK tevékenységét, ennek során: a) eljárhat és dönthet minden olyan kérdésben, melyet az alapszabály kifejezetten más testület vagy tisztségviselő kizárólagos hatáskörébe nem rendel, és amelyet a küldöttgyűlés nem vont kizárólagos hatáskörébe, b) felügyeli a jelen Alapszabályban foglaltak végrehajtását, c) felügyeli a küldöttgyűlés határozatainak végrehajtását, d) áttekinti és javaslatot fogalmaz meg a küldöttgyűlés napirendjére, e) megválasztja az SE HÖK delegáltjait, kivéve a Szenátus tagjait f) kezdeményezi az SE HÖK referensei megbízatásának megszüntetését, g) dönt eseti bizottságok felállításáról, megszüntetéséről, átalakításáról és egyesítéséről, feladat- és hatáskörének megállapításáról, tagjainak és vezetőjének megbízásáról, h) dönt az SE HÖK projektjének elindításáról és annak tartalmának meghatározásáról, i) gyakorolja az egyetértési jogot a jelen alapszabályban meghatározottak szerint, j) véleményt nyilváníthat a HÖK bármely testületének hatáskörébe utalt valamennyi kérdésben. 10. § A tanács működési rendje (1) A tanács üléseit az SE HÖK elnöke hívja össze. (2) Amennyiben a (3) c) pontjaiban meghatározott határidő eredménytelenül telik el, a küldöttgyűlés ülését az SE HÖK alelnöke is jogosult összehívni. További 5 munkanap eredménytelen eltelte után az ülést a (3) bekezdés c) pontja szerinti kezdeményezés aláírója is jogosult összehívni. (3) A Tanács ülését össze kell hívni legkésőbb az ülést megelőző 3. munkanapon: a) szorgalmi időszakban legalább kéthetente, vizsgaidőszakban szükség szerint, b) a Szenátus ülését megelőző egy héten belüli időpontra; c) a Tanács legalább két tagjának vagy legalább 4 szavazattal rendelkező tag(ok) írásbeli kezdeményezésére a közléstől számított 3 napon belül; (4) A (3) c) pontjában meghatározott esetben az ülést legkésőbb a kezdeményezés közlését követő 14. napra kell összehívni. (5) Az Elnökség ülését az SE HÖK elnöke, akadályoztatása esetén az alelnökök a meghatározott helyettesítési sorrendben, az ő akadályoztatásuk esetén a hallgatói létszám szerinti csökkenő sorrend szerint valamely kari hallgatói önkormányzat elnöke vezeti. (6) A Tanács határozathozatala során minden tagot egy szavazati jog illet meg. (7) A Tanács határozatképes, ha a szavazati joggal jelenlévők száma meghaladja a tanács létszámának felét. (8) A (7) bekezdésben az összes szavazati jog számán a tanácsban az ülés időpontjában szavazati joggal rendelkezők számát kell érteni. (9) A tanács döntéseit személyi kérdésekben titkosan, egyéb kérdésekben nyílt szavazással, a szavazati joggal jelenlévők szavazatai többségével hozza. Nyílt szavazás során bekövetkező szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. 11. § Az elnökség
8
(1) A Semmelweis Egyetem Hallgatói Önkormányzatának Elnöksége az SE HÖK vezetői testülete. (2) Az elnökség tagjai az SE HÖK elnöke, alelnökei és azon referensei, akiket a tanács az elnök javaslatára az elnökség tagjává választ. (3) Az Elnökség hatáskörébe tartozik eljárni és döntést hozni minden, az alapszabályban külön meghatározott kérdésben, de különösen: a. eljárni és dönteni az SE HÖK napi ügyvitele során, b. gondoskodni az alapszabály rendelkezéseinek, illetve a Küldöttgyűlés és a Tanács határozatainak végrehajtásáról, c. meghatározni az SE HÖK által használt helyiségek, műszaki és egyéb berendezések használati rendjét, d. meghatározni az SE HÖK által nyújtott hallgatói szolgáltatásokat, azok igénybevételének feltételeit, d. biztosítani az Ellenőrző Bizottság hatásköreinek ellátását, illetve vitás kérdésekben eljárni vagy a megfelelő tisztségviselőnél, testületnél eljárást kezdeményezni e. összehangolni és nyomon követni az SE HÖK szervezetének, tisztségviselőinek, testületeinek és más szervezeti egységeinek működését 12. § Az Ellenőrző Bizottság (1) Az Ellenőrző Bizottság a Hallgatói Önkormányzat tisztségviselői, a Hallgatói Önkormányzatban egyéb feladatokat ellátó személyek, és a Hallgatói Önkormányzat testületei egyetemi szabályzatoknak, a Hallgatói Önkormányzat szabályzatainak, jelen alapszabálynak és a Küldöttgyűlés döntéseinek megfelelő működését és a HÖK költségvetésének végrehajtását ellenőrző független testület. Az ellenőrző bizottság kizárólag a Küldöttgyűlés döntéseinek van alárendelve. (2) Az Ellenőrző Bizottság tagjai a HÖK bármely testületének ülésén részt vehetnek megfigyelőként. Írásbeli állásfoglalását az Ellenőrző Bizottság a HÖK bármely más testületének és tisztségviselőjének megküldheti. (3) Az Ellenőrző Bizottság feladatainak ellátása során és kifejezett érdekében jogosult betekinteni a HÖK működéséhez, tevékenységéhez, gazdálkodásához kapcsolódó nyilvántartásokba és teljes dokumentációba, valamint ezekkel kapcsolatosan tájékoztatást kapni a HÖK tisztségviselőitől, testületeitől. (4) Az Ellenőrző Bizottság – amennyiben tagjai jelen vannak – a Küldöttgyűlés üléseinek elején illetve – kétség esetén – a szavazások előtt ellenőrzi a küldöttgyűlési képviselők mandátumát. (5) Az Ellenőrző Bizottság ellátja a tisztségviselőkkel kapcsolatban felmerült összeférhetetlenségi indítványok előzetes vizsgálatát, és véleményét megküldi a küldöttgyűlésnek. (6) Az Ellenőrző Bizottság a fentiek mellett ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a Küldöttgyűlés megbízza, amennyiben az jelen alapszabályban foglalt feladata ellátását nem akadályozza. (7) Az Ellenőrző Bizottság legalább három, legfeljebb öt tagját a Küldöttgyűlés választja egy évre. Jelölésre a küldöttgyűlés bármely tagja jogosult. Az Ellenőrző Bizottság tagja kizárólag az egyetem hallgatója lehet. (8) Az Ellenőrző Bizottság tagjai – a részönkormányzati választmányok kivételével – az SE HÖK semmilyen más testületének nem lehetnek tagjai, tisztségviselői.
9
(10) Az Ellenőrző Bizottság tagjai közül a Küldöttgyűlés választja meg az Ellenőrző Bizottság elnökét, aki koordinálja a testület munkáját, tartja a kapcsolatot az SE HÖK elnökével, tisztségviselőivel és testületeinek vezetőivel. (11) Az Ellenőrző Bizottság napi működési rendjének meghatározása, tevékenységének a hatályos szabályozások alapján való közvetlen irányítása az Ellenőrző Bizottság elnökének feladata. (12) Az Ellenőrző Bizottságnak ellenőrzési jogköre gyakorlását és az ehhez kapcsolódó döntéshozatalt illetőleg más tisztségviselők vagy – a Küldöttgyűlés kivételével – testületek által utasítás nem adható. (13) Az Ellenőrző Bizottság megállapításait meg kell küldeni az érintett személynek, továbbá az SE HÖK elnökének, és egyben, ha az Ellenőrző Bizottság szabálytalanságot tár fel, akkor fel kell hívnia az érintetteket a szabályszerű működés helyreállítására, amelyre az érintettnek 30 napon belül érdemi választ kell adnia. 13. § A Választási Bizottság (1) A Választási Bizottság az SE HÖK független, kizárólag a jogszabályoknak és a jelen Alapszabálynak alárendelt szerve, amelyeknek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása. (2) A Választási Bizottság létszáma legalább 3, legfeljebb 5 fő, tagjai az SE HÖK tagjai lehetnek. (3) A Választási Bizottságban betöltött tagság megszűnik, ha a tag a hallgatói önkormányzati választásokon jelölteti magát. (4) A Választási Bizottság elnökét és további tagjait a küldöttgyűlés választja. (5) A Választási Bizottság tagja bármely szavazási cselekménynél jelen lehet. (6) A Választási Bizottság hatásköre a jelen Alapszabályban foglaltak szerint a) a jelölő- és a választási időszak kiírása, módosítása, b) az előzetes választói névjegyzékek választókerületenkénti megállapítása, c) az átjelentkezések alapján a végleges választói névjegyzék választókerületenkénti megállapítása d) döntés a jelöltek és listák nyilvántartásba vételéről, e) a választás eredményének megállapítása, kihirdetése, f) a választással kapcsolatos beadványok elbírálása. (7) A bizottság határozatképességéhez legalább 3 tag jelenléte szükséges, döntéseit ülésen a jelenlévők szótöbbségével hozza. 14. § A szavazatszámláló bizottság (1) A Választási Bizottság egy vagy több választókerületre kiterjedő illetékességgel a szavazás lebonyolítására, a szavazatok számlálására szavazatszámláló bizottságot hozhat létre. A bizottság létszámáról és a tagokról a szükségletek alapján a Választási Bizottság dönt. (2) A bizottság tagjai a bizottsági munkájuk során a választók döntését nem befolyásolhatják. (3) A bizottság tagja a szavazatok összegyűjtésében, a szavazatok megszámlálásában érintettsége esetén nem vehet részt. E bekezdés alkalmazásában érintettség egyéni választókerületben az egyéni jelölt, listás választókerületben a listavezető esetén áll fent.
10
(4) A választással kapcsolatos beadvány elbírálásához a szavazatszámláló bizottság köteles valamennyi rendelkezésére álló információt, dokumentumot haladéktalanul a Választási Bizottság rendelkezésére bocsátani. 15. § A HÖK központi bizottságai (1) A központi bizottságok az SE HÖK a döntéshozó testületek döntéseinek előkészítésére létrehozott, javaslattételi és véleménynyilvánítási joggal rendelkező operatív szervei. (2) Az SE HÖK központi bizottságai: a) Tanulmányi és Oktatási Bizottság, b) Szociális Ösztöndíj Bizottság, c) Kollégiumi Bizottság, d) Sportbizottság, e) Kulturális és rendezvényszervezési bizottság f) Kommunikációs Bizottság. (3) A központi bizottságok üléseit a bizottság tagjai közül az SE HÖK elnöke által ezzel megbízott személy vezeti. 16. § A Tanulmányi és Oktatási Bizottság (1) Az SE HÖK tanulmányi érdekképviseleti és oktatásügyi tevékenységének összehangolására, indítványainak előkészítésére, az egyetem tanulmányi és oktatást érintő szabályzatainak figyelemmel kísérésére, továbbá a részönkormányzatok ilyen tevékenységének koordinálására egyetemi szinten Tanulmányi és Oktatási Bizottságot működtethet. (2) A Tanulmányi és Oktatási Bizottság tagja a részönkormányzati választmányok, továbbá az SE HÖK elnöke által delegált egy-egy személy. (3) A Tanulmányi és Oktatási Bizottság üléseit az SE HÖK elnöke által ezzel megbízott személy vezeti. 17. § A Szociális Ösztöndíj Bizottság (1) Az SE HÖK a hallgatói szociális juttatásokkal kapcsolatos egységes elvek kidolgozásának előkészítésére és az ezzel kapcsolatos juttatási ügyek intézésére, a hallgató szociális helyzetének vizsgálatával kapcsolatos feladatokra, továbbá a részönkormányzatok ilyen típusú feladatainak koordinálásra Szociális Ösztöndíj Bizottságot hozhat létre. (2) A Szociális Ösztöndíj Bizottság tagja a részönkormányzati választmányok, továbbá az SE HÖK elnöke által delegált egy-egy személy. (3) A Szociális Ösztöndíj Bizottság üléseit az SE HÖK elnöke által ezzel megbízott személy vezeti. 18. § A Kollégiumi Bizottság
11
(1) Az SE HÖK A hallgatók kollégiumi közösségi életének összehangolását, a kollégista hallgatók egyedi érdekképviseletére egyetemi szinten Kollégiumi Bizottságot hozhat létre (2) A Kollégiumi Bizottság legfeljebb 8 tagját a tanács választja, további egy tagját az SE HÖK elnöke delegálja. 19. § Sportbizottság (1) Az SE HÖK a hallgatói sportélet szervezésére, az egyetemi szintű sportprogramok megszervezésére, a részönkormányzatok sporttal kapcsolatos tevékenységének koordinálására Sportbizottságot hozhat létre. (2) A Sportbizottság tagja a részönkormányzatok javaslatának megkérését követően a tanács által választott legfeljebb 24 fő, további egy tagját az SE HÖK elnöke delegálja. A bizottság tagjai között lehetőleg minden részönkormányzat képviseletét biztosítani kell. 20.§ Kulturális és Rendezvényszervezési Bizottság (1) Az SE HÖK a kulturális, közösségi és egyéb rendezvények megszervezésére, a részönkormányzatok e téren kifejtett tevékenységének koordinálására Kulturális és rendezvényszervezési Bizottságot hozhat létre. (2) A Kulturális és Rendezvényszervezési Bizottság tagja a részönkormányzatok javaslatának megkérését követően a tanács által választott legfeljebb 18 fő, további egy tagját az SE HÖK elnöke delegálja. A bizottság tagjai között lehetőleg minden részönkormányzat képviseletét biztosítani kell. 21. § A Kommunikációs Bizottság (1) Az SE HÖK az külső kommunikációs feladatok ellátására, a részönkormányzatok e téren kifejtett tevékenységének koordinálására Kommunikációs Bizottságot hozhat létre. (2) A Kommunikációs Bizottság tagja a részönkormányzati választmányok, továbbá az SE HÖK elnöke által delegált egy-egy személy. 22.§ A Titkárság (1) Az SE HÖK tisztségviselői munkájának segítésére, a testületek és tisztségviselők működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátására Titkárságot működtet. (2) A titkárság feladatai: a. a tisztségviselők mindennapi munkájának segítése b. a küldöttgyűlés, a tanács, az elnökség ülésein jegyzőkönyveinek előkészítése, szükség esetén vezetése, c. az SE HÖK gazdálkodásával kapcsolatos feladatok ellátása, d. az SE HÖK működése során keletkező iratok iktatása, irattározása az egyetem Iratkezelési Szabályzata szerint, 12
(3)
(4)
(5) (6)
e. az iratok hozzáférhetőségének biztosítása jelen alapszabály rendelkezései szerint, f. ügyfélfogadás, telefonos megkeresések fogadása a titkárság munkaidejében, g. a küldöttgyűlés, a tanács, az elnökség határozatában meghatározott feladatok végrehajtása, h. az SE HÖK székhelyén az SE HÖK által használt helyiségek, műszaki és egyéb berendezések felügyelete, i. a titkárság munkatársai és az SE HÖK tisztségviselői és képviselői által használt számítógépek felügyelete, működőképességének biztosítása. A titkárság munkájában az ott létrehozott munkakörök munkaköri leírása szerint az egyetem közalkalmazottja, továbbá a kinevezésében meghatározott feladatai szerint az SE HÖK referense vehet részt. Amennyiben a titkárság munkájában közalkalmazott is részt vesz, munkaköri leírásában rögzíteni kell, hogy a napi munkavégzéshez kapcsolatos utasítási jogkört az SE HÖK elnöke gyakorolja. A titkárság munkájában résztvevők tevékenységét a tanács évente vagy esetileg véleményezi. A Titkárságon létrehozott, létrehozandó munkakörökhöz kapcsolódó munkaköri leírást az elnök, a tanács véleményezheti. 23. § A részönkormányzati választmány
(1) A részönkormányzati választmány a részönkormányzat közvetlenül választott, legfőbb döntéshozó testülete. (2) A részönkormányzati választmány létszámát a Választási Szabályzatban (2. sz. melléklet) kell meghatározni. A választmányi tagok megbízatása a következő általános választmányi választások eredményének jogerőre emelkedéséig szól. Az általános választmányi választások a hallgatói önkormányzati választások részét képezik. (3) A választmány dönt a) a részönkormányzati elnök megválasztásáról és megbízatása megszüntetésének kezdeményezéséről mint elektori testület, b) a részönkormányzati ellenőrző bizottság tagjainak megválasztásáról és megbízatásuk megszüntetésének kezdeményezéséről, c) a részönkormányzati elnökségi tagok megválasztásáról, és megbízatásuk megszüntetésének kezdeményezéséről, d) a részönkormányzat költségvetésének elfogadásáról és módosításáról, e) a részönkormányzat költségvetésének végrehajtásáról szolgáló beszámoló elfogadásáról, f) a részönkormányzat elnökének és elnökségi tagjainak a küldöttgyűlés részére megküldött beszámolója elfogadásáról (4) A választmány véleményt nyilváníthat, minden a kar hallgatóit érintő kérdésben. (5) A választmányi ülést 7 munkanapon belül össze kell hívni, ha a) a részönkormányzati elnökség kéri, b) a választmányi tagok legalább egynegyede írásban kéri, c) tagjainak legalább egynegyede írásban kéri, d) az SE HÖK elnöke írásban kéri, e) szorgalmi időszakban legalább két alkalommal.
13
(6) A (3) bekezdés a)-f) pontjai alapján összehívott ülést az adott pontban szereplő feltétel bekövetkezésétől számított 15 munkanapon belülre kell összehívni. A (3) bekezdés a)f) pontjai alapján összehívandó ülés esetén a határidő számításnak első napja az a nap, amikor az ülés összehívására okot adó körülmény az elnök tudomására jut. (7) A választmányi tagok választásának részletes szabályait a részönkormányzati Választási Szabályzatban kell meghatározni.
24.§ A részönkormányzati elnökség (1) A részönkormányzati elnökség a részönkormányzat általános vezető és döntéshozó testülete. Tagjainak létszáma legalább 7, legfeljebb 13 fő. (2) A részönkormányzati elnökség eljárhat minden olyan kérdésben, amely a részönkormányzat hatáskörébe tartozik, és amelyet jelen alapszabály nem utal más testület vagy tisztségviselő hatáskörébe. (3) A részönkormányzati ülés jogkörét testületileg, főszabály szerint ülésen gyakorolja. A testület ülésen kívül az 1. sz. melléklet rendelkezései szerint hozhat határozatot. (4) A testület ülését szorgalmi időszakban legalább 3 hetente kell tartani. 25.§ A részönkormányzati ellenőrző bizottság (1) A részönkormányzati ellenőrző bizottságra az Ellenőrző Bizottságra vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni, jelen §-ban foglalt eltérésekkel. (2) Az ellenőrző bizottság hatásköre a részönkormányzat, annak testületei és tisztségviselői tevékenységére terjed ki. (3) Az ellenőrző bizottság létszáma a részönkormányzati választmány döntésétől függően elnökkel együtt 3 vagy 5 fő. A tagokat a választmány választja. (4) Az ellenőrző bizottság tagja nem lehet az SE HÖK tisztségviselője, küldöttgyűlési képviselő vagy póttag, részönkormányzati választmány vagy elnökség tagja. 26.§ Egyéb részönkormányzati bizottságok (1) A részönkormányzatot érintő kérdésekben döntés-előkészítő, javaslattevő jogkörrel további bizottságok működnek. (2) A részönkormányzati bizottságok felsorolásáról, feladatkörükről, létszámukról és tagjaik megválasztásáról a 3. sz. melléklet rendelkezik. (3) A részönkormányzati bizottság elnökét a részönkormányzati elnökség tagjai közül a választmány választja meg. A bizottsági elnökké választás történhet a részönkormányzati elnökségi taggá választással egyidejűleg is, ekkor a bizottság elnökévé történő megválasztás feltétele az elnökségi taggá történő választás. 27. § A HÖK egyes testületei ügyrendje (1) A küldöttgyűlés, a tanács, a részönkormányzati elnökség és választmány ügyrendjét jelen szabályzat 1. sz. melléklete szabályozza. 14
(2) A bizottságok működésére az 1. sz. melléklet tanácsra vonatkozó rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni azzal, hogy egy tagot egy szavazati jog illet meg. II. Rész A HÖK tisztségviselői és egyes, feladatokkal megbízott személyek 28. § Általános szabályok (1) Az SE HÖK tisztségviselője tisztségénél fogva a jelen alapszabályban meghatározott jogok gyakorlására jogosult. A HÖK tisztségviselője a) az SE HÖK elnöke, b) az SE HÖK alelnöke, c) a részönkormányzati elnök, d) a részönkormányzati alelnök. 29. § Az elnök (1) Az SE HÖK szervezetét és működését a Semmelweis Egyetem Hallgatói Önkormányzat elnöke irányítja. A szervezet vezetőjeként az elnök ellátja az egyetem hallgatóinak képviseletét intézményen belül és kívül egyaránt, az egyetem hallgatóinak nevében nyilatkozatot tehet. (2) Az elnök a) képviseli az SE HÖK-öt és az egyetem hallgatóit külső szervek előtt, illetve egyetemi fórumokon, valamint minden olyan egyetemi testületben, ahol hallgatókat érintő kérdések merülnek fel; b) az SE HÖK képviseletében kapcsolatot tart az Egyetem vezetőivel és munkatársaival, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával, más egyetemek hallgatói önkormányzataival, civil és gazdasági szervezetekkel, c) szervezi és irányítja az SE HÖK munkáját, ennek során előkészíti, összehívja és vezeti a Küldöttgyűlés, a Tanács, az Elnökség üléseit, gondoskodik határozataik végrehajtásáról, d) irányítja az SE HÖK gazdálkodását, felügyeli a részönkormányzatok gazdálkodását, e) dönt az SE HÖK leltárában található eszközök személyes használatba adásáról, f) dönt az SE HÖK likviditásának biztosítása érdekében szükséges intézkedésekről, g) törvényességi felügyeletet gyakorol az SE HÖK testületei, tisztségviselői és a részönkormányzatok működése fölött, e jogkörében eljárva ea) az Ellenőrző Bizottság véleményének megkérését követően, legkorábban az érintett testület vezetője részére az első írásbeli figyelmeztetést legalább 5 munkanappal követően megküldött 2. írásbeli figyelmeztetés megküldése utáni 5. munkanapon az érintett testületet feloszlathatja, amennyiben az érintett testület a törvényben, az alapszabályban foglalt kötelezettségének 45 napig nem tett eleget, vagy az alapszabálysértő állapotot 45 nap alatt nem szüntette meg,
15
q) r)
eb) az SE HÖK testületeinek jogszabállyal, jelen Alapszabállyal vagy a küldöttgyűlés döntésével ellentétes határozatait megsemmisítheti, illetőleg a testületet új határozat meghozatalára kötelezheti jelentéseket, javaslatokat, indítványokat terjeszt az SE HÖK testületei elé; összehangolja a döntéshozó testületek, a bizottságok, a Titkárság és a részönkormányzatok munkáját, a Szinapszis, a Gólyahír és az SE HÖK egyéb kiadványainak felelős kiadója, e jogkörében vitás esetben dönt az adott tartalom megjelenésének engedélyezéséről, megbízza (kinevezi) az SE HÖK egyes feladatok ellátásával megbízott személyeit, és visszavonja megbízásukat, megbízza az SE HÖK tisztségviselőinek, testületin tagjainak feladatát ügyvivőként ellátó személyeket; beszámoltatja az SE HÖK tisztségviselőit, az egyes feladatok ellátásával megbízott személyeket, tájékoztatást kérhet az SE HÖK tisztségviselői vagy testületei, továbbá az egyes feladatok ellátásával megbízott személyek működéséről, gazdálkodásáról, személyesen – vagy akadályoztatása esetén megbízottja által – tanácskozási joggal részt vehet az SE HÖK valamennyi testületének ülésén; előterjeszti a HÖK költségvetését és a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót; kapcsolatot tart, támogathatja és képviselheti az egyetem vezetése irányában az egyetemen működő diákszervezeteket; gondoskodik a küldöttgyűlés, a tanács, az elnökség jegyzőkönyveinek, emlékeztetőinek elkészítéséről és azok nyilvánosságának biztosításáról a Titkárságon; meghatározza saját helyettesítésének rendjét, együttműködési és egyéb megállapodásokat köt az SE HÖK és más szervezetek között.
(3) a) b) c) d) e)
Az elnök tisztsége alapján tagja a küldöttgyűlésnek, a tanácsnak az elnökségnek, a Szenátusnak, a Rektori Értekezletnek.
h) i) j) k)
l)
m) n) o) p)
(4) Az elnök jogkörének gyakorlása során határozatokat hozhat, és utasításokat adhat ki, melyek az SE HÖK tagjai részére az SE HÖK működési körében kötelező érvényűek. Az utasítás nem lehet ellentétes a küldöttgyűlés, a tanács vagy az elnökség határozatával. Az SE HÖK valamely testületének tagjai az adott testület határozathozatala során leadott szavazatuk tekintetében nem utasíthatóak. Nem utasíthatóak továbbá az Ellenőrző Bizottság és a részönkormányzati ellenőrző bizottságok tagjai. (5) Az elnök mandátumának lejártakor köteles gondoskodni az SE HÖK munkájának folytonosságáról. A leköszönő elnök köteles az új elnök mandátumának kezdetét követő 7 munkanapon belül a) a folyó ügyeket, információkat, okmányokat, iratokat, b) az SE HÖK nevében kötött megállapodásokról készült okiratokat, c) az SE HÖK-öt terhelő kötelezettségvállalásokról készült kimutatást és az ezekkel kapcsolatos bármiféle okiratokat (különösen, de nem kizárólag a teljesítésigazolásokat, számlákat, stb.), d) az SE HÖK által őrzött jegyzőkönyveket, nyilvántartásokat, kimutatásokat, e) az SE HÖK leltárában, kezelésében vagy használatában lévő ingatlanok, helyiségek és ingóságok leltárát és
16
f) az SE HÖK működéséhez kapcsolódó informatikai hozzáférési adatokat és jelszavakat átadni az új elnöknek. Az átadásról jegyzőkönyvnek kell készülnie. 30. § Az elnök megválasztása (1) Az SE HÖK elnökét az SE HÖK tagjai választják meg közvetett választással a Választási Szabályzatban meghatározottak szerint az SE HÖK tagjai közül nyilvános pályázat alapján, titkos szavazással két éves időtartamra. (2) Az elnöki tisztség betöltésére a hivatalban lévő elnök javaslatában foglaltak szerint a Választási Bizottság az egyetem hallgatói számára nyilvános pályázatot ír ki, melyet az egyetem elektronikus tanulmányi rendszerében is meg kell hirdetni. A pályázatot legkésőbb az elnök mandátumának lejártát 2 hónappal megelőzően, amennyiben a 47. § (6) bekezdés b)-e), h) pontjaiban foglalt feltétel bekövetkezése miatt erre nincs mód, a lehető legrövidebb időn belül kell kiírni. A pályázatok beadására legalább 11 munkanapos időtartamot kell meghatározni a pályázati kiírásban. (3) A pályázatnak tartalmaznia a. a jelölt saját kezű aláírásával hitelesített nyilatkozatát arról, hogy a pályázatra jelentkezik, nevének és Neptun-kódjának feltüntetésével, b. a jelölt önéletrajzát, fontosabb korábbi közéleti feladatai feltüntetésével, c. a jelölt programjának részletes leírását d. hallgatói jogviszony-igazolását, valamint e. a 54. § szerinti nyilatkozatát. (4) Az elnökválasztó küldöttgyűlés elnökjelöltekről szavaz. Elnökjelölt az lehet, aki a választás időpontjában hallgatói jogviszonyban áll az egyetemmel, és érvényes pályázatot nyújtott be. A pályázat érvényességéről az Ellenőrző Bizottság, másodfokon a Küldöttgyűlés határoz. 31. § Az elnökválasztó küldöttgyűlés (1) A küldöttgyűlés ülését az elnökválasztást tartalmazó napirendi pontnál nem vezetheti az, aki az elnökválasztáson jelöltette magát. Ebben az esetben a levezető elnököt az általános helyettesítési rend szerint kell megállapítani, de a küldöttgyűlés ettől eltérően is határozhat, és bármely személyt megbízhatja a levezető elnöki feladatokkal. Az eltérésről a küldöttgyűlés vita nélkül határoz. (2) Az ülésen a küldöttgyűlés meghallgatja az elnökjelölteket, ennek során a levezető elnök ismerteti a 54. § szerinti nyilatkozatok tartalmát. Majd a küldöttgyűlés tagjai kérdéseket intézhetnek a jelölthöz, amelyekre a jelölt válaszol. Több jelölt esetén a jelöltek sorrendjét sorsolással kell megállapítani. Az összes jelölt meghallgatása után a küldöttgyűlés a jelöltek távollétében vitát tart a jelöltekről. (3) Az elnök megválasztásához az összes tag több mint felének támogató szavazata szükséges az első két körben. A harmadik szavazási körtől kezdve – amennyiben kettőnél több jelölt van, és egyik se nyerte el az itt meghatározott szavazattöbbséget – a további körökbe az adott szavazási körben szavazatot kapó jelöltek kerülnek be, kivéve az adott körben a legkevesebb szavazatot kapó jelölt. Az utolsó helyek kialakult szavazategyenlőség esetén külön szavazás dönt a kieső jelölt személyéről. Az utolsó körben, amikor már csak két jelölt között folyik a szavazás, az a jelölt kerül megválasztásra, aki a legtöbb támogató szavazatot kapta. Szavazategyenlőség esetén 17
egy alkalommal újra kell szavazni, ismételt szavazategyenlőség esetén a választás eredménytelen. (4) Ha nem került elnök megválasztásra, és az elnöki és alelnöki tisztségek betöltetlenek, akkor a küldöttgyűlés a részönkormányzati elnökök közül ügyvivő elnököt választhat. Ennek hiányában a legnagyobb hallgatói létszámú karhoz tartozó részönkormányzati elnök látja el az ügyvivő elnöki tisztséget. Az ügyvivő elnök az elnök jogköreit csak a tanács egyetértésével gyakorolhatja. 32. § Bizalmatlansági indítvány (1) A küldöttgyűlés négy tagja az SE HÖK elnökével szemben írásban – az elnöki tisztségre javasolt személy megjelölésével – bizalmatlansági indítványt nyújthat be. (2) Az indítványnak tartalmaznia kell a javasolt személy nyilatkozatát arról, hogy a jelölést elfogadja, továbbá a 30. § (3) bekezdés b)-e) pontban megjelölteket. (3) A bizalmatlansági indítványt napirendre venni legkorábban a benyújtását követő 4. munkanapot követően tartott ülésen lehet. Ettől a küldöttgyűlés az összes küldöttgyűlési tag legalább négyötödének írásbeli kezdeményezésére eltérhet. (4) Ha a küldöttgyűlés a bizalmatlansági indítványt támogatja, az elnök megbízatása megszűnik, egyben az SE HÖK elnökének megválasztja a bizalmatlansági indítványban a tisztségre javasolt személyt. A döntéshez a küldöttgyűlési tagok több mint a felének támogató szavazata szükséges. (5) A bizalmatlansági indítvány elfogadásával megválasztott elnök megbízatása az eredeti megbízatás végéig szól. 33. § Az alelnök(ök) (1) Az SE HÖK elnökének munkáját az SE HÖK legfeljebb négy alelnöke segíti, akik munkájukat az elnök irányítása mellett, utasításai alapján látják el. (2) Az alelnökök az elnök által írásban meghatározott rendelkezések szerint és sorrendben teljes jogkörrel helyettesíthetik az elnököt, továbbá a fenti sorrendben ellátják az elnöki feladatkört, amennyiben az elnöki tisztség betöltetlen. A fenti rendelkezés érvényességének feltétele, hogy arról az SE HÖK elnöke, továbbá a rektor tájékoztatásra kerüljön. (3) Az alelnököt az elnök javaslatára az SE HÖK tagjai választják meg közvetett választással a Választási Szabályzatban meghatározottak szerint 1 évre, a megválasztásról szóló döntésben szereplő időponttól. Az alelnök személyére a megválasztott elnök is javaslatot tehet, ebben az esetben az alelnök megbízatásának kezdete legkorábban az elnök megbízatásának kezdete lehet. (4) Az alelnök az elnök eseti megbízása esetén jogosult az SE HÖK külső felek előtti képviseletére. Az alelnök az eseti megbízás meglétéért maga felel. 34. § A feladattal való megbízás, a referensek
18
(1) Az elnök meghatározott feladat ellátásával az SE HÖK bármely tagját megbízhatja, aki munkáját az elnök irányítása mellett, utasításai alapján látja el. (2) A megbízás időtartama határozott idő, legfeljebb 1 év. (3) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti megbízás írásban történik, akkor abban meghatározható, hogy a feladattal megbízott személy e feladatával összefüggésben a referens megnevezés használatára jogosult. Az ilyen megbízásban az elnöknek meg kell határoznia a referens által végzendő feladatokat is, és arról a tanácsot és a küldöttgyűlést tájékoztatni kell. (4) A megbízás megszüntetésének kezdeményezésére a küldöttgyűlés és a tanács is jogosult. 34. § A megbízottak feladatai (1) A 32. § szerinti megbízás különösen az alábbi feladatok ellátására szólhat: a) vezeti az SE HÖK egyes központi bizottságainak ülését, b) irányítja a hallgatók tájékoztatását a pályázati lehetőségekről, új pályázati lehetőségek feltárását, c) irányítja az SE HÖK arculatának kialakítását, a HÖK sajtótermékeivel, honlapjával kapcsolatos szerkesztési és egyéb munkát, d) irányítja az SE HÖK külső kommunikációját, e) irányítja az egyetemre újonnan felvett hallgatók tájékoztatását, egyetemi életbe való beilleszkedésének elősegítését, f) irányítja a bel-és külföldi felsőoktatási intézményekkel, felsőoktatási és hallgatói szervezetekkel való kapcsolattartást, g) irányítja az SE HÖK által, ill. támogatásával szervezett rendezvények megszervezését h) irányítja a rendezvényeken az SE HÖK megjelenését, i) irányítja a hallgatói sportélet és sportrendezvények megszervezését, j) irányítja az SE HÖK-nek az egyetemi sportlétesítmények hallgatói szabadidős sporttevékenységre történő hasznosításával kapcsolatos munkáját, k) irányítja a hallgatók sportolási körülményeinek javítását, egészséges életmód népszerűsítését célzó munkát, l) irányítja a hallgatói kulturális események megszervezését, a kultúra megjelenítését az egyetemi hallgatói életben, m) irányítja az egyetemre csereprogramok keretén belül érkező külföldi hallgatók beilleszkedésének segítését, az érdekképviseletükben való közreműködést, n) irányítja a hallgatók számára külföldi szakmai utak szervezését, o) irányítja a tanulmányi érdekképviseleti munkát, a hallgatók panaszaival kapcsolatban történő eljárást, p) irányítja az oktatás fejlesztése érdekében végzett munkát, q) irányítja az oktatás és az oktatók oktatói tevékenységének véleményezésével kapcsolatos munkát, r) irányítja a teljesítmény alapú ösztöndíjakkal, pályázatokkal és egyéb juttatásokkal kapcsolatos egységes elvek kidolgozását, és az ezekkel kapcsolatos javaslatok kidolgozását és egyéb munkát, s) irányítja a szociális alapú juttatásokkal, a hallgatók szociális helyzetének vizsgálatával kapcsolatos egységes elvek kidolgozását, és az ezzel kapcsolatos javaslatok kidolgozását és egyéb munkát, t) irányítja a kollégiumi felvételi eljárással és pontrendszerrel kapcsolatos javaslatok kidolgozását, és az ezekkel kapcsolatos egyéb munkát, 19
u) irányítja a hallgatók kollégiumi közösségi életének összehangolását, a kollégiumi jogviszonnyal rendelkező hallgatók egyedi érdekképviseletét, irányítja az SE HÖK tehetséggondozással, szakkollégiumokkal, hallgatói tudományos kutatással kapcsolatos tevékenységét, v) irányítja stratégiai kérdésekben az SE HÖK irányvonalának kialakítását, w) irányítja az SE HÖK gazdálkodását, pénzügyeit, x) irányítja az SE HÖK helyiséggazdálkodását y) irányítja az SE HÖK székhelyén a hallgatók részére nyújtott szolgáltatások megszervezését, z) irányítja az SE HÖK műszaki és egyéb berendezéseinek, eszközeinek fenntartásával és kezelésével kapcsolatos munkát, aa) irányítja a diákszervezetek nyilvántartásba vételét, a velük való együttműködést és kapcsolattartást, bb) irányítja a HÖK testületei döntései nyilvánosságának biztosítását, cc) irányítja az SE HÖK belső kommunikációját, információáramlását dd) irányítja az SE HÖK külső és belső levelezőlistáinak fenntartását és működtetését, ee) irányítja az SE HÖK adott projektjének munkálatait, (2) A megbízás történhet valamely, az (1) bekezdésben említett terület egy részhalmazára vonatkozóan is. (3) Az (1) bekezdés szerinti feladattal megbízható az SE HÖK alelnöke is. Az alelnök ebben az esetben a feladatközhöz kapcsolódó megnevezés használatára jogosult, amelyet a feladattal való megbízással egyidejűleg, írásban kell meghatározni. (4) A feladattal megbízottak (1) bekezdés szerinti feladataikat az elnök utasításai szerint kötelesek ellátni. 36. § A részönkormányzatok jogköre (1) A részönkormányzat testületei, a részönkormányzati elnök és alelnök, és az előzőek által egyes feladatokkal megbízott személyek azon kérdésekben járnak el és döntenek, amelyekben csak az adott kar hallgatói érintettek. (2) A tanács engedélyezheti valamely részönkormányzat részére az egyedi eljárást akkor is, ha valamely kérdésben több kar hallgatói érintettek, de az ügy összes körülményére tekintettel indokolt a kérdés részönkormányzati hatáskörbe utalása. (3) Arról, hogy egy kérdés az (1) hatálya alá tartozik, kétség esetén a tanács dönt.
37. § A részönkormányzati elnök (1) A részönkormányzati elnök irányítja a részönkormányzat munkáját. (2) A részönkormányzati elnököt a HÖK tagjai választják közvetett szavazással a Választási Szabályzatban meghatározottak szerint egy évre. A részönkormányzati elnökkel szembeni bizalmatlansági indítványra a 32. § szabályait értelemszerűen alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy küldöttgyűlésen az adott részönkormányzati választmányt kell érteni, a bizalmatlansági indítvány benyújtására pedig az adott részönkormányzati választmányi tagok egyharmada jogosult. (3) A részönkormányzati elnök tisztsége alapján tagja a) a küldöttgyűlésnek, 20
b) az adott kar kari tanácsának. (4) A részönkormányzati elnök jogkörének gyakorlása során határozatokat hozhat, és utasításokat adhat ki, melyek a részönkormányzat tagjai részére a részönkormányzat működési körében kötelező érvényűek. Az utasítás nem lehet ellentétes a küldöttgyűlés, a tanács, a részönkormányzati választmány vagy az elnökség határozatával. A HÖK testületeinek tagjai szavazatuk tekintetében nem utasíthatóak. A részönkormányzati ellenőrző bizottság tagjai nem utasíthatóak az ellenőrző bizottságban végzett munkájukkal összefüggésben. (5) A részönkormányzati elnök mandátumának lejártakor köteles gondoskodni a részönkormányzat munkájának folytonosságáról. A leköszönő elnök köteles az új elnök megválasztását követő 3 munkanapon belül a) a folyó ügyeket, információkat, okmányokat, iratokat, b) a részönkormányzat nevében kötött megállapodásokról készült okiratokat, c) a részönkormányzatot terhelő kötelezettségvállalásokról készült kimutatást és az ezekkel kapcsolatos bármiféle okiratokat (különösen, de nem kizárólag a teljesítésigazolásokat, számlákat, stb.), d) a részönkormányzat által őrzött jegyzőkönyveket, nyilvántartásokat, kimutatásokat, e) a részönkormányzat kezelésében vagy használatában lévő ingatlanok, helyiségek és ingóságok leltárát és f) a részönkormányzat működéséhez kapcsolódó informatikai hozzáférési adatokat és jelszavakat átadni az új elnöknek. Az átadásról jegyzőkönyvnek kell készülnie. (6) A részönkormányzati elnök megválasztására az elnök megválasztására, az elnökválasztó küldöttgyűlésre irányadó szabályokat kell alkalmazni értelemszerűen, azzal az eltéréssel, hogy küldöttgyűlésen a részönkormányzati választmányt kell érteni. (7) A részönkormányzati elnök megnevezése a 4. § szerinti részönkormányzatok tekintetében rendre: a) az ÁOK HÖK elnöke b) az ETK HÖK elnöke c) az EKK HÖK elnöke d) az FOK HÖK elnöke e) az GYTK HÖK elnöke. 38. § A részönkormányzati elnökség tagjai (1) A részönkormányzati elnökség tagjait a választmány választja a részönkormányzati elnök jelölésére egy évre. (2) A részönkormányzati elnökség tagjai a részönkörmányzati elnök megbízása alapján a következő feladatokat láthatják el: a) kidolgozza és előterjeszti a részönkormányzat költségvetését, felügyeli annak teljesülését, b) irányítja a kar hallgatóinak szakmai, tudományos, kulturális, sport- és egyéb közösségi tevékenységének előmozdítását, továbbá a gimnáziumi diákoknak a kar képzéseiről való tájékoztatását szolgáló rendezvények szervezését, c) irányítja a hallgatói juttatások elosztását a vonatkozó egyetemi rendelkezésekkel összhangban, d) megszervezi a részönkormányzat részvételét az oktatói munka hallgatói véleményezésében, e) ellátja az egyetemi szervek által az részönkormányzat hatáskörébe utalt feladatokat, 21
f) kidolgozza a részönkormányzat szabályzatait, és ellenőrzi, hogy azok és a részönkormányzati testületek döntései a jogszabályoknak és egyetemi szabályzatoknak megfeleljenek, g) figyelemmel kíséri a hallgatókat érintő felsőoktatási tárgyú jogszabályokat, az egyetemi és kari szabályzatokat, és kidolgozza az azokkal kapcsolatos előterjesztéseket, h) eljár a hallgatói panaszok kivizsgálásában, i) közreműködik a hallgatók tájékoztatását az őket érintő kérdésekben, j) szervezi a kari sportéletet, a kari sportrendezvényeket, k) megszervezi a kari kulturális programokat l) felelős az új külföldi lehetőségek felkutatásáért, ennek érdekében pályázatfigyelést végez, a felmerült lehetőségről a hallgatókat tájékoztatja, m) gondoskodik a részönkormányzat egyes testületei, így kifejezetten a részönkormányzati választmány és/vagy elnökség üléseivel kapcsolatos adminisztratív és operatív teendőiről. (3) Az elnökség tagja által végzett feladatot a (2) bekezdés alapján az elnök határozza meg. (4) A (2) bekezdés m) pontja szerinti feladattal való megbízásnak a részönkormányzati választmány döntése esetén nem feltétele a részönkormányzati elnökségi tagság. A fenti feladattal megbízott személy a részönkormányzati választmányi titkár, ill. részönkormányzati elnökségi titkár megnevezésre jogosult. 39. § A részönkormányzati alelnök(ök) (1) A részönkormányzati elnök munkáját a legfeljebb négy részönkormányzati alelnöke segíti, akik munkájukat a részönkormányzati elnök irányítása mellett, utasításai alapján látják el. (2) A részönkormányzati alelnökök a részönkormányzati elnök által írásban meghatározott rendelkezések szerint és sorrendben teljes jogkörrel helyettesíthetik az részönkormányzati elnököt, továbbá a fenti sorrendben ellátják az elnöki feladatkört, amennyiben a részönkormányzati elnöki tisztség betöltetlen. A fenti rendelkezés érvényességének feltétele, hogy arról az SE HÖK elnöke, továbbá a rektor tájékoztatásra kerüljön. (4) A részönkormányzati alelnököt a HÖK tagjai választják közvetett szavazással a Választási Szabályzatban meghatározottak szerint a részönkormányzati elnökség tagjai közül az elnök jelölése alapján titkos szavazással 1 évre. A részönkormányzati alelnök személyére a megválasztott részönkormányzati elnök is javaslatot tehet, ebben az esetben az alelnök megbízatásának kezdete megegyezik az elnök megbízatásának kezdetével. A részönkormányzati alelnökké választás történhet a részönkormányzati elnökségi taggá választással egyidejűleg is, ekkor a részönkormányzati alelnökévé történő megválasztás feltétele az elnökségi taggá történő választás. 40. § A HÖK delegáltjai (1) Az SE HÖK a vonatkozó rendelkezések szerinti egyetemi testületekbe tagokat delegál. (2) A delegáltak kötelesek részt venni az adott testület munkájában és megjelenni annak ülésein. (3) A delegáltakat a (4) bekezdésben foglalt kivétellel a tanács választja az SE HÖK tagjai közül. 22
(4) A kari tanácsba, továbbá azon testületekbe delegáltakat, amelyek tagjait a kari tanács választja, a részönkormányzati választmány delegálja. (5) A delegáltak munkájukat kötelesek az SE HÖK küldöttgyűlésének, tanácsának, elnökének és tisztségviselőinek irányítása szerint végezni. Azokban a kérdésekben, melyekben a delegáltak munkáját irányító tisztségviselő vagy testület állást foglalt, a delegáltak kötelesek az állásfoglalásnak megfelelően eljárni. (6) Amennyiben egy delegálti hely betöltetlen, az SE HÖK elnöke, a (4) bekezdésben foglalt esetben a részönkormányzati elnök jogosult a delegálásra jogosult szerv következő üléséig terjedő időtartamra megbízott delegáltat kinevezni. A megbízott delegált a feladattal összefüggő minden jogkörét gyakorolhatja. 41. § Az SE HÖK jogsegélyszolgálata (1) Az SE HÖK az Nftv. 57§ (1) bekezdés alapján jogsegélyszolgálatot nyújt. A jogsegélyszolgálatot a felsőoktatás terén tapasztalattal rendelkező jogász látja el, megbízás alapján. A jogsegély igénybevételének módját és feltételeit a tanács állapítja meg. 42.§ Az SE HÖK gazdálkodása (1) Az SE HÖK önkormányzat dönt működéséről, a működéséhez biztosított anyagi eszközök, állami támogatás és saját bevételek, azaz az egyetemnek az SE HÖK tevékenysége következtében keletkezett egyéb intézményi bevételének felhasználásáról. Az SE HÖK e jogait jelen §-ban rögzítettek testületei a költségvetés elfogadásával, jelen §-ban rögzített tisztségviselői pedig jelen § szerinti döntéseikkel és ellenjegyzésükkel gyakorolják. (2) Minden év január 20-ig a részönkormányzatok elnöke és az SE HÖK elnöke vagy a gazdasági feladatokkal megbízott személy az adott részönkormányzatra, illetve a központi kiadásokra vonatkozóan kiadási tervet készít, amely alapul vételével az SE HÖK elnöke vagy a gazdasági feladatokkal megbízott személy elkészíti az SE HÖK kiadási tervét. (3) Az SE HÖK költségvetésében meg kell határozni, hogy a hallgatói normatíva SE HÖK működésére felhasználandó részéből, továbbá az SE HÖK részére a Szenátus által jóváhagyott vezetői költségvetésben és az azt érintő egyéb intézkedésekben biztosított forrásból mely részönkormányzat, továbbá a központi kiadások biztosítására mennyi kiadás engedélyezett. (4) A részönkormányzatok részére engedélyezett kiadások megoszlását a részönkormányzati költségvetés tartalmazza. A (2) bekezdés szerinti központi kiadások megoszlását a tanács határozatban fogadja el. A kiadásokat legalább az alábbi előirányzatok szerinti bontásban kell megtervezni: a. I. Működési költségek b. II. Kommunikáció c. III. Külügy d. IV. Oktatás e. V. Rendezvényszervezés f. VI. Szervezetfejlesztés g. VII. Egyéb támogatások h. VIII. Hallgatói juttatási ügyek i. IX. Személyi jellegű kifizetések j. X. Tartalék Az előirányzatok között, az SE HÖK elnöke, a részönkormányzat elnöke legfeljebb az eredeti kiadási főösszeg 10%-ának, az elnökség, a részönkormányzati elnökség, az eredeti kiadási 23
főösszeg 15%-ának megfelelő mértékben átcsoportosítást hajthat végre. (3) Az SE HÖK beszerzéseit az egyetem vonatkozó szabályai szerint kell lebonyolítani. A beszerzés kezdeményezéséről a részönkormányzati kiadás esetén a részönkormányzati elnök, egyéb esetben az SE HÖK elnöke dönt. Ha a likviditás biztosítása érdekében szükséges intézkedések elrendelik, a beszerzéshez az SE HÖK elnökének vagy ellenjegyzése szükséges. (4) Az (1) bekezdés szerinti források terhére történő keretátadásról, továbbá kiadást növelő, bevételt csökkentő átkönyvelésről, amennyiben az a részönkormányzat kiadását képezi, a részönkormányzat elnökének, továbbá minden esetben az SE HÖK elnökének döntése szükséges. (5) A (1) bekezdés szerinti forrásokat terhelő, munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesítő vagy az egyetemnek a munkavégzésre irányuló jogviszonyból eredő kötelezettségét módosító kötelezettségvállalásról az SE HÖK elnöke dönt. (6) A jelen §-ban meghatározott döntést a beszerzésminősítő-lapot, a kötelezettségvállalás, keretátadás, átkönyvelés okiratának a döntéshozó aláírásával történő ellenjegyzése tanúsítja. (7) A (6) bekezdés szerinti aláírásával a döntéshozó igazolja, hogy a kötelezettségvállaláshoz szükséges összeg az adott előirányzat terhére rendelkezésre áll. (8) Az SE HÖK költségvetésének elfogadásáig bármely kötelezettségvállaláshoz az SE HÖK elnökének ellenjegyzése szükséges. Az ilyen kötelezettségvállalások központi kiadások és részönkormányzatok közötti megosztásáról vita esetén a költségvetés mellékleteként kell rendelkezni. (9) Az SE HÖK adott évi gazdálkodásáról a küldöttgyűlés részére beszámolót kell készíteni. (10) A költségvetések elfogadásakor a hatályos kötelezettségvállalások fedezetét biztosítani kell. 43. § Az SE HÖK hivatalos elektronikus levelezési listái (1) Az SE HÖK testületei részére hivatalos elektronikus levelezési listákat működtet. (2) A levelező listán biztosítani kell a részvételét a) az adott testület tagjának b) minden testület esetén az SE HÖK elnökének, és az elnök döntése szerint az SE HÖK alelnökének, referensének, c) az Ellenőrző Bizottság tagjait, d) továbbá részönkormányzati testületek esetén da) a részönkormányzati elnököt, és a részönkormányzati elnök döntése szerint a részönkormányzati elnökség tagját, db) a részönkormányzati ellenőrző bizottság tagját. (3) A testület hivatalos levelezési listán kell megküldeni a jelen szabályzat szerinti dokumentumokat. (4) A hivatalos levelezési listán kívül az SE HÖK, különösen a hallgatók tájékoztatására, más elektronikus levelezési listát is működtethet. (5) A levelezési listák működését egyebekben az SE HÖK elnöke, a részönkormányzati testületek levelező listái estén a részönkormányzati elnök szabályozza. (6) Az SE HÖK a tisztségviselők, a feladattal megbízott személyek, a küldöttgyűlési tagok, részönkormányzati tagok, bizottsági tagok közötti információáramlás elősegítése érdekében egy további levelezőlistát működtethet, amelyen biztosítani kell valamennyi, az előzőekben felsorolt személy részvételét. 44. § 24
Az SE HÖK rendszeres kiadványai (1) Az SE HÖK a hallgatók rendszeres tájékoztatása érdekében folyóiratot ad ki Szinapszis elnevezéssel. (2) A kiadvány kivitelezéséért főszerkesztő felel. (3) Az SE HÖK a kiadvány kiadásával kapcsolatos munkák hatékonyabb elvégzésére létrehozza a Szinapszis Szerkesztőséget, amelyet a főszerkesztő vezet.A szerkesztőség tagjait a tanács tagjai vagy a főszerkesztő jelölik, és a tanács választja meg. A szerkesztőség tagjainak feladatát a főszerkesztő jelöli ki. (4) A főszerkesztőre a referensre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (5) A főszerkesztő a) koordinálja a Szinapszis Szerkesztőség feladatait, b) megszervezi ba) a cikkek megírását, bb) az SE HÖK-öt és a hallgatókat érintő eseményekről, történésekről történő tájékoztatást, ennek keretein belül felelős a szerkesztőség tagjának a HÖK testületei ülésén való megjelenéséért, amennyiben a Szerkesztőség meghívást kap rá, bc) a nyomdakész tördelés elkészítését, bd) a terjesztést, (6) Az SE HÖK elnöke ilyen irányú felkérése esetén a főszerkesztő és a szerkesztőség ellátja a (2) és (5) bekezdések szerinti feladatokat az SE HÖK további, tájékoztató és egyéb kiadványaival kapcsolatban is. (7) Az SE HÖK az egyetemre újonnan felvett hallgatók hatékony tájékoztatása érdekében kiadványt ad ki Gólyahír elnevezéssel. (8) A kiadványok megjelenéshez a felelős kiadó hozzájárulása szükséges. (9) A hallgatói lap kiadásával kapcsolatos kiadások az SE HÖK-öt terhelik, a lap kiadásával összefüggő bevételek, támogatások – függetlenül azok formájától és értékétől – az egyetem vonatkozó szabályzatainak figyelembevételével az SE HÖK-öt illetik meg. (10) Az SE HÖK kiadványaival összefüggő stratégia meghatározására a tanács jogosult. 45. § Adatok kezelése (1) Az SE HÖK tisztségviselőiről, képviselőiről, delegáltjairól nyilvántartja i. nevüket, ii. tisztségüket, iii. telefonszámukat, elektronikus levelezési címüket, iv. az 54. § szerinti nyilatkozat tartalmát, v. a hallgatói jogviszonya fennállásának tényét. (2) Az adott személy a jelölés elfogadásával hozzájárul az (1) bekezdés szerinti adatok nyilvántartásához, továbbá ahhoz, hogy az adott hallgatónak az egyetem adott adminisztratív szerve által nyilvántartott hallgatói jogviszonyának tényét, a félév aktív vagy passzív státuszát, az érintett szak és a jogviszony kezdődátumának megjelölésével az SE HÖK Ellenőrző Bizottság és a részönkormányzati ellenőrző bizottság részére félévente egyszer, továbbá a bizottság felkérésére továbbítsa. (3) A (2) bekezdésben foglaltak teljesítése érdekében a jelöléshez a Választási Bizottság által jóváhagyott formanyomtatvány kitöltése szükséges.
25
46. § A tisztségviselők, feladattal megbízottak, testületi tagok megbízatása (1) Az elnök megbízatása a megelőző elnök megbízatásának megszűnését követő napon, de legkorábban a megválasztásáról szóló döntés jogerőre emelkedésével kezdődik. A hivatalban lévő elnök újraválasztása esetén az új megbízatás kezdete az előző megbízatás lejártát követő nap. Ha az elnök megválasztása bizalmatlansági indítvány elfogadásával történik, vagy a választás idején az elnöki tisztség nincs betöltve, az új megbízatás kezdete a határozat jogerőre emelkedésének napja. A megválasztást követően megbízó levelet kell kiadni, a megbízólevél kiadására a Választási Bizottság jogosult, az ezzel összefüggő szabályokat a Választási Szabályzatban kell meghatározni. (2) A részönkormányzati elnök megbízatása a megelőző részönkormányzati elnök megbízatásának megszűnését követő napon, de legkorábban a megválasztásáról szóló döntés jogerőre emelkedésével kezdődik. A hivatalban lévő részönkormányzati elnök újraválasztása esetén az új megbízatás kezdete az előző megbízatás lejártát követő nap. Ha a részönkormányzati elnök megválasztása bizalmatlansági indítvány elfogadásával történik, vagy a választás idején az elnöki tisztség nincs betöltve, az új megbízatás kezdete a határozat jogerőre emelkedésének napja. A megválasztást követően megbízó levelet kell kiadni, a megbízólevél kiadására a Választási Bizottság jogosult, az ezzel összefüggő szabályokat a Választási Szabályzatban kell meghatározni. (3) Az egyes feladatok ellátásával megbízottak megbízatása – a (3)-(5) bekezdésben meghatározott kivétellel – a megbízásban meghatározott időponttal, és a megbízás elfogadásával kezdődik. A megbízást és annak elfogadását írásba kell foglalni. (4) A választmányi képviselők testületi tagsága megbízólevelük átvételével és megbízásuk elfogadásával kezdődik, és egy évre szól. A megbízólevél kiadására a Választási Bizottság jogosult a szavazási eredmény jogerőssé válását követően, az ezzel összefüggő szabályokat a Választási Szabályzatban kell meghatározni. (5) A küldöttgyűlési képviselők és póttagok testületi tagsága megbízólevelük átvételével és megbízásuk elfogadásával kezdődik, és egy évre szól. A megbízólevél kiadására a Választási Bizottság jogosult a szavazási eredmény jogerőssé válását követően, az ezzel összefüggő szabályokat a Választási Szabályzatban kell meghatározni. (6) A delegáltak megbízatása a megválasztásukkal vagy kinevezésükkel kezdődik. (7) Az adott személy megválasztásának, megbízásának, delegálásának joga kiterjed a megbízatás, delegálás megszüntetésének jogára is a jelen alapszabályban foglaltak figyelembevételével. (8) Amennyiben egy adott tisztség, testületi tagság betöltetlen, a betöltésről dönteni jogosult testület köteles haladéktalanul betölteni azt. Ha a HÖK működőképessége ezt megköveteli, akkor az SE HÖK elnöke ügyvivő tisztségviselőt, testületi tagot bízhat meg a tisztség, testületi tagság betöltésének időjéig, de legfeljebb 45 napos időtartamra. Az ügyvivő tisztségviselő, testületi tag, valamennyi jogkört gyakorolhat, és köteles a tisztség, testületi tagság haladéktalan betöltése érdekében eljárni. 47. § A megbízás, a megbízás megszűnése
26
(1) A tisztségviselővé választás, a feladattal való megbízás adott tisztségre, ill. feladatra szól. Ha jelen alapszabály nem határoz meg összeférhetetlenséget, egy személy több tisztségre is megválasztható, ill. több feladattal is megbízható. (2) A megbízásnak tartalmaznia kell az elvégzendő feladatokat, továbbá a megbízás időtartamát, továbbá azt, hogy a feladattal megbízott személy milyen megnevezés használatára jogosult. (3) A megbízólevél átvételekor, a megbízás elfogadásakor a megválasztott vagy megbízott nyilatkozik arról, hogy a. a megbízást elfogadja, és vállalja a megbízással járó feladatok ellátását, b. a feladat ellátására vonatkozó szabályokat ismeri, és azokat magára kötelezőnek fogadja el, c. hozzájárul a feladatkör ellátására vonatkozó adatok nyilvántartásához. (4) A megbízás elfogadása a megbízási okmányon történik. (5) Az elvégzendő feladatok megváltoztatásához a megbízást módosítani kell. (6) A tisztségviselő, feladattal megbízott személy, testületi tag, delegált megbízatása megszűnik a) megbízatása idejének lejártával, b) az egyetemen fennálló hallgatói jogviszonya megszűnésével, c) lemondásával, d) összeférhetetlenség kimondásával, e) az elnök, részönkormányzati elnök esetében a bizalmatlansági indítvány elfogadásával f) megbízatása megszüntetésével, elnök, részönkormányzati elnök esetén a bizalmatlansági indítvány elfogadásáról szóló határozat jogerőre emelkedésével, g) ha a 48. § szerint az Ellenőrző Bizottság, ill. a részönkormányzati ellenőrző bizottság megállapítja, hogy megbízatásával összefüggő kötelességének nem tett eleget, és ezért a megbízatást megszünteti, h) halálával, i) alelnök, részönkormányzati alelnök esetén az őt jelölő elnököt, ill. részönkormányzati elnököt követő új elnök, ill. részönkormányzati elnök megbízásának kezdetével. (7) A részönkormányzati választmányi tag megbízatása megszűnik továbbá a) a megválasztását követő, részönkormányzati választmányi tagokról szóló hallgató szavazás eredményének jogerőssé válásával, b) ha bejelenti, hogy külföldi részképzésen vesz részt, (8) Ha egy választmányi tag megbízatása a (7) bekezdés b) pontja alapján szűnt meg, akkor ő visszanyeri megbízatását, amikor bejelenti, hogy befejezte külföldi részképzését, feltéve, hogy megválasztása óta nem került sor jogerős eredménnyel zárult részönkormányzati választmányi tagokról szóló szavazásra. (9) A lemondás, ill. a (7) bekezdés b), továbbá a (8) bekezdés szerinti bejelentés érvényességéhez az szükséges, hogy az írásban vagy elektronikusan a HÖK nyilvántartásában szereplő elektronikus levelezési címről az SE HÖK elnökéhez eljuttassák. Az SE HÖK elnökének lemondását a küldöttgyűlés részére kell megküldeni. 48. § A testületi tagok kötelességei (1) A küldöttgyűlés, a tanács, a részönkormányzati elnökség és választmány (jelen paragrafusban együtt: testület) tagjának kötelessége, hogy a testület ülésén részt 27
(2)
(3)
(4)
(5)
vegyen, vagy akadályoztatása esetén – ha jelen alapszabály a helyettesítést megengedi – helyettesítéséről gondoskodjon. Ha a testületének tagja a testület ülésén részt venni nem tud, köteles azt a testület elnökének és az Ellenőrző Bizottság, ill. a részönkormányzati ellenőrző bizottság elnökének jelezni, és kimentését kérni részletes és okszerű indoklás megadásával. Az Ellenőrző Bizottság, ill. a részönkormányzati ellenőrző bizottság az üléseken való jelenlétről a jelenléti ívek alapján összesítést vezet, amelyet az SE HÖK honlapján nyilvánosságra kell hozni. Ha az Ellenőrző Bizottság, ill. a részönkormányzati ellenőrző bizottság megállapítja, hogy testület tagja a küldöttgyűlés, a részönkormányzati választmány ülése esetén egy rendes, a tanács, a részönkormányzati elnökség ülése esetén egymást követő két rendes ülés alkalmával nem tett eleget sem (1), sem (2) bekezdésben foglalt kötelezettségének, akkor írásban figyelmezteti e tényre a testület tagját, és felhívja arra, hogy feleljen meg kötelességének. Ha az Ellenőrző Bizottság, ill. a részönkormányzati ellenőrző bizottság megállapítja, hogy a szabályszerű értesítés ellenére a testület tagja a soron következő rendes ülésen sem tett eleget sem (1), sem (2) bekezdésben foglalt kötelezettségének, akkor megállapítja, hogy a testület tagja a megbízatásával összefüggő kötelességének nem tett eleget, és ezért a megbízatást határozatban megszünteti.
49. § Beszámolási kötelezettség (1) Az SE HÖK elnöke, és alelnöke köteles a küldöttgyűlés és a tanács ülésén, a részönkormányzati elnökség tagja köteles a részönkormányzati választmány és elnökség ülésén beszámolni a két ülés között elvégzett munkájáról. (2) Az SE HÖK elnöke köteles a küldöttgyűlés két ülése között, továbbá megbízatási idejének lejárta előtt a megbízatása alatt elvégzett munkájáról írásos beszámolót is készíteni, amelyet megküld a küldöttgyűlésnek. (3) Az SE HÖK alelnöke köteles a küldöttgyűlés két ülése között, továbbá megbízatási idejének lejárta előtt a megbízatása alatt elvégzett munkájáról írásos beszámolót is készíteni, amelyet megküld a küldöttgyűlésnek. (4) Az SE HÖK referense köteles megbízatási idejének lejárta előtt a megbízatása alatt elvégzett munkájáról írásos beszámolót készíteni, amelyet megküld az elnökségnek. (5) AZ SE HÖK alelnöke és referense, a részönkormányzati elnök köteles előző havi munkájáról, ill. a részönkormányzat előző havi munkájáról beszámolót készíteni, amelyet legkésőbb minden hónap 15-ig megküld az Elnökségnek. (6) A részönkormányzati elnök köteles a választmány két ülése között, továbbá megbízatási idejének lejárta előtt a megbízatása alatt elvégzett munkájáról írásos beszámolót is készíteni, amelyet megküld a választmánynak. (7) A részönkormányzati elnökség tagja köteles megbízatási idejének lejárta előtt a megbízatása alatt elvégzett munkájáról írásos beszámolót készíteni, amelyet megküld a választmánynak. (8) A részönkormányzati elnökség tagja köteles előző havi munkájáról beszámolót készíteni, amelyet legkésőbb minden hónap 15-ig megküld a részönkormányzati elnöknek. (9) Az (1) bekezdésben meghatározott szóbeli beszámolót a tisztségviselő megbízottja is előadhatja, ill. azt pótolja a beszámoló írásos megküldése a testület ülésére. 28
50. § A képviselők fogadóórája (1) A HÖK elnöke köteles fogadóórát tartani szorgalmi időszakban havonta egy alkalommal, ahol a hallgatók személyesen kereshetik fel. A fogadóóra helyszínéről és időpontjáról a hallgatókat a HÖK-honlapján értesíteni kell. (2) A részönkormányzati elnök köteles fogadóórát tartani szorgalmi időszakban havonta egy alkalommal, ahol a hallgatók személyesen kereshetik fel. A fogadóóra helyszínéről és időpontjáról a hallgatókat a HÖK-honlapján értesíteni kell. (3) A HÖK elnöke írásbeli utasítása esetén a HÖK alelnöke, vagy a feladat ellátásával megbízott személy is köteles fogadóóra tartására az (1) bekezdésben vagy az utasításban meghatározott gyakorisággal. (4) A részönkormányzati elnök írásbeli utasítása esetén a részönkormányzati elnökség tagja is köteles fogadóóra tartására az (1) bekezdésben vagy az utasításban meghatározott gyakorisággal. 51. § A Hallgatói Önkormányzat Alapszabályának elfogadása és módosítása (1) A Hallgatói Önkormányzat Alapszabályát a küldöttgyűlés összes tagja több mint felének szavazatával a fogadja el és módosítja. (2) Az Alapszabály olyan módosításához, ill. olyan új Alapszabály megalkotásához, amely nem tartalmaz a 59. § (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelő, vagy annál nagyobb többséget előíró szabályt, az (1) bekezdésben foglaltakon túl a jelenlévő küldöttgyűlési tagok legalább kétharmadának támogató szavazata szükséges. 52. § Az egyetértési jog gyakorlása (1) Az SE HÖK egyetértési joggal rendelkezik a) a térítési és juttatási szabályzat, b) az oktatói munka hallgatói véleményezésének rendje és c) a tanulmányi és vizsgaszabályzat elfogadásakor és módosításakor, továbbá d) az ifjúságpolitikai és hallgatói célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, valamint e) a tanulmányi szünetek időpontjának meghatározásában. (2) Az egyetértési jogot – a (6) bekezdésben meghatározottak kivételével - a küldöttgyűlés, a küldöttgyűlés két ülése között a tanács gyakorolja. (3) Az egyetértési jog gyakorlását az SE HÖK elnöke jelenti be, az egyetértésről szóló határozat a bejelentéssel hajtható végre. A bejelentést – a (4) bekezdés alkalmazásának kivételével – az egyetértési joggal érintett kérdést tárgyaló testület soron következő ülésén meg kell tenni. (4) Az SE HÖK elnöke a küldöttgyűlés ülésének összehívásával egyidejűleg kezdeményezheti a tanácsnak az egyetértési jog gyakorlása tárgyában hozott döntésének a küldöttgyűlés általi tárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül 29
minősített többséggel dönt. A tanács döntését addig végrehajtani nem lehet, amíg arról azt a küldöttgyűlés a megismételt tárgyalás alapján meg nem erősíti. (5) Az egyetértés gyakorlásához, ideértve a küldöttgyűlés (4) bekezdés szerinti megerősítő döntését az adott testület tagjai több mint felének döntése szükséges. (6) A kari tanács, továbbá a kari dékán hatáskörébe tartozó döntések meghozatalával kapcsolatos egyetértési jogot a részönkormányzati választmány, annak két ülése között a részönkormányzati elnökség gyakorolja. A döntésre a (3)-(5) bekezdéseket értelemszerűen alkalmazni kell, de az SE HÖK elnökén a részönkormányzati elnököt, a tanácson a részönkormányzati elnökséget, a küldöttgyűlésen a részönkormányzati választmányt kell érteni. 53. § A Pro Juventute Universitatis kitüntetés (1) A küldöttgyűlése bármely küldöttgyűlési tag előterjesztésére az egyetem hallgatói érdekében végzett hosszú és kiemelkedő hozzáértéssel végzett tevékenyég elismerése céljából oklevelet adományozhat az egyetem hallgatója vagy volt hallgatója részére. (2) Egy naptári évben legfeljebb öt fő nyerheti el a kitüntetést. (3) A kitüntetéshez kis értékű emléktárgy adományozható az oklevéllel együtt. 54. § Összeférhetetlenség (1) Az elnök nem lehet részönkormányzat elnöke vagy alelnöke. (2) Egy személy a részönkormányzati elnöki és alelnöki tisztségek közül – valamennyi részönkormányzat figyelembevételével – egyidejűleg egyet tölthet be. (3) Ha az (1) vagy (2) bekezdés szerint összeférhetetlenség áll fenn, a tisztségviselő megválasztását követő 5 napon belül köteles az összeférhetetlenség okát megszüntetni. Ennek hiányában a küldöttgyűlésnek ki kell mondania az összeférhetetlenséget. (4) Az SE HÖK tisztségviselői, testületi tagi jelöltje a megválasztásáról szóló szavazás előtt köteles nyilatkozni arról, hogy: a) tölt-e be politikai pártban vagy annak ifjúsági szervezetében vezető tisztséget, b) áll-e munkavégzésre irányuló jogviszonyban, ha igen mely szervezettel és hány órában, c) áll a fegyelmi büntetés hatálya alatt, d) az egyetemen mely szak(ok)on, mióta (év) áll hallgatói jogviszonyban, e) hozzájárul ahhoz, hogy jelen nyilatkozat tartalmát a HÖK tisztségiviselői, testületi tagi megbízatásának időtartama alatt nyilvántartsa, és a HÖK tagjai a választással, a tisztségviselői vagy testületi tagsági megbízatásával összefüggésben megismerhessék. (5) A tisztségviselő, testületi tag köteles nyilatkozni arról, ha a (2) bekezdés szerinti nyilatkozata szerinti adatokban változás áll be. 55. § Az SE HÖK rendezvényei (1) Az SE HÖK rendezvényeinek felelős szervezője vagy szervezői az elnök által írásban megnevezett személy(ek), aki a szervezésben résztvevők részére utasításadási jogkörrel rendelkezik. Az utasítás nem lehet ellentétes a küldöttgyűlés, a tanács határozatával vagy az elnök utasításával.
30
(2) Az elnök az írásos megnevezés előtt köteles meggyőződni arról, hogy a szervező az adott rendezvény megszervezésére szakmailag és morálisan alkalmas. (3) A felelős szervező mindenkor az elnök és az SE HÖK tisztségviselői utasításai szerint köteles eljárni. (4) A szervezésben közreműködők névsorát a felelős szervező állapítja meg, ill. hagyja jóvá. Ezt a jogkört a tanács egyedi határozattal, ill. az SE HÖK elnöke a tanács ilyen döntése hiányában is adott rendezvény esetén magához vonhatja, ill. a felelős szervező döntését megváltoztathatja. 56. § Az SE HÖK irattározása (1) Az SE HÖK működése során kiadmányozott valamennyi iratot iktatni kell, az iktatást a Titkárság végzi. (2) Az adott irat aláírója köteles eljuttatni az irat másolatát, vagy másolat készítése céljából az eredeti iratot a Titkárságra. (3) Elektronikus levelezés során az SE HÖK valamennyi tisztségviselője és valamennyi feladattal megbízott személy köteles az elektronikus levél másolatát a Titkárság részére eljuttatni. (4) Jelen §-t a testületek jegyzőkönyveire, emlékeztetőire is alkalmazni kell. Ezekről – testületenként – nyilvántartást kell vezetni a Titkárságon. (5) Jelen §-t nem kell alkalmazni a reprezentatív rendezvények meghívói tekintetében.
57. § Az SE HÖK törvényes működésének ellenőrzése (1) Az SE HÖK törvényes működésének ellenőrzésére a rektor önállóan vagy az Ellenőrzési Igazgatóság, esetenként a főtitkár útján jogosult. (2) A rektor vagy megbízásából az (1) bekezdésben felsoroltak az SE HÖK működése során keletkezett bármely irat, így különösen az SE HÖK testületei üléseinek jegyzőkönyve vagy emlékeztetője megküldését kérheti. Az iratot 5 munkanapon belül meg kell küldeni. (3) A rektor által fenti jogkörében tett megállapításra az SE HÖK adott testülete köteles haladéktalanul reagálni. 58. § Az SE HÖK által delegált szenátusi tagok választása (1) A szenátus hallgatói tagjait – a jelen §-ban foglal kivételekkel – az SE HÖK küldöttgyűlése (jelen §-ban a továbbiakban testület) választja az egyetem hallgatói közül. (2) A szenátus hallgatói tagjainak választását az SE HÖK elnöke írja ki, az azt napirendre tűző ülés meghívójának megküldésével egyidejűleg. Amennyiben a szenátus hallgató tagjának megválasztása az ülés összehívását követően válik szükségessé, a választás kiírható a testület tagjainak legkésőbb az ülést megelőző 4. napon megküldött üzenetben is. A kiírásban szerepelnie kell a választáson betölthető helyek számának. (3) A szenátus hallgatói tagjának választásán jelöltet javasolhat írásban az SE HÖK elnöke vagy a testület tagjainak egyharmada vagy a 250 hallgató a választást megelőző napon 12:00ig; a jelölésre szolgáló ajánlóívet a választás kiírásával egyidejűleg kell hozzáférhetővé tenni.
31
A jelöléshez a jelölés érvényes elfogadása, továbbá az 54. § (4) bekezdés szerinti nyilatkozat tétele szükséges írásban, a szavazást megelőzően. (4) Megválasztásra az a jelölt kerül, aki az érvényes szavazatok több mint felét megszerezte, és a szavazatok sorrendje szerinti rangsorban a betölthető helyek számának megfelelő poziciót foglalja el. Amennyiben szavazategyenlőség miatt nem állapítható meg a megválasztott jelölt, új szavazási kört kell a szavazategyenlőséggel érintett jelöltek vonatkozásában tartani. (5) A szenátusi tag visszahívásáról szóló szavazásra a (2) bekezdés szabályait értelemszerűen kell alkalmazni. (6) Az SE HÖK elnökét az elnökválasztásról szóló szavazással a szenátus tagjává választja a HÖK küldöttgyűlése. Szenátusi tagsága – amennyiben az az általános szabályok szerint nem kerül megerősítésre – az elnöki tisztség betöltésére szól. (7) Amennyiben jogszabályi vagy szabályzati változás miatt szükséges szenátusi megbízás megszüntetéséről dönteni, az alábbiak szerint kell eljárni: a) a szavazólapon szerepeltetni kell a szenátus valamennyi hallgatói tagját b) szavazni arra az egy tagra lehet, akinek a megbízását a szavazó meg kívánja szüntetni, c) annak a szenátusi tagsága szűnik meg, aki az érvényes szavazatok több mint felét megkapta, d) ennek hiányában új szavazási kört kell a c) pont szerint tartani, amelyben a legkevesebb szavazatot kapó jelölt nem vesz részt, szavazategyenlőség esetén külön szavazás dönt a szavazólapon maradó jelöltről, e) a c-d) pontokban leírt eljárást addig kell folytatni, amíg a megbízás megszüntetéséről szóló döntés meg nem születik, f) az a)-e) pontokban leírt eljárást addig kell folytatni, amíg a szenátusi tagsággal rendelkezők száma meghaladja a betölthető helyek számát, g) amennyiben a c)-d) pontban leírt eljárásban két fő marad a szavazólapon, további legfeljebb 3 kört lehet tartani e 2 fő részvételével, ennek eredménytelensége esetén az a) ponttól kell az eljárást elölről kezdeni, h) amennyiben a g) pontban leírtak 2 egymást követő ülésen is 3-3 alkalommal nem vezetnek eredményre, az utolsó szavazás eredménytelenségével az összes szenátusi tag megbízatása megszűnik. 59. § Átmeneti és záró rendelkezések (1) Az Alapszabály és módosításai a Szenátus általi jóváhagyásukat követően azonnal hatályba lépnek. (2) Az SE HÖK elnökének harmadik és minden további megválasztása a küldöttgyűlés jelenlévő tagjai legalább 2/3-ának szavazatával lehetséges. (3) Az Alapszabály értelmezésével kapcsolatban csak a küldöttgyűlés, a küldöttgyűlés vonatkozó döntése hiányában a tanács jogosult állásfoglalás kibocsátására. (4) A jelen Alapszabály hatálybalépésekor az azt megelőzően a korábbi Alapszabály szerint szabályosan kiírt és meghirdetett részönkormányzati választásokat a korábbi Alapszabály és az az alapján megszületett kiírás szerint kell megtartani. Ebben az esetben – amennyiben az első testületi ülésre 2014. november 30-ig sor kerül – az így felálló testületek első ülésükön a korábbi Alapszabály választási rendelkezései szerint választhatják meg a részönkormányzati elnököt, akinek a megbízatására jelen Alapszabály rendelkezéseit kell alkalmazni. (5) A jelen Alapszabályban meghatározott választási szabályok és eljárásrend szerinti választásokat első alkalommal a jelen Alapszabály hatálybelépésekor betöltetlen, ill. azt 32
követően a választásokig betöltetlenné váló és a (4) bekezdés szerint nem betöltött vagy nem betölthető tisztségek és testületi tagságok betöltésére 2015. októberében kell kiírni és 2015. december végéig kell megtartani. Amennyiben ezen időpontig választást kell tartani, a (4) bekezdésben foglaltak kivételével jelen Alapszabály rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni. (6) A jelen Alapszabály hatálybalépése nem érinti a korábbi Alapszabály és az azon alapuló szabályzatok (a továbbiakban jelen §-ban együtt: korábbi Alapszabály) szerint létrejött és jelen Alapszabály szerint is létező tisztségek, testületi tagságok időtartamát, amennyiben azok időtartamát a korábbi Alapszabály konkrétan meghatározta. Amennyiben a tisztség, testületi tagság időtartamáról a korábbi Alapszabály nem rendelkezett, vagy a delegálás, testületi tagság megszűnését a következő választások valamely eseményéhez rendelten állapította meg, akkor az adott tisztség, testületi tagság az (5) bekezdés szerinti választások eredményének jogerőre emelkedésével szűnik meg. (7) Jelen Alapszabály hatálybalépése nem érinti a korábbi Alapszabály szerint létrejött egyetemi testületi delegáltságokat. (8) Jelen Alapszabály hatálybalépésével az Alapszabály erejénél fogva küldöttgyűlési képviselői mandátumot kapnak a HÖK Elnökségében az Alapszabály hatálybalépését megelőző időpontban elnökségi tagsággal rendelkezők. A részönkormányzati elnökök küldöttgyűlési képviselői megbízatása a részönkormányzati elnöki tisztség betöltéséig szól, a további küldöttgyűlési képviselők megbízatása az (5) bekezdés szerinti választások eredményének jogerőre emelkedéséig szól. A jelen Alapszabály hatálybalépését követően, de az (5) bekezdés szerinti választások eredményének jogerőre emelkedését megelőzően megválasztott részönkormányzati elnök automatikusan küldöttgyűlési képviselői megbízatást kap, amely megbízást bele kell számítani a 6. § szerint az adott részönkormányzat képviseletében tagságot nyerő képviselőkbe. (9) A jelen Alapszabály hatálybalépését megelőzően a korábbi Alapszabály szerint létrehozott részönkormányzati Választási Bizottság jelen Alapszabály erejénél fogva a szabályosan kiírt, (4) bekezdés szerinti részönkormányzati választások végével, de legkésőbb az (5) bekezdés szerinti választások szavazási időszakának 1. napját megelőző napon szavazatszámláló bizottsággá, a választási bizottsági tagok megbízatása szavazatszámláló bizottsági tagi megbízatássá alakul. (10) A jelen Alapszabályban meghatározott határidők, amelyek a hatálybalépéskor már elteltek, vagy lejártukig kevesebb mint 14 nap van hátra, a hatálybalépést követő 14 napon járnak le. A1 2015. év decemberében tartott tisztújító választás eredményessége esetén felálló Ideiglenes Küldöttgyűlés saját döntése alapján gyakorolhatja a jelen Szabályzatban a küldöttgyűlés részére megállapított jogokat. Az Ideiglenes Küldöttgyűlés saját határkörben dönthet az Egyetem Szenátusába, illetve egyéb vezető testületeibe és a Szenátus által létrehozott, az Egyetem egészére kiterjedő hatáskörrel rendelkező, állandó feladatú bizottságokba történ delegálás szabályairól. A konzisztóriumi tagok személyére történő, HÖK általi 2015. évi javaslattétel során a Semmelweis Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata I. rész 23/B. § (5)-(7) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a Szenátuson az Ideiglenes Küldöttgyűlést, rektoron vagy kancelláron a HÖK újonnan megválasztott vezetőjét kell érteni. Jelen bekezdés szabályait a Hallgatói Önkormányzat a 2015. évi decemberében tartott tisztújító választás eredménytelensége esetén is alkalmazhatja, azzal, hogy az Ideiglenes Küldöttgyűlés alatt a HÖK vezető testületét, a HÖK újonnan
1
A következő bekezdések hatályának kezdete: 2016. január 31.
33
megválasztott vezetője alatt pedig a HÖK elnöki tisztségéhez kapcsolódó feladatokat ellátó személyt kell érteni.
34
