A Sárvíz kistérség és körzete vidékfejlesztési stratégiai programja

Székesfehérvári Kistérség

Vidékfejlesztési stratégiai program

Bicske Bicske

Mór Mór

Székesfehérvár Székesfehérvár Gárdony Gárdony

Dunaújváros Dunaújváros Enying Enying Sárbogárd

A Sárvíz kistérség és körzete vidékfejlesztési stratégiai programja 2001 - 2007 Készült a Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány által kidolgozott Stratégiai Program felhasználásával

1



A törzsanyag készítésében közreműködő szakértők: Borsó Pál

polgármester Szabadbattyáni Önkormányzat programfelelős

Csabina Zoltán

igazgató-helyettes Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány

Dr. Szekerczés Anna

helyettes vezető Megyei Közigazgatási Hivatal

István András

ügyvezető igazgató Fejér Megyei Agrárkamara

Kaleta Jánosné

környezetvédelmi szakértő

Kossa Lajos

polgármester Abai Önkormányzat

Pintér Sándor

turisztikai, idegenforgalmi szakértő

Sebestyén Csaba

ügyvezető igazgató Siker Kft.

Suhajda László

Sárkeresztesi Teleház vezetője

Turcsányi Sándor

osztályvezető Fejér Megyei Agrárkamara

A kivonatot összeállította: Szász András

felkért szakértő

Székesfehérvár 2000 december.

Készült a Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány által kidolgozott Stratégiai Program felhasználásával

2



Tartalom 1. A helyzetfeltárás eredményeinek rövid összefoglalása.............................................. 5 1.1. Terület, népesség, népsűrűség .............................................................................. 6 1.2. Demográfiai helyzet és folyamatok....................................................................... 6 1.3. A helyi gazdaság állapota..................................................................................... 6 1.4. A térség foglalkoztatottsági és munkanélküliségi viszonyai ................................. 7 1.5. Jóléti, jövedelmi viszonyok ................................................................................... 8 1.6. Idegenforgalom, turizmus ..................................................................................... 8 1.7. A környezet állapota ............................................................................................. 9 2. Célkitűzések ................................................................................................................ 11 2.1. Általános célkitűzések ......................................................................................... 11 2.2. Speciális célkitűzések.......................................................................................... 11 3. Földrajzi összefüggések a célok meghatározásában ................................................ 12 3.1. Természeti összefüggések.................................................................................... 12 3.2. Gazdaságföldrajzi összefüggések ....................................................................... 12 4. A stratégiai program jövőképe .................................................................................. 13 5. Prioritások, programok, intézkedések ...................................................................... 14 6. Forrásigény és indikátorok ........................................................................................ 22


3



Helyzetbemutatás Készült a Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány által kidolgozott Stratégiai Program felhasználásával

4



1. A helyzetfeltárás eredményeinek rövid összefoglalása A székesfehérvári kistérség a Közép-Dunántúli Régió legnagyobb kistérsége mind területe, mind pedig népességszáma alapján. A régió területének 10,5 %-át foglalja el, a népesség 14,6 %-át tömöríti. A kistérség központja Székesfehérvár, de az 1997 július 1-jével városi rangot nyert Polgárdi automatikusan társközponttá vált. A Sárvíz kistérség a Székesfehérvár Megyei Jogú Város vonzáskörzetébe tartozó körzeten belül helyezkedik el, annak egyik mikrotérsége. A teljes körzetben 25 település található. A települések csoportosítása a térségi együttműködések alapján a következő: 1. mikrokörzet Szabadbattyán Polgárdi Füle Kőszárhegy Sárszentmihály Sárkeszi Nádasdladány Jenő Úrhida

népesség 4488 6192 823 1236 2716 537 1854 1202 1429 Összesen

20477

2. mikrokörzet Sárvíz kistérség népesség Aba 4230 Tác 1495 Csősz 1040 Soponya 1819 Káloz 2438 Sárkeresztúr 2361 Sárszentágota 1333 Seregélyes 4134 Szabadegyháza 2354 Sárosd 3334 Összesen 23508

3. mikrokörzet Sárkeresztes Moha Iszkaszentgyörgy Csór Pátka Vereb

népesség 1488 417 1644 1605 1663 806

Összesen Mindösszesen

7623 51608 fő

A három csoport a térségen belül tájegységi alapon, valamint már működő infrastrukturális, kulturális kapcsolatok alapján szerveződött meg.


5


1.1.


Terület, népesség, népsűrűség

A rendkívül előnyös gazdaságföldrajzi és természeti értékű régióban (Közép-Dunántúli Régió) elhelyezkedő körzet Székesfehérvár vonzáskörébe tartozó 25 településből áll, területe 905 km2. A körzet települései a megye teljes területének 20,7 %-át adják. Lélekszáma 51608 fő (Székesfehérvár nélkül) 1999-ben a megye népességének 12,2%-át teszi ki. A kistérség 15 településében a lakosságszám nem éri el a 2000 főt, ezeken a településeken együttesen a kistérség össznépességének 38,7 %-a él. A térségben a 14 év alatti népesség településenként 20% körüli értéket mutat, a 60 év feletti lakosság aránya jelentős különbségeket mutat. Mind Székesfehérvár nélkül, mind a vele számított kistérségben csökkent a fiatal (0-14 éves) korcsoport aránya.

1.2.

Demográfiai helyzet és folyamatok

Ellentétben az országos demográfiai folyamatokkal, a körzet 25 településének népessége 1990 és 1997 között összességében 4,31 %-kal emelkedett. Az 1990-1997 közötti népességnövekedés a pozitív vándorlási egyenleg eredménye, nyilvánvaló összefüggésben a térség gazdasági fejlődésével. Lassuló tendenciával, de észlelhető a városból a falvakba történő kiköltözés. Ezt a folyamatot két tényező határozza meg: •

A megyeszékhelyen a foglalkoztatási struktúra egyensúlyzavarai miatt elhelyezkedni nem tudó emberek a vidéken próbálnak megélhetést keresni.

•

A magas városi ingatlanárak és az életmód változtatás miatt sokan a vonzáskörzetben vásároltak vagy építettek családi házakat és innen ingáznak be a munkahelyükre.

1.3.

A helyi gazdaság állapota

A körzet belső gazdaságát alapvetően az agrárgazdasági termelés határozza meg. A térség kiváló termőhelyi adottságokkal rendelkezik. Kiemelkedően magas arányú a gabona, ezen belül a búza és a kukorica vetésterülete (64 %-a a művelt szántóterületnek). A földhasználatot természeti adottságok nem korlátozzák, de a környezeti szempontból veszélyeztetett területeken az eddiginél fokozottabb mértékben kell megvalósítani környezetkímélő földhasználatot és gazdálkodási rendszert. Készült a Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány által kidolgozott Stratégiai Program felhasználásával

6



Lehetséges intézkedési irányok:

-

jelentős méretű a kihasználatlan gyep- és legelőterületek nagysága, adottak az extenzív állattartás feltételei. Az igen gyenge minőségű gyepterületek esetében művelési ág változás is indokolt (erdősítés).

-

előny a kistérség megyei, központi fekvése, a nagyváros közelsége. Erre alapozva cél lehet a város-ellátó övezet jelleg erősítése (zöldség, gyümölcs ellátás és feldolgozó kapacitásbővítés kisüzemi szinten).

-

hiányzanak a piacra jutás szervezett intézményei és infrastruktúrája.

-

a jellemző vállalkozói méretű magángazdaság 50 ha-nál nagyobb. Jelentős a még többlábon álló mezőgazdasági szervezetek száma (22) amelyek képesek a kistermelők integrálására (a megye nagyüzemeinek negyede).

-

a Sárrét és a Sárvíz völgye tájvédelmi körzet jelentős értékkel rendelkezik, amelyek megőrzése érdekében az érintett települések együttműködésére, környezetkímélő mezőgazdasági technológiák, értékmegőrző tájgazdálkodás bevezetésére és elterjesztésére van szükség.

-

jelentős a vadgazdálkodás és feldolgozás súlya,

-

a kistérségben 543 ha az öntözésre berendezett terület nagysága, mely a Galya patak meder szabályozásával, lehetőségeinek kihasználásával fokozható.

-

alacsonyabb az erdősültség, mint amit a természeti adottságok indokolnának. Elsősorban véderdők, mezővédő erdősávok telepítése szükséges.

1.4.

A térség foglalkoztatottsági és munkanélküliségi viszonyai

A körzet Székesfehérvár nélkül ma kb. 30 ezer fős potenciális munkaerőforrással rendelkezik, ez kb. 20 ezer gazdaságilag aktív népességet jelent. A Székesfehérváron dolgozók jelentős része ingázó, ami negatívan hat vissza a települések gazdasági fejlődésére, mivel az ingázók nagyobb része a megyeszékhelyen veszi igénybe a szolgáltatásokat, és itt is vásárol be. A székesfehérvári gazdasági fellendülés eredményeként a körzetben a foglalkoztatottsági helyzet ma lényegesen jobb az országosnál, de még a megye egészénél is. Mind a regisztrált, mind a tartós munkanélküliek száma folyamatosan csökken. Ugyanakkor nagyon magas a hosszú távon munkanélküliek aránya; a térségben a regisztrált munkanélküliek 50,8 %-a fél éven túl sem tud elhelyezkedni. A munkaerőpiac keresleti viszonyai miatt egyre növekszik a munkanélküliek átlagos életkora. Készült a Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány által kidolgozott Stratégiai Program felhasználásával

7


1.5.


Jóléti, jövedelmi viszonyok

1998-ban a térségben 254 új otthont építettek, 108,1 m2 –es átlagos alapterülettel. Az év végi lakásállomány 60 076, a 100 lakásra jutó lakosok száma 271 fő. Csősz és Soponya kivételével minden települést bekapcsoltak a közüzemi vízhálózatba. A csatornázottság mértéke 58,6 %-os, egy kilométer vízvezeték-hálózatra jutó csatornahálózat hossza 384,1 méter. a vezetékes gázt fogyasztó háztartások lakásállományra számított aránya 85,4 %. Az 1 000 lakosra jutó távbeszélő fővonalak száma 337, a személygépkocsiké 253. A települések jórészt Székesfehérvárra sugarasan bevezető, jól kiépített utak mentén találhatók. Ez a kapcsolati rendszer alapvetően pozitív adottság, de főleg a tranzit-forgalommal is terhelt főutak mentén jelentős mértékű negatív hatások is megjelennek (zaj, levegőszennyezés stb.). A községek többségének jó autóbusz kapcsolata van a megyeszékhellyel. A térség telefonellátottsága jó, minden település be van kapcsolva a távbeszélő hálózatba, ennek ellenére a fővonalak száma elmarad a megyei átlagtól. A szociális és egészségügyi ellátást jellemző mutatók a megyei átlaghoz hasonló képet mutatnak. A körzet egészségügyi ellátásában részt vevő háziorvosra és házi gyermekorvosra 1998-ban átlagosan 1 611 lakos jutott, több mint a régióban átlagosan. Kórházi fekvőbeteg ellátás a térség központjában van, a Fejér Megyei Szent György Kórház ellátási területe túllép a körzethatáron. A járóbeteg-szakellátásban ezer lakosra jutó rendelési órák száma 957, lényegesen alatta marad a régió átlagának. A térségben összesen 52 általános iskola és 25 középiskola található. A körzetközpont Székesfehérvár hagyományos iskolaváros, ahol nem csak a helyi, de a környék diákjai számára is lehetőség van továbbtanulásra, egészen a felsőfokú végzettség megszerzéséig. A városban három műszaki és egy nyelvi és gazdasági képzést nyújtó főiskolán folyik felsőfokú oktatás. A kereskedelmi ellátás területén a települések nagy része közepesen ellátottnak tekinthető.

1.6.

Idegenforgalom, turizmus

Földrajzi fekvéséből adódóan a körzet jelentős potenciális vendégkörre számíthat, amelyet konkrét programokkal csábíthat a településekre. Rendkívül gazdag a természeti, történelmi, kulturális örökség, amelyek nagy része kiemelkedő turisztikai értéket képvisel és sokrétű, tartalmas programok kapcsolódhatnak hozzájuk (Sárréti Tájvédelmi Körzet, Sárvíz völgye ökológiai folyosó, Tác-Gorsium római kori település, kastélyok, műemlék templomok, stb.). Készült a Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány által kidolgozott Stratégiai Program felhasználásával

8



A „Sárrét és Sárvíz völgye ökofolyosó” országosan is jegyzett kiemelkedő természeti értékeinek, a hagyományok, a népművészet és kézműves tevékenység turisztikai célú bemutatása, az ebben rejlő lehetőségek kihasználása, a turizmus új kínálati elemét valósíthatja meg a kistérségben. A tervezett Tác-Gorsium-i „Kárpátia Park” (a Kárpát medence táji, történelmi, építészeti és gasztronómiai értékeit bemutató tematikus park) megvalósulása jelentősen növelné a körzet idegenforgalmi jelentőségét és vonzerejét. Jelenleg hiányoznak a falusi vendégfogadás minősített feltételei, valamint azok a különféle konkrét programajánlatok, programcsomagok, amelyek egy-két vagy többnapos kikapcsolódásra nyújtanának ajánlatot különböző érdeklődési körű egyéneknek, csoportoknak.

1.7.

A környezet állapota

A vizsgált körzetben 2 térségi, 3 körzeti és 7 helyi hulladéklerakó található. A két térségi hulladéklerakó bővítésével hosszabb távon megoldható a szemételhelyezés. A térségben nagykiterjedésű, természetszerű állapotú területek találhatók. A hatósági vizsgálatokba bevont ipari zajforrások környezetének zajvédelmi helyzete a végrehajtott műszaki zajcsökkentési intézkedések hatására kivétel nélkül javult. A térség légszennyezettsége a megyén belül kedvező képet mutat. A térség kedvező talajtani adottságokkal rendelkezik. A felszíni vízfolyások többsége erősen szennyezettnek tekinthető, így ezek mezőgazdasági hasznosításra csak korlátozottan alkalmasak. A talajvíz szinte teljesen elszennyeződött. A jövőben a települések csatornázásával, megfelelő mezőgazdasági és ipari technológiák kialakításával meg kell akadályozni a további szennyeződést és így lehetőség lesz a vízkészlet tisztulására. Hosszútávon a természetvédelem célja, hogy a védelem alatt álló területek közül a vizes élőhelyek esetében megoldja a biztonságos vízgazdálkodás feltételeit, visszaállítsa a lecsapolt mocsarak és láprétek egy részét.


9



Stratégia Készült a Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány által kidolgozott Stratégiai Program felhasználásával

10



2. Célkitűzések 2.1.

Általános célkitűzések

• A körzet népességmegtartó képességének további erősítése • A lakosság életminőségének javítása a gazdasági bázis fenntartható fejlesztésével • Közösségi rendszerek kialakítása, közösségi vívmányok megvalósítása, a vonzó vidéki életmód megteremtése

2.2.

Speciális célkitűzések

• A székesfehérvári felvevőpiac, mint adottság maximális érvényesítése • Székesfehérvár dominanciájának csökkentése a munkalehetőségek biztosításában a vonzáskörzettől távol eső településeken • A körzeten belüli gazdasági és területi különbözőségek csökkentése, belső perifériás települések felzárkóztatása (pl. Vereb, peremtelepülések) • A strukturális munkanélküliség csökkentése, vállalkozói kedv élénkítése (déli települések, halmozottan hátrányos települések) • Települések közötti kommunikáció erősítése, együttműködési egységek stabilizálása mikrotérségek, helyi lakosság és a vállalkozók felkészítése, tudatformálása • A kistérség természeti erőforrásainak, sokszínűségének mezőgazdasági adottságainak érvényesítése az általános célok megvalósítása érdekében


11



3. Földrajzi összefüggések a célok meghatározásában 3.1.

Természeti összefüggések

• A Keleti Bakonytól a Lovasberényi hátig fekvő települések legfőbb céljai: a vízbázis-karsztvízvédelem, mezőgazdasági vízgazdálkodás, táj- és természetvédelem. • A Sárrét és a Sárvíz völgye településein a környezetvédelmi programok bevezetése a tájmegőrzés érdekében, szoros összefüggésben a vízrendezéssel. • A Sárvíz völgye ökofolyosó hídként kötheti össze a kistérség déli illetve a megye leszakadó déli kistérségeinek településeit a Székesfehérvár környéki fejlődő gazdasággal. • A Közép Mezőföld és a Káloz-Igari löszhátak településein elsősorban az intenzív mezőgazdaságra alkalmas területek találhatók.

3.2.

Gazdaságföldrajzi összefüggések

• Az ipari potenciál koncentrálódásának oldása a gazdasági csomópontban, Székesfehérvár közvetlen vonzáskörzetéhez tartozó települések városellátó funkciójának erősítése (Pátka, Sárkeresztes, Úrhida, Moha, Iszkaszentgyörgy, Csór, Sárszentmihály, Szabadbattyán, Tác, Aba, Seregélyes) • Vállalkozáshiányos és belső perifériás településeken helyi munkalehetőségek megteremtése (Aba, Csór, Csősz, Füle, Jenő, Moha, Sárkeszi, Sárszentágota, Vereb) • Eltérő természeti adottságok és a gazdasági egymásrautaltság következtében mikrotérségek alakultak ki, pl.: Székesfehérvár vonzáskörzete, Sárvíz kistérség (Nyolcak), Polgárdi, mint a körzet egyetlen városa. Ezek megerősödését támogatni kell.


12



4. A stratégiai program jövőképe A térségben a tervezett stratégiai célok, prioritások, programok és intézkedési csoportok hierarchiája és azok megvalósulása az alábbi jövőképet vetíti előre: •

Átalakul a mezőgazdaság szerkezete, a fejlesztések környezetorientálttá vállnak.

•

A térségben lévő természeti erőforrások szabályozásával, fejlesztésével megteremtődik az alapja a gazdaságfejlesztésnek (vízrendezés, hulladékgazdálkodás, környezetvédelem).

•

A mezőgazdasági termelés szerkezeti konverziójával közelítünk az EU-s arányokhoz, ezzel megkönnyítjük a csatlakozásokat.

•

Az alapanyagok magasabb szintű feldolgozásával a termelés minőségének javításával emelkedik a versenyképességünk, helyi munkalehetőségek bővülnek.

•

A mezőgazdaság szervezeti struktúrája átalakul azonos érdekeltségű gazdaságok önszerveződésével a termelés hatékonysága javul.

•

A turizmus fejlesztésével a térség gazdasági szerkezetét diverzifikáljuk, ami külső többletjövedelmeket jelent a térségnek.

•

A falukép javítással, építészeti emlékek megőrzésével, a közterületek fejlesztésével erősítjük az emberek kötődését a településükhöz.

•

A helyi jövedelmek helyben történő elköltését ösztönző programokkal növeljük a belső piacot, a vállalkozások fejlesztésével javul az ellátási színvonal.

•

A vidéki gazdaság átalakításához illeszkedő oktatási és továbbképzési programokkal megteremtődik a fejlesztésekhez szükséges humán erőforrás, illetve a hosszabb távú prioritásokhoz igazodik az alap és középfokú oktatási struktúra.

•

A helyi közösségek fejlődésével, a hagyományok ápolásával a térségi lakosság identitása erősödik, az átgondolt térségi marketingstratégia megalkotásával javul a települések ismertsége, a településeken belüli kommunikáció.

•

A fiatalok letelepítését segítő intézkedésekkel javul a térség korösszetétele, aktívabbá válnak a közösségek.

•

A településeken belüli információs pontok segítik a térség kommunikációját, ezáltal fejlődik a térségek közötti a térség és a régió kapcsolatrendszere.


13



5. Prioritások, programok, intézkedések 1. Prioritás: Környezeti és természeti értékek védelme és helyreállítása (a természetes térstruktúra visszaállítása, rehabilitációja) 1.1.Program Természeti erőforrások megőrzése, környezeti terhelés csökkentése. Kedvező természeti adottságok és környezeti hatások megőrzésén és rehabilitációján alapuló környezethasználati módszerek elterjesztése 1.1.1. Intézkedéscsoport Vizes élőhelyek rekonstrukciója, őshonos állatfajok élőhelyének fejlesztése (Sárrét tájvédelmi körzet 2211 ha, Sárvíz völgye). Vízfolyások és környezetének rendbetétele, revitalizáció (Sárvíz völgye, Sárrét kistájak) 1.1.2. Intézkedéscsoport Szántó-gyep, szántó-erdő, gyep-erdő konverziója, természetszerű állapot visszaállítása 1.1.3. Intézkedéscsoport Agrár környezetvédelmi képzési, szaktanácsadási és demonstrációs programok 1.1.4. Intézkedéscsoport Extenzív gyepgazdálkodási rendszerek elterjesztése (elsősorban a Sárrét és a Sárvíz völgye kistájak érintett települései) védelmi célú területhasználat 1.1.5. Intézkedéscsoport Extenzív típusú szántóterület-használat vetésszerkezet váltással 1.1.6. Intézkedéscsoport Mezőgazdasági és belterületi vízelvezető és befogadó rendszerek felújítása, kialakítása (kistérségi, megyei program)


14



2. Prioritás: Diverzifikált gazdasági szerkezet kialakítása a helyi foglalkoztatottság bővítése és a jövedelemszerzés lehetőségeinek növelése érdekében 2.1.Program Turizmus többirányú fejlesztésével a gazdasági élénkítése, alternatív jövedelemszervezési lehetőségek biztosítása 2.1.1. Intézkedéscsoport A turisztikai célterületek, programok kulturált megközelítéséhez, igénybevételéhez szükséges alapinfrastruktúra kiépítése, korszerűsítése. (Járdák, parkolók, kerékpáros-, lovas-, természetjáró útvonalak, természet-megfigyelés, vadászat, horgászat kiszolgáló létesítményei, higiénés létesítmények.) 2.1.2. Intézkedéscsoport Kistérségi turisztikai stratégia kidolgozása települési összefogással, figyelembe véve a szomszédos kistérségekkel, városokkal, üdülőövezetekkel történő együttműködésben rejlő kölcsönös előnyöket is. (infrastruktúra fejlesztés, arculat, szlogen, megjelenés, információs csatornák, stb.) 2.1.3. Intézkedéscsoport A falusi vendéglátás fejlesztése a minősített szállásférőhelyek bővítésével, korszerűsítésével. 2.1.4. Intézkedéscsoport Gyermekek üdültetéséhez szükséges tárgyi és humán feltételek kiépítése. (állandó és szezonális szálláshelyek, erdei iskolák, tematikus táborok, sportolási lehetőségek.) 2.1.5. Intézkedéscsoport Hévíz-kutató és feltárási program Aba és Iszkaszentgyörgy térségében termálvíz kitermelésére. 2.1.6. Intézkedéscsoport A tervezett Tác-gorsiumi Kárpátia Park megvalósítási ütemének felgyorsítása. 2.1.7. Intézkedéscsoport Turisztikai programcsomagok kifejlesztése a civil szervezetek, vállalkozók, lakosság részvételével, a programok koordinációjának, értékesítésének megszervezése. (Csuhé-múzeum, csuhé-szobrászat, régi kukorica ételek készítése, fogyasztása, nomád szállás-és élőpark, kastélyprogram, Tác-gorsiumi programok, rekreációs és speciális hobby, szabadidős programok stb.)


15



2.2.Program Kisvállalkozások fejlesztése, helyi munkalehetőségek növelése 2.2.1. Intézkedéscsoport Beszállító vállalkozások letelepítése a térségben, a vállalkozáshiányos területek csökkentése (telephely biztosítás, ösztönző rendszerek, infrastruktúrák biztosítása) 2.2.2. Intézkedéscsoport A kisvállalkozások növekedését segítő pénzügyi programok (kockázati tőke, mikrohitel, garancia intézmények) 2.2.3. Intézkedéscsoport Kisvállalkozások piacrajutását és versenyképességét javító programok kidolgozása (szakmacsoportos termékismertetők, kiállítások, rendezvények, marketingprogramok, minőségjavítás) 2.2.4. Intézkedéscsoport Vállalkozói kapcsolatok és ismeretek bővítését szolgáló programok (vállalkozások oktatása, továbbképzése, vállalkozói hálózatok kialakítása) 2.2.5. Intézkedéscsoport A vállalkozások jövedelmezőségének emelése, a vállalkozások innovációs készségének javítása (vállalkozásokat segítő innovációs központ, termékek magasabb szintű feldolgozása) 2.2.6. Intézkedéscsoport A helyi jövedelmek kistérségi vállalkozásoknál történő elköltését segítő programok (helyi vállalkozások támogatása közbeszerzéseknél, helyi akciók vállalkozói összefogással, katalógusból történő vásárlási lehetőségek)


16



3. Prioritás Mérsékelt szerkezetváltás, illetve átalakítás az agrárgazdaságban. A hozzáadott érték növelése 3.1.Program A mezőgazdasági termelési és szervezeti struktúrák átalakítása 3.1.1. Intézkedéscsoport Helyi feldolgozottsági szint javítása, bioélelmiszerek előállítása. Zöldség-gyümölcs feldolgozó kapacitás javítása, bővítése (Sárszentágota, Aba, Soponya). 3.1.2. Intézkedéscsoport Családi gazdaságok, TÉSZ-ek, teljes termékpályás szövetkezések létrehozása. (megyei szinten kialakuló TÉSZ-kezdeményezés támogatása). 3.1.3. Intézkedéscsoport Hagyományos szántóföldi kultúrák részbeni kiváltása: gyógynövény-, zöldség-gyümölcstermesztés, vetőmagvetőgumótermesztés, biokultúrák, alternatív mezőgazdasági program. 3.1.4. Intézkedéscsoport Gyenge termőképességű szántóterületek kiváltása: véd- és haszonerdők telepítése, gyepesítés (a VI-VIII. földminőségi osztályokba tartozó 9062 ha bevonásával). 3.1.5. Intézkedéscsoport Legelőerdők és fás legelők kialakítása


17



3.2.Program Az agrárgazdaság versenyképességének növelése a minőségi termelés és a környezet terhelhetőségének figyelembevételével 3.2.1. Intézkedéscsoport Tógazdasági termelőalapok felújításán, bővítésén alapuló haltermelő rendszerek elterjesztése 3.2.2. Intézkedéscsoport Vadgazdálkodáson alapuló vadászat lehetőségeinek jobb kihasználása (Soponya tapasztalataira építve), élőhelyfejlesztés, vadgazdálkodási beruházások. 3.2.3. Intézkedéscsoport Legelőre alapozott állattartási technológiák bevezetése. (pl. Sárszentmihály, Aba, Csór) 3.2.4. Intézkedéscsoport Tradicionális termelő körzetek megjelenítése (tájtermesztés) a minőségi alapanyag termelés és feldolgozás érdekében (KözépMezőföld, Káloz-Igari löszhátak). Technikai és technológiai beruházások. 3.2.5. Intézkedéscsoport Környezetkímélő jellegű közepes méretű állattartó telepek létrehozása, meglevő állattartó telepek környezetkímélő technológiájának kialakítása 3.2.6. Intézkedéscsoport Meglevő öntözőkapacitások kihasználása, öntözésfejlesztés új rendszerek kialakításával (2628 ha öntözésre berendezett terület jobb kihasználása). 3.2.7. Intézkedéscsoport Ökológiai gazdálkodás területének növelése és az ehhez szükséges infrastruktúra megteremtése (technológiák, gépek, berendezések).


18



4. Prioritás A vidéki identitástudat erősítése 4.1.Program Humán erőforrás fejlesztés 4.1.1. Intézkedéscsoport Szakképzési struktúra továbbfejlesztése, a munkaerőpiaci igényekhez igazítása, a gyakorlati képzőhelyek fejlesztése (igényalapú tervezési rendszer, támogatások, távoktatás, modulrendszerű képzés) 4.1.2. Intézkedéscsoport A mezőgazdasági és vidékfejlesztési intézkedések megalapozásához és támogatásához igazodó speciális képzési programok kidolgozása (pl. környezetvédelem, térségmenedzselés, EU-s képzések) 4.1.3. Intézkedéscsoport Speciális programok az alacsony képzettségű munkanélküliek, és más hátrányos helyzetű rétegek számára (népfőiskolai modell, közhasznú munka és képzés kombinációja) 4.1.4. Intézkedéscsoport A képzési igények és kínálat információs rendszerének kialakítása, összehangolt oktatásmarketing szakképző intézmények együttműködése, információs csatornák, többszintű szakképzési terv) 4.1.5. Intézkedéscsoport Pályakezdő fiatalok helyi letelepedésének támogatása (telekbiztosítás, támogatott pénzügyi konstrukciók)


19



4.2.Program Információs kapcsolatok fejlesztése, megyei és regionális kapcsolatrendszer erősítése, mikrotérségek együttműködési rendszerének stabilizálása 4.2.1. Intézkedéscsoport Kistérségi térségmenedzsment ügynökség és hálózat kialakítása a településeken, amelyek általános információs pontként is működhetnek (programozás, menedzselés, információgyűjtés és továbbítás, monitoring) 4.2.2. Intézkedéscsoport Kapcsolatépítés a szomszédos településekkel, kistérségekkel, megyékkel (rendszeres fórumok, információcsere, fejlesztések összehangolása 4.2.3. Intézkedéscsoport Információs infrastruktúrafejlesztések támogatása (pl. kábeltv, intézmények informatikai felszereltsége)

4.3.Program Kulturális és kézműves hagyományok felelevenítése, hagyományőrzés, építészeti örökségek megóvása, faluszépítés 4.3.1. Intézkedéscsoport A helyi kézműves és hagyományos feldolgozási szakmák, módszerek újraélesztése a termékek piacra jutásának elősegítése. (kosárfonás, gyékényfonás, hálókötés, csuhé-szobrászat, fafaragás, hímzés, stb.) 4.3.2. Intézkedéscsoport Faluszépítő programok a rendezett, vonzó településkép kialakítására ösztönző, támogatási rendszer egyidejű bevezetésével. (falukép, utcakép, közterületek rendezése, virágosítás, falusi porták rendezése, útbaigazító táblák, stb.) 4.3.3. Intézkedéscsoport Településenkénti kataszter készítése a megőrzendő egyedi tájértékekről, építészeti örökségekről (kulturális, népi, gazdasági), felújításuk, helyreállításuk támogatása. 4.3.4. Intézkedéscsoport Közösségfejlesztés, régi népszokások, néprajzi hagyományok megőrzése, újraélesztése a működési, bemutatkozási lehetőségek biztosítása, támogatása. (faluház, kultúrház, tánccsoportok, dalkörök, falunapok, település-börzék, civil szervezetek stb.)


20



4.4.Program Település- és térségmarketing 4.4.1. Intézkedéscsoport A vidéki lakosság információhoz jutása feltételeinek javítása, a helyi kommunikációs csatornák (pl. helyi médiák, fórumok) létrehozásával, illetve fejlesztésével; a településen belüli PR ösztönzése 4.4.2. Intézkedéscsoport Kistérségi marketingstratégia kidolgozása települési összefogással (külső és belső célcsoportok meghatározása, marketingkommunikáció) 4.4.3. Intézkedéscsoport Térségi marketinginformációs rendszer kialakítása és működtetése (belső és külső információk, befektetői információigények feltárása és kielégítése) 4.4.4. Intézkedéscsoport A térségi befektetési lehetőségek feltárása, illetve kialakítása (ingatlankataszter, ingatlanok felújítása stb.) 4.4.5. A települési vonzerőleltár korszerű megjelenítése (pl. CD, videó), összehangolt térségi marketinganyagok


21



6. Forrásigény és indikátorok Prioritás, program, intézkedéscsoport

Forrás indikátor

Eredmény indikátor

Következmény indikátor

1. Prioritás: Környezeti és természeti értékek védelme és helyreállítása 1.1. Program: Természeti erőforrások megőrzése, környezeti terhelés csökkentése 1.1.1. intézkedéscsoport 1.1.2. intézkedéscsoport

1.1.3. intézkedéscsoport

1.1.4. intézkedéscsoport 1.1.5. intézkedéscsoport 1.1.6. intézkedéscsoport

450 MFt Minimum 450 ha-on vizes élőhelyek kialakítására kerül sor. Növekszik az állat és a növényegyedek száma 800 MFt A szántóterület csökken megközelítőleg 500 ha-ral, ennek megfelelően ugyanilyen mértékben növekszik a gyep és erdőterület nagysága. Emellett min 500 ha-on ökoorientált gazdálkodási rendszerek kerülnek bevezetése. 250 MFt Évente 80-100 gazda képezhető (a hét év alatt potenciálisan 2000 gazda). Max. 5 bemutató gazdaság létrehozása. A gazdálkodók (kb. 500 fő) szaktanáccsal való ellátása. 100 MFt Megközelítőleg 4000 ha-ral nő a használt gyepterület nagysága 200 MFt 16000 ha-ra növekszik az extenzíven hasznosított terület nagysága, 1000 MFt Legalább 100 km hosszúságban a belvíz elvezetésére szolgáló csatornarendszer kiépítése és felújítása mind a belterületi, mind pedig a mezőgazdasági területek esetében

Hosszú távon a természetes állapot visszaáll (állat- és növénytársulások, őshonos fafajták visszatelepítése) Javul a környezet állapota, némileg csökken a szántóterület túlsúlya

A képzés hosszútávon fenntartható, értékmegőrző környezethasználatot eredményez Javul a gyepterületek természetvédelmi értéke, kultúr - állapota Változatos földhasználati módok kialakulása, munkalehetőségek növekedése, jövedelmezőség javulása Csökken a belvízzel fenyegetett területek nagysága, javul a mezőgazdasági vízháztartás, és javul a környezetegészségügy helyzete


22


Prioritás, program, intézkedéscsoport


Forrás indikátor



2. Prioritás: Diverzifikált gazdasági szerkezet kialakítása 2.1. Program: Turizmus többirányú fejlesztésével a gazdasági élénkítése 2.1.1. intézkedéscsoport



530 MFt. Megépül legalább 200 db. parkolóhely, 10 db köztéri higiénés létesítmény, 20000 m2 járda, 15 km kerékpárút, megtörténik 20 km bekötőút felújítása. 50 MFt Elkészül a kistérség turizmusfejlesztési programja és új operatív programjavaslatai, valamint invitatív bemutatkozó kiadványa, évenkénti programfüzete, turistatérképe. 140 MFt A kistérségben legalább 80 férőhellyel növekszik az időszak végére a minősített falusi szállásférőhelyek száma.


80 MFt Létrejön kb. 80 gyermek és ifjúsági, ezen belül 20 mozgássérült gyermekek üdültetésére alkalmas szezonális szállásférőhely a kiszolgáló alapinfrastruktúrával, kapcsolódó sportterülettel.


60 MFt Elkészül két geológiai szakvélemény és két hévízkutató, feltáró fúrás Aba, valamint Iszkaszentgyörgy térségében. Eredményes feltárás esetén kiajánlási anyag készül befektetők részére. 40 MFt Elkészül a megvalósítás ütemezése, az I. ütem kiviteli tervei, megkezdődnek a beruházást előkészítő munkák. 300 MFt Kifejlesztésre kerül legalább 20 különböző tematikájú, fokozatosan önfinanszírozóvá váló turisztikai program, valamint programfüzet és reklámhordozóik.

2.1.6. intézkedéscsoport 2.1.7. intézkedéscsoport

Növekedik a turisztikai programok száma és látogatottsága, több szezonális munkalehetőség, kiegészítő jövedelemhez jutnak a turizmus működtetői. Új programokkal bővül a kínálat. Nő a kistérség ismertsége, emelkedik a kiránduló forgalom és a térségben eltöltött vendégéjszakák száma. Korszerűsödnek és jobban kihasználttá válnak a nagyobb méretű falusi porták, a vendéglátók többletjövedelemre tesznek szert, lehetőség nyílik a saját termékek értékesítésére, változik az életforma. Szezonálisan új munkalehetőségek teremtődnek. A gyermeküdültetés hozzájárul a szállásférőhelyet működtető vagy bérbeadó intézmény fenntartási, fejlesztési költségeihez, többletjövedelmet biztosít a táborokat működtető személyeknek, jövőbeni potenciális vendégkört teremt. A települések sikeres próbafúrás esetén új potenciális természeti erőforráshoz jutnak, amelyik új kitörési pontot jelent. A Kárpátia-park megvalósulása markánsan meg fogja változtatni a térség idegenforgalmi potenciálját és arculatát. Növekszik a kirándulóforgalom, a vendégéjszakák száma


23




Forrás indikátor



2.2. Program: Kisvállalkozások fejlesztése, helyi munkalehetőségek növelése 2.2.1. intézkedéscsoport



2.2.4. intézkedéscsoport 2.2.5. intézkedéscsoport 2.2.6. intézkedéscsoport

300 MFt 20 vállalkozás számára telephely biztosítása a térségben és egy térségi ösztönzőrendszer elindítása a beszállító vállalkozások betelepítésére 400 MFt 2 térségi pénzügyi alap létrejötte és legalább 75 vállalkozás fejlesztéséhez kedvező finanszírozás (támogatás) biztosítása 200 MFt A térség vállalkozói részére évente ismétlődő bemutatkozási lehetőség megteremtése, a befektetési/gazdasági lehetőségek ismertetése, közreműködés 10 vállalkozás minőségbiztosítási rendszerének kidolgozásában 100 MFt A térség vállalkozóinak évente 2 tanfolyam megszervezése, vállalkozói klub létrehozása 110 MFt A településeken a helyi iparűzési adó növekedése legalább évi 10 %-kal (azonos mértéket feltételezve) 100 MFt Létrejön egy térségi ösztönző rendszer a helyi vállalkozások támogatására a közbeszerzéseknél, a helyi ellátási szint javul, minimum 20%-al nő a kereskedelmi és szolgáltató vállalkozások termelése

A helyben foglalkoztatottak számának növekedése a térség munkanélküliségének csökkenése, a beszállítói arány növekedése a térség multinacionális cégeinél A hitelhez jutás feltételeinek javulása a térségben, a vállalkozói beruházások növekedése a térségben, a megtermelt GDP növekedése, a foglalkoztatás javulása A térség külkereskedelmi forgalmának növekedése, a gazdálkodók marketingjének térségi szemléletű kezelése a termelés színvonalának növekedése, térségi speciális termékek kifejlesztése A vállalkozások ismereteinek bővülése, az együttműködésekkel a termelés hatékonyságának javulása, A helyi munkalehetőségek növekedése, a munkanélküliség térségi csökkenése, a helyi vállalkozások jövedelmének növekedése A megtermelt jövedelmek helyben történő felhasználásával a térség gazdasága fejlődik, bővül a belső piac


24




Forrás indikátor



3. Prioritás: Mérsékelt szerkezetváltás, illetve átalakítás az agrárgazdaságban 3.1. Program: A mezőgazdasági termelési és szervezeti struktúrák átalakítása 3.1.1. intézkedéscsoport




350 MFt Legalább két zöldség és gyümölcs hűtőtároló, feldolgozó megépítése, egy halfeldolgozó üzem létesítése, egy közepes méretű húsipari feldolgozó és vágóhíd létesítése egy konzervipari savanyító üzem létrehozása 300 MFt Mintegy ezer fő lehet 7 év alatt a program potenciális alanya, évente 50-100 vállalkozót lehet támogatáshoz juttatni, növekedne a közepes méretű gazdaságok száma (50-100ha) 500 MFt Max. 1000 ha-ig növekszik a zöldségtermesztő terület. A szántóterület 8-10%-án, mintegy 5000-6000 ha-on alternatív növények termesztése. A gyümölcs művelési ág mintegy 2-2,5 %os részesedésig történő növekedése maximum 2000 ha-ig. Fentieknek megfelelően közel 7-8000 ha-ral csökkenne a gabonafélék vetésszerkezeti aránya 450 MFt Kb. 350 ha-ral növekszik az erdőterület és 1000 ha-ral a gyepterület nagysága, munkahelyek teremtődnek 50 MFt A természetszerű állattartás feltételei javulnak az állati élettér bővül kb. 300 ha-on megvalósítandó programmal

Növekszik az egészséges, környezetbarát élelmiszerek előállításának aránya, helyi belső ellátás javul, mezőgazdasági foglalkoztatás javul a hátrányos helyzetű területeken, növekszik a hozzáadott érték A családi gazdaságok később életképes szövetkezeteket hoznak létre, melyek az áruházláncokkal partnerekké válhatnak. EU-hoz hasonló agrárstruktúra alakulhat ki. Sokszínűsödik a vetésszerkezet, a mezőgazdaság jövedelemtermelő képessége növekszik, javul a mezőgazdasági foglalkoztatás

Javul a talajvédelem színvonala, a tájhasznosítás valamint az idegenforgalom feltételei, munkahelyek teremtődnek Tájkép javulása, állati teljesítmény fokozódása

3.2. Program: Az agrárgazdaság versenyképességének növelése 3.2.1. intézkedéscsoport 3.2.2. intézkedéscsoport



150 MFt minimum 50 ha-on halastó létesül, 500 ha rekonstrukciója megtörténik, a tógazdaság termelő alapok bővülnek 150 MFt Az élőhely fejlesztés beruházások következtében a vadállomány 15-20%-os növekedése, a vadászati turizmusból származó bevétel növekedése 50 MFt Az extenzíven tartott állatfajok állományi létszáma legalább 25003000 egyeddel növekszik (húsmarha, juh, kecske) 800 MFt A növénytermesztés hatékonyság növelő technikai és technológiai beruházásainak a jelenlegihez képest történő megkétszerezése 450 MFt Minimum 10 állattartó gazdaságban a környezetvédelmi technológia beruházások megvalósítása gazdaságonként átlagosan 40-50 MFt értékben

Export árualap bővülése, halfogyasztás növekedése, természetszerű állapot fenntartása, horgászturizmus bővülése Minőségi termék előállítás, vadhúsfogyasztás növekedése, export árualap növekedése, munkahely teremtődés Gyepterület kihasználás fokozódik, foglalkoztatás bővül, export árualap növekszik Javul a technológiai színvonal, növekszik a növénytermesztés hatékonysága. Minőségi versenyképes mezőgazdasági termékek előállítása, a jövedelemtermelő képesség növekedése Minőségi, versenyképes árualapok előállítása, állategészségügyi előírások betartása, környezetterhelés csökkenése


25


Prioritás, program, intézkedéscsoport 3.2.6. intézkedéscsoport 3.2.7. intézkedéscsoport


Forrás Eredmény indikátor indikátor 250 MFt Nő az öntözött terület nagysága legalább 2000 ha-ig, vízigényes kultúrák termeszthetősége (zöldég, vetőmag) 200 MFt Az ökológiai gazdálkodás területének a jelenlegihez képest tízszeresére való növekedése

Következmény indikátor Termelésbiztonság, jövedelmezőség javulás, foglalkoztatás bővülés Környezethasználat javulása, környezetbarát termékek növekvő aránya, minőségjavulás, és ezáltal export-árualap bővülés

4. Prioritás: A vidéki identitástudat erősítése 4.1. Program: Humán erőforrás fejlesztés 4.1.1. intézkedéscsoport

90 MFt Megalapozó tanulmány készítése, illetve legalább 20 gyakorlati képzőhely kialakítása


220 MFt Legalább öt új képzési program kidolgozása a megfelelő képzési anyagokkal, segédletekkel együtt; és átlagosan évi 50 hallgató képzése 100 MFt Népfőiskola létrehozása a térségben 40 MFt Működő információs rendszer, ami naprakész információkat szolgáltat a képzési igényekről, a képzési kínálatról, évenkénti kiadvány, illetve évenkénti koordinációs rendezvény (fórum) 300 MFt Helyi támogatási rendszer kidolgozása és működtetése; évi 20 fiatal lakáshoz jutásának támogatása



Korszerű, a vállalkozói igényekhez folyamatosan igazodó, hatékony képzési rendszer kialakulása, a munkavállalók munkaerőpiaci pozícióinak javulása Nő a programok ismertsége és elfogadottsága, megerősödik a végrehajtás társadalmi bázisa, ami a program sikerességének és eredményességének alapja Csökkenő szociális feszültségek a kistérségben Korszerű, a vállalkozói igényekhez folyamatosan igazodó, hatékony képzési rendszer kialakulása, a tájékoztatás javulása, a munkavállalók munkaerőpiaci pozícióinak javulása A fiatalok, különösen a fiatal értelmiség helyben maradása, kötődésének erősítése, aktivitásuk növekedése

4.2. Program: Információs kapcsolatok fejlesztése 4.2.1. intézkedéscsoport



155 MFt A térség településein egy-egy információs pont létrehozása és megfelelő technikai felszerelése

A térség összehangolt fejlesztéséhez, a programok menedzseléséhez szükséges háttér megteremtése, ezáltal a programvégrehajtás hatékonyságának növelése 45 MFt Évi rendszeres egyeztető fórum, illetve konferencia előkészítése és A térségi identitástudat erősödése, a természetes kötődéseken megszervezése, alapuló kapcsolatrendszer létrejötte, az együttműködési formák bővülése 300 MFt A térség oktatási, kulturális és közművelődési és egyéb Az információhoz jutás feltételei javulnak, illetve bővülnek, az intézményeinek átfogó számítástechnikai fejlesztésének intézmények szerepe a térségben felerősödik eredményeként egységes színvonalú számítástechnikai (informatikai) infrastruktúra kialakítása, illetve hálózatba kapcsolása;


26




Forrás indikátor



4.3. Program: Kulturális és kézműves hagyományok felelevenítése, hagyományőrzés, építészeti örökségek megóvása, faluszépítés 4.3.1. intézkedéscsoport




95 MFt A kistérségben legalább három folyamatosan működő, képzést is biztosító manufakturális műhely létesül.

Új munkahelyek jönnek létre, amelyek alkalmasak a tartósan perifériára szorultak foglalkoztatására is. A tradícionális kézművességi kultúra önfenntartóvá válik és fenmarad Hangsúlyosan megváltozik a falukép, nő a települések lakosságmegtartó ereje, nő az idegenforgalmi vonzereje

300 MFt Kidolgozásra kerül a porták felújítását ösztönző támogatási rendszer, legalább duplájára nőnek a virágos, gondozott utcafronti területek, megtörténik a kistérségben legalább 100 000 m2 közterület komplex rendezése. 140 MFt Elkészülnek településenként a kataszterek, kidolgozásra kerül egy A települési kataszterben rögzített értékek ütemezetten felújításra pályázati rendszer, legalább 5 építmény helyreállítása megtörténik. kerülnek, aminek következtében értékük és vonzerejük, a település életében betöltött szerepük tovább erősödik. 140 MFt Legalább 6 településen kialakításra (felújításra) kerül a A kistérségben folyamatosan növekszik a néptánccsoportok, hagyományőrző civil közösségek működési feltételét biztosító népdalkörök, faluszépítő egyesületek, egyéb közösségi csoportok közösségi létesítmény. Támogatási alap jön létre e közösségek száma, erősítve a közösségi szellemet és identitástudatot. tárgyi szükségleteinek beszerzésére.

4.4. Program: Település- és térségmarketing 4.4.1. intézkedéscsoport





200 MFt Kazettás műsorok, illetve képújság közvetítésre alkalmas kistérségi tv-stúdiók létrehozása; helyi (térségi) újság(ok) elindítása és fenntartása 45 MFt A térség marketingstratégiájának elkészülése, amely középtávon meghatározza mind a belső, mind a külső marketing feladatait meghatározza 75 MFt Működő információsrendszer a térség valamennyi településére kiterjedően, az információk rendszeres aktualizálása

200 MFt A befektetési lehetőségekre vonatkozó ingatlankataszter összeállítása, illetve legalább 5 ingatlan felújítása, befektetésre alkalmas állapotba hozása 105 MFt A turisztikai és egyéb vonzerők megjelenítésére alkalmas promóciós kiadvány, videó és CD-lemez évenkénti megjelentetése

A helyi lakosság tájékozódási lehetőségei bővülnek, a helyi információk terjesztésének új formái jelennek meg, ami által erősödik a vidéki lakosság identitástudata, kötődése Nő a kistérség ismertsége, ami a turisztikai és befektetői érdeklődések növekedésében is megmutatkozik Az információk folyamatos aktualizálása révén erősödhet a térség iránti befektetői bizalom, de a turisztikai termékek és a kapcsolódód szolgáltatások értékesítésében is növekvő forgalmat eredményezhet A külső és belső befektetések realizálódása révén megnövekszik a vállalkozások száma, ezáltal a helyi munkalehetőségek száma A térség ismertségének és látogatottságának növekedése, a lakosság ismereteinek bővülése a térség településeiről


27

A Sárvíz kistérség és körzete vidékfejlesztési stratégiai programja

Recommend Documents