A Sárbogárdi kistérség agrárstruktúra és vidékfejlesztési stratégiai programja

A Sárbogárdi kistérség agrárstruktúra és vidékfejlesztési stratégiai programja

–2–

Cece, 2000. május

Sárbogárdi Kistérség

Vidékfejlesztési stratégiai program

Az anyag készítésében közreműködő szakértők: Kovács László

polgármester Cece Önkormányzat programfelelős

Csabina Zoltán

igazgató-helyettes Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány

Dr. Szekerczés Anna

közigazgatási szakértő

István András

ügyvezető igazgató Fejér Megyei Agrárkamara

Kaleta Jánosné

környezetvédelmi szakértő

Pintér Sándor

turisztikai, idegenforgalmi szakértő

Sebestyén Csaba

ügyvezető igazgató Siker Kft.

Turcsányi Sándor

osztályvezető Fejér Megyei Agrárkamara

Vinklár László

polgármester Vajta Önkormányzata

Dr. Kulcsárné Kovács Katalin

Fejér Megyei Agrárkamara Sárbogárdi Irodavezető

Ács Sándorné

Hantos Népfőiskola

Bolye Ferenc

Hantos Népfőiskola

Horváth József

polgármester Alap Önkormányzata

Katona Sándor

alpolgármester Alsószentiván Önkormányzata

Varnyu Péter

polgármester Sárbogárd Önkormányzata

Szenczi György

polgármester Nagylók Önkormányzata

Virág József

polgármester Hantos Önkormányzata



Kiss Géza

polgármester Mezőszilas Önkormányzata

Lengyel Zoltán

polgármester Sáregres Önkormányzata

Pákozdi József

polgármester Igar Önkormányzata



Tartalom 1. A helyzetfeltárás eredményeinek rövid összefoglalása .............................................. 1 1.1. Terület, népesség, népsűrűség .............................................................................. 1 1.2. Természeti adottságok és viszonyok...................................................................... 1 1.3. Településszerkezet, közigazgatási rendszer .......................................................... 2 1.4. Demográfiai helyzet és folyamatok ....................................................................... 2 1.5. Az agrárgazdaság állapota ................................................................................... 2 1.6. A térség foglalkoztatottsági és munkanélküliségi viszonyai ................................. 4 1.7. Hiányok és többletek a térség gazdaságában ....................................................... 5 1.8. Jóléti, jövedelmi viszonyok.................................................................................... 5 1.9. Idegenforgalom, turizmus ..................................................................................... 6 1.10. A környezet állapota.............................................................................................. 7 1.11. A térség erősségei és gyengeségei (SWOT analízis) ............................................. 8 1.12. Stratégiai helyzetkép ........................................................................................... 12 2. Célkitűzések................................................................................................................. 14 2.1. Általános célkitűzések ......................................................................................... 14 2.2. Speciális célkitűzések .......................................................................................... 14 3. Földrajzi összefüggések .............................................................................................. 15 3.1. Természeti összefüggések.................................................................................... 15 3.2. Gazdaságföldrajzi összefüggések........................................................................ 15 3.3. Humán összefüggések ......................................................................................... 15 4. Prioritások ................................................................................................................... 16 5. Alprogramok ............................................................................................................... 19 6. Intézkedéscsoportok ................................................................................................... 21 7. Ütemezés ...................................................................................................................... 27 8. Pénzügyi terv ............................................................................................................... 33 9. A stratégiai program jövőképe .................................................................................. 41 10. Mellékletek................................................................................................................... 49



1.A helyzetfeltárás eredményeinek rövid összefoglalása A kistérség 10 településből (9 községből és 1 városból) áll, amely az önkormányzatok nyilatkozatai után került véglegesítésre. A kistérségi stratégiai tervezésben együttműködő települések a következők: 1. Alap 2. Alszószentiván 3. Cece 4. Hantos 5. Igar 6. Mezőszilas 7. Nagylók 8. Sárbogárd 9. Sáregres 10. Vajta A kialakult kör két település kivételével megegyezik a statisztikai kistérség szerkezetével, mivel Sárkeresztúr és Sárszentágota úgy nyilatkozott, hogy az elkövetkezendő hét évben a Székesfehérvári kistérségben valósítja meg vidékfejlesztési elképzeléseit.

1.1.

Terület, népesség, népsűrűség

A Sárbogárdi kistérség összterülete 561,44 m2, Fejér megye területének 12,84 %-a. A települések és a kistérség népsűrűsége kevesebb mint fele az országos átlagnak, 47 fő/km2 – kivétel Sárbogárd város a maga 72 fő/km2-es értékével, ami azonban így is elmarad az országos átlagtól (109 fő/km2). A kistérség 3 településén a lakosságszám nem éri el az 1000 főt, és 3 településen a 2000 főt, ezeken a területeken a kistérség népességének 13,5 %-a él együttesen. A térségben a 15 év alatti népesség településenként 20 % körüli értéket mutat, de Igaron a népesség 17,7 %-a 15 év alatti, Alsószentivánon 18,3 %. Alsószentiván és Vajta kivételével a térségben csökkent a fiatal korcsoport aránya. A fiatal és idős korúak arányát vizsgálva Sáregres, Igar, Mezőszilas és Alsószentiván állnak a legrosszabb helyen, ami a települések elöregedésére utal.

1.2.

Természeti adottságok és viszonyok

A kistérséghez tartozó településeket vizsgálva megállapítható, hogy azok egy nagytáj (makro régió) négy kistáján (mikro régió) helyezkednek el. A kistájak részletes agroökológiai elemzése kimutatja, hogy a kistérség természetföldrajza kevésbé összetett. Érinti az Alföld nagytáján belül a Mezőföld középtáj (mezorégió) szám szerint négy kistáját.

1



A Mezőföld középtáj e kistérséghez tartozó kistájai: Közép-Mezőföld: Sárvíz-völgy: Dél-Mezőföld: Káloz-Igari löszhátak:

Alsószentiván, Hantos, Nagylók, Sárbogárd Sáregres Alap, Cece, Vajta Mezőszilas, Igar

A települések abban a kistájban szerepelnek, ahová területük legnagyobb része esik. Nagyhörcsök, Rétszilas, Sárhatvan a Sárvíz-völgy kistáj települései. Közigazgatásilag: Rétszilas, Kislók, Nagyhörcsök, Pusztaegres, Sárhatvan Sárbogárd városhoz tartoznak. Igar; Igar-Vámpuszta és Vámszőlőhegy együttesen.

1.3.

Településszerkezet, közigazgatási rendszer

A közigazgatási tevékenységet a kistérségbe tartozó települések tekintetében – valamennyi közigazgatási ügyben – államigazgatási szervek és önkormányzati igazgatási szervek látják el. Az államigazgatási szervek vonatkozásában jellemző, hogy a Kormány irányítása alatt működő minisztériumok és országos hatáskörű szervek területi, illetőleg helyi szerveiként működnek. A területi szervek a megyénél nagyobb, illetőleg megyei illetékességű igazgatási szervezetek, míg a helyi szervek a kistérséghez közelebb álló, annak területével közel azonos működési területen látják el feladataikat. Az államigazgatási ügyekben első fokon mindig a legalsóbb szintű államigazgatási szerv jár el.

1.4.

Demográfiai helyzet és folyamatok

A kistérség természetes demográfiai helyzete hasonlónak mondható a megyében tapasztaltakhoz 1990-1998. között. A természetes szaporodás egyenlege negatív a kistérségben – 1994-1997. között 1,2 %-kal csökkent a 15 év alattiak részaránya, kisebb mértékben (0,4 %-kal) csökkent ugyanakkor a 60 év felettiek részaránya is. (A két folyamat hatásaként romlott a kistérség öregedési index 1994-1997. között.) A kistérség vándorlási egyenlege 1990-1998. között negatív (népesség kibocsátó térség). Az elnéptelenedéssel leginkább veszélyeztetett települések a kistérségben Igar, Alsószentiván, Hantos és Nagylók.

1.5.

Az agrárgazdaság állapota

A kistérség a megyeinél kedvezőbb termőhelyi adottságokkal rendelkezik, főleg a szántóföldi növénytermesztésben. A mezőgazdaságban hasznosított terület 86,36 %-a a kistérség teljes területének 68 %-a a szántó, míg a megyei átlag 56,5 %. Magas a szántóterület átlag aranykorona értéke: 24,2 AK/ha. A szántóterület földminőségét elemezve megállapítható, hogy a használt területen belül 8,8 % a gyenge (VI.-VII.-VIII.) minőségi osztályokba tartozik (3580 ha).

2



A leggyengébb földminőségi osztályok aránya miatt kiemelkedő települések az alábbiak: • Cece 41,51 • Vajta 37,29 • Alsószentiván 12,77 % • Sárbogárd 5,56 % A földhasználatot természeti adottságok nem korlátozzák, de a környezeti szempontból veszélyeztetett területeken környezet kímélő földhasználatot kell megvalósítani. Kiemelkedő a gabona, ezen belül a búza és kukorica vetésterülete. A gabonafélék aránya több, mint 80 %-os (!) a vetésszerkezetben, amely a jövőben is meghatározza a kistérség mezőgazdaságát, lehetőséget ad a Mezőföldnek, hogy tradicionálisan búzatermesztő területté váljon. A szántóföldi zöldségtermesztés, a kertészet és a gyümölcstermesztés, részaránya a mezőgazdaságilag művelt földterületnek együttesen 0,32 % (1999), a szőlőterület részaránya 0,9 %. Mindkét művelési ág aránya, jelentősen elmarad a megyei értéktől. Cece-Vajta-Sáregres térségben tradicionálisnak számít a zöldségtermesztés (paprika, dinnye), valamint Alsószentiván környékén a dió termesztése. Jelentősebb szőlőterület Igar-Vámszőlőhegy térségben található (300 ha). A kistérségre fokozottan jellemző az egyoldalú vetésszerkezet megléte a gabonafélék javára, amelyen indokolt változtatni az ipari növények (repce, napraforgó), valamint a szántóföldi növénytermesztés és vetőmag előállítás irányában. Az öntözhető terület 396 ha mindösszesen, de ezen a területen is 50 %-os a kihasználtság. Jelentős méretű a kihasználatlan gyep és legelő területek megléte, ahol az extenzív állattartás feltételei adottak. Az igen gyenge minőségű gyepterületek esetében művelési ág változás is indokolt. Az állattartásban meghatározó ágazatok: a juhászat – a megye juhállományának 20 %-a és a sertéstenyésztés 13 %. A megyei szarvasmarha állománynak 5 %-a található csak a térségben, fejlesztését a meglévő gyepterületek hasznosítása indokolttá teszi. A kistérségben 193 mezőgazdasági vállalkozás működik, melynek 74 %-a az egyéni vállalkozás. A szántóterület 67 %-át a kistermelők művelik. A szarvasmarha-állomány 24 %-a, a sertés- és lóállomány 83 %-a, a juhállomány 90 %-a található egyéni gazdálkodók tulajdonában. A megyei struktúrához képest megállapítható, hogy alacsonyabb a mezőgazdasági szövetkezések és gazdasági társaságok aránya, amely a szervezettség gyengébb színvonalára utal. Ugyanakkor több az egyénileg boldogulni kívánók száma. Azon településeken, ahol magas az 1000 főre jutó őstermelők száma, ott általában kevés a gazdasági szerveződések száma. A kistérségben 1000 lakosra jutó őstermelői szám 195 (a megyei átlag 72), amely a mezőgazdasági foglalkoztatási gondját és alacsony jövedelmezőségét jelzi. Legveszélyeztetettebb a mezőgazdasági megélhetés szempontjából Alsószentiván (348), Mezőszilas (294), Alap (283), Cece (264), Sáregres (239), Nagylók (216) és Hantos (200). A kistérség 10 településéből 7-ben az 1000 lakosra jutó őstermelők száma tehát 200 fölötti! 3



Magas a kisméretű 10 ha alatti területtel rendelkező gazdaságok száma melyekben a termelés alacsony hatékonyságú. Ezek a termelők szervezettség hiányában nem versenyképesek. A gabonatermelő ágazatok gyenge jövedelmezősége, a nagyobb élőmunka igényű szántóföldi növények alacsony részesedése, a vetésterületből, valamint az egyes településeken a gyenge minőségű földeken végzett szántóföldi termesztés túlsúlya megkövetel egy mérsékelt struktúraváltást. A biotermesztés (mintegy 600 ha terület) és egyéb alternatív kultúrák alacsony arányban vannak jelen, fejlesztésük a zöldség- és gyümölcstermesztés részarányának növelésével együtt munkalehetőséget biztosítana. Az élelmiszer-feldolgozás területén jelentős az elmaradás. A kistérség élelmiszer feldolgozó kapacitása 6,5 %-ot képvisel a megyében. A feldolgozottsági fok alacsony színvonala (kivéve: malomipar) miatt csekély a hozzáadott érték mértéke. Kevés a gyümölcs- és zöldség feldolgozási lehetőség, nincs konzervipar, kicsi a tároló- és hűtőkapacitás. Alacsony az erdősültség, amelyet a természeti adottságok indokolnak, ugyanakkor indokolt véderdők, mezővédő erdősávok telepítése, melyek hiányában fokozódnak az eróziós és deflációs károk. Katasztrófális a mezőgazdasági vízelvezetők árokrendszerek állapota, ami miatt állandósult a belvíz és árvíz veszély. A kistérség adottságaihoz képest igen alacsony a mezőgazdasági beruházások száma. Növekszik a technikai és technológiai elmaradottság. A földhasználati zónarendszer alapján az összes terület 78,9 %-a az intenzív hasznosításra alkalmas I. agrárzónába tartozik. A terület 21,1 %-a az extenzív hasznosításra alkalmas zónába esik. Gyümölcstelepítésre kiválóan alkalmas területek: Cece, Alsószentiván és Sárbogárd térsége. A természetvédelmi területek nagysága megközelíti az 1600 ha-t, a Sárvízvölgyben.

1.6.

A térség foglalkoztatottsági és munkanélküliségi viszonyai

A kistérség munkaképes korú népessége 1994-97. között jelentősen, 14,1 ezer főről 15,6 ezer főre növekedett. A munkanélküliség az 1993-94-es csúcs után 2,4 ezerről 1,6 ezerre csökkent a regisztrált munkanélküliek száma – így a munkanélküliségi ráta 10,2 % volt 1997-ben, ami 2,5 %-kal meghaladja a megyei átlagot. A regisztrált munkanélküliek számának csökkenése elsősorban Székesfehérvár megindult fejlődéséből következett be. Megállapítható, hogy 1994. és 1997. között jelentősen csökkent a működő vállalkozások száma (37 %-kal), míg a mezőgazdasági egyéni vállalkozók száma 38 %-kal növekedett. A kistérség vállalkozás szegény területnek számát, 1997-ben 1000 lakosra vetítve 37 volt a működő vállalkozások száma (a megyei átlag 63). A mezőgazdasági egyéni vállalkozók száma 1000 lakosra vetítve 1998-ban egy településen (Alap 13) éri el a 10 főt, a kistérség átlaga 5 fő. A regisztrált munkanélkülieken belül a 180 napon túl regisztráltak aránya 56 %. A munkaerőpiac kereslet-kínálati viszonyai miatt egyre növekszik a munkanélküliek átlagos életkora. A munkanélküliek 51,5 %-a legfeljebb általános iskolai végzettséggel 4



rendelkezik, erre ilyen nagyságrendben a mai munkaerőpiac nem tart igényt. A regisztrált munkanélküliek mintegy 90 %-a fizikai foglalkozású nyilvánvaló összefüggésben az alacsony iskolai végzettségű jellemzőkkel. Legmagasabb a regisztrált munkanélküliek száma. Igar (21,6 %), Vajta (14,58 %) és Cece (12,5 %) településeken, amely települések távol esnek a városok vonzáskörzetétől, s legkedvezőbbek a mutatók Nagylók (4,4 %) és Hantos (4,2 %) településeknél, ahol mind Székesfehérvár, mind pedig Dunaújváros könnyen megközelíthető. Jelentős társadalmi probléma a pályakezdő munkanélküliek helyzete – főleg vidéken – a legnagyobb problémát azonban a tartós munkanélküliek jelentik, akik főleg a mezőgazdaságból kikerült alacsony képzettségű emberek. A jövőre nézve legnagyobb veszélyt – munkahely híján – a falvakból elvándorló pályakezdő értelmiség rejti, ami tovább növeli a vidék és város közötti különbséget. A munkaüggyel kapcsolatos rendelkezések 1999. évi változása az önkormányzatok számára új programok (pl. közmunka) beindítását kezdeményezi, amelyet a vidékfejlesztés szolgálatába kell állítani. A magas munkanélküliségű rátájú kistérségekben (Enying és Sárbogárdi kistérség) a tartósan munkanélküliek újra munkába állítását célzó programokat hirdették meg.

1.7.

Hiányok és többletek a térség gazdaságában

A kistérség mezőgazdasági termékekből jelentős többletet termel a saját felhasználáshoz képest. Ez különösen igaz mind a jellemző növénytermesztési, mind az állattenyésztési produktumokra. A kistérség zöldség, gyümölcs és csemegeszőlő termelése jelentősen elmarad az igények kielégítésétől. Hiány jelentkezik a feldolgozott élelmiszer- ipari termékekből: húsáruféleségekből (szárazárú, készárú, mirelit termékekből, előre csomagolt, mosott zöldség- és gyümölcsféleségekből van. A kistérség településeinek infrastrukturális ellátottsága kedvezőtlen, különösen a szennyvíz-csatornázottság területén. A kistérség a megye legrosszabb foglalkoztatási és munkanélküliségi helyzetű területe. A térségben működő vállalkozások száma a megyei átlagtól lényegesen elmarad.

1.8.

Jóléti, jövedelmi viszonyok

A Sárbogárdi térség a mutatókat együttesen vizsgálva is halmozottan hátrányos helyzetű, társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térség. A térség 10 településén az 1997. évi lakásállomány 10.173 volt, amely a megye lakásállományának 6,2 %-át tette ki. A 100 lakásra jutó átlagos lakosszám (261) a megyei átlagnál (270) kissé alacsonyabb.

5



Az 1997-ben épített új lakások aránya 0,3 %-a volt a lakásállománynak, amely jelentősen elmarad a megyei átlagtól. Az 1997-ben épített lakások (98 m2) kisebbek a megyei átlagnál (104 m2). A lakások infrastrukturális ellátottsága tekintetében a villamos árammal való ellátás gyakorlatilag teljes körű. A lakások 82 %-a van bekapcsolva a közüzemi vízhálózatba, amely elmarad a megyei átlagtól (93 %). Különösen alacsony ez az arány Alapon (34 %) és Alsószentivánon (28 %). A térségben Igar kivételével valamennyi településen van vezetékes gáz, a bekötött fogyasztók aránya 47 % (megyei átlag 76,9 %). Szennyvízcsatornára a térségen belül csak Sárbogárdon van rákapcsolódási lehetőség. Az 1000 lakosra jutó telefon ellátottság 228 telefonvonal, ami szintén elmarad a megyei átlagtól. A térség szempontjából fő probléma, hogy az autópályák és az európai főutak elkerülik. A térségen áthaladó 3 főút (61, 64, 63-as) erősen leterhelt, s a falvakon és Sárbogárdon lakott területen halad keresztül (zaj- és levegőszennyezés). Az 1 főre jutó SZJA tekintetében Sárbogárdi térség van a legrosszabb helyzetben a megyében. A megyei átlag 55.036 Ft/fő, ez a szám a térségben 28.641 Ft/fő volt 1997-re vonatkozóan. (de Igar 20.010 Ft, Sáregres 26.133 Ft/fő). A megyén belüli rossz jövedelmi helyzetet a magas munkanélküliség és a vállalkozás hiány is magyarázza. A szociális és egészségügyi ellátás megoldottnak tekinthető – 1 településen nincs orvos (Alsószentiván), s a települések fele rendelkezik gyógyszertárral. A kereskedelmi ellátás területén a települések nagy része közepesen ellátottnak tekinthető. A vizsgált térségben teleház nincs.

1.9.

Idegenforgalom, turizmus

A Sárbogárdi kistérség Fejér megye déli részén fekszik, a 61. sz., 63. sz. és 64. sz. főutak mentén, amelyek találkozása is a kistérségben található. A kedvező fekvés biztosította jelentős átmenő forgalom ellenére a turizmus alacsony szinten van. A kistérség összességében számottevő idegenforgalmi vonzerővel rendelkezik, hiszen a Sárvíz-völgye természetes élőhelyei, gazdag növény- és állatvilága, a vajtai és mezőszilasi termálvíz, régészeti lelőhelyek, lovaglási, horgászati, vadászati lehetőségek mind az idegenforgalmi kínálat alapját képezhetik. A kistérség tíz településéből ötben található kereskedelmi szállásférőhely, panzió, kemping, nyaralóház formájában. A viszonylag jó szállásférőhely-ellátottság és a vonzerők ellenére számottevő szervezeti és egyéni turizmus csak Vajtán és Mezőszilason alakult ki. A panziók többsége a jelentős tranzitforgalom kiszolgálására létesült. A települések eltérő adottságaiknál fogva differenciáltan részesedhetnek a kistérségi turizmusból, azonban az együttműködés hiánya, a kistérség kínálatának elaprózódása esetén nincs esély jelentősebb idegenforgalom kialakítására.

6



A térségmarketing tevékenység hiánya nem teszi jelenleg lehetővé a potenciális vendégkör meghatározását, az adottságok hatékony kihasználását a turizmus területén. A feltételek kialakításával (kultúrált szálláshelyek, falusi turizmus, stb.) párhuzamosan célszerű a marketing stratégiát a környező kistérségekkel (Simontornya, Balaton) közösen kialakítani, s az együttműködéssel járó kölcsönös előnyöket figyelembe venni.

1.10.

A környezet állapota

A térség légszennyezettsége megyén belül kedvező képet mutat. Nincs jelentősebb légszennyeződést okozó ipari létesítmény, s a gázprogram megvalósításával a települések téli légszennyezettsége is minimálisra csökkent. A településeken átvezető közúti forgalomból adódik, hogy a főközlekedési útvonalak mentén (Cece, Vajta, Sárbogárd) jelentős a légszennyezés. A felszíni vízfolyások vizei közvetlenül a Nádorcsatorna vízrendszeréhez tartoznak, amely az ország egyik legszennyezettebb vízfolyása. Ez a tény különösen a Sárvíz-völgyben elhelyezkedő halastavak vízpótlásánál okoz jelentős problémát. Tekintettel a számos halastóra, elengedhetetlen a vízminőség javítása. A felszín alatti vizek esetében a talajvíz, amely szintjének mélysége a 2 métert nem haladja meg, a települések környezetében, illetve intenzív művelésű mezőgazdasági területeken nitráttal szennyeződhet, így annak ivóvízként való hasznosítása nem lehetséges. Az ivóvízként használt rétegvizek általában 200 méter mélységből kerülnek a felszínre. A térségben a szokásosnál magasabb a sótartalmuk. A jövőben a települések csatornázásával, megfelelő környezetkímélő mezőgazdasági technológiák kialakításával a talajvizek szennyeződése jentősen csökkenthető – míg a felszíni – ipari területekről érkező vizek vízminőség javítása a Közép-Dunántúli Régióra háruló feladat. A térség alapvetően kedvező talajtani adottságokkal rendelkezik. A talajok minőségét azonban különböző degradációs folyamatok csökkenthetik (pl. erózió, defláció, összefüggő, belvíz-veszélyeztetett savanyúsodás, elvizenyősödés). A kistérségben területek vannak, amelyek elsősorban mélyfekvésű talajok közelében előfordulhatnak – különösen a Nádor-csatorna vízrendszer mentén. A kisrégió mezőgazdaságilag művelt területein jelentősebb talajszennyezés nincs. A magánosítás, szerkezetváltás hatására a gyepterületek átalakulása figyelhető meg. A jelentős mértékben lecsökkent állatállomány miatt felhagynak a gazdálkodók a gyepek művelésével, ami hosszú távon a területek elbozótosodásával járhat. A kistérségben 1 térségi és 4 helyi hulladék-lerakó található. 1999-ben megkezdődött a beruházása a Sárbogárd térségi kommunális lerakónak, amely a kor követelményeinek megfelelő, műszaki védelemmel ellátott korszerű lerakó lesz. Sárbogárd környékének 12 településéről kerül itt lerakásra a kommunális hulladék.

7



Az elkövetkező évek feladata lesz a műszaki védelem nélkül ellátott szemétlerakók rekultivációja, illetve felszámolása, valamint a szelektív hulladékgyűjtés lehetőségeinek és feltételeinek megteremtése. A Mezőföld alapvetően mezőgazdasági jellegű területei közé beékelődött Dél-Mezőföldi Tájvédelmi Körzet (Cece, Vajta, Alsószentiván) valamint a Sárvíz-völgyi ökológiai zöldfolyosó részeként a Rétszilasi tavak (Pusztaegres, Sáregres, Sárbogárd); amelyek mind a mai napig többé-kevésbé fennmaradt élőhelyein számos védett növény és madárfaj talál menedéket.

1.11.

A térség erősségei és gyengeségei (SWOT analízis)

Erősségek

Gyengeségek

• Többségében jó termőhelyi adottságok (az agrárzónába tartozó területek nagysága az összes terület 78,9 %-a) • Tradíción alapuló speciális termékszerkezet (hungarikumok) (több mint 400 ha szőlő, 35 ha gyümölcsös megléte, változó területű fűszerpaprika, gyökérzöldség és dinnyetermesztés) • Ökológiai gazdálkodás hagyományai (Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Kht.) • Lótenyésztés hagyományai (Mezőszilas a mezőföldi lótenyésztés egyik központja) • A kistérség kiemelkedő természeti erőforrásokkal rendelkezik, amelyek a turizmus fejlesztés tartalékát képezik. A legnagyobb természeti erőforrások a nagyrészt még érintetlen változatos táji és természeti értékek (Sárréti Tájvédelmi Körzet, Rétszilasi-tavak Természetvédelmi Terület, Bozótpatak-völgye Természetvédelmi Terület, stb.) valamint a Vajtán és Mezőszilason feltárt termálvíz. • A kistérségben elszigetelten ugyan, de létrejöttek az idegenforgalmi termékkínálat egyes elemei, több településen vannak az idegenforgalomnak hagyományai (termálfürdő Vajtán és Mezőszilason, pusztapartik 30 éves múlttal, lovasnapok, lóversenyek, fogathajtó versenyek Mezőszilason, lóverseny, fogathajtó verseny Alapon, Alsószentivánon, Sárbogárdon, jurtanapok Hantoson, lovaglás, horgászat, vadászat több

• Főútvonaltól való távolság (a 6-os főközlekedési út van a legközelebb a kistérséghez) • Halmozottan hátrányos helyzetű települések találhatók a kistérségben (Igar, Alsószentiván) A kistérség gazdasági, társadalmi szempontból elmaradott • Tartósan magas munkanélküliség (egysíkú foglalkoztatottság) • Helyi közösségek hiánya, (bizalmatlanság, információ hiány, kezdeményezőkészség hiánya) • Kiegyenlítetlen birtokszerkezet → alacsony szervezettségű mezőgazdaság (a kistérségben az 1000 lakosra jutó őstermelők száma 190, a megyei átlag (72 fő) közel háromszorosa

• Belvíz és csapadékvíz elvezetés megoldatlansága (teljes vízrendezés hiánya a kistérségben)

8



településen is.).

9



• Mezőgazdasági utak elhanyagoltsága, véderdők hiánya, stb. (alacsony a kistérség erdősültsége: 7,9 %) • Kulturális, közművelődési, sportolási lehetőségek hiánya • Élelmiszerfeldolgozó kapacitás hiánya (a megyei üzemszám 6,5 %-a van csak a kistérségben) • Lakossági infrastruktúrai ellátottság színvonala alacsony • Humán erőforrások gyengeségei (hiánya) • Tőkehiányos mezőgazdasági vállalkozások • Térségen belüli tömegközlekedés helyzete, illetve utak állapota kívánnivalót hagy maga után • Hiányos az idegenforgalmi alapinfrastruktúra (parkolók, járdák, kerékpárutak, falusi szálláshelyek, higiénés létesítmények, stb.), nincsenek turisztikai termékcsoportok, nincsen kidolgozott idegenforgalmi fejlesztési és marketing stratégia, információs rendszer. • Hiányzik a turisztikai hagyományokkal nem rendelkező településeken élők motiváltsága a falusi turizmus, a vendégfogadás iránt. Rendezetlenek a településképek (virágok, zöld területek hiánya, porták megjelenése, közterület karbantartás, útbaigazító táblák, stb.).

10



Lehetőség

Veszély

• Biotermékek piaca bővül Európában és Magyarországon • Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programban rejlő lehetőségek • Erdőtelepítés és vadgazdálkodás EU-s támogatottsága • Extenzív állattartásban rejlő lehetőségek (várható piaci keresletre alapozva húsmarha, juh, kecske) • Humán erőforrásfejlesztés kiemelt támogatottsága az EU-ba

• Szabályzórendszer kiszámíthatatlansága

• Élelmiszerfeldolgozás és egyéb ipar telepítése a térségbe

• Alternatív (nem élelmiszer termelési célú) növénytermesztés lehetőségei (repce, biodízel)

• EU-s mezőgazdasági kvótarendszer korlátai • Felkészületlenség az EU-s csatlakozásra • Országos közlekedésfejlesztési koncepciók nem tartalmaznak a térséget érintő fejlesztéseket • A térség végleges leszakadása a fejlettebb területektől (belső periféria, lásd: Fejér megye meghatározó térszerkezeti vonalai) • A környezetet – elsősorban a felszíni vizeket érintő – térségen kívüli, elsősorban ipari szennyezéseket nem sikerül felszámolni, aminek következtében a kistérség természeti erőforrásai (táji természeti adottságai) sérülnek, elveszítik vonzerejüket. (péti, balatonfűzfői, peremartoni, ipari szennyezések) • Nem sikerül megteremteni az egyes önkormányzatok, vállalkozások valamint szomszédos kistérségek közötti együttműködést, ez által az egymásra épülő kínálat helyett párhuzamos, egymással konkuráló idegenforgalmi kínálat alakul ki.

• Az országban és külföldön is egyre nő az igény a termál és ökoturizmus, a természet közeli üdülés, rekreáció iránt. Ebből következően a vajtai és mezőszilasi termálvíz bázis és fürdők bővítése a kistérség turizmusfejlesztésének motorja lehet. Mezőgazdasági vállalkozások megerősítése a befektetések ösztönzésével (agrár innovációs komplex program) • A lovasturizmus ma Magyarországon kiemelt nemzeti turisztikai termék, ugyanakkor a kistérségben a lótenyésztésnek, lóversenyeknek, fogathajtásnak és hobbi lovaglásnak évtizedes tradíciói vannak (Mezőszilas, Sárbogárd, Alap, Alsószentiván), amelyekre alapozva kiemelt támogatási forrásokat lehet elnyerni. 11


1.12.


Stratégiai helyzetkép

A Sárbogárdi kistérség helyzetelemzése és az azt összesítő SWOT analízis – különösen a felsorolt gyengeségek nagy száma és jellege – egyértelműen azt mutatja, hogy alapvetően elmaradott és hátrányos helyzetű kistérségről van szó. Az elmaradottság nemcsak megyei összehasonlításban igaz, hanem országos viszonylatban. Ezt szinte minden mutató alátámasztja: a rossz infrastrukturális ellátottság, a magas munkanélküliség, a mezőgazdasági keresők átlag fölötti aránya, a helyi munkalehetőségek hiánya, a lakosság jövedelmi viszonyainak alacsony szintje, a főközlekedési utaktól és a régió ipariinnovációs tengelyétől való távolsága stb. Az elmaradottság a lakosság közérzetére és mentalitására is rányomja bélyegét, a vélemények gyakran egyfajta kiábrándultságot, bizalmatlanságot, a motiváció hiányát tükrözik. A sárbogárdi kistérség tehát halmozottan hátrányos helyzetű, társadalmi-gazdasági szempontból is elmaradott, tartós munkanélküliséggel küzd, és a mezőgazdasági vidékfejlesztés keretében is támogatandó térség. Összességében regionális és megyei viszonylatban is belső perifériának tekinthető. Fentiek alapján a vidékfejlesztési stratégia elsődleges célkitűzése a térség végleges és visszafordíthatatlan leszakadásának megakadályozása, illetve hosszabb távon a belső periféria jelleg felszámolása. E cél elérésére – figyelembe véve a belső adottságokat és különösen a környezetben mutatkozó tendenciákban megragadható lehetőségeket – reális esélye van a térségnek. Ehhez a térségi stratégiában egyszerre kell általános és sajátos célokat érvényesíteni. Következménye ennek, hogy egy olyan kevert stratégiát célszerű követnie a kistérségnek, amelyben egyszerre vannak jelen offenzív és defenzív elemek, a változás igénye, illetve a gazdasági diverzifikáció szükségszerűsége. Általános célként elmondható, hogy olyan, a térség egészére vonatkozó általános és komplex vidékfejlesztésre van szükség, ami magában foglalja a térség elmaradott és egyoldalú gazdaságának diverzifikálását. A diverzifikáció adhat megoldást az egysíkú gazdasági szerkezetből (is) fakadó tartós munkanélküliség kezelésére, a helyi munkalehetőségek bővítésére, a lakosság alternatív jövedelemszerzési lehetőségeinek megteremtésére és bővítésére. A fejlesztés fő irányai az idegenforgalom, a helyi vállalkozások létrejöttének támogatása, és ipari (különösen élelmiszeripar) beruházások ösztönzése lehetnek. A térségi stratégia hangsúlyos eleme az agrárgazdaság szerkezeti és szervezeti fejlesztése – figyelembe véve a környezet- és tájgazdálkodás szempontjainak érvényesítését csakúgy, mint a térség termelési tradícióit és összességében jó adottságait. E terület azonban – akár az Európai Uniós, akár a hazai tendenciákat és szabályzókat tekintjük – mindenképpen változást igénylő stratégiát követel. A változás iránya egyebek között az ökológiai gazdálkodás, biotermelés, a hungarikumok termelésének előtérbe helyezése, a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi programban és az extenzív állattenyésztésben rejlő lehetőségek kihasználása, továbbá az erdősítés és a vadgazdálkodás lehet.

12



A térségben különös hangsúlyt kell fektetni a humán erőforrások fejlesztésére, ezen belül a szemléletformálásra és ismeretbővítésre. Emellett az egyes mikrotérségek adottságai olyan fejlesztési irányokat is meghatároznak, amelyeket ugyancsak érdemes a térségi stratégia szintjére emelni. Ide sorolható mindenképpen a Sárvíz-völgy jelentős az üdülésiidegenforgalmi vonzereje és a Vajtai termálvíz, ami az idegenforgalmi fejlesztések indokoltságát mutatja, vagy a Dél-Mezőföld speciális tájtermékei (fűszerpaprika, görögdinnye). Mindezek alapvetően egy offenzív stratégia keretében valósíthatók meg. Ezek a kiemelt fejlesztési irányok, sajátos stratégiai célok alapozhatják meg a térség egészének hosszabb távú és többirányú fejlődését is.

13



2.Célkitűzések 2.1.

Általános célkitűzések

• A kistérség végleges leszakadásának megakadályozása, a halmozottan hátrányos helyzet megszüntetése • A megyén és a régión belüli belső perifériális jelleg átalakítása • A kistérségi lakosság életminőségének javítása, a vonzó vidéki életmód megteremtése • A helyi közösségek segítségével az együttműködésen alapuló gazdasági és társadalmi környezet kialakítása.

2.2.

Speciális célkitűzések

• A tartósan magas munkanélküliség csökkentése a térségben • A vidéki identitástudat erősítése a térségben élők körében • A kistérség természeti erőforrásainak és gazdasági adottságainak kihasználása • A kistérségen belüli települési, a kistérségek közötti együttműködések erősítése • A kistérségen belüli kommunikáció és az információhoz jutás feltételeinek javítása • A vállalkozások és a helyi lakosság felkészítése az EU-s csatlakozásra

14



3.Földrajzi összefüggések 3.1.

Természeti összefüggések

•

A Közép-Mezőföld (Alsószentiván, Hantos, Nagylók, Sárbogárd) és a Kálóz-Igari löszhátak (Igar, Mezőszilas) települései az intenzív mezőgazdálkodás területei.

•

A Dél-Mezőföldhöz tartozó gyengébb mezőgazdasági területek települései elsősorban a tájgazdálkodás, a mezőgazdasági szerkezetváltás és a környezetvédelmi programok területei (Alap, Cece, Vajta).

•

A Sárvíz-völgyében (Sáregres, Rétszilas, Nagyhörcsök, Pusztaeges → Sárbogárdhoz tartoznak) a tájmegőrzés érdekében a környezetvédelmi hasznosítási módszerek bevezetése szükséges, elválaszthatatlan egységben a vízrendezéssel.

3.2. •

•

•

Gazdaságföldrajzi összefüggések

Az ipari fejlesztésnek és a szállítói rendszerek létrejöttének reális feltételei Sárbogárd város és részben Cece környékére (élelmiszeripar) korlátozódik, hiszen itt találkozunk az ipartelepítés hagyományaival, s az ahhoz szükséges alap-infrastrukturával. A kistérség alapvetően vállalkozáshiányos övezetnek minősül, de kiemelkedően kevés a vállalkozások száma a kistérség halmozottan hátrányos településein (Igar, Alsószentiván). A Sárvíz-völgyében egészen Vajtáig, valamint a Bozot-patak völgye az idegenforgalom fejlesztésének elsődleges célterülete (Sáregres, Cece, Vajta, Mezőszilas, Sárbogárd).

3.3.

Humán összefüggések

•

A munkalehetőségek hiánya miatt magas az ingázók száma, főleg Nagylók és Hantos térségből sokan bejárnak a fehérvári és dunaújvárosi ipari centrumba.

•

Sárbogárd városban - mint a térség szellemi központjában - a középiskolai szintű középfokú oktatás fejlesztése kívánatos.

•

A felnőttképzés, átképzés rendszerének kialakításában a Kishantosi Népfőiskola szerepének erősítése szükséges.

•

A roma kisebbség helyzetének nem megnyugtató rendezése gátolja a kistérség egyes településeinek felzárkózását (Vajta, Sárbogárd).

15



4.Prioritások 1. Prioritás Az agrárgazdaság versenyképességének erősítése, a tájjelleg és a térség adottságainak figyelembe vételével, valamint a környezetkímélő gazdálkodás kialakításával A rendkívül kedvező termőhelyi adottságú mezőgazdasági területek az agrárgazdaság fejlesztését hordozzák magukban. A Kálóz-Igari löszhátak és a Közép-Mezőföld kimondottan agrártermelési meghatározottságú terület. A kistérségben a megyéhez viszonyítva hasonló a szántóterületek átlagos aranykorona értéke. A mezőgazdasági termékfeldolgozás tervezett beruházásai valós hiányokon alapulnak, s a meglepő piaci résekbe illeszkedve eladható végtermékeket produkálnának. A területhasználatban figyelembe kell venni, hogy a kistérség terültének 61,5 %-a a Zonális Agrárkörnyezeti Programok célterülete, ahol a talaj, az élővilág, a víz (vagy kombináltan) védelemre szorul. Agrár-környezetvédelmi és termelés-fejlesztési szempontból a három típusú földhasználat kialakítás a célszerű: -

-

az agrárzónába tartozó terület nagysága 44.359 ha (az összes terület 78,9 %-a) a kettős meghatározottságú terület 11.861 ha (az összes terület 21,1 %-a !). A DélMezőföld és a Sárvíz-völgyének jelentős része a termőhelyi adottságok miatt csak extenzív hasznosításra alkalmas. Ugyanakkor a Dél-Mezőföld kistáj adottságai (mikroklímája) zöldség- és gyümölcstermesztésre kiválóak A természetvédelmi oltalom alatt álló területek a Sárvíz-völgyében fekszenek. A védelmi meghatározottságú területek növelése feltétlenül indokolt (az idegenforgalom fejlesztése végett, a területek adottságai révén)

A kistérség adottságai kiválóan alkalmasak tradícionális termelő körzetek kialakítására. A jövedelmezőség javítása, a környezet és a táj védelmének elsőbbséget biztosító gazdálkodás módozatainak elterjesztése minden bizonnyal jelentős mértékben hozzájárul a települések népesség-megtartó képességének megőrzéséhez, a vidéki életminőség javításához. 2. Prioritás Az agrártermelés infrastrukturális hátterének erősítése és az agrárvállalkozói kultúra fejlesztése A helyzetfeltárás jegyzőkönyveiből kitűnik, hogy az agrárium adottságainak a kihasználása nagymértékben függ attól, hogy sikerül-e a kistérség infrastrukturális problémáit kiküszöbölni és az agrárvállalkozói kultúrát fejleszteni. Ezen prioritásban megfogalmazottak mintegy előfeltételét képezik az eredményes, környezetkímélő gazdálkodásnak, a meglevő adottságok és lehetőségek jobb kihasználásának. 16



Kiemelten kell kezelni a vállalkozóvá válás segítését és a marketing tevékenység fejlesztését. Az agrárgazdaság szervezeti strukturálatlansága miatt szükséges az együttműködési rendszerek kialakítása. Felméréseink szerint alacsony szintű az agáriumban tevékenykedő nagyszámú szereplő (az 1000 lakosra jutó őstermelők száma 190, a megyei átlag közel háromszorosa) szakmai felkészültsége, különösen az agrár környezetgazdálkodás területén. Igen fontos az emberi erőforrás fejlesztése, mivel a kistérség demográfiai állapota és a társadalom szerkezete sok hátrányos összetevővel jellemezhető. Az idei és az elmúlt év csapadékviszonyai egyértelműen indokolják az átfogó víz- és belvízrendezési program mielőbbi végrehajtását. Az életképes családi gazdaságok kialakításának úgyszintén előfeltétele, hogy a telephelyek infrastrukturális ellátottsága minél előbb kialakuljon, megvalósuljon. Az infrastruktúra és az emberi erőforrás fejlesztése meggátolja a térség végleges leszakadását a megye fejlettebb területeitől, enyhít a térség gazdasági-társadalmi elmaradottságán, a tartós munkanélküliségen. Esélyt ad a jövőnek. 3. prioritás Alternatív jövedelemszerzési lehetőségek biztosítása, kiemelten az idegenforgalom fejlesztésével A Sárbogárdi kistérségben az elmúlt évtizedekben a lakosság fő megélhetési forrása a mezőgazdaság volt. Az ágazat jövedelemtermelő képessége az utóbbi években drasztikusan csökkent, továbbá jelentősen kevesebb az ágazatban foglalkoztatottak száma is. Az itt élők többségének megélhetését várhatóan a jövőben is a mezőgazdasági ágazat fogja biztosítani, azonban szükséges, hogy kiegészítő jövedelemszerzési, foglalkoztatási lehetőséghez is jusson. Azok a természeti adottságok, amelyekkel a térség rendelkezik tudatos, célirányos fejlesztés esetén lehetővé teszik olyan turisztikai termékek kifejlesztését, amelyek vonzereje számottevő idegenforgalmat eredményezhet a térségben, egyúttal munkalehetőséget és többletjövedelmet biztosítva a lakosságnak. Az idegenforgalom fejlődésével a látogatók számának növekedésével a kistérség az állandó lakosság szemében is felértékelődik, aminek hosszabb távon népességmegtartó ereje is van. Bizonyított tény, hogy a idegenforgalom közvetett és közvetlen hatása a gazdaság egészére, így a szállásférőhely üzemeltetése, a vendéglátáson, a kereskedelmen, a szolgáltatásokon, a helyi termékek értékesítésén, a programszervezésen és működtetésen keresztül valamennyi ágazatot fejleszti. Az idegenforgalom hozzájárul továbbá a kistérség ismertségének növeléséhez, ami erősíti a térségi identitástudatot. A kistérség településszerkezetéből az infrastruktúrális ellátottásgból és a hagyományokból adódóan reális esély Sárbogárdon van nagyobb volumenű ipari befektető letelepítésére. A kistérségben a magas munkanélküliség oka többek között a helyi munkalehetősége hiánya és a vállalkozások alacsony száma. E területen a már meglévő üzemek fejlesztésével, valamint a helyi vállalkozások számának gyarapításával lehet előre lépni. Amíg a helyi munkahelyek számát befektetésösztönző politikával, valamint 17



közmunkaprogramokkal tudjuk növelni, addig a helyi vállalkozások számának növelése vállalkozásfejlesztési programok végrehajtásával történhet, amelyek egyrészt képzési, tanácsadási programokat, másrészt kisvállalkozásokat segítő pénzügyi programokat jelentenek. A különböző foglalkoztatási formák együttes elősegítése eredményezheti csak a munkanélküliség enyhítését. A prioritás a munkanélküliség csökkentését, a lakosság jövedelmi viszonyainak javítását, közvetve közérzetének és életminőségének pozitív változását célozza meg. 4. Prioritás A vidéki identitástudat erősítése, humánerőforrások fejlesztése, a közösségi és civil szervezetek aktivitásának fokozása A többszörösen hátrányos helyzetű kistérségben a magas munkanélküliség mellett az egyik legnagyobb probléma, hogy a települések többségének népességmegtartó ereje kicsi, nagy az elvándorlás. Ezen a munkahelyteremtés mellett az életminőség javításával lehet változtatni, ami nemcsak a jövedelmi viszonyok javítását jelenti. A lakókörnyezet megújítása, a települési, térségi értékek feltárása, tudatosítása, közös alakítása fontos tényezők a vidéki életforma elfogadásához, felértékelődéséhez. A megfogalmazott priorításhoz kapcsolódó programok, intézkedés csoportok végrehajtásában kiemelkedő szerepet játszanak a civil szervezetek. A közösségfejlesztés leghatékonyabb eszköze a kézzel fogható eredményekben is megnyilvánuló közös cselekvés, legyen szó akár településszépítésről, hagyományőrzésről vagy sport, kulturális tevékenységről. A megfogalmazott priorítás egyik célja a közösségi alapon végzett értékfeltárás, megóvás, a civil szerveződések egyidejű megerősítésével, kiteljesedésével. A civil szféra aktivitásának fokozása, az együttműködésben rejlő előnyök kihasználását a szociális és egészségügyi területen is elő kell segíteni. A sikeres vidékfejlesztési programok egyik kulcsa a humán erőforrások fejlesztése. A térségben jelenleg csak Sárbogárdon van középfokú képzés (általános gimnázium), a szakképzés intézményei a térségen kívül találhatók. A felnőttképzés szervezésében és lebonyolításában fontos szerepe lehet a Hantosi Népfőiskolának, ahol jelenleg is vannak ilyen programok. A térség felemelkedésének további záloga a fiatalok helyben tartása az ehhez szükséges munkalehetőségek megteremtése és a letelepedésük támogatása. A következő években fontos feladat felkészíteni a lakosságot az EU csatlakozásra, megismertetni a negatív és pozitív hatásokat és a lehetőségeket. A forráshoz jutási versenyben fontos az információk beszerzése és a térségen belüli továbbítása . Az információáramlás háttérfeltételeinek megteremtése szintén elengedhetetlen egy sikeres vidékfejlesztési stratégiához. A kommunikáció aktorai pedig a helyi civil szervezetek és közösségek lehetnek.

18



5.Alprogramok 1. Prioritás: Az agrárgazdaság versenyképességének erősítése, a tájjelleg és a térség adottságainak figyelembe vételével, valamint a környezetkímélő gazdálkodás kialakításával. 1.1. Alprogram A mezőgazdasági beruházások növelése 1.2. Alprogram A mezőgazdasági termékfeldolgozást szolgáló beruházások, a feldolgozási színt javítása. A piacra jutást elősegítő feldolgozottsági fok növelése 1.3. Alprogram Hagyományos szántóföldi kultúrák részbeni kiváltása 1.4. Alprogram Környezet- és tájvédelmet szolgáló termelési módszerek elterjesztése. A földhasznosítás szerkezetének mérsékelt átalakítása 1.5. Alprogram Tradícionális termelő körzetek kialakítása 2.

Prioritás Az agrártermelés infrastruktúrális hátterének erősítése és az agrárvállalkozói kultúra fejlesztése 2.1. Alprogram Mezőgazdasági infrastruktúra kiépítése 2.2. Alprogram Az agrárgazdaságban tevékenykedők szakmai ismeretének hozzáértésének emelése 2.3. Alprogram A marketing tevékenység fejlesztése a külső és belső piaci igények alapján 2.4. Alprogram Termelői együttműködések létrehozása

3.

Prioritás Alternatív jövedelemszerzési lehetőségek biztosítása, kiemelten az idegenforgalom fejlesztésével 3.1. Alprogram A Sárvíz-völgye és a Bozót-patak völgyének idegenforgalmi továbbfejlesztése 3.2. Alprogram Kistérségi munkahelyteremtés, helyi vállalkozások számának növelése

19


4.


Prioritás A vidéki identitástudat erősítése, humánerőforrások fejlesztése, a közösségi és civil szervezetek aktivitásának fokozása 4.1. Alprogram Falumegújítás, népi építészeti emlékek megóvása, hagyományőrzés 4.2. Alprogram A humánerőforrások és a civil szféra fejlesztése

20



6.Intézkedéscsoportok 1.

Prioritás: Az agrárgazdaság versenyképességének erősítése, a tájjelleg és a térség adottságainak figyelembe vételével, valamint a környezetkímélő gazdálkodás kialakításával. 1.1. Alprogram A mezőgazdasági beruházások növelése 1.1.1.

Intézkedéscsoport Épület beruházás és felújítás

1.1.2.

Intézkedéscsoport Gépvásárlás

1.1.3.

Intézkedéscsoport Öntözésfejlesztés

1.1.4.

Intézkedéscsoport Tógazdasági termelőalapok felújítása és bővítése

1.1.5.

Intézkedéscsoport Technológiai beruházások

1.2. Alprogram A mezőgazdasági termékfeldolgozást szolgáló beruházások, a feldolgozási szint javítása. A piacra jutást elősegítő feldolgozottsági fok növelése 1.2.1.

Intézkedéscsoport Zöldség-gyümölcs tisztítás, csomagolás

1.2.2.

Intézkedéscsoport Energetikai célú olajfeldolgozás (biodízel)

1.2.3.

Intézkedéscsoport Halfeldolgozás

1.2.4.

Intézkedéscsoport Fűszerpaprika feldolgozás

1.2.5.

Intézkedéscsoport Bio élelmiszerfeldolgozás

1.3. Alprogram Hagyományos szántóföldi kultúrák részbeni kiváltása 1.3.1.

Intézkedéscsoport Biokultúrák elterjesztése, (Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Kht.) az ökológiai szemléletű gazdálkodás területének növelése (az ehhez szükséges infrastruktúra megteremetése)

1.3.2.

Intézkedéscsoport A zöldségtermesztés részarányának növelése

21



1.3.3.

Intézkedéscsoport Nagy olajtartalmú növények termesztése

1.3.4.

Intézkedéscsoport Gyógy- és fűszernövény, valamint vetőmagtermesztés

1.4. Alprogram Környezet- és tájvédelmet szolgáló termelési módszerek elterjesztése. A földhasznosítás szerkezetének mérsékelt átalakítása 1.4.1.

Intézkedéscsoport Extenzív gyepgazdálkodási módszerek elterjesztése, elsősorban a Sárvízvölgye kistáj településein, valamint a gyengébb adottságú területeken (ridegtartású szarvasmarha- és juhtenyésztés fejlesztése

1.4.2.

Intézkedéscsoport Vizes élőhelyek rekonstrukciója. revitalizációja. Ártéri hasznosítás

Vízfolyások

és

környezetének

1.4.3.

Intézkedéscsoport Erdősültség növelése, védelmi célú erdőtelepítések

1.4.4.

Intézkedéscsoport Ültetvénytelepítések (pl. Alsószentiván: dió, Mezőszilas-Igar: szőlő)

1.5. Alprogram Tradícionális termelő körzetek kialakítása

2.

1.5.1.

Intézkedéscsoport Mezőföldi minőségi gabonatermesztés

1.5.2.

Intézkedéscsoport Tájtermesztés (paprika, dinnye)

Prioritás Az agrártermelés infrastrukturális hátterének erősítése és az agrárvállalkozói kultúra fejlesztése 2.1. Alprogram Mezőgazdasági infrastruktúra kiépítése 2.1.1.

Intézkedéscsoport Átfogó víz- és belvízrendezési program (vízminőség védelem)

2.1.2.

Intézkedéscsoport Külterületi mezőgazdasági és települések közötti összekötő utak kiépítése, felújítása

2.1.3.

Intézkedéscsoport Életképes családi gazdaságok létrehozásának segítése a telephelyi infrastruktúra kialakításával

22



2.2. Alprogram Az agrárgazdaságban tevékenykedők szakmai ismeretének hozzáértésének emelése 2.2.1.

Intézkedéscsoport Új termelési és feldolgozási módszerek elsajátítását segítő gyakorlati programok, bemutatók

2.2.2.

Intézkedéscsoport Az EU tagsághoz kapcsolódó speciális igények

2.2.3.

Intézkedéscsoport Továbbképzések, átképzések szervezése

2.2.4.

Intézkedéscsoport Bemutató gazdaságok, mintagazdaságok kialakítása

2.2.5.

Intézkedéscsoport Az agrárkörnyezeti gazdálkodás ismereteinek elsajátítása

2.3. Alprogram A marketing tevékenység fejlesztése a külső és belső piaci igények alapján 2.3.1.

Intézkedéscsoport A vállalkozások piacra jutását és versenyképességét javító programok kidolgozása (pl. nagybani piac létrehozása)

2.3.2.

Intézkedéscsoport Az agrár vállalkozói kapcsolatok és ismeretek bővítését szolgáló programok

2.3.3.

Intézkedéscsoport Agrár szaktanácsadói team létrehozása

2.4. Alprogram Termelői együttműködések létrehozása

3.

2.4.1.

Intézkedéscsoport Beszerző, értékesítő, szolgáltató típusú szövetkezetek létrehozása

2.4.2.

Intézkedéscsoport Teljes termékpályás szövetkezések

prioritás Alternatív jövedelemszerzési lehetőségek biztosítása kiemelten az idegenforgalom fejlesztésével 3.1. Alprogram A Sárvíz-völgye és a Bozót-patak völgyének idegenforgalmi továbbfejlesztése 3.1.1.

Intézkedéscsoport A turisztikai alapinfrastruktúra fejlesztése kiemelten a célterületek közötti kerékpár- és lovastúra útvonalak kiépítésével valamint a rendezvény és programhelyszíneken az alap és kiszolgáló infrastruktúra megvalósításával. (Rétszilas – Vajta – Sáregres kerékpárutak, Bozót23



patak mentén kerékpáros és lovastúra útvonalak, kerékpárkölcsönző helyek, higiénés létesítmények, horgászat, természetjárás, vadászat kiszolgáló létesítményei, parkolók, stb.) 3.1.2.

Intézkedéscsoport A szálláshely-kapacitás mennyiségi és minőségi bővítése, elsődlegesen a falusi turizmus keretein belül a magánszálláshelyek számának növelésével, a koordináció és szervezése erősítése, a meglévő és létrejövő kapacitások kihasználására.

3.1.3.

Intézkedéscsoport Minőségi, komplex szolgáltatást nyújtó szabadidő-, oktatási-, továbbképzési központok létesítése a térségben (Rétimajorban, sáregresi volt vízimalom épület rekonstrukciójával, stb.).

3.1.4.

Intézkedéscsoport A termálvízkincsre fürdők kapacitások termálvíz elismert Vajtán, Mezőszilai Rétimajorban, stb.).

alapozott turizmus továbbfejlesztése a meglévő bővítésével, korszerűsítésével, új feltárásokkal (a ásványvízzé minősítése, fedett medence építése termálstrand korszerűsítése, új termálvíz feltárás

3.1.5.

Intézkedéscsoport A turisztikai kínálat bővítése illetve összehangolása turisztikai programcsomagok kifejlesztése és működtetése, elsősorban a termál, a lovas, a kerékpáros, a senior, a falusi és az ökoturizmus területein.

3.1.6.

Intézkedéscsoport A kisrégiók közötti együttműködésben rejlő lehetőségek jobb kihasználása elsősorban a Balaton és a Velencei tó valamint Székesfehérvár irányába. (Közös fejlesztések, például: Vajta – SáregresBalaton kerékpáros és lovastúra útvonal, új közös PR technikák kidolgozása és alkalmazása, stb.).

3.1.7.

Intézkedéscsoport A turizmus kiszolgálására a humánerőforrás oldal biztosítása iskolai és felnőtt továbbképzés illetve képzés segítségével az alapvető vendéglátási nyelvi ismeretek elsajátítására, animátorok képzése, a turisztikai programcsomagok működtetésére.

3.2. Alprogram Kistérségi munkahely teremtés helyi vállalkozások számának növelése 3.2.1.

Intézkedéscsoport A sárbogárdi ipari bázis továbbfejlesztésének elősegítése, ösztönzése, új munkahelyek létrehozása céljából.

3.2.2

Intézkedéscsoport Térségi szintű közmunka programok beindítása a turisztikai infrastruktúra kiépítésére, karbantartására, faluszépítő programok megvalósítására.

3.2.3.

Intézkedéscsoport A vállalkozások finanszírozásának elősegítése a tőkehiány enyhítésére. 24


3.2.4.

4.


Intézkedéscsoport Helyi szolgáltató vállalkozások létrejöttének ösztönzése, kiemelten a turisztikai szolgáltatásokhoz kapcsolódóan.

Prioritás A vidéki identitástudat erősítése, humánerőforrások fejlesztése, a közösségek és a civil szervezetek aktivitásának fokozása 4.1. Alprogram Falumegújítás, népi építészeti értékek megóvása, hagyományőrzés 4.1.1.

Intézkedéscsoport Falvanként felmérés készítése a megőrzendő, felújítandó népi, építészeti emlékekről, egyedi tájértékekről, védelmi és támogatási rendszer kidolgozása megóvásukra, helyreállításukra. (Például Sáregres területén az 1910-20 években épült téglahomlokzatú lakóházak, mezőszilasi régi kúriák, stb.).

4.1.2.

Intézkedéscsoport A települések külső megjelenésének megújítása, utcaképek, közterületek rendezése, tájékoztató táblák kihelyezése, stb.

4.1.3.

Intézkedéscsoport Hagyományőrző civil szervezetek működési feltételeinek javítása, új szerveződések létrejöttének ösztönzése.

4.2 Alprogram A humánerőforrások és a civil szféra fejlesztése 4.2.1

Intézkedéscsoport A térségi szakképzési rendszer visszaállítása „alapozó” képzések és az átképzés feltételeinek a kistérségen belüli biztosítása.

4.2.2

Intézkedéscsoport A szociális ellátó rendszer fejlesztése a kistérségben.

4.2.3

Intézkedéscsoport Az alacsonyan képzettek és más hátrányos rétegek számára speciális programok indítása (Hantosi Népfőiskola bevonásával).

4.2.4

Intézkedéscsoport A fiatalok helyi letelepedésének támogatása (telekbiztosítás, támogatások)

4.2.5

Intézkedéscsoport A kistérségi vállalatok együttműködésének ösztönzése, a vállalkozói készségek fejlesztése

4.2.6

Intézkedéscsoport A civil szféra és a helyi közösségek információhoz juttatása, a kommunikációs csatornák és eszközök fejlesztésével (számítógépes fejlesztések, számítástechnikai képzések, teleházak).

4.2.7

Intézkedéscsoport A helyi vállalkozások és a lakosság számára az EU-val kapcsolatos ismeretek átadása, felkészítés a csatlakozásra. 25



26



7.Ütemezés MFt Prioritás, alprogram, intézkedéscsoport

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

1. Prioritás: Az agrárgazdaság versenyképességének erősítése, a tájjelleg és a térség adottságainak figyelembe vételével, valamint a környezetkímélő gazdálkodás kialakításával 1.1. Alprogram: A mezőgazdasági beruházások növelése 1.1.1. intézkedéscsoport

-

80

90

100

100

80

50

1.1.2. intézkedéscsoport

100

100

100

100

100

100

100


-

10

20

30

30

10

-


-

20

40

40

40

30

30


-

10

20

20

80

70

-

100

220

270

290

350

290

180

1.1. Alprogram összesen

1.2. Alprogram: A mezőgazdasági termékfeldolgozást szolgáló beruházások, a feldolgozási szint javítása. A piacra jutást elősegítő feldolgozottsági fok növelése 1.2.1. intézkedéscsoport

-

-

50

50

-

-

-


-

100

100

100

-

-

-


-

-

50

-

-

-

-


-

-

100

100

50

50

-


-

-

-

50

-

50

-

1.2. Alprogram összesen 100 300 300 50 1.3. Alprogram: Hagyományos szántóföldi kultúrák részbeni kiváltása

100

-


-

5

10

5

10

5

5


-

-

10

10

10

10

-


-

-

10

10

5

5

-


-

-

5

10

10

10

5

1.3. Alprogram összesen 5 35 35 35 30 10 1.4. Alprogram: Környezet- és tájvédelmet szolgáló termelési módszerek elterjesztése. A földhasznosítás szerkezetének mérsékelt átalakítása 1.4.1. intézkedéscsoport

-

20

30

30

30

30

10


10

10

10

10

10

15

15


-

10

20

30

40

40

20

1.4.4.. intézkedéscsoport

50

100

150

150

50

50

50

60

140

210

220

130

135

95


27



MFt Prioritás, alprogram, intézkedéscsoport

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

1.5. Alprogram: Tradícionális termelő körzetek kialakítása 1.5.1. intézkedéscsoport

-

5

10

5

5

5

-


-

2

3

4

4

4

3

-

7

13

9

9

9

3


2. Prioritás: Az agrártermelés infrastrukturális hátterének erősítése és az agrárvállalkozói kultúra fejlesztése 2.1. Alprogram: Mezőgazdasági infrastruktúra kiépítése 2.1.1. intézkedéscsoport

100

200

300

100

100

100

100


50

100

100

100

100

25

25


20

30

30

30

40

20

20

170

330

430

230

240

145

145


2.2. Alprogram: Az agrárgazdaságban tevékenykedők szakmai ismeretének, hozzáértésének emelése 2.2.1. intézkedéscsoport

10

20

30

10

10

10

10


10

20

30

10

10

10

10


10

20

30

10

10

10

10


-

30

40

30

-

-

-


10

20

30

10

10

10

10


40

110

160

70

40

40

40

2.3. Alprogram: A marketing tevékenység fejlesztése a külső és belső piaci igények alapján 2.3.1. intézkedéscsoport

-

-

100

100

-

-

-


5

10

10

10

2

2

1


-

6

10

6

6

6

6


5

16

120

116

8

8

7

2.4. Alprogram: Termelői együttműködések létrehozása 2.4.1. intézkedéscsoport

20

30

40

40

30

20

20


-

-

35

10

12

12

11


20

30

75

50

42

32

31

28




2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

3. Prioritás: Alternatív jövedelemszerzési lehetőségek biztosítása kiemelten az idegenforgalom fejlesztésével 3.1. Alprogram: A Sárvíz-völgye és a Bozót-patak völgyének idegenforgalmi továbbfejlesztése 3.1.1. intézkedéscsoport

20

100

100

100

100

100

80


5

40

40

40

40

40

35


10

50

50

50

50

50

40


15

60

70

70

70

70

45


5

15

15

15

15

15

10


-

5

5

5

5

5

5


-

7

7

7

7

6

6

55

277

287

287

287

286

221


3.2. Alprogram: Kistérségi munkahely teremtés helyi vállalkozások számának növelése 3.2.1. intézkedéscsoport

-

30

100

40

30

-

-


-

60

150

60

40

20

20


-

40

60

50

-

-

-


-

30

50

20

-

-

-

-

160

360

170

70

20

20


4. Prioritás: A vidéki identitástudat erősítése, humánerőforrások fejlesztése, a közösségek és a civil szervezetek aktivitásának fokozása 4.1. Alprogram: Falumegújítás, népi építészeti értékek megóvása, hagyományőrzés 4.1.1. intézkedéscsoport

2

15

20

20

20

17

16


5

35

40

40

35

35

30


1

10

13

13

13

10

10

8

60

73

73

68

62

56


4.2. Alprogram: A humánerőforrások és a civil szféra fejlesztése 4.2.1. intézkedéscsoport

-

10

15

20

10

5

-


-

10

20

20

20

5

5


4

16

20

10

-

-

-


-

15

30

30

30

40

35


5

10

20

30

5

-

29




2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006


5

25

20

10

-

-

-


6

14

30

50

-

-

-

20

100

155

170

65

50

40

478

1555

2488

2020

1394

1207

848

4.2. Alprogram összesen MINDÖSSZESEN

A teendők, illetve a források felhasználásának ütemezésének tervezését alapvetően meghatározza, hogy az alprogramok olyan átfogó feladatokat és tevékenységeket jelölnek ki, melyek megvalósítása csak hosszabb távon lehetséges. Különösen jól mutatkozik ez meg az 1. 2. prioritások esetében, hiszen az agrárgazdaság versenyképességének erősítése, a környezetkímélő gazdálkodás kialakítása, az agrártermelés infrastrukturális hátterének kiépítése időigényes, hosszantartó folyamat. Az ütemezésben meghatározó tényező a feladatok egymásra épülése, egymáshoz kapcsolódása, ezen belül a helyi szervezetek, vállalkozók, gazdálkodók önkormányzatok fogadókészségének biztosítása. Általánosságban megfogalmazható, hogy a konkrét agrárgazdasági beruházásokat megelőzi az infrastruktúra kiépítésének és az agrárgazdaságban tevékenykedők szakmai ismeretének és képzésének megszervezése. A fenti általános elvek mellett a programok egy részének felfutása az Európai Uniós csatlakozásunk várható idejéhez kapcsolódik, majd a csúcsot egy fokozatos lecsengés követi. Mindezek figyelembevételével az egyes alprogramok ütemezésénél a következő egyedi jellemzők érvényesülnek; Az 1. prioritás 1.1, 1.2, 1.3, 1.4, 1.5, alprogramjai és a hozzá tartozó intézkedéscsoportok legfőbb célkitűzése, hogy intézkedéscsoportjainak megvalósulása esetén elősegítse a családi gazdaságokon alapuló hatékony üzemi és termelési struktúrák kialakulását. Az intézkedéscsoportokra jellemző, hogy a 2000. év az előkészületek jegyében telik el, azután az építési beruházásoknál és a termékfeldolgozást szolgáló beruházásoknál van egy három éves felfutás – megvalósulási fázis. Az utolsó években pedig a befejező fázis. Egyes intézkedéscsoportnál (pl. gépvásárlás) folyamatos a megvalósulási fázis. A feldolgozóipar beruházásai követik a hagyományos szántóföldi kultúrák és a földhasznosítás szerkezetének mérsékelt átalakítását. (pl. ültetvények termőre fordulása) A 2. prioritás 2.1 alprogramjánál az infrasturktúrával kapcsolatos intézkedéscsoportok a legsúlyozottabbak. (pl. belvíz elleni védelem, külterületi és települések közötti összekötő utak építése, rendbetétele) Az életet és a vagyont veszélyeztető állapotot mérsékelni, megszüntetni cél ezeken a területeken. A települések bel- és külterületein szinte azonnal meg kell kezdeni a 30



vízelvezető csatornák létesítését, felújítását, vízfolyások rendezését. (Sárbogárd, Sáregres, Alap, Cece) A 2. prioritás 2.2., 2.3, 2.4 alprogramjai vezérmotívuma, hogy az emberi erőforrás fejlesztése is nagymértékben meggátolhatja a térség végleges leszakadását a megye fejlettebb területeitől. Hozzájárul a térség gazdasági-társadalmi elmaradottságának enyhítéséhez, új lehetőséget nyit azok előtt, akik változtatni szeretnének eddigi helyzetükön. A 3.1. alprogram döntően az idegenforgalmi fejlesztéseket tartalmazza , ütemezésénél az egyik alapvető szempont a fokozatosság elve volt, amely szerint a turisztikai fejlesztések többsége az igényekhez igazodva folyamatosan valósul meg, másrészről mind az önkormányzati, mind pedig a vállalkozói oldalon a tőkehiány a jellemző, ezért az önerő hiánya döntően meghatározza a beruházások ütemét a közpénzek igénybevételének lehetőségét. Az elkövetkező hat évben e téren nem várható változás és az önerőhöz szükséges források is nagy valószínűséggel éves egyenlő mértékben képződnek. Fentiekre tekintettel terveztünk a 3.1.1., 3.1.2., 3.1.3. és 3.1.4. intézkedéscsoportokra egyenletes forráselosztást. Ettől nagyobb eltérés csak akkor valószínűsíthető, ha a 3.1.3., vagy a 3.1.4. intézkedéscsoportok esetében tőkeerős befektető jelentkezik. A 3.1.5., 3.1.6. és 3.1.7. intézkedéscsoportok jellemzően folyamatos tevékenységek, ezért az azokhoz kapcsolódó költségek is folyamatosan jelentkeznek. Valamennyi intézkedéscsoport esetében figyelembe vettük azt, hogy a programok indítása, a pályáztatások kezdeti bizonytalanságai következtében a 2000. évben jelentősebb forrásfelhasználással e programok esetében még nem számolhatunk. A 3.2. alprogram ütemezésénél figyelembe vettük a munkahelyteremtési és a vállalkozásfejlesztési programok kifutási idejét. Reálisan a kistérség számára beruházási és komplex fejlesztési programok 2001-től érhetők el. Az alprogram keretében a 3.2.1. intézkedéscsoport a termelői infrastruktúra biztosítását célozza meg, ösztönözve ezzel az ipari vállalkozások letelepedését a térségben. Egy ilyen intézkedéscsoport átlagos kifutási ideje 3-4 év és a pénzfelhasználás döntően az időszak közepére jut. A 3.2.2. intézkedéscsoport a munkanélküliség rövid távú kezelésére irányul. A stratégiai program megvalósulásához illeszkedő közmunkaprogramok indítása a térségben a tervezési időszak teljes egészében jelen van. A közmunka megszervezését térségi szemléletben kell megvalósítani. A pénzfelhasználás legnagyobb részét 2001-2003. között terveztük, a következő időszakban a tartós munkahelyteremtés átveheti a munkanélküliség kezelését. A 3.2.3. és a 3.2.4. intézkedéscsoportok a térségben a vállalkozások indítását és a meglévő vállalkozások fejlesztését célozzák meg. A vállalkozások tőkehiányának enyhítésére egy hitelalap létrehozása lehet a megoldás, amelyet 2001-2003 között lehetne feltölteni, ezek után már a visszafizetések nyújthatnak fedezetet a kihelyezésekre.

31



A 4.1. alprogram, 4.1.1. intézkedéscsoportja lakossági forrásbevonást igényel, amelynek rendelkezésre állása várhatóan egyenletes mértékben keletkezik, ezért a tervezési időszakra egyenletes közpénz igénybevételt terveztünk. Az alprogram 4.1.2. és 4.1.3. intézkedéscsoportjai olyan fejlesztéseket tartalmaznak, amelyeknek azután folyamatos fenntartási, működtetési költségei is vannak. Ebből következően az ütemezésnél erre, valamint a rendelkezésre álló önerő nagyságára tekintettel egyenlő forráselosztást terveztünk. A sikeres vidékfejlesztési programok megvalósításához humánerőforrások fejlesztése, a civil szervezetek támogatása.

elengedhetetlen

a

A programok indítása előtt célszerű az oktatásokat, képzéseket beindítani, így a tervezési időszak első felében van jelentős pénzfelhasználás ezzel kapcsolatban. A szakképzési rendszer visszaállítása (4.2.1.) és az alacsonyan képzettek felzárkóztatása (4.2.3.) 2000-2002. között jelentős feladatot ró a kistérségre. A szociális ellátó rendszer fejlesztése a házi gondozás kialakítása (4.2.2.) folyamatos munka a térségben és az ehhez szükséges képzéseket már 2001-től el kell indítani. A civil szféra háttérfeltételeinek megteremtése 2001-2002-ben eszközbeszerzéseket, a következő időszakban a működés támogatását jelenti. Az EU-hoz csatlakozás hatásainak megismertetésére 2001-2003.-as időszakban kell az erőforrásokat koncentrálni, amelyet a 4.2.7. intézkedéscsoport ütemezése is mutat. Általában elmondható, hogy a Sapard Program ütemezése a 2001-2004. közötti időszakra összpontosul, amely magában hordozza a csatlakozás várható időpontját.

32



8.Pénzügyi terv Prioritás, alprogram, intézkedéscsoport

2000 Közp.

2001 Önerő

Közp.

2002 Önerő

Közp.

2003 Önerő

Közp.

2004 Önerő

Közp.

2005 Önerő

Közp.

2006 Önerő

Közp.

Összesen Önerő

Közp.

Önerő

1. Prioritás: Az agrárgazdaság versenyképességének erősítése, a tájjeleg és a térség adottságainak figyelembevételével, valamint a környezetkímélő gazdálkodás kialakításával 1.1. Alprogram: Természeti erőforrások megőrzése, környezeti terhelés csökkentése 1.1.1. intézkedéscsoport 40 40 45 1.1.2. intézkedéscsoport 50 50 50 50 50 1.1.3. intézkedéscsoport 5 5 10 1.1.4. intézkedéscsoport 10 10 20 1.1.5. intézkedéscsoport 5 5 10

45 50 10 20 10

50 50 15 20 10

50 50 15 20 10

50 50 15 20 40

50 50 15 20 40

40 50 5 15 35

40 50 5 15 35

25 50 15 -

25 50 15 -

250 350 50 100 100

250 350 50 100 100

135

145

145

175

175

145

145

90

90

850

850

1.2. Alprogram: A mezőgazdasági termékfeldolgozást szolgáló beruházások, a feldolgozási szint javítása. A piacra jutást elősegítő feldolgozottsági fok növelése 1.2.1. intézkedéscsoport 25 25 25 25 1.2.2. intézkedéscsoport 50 50 50 50 50 50 1.2.3. intézkedéscsoport 25 25 1.2.4. intézkedéscsoport 50 50 50 50 25 25 25 25 1.2.5. intézkedéscsoport 25 25 25 25 -

-

50 150 25 150 50

50 150 25 150 50



50

135

150

150

150

25

25

50

50

-

-

425

425

1.3. Alprogram: Hagyományos szántóföldi kultúrák részbeni kiváltása 1.3.1. intézkedéscsoport 2,5 2,5 1.3.2. intézkedéscsoport 1.3.3. intézkedéscsoport 1.3.4. intézkedéscsoport -

5,0 5,0 7,5 2,5

5,0 5,0 2,5 2,5

2,5 5,0 7,5 5,0

2,5 5,0 2,5 5,0

5,0 5,0 3,75 5,0

5,0 5,0 1,25 5,0

2,5 5,0 3,75 5,0

2,5 5,0 1,25 5,0

2,5 2,5

2,5 2,5

20,0 20,0 22,5 20,0

20,0 20,0 7,5 20,0

20,0

15,0

20,0

15,0

18,5

16,25

16,25

13,75

5

5

82,5

67,5

-

50

110

150

-

-

110

50


-

50

2,5

2,5

1.4. Alprogram: Környzet- és tájvédelmet szolgáló termelési módszerek elterjesztése. A földhasznosítás szerkezetének mérsékelt átalakítása

33


Prioritás, alprogram, intézkedéscsoport


2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

Összesen

1.4.1. intézkedéscsoport 1.4.2. intézkedéscsoport 1.4.3. intézkedéscsoport 1.4.4. intézkedéscsoport

Közp. 7,5 30,0

Önerő 2,5 20,0

Közp. 15,0 7,5 6,0 60,0

Önerő 5,0 2,5 4,0 40,0

Közp. 22,5 7,5 12,0 90,0

Önerő 7,5 2,5 8,0 60,0

Közp. 22,5 7,5 18,0 90,0

Önerő 7,5 2,5 12,0 60,0

Közp. 22,5 7,5 24,0 30,0

Önerő 7,5 2,5 16,0 20,0

Közp. 22,5 11,25 24,0 30,0

Önerő 7,5 3,75 16,0 20,0

Közp. 7,5 11,25 12,0 30,0

Önerő 2,5 3,75 8,0 20,0

Közp. 112,5 60,0 96,0 360,0

Önerő 37,5 20,0 64,0 240,0


37,5

22,5

88,5

51,5

132,0

78,0

138,0

82,0

84,0

46,0

87,75

47,25

60,75

34,25

628,5

361,5

1.5. Alprogram: Tradícionális termelő körzetek kialakítása 1.5.1. intézkedéscsoport 2,5 1.5.2. intézkedéscsoport 1,0

2,5 1,0

5,0 1,5

5,0 1,5

2,5 2,0

2,5 2,0

2,5 2,0

2,5 2,0

2,5 2,0

2,5 2,0

1,5

1,5

15,0 10,0

15,0 10,0

1.5. Alprogram összesen 1. prioritás összesen:

-

-

3,5

3,5

6,5

6,5

4,5

4,5

4,5

4,5

4,5

4,5

1,5

1,5

25,0

25,0

87,5

72,5

254,5

217,5

443,5

384,5

457,5

396,5

307,0

266,75

303,5

260,5

157,25

130,75

2011,0

1729,0

34




2000 Közp.

2001

Önerő

Közp.

2002

Önerő

Közp.

2003

Önerő

Közp.

2004

Önerő

Közp.

2005

Önerő

Közp.

2006

Önerő

Közp.

Összesen

Önerő

Közp.

Önerő

2. Prioritás: Az agrártermelés infrastrukturális hátterének erősítése és az agrárvállalkozói kultúra fejlesztése 2.1. Alprogram: Mezőgazdasági infrastruktúra kiépítése 2.1.1. intézkedéscsoport 75,0 25,0 150,0 2.1.2. intézkedéscsoport 30,0 20,0 60,0 2.1.3. intézkedéscsoport 13,0 7,0 19,5 2.1. Alprogram összesen

118,0

52,0

229,5

50,0 40,0 10,5

225,0 60,0 19,5

75,0 40,0 10,5

75,0 60,0 26,0

25,0 40,0 14,0

75,0 60,0 26,0

25,0 40,0 14,0

75,0 15,0 13,0

25,0 10,0 7,0

75,0 15,0 13,0

25,0 10,0 7,0

750,0 300,0 130,0

250,0 200,0 70,0

100,5

304,5

125,5

161,0

79,0

161,0

79,0

103,0

42,0

103,0

42,0

1180,0

520,0

2,5 2,5 2,5 7,5 2,5

7,5 7,5 7,5 7,5

2,5 2,5 2,5 2,5

7,5 7,5 7,5 7,5

2,5 2,5 2,5 2,5

7,5 7,5 7,5 7,5

2,5 2,5 2,5 2,5

75,0 75,0 75,0 75,0 75,0

25,0 25,0 25,0 25,0 25,0

52,5

17,5

30,0

10,0

30,0

10,0

30,0

10,0

375,0

125,0

60,0 7,5 4,5

40,0 2,5 1,5

1,5 4,5

0,5 1,5

1,5 4,5

0,5 1,5

0,75 4,5

0,25 1,5

120,0 30,0 30,0

80,0 10,0 10,0

2.2. Alprogram: Az agrárgazdaságban tevékenykedők szakmai ismeretének, hozzáértésének emelése 2.2.1. intézkedéscsoport 7,5 2,5 15,0 5,0 22,5 7,5 7,5 2.2.2. intézkedéscsoport 7,5 2,5 15,0 5,0 22,5 7,5 7,5 2.2.3. intézkedéscsoport 7,5 2,5 15,0 5,0 22,5 7,5 7,5 2.2.4. intézkedéscsoport 22,5 7,5 30,0 10,0 22,5 2.2.5. intézkedéscsoport 7,5 2,5 15,0 5,0 22,5 7,5 7,5 2.2. Alprogram összesen

30,0

10,0

82,5

27,5

120,0

40,0

2.3. Alprogram: A marketing tevékenység fejlesztése a külső és belső piaci igények alapján 2.3.1. intézkedéscsoport 60,0 40,0 2.3.2. intézkedéscsoport 3,75 1,25 7,5 2,5 7,5 2,5 2.3.3. intézkedéscsoport 4,5 1,5 7,5 2,5 2.3. Alprogram összesen

12,0

4,0

75,0

45,0

72,0

44,0

6,0

2,0

6,0

2,0

5,25

1,75

180,0

100,0

2.4. Alprogram: Termelői együttműködések létrehozása 2.4.1. intézkedéscsoport 10,0 10,0 15,0 2.4.2. intézkedéscsoport -

15,0 -

20,0 17,5

20,0 17,5

20,0 5,0

20,0 5,0

15,0 6,0

15,0 6,0

10,0 6,0

10,0 6,0

10,0 5,5

10,0 5,5

100,0 40,0

100,0 40,0

2.4. Alprogram összesen 2. Prioritás összesen

3,75

1,25

10,0

10,0

15,0

15,0

37,5

37,5

25,0

25,0

21,0

21,0

16,0

16,0

15,5

15,5

140,0

140,0

161,75

73,25

339,0

147,0

537,0

248,0

310,5

165,5

218,0

112,0

155,0

70,0

153,75

69,25

1875,0

885,0

35




2000 Közp.

2001

Önerő

Közp.

2002

Önerő

Közp.

2003

Önerő

Közp.

2004

Önerő

Közp.

2005

Önerő

Közp.

2006

Önerő

Közp.

Összesen

Önerő

Közp.

Önerő

3. Prioritás: Alternatív jövedelemszerzési lehetőségek biztosítása kiemelten az idegenforgalom fejlesztésével 3.1. Alprogram: A Sárvíz-völgye és a Bozót-patak völgyének idegenforgalmi továbbfejlesztése 3.1.1. intézkedéscsoport 15 5 75 25 75 25 3.1.2. intézkedéscsoport 5 12 28 12 28 3.1.3. intézkedéscsoport 10 10 40 10 40 3.1.4. intézkedéscsoport 11 4 30 30 35 35 3.1.5. intézkedéscsoport 2 3 8 7 7 8 3.1.6. intézkedéscsoport 4 3 4 1 3.1.7. intézkedéscsoport 5 2 5 2

75 12 10 35 5 4 5

25 28 40 35 10 1 2

75 12 10 35 3 4 5

25 28 40 35 12 1 2

75 12 10 35 2 4 5

25 28 40 35 13 1 1

60 10 8 22 2 4 5

20 25 32 23 10 1 1

450 70 58 203 29 22 30

150 170 242 197 61 8 10

139

285

426

144

143

143

143

111

112

862

838

3.2. Alprogram: Kistérségi munkahely teremtés helyi vállalkozások számának növelése 3.2.1. intézkedéscsoport 21 9 70 30 3.2.2. intézkedéscsoport 48 12 120 30 3.2.3. intézkedéscsoport 30 10 45 15 3.2.4. intézkedéscsoport 15 15 25 25

28 48 35 10

12 12 15 10

21 32 -

9 8 -

16 -

4 -

16 -

4 -

140 280 110 50

60 70 40 50


3.2. Alprogram összesen 3. Prioritás összesen

28

27

144

135

148

-

-

114

46

260

100

121

49

53

17

16

4

16

4

580

220

28

27

258

181

408

239

406

475

197

160

159

147

127

116

1442

1058

36




2000 Közp.

2001

Önerő

Közp.

2002

Önerő

Közp.

2003

Önerő

Közp.

2004

Önerő

Közp.

2005

Önerő

Közp.

2006

Önerő

Közp.

Összesen

Önerő

Közp.

Önerő

4. Prioritás: A vidéki identitástudat erősítése, humánerőforrások fejlesztése, a közösségek és a civil szervezetek aktivitásának fokozása 4.1. Alprogram: Falumegújítás, népi építészeti értékek megóvása, hagyományőrzés 4.1.1. intézkedéscsoport 2 10 5 10 10 4.1.2. intézkedéscsoport 4 1 26 9 30 10 4.1.3. intézkedéscsoport 1 7 3 10 3

10 30 10

10 10 3

10 26 10

10 9 3

8 26 7

9 9 3

8 20 7

8 10 3

58 162 52

52 58 18


7

1

43

4.2. Alprogram: A humánerőforrások és a civil szféra fejlesztése 4.2.1. intézkedéscsoport 8 4.2.2. intézkedéscsoport 8 4.2.3. intézkedéscsoport 4 16 4.2.4. intézkedéscsoport 10 4.2.5. intézkedéscsoport 4 1 7 4.2.6. intézkedéscsoport 4 1 17 4.2.7. intézkedéscsoport 6 14 4.2. Alprogram összesen 4. Prioritás összesen Mindösszesen

17

50

23

50

23

46

22

41

21

35

21

272

128

2 2 5 3 8 -

12 15 18 20 15 15 30

3 5 2 10 5 5 -

15 15 8 20 22 7 50

5 5 2 10 8 3 -

7 15 20 3 -

3 5 10 2 -

3 3 25 -

2 2 15 -

4 20 -

1 15 -

45 60 46 115 51 43 100

15 20 4 65 19 17 -

18

2

80

20

125

30

137

33

45

20

31

19

24

16

460

140

25

3

123

37

175

53

187

56

91

42

72

40

59

37

732

268

302,25

175,75

974,5

582,5

1563,5

924,5

1361,0

1093,0

813,0

580,75

689,5

517,5

497,0

353,0

6060,0

3940,0

37



3000 2500 2000 1500 1000 500 0 2000

2001

2002

2003 Közpénz

2004

2005

2006

Önerő

38



Az 1.1, 1.2, és 1.3 alprogramokhoz tartozó intézkedéscsoportok megvalósítása jövedelemtermelő beruházásokat feltételez, ezért itt 50-50 % a támogatás és az önerő aránya. (kivéve az olajnövények termesztése energianyerés céljából) Az 1.4. alprogramhoz tartozó intézkedéscsoportok részben a környezet és a tájvédelmet szolgálják, ugyanakkor a földhasznosítás szerkezetét pozitív irányban módosítják. Az intézkedéscsoportokon belüli arányok kialakulásához hozzájárult, hogy az intézkedés csoportok egy része magas beruházási igényű jövedelemtermelő beruházás. (63,5 % közpénz, 36,5 % önerő) Az 1.5. alprogram intézkedéscsoportjai jövedelemtermelő beruházás „előkészítését” segítik. A 2.1. alprogram intézkedéscsoportjai részben a környezetszennyezést mérséklik, részben infrastrukturális beruházások. (69,4 % közpénz, 30,6 % az önerő aránya) A 2.2. és 2.3 alprogramokhoz tartozó intézkedéscsoportok a helyi gazdálkodók szakmai tovább- és átképzésének feltételeit teremtik meg, illetve a piaci értékesítés infrastruktúrájának fejlesztésével foglalkozik. (75 % közpénz, 25 % az önerő aránya) A 2.4. alprogram a termelői együttműködések létrehozását és működésének finanszírozását tartalmazza. (50 % közpénz, 50 % az önerő aránya) A 3.1. alprogram vegyesen tartalmaz jövedelemtermelő, infrastrukturális és humán erőforrás fejlesztéseket, ezért intézkedéscsoportonként változó a megvalósításhoz szükséges forrásokban a közpénzek és a saját erő tervezett aránya. A 3.1.1. intézkedéscsoport a turizmus feltételeit biztosító alap infrastruktura kiépítésére irányul, nem jövedelemtermelő beruházásokat tartalmaz, ezért itt 75 %-os közpénzt és 25 %-os önerőt terveztünk. Az önerőt a legtöbb esetben ennél az intézkedéscsoportnál a települési önkormányzatok fogják biztosítani. A 3.1.2. intézkedéscsoportnál magánszállás férőhelyek bővítéséről, korszerűsítéséről van szó, amelyet azonban csak támogatott formában lehet végrehajtani. A megvalósuló beruházások azonban magán célokat és többletjövedelmet is eredményeznek, ezért itt átlagosan 30 % közpénzzel és 70 %-os önerővel számoltunk. A 3.1.3. intézkedéscsoport megvalósulásának realitása csak tőkeerős befektető esetében van, ezért itt 80 %-os önerőt és 20 %-os közpénzt terveztünk, tekintettel arra is, hogy vállalkozási jellegű jövedelemtermelő beruházásokról van szó. A 3.1.4. intézkedéscsoport esetében külső tőkebevonás nélkül nincs realitása a tervezett beruházások megvalósulásának, azonban ahhoz, hogy eredményes projekt kiajánlást lehessen készíteni, több feladatot önkormányzati koordinációban és pályázati pénzekből kell megvalósítani. Ebből következően átlagosan 50-50 %-os közpénz, illetve önerő megosztást terveztünk. A 3.1.5. intézkedéscsoport esetében az új programcsomagok létrehozása kezdetben jelentősebb támogatással fog megtörténni, azonban az évek multával e programok önfenntartóvá válnak. Átlagosan 32 %-os közpénzt és 68 % önerőt terveztünk azzal, hogy az első években magasabb a közpénzek aránya. 39



3.1.6. intézkedéscsoport települési és térségek közötti kapcsolatépítést, közös tervezést és PR tevékenységet tartalmaz, közvetlen jövedelemtermelő vonatkozása nincsen, az önerőt a települési önkormányzatok, vagy kistérségi társulások fogják biztosítani, ezért itt 75 %-os közpénzt és 25 %-os önerőt vetünk figyelembe. A 3.1.7. intézkedéscsoport támogatott oktatási formákat tartalmaz, ahol az önerőt a képzésben résztvevők, vagy a települési önkormányzatok, civil szervezetek biztosítják, ezért itt reálisan 75 %-os közpénzzel és 25 %-os saját erővel számoltunk. A 3.2. Alprogram finanszírozási tervénél a következőket vettük figyelembe. A termelői infrastruktúra kiépítése, az iparfogadás feltételeinek megteremtése egyszerre jelent profitorientált és nonprofit tevékenységeket, ennek megfelelően az intézkedéscsoport közpénzből történő finanszírozása 25 % és 50 % közötti. A közmunka programok finanszírozása nonprofit tevékenység, illetve ehhez egyéb források is kapcsolhatók, így a szükséges saját erőt 20 %-ban jelöltük meg. A vállalkozástámogatás döntően non-profit szervezeteken keresztül valósul meg, így a 3.2.3. és a 3.2.4. intézkedéscsoport vonatkozásában a 25 % saját erő és 75 % közpénz felosztást követtük. A térség adottságaiból kiindulva általánosságban elmondható, hogy rövidtávon (1-2 év) nem várható el a térség gazdasági szereplőitől jelentős saját forrás felhalmozás, amely előtérbe helyezi a 75 % és 100 %-os támogatottságú programok megvalósítását. A 4.1. alprogram, 4.1.1. intézkedéscsoportja lakossági forrás bevonást igényel. A népi építészeti emlékek eredeti formában történő megőrzése, felújítása csak akkor képzelhető el, ha ehhez az építmények tulajdonosai jelentős támogatást kapnak. Tekintettel azonban arra, hogy a felújított épület értéke növekedni fog és ez a tulajdonosok haszna, ezért átlagosan 53 %-os támogatással és 47 %-os saját forrással számoltunk. A 4.1.2. és a 4.1.3. intézkedéscsoportok esetében a szükséges önerőt a települési önkormányzatoknak, vagy civil, társadalmi szervezeteknek kell biztosítani. Ezen intézkedéscsoportok megvalósításának célja nem a jövedelemtermelés, ezért itt figyelembe véve e szervezetek anyagi lehetőségeit, 75 %-os közpénzzel és 25 %-os önerővel számoltunk. A 4.2. alprogram finanszírozási terve a program jellegéből adódóan magas közpénzarányt mutat. A képzési és közösségfejlesztési programok nem e profitorientált területre jellemzőek, így a saját erő szükséglet a program egészére 25 % alatti. Ezt az indokolja, hogy a képzési és tájékoztatási intézkedések akár 100 %-os támogatást is elérhetnek. Ilyen például a 4.2.7. intézkedéscsoport, amely az EU-csatlakozásra készít fel. A civil szféra feltételeinek javítása a szociális ellátórendszer fejlesztés esetén 75 % közpénzzel és 25 % saját erővel számoltunk.

40



9.A stratégiai program jövőképe Prioritás, alprogram, intézkedéscsoport

Forrás indikátor

Eredmény indikátor

Következmény indikátor

1. Prioritás: Az agrárgazdaság versenyképességének erősítése, a tájjeleg és a térség adottságainak figyelembevételével, valamint a környezetkímélő gazdálkodás kialakításával 1.1. Alprogram: A mezőgazdasági beruházások növelése 1.1.1. intézkedéscsoport 500 MFt Két új terményraktár, két hűtőtároló megépítése, tíz állattartó telep rekonstrukciója és három terményraktár felújítása. 1.1.2. intézkedéscsoport

1.1.3. intézkedéscsoport 1.1.4. intézkedéscsoport 1.1.5. intézkedéscsoport

700 MFt Hagyományos technológiákhoz szükséges géppark lecserélése, (erő- és munkagépek) valamint az alternatív növénytermesztés gépi beruházásai. (pl. speciális vetőgépek) 100 MFt Öntözőberendezések és a vízkivételi műtárgyak beruházásával minimum 1500 ha-ra növekszik az öntözhető területek nagysága. 200 MFt 100 ha tó felújítása, valamint 100 ha másra nem alkalmas vizenyős terület tóvá alakítása, a szükséges műtárgyak megépítésével. 200 MFt Három új szárítóüzem létesítése, egy meglévő tároló hűtőtárolóvá alakítása, valamint két állattartó telep tartás- és takarmánytechnológiai felújítása.

A versenyképes állattartás feltételei javulnak, a tárolási veszteségek csökkennek és a kedvező értékesítési lehetőségek kivárhatóak. A technikai színvonal javulásával a mezőgazdasági termelés jövedelmezősége fokozódik, a költségek csökkenthetők. Termelési hatékonyság növekszik, az időjárás hatásai kivédhetőbbé válnak, az intenzív gazdálkodás feltételei javulnak. Termékalap növekedése, pihenési célú horgásztavak létesülése. Mezőgazdasági termelés minőségének javulása, a versenyképes termékelőállítás lehetőségeinek megteremtése.

1.2. Alprogram: A mezőgazdasági termékfeldolgozást szolgáló beruházások, a feldolgozási szint javítása. A piacra jutást elősegítő feldolgozottsági fok növelése. 1.2.1. intézkedéscsoport 100 MFt Minimum két darab középméretű zöldség- gyümölcsfeldolgozó Bővül a piacképes termékek mennyiségének előállítása, mely üzem létesülésével 100 fő részére munkalehetőség biztosítható magasabb árbevétel elérésére ad lehetőséget. 1.2.2. intézkedéscsoport 300 MFt Egy darab olajfeldolgozó építése. (biodízel üzem) Munkahelyteremtés és a környezetet kevésbé szennyező üzemanyag előállítása. 1.2.3. intézkedéscsoport 50 MFt Egy darab középméretű halfeldolgozó üzem létesítése. Egészséges táplálkozás módok elterjedése, új munkahelyek teremtése, hozzáadott érték növekedése. 1.2.4. intézkedéscsoport 300 MFt Egy darab fűszerpaprika feldolgozó üzem létesítése, mely által 30- Higiénikus feldolgozás lehetőségei megteremtődnek, a speciális 50 ha-ral növekszik a fűszerpaprika termesztés területe. tájtermékek árualapja bővül, munkahelyteremtés. 1.2.5. intézkedéscsoport 100 MFt Egy darab speciális biotermény feldolgozó rendszer építése és két A piacképes eladható termékek választékának bővülése és az darab kisméretű bioélelmiszer feldolgozó üzem létesítése. egészséges táplálkozás elősegítése.

41




Forrás indikátor



1.3. Alprogram: Hagyományos szántóföldi kultúrák részbeni kiváltása 1.3.1. intézkedéscsoport 40 MFt Az ökogazdálkodás területének 4-5 ezer ha-ra történő növekedése, A hagyományos vetésszerkezet részben átalakul, az agrár egy darab ökotermék tároló létesítése. környezetvédelmi területhasznosítás irányába, nő a piacképes export árualap. 1.3.2. intézkedéscsoport 40 MFt A zöldségtermesztő terület 1000 ha-ra növekszik. Bővül a zöldségfélék előállításának mennyisége, illetve a kézimunka igényes kultúrák növelésével a mezőgazdasági munkanélküliség csökken. 1.3.3. intézkedéscsoport 30 Ft 1200-2000 ha-ral növekszik az olajosnövények termesztési A hagyományos szántóföldi növénytermesztés jövedelemtermő területe. képessége javul. 1.3.4. intézkedéscsoport 40 MFt A vetőmagtermesztés, illetve a gyógy- és fűszernövény termesztés A hagyományos vetésszerkezet részben átalakul, a piacképesebb, területe összességében 2000 ha-ra növekszik. nagyobb jövedelmet termelő kultúrák gyarapodnak, nő a mezőgazdaság eltartó képessége. 1.4. Alprogram: Környezet- és tájvédelmet szolgáló termelési módszerek elterjesztése. A földhasznosítás szerkezetének mérsékelt átalakítása. 1.4.1. intézkedéscsoport 150 MFt A szántóterület mintegy 3000 ha-ral csökken, az Csökken az alacsony hatékonysággal művelhető terület és hosszú állattenyésztésben 1000 db-al emelkedik a húsmarha állomány. távon megvalósul a környezetszerű területhasználat. 1.4.2. intézkedéscsoport 80 MFt A Sárvíz-völgyében mintegy 300 ha-on valósul meg a program. Természetes állapot visszaáll, a jellemző növénytársulások és az őshonos állatfajok visszatelepítése. 1.4.3. intézkedéscsoport 160 MFt Az erdőterület nagysága, mintegy 200 ha-ral növekszik, elsősorban A környezet állapota javul, a deflációs károk csökkenésével a talaj a védelmi célú erdők (mezővédő erdősávok), illetve az ártéri erdők minőségromlása megáll és csökken a belvízzel veszélyeztetett telepítésével. szántóterület nagysága. 1.4.4. intézkedéscsoport 600 MFt 200 ha-ral növekszik a szőlő- gyümölcsültetvények területe. A tájtermesztés növelésével bővülnek a speciális árualapok, mely növeli a piaci lehetőségeket és javítja a foglalkoztatottságot. 1.5. Alprogram: Tradícionális termelő körzetek kialakítása 1.5.1. intézkedéscsoport 30 MFt Mintegy 10000 ha-on minősített mezőföldi étkezési búza előállítása, mellyel a kistérség bekapcsolódik a minőségi gabonatermesztő programba. 1.5.2. intézkedéscsoport 20 MFt 500 ha-on (dinnye, paprika) a tájtermesztés feltételeinek megteremtése, illetve javítása.

Az intenzíven művelt szántóterület jövedelemtermelő képessége növekszik és a világpiacon biztonsággal eladható áru keletkezik. A specifikumok előállításának minőségi és mennyiségi növelésével visszaáll a tradícionálisan termelt növények hírneve.

42




Forrás indikátor



2. Prioritás: Az agrártermelés infrastruktúrális hátterének erősítése és az agrárvállalkzói kultúra fejlesztése 2.1. Alprogram: Mezőgazdasági infrastruktúra kiépítése 2.1.1. intézkedéscsoport 1000 MFt. Minimum 300 km-en vízelvezető árokrendszer kialakítása, illetve felújítása. 2.1.2. intézkedéscsoport


500 MFt 7 km összekötő út megépítése Sárszentágota és Nagylók között, valamint közel 100 km külterületi mezőgazdasági út kiépítése, illetve felújítása. 200 MFt Minimum 100 család infrastruktúrájának kiépítése.

2. 2. Alprogram: Az agrárgazdaságban tevékenykedők szakmai ismeretének, hozzáértésének emelése 2.2.1. intézkedéscsoport 100 MFt Speciális igényekhez kapcsolódó képzési igények kidolgozása, a megfelelő képzési anyagokkal, segédletekkel együtt, gyakorlati bemutatók megszervezésével és átlagosan évi 50 hallgató képzése. 2.2.2. intézkedéscsoport 100 MFt Speciális igényekhez kapcsolódó képzési igények kidolgozása, a megfelelő képzési anyagokkal, segédletekkel együtt, gyakorlati bemutatók megszervezésével és átlagosan évi 50 hallgató képzése. 2.2.3. intézkedéscsoport 100 MFt Hét év folyamán mintegy 500 fő továbbképzésének, átképzésének lebonyolítása, képzési program kidolgozásával és megszervezésével. 2.2.4. intézkedéscsoport 100 MFt Két-három, különböző profilú bemutató gazdaság létrehozása folyamatos működtetése. 2.2.5. intézkedéscsoport 100 MFt Speciális igényekhez kapcsolódó képzési igények kidolgozása, a megfelelő képzési anyagokkal, segédletekkel együtt, gyakorlati bemutatók megszervezésével és átlagosan évi 50 hallgató képzése.

Csökken a belvízveszélyes területek aránya, javul a talajvizek és a felszíni vizek minősége, illetve a talajok vízháztartása, s mindezekkel együtt a környezet-egészségügy helyzete. Települések közötti kapcsolat javulása, szállítási költségek csökkenése, mezőgazdasági területek feltárása. Csökken a munkanélküliség, javul a foglalkoztatás, településkép javulása, gazdálkodási rendszerek kialakulása. Az agrárgazdasággal foglalkozók vállalkozásuk létesítéséhez, illetve fejlesztéséhez ismereteik bővülésével alkalmassá válnak a kor igényeinek és a piacnak megfelelő agárgazdasági termelésre. Az EU-ismeretek elsajátításával az agrárgazdaság szereplői felkészülhetnek a közösségen belüli gazdasági tevékenységre.

Csökken a mezőgazdasági kényszerfoglalkoztatottak száma és javul a gazdálkodás eredményessége. A mezőgazdasági szereplők felkészítése az önálló gazdálkodásra. Az agrárgazdasággal foglalkozók vállalkozásuk létesítéséhez, illetve fejlesztéséhez ismereteik bővülésével alkalmassá válnak a kor igényeinek és a piacnak megfelelő agárgazdasági termelésre.

43




Forrás indikátor

Eredmény Indikátor

2.3. Alprogram: A marketing tevékenység fejlesztése a külső és belső piaci igények alapján 2.3.1. intézkedéscsoport 200 MFt A kistérség agrármarketing programjának elkészítése. Nagybani piac létrehozása. 2.3.2. intézkedéscsoport 40 MFt Évente kistérségi mezőgazdasági vásár megszervezése. Évente minimum egy tanfolyam megszervezése agrárvállalkozói ismeretek elsajátítására. 2.3.2. intézkedéscsoport 40 MFt Minimum három fős szaktanácsadói csoport létrehozása, speciális szolgáltatások pályázatok készítésére, termelési szaktanácsadásra. 2.4. Alprogram: Termelői együttműködések létrehozása 2.4.1. intézkedéscsoport 200 MFt Minimum öt beszerző és értékesítő szövetkezet létrehozása. 2.4.2. intézkedéscsoport

80 MFt Egy db. TÉSZ létrehozása.

Következmény indikátor A külső piaci igények feltárásával javul az agrártermelők termelési biztonsága. Piaci termelői kapcsolatok szélesedése, vállalkozóvá válás feltételeinek megteremtése. Információ áramlás felgyorsul, forráshoz jutás lehetőségei növekednek, javul a gazdálkodás hatékonysága.

A mezőgazdaság szervezettsége fokozódik, a piacon való megjelenülés lehetősége javul. A termelők és a gazdasági társaságok társulásával életképes szövetkezetek születhetnek, melyek a kereskedelmi láncok partnereivé válhatnak.

44




Forrás indikátor



3. Prioritás: Alternatív jövedelemszerzési lehetőségek biztosítása, kiemelten az idegenforgalom fejlesztésével 3.1. Alprogram: A Sárvíz-völgye és a Bozót-patak völgyének idegenforgalmi továbbfejlesztése 3.1.1. intézkedéscsoport 600 MFt. A rendelkezésre álló források függvényében elkészülnek a turisztikai célterületeket összekötő kerékpáros és kötött lovas túra útvonalak kiviteli tervei és elkezdődik a kivitelezés. Megépül legalább 15 km. kerékpárút és ugyanennyi lovas túra útvonal. A rendezvény helyszínek és a horgásztavak mellett higiénés létesítmények telepítésére kerül sor, parkolók, járdák épülnek, felújításra kerülnek a rendezvények helyszínére vezető bekötőutak. 3.1.2. intézkedéscsoport 240 MFt. Legalább 60 férőhellyel nő az időszak végére a minősített magánszálláshelyek száma, korszerűsítésre, felújításra kerül legalább két panzió.


300 MFt. Folytatódik a Rétimajorban és a sáregresi volt vízimalom épület rekonstrukciójában megkezdett turisztikai központok építése a rendelkezésre álló források függvényében.


400 MFt.


90 MFt.


30 MFt.


Forrás indikátor

A folyamatosan kiépülő idegenforgalmi alapinfrastruktúra lehetővé teszi a színvonalas programok szervezését, igényesebb vendégkör kultúrált kiszolgálását. Az elszigetelt programok összekapcsolhatóvá válnak turisztikai termékké, megélénkül a térség idegenforgalma.

Növekedik a vendégéjszakák száma, ezáltal a helyben maradó bevételek is. Lehetővé válik a nagyobb rendezvény helyszíneken az autóbuszos csoportok elhelyezése is. A vendéglátók többletjövedelemre tesznek szert, korszerűsödnek a vendéglátásban résztvevő falusi porták Két korszerű szabadidő központ jön létre, amelyek oktatási, tanácskozási célokra is hasznosíthatóak. Igényes szálláshely kategóriák valósulnak meg, amelyek magasabb fajlagos költésű turisták fogadását is lehetővé teszik. A termálturizmus a kistérség idegenforgalmának motorjává válhat, jelentősen nő a kistérség vonzereje, javul a létrehozott szállásférőhelyek kihasználtsága.

Megtörténik egy új termálkút fúrása Rétimajorban, a vajtai termálvíz elismert ásványvízzé minősíttetése, elkészülnek a vajtai termálstrand korszerűsítési tervei, megkezdődik a fedett medence építése, korszerűsítik a mezőszilasi termálstrandot. Különböző tematikájú és időtartamú programcsomagok kerülnek A programok szervezése és működtetése a helyi lakosság aktív kifejlesztésre, kezdetben részben támogatott formában. részvételével történik, ami ösztönzőleg hat a helyi vállalkozások számának növekedésére, egyúttal munkalehetőséget és többletjövedelmet is biztosít. Együttműködési megállapodások jönnek létre a szomszédos A közös PR stratégia eredményeként több vendég látogat a térségek között, közös reklámhordozók és a térségeket összekötő Balaton és a Velencei tó partjáról a kistérségbe, ugyanakkor a fejlesztések tervei készülnek el. Balaton délkeleti részén gazdagodik a színvonalas, elérhető közelségben lévő programajánlat. Eredmény Következmény Indikátor indikátor

45




40 MFt.

Folyamatos támogatott képzési formák valósulnak meg Az idegenforgalom sikeressége nagyrészt a helybeliek idegenforgalmi vonatkozásban a felnőttképzés területén, fakultatív motiváltságán, hozzáértésén, vendégszeretetén múlik. A képzés bevezetése a sárbogárdi középiskolában. „helyzetbe” hozott vendéglátók eleget tudnak tenni az idegenforgalom támasztotta alapvető követelményeknek.

3.2. Alprogram: Kistérségi munkahelyteremtés, helyi vállalkozások számának növelése 3.2.1. intézkedéscsoport 200 MFt 200 új munkahely létrehozása a térségben ipartelepítéssel. 3.2.2. intézkedéscsoport 350 MFt A térség stratégiájához illeszkedő közmunkaprogramok indítása. Évente 100 munkanélküli bevonása közmunka programokba a térségből. 3.2.3. intézkedéscsoport 150 MFt Térségi hitelalap létrehozása évente legalább 15 vállalkozás hitelezése a helyi alapból. 3.2.4. intézkedéscsoport 100 MFt Vállalkozások létrejöttének ösztönzése és a meglévő vállalkozások fejlesztése az idegenforgalom kiszolgálására. Térségi vállalkozói hálózat a kereskedelemben, vendéglátásban és a szolgáltatásban, legalább 20 vállalkozás részvételével.

Javul a lakosság jövedelmi helyzete, csökken a munkanélküliség. A munkanéküliek foglalkoztatásával az önkormányzatoknál lévő szociális feszültségek csökkennek. A vállalkozások fejlesztésével növekednek a térségi beruházások, új munkahelyek jönnek létre. Az idegenforgalom kiszolgálása javul, a térség ismertsége nő, kedvezőbb kép alakul ki a kistérségről.

46




Forrás indikátor



4. Prioritás: A vidéki identitástudat erősítése, humánerőforrások fejlesztése, a közösségi és civil szervezetek aktivitásának fokozása 4.1. Alprogram: Falumegújítás, népi építészeti emlékek megóvása, hagyományőrzés 4.1.1. intézkedéscsoport 110 MFt Elkészülnek településenként az értékleltárok, megszületnek az értékek védelmére a helyi rendeletek . Kidolgozásra és feltöltésre kerül a támogatási rendszer, évente 6-7 épület felújítása megtörténik. 4.1.2. intézkedéscsoport 220 MFt A kistérségben legalább 60.000 m2 közterület komplex rendezése megtörténik, a turisztikailag frekventált településeken információs táblák készülnek, kidolgozásra kerül a porták virágosítását ösztönző támogatási rendszer. 4.1.3. intézkedéscsoport 70 MFt Megkezdődik a településeken a civil közösségek működési feltételeit biztosító közösségi létesítmények korszerűsítése, felújítása, támogatási alap jön létre a közösségek tárgyi beszerzéseinek elősegítésére. 4.2. Alprogram: A humánerőforrások és a civil szféra fejlesztése 4.2.1. intézkedéscsoport 60 MFt Létrejön a szakképzés intézményi bázis, évente legalább 20 új szakmunkás képzése történik meg helyben. 4.2.2. intézkedéscsoport 80 MFt Kialakul a települési szintű szociális ellátó rendszer, elindul egy házi betegápoló tanfolyam. 4.2.3. intézkedéscsoport 50 MFt A Hantosi Népfőiskola bevonásával évente 2 tanfolyam lebonyolítása a felnőttképzés területén. 4.2.4. intézkedéscsoport 180 MFt A térségben évente legalább 10 fiatal család letelepedésének támogatása. 4.2.5. intézkedéscsoport 70 MFt A különböző szektorokban működő vállalkozások hálózati együttműködésének segítése, évente 3 vállalkozói továbbképző tanfolyam lebonyolítása. 4.2.6. intézkedéscsoport 60 MFt Teleház telepítése a térségbe, a civil szervezetek számítógépes ellátottságának javítása (eszközbeszerzés támogatása) 4.2.7. intézkedéscsoport 100 MFt A 2000-2004. Közötti időszakban ismeretbővítő előadások, fórumok és képzések megtartása az EU-val kapcsolatban. Évi 5 rendezvény és több tájkoztató kiadványok készítése.

A településképek attraktívabbá válnak, az értékes épületekben lakók érdekeltek lesznek a támogatás segítségével történő felújításban. Vonzó utcaképek, közterületek alakulnak ki, amelyek elősegítik a szálláshely adók tevékenységét. Javul a helyben lakók közérzete.

Folyamatosan növekedik a civil egyesületek száma, erősítve a közösségi szellemet. A működési feltételek javítása a hagyományőrzés színvonalát is emeli.

A munkavállalók korszerű ismeretekkel való ellátásának megteremtődik a feltétele. A vidéki emberek (elsősorban az idősek) helyzete javul, új munkahelyek jönnek létre, nő a szociális biztonság. Az alacsonyan képzettek részére oktatási programok, a családok helyzete javul. A térség népességmegtartó ereje javul, a falvak elnéptelenedése lassul illetve megáll. A térség foglalkoztatási és jövedelmi helyzete javul a vállalkozások hatékonyabb működésének eredményeként. Megteremtődnek az információáramlás háttérfeltételei, több forrás megszerzésére nyílik lehetőség. A társadalom széles köre ismeri meg az EU működését, a csaltakozás várható hatásait.

47



A sárbogárdi térség stratégiai programjának megvalósításával a gazdasági szereplők felkészülnek az Európai Uniós csatlakozásra, és a SAPARD-program megvalósításának keretében közelítik a gazdaságot és a társadalmi struktúrát az EU-hoz. Az anyagban felvázolt stratégiai célok, prioritások, alprogramok megvalósításán keresztül van módja a térségnek a tervszerű fejlesztésre, amelyet egy monitoring rendszeren keresztül ellenőrizhet. Ezen stratégiai program megvalósítása a térség számára az alábbi jövőképet vázolja fel: •

A térség belső periférikus helyzete és halmozottan hátrányos helyzete megszűnik.

•

Átalakul a mezőgazdaság szerkezete, az alapanyag-termelés mellett a feldolgozás is megjelenik a térségben.

•

A mezőgazdasági fejlesztések környezetorientálttá válnak és tájjellegű termesztési módok jelennek meg.

•

A termékszerkezet konverziójával közelítünk az EU-s arányokhoz, ez segíti a csatlakozásunkat.

•

A vállalkozások között az együttműködések fejlődnek, amely javítja a térségben a gazdaság hatékonyságát.

•

Új munkahelyek jönnek létre, a térségben jelentős idegenforgalmi fejlesztések valósulnak meg.

•

A települések képe, az emberek életminősége javul, az építészeti emlékek megőrzésével, a hagyományok ápolásával erősödik az emberek kötődése a településükhöz.

•

A szakképzés és a felnőttoktatás fejlesztésével a humánerőforrások katalizátorai lehetnek a vidékfejlesztésnek, a fiatalok letelepedésével javul a korszerkezet.

•

A civil szervezetek fejlesztésével a közösségi aktivitás nő, amely többletforrásokat jelenthet a kistérségnek.

•

Az informatikai fejlesztések javítják a térségen belüli és a térségek közötti kommunikációt, ezáltal fejlődik a kistérség kapcsolatrendszere.

•

Az idegenforgalom fejlesztésével, a jövedelmi szint emelésével növeljük a belső piacot, amely új vállalkozások létrejöttét eredményezi.

48



10. Mellékletek

49

A Sárbogárdi kistérség agrárstruktúra és vidékfejlesztési stratégiai programja

Recommend Documents