A RÉTSÁGI ÁLTALÁNOS ISKOLA HÁZIRENDJE

A RÉTSÁGI ÁLTALÁNOS ISKOLA

HÁZIRENDJE mely a tanulói jogok gyakorlásának, illetve a kötelezettségek végrehajtásának módját, továbbá az iskola által elvárt viselkedés szabályait tartalmazza a magasabb jogszabályok előírásai alapján

A RÉTSÁGI ÁLTALÁNOS ISKOLA HÁZIRENDJE

Tartalomjegyzék

A házirend célja és feladata ................................................................................................................................. 4 A házirend hatálya ............................................................................................................................................... 4 A házirend nyilvánossága .................................................................................................................................... 4 A tanulók jogai ..................................................................................................................................................... 4 Az iskola által elvárt viselkedés szabályai, a tanulók kötelességei ...................................................................... 5 A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok ............................................................ 6 Intézményi védő, óvó előírások ............................................................................................................................ 7 A tanulók közösségei ............................................................................................................................................ 9 A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása .............................................................................. 10 Az iskola működési rendje ................................................................................................................................. 11 A tanulók tantárgyválasztása ............................................................................................................................ 12 Egyéb, tanórán kívüli foglalkozások munkarendje ........................................................................................... 12 Az iskola helyiségeinek és a hozzá tartozó területek használati rendje............................................................. 14 A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében ................................................................................................................................................... 17 A tanulók mulasztásának igazolása ................................................................................................................... 17 A tanulók jutalmazásának elvei és formái ......................................................................................................... 18 Fegyelmező intézkedések alkalmazásának elvei és formái ................................................................................ 19 Térítési díj befizetése, visszafizetése .................................................................................................................. 21 A tankönyvkölcsönzéssel kapcsolatos szabályok ............................................................................................... 21 Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába ................................................................ 21 A helyhiány miatt nem teljesített felvételi, átvételi kérelmek közötti sorsolás lebonyolításának szabályai...... 22

2

A RÉTSÁGI ÁLTALÁNOS ISKOLA HÁZIRENDJE A házirend elfogadásának és módosításának szabályai..................................................................................... 23 A házirend mellékletei: ....................................................................................................................................... 24 A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése……...……. 25 Az iskolaotthon működésére vonatkozó külön szabályok .................................................................................... 30 A Rétsági Általános Iskola tornatermének használati rendje .............................................................................. 31 A számítástechnikai terem használatának házirendje ...................................................................................... 32 Az Iskola osztályozó-, javító- és különbözeti vizsgaszabályzata ........................................................................... 34 BÉRLETI SZERZŐDÉS .................................................................................................................................... 35 A házirend elfogadására és jóváhagyására vonatkozó záradékok ....................................................................... 36

3


A házirend célja és feladata  

A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését.

A házirend hatálya  A házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak.  A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét.  A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait.  Ez a házirend 2013. év szeptember hó 1. napján lépett hatályba.

A házirend nyilvánossága  A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie.  A házirend egy-egy példánya megtekinthető  az iskola aulájában;  az iskola irattárában;  az iskola könyvtárában;  az iskola nevelői szobájában;  az iskola igazgatójánál;  A házirend egy példányát – a közoktatási törvény előírásainak megfelelően – az iskolába történő beiratkozáskor, valamint a házirend módosításakor a szülőnek hozzáférhetővé kell tenni (iskolai bejárati faliújság).  Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell:  a tanulókat osztályfőnöki órán;  a szülőket szülői értekezleten.  A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük:  a tanulókkal osztályfőnöki órán;  a szülőkkel szülői értekezleten.  A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az osztályfőnököktől a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban.

A tanulók jogai Minden tanulónak joga van ahhoz, hogy:     

A tanulói jogviszonyon alapuló jogait a beíratás napjától kezdve gyakorolja. Az oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák. Személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsák. Védelmet biztosítsanak számára a fizikai és lelki erőszakkal szemben, ne vessék alá testi fenyítésnek. Ellene kollektív büntetést ne alkalmazzanak, azaz mások viselkedése, magatartása miatt őt hátrány ne érje.

4


 Választhasson, illetve választható legyen.  Részt vehessen a diákkörök munkájában valamint az iskola által szervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon, és kezdeményezhesse azok létrehozását.  Élhessen mindazokkal a jog-és hatáskörökkel, amelyek választott tisztségéből, felelősi megbízatásából erednek.  Az iskolai közösségek életének bármely területére vonatkozóan véleményt nyilváníthasson, javaslatot tehessen.  Feladatot vállalhasson közösségi programok összeállításában és lebonyolításában.  Kérdést intézhessen az iskola vezetőihez és pedagógusaihoz, és arra legkésőbb a megkereséstől számított 30 napon belül érdemi választ kapjon.  A tanítási órán kívül is minden segítséget megkapjon, ezért részt vehessen:  választható órákon,  napközi otthoni és tanulószobai foglalkozásokon,  korrepetálásokon,  a sportkörök és szakkörök foglalkozásain,  logopédiai foglalkozásokon,  különböző tanulmányi versenyeken, pályázatokon,  hit-és vallásoktatáson.  A nyitva tartási időben rendeltetésszerűen használja az iskola helyiségeit és eszközeit.  A törvényi előírásoknak megfelelően szociális kedvezményekben és egyéb juttatásokban részesüljön.  Jó tanulmányi eredményéért, közösségi munkájáért, iskolai versenyen való részvételéért jutalomban részesüljön, amennyiben magatartása is példamutató.  Hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz.  Érdekei védelmében segítséget kérhet és kaphat.  Bármilyen problémájával nevelőit, osztályfőnökét, a diákönkormányzatot, az igazgató helyettesét és az iskola igazgatóját megkeresse, érdekei védelmében segítséget kérjen és kapjon.  Naponta legfeljebb két témazáró dolgozatot írjon. (A témazáró dolgozatok időpontját megírásuk előtt egy héttel jelezni kell a tanulóknak.)  A tanulónak joga, hogy írásbeli munkáinak érdemjegyét, továbbá munkájában elkövetett hibáit tíz munkanapon belül megtudja, illetve munkáját megnézhesse. Ez alól kivétel, ha a tanár önhibáján kívül nem tudja tartani a határidőt.  Csak az órán megbeszélt, előkészített feladatot kapjon házi feladatnak.  Nagyobb terjedelmű szóbeli feladatra (vers, memoriter), összefoglaló jellegű ismeretekre hosszabb időt, (legalább 1 hét) kell biztosítani.  A tanulónak joga, hogy – a hatályos jogszabályok figyelembe vételével – független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról. Az ilyen típusú kérelmet a tanulónak írásban, a tanév, illetve a félév vége előtt legalább harminc nappal korábban kell benyújtania az iskola igazgatójához, aki továbbítja azt az illetékes szervhez.

Az iskola által elvárt viselkedés szabályai, a tanulók kötelességei Az iskolánkba járó tanulóktól elvárjuk, hogy

 betartsák a jogszabályok, az iskolai házirend, illetve más intézményi szabályzat rendelkezéseit,  tartsák tiszteletben az intézményben dolgozó pedagógusok és más felnőttek, valamint tanulótársainak emberi méltóságát,  senkivel szemben ne használjanak hangos, trágár, sértő beszédet,  senkivel szemben ne legyenek agresszívek, senkit ne bántalmazzanak, ne verekedjenek, (Az ilyen cselekedet már első esetben is fegyelmi eljárással büntethető, súlyosabb esetben rendőrségi eljárás kezdeményezhető.)  törekedjenek szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására társaikkal, a nevelőkkel és az iskolában dolgozó más felnőttekkel,  viselkedjenek mindenkivel szemben udvariasan, kulturáltan,  legyenek a felnőttekkel szemben tisztelettudóak, előzékenyek,  köszönjenek a felnőtteknek előre a napszaknak megfelelően vagy a felnőtt által megengedett formában,  tartsák be a nevelők és az iskolában dolgozó más felnőttek utasításait,  becsüljék meg az emberi szorgalmat, a tudást és a munkát,

5


 igyekezzenek megismerni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeit, kiemelkedő személyiségeit és hagyományait,  óvják, ápolják a természet, a környezet értékeit,  megtérítse az általa okozott anyagi kárt,  vigyázzanak egészségükre, eddzék testüket, sportoljanak rendszeresen,  legyenek nyitottak, érdeklődők,  iskolai kötelezettségeiknek folyamatosan tegyenek eleget,  vegyenek részt az osztályközösség és az iskola rendezvényein,  működjenek együtt társaikkal,  rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással tegyenek eleget tanulmányi feladataiknak,  fegyelmezetten, aktívan vegyenek részt az iskolai foglalkozásokon,  az iskolai foglalkozásokon magatartásukkal ne zavarják társaikat a tanulásban,  a tanítási óra rendjét evéssel, ivással, a tanuláshoz nem szükséges eszközökkel ne zavarja,  az iskola helyiségeit, eszközeit tanári felügyelet mellett használják,  az iskolai foglalkozásokról csak indokolt esetben hiányozzanak, ne késsenek el,  távolmaradásukat az iskolai foglalkozásokról a házirend előírásai szerint igazolják,  a tanuláshoz szükséges felszerelést minden órára hozzák magukkal,  az elméleti tanulnivalókat minden órára tanulják meg,  írásbeli házi feladataikat minden órára készítsék el,  segítsenek társaiknak a tanulnivaló elsajátításában, az iskolai feladatok megoldásában,  értesítő könyvüket (ellenőrzőjüket) minden nap hozzák magukkal, érdemjegyeiket abban naprakészen vezessék, szüleiknek minden nap adják át láttamozásra,  védjék az iskola felszereléseit, létesítményeit, a kulturált környezetet,  ügyeljenek környezetük tisztaságára, ne szemeteljenek, és erre másokat is figyelmeztessenek,  az iskolában tiszta, ápolt, kulturált külsővel, az iskolához illő öltözékben jelenjenek meg (ne viseljenek feltűnő nagyméretű ékszert; hajuk, körmük, arcuk ne legyen kifestve),  az iskolai ünnepélyeken ünnepélyes, az alkalomhoz illő ruhában (fehér ing vagy blúz, illetve sötét nadrág vagy szoknya) jelenjenek meg,  ne hozzanak az iskolába olyan dolgokat, eszközöket, amelyek nem szükségesek a tanuláshoz,  tartsák be a házirendben szereplő, a tanulók egészségének és testi épségének megőrzését szolgáló szabályokat, és erre másokat is figyelmeztessenek,  ne hozzanak az iskolába, ne fogyasszanak egészségre ártalmas szereket (elsősorban dohányárut, szeszesitalt, drogot),  az iskola területén talált gazdátlan eszközöket, felszerelést, egyéb dolgokat adják oda valamelyik nevelőnek, vagy adják le az iskola portáján,  ne végezzenek az iskolában kereskedelmi tevékenységet (adás-vétel, csere),  ne folytassanak az iskolában politikai célú tevékenységet.

A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok A tanulónak különösen ügyelnie kell arra, hogy:        

óvja saját maga testi épségét, egészségét; óvja társai testi épségét, egészségét; elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő – az iskolai védő-óvó – ismereteket; betartsa, és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökétől, illetve a nevelőitől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat; azonnal értesítse az iskola valamelyik dolgozóját, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet; illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel; azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének – amennyiben ezt állapota lehetővé teszi –, ha rosszul érzi magát, vagy azt, ha megsérült; megismerje az iskola épületének kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában; rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan betartsa az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat.

6


Intézményi védő, óvó előírások Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye.

Az iskola dolgozóinak kapcsolatosan:

feladatai

a

tanuló-

és

gyermekbalesetek

megelőzésével

 Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania a munkabiztonsági szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit.  A NAT és az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat.  A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanuló tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni.  Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben:  a tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, melynek során ismertetni kell: - az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat; - a házirend balesetvédelmi előírásait; - a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa, stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét; - a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban: tanulmányi kirándulások, túrák előtt, rendkívüli események után és a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire tekintettel  A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, ill. tanórán, vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra.  A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket.  A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) baleset-megelőzési feladatait a munkabiztonsági szabályzat tartalmazza.  Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat a munkabiztonsági szabályzat tartalmazza.

Az iskola dolgozóinak feladatai tanulóbalesetek esetén: A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:  A sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie;  A balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie;  Minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie.  A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott helyzetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget.  Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek elkerülése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani.

A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok magasabb jogszabályok alapján:

 A nevelési – oktatási intézmény vezetője felel a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos

7






 

  

 

feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért. A pedagógus kötelessége különösen, hogy a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka – és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő – és szükség esetén más szakemberek bevonásával. A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét, a szülő hozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi szűrővizsgálaton, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola, kollégium alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt. A nevelési-oktatási intézményben bekövetkezett tanuló- és gyermekbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani. A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanuló- és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni az interneten, az Oktatási Minisztériumnak, az irányítónak, egy példányt pedig át kell adni a kiskorú tanuló szülőjének. A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. Felelős: érintett pedagógus, igazgató. Amennyiben a baleset súlyosnak minősül, akkor azt a nevelési-oktatási intézmény a rendelkezésre álló adatok közlésével – telefonon, e-mailen, telefaxon vagy személyesen – azonnal bejelenti az intézmény fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Súlyos az a tanuló- és gyermekbaleset, amely o a sérült halálát (halálos baleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított kilencven napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), o valamely érzékszerv (érzékelő képesség) elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását, o a gyermek, tanuló orvosi vélemény szerinti életveszélyes sérülését, egészségkárosodását, o a gyermek, tanuló súlyos csonkulását (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek), o a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulását, a tanuló bénulását, vagy agyi károsodását okozza. Az iskolában lehetővé kell tenni a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat képviselője részvételét a tanuló-és gyermekbalesetek kivizsgálásában. Minden tanuló- és gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére.

Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat a munkabiztonsági szabályzat szabályozza.

A testnevelési órákra, edzésekre (a sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok:

 a tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat;  a sportfoglalkozásokon a tanulóknak – az utcai (iskolai) ruházat helyett – sportfelszerelést (tornacipő, edzőcipő, póló, trikó, tornanadrág, tornadressz, melegítő) kell viselniük;  az átöltözés után a számukra kijelölt öltözőben várakoznak  a sportfoglalkozásokon balesetvédelmi okokból a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót.

Egyéb szabályok:  A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az iskolában az iskolaorvos és az iskolai védőnő biztosítja. Az iskolaorvos az orvosi rendelő nyitvatartási rendje szerint fogadja az orvosi ellátásra szoruló tanulókat.  az iskolába érkezést követően iskolaorvoshoz csak a szülő írásbeli kérelmére mehet a tanuló, az osztályfőnök engedélyével. Szülői kérelem nélkül csak indokolt-orvosi beavatkozást, vizsgálatot igénylőesetben (pl. láz, rosszullét, baleset) mehet a tanuló az iskolaorvoshoz felnőtt személy kíséretében. Az orvoshoz kísért tanuló szüleit az osztályfőnöknek telefonon értesítenie kell.

8


 Az iskolaorvos az éves iskola-egészségügyi munkaterv alapján végzi, illetve a védőnő segítségével biztosítja a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken:  fogászat: iskolafogászat  szemészeti és hallásvizsgálat  általános szűrővizsgálat a kijelölt évfolyamokon  a tanulók fizikai állapotának mérése  a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók vizsgálata a nyolcadik évfolyamon.  Az iskolai védőnő elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente két alkalommal, illetve szükség szerinti gyakorisággal.  Az iskola területén dohányozni tilos.  Tilos az egészségre ártalmas anyagok-dohány, drog, alkohol- iskolába és iskolai rendezvényre való behozatala, azok fogyasztása, illetve azok használata.

A tanulók közösségei Az osztályközösség  Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető – az osztályfőnök áll.  Az osztály tanulói maguk közül – az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére – két fő képviselőt (küldöttet) választanak meg az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe.

A diákkörök  Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működnek. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport stb.  A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség iskolai vezetősége. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – az adott lehetőségek figyelembevételével – a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt.  A diákköröket vezetheti nevelő, szülő vagy az iskola igazgatója által felkért nagykorú személy.  A diákkörökbe a tanulóknak a tanév elején kell jelentkezniük, és a diákkör tevékenységébe a tanév végéig részt kell venniük.

Az iskolai diákönkormányzat

 A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik.  Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttek, valamint a diákönkormányzat vezetősége irányítja.  A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által –a diákönkormányzat javaslatára – megbízott nevelő segíti.  Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő látja el. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét.

Az iskolai diákközgyűlés

 Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni.  A diákközgyűlés összehívásáért az iskola igazgatója a felelős.  Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni, melyen az aktuális témákat, kérdéseket beszélik meg.  Rendkívüli diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője

kezdeményezheti.

9


A tanulók véleménynyilvánításának, a szülők rendszeres tájékoztatásának rendje és formái  A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról  az iskola igazgatója - az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén szükség szerint, - a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal, - az aulában elhelyezett faliújságon keresztül folyamatosan  valamint az osztályfőnökök - az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják.  A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban és a tájékoztató füzeten (ellenőrző könyvön) keresztül írásban tájékoztatják.  A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak.  A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel, a nevelőtestülettel.  A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról  az iskola igazgatója  a szülői szervezet, munkaközösség - választmányi ülésükön minden tanévben legalább kétszer  az osztályfőnökök: - a tanulók tájékoztató füzetén keresztül - az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják  A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják:  egyéni megbeszéléseken  a szülői értekezleteken,  a nevelők fogadóóráin,  a nyílt tanítási napokon szóban,  írásban a tájékoztató füzetben  A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza.  A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett tanuló osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz, az intézményi tanácshoz fordulhatnak.  A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel.

10


Az iskola működési rendje  A rétsági Általános Iskola Tolmácsi Tagintézménye jelenleg iskolaotthonos munkarendben működik. Az iskolaotthonra vonatkozó külön szabályokat a Házirend melléklete tartalmazza.  Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel hét órától délután tizenhét óráig van nyitva.  Az iskolában tartózkodó gyerekek felügyeletét az iskola reggel 7.30. órától a tanítás végéig, illetve a tanórán kívüli foglalkozások idejére biztosítja.  A napközis foglalkozások 16 óráig tartanak  A tanítási órát a szülők, vendégek, diákok, nevelők nem zavarhatják. A tanítás és a délutáni foglakozások ideje alatt az épületeinket zárva tartjuk.  Az iskolában a tanítás 7. 55 órakor kezdődik és 13.15 óráig tart. A tanulóknak 7. 45-ig kell megérkezniük az iskolába.  Az óraközi szünethez a tanulónak joga van. Az órát vezető tanárnak ezt biztosítania kell.

Csengetési rend: 1.óra 7.55 – 8.40 2.óra 8.50 – 9.35 3.óra 9.50 – 10.35 4.óra 10.45 – 11.30 5.óra 11.40 – 12.25 6.óra 12.30 – 13.15  A második óraközi szünet a tízórai szünet. Ekkor a tanulók a tantermekben étkeznek.  A tanulóknak- órarendjüktől függően a tanítási órák, vagy az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások között-11.40 óra és 14.15 közötti időben –legalább 60 perc szünetet kell főétkezésre biztosítani.

Rövidített órák csengetési rendje: 1.óra 7.55 – 8.30 2.óra 8.40 – 9.15 3.óra 9.30 – 10.05 4.óra 10.15 – 10.50 5.óra 11.00 – 11.35 6.óra 11.40 – 12.15  Az iskola épületeiben, és a hozzájuk tartozó területeken a tanulók felügyelet nélkül nem tartózkodhatnak.  A tanuló a szüneteket – a tízórai szünet kivételével – az udvaron, vagy rossz idő esetén a folyosón tölti, az ügyeletes tanárok felügyeletével.  A tanulók felügyeletét ügyeleti rendszer biztosítja.  Az ügyeleti szolgálat a kijelölt területeken az előzetes beosztás szerint történik. Az ügyeletes nevelők szolgálata a felső tagozatban 7.30-tól 12.30ig, az alsó tagozatban 7.30-tól 11.40-ig tart, illetve az ötödik órától kezdődően az ügyeletet az órát tartó nevelő látja el.  Az osztálytermekbe 7.30-tól lehet bemenni, kivéve a számítógépekkel felszerelt termeket, a könyvtárat, ahol a folyosón, és a tornatermet, ahol az öltözőben kell várni a tanárt.  Az iskola épületét, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően, a házirendben és az SZMSZ-ben meghatározottak szerint kell használni.  A tanulók a tanítási idő alatt az iskola épületét csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére az osztályfőnöke, napközis nevelője (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgató helyettes) vagy a részére órát tartó szaktanár engedélyével hagyhatja el. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskolából való távozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt.  A tanulók az iskolai ünnepélyeken fehér ingben vagy blúzban, fekete nadrágban vagy szoknyában jelenjenek meg.  Egészségügyi és tisztasági okokból a váltócipő használata alsó tagozatban kötelező.  A kiránduláson és egyéb iskolán kívüli rendezvényeken a nevelővel megbeszéltek szerinti öltözetben kell megjelenni.

11


 Amennyiben az iskola az iskolai foglalkozás keretében a tanulók által készített dolgok vagyoni jogát átruházza, az elkészítésben közreműködő tanulóknak díjazás járhat. A tanulóknak kifizetett díj mértéke az iskola számára kifizetett összeg 20 százaléka, melyet az adott dolog elkészítésében közreműködő tanulók között a végzett munka arányában kell szétosztani. Az egyes tanulóknak járó összegről az adott iskolai foglalkozást vezető iskolai alkalmazott javaslata alapján, az iskolai diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.  Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak.  Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az igazgatói irodában történik.  Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők és a tanulók tudomására hozza.

A tanulók tantárgyválasztása  Az iskola Pedagógiai Programjában elfogadott óratervek alapján az igazgató áprilisban elkészíti és közzéteszi a tájékoztatót a választható tantárgyakról. A tájékoztató tartalmazza a tantárgy nevét, heti óraszámát  A szülő minden év május 20-ig írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az osztályfőnöknek.  A szülő az adott tanév kezdetéig az igazgató engedélyével írásban módosíthatja a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését.

Egyéb, tanórán kívüli foglalkozások munkarendje  A délutáni tanórán kívüli foglalkozásokat az iskola nevelői a tanulók kötelező tanórai elfoglaltságához igazítva 11.40 óra és 16.00 óra között szervezik meg. Az ettől eltérő időpontról a szülőket előre értesíteni kell.  A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól.  A felzárkóztató foglalkozásra, valamint az egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki. A tanulók részvétele a felzárkóztató foglalkozásokon, valamint az egyéni foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat.  A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is – a házirendben előírt módon – igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható.  Az iskolai könyvtár a tanulók számára a tanítási napokon a mindenkori kiírás szerint tart nyitva. A könyvtár szolgáltatásait csak az iskolai könyvtárba beiratkozott tanulók és iskolai dolgozók vehetik igénybe. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól.

Az iskola a tanulók számára – a tanórai foglalkozások mellett –az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi: Napközi otthon, tanulószoba A Közoktatási Törvény előírásainak megfelelően – ha a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az első-negyedik évfolyamon napközi otthon, az ötödik-nyolcadik évfolyamon tanulószoba működik. A napközi munkarendje:  A napközis foglalkozások kezdete az iskolai osztályok órarendjéhez igazodik.  A délelőtti tanórai foglalkozásokat követően a napközis tanulók csoportvezető nevelőjükkel a csoportjuk számára kijelölt tanterembe mennek, s meghatározott rend szerint indulnak ebédelni.

12


 Az étkezés után a tanulók a nevelő által irányított szabadidős foglalkozáson vesznek részt. 14.00 órától kezdődik a délutáni tanulmányi foglalkozás, amelynek első része 14.45-ig tart, majd 15 perces szünetet követően 15.00-tól 15.45-ig tart. Ezt követően fogyasztják el a tanulók az uzsonnát.  Hétfőtől péntekig 16.00-kor fejeződik be. Hétfőtől csütörtökig 16.00-tól 16.30-ig napközis felügyeletet biztosítunk.  A napközis és tanulószobai foglalkozások minden tanuló számára biztosítottak. Az étkezések térítési díját minden hónapban a városi önkormányzat pénztárában kell befizetni.  A délutáni külön foglalkozásokra elmenőknek a kíséretét a foglalkozást vezető nevelő köteles biztosítani.  A napköziből és tanulószobai foglalkozásokról csak előzetes írásbeli szülői engedéllyel lehet eltávozni.  A szülők a tanórai foglalkozást nem zavarhatják.  A zavartalan munkavégzés érdekében a szülők az iskola helyiségeiben, tanítási órákon, foglalkozásokon nem tartózkodhatnak igazgatói engedély nélkül.  Az a tanuló, aki viselkedésével a közösség munkáját zavarja, tanulásban akadályozza, a napközis és tanulószobai foglalkozásokról kizárható.  A tanuló az elkészített írásbeli feladatot bemutatja, amennyiben délutáni elfoglaltságai miatt nem készült el, otthon pótolja. Amennyiben az idő engedi, a szóbeli feladatot is fel kell mondania.  A napközis foglalkozásról való hiányzást a szülőnek igazolnia kell.  A tanuló csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján távozhat el. Rendkívüli esetben a tanuló távozására az igazgató vagy az igazgatóhelyettes engedélyt adhat. Az ebédlő rendje:  A tanulók csak felnőtt felügyelete mellett étkezhetnek, felügyelet nélkül nem tartózkodhatnak az ebédlőben.  A tanulók az ebédlőben kötelesek kulturáltan étkezni, és az ebédlői rendet megtartani. Hagyományőrző tevékenységek Az iskola fontos célkitűzései közé tartozik az iskola hagyományainak ápolása. Ennek érdekében végzett egyéb (tanórán kívüli) tevékenységek: az iskolai ünnepségek, megemlékezések. Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az 5-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzat vezetősége irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott pedagógus segíti. Diákétkeztetés A tanulók számára – igény esetén – napi háromszori étkezést (tízórai, ebéd, uzsonna) vagy ebédet (menzát) biztosítunk. Az étkezési térítési díjakat az iskola által a házirendben meghatározott módon kell befizetni. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére, felzárkóztató órát szervezünk. A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képesség fejlesztő órákat tartunk. Iskolai sportkör Az iskolai sportkör foglalkozásain részt vehet az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején

13


az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését – az igazgató beleegyezésével – olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. Versenyek, vetélkedők, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők. A legtehetségesebb tanulókat a pedagógusok az iskolán kívüli versenyekre is felkészítik. Tanulmányi kirándulások Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára tanulmányi kirándulásokat szerveznek a lakóhely és környékének természeti, történelmi, kulturális értékeinek megismerése céljából. Osztálykirándulások Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal osztálykirándulást szerveznek. Az osztálykiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti.. Hit- és vallásoktatás Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

Az iskola helyiségeinek és a hozzá tartozó területek használati rendje  Az intézmény egész területén tilos dohányozni.  A diákönkormányzat díjmentesen használhatja az iskola helyiségeit. (Előzetes egyeztetés után.)  Az intézmény helyiségeit a használók a megállapodásnak megfelelően vehetik igénybe és a használatba vételkor a mindenkori használó felelős a házirend betartásáért.  A használt helyiségeket tisztán kell hagyni, az ablakokat be kell csukni, és a villanyt le kell kapcsolni, valamint a szokásrendnek megfelelően bezárni.  A tanulók kötelesek a mellékhelyiségeket rendeltetésszerűen használni, és annak tisztaságára ügyelni.  Az iskolában tartózkodók az iskolába alkoholt és egyéb egészségre ártalmas szereket nem hozhatnak, nem fogyaszthatnak.

A tornaterem és a hozzá tartozó helyiségek használata:      

A tornaterembe csak váltócipőben lehet belépni. Testnevelés órán egészségügyi és balesetvédelmi előírásoknak megfelelő ruházat viselhető. Az öltözködés, felkészülés rendjét a testnevelő tanár szabályozza. A tornateremben tanári felügyelet nélkül nem lehet tartózkodni. Balesetvédelmi okokból ékszert és órát nem viselhetnek a tanulók. A tanulók hosszú hajukat kötelesek összefogni.

14


 Az öltözőket a testnevelési órák és a sportfoglalkozások ideje alatt zárva kell tartani. A zárásért a foglakozást tartó pedagógus a felelős.  Amennyiben baleset történt, a testnevelőnek vagy a helyettesítő tanárnak baleseti jegyzőkönyvet kell felvennie és az igazgatói irodában jelentenie kell az esetet.  Felmentést kérhetnek a tanulók orvosi javaslatra, vagy indokolt esetben a szülő írásbeli kérésére, amit a tanulók az óra elején kötelesek bemutatni.  Alsó tagozatos tanulók a tanítójuk kíséretében mennek a tornaterembe és vissza. A tantermek, szertárak használata:  A szertárból csak a kijelölt felelősök vihetik ki a szereket, az óra végén az ő feladatuk helyretenni azokat.  A szaktantermek használatára vonatkozó szabályokat minden tanév elején az első tanítási órán a szaktanárok ismertetik. A számítástechnika terem rendje: Tanár nélkül a teremben tanuló nem tartózkodhat. A balesetek elkerülése érdekében legfontosabb a fegyelmezett viselkedés. A tanulók számítógépekkel csak a tanár utasításainak megfelelő tevékenységet végezhetnek. Minden tanuló önálló gépen dolgozik. A gépeket, berendezéseket rongálni tilos, a szándékos rongálásért mindenki anyagi felelősséggel tartozik. A teremben enni, inni, rágózni nem szabad. Külső adathordozó (lemez, CD) használata a vírusveszély miatt tilos. A számítógépet a program futása alatt kikapcsolni, a RESET gombot alkalmazni szigorúan tilos. Az internet használatakor vedd figyelembe a honlapokon megjelenő szabályzatot. A könyvtár rendje: A meghatározott nyitva tartási időben az iskola könyvtárát minden tanuló látogathatja. A kikölcsönzött könyveket ép állapotban, a tanév befejezése előtt 15 nappal köteles mindenki visszavinni a könyvtárosnak. A megrongált vagy elveszett könyvek árát a tanuló, a könyvtári előírások szerint köteles megtéríteni.

A tanulmányok alatti vizsgák szabályai Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük: 1. osztályozó vizsga, 2. pótló vizsga, 3. javítóvizsga. 1. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha  a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve,  engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget,  ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,  ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. 2. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. 3. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. 15


A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel  osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább egy hónappal,  javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben) szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak: TANTÁRGY ALSÓ TAGOZAT Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport FELSŐ TAGOZAT Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem Természetismeret Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

ÍRÁSBELI VIZSGA

SZÓBELI

ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI

SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI

ÍRÁSBELI

ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI


GYAKORLATI

GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI

SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI


GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI

A részletes vizsgaszabályzat a Házirend mellékletében található

16


A tanulók feladatai saját környezetük rendben a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében

tartásában,

 Az iskola épületét, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek:  az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,  az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,  a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,  az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.  Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon.  Az egyes tanórán kívüli iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak – a rendezvény lebonyolításával megbízott pedagógus utasításai alapján – közre kell működniük. A tanórán kívüli iskolai rendezvényekért felelős tanulóközösségeket és pedagógusokat az iskola éves munkaterve határozza meg.  A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól. A heteseket az osztályfőnök jelöli ki. A hetesek feladatai:  gondoskodnak a tanterem megfelelő előkészítéséről a tanórákra (tiszta tábla, kréta stb. az órát tartó nevelő utasításai szerint);  a szünetben a termet kiszellőztetik;  a szünetben a tanulókat az udvarra kiküldik;  az óra kezdetén a nevelő megérkezéséig felügyelnek az osztály rendjére, a fegyelmezetlen tanulókat figyelmeztetik;  az órát tartó nevelőnek az óra elején jelentik a hiányzó tanulókat;  ha az órát tartó nevelő a becsöngetés után öt perccel nem érkezik meg a tanterembe, értesítik az igazgatóságot;  az óra végén a táblát letörlik, és ellenőrzik a tanterem rendjét, tisztaságát.  A nevelő távollétében a gyermekeknek kötelességük betartani a hetes utasításait.

A tanulók mulasztásának igazolása A tanuló hiányzását (távolmaradását, késését) az iskolai foglalkozásokról – tanítási órákról, valamint az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokról – igazolni kell. Késések:  A tanuló csengetés után történő érkezése késésnek, a késett percek összeadásával kapott 45 perc pedig igazolatlan órának minősül. Hiányzások:  A beteg gyermek nem látogathatja a nevelési oktatási intézményt.  Ha a gyermek ismét egészséges és látogathatja a nevelési-oktatási intézményt, orvosnak kell igazolnia. Az igazolásnak tartalmaznia kell a távollét pontos időtartamát is.  Az orvosi, vagy szülői igazolást a tanuló köteles a hiányzást követően egy héten belül bemutatni. Amennyiben határidőn belül nem igazolja távolmaradását, órái igazolatlannak minősülnek.  Egy évben összesen három tanítási napot a szülő is igazolhat.  Előre látható hiányzásokra (kirándulás, családi program) előzetesen engedélyt kell kérni. Az engedélyezés az osztályfőnök és az igazgatóság hatásköre.  Ha a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztott óráinak száma a tanév folyamán a 250 órát vagy egy-egy tantárgy éves óraszámának 30%-át eléri, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Tanulmányait csak sikeres osztályozó vizsga letételével vagy évfolyamismétléssel folytathatja.  A nevelőtestület az osztályozó vizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a 20 tanórai foglalkozást, és eleget tett értesítési kötelezettségének.  Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie.  Ha a tanuló távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan.

17


 Az iskola köteles a szülőt értesíteni a tanköteles tanuló első alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor, továbbá ha igazolatlan mulasztása eléri a 10 órát. Amennyiben az értesítése eredménytelen maradt,és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét.  Ha az igazolatlan mulasztás eléri a 10 órát, az iskola igazgatója értesíti a kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot.  Ha az igazolatlan mulasztás eléri a 30 órát, az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot, továbbá ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének értesítésében.(2012. évi II. törvény 247.§ c)  Ha az igazolatlan mulasztás eléri az 50 órát, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerinti jegyzőt és a kormányhivatalt. (20/2012 EMMI rendelet 51.§ 1-8. bekezdései)  A tanulók esetenkénti felmentését a testnevelés óra alól a szülő is kérheti, amit a tájékoztató füzetbe kell bejegyezni. Egy óránál több felmentés a szakorvos javaslata alapján fogadható el. A felmentett tanuló köteles jelen lenni az osztálya testnevelési óráján.

A tanulók jutalmazásának elvei és formái Iskolánk tanulói, közösségei és csoportjai jutalmazásokban részesülhetnek. A dicséretről a szülőt az ellenőrző könyv útján kell értesíteni és a dicséretet az osztálynaplóba be kell jegyezni. A jutalmazások alapja:  Az osztály és az iskola hírnevét növelő teljesítmény tanulmányi munkában.  Az osztály és az iskola hírnevét növelő teljesítmény szaktárgyi versenyeken.  Az osztály és az iskola hírnevét növelő teljesítmény kulturális területen.  Képességekhez mért kiemelkedő tanulmányi munka.  Képességekhez mért kiemelkedő közösségi munka.  Társaknak nyújtott segítség.  Kitartó szorgalom, vagy példamutató magatartás tanúsítása.  Az osztály, vagy az egész tanulói közösség érdekében végzett kiemelkedő munka. Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: Szaktanári és osztályfőnöki dicséret  A kiváló munkáért elért eredményért.  Az osztályközösségért végzett munkáért.  Helyi versenyeken való részvételért.  Területi szintű versenyen való részvételért.  Levelező versenyen való részvételért.  Kulturális rendezvényen való szereplésért.  Rendszeresen végzett plusz munkáért.  Rendkívüli esetben. Igazgatói dicséret  Az átlagost jóval meghaladó, az iskola hírnevét növelő teljesítményért.  A tanulóközösségért végzett munkáért.  Megyei versenyen való eredményes részvételért.  Bármilyen országos szintű versenyen való részvételért.  A tanév során nyújtott kiemelkedő teljesítményért.  Rendkívüli esetben. Tantestületi dicséret  Hosszú időn át példamutató munkát végzéséért.  Kiváló tanulmányi eredmény eléréséért. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén:

18


 szaktárgyi teljesítményért,  példamutató magatartásért,  kiemelkedő szorgalomért,  példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni. A diákok év végén jutalmazásban részesülnek  a tanév során megyei versenyen elért 1-3. helyezésért  országos versenyen elért 1-15. helyezésért Az a nyolcadik osztályos tanuló, aki nyolc éven át kitűnő tanulmányi eredményt ért el oklevelet és könyvjutalmat kap, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehet át.

Fegyelmező intézkedések alkalmazásának elvei és formái  Azokat a tanulókat, akik a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelezettségüknek nem tesznek eleget, vagy az iskolai házirendet megszegik, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben kell részesíteni.  A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül, melytől indokolt esetben (a vétkesség súlyosságára tekintettel) ellehet térni.  Az elmarasztalás fokozatainak megállapítása az osztályfőnök feladata, s ez az osztályban tanító szaktanárok véleményének figyelembevételével történik.  A büntetést írásba kell foglalni, a szülőt az ellenőrző könyv útján kell értesíteni, és az osztálynaplóba be kell jegyezni. Ez utóbbi a szaktanári figyelmeztetés kivételével mindenkor az osztályfőnök kötelessége. A fegyelmező intézkedéseket alkalmazhatja: Szaktanár A megfelelő szorgalom, vagy felszerelés, házi feladat többszöri hiánya, valamint a tanítási órákon, foglalkozásokon előforduló többszöri fegyelmezetlenség szaktanári figyelmeztetést von maga után. A figyelmeztetés történhet szóban vagy írásban. (Mindkettőt írásba kell foglalni.) Osztályfőnök, napközis nevelő Ha a tanulónál halmozottan jelentkezik tanulmányi és magatartásbeli kötelezettség megszegése, és a házirend enyhébb megsértése, szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetésben részesül. (Mindkettőt írásba kell foglalni.) Igazgató A dohányzó tanuló első esetben igazgatói intésben részesül, ismétlődő esetben fegyelmi eljárás indul ellene. Súlyos fegyelmezetlenség miatt szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetésben részesül a tanuló. (Mindkettőt írásba kell foglalni.) Nevelőtestület Ha a tanuló kötelességeit akarattal és súlyosan megszegi, a fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályai alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. Súlyos vétségnek tekinthető, és a tanulót már az első elkövetéskor is fegyelmi büntetésben kell részesíteni, ha:  az iskola területén dohányzik,  kábítószert fogyaszt, vagy terjeszt,  fegyvernek minősülő tárgyat hoz magával,  iskolatársát megveri, 8 napon túl gyógyuló súlyos testi sértést okozva,  társa, vagy közössége pénzét, értékeit eltulajdonítja,  tanárával, tanítójával, nevelőjével vagy az iskola dolgozóival szemben kirívóan tiszteletlenül viselkedik, emberi méltóságában megalázza,

19


 életkorának nem megfelelő sajtó-, vagy médiaterméket hoz magával,  ellenőrzőjében osztályzatát, vagy az orvosi igazolást megváltoztatja.  kárt tesz az iskola berendezéseiben, használati eszközeiben Fegyelmező intézkedések Szaktanári figyelmeztetés Adható:  tantárgyi követelmények nem teljesítése,  megfelelő szorgalom, felszerelés, házi feladat többszöri hiánya,  az órákon előforduló többszöri fegyelmezetlenség esetén. Szaktanári figyelmeztetés az adott hónapban legfeljebb négyes magatartásjeggyel jár. Osztályfőnöki figyelmeztetés, intés,megrovás Adható:  halmozott tanulmányi és magatartásbeli kötelezettség megszegése,  igazolatlan mulasztás,  a házirend enyhébb megsértése, illetve fegyelmi vétségek elkövetése (öt magatartási vétség, öt ellenőrző könyv hiány, tíz felszerelés hiány, tíz házi feladat hiány, három szaktanári figyelmeztetés ) esetén.  adható egyszeri vétségért is figyelembe véve annak mértékét. Osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, megrovás az adott hónapban legfeljebb hármas magatartásjeggyel jár. Igazgatói figyelmeztetés Adható:  az iskolai házirend gyakori, ismételt megsértése,  többszöri igazolatlan mulasztás,  szándékos kisebb értékű károkozás,  szándékos fegyelmezetlenség esetén. Igazgatói figyelmeztetés az adott hónapban legfeljebb kettes magatartásjeggyel jár. Igazgatói intés Adható:  az iskolai házirend súlyos megsértése,  szándékos, nagyobb értékű károkozás,  halmozott igazolatlan hiányzás,  dohányzás,  súlyos fegyelmezetlenség esetén. Igazgatói intés az adott hónapban legfeljebb kettes magatartásjeggyel jár. Nevelőtestületi figyelmeztetés Adható:  A fentebb említett fegyelmező intézkedések következményeként, a tanulónak a nevelőtestület előtt kell számot adnia eddigi viselkedéséről, és a nevelőtestület együttes véleménye alapján, a tanuló utolsó, és egyben legmagasabb szintű elmarasztalása a fegyelmi eljárás lefolytatása előtt.  A 11/1994 MKM 4rendelet 32. §-a szerint az iskola lehetőséget ad a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás megindítására a szülői szervezet, ill. a diákönkormányzat kezdeményezésére (az egyeztető eljárás rendjét mellékletben szabályozzuk). Továbbá:  kirívó magatartási probléma esetén a tanuló kizárható az iskola rendezvényeiről (pl. farsangi bál), eltiltható a tanítási órákon kívüli iskolai rendezvényekről (pl. kirándulás, színházlátogatás, stb.).  Ezekről a kizárásokról, eltiltásokról az osztályfőnök, illetve az igazgató dönt. A döntés meghozatalával egyidejűleg a szülőt írásban kell értesíteni.

20


Térítési díj befizetése, visszafizetése  Az iskolában – a köznevelési törvény előírásai alapján, a helyi önkormányzat által megállapított szabályok szerint történik a térítési díjak megállapítása.  A térítési díjakat minden hó 15. napjáig az önkormányzat pénztárába kell befizetni.  Az iskola az igénybe nem vett étkezésekre előre befizetett díjat túlfizetésként a következő hónapra elszámolja, amennyiben ilyen esetben az étkezést a szülő vagy a tanuló 1 nappal előre az étkezésért felelős iskolai dolgozónál lemondja.

A tankönyvkölcsönzéssel kapcsolatos szabályok  A tankönyvkölcsönzéssel kapcsolatos szabályok azokra a kiadványokra vonatkoznak, melyek az iskolai tankönyvrendelési listán szerepelnek.  Az iskola igazgatója – az osztályfőnökök, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős közreműködésével – minden tanév végén tájékoztatja a szülőket  azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben az iskolában szükség lesz,  az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről,  arról, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez,  arról, hogy a következő tanévben kik jogosultak normatív kedvezményre.  Az iskola a szülők jelentkezése alapján minden tanév végén felméri, hogy a tanulók közül a következő tanévben kik lesznek jogosultak ingyenes tankönyv – normatív kedvezmény – igénybevételére. Ehhez a szülőknek az ingyenes tankönyv iránti igényüket a jogszabály által előírt igénylő lapon jelezniük kell. Ennek benyújtásával együtt az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősének be kell mutatniuk az ingyenes tankönyvre – a normatív kedvezményre – való jogosultságot igazoló iratokat is.  Az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók a tankönyveket tanév elején az iskolai könyvtárból kapják meg átvételi elismervény ellenében egy tanévre, szeptembertől júniusig tartó időszakra. A több tanéven keresztül használt tankönyveket az iskola annak a tanévnek a végéig biztosítja a tanulók számára, ameddig a tanulónak tanulmányai során szüksége van rá.  A tanulók az iskolától kapott ingyenes tankönyv használatára addig jogosultak, ameddig a tanulói jogviszonyuk iskolánkban fennáll. A tanulói jogviszony megszűnésekor az ingyenesen kapott tankönyveket vissza kell adni az iskola könyvtárába.  Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kárt a szülőnek az iskola részére meg kell térítenie. A kártérítés összege megegyezik a tankönyvnek az adott tanévi tankönyvjegyzékben feltüntetett fogyasztói árával. Az előző években megjelent tankönyvek esetében a kártérítés összegéről a diák-önkormányzat véleményének figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést.  Az iskola biztosítja, hogy a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére, a tanítási órákra történő felkészüléshez.  A tankönyv vásárlásához biztosított – nem alanyi jogon járó – állami támogatás tanulók közötti szétosztásának módjáról és mértékéről évente a nevelőtestület dönt. Amennyiben e támogatás a szociális elvek figyelembevételével kerül odaítélésre, a döntésnél a szociális támogatás megállapításának – házirendben szereplő – elveit kell figyelembe venni.  Amennyiben az iskolai könyvtár állományában több tankönyv található, mint amennyire az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók számára, illetve a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon szükség van, úgy a könyvtárban maradt példányokból egy tanévre azok a tanulók is kölcsönözhetnek tankönyveket, akik nem jogosultak ingyenes tankönyvekre.  Az iskolai könyvtár állományában levő tankönyveket a szülők és a tanulók a megjelenéstől számított ötödik tanév után az eredeti ár huszonöt százalékáért megvásárolhatják.

Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába  A tanulók az iskolába a tanuláshoz szükséges eszközökön, felszerelésen túl más dolgot csak saját felelősségre hozhatnak magukkal.

21


 Amennyiben a tanuló hoz az iskolába tanuláshoz nem szükséges dolgot, az iskolába hozott tárgy, érték megrongálódásából vagy elvesztéséből bekövetkezett kárért az iskola nem tud felelősséget vállalni.  A tanuló nem hozhat be az iskolába veszélyes eszköznek minősülő tárgyat. Ennek birtoklása törvényi jogszabályba ütközik, és fegyelmi eljárást von maga után.

A helyhiány miatt nem teljesített felvételi, átvételi kérelmek közötti sorsolás lebonyolításának szabályai  A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendelet előírásai alapján iskolánk minden iskolánkba jelentkező tanulót felvesz, aki a fenntartó által meghatározott kötelező beiskolázási körzetben lakik.  Amennyiben iskolánk ezek után további felvételi (átvételi) kérelmeket is teljesíteni tud, először az iskolába jelentkező halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat veszi fel. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közül előnyben kell részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye iskolánk településén található.  Amennyiben iskolánk ezek után is tud még felvételi (átvételi) kérelmeket teljesíteni, ezt – a felvételi (átvételi) kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak első napja előtt legalább tizenöt nappal – nyilvánosságra kell hozni.  A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi (átvételi) kérelmének teljesítése után a jelentkezők közül először a sajátos nevelési igényű tanulókat vesszük fel, majd azokat, akiknek ezt különleges helyzete indokolja. Különleges helyzetnek minősül, ha a tanuló  szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő,  testvére iskolánk tanulója  munkáltatói igazolás alapján a szülő munkahelye az iskola beiskolázási körzetében található,  az iskola a tanuló lakóhelyétől (tartózkodási helyétől) számítva egy kilométeren belül található.  A sajátos nevelési igényű és sajátos helyzetű gyermekek felvételének teljesítése után a szabad férőhelyekre az iskola további felvételi kérelmeket is teljesít. Ha ilyenkor több felvételi kérelem érkezik az iskolába, mint a felvehető tanulók száma, akkor a felvételről az iskola sorsolás útján dönt.  A sorsolás lebonyolításának szabályai:  A sorsolás nyilvános.  A sorsolásra a felvételi kérelmet benyújtó szülőket meg kell hívni.  A meghívónak tartalmaznia kell a sorsolás helyszínét, a sorsolás időpontját, a sorsolásban érintett tanulók számát, valamint a felvehető tanulók számát.  A sorsolás helyszíne az iskola épülete.  A sorsolást a felvételi kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak utolsó napja után tizenöt napon belül le kell bonyolítani.  A sorsolást az ez alkalomra létrehozott sorsolási bizottság szervezi meg és bonyolítja le.  A sorsolási bizottság tagjai: az alsós munkaközösség vezetője, az intézményi tanács és a szülői szervezet képviselője, a leendő első osztályos tanítók, az iskola igazgatóhelyettese, a jegyzőkönyvvezető.  A sorsolási bizottság elnöke: az iskola igazgatóhelyettese.  A sorsolás elején a megjelent szülőkkel ismertetni kell a sorsolás menetét és a sorsolási bizottság tagjait.  A felvételi kérelmeket jelölés nélküli, zárt borítékban a jelenlevők előtt kell behelyezni a sorsolási urnába.  Az urnából a sorsolási bizottság egyik tagja veszi ki egyesével a borítékokat, majd mindenki számára jól hallhatóan felolvassa a borítékban levő tanuló nevét.  Az egymás után kihúzott tanulók nevét a jegyzőkönyvvezető a kihúzás sorrendjében azonnal rögzíti a jegyzőkönyvben.  A sorsolás eredményeképpen minden jelentkezőt rangsorolni kell.  A sorsolás menetéről a sorsolás közben jegyzőkönyvet kell felvenni.  A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a sorsolás időpontját, a sorsolás helyszínét, a sorsolási bizottság tagjainak nevét, a felvételi kérelmet benyújtó szülők és tanulók nevét, a felvehető tanulók számát, a kihúzás sorrendjében a tanulók nevét, a sorsolás eredményeképpen az iskolába felvett és az elutasított tanulók nevét, a keltezést, valamint a sorsolási bizottság

22


elnökének és a jegyzőkönyvvezetőnek az aláírását.  Az elkészült jegyzőkönyvet a sorsolás végén a jelenlevőkkel ismertetni kell.  A sorsolás után az iskola igazgatója – sorsolás eredményének megfelelően – a felvételről, illetve a felvétel elutasításáról határozatot hoz, melyet hivatalos formában eljuttat a felvételi kérelmet benyújtó szülőknek.

A házirend elfogadásának és módosításának szabályai  A házirend tervezetét a nevelők, a tanulók és a szülők javaslatainak figyelembevételével az iskola igazgatója készíti el.  A házirend tervezetét megvitatják a diákönkormányzat képviselői. Véleményüket küldötteik útján eljuttatják az iskolai diákönkormányzat vezetőségéhez. A diákönkormányzat vezetősége a véleményeket összesíti, és erről tájékoztatja az iskola igazgatóját.  A házirend tervezetét megvitatják a nevelők munkaközösségei, és véleményüket eljuttatják az iskola igazgatójához.  A házirend tervezetéről az iskola igazgatója beszerzi az intézményi tanács, és az iskolai szülői szervezet (közösség) véleményét.  Az iskola igazgatója a tanulók, a nevelők, a szülők, véleményének figyelembevételével elkészíti a házirend végleges tervezetét. A házirend elfogadása előtt az iskola igazgatója beszerzi az intézményi tanács, az iskolai szülői szervezet, valamint a diákönkormányzat véleményét az elkészített tervezettel kapcsolatban.  A házirendet a nevelőtestület fogadja el.  Az érvényben levő házirend módosítását kezdeményezheti az iskola fenntartója, illetve – bármely nevelő, szülő vagy tanuló javaslatára, ha azzal egyetért – az iskola igazgatója, a nevelőtestület, az intézményi tanács, a diákönkormányzat iskolai vezetősége vagy a szülői szervezet iskolai vezetősége.

23


A házirend mellékletei:      

Magatartás és szorgalom minősítése Az iskolaotthon működésére vonatkozó külön szabályok A tornaterem használati rendje A számítástechnikai terem használati rendje Osztályozó-,javító-,és különbözeti vizsgaszabályzat

A köznevelési intézmények házirendjére vonatkozó jogszabályi előírások

A házirend felülvizsgálati rendje  A házirend felülvizsgálatára sor kerül kétévente, valamint jogszabályi és egyéb változások alkalmával.

24


A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése 1. Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.

2. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.

3. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia biológia, földrajz ellenőrzésénél:  a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik;  az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.  A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrizhetik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában.  A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.

4. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését

elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest.

5. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak

esetében a következők szerint történik:  Az első évfolyamon, valamint a második évfolyam első félévében minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk.  A második évfolyamon a második félévben, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük.  Az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint a második évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: KIVÁLÓAN TELJESÍTETT JÓL TELJESÍTETT MEGFELELŐEN TELJESÍTETT FELZÁRKOZTATÁSRA SZORUL  A második évfolyamon év végén, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük.

6. A második évfolyamon év végén, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanuló osztályzatát az adott félév során szerzett érdemjegyek, illetve a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni.

7. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).

8. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében a tanulónak heti 1-2 órás tantárgy esetén félévente legalább 3, heti 3-4 órás tantárgy esetén félévente legalább 5, heti 5, vagy annál több órás tantárgy esetén félévente legalább 7 érdemjeggyel kell rendelkeznie.

25


9. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök negyedévente ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.

10. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: Teljesítmény 0-33 %: 34-50 %: 51-75 %: 76-90 %: 91-100 %:

Érdemjegy elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

A tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni.

11. Huzamosabb –egy hetet meghaladó- hiányzás esetén a tanulónak egy hét áll rendelkezésére a hiány pótlására.

12. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az második-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.

13. A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök szöveges minősítéssel minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök javaslata alapján a nevelőtestület állapítja meg. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

14. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők:

a) Példás (5) az a tanuló, aki: -a házirendet betartja; -a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik; -kötelességtudó, feladatait teljesíti; -önként vállal feladatokat és azokat teljesíti; -tisztelettudó; -társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik; -az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz; -óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet; -nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása; b) Jó (4) az a tanuló, aki: -a házirendet betartja; -tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik; -feladatait a tőle elvárható módon teljesíti; -feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti; -az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt; -nincs írásbeli intője vagy megrovása. c) Változó (3) az a tanuló, aki: -az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be; -a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik;

26


-feladatait nem minden esetben teljesíti; -előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva; -a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik; -igazolatlanul mulasztott; -osztályfőnöki intője van. d) Rossz (2) az a tanuló, aki: -a házirend előírásait sorozatosan megsérti; -feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; -magatartása fegyelmezetlen, rendetlen; -társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik; -viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; -több alkalommal igazolatlanul mulaszt; -több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése.

15. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az második-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.

16. A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök szöveges értékeléssel minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalom osztályzatát az első félév és a tanév végén az osztályfőnök javaslatára a nevelőtestület állapítja meg. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

17. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: -képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; -tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; -a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi; -munkavégzése pontos, megbízható; -a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; -taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. b) Jó (4) az a tanuló, aki: -képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; -rendszeresen, megbízhatóan dolgozik; -a tanórákon többnyire aktív; -többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti; -taneszközei tiszták, rendezettek. c) Változó (3) az a tanuló, akinek: -tanulmányi eredménye elmarad képességeitől; -tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; -felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; -érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja; -önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. d) Hanyag (2) az a tanuló, aki: -képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; -az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; -tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; -feladatait többnyire nem végzi el; -felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek; -a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; -félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

18. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten -példamutató magatartást tanúsít,

27


-vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, -vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, -vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, -vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesítheti.

19. Az iskolai jutalmazás formái.

a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: -szaktanári dicséret, -napközis nevelői dicséret, -osztályfőnöki dicséret, -igazgatói dicséret, -nevelőtestületi dicséret. b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén -szaktárgyi teljesítményért, -példamutató magatartásért, -kiemelkedő szorgalomért, -példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. c) Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. d) Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülhetnek. e) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. f) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

20. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 21. Azt a tanulót, aki

-tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, -vagy a házirend előírásait megszegi, -vagy igazolatlanul mulaszt, -vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni.

22. Az iskolai büntetések formái:

-szaktanári figyelmeztetés; -napközis nevelői figyelmeztetés; -osztályfőnöki figyelmeztetés; -osztályfőnöki intés; -osztályfőnöki megrovás; -igazgatói figyelmeztetés; -igazgatói intés; -tantestületi figyelmeztetés

23. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől azonban indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni.

24. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek: -az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása; -az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása;

28


-a szándékos károkozás; -az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése; -ezeken túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek.

25. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 26. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezései alapján fegyelmi eljárás indítható. A tanuló a fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.

29


Az iskolaotthon működésére vonatkozó külön szabályok A rétsági Általános Iskola Tolmácsi Tagintézménye iskolaotthonos rendszerben működik a 2012/2013. tanévben. A 2013./2014. tanévtől az iskolaotthonos forma megszűnik, délelőtt tanítási órák vannak, a délutáni foglalkozások pedig a napközis tevékenységekhez hasonlóan szerveződnek. Az iskolaotthon jelenleg egész napos nevelő – oktató tevékenység megszervezésére szerveződik 1-4. évfolyamig. A tanórán kívüli foglalkozások a napközis tevékenységekhez hasonlóan szerveződnek. Az iskolaotthon munkarendje: 7.50 -8.35 Tanóra vagy szabadidő 8.35 -8.55 Tízórai 8.55-9.40 Tanóra 9.50 – 10.35 Tanóra 10.40 – 11.40 Önálló tanulás 11.40 – 13.00 Szabadidő-ebéd 13.00 – 13.45 Tanóra vagy szabadidő 13.50 – 14.35 Tanóra vagy szabadidő 14.35 – 15.35 Önálló tanulás, 15.35 – 16.00 Szabadidő, uzsonna 16.00-17.00 szükség szerint ügyelet Csengetési rend a 2013./2014. tanévtől: 1.óra

7.50 - 8.30

2.óra

8.55 – 9.40

3.óra

9.50 - 10.35

4.óra

10.45 - 11.30

5.óra

11.40 - 12.25

ebédeltetés 12.25 - 13.00 13 órától 16 óráig napközis jellegű délutáni foglalkozások  Az aktuális tanévre vonatkozó részletes órarendet, illetve ügyeleti rendet az intézmény folyosóján ki kell függeszteni.  A tanulóknak legkésőbb 7.40 óráig meg kell érkezniük az intézménybe.  A a tanuló csak különösen indokolt esetben, a szülő írásbeli kérelmére, a tagintézmény vezetőjének engedélyével menthető fel a tanórák, foglalkozások látogatása alól.  A térítési díj befizetése az élelmezésvezetőnél történik.  A diákok egyéni tanuláshoz való jogát, a tanulás megfelelő körülményeit a résztvevőknek fegyelmezett magatartással kell biztosítani.

Az iskolai élet szabályai minden más tekintetben megegyeznek az iskola házirendjében foglaltakkal.

30


A Rétsági Általános Iskola tornatermének használati rendje  A Rétsági Általános Iskola tornatermeinek megóvása a mindenkori használatba vevő és látogató érdeke és kötelessége.  Az intézmény látogatói, vendégei ügyelnek arra, hogy mások munkáját ne zavarják. Az együttélés, a közösségi és társas élet szabályainak megfelelő magatartást tanúsítsanak  A tornatermek a látogatók számára általában 16.00 – 20.00. óráig tartanak nyitva.  A nyitva tartás ideje a rendezvényekhez igazodva módosulhat.  A tornatermeket együttműködési szerződés, illetve eseti megállapodás alapján a szerződő fél veheti igénybe.  Az intézmény helyiségeit a használók a megállapodásnak megfelelően vehetik igénybe.  Valamennyi helyiség használatba vétele esetén a mindenkori használó felelős az intézmény berendezéseiért, felszereléseiért és a használati tárgyakért. Ezek rongálása, eltulajdonítása illetve gondatlan kezelése törvényi eljárást von maga után. A keletkezett kárt a kár okozójának kell megtéríteni!  Valamennyi látogató, vendég érdeke és kötelessége, hogy ügyeljen az intézmény tisztaságára, kulturáltságára.  Kerékpárt a tornatermekbe bevinni tilos!  Az intézmény dolgozóinak intézkedései a látogatókra nézve kötelező érvényűek. Aki a házirendhez nem alkalmazkodik, vagy azt nem tartja be, figyelmeztetés után az épületből meghatározott időre, vagy véglegesen kitiltható. Súlyos esetben hatósági eljárás kezdeményezhető.  Az általános tűzrendészeti és balesetvédelmi előírásokat mindenkinek be kell tartani. Ezért felelős a mindenkori használó.  Az intézmény egész területén tilos a dohányzás!  A tornatermek helyiségeit sportolásra illetve testmozgásra kiskorú (18. életévét be nem töltött személy) csak felnőtt felügyelettel használhatja.  A sportfoglalkozásokat vezető edző, tanár illetve más használó személy köteles ellenőrizni a sportszerek, sporteszközök és felszerelések állapotát, rendellenesség esetén azt jelezni az intézmény dolgozóinak.  Váltócipő használata kötelező!  A tornatermekbe csak tiszta sport-, illetve edzőcipővel lehet belépni!  Tanulók, valamint sportolók a foglalkozásokon csak kijelölt helyen tartózkodhatnak.  Az intézmény technikai felszereléseit, elektromos eszközeit, a fűtő és szellőző-berendezéseit csak az intézmény szakképzett alkalmazottja kezelheti.  Az intézmény tulajdonában lévő tárgyakat csak az igazgató írásbeli engedélyével lehet az épületből kivinni, kikölcsönözni.  Záróra után a tornatermekben idegen személy nem tartózkodhat!  A használati rend betartása mindenki számára kötelező! Rétság,.. ................................................

................................................ használatba vevő

31


A számítástechnikai terem használatának házirendje  A tanuló a teremben csak tanári, vagy a számítástechnikához értő személy felügyeletével tartózkodhat.  A terem az óraközi szünetekben zárva van, a tanóra kezdetekor a szaktanár nyitja ki a teremajtót; a terembe először a szaktanár lép be, majd a diákok. A tanítási óra végén a szaktanár lép ki utoljára teremből és az ajtót a nála lévő kulccsal bezárja.  Bevonulás után minden tanuló a táskáját, kabátját és egyéb, az órán nem használt dolgait az arra kijelölt helyre (fogasra és alá) helyezi el.  A tanulók a kijelölt helyeiket fegyelmezetten foglalják el. (Nem nyúlnak a számítógépekhez, nem lökdösődnek, stb.)  Az év elején a tanár által kijelölt, rögzített számú géphez már csak az órán használt füzetet, tollat, könyvet viheti (+ egy a rajzolási és írási kényszerének levezetésére szolgáló füzetet, hogy ne a padot, a gépet színezze, firkálja össze.)  A kijelölt gép helyett más géphez csak a gép hibája esetén ülhet át a tanuló, a szaktanár engedélyével.  A gépeket csak a tanár utasítására, engedélyével szabad bekapcsolni!  A főkapcsolót csak a szaktanár kezelheti. A főkapcsolót csak akkor szabad kikapcsolni, ha a teremben már minden gép kikapcsolt állapotban van. A gépterem áramtalanításáról, az utolsó tanítási óra végén, az órát tartó (a napot befejező) szaktanár gondoskodik.  A helye elfoglalása után a tanulónak, a gép és a környezete állapotát le kell ellenőriznie! Az ellenőrzés után az észrevételeiről, mind a hardverrel, mind a szoftverrel kapcsolatos esetlegesen felmerülő hibákról köteles tájékoztatni a tanárát. Ha ezt nem teszi, akkor a következő tanuló jelzése miatt rá terelődik a probléma előidézésének felelőssége.  A gép használata közben tapasztalt problémákat is a gépterem füzetbe kell rögzíteni!  A tanórán, a számítógépen csak a tanár által adott, a feladat elvégzéséhez szükséges programot (programokat) lehet lefuttatni!  A kiadott feladatok elvégzése után engedély kérhető más program futtatására is.  A számítógépre nem szabad semmit telepíteni, semmilyen adatot rögzíteni. Az esetlegesen ott lévő adatok karbantartáskor törlésre kerülnek. Csak a szerveren lévő HOME könyvtár használható a saját állományok mentésére. A méretét a szaktanár és a rendszergazda állítja be. A diák kérésére megfelelő indoklással ettől el lehet térni.  A saját felhasználói névvel rendelkező, a hálózatba belépett tanuló a központi szerveren a HOME könyvtárban rendelkezik egy 30MB-os területtel. Ez a könyvtár, minden a hálózaton lévő gépről elérhető a saját felhasználónév és jelszó használatával. De ehhez csak az adott felhasználó férhet hozzá.  A felhasználókat és azok jelszavait a rendszergazda esetleg a szaktanár hozza létre. A jelszavak tanév közben nem módosíthatóak csak indokolt esetben a rendszergazda vagy a szaktanár által. A felhasználók neveit és jelszavait a rendszergazda és a szaktanárok tárolják egy állományban, amelyhez csak nekik van hozzáférési joguk.  A jelszavak védelme minden diák joga és kötelessége, a jelszavakkal történő visszaélés fegyelmi vétségnek minősül. A jelszó elfelejtése esetén a rendszergazdától vagy a szaktanártól lehet segítséget kérni  A tanév végén a HOME könyvtár tartalma törlésre kerül. A szerveren lévő hely az iskola elvégzése, elhagyása vagy az egyéni felhasználói név megvonása esetén kerül megszüntetésre.  Az a tanuló, aki a gépterembe írásos engedély nélkül szoftvert, adathordozót behoz és ott annak tartalmát megkísérli használni, az ellen fegyelmi eljárás indítható!  A számítógépekre programokat telepíteni, a gépre másolni, vagy onnan törölni tilos. Internet használata közben szeméremsértő, rasszista és törvénybe ütköző adatfájlok megtekintése és letöltése tilos, véletlen bekövetkezése esetén azokat meg kell semmisíteni!  A tanuló a gépre telepített programok helyét, nevét, tartalmát, beállításait nem változtathatja meg, nem törölheti! Ha ezzel megpróbálkozik, és kárt okoz, akkor a kijavítás, helyreállítás költségeit (munka- és anyagdíj) megtéríteni köteles!  A Windows grafikus felületét átállítani tilos, annak az eredetileg beállított formában kell megjelennie. Ugyancsak tilos a számítógépek bootolását a rendszergazda illetve a szaktanár engedélye nélkül módosítani. Ha az óra témája a fentiek gyakorlása, akkor az alapértelmezés szerinti beállításokat az óra végén vissza kell állítani.  Számítástechnika órán üzenetküldő programok használata kizárólag tanári utasításra történhet.

32


 A számítástechnikát tanító tanárokon és a rendszergazdán kívül senki, semmilyen okból nem változtathat a gépek konfigurációján. A gépeket kinyitni, szétcsavarozni, a billentyűzet billentyűit felcserélni, a gépekből bármilyen vezetéket kihúzni, csatlakoztatni a fentieken kívül senkinek sem szabad.  A tanuló munkaállomásán okozott bárminemű szándékos firkálásért, rongálásért, károkozásért anyagi felelősséggel tartozik.  A padban és egyéb helyeken semmiféle szemetet nem szabad hagyni. (pl. papírhulladék, papír zsebkendő, stb.)  A gépterembe élelmiszert bevinni, és ott fogyasztani tilos!  A tanóra befejeztével a tanár utasítására a gépet szabályosan kell kikapcsolni!  A széket, a billentyűzetvédőt vissza kell tenni a helyére, és csak ezután hagyható el a terem.  A szabályzat nem ismerése nem mentesíti a felhasználót, az annak megsértése  esetén alkalmazható szankciók, valamint a következmények alól.

33


Az iskola osztályozó-, javító- és különbözeti vizsgaszabályzata Osztályozóvizsga: A felsőbb évfolyamba lépéshez szükséges osztályzatai megállapításához vagy adott tantárgyból az osztályzat megszerzéséhez a tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie, ha:  A jogszabályban megengedett időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozóvizsgát tehet  Külföldi tartózkodás, magántanulói státusz, illetve egyéb ok miatt az igazgató engedélyezte számára az osztályozóvizsga letételét  Felmentették a kötelező foglalkozásokon való részvétel alól, de osztályozóvizsga letételére kötelezték  Tanulmányi idejének megrövidítését engedélyezték (egy vagy több tantárgyból, illetve valamennyi tantárgyból)  Más iskolából lépett át, és az előzőekben nem tanult tantárgyakból különbözeti vizsga letételére kötelezték Az osztályozóvizsgával kapcsolatban a következők az eljárás szabályai:  Osztályozóvizsga évente két alkalommal tehető január és június időszakban. Az igazgató ettől eltérő időpontot is kijelölhet. A vizsga várható időpontjait az igazgató jelöli ki. A vizsga pontos napjáról a vizsgázó, illetőleg a szülő a vizsga előtt egy hónappal értesítést kap.  Az osztályozóvizsga követelményeiről a tanuló minimum a vizsga előtt hat héttel szaktanárától tájékoztatást kap.  A tantervi követelmények az iskola honlapján folyamatosan megtekinthetőek  Az osztályozóvizsga helye az iskola, amellyel a tanulónak tanulói viszonya van.  Az osztályozóvizsga napján a tanuló a vizsga kezdetétől függően az első három, illetve négy órán köteles részt venni. Ez alól felmentést csak rendkívül indokolt esetben igazgatói engedéllyel kaphat.  A közismereti tárgyak mindegyikéből írásbeli és szóbeli vizsgát kell tenni. Kivételt képeznek ez alól: matematika – írásbeli, fizika –írásbeli, biológia – írásbeli, kémia - írásbeli, vizuális kultúra – gyakorlati, testnevelés –gyakorlati, ének –gyakorlati)  Az írásbeli vizsga időtartama tantárgyanként és évfolyamonként 60 perc. Egy napon legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet tenni.  A szóbeli vizsgát az iskola tanáraiból alakított vizsgabizottság előtt kell megtartani. A vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg az a tanár, aki a tanulót előzőleg tanította. Az elnöki teendőket az igazgató vagy megbízottja látja el. A vizsgán az elnökön és a kérdező tanáron kívül még legalább egy vizsgabizottsági tag jelen van. A tanulónak az általa kihúzott tétel kidolgozására 20 perc áll rendelkezésére (kivéve az idegen nyelvet, ahol nincs felkészülési idő). A feleletek maximális időtartama 15 perc. Az a tanuló, aki feladatát nem tudja megoldani, még egy feladatot kap (húz), további felkészülési idővel. Végső osztályzatát a két felelet százalékos átlaga alapján állapítjuk meg.  Az osztályozóvizsga nem ismételhető meg.  Az osztályozóvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A vizsga eredményét a törzslapba és a bizonyítványba a megfelelő záradékkal be kell vezetni.  Sikertelen osztályozóvizsga esetén a tanulónak javítóvizsgát kell tennie 3 hónapon belül. Javítóvizsga: A javítóvizsgával kapcsolatban a következők az eljárás szabályai:  Javítóvizsgán kell részt vennie annak a tanulónak, akinek valamelyik tantárgyból az év végén megállapított osztályzata elégtelen, vagy az osztályozóvizsgán elégtelen osztályzatot kapott, illetve nem jelent meg.  A javítóvizsga helye az az iskola, amellyel a tanulónak tanulói viszonya van.  A javítóvizsgára utasított tanuló az igazgató által megállapított napon javítóvizsgát tehet.  A vizsga idejéről az igazgató a tanulót és annak szüleit írásban értesíti.  A javítóvizsga követelményeiről a tanuló a vizsgára utalást követő egy héten belül tájékoztatást kap.  A javítóvizsga indokolatlan elmulasztása osztályismétlést jelent.  A javítóvizsgát az osztályozóvizsgára előírt módon kell lebonyolítani. Az eredményhirdetés az osztályozó- vagy javítóvizsga jegyzőkönyvének átadásával történik, legkésőbb az utolsó vizsgát követő második napon.

34


ÁLTALÁNOS ISKOLA 2651 RÉTSÁG, ISKOLA TÉR 1. TELEFON: 06-35-550-138 TELEFON/FAX: 06-35-350-418 E-mail: [email protected]

BÉRLETI SZERZŐDÉS mely létrejött a rétsági Általános Iskola, Iskola tér 1., mint bérbeadó (továbbiakban bérbeadó), másrészről ......................................................................... (továbbiakban bérlő) a mai napon az alábbiak mellett. 1. A bérbeadó ........................................................................................................... céljára bérbe adja a bérlőnek a bérbeadó kizárólagos használatában lévő Rétság, Iskola tér 1. szám alatti tornatermét. 2. A bérbe adó bérbe adja, a bérlő pedig bérbe veszi az 1. pontban megjelölt helyiséget ............................................................................................... céljára 20... év ……………….. hó ….-tól 20... év ……………hó …..napig. 3. A bérbe vevő……………………………… heti….……………alkalommal …..… órától ….….óráig végezheti. 4. A felek a helyiség bérét ………Ft/órában, azaz ……………………………… Ft összegben állapítják meg. 5. A bérleti díj 20... ..…………….hó ……napjától esedékes, továbbiakban minden hónap 15-éig egy összegben előre fizetendő meg a bérbeadónak, az általa kiadott számla ellenében. 6. A bérleti díj magában foglalja az igénybe vett közüzemi szolgáltatásokat. 7. A helyiség üzembiztonságáért a bérbeadó felelős. 8. A bérlő a helyiséget további bérletbe nem adhatja ki. 9. A bérlő a jogviszony megszüntetése esetén cserebérleményre és kártérítésre nem tarthat igényt. 10. Ezt a szerződést a felek közös megegyezéssel bármikor felbonthatják. 11. A bérbeadó rendkívüli felmondás jogával és az alábbi meghatározott okokból élhet • a bérlő nem, vagy késedelmesen fizeti a bérleti díjat, • a bérleményt a bérlő a szerződésben foglalt tevékenységtől eltérően, nem rendeltetésszerűen használja. 12. A szerződés megszűnése után a bérlő köteles a helyiséget saját ingóságaitól kiürítve visszabocsátani a bérbeadó birtokába. 13. A szerződésben nem szabályozott kérdésekben az idevonatkozó jogszabályok az irányadók. 14. A felek jelen szerződést, mint akaratukkal mindenben megegyezőt írják alá. Működésük alatt történt rongálódásokat mindenkor kötelesek megtéríteni. Rétság, 20... …………hó ……nap ........................................................ ..................................................... bérbeadó

bérbe vevő

35


A házirend elfogadására és jóváhagyására vonatkozó záradékok A rétsági Általános Iskola házirendjét az iskolai diákönkormányzat a 2013. év március hó 21. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

Majer Szilvia IDB elnök A rétsági Általános Iskola házirendjét az iskolai szülői szervezet a 2013. év március hó 21. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

Kozmáné Hegedűs Andrea szülői szervezet elnöke

A rétsági Általános Iskola házirendjét a nevelőtestület a 2013. év 03. hó 25. napján tartott ülésén elfogadta.

Borosné Gellai Katalin igazgató

36

A RÉTSÁGI ÁLTALÁNOS ISKOLA HÁZIRENDJE

Recommend Documents