VI. évfolyam, 2014. 4. szám
Workshop. A foglalkoztatási helyzetről, az elmúlt ciklusok intézkedéseiről és a meglévő problémák kezeléséről esett szó az EXPAK OsztrákMagyar Szakértői Akadémia utolsó szakmai konferenciáján. (2. old.) Workshop. Um Beschäftigungsverhältnisse, in den vergangenen Perioden getroffene Maßnahmen und die Behandlung der bestehenden Probleme ging es bei der letzten Berufskonferenz der EXPAK Österreichisch-Ungarischen ExpertInnenakademie. (S. 2)
Komfort. Átadták azokat a vályogházakat a Baranya megyei Gilvánfán, amelyek az országban egyedülálló „vályogvető” közfoglalkoztatási program keretében épültek. (4. old.) Komfort. In der Siedlung Gilvánfa im Komitat Baranya wurden die im Rahmen des landesweit einzigartigen öffentlichen Arbeitsprogramms „vályogvető” errichteten Lehmhäuser übergeben. (S. 4)
A rendőrré válás lépcsőfokai A roma fiatalok számára is vonzó perspektíva lehet a rendőri pálya. Ehhez, a jó tanulmányi eredmény mellett kiváló állóképesség és mentális rátermettség is szükséges. A zalai diákok számára a körmendi iskola van a legközelebb, ezen kívül Szolnokon, Szegeden, illetve Budapesten működik hasonló képzés. A fiataloknak felvételi vizsgát kell tenniük, amely egy 100 pontos általános műveltségi írásbeli tesztből és egy 125 pontos fizikai, erőnléti alkalmassági, valamint egy egészségi, pszichológiai vizsgából áll. (6-8. old.)
Stufen der Ausbildung zum Polizisten Auch für Roma-Jugendliche kann der Polizeiberuf eine attraktive Perspektive sein. Neben guten Studienergebnissen werden ausgezeichnetes Stehvermögen, sowie mentale Eignung dazu gefordert. Die nächstgelegene Schule für Schüler aus Zala befindet sich in Körmend, ähnliche Ausbildung findet noch in den Städten Szolnok, Szeged bzw. Budapest statt. Die Jugendliche müssen an einer Aufnahmeprüfung teilnehmen, bestehend aus einem schriftlichen Test zum Allgemeinwissen mit 100 Punkten, einem physischen Eignungstest mit 125 Punkten, sowie einer Gesundheits- und psychologischen Prüfung. (S. 6-8)
Aktuális
2
Nem javult a foglalkoztatás A magyarországi foglalkoztatás helyzetéről, az elmúlt ciklusokban végrehajtott kormányzati intézkedésekről, a meglévő problémák kezeléséről esett szó az EXPAK Osztrák-Magyar Szakértői Akadémia által szervezett workshopon, ami egyben az öt éves projekt utolsó szakmai konferenciája is volt. A rendezvényen elsőként Teleki László, a kanizsai roma nemzetiségi önkormányzat elnöke kért szót, aki felelevenítette, hogy az osztrák partnerszervezettel, az L&R Társadalomtudományi Intézettel közösen milyen célokat tűztek ki maguk elé öt évvel ezelőtt, a projekt indításakor. Az elnök elmondta: alapvető célkitűzés volt, a kanizsai kistérségben lévő vállalkozások és cégek érzékenyítése, mely révén javultak a romák és hátrányos helyzetűek foglalkoztatási esélyei. A munkáltatókkal párhuzamosan a munkavállalók képességeinek, készségeinek fejlesztése is megvalósult, a jelentkezők szakirányú képzéseken, nyelvtanfolyamokon vehettek részt. Teleki László ezután saját tapasztalatait is megosztotta a hallgatósággal. – Az országot járva elszomorító élethelyzeteket tapasztaltam, sajnos, vannak olyan térségek, ahol akkora a szegénység és a nyomor, hogy lassan már
fűteni sem tudnak mivel az emberek – mesélte a kanizsai RNÖ elnöke, aki hozzátette: noha szükség van a közmunka programokra, ám kizárólag ez nem oldja meg a problémát. Egyrészt azért, mert 48 ezer forintból nem lehet tisztességesen megélni, másrészt azért, mert az országnak szüksége lenne arra, hogy több adófizető polgár legyen. Mindezt pedig oktatással, képzésekkel lehet csak elérni. Ezt követően Barbara Willsberger, az osztrák L&R Társadalomtudományi Intézet munkatársa, projektvezető összegezte az elmúlt fél évtizedben végzett munkát, az elért eredményeket. Mint mondta: mindvégig nagyon kreatív volt a munka, még annak ellenére is, hogy olykor finanszírozási problémák léptek fel, ám ezeket mindig sikerült időben orvosolni, áthidalni. Az osztrák szakértő azt is jelezte: törekednek arra, hogy valamilyen formában folytatni lehessen a megkezdett munkát. Minderre
jó esély mutatkozik, miután az európai unió következő pénzügyi ciklusában kiemelt szerepet kaphat a roma kérdés. A hírek szerint az Európai Szociális Alap jelentős részét ennek a témának a rendezésére kívánja fordítani az unió. A workshop keretében Magyarország foglalkoztatási helyzetéről is szó esett, Kiss Ambrus szakértő, az elmúlt 20 év főbb tendenciáit vette górcső alá. Mint azt leszögezte: Magyarországon a foglalkoztatás helyzete rossz és sajnos tovább romlik, ami javarészt annak köszönhető, hogy a különböző kormányok ez irányba végzett tevékenysége nem érte el a kívánt hatást. – Tény, hogy az Orbánkormány sem közömbös a probléma iránt, ám intézkedései nem átfogóan csak részleteiben kezeli a problémát – hangsúlyozta Kiss Ambrus, aki felidézte, hogy a közmunka-program kiszélesítése, a rokkantak felülvizsgálta, a munkahelyvédelmi akció-
program vagy éppen a fiatalok foglalkoztatási támogatása jó lépéseknek tekinthető, de nem elégségesnek. – A foglalkoztatás növekedéséhez gazdasági növekedésre lenne szükség, ám Magyarország az elmúlt években nem vagy csak minimális növekedést tudott produkálni. Utoljára az 1980-as években volt megfelelő a gazdasági növekedés, akkor az ország évente 5 százalékos előrelépést tudott felmutatni. Akkor, amikor még teljes foglalkoztatás volt Magyarországon. A probléma jelenleg az, hogy a 2008-ban kirobban gazdasági világválságkor mért foglalkoztatási adatokat – évente 1.5 százalékos gazdasági növekedéssel számolva – majd csak 2018 környékén éri el ismét az ország. Kiss Ambrus arra is rávilágított, hogy mi az oka az alacsony gazdasági növekedésnek. Mint mondta: a válság óta megváltoztak a gazdasági viszonyok, az ipar növekedése már nem a foglalkoztatottak számától, hanem a termelékenységtől függ. Ráadásul a növekedést eredményező iparágak, mint például az autóipar vagy az építőipar jelenleg nem prosperálnak, sőt az elektronikai ipar növekedése is megtört. A hazai mezőgazdaság pedig továbbra sem meghatározó tényező a (folytatás a 4. oldalon)
Aktuelles
3
Keine Verbesserung in den Beschäftigungsverhältnissen Um Beschäftigungsverhältnisse in Ungarn, in den vergangenen Perioden getroffene Regierungsmaßnahmen, die Behandlung der bestehenden Probleme ging es beim letzten Workshop der EXPAK ÖsterreichischUngarischen ExpertInnenakademie, der gleichzeitig auch die letzte Berufskonferenz im Rahmen des fünfjährigen Projekts war. An der Veranstaltung meldete sich zuerst László Teleki, Präsident der Nationalitätenselbstverwal tung der Roma in Nagykanizsa (RNÖ) zu Wort und erinnerte daran, welche gemeinsamen Ziele vor fünf Jahren, als das Projekt gestartet wurde, mit der österreichischen Partnerorganisation L&R Institut für Sozialforschung gesetzt wurden. Der Präsident trug vor: es war eine grundlegende Zielsetzung, die Unternehmen und Firmen in der Region von Nagykanizsa empfindlicher zu machen, wodurch sich die Beschäftigungschancen der Roma und der benachteiligten Personen verbessert haben. Parallel zu den Arbeitgebern wurden auch die Fähigkeiten, Fertigkeiten der Arbeitnehmer entwickelt, die Bewerber konnten an Berufsausbildungen, Sprachkursen teilnehmen. Danach berichtete Herr Teleki dem Publikum auch über seine eigenen Erfahrungen.
– Überall im Land musste ich traurige Lebenssituationen wahrnehmen, leider gibt es Regionen, wo Armut und Elend so groß sind, dass die Menschen langsam nicht mehr heizen können – erzählte der RNÖ-Präsident und fügte hinzu: zwar besteht ein Bedarf an öffentlichen Arbeitsprogrammen, nur wird das Problem allein dadurch nicht gelöst. Einerseits, weil man aus 48 Tausend Forint nicht für einen angemessenen Lebensunterhalt sorgen kann, andererseits, weil das Land es notwendig hätte, mehr Steuerzahler zu haben. All das kann aber nur mit Hilfe von Bildung und Ausbildung erreicht werden. Danach fasste Frau Barbara Willsberger, Mitarbeiterin und Projektleiterin des österreichischen L&R Instituts für Sozialforschung die Arbeit im vergangenen Halbjahrzehnt, die erreichten Ergebnisse zusammen. Wie sie sagte: die Arbeit war die ganze Zeit kreativ, auch,
wenn manchmal Probleme mit der Finanzierung auftauchten, die aber immer rechtzeitig beseitigt werden konnten. Die Expertin aus Österreich deutete auch an: sie bemühen sich darum, die begonnene Arbeit in irgendeiner Form weiterführen zu können. Dafür bieten sich auch gute Chancen, weil die Roma-Frage eventuell eine zentrale Rolle in der nächsten Finanzperiode der Europäischen Union haben wird. Die EU soll angeblich einen bedeutenden Teil des Europäischen Sozialfonds für die Regelung dieses Themas anwenden. Im Rahmen des Workshops wurden auch die ungarischen Beschäftigungsverhältnisse als Thema behandelt, Herr Ambrus Kiss, Experte erörterte die Haupttendenzen der letzten 20 Jahre. Er hielt fest, dass die Beschäftigungslage in Ungarn schlecht ist und sich leider auch weiter verschlechtert, was haupt-
sächlich der Tatsache zu verdanken ist, dass die verschiedenen Regierungen mit ihrer Tätigkeit nicht die gewünschte Wirkung erzielt haben. – Fakt ist, dass die Orbán-Regierung keine neutrale Stellung gegenüber dem Problem einnimmt, doch wird das Problem durch ihre Handlungen nur zum Teil behandelt – betonte Herr Kiss und erinnerte daran, dass die Erweiterung des Programms der öffentlichen Arbeit, die Überprüfung der Invaliden, das Arbeitsschutzprogramm oder eben die Förderung der Beschäftigung von Roma-Jugendlichen zwar als angemessene Schritte angesehen werden können, jedoch nicht ausreichend sind. – Die Ankurbelung der Beschäftigung bedarf eines Wirtschafts wachstums, Ungarn konnte aber in den vergangenen Jahren kein oder nur minimales Wachstum aufweisen. Zuletzt war das Wirtschaftswachstum in den 1980-er Jahren angemessen, wo das Land ein Wachstum von 5 Prozent pro Jahr aufweisen konnte. Damals noch mit Vollbeschäftigung. Gegenwärtig ist das Problem, dass das Land die Beschäftigungsdaten, die zu Beginn der Weltwirtschaftskrise 2008 erfasst wurden, unter Zugrundelegung eines jährlichen Wirtschaftswachstums von
Aktuális (folytatás a 2. oldalól) foglalkoztatás szempontjából, míg a szolgáltatói szektor csak akkor tud növekedést eredményezni, ha az embereknek van mit elköltenie. – A rendszerváltást követően még közel 5 millió embert foglalkoztatott a magyar gazdaság, mára ez a szám 4 millió alá
4 csökkent – folytatta az előadó, aki megemlítette azt is, hogy jelenleg közel 500 ezer magyar dolgozik az unió valamelyik tagországában, tehát a migráció is létező probléma. Kiss Ambrus összegzésében kiemelte: a foglalkoztatási helyzet problémáit csak és kizárólag foglalkoztatáspolitikai
eszközökkel nem lehet megoldani, a javuláshoz gazdasági növekedésre, tehát beruházásokra is szükség van. Mindezek mellett az európai uniónak növelnie kellene a periférián lévő országokban maradó profitot, s bővíteni a foglalkoztatás javítását szolgáló programokat, azaz a hátrányos
helyzetűek képzését, a fiatal munkavállalók gyakornoki és a megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációs programjait. A workshop keretében az öt éves program átfogó értékelésére nem került sor, ezt várhatóan az év végén teszik majd meg a résztvevő szervezetek.
Vályogházak épültek Baranyában
Átadták azokat a vályogházakat a Baranya megyei Gilvánfán, amelyek az országban egyedülálló „vályogvető” közfoglalkoztatási program keretében épültek – közölte a Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja. A szervezet közleményében emlékeztetett rá, hogy tavasszal jött létre megállapodás a munkaügyi központ és a baranyai település önkormányzata között a köz-
foglalkoztatási mintaprogramról. Ennek értelmében az önkormányzat – a közfoglalkoztatásban dolgozók segítségével – nyolc 42 négyzetméteres, komfortos váyogházat építhetett. Az új épületek átadásán részt vett Szaló Péter területrendezési, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkár és Tiffán Zsolt országgyűlési képviselő is. Szaló Péter helyettes államtitkár a munkaügyi központ közleménye szerint az átadáson azt han-
goztatta, hogy mintaprogramról van szó, egyelőre ugyanis az országban csak Gilvánfán épültek közfoglalkoztatási program keretében, közfoglalkoztatottak segítségével új házak. Tiffán Zsolt az esemény után a távirati irodának telefonon nyilatkozva elmondta, a közfoglalkoztatás célja értékteremtő munkát adni azoknak, akiknek a versenyszféra átmenetileg vagy tartósan nem képes állást nyújtani. Ez a valódi értékteremtő közmunkaprogram: az emberek olyan otthonokat építettek maguknak, amelyekben generációk fognak felnőni. A szociális célú családi házak helyi munkaerővel, helyben készített vályogtéglákból, a helyi lakosság számára épültek – hangsúlyozta a képviselő. A házak kulcsát Palkó László, a település alpolgármestere vette át, aki arról szólt: büszkeséggel
tölti el a település vezetőit, hogy megmutathatták, tisztességgel el tudják végezni a rájuk bízott feladatot. Nagy öröm a falu minden lakójának, hogy éppen náluk épülhettek fel ezek a házak, és remélik, lesz folytatása is a programnak – hangsúlyozta. Az épületekbe még az idén beköltözhetnek azok a családok, amelyeknek az önkormányzat bérbe adja. A megyei munkaügyi központ tavasszal számolt be róla, hogy elindul a „vályogvető” program. Akkor közölték, hogy a sellyei kistérséghez tartozó Gilvánfa 380 lakosának 99 százaléka roma. A településen az önkormányzat az egyetlen foglalkoztató, az álláskeresők száma 48, közülük 14 tartós munkanélküli, foglalkoztatást helyettesítő támogatást 16-an kapnak, a közfoglalkoztatásban 104-en vesznek részt.
Aktuelles
5 1.5 Prozent erst gegen 2018 wieder erreichen wird. Herr Kiss erklärte auch, was der Grund für das geringe Wirtschaftswachstum ist. Seit der Krise haben sich die Wirtschaftsverhältnisse verändert, das Wachstum der Industrie hängt nicht mehr von der Zahl der Beschäftigten, sondern von der Produktivität ab. Dazu kommt, dass die das Wachstum fördernden Industriezweige, die Autooder Bauindustrie gegenwärtig nicht prosperieren, und auch das Wachstum der Elektroindustrie abge-
brochen ist. Die ungarische Landwirtschaft gilt aus Sicht der Beschäftigung weiterhin nicht als bedeutender Faktor, während der Dienstleistungssektor ein Wachstum nur aufweisen kann, wenn die Menschen etwas zum ausgeben haben. – Nach dem Systemwechsel wurden beinahe 5 Millionen Menschen in der ungarischen Wirtschaft beschäftigt, bis heute ging diese Zahl unter 4 Millionen zurück – setzte Herr Kiss fort und erwähnte, dass gegenwärtig beinahe 500 Tausend Ungarn in
einem EU-Mitgliedstaat arbeiten, die Migration also ein aktuelles Problem darstellt. Herr Kiss betonte in seiner Zusammenfassung: die Probleme rund um die Beschäftigungsverhältniss e können allein mit den Mitteln der Beschäftigungspolitik nicht gelöst werden, die Verbesserung bedarf eines Wirtschaftswachstums, d. h es werden auch Investitionen benötigt. Daneben müsste die Europäische Union das Profit, das in den Ländern der Peripherie zurückbleibt, erhöhen und
die Programme erweitern, die zur Förderung der Beschäftigung dienen, d.h. die Programme zur Ausbildung von benachteiligten Personen, die Stipendienprogramme für junge Arbeitnehmer und die Rehabilitationsprogramme für behinderte Arbeitnehmer. Im Rahmen des Workshops wurde das FünfJahre-Programm umfassend nicht bewertet, das findet voraussichtlich Ende des Jahres unter Mitwirkung der teilnehmenden Organisationen statt.
Lehmhäuser in Baranya In der Siedlung Gilvánfa im Komitat Baranya wurden die im Rahmen des landesweit einzigartigen öffentlichen Arbeitsprogramms „vályogvető” errichteten Lehmhäuser übergeben – teilte das Arbeitszentrum der Regierungsbehörde des Komitats mit. Die Organisation erinnerte in ihrer Mitteilung daran, dass im Frühling eine Vereinbarung zwischen dem Arbeitszentrum und der Selbstverwaltung der Siedlung über das Musterprogramm für öffentliche Arbeiten geschlossen wurde. Auf dieser Grundlage konnte die Selbstverwaltung – mit Hilfe der Beschäftigten des öffentlichen Sektors – acht 42 qm große Lehmhäuser mit Komfort bauen.
An der Übergabe der Gebäude nahmen Herr Péter Szaló, stellvertretender Staatssekretär für Raumordnung, Bauwesen und Schutz des Kulturerbes, sowie Herr Zsolt Tiffán, Parlamentsabgeordneter teil. Laut Mitteilung des Arbeitszentrums betonte Herr Szaló bei der Übergabe, dass es sich hier um ein Musterprogramm handelt, weil derzeit in Ungarn einzig hier in der Siedlung Gilvánfa neue Häuser im Rahmen dieses Programms, mit Hilfe der Beschäftigten des öffentlichen Sektors errichtet werden. Nach der Übergabe erklärte Herr Tiffán in einem Telefoninterview an die Nachrichtenbehörde, dass das Ziel der öffentlichen Arbeiten ist, den Personen Arbeit zu gewähren, die im Privatsektor vorläufig oder
dauerhaft keine Arbeit finden. Das ist ein wahres Arbeitsprogramm mit Wertschöpfung: die Menschen bauten Häuser für sich, in denen Generationen aufwachsen werden. Die Häuser wurden mit sozialer Zielsetzung, mit Hilfe lokaler Arbeitskräfte, aus vor Ort angefertigten Lehmziegeln, für die lokale Bevölkerung errichtet – betonte der Abgeordnete. Die Schlüssel zu den Häusern wurden vom Vizebürgermeister Herrn László Palkó übernommen, der erklärte, wie stolz die führenden Personen der Siedlung sind, weil sie zeigen konnten, dass sie die ihnen anvertrauten Aufgaben anständig lösen können. Es ist eine große Freude für jeden Dorfbewohner, dass diese Häuser gerade in ihrer Siedlung
gebaut wurden und sie hoffen, dass das Programm fortgesetzt wird – betonte er. Die Gebäude können von den Familien, denen sie von der Selbstverwaltung vermietet werden, noch dieses Jahr bezogen werden. Das Arbeitszentrum berichtete im Frühling darüber, dass das Programm „vályogvető” gestartet wird. Damals wurde mitgeteilt, dass 99 Prozent der 380 Einwohner der Siedlung Gilvánfa in der Kleinregion Sellye Roma sind. Die Selbstverwaltung ist der einzige Arbeitgeber der Siedlung, 48 Personen sind auf Arbeitssuche, 14 von ihnen gelten als Langzeitarbeitslose, 16 von ihnen wird eine Beihilfe zur Ersetzung der Beschäftigung gewährt, 104 Personen arbeiten im öffentlichen Sektor.
Pályakép
6
Berufsbild
7
Auch heutzutage gilt der Polizeiberuf für Jugendliche als attraktiv, jedoch ist der Zugang zur Fachmittelschule und später zur Hochschule gar nicht so einfach, wie sich das viele denken. Neben guten Studienergebnissen werden auch ausgezeichnetes Stehvermögen, sowie mentale Eignung gefordert. Über die Aufnahmebedingungen befragten wir Polizeikommandant Herrn Gábor Perecz, Mitarbeiter der Polizeifachmittelschule in Körmend, sowie Herrn dr. István Sárkány, Rektor der ungarischen Polizeiakademie.
A fiatalok számára manapság is vonzó a rendőri hivatás, ám a szakiskolába, majd a főiskolára való bejutás nem is olyan egyszerű, mint az sokan gondolnák. A jó tanulmányi eredmény mellett, kiváló állóképesség és mentális rátermettség is szükségeltetik. A bejutás feltételeiről Perecz Gábor rendőr őrnagyot, a Körmendi Rendészeti Szakközépiskola munkatársát és dr. Sárkány Istvánt, a Rendőrtiszti Főiskola rektorát kérdeztük.
A rendőrré válás lépcsőfoka
Aki rendőr szeretne lenni, az az érettségit követően rendészeti szakközépiskolába is jelentkezhet. A zalai diákok számára a körmendi iskola található a legközelebb, ezen kívül Szolnokon, Szegeden, illetve Budapesten van hasonló képzés. A rendészeti szakközépiskolák a Belügyminisztérium alá-
rendeltségében, az Országos Rendőr-főkapitányság szakmai irányítása mellett végzik tevékenységüket. – A szakközépiskolákban egyrészt iskolarendszerű, másrészt iskolarendszeren kívüli képzések is folynak – kezdte Perecz Gábor. – Az iskolarendszerű képzés érettségire épülő, két éves, nappali oktatásban zajlik, ugyanakkor van lehetőség levelező rendszerű rendőr szakképzésre, valamint a rendőri állomány különböző irányú továbbképzésére is. A szakiskolába való jelentkezés feltételei nem túl bonyolultak, az illető legyen magyar állampolgár, büntetlen előéletű és kifogástalan életvitelű, ren-
delkezzen közép- vagy emelt szintű érettségi bizonyítvánnyal, s fogadja el, hogy bizonyos alkotmányos jogait korlátozhatják, ha hivatásos állományba kerül. Persze a jelentkezés csak az első lépés, a fiataloknak felvételi vizsgát kell tenniük, amely egy 100 pontos általános műveltségi írásbeli tesztből és egy 125 pontos fizikai, erőnléti alkalmassági vizsgából, valamint egy egészségi, pszichológiai alkalmassági vizsgából áll. A megszerezhető 225 pont mellé, többletpontok is gyűjthetők, a nyelvismeret, a jogosítvány, a számítógépes ismeretek vagy a versenyszerű sport plusz pontokat ér.
S, hogy mit nyújt a szakiskola azoknak, akiket felvesznek? Perecz Gábor elmondta: a rendészeti iskola diákjai idegen nyelvi, informatikai és önvédelmi képzésben vesznek részt, korszerű szakmai ismereteket szerezhetnek, a legjobbak pedig állást is kapnak a rendőrségnél. Mindezek mellett, a képzés időtartama alatt a diákoknak lehetősége van a „B” kategóriás jogosítvány, valamint állami nyelvvizsga ingyenes megszerzésére, tanulmányi eredményeik alapján ösztöndíj illeti meg őket és a tanulmányaikhoz szükséges jegyzeteket, tansegédleteket is térítésmentesen kapják. A rendészeti szakközépiskola elvégzését követően (folytatás a 8. oldalon)
Stufen der Ausbildung zum Polizisten Wer Polizist werden will, kann sich nach dem Abitur für die Aufnahme an eine Polizeifachmittelschule bewerben. Die nächstgelegene Schule für Schüler aus Zala befindet sich in Körmend, ähnliche Ausbildung findet noch in den Städten Szolnok, Szeged bzw. Budapest statt. Die Polizeifachmittelschulen unterliegen dem ungarischen Innenministerium und führen ihre Tätigkeit unter der Leitung des Landesweiten Polizeipräsidiums aus. – In den Fachmittelschulen finden schulische wie auch informelle Ausbildungen statt – begann Herr Perecz. – Die schulische Ausbildung ist ein zweijähriges Direktstudium auf
Abiturbasis, es bietet sich aber auch die Möglichkeit zu einem Fernstudium im Rahmen der Fachausbildung zum Polizisten, wie auch für verschiedene Arten von Weiterbildungen des Polizeibestandes. Die Voraussetzungen für die Aufnahme an eine Fachschule sind nicht zu sehr kompliziert, der Bewerber muss ungarischer Staatsangehöriger sein, er darf nicht vorbestraft sein, muss ein einwandfreies Leben führen, ein Abiturzeugnis der Mittelstufe oder der erhöhten Stufe besitzen und die Tatsache akzeptieren, dass bestimmte verfassungsmäßige Grundechte von ihm beschränkt werden können,
wenn er offiziell eingestellt wird. Selbstverständlich ist die Anmeldung nur der erste Schritt, die Jugendliche müssen an einer Aufnahmeprüfung teilnehmen, bestehend aus einem schriftlichen Test zum Allgemeinwissen mit 100 Punkten, einem physischen Eignungstest mit 125 Punkten, sowie einer Gesundheits- und psychologischen Prüfung. Erworben werden können insgesamt 225 Punkte, dazu können Zusatzpunkte gesammelt werden, für Sprachkenntnisse, Führerschein, Computerkenntnisse oder Leistungssport erhält man weitere Punkte. Und was die Fachschule für die aufgenom-
menen Jugendlichen bietet? Herr Perecz erklärte: die Schüler der Polizeischule nehmen an Sprach-, Computer- und Selbstschutzkursen teil, erwerben moderne Berufskenntnisse, die Besten bekommen eine Stelle bei der Polizei. Daneben können die Schüler während der Ausbildung den Führerschein Klasse „B”, sowie das Zeugnis der staatlichen Sprachprüfung kostenlos erwerben, aufgrund ihrer Studienergebnisse stehen ihnen Stipendien zu und sie bekommen die Notizen und Hilfsmaterialien, die sie für ihre Studien brauchen, unentgeltlich zugeteilt.
Pályakép
(folytatás a 6. oldalról) további lépcsőfok lehet a Rendőrtiszti Főiskola, melyből az is következik, hogy a jelentkezőknek érettségi bizonyítvánnyal kell rendelkezniük. A felvételi eljárás során összesen 500 pont szerezhető, melyből 200 pont az érettségi eredményéből, 200 pont a középiskola tanulmányieredményeiből tevődhet
össze. További 100 pont szerezhető egyéb feltételek teljesülése esetén, például emelt szintű érettségi vizsgával, közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgával, kiemelkedő sporteredményekkel, de a hátrányos családi helyzetért is jár többletpont. Jóllehet ezeket a többletpontokat csak akkor számítják bele a felvételi eljárásba, ha a je-
8 lentkező a tanulmányi eredményei és érettségi vizsga eredménye alapján legalább 240 pontot összegyűjtött. – Persze önmagában a jó tanulmányi átlag még nem elegendő, hogy valaki felvételt nyerjen a Rendőrtiszti Főiskolára – hangsúlyozta dr. Sárkány István rendőr vezérőrnagy, az intézmény rektora. – A jelentkezőknek egy komoly alkalmassági vizsgán is bizonyítani kell, ami erőnléti feladatokból, egészségügyi vizsgálatból és pszichológiai tesztből áll. Sajnos, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a jelentkezők közel fele az alkalmassági vizsgán bukik el. Az intézmény rektora szólt a főiskola ösztöndíjrendszeréről is. Mint
mondta: az első félév során a hallgatók úgynevezett alapösztöndíjat, havonta 25 ezer forintot kapnak. A második szemesztertől a tanulmányi eredmény alapján, differenciált ösztöndíjat kapnak a hallgatók, magyarán, aki jobban tanul, az több pénzt kap. Az ösztöndíj mellett, rendszeres szociális támogatásra is igényt tarthatnak a hallgatók, ám ezen keretösszegre pályázni kell. A két intézmény vezetője hangsúlyozta: a rendőrségnél roma származású kollégákra is nagy szükség lenne, ugyanakkor a feltételeket minden hallgatónak teljesítenie kell, ezen a téren nem lehet ugyanis pozitív diszkriminációt alkalmazni.
Berufsbild
9 Nach Abschluss der Polizeifachmittelschule folgt als weitere Stufe der Ausbildung die Polizeiakademie, die Bewerber müssen also ein Abiturzeugnis haben. Bei der Aufnahmeprüfung können insgesamt 500 Punkte erreicht werden, 200 Punkte davon werden für die Schulergebnisse aus der Mittelschule vergeben. Weitere 100 Punkte können bei Erfüllung sonstiger Voraussetzungen, wie zum Beispiel Abiturprüfung mit erhöhtem Niveau, Sprachprüfung der Mittel- oder Oberstufe, ausgezeichnete Sportergebnisse erworben werden, aber auch für benachteiligte Familienverhältnisse werden Zusatzpunkte vergeben. Die-
se Zusatzpunkte werden aber bei der Aufnahmeprüfung nur berücksichtigt, wenn der Bewerber aufgrund seiner Studienund Abiturergebnisse mindestens 240 Punkte gesammelt hat. – Ein guter Studiendurchschnitt reicht alleine selbstverständlich nicht aus, um an die Polizeiakademie aufgenommen zu werden – betonte Generalmajor Herr dr. István Sárkány, Rektor des Instituts. Die Bewerber müssen sich auch an einer komplexen Eignungsprüfung unter Beweis stellen, die aus physischen Leistungstests, einer medizinischen Untersuchung und einem psychologischen Test besteht. Die Erfahrungen
zeigen, dass leider die Hälfte der Bewerber beim Leistungstest durchfällt. Der Rektor des Instituts erwähnte auch das Stipendiensystem der Akademie. Im ersten Semester wird den Studenten monatlich ein sog. Grundstipendium i.H.v. 25 Tausend Forint gewährt. Ab dem zweiten Semester erhalten die Studenten ein differenziertes Stipendium aufgrund ihrer Studienergebnisse, wer also bessere Ergebnisse hat, erhält auch mehr Geld. Neben dem Stipendium können die Studenten auch regelmäßige Sozialhilfen beziehen, sie müssen sich für diesen Rahmenbetrag bewerben. Die Leiter der zwei Institute betonten: bei der
Polizei bräuchte man dringend auch Kollegen mit Roma-Herkunft, die Bedingungen müssen aber von jedem Student erfüllt werden, weil hier keine positive Diskriminierung geltend gemacht werden darf.
Előadás
10
Előítéletek a médiában Ezzel a címmel tartott előadást a közelmúltban Nothoff Ingrid, a Zala Megyei rendőr-főkapitányság sajtószóvivője. A szakember számos példát hozva arra próbált rávilágítani, hogy egy-egy ügy kapcsán olykor maga a média gerjeszti a társadalmi feszültségeket. Az előadó bevezetésképpen elmondta: 2013. szeptember 25-én megöltek és megerőszakoltak egy 36 éves nőt. Az ügy kapcsán a következő szalagcímek jelentek meg az internetes, köztük radikális weblapokon: „Gyilkos cigányhorda helyett továbbra is "ismeretlen tettest" keres a rendőrség.” Kuruc.info „A brutálisan megerőszakolt és meggyilkolt családanyára emlékeztek Soroksáron. Egy éve nincs rend helyben, az ott
élők félnek a cigányoktól, önálló rendőrkapitányságot akarnak.” BAL-RAD „Cigányterrorizmus: kötéllel megfojtották és megerőszakolták egy rendőr feleségét.” Privát Kopó Nothoff Ingrid egy másik példát is hozott. Mint mondta: 2009. június 26án egy kiskunlacházi kislányt öltek meg. A gyilkosságot követően a média azzal volt tele, hogy az elkövetők cigányok voltak, aztán később a nyomozás során kiderült, hogy az elkövető magyar volt. „A rendőrség megtalálta a 14 éves H. Nóra gyilkosát. Bár a brutális gyilkosság után a helyi polgármester "romaerőszakról" beszélt, most azt közölte, hogy nem cigány embert kaptak el a rendőrök. Egyik szomszédja szerint a feltételezett tettes maga
is vitt mécsest az áldozat emlékhelyére.” MTI A szakember szerint, ha Magyarországon van egy ügy, amelyikben romák a résztvevők, akkor a hazai sajtó egy része már nem is az üggyel foglalkozik, hanem azzal, hogy romák is részt vettek benne. Nothoff Ingrid ugyanakkor egy másik összehasonlítást is végzett. Mint mondta: szembetűnő az a terjedelmi különbség, amit a média gyakorolt Marian Cosma, Bándy Kata vagy Szögi Lajos megölése, illetőleg a romagyilkosságok terén. Utóbbi ügyek közel sem kaptak akkora publicitást, mint az előbbiek, ahol romák öltek magyarokat. A rendőrségi szóvivő szerint mindez tendencia. Egy 1998-ban készült statisztika szerint a magyarországi kisebbségekkel foglalkozó cik-
kek között a bűnesetek és rendőrségi tudósítások száma kiemelkedően magas volt a romák vonatkozásában, míg a többi nemzetiségről nem jelentek meg hasonló írások. A szakember hangsúlyozta: a szegedi Csillag Börtönben összesen 555 gyilkost tartanak fogva, ebből a tényleges életfogytiglani büntetésben részesülők száma 43 fő. Közülük egyetlen roma származású ember sincs. Akkor mégis miért olyan erős az előítélet a romákkal szemben? Jórészt azért, mert az átlagemberek nem gyilkosokkal, hanem tolvajokkal találkoznak a hétköznapok során. Nothoff Ingrid ugyanakkor azt is jelezte: a romák hátrányos megkülönböztetése nem mindegyik sajtótermékre igaz, a magára valamit is adó lapok, rádiók, tévék sosem az elkövető nemzetiségét, hanem magát a bűntényt helyezik fókuszba. Felelős kiadó: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata 8800 Nagykanizsa, Teleki u. 14. Tel/fax: (93) 312-649 e-mail:
[email protected] Szerkesztő: Péter Árpád
A lap megjelenése az EXPAK AT-HU „Osztrák-Magyar Szakértői Akadémia 2008-2013” program keretében történik.
Vortrag
11 Mit diesem Titel hielt kürzlich Frau Ingrid Nothoff, Pressesprecherin des Polizeipräsidiums von Komitat Zala, einen Vortrag. Anhand zahlreicher Beispiele versuchte die Expertin deutlich zu machen, dass in bestimmten Fällen oft die Medien selbst die Spannungen innerhalb der Gesellschaft erzeugen. In der Einführung trug die Expertin vor, dass am 25. September 2013 eine 36jährige Frau vergewaltigt und ermordet wurde. Im Zusammenhang mit diesem Fall erschienen folgende Schlagzeilen auch auf radikalen Internetseiten: „Anstelle einer mörderischen Zigeunerhorde sucht die Polizei auch weiterhin nach „unbekannten Tätern”. Kuruc.info „In Soroksár wurde der brutal vergewaltigten und ermordeten Familienmutter gedacht. Seit einem Jahr gibt es vor Ort keine Ordnung, die Einwohner fürchten die Zigeuner und fordern ein selbständiges Polizeipräsidium.” BAL-RAD Verantwortlicher Herausgeber: Minderheitenselbstverwaltung der Roma der Stadt Nagykanizsa mit Komitatsrecht 8800 Nagykanizsa, Teleki u. 14. Tel./Fax.: (93) 312-649 E-Mail:
[email protected] Redakteur: Árpád Péter
Ausgabe des Blattes erfolgt im Rahmen des Programms EXPAK AT-HU „ÖsterreichischUngarische Expertinnenakademie 2008-2013”.
Vorurteile in den Medien „Zigeunerterrorismus: die Frau eines Polizisten wurde mit einem Seil erwürgt und vergewaltigt.” Privát Kopó Frau Nothoff erwähnte auch ein anderes Beispiel. Am 26. Juni 2009 wurde ein Mädchen in Kiskunlacháza ermordet. Nach dem Mord waren die Zeitungen voll damit, dass die Täter Zigeuner waren, während es sich im Laufe der Ermittlungen herausstellte, dass der Täter Ungar war. „Die Polizei fand den Mörder der 14-jährigen Nóra H. Zwar sprach der Bürgermeister nach dem brutalen Mord noch über „Roma-Gewalt”, doch nun teilte er mit, dass die Polizisten nicht einen Zigeuner festgenommen
haben. Wie ein Nachbar erzählte, brachte der mögliche Täter auch selbst eine Kerze zur Gedenkstätte des Opfers.” MTI Die Expertin ist der Meinung, dass wenn in Ungarn ein Fall passiert, an dem Roma beteiligt sind, ein Teil der heimischen Presse sich nicht mehr mit dem Fall selbst, sondern mit der Tatsache beschäftigt, dass auch Roma mitgewirkt haben. Frau Nothoff machte aber auch einen anderen Vergleich. Wie sie sagte: der Unterschied ist gravierend, in welchem Umfang sich die Medien mit dem Mord an Marian Cosma, Kata Bány oder Lajos Szögi, bzw. den Roma-Morden beschäftigten. Letzteren wurde nicht einmal eine annähernd so
große Publizität gewährt, wie in den ersteren Fällen, wo Roma den Mord an Ungarn begangen haben. Nach Meinung der Pressesprecherin der Polizei erweist sich das als Tendenz. Laut einer Statistik aus 1998 war die Zahl der Verbrechen und Polizeiberichte in Artikeln, die sich mit Minderheiten in Ungarn beschäftigten, in Bezug auf Roma herausragend hoch, während keine ähnliche Schreiben über die anderen Minderheiten erschienen. Die Expertin betonte: im Gefängnis „Csillag” in Szeged werden insgesamt 555 Mörder festgehalten, davon wurden 43 Personen mit einer lebenslangen Freiheitsstrafe ohne Aussicht auf Bewährung bestraft. Unter ihnen befindet sich kein einziger Mensch mit Roma-Herkunft. Warum gibt es dann so starke Vorurteile gegenüber Roma? Hauptsächlich, weil die Durchschnittsmenschen während der Alltage keine Mörder, sondern Diebe treffen. Frau Nothoff deutete jedoch auch an: die Diskriminierung der Roma ist nicht für jede Form der Medien charakteristisch, denn Zeitungen, Radiound Fernsehsender mit Niveau fokussieren niemals auf die Nationalität des Täters, sondern auf das Verbrechen selbst.
Tanulmány
12
Az új Munka Törvénykönyve:
Hatások és ellenhatások (3.)
Sorozatunk harmadik részben megismerhetjük a munkáltatói, illetve a szakszervezeti álláspontot, a munkabérek törvényi szabályozását, a munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó szabályokat. Az esettanulmányokban megkérdezett munkáltatói és szakszervezeti vezetők egyaránt arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a megelőzőhöz képest az új törvényi szabályozás a munkavállalók számára jóval hátrányosabb. Habár a törvény előkészítés során jelentős hangsúlyt kapott, hogy egyes kisebb jelentőségű rendelkezések a munkavállalók javára változnak meg (pl. mindkét szülő jogosult a gyermekek utáni pótszabadság igénybe vételére), az esettanulmányok felvételekor egyik oldalon megkérdezett interjúalany sem említett meg egyetlen ilyen
kedvező irányú eltérést. Az esettanulmányokban megszólalók kizárólag a munkaviszony lényeges kérdéseivel (pl. a szankciórendszerrel, a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó szabályokkal, a munkaidőre és munkabérre vonatkozó rendelkezésekkel) foglalkoztak, és e kérdésekben a változás irányát a megkérdezettek egyöntetűen a munkavállalók hátrányára való eltérésben jelölték meg.
Munkáltatói álláspont A tanulmány bevezető részében is említett mun-
káltatói álláspont szerint a foglalkoztatás rugalmasságát és a versenyképességet szolgálja az új törvény. A versenyképesség javítása munkáltatói oldalon megszólalók jellemzően a munkaerő árának csökkenéséhez kötötték, míg a szakszervezetek ennél komplexebb versenyképességi felfogást vallották. A munkaadó képviselője szerint a legfőbb értéke a változtatásoknak a rugalmasítás (pl. jobban érvényesül a szerződéskötési szabadság a felek között, illetve a törvényben foglaltaktól el lehet térni több esetben,
akár pozitív, akár negatív irányban), amely nagyobb mozgásteret ad a munkáltatónak. Figyelemre méltó eredménye a vizsgálatnak, hogy a nyilatkozók egyike sem hivatkozott az új törvény megalkotását megalapozó legfontosabbnak tartott állami célra: a foglalkoztatás bővítésére. A vizsgált mintában egyetlen esetben sem került szóba, hogy bármilyen módon is a törvény hatásaként új felvételekre került volna sor, sőt, a munkaidő-alap növekedésével összefüggésben kifejezetten a szükséges munkaerő csökkentését vetítették előre a megszólalók. A kutatásunk ezen eredménye egybecseng az egységes nemzetközi szakirodalmi állásponttal, hiszen az egybehangzó munka-gazdaságtani kutatási eredmények értelmében a munkavállalói jogok munkatörvényi lerontása nem eredményezi a foglalkoztatás bővülését.
Szakszervezeti álláspont A legtöbb szakszervezeti vezető reflektált arra, hogy még az ő kiegyensúlyozott munkaügyi kapcsolatokkal és magas vállalati kultúrával rendelkező cégeiknél is romlottak a (folytatás a 14. oldalon)
Studie
13
Das neue Arbeitsgesetzbuch:
Auswirkungen und Gegenwirkungen (3.) Im dritten Teil unserer Studienreihe beschäftigen wir uns mit dem Standpunkt der Arbeitgeber bzw. Gewerkschaften, der gesetzlichen Regelung der Gehälter, den Regeln bezüglich Arbeitszeiten und Ruhezeiten. Führungskräfte der Arbeitgeber und Gewerkschaften, die in den Fallstudien befragt wurden, vertraten übereinstimmend die Auffassung, dass die neue gesetzliche Regelung im Vergleich zur Vorangehenden wesentlich nachteiliger für die Arbeitnehmer ist. Zwar wurde während der Vorbereitung des Gesetzes deutlich betont, dass einzelne unwesentliche Bestimmungen zu Gunsten der Arbeitnehmer verändert werden (z.B. beide Elternteile sind berechtigt, Zusatzurlaub nach den Kindern zu beanspruchen), doch wurde eine solch günstige Abweichung von keiner/keinem der Befragten in den Fallstudien erwähnt. Sie beschäftigten sich ausschließlich mit wesentlichen Fragen rund um das Arbeitsverhältnis (z.B. Sanktionsregelungen, Vorschriften bezüglich der Beendigung des Arbeitsverhältnisses, Bestimmungen bezüglich Arbeitszeit und Gehalt), und die Richtung dieser Veränderungen wurde von
Allen als eine Abweichung zum Nachteil der Arbeitnehmer bezeichnet.
Standpunkt der Arbeitgeber Gemäß dem Standpunkt der Arbeitgeber, siehe dazu auch die Einführung der Studie, steht das neue Gesetz im Dienste der Flexibilität der Beschäftigung und der Wettbewerbsfähigkeit. Die Verbesserung der Wettbewerbsfähigkeit wurde auf Seiten der Arbeitgeber überwiegend mit der Abnahme des Preises der Arbeitskräfte in Verbindung gesetzt, während die Gewerkschaften eine viel komplexere Auffassung vertraten. Nach Meinung des Vertreters der Arbeitgeber besteht der größte Wert der Änderungen in der Flexibilisierung (z.B. kommt die Vertragsfreiheit zwischen den Parteien mehr zur Geltung bzw. kann von den gesetzlichen Bestimmungen in mehreren Fällen sowohl in positive als auch negative Richtung abweichen), wodurch dem Arbeitgeber
ein viel größerer Spielraum gewährt wird. Ein bemerkenswertes Ergebnis der Untersuchungen ist, dass sich keiner der Befragten auf das Ziel des Staates, nämlich die Ankurbelung der Beschäftigung, berufen hat, obwohl das als wichtigstes Ziel für die Erlassung dieses neuen Gesetzes bezeichnet wurde. Im untersuchten Muster wurde in keinem einzigen Fall erwähnt, dass dank des neuen Gesetzes neue Anstellungen durchgeführt werden konnten, es wurde sogar wegen der Erhöhung der Arbeitszeit eine ausdrücklich notwendige Verringerung der Zahl der Beschäftigten prognostiziert. Dieses Forschungsergebnis Forschung spiegelt den Standpunkt der einschlägigen internationalen Literatur wider, denn gemäß den übereinstimmenden Ergebnissen aus der Arbeitsmarktforschung führt die arbeitsgesetzliche Beeinträchtigung der Arbeitnehmerrechte nicht zur Ankurbelung der Beschäftigung.
Standpunkt der Gewerkschaften Die meisten Gewerkschaftsführer reflektierten darauf, dass sich die Beschäftigungsbedingung en auch bei ihren Firmen, die ausgewogene Arbeitsbeziehungen und ein hohes Niveau an Unternehmenskultur haben, verschlechtert haben. Sie machten auch darauf aufmerksam, dass durch eine solche Beeinträchtigung der Arbeitnehmerrechte die Loyalität, die Verbundenheit, die effiziente Arbeit untergraben werden, was auf Seiten der Arbeitgeber zur Verschlechterung der Wettbewerbsfähigkeit führt, unabhängig davon, ob der Arbeitgeber bei kleineren Posten (z.B. Lohnposten) eventuell bestimmte Einsparungen durch die Anwendung der neuen gesetzlichen Bestimmungen erreichen kann. Zwar kann die Wettbewerbsfähigkeit des Arbeitgebers durch die Verkürzung der Fristen, die Einführung von strengeren Verant-
Tanulmány (folytatás a 12. oldalról) foglalkoztatás feltételei. A szakszervezeti vezetők ugyanakkor felhívták arra is a figyelmet, hogy a munkavállalói jogok ilyen mértékű csorbítása a lojalitást, az elkötelezettséget, a hatékony munkavégzést áshatja alá, ami a munkáltatóknál a versenyképesség romlásához vezet, függetlenül attól, hogy kisebb tételeken (pl. bértételek) a munkáltató esetleg bizonyos megtakarításokat érhet el az új törvényi rendelkezések alkalmazásával. A határidők rövidítése, a felelősségek szigorítása, a munkakörülmények szigorítása és pontosítása növelheti ugyan a munkaadó versenyképességét, de ez csak a munkavállalók tűrőképességének és teljesítményének növelése, illetve megfelelő kompenzálása mellett lehetséges. A munkavállalók által elszenvedett feszültségek (félelem a munkanélküliségtől, a munkahelyváltozástól, a jövedelem csökkenéstől) bizalomvesztéshez vezetnek, ami a munkatermelékenység és a munkaminőség romlásához vezet.
A munkaviszony megszűntetésének szabályai Minden munkajogi szabályozásban garanciális
jelentőségű a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó szabályanyag. E szabályanyag kialakítása azon a dogmatikai megfontoláson kell alapuljon, hogy a munkavállalónak sokkal nyomósabb érdeke fűződik az állása megtartásához, mint a munkáltatónak a munkavállaló foglalkoztatásának fenntartásához, éppen ezért a munkavállaló állását jogi védelemben kell részesíteni, és meg kell akadályozni, hogy a munkáltató önkényesen, alapos indok nélkül megszüntesse a jogviszonyt. E dogmatikai alapvetéssel szakított az új törvény, amikor megközelítően azonos jogokat és kötelezettségeket írt elő a két félre a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatban, sőt, a munkaviszony jogellenes megszüntetéseinek jogkövetkezményeit is hasonló nagyságrendűként szabályozta, legalább is a munkavállalók javarésze által igénybe vehető jogorvoslatokat illetően. Meghatározó szabálya az új joganyagnak, hogy a munkáltatói jogellenes munkaviszony megszüntetés szankciói lényegesen csökkentek. Az állás munkajogi védelme nélkül a munkavállalói pozíció az egész jogviszony alatt elgyengül: a munkavállaló kevésbé mer fellépni a
14 jogai védelme érdekében a munkajogviszony időtartama alatt, hiszen a munkáltató a munkaviszonyát viszonylag egyszerű szabályok betartásával, különösebb fizetési kötelezettség és szankcióval való fenyegetettség nélkül megszüntetheti. Rendkívüli módon leszűkült továbbá azon munkavállalók köre, akik kérhetik a bíróságtól az eredeti munkakörükbe való visszahelyezésüket. Minden fennmaradó esetben a munkavállaló mindössze a munkáltatói felmondás esetén alkalmazandó felmondási időre járó távolléti díj megfizetését kérheti a munkáltatótól.
A munkabérek szabályozása A kutatás egyik lényeges kérdése volt, hogy mely jogszabályhelyek teszik lehetővé, illetve eredményezik a munkabérek csökkenését. A munkabérek csökkenésének egyik legfontosabb oka a pótlékok csökkenése. A délutáni pótlék eltörlését szinte minden munkavállalói képviselő említette. Jelentősen csökkent az éjszakai munka és ennek pótléka, valamint a délutáni pótlék gyakorlatilag megszűnt. A munkavállalók álláspontja szerint a pótlékok csökkenése különösen érintette a meg-
szakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalókat. A munkanélküli időszakra fizetendő díjazás csökkenése ugyancsak bércsökkenést eredményez: a munkáltatónak átlagkereset helyett távolléti díjat kell csak fizetnie. A hosszabb munkaidőkeret alkalmazásának lehetősége szintúgy bércsökkenéshez vezet, hiszen csökkenti egyrészről az állásidőt, másrészről a rendkívüli munkavégzés mértékét, s ezáltal az ezen időszakokra biztosított díjazást is.
Munkaidőre, pihenőidőre vonatkozó szabályozás Minden esettanulmányban felmerült az a szakszervezetek által rendkívül kifogásolt új szabály, hogy a munkaközi szünet nem része a munkaidőnek. Egy megfontolásra érdemes összefüggés: ha a munkaközi szünet célja az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása, például munkabalesetek megelőzése, vagy mozgási lehetőség biztosítása tartósan ülőmunkát végző, vagy egyoldalú terhelésnek kitett munkavállalók esetén, akkor a munkaközi szünet nem vehető ki a munkaidőből. (folytatás a 16. oldalon)
Studie
15 wortungsbereichen, strengeren und genaueren Arbeitsverhältnissen gesteigert werden, doch kann das nur durch die Erhöhung der Toleranz und Leistung bzw. der entsprechenden Kompensierung der Arbeitnehmer erfolgen. Die von den Arbeitnehmern erlittenen Spannungen (Angst vor Arbeitslosigkeit, Arbeitsplatzwechsel, Gehaltreduzierung) führen zum Vertrauensverlust, was wiederum die Abnahme der Arbeitsproduktivität und Arbeitsqualität zur Folge hat.
Regeln bezüglich der Beendigung des Arbeitsverhältnisses In jeder arbeitsrechtlichen Regelung haben die Vorschriften für die Beendigung des Arbeitsverhältnisses eine gewährleistende Bedeutung. Die Ausarbeitung dieser Vorschriften muss auf der dogmatischen Überlegung basieren, dass der Arbeitnehmer ein viel schwerwiegenderes Interesse an der Erhaltung seiner Arbeitsstelle hat, als der Arbeitgeber an der Aufrechterhaltung seiner Beschäftigung, deshalb muss die Arbeitsstelle des Arbeitnehmers rechtlich geschützt werden und es muss verhindert werden, dass der Arbeitgeber das
Rechtsverhältnis willkürlich, ohne triftigen Grund auflöst. Von dieser dogmatischen Überlegung verabschiedete sich das neue Gesetz, als darin beinahe die gleichen Rechte und Verpflichtungen für beide Parteien bezüglich der Beendigung des Arbeitsverhältnisses vorgeschrieben wurden, und auch die Rechtsfolgen einer rechtswidrigen Auflösung des Arbeitsverhältnisses wurden – wenigstens betreffend die Rechtsbehelfe, die von dem Großteil der Arbeitnehmer in Anspruch genommen werden können – mit einer vergleichbar identischen Größen-ordnung geregelt. Eine wesentliche Regelung in den neuen Rechtsvorschriften ist, dass die Sanktionen für eine rechtswidrige Beendigung des Arbeitsverhältnisses seitens der Arbeitsgeber deutlich reduziert wurden. Ohne arbeitsrechtlichen Schutz der Arbeitsstelle schwächt sich die Position des Arbeitnehmers während des gesamten Rechtsverhältnisses ab: der Arbeitnehmer wagt es immer weniger, sich für den Schutz seiner Rechte während der Dauer seines Arbeitsverhältnisses einzusetzen, da der Arbeitgeber sein Arbeitsverhältnis durch Einhaltung von ziemlich einfachen Regeln, ohne jegliche besondere Zah-
lungsverpflichtung und ohne Bedrohung durch Sanktionen auflösen kann. Deutlich nahm der Kreis der Arbeitnehmer ab, die ihre Rückversetzung in ihre ursprüngliche Position beim Gericht beantragen können. In allen sonstigen Fällen kann der Arbeitnehmer vom Arbeitgeber nur die Zahlungen für Fehlzeiten für die Dauer der bei einer Kündigung durch den Arbeitgeber anzuwendenden Kündigungsfrist verlangen.
Regelung von Gehältern Eine wesentliche Frage bei der Forschung war, durch welche Rechtsvorschriften die Reduzierung der Gehälter ermöglicht bzw. verursacht wird. Ein wesentlicher Grund für die Abnahme der Gehälter ist die Kürzung der Zulagen. Fast jeder Vertreter der Arbeitgeber erwähnte die Abschaffung der Nachmittagszulage. Die Nachtarbeit und die Zulage für Nachtarbeit sind deutlich zurückgegangen, die Nachmittagszulage wurde praktisch abgeschafft. Die Arbeitnehmer sind der Meinung, dass durch die Kürzung der Zulagen besonders die Arbeitnehmer betroffen sind, die im Rahmen einer ununterbrochenen Arbeitszeit beschäftigt
werden. Die Verringerung der Vergütung, die für die Dauer der Arbeitslosigkeit zu bezahlen ist, hat ebenfalls die Abnahme der Gehälter zur Folge: der Arbeitgeber hat anstelle von Durchschnittslohn Zahlungen für Fehlzeiten zu leisten. Die Möglichkeit der Anwendung eines längeren Arbeitszeitrahmens führt ebenfalls zur Lohnsenkung, denn sowohl die Abschaltzeiten als auch die Dauer der besonderen Arbeit und dadurch auch die für diesen Zeitraum gewährte Vergütung werden reduziert.
Regeln bezüglich Arbeitszeiten, Ruhezeiten In jeder Fallstudie wurde die neue Vorschrift behandelt, die von den Gewerkschaften extrem beanstandet wurde, nämlich, dass die Ruhepausen keinen Teil der Arbeitszeit bilden. Eine ernsthafte Beachtung verdient der Zusammenhang: wenn das Ziel der Ruhepausen die Gewährleistung von gesunden und sicheren Arbeitsbedingungen ist, wie zum Beispiel Vorbeugung von Arbeitsunfällen oder Sicherung von Bewegungsmöglichkeiten für Arbeitnehmer, die dauerhaft im Sitzen arbeiten oder einer einseitigen Belastung ausgesetzt sind,
Tanulmány/Studie
(folytatás a 14. oldalról) Ugyan csak minden e set tanulmányban előkerült a munkaidő-beosztás közlésére meghatározott határidő lerövidítésének kérdése. A munkáltatónak nagyobb szabadságfokot jelent a munkarend kialakításában, viszont a munkavállaló számára nagyobb kiszolgáltatottságot, erősebb függőséget és még több nem tervezett túlórát. Egy hoszszabb hétvége vagy egy négynapos ünnep esetén a munkavállaló egyáltalán nem, vagy csak ké sőn, utolsó pillanatban értesül a következő munkanapjáról és munkarendjéről. Ez mind a munkarend megtervezésében, mind az érintett mun kavállalók életében bizonytalanságot eredményez, különösen ak kor, ha például beteg van a családban, vagy a munkavállaló több gyereket nevel. A túlórák pénzben kifizetése ilyen körülmények között elvárható lenne, különösen akkor, ha a bérek törvényben rögzítettek. A pihenőidő kiadása és a vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzés is problémákat vet fel egyes munkahelyeken. A szakszervezet képviselője rá mutatott arra is, hogy milyen összefüggés van a munka megszervezésének jellemzői, a munkavállalók leterheltsége és a felmondások között. „Előfordul, hogy a dolgozók 12 napot dolgoznak pihenőnap nélkül, és a kapott pihenőnapok sem vasárnapra esnek. Ilyen körülmények között könnyű felmondani a fáradt munkaerőnek, úgymond „hanyag” munkavégzésre hivatkozva”. (Folytatjuk)
16
so kann die Dauer der Ruhepausen von der Arbeitszeit nicht ausgeschlossen werden. Auch in jeder Fallstudie wurde die Frage der Verkürzung der Frist für die Mitteilung der Arbeitszeiteinteilung behandelt. Zwar wird dadurch dem Arbeitgeber eine größere Freiheit bei der Ausarbeitung der Arbeitszeiten gewährt, doch ist sie für den Arbeitnehmer mit größerer Verwundbarkeit, stärkerer Anhängigkeit und noch mehr ungeplanten Überstunden verbunden. Im Falle eines längeren Wochenendes oder eines Vier-Tage-Urlaubs erhält der Arbeitnehmer Informationen über seinen nächsten Arbeitstag und seine Arbeitszeiten entweder überhaupt nicht oder erst spät, im letzten Moment. Das führt sowohl bei der Planung der Arbeitszeiten als auch im Leben der jeweiligen Arbeitnehmer zur Ungewissheit, insbesondere, wenn es einen Kranken in der Familie gibt oder der Arbeitnehmer mehrere Kinder erzieht. Unter diesen Umständen wäre die Erstattung der Überstunden nachvollziehbar, insbesondere, wenn die Höhe der Gehälter gesetzlich festgelegt ist. Sowohl die Gewährung von Ruhepausen als auch die Sonntagsarbeit im Rahmen der ordentlichen Arbeitszeit wirft an manchen Arbeitsplätzen Probleme auf. Der Vertreter der Gewerkschaften wies darauf hin, welcher Zusammenhang zwischen den Merkmalen der Arbeitsorganisierung, der Überlastung der Arbeitnehmer und den Kündigungen besteht. „Es kommt vor, dass die Mitarbeiter 12 Tage ohne Ruhetag arbeiten und die gewährten Ruhetage nicht auf Sonntag fallen. Unter solchen Umständen kann man eine müde Arbeitskraft mit Bezugnahme auf eine „nachlässige” Arbeit leicht feuern.” (Fortsetzung folgt)
