SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 7/2007.III.21./ SZ. r e n d e l e t e A FELNŐTT KORÚAKRA VONATKOZÓ SZOCIÁLIS GONDOSKODÁS HELYI SZABÁLYAIRÓL ========================================= Szigetszentmiklós Város Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselőtestület) - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 1. §-ának (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25.§ (3) bekezdésében, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 37/D. § (5) bekezdésének, 38. §-ának (1) bekezdés c) pontjában, és (9) bekezdésében 43/B. § (1) bekezdésében, 45. §-ában, 46. §ában 47. §-ának (4) bekezdésében és 50. §-ának (3) bekezdésében 55. § (1) b) pontjában és (3) bekezdésében 55/C. § (1) a) pontjában és (3) bekezdésében , 60. § (3)-(4) bekezdésében, 92. § (1)-(2) bekezdésében kapott felhatalmazással élve az alábbi rendeletet alkotja:
A RENDELET CÉLJA, ALAPELVEI 1. § (1) A rendelet célja, hogy a Képviselő-testület eleget tegyen az Sztv. által előírt szabályozási kötelezettségének, és a felnőtt korúakra vonatkozó szociális gondoskodás hatáskörébe tartozó feladatait tekintve megállapítsa az egyes ellátásokra való jogosultság feltételeit, az eljárás és az ellenőrzés rendjét. (2) Az önkormányzat kinyilvánítja, hogy az általa biztosított és megszervezett szociális gondoskodás célja és rendeltetése az, hogy segítséget nyújtson azoknak, akik életkoruk, egészségi állapotuk, jövedelmi és vagyoni helyzetük folytán problémáik megoldására önerőből nem képesek.
A RENDELET HATÁLYA 2. § (1) A rendelet hatálya - az Sztv. 3. §-ában foglaltak alapján - kiterjed: a) az önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra; b) a település közigazgatási területén élő bevándorolt személyekre; c) a település közigazgatási területén élő letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre; d) a magyar hatóságok által menekültként elismert, a település közigazgatási területén élő személyekre; e) arra a hajléktalan személyre, aki az ellátás igénybevételekor úgy nyilatkozott, hogy tartózkodási helye a település közigazgatási területén van. (2) Az önkormányzat hatáskörére és illetékességére tekintet nélkül köteles az arra rászorulónak - ide értve az Sztv. 3. § (2) bekezdésében foglalt személyeket is - átmeneti
2 segélyt, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya az arra rászoruló személy életét, testi épségét veszélyezteti. (3) A rendelet hatálya - az (1)-(2) - bekezdésben foglaltakon túlmenően – kiterjed a) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott, valamint b) a Sztv. 32/B. § (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
HATÁSKÖRI ÉS ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK 3. § E rendeletet az Sztv.-vel és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelettel továbbá az egyes szociális ellátások folyósításának és elszámolásának szabályairól szóló 30/1993. (II. 17.) Korm. rendelettel és a személyes gondoskodást nyújtó ellátások térítési díjairól szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelettel együtt kell alkalmazni.
4. § (1) Ha e rendelet eltérő szabályt nem állapít meg, az ellátás iránti kérelmet a polgármesteri hivatal hatósági irodájánál lehet előterjeszteni, kizárólag a hivatal által e célra rendszeresített formanyomtatványon. (2) Amennyiben a szociális ellátást kérő az általa kérelmezett ellátás helyett más ellátásra lenne jogosult, erre a tényre a figyelmét fel kell hívni, illetőleg amennyiben a benyújtott iratok alapján annak feltételei fennállnak, az ellátást részére hivatalból meg kell állapítani.
5. § (1) A rendelet által alkalmazott fogalmak értelmezésére az Sztv. 4. §-ában foglaltakat kell alkalmazni. (2) A jövedelem számításakor a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a megelőző három hónap átlagát, egyéb jövedelmek esetében a megelőző 6 hónap átlagát kell figyelembe venni. (3) A kérelmező által - a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ellátások elbíráláshoz benyújtott jövedelemnyilatkozathoz minden esetben csatolni kell a jövedelem valódiságát igazoló iratokat. Ezek különösen a következők lehetnek: a munkáltató által kiadott keresetigazolás, rendszeres pénzellátásoknál az azt megalapozó határozat vagy a kifizetésről szóló igazolószelvény (pl. nyugdíjszelvény), egyéb jövedelmeknél az azokat megalapozó határozat, kifizetési bizonylat, igazolás, szerződés stb.
3 (4) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, melyek az önkormányzat nyilvántartásaiban fellelhetőek. (5) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet által említett ellátások tekintetében a kérelemhez az ott felsorolt bizonyítékokat kell csatolni. Az egyéb ellátások tekintetében a Korm. rendelet 1. számú mellékletében szereplő vagyon-nyilatkozatot kell alkalmazni. (6) Mellőzni kell a jövedelem-nyilatkozatot és a vagyoni helyzetről szóló nyilatkozatot, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapon belül már részesült olyan ellátásban, amelyhez a jövedelmi-és vagyoni helyzetét igazolta, és vélelmezhető, hogy helyzetében nem történt a jogosultságát érintő változás. Erről a kérelmező írásban köteles nyilatkozni.
6. § (1) A döntésre jogosult szerv a döntését a benyújtott kérelem, annak mellékletei valamint környezettanulmány alapján köteles meghozni. (2) Mellőzni kell új környezettanulmány felvételét, ha a kérelmezőnél a kérelem benyújtását megelőzően 1 éven belül már készült környezettanulmány, és vélelmezhető, hogy körülményeiben nem állt elő változás. (3) Amennyiben a környezettanulmány eredményeként vélelmezhető, hogy a kérelmező jövedelmi és vagyoni helyzetére vonatkozóan valótlan adatot közölt, az Sztv. 10. § (2) bekezdés szerint felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelmet a fenntartási költségek figyelembevételével kell megállapítani. (4) Ha a jövedelem egésze vagy egy része nem forintban keletkezik, akkor a jövedelem- és vagyonnyilatkozatban külön is fel kell tüntetni a külföldi pénznemben szerzett jövedelmet. Ha a feltüntetett vagyon nem a Magyar Köztársaság területén van, a forgalmi értéket a vagyon helye szerinti állam hivatalos pénznemében is fel kell tüntetni.
(5) A jövedelem- és vagyonnyilatkozat adattartalmára vonatkozó változást az ellátásban részesülő a változástól számított 15 napon belül köteles az ellátást megállapítónak bejelenteni. A változás alapján az ellátást megállapító a jogosultság feltételeit a rendelkezésre álló adatok alapján újra vizsgálja, melynek eredményeként dönt az ellátás további folyósításáról, csökkentéséről, megszüntetéséről. A bejelentési kötelezettség elmulasztása az ellátás megszüntetését eredményezheti. Jövedelem- és vagyonnyilatkozat nélkül ellátás nem állapítható meg. (6) Amennyiben a döntésre jogosult a szociális ellátás igénylésére vonatkozó kérelemben foglaltaknak helyt ad, az ügyben egyszerűsített határozat hozható.
4
A JOGOSULATLANUL IGÉNYBEVETT ELLÁTÁS VISSZATÉRÍTÉSE 7. § (1) Az Sztv. 17. §-ában foglaltak szerint jogosulatlanul igénybevett ellátás és annak kamatai megtérítésének elrendelése esetén a visszafizetés méltányosságból részben vagy egészben akkor engedhető el, ha a visszafizetés olyan helyzetet eredményezne, amely a kérelmező vagy családja megélhetését veszélyeztetné, vagy amelyben ismételten szociális gondoskodásra szorulna. (2) Kérelemre, a visszafizetésre részletfizetés is engedélyezhető, a részletfizetés időtartama azonban nem lehet hosszabb, mint az ellátás jogosulatlan igénybevételének időtartama.
A SZOCIÁLIS GONDOSKODÁS RENDSZERE 8. § Az önkormányzat a szociális gondoskodásra vonatkozó kötelezettségeinek teljesítését a) pénzbeni- és természetbeni ellátások nyújtásával; b) személyes gondoskodást biztosító alap ellátások megszervezésével, továbbá c) egyes szakosított ellátási formák biztosításával valósítja meg.
PÉNZBENI ELLÁTÁSOK Lakásfenntartási támogatás
9. § (1) Az Sztv. 38. §. /1/ bekezdésében meghatározott lakásfenntartási támogatás iránti kérelmek elbírálása a Szociális és Családvédelmi Bizottság hatáskörébe tartozik. (2) A Szociális és Családvédelmi Bizottság az Sztv. 38. § (1) bekezdés a)-b) pontjaiban foglaltakon túl helyi lakásfenntartási támogatást állapíthat meg annak a Szigetszentmiklós városban állandó lakcímmel bejelentett személynek (tulajdonos, haszonélvező, bérlő), akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás havi költsége eléri a háztartás havi összjövedelmének a 30%-át. (3) Lakásfenntartási támogatás szempontjából költségként elismert kiadások: a) lakbér, b) albérleti díj, c) lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részlete, d) távhő szolgáltatási díja, e) közös költség, f) csatorna-használati díj, g) szemétszállítási költség, h) villanyáramdíj,
5 i) vízdíj, j) gázdíj, k) tüzelőanyag költségei. (4) A helyi lakásfenntartási költségek számításánál a kérelem benyújtását megelőző 6 havi - a kérelmező (házastárs) nevére kiállított - közüzemi számlával igazolt költség átlagát kell figyelembe venni. (5) A lakásfenntartási támogatás havi összege nem lehet kevesebb, mint 2500,-Ft, maximum az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 %-a.
10. § (1) A támogatás a 9. §. /2/ bekezdésében foglaltakon túlmenően az alábbi feltételek együttes megléte esetén állapítható meg: Elismert lakásnagyság Személyek száma 2 személyig
Szobaszám 2 szoba
maximum Alapterület 60 m2-ig
4 személyig
3 szoba
5 főtől
4 szoba
70 m2-ig 90 m2-ig
(2) Bérlő esetén a bérleti szerződését nem házastársával, egyenesági rokonával, az örökbe fogadott, mostoha- vagy nevelt gyermekével, az örökbefogadó mostoha- vagy nevelő szülővel, valamint testvérével, élettársával, vagy az élettárs előbbiekben felsorolt rokonaival kötötte. (3) Akinek nincs a tulajdonában az Szt. 4. § (1) bekezdése b) pontjában meghatározott vagyon.
11. § A lakásfenntartási támogatást legfeljebb egy évre lehet megállapítani.
12. § (1)
A lakásfenntartási támogatás megállapítható.
pénzbeli
és
természetbeni
ellátásként
egyaránt
(2) Természetbeni ellátásként kell megállapítani akkor, ha a) a kérelem erre irányul b) a kérelmező életvitele alapján feltételezhető, hogy a pénzbeli ellátás felhasználása nem a lakhatás megőrzése érdekében történik. (3) A természetbeni ellátás formái: közüzemi díj szolgáltató részére történő átutalása, lakáscélú törlesztő részlet pénzintézet részére történő megfizetése, tüzelőanyag vagy annak beszerzésére fordítható utalvány biztosítása.
6 (4) Természetben folyósítandó támogatásra kell átváltoztatni a pénzben megállapított támogatást, amennyiben a lakhatás megőrzése érdekében ez indokolttá válik.
13. §. (1) Egyszeri fűtési támogatás állapítható meg a 10. §-ban foglalt feltételek együttes megléte esetén - fűtési szezonra - a szilárd tüzelőanyaggal, illetve fűtőolajjal biztosított háztartás részére. (2) Az egyszeri fűtési támogatás mértéke megegyezik a 9. §. (5) bekezdésében foglalt mérték 6 havi összegével. (3) Nem részesülhet egyszeri fűtési támogatásban, aki a 9. §. szerint támogatást igénybe vette. (4) Az egyszeri fűtési támogatás megállapítása a polgármester hatáskörébe tartozik.
ÁPOLÁSI DÍJ 14. § (1) Az Sztv. 43/B.§ (1) bekezdésére figyelemmel ápolási díjra jogosult az a személy is, aki a) 18. életévét betöltött, tartósan beteg hozzátartozója ápolását, gondozását végzi, feltéve, hogy b) a gondozás más módon nem oldható meg, vagy a gondozás más módja az önkormányzat számára nagyobb költséget jelentene, és c) a gondozott állapota miatt a gondozó keresőtevékenységet nem folytathat, munkaviszonya a beteg ápolás miatt szünetel vagy szűnt meg, d) és a kérelmező családjában az egy főre számított jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak 150 %-át nem haladja meg. (2) Amennyiben a 18. életévét betöltött, tartósan beteg személynek nincs olyan - az önkormányzat illetékességi területén állandó lakóhellyel rendelkező - hozzátartozója, aki a gondozást elláthatná, az ápolási díj az önkormányzat illetékességi területén tartózkodási hellyel rendelkező személy részére is megállapítható. (3) Az ápolási díj összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a. (4) Az ápolási díj megállapításáról a Szociális és Családvédelmi Bizottság dönt. (5) Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni akkor is, ha az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti. E tekintetben a kötelezettség nem teljesítésének minősül, ha az ápolást nem személyesen látja el, ha az ápolást végző személy több egymást követő napon - ide nem értve az önhibáján kívüli akadályoztatást, egybefüggően legfeljebb 1 hónap időtartamig - nem gondoskodik az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményének biztosításáról, az esetleges vészhelyzet kialakulásának megelőzéséről. (6) Az ápolási kötelezettség teljesítését a képviselő-testület a Szociális Alapszolgáltatási Központ bevonásával rendszeresen ellenőrzi.
7 (7) A Szociális Alapszolgáltatási Központ, mint házi segítségnyújtó szolgáltató az ápolást végző személy kötelezettségei teljesítésének ellenőrzésében közreműködik. Ennek érdekében az önkormányzat által kijelölt személlyel, illetve bejelentés alapján a kötelezettség teljesítésének ellenőrzése érdekében környezettanulmány felvételére jogosult.
ÁTMENETI SEGÉLY 15. § (1) Amennyiben a kérelmező vagyoni, jövedelmi és egyéb körülményeinek ismeretében vélelmezhető, hogy létfenntartását veszélyeztető problémáját más módon nem tudja megoldani, egyszeri vagy meghatározott időtartamra, de legfeljebb 3 hónapra szóló és havi rendszerességgel fizetendő átmeneti segély állapítható meg annak a a) személynek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, továbbá b) annak az egyedülálló személynek, akinek jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 150%-a. (2) Az egy alkalomra szóló átmeneti segély összege legalább 3.000,- forint, de legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 60 %-a lehet. (3) A havi rendszerességgel megállapított átmeneti segély összege havonta legalább az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 %-a , de legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 70 %-a lehet. (4) Átmeneti segély természetbeni és pénzbeli ellátásként egyaránt nyújtható. Természetbeni ellátást kell megállapítani akkor, ha a) a kérelem erre irányul vagy b) amennyiben az ellátásban részesülő életvitele alapján az ellátás természetbeni nyújtása indokolt és célravezetőbb. (5) A természetben nyújtott átmeneti segély formája élelmiszercsomag, élelmiszervásárlási utalvány, vagy a segély meghatározott célra történő átutalása - ide értve a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás térítési díját is - lehet.
16. § (1) Amennyiben a 15. § (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak, átmeneti segély pénzintézeti kölcsönnek nem minősülő, kamatmentes kölcsön vagy vissza nem térítendő támogatás formájában is nyújtható, ha a kérelmező baleset, betegség, elemi kár vagy más előre nem látható ok miatt került rendkívüli élethelyzetbe, s az összeg a gyógykezeléshez, a minden napi életvitelhez szükséges eszköz beszerzéséhez vagy a károk elhárításához szükséges. (2) Az (1) bekezdés szerinti kamatmentes kölcsön / vissza nem térítendő támogatás összege legfeljebb 100.000,- forint lehet. A kölcsön időtartama legfeljebb 12 hónap.
8 (3) A kölcsön megállapításáról szóló határozatban rendelkezni kell a visszafizetés időtartamáról, feltételeiről. (4) A kölcsön megállapítása esetén a jogosulttal szerződést kell kötni, amelyben rögzíteni kell a kifizetés módját, a visszafizetés módjára vonatkozó szabályokat, valamint fel kell tüntetni a visszafizetés elmulasztásának jogkövetkezményeit is. (5) A támogatás felhasználásáról a támogatás felhasználását követően, legkésőbb azonban a támogatás felvételét követő 2 hónapon belül számlával el kell számolni. (6) A támogatás összegének a szerződésben foglaltaktól eltérő felhasználása rosszhiszeműen igénybe vett támogatásnak minősül, ezért azt igénybevevő a Ptk. 230.§. /2/ bekezdésben meghatározott kamattal – évi 20 % - köteles az Önkormányzatnak visszafizetni.
17. § (1) Az átmeneti segély iránti kérelem ügyében (ide értve a pénzintézeti kölcsönnek nem minősülő kamatmentes kölcsönt, vissza nem térítendő támogatást is) a polgármester dönt. (2) Pénzintézeti kölcsönnek nem minősülő kamatmentes kölcsön átmeneti segélyként történő megállapítása esetén a jogosulttal történő szerződéskötés a polgármester hatásköre.
TEMETÉSI SEGÉLY 18. § Temetési segélyre jogosult az eltemettető, ha az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a) családban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 -át, b) egyedülálló személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 250%-át. 19. § (1) A temetési segély megállapítására a polgármester jogosult. (2) A temetési segély összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-a, egyedülálló személy esetén 250 %-a. (3) Amennyiben a temetési segély megállapítására a 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 33.§-a szerint kerül sor, a határozatban elő kell írni az utólagos elszámolási kötelezettséget. Amennyiben e kötelezettségét a segélyben részesülő nem teljesíti, vele szemben úgy kell eljárni, mint aki az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen vette igénybe.
TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT ELLÁTÁSOK KÖZTEMETÉS
9
20. § Az Sztv. 48. § szerinti köztemetést a polgármester rendeli el.
KÖZGYÓGYELLÁTÁS 21. § (1) Az Sztv. 50. § (3) bekezdésére tekintettel közgyógyellátás állapítható meg, ha a) a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-a, egyedülálló kérelmező esetében jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 200%a és b) a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége legalább az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-a. (2) Amennyiben a felmerülő gyógyszerköltség az (1) bekezdés b) pont szerinti mértéket eléri, de nem tekinthető tartósnak, a kérelmező támogatásáról közgyógyellátás helyett gyógyszertámogatás céljára megállapított átmeneti segély formájában kell gondoskodni. (3) Az (1) bekezdésben foglaltak végrehajtása az Sztv. 50. § (4) bekezdésében foglaltak alapján történik.
GYÓGYSZER KÖLTSÉG ÁTVÁLLALÁSA 22. § (1) Az orvos által felírt gyógyszerek kiváltására támogatást kérhet az, aki rendelkezik az átmeneti segélyre való jogosultság feltételeivel, nem rendelkezik közgyógyellátási igazolvánnyal és a létfenntartását a gyógyszerköltség kifizetése veszélyezteti.. (2) Az átvállalt gyógyszerköltség nem haladhatja meg az évi 12.000.-Ft-ot. (3) A gyógyszerköltség kifizetését a polgármester engedélyezi.
ADÓSSÁGKEZELÉSI SZOLGÁLTATÁS 23. § (1) A Szociális és Családsegítő Bizottság lakhatást segítő adósságkezelési szolgáltatásban részesítheti azt a családot vagy személyt, aki az Sztv. 55. §-ában foglalt feltételeknek megfelel, és vállalja az adósság és a megítélt támogatás közötti különbség megfizetését, továbbá vállalja az önkormányzat által működtetett adósságkezelési tanácsadáson való részvételt.
10 (2) Az Sztv. 55. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-a, egyedül élő esetén annak 200%-a. (3) A támogatás az egy lakásban életvitelszerűen együtt lakó személyek számától függően a következő alapterületű lakásokhoz nyújtható: Személyek száma Szobaszám Alapterület 2 személyig 2 szoba 60 m2-ig 4 személyig 3 szoba 70 m2-ig 5 főtől
4 szoba
90 m2-ig
24. § A támogatás nyújtható egy összegben, vagy havi részletekben az adós vállalásától függően.
25. § (1) Támogatás csak a költségvetésben e célra meghatározott keret összegéig állapítható meg. (2) Azonos feltételek esetén elsőbbséget élvez az a kérelmező, aki: a) tartozásából az 23. § (1) bekezdése szerinti önrészt egy összegben megfizeti, vagy b) családjában legalább 3 kiskorú gyereket nevel, vagy c) gyermekét egyedül neveli, vagy d) az Sztv. 55. § (2) bekezdésében meghatározott tartozások közül csak egyféle tartozással rendelkezik.
26. § (1) A támogatás iránti kérelem az önkormányzatnál rendelkezésre álló formanyomtatványon adható be. (2) A támogatás iránti kérelemnek a kérelmező személyi adatai mellett tartalmaznia kell: a) az adósságkezelési támogatás körébe vont adósságok összegét, a keletkezés időszakáról szóló igazolást, b) a hátralék keletkezésének okáról szóló nyilatkozatot, dokumentumokat, c) a lakásban életvitelszerűen együtt lakóknak a kérelem benyújtását megelőző 6 havi nettó jövedelmének igazolását, d) a kérelmező nyilatkozatát a 23. § (1) bekezdés szerinti kötelezettség vállalásáról (3) Amennyiben a kérelmező a rendeletben előírt igazolásokat, nyilatkozatokat a hiánypótlási felhívást követő 8 napon belül nem pótolja, úgy kérelmét el kell utasítani. (4) Az adósságkezelési támogatás megállapítására az Sztv. 55/A. §-ban foglaltakat kell alkalmazni, az 55/B. §-ban foglalt esetekben a támogatást meg kell szüntetni.
SZEMÉTSZÁLLÍTÁSI DÍJ TÁMOGATÁSA
27. §.
11 (1) Szemétszállítási térítési díjtámogatás állapítható meg szociális rászorultság alapján a Szigetszentmiklóson állandó bejelentett lakcímmel rendelkező nyugdíjas vagy nyugdíjas korú állampolgárnak, aki § a kérelmezett címen életvitelszerűen tartózkodik, § a nevére szóló szolgáltatási számlával rendelkezik, § és elmaradt tartozása a szolgáltató felé nincs. (2) Nem jogosult támogatásra: § aki a nyugdíj mellett egyéb jogcímen rendszeres jövedelemben részesül (bér, életjáradék, bérleti díj, stb.) § akinek az ingatlanában életvitelszerűen más személy is tartózkodik (ide értendő a nem nyugdíjas házastárs, élettárs, nagykorú gyermek is). Kivétel: - hivatalosan kérelmező felügyeletére bízott unoka, - fogyatékos, I-II. csoportú rokkant, vagy öregségi nyugdíjban részesülő egyenes ági rokon.
28. §. (1) A 27. §-ban foglalt feltételek megléte esetén jogosult támogatásra az a nyugdíjban részesülő személy, akinek háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedülálló esetén a 300 %át. (2) A támogatás mértéke a mindenkori szállítási díj 75 %-a
29. § (1) A támogatás megállapítása az ügyfél kérelmére történik. (2) A kérelemhez mellékelni kell a jövedelemigazolást, rokkantság esetén a leszázalékolásról szóló határozatot, valamint a szemétszállítást végző gazdasági egységnek a kérelmező nevére kiállított számláját, és a nemleges tartozásról szóló igazolását. (3) A támogatás megállapítása a Szociális és Családvédelmi Bizottság hatáskörébe tartozik. A jogosultság a kérelem benyújtását követő hónap 1. napjával állapítható meg. (4) A támogatás egy évre állapítható meg. (5) Nem részesülhet támogatásban, aki a 9. § szerinti lakásfenntartási támogatást igénybe vette. (6) A megállapított támogatási összeget a Polgármesteri Hivatal a szemétszállítási szolgáltatást végző gazdasági szervezetnek utalja át.
KÖZMŰFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁS
30. §
12 (1) A szociálisan rászorulóknak egyszeri, vissza nem térítendő közműfejlesztési támogatás nyújtható lakóházuk víz-, csatorna- illetve földgázbekötéséhez, a beruházás megvalósulásának évében. (2) A támogatás megállapításának feltételei: - kérelmező a kérelmezett ingatlanon - tulajdonosként - állandó bejelentett lakcímmel rendelkezik; - az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének o családban a kétszeresét o egyedülálló esetén a háromszorosát. (3) A támogatás mértéke - egy közmű bekötése esetén az önrész 50 %-a, maximum 30.000,-Ft, - több közmű egyidejű bekötése esetén 50.000,-Ft a kérelmező választása szerinti felosztási arányban
31. § (1) A közműfejlesztési támogatás megállapítása a Szociális és Családvédelmi Bizottság hatáskörébe tartozik. (2) A megállapított támogatást a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodája utalja - az ügyfél és közüzemi szolgáltató által megkötött szerződés alapján a közművet biztosító részére, vagy - az ügyfél általi befizetés igazolása után az ügyfélnek.
SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK 32. § A személyes gondoskodást nyújtó ellátások körében az önkormányzat a) alapellátásként étkeztetést, házi segítségnyújtást, nappali ellátást biztosít, b) a szakosított ellátások keretében átmeneti elhelyezést nyújtó (bentlakásos) intézményt működtet, c) alapszolgáltatásként biztosítja a családsegítést.
33. § (1) A 32. §. a) és b) pontjában foglalt személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások iránti kérelmet a Szociális Alapszolgáltatási Központ vezetőjéhez kell benyújtani. (2) A benyújtott kérelmekről a Szociális Alapszolgáltatási Központ vezetője a kérelem benyújtását követő 15 napon belül dönt, és erről értesíti a kérelmezőt. (3) A kérelmező a számára kedvezőtlen döntés ellen a Szociális és Családvédelmi Bizottsághoz fordulhat, amely az önkormányzati hatósági ügyek szabályai szerint eljárva hozza meg döntését.
13 (4) Az intézményvezető külön eljárás nélkül, haladéktalanul köteles étkeztetést és házi segítségnyújtást biztosítani annak a rászorulónak, akinek életét, testi épségét, egészségi állapotát az ellátás elmaradása veszélyezteti.
34. § (1) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátásért térítési díjat kell fizetni. Az intézményi térítési díjat az önkormányzat külön rendeletben határozza meg. Az ellátott által fizetendő személyi térítési díjat a gondozási központ vezetője állapítja meg a 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet szabályaira figyelemmel. (2) A személyi térítési díj összege csökkenthető vagy elengedhető, ha azt az ellátott szociális helyzete indokolja. (3) A térítési díj elengedése iránti kérelmek ügyében a Szociális és Családvédelmi Bizottság dönt.
35. § A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás igénybevételéről az intézményvezető és az ellátott megállapodást köt.
36. § (1) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátást meg kell szüntetni, ha: a) az ellátás megállapítása határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig történt; b) az ellátott az ellátást előzetes bejelentés nélkül tartósan (legalább 2 hétig) nem vette igénybe, s ezt utólag elfogadható módon nem mentette ki; c) az ellátott magatartásával az ellátást lehetetlenné teszi, vagy akadályozza; d) idősek klubjában történő ellátás esetén az ellátott magatartásával a közösséget zavarja, a házirendet súlyosan megsérti, vagy olyan betegségben szenved, amely a közösség látogatására alkalmatlanná teszi, illetőleg a közösséget veszélyezteti; e) az ellátott a részére megállapított intézményi térítési díj megfizetését figyelmeztetés ellenére elmulasztotta, feltéve, hogy annak megfizetésére egyébként képes lenne. (2) Az ellátás megszüntetéséről az intézmény vezetője dönt, és döntéséről értesíti a kérelmezőt. Döntése ellen a kézhezvételt követő 15 napon belül a Szociális és Családvédelmi Bizottsághoz lehet fordulni.
37. § Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételének részletes szabályozásáról az önkormányzat külön rendeletet alkot.
38. § Az Sztv. 94. § (1) a) pontja szerinti intézményi jogviszony keletkezését megalapozó határozat meghozatala a polgármester hatáskörébe tartozik.
14
ZÁRÓ ÉS HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK 39. § (1) E rendelet - a (4) bekezdés figyelembevételével – a kihirdetése napján lép hatályba. (2) Hatályba lépésével egyidejűleg az egyes szociális ellátások helyi szabályairól szóló többszörösen módosított 7/1999./III. 25./számú, valamint a szociálisan hátrányos helyzetben lévők adósságterhének enyhítéséről szóló 15/1998./III. 25./ sz. önkormányzati rendelet hatályát veszti. (3) E rendelet szabályait a folyamatban lévő, elbírálásra váró ügyekben is alkalmazni kell. (4) A határozatlan időre megállapított szemétszállítási díj támogatások esetében e rendelet szabályai a felülvizsgálattal lépnek hatályba. (5) A (4) bek. szerinti felülvizsgálat határideje: a rendelet hatálybalépését követő hónap utolsó napja.
Szigetszentmiklós, 2007. március 20.
Vargáné dr. Pető Terézia
Szabó József
jegyző
polgármester
ZÁRADÉK Szigetszentmiklós Város Képviselő-testülete ezen rendeletét 2007. március 20-i ülésén alkotta, 2007. március 21-én kihirdetésre került.
Vargáné dr. Pető Terézia jegyző
