Nagytarcsa Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2008.(II.25.) rendelete a szociális igazgatásról és szociális ellátási formák megállapításának helyi szabályairól egységes szerkezetben
Nagytarcsa Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselőtestület) - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §. (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva - az „egyes szociális és egészségügyi tárgyú törvények módosításáról” szóló 2004. évi XXVI. törvény 94. §. (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján figyelemmel a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 138.§.-ában foglaltakra (továbbiakban: Szt.), az alábbi rendeletet alkotja: A rendelet célja, alapelvei 1.§ (1) A rendelet célja, hogy a Képviselő-testület eleget tegyen az Szt. által előírt szabályozási kötelezettségének, és megállapítsa a felnőtt korúakra vonatkozó pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, az eljárás és az ellenőrzés rendjét. (2) Az önkormányzat kinyilvánítja, hogy az általa biztosított és megszervezett szociális ellátások célja és rendeltetése az, hogy segítséget nyújtson azoknak, akik életkoruk, egészségi állapotuk, jövedelmi és vagyoni helyzetük folytán problémáik megoldására önerőből nem képesek. A rendelet hatálya 2.§ (1) A rendelet hatálya kiterjed a Nagytarcsa Község területén lakóhellyel rendelkező a) magyar állampolgárokra, b) az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvány birtokában a Nagytarcsa közigazgatási területén élő bevándorolt személyekre, c) a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre. e) Azokra a hajléktalan személyekre, akik az ellátás igénybevételekor Nagytarcsa közigazgatási területét jelölik meg nyilatkozatukban tartózkodási helyként. f) 1 hontalanokra vonatkozóan. (2) Az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a „külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról” szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Nagytarcsa közigazgatási területén tartózkodó állampolgárára, (3) A rendelet hatálya kiterjed: a) A munkavállalók közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott, valamint
1
Módosította a 24/2009.(IX.28.) Képviselő-testület rendelete. Hatályba lép: 2009. október 2.
2
b) A Szt. 32/B.§. (1). bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosult körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik. (4) Arra a hajléktalan személyre, aki az ellátás igénybevételekor úgy nyilatkozott, hogy tartózkodási helye a település közigazgatási területén van, (5) Az önkormányzat hatáskörére és illetékességére tekintet nélkül köteles az arra rászorulónak átmeneti segélyt, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya az arra rászoruló személy életét, testi épségét veszélyezteti, (6) Az időskorúak járadéka és az alanyi jogon járó ápolási díj tekintetében kiterjed az Európai Gazdasági Térség állampolgárára és – az Szt. 32/B. §-32/C. §-ban, illetve az Szt. 40-44. §-ban meghatározott feltételek mellett - a harmadik államból származó hozzátartozójára. Hatásköri és eljárási rendelkezések 3.§ A Képviselő- testület hatáskörébe tartozó ellátások megállapítása iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatalba (továbbiakban: Hivatal) lehet benyújtani. A Hivatal az egyes ellátási formák igényléséhez térítésmentesen formanyomtatványt biztosít. A formanyomtatványon a kérelmezők részére tömören és világosan fel kell tüntetni a nyomtatvány kitöltésének szabályait, fel kell sorolni a csatolandó mellékleteket. 4.§ (1) A rendelet által alkalmazott fogalmak értelmezésére eltérő szabály hiányában az Szt. 4. §-ában foglaltakat kell alkalmazni. (2) 2A jövedelem számításánál irányadó időszak a rendszeresen mérhető jövedelmek esetén egy hónap, az egyéb jövedelmek esetén egy év. (3) A kérelmező által benyújtott jövedelemnyilatkozathoz minden esetben csatolni kell a jövedelem valódiságát igazoló iratokat. Ezek különösen a következők lehetnek: a munkáltató által kiadott keresetigazolás, rendszeres pénzellátásoknál az azt megalapozó határozat vagy a kifizetésről szóló igazolószelvény (pl. nyugdíjszelvény), egyéb jövedelmeknél az azokat megalapozó határozat, kifizetési bizonylat, igazolás, szerződés, stb. (4) Az EGT tagállambeli, illetve azzal azonos jogállást élvező más államból származó jövedelmének vizsgálata az SZt. 10.§. (4.)-(5) bekezdése alapján történik. (5) Ha külföldi jövedelem nem EGT tagállamban, illetve azzal azonos jogállást élvező más államban keletkezett és a jövedelem keletkezésének helye szerinti állam illetékes hatóságától igazolás beszerzése válik szükségessé, az eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004.évi CXL. Törvény (KET) rendelkezésének szabályai az irányadók. (6) A nem forintban megszerzett jövedelmet a napi devizaárfolyamon kell átszámítani és a jogosultságot az így átszámított jövedelem figyelembevételével kell elbírálni.
2
Módosította a 24/2009.(IX.28.) Képviselő-testület rendelete. Hatályba lép: 2009. október 2. 2
3
5.§ (1) A Hivatal a beadott kérelmeket döntésre előkészíti, majd azokat-véleményével a Képviselő-testületnek (vagy átruházott hatáskör esetén a Polgármesternek vagy a Szociális, Egészségügyi, Oktatási Kulturális és Sport Bizottságnak) úgy továbbítja, hogy a döntésre jogosult szerv a kérelmeket elbírálhassa. (2) A Hivatal a döntés előkészítése során a kérelmező által benyújtott igazolások és nyilatkozatok alapján, a tényállás tisztázására, szükség esetén a kérelmező életkörülményeiről környezettanulmányt készíthet. (3) Amennyiben a környezettanulmány eredményeként vélelmezhető, hogy a kérelmező jövedelmi és vagyoni helyzetére vonatkozóan valótlan adatot közölt, az Szt. 10.§. (2) bekezdés szerint felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelmet a fenntartási költségek figyelembevételével kell megállapítani úgy, hogy ez esetben a jövedelem csökken a fenntartási költségekkel. (4) A Képviselő-testület határozatát a Polgármester írja alá. A Szociális, Egészségügyi, Oktatási Kulturális és Sport Bizottság (továbbiakban: Bizottság) határozatát a bizottság elnöke írja alá. (5) A Polgármester illetve a Bizottság határozata ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Képviselő-testülethez lehet fellebbezni. A fellebbezést írásban a Hivatalhoz kell benyújtani. A Hivatal 3 munka napon belül értesíti a Polgármestert, illetve a Bizottságot a fellebbezésről. A Polgármester, illetve a Bizottság a fellebbezést - ha az alapján a határozatát nem vonja vissza, illetve nem módosítja - a szükséges iratok csatolásával a Képviselő-testület soron következő ülése elé terjeszti. 6.§ (1) Az eljárás megindítása kérelemre, vagy hivatalból történhet. (2) A kérelmet a Polgármesteri Hivatalban, írásban lehet benyújtani. A kérelemhez csatolni kell az e rendeletben meghatározott dokumentumokat.
(3) A szociális ellátásban részesített rászorultságát a hivatal utólag is ellenőrizheti. (4) 3Rendszeresen folyósított ellátások esetén a rászorultság feltételeinek fennállását évente felül kell vizsgálni. 7.§ (1) Az Szt. 17.§-ában foglaltak szerint jogosulatlanul igénybevett ellátás megtérítésének elrendelése esetén a visszafizetés méltányosságból részben vagy egészben akkor engedhető el, ha a visszafizetés olyan helyzetet eredményezne, amely a kérelmező vagy családja megélhetését veszélyeztetné vagy amelyben ismételten szociális gondoskodásra szorulna. (2)Kérelemre a visszafizetésre részletfizetés is engedélyezhető, a részletfizetés időtartama azonban nem lehet hosszabb, mint az ellátás jogosulatlan igénybevételének időtartama.
3
Módosította a 24/2009.(IX.28.) Képviselő-testület rendelete. Hatályba lép: 2009. október 2. 3
4
8.§ 4
A szociális ellátások formái
(1) A szociális ellátások fő csoportjai: a.) pénzbeli támogatások b.) természetben nyújtott támogatások és ellátások c.) személyes gondoskodás (2) A pénzbeli szociális ellátások formái: a.) időskorúak járadéka b.) rendszeres szociális segély c.) rendelkezésre állási támogatás d.) ápolási díj e.) temetési segély f.) átmeneti segély g.) lakásfenntartási támogatás h.) Bursa Hungarica i.) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás (3) Természetben nyújtott szociális ellátások formái: a.) átmeneti segély b.) lakásfenntartási támogatás c.) köztemetés d.) közgyógyellátási igazolvány e.) társadalombiztosítás egészségügyi szolgáltatásának igénybevételére jogosító igazolvány kiállítása f.) aktív korúak ellátása g.) rendkívüi átmeneti segély (4) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások formái: alapellátások: - házi segítségnyújtás - családsegítés - gyermekjóléti szolgáltatás 9.§ 5
E rendelet alkalmazásában:
(1) aktív korú: a 18. életévét betöltött, de a rá irányadó nyugdíjkorhatárt, illetőleg a 62. életévét be nem töltött személy, (2) család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége, (3) egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, vagy házastársától külön él, ide nem értve, ha élettársa van, (4) egyedül élő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik, (5) fenntartó: az Szt. 4.§. m) pontjában meghatározott szerv, 4 5
Módosította a 11/2009.(III.30.) Képviselő-testületi rendelet. Hatályba lép: 2009. április 2. Módosította a 11/2009.(III.30.) Képviselő-testületi rendelet. Hatályba lép: 2009. április 2. 4
5
(6) háztartás: egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége, (7) közeli hozzátartozó: a.) a házastárs, az élettárs, b.) a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti, örökbefogadott, illetve nevelt gyermek. c.) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt ( a továbbiakban : fogyatékos gyermek ), d.) a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa. (8) jövedelem: az Szt. 4. §. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jövedelem (9) kereső tevékenység: az Szt. 4. §. (1) bekezdés j) pontjában meghatározott jövedelem (10) krízis helyzet: olyan körülmény, élethelyzet, amelyben az egyén, vagy a család alapvető szükségleteinek kielégítése átmenetileg, vagy tartósan veszélybe kerül, függetlenül a kiváltó okoktól, különös tekintettel, a fizikai fennmaradáshoz elengedhetetlen tényezők hiányára. (11) legkisebb öregségi nyugdíj, vagy nyugdíj minimum: a kormány által rendeletben meghatározott mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összege. (12) önkormányzat által szervezett foglalkoztatás: a települést érintő közfeladat céljából szervezett munka, így közmunka, közhasznú munka, és közcélú munka. (13) rendszeres pénzellátás: az Szt. 4. §. (1) bekezdés i) pontjában meghatározott rendszeres pénzellátás. (14) szociálisan rászorult: az a vagyontalan személy (család), akinek (ahol) az egy főre eső havi nettó jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (a) az a személy (család), aki az Önkormányzattól rendszeres pénzellátásban részesül, csak krízis helyzetben kaphat egyéb pénzbeli támogatást (átmeneti segélyt), ide nem értve, amikor a rendszeres pénzellátás mellett méltányosságból az Önkormányzattól természetbeni ellátásban részesül (tüzelő, étkezés, tankönyv), (15) tartásra köteles és képes személy: az a közeli hozzátartozó, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, továbbá a tartást szerződésben vállaló, illetve az a személy is, akit a bíróság tartásra kötelezett. (16) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy: a.) az a 18. évesnél fiatalabb gyermek, aki a külön jogszabályban meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul, b.) az a 18. évesnél idősebb személy, aki 18. életévének a betöltése előtt munkaképességét 67%-ban elvesztette, és ez az állapot egy éve tart, vagy előre láthatólag legalább egy évig fennáll, c.) ápolási díj vonatkozásában a 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy, (17) vagyon: az Szt. 4. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott vagyon. (18) fogyasztási egység: az Szt. 4.§. (1) bekezdésének n) pontjában meghatározott fogyasztási egység.
5
6
II. Fejezet 6
Pénzbeli és természetben nyújtott ellátások 10.§
(1) A kérelem elbírálására az Szt. 32. §. És 32/A. § a mérvadó. (2) A jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli szociális ellátás nyújtható az Szt. 25. § alapján. (3) 7A települési önkormányzat képviselő-testülete az e rendeletben meghatározott feltételek megléte esetén támogatja: a.) Bursa Hungarica ösztöndíj támogatás; 11.§ 8
Aktív korúak ellátása
(1) Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás az Szt. 33.§.- 37/G. §-ában meghatározott feltételek alapján. (2) A rendszeres szociális segély havi összege a Szt. 37/C. § (2 )bekezdés alapján kerül megállapításra és folyósításra. (3) A rendelkezésre állási támogatás havi összege a Szt. 37. § (3 )bekezdés alapján kerül megállapításra és folyósításra. (4) Nem állapítható meg aktív korúak ellátása, illetve a megállapított ellátást meg kell szüntetni a rendszeres szociális segély tekintetében a Szt. 34. §- ban foglaltak, a rendelkezésre állási támogatás esetében a Szt. 37/F §-a szerint. (5) A nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként a Szt. 37/D. § alapján együttműködésre és kapcsolattartásra köteles, amelynek keretében; a.) Nagytarcsa Község Önkormányzat által fenntartott Családsegítő Gyermekjóléti Szolgálattal, mint együttműködésre kijelölt szervnél a kötelezéstől számított 15 napon belül nyilvántartásba veteti magát, és b.) a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodik, továbbá c.) teljesíti a Szt. 37/D. § (3) bekezdésében meghatározott, a beilleszkedését segítő programban foglaltakat, d.) az állami foglalkoztatási szerv Gödöllői kirendeltségével létrejött megállapodás keretei között, a munkaközvetítésre és munkaügyi programokban történő részvételre kötelezés tekintetében, e.) rendszeres szociális segélyre való jogosultság feltételeinek felülvizsgálatában, f.) a számára felajánlott munkát a kötelezéstől számított 15 napon belül köteles elfogadni
6
Módosította: 11/2009.(III.30.) Képviselő-testületi rendelete. Hatályba lép: 2009. április 2. Módosította: 24/2009.(IX.28.) Képviselő-testületi rendelete: Hatályba lép: 2009. október 2. 8 Módosította: 11/2009.(III.30.) Képviselő-testületi rendelete. Hatályba lép: 2009. április 2. 7
6
7
11/A. §. 9
Az együttműködés eljárási szabályai
(1) A nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának feltételeként együttműködésre és folyamatos kapcsolattartásra köteles Nagytarcsa Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatalával, valamint az Állami foglalkoztatási szerv Gödöllői kirendeltségével, és Nagytarcsa Község Önkormányzat Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatával, mint együttműködésre kijelölt szervvel. (2) Az együttműködésre kötelezett nem foglalkoztatott személyt Nagytarcsa Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatala köteles tájékoztatni az együttműködési kötelezettség feltételeiről, a rendszeres szociális segélyt megállapító határozatban rendelkezni - megjelölve az együttműködésre kijelölt intézmény nevét, címét - és az együttműködés elmulasztásának következményeit ismertetni kell. (3) Nagytarcsa Község Önkormányzat Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata köteles egyénre szabott együttműködési programot kidolgozni az együttműködésre kötelezett személy bevonásával, melyről a kijelölt intézmény és a kötelezett személy, írásos megállapodást köt. A megállapodást meg kell küldeni a Polgármesteri Hivatalnak. 11/B.§. 10
Az együttműködési program típusai és végrehajtása
(1) Nagytarcsa Község Önkormányzat Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata a nem foglalkoztatott, együttműködésre kötelezett részére az alábbi programtípusokat biztosítja: a.) az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartás, b.) információnyújtás, tanácsadás, (2) Az együttműködési program kidolgozásának szempontjait Nagytarcsa Község Önkormányzat Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársa személyes beszélgetés során, a rendszeres szociális segélyben részesülő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva, egyénre szabottan határozza meg. (3) Az egyéni együttműködési program végrehajtásának figyelemmel kisérése a kijelölt intézmény feladata, amely köteles a Polgármesteri Hivatalt 15 napon belül tájékoztatni: a.) az együttműködésre való jelentkezés elmulasztásáról, b.) az előírt, folyamatos kapcsolattartás meghiúsulásáról, c.) egyéni együttműködési program kidolgozásának akadályozásáról, d.) aláírás megtagadásáról, e.) az együttműködési kötelezettség megszegéséről.
11
11/C. § Az együttműködésre kötelezett személy kötelezettségei, jogai, a mulasztás jogkövetkezményei
9
Módosította: 11/2009.(III.30.) Képviselő-testületi rendelete. Hatályba lép: 2009. április 2. Módosította: 11/2009.(III.30.) Képviselő-testületi rendelete: Hatályba lép: 2009. április 2. 11 Módosította: 11/2009.(III.30.) Képviselő-testületi rendelete. Hatályba lép: 2009. április 2. 10
7
8
(1) Az együttműködésre kötelezett személy a rendelkező határozatban megjelölt időn belül köteles felvenni a kapcsolatot az együttműködésre kijelölt intézménnyel, a folyamatos kapcsolattartásra, együttműködésre a program kidolgozásában, továbbá, minden tőle telhetőt megtenni a program sikeres végrehajtása érdekében, illetőleg a számára felajánlott megfelelő munkát a részére meghatározott időpontban megkezdeni. (2) Amennyiben az együttműködésre kötelezett személy az előírt kötelezettségeinek nem tesz eleget és ezt önhibáján kívüli okként hitelt érdemlően nem tudja bizonyítani, akkor együtt nem működőnek minősül. Az együttműködésre kötelezett személy, az akadályoztatását orvosi igazolással bizonyíthatja. (3) Az együttműködésre kötelezett személy jogosult a kijelölt intézmény munkatársától írásban kérni: a.) indokolással alátámasztva másik program kidolgozását, ha a kijelölt intézmény által összeállított javaslattal nem ért egyet, b.) kezdeményezheti programja megváltoztatását, módosítását, amennyiben életkörülményeiben változás áll be (pl. tartós betegség, eltartott gyermekekkel vagy hozzátartozókkal kapcsolatos változások) (4) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személyt alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatják, köteles az alkalmi munkavállalói könyvet legkésőbb a tárgyhót követő hónap első munkanapján bemutatni Nagytarcsa Község Önkormányzat Jegyzőjének. (5) Az aktív korúak támogatásának folyósítását az együttműködés megszegése miatt a Szt. 37/F. §-a alapján meg kell szüntetni. 12
11/D. § A foglalkoztatás szervezeti formái
(1) Nagytarcsa Község Önkormányzat a nem foglalkoztatott személyek foglalkoztatására minimum 90 munkanapos közcélú munkát szervez a Szt. 36. §-a alapján. (2) A foglalkoztatás a közfoglalkoztatási terv alapján történik, mely a rendelet mellékletét képezi. Normatív lakásfenntartási támogatás 12.§ (1) A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy lakás céljáró szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. (2) 13Normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 20%-át meghaladja. (3) A normatív lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség 2008. évben 425 Ft. A 2009. évi egy 12 13
Módosította: 11/2009.(III.30.) Képviselő-testületi rendelete. Hatályba lép: 2009. április 2. Módosította: 24/2009.(IX.28.) Képviselő-testületi rendelete: Hatályba lép: 2009. október 2. 8
9
négyzetméterre jutó elismert havi költség összegét az éves központi költségvetésről szóló törvény- a várható energiaárak emelkedésére figyelemmel- határozza meg. Az elismert lakásnagyságot a 2. számú melléklet tartalmazza. (4) A normatív lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege: a) lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át, b) az a) pont szerinti mértéket meghaladó egy főre jutó havi jövedelem esetén a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének szorzata, de nem kevesebb, mint 2500 forint. A támogatás kiszámításának módját az Szt. 38.§. (7) bekezdése tartalmazza. (5) A normatív lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani, és a kérelmet évente meg kell újítani. A támogatás a kérelmezőt a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg. Helyi lakásfenntartási támogatás 13.§ (1) Helyi lakásfenntartási támogatás nyújtható a 10.§.(2) bekezdésben szabályozott jogosultak körén felül akkor, ha a) a lakásfenntartás indokolt és figyelembe vehető havi költsége eléri a háztartás havi összes jövedelem 25%-át, b) és a háztartásban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220%-át, egyedülálló személy esetén 250%-át. (2) Lakásfenntartási költségként kell figyelembe venni: a) lakbért, b) albérleti díjat, c) lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletét, d) közös költséget, e) csatorna használati díjat, f) szemétszállítás költségeit, g) villanyáram,-víz-és gázfogyasztást, h) tüzelőanyag költségeit. (3) A lakásfenntartási költségek számításánál irányadó időszak a kérelem benyújtását megelőző hat hónap. A költségeket befizetést igazoló feladóvevénnyel, számlával kell igazolni. (4) A támogatás iránti kérelem az év bármely szakában benyújtható. A támogatás a kérelmezőt a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg. A támogatás folyósításának időszakáról a bizottság határoz, a támogatás iránti igényt lejáratkor meg lehet újítani. (5) A támogatás havi összege 2500 forintnál kevesebb nem lehet. (6) A lakásfenntartási támogatás természetbeni juttatásként is megállapítható, ez esetben a támogatás folyósítása a szolgáltató részére történik. Természetbeni juttatásnál a jogosultságot megállapító határozatban rendelkezni kell arról, hogy a támogatást mely lakásfenntartási kiadáshoz nyújtották. (7) A normatív és a helyi lakásfenntartási támogatás megállapítását a Képviselő-testület a 9
10
Bizottság hatáskörébe átruházza. Ápolási díj 14. § (1) Ápolási díjra jogosult méltányosságból a jegyes kivételével – az Szt. 41.§ (1) bekezdésében meghatározott hozzátartozó, ha önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre szoruló 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi. 14
(2) Az ápolási díj havi összege más rendszeres pénzellátásban részesülő esetén a (2) bekezdés szerinti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi összegének a különbözete, ami minimum ezer forint. (3) Az önkormányzat az ápolási díjat a kérelmező részére a család jövedelmi helyzetétől függetlenül állapítja meg, ha egyébként a Szt. ápolási díj megállapítására vonatkozó rendelkezései alapján jogosult és az ápoló saját maga nem rendelkezik rendszeres jövedelemmel, vagy rendszeres jövedelme nem éri el az ápolási díj összegét. (4) Az ápolási kötelezettség nem teljesítése esetén az ápolási díjat a megszegés hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni. (5) Ápolási kötelezettség nem teljesítésének minősül, ha az ápolást végző személy több egymást követő napon nem gondoskodik: a) az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, b) az ellátott lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményeinek biztosításáról, c) vészhelyzet kialakulásának megelőzéséről és ez idő alatt helyettesítéséről nem gondoskodott. (6) Meg kell szüntetni az ápolási díjat abban az esetben is, ha az ápolt írásban nyilatkozik arról, hogy az ápolást-gondozást nem tartja kielégítőnek. Ebben az esetben a Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálat környezettanulmányt készít és javaslatot tehet az ápolási díj megszüntetésére. (7) A Hivatal az ápolási kötelezettség teljesítését évente ellenőrzi, amelyről az ügyfelet előzetesen értesíteni nem kell. (8) Kérelemre, az ápolást végző személynek - indokolt akadályoztatása miatt - a házi segítségnyújtás keretében átmenetileg segítség nyújtható. Ezen időszak (évente legfeljebb egy hónap) nem számít az ápolási kötelezettség nem teljesítésének. (9) Ápolási kötelezettség nem teljesítése miatt megszüntetett ápolási díj ugyanazon kérelmezőnek egy éven belül méltányosságból nem állapítható meg. (10) Az ápolási díjra való jogosultságot a hivatal kétévente felülvizsgálja. (11) A külön e rendeletben nem szabályozott esetekben az ápolási díj megállapításának és megszüntetésének feltételeit a Szt. 40-44. meghatározottak szerint kell alkalmazni. (12) Az ápolási díj megállapítását a Képviselő-testület a Szociális, Egészségügyi, Oktatási Kulturális és Sport Bizottság hatáskörébe átruházza.
14
Módosította: 24/2009.(IX.28.) Képviselő-testületi rendelete. Hatályba lép: 2009. október 2. 10
11
Méltányossági ápolási díj 14/A.§. (1)
(2) (3)
„A települési Önkormányzat Képviselő-testülete – az Önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek fennállása esetén – ápolási díjat állapíthat meg, annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi. A jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető 1 főre számított havi családi jövedelemhatárt úgy kell szabályozni, hogy az Önkormányzat rendelete az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél, egyedül álló esetén annak 150 %-nál alacsonyabb jövedelmi jogosultsági feltételt nem írhat elő. Az (1) bekezdésben, valamint a 43/A.§. (1) bekezdésében foglalt ápolási díj megállapítása során a 41-43.§.-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. A települési Önkormányzat rendeletében szabályozhatja, hogy az ápolást végző személy a kötelezettségét, mely esetekben nem teljesíti [42.§.(2) bekezdés b./ pont], valamint a házi segítségnyújtást nyújtó szolgáltató, intézmény feladatait ezen kötelezettség teljesítésének ellenőrzésében.” Átmeneti segély 15.§
(1) Vissza nem térítendő átmeneti segélyben részesíthető kérelemre az a személy, aki létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd, feltéve, hogy a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összegének 150%-át, vagy egyedülálló esetén 200%-át. (2) Különösen indokolt átmeneti segélyben részesíteni: a) a három vagy több gyermeket nevelő nagycsaládosokat, b) gyermekét egyedül nevelő szülőt, c) 15egyedül álló nyugdíjast, d) jövedelemmel nem rendelkező, munkanélküli ellátásra nem jogosult, önhibáján kívül munkanélküli személyeket. (3) Az átmeneti segély alkalmanként, illetve havi rendszerességgel juttatott összegét a rászorultságtól függően kell megállapítani. A 13.§. (2) bekezdésben kiemeltek segélyének havi összege 1000 forintnál alacsonyabb nem lehet. Az alkalmankénti segély gyógyszertámogatásként, illetve az egészségbiztosítás által nem vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként is megállapítható. (4) Különösen indokolt esetben, hatósági tudomásra jutás alapján hivatalból is segélyben részesíthető az a személy, aki a 13.§. (1) bekezdésben meghatározott körülményekkel rendelkezik, de átmeneti segély iránt kérelmet nem nyújtott be. (5) Az átmeneti segély megállapítását a Képviselő-testület a Bizottság hatáskörébe átruházza. 15
Módosította: 24/2009.(IX.28.) Képviselő-testületi rendelete. Hatályba lép: 2009. október 2. 11
12
Rendkívüli átmeneti segély 15./A.§. (1) Sürgős szükség esetén – ha az igénylő életkörülményei, vagy rendkívüli gyógyszersegély megállapítása az azonnali segítséget indokolják rendkívüli átmeneti segély, az e rendeletben szabályozott bizonyítási, döntés-előkészítési eljárás nélkül, a kérelmező nyilatkozata alapján haladéktalanuk kiutalható. (2) rendkívüli átmeneti segély és a rendkívüli gyógyszersegély megállapítását a Képviselőtestület a Polgármesterre átruházza. Egyszeri beiskolázási segély 16.§
A polgármester beiskolázási segélyben részesíti azokat, a községben állandó lakóhellyel rendelkező gyermekes családokat, és gyermeküket egyedül nevelő szülőket, akiknek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori minimálbér összegét.(2009.évben :71.500 Ft) (2) A beiskolázási segély összege 9.000.- Ft-t (3) A beiskolázási segély évente egyszer - tanévkezdéskor, legkésőbb minden év szeptember 30-ig - állapítható meg, a családokat terhelő kiadások csökkentése céljából. (4) Ha a beiskolázási segély célirányos felhasználása nem látszik biztosítottnak, utólagos elszámolási kötelezettség is megállapítható.(számlákkal) (5) A beiskolázási segély az általános iskolai és középiskolai intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytatók részére állapítható meg kérelemre, hivatalból vagy az oktatási intézmény jelzésére. (6)Nem részesülhetnek beiskolázási segélyben azok a tanulók, akik az általános iskola 1 - 8 osztályába járnak és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek, azok az 1 - 13. évfolyamos tanulók, akik tartósan betegek, vagy fogyatékosak,. (7) Az egyszeri beiskolázási segély iránti kérelmet a 12. számú melléklet szerinti nyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a jövedelem igazolást és az iskola látogatási igazolást.
12
13
Szociális kölcsön 17.§. (1) A Képviselő-testület – rendkívüli esetben – jelentős többletkiadások esetén ( pl: elemi kár, TB által nem támogatott egészségügyi ellátások, stb.) szociális kölcsönben részesítheti azokat a személyeket, akiknél a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összegének 250%-át. (2) A szociális kölcsön legmagasabb összege az öregségi nyugdíj legkisebb összegének ötszöröse lehet. (3) A Képviselő-testület a szociális kölcsön elbírálására vonatkozó hatáskörét: a) elemi kár esetén a Polgármesterre b) egyéb esetben a Bizottságra átruházza. (4) A kölcsönben részesülőkkel a Polgármester szerződést köt, amely tartalmazza a felhasználás célját, összegét, a fizetés feltételeit, nem fizetés esetén a behajtás módját. Temetési segély 18.§ (1) Temetési segélyt kell nyújtani annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozója volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. (2) Temetési segély nyújtható annak a temettetőnek, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát. (3) A temetési segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek 10%-ánál. A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségét a 3. számú melléklet tartalmazza. (4) A temetési segély elérheti a temetés költségeinek teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti, és családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összegét. (5) A temetési segély megállapítását a Képviselő-testület a Polgármester hatáskörébe átruházza. 13
14
Köztemetés 19.§ (1) A köztemetésre vonatkozó szabályokat az Szt. 48.§. (1)-(4) bekezdése szerint kell alkalmazni. (2) A köztemetés elrendeléséről a Polgármester gondoskodik.
Méltányossági közgyógyellátás 20.§ (1) Közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás. (a) Méltányosságból közgyógyellátási igazolványra való jogosultság állapítható meg azon személy részére, akinél a) a családjában az egy főre eső havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, b) egyedül élő esetén nem haladja meg az egy főre eső havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, c) feltéve, ha a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladja. (2) A havi rendszeres gyógyító ellátási szükségletet a háziorvos, illetve – személyes gondoskodást nyújtó átmeneti és bentlakásos szociális intézményben vagy gyermek-és ifjúságvédő intézetben, nevelőotthonban elhelyezett jogosult esetén - az intézmény orvosa /továbbiakban együtt: háziorvos/ igazolja. (3) A kérelemhez mellékelni kell: -
a családban együtt élők jövedelemigazolását,
-
gyógyszertár igazolását a havi gyógyszerköltségről 14
15
(4)Nem állapítható meg a méltányossági közgyógyellátás annak, aki, vagy akinek a családjában élő személy vagyonnal rendelkezik. E szempontból nem minősül vagyonnak az a lakásingatlan, amelyben a kérelmező lakik, továbbá a családjában fenntartott legfeljebb egy darab autó. (5) E rendeletben foglaltaktól a Képviselő-testület eltérhet, ha ugyan a szociális viszonyai alapján a kérelmező nem lenne jogosult közgyógyellátásra, de olyan rendkívüli esemény következett be, vagy egészségi állapota olyan, hogy a méltányosság gyakorolható.
16
BURSA HUNGARICA szociális ösztöndíj 21.§
(1) Nagytarcsa Község Önkormányzat Képviselő-testületének Szociális, Egészségügyi, Oktatási, Kulturális, Sport Bizottsága a szociálisan rászorult felsőoktatási intézmény nappali tagozatán és államilag finanszírozott karán tanuló tanulók részére szociális ösztöndíjat állapíthat meg. (2) A szociális ösztöndíj megállapításának feltétele a Bursa Hungarica szociális ösztöndíj pályázat kiírása után Nagytarcsa Község Önkormányzat csatlakozása és részvétele. (3) A kérelmek benyújtásának határideje a pályázati kiíráson megjelölve. (4) A pályázathoz kötelezően csatolandók a kérelmezővel közös háztartásban élők jövedelemigazolásai, valamint iskolalátogatási igazolás, mely tartalmazza azt, hogy a tanuló államilag finanszírozott nappali tagozatos képzésben részesül, első diploma megszerzéséhez. (5) Szociális ösztöndíjban részesülhet az államilag finanszírozott nappali tagozatos első diploma megszerzéséhez a főiskolai, egyetemi hallgató, ha a kérelmezővel közös háztartásban élők egy főre jutó havi jövedelme nem éri el a pályázat elbírálásakor érvényben lévő minimálbér
összegének 80 %-át
és környezettanulmány alátámasztja a szociális
rászorultságot.
16
Módosította: 11/2009.(III.30.) Képviselő-testületi rendelete. Hatályba lép: 2009. április 2. 15
16
Természetbeni szociális ellátások formái 22.§ (1) Pénzbeli ellátás helyett- indokolt esetben- természetbeni szociális ellátás formájában nyújtható a lakásfenntartási támogatás és az átmeneti segély. (2) Természetbeni szociális ellátások különösen: -
élelmiszer,
-
tankönyv,
-
tüzelő segély,
-
közüzemi díjak kifizetése,
Időskorúak járadéka 23.§
(1) Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás az Szt. 32/B.§.- 32/C.§.-ában meghatározott feltételek szerint. (2) Az időskorúak járadékára való jogosultság feltételeit a jogosultságot megállapító szerv évente egyszer felülvizsgálja. 17
Szociális szolgáltatások Alapszolgáltatások
24.§ (1) Nagytarcsa Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást nyújtó ellátást (a továbbiakban személyes gondoskodást) biztosít. Az alapszolgáltatások megszervezésével segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját
17
Módosította: 11/2009.(III.30.) Képviselő-testületi rendelete. Hatályba lép: 2009. április 2. 16
17
otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból, vagy más okból származó problémáik megoldásában. (2) A személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapszolgáltatás formái: a.) a házi segítségnyújtás, b.) a családsegítés, c.) a nappali ellátás d.) gyermekjóléti szolgáltatás (3) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére, indítványára történik. (4) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás feltételeiről a kérelem benyújtásakor a kérelmezőt tájékoztatni kell. (5) A szociális szolgáltatást végzők jogaira a Szt. 94/L.§-ban meghatározottak az irányadóak.
Házi segítségnyújtás 25.§ 1819
Az Sztv 62.§(2) bekezdése a9/1999(XI:24)SzCsM rendelet 22.§ valamint 1/2000(I.7)
SzCsM rendelet 25/A§ (3) bekezdése az irányadók. Házi segítségnyújtás gondozás óradíja: 400.- Ft. (1) A kérelmező a kérelem benyújtásakor köteles jövedelmét és vagyoni helyzetét igazolni. (2) A szolgáltatást térítésmentesen veheti igénybe, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 150 %-át, egyedülálló esetén a 200 %-át nem haladja meg.
18 19
Módosította a 26/2009. (XI.30.) Képviselő-testületi rendelete. Hatályba lép 2010. január 1. Módosította: 24/2009.(IX.28.) Képviselő-testületi rendelete: Hatályba lép: 2009. október 2. 17
18
20
Családsegítés 26.§
(1) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott, a Szt. 64. § (4) bekezdésében biztosított szolgáltatás. (2) A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik a Szt. 64. § (2) bekezdésében foglaltak alapján. (3) Az Szt. 64. §-ban meghatározott családsegítést Nagytarcsa Község Önkormányzat Képviselő-testülete, az általa fenntartott Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata útján biztosítja, az erre irányuló kérelmet az intézményvezetőnél kell benyújtani, aki az Szt. 94/B. (1) – (3) bekezdései értelmében írásos megállapodást köt az ellátottal.
21
Gyermekjóléti alapellátások 27.§
(1) A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások és hatósági intézkedések biztosítják a Gyvt. alapján. 22
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 28.§
(1) Nagytarcsa Község Önkormányzat Képviselő-testülete rendkívüli gyermekvédelmi támogatást állapíthat meg a Gyvt. 18. § (1) bekezdés b.) pontja és 21. § (1) és (2) bekezdés 20 21
Módosította: 11/2009.(III.30.) Képviselő-testületi rendelete. Hatályba lép: 2009. április 2. Módosította: 11/2009.(III.30.) Képviselő-testületi rendelete. Hatályba lép: 2009. április 2. 18
19
alapján, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. (2) Rendkívüli támogatás iránti kérelmet – formanyomtatványon - a szülő vagy más törvényes képviselő terjeszthet elő a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálatánál, amennyiben a családban az egy főre számított jövedelemhatár a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg. (3) Nagytarcsa Község Önkormányzat Képviselő-testület Szociális, Egészségügyi, Oktatási, Kulturális, Sport Bizottságának döntése alapján a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás a Gyvt. 18. § (5) bekezdése alapján természetbeni ellátás formájában is nyújtható, különösen a védelembe vett gyermekek számára. (4) Természetbeni ellátás különösen az általános iskolás gyermekek tankönyv-és tanszerellátásának támogatása, a tandíj, egészségügyi szolgáltatásért fizetendő térítési díj, illetve egyéb ellátás kifizetésének átvállalása. (5) A kérelemhez csatolni kell jövedelemigazolást, valamint az (1) bekezdésben meghatározott feltétel fennállását, hitelt érdemlően igazolni kell. (6) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás mértéke gyermekenként minimum 2.000.- Ft, maximum 10.000.- Ft
23
Óvodáztatási támogatás 29.§
(1) Nagytarcsa Község Önkormányzat Jegyzője a
Gyvt. 20/C. § (1) bekezdés szerinti
óvodáztatási támogatást állapít meg annak, aki a Gyvt. 19-20 §-iban , illetve a Gyvt. 20 /C. § (2) bekezdésben írt feltételeknek megfelel. (2) Az óvodáztatási támogatás igénylése a 149/1997.korm. 11. számú melléklet szerinti „ Kérelem az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapításához ” nevű adatlap kitöltésével igényelhető, mely jelen rendelet mellékletét képezi. (3) Az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapítására és a támogatás folyósítására a 149/1997.korm. 14/A §, 68./F § - 68/L §-it kell alkalmazni. (4) A támogatás összegét a Gyvt. 20/C § (3) bekezdése szerint kell megállapítani.
22
Módosította. 11/2009.(III.30.) Képviselő-testületi rendelete. Hatályba lép. 2009. április 2. 19
20
24
Gyermekjóléti szolgáltatás 30.§
(1) A gyermekjóléti szolgáltatás olyan a gyermek érdekeit védő speciális, személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi, és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. (2) Nagytarcsa Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Gyvt. 39.§ - 40.§-ban foglaltak alapján a gyermekjóléti szolgáltatás feladatait az általa fenntartott Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat intézmény keretében látja el.
Támogatások közös szabályai
31.§ (1) A havi rendszerességgel megállapított szociális ellátásokat a Pénzügyi Osztály utólag, minden hónap 5. napjáig utalja ki. (2) Az alkalmanként megállapított szociális ellátásokat a döntést követő 8 napon belül kell utalványozni vagy a házipénztárból kifizetni. Az Európai Unió jogának való megfelelés
32.§ Ez a rendelet a következő közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg: a) A közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendelet,
23 24
Módosította: 11/2009.(III.30.) Képviselő-testületi rendelete. Hatályba lép: 2009. április 2. Módosította: 11/2009.(III.30.) Képviselő-testületi rendelete. Hatályba lép: 2009. április 2. 20
21
b) A munkavállalók közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendelet. Hatályba léptető és záró rendelkezések 33.§ (1) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell (2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Szociális igazgatásról és szociális ellátási formák megállapításának helyi szabályairól szóló 8/2008. (II.25) ön. korm. helyi rendelet.
Győri Péter
Vad Istvánné
Polgármester
Jegyző
21
22
1. számú melléklet
NAGYTARCSA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK
2009. ÉVI K ÖZFOGLALKOZTATÁSI
N AGYT ARCSA 2009.MÁRCIUS 31. 22
23
Jelen közfoglalkoztatási terv a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 37/A. §. (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a közfoglalkoztatás hatékony megvalósítása és az álláskeresési megállapodásban foglaltakkal való összhang biztosítása céljából, valamint a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által meghatározott „Út a munkához” program céljainak és megállapításainak figyelembevételével készült. Az „Út a munkához” program megvalósításának kulcseleme a közfoglalkoztatás megszervezése, amely a települési önkormányzatok feladata. A közfoglalkoztatás célja elsősorban a munkára való ösztönzés, a munkaképesség megtartása és a reintegráció esélyének biztosítása, másrészt az önkormányzati feladatok ellátásának biztosítása, valamint a nehéz anyagi körülmények között élők helyzetének javítása. 1. Jogszabályi háttér A közfoglalkoztatási terv készítésének kötelezettségét a 2009. január 1-jei hatállyal módosított Szt. írja elő. (37/A. §. (1) bekezdés). A terv lényeges tartalmi elemeit, az elkészítésével, egyeztetésével és elfogadásával, valamint az utólagos tájékoztatási kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos szabályokat az Szt. 37/A. §. (2)-(4) bekezdései tartalmazzák. A közcélú munkával, valamint a közfoglalkoztatás megszervezésével kapcsolatos általános szabályokat az Szt. 36. §.-a határozza meg. A közcélú munkaviszony létesítésének szabályait az Szt. 36. §. (3)-(5) tartalmazzák. Így az aktív korúak ellátására - közfoglalkoztatásban való részvétel mellett - jogosult személlyel közcélú munkára legalább évi 90 munkanapra és legalább napi hat órai munkavégzésre kell határozott idejű munkaviszonyt létesíteni. A közfoglalkoztatásban résztvevők a munkavégzés időtartamára munkabért kapnak, amelynek összege – teljes munkaidő esetén – nem lehet kevesebb a minimálbérnél. (Az OÉT megállapodás alapján: a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 2009. január 1-étől havi 71.500 forint, a legalább középfokú iskolai végzettség valamint szakképzettséget igénylő munkakört ellátók garantált bérminimuma gyakorlati időtől függetlenül 2009. január 1-jétől havi 87.000 forint, 2009. július 1-jétől 2009. december 31-ig 87.500 forint.) 2. A rendelkezésre állási támogatásra jogosult személyek képzettség szerinti várható összetétele Községünkben jelenleg (az eddigi szabályozás szerint folyósított aktív korúak ellátása iratanyagából megállapíthatóan, valamint a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ által szolgáltatandó információ alapján) az alábbiak szerint alakul a várhatóan rendelkezésre állási támogatásra jogosult személyek képzettség szerinti várható összetétele. 20 fő rendelkezik általános iskolai végzettséggel, 18 fő szakmunkás képzettségű, illetve 6 személy rendelkezik legalább középfokú képzettséggel.
23
24
3. A közfoglalkoztatás keretében ellátandó közfeladatok és ütemezésük, az ellátásukhoz szükséges létszám a) adminisztrációs feladatok (postázás előkészítése, számítógépen adatrögzítés, iktatásra iratok előkészítése, adatgyűjtés, adatfeldolgozás intézményeknél, illetve a polgármesteri hivatalban); b) takarítási, kézbesítési feladatok (a hivatal leveleinek kézbesítése a községen belül, intézményeknél, takarítás a Polgármesteri Hivatalban és az Önkormányzat Intézményeiben) ; c) közterületi segédmunka és szociális kisegítő munka (közterület takarítása, járdarakás, csapadékelvezető árkok karbantartása, külterületi csapadékelvezető csatornák és tározók karbantartása, zárt csatorna készítése, belvíz elleni védekezésben való részvétel, fűnyírás, gépi és kézi kaszálás, parlagfű irtás sövénynyírás, gallyazás, nádvágás, veszélyes fák kivágása, új facsemeték ültetése, a községi utak javítása, kátyúzás aszfalttal vagy kohósalakkal, utak karbantartása, padkázás, hó és síkosság mentesítés, temetők rendben tartásában való közreműködés, intézményeknél bontási, építési, karbantartási munkák végzése, sport és kulturális helyszínek karbantartása, a község és civilszervezetek rendezvényeinek előkészítésében, lebonyolításában és az utómunkákban való segítés, tüzelő aprítás, házkörüli teendők, takarítás) A közcélú foglalkoztatás teljes munkaidőben (napi 6 illetve 8 óra) történik. Az adminisztrációs feladatok ellátásához 1 fő munkavállalóra, takarítási kézbesítései feladatok ellátásához 1 fő munkavállalóra, a közterületi segédmunka és szociális kisegítő munka elvégzéséhez 15 főre van szükség. Mindkét feladattípus végrehajtása folyamatosan, egész évben történik. 4. A közfoglalkoztatás finanszírozása, a rendelkezésre álló források: A közfoglalkoztatás finanszírozása 2009-ben is állami támogatással történik. Ennek igénybevételét a 62/2006. (III. 27.) Kormányrendelet szabályozza. A havonta utólag visszaigényelhető támogatás mértéke 95 %. Az 1 főre eső munkabér (8 órás) 71.500,- Ft/hó, a bruttó személyi kiadások havonta személyenként 94.380,- Ft-t tesznek ki, a visszaigényelhető támogatás mértéke 95 %, a biztosítandó önrész 1 főre 4.719,- Ft/hó. A szükséges önerőt az Önkormányzat költségvetése biztosítja. 5. Egyéb Jelen közfoglalkoztatási terv egyéves időtartamra szól, azonban módosítható, ha érvényességének időtartama alatt a tervezés alapjául szolgáló körülményekben lényeges változás következik be.
24
25
Győri Péter
Vad Istvánné
polgármester
jegyző
2. számú melléklet
Az aktív korú nem foglalkoztatott személyek részére az önkormányzat által kötelezően szervezett foglalkoztatás: -könyvtári munkatárs, -kultúrális-szervező munkatárs, -ügyféltájékoztató, -irodai adminisztratív feladatot ellátó (számítógép kezelés, gépírás, fénymásolás, postázás), -kézbesítő, levélkihordó, -telefon, telefaxkezelés, -önkormányzati és intézményi rendezvények előkészítésében, lebonyolításában való részvétel, -biztonsági feladatok (útlezárás), -szociális kisegítő munkás, -konyhai kisegítő, -szakmunkák, -kertészeti munkák, -gépjárművezetés, gépkocsikísérő, -út-és járdaépítés (szakmunka, segédmunka), -útkarbantartás, -csapadék elvezető árkok ásása, tisztítása, karbantartása, -közterületen és az önkormányzat által fenntartott intézmények berendezési tárgyainak felújítása, karbantartása (szakmunka, segédmunka), -kézi-és gépi fakitermelő, -szállító-és rakodómunkás, -portás, éjjeliőr, -közterületen, intézmények területén végzett köztisztasági feladatok, -nagytakarítási munkák az önkormányzat által fenntartott intézményekben, -hóeltakarítás, csúszásmentesítés, -vizsgázott kazánkezelő.
25
