A magyarországi nemzetiségek jogi helyzetét szabályozó rendelet alapelvei A) ELVI ÁLLÁSFOGLALÁS 1. Minden magyar állampolgár, bármilyen anyanyelvű, nemzetiségű vagy vallású is, a törvény előtt egyenlő. Vallása, származása, anyanyelve vagy nemzetisége okából magyar állampolgárt joghátrány nem érhet. 2. A demokratikus Magyarországon a nem magyar nemzetiségű állampolgárokat a magyar nemzetiségű állampolgárokkal egyenlő jogok illetik és egyenlő kötelességek terhelik. Így különösen megilletik az alábbiakban felsorolt jogok. B) MAGÁNJOGI RENDELKEZÉSEK 3. Minden magyar állampolgár nevét köz- és magánokiraton és egyébként is minden vonatkozásban választása szerint akár a magyar nyelv, akár saját nemzetiségi nyelvének törvényei és írásmódja szerint használhatja. 4. Minden magyar állampolgár az ország bármely nemzetiségű állampolgárával korlátozás nélkül köthet házasságot. Származás, nemzetiség, anyanyelv vagy vallás okából házassági bontó vagy tiltó akadályt felállítani nem lehet. 5. Minden magyar állampolgár a magyar magánjogban ismert bármely vagyonjogot megszerezhet, vagyoni kötelezettséget vállalhat, így nevezetesen magyar állampolgár igatlanvagyon vagy valamilyen meghatározott ingóvagyon megszerzésének képességét származása, nemzetisége, anyanyelve, vagy vallása okából kizárni vagy korlátozni nem lehet. 6. Hasznot hajtó állami vagy közületi jogosítvány megszerzéséből magyar állampolgárt származása, nemzetisége, anyanyelve vagy vallása okából kizárni nem lehet. C) KÖZJOGI ÉS KÖZIGAZGATÁSI RENDELKEZÉSEK 7. Minden magyar állampolgárt egyéb törvényes előfeltételek fennforgása esetén származásra, nemzetiségre, anyanyelvre és vallására tekintet nélkül megillet az országos törvényhatósági és községi aktív és passzív választójog. 8. Minden magyar állampolgár származásra, nemzetiségre, anyanyelvére és vallására tekintet nélkül egyaránt viselhet akár kinevezéssel, akár választással, akár egyéb módon betöltendő közhivatalt. Tiltott és semmis minden olyan pályázati feltétel, amely e tekintetben megszorítást tartalmaz. 9. Minden magyar állampolgárt az ország területén belül szabad költözködési jog illet meg. Magyar állampolgár az ország bármely községében szabadon tartózkodhatik. Magyar állampolgárt származási, nemzetiségi, anyanyelvi vagy vallási okokból valamely község területén való tartózkodásból kizárni vagy valamely község vagy
2
vármegye területén vagy egyébként kényszertartózkodást kijelölni nem szabad.
meghatározott
területen
számára
10. Minden magyar állampolgárt megilleti a munkára való jog. Magyar állampolgárt származása, nemzetisége, anyanyelve vagy vallása okából munkavállalási lehetőségeiben korlátozni, valamely testi munkával járó vagy szellemi foglalkozásból kirekeszteni, alkalmaztatását különleges előfeltételekhez kötni nem szabad. Tilos és semmis minden olyan szabályozás (helyhatósági szabályrendelet, kollektív szerződés, egyéb magánjogi ügylet), amely bármely foglalkozás vagy üzem keretében a munkavállalók arányát nemzetiségük vagy vallásuk országos arányához mérten szabja meg. 11. Magyar állampolgár iparűzési jogát - a törvényes feltételek fennforgása esetén származása, nemzetisége, anyanyelve vagy vallása okából kizárni vagy korlátozni nem szabad. Ilyen okból már kiadott jogosítvány meg nem vonható, annak gyakorlása nem korlátozható, új jogosítvány kiadása meg nem tagadható. 12. A magyar állam területén létező bármely társadalombiztosítási szervezetnek minden magyar állampolgár tagja lehet. A társadalombiztosítási juttatások mértékénél a jogosítottak származása, nemzetisége, anyanyelve vagy vallása figyelembe nem vehető. 13. Minden magyar állampolgárnak joga van a művelődésre. Magyar állampolgárt származása, nemzetisége, anyanyelve vagy vallása okából a művelődés megszerzésében korlátozni nem lehet, így különösen joga van minden magyar állampolgárnak az összes állam által fenntartott tanintézetbe való beiratkozásra. A NEM MAGYAR NEMZETISÉGEKET MEGILLETŐ KOLLEKTÍV JOGOK 14. Minden magyar állampolgár akár saját, akár az ország bármely más nemzetiségének nyelvét gondolatai és érzelmei közlésére szabadon használhatja. Amennyiben valamely község, járás vagy vármegye területén állandóan lakó magyar állampolgárok közül valamilyen nem magyar anyanyelvű nyelvcsoport arányszáma az illető közigazgatási egység területén állandóan lakó magyar állampolgárok egyötödét eléri, úgy az illető közigazgatási egység lakosai a közigazgatási egységben székelő hatóságok előtt akár a magyar, akár bármelyik, ilyen mértékben előforduló nyelvcsoport nyelvét használhatják. E nyelvhasználati jog kiterjed minden írásbeli beadványra, szóbeli nyilatkozatra, panaszra vagy előterjesztésre, tanúvallomásra, szakvéleményre. A nyelvhasználati jog az arra jogosítottat megilleti a jogorvoslati eljárásban akkor is, ha a jogorvoslati hatóság területén az illető nyelvcsoport arányszáma még csekélyebb 10%-nál. Ilyen ügyek ellátására a másod-, illetőleg harmadfokú hatóságnál megfelelő nyelvismerettel rendelkező előadókat kell alkalmazni, illetőleg tanácsokat szervezni. Ugyanez érvényesítendő a bírói eljárásnál. Azokban a községekben, megyei vagy törvényhatósági városokban, amelyekben valamilyen nem magyar anyanyelvű lakosság arányszáma eléri az összlakosság egytizedét, az utcanevek, továbbá a hatósági falragaszok és általában [a] hatóság
3
közleményei, a helyhatósági szabályrendeletek magyarul, valamint minden olyan nyelvcsoportnak nyelvén teendők közzé, amely ezt az arányt eléri. Ugyanez áll szóbeli közhírrétételekre is. Ilyen községek vagy törvényhatóságok önkormányzati testületeiben a tagok akár magyarul, akár a községben (törvényhatóságban) legalább 10%-ot tevő nem magyar nyelvcsoport anyanyelvén szólalhat[nak] fel. Az ülések jegyzőkönyvei kívánatra valamennyi számbajöhető nyelven vezetendők. Az egyes községekben, megyékben és törvényhatósági jogú városokban a fentiek szerint fennálló nyelvhasználati jogokról a magyar miniszterelnök jegyzéket vezet. 15. Minden magyar állampolgár gondolatait sajtó útján saját anyanyelvén terjesztheti. Bármely időszaki lap vagy egyéb sajtótermék az országban előforduló helységneveket azok magyar elnevezése [mellett] bármely az országban használatos egyéb nyelven is megjelölheti. 16. Színielőadások, ismeretterjesztő előadások, hangversenyek bármely, az országban használatos nyelven rendezhetők. Filmek feliratai bármely, az országban dívó nyelven készülhetnek. 17. Magánszemélyek és vallásfelekezetek által fenntartott alsó- és középfokú iskolákban a tanítás bármely, az országban használatos nyelven folyhatik. Ezekben az iskolákban azonban kötelező tantárgyként oktatandó legalább heti... órában a magyar nyelv és irodalom, továbbá Magyarország történelme. Külföldi állampolgárok azonban ilyen iskolákban tanerőkként nem alkalmazhatók. Azokban a községekben, ahol a valamely nem magyar anyanyelvű nyelvcsoporthoz tartozó iskolaköteles gyermekek száma legalább ... az illető nyelvcsoporthoz tartozó községi választók felének kívánságára a község költségén külön községi elemi iskola állítandó fel, amelyben az oktatás a nyelvcsoport nyelvén folyik. Azokban a megyei városokban, amelyekben állami vagy községi középiskola működik és a városban állandóan lakó nem magyar anyanyelvű állampolgárok számának egytizedét eléri [sic!], a nem magyar anyanyelvű községi választók egyharmadának kívánságára a középiskolában az iskolafenntartó költségén az illető nemzetiség nyelvén oktató külön tagozat állítandó fel. E tagozatban az oktatás a magyar vallás- és közoktatásügyi miniszter által jóváhagyott tanterv szerint folyik. Magyar nyelven oktatandó azonban ilyen tagozatokban a magyar irodalom, a történelem és a földrajz. A nem magyar nyelvű alsó fokú és középfokú iskolákban, valamint iskolai tagozatokban az illető nemzetiség sajátos ünnepein a tanítás szünetel. A magyar nemzeti ünnepek ez iskolákban is megtartandók. 18. Minden nemzetiséget megillet a demokratikus szervezkedésre való jog. Ehhez képest különösképpen saját nemzeti nyelvük, kultúrájuk és népi hagyományaik ápolására egyesületeket alapíthatnak. Ilyen egyesület alapszabályai a tagságot valamely az országban dívó nem magyar nyelv ismeretétől vagy valamely nem magyar nemzetiséghez való tartozástól tehetik függővé. Alapíthatók egyesületek valamely nemzetiséghez tartozók gazdasági érdekeinek védelme céljából is.
4
Amennyiben ilyen egyesületbe az illető nemzetiséghez tartozó nagykorú magyar állampolgároknak legalább 50%-a tagként belép, úgy az ilyen egyesületet még a következő jogok illetik meg: a) Szabályszerű közgyűlési határozattal kimondott kívánságára az egyesület szerveinek rendelkezésre bocsátandó annak az összegnek kétszerese, amely összeg a vallás- és közoktatásügyi költségvetés kiadása összegéből az illető nemzetiségnek az ország összlakosságához viszonyított aránynak megfelel. Az egyesület ezt az összeget az államszámvitelre vonatkozó törvényes szabályok szerint tartozik kezelni. b) Az illető egyesület által megállapított tagdíjak köztartozások módjára hajtandók be. c) Ilyen egyesületek a jelen rendelet megszegése címén az összes bíróságok és hatóságok előtt eljárhatnak és autoritással bírnak. Alapítványok alapító okiratában érvényesen kiköthető, hogy az alapítvány jövedelmében csakis bizonyos meghatározott anyanyelvű, nemzetiségű vagy vallású személyek részesedhetnek. Amennyiben valamely szabad szakszervezet tagjainak legalább egyötöde valamely nemzetiséghez tartozik, követelheti, hogy számára a szakszervezeten belül külön tagozat létesüljön. 19. A magyar gyülekezési jog szabályainak betartásával a nemzetiségek gyűléseket tarthatnak és ilyen gyűléseken saját nyelvüket szabadon használhatják. 20. Bármely magyar állampolgár saját nemzetisége színeit, címerét, jelvényét az illető nemzetiség sajátos ünnepein, továbbá nemzetiségi egyesületek, iskolák, színházak helyiségében, végül nemzetiségi jellegű gyűléseken szabadon használhatja. 21. A magyar államkincstár anyagi erőforrásaiból nyújtandó országos jellegű termelési hitelek és segélyek szétosztásánál a kedvezményezettek foglalkozás vagy szakma szerinti megoszlása mellett az is figyelembe veendő, hogy az összeg a magyar állampolgárok között lehetőleg nemzetiségük arányában oszoljék meg. Ilyen esetben az illető nemzetiség gazdasági egyesületei meghallgatandók. 22. A honvédség vezényleti nyelve magyar. A szolgálati szabályzat azonban az országban dívó valamennyi nyelven is kinyomtatandó. Ha a honvédség valamely tagja a vezényleti nyelv nem értése miatt követ el kötelességmulasztást, emiatt felelősségre nem vonható. BÜNTETŐJOGI RENDELKEZÉSEK 23. Bűntettnek minősítendő, ha valaki a magyar állampolgárok egyes csoportjai ellen származásuk, nemzetiségük, anyanyelvük vagy vallásuk miatt izgat, ha ilyen csoportok ellen szervezkedést indít, ha szóban vagy írásban a különböző származású, nemzetiségű, anyanyelvű vagy vallású magyar állampolgárok
5
jogegyenlősége ellen izgat, erre másokat felhív stb. Ha valaki bármely származású, nemzetiségű, anyaanyelvű vagy vallású embercsoport ellen gyűlöletet szít, ilyesmire szervezkedik, vagy lealacsonyításukra törekszik. Bűntettet követ el az a hatósági közeg vagy magánszemély, aki erőszakkal vagy vesztegetéssel igyekszik valamely magyar állampolgárt arra rábírni, hogy magát valamely nemzetiséghez tartozónak vagy bizonyos anyanyelvűnek mondja. Vétséget követ el az, aki magyar állampolgár származását, nemzetiségét, anyanyelvét vagy vallását nyilvánosan nevetségessé teszi. VEGYES RENDELKEZÉS 24. A fenti alapelvek a magyarországi német kisebbséghez tartozókra nem vonatkoznak. Helyzetük nemzetközi rendezéséig reájuk nézve a jelenlegi jogszabályok maradnak érvényben. 25. A nemzetiségi rendeletet sértő, vagy annak alkalmazását kizáró minden hatósági intézkedéssel szemben kétfokú jogorvoslatnak van helye. Ilyen ügyekben döntsön végső fokon a közigazgatási bíróság. Quelle: Magyar Országos Levéltár. Belügyminisztérium. Törvényelőkészítő Osztály. XIX-B-1-c. 8. d. 34. tétel. 150 349/1945. Veröffentlicht von Gizella Föglein: Nemzetiség vagy kisebbség? A magyarországi horvátok, németek, románok, szerbek, szlovákok és szlovének státusáról 1945-93. Budapest 2000, S. 17-25. Übersetzung: Grundprinzipien der Verordnung zur Regelung der Rechtslage der nationalen Minderheiten in Ungarn. Kommentar: Die Verordnung, in Wirklichkeit ein Gesetzentwurf, wurde im Sommer 1945 erlassen. Sie wurde jedoch nie veröffentlicht.