EWEA Hungary Policy Workshop, Budapest, 2013
A remény hal meg utoljára… avagy
Milyen lehetne a jövő energiarendszere Magyarországon? dr. Munkácsy Béla ELTE, Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék
Erre van előre! - Egy fenntartható energiarendszer keretei Magyarországon Vision 2040 Hungary 1.0
• Legkedvezőbb forgatókönyv (best case scenario) • Van-e legalább elméleti lehetőség az energetikai fordulatra?; • Legújabb nemzetközi tapasztalatokra épít; • Hosszú távú és országos érdekeket helyezi előtérbe (a rövid távú és szűk csoportérdekkel szemben);
• 2050-ig előretekintve • 100% megújuló részarány 2040-től
• Első verzió 2011-ben • Második verzió 2013. októberében.
A fenntartható energiagazdálkodás 4 fő eleme Hatékonyság fokozása Műszaki dimenzió
Mértékletes fogyasztás Emberi tényező (belső kényszer és külső nyomás)
Energiaforrások csökkenő igénybevétele
A megújuló energiaforrások fenntartható használatba vétele 1100-1200 PJ
300-320 PJ
Szektorokon és tudományterületeken átívelő kapcsolatok Interdiszciplinaritás és lokalitás
Optimalizált termelés és fogyasztás
Az energiatervezés tágabb kapcsolatrendszere
Az „Erre van előre” energiaforgatókönyv készítésének 3 fő lépése 1) A potenciálok meghatározása (térinformatikai alkalmazások és szakirodalom segítségével): o o o
A megújuló energiaforrások potenciáljai; Az energiahatékonyságban rejlő potenciálok (Az energiatakarékosságban rejlő potenciálok)
2) A forgatókönyv vázának elkészítése (INFORSE - MS Excel): o A termelési oldalra és fogyasztási igényekre egyaránt; o 2050-ig öt éves lépésekben (termelés és fogyasztás is).
3) Az energiamérleg ellenőrzése és beállítása (EnergyPLAN): o Tárolás o Fogyasztó oldali igények befolyásolása.
Megújuló energiaforrások technikai potenciáljainak kiszámítása (példa: szélenergia)
Jogszabályi korlátok a) védett természeti területek (helyi, nemzeti és nemzetközi); b) ökológiai hálózat elemei c) tájképvédelem (nemzeti és megyei szint); d) Érzékeny Természeti Területek (ESA); e) erdők; f) vízrajzi elemek; g) közlekedési infrastruktúra elemei; h) energetikai infrastruktúra elemei
Pillanatnyi technológiai szint (8-10 MW/km2)
Eredmények 10 megyére (Borsod-Abaúj-Zemplén megye példája)
4.1% 8.6%
A területrendezési terv szerint a megye 16,67%-a alkalmas szélerőművek telepítésére…
…valójában szabályozási szempontból a terület csak 5,8%-a alkalmas
~560 MW Forrás: Kneip Zs. 2012
BAZ megye szélenergia-potenciáljai Borsod-Abaúj-Zemplén megye szélenergia-potenciáljai Teoretikus potenciál 2805 PJ/év Földrajzi potenciál 1. megengedőbb lehatárolás 156,76 km2 2. szigorúbb lehatárolás 130,70 km2 Technikai potenciál 1. megengedőbb lehatárolás 1410,8 MW +/- 11% 2. szigorúbb lehatárolás 1176,3 MW +/- 11% Gazdasági-társadalmi potenciál 2020 Népességre számolva 192,4 MW 1,21 PJ Területre számolva 311,9 MW 1,97 PJ Program-potenciál 2020 BAU forgatókönyv 186 MW - 1,34 PJ Referencia forgatókönyv 150 MW - 1,05 PJ Kiegészítő energiahatékonysági intézkedéseken alapuló forgatókönyv 210 MW - 1,49 PJ
2030 439,9 MW 2,77 PJ 701,8 MW 4,43 PJ
10,67 PJ +/- 11% 8,89 PJ +/- 11% 2050 913,9 MW 5,76 PJ 1481,5 MW 9,34 PJ
Társadalmi-gazdasági potenciál számítása (napenergia példája) Mintaterület kiválasztása ( Bajorország) kiemelkedő eredmények; hasonló természeti adottságok.
Fajlagos mutatók számítása: 1000 lakosra vetített kapacitás (750,69 kW/1000 fő); 1 km2-re vetített kapacitás (134,65 kW/km2).
A kapott eremények alkalmazása hazai körülményekre Korrekció a gazdasági eredményekkel GDP alapján
Társadalmi-gazdasági potenciál (nepelemek példája nyomán) Bajorország 2000-2012 9500 750,69 kW/1000 fő 134,65 kW/km2
9500 MW
12.65 millió lakos
70551
9,95 millió lakos
93030
km2
35600 Euro/fő
http://www.foederal-erneuerbar.de MAGYARORSZÁG 2013-2025 (2050 with GDP) 0,40 kW/1000 fő 0,04 kW/km2
4 MW
km2
12800 Euro/fő
7 506 914 kW
7 506,91
MW
12 526 490 kW
12 526,49
MW
lakossággal összevetésben területtel összevetésben
A megújuló energiaforrások potenciáljai (PJ/év) társadalmi-gazdasági potenciál (PJ/év) 268 (157 áram + 111 hő) 37-56 (28-47 áram + 9 hő) (33500 MW hibrid kollektor) (osztrák és bajor) 90-100 (12000-13000 MW) 350-450 (50000-60000 MW) (kelet-német) 12 90 (MeckPomm és 100 Svédország) 65 (5000 km2) 80 100 ?? 85 (Svédország) 2 2 technikai potenciál (PJ/év)
Napenergia Szélenergia Bioüzemanyag (EU Directive) Fenntartható biomassza pr. Energiaültetvény Biogáz Környezeti hő Vízenergia
S
~980-1080
~300-320
Elsődleges energiaellátás forrásszerkezetének változása Magyarországon 2000-2050 Nuclear 1400.00 1200.00
Coal & Waste
1000.00
Oil
800.00
Natural Gas
PJ 600.00 400.00
Ambient via heat pumps
200.00
Wind, Solar, Hydro
0.00 2000
2005
2010
2015
2020
2025
2030
2035
2040
2045
2050
Biomass
A megújuló energiaforrások szerepének változása 2000-2050 között (PJ)
A megújuló energiaforrások szerepének változása 2000-2050 között (%)
