A RÉGI VÁROSKÖZPONTOK MINT AZ EMBER KÖRNYEZETVÉDELMÉNEK TÉNYEZ ŐI

A RÉGI VÁROSKÖZPONTOK MINT AZ EMBER KÖRNYEZETVÉDELMÉNEK TÉNYEZ ŐI BÉLA DURÁNCI Az élettszínvonalának .technikai tökiéletesítésév,el elfog4alt e гmber olyan rn е ters~égies ,r,égiб kba tö+r:t, апlе'lyek 'kivül esnek a vermészeten, ahonnan szánmiazifk. Kо rábban nem is sejtett csúasalt érte el a2 ember az,on krépességé.niek, hogy a jöv ővtel fölülmú'1 ја а jel ~en~t. Az értel+eцn hatal,m,ának és .а kitartásnafk а sajpnál~ atos mё11ékЈterméke+i az,onban félelmet kebtevvek benne, fé1 önnvagátó1, а természгet,et változtató l:eger đ sebb tényez đtđl. Az ember környevetvéde'lméniek évtében, június 5-én op фј mгizmussal eldölvv ~e szearvléltük .a dalgazólk ösuzp оn.toidtott tevгékвny ќgéиel elért egyi;k viгtatћatala.n győzedmünkleat. Az újjászüle,te гtt Paliosi-t бba dobott ünnepi ajándék, a mezei virágokból font koszorú az ember és környezete közötti egyems гly újbóli megtоramtését Gélz б nendkívüli váldalkozásnak — a s гaá,mtalan 1е'heuőэég köziT,l egynгe~k! — a sikerét jelentette. Az eanderniek гtovábbra is +ku,tatnia k ~éll majd a тбдон, hagy az élettér knagadhataitl+an ѓorrásai iráл,ti eddigi kö.nnyel ~гnű vwszo+nyullásá,t megváltoztassa és küzdjön а nyegbidl+en•t 'egy,ensúly j avításá+ért. É bonyalult szerkezet sok ös+szeгtevőj&e azonban gyakran nem гfardítwnk ke11 đ figytel вet, és nem is érték ►eQjük đkett elég. Ezek egyike a műeanl~ ékvédeleгn. P.ontasa,bba,n: a régi városközp on+tdk védelme é+s újjáéllesztése — jelenxős itényező az ember összet+ett körлyeztetén~ek mai és term.észetes,en jöv&beni megárzé ёben. Ezidk a városi szеrkezete+k mindennapjaink lényeges szinterét jel,entilk, amelyek т,é1у nyоmokat hagynalk a várbs lakóinaik lel Кљeny és döntőгen beѓolyásalják а fiatadok személyisé'gének а kia+lakuTá,sát. Nem isпnerak оуlу+ат vá,ros,t, amelyben a közpo,rnt а fiatal netmzedélkek gyülek+ezđhely+e, annak ellenér,e, hogy Іа vгáтasиvagtál valamivel távolabb gyönyörű p'airkok vagy más 1áitványas he'lyek vanna+k. A város xörténellmi magv+a egyeseiknek 1a ~kó- & munikaholy, máso ~k nak pih+enđ- vagy фalá~llk аьtedy. Van, a+kliben nosztalgikus e гmlékieket ébreszt, másnak pedig itt an minden töriténfés gyújtbg.on+tja. A vkomm,ag az összetett szervezet élénk, mindig változó arca. Látszanak az évtizedeken .

.

.

.

HID

1424

Szabadka

és századokon át húzódó nќ tóságteljeis tör цбnelmiоég rárпcai, de az újgazdag ambíciók és a nagyravágyá's twrelm'e+tlenségén,e'k forradásai is. A városmagok tan kodrnak a hanmenikus fejl ődésről; jelentős dLlenté tekkeI jelzik a változásokat; e лylékeztetnik a katasztr6fákra. Ezek a közponirпk azonban legtöbbször a rnind вn+napok végeláthataln vonulat ,ii аk, ,az alig észrevehet ő arrozgások, események vibrálásá лak az igazi jegyei. A városm,agak nem mindig történeimie{k, és nem bitszkiélkedrnek ,r .endkívüli alkotók ramdkm űveivel sem. Lnkább az egyszer ű emberek, névtelen építđ k kis aіmbícióina'k, egy-'egy id őszak, társa+daйmi és gazdasági áblapot szíúkre szabott feltételei közötti nagy íelkes edéseinek, szikrázó ötl etesrségnek vagy a 'szirorke egyhangúságnak a bizonyítékai. A vajdalsági városok &özp оntjaгi l eggyakra,bban a századfordulón létrejött gazdag, ,érvékes tömörüléseik. A történelmi stílustik, a szecesszió, valamint ,a modern építészet filé irányull б első kurta'tások jegyeisvel díszített épúleterket láthastrnik kt , ∎aan+ely+ek is rohamosan kiemelkedett életszínvonalrói ∎és az éуiszázados építészeti hagyoanánydklkal való szakkásrб l its ,tanús odnak. Saj,nds, nem találkozunk mindig kiegyenswlyoz оtt ízј léssél, ,a túlzott díszütés az egyének, a „síikeres" embere эk szédvtően megnőtt jólétének a hivalkodó kifejezése, mégis a nyolc vagy ennél is több évtized patinája alatt, ha képzeletben leválasztjuk a túlzásokat, szemünkbe tűnik az új anyagok, szeitkezetek felmérhetetlen lehet őségeit kutató, jövőbe néz ő építők (tehetsége. Arányos formákkal, a régindk és az újnak a harmonikus ,illeszkedésével taQálkozunk. Csodáljulk az ornamentika gazdag fantáziájú ritmusát és a merész ikísérletdket. Nem űrtokák az egységvas kompozíciók -- +a kor, az építészet és a képz őknűvészet szi ?tézisei, az épület rendeltet бsérvel östszhangban. Mindenesetre, az épületeknek és a íkörnyezeteknek megvan a иаrázsuk; utánozhatalan eszté~

~

~

1425

A RÉGI VAROSKUZPONTOK .. .

Zenta

tikai látványosságok, a kwltúra és a гm űvészet fejl ődiésénelk az „id đgépei". Egy sajátos, sorsdönt ő fordulópontnak: a múlt befejez ődésének és jelenünk 'kezdeténeik, a Іkizsákanányol tak öntudatra ébredésének, a ha,e аlсК n és a jagt,alanság durva k,antrasztjánaik, az osztályforrongásnak a dokumentwmai ю zelk 'az épületék, a soron következ ő modern kor minddinkább gyorsuló vajúdásának a tartós emlékei. A várasközpantdk a váras l;elikérne k, , а lakosság t оrvénelméne'k a tükrei. A figyel.mes szemlél ő rnegláxja bennülk a szeretetreméltó еgyszer űséget 6s a lelkesít ő szépséget. A város гmag a helybel.ielk életének gyújtópontja, a 'támsadalmiság kifejezése, olyan központ, amelyben a ldeger őgebben érez Іietđelk a történelem m'enetink legjelent ő sebb pillanatai — ez a hély az еgyén hovatartozásának ,és biztonságának a rejtélyes érzését kifejez ő jsl kép. A városba érkez ő utasnak a '.központ nyújtja az els ő ismeretlelket, innen tudna meg a lakosságra vonatkoz б első j&llégzetésségeket, innen ttájé'kozбdhat időben , és térben egyaránt. A történelmi mag nélkül —amely köré fejlődött a szervezet — a váras Jellegtelen nelepülés lenne, maszszívwm olyan sajátos jelek néL'kwl, ai:nelyelk egy edüláll6vá, vonzóvá, emberivé tennék. Nem nehéz megáldapívta'ni, hogy a városközpontdk sokszoros jelentés ű tömörüléaselk, felbecsülhetetlen értékeik k incseska mrái. A sok közönséges, mindennapi környezeti elem ,melett jelfent ő s anűvészвti, történel:mi és építészeti lértékek találhat бik. A fellsоroltлalkon kívül ,még kell még említenünk azolkat az elválasz thatat.lan ,és megѓsmбtelhetetl'en .tényez őket iás, amelyeik az olyan városközp оntakban vanm a'k, ahol az embernek kedves sznmbiбzisok,at találunk, mint példáwl: Szabadkán egész sor ek lektilkus régi homlokzatot évszázados platának,kal; Zam ьorban a törvénelmi városm agot a híres zöld „ Iköriъttal"; a zientai központi parkot; a verseci ~

~

~

~

~

~

~

~

~

HID

1426

Zonibor

központ „épkészat-történettét"; és szak más épületet, a гmely harmonikus egységet aUkot a zöld öv,ezгΡetnel, rnűamlékdket „охágéngyánakkal" körülvéve. Ma smár tm иndenki számára vi ~lágas, hogy a törtSénelmi városmnagak nem felelnek meg az üzleti élet és a forgalom lüktetésének. A jó néhány évtüzeddel .ezel đtt létrejött utcák smár 'sz űlkek a unai +karszer ű ritmushoz. вebizonyasodatt, hogy ,a régi ,központokat értelmetlienség új szerepkörrel, gigászi épületekkel, lakásnöveléssel terhelni. Az ilyen megoldások rövid életűnk voltak, ugyanakkor viszont o egsammisült saz értékes örökség. Tudjuk például, hogy a Társadalmi Bi ъtosítб épilete Szabadka városközparntpábam idegen test, amely tölnkretesz п az összképet; a z4renjanini víztarany teher ~k~ érrt nehezedilk a várasrn гаgra, cs а&бgy, minta zdmhоri áruház, ibeszorítva a XIX. századi szerkezierobe. Az építész еti örök+ség оt teret szetesen nem lehet k оnze гvќІ nі és az éle~ttd ~1 elválasztva „ І muz ~eális értékként" đrizn ~i. Szintén lehetetlen a lakóős üzleti szerkezet máról halnapra töriténr5 megváltoztatása is. A városmagoknak megvan a sajátos életritmusuk, amely úgyszólván „látástól vakulásig" 'tart, a nap bármely .szaká'han m иgtaláln,i az itt dolgоzбkat, de ugyanúgy a városiközgorntért raj ~angdkat is. A régi váro ~dközponaak jövője tehát a rendeltetés i аdгарas fi elülvizsgálásában, valamint a mai és jövđ nemzed&ek sz ёkségletei iés a{ffinitása szerinti felújításban riejtezik. A mtíeemilékeket termгészetesen еr.edeti .állapatukba,n Ikell meg đrizni, szigorú аntiszteletben tartva az épületek m űvészetű és egyéb sajátasságaa. M.inde~bbđl az következik, hagy a városmagdk a fielgyorsult életritmusbaa megfeszült ernber, .a test és ,a l бldk enyihülésénеfk értékes oázisfai, nem pedig csupán a múlt ,értékes vagy ikevésbé vértékes emlékeineik a raktárai. A régi, főleg városi építészeti örökség csökkentésével és lefdkozásával — gyakran — p&oihatatlan kulturális, mn űvésze'ti rés emberi érték еkеt

1427

A RÉGI VA,ROSKOZPONTOK .. .

., ~:л,_w>~~

'

Zombor

semmi.sítünik meg. Az egyedülálló és p бtolhatarolan értékek Іniek, fđleg a központokban, leginkább a korszer űisí tés rés ,a mai követelményekhez való .er őszakos átalakítás árt a legtöbbet. Ily módon a régi és az új ellerntétét teremtjük meg, hosszú évekre megbolygatva az egyensúlyt, ilramtva ezáltal a vajdasági várasok 'és fialvak jól ismert hangulatát, körn yezetét. Példaként említem Bácsot, az ősi várost, az egy(koni híres központot, Vajdaság m űemlékekben leggazdagabb ,települését, amely két épülettel törnkretette a XVIII. és XIX. századból származó, felbecsülhetetlen érték ű városmъagat. A templom mellett, amelyet már 1094-ben említenek, két XVIII. századbeli fest đi гépület állt, az egykori börtön borzongató épülevével együtt, ahol a p atilókodká kon a megvasalt rabok hosszú és egyhangú vonulásának útján megmaradt a ncdk nyoma. Hasonló példákiatimás városokban ti s találunk, a régmúlt történelmi id đik bevésđdött nyomaival. Az örökséghez váló körültekint đbb hozzáállással a hasonló hilbákat el lehetne kerülni. Az amlélt mű minden sajátos tényez đjét elemezve és az ember környez.et!éndk összességében betöltött mai használati értékét felbecstive đrizhetjük meg vagy ala kívhatjuk át az emeb eri іk ёгnyezetet, ,amelyben a felújított objektumok rés a hagyomány fennmaradása teljes értelmet kap. A helyi közösségek szolidáris akcióival és tiltakozásával magányos fákat és fiasorokat marntünk meg, szem el đtt tartva az ember életében betöltött szerepük jelent đségét. Amikor műemléknek számító értéket tüntetnek el, megtörtém Іik, hogy a polgárok itétleniјl nézik, ыzárбlag csak amiatt, mert nem ismerek a megsemmisített objektwm értékét vagy a környezetben .betöltött szerepét. A csupán formálirs v бdeelem, felújítási terv és ennek megval бsitása nllkül, gyakran móg ellenszenvet is kelt a „, régiség" irnt. ~

'

~

~

~

~

.

H1D

1428

B atmok

Meg kell azonban említeni, hogy a ґest aurálás, a felújítás és az új épületeknek a régi ,környezethez való idokni ,tása mind jobban érvényesül. Találunk erre példát a mi vár оsainkbа n is. Meg kell em litenünk a szabadkai Stan dardkonfеkGij a épületét (S. J élineik, Dj. Lipavš ćak) és az üzleti negyedet (Kelemen A.), vagy a „falusi sor" csöndes riomusát a v,erbászi új laJkátömböknél (V. Naumov). Ezért a m űemlékvédelem és az emberhez közel álló környezetek megőrzésének egyilk elfogadható irányaként ajánlani, hogy gondolkoztunk el a városközpontoknak és a mai ember szükséges pszichikai rekreációs ter&zek az elszakíthatatlan Ј аpcsĐlatárál. A turizmus rohamos fejl ődése, a „világ körüli" utazás, és a régi városokba, ásatásokhoz, történelmi emlékekhez való mind gyakoribb „zarándoiklás" bizonyítja, hogy iaz emberek szívesen szabadjára engedik a kntáziájukat a hétköznapi élet és munka ésszer ű erőfeszítései közötti szünetlékben. A gyerekeket arra készítjük fel, hogy egy napon átvegyék tólünk a mindennapi tevékenységet. Életük legnagyobb trészét itgyszóíván az, utcán töltik majd el. Ennelk ellenére, a világ ,és a közvetlen Ikörnyiezet félfedezésсimek sorsdöntő pillanaґt аiban, a :gyerekeket a drótkerítéssel .elválasztott biztonságos zöld övezetekben és az .irányított jelleg ű óvodáikban, napközikben tartjuk. Valamivel kés őbb, amikor megválnak a dadától, az utcák forgalmától ёs az .él.kerített játszótérékt ől menekülve, „szobafogságba" vonulnak, ,és a lakásban az öregeket zaklatják, alkik ,sz,intén idiegenikednek a mai, túlságosan dinamikus utcáktól. Valamikor az utcák, .em léikezzünk csak, a (képzelet végtelen gyakorlóterei, „érde'kövezetek", a számos „banda" álliandó gyülekez őhelyei voltak. A „kis ember" itt lassan betört .a feln đttek világára, megismerte életének ,és jövend ő munkájának a ikörnyezetét. Az utcákon az öregek és ~

~

~

~

~

~

A RÉGI VAROSK ~3ZPONTOK

1429

. . .

Bajmok

a nagymamák beszélgettek, emlékezgettek, és jóindulatúan szemet hunytak a le gkülönfélébb korú .kislányok, kisfiúk egész „csordáinak" jókedv ű hancúrozása felett. Az felet rltmusát nem lehet lelassítani és az autókat sm kell szám űzni az tutcákbбl, hiszennincs „ rmen.edékjogunk" és az wtcából nem csinálhatunk gyaikоrlóteret az életbe lép đ kicsinyeik számára. De miért nem alakítjluk át a városmagot olyan komplexwmmá, amely az igazi, tiszta környezet humanwtását sugározná? Az ember nem Gsupán a folyók, tavdk, erd őik szennyezettségével találja szemben magát, hanem az életunód „megfert őzöttségénelk" a prablkmájávál Fis, , azáltal, hogy imindennapjainak és anunkáján ak a környezetében lefokozzák a kulturális és m űvészeti igényeiket. A korszer ű, kizárólag funkciоnális lakóházak és egyéb оbjektumok egyhangúságaban, a szüntelen utcai zaj közepette — a régi, felújított városmag nélkülözhetetlen szükséglet. Amennyiben a várasa аgot csupán a müeml вkvédelmi •törvény alapján kezelnénk, nem tudnánk megakadályoznia pusztulását. Az üzleti központ kiszorítása a уárosmagból egyúttal a fenntartáshoz és a felújításhoz szükséges eszközök elapadását is jelentené. Ahogy a városok terjeszkednek, elkerülhetetlen a iközpontnak gaz elhalása, ,ahol régi ,épületek, sz űk utcák rés elavult közm űviek vannak. A városmagoknak tehát új szerepkört kell •találni, amely .kapcsolódifik a ,korábbihoz, amikor orrég a központ látványos, dinamikus volt és rrraximális ier đsségű élet folyt benne. A várasma . g sohasem volt és nem is lehat lel assitott ritmusú rezervátum. A valami koгi rendkívül élénk üzleti központ azonban a megváltozott társadalmi-gazdasági viszonyokban élénk ritunusú Теkreácцós--műve16dési központtá válhat. A városmagnak haszanosnak, látványosnak kell ma= radnia, mindeniképpen .a város szerkezetében ; • amint ahogyan .valam.ükor ~

~

~

lTD

1430

Zenta

is volt. Az emberhez közel álló szereplkör ösztönözné a széles kör ű társadalmi összefogást is a .központ, illetve .történelmi városmag felújítása és haszлasLtása érdekében. A városmag akkor Nesz hasznos, ha meg&rizzirk az épületek dinamikáját és látványosságát, amelyekre a polgároknak éppen annyira szük&égü k van, mint aimennyire a várasközpont kialakítása idején volt. Az abjektwmоk rendeltetését természetesen meg kell változtatni, és a mindennapi !munkától fáradt polgár mai követelményeihez kell igazítani — re+kreáaiós, m űvel&dési és szбrak oztatб értelemben. Példaként említem, mi ,léhetne itt: cсшkrászdák, kávéházak, liemezklwbak, n аpk ёzі otthonok, játszGterek, egyedi áruik boltja, fest ői sétányofk padokkal, füves területek szobrokkal , és szökб kwtakik al, antikváriwmak, idegenforgalmi irodák, színházak, kiállít бtermek és egész sor különféle rendeltetés ű épület, továbbá a lakosság (a lalkásolk) valarnivel kisebb s űrűsége annál, amilyen az egykori, teljes ütem ű városmag idejében volt. Terme szetes en a motoros forgalmat is szabályozni kell, ez pedig leginkább a motoros gépjárm űvek teljes kitiltását jelenti. A védett vár оsrnag szélein azonban bevezet(S wta kat és mamális parkolási lehetKségeket, az üzleteknek pedig a folyamatos ,beszerzést kell biztositan i, mert a korszerű közlekedési юszlközdk teljes kizárása, f đleg a unotorizált ember szakásai miatt, a várasmvagot értelmetli a rezervátummá változtatná. Szabadfika központjának 1967-ben anegállapított városrendezési terve sikeresen megоldga a városmag, a közlekedés és az új agglouneráci бk viszonyát. Nincs még ugyan anegvalósítva, de .máris leszögezhetjiiik, hogy a városmagot érint ő új sugárút a régi és az új nagyszer ű kapcsolata lesz, üt đér, amely biztosítja a , гégi „korzó" és a m űemlék Várasы za körüli utcák éléТbkségét. Sok szegényes anelléképület eltávolításával, a korábbi udvarok meg~

~

~

~

~

~

A RЁGI VAROSKÚZPONTOK

1431

. . .

Nemesnxiitics

tisztításával, átjtárók nyitásával, valamint a túlzsúfiolt, valamikori füves területek, virágágyások felélesztésével a városmag oxigéndús, viszonylag csendes, egészséges és tiszta .területté, a város legfiatalabb és d đsebb lakosainak ,biztonságos, nyugodt tartózkodási helyévé válna, és ez f đleg a iközpantban lakók számára hozna megváltást, ak ј►k jelenleg a túlzsúfoltság és leveg đszennyezettség elviselhetetlen körülunényei között élnek. A városmag látványosságának fontosságát tnem kell külön hangswlyoznam. Számtalan épületet találunk itt, amelyhez történelmi esemény fűzđdik, amely (művészi alkotás vagy amelyben ismert mu""vePđdbsi intézmény kapott helyet. A régi épületeknek a Ikörnyezetban betöltött hangulati szerepe, értéke nyilvánvaló. A jöv ő majd bebLzonyítja, d e mái ma is mindinkább rájövünk arra, hogy milyen felbecsülhetetlen értéke van az épségben megđrzött építészeti örökségezek, a anúlttal, jöv đvel és összetett iesztéroikai probl6кnáikik al ,küzdő társadalmi lényt, az embert nyugtató és ,nemesíti környezet egyilk összetev őjének. Az ember és a környez сt viszonyában jalentkez đ sok rendellenesség mellett megállapíthatjuk, hogy a várasok, s đt egyes épületek is túlhaladják az emberi határokat. A városok olyan hatalmas kiterjedés űek ilmiПќ r, hogy gyakran a lakosok számára is idegenek, smenetlenek. Az egyes kerületeknek külön központjaik vannak a közös szükségletek kielégítésére. E sfeltartóztatharoatlanterjeszkedésben az eredeti, háborítatlan természet mind messzdbb kerül a várostól. Magulk a központok teljesen elszak аdnak a külvárosoktól, és az egész városszerkezet legszennyiezettebb részévé válnak. A •történelmi magot vegetác јóban gazdag, védett reQ reáciбs közpantt lakí гva, viszonylag csendes, фiszta levegđjű szigetet, az ember ,száunára áldásos xerületet kapnánk. A modern élet könyörtelen velejáróival, az elkerülhetetlen szennyezi farrásokik al teli váras ily módon „gyű rű" formájú lenne, amelyet a legnagydbb fokú, eredeti vagy ~

~

~

~

[ I1D

1432

Zombor

újjáélesžtetttermészetes környezet fogna közre. Küls ő oldalán lakatlan terület, erdők, mezđk és szántóföldek határolnák, a „gy űrű" közepén pedig a levegős, csendes, pihenési és műemelődési tartalommal ndmesített történelmi mag, a város nélkülözhetetlen része helyezkedne el, a dolgozó ember mindennapjain ak, pihenésének szükséges részeként. Minden vajdasági település, város központjatele van már olyan létesívménye kkel, ,аmnelyek nincsenek összhangban a ikorábbi környezettel. Sak történelmi és kwlturál is .műemlék helyén pedig olyan objdktu лnok vannak, amelyeket máshol is fel lehetett volna építeni. De még mindig nem késő, hogy ,a, környezetvédelem keretében felélesszük a v бdett városközpontokat. Példaként említem, hogy az újjászületett Paticsi-tónak sem volna meg az utánozhatatlan varázsa, ha nem đ nizzük meg az építészeti értékeket rés a ,körivlötttik levő, &тaizedekan át gondosan ápolt parkot. Maga a park azonban jellegtelenül hasonlítana bárunelyik másmkra, ha nem volna meg benne a sajátos stílusú, környezetbe simuló épitészeti örökség. Minden városnak és településnek vannakilyen és hasonló sajátosságai: A XVIII, század végi és a XIX, század eleji értélkes zombori városmagba tartozó piac „láncai" között 1941-ben a anegszáll6k ártatlan életeket oltottak ki. A zambor.i városmagot övez đ zöld „körutalk" abban az időben keletkeztek, amikor Ia század elején a várost meg kellett menteni a portól a korabeli agészségtelen környezet ű alföldi várasok között elfoglkvlt dicstelen vezet ő helyétđl. A (körutak között ,már-araár eltűnđ, hosszan elfekv ő városi házakat, a Városháza felújított hangulatos épületét, Milan Kоnjavié ismert festđniek egy finom arányú régi épületben elhelyezett képtárát, Іa század elsđ évtizedében épült Ar бna mozi páratlan épületét találjuk a sok imás mwemdék érték ű ház között, a század elsó éveiben k ialalkult fđutca pedig a fiatalok állandó gyülekez őhelye. ~

~

~

.

1433

A RÉGI VAROSKOZPONTOK ...

A szabadkai városпnag a századfordulón alakult ki. A többi között itt találjak az 1902-+ben épült Zsri nagóg+át, az akkoriban messze tájon l.egkorszerűbb szerkezet ű épületet. A Városы za a század eleji építészet és képzбműмΡészetј iparágak sziлtézisбnek a ьіies példája. A Kkpzđnnűvészeti Találkozó épülete egy szánnyaló képzelet ű vajdasági építész alkotói tehatségénelk uс noтdiatatlan bizonyítiéka. Zanta központjában nagy kiterjedés ű parkot találunk, amelyet század eleji épületek fognak ikörül. Ebben a városiban van a szecesszió építkszetének &roбkes alkotása, a Tűzoltókaszárnya is, valamint az évek hosszú során át gondosan ápolt árnyбkos Tisza-gartn Sétány. A többi ivárosban ugYanígy vannak ércékes környezeti elemek a mú1tbбl, jelentős épiiletek, sok évtiz еdes fasorok és gondozott parkok. Megnotnesítifk a hétköz лapak ,környezetét, aпnelyгben az ember életének legnagyobb részét trilti el. A kisebb települések araég nem vesztett бk el teljesen a fest бј „fđutrálkat", a házsorok ritmusát, a napfényes oromfalakat, a diszes falusi barokk homlokzatokat. Ezek az utcák, a falu fejl ődésének vázai, tanúskodnak a aép hajdani épit đinek a kiapadhatatlan kbpzelőerejér бl és s7Јel leaкΡsérбl, a viđék 1a'kasságárбl. Ezek a képek már гreпn fognak m sanéіt1SdтLi, a megvárloozott élet- és munkakörülmények, a helybeliek újfajta követelményei és igényei miatt. Hamarosan ezek is már csak emlékképek maradпΡia k, csakúgy, minta szinte arcár nуоmtalanul eltűnt szállások, aдneIyc'knek pedig sakkal nagyabb jelent&ségiik volta környezetvédelemc љen, mintsem azt az i mmrár eltűnt alföldi •táj roarъantиkus ábrázolás hdnnuék. A nagyipari termelésnek megfelel ő nagy anez4 аzdasági koanplexuanok krialakјtása következnében a imagas fák ttöv бben nlegibóvó szállásokat 1e kellett bontani. Sok piás tényez mellett ezek a ligetek is befolyásolták a mikroklbmа nёЈу essбgёt, de gátat vetettek a szél erejének is. De térpünk vissza a végi városmagolkihoz. Emibeni, tiszta és ыztonságоs szigetékeké válhatnak, бs azzá is keld ,alakítanunk őket a modern, lüktetđ város szerkezetében. Eleget kell tenniük a mai ember kulrourális, m űvészeti igényeinek, aki a bérmunkás puszta létezését alkotó tevékenységgé változtatta az ёnigaгgatói szocialista életformában. A delgoz бnak Joga van az összetett, emberi, ikukurált, an ű+vészettel rreanealtett körny еzet,re. Mindazoknak tehát, akik a környezetvédelemmel foglalkoznak, kbtrelessEg шk a kđzpantakkal törődni. A városmagok az eariber lcбrnyezcte đsszességéлсk elsđđleg es, legközelel bi és állandóan jelent lev ő tényez i. A nagy A itetjedésű nelepülések levegđszennyezettségéaek a megoldása is a városдΡnagodtban rejlik. Ugyanakkor a wárasmagok felújítása nyújtja a legjobb Ilehetбséget a anűeatilékvédeleat гe és a hangulatos környezet . Гnegárzésére. amely a anúlaról tanúskodik környezetüuk szerkezeténdk jöv őbeni fortnálása érdekében. ~

~

~

~

~

DORMÁN László fotói

KARTAG Ncí idor f aárdkt дтa