A RÉGÉSZETI LELETEK ELHELYEZÉSÉVEL ÉS GONDOZÁSÁVAL KAPCSOLATOS KÖLTSÉGEK KALKULÁCIÓJA KÉSZÍTÉSÉNEK SZAKMAI SZEMPONTJAI

AZ ELSŐDLEGES FELDOLGOZÁS ÉS A RÉGÉSZETI UTÓMUNKÁK, ILLETVE A RÉGÉSZETI LELETEK ELHELYEZÉSÉVEL ÉS GONDOZÁSÁVAL KAPCSOLATOS KÖLTSÉGEK KALKULÁCIÓJA KÉSZÍTÉSÉNEK SZAKMAI SZEMPONTJAI


I. A RÉGÉSZETI FELTÁRÁSOK DOKUMENTÁLÁSA 1. A DOKUMENTÁCIÓK KÉSZÍTÉSÉNEK TÖRVÉNYI HÁTTERE A terepmunkákat követően minden típusú régészeti feltárásról (tervásatás, mentő feltárás, terepbejárás, műszeres lelet- és lelőhelyfelderítés, próbafeltárás) azok befejezésétől számított 30 napon belül jelentést, 1 éven belül feltárási dokumentációt szükséges készíteni. Ezek tartalmát a 80/2012. (XII.28.) BM rendelet 18.§ és 19.§ szabályozza Mindezen dokumentálási feladatok azonban sem az elsődleges feldolgozás, sem a régészeti utómunka, sem a végleges elhelyezés definíciójánál vagy kifejtésénél nincsenek megemlítve a jelenleg hatályos jogszabályokban. 2. A 30 NAPOS JELENTÉS A közfelfogás a 30 napos jelentést általában a terepi munka lezáró dokumentumának tekinti, így annak elkészítési költségét is a terepi munkák költségvetéséhez kalkulálja. 3. AZ 1 ÉVEN BELÜL ELKÉSZÍTENDŐ FELTÁRÁSI DOKUMENTÁCIÓ Az 1 éven belül elkészítendő feltárási dokumentáció – határidejét tekintve is – már az elsődleges feldolgozás keretei és költségei közé tartozik. Elkészítéséhez részletes útmutatások találhatók Egységes Feltárási Dokumentációs Rendszer V.2. részében. 4. RÉGÉSZETI MEGFIGYELÉS A régészeti megfigyelés – amely munkamódszer mind a megelőző feltárások mind az elfedések esetén előfordul – dokumentálásának részleteit a 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 4. melléklete tartalmazza: Engedélyhez nem kötött feltárási tevékenység bejelentésének és mellékleteinek adattartalma. A megfigyelés minden részletére kiterjedően ld. az Egységes Feltárási Dokumentációs Rendszer V.1.2. és V.2.3 részeit.

1

AZ ELSŐDLEGES FELDOLGOZÁS ÉS A RÉGÉSZETI UTÓMUNKÁK, ILLETVE A RÉGÉSZETI LELETEK ELHELYEZÉSÉVEL ÉS GONDOZÁSÁVAL KAPCSOLATOS KÖLTSÉGEK KALKULÁCIÓJA KÉSZÍTÉSÉNEK SZAKMAI SZEMPONTJAI II. AJÁNLÁSOK A LELETANYAGOK ELSŐDLEGES FELDOLGOZÁSÁHOZ 1. BEVEZETÉS Korábban az elsődleges leletfeldolgozás a leletek előkerülésétől a nyilvántartásba vétel befejezéséig tartó munkafolyamatokat jelentette. A legfrissebb, hatályos jogszabályok ezt a munkafolyamatot két részre bontják: az elsődleges feldolgozásra és régészeti utómunkára. Az elsődleges feldolgozás csak a leletek tisztítását, és az állagvédelmet biztosító restaurálását, azonosítását, biztonságos tárolását, valamint tudományos-szakmai hozzáférését jelenti (80/2012. (XII.28.) BM rendelet 10. § (1) bekezdés 1. pont). A feltárásvezető feladatai között szerepel a leletek elsődleges nyilvántartásba vételének elvégzése (80/2012. (XII.28.) BM rendelet 13. § i) pont, illetve a 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 31. § (1) bekezdés e) pontja, amelynek határideje a feltárási dokumentáció benyújtásának határidejével egyezik, azaz a feltárás befejezésétől számított egy éven belül kell megtörténnie (80/2012. (XII.28.) BM rendelet 19. § (5) bekezdés). A jogszabály lehetőséget ad arra, hogy a beruházó és a feltárást végző szerv ettől eltérő megállapodást kössön (393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 31. § (3) bekezdése). Ennek határideje legfeljebb a feltárás befejezésétől számított öt évig terjedhet (80/2012. (XII.28.) BM rendelet 16. § (2) bekezdés). A régészeti gyűjtőkörrel és gyűjtőterületi jogosultsággal rendelkező muzeális intézmények esetében a jogszabályok nem szabnak időkorlátot a régészeti utómunka elvégzésére. 2. ELSŐDLEGES FELDOLGOZÁS 2.1. Ajánlatos a nagyberuházások nagyfelületű, és várhatóan jelentős mennyiségű leletanyagot eredményező feltárásai esetében a beruházóval kötött szerződésben – élve a jogszabály biztosított lehetőséggel: 80/2012. (XII.28.) BM rendelet 19. § (5) bekezdés – az elsődleges feldolgozás elvégzésére 1 évnél hosszabb határidőt rögzíteni. 2.2. A feltárás befejezésével a feltáró intézmény kötelessége az ásatási dokumentáció elkészítése: rajzos, fotó- és szöveges dokumentáció véglegesítése. A kész dokumentáció egy papír alapú példányát, a leleteket befogadó intézmény számára is köteles az ásatás befejezésétől számított egy éven belül megküldeni. 2.3. A régészeti gyűjtőkörrel és gyűjtőterületi jogosultsággal rendelkező muzeális intézmények tekintetében a 20/2002 (X.4.) NKÖM rendelet a muzeális intézmények nyilvántartási szabályzatáról részletesen szabályozza a múzeumba érkező tárgyak nyilvántartásba vételét gyarapodási naplóba, meghatározva a napló kötelezően kitöltendő rovatait. Nagyban segítheti a gyarapodási napló kitöltését a feltárásokon – különösen a nagyberuházások nagyfelületű, jelentős mennyiségű leletanyagot eredményező feltárásai esetében – rendszeresített Leletkísérő lap és azoknak 2


2.4.

2.5.

összesítése digitális táblázat formájában (részletes leírás és minta: Egységes Feltárási Dokumentációs Rendszer II.1.4. Leletkísérő lap [8. melléklet és 9. digitális melléklet] fejezet). Amennyiben a feltárást nem régészeti gyűjtőkörrel és gyűjtőterületi jogosultsággal rendelkező muzeális intézmény végezte, abban az esetben a Leletkísérő lapok, az azokat összesítő digitális táblázat, valamint a leletanyagok írásban történő átadása (részletes leírás és minta: Egységes Feltárási Dokumentációs Rendszer III.2.1. Leletanyag átadása fejezet) elsődleges feldolgozásra kiváltják a gyarapodási napló vezetését. A leletek tisztítását, az állagvédelmet biztosító restaurálását, azonosítását, biztonságos tárolását részletesen ld. ajánlásként a MNM-NÖK Restaurálási protokollban.

III. AJÁNLÁSOK A LELETANYAGOK RÉGÉSZETI UTÓMUNKÁIHOZ 1. BEVEZETÉS A hatályos jogszabályok szerint a régészeti utómunka a régészeti leletek teljes restaurálását, végleges elhelyezését és a régészeti feltárás és leletanyaga tudományos feldolgozását jelenti (80/2012. (XII.28.) BM rendelet 10. § (1) bekezdés 3. pontja). A tudományos feldolgozás definícióját a jogszabályok nem fejtik ki részletesen. Ugyanakkor már a feltárási engedély kérelemhez csatolandó a leletanyagot befogadó múzeum nyilatkozata, amelynek tartalmaznia kell a tudományos feldolgozásról szóló kézirat leadásának határidejét (393/2012. (XII.20.) Korm. rendelet 6. melléklet, 8.). A végleges elhelyezés definíciója tartalmazza a régészeti feltárás során előkerült régészeti leletanyag gyűjteményi alapleltárba vételét és elhelyezését (80/2012. (XII.28.) BM rendelet 10. § (1) bekezdés 2. pontja). Ugyanakkor az előbb idézett rendelet 16.§ (2) bekezdése szerint az engedélyes a restaurált és tudományosan feldolgozott leletanyagot – a befogadó múzeum alapleltárába vételre előkészítve – köteles átadni. 2. LELETANYAG VÉGLEGES ELHELYEZÉSE MUZEÁLIS INTÉZMÉNYBEN, LELETANYAG ÁTADÁSA A régészeti feltáráson előkerült régészeti leletanyag befogadásáról a 80/2012 (XII. 28.) BM rendelet, 16. § rendelkezik. 2.1. A leletanyag tervezett elhelyezésénél figyelembe veendő szakmai szempontok:  Az adott muzeális intézmény és annak gyűjteményeiben őriznek-e már az adott lelőhelyről előkerült tárgyakat – egy lelőhely anyagának egy gyűjteményben/intézményben való tartása/elhelyezése ajánlott. 3

AZ ELSŐDLEGES FELDOLGOZÁS ÉS A RÉGÉSZETI UTÓMUNKÁK, ILLETVE A RÉGÉSZETI LELETEK ELHELYEZÉSÉVEL ÉS GONDOZÁSÁVAL KAPCSOLATOS KÖLTSÉGEK KALKULÁCIÓJA KÉSZÍTÉSÉNEK SZAKMAI SZEMPONTJAI  Az adott muzeális intézmény műtárgyvédelmi és muzeológusi hátterét tekintve alkalmas-e a tárgyakat jelentőségükhöz mérten megőrizni, bemutatni, teljes tudományos feldolgozását elvégezni, vagy elvégeztetni, kutathatóságát biztosítani, megfelelően bemutatni, őrzését biztonságtechnikai szempontokból kielégítően megoldani, valamint belátható időn belül, megfelelő minőségben végleges szakleltárba venni. 2.2. A leletanyag átadása: Amennyiben a feltáró és a leletbefogadó intézmény nem azonos, a leletek elsődleges feldolgozását követően (restaurálás, elő-leltározás) a leletanyag tárolásra, őrzésre, állagmegóvásra átadásra kerül a befogadó intézménynek. A raktározási tételek mellett azok dokumentációja is átadásra kerül, amely magában foglalja a selejtezési naplót, restaurálási dokumentációt, a tárgyak nyilvántartását, és az összes a régészeti utómunkák során készített rajzot, fotót, egyéb feljegyzést, jegyzőkönyvet is. A leletbefogadási szerződésben rögzíteni kell minden lényeges tényt és körülményt, amely befolyásolhatja a leletek végeleges elhelyezését, így különösen:  Az Átadó intézmény feladatait tételesen  A Befogadó intézmény feladatait tételesen  Az átadandó leletek és dokumentációk pontos, tételes, leltár szerinti felsorolását  A csomagolás és szállítás feltételeit  A díjfizetés összegét és tételeit  Az átadás-átvétel dokumentációját, körülményeit és a minőség-ellenőrzések módját  Az átadott leletekhez és dokumentációkhoz kötődő jogokat, kötelezettségeket 2.3. A leletanyagot hivatalos átadás-átvételi jegyzőkönyvvel javasolt átadni (2. melléklet), amelyben rögzítik a felek képviselői az átvétel tényét, és ellenőrzik az átveendő leletanyag restaurálását, tisztítását, előírt csomagolását, előleltári bejegyzéseit. Az ellenőrzés elvégzéséhez szakemberek szükségesek, az átvételnél a befogadó és átadó intézmény szakmuzeológusainak, restaurátorainak, műtárgyvédelmi szakembereinek, gyűjteménykezelőinek van joguk részt venni. A minőségi és egyéb problémákat a két fél jegyzőkönyvben rögzíti (4. melléklet), és az átadó fél a hiányosságokat lehető legrövidebb időn belül (javasolt 30 munkanap határidő) kijavítja. A többi anyag sorsáról a hibák arányának, mibenlétének ismeretében a két fél jelenlevő szakemberei döntenek, és az átadás további feltételeit, esetlegesen újabb átadási időpont meghatározásával a jegyzőkönyvben rögzítik.

4

AZ ELSŐDLEGES FELDOLGOZÁS ÉS A RÉGÉSZETI UTÓMUNKÁK, ILLETVE A RÉGÉSZETI LELETEK ELHELYEZÉSÉVEL ÉS GONDOZÁSÁVAL KAPCSOLATOS KÖLTSÉGEK KALKULÁCIÓJA KÉSZÍTÉSÉNEK SZAKMAI SZEMPONTJAI 2.4. Az átadott leletekhez és dokumentációkhoz kötődő jogokat, kötelezettségeket is javasolt belefoglalni a leletanyag befogadásáról szóló szerződésbe. 3. A RÉGÉSZETI LELETEK TELJES RESTAURÁLÁSA A régészeti leletek teljes restaurálására ld. ajánlásként a MNM-NÖK Restaurálási protokollt 4. A RÉGÉSZETI FELTÁRÁS SORÁN ELŐKERÜLT LELETANYAG GYŰJTEMÉNYI ALAPLELTÁRBA VÉTELE 4.1. A leletanyag végleges leltárba vételének szabályait a 20/2002 (X.4.) múzeumi nyilvántartásról szóló NKÖM rendelet tartalmazza. Múzeumba bekerüléskor gyarapodási naplóba való bevezetése után szakanyag szerinti szakleltárkönyvbe, vagy szekrénykataszteri nyilvántartásba kell venni. Ez történhet kézírással, a MNM OMMIK által terjesztett, minisztériumilag egységesített papír szakleltárkönyvekbe, gyarapodási naplóba. De lehetőség van az illetékes minisztérium engedélyével az egyes gyűjteményekben digitális alapú nyilvántartási rendszerre áttérni a szakfelügyeleti vizsgálatok és a párhuzamos leltározási kötelezettség teljesítése után. Az egyedileg nyilvántartásba vett tárgyakról (szakleltárkönyvbe leltározott tárgyakról a befogadó intézmény leíró kartonokat, mutató rendszereket köteles készíteni. 4.2. A 80/2012. (XII.28.) BM rendelet 10. § (1) bekezdés 2. pontja és a 16.§ (2) bekezdése alapján javasolt a leletanyag tudományos feldolgozásának pontos tartalma valamint alapleltárba vétele vagy arra való előkészítése tekintetében a feltáró és a befogadó intézmények közti megállapodásban rögzíteni:  a feldolgozó milyen formában, milyen rendszerben végezze el az előzetes nyilvántartásba vételt  hogyan készítse elő a leleteket illetve a dokumentációkat (20/2002 (X.4.) NKÖM rendelet előírásainak betartásával)  a tárgyakra kerülő azonosítók mennyiségét, illetve tartalmát Amennyiben a feldolgozó végzi el a nyilvántartásba vételt, úgy a 80/2012 (XII. 28.) BM rendelet 16.§ (3) pontja alapján ennek a munkának költségével csökkentett befogadói díj jár a múzeumnak. 4.3. Minden egyéb nyilvántartásba vételi forma csupán alapleltárba vételre előkészítésnek minősülhet a hatályos jogszabály értelmében az előzetes nyilvántartásba vétel címén. 4.4. Amennyiben a leletanyagot feltáró/befogadó régészeti gyűjtőkörrel és gyűjtőterületi jogosultsággal rendelkező muzeális intézmény nem rendelkezik az antropológiai és az állatcsontanyag befogadására való gyűjteménnyel, ezen leletanyagok elsődleges feldolgozásáról és régészeti utómunkáiról – beleértve a végleges elhelyezését is – 5

AZ ELSŐDLEGES FELDOLGOZÁS ÉS A RÉGÉSZETI UTÓMUNKÁK, ILLETVE A RÉGÉSZETI LELETEK ELHELYEZÉSÉVEL ÉS GONDOZÁSÁVAL KAPCSOLATOS KÖLTSÉGEK KALKULÁCIÓJA KÉSZÍTÉSÉNEK SZAKMAI SZEMPONTJAI már a beruházóval, valamint eltérő feltáró intézmény esetében a feltárást végző intézménnyel kötendő szerződésben is ki kell térni. 4.5. Rendeletileg nincs pontosan rögzítve, a szekrénykataszterben nyilvántartható tárgyak köre, de szakmailag indokolt egyedi nyilvántartásba venni (hagyományos leltárkönyvbe leltározni):  temetők leletanyagát  kiemelt jelentőségű lelőhelyek anyagát  kiemelt védettségű lelőhelyek anyagát  teljes feltárások leletanyagát (ha 70% feletti feltártság mértéke)  kiemelt tudományos jelentőségű tárgyak  az adott gyűjteményben még nem őrzött, vagy kis számban képviselt tárgytípusok 4.6. Selejtezés: A selejtezési munkafolyamatnak az elvégzésére a Régészeti kézikönyv 3.7. fejezete vonatkozó részeit tekinthetjük irányadónak, illetve javasoljuk a befogadó intézményben meglevő selejtezési normák és gyakorlat követését. IV. TUDOMÁNYOS FELDOLGOZÁSRA ÉS A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS VIZSGÁLATOKRA VONATKOZÓ SZAKMAI SZEMPONTOK 1. A TUDOMÁNYOS FELDOLGOZÁS 1.1. A tudományos feldolgozás a hatályos jogszabály alapján a régészeti utómunka része (80/2012. (XII. 28.) BM rendelet 10 § (1) bekezdés 3) pont. A tudományos feldolgozás a végleges tudományos közlés elkészítését szolgáló munkafolyamatok összessége. Ilyen például az előkerült, már restaurált leletek végleges, a szakmai elvárásoknak megfelelő rajz- és fotódokumentálása, a tudományos kutatómunka, a leletek szakmai meghatározása, leírása, korszakuk meghatározása, az adott korszak egyéb leleteinek kontextusába helyezése, a lelőhely feltárt objektumainak értékelése, a már ismert hasonló korú jelenségekkel való kapcsolatuk meghatározása, a lelőhely és a leletanyag belső törvényszerűségeinek felvázolása, a lelőhely objektumai és a leletek által megrajzolható kapcsolatrendszer: migráció, kereskedelem, egyéb kommunikációs csatornák hálózatának körvonalazása. 1.2. A tudományos kutatómunka, ami egy-egy lelőhely anyagának teljes tudományos feldolgozásához vezet sokszínűsége, szerteágazó volta, egyes lelőhelyenként, korszakonként különbözősége miatt nehezen szabványosítható. A fent vázolt teljes kapcsolatrendszer és meghatározás, statisztikák, stb. elvégzése tekinthető teljes feldolgozásnak, de elképzelhető egy pontos leírásokkal, rajzokkal, fotókkal ellátott katalógus-jellegű közlés is, melynél a leleteket publikálja a szerző/feltáró és a tudományos munka elvégzését később. 6


2. TERMÉSZETTUDOMÁNYOS VIZSGÁLATOK 2.1. A tudományos feldolgozás során jelentős segítséget nyújtanak a különböző természettudományos vizsgálatok, illetve azok eredményeinek értékelése. A természettudományos vizsgálatok nemcsak a korszerű tudományos munka elengedhetetlen részei, hanem már az elsődleges feldolgozásnak is, hiszen a nyilvántartásba vétel során olyan ismereteket szolgáltatnak, amelyek kijelölik a tudományos feldolgozás lehetséges irányait. A természettudományos vizsgálatok gyors fejlődésének következtében a vizsgálatok tárháza igen nagy, a vizsgálatok köre tulajdonképpen bármely tárgytípusra kiterjeszthető, azonban az 5. mellékletben csak a leggyakrabban alkalmazottakat ismertetjük. A szakszerű tudományos feldolgozásban segítséget nyújt a Régészeti kézikönyv (http://regeszet.org.hu/regeszeti-kezikonyv/), illetve a Mikroszkóppal a régészet szolgálatában című kötet, amely az alábbi linkről letölthető (http://www.mnmnok.gov.hu/kiadvanyok/). További támpontot biztosít a tudományos feldolgozáshoz a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központja által kidolgozott szempontrendszerek, amelyek a régészeti tárgytípusokkal kapcsolatos leggyakoribb kérdések vizsgálataival foglalkozik (http://www.mnm-nok.gov.hu/szakmanak/protokollok/).

3. TÁRSADALMI HASZNOSULÁS 3.1.A régészeti feldolgozás eredményeinek bemutatása elengedhetetlen a teljes feldolgozás befejezéséhez: az eredmények közlése szakcikk/monográfia formájában, valamint széles közönség felé tudományos ismeretterjesztő kiadványokban, időszaki és/vagy állandó kiállítások keretében, a kiállításokhoz kapcsolódó múzeumpedagógiai foglalkozásokon életkornak megfelelő bontásban. A régészeti szakmai feldolgozás nagyobb feltárások esetében gyakorlati tapasztalatok szerint meghaladja a rendelet által megszabott 5 évet, hasznosulása szélesebb közönség felé a szakmai publikálást követően vagy azzal egy időben, általában több lelőhely anyagának eredményeiből születik, szintén nagyobb átfutási idővel. 3.2. A társadalom számára a régészeti feltárások az előkerült leletek és jelenségek, valamint az elért tudományos eredmények közzétételével hasznosulnak. Ennek sokféle megjelenési formája lehet: tudományos- és népszerűsítő jellegű publikáció (nyomtatott vagy elektronikus formában), tudományos vagy népszerűsítő előadás, média-megjelenés, továbbá kiállításokon történő bemutatás. Kiemelten fontos feladat az általános-középiskolai, illetve különösen a felsőoktatásba való

7

AZ ELSŐDLEGES FELDOLGOZÁS ÉS A RÉGÉSZETI UTÓMUNKÁK, ILLETVE A RÉGÉSZETI LELETEK ELHELYEZÉSÉVEL ÉS GONDOZÁSÁVAL KAPCSOLATOS KÖLTSÉGEK KALKULÁCIÓJA KÉSZÍTÉSÉNEK SZAKMAI SZEMPONTJAI visszacsatolás, illetve a feltárt lelőhely közvetlen környezetében való ismeretterjesztés is. 3.3. Az örökségvédelmi feladatok és kutatások tudományos kiválóságának szempontjából meghatározó, hogy a nemzetközi tudományos életbe jelentősen növekvő tudásintenzitású tevékenységekkel kapcsolódjunk be, amellyel tartós versenyképességünk fenntartható. A nemzetközi tudományos elismertség megszerzéséhez ezért elengedhetetlen, hogy a hazai örökségvédelem a nemzetközi örökségvédelem „látható”, meghatározó szereplőjévé váljon. V. A RÉGÉSZETI LELETEK ELHELYEZÉSÉVEL ÉS GONDOZÁSÁVAL KAPCSOLATOS KÖLTSÉGEK KALKULÁCIÓJA KÉSZÍTÉSÉNEK SZEMPONTJAI 1. Régészeti utómunka költségei a feltárás költségeinek 30 %-ban határozható meg. Az egyes lelőhelyek jellemzői alapján az egyes munkafázisok között a ráfordított százalékos arány jelentősen változhat. Az alábbi tételekre bontva, az átadáskor meglevő állapot szerint, azaz milyen munkákat kell elvégeznie a befogadó intézménynek:  végleges elhelyezés, raktározás:  végleges nyilvántartásba vétel  végleges nyilvántartásba vétel, ha leltári számokat felírva adják át, és előleltár gyakorlatilag tartalmazza a leltárkönyv adatait, csak ellenőrizni kell  leletanyag teljes restaurálása elsődleges állagmegóvás után  teljes tudományos feldolgozás, bemutatás

8

A RÉGÉSZETI FELTÁRÁS LELETANYAGÁNAK VÉGLEGES ELHELYEZÉSE, TUDOMÁNYOS FELDOLGOZÁSA

MELLÉKLETEK

1. Átadással érintett lelőhelyek és leletanyaguk jegyzéke 2. Átadandó leletanyagok jegyzéke (Átadás-átvételi jegyzőkönyv)

3. A leletanyaggal kapcsolatos feldolgozási dokumentációk 4. Jegyzőkönyv (MINTA) 5. Természettudományos vizsgálatok 6. Régészeti leletek tárolására javasolt irányelvek

1


1. MELLÉKLET

Átadással érintett lelőhelyek és leletanyaguk jegyzéke

Átadott leletmennyiség (csomagálási Átadott egység db szám leletmennyiség (m3) vagy tárgy db szám)

Lelőhely

Lelőhely nyilvántartási azonosító száma

1.

Lelőhely 1 neve

xxxxx

xxxxx

x, xxx

2.

Lelőhely 2 neve

xxxxx

xxxxx

x, xxx

3.

Lelőhely 3 neve

xxxxx

xxxxx

x, xxx

4.

Lelőhely 4 neve

xxxxx

xxxxx

x, xxx

5.

Lelőhely 5 neve

xxxxx

xxxxx

x, xxx

6.

Lelőhely 6 neve

xxxxx

xxxxx

x, xxx

xxxxx

x, xxx

Összesen:

2


2. MELLÉKLET

Átadandó leletanyagok jegyzéke (Átadás-átvételi jegyzőkönyv)

1. Lelőhely neve, lelőhely nyilvántartási azonosító száma: A nyilvántartásba vett tételek száma összesen: Tárgynyilvántartás: …….….. tétel, …..…….. darab tárgy; Leltári /nyilvántartási szám: Archaeozoológiai nyilvántartás: ………….. tétel, ……………darab állatcsont; Leltári /nyilvántartási szám: Antropológiai nyilvántartás: ………….. tétel, ……..……darab embercsont; Leltári /nyilvántartási szám: Nyilvántartásba nem vett leletek (tanulmányanyag és egyéb vizsgálatok miatt meghagyott leletek): …………….darab. A nyilvántartásba vett leletek mennyisége: …………...db leletes doboz, melynek mérete H x SZ x M (Pl: 500x300x200 mm) …………...db koponyás doboz, melynek mérete H x SZ x M (Pl: 250x200x190 mm) …………..………cm (HxSZxM) méretű, építőelemek, sírkövek stb.:……………...db

dobozba

nem

elhelyezhető

tárgyak,

(a különböző méretű edények, építőelemek, sírkövek stb. tételes felsorolása szükséges)

3


3. MELLÉKLET

A leletanyaggal kapcsolatos feldolgozási dokumentációk

1. XY lelőhelyhez (lelőhely nyilvántartási azonosító száma) kapcsolódó digitális melléklet xy számú digitális adathordozót tartalmaz, melyek a következők:

1. Restaurálási dokumentáció

2. Tárgynyilvántartás, Archaeozoológiai nyilvántartás, Antropológiai nyilvántartás, Selejtezési napló

2. XY lelőhelyhez (lelőhely nyilvántartási azonosító száma) kapcsolódó digitális melléklet xy számú digitális adathordozót tartalmaz, melyek a következők: 1. Restaurálási dokumentáció

2. Tárgynyilvántartás, Archaeozoológiai nyilvántartás, Antropológiai nyilvántartás, Selejtezési napló

4


4. MELLÉKLET

Jegyzőkönyv (MINTA)

amely készült …. év ………………. hó ….. napján, a xxxxxxx Múzeum / raktárbázis xxxx xxxxxx, xxxxxxxxxxxxxx. szám alatt található telephelyén. Tárgy: A Lelőhelyek nevei…………… régészeti leletanyagának átadása során tapasztalt, a garanciális restaurálásra vonatkozó észrevételek. Jelen vannak: Leletanyagot átadó részéről: részéről:

Leletanyagot

befogadó

Múzeum

……………………………………………. ……………………………………………. ……………………………………………. ……………………………………………. ……………………………………………. ……………………………………………. ……………………………………………. ……………………………………………. ……………………………………………. ……………………………………………. ……………………………………………. ……………………………………………. ……………………………………………. ……………………………………………. ……………………………………………. ……………………………………………. Előzmény: A xxxxxxx intézmény (feltáró) és a xxxxxxxxx Múzeum között xxxxxxx számon leletbefogadási szerződés jött létre. Ennek alapján a hivatkozott szerződésben meghatározott ― lelőhelyek feltárása során keletkezett leletanyagok a Leletanyagot befogadó Múzeumban kerülnek elhelyezésre.

A Leletanyagot befogadó Múzeum nyilatkozata:

kifogásokat teszem.

A Leletanyagot átadó nyilatkozata: A Leletanyagot befogadó Múzeum által fellelt, a 4/1. mellékletben részletezett hiba fennállását, ill. az alapján a befogadó Múzeum igényét elismerem.

5


A Leletanyagot befogadó Múzeum által megjelölt garanciális igény teljesítéséről a ………… szerződésnek megfelelően gondoskodom.

A leletanyagot befogadó múzeum által fellelt, a 4/1. mellékletben részletezett hiba fennállását, ill. az alapján a befogadó múzeum igényét nem ismerem el. Indokolás: …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… A jelen lévő felek kijelentik, hogy a jegyzőkönyv a valóságnak megfelelően tartalmazza a tényeket, adatokat és nyilatkozatokat, a jegyzőkönyvhöz egyéb megjegyzést fűzni nem kívánnak. A jegyzőkönyv készült 2 (két) eredeti példányban, melyből egy példány a leletanyagot befogadó múzeumot, egy példány a Leletanyagot átadót illeti meg. A jegyzőkönyv és a 4/1. sz. melléklet összesen ….. oldalt tartalmaz. k.m.f.

…..……………………………. Leletanyagot befogadó Múzeum

…………………………………. Leletanyagot átadó

A jegyzőkönyv egy példányát a mai napon átvettem:

Kelt: …………………………………..

………………………………... Leletanyagot befogadó Múzeum

6


4/1. sz melléklet

A Leletanyagot befogadó Múzeum észrevételei az átadott leletanyag minőségére vonatkozóan …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………….……

7


5. MELLÉKLET

Természettudományos vizsgálatok Fizikai antropológia A fizikai antropológia a régészeti lelőhelyekről előkerült emberi maradványok vizsgálatával információt nyújt az egykor élt egyének neméről, elhalálozási életkoráról, metrikus jellemzőiről, egészségi állapotáról és betegségeiről. Az adatok alapján képet alkothatunk a történeti korokban élt népességek életmódjáról, közvetetten pedig társadalmi szokásaikról és környezetéről is. Az eredmények további értelmezésénél földrajzi egységekre, kultúrákra és korszakokra vonatkozó következtetéseket próbál levonni időben és térben releváns minták összehasonlításával, annak érdekében, hogy a vizsgált embertani anyag jelentőségét egy szélesebb kontextusban értelmezhesse. Archaeozoológia Az archaeozoológia az ásatásokon begyűjtött gerinces állatmaradványok meghatározásával, elemzésével, természet- és társadalomtudományi értelmezésével foglalkozik. Az archaeozoológiai elemzések elsődleges célja, hogy információt szolgáltasson az egykoron élt emberek és állatok közötti viszonyra (ethnozoológia), a táplálkozási szokásokra, illetve az egyes kultúrák életmódjára vonatkozóan. Kőzetek és mesterséges építőanyagok makroszkópos és petrográfiai vizsgálata A természetes kőzetek és mesterséges építőkövek vizsgálata meghatározza az alkotó ásványokat, azok tulajdonságát és arányait, a kőzet szövetét. Karbonátos üledékes kőzetek esetén mikrofácies és őslénytani értékelést végez. Ezek alapján meghatározza a kőzet típusát, korát, besorolja a geológiai kőzetformációk közé, és megpróbálja meghatározni a kőzetminta származási helyét is. Ehhez gyakran további műszeres petrográfiai és geokémiai vizsgálatokat alkalmaz. Az így nyert adatok és információk alapján következtetni lehet a kőzetek kitermelésének helyére, esetleges szállítási irányaira, vagyis kereskedelmi kapcsolatok térképezhetők fel. A mesterséges építőanyagok (pl. téglák) esetében a vizsgálati módszer hasonló, de itt a gyártáshoz felhasznált nyersanyagok eredetét és a gyártástechnológiai módszereket elemzi. Kerámiák makroszkópos és petrográfiai vizsgálata A kerámiák petrográfiai vizsgálata az egyes edénytípusok készítésmódját, illetve a felhasznált nyersanyagok körét kutatja. A vizsgálatok eredményei hozzájárulnak az edénytípusok funkciójának meghatározásához, a kultúrák kerámia készítési szokásainak és technológiai fejlettségének megállapításához, valamint a kultúrák közötti kapcsolatok megértéséhez. A kerámiakészítéshez felhasznált nyersanyagok 8


vizsgálatával a kerámiák esetleges származási helyét, illetve a kerámiákkal történő kereskedelem irányát is vizsgálja. Régészeti talajtan és terepi geotechnikai munka A talaj a Föld legkülső szilárd, mállott burka, amelynek elsődleges funkciója, hogy a növények termőhelyéül szolgál. Emellett ugyanakkor számos további szereppel bír. Kulturális örökségvédelmi szempontból kiemelt jelentősége van annak, hogy a talaj történeti örökségünk hordozója. Talajainkban kulturális örökségünk és földrajzi környezetünk történetének változatos tárháza rejlik. Az élővilág és az egykor élt emberek emlékeinek megértéséhez, illetve talajaink fejlődésének megértéséhez a tudományos-technikai vívmányok számos eszköze áll rendelkezésünkre, amellyel nemcsak a tudományos feldolgozások során, hanem a régészeti feltárásokat megelőzően és azok folyamatában műszaki jellegű információt szolgáltathatunk a költséghatékony kivitelezéshez, illetve a régészeti szempontból elérhető legjobb technika kiválasztásához. A tudományos feldolgozás során a természetes állapotban megmaradt talajok, illetve az ún. antropogén üledékek talajtani vizsgálatával számos egyéb elemzés típushoz szolgáltat alapadatot; így ez a vizsgálati kör a környezetrekonstrukciós munkák során is szerephez jut, de az emberi megtelepedéssel összefüggésbe hozható struktúrák (objektumon belüli térhasználat-elemzés, gyűjtőkörzet elemzés stb.) vizsgálata is alkalmaz alapvető talajtani vizsgálattípusokat. Integrált archaeobotanikai vizsgálatok Az ún. Integrált archaeobotanikai megközelítésmód lényege, hogy minden növényi eredetű maradványt (mag/termés, fitolit, faszén), amely az adott lelőhely környezetrekonstrukciójához, illetve az ember-növény kapcsolatok feltárásához köthető, egységesen kezel a feldolgozás során. A makro maradványok elemzésekor a kultúrfajok és gyomjaik segítségével következtet az egykori növénytermesztés minőségére. Az egyéb fajok a természeti környezetre, a helyi növényhasználatra (vö. gyűjtögetés) vagy a kereskedelmi kapcsolatokra (pl. egzotikus fajok) utalhatnak. Az edényekben, sírokban talált növényleletek kulturális szokások (pl. áldozatok, temetkezési szokások) tetten érését is lehetővé tehetik. A mikro-archaeobotanika tárgykörébe tartozó fitolitelemzés a növényekben képződő növényi opálszemcséket vizsgálja. Általa elsősorban az egykori környezet élőhelyi viszonyai tárhatók fel, illetve a gabonatermesztés és –hasznosítás technológiai lépcsőfokai érhetőek tetten. Az ásatások faszénmaradványai az ott élő népesség fahasználati viszonyain keresztül szolgáltatnak információt. A makro- és mikro-archaeobotanikai adatok együttes feldolgozása tehát hozzájárulhat egy lelőhely környezet-, gazdaságtörténetiés kulturális rekonstrukciójához, de a háztartásrégészethez tartozó térhasználatelemzésben, illetve a gyűjtőkörzet elemzésben is fontos szerephez jut a komplex módszertani megközelítés.

9


6. MELLÉKLET

Régészeti leletek tárolására javasolt irányelvek Lelet anyaga

Tárolási javaslat

ismeretlen anyag

Az előkerülési helyével megegyező körülmények között (hőmérséklet, légnedvesség figyelembe vételével!), fénytől, UV-től védve kell tárolni. A lehető leghamarabb meg kell határozni az anyagának (anyagainak) összetételét, vagy legalább az agyagának jellegét, vagyis hogy milyen típusú szerves anyag: fehérje, növényi anyag stb.

arany

Puha fém, ezért mechanikai sérülésektől óvni kell. Fényre, UV-ra nem érzékeny. Hőmérséklet: nem érzékeny hőmérsékletváltozásra. Bármilyen hőmérsékleten tárolható. Páratartalom: nem érzékeny páratartalom változásra. Bármilyen páratartalmú helyen tárolható. Nedvességre nem érzékeny. Mindenképpen kerülendő anyagok: klórgáz, klór tartalmú tisztítószerek és gőzei. Speciális igények: nincsenek.

aranyozott réz/bronz

Az aranyozás könnyen karcolódik, mechanikai sérülésektől óvni kell. A réz/bronz törékeny, mállékony lehet, mert a szerkezete már átalakult. Óvatos mozgatást igényel. Fényre, UV-ra nem érzékeny. Ragasztott, kiegészített tárgy érzékeny. Hőmérséklet: 20-25 ºC. Páratartalom: 30% alatt legyen, ideálisan 20-25%. Nedvesség: vízre érzékeny anyag. Mindenképpen kerülendő anyagok: klór tartalmú anyagok, minden, amiből klór szabadulhat fel, pl. sósav, Hypo (sósav tartalmú vízkőoldó nem használható a helységben), PVC, kén tartalmú anyagok, amelyekből kénhidrogén szabadulhat fel: sötét (kék, zöld, fekete) bársony. Ez alól kivétel, ha előzetes vizsgálat bizonyítja, hogy a felhasznált anyagból nem szabadul fel kén-hidrogén. Kerülendő a valódi selyem, illetve bizonyos festékek, amelyekkel bútorokat festenek. Speciális igények: az aranyozás miatt rendszeres ellenőrzést igényel. Az aranyréteg alatt aktív korrózió lehet, amit a restaurálás során esetlen nem sikerült eltávolítani.

bőr (régészeti)

Fény, UV: fényre és UV sugárzásra nagyon érzékeny 50 lux alatti fényerősség érheti. Max. 100 lux (festett bőrnél max. 50 lux), és mindenképpen UV-mentes legyen! Hőmérséklet: hűvös környezetben kell tárolni. Max. 25 ºC (az ideális 20-22 ºC). Páratartalom: fontos, hogy milyen környezetből került oda a tárgy, mit szokott meg (mivel 10


alakított ki egyensúlyt). Száraz környezetből előkerült bőr száraz környezetet igényel. Magasabb (50%) páratartalomnál már megpenészedne, ezért 30% RH is elég lehet, vagy még ennyi sem szükséges. Ezt egyedi elbírálással kell eldönteni. Nedvesség: vízre érzékeny anyag. Speciális igények: hűvösben kell tárolni, rendszeres felügyeletet igényel, mert fokozott a penészedés veszélye! Fertőtlenítés esetén formaldehid gáz vagy formalin oldat szükséges. bőr fémmel Fényre és UV sugárzásra nagyon érzékeny. 50 lux alatti kombinálva (régészeti) erősségű fény érheti. Hőmérséklet: hűvös környezetben kell tárolni, maximálisan 25 ºC. A fény mindenképpen UVmentes legyen! Páratartalom: fontos, hogy milyen környezetből került oda a tárgy, mit szokott meg (mivel alakított ki egyensúlyt). Száraz környezetből előkerült bőr száraz környezetet igényel. Magasabb (50%) páratartalomnál már megpenészedne, ezért 30% RH is elég lehet, vagy még ennyi sem szükséges. Ezt egyedi elbírálással kell eldönteni. Vízre érzékeny anyag. Mindenképpen kerülendő anyagok: Formaldehid gáz, formalin oldat. Speciális igények: hűvösben kell tárolni, rendszeres felügyeletet igényel, mert fokozott a penészedés veszélye! bronz, réz

bronz, bőrmaradvánnyal

Törékeny, mállékony lehet, mert a szerkezete már átalakult. Óvatos mozgatást igényel. Fényre, UV-ra nem érzékeny. A ragasztott, kiegészített tárgy érzékeny. Hőmérséklet: 20-25 ºC. Páratartalom: 30% alatt legyen, ideálisan 20-25%. Vízre érzékeny anyag. Mindenképpen kerülendő anyagok: klór tartalmú anyagok, illetve minden, amiből klór szabadulhat fel, pl. sósav, Hypo. Sósav tartalmú vízkőoldó nem használható a helységben. PVC burkolat szintén nem lehet a helységben. Kén-tartalmú anyagok, amelyekből kén-hidrogén szabadulhat fel szintén kerülendők: általában ilyenek a sötét (kék, zöld, fekete) bársonyok, illetve egyéb textilek. Felhasználhatóak, ha előzetes vizsgálat bizonyítja, hogy a felhasznált anyagból nem szabadul fel kén-hidrogén. Kerülendő a valódi selyem, illetve bizonyos festékek, amelyekkel bútorokat festenek. Speciális igények: a patinamegőrzéssel konzervált tárgyak rendszeres ellenőrzést, és a tárolási körülmények szigorú betartását igénylik. réz Fény, UV: fényre és UV sugárzásra nagyon érzékeny, 50 lux alatti erősségű fény érheti. Hőmérséklet: hűvös 11


(régészeti)

bronz, réz maradvánnyal (régészeti)

bronz/réz üvegpasztával, zománccal

környezetben kell tárolni, maximálisan 25 ºC, a fény mindenképpen UV-mentes legyen! Páratartalom: fontos, hogy milyen környezetből került oda a tárgy, mit szokott meg (mivel alakított ki egyensúlyt). Száraz környezetből előkerült bőr száraz környezetet igényel. Magasabb (50%) páratartalomnál már megpenészedne, ezért 30% RH is elég lehet, vagy még ennyi sem szükséges. Ennek eldöntéséhez egyedi elbírálás szükséges. Nedvesség: vízre érzékeny anyag. Mindenképpen kerülendő anyagok: formaldehid gáz és formalin oldat. Speciális igények: a leletet hűvösben kell tárolni, rendszeres felügyeletet és ellenőrzést igényel, mert fokozott a penészedés veszélye! textil Fényre és UV sugárzásra nagyon érzékeny. 50 lux alatti erősségű fény érheti, a fény mindenképpen UV-mentes legyen! Hőmérséklet: hűvös környezetben kell tárolni, maximum 25 ºC. Páratartalom: fontos, hogy milyen környezetből került oda a tárgy, mit szokott meg (mivel alakított ki egyensúlyt). Száraz környezetből előkerült textil száraz környezetet igényel. Magasabb (50%) páratartalomnál már megpenészedne, ezért 30% RH is elég lehet, vagy még ennyi sem kell. Ehhez egyedi elbírálás szükséges. Ne érje víz, sav, lúg és ezek gőze. Rendszeres ellenőrzés szükséges. Törékeny, mállékony lehet, mert a szerkezete már átalakult. A tárgy óvatos mozgatást igényel. Fényre, UV-ra nem érzékeny. A ragasztott, kiegészített tárgy érzékeny. Max 150 lux érheti. Hőmérséklet: 20-25 ºC. A tárgy hirtelen hőmérsékletváltozásra érzékeny. Páratartalom: max. 4550%. Ha a tárgy rossz állapotú, akkor az átitatott üveg, zománc valamivel alacsonyabb páratartalmat igényel. Nedvesség: vízre érzékeny anyag. Mindenképpen kerülendő anyagok: klór tartalmú anyagok, illetve minden, amiből klór szabadulhat fel, pl. sósav, Hypo. Sósav tartalmú vízkőoldó nem használható a helységben. PVC burkolat nem lehet a helységben. Kén-tartalmú anyagok, amelyekből kén-hidrogén szabadulhat fel szintén nem használhatók: sötét (kék, zöld, fekete) bársony. Kivétel, ha előzetes vizsgálat bizonyítja, hogy a felhasznált anyagból nem szabadul fel kén-hidrogén. Kerülendő a valódi selyem, illetve bizonyos festékek, amelyekkel bútorokat festenek. Kerülendők a lúgok, valamint kartonpapír, mert formaldehid szabadulhat fel belőle. Ugyanezért kerülendő: fenolformaldehid-gyanta (bakelit), furnér, farost, faforgács, préselt lemez, papundekli, bizonyos fafajták, 12


gyűrődésmentesre kikészített szövetek, cigarettafüst, alkidkarbamid-formaldehid festékek. Speciális igények: rendszeres ellenőrzés. bryozoa

Óvatos mozgatást igényel. Fényre és UV sugárzásra érzékeny. Lakkozott lehet. Hőmérséklet: hirtelen hőmérsékletváltozásra érzékeny. Páratartalom: 20-25 ºC. Nedvesség: 45-50%. Ha rossz állapotúak, vagy átitatott a bryozoa tárgy, akkor valamivel alacsonyabb legyen a nedvességtartalom. Mindenképpen kerülendő anyagok: párolgó savak gőze, savas folyadékok felületre kerülése.

csont (régészeti)

Törékeny, mállékony lehet, mert a szerkezete már átalakult. Óvatos mozgatást igényel. Fényre és UV sugárzásra érzékeny, a fény mindenképpen UV-mentes legyen! Fényerősség: 100 lux, festett tárgy esetén 50 lux. Hőmérséklet: 25 °C alatt, ideálisan 20-22°C. Páratartalom: 45-55 % relatív légnedvesség. A hirtelen páratartalom változás kerülendő! Nedvesség: vízre érzékeny anyag. Mindenképpen kerülendő anyagok: savak.

csont és (régészeti)

csont, égett

vas Törékeny, mállékony lehet, mert a szerkezete már átalakult. Óvatos mozgatást igényel. Fényre és UV sugárzásra érzékeny, a fény mindenképpen UV-mentes legyen! Fényerősség: 100 lux, festett tárgy esetén 50 lux. Hőmérséklet: 25 °C alatt, ideálisan 20-22°C. Páratartalom: vas számára ideálisan 30% alatt legyen, lehetőleg 20-25%. Csont számára 45-55 % relatív légnedvesség az ideális. A vas számára ideális légnedvesség esetén a csont kiszáradhat, a csont számára ideális páratartalomnál viszont a korrózió veszélye valamivel nagyobb a vas esetében, ezért a tárgyat rendszeresen ellenőrizni kell. Nedvesség: vízre érzékeny anyag. Mindenképpen kerülendő anyagok: savak, klór tartalmú anyagok, minden, amiből klór szabadulhat fel, pl. sósav, Hypo. Sósav tartalmú vízkőoldó nem használható a helységben. PVC, és PEG-el konzervált fa közelében ne tartsuk a tárgyat. Speciális igény: rendszeres ellenőrzés. Törékeny, mállékony. Óvatos mozgatást igényel, még az átitatással konzervált lelet is. Fényre és UV sugárzásra nem érzékeny, csak ha át van itatva. Ez esetben maximum 100 lux erősségű fény érheti. Hőmérséklet: 25 °C alatt, ideálisan 20-22 °C. Páratartalom: 45-55 % relatív légnedvesség. Nedvesség: vízre érzékeny anyag. Mindenképpen kerülendő anyagok: savak. 13


elefántcsont

Fényre és UV sugárzásra érzékeny, mert kifehéredik tőle a csont. Maximális fény: 50 lux lehet, és mindenképpen UVmenteslegyen! Hőmérséklet: 25 °C alatt. Páratartalom: 4550 % relatív légnedvesség. Kifejezetten érzékeny a relatív páratartalom változására! Nedvesség: vízre érzékeny anyag. Mindenképpen kerülendő anyagok: savak, lúgok. Speciális igények: nagyon egyenletes páratartalom, amire a mozgatásnál is figyelni kell. Rendszeres ellenőrzést igényel.

ezüst

Törékeny, mállékony lehet, mert a szerkezete már átalakult. Óvatos mozgatást igényel. Fényre, UV-ra nem érzékeny. A ragasztott, kiegészített tárgy érzékeny. Hőmérséklet: 20-25 ºC. Páratartalom: 30% alatt legyen, ideálisan 20-25%. Nedvesség: nem érzékeny. Mindenképpen kerülendő anyagok: klór tartalmú anyagok, minden, amiből klór szabadulhat fel, pl. sósav, Hypo. Sósav tartalmú vízkőoldó nem használható a helységben. PVC, valamint kén-tartalmú anyagok (pl. sötét (kék, zöld, fekete) bársony), amelyekből kén-hidrogén szabadulhat fel, szintén nem használhatók. Kivétel, ha előzetes vizsgálat bizonyítja, hogy a felhasznált anyagból nem szabadul fel kén-hidrogén. Kerülendő a valódi selyem, illetve bizonyos festékek, amelyekkel bútorokat festenek. Kerülendők az olyan anyagok is, amelyekből formaldehid szabadulhat fel: pl. pozdorja. Speciális igények: kén-hidrogén mentes környezet.

ezüst, szerves Törékeny, mállékony lehet, mert a szerkezete már átalakult. Óvatos mozgatást igényel. Fény, UV: fényre és anyaggal (régészeti) UV sugárzásra érzékeny, 50 lux alatti erősségű fény érheti. A fény mindenképpen UV-mentes legyen! Hőmérséklet: hűvös környezetben kell tárolni, maximálisan 25 ºC. Páratartalom: fontos, hogy milyen környezetből került oda a tárgy, mit szokott meg (mivel alakított ki egyensúlyt). Száraz környezetből előkerült szerves anyag száraz környezetet igényel. Magasabb (50%) páratartalomnál már megpenészedne, ezért 30% RH is elég lehet, vagy még ennyi sem szükséges. Ezt egyedi elbírálás szükséges eldöntetni. Mindenképpen kerülendő anyagok: klór tartalmú anyagok, illetve minden, amiből klór szabadulhat fel, pl. sósav, Hypo. Sósav tartalmú vízkőoldó nem használható a helységben. Kén-tartalmú anyagok, amelyekből kénhidrogén szabadulhat fel, pl. sötét (kék, zöld, fekete) bársony, szintén nem használható. Kivétel, ha előzetes vizsgálat bizonyítja, hogy a felhasznált anyagból nem 14


szabadul fel kén-hidrogén. Kerülendő a valódi selyem, illetve bizonyos festékek, amelyekkel bútorokat festenek. Olyan anyag, amiből formaldehid szabadulhat fel szintén kerülendő: pl. pozdorja. Speciális igények: kén-hidrogén mentes környezet. Rendszeres felügyeletet igényel! ezüstözött réz/bronz

Törékeny, mállékony lehet, mert a szerkezete már átalakult. Óvatos mozgatást igényel. Fényre, UV-ra nem érzékeny. A ragasztott, kiegészített tárgy érzékeny. Hőmérséklet: 20-25 ºC. Páratartalom: 30% alatt legyen, ideálisan 20-25%. Nedvesség: vízre érzékeny anyag. Mindenképpen kerülendő anyagok: klór tartalmú anyagok, minden, amiből klór szabadulhat fel, pl. sósav, Hypo. Sósav tartalmú vízkőoldó nem használható a helységben. PVC és kén-tartalmú anyagok (sötét (kék, zöld, fekete) bársony), amelyekből kén-hidrogén szabadulhat fel szintén kerülendő. Kivétel, ha előzetes vizsgálat bizonyítja, hogy a felhasznált anyagból nem szabadul fel kén-hidrogén. Kerülendő a valódi selyem, illetve bizonyos festékek, amelyekkel bútorokat festenek. Szintén kerülendők az olyan anyagok, amelyekből formaldehid szabadulhat fel: pl. pozdorja. Speciális igények: az ezüstözés miatt rendszeres ellenőrzést igényel. Az ezüstréteg alatt aktív korrózió lehet, amit a restaurálás során esetlen nem sikerült eltávolítani.

fa (régészeti)

A régészeti fa törékeny lehet, nagyon óvatos mozgatást igényel. Maximálisan 150 lux erősségű fény érheti, ami mindenképpen UV-menteslegyen! Hőmérséklet: 20-25 ºC. Páratartalom: 55-60%. Nedvesség: vízre érzékeny anyag. Mindenképpen kerülendő anyagok: lúgok (beleértve a lúgos mosószereket is), savak és savak gőzei (tisztítószerek). Speciális igények: rendszeres felügyeletet igényel!

fa aranyozva A régészeti fa törékeny lehet, nagyon óvatos mozgatást igényel! Az aranyozás könnyen lejön a fáról, maximálisan (régészeti) 150 lux erősségű fény érheti, ami mindenképpen UVmentes legyen! Hőmérséklet: 20-25 ºC. Páratartalom: 5560% Nedvesség: vízre érzékeny anyag. Mindenképpen kerülendő anyagok: lúgok (beleértve a lúgos mosószereket is), savak és savak gőzei (tisztítószerek), klórtartalmú anyagok, minden, amiből klór szabadulhat fel, pl. sósav, Hypo. Sósav tartalmú vízkőoldó nem használható a helységben. PVC is kerülendő. Speciális igények: rendszeres felügyeletet igényel! fa

és

vas

együtt A régészeti fa törékeny lehet, nagyon óvatos mozgatást 15


(régészeti)

igényel. A vas szintén törékeny, mállékony lehet, mert a szerkezete már átalakult, ezért óvatos mozgatást igényel. Maximum 150 lux erősségű fény érheti, ami mindenképpen UV-mentes legyen! Hőmérséklet: 20-25 ºC. Páratartalom: 55-60% Nedvesség: vízre érzékeny anyag. Mindenképpen kerülendő anyagok: lúgok (beleértve a lúgos mosószereket is), savak és savak gőzei (tisztítószerek), klór tartalmú anyagok, illetve minden, amiből klór szabadulhat fel, pl. sósav, Hypo. Sósav tartalmú vízkőoldó nem használható a helységben. A PVC is kerülendő. Speciális igények: rendszeres felügyeletet igényel!

fémszálas (régészeti)

textil Törékeny, mállékony lehet, mert a szerkezete már átalakult. Óvatos mozgatást igényel. Fény, UV: a lelet érzékeny fényre és UV sugárzásra. Maximum 50 lux erősségű fény érheti, ami mindenképpen UV-mentes legyen! Hőmérséklet: max. 25 ºC. Páratartalom: fontos, hogy milyen környezetből került oda a tárgy, mit szokott meg (mivel alakított ki egyensúlyt). Nedvesség: vízre érzékeny anyag. Mindenképpen kerülendő anyagok: ne érje víz, sav, lúg és ezek gőzei. Speciális igények: rendszeres felügyeletet igényel!

festett kő (régészeti)

Fény, UV: érzékeny a festés miatt. Maximum 150 lux erősségű fény érheti. Hőmérséklet: max. 25 ºC. Páratartalom: egyedileg kell megállapítani a kő és a festék anyagaitól és az előkerülési körülményektől függően. Nedvesség: vízre érzékeny anyag, változó nedvességre érzékeny. A festékek kötőanyaga károsodhat, színek változhatnak. Mindenképpen kerülendő anyagok: savak (mészkő és egyéb karbonátok esetén), lúgok.

gyöngyház (régészeti)

Fény, UV: érzékeny, max. 50 lux. Mindenképpen UVmenteslegyen! Hőmérséklet: 25 ºC alatt. Páratartalom: változó légnedvességre érzékeny a tárgy. Nedvesség: viszonylag nagy relatív páratartalmat igényel: 45-55%. Mindenképpen kerülendő anyagok: savak, savak gőzei a CaCO3 tartalma miatt, savas fertőtlenítőszerek, savas vízkőoldó használata a helységben, lúgok (fehérje részt károsítják). A fából, karton dobozból kipárolgó formaldehid és ecetsav károsítja. Speciális igények: rendszeres felügyeletet igényel!

kerámia

Törékeny. Óvatos mozgatást igényel. Fényre, UV-ra nem érzékeny. A ragasztott, kiegészített tárgy viszont érzékeny, maximum 150-160 lux erősségű fény érheti. Hőmérséklet: kiegészített kerámiáknál 20-25 ºC. Páratartalom: 45-50%. 16


Nedvesség: nem érzékeny. Az őskori kerámiákat, különösen a festett kerámiákat ne érje víz. Mindenképpen kerülendő anyagok: kiegészítést, festést károsító agresszív kémiai anyagok ne legyenek a kerámiával egy légtérben. kerámia (égetetlen)

Törékeny, mállékony lehet, óvatos mozgatást igényel. Fényre, UV-ra nem érzékeny. A ragasztott, kiegészített tárgy viszont érzékeny, maximum 150-160 lux erősségű fény érheti. Hőmérséklet: 15-25 ºC. Páratartalom: 35-40%. Nedvesség: vízre érzékeny. Mindenképpen kerülendő anyagok: víz.

kerámia, hideg festésű

Törékeny, óvatos mozgatást igényel. Festés, mészbetét kihullhat. Fényre és UV-ra nem érzékeny. A ragasztott, kiegészített tárgy viszont érzékeny, maximum 150-160 lux erősségű fény érheti. Hőmérséklet: 15-25 ºC. Páratartalom: 35-40%. Nedvesség: vízre érzékeny. Mindenképpen kerülendő anyagok: víz.

mészbetétes (régészeti)

Törékeny, óvatos mozgatást igényel. Festés, mészbetét kihullhat. Fényre és UV sugárzásra érzékeny, maximum 150 lux erősségű fény érheti. Hőmérséklet: 20-25 ºC. Páratartalom: 35-40%. Nedvesség: érzékeny. Az őskori kerámiákat, különösen a festett kerámiákat ne érje víz. Mindenképpen kerülendő anyagok: kiegészítést, festést károsító agresszív kémiai anyagok.

kő

Fény, UV: általában nem érzékenyek. Festett, illetve restaurált (ragasztott, kiegészített) tárgy érzékeny. Hőmérséklet: 20-25 ºC. Páratartalom: 40-50%. Nedvesség: általában nem érzékeny, de kő típusától függően egyedi elbírálás szükséges (konzultáció geológussal). Mindenképpen kerülendő anyagok: savak (mészkő és egyéb karbonátok esetén) és ezek gőzei, lúgok.

ólom (régészeti)

Fényre, UV-ra nem érzékeny. Ragasztott, kiegészített tárgy érzékeny. Hőmérséklet: 20-25 ºC. Páratartalom: 30% alatt legyen, ideálisan 20-25%. Nedvesség: vízre érzékeny anyag. Mindenképpen kerülendő anyagok: formaldehid gáz, erősés gyenge savak (ecetsav), még a legenyhébbek is, beleértve a szénsavat. Kerülendő a desztillált víz is, mert szén-dioxidot old a levegőből, és szénsavassá válik. Speciális igények: savakra rendkívül érzékeny. Rendszeres ellenőrzést igényel.

17


ón

Fényre, UV-ra nem érzékeny. A ragasztott, kiegészített tárgy érzékeny az UV-ra. Hőmérséklet: nem szabad hűvös helyen tárolni! 15,2 C-ºC alatt nem tárolható. Ezt szállításkor is be kell tartani az ónpestis veszély miatt. Páratartalom: 30% alatt, ideálisan 20-25%. Nedvesség: nem érzékeny. Speciális igények: hűvösben kell tárolni. Rendszeres felügyeletet igényel az ónpestis veszély miatt.

ónozott üveggel,

bronz/réz Törékeny, mállékony lehet, mert a szerkezete már átalakult. Óvatos mozgatást igényel. Fényre, UV-ra nem érzékeny. A ragasztott, kiegészített tárgy érzékeny lehet, üvegpasztával maximum 150 lux fényerősség érheti. Hőmérséklet: 20-25 ºC. Nem szabad hűvös helyen tárolni! 15,2 C-ºC alá nem hűlhet a hőmérséklet az ónpestis veszély miatt. Ezt szállításkor is be kell tartani. Páratartalom: 20-25% az ideális, maximum 45-50%. A rossz állapotú, átitatott üvegeknél valamivel alacsonyabb legyen a páratartalom. Nedvesség: vízre érzékeny anyag. Mindenképpen kerülendő anyagok: klór tartalmú anyagok, minden, amiből klór szabadulhat fel, pl. sósav, Hypo. Sósav tartalmú vízkőoldó nem használható a helységben. Kerülendő a PVC, valamint kén-tartalmú anyagok, amelyekből kénhidrogén szabadulhat fel: sötét (kék, zöld, fekete) bársony. Kivétel, ha előzetes vizsgálat bizonyítja, hogy a felhasznált anyagból nem szabadul fel kén-hidrogén. Kerülendő a valódi selyem, illetve bizonyos festékek, amelyekkel bútorokat festenek. Kerülendők a lúgos anyagok. Szint kerülendő a karton, mert formaldehid szabadulhat fel belőle. Ugyanezért kerülendő: fenol-formaldehidgyanta (bakelit), furnér, farost, faforgács, préselt lemez, papundekli, bizonyos fafajták, gyűrődésmentesre kikészített szövetek, cigarettafüst, alkidkarbamidformaldehid festékek. Rendszeres felügyeletet igényel az ónpestis veszélye miatt. Speciális igények: az ónozás miatt rendszeres ellenőrzést igényel. Az ónréteg alatt aktív korrózió lehet, amit a restaurálás során esetlen nem sikerült eltávolítani. ónozott réz/bronz

Törékeny, mállékony lehet, mert a szerkezete már átalakult. Óvatos mozgatást igényel. Fényre, UV-ra nem érzékeny. A ragasztott, kiegészített tárgy érzékeny. Nem szabad hűvös helyen tárolni! 15,2 C-ºC alá nem hűlhet a hőmérséklet az ónpestis veszélye miatt. Ezt szállításkor is be kell tartani. Páratartalom: 30% alatt legyen, ideálisan 20-25%. Vízre érzékeny anyag. Mindenképpen kerülendő anyagok: klór tartalmú anyagok, illetve minden, amiből klór 18


szabadulhat fel, pl. 37sósav, Hypo. Sósav tartalmú vízkőoldó nem használható a helységben. Kerülendő a PVC, valamint kén-tartalmú anyagok, amelyekből kénhidrogén szabadulhat fel: sötét (kék, zöld, fekete) bársony. Kivétel, ha előzetes vizsgálat bizonyítja, hogy a felhasznált anyagból nem szabadul fel kén-hidrogén. Kerülendő a valódi selyem, illetve bizonyos festékek, amelyekkel bútorokat festenek. Speciális igények: az ónozás miatt rendszeres ellenőrzést igényel. Az ónréteg alatt aktív korrózió lehet, amit a restaurálás során esetlen nem sikerült eltávolítani. összetett (régészeti)

anyag Törékeny, mállékony lehet, mert a szerkezete már átalakult. Óvatos mozgatást igényel. Fény, UV: fényre és UV sugárzásra érzékeny, 50 lux alatti erősségű fény érheti, ami mindenképpen UV-mentes legyen. Hőmérséklet: hűvös környezetben kell tárolni, maximum 25 ºC. Páratartalom: fontos, hogy milyen környezetből került oda a tárgy, mit szokott meg (mivel alakított ki egyensúlyt). Nedvesség: vízre érzékeny lehet az anyag. Speciális igények: rendszeres felügyeletet igényel!

pártás fémszálas

koponya Fém flitterek, islogok, fémszálas textil: törékeny, mállékony lehet, mert a szerkezete már átalakult. Óvatos mozgatást igényel. Fény, UV: a lelet érzékeny fényre és UV textillel (régészeti) sugárzásra, maximum 50 lux erősségű fény érheti. Hőmérséklet: max. 25 ºC. Páratartalom: fontos, hogy milyen környezetből került oda a tárgy, mit szokott meg (mivel alakított ki egyensúlyt). Száraz környezetből előkerült textil száraz környezetet igényel. Magasabb (50%) páratartalomnál már megpenészedne, ezért 30% RH is elég lehet, vagy még ennyi sem szükséges, de ennek eldöntéséhez egyedi elbírálás szükséges. Speciális igények: rendszeres felügyeletet igényel a penészedés veszélye miatt. Ne érje víz, sav, lúg és ezek gőze. Szerves anyagok (textil, bőr, fa) törékenyek, porlékonyak lehetnek, mert a szerkezetük már átalakult. pártás koponya A fémek önmagukban fényre, UV-ra nem érzékenyek, de a szerves anyaggal együtt tárolt lelet, illetve a ragasztott, ónozott fémmel kiegészített tárgy összességében érzékeny UV-ra és (régészeti) fényre. Hőmérséklet: nem szabad hűvös helyen tárolni az ónozás miatt! 15,2 C-ºC alá nem hűlhet a hőmérséklet az ónpestis veszélye miatt. Ezt szállításkor is be kell tartani. Páratartalom: 30% alatt legyen, ideálisan 20-25%. Speciális igények: hűvösben kell tárolni! Rendszeres 19


felügyeletet igényel! A pártás koponya szerves anyagai (textil, bőr, fa) törékenyek, porlékonyak lehetnek, mert a szerkezetük már átalakult. Óvatos mozgatást igényelnek. Fény, UV: fényre és UV sugárzásra érzékeny, maximum 50 lux erősségű fény érheti, ami mindenképpen UVmenteslegyen! Hőmérséklet: 20-25 ºC. Páratartalom: fontos, hogy milyen környezetből került oda a tárgy, mit szokott meg (mivel alakított ki egyensúlyt). Száraz környezetből előkerült textil száraz környezetet igényel. Magasabb (50%) páratartalomnál már megpenészedne, ezért 30% RH is elég lehet, vagy még ennyi sem kell, de ennek eldöntéséhez egyedi elbírálás szükséges. Vízre érzékeny anyag. Speciális igények: rendszeresfelügyeletet igényel, fokozott a penészedés veszélye! Ne érje víz, sav, lúg és ezek gőze. salak/olvadék

Törékeny, mállékony lehet, ezt figyelembe kell venni a mozgatásnál. Fényre, UV-ra nem érzékeny. Hőmérséklet: általában nem érzékeny. Páratartalom: valószínűleg nem érzékeny. Nedvesség: valószínűleg vízre nem érzékeny anyag.

textil (régészeti)

Törékeny, porlékony lehet, mert a szerkezete már átalakult. Óvatos mozgatást igényel. Fény, UV: a lelet érzékeny fényre és UV sugárzásra, maximum 50 lux erősségű fény érheti, ami mindenképpen UV-menteslegyen! Hőmérséklet: 20-3825 ºC. Páratartalom: fontos, hogy milyen környezetből került oda a tárgy, mit szokott meg (mivel alakított ki egyensúlyt). Ha nem száraz közegből került elő, akkor 50-55% RH, ha száraz közegből, akkor ez alatti. Nedvesség: vízre érzékeny anyag. Mindenképpen kerülendő anyagok: sav, lúg és ezek gőze, valamint víz. Speciális igények: rendszeres felügyeletet igényel, fokozott a penészedés veszélye.

tojáshéj (régészeti)

Rendkívül törékeny lehet, ha a szerves anyagok már elbomlottak. Ha nem festett, akkor nem érzékeny fényre és UV-ra, egyébként érzékeny fényre és UV sugárzásra is. A fény mindenképpen UV-menteslegyen, ne haladja meg a 100 lux fényerősséget, festett tárgy esetében pedig az 50 luxot. Hőmérséklet: 25 °C alatt, ideálisan 20-22°C . Páratartalom: 45-55 % relatív légnedvesség. Mindenképpen kerülendő anyagok: savak és savak gőzei (tisztítószerek). Speciális igények: törékenysége miatt óvatos mozgatás szükséges.

20


üveg, üvegpaszta

Törékeny, mállékony lehet, mert a szerkezete már átalakult (üvegkorrózió). Óvatos mozgatást igényel. Fényre, UV-ra nem érzékeny. A ragasztott, kiegészített tárgy érzékeny, maximum fényerősség: 150 lux. Hőmérséklet: hirtelen hőmérsékletváltozásra érzékeny. Páratartalom: 20-25 ºC. Nedvesség: 45-50%. Rossz állapotú, átitatott üvegeknél valamivel alacsonyabb legyen. Mindenképpen kerülendő anyagok: lúgok; karton, mert formaldehid szabadulhat fel belőle. Ugyanezért kerülendő: fenol-formaldehid-gyanta (bakelit), furnér, farost, faforgács, préselt lemez, papundekli, bizonyos fafajták, gyűrődésmentesre kikészített szövetek, cigarettafüst, alkid-karbamidformaldehid festékek.

vas

Törékeny, mállékony lehet, mert a szerkezete már átalakult. Óvatos mozgatást igényel. A kiegészítés nélküli vas nem érzékeny fényre és UV-ra, de a kiegészített, ragasztott vas érzékeny. Ez utóbbi esetében a maximális fényerősség ne haladja meg a 100 luxot. Hőmérséklet: 2025 ºC. Páratartalom: 30% alatt, ideálisan 20-25%. Vízre érzékeny anyag. Mindenképpen kerülendő anyagok: klór tartalmú anyagok, valamint minden, amiből klór szabadulhat fel, pl. sósav, Hypo. Sósav tartalmú vízkőoldó nem használható a helységben. Kerüljük a PVC-t, csakúgy, mint PEG-el konzervált fa közelében se tároljunk vastárgyat. Speciális igények: azok a vastárgyak, amelyeknek van vasmagja és a felületén mély repedések vannak, rendszeres felügyeletet igényelnek, mert ezekről a részekről korrózió indulhat el. Az ideális tárolási körülményektől eltérés esetén rendszeres felügyeletet igényel a korrózió veszély miatt.

viasz (régészeti)

Rendkívül törékeny, mállékony, mert a szerkezete már átalakult. Nagyon óvatos mozgatást igényel. Fényre és UV sugárzásra érzékeny, a fényerősség ne haladja meg az 50 luxot, ami mindenképpen UV-mentes legyen. Hőmérséklet: 25 °C alatt. Könnyen megolvad. Páratartalom: 45-50 % relatív légnedvesség. Nedvesség: vízre érzékeny. Mindenképpen kerülendő anyagok: lúgok, beleértve a lúgos mosószereket is, savak és savak gőzei (tisztítószerek). Speciális igények: hűvösben kell tárolni.

21

A RÉGÉSZETI LELETEK ELHELYEZÉSÉVEL ÉS GONDOZÁSÁVAL KAPCSOLATOS KÖLTSÉGEK KALKULÁCIÓJA KÉSZÍTÉSÉNEK SZAKMAI SZEMPONTJAI

Recommend Documents