A radioaktív hulladék elhelyezésének műszaki és társadalmi kérdései Dr. Solt Eszter Gábor Dénes Főiskola A Magyar Tudomány Ünnepe 2010. november 8.
A radioaktív hulladék kezelése Magyarországon • Radioaktív Hulladékkezelő Közhasznú Nonprofit Kht.
• Fordulat a hazai társadalmi elfogadottságot illetően az elmúlt évtizedekben: A technikai orientáltságú, hierarchikus közelítés helyett a helyi társadalmi elfogadottságot szem előtt tartó megközelítés 1. A befogadó és a szomszédos települések számára nagyvonalú kompenzáció 2. Bizonyos fokú ellenőrzés biztosítása
A radioaktív hulladék kezelése Magyarországon DE: Különbség a fejlett nyugati országok radioaktív hulladék (RH) politikájától: 1. A döntések átláthatóságának hiánya 2. Széles körű társadalmi vitában kikristályosult és elfogadott nemzeti nukleáris energiapolitika és RH kezelési stratégia kialakításának hiánya
A radioaktív hulladék kezelése Magyarországon Érdekesség: számottevő társadalmi tiltakozásra a Paksi erőmű építése, üzembe helyezése, működtetése és élettartam hosszabbítása kapcsán mindmáig nem került sor A RH elhelyezéssel kapcsolatos törekvéseket számos kisebb-nagyobb konfliktus kísérte
A radioaktív hulladék meghatározása • „Olyan hulladék anyag , amely sugárvédelmi jellemzők alapján nem kezelhető közönséges hulladékként” • Különösen veszélyes hulladék • Elhelyezése állami feladat • 62/1997 IKIM rendelet
A radioaktív hulladékok keletkezésének helye • Atomerőművek • Fűtőelem gyártó és újrafeldolgozó üzemek (Magyarországon nincs)
• Egészségügyi intézmények • Anyagvizsgálati izotóp laboratóriumok és ipari alkalmazások során • Élelmiszeripari (tartósítási) alkalmazások során • Kísérleti nukleáris reaktorok és gyorsítók
A radioaktív hulladékok legfontosabb jellemzői • Keletkezésük helye: viszonylag kevés, jól ellenőrizhető • Mennyisége viszonylag kicsi • Veszélyességük mértéke egyszerű mérésekkel pontosan meghatározó • Természetes bomlásuk miatt egy –kiszámítható - idő után veszélytelenné válnak a környezetre
Az egyes hulladéktípusok keletkezésének éves mennyisége Magyarországon • • • •
CO2 : Kommunális hulladék: Toxikus hulladék: Kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék: • Nagy aktivitású radioaktív hulladék:
60 000 000 tonna 6 000 000 tonna 250 000 tonna 1 500 tonna 200 tonna
Az elhelyezés „félmegoldásai”(1) és végleges megoldásként vizsgált javaslatai(2) • (1): Ideiglenes tárolás acél és/vagy betontartályokban • Lakatlan vagy zárt körzetekben tavak, tengeröblök feltöltése • Természetes kőzetüregek feltöltése • Felszíni eltemetés minimális földtakarással • (2): mélytengeri aljzatba süllyesztés • Sarkvidéki jégtakaró alá történő elhelyezés • Örökösen fagyott (permafrost) területeken való elhelyezés • Világűrbe való kilövés • Vulkáni kürtőbe való bejuttatás • Az ideiglenes tárolási ciklusok folyamatos ismétlése
A megoldás alapelvei • A hulladékokat úgy kell kezelni, hogy megvédjük az emberi egészséget és a környezetet mind most, mind pedig a jövőben, anélkül, hogy méltánytalanul nagy terheket hagynánk a jövő generációra • A radioaktív anyagokat addig kell elszigetelni a bioszférától, amíg azok-természetes lebomlásuk révén-már nem képviselnek elfogadhatatlan mértékű kockázatot a jövő generációk számára
A kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezésének egyik lehetséges változata
1.Felszíni típusú betonmedencés elhelyezés • Franciaország (Centre de la Manche, Cenrte de l’Aube) • Spanyolország(El Cabril) • Egyesült Királyság (Drigg, Dounrey) • Csehország (Dukovany) • Magyarország (Püspökszilágy)
A kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezésének másik lehetséges változata
2.Mélységi bányászati típusú elhelyezés (max.300 m felszín alatti mélységig) • Németország (Morsleben, Konrad Mine) • Svédország (Forsmark) • Finnország (Loviisa, Olkiutoo) • Csehország (Richard)
Nagy aktivitású, hosszú élettartamú, hőtermelő radioaktív hulladékok elhelyezése Végleges elhelyezésükre megfelelő tulajdonságú geológiai képződmény kell keresni ! • A földtani környezet alkalmassága hazai és külföldi környezetföldtani kutatások alapján értékelhető • A döntéshez föld alatti kutatólaboratóriumot is kell építeni és üzemeltetni, több évtizedes kutatási program
A probléma összetettsége • Geológiai korokkal összemérhető időtávlatokban kell előre gondolkodni • Az eliminációs időintervallum meghatározása bonyolult • Az értékeléshez szükséges egyéb paraméterek (pl. jövőbeli fogyasztási szokások, nyersanyagigény nehezen becsülhetők) • A rendelkezésre álló vizsgálati idő a megismerendő folyamatokhoz és az értékelendő időtávhoz képest elenyésző • Társadalmi, politikai, etikai kérdések
A püspökszilágyi RH tároló • 1976. 10.22. kapacitás: 3540 m3 bővítés 5000 m3 • Első szállítmány: 1977. 03. • Váctól DK-re 15 km 759 lakos (2008)
A püspökszilágyi RH tároló • Szolgáltatása:egész országra kiterjed • Paksról csak átmenetileg szállítottak (hosszú út veszélye) • 1983-89: a kapacitásból 1230m3-t foglal el • 1990-91: lakossági tiltakozás miatt szünetel az átvétel! • 1992-96: lakossági tiltakozás megszűnt(!) • Szállítás Paksról (2530m3-t elfoglal), a kapacitásbővítés finanszírozója • Az engedélyezési eljárás során a Magyar Geológiai Szolgálat megkérdőjelezi az alkalmasságot
A püspökszilágyi RH tároló Nagy aktivitású RH Projektek 2005-2101-ig • 2004 végére 10m3-re csökkent a kapacitás a folyamatos beszállítások miatt, korszerűsítés • 2005: hosszú élettartamú RH átmeneti tárolójának üzemeltetése • 2006-2008: biztonság növelés • 2009-2047: üzemeltetés, karbantartás • 2048-2050: üzemen kívül helyezés, végleges tárolóba szállítás • 2051-2101: őrzött felügyelet és sugárvédelmi ellenőrzés • 2101- :aktív intézményes ellenőrzés
Kutatási design Minta: 2005: 800 fő megkérdezése
2007: 800 fő megkérdezése 2009: 819 fő véletlen minta
Adatfelvétel módja személyes interjúk standardizált kérdőív háztartásonként egy fő megkérdezése
Adatfelvétel időpontja 2005. január 2007. február 2009. február
NOGUCHI & PETERS CENTRAL-EUROPE COMMUNICATIONS INC.
KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS 2009 PÜSPÖKSZILÁGYI TÉRSÉG
Kutatási design Minta: 2005: 800 fő megkérdezése
2007: 800 fő megkérdezése 2009: 819 fő véletlen minta
Adatfelvétel módja személyes interjúk standardizált kérdőív háztartásonként egy fő megkérdezése
Adatfelvétel időpontja 2005. január 2007. február 2009. február
A minta megoszlása települések szerint települések Galgamácsa Kisnémedi Őrbottyán Püspökszilágy Vácegres Váchartyán Váckisújfalu Összesen
lélekszám lakások száma 2009-es minta 1985 fő 691 fő 6500 fő 745 fő 894 fő 1810 fő 472 fő 13097 fő
760 280 2900 290 270 650 145 5295
120 fő 67 fő 320 fő 100 fő 60 fő 101 fő 51 fő 819 fő
Az adatokat az RHK Kft. szolgáltatta a polgármesteri hivatalok információi alapján.
minta/ háztartások száma 15,8% 23,9% 11,0% 34,5% 22,2% 15,5% 35,2% 15,3%
A tároló létezésére vonatkozó ismeretek
2007
2009
Kérdés: Tudja Ön, hogy Püspökszilágy térségében hulladéktároló működik?
91,7%
84,0% teljes minta
81,6%
66,9% Őrbottyán
94,1%
100,0% Váckisújfalu
98,3%
88,3% Vácegres
98,3%
92,5% Galgamácsa
99,0%
96,7% Váchartyán
100,0%
100,0% Kisnémedi
100,0% Püspökszilágy
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
97,0%
Az „igen” válaszok gyakoriságai.
100%
12,5%
történő energiatermelés támogatottsága (N=819 fő) 11,0%
22,0%
1 - teljes mértékben támogatja
80% 33,0%
2 - inkább támogatja, mint nem
50,8%
60%
41,0% 28,0%
40%
21,0%
24,3%
20% 0%
3 - inkább ellenzi 4 - teljes mértékben ellenzi
17,0%
4,9% 7,6%
11,0%
11,0% 5,0%
ITT
EU
Mo.
NT
Az adatok alapján úgy tűnik, Magyarországon szélesebb körű az atomerőművek támogatottsága, mint „általában” az EU tagállamaiban. 3 2,13
2,14
2,22
Őrbottyán
Vácegres
Váchartyán
2,24
2,27
2,35
Galgamácsa
Kisnémedi
Váckisújfalu
2,52 2,22
2
1 Püspökszilágy
teljes minta
Az alacsonyabb átlag nagyobb támogatottságot jelez. Kérdés: Milyen mértékben támogatja Ön a nukleáris erőművekben történő energiatermelést? Egy válasz adható!
megítélése– a radioaktív hulladék kezelésének biztonságos megoldása esetén
Akik a nukleáris energiával kapcsolatosan nem támogató álláspontot foglaltak el (összesen 301 fő)
100%
2,0%
9,0%
10,0%
teljes mértékben támogatná
20,6% 80% 30,0%
inkább támogatná, mint nem 35,0%
inkább ellenezné
60% 42,5% 29,0% 40%
24,0%
teljes mértékben ellenezné
22,0%
úgy gondolja, hogy ez a kérdés nem megoldható
9,0% 20%
7,0%
19,0%
18,9%
8,0%
0% ITT
NT
5,0%
7,0% 2,0%
EU
Mo.
Kérdés: Abban az esetben, ha a radioaktív hulladék kezelésére állandó és biztonságos megoldás születne, Ön a nukleáris erőművekben történő energiatermelést milyen mértékben támogatná? Egy válasz adható!
IGAZ Különböző kategóriái vannak
vonatkozó objektív ismeretek#1 (N=819 fő) különböző válaszok HAMIS
81,1%
Kórházakban is keletkezhet
10,0%
81,0%
Nagy aktivitású kizárólag atomreaktorban keletkezhet
16,0%
33,0%
78,0%
17,0%
8,0%
62,0%
42,0%
12,3%
5,0% 8,0%
73,0%
Kutatóközpontokban is keletkezhet
Minden radioaktív hulladék nagyon veszélyes
6,6%
87,0%
Nem nukleáris iparágakban is keletkezhet
Hasonló mennyiségben keletkezik, mint más típusú hulladék
NT
11,0%
22,0%
26,0%
11,2%
Kérdés: A következő állítások kapcsán kérem, mondja meg, hogy azokat igaznak vagy hamisnak tartja!
10,8%
Helyes állítás
(N=819 fő) A helyes válaszok gyakorisága – különböző válaszok ITT
EU
Különböző kategóriái vannak
Mo.
71,0% 66,0% 81,0%
75,0% 67,0%
Kórházakban is keletkezhet
87,0%
67,0% 60,0% 73,0%
Nem nukleáris iparágakban is keletkezhet
79,0% 72,0% 81,0%
Kutatóközpontokban is keletkezhet
Nagy aktivitású kizárólag atomreaktorban keletkezhet
52,0% 33,0% 16,0%
Hasonló mennyiségben keletkezik, mint más típusú hulladék Minden radioaktív hulladék nagyon veszélyes
39,0% 35,0% 33,0%
7,0% 13,0% 11,0%
Kérdés: A következő állítások kapcsán kérem, mondja meg, hogy azokat igaznak vagy hamisnak tartja!
IGAZ
kezelésének országos gyakorlatára vonatkozó különböző válaszok ismeretek #1 (N=819 fő) HAMIS
Egy részét föld alatti tárolókban helyezik el
83,2%
Egy részét acélhordókba csomagolják
Egy részét külföldre szállítják
7,3%
68,0%
47,0%
Egy részét átmeneti tárolókban helyezik el
Egy részét a tengerbe süllyesztik
NT
8,0%
24,0%
59,0%
36,0%
24,0%
29,0%
12,0%
34,0%
9,5%
29,0%
30,0%
Helyes állítás Kérdés: A radioaktív hulladék kezelésének jelenlegi, Magyarországon megvalósuló gyakorlatával kapcsolatban arra kérem, hogy döntse el az alábbi állításokról, hogy igaznak vagy hamisnak tartja őket!
gyakorlatára A helyes válaszok gyakorisága – különböző válaszok vonatkozó ismeretek #2 (N=819 fő) ITT
EU
Mo.
79,0%
Egy részét föld alatti tárolókban helyezik el
71,0%
83,0%
65,0%
Egy részét acélhordókba csomagolják
60,0% 68,0%
7,0% Egy részét külföldre szállítják
12,0% 24,0% 78,0%
Egy részét átmeneti tárolókban helyezik el
Egy részét a tengerbe süllyesztik
72,0% 59,0%
33,0% 29,0% 34,0%
Kérdés: A radioaktív hulladék kezelésének jelenlegi, Magyarországon megvalósuló gyakorlatával kapcsolatban arra kérem, hogy döntse el az alábbi állításokról, hogy igaznak vagy hamisnak tartja őket!
A vizsgálatokra vonatkozó ismeretek (N=819 fő) nem végeztek geológiai vizsgálatokat 7,6%
NT 14,0%
véleménye szerint végeztek 78,4%
100% 80%
Az „igen” válaszok gyakoriságai
100,0% 93,1%
91,7%
86,6%
83,1% 83,0%
76,7%
78,3%
67,3% 67,5%
63,3%
66,7%
78,4% 62,0%
55,0%
60%
2007 2009
44,6%
40% 20% 0% Váchartyán
Galgamácsa
Kisnémedi
Püspökszilágy
Vácegres
Őrbottyán
Váckisújfalu
Kérdés: Ön szerint Püspökszilágy térségében végeztek annak idején geológiai vizsgálatokat a terület alkalmasságával kapcsolatosan?
teljes minta
lakossági előnyök; egyéni/családi szinten (N=819 fő)
Összesen 112 megkérdezett (13,7% szemben a 2007-ben mért 3,5%-al) érezte úgy, hogy ő maga vagy családja profitált a tároló működéséből (munkalehetőség, sport- és kulturális lehetőségek, stb.).
anyagi támogatás sok mindenhez utak rendbetétele kulturális intézmények támogatása parképítés egészségház, orvosi rendelő sport fejlesztésekben van részük kommunális beruházások játszótér csatorna több felújítás
28 28 23 16 13 13 12 10 9 8 7
fő fő fő fő fő fő fő fő fő fő fő
25,0% 25,0% 20,5% 14,3% 11,6% 11,6% 10,7% 8,9% 8,0% 7,1% 6,3%
5% feletti állítások!
Kérdés: Ön és családtagjai élveznek-e előnyöket (munkalehetőség, sport- és kulturális lehetőségek, stb.) abból, hogy a radioaktív hulladéktároló a térségben működik néhány évtizede?
előnyök; település szinten (N=819 fő)
Az „igen” válaszok gyakoriságai (N=733 fő, az NT válaszokat kizártuk) 100%
100,0% 85,0%
82,8%
78,6%
80% 54,0%
60%
67,4% 68,0%
51,1%
58,9%
57,7% 36,5%
40%
16,6%
13,3%
20%
27,3% 13,3%
32,8%
0% Kisnémedi
Püspökszilágy
Váchartyán
Váckisújfalu
Galgamácsa
2007
Őrbottyán
Vácegres
teljes minta
2009
anyagi támogatás sok mindenhez utak rendbetétele fejlesztésekben van részük egészségház, orvosi rendelő kulturális intézmények támogatása
271 fő 86 fő 74 fő 33 fő 24 fő
64,2% 20,4% 17,5% 7,8% 5,7%
5% feletti állítások! Kérdés: Ön szerint a falunak, mint településnek származik előnye abból, hogy a radioaktív hulladéktároló a térségben működik néhány évtizede?
lakossági hátrányok; település szinten (N=819 fő)
Összesen 128 válaszadó (a minta 15,6%-a) (szemben a 2007-ben mért 23,3%-al) vélte úgy, hogy a radioaktív hulladéktároló több évtizedre visszanyúló működése hátrányokat okoz az érintett településeknek.
kisebb az ingatlanok értéke sok a rákos beteg a környéken betegséget okoz, károsítja az egészséget nehéz eladni a házakat visszatartó erő az ideköltözőknek környezeti kár sugárzástól
40 fő 23 fő 15 fő 11 fő 11 fő 9 fő 7 fő
31,3% 18,0% 11,7% 8,6% 8,6% 7,0% 5,5%
5% feletti állítások! Kérdés: Ön szerint a falunak, mint településnek származik-e hátránya abból, hogy a radioaktív hulladéktároló a térségben működik néhány évtizede?
A működésből származtatott környezeti károk (N=819 fő) Az „igen” válaszok gyakoriságai
30%
20% 12,0% 10% 3,4%
6,0%
4,3%
6,7%
8,3% 5,3%
6,2%
8,4% 7,3%
11,0% 7,8%
11,9% 8,1% 3,3%
5,7%
0% Püspökszilágy
Váckisújfalu
Vácegres
Galgamácsa
származott 2007
Őrbottyán
Váchartyán
Kisnémedi
teljes minta
származott 2009
sok a rákos beteg a környéken betegséget okoz, károsítja az egészséget környezeti kár nő a fiatalon elhalálozottak aránya halpusztulás
18 fő 12 fő 6 fő 4 fő 3 fő
38,3% 25,5% 12,8% 8,5% 6,4%
5% feletti állítások! Kérdés: Ön szerint a tároló működésének néhány évtizede alatt okozott valamilyen érzékelhető környezeti kárt a faluban, illetve a falu környékén?
A tároló biztonságának megítélése (N=819 fő)
(5 – teljes mértékben biztonságos volt … 1 – egyáltalán nem volt biztonságos)
NV 10,9%
1-es 2-es 1,3% 4,2% 3-as 17,3%
5-ös 24,1%
4-es 42,2%
A megítélés tekintetében a 2007-ben mért átlaghoz (3,80) képest pozitív elmozdulás történt. A 2009-es átlag: 3,91
Kérdés: Kérjük, értékelje az iskolai osztályzatoknak megfelelően, hogy a radioaktív sugárzás szempontjából Ön szerint mennyire biztonságos a tároló működése!
összességében megnyilvánuló hatása (N=819 fő) visszafejlődött, illetve gátolta a település fejlődését a tároló 1,7%
nagy fejlődésnek indult a település 15,4%
nem értékelt 6,1%
nem volt hatással a fejlődésre a tároló 31,4%
kicsit fejlődött a település 45,4%
3 2
1,88
2,10
2,15
2,19
Püspökszilágy
Váckisújfalu
Galgamácsa
2,46
2,48
Vácegres
Őrbottyán
2,20
1,45
1 0 Kisnémedi
Váchartyán
teljes minta
(ahol az 1-es érték a „nagy fejlődésnek indult a település”, az 4-es pedig a „visszafejlődött, illetve gátolta a település fejlődését a tároló” alternatívákat jelöli) Kérdés: Összességében hogyan ítéli meg a tároló idetelepítésének hatását a falu életére az elmúlt évtizedek alatt?
80%
A tárolóval szembeni személyes ellenérzések (N=819 fő)
65,0%
60% 40%
64,7%
61,2%
62,8%
62,5%
55,0%
49,5%
33,0%
33,3% 25,4% 13,4%
20% 2,0%
41,7%
35,6%
32,1%
30,8%
28,1% 9,1%
68,4%
59,8%
22,5% 14,9% 6,7%
2,0%
8,1%
3,3%
9,1%
0% Püspökszilágy
Kisnémedi
Váckisújfalu
nem félt
Őrbottyán
Váchartyán
Galgamácsa
kicsit félt
betegséget okoz, károsítja az egészséget sugárzástól szivárgástól tart valamilyen baleset sok a rákos beteg a környéken
Vácegres
összesen 2009 összesen 2007
nagyon félt
129 fő 79 fő 30 fő 28 fő 26 fő
5% feletti állítások!
Kérdés: Személy szerint Önben volt félelem a tároló működésével kapcsolatban?
39,2% 24,0% 9,1% 8,5% 7,9%
A tárolóval kapcsolatos információszolgáltatás (N=819 fő) (5 – teljes mértékben elégedett … 1 – egyáltalán nem elégedett)
5-ös 13,8%
4-es 33,6%
NV 5,3%
1-es 7,7%
2-es 9,8%
3-as 29,9%
A megítélés tekintetében a 2007-ben mért átlaghoz (3,05) képest pozitív elmozdulás történt. A 2009-es átlag: 3,38
Kérdés: Kérjük, értékelje az iskolai osztályzatoknak megfelelően, hogy Ön milyen mértékben volt elégedett azzal, ahogyan információt nyújtottak a lakosságnak a tárolóval, a tárolóban folyó munkával kapcsolatosan!
információk csatornái a tárolóval kapcsolatban (N=819 fő) 0%
10%
20%
30%
40%
ismerősök
40,00%
25,80%
a település önkormányzata
21,70%
országos médium (sajtó, TV, rádió)
20,50%
HÉTközlap c. újság
15,50%
lakossági fórumok, rendezvények
az illetékes szakemberek (RHK, RHFT)
Internet egyéb helyekről
60%
49,10%
térségi és helyi médiumok (újság, kábeltévé)
kiállításokról, bemutató termekből
50%
9,90% 7,40%
szórólap ott dolgozóktól kisbíró
3 fő 3 fő 3 fő
4,90% 1,10%
Kérdés: Ön honnan szerzett eddig információkat a püspökszilágyi radioaktív hulladéktároló működésével kapcsolatosan? (Interjúkészítő! Több válasz is elfogadható!)
A hitelesnek tartott információs csatornák (N=819 fő) 0%
10%
20%
30%
40%
46,4%
helyi sajtó
43,8%
önkormányzatok a tárolót üzemeltető szakemberek
36,6%
környezetvédők
21,4% 17,0%
tudósok országos sajtó
13,3%
HÉTközlap c. újság
13,2% 8,5%
radioaktív hulladék kezelésével megbízott nemzeti ügynökség országgyűlési képviselők pedagógusok
50%
5,7% 1,8%
EU
1,2%
nukleáris ipar
1,0%
kormány
0,9%
egyéb
1,1%
Kérdés: Ön milyen információforrást tart hitelesnek a püspökszilágyi tárolóval kapcsolatban? (Interjúkészítő! Több válasz is elfogadható!)
A leginkább közérthetőnek tartott információs csatornák (N=819 fő) 0%
10%
20%
21,2%
önkormányzatok
a tárolót üzemeltető szakemberek
19,5%
17,5%
helyi sajtó környezetvédők
8,4% 6,6%
tudósok
4,8%
HÉTközlap c. újság
4,0%
országos sajtó
3,7%
radioaktív hulladék kezelésével megbízott nemzeti ügynökség egyéb
1,2%
nukleáris ipar
0,7%
országgyűlési képviselők
0,6%
pedagógusok
0,6%
EU
0,6%
kormány
0,0%
Kérdés: Melyik információforrást gondolja leginkább közérthetőnek?
30%
Kinek a feladata elsősorban a tájékoztatás? (N=819 fő) 0%
10%
20%
30%
a tárolót üzemeltető szakemberek
23,0% 18,6%
helyi sajtó
4,6%
országos sajtó
3,4%
tudósok
2,1%
HÉTközlap c. újság
1,5%
országgyűlési képviselők
1,5%
pedagógusok
0,1%
egyéb
0,1%
NT
50%
43,2%
önkormányzatok
környezetvédők
40%
2,0%
Kérdés: Ön szerint kinek lenne elsősorban a feladata, hogy informálja a lakosságot a Püspökszilágy térségében működő radioaktív hulladéktárolóval kapcsolatos kérdésekben?
amelyektől a tájékoztatást várja a lakosság (N=819 fő) 0%
10%
20%
30%
40%
50%
51,6%
helyi sajtó
a tárolót üzemeltető szakemberek
37,4% 23,6%
lakossági fórum
16,0%
hírlevél
14,7%
helyi TV országos sajtó
13,6%
országos TV, rádió
13,6% 12,5%
HÉTközlap újság
11,7%
közmeghallgatás teleplátogatás Internet egyéb
60%
5,3% 4,2%
NT vagy NV független szakértők szórólap éves falinaptár ott dolgozóktól csak az igazat
2,7%
Kérdés: Ön milyen forrásokból várna információkat a tárolóval kapcsolatban?
10 fő 7 fő 2 fő 1 fő 1 fő 1 fő
80%
Az ITT ismertsége (N=819 fő) Az „igen” válaszok gyakoriságai
76,7%
64,2%
61,4%
55,6%
60% 40%
55,0%
52,0% 51,0% 39,2% 30,0%
31,7%
25,9% 13,1%
20%
25,0%
41,6% 31,6%
18,3%
0% Kisnémedi
Váchartyán
Galgamácsa
Püspökszilágy
arány 2007
Váckisújfalu
Őrbottyán
Vácegres
arány 2009
Azok körében, akik ismerték a Társulást (vagy hallottak már arról), felmértük, hogy milyen ismeretekkel rendelkeznek a témakört illetően (N= 341 fő):
csak a nevét, azt hogy létezik az érintett települések lakosságát informálják tájékoztatás nem emlékszik már Kisnémediben van a központjuk több település a tagja 5% feletti állítások! Kérdés: Hallott Ön az Izotóp Tájékoztató Társulásról (ITT)? Mit hallott róla?
76 fő 65 fő 38 fő 33 fő 31 fő 25 fő
22,3% 19,1% 11,1% 9,7% 9,1% 7,3%
teljes minta
A Paksi Atomerőmű • A működés során folyékony, szilárd és gáznemű RH és közeg(víz, gáz) keletkezik • Víz: ioncserélés és desztillációs eljárás • Gáz: aerosolos és adszorbciós szűrők tisztítják, utána kéményen át a szabadba jut
A Paksi atomerőmű • blokk
telj.
kivitelezés üzemkezd. terv. kezd. leáll.
1.
500 MW 1974.08.01.
1983.08.10.
2012
2.
470 MW 1974.08.01.
1984.11.14.
2017
3.
470 MW 1979.10.01.
1986.12.01.
2017
4.
500 MW 1979.10.01.
1987.11.01.
2017
A Paksi Atomerőmű • 2008. kapacitásbővítés, élettartam hosszabbítás • 2032-2037 a bővítés lehetősége Teller projekt
A bátaapáti RH tároló • Tolna megye, 417 lakos (2008) • Régebben:a kiégett fűtőelemeket Paksról visszaszállították Szovjetunióba • 1997-2008.-ig: paksi tárolás
A bátaapáti RH tároló • Szavazás 2005. 07.10. 75% részvétel 90% IGEN • „nincs más út”, munkanélküliség • Kis és közepes aktivitású felszerelések,eszközök, védőruhák Paksról • Hordó>beton>tároló
A nagyaktivitású RH végleges elhelyezése Magyarországon • A végleges tárolót 2047-e kell elkészíteni • Ny-Mecsek • BAF: Bodai Aleurolit Formáció, 1993 óta a kiégett fűtőelemek végleges elhelyezésére potenciálisan alkalmas képződményként tartják számon • 260 millió éves, 800-900 m vastag, tömör, vízzáró, nagy szilárdságú • A mórágyi gránit minősítését célzó kutatási program • 2005 sikeres helyi népszavazás, Országgyűlés jóváhagyása • 2007-2008 beruházási program megindítása, a felszíni fogadó létesítmények építése
Köszönöm a figyelmet!
Források Hegyháti József :Radioaktív hulladékok kezelése és végleges elhelyezése Magyar Tudomány 2007/01 Solymosi József, Vincze Árpád, Frigyesi Ferenc, Ormai Péter: Radioaktív hulladékok kezelése és végleges elhelyezése Hadtudomány IX. évf. 2. szám 1999.06. http:// www. rhk.hu/letesitmenyeink/lakossági kapcsolatok http:// www. mecsekerc.hu http:// www.atomeromu.hu http://puspokszilagy.hu http:// bataapati.hu
