BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Külgazdasági szak Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány
A RÁCKEVEI-SOROKSÁRI DUNA-ÁG, MINT A RÁCKEVEI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSÉNEK MOZGATÓRUGÓJA
Készítette: Sipos Ildikó
Budapest, 2004.
TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék .................................................................................................3. oldal Előszó..................................................................................................................5. oldal I. A Nemzeti Fejlesztési Terv .......................................................................... 7. oldal 1. Bevezetés.................................................................................................. 7. oldal 2. Regionális politika Magyarországon....................................................... 9. oldal 3. A Nemzeti Fejlesztési Terv tartalma és céljai........................................ 12. oldal 4. A Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai és a Regionális Fejlesztési Operatív Program.............................................................. 15. oldal 4.1 A Regionális Fejlesztési Operatív Program stratégiája és célkitűzései................................................................................19. oldal 5. Az Nemzeti Fejlesztési Terv jelentősége és hatása ................................ 25. oldal II. Magyarország területi rendszere............................................................. 27. oldal 1. Az Európai Unió NUTS területbeosztási rendszere, és ennek magyarországi alkalmazása ............................................................. 27. oldal 1.1 Régiók Magyarországon (NUTS II.) ........................................30. oldal 1.2 Magyarország statisztikai kistérségei (NUTS IV.) ...................34. oldal 2. A Közép-Magyarországi Régió (KMR).................................................. 37. oldal 2.1 A régió helyzetelemzése ...........................................................39. oldal 2.2 A Közép-Magyarországi Régió fejlesztési stratégiája..............41. oldal 2.3 A Közép-Magyarországi Régió jövője .....................................47. oldal III. A Ráckevei kistérség fejlesztése ............................................................. 50. oldal 1. A kistérség bemutatása .......................................................................... 50. oldal 2. A térség kiugrási lehetősége: az idegenforgalom .................................. 57. oldal 2.1 A kistérség idegenforgalmának gyenge pontjai........................62. oldal 3. SWOT-analízis ....................................................................................... 68. oldal 4. A kistérség fejlesztésének javaslatai ...................................................... 72. oldal
3
5. A fejlesztési javaslatok megvalósításának pénzügyi eszközei ................ 83. oldal 5.1 Regionális források ...................................................................87. oldal 5.2 Hazai támogatások....................................................................89. oldal 5.3 Uniós pályázati lehetőségek......................................................95. oldal IV. Összefoglalás .......................................................................................... 101. oldal Ábrajegyzék ....................................................................................................102. oldal Táblázatok jegyzéke .......................................................................................102. oldal Irodalomjegyzék .............................................................................................103. oldal Melléklet .........................................................................................................110. oldal
4
ELŐSZÓ
Szakdolgozatom témájául lakóhelyem, Szigetszentmiklós és környékének fejlesztési elképzeléseit és lehetőségeit választottam. Szigetszentmiklós a KözépMagyarországi Régió települése, és ezen belül a Ráckevei kistérség tagja. Mivel egy település izoláltan, önmagában nem képes létezni, ezért a fejlesztési terveket mindig egy komplex térségre készítik. Az Európai Unió is régiókat, azon belül pedig kistérségeket támogat, és a közösségi forrásokra is csak település-együttesek pályázhatnak. Ezért dolgozatomban nemcsak magának a kistérségnek a fejlesztési koncepcióit fogom bemutatni, ami tulajdonképpen magába foglalja lakóhelyem fejlesztési terveit is, hanem távolabbról indulva az ország és a régió fejlesztési célkitűzésein keresztül jutok el a konkrétumokig. Fontosnak tartom Magyarország Nemzeti Fejlesztési Tervének, és annak Operatív Programjainak, majd a régió fejlesztési dokumentumainak bemutatását, mivel a kistérségi koncepcióknak is ezekhez a magasabb szintű tervekhez kell illeszkedniük. A térség fejlesztési tervei igen sokoldalúak, számos területre terjednek ki, például: idegenforgalom, környezetvédelem, infrastruktúra, agrárstruktúra és vidékfejlesztés. Ezek a területek mind-mind nagyon fontosak és széles körű elemzést érdemelnek, de dolgozatom határai korlátosak, ezért nem terjedhet ki minden lényeges részletre. Az eddig elkészített tanulmányok mindegyike egyhangúan alátámasztotta, hogy ennek a térségnek a legnagyobb lehetősége és erőssége területi fekvése, azaz, hogy az egész kistérség a főváros vonzáskörzetében helyezkedik el, valamint a víz, azaz a Kis-Duna (Ráckevei-Soroksári Duna-ág) és a Nagy-Duna adta lehetőségek. Sem iparát, sem agrárstruktúráját tekintve nem rendelkezik ez a régió kiemelkedő sajátosságokkal. Ebből kifolyólag én is e térség fejlesztését a Ráckevei-Soroksári Duna-ág, valamint ezen keresztül az idegenforgalom szemszögéből fogom megközelíteni. Ezek a területek nagyon összetettek, és valamilyen mértékben szinte minden egyes fontosabb témát érintenek, például az infrastruktúrát, az idegenforgalmat kiszolgáló háttéripart és a környezetvédelmet. Dolgozatomban nemcsak a fejlesztési elképzeléseimet szeretném megismertetni és elemezni, hanem fel szeretném tárni a megvalósításukhoz szükséges anyagi forrásokat is. Ki szeretnék térni mind a hazai lehetőségekre, mind pedig az Uniótól kapható támogatásokra. Ez év májusától, az Unióba való belépésünktől, hazánk is jogosulttá vált 5
az Európai Unió Strukturális és Kohéziós Alapjainak igénybevételére. Dolgozatom ezen részében ki szeretnék térni arra, hogy milyen lehetőségei vannak a kistérségnek az EU-s források megpályázására. Ezúton szeretnék köszönetet mondani belső konzulensemnek, Takács Gábornak, a segítségéért, építő ötleteiért. Továbbá külső konzulensemnek, Pálinkás Szilvia kistérségi megbízottnak (a Miniszterelnöki Hivatal – Nemzeti Területfejlesztési Hivatal térségfejlesztési megbízottjának, Ráckevei kistérség), a szakmai tanácsaiért és információiért, és hogy rendelkezésemre bocsátotta a kistérség fejlesztési koncepcióit. A sort szeretném Bak Gábor kistérségi menedzserrel folytatni, aki szintén segítségemre volt a dolgozatomhoz szükséges háttéranyagok felkutatásában. Végül, pedig szeretném megköszönni a Pro Régió Ügynökség (Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési és Szolgáltató Kht.) valamennyi munkatársának szakmai segítségét, és hogy eligazítottak a területfejlesztés és -tervezés útvesztőiben. Az Ügynökségnél töltött szakmai gyakorlatom során sikerült bepillantást nyernem a regionális tervezés és programozás világába, testközelből ismerhettem meg egy-egy fejlesztési koncepció kialakításának minden mozzanatát és lépését. Szeretném megköszönni, hogy engem is belevontak a feladatok megvalósításába, így számos hasznos tapasztalattal lettem gazdagabb.
6
I. A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV
1. Bevezetés Az Európai Unió – a szolidaritás, a méltányosság és az igazságosság elvéből kiindulva – különös figyelmet fordít a tagállamok és régióik fejlettségbeli különbségeinek mérséklésére. A régiók egyenlőtlen fejlődésének tényezői a földrajzi környezet differenciáltsága, és az ennek hatására kialakuló társadalmi-gazdasági területi koncentrálódás. Ha a régiók közötti különbségek természetellenesen magas mértéket érnek el, akkor ez a társadalom számára kedvezőtlen állapot létrejöttéhez vezet, amit tudatos beavatkozással kell korrigálni. Ez a beavatkozás a társadalom valamennyi tagjának természetes igénye, mivel a területi harmónia megteremtése, a fejlettségi különbségek minimalizálása az egész ország egyenletes fejlődéséhez szükséges. Ennek két útja van: a) a fejlettek korlátozása, illetve b) az elmaradottak felzárkóztatása. Ezek a megoldások számos kérdést vetnek fel: szabad-e korlátozni a dinamikusan fejlődő térségeket és/vagy hatalmas összegeket költeni a rosszul működőkre, illetve megengedhető-e, hogy egy ország fejlettségi szempontból „szétszakadjon”? Az mindenki számára egyértelmű, hogy nem szabad korlátozni a fejlődést, mivel egy-egy sikeres terület az egész ország gazdaságára húzóerőként hathat, de emellett az állam feladata, hogy ne engedje leszakadni az elmaradott térségeket. Európában a regionális politika kialakítása kezdetben csak országos szinten indult meg. Az Európai Unió keretén belül egyedi példaként működik a több ország területére kiterjedő, nemzetek feletti regionális politika. Az elmaradottság felszámolása, a régiók fejlesztése a Közösség egyik legfontosabb stratégiai célja, ezt az is bizonyítja, hogy költségvetésének közel negyven százalékát erre fordítja. A Római Szerződés (1957) már célként rögzíti a társadalmi-gazdasági kohézió erősítését, ám jelentősebb pénzügyi keretet nem rendelt e feladathoz. Ennek oka, hogy a gazdasági növekedéstől várták a területi kiegyenlítődést, ezért a kereskedelmi akadályok lebontását és az egységes belső piac megteremtését tartották a legfontosabbnak. Az 1970-es évek ipari válsága, valamint a többszöri bővítés már
7
kiélezte a területi egyenlőtlenségeket az integráción belül, és egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a fejlett és a kevésbé fejlett régiók közti szakadék tovább mélyült. Ennek hatására az Egységes Európai Okmány (1987) már részletesen kifejti a regionális politika céljait és eszközeit, és számos olyan elvet rögzít, mely a regionális politikát is közösségi szintre emelte. Az 1975-ben létrehozott Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), valamint más strukturális alapok (Európai Szociális Alap, Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap, Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz), és az akkoriban négy legelmaradottabb tagállamot (Portugália, Spanyolország, Görögország, Írország) segítő Kohéziós Alap, mint pénzügyi eszközök rendeltettek a regionális politikai célok megvalósításához.1 Ezek az alapok jelentős támogatást nyújtanak azokhoz a fejlesztésekhez és projektekhez, amelyek a fejlettségbeli különbségeket hivatottak mérsékelni. A tagállamok a 2000-2006 közötti költségvetési időszakban az alapokból 213 milliárd euró támogatásban, az új tagok 2004-től 21,8 milliárd euró juttatásban részesülnek. Az Európai Bizottság 2003. januárban közzétett kohéziós jelentése szerint a huszonöt tagú Unióban változatlanul azok a régiók formálhatnak igényt a regionális fejlesztési támogatásokra, amelyek vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó hazai összterméke az uniós átlag 75 százaléka alatt marad.2 (Ez azért jelentős, mert a kibővült Unióban az egy főre jutó GDP csökkent a fejletlenebb új tagok csatlakozásának hatására, így a korábban támogatásban részesült területek sem esnek ki a kedvezményezettek köréből.) A közös regionális és strukturális politika sikerének tekinthető, hogy az Unióban az elmaradott és a fejlettebb területek gazdasági, jövedelmi és ellátottsági mutatói között egyre kisebbek az eltérések. A regionális politika erősíti a gazdasági egységet, segíti a harmonikus fejlődést, valamint az egyes területek közötti különbségek mérséklését. Mindezek
mellett
nagy
hangsúlyt
fektet
a
hátrányos
helyzetű
régiók
versenyképességének növelésére, azaz megteremti a fejlődéshez szükséges kedvező körülményeket.
1
Nemes Nagy József – Szabó Pál: Regionális folyamatok, regionális fejlődés, A terület- és településfejlesztés kézikönyve, Ceba Kiadó, Budapest 2001, 55-66. old. 2 Dr. Horváth Gyula – Dr. Szaló Péter: Területfejlesztés és régiók, Európai Füzetek 11. Budapest, 2003
8
2. Regionális politika Magyarországon Magyarország az elmúlt évtizedben történelmi léptékű társadalmi és gazdasági változások színtere volt: sikeresen végrehajtotta a társadalmi, politikai, gazdasági átmenetet,
és
napjainkra
olyan
dinamikusan
fejlődő,
versenyképes,
nyitott
piacgazdasággá alakult át, amely megkezdte felzárkózását az Európai Unió fejlettebb tagállamaihoz. Ugyanakkor a kilencvenes években a gazdaság fejlődése, a piaci viszonyok kialakulása és megszilárdulása differenciáltan ment végbe az egyes régiókban, és ennek következtében növekedtek a fejlettségi különbségek. A területi egyenlőtlenségek elsősorban a főváros és vidék viszonylatában, az ország nyugati és keleti része között mutathatók ki, ugyanakkor az egyes régiókon belül, a kistérségek között is jelentős különbségek vannak. Az észak-nyugaton található térségek dinamikusan
fejlődő
zónává
alakultak,
míg
délen
és
keleten
továbbra
is
elmaradottsággal jellemezhetők. Egy főre jutó GDP a magyar régiókban, 2000 1. sz. táblázat Régió
Ezer Ft
Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Magyarország
1998 1303 1462 956 823 809 913 1288
Az országos átlag százalékában 155 101 114 74 64 63 71 100
Az EU 15 tagállamának százalékában 77 47 58 39 34 33 38 51
Az EU 25 tagállamának százalékában 83 55 62 41 36 35 40 55
Forrás: Területi statisztikai évkönyv, Központi Statisztikai Hivatal 2002
Magyarország területi politikáját a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény és a Parlament által 1998-ban elfogadott Országos Területfejlesztési Koncepció alapozza meg. Az 1996-os törvény meghatározza a területfejlesztés intézményi és tervezési rendszerének jogi kereteit, valamint a központi szervek és a térségi szereplők területfejlesztési feladatait. A területfejlesztés egyik feladataként definiálja a fejlesztési koncepciók, programok kidolgozását, és megvalósítását, a
9
társadalom, gazdaság és környezet dinamikus egyensúlyának fenntartása, illetve javítása érdekében. A törvény rögzíti a területfejlesztési koncepció fogalmát, mely a következőképpen hangzik:
„A területfejlesztési koncepció az ország, illetve egy térség átfogó távlati fejlesztését megalapozó és befolyásoló dokumentum, ami meghatározza a térség hosszú távú, átfogó fejlesztési céljait, továbbá a fejlesztési
programok
megvalósításához
szükséges
irányelveket,
információkat biztosít az ágazati tervezés és a területfejlesztés szereplői számára.”
A jogszabály hiányosságai között lehet felsorolni, hogy nem tér ki a koncepciók tartalmi követelményeire, nem határozza meg a vertikális és horizontális összehangolás szabályait, azaz nem biztosítja a területi dokumentumok szükséges egymásra épülését. Ezért ez a törvény csak kerettörvény jellegű. Az 1998-as Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) szükségesnek tartja a területfejlesztés szereplőinek együttműködését, valamint a lehetséges területi fejlődési változatok közül a kiegyensúlyozott fejlődési modell érvényesítését. Az OTK-ban megfogalmazott átfogó területfejlesztési célok a következők:3
3
Pátkai Zsuzsanna – Perger Éva: Területfejlesztési koncepciók napjainkban, A terület- és településfejlesztés kézikönyve, Ceba Kiadó Budapest 2001, 92-101. old.
10
„Az ország egészén: -
törekedni kell a polgárok és a nemzet kulturális, anyagi jólétének megteremtésére,
a
szociális
piacgazdaság
kiépítésének
elősegítésére, -
a tartós gazdasági növekedésre, a versenyképesség javítására, a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtésére,
-
az innováció térbeli terjedésének elősegítésére,
-
a
települések,
megyék,
régiók
forrásszervező
erejének
növelésére, harmonikus térszerkezet kialakítására. A területi egyenlőtlenségek mérséklése terén: -
egyaránt cél a régiók, megyék közötti, a főváros és a vidék, valamint a városok és községek között az életszínvonal és az infrastrukturális
feltételek
területén
meglévő
különbségek
csökkentése, -
a
társadalmi
esélyegyenlőség
biztosítása,
válságterületek
kialakulásának megakadályozása.”
A koncepció az általános célok ismertetése mellett meghatározza a fejlesztés irányelveit, és a különböző kiemelt térségtípusok fejlesztési céljait és prioritásait. Kifejti a területfejlesztés szempontjából legfontosabb ágazati prioritásokat, végül pedig azokat a rövidtávú feladatokat, amelyeket a legfontosabbnak tart. Hangsúlyozni kell, hogy az OTK nem kötelezően érvényesítendő joganyag, de jelentősége kiemelkedő, mivel az Országgyűlés határozta meg azokat a célokat és prioritásokat, melyeket a területfejlesztési tevékenység során szem előtt kell tartani. Az említett törvény és koncepció a magyar területfejlesztési politika következő jövőképét vázolja fel: a különböző társadalmi-gazdasági adottságú térségek eltérő, sajátos fejlődési pályán, de egymással összhangban fejlődnek, ennek hatására mérséklődnek a területi különbségek, és az ország régiói bekapcsolódnak az európai területi munkamegosztásba.
11
3. A Nemzeti Fejlesztési Terv tartalma és céljai 2004-ben új szakasz kezdődött Magyarország történetében. Lehetőség nyílik arra, hogy rövid átmeneti idő után hazánk minden tekintetben felzárkózzon a világgazdaság egyik centrumához, és az Európai Unió virágzó tagállamává váljon. Magyarország 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz, és ezáltal jogosulttá vált az Unió fejlesztési alapjainak – a strukturális alapok és a kohéziós alap – támogatására. Az EK 1260/1999, a strukturális alapokról szóló tanácsi rendelete szerint azon tagállamok, melyek az 1. célkitűzés4 alá esnek, a támogatások igénybevétele feltételeként, fejlesztési céljaikat és prioritásaikat tartalmazó Nemzeti Fejlesztési Tervet (NFT) kell, hogy készítsenek, és benyújtsanak az Európai Bizottsághoz. /Közös álláspont szerint 2006 végéig Magyarország valamennyi régiója az 1. (elmaradott) támogatási övezetbe sorolható, ezáltal nagyobb fejlesztési összegek lehívására lesz jogosult országos szinten./ Az NFT a Magyar Köztársaság kormányának nemzeti stratégiai dokumentuma, mely rögzíti hazánk fejlesztési céljait és prioritásait a 2004 és 2006 közötti időszakban. Az NFT elkészítését, és a források hatékony lehívását lehetővé tevő EU-konform intézményrendszer felállítását a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatala koordinálja.5 Az NFT képezte a Bizottsággal folytatott tárgyalások alapját, melynek eredményeként készült el a támogatások jogi keretét jelentő Közösségi Támogatási Keretszerződés (KTK). Ez a szerződés rögzíti az EU, illetve hazánk pénzügyi kötelezettségvállalását a 2004 és 2006 közötti időszak közös fejlesztéseit illetően. Az egyes intézkedések (projektek,
pályázatok)
részletes
leírását
a
Programkiegészítő
Dokumentum
szabályozza. A Nemzeti Fejlesztési Terv és a Közösségi Támogatási Keret a jelenlegi programozási időszakban (2004-2006) mintegy 1350 milliárd Ft értékű fejlesztés megvalósítását teszi lehetővé. Magyarország a tíz csatlakozó ország strukturális támogatási keretének 12,2 százalékára számíthat ugyanebben az időszakban, a Kohéziós Alapból pedig 13 százalékkal részesedhet. Az uniós szabályozás elvben lehetővé tette volna, hogy hazánk a jóváhagyott összeg több mint kétszeresét is megkapja, azonban figyelembe kell venni, hogy a bővítés most minden eddiginél szélesebb körű volt, így a pénzügyi keretek természetszerűleg szűkültek. Azt sem
4
Azok az országok, illetve régiók tartoznak ide, ahol az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson számolva nem éri el a közösségi átlag 75 százalékát. 5 Dr. Ránky Anna – Jobbágy Valér: A Nemzeti Fejlesztési Tervről röviden, Európai Füzetek 16. Budapest, 2003
12
szabad elfelejtenünk, hogy az Unió már az előcsatlakozási szakaszban is támogatásban részesítette a leendő tagországokat. Az elmúlt években a PHARE-, SAPARD- és ISPAprogramokra uniós forrásokból 2 milliárd euró (490 milliárd forint) támogatás érkezett Magyarországra. A csatlakozási megállapodás 2006 végéig garantálja a támogatások folyósítását. A 2007-ben
kezdődő
következő
hétéves
költségvetési
időszak
célkitűzéseinek
kialakításában hazánk már teljes jogú tagként vesz részt; ebben az új időszakban az ország még jelentősebb támogatásokhoz juthat.6 A Magyarországnak juttatandó támogatások 2004-2006 (millió euró, 1999. évi áron) 2. sz. táblázat Forrás
2004
2005
2006
Összesen
Strukturális Alapok
448
620
786
1854
Kohéziós Alap
340
280
374
994
Összesen
788
900
1160
2848
Forrás: Az Európai Bizottság tájékoztatója
A Nemzeti Fejlesztési Terv megalkotásának, sikeres végrehajtásának és társadalmi legitimációjának nélkülözhetetlen előfeltétele volt valamennyi érintett szereplő bevonása a tervezési folyamatba; ezzel az Unió által oly fontosnak tartott alapelvet, a partnerség elvét érvényesítve. Ennek érdekében a kormány arra törekedett, hogy a terv a lehető legszélesebb körű konzultációs folyamat eredményeképpen jöjjön létre.7 Az NFT – nevével ellentétben – nem átfogó, minden szektorra kiterjedő fejlesztési terv, hanem egy olyan koncepció, amelyben Magyarország az uniós források célzott felhasználásának tervezetét foglalja össze.
6
Dr. Horváth Gyula – Dr. Szaló Péter: Területfejlesztés és régiók, Európai Füzetek 11. Budapest, 2003 Miniszterelnöki Hivatal – Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatala, Jobbágy Valér: Összefoglaló a magyar Nemzeti Fejlesztési Tervről 2003, http://www.nfh.hu/doc/Uj_NFT/NFT_jelentes_2003.12.pdf 2004. 08. 12. 7
13
A terv az Európai Bizottsággal egyeztetett szerkezetben készült, melynek értelmében a dokumentum hét fejezetre tagolódik: 1. Helyzetértékelés – SWOT-elemzés 2. Stratégia 3. A stratégia koherenciája 4. Pénzügyi táblák 5. Az operatív programok leírása 6. A végrehajtás intézményrendszere 7. A partnerségi egyeztetés dokumentációja A terv egy helyzetértékeléssel indul, amely a magyar gazdaság és társadalom jelenlegi állapotát írja le, rámutat a súlyponti kérdésekre, megvizsgálja a problémák okait. Az ennek alapján készített SWOT-elemzésben Magyarország erősségei, gyengeségei, lehetőségei és a rá leselkedő veszélyforrások kerültek meghatározásra. Ezen elemzés felhasználásával került kialakításra a terv célstruktúrája, mely szerint a Nemzeti Fejlesztési Terv hosszú távú célja: az életminőség javítása. Ez a cél nemcsak a jövedelmi viszonyok javítására, hanem a környezet, a kultúra, az egészség, az oktatás és a szociális védelem minőségének fejlesztésére is kiterjed. A helyzetelemzés rámutatott arra, hogy igen nagy különbség tapasztalható az egy főre jutó jövedelem és a termelékenység tekintetében Magyarország és az EU között. Ezért az NFT általános célkitűzéseként: az Európai Unió átlagos fejlettségi színvonalához való felzárkózást és az országon belüli regionális egyenlőtlenségek csökkentését határozták meg. Ennek elérésére három specifikus cél került felállításra: 1. A termelő szektor versenyképességének javítása; 2. A humán erőforrások fejlesztése; 3. Jobb minőségű környezet, és kiegyensúlyozottabb területi fejlődés biztosítása. A három egymást kiegészítő stratégiai célkitűzésnek együtt kell biztosítania Magyarország kellőképpen gyors, fenntartható és harmonikus növekedését. Az NFT célrendszerét az 1. sz. ábra foglalja össze.
14
A Nemzeti Fejlesztési Terv célrendszere 1. sz. ábra
Forrás: Dr. Ránky Anna – Jobbágy Valér: A Nemzeti Fejlesztési Tervről röviden, Európai Füzetek 16. Budapest 2003
4. A Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai és a Regionális Fejlesztési Operatív Program Az Operatív Program (OP) a Közösségi Támogatási Keretnek (KTK) a Bizottság által jóváhagyott végrehajtási programja, amely tartalmazza azokat az intézkedéseket, amelyek végül ténylegesen végrehajtásra kerülnek. Ezért végleges OPot csak a KTK jóváhagyása után lehet kidolgozni. Az Operatív Programok tartalmazzák a kitűzött prioritások eléréséhez szükséges feladatokat, a program intézkedéseinek végső hasznát és kedvezményezettjeit, a tervezett feladatok finanszírozási formáit és a program nyilvánossá tételének módját. Az 1260/1999/EK Tanácsi Rendelet 18. cikkének 3. bekezdése értelmében az operatív programok végrehajtásához Programkiegészítő Dokumentumot (PKD) kell készíteni. Ez a dokumentum a programozás utolsó fázisa, amelynek elfogadása szükséges a közösségi támogatások kifizetéséhez. A PKD már a konkrét intézkedéseket tartalmazza, s mintegy a pályázati űrlapok szintjén részletezi az egyes célokat. Leglényegesebb része
15
a finanszírozási terv (mely magában foglalja a társfinanszírozás leírását), ezen kívül tartalmazza a program irányító hatóságának és monitoring rendszerének leírását is.8 Az NFT-ben meghatározott specifikus célok elérésére az alábbi 5 operatív programot határozták meg:
Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP)
Humán Erőforrás Fejlesztés Operatív Program (HEFOP)
Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP)
Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Program (AVOP)
Regionális Fejlesztési Operatív Program (RFOP)
Az OP-ok mindegyike egy kapcsolódó minisztériumhoz tartozik, és ezeken belül felállítottak egy-egy úgynevezett Irányító Hatóságot (IH), amelynek feladata az adott program lebonyolítása. Mindegyik OP elemzésére most nem térnék ki, mert témám szempontjából csupán a RFOP intézkedései relevánsak: Röviden megfogalmazva a Regionális Fejlesztési Operatív Program (RFOP) a régiókon belül gazdasági-társadalmi szempontból elmaradott térségek, településrészek fejlesztését tűzi ki célul. E fejlesztést a regionális gazdasági környezet javításával kívánja elősegíteni: a turizmus és a gazdaság fejlődését segítő oktatási infrastruktúra támogatásával, a térségi infrastruktúra fejlesztésével, település rehabilitációval, környezetgazdálkodásuk
fejlesztésével,
a
régiók
emberi
erőforrásainak
és
9
tudásállományának javításával és a közigazgatás modernizációjával.
A következő táblázat azt mutatja be, hogy a hazai és uniós forrásokból hogyan részesedik a RFOP, valamint, hogy összességében mekkora volumenű beruházás valósulhat meg ennek keretében. Az összehasonlítás kedvéért minden Operatív Program tervezett költségvetése bekerült a táblázatba.
8
Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai, Európai Bizottság Magyarországi Delegációja, 2001 9 A Nemzeti Fejlesztési Terv – Helyzetértékelés, http://www.nfh.hu/doc/nft/letolt3/NDP_Feltetelek.pdf 2004. 08. 02.
16
A 2004-2006 közötti források megoszlása az NFT-ben (milliárd HUF) 3. sz. táblázat
(1)
(2)
Uniós + nemzeti közösségi összesen (3)=(1)+(2)
GVOP
109,4
45,2
HEFOP KIOP AVOP RFOP
143,5 83,42 80,8 91,7
Összesen
508,82
Operatív Program
Strukturális Nemzeti Alapok közösségi uniós forrás társfinanszírozás
Összes Kohéziós Kohéziós Magánforrás beruházás Alap Alap az OP-kben uniós rész hazai rész
Összes beruházás az NFT-ben
(4)
(5)=(3)+(4)
(6)
(7)
(8)=(5)+(6)+(7)
154,6
135,9
290,6
0
0
290,6
47,8 28,9 26,9 29,7
191,3 112,4 107,8 121,4
0 9,7 115,4 19,5
191,4 122,1 223,2 140,8
0 283,7 0 0
0 113,5 0 0
191,4 519,3 223,2 140,8
178,5
687,5
280,5
968,1
283,7
113,5
1365,3
Forrás: Miniszterelnöki Hivatal – Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatala, Jobbágy Valér: Összefoglaló a magyar Nemzeti Fejlesztési Tervről 2003, http://www.nfh.hu/doc/Uj_NFT/NFT_jelentes_2003.12.pdf 2004. 08. 12.
17
Az NFT céljainak megvalósításához szükséges, hogy az OP-k egyes fejlesztései egymást kiegészítő, integrált módon, a szinergikus hatásokat kihasználva valósuljanak meg. Ezzel egyrészről megakadályozható a fejlesztések elaprózódása, míg másrészről a támogatandó célterületeken érdemi hatás érhető el. A következő ábra kitűnően szemlélteti az OP-ok összekapcsolódásainak irányultságait. 2. sz. ábra
Forrás: http://www.nfh.gov.hu/doc/eu/strukt/NFT%20prezi0402.ppt 2004. 09. 05.
18
4.1 A Regionális Fejlesztési Operatív Program stratégiája és célkitűzései10 A Regionális Fejlesztési Operatív Program (ROP) elsősorban az ágazati programokban megfogalmazott fejlesztéseket egészíti ki, a speciális területi igényeket figyelembe véve. Magyarország hét régiójának fejlesztési céljai nem önállóan jelennek meg az NFT-ben, illetve a ROP-ban, hanem az ország egészére vonatkozóan fogalmazták meg az elérendő úgynevezett tematikus célokat, prioritásokat és intézkedéseket. Ezért történt az, hogy a 2004-2006 közötti programozási időszakra csupán egy regionális programot dolgoztak ki, amelynek tervezésébe és végrehajtásába természetesen bevonták, illetve bevonják a régiókat is. Ennek a megoldásnak az előnye, hogy így országos szinten maximálisan felhasználható lesz a ROP-ra kapható uniós támogatás. Az Európai Unió is ezt a módszert szorgalmazta, mivel számára a legfontosabb cél az volt, hogy a lehető legegyszerűbben, a leghatékonyabban és biztosan hozzájusson az ország a támogatásokhoz. Ezért ragaszkodott a direkt, egyértelmű állami végrehajtáshoz, és egyelőre az egész országot egy fejlesztési területnek (Objective 1.) tekinti, azaz a régiókat még ebben a felkészítő szakaszban nem fogadja el önálló regionális egységként. Ennek a fő indoka az volt, hogy a régiók még nem elég felkészültek a források fogadásához és felhasználásához, mivel az intézményrendszer még nagyon új (vagy meg sem alakult), és nem szilárdultak meg ahhoz eléggé, hogy készek legyenek a feladatok önálló lebonyolítására. Ez a megállapítás részben igaz, de félő, hogy ha nincs egy külső kényszer a megfelelő működés elsajátítására, akkor később ez a hiányosság nagyobb problémákat fog okozni, amikor is már készen kellene állniuk a teljes és önálló működésre.11 Az NFT regionális fejezetének kiindulópontjául a területfejlesztési politika átfogó céljai és a régiók által kidolgozott stratégiák szolgáltak. Az előbbiek a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény és az Országos Területfejlesztési Koncepcióról szóló 1998. évi országgyűlési határozatban rögzülnek (bővebben e fejezet 2. pontjában került kifejtésre). A ROP az az operatív program, mely az NFT harmadik specifikus céljának, Magyarország és az egyes régiók kiegyensúlyozottabb területi fejlődésének eléréséhez járul hozzá. A többi OP is hatással lesz a regionális különbségekre, és támogatni fogja a fejlődésben elmaradottabb régiókat is. Alapvetően mégis a ROP az a program, amely a regionális fejlesztési 10
Miniszterelnöki Hivatal – Nemzeti Területfejlesztési Hivatal: Regionális Fejlesztés Operatív Program 2004-2006, http://www.nfh.hu/doc/nft/OP/ROP_030506.zip 2004. 08. 02. 11 Kecskés Ágnes: Kiegyenlítenék a regionális különbségeket, Világgazdaság 2003. január 6., 14. old.
19
potenciál kihasználására, a nehézségekkel küzdő területek problémáinak kezelésére, valamint a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok támogatására helyezi a hangsúlyt. Mindezek mellet a ROP közvetetten hozzájárul az NFT másik két specifikus céljának eléréséhez azáltal, hogy támogatja a regionális versenyképességet, foglalkoztatást és alapinfrastruktúrát érintő fejlesztéseket. A program átfogó céljának megvalósítása érdekében az alábbi három specifikus cél került megfogalmazásra: 1.
A természeti értékek és a kulturális örökség turisztikai célú fenntartható hasznosítása;
2. Vonzó települési környezet kialakítása és a gazdasági potenciál fejlesztése a városokban; 3. Megújulásra képes helyi társadalom megteremtése. Ezeken kívül a ROP fontos célkitűzése a helyi és regionális szereplők felkészítése a Strukturális Alapokból finanszírozott projektek előkészítésében, végrehajtásában és monitoringjában való részvételre. A fenti célok elérése érdekében a program négy beavatkozási területet, prioritást és ezeken belül mintegy 11 intézkedést jelöl ki. 1.Turisztikai potenciál erősítése 2.Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése 3.Régiók emberi erőforrásának fejlesztése 4.Technikai segítségnyújtás 1. prioritás – Turisztikai potenciál erősítése: Az ország jelentős idegenforgalmi potenciálja ellenére, a turisztikai szektor jelenleg rendkívül koncentrált, és erős szezonalitás
jellemzi.
Ennek
a
prioritásnak
elsődleges
célja
a
turizmus
jövedelemtermelő képességének javítása, a turisztikai potenciállal rendelkező területek vonzerejének és versenyképességének növelése, valamint a turisztikai szolgáltatások minőségi és mennyiségi fejlesztése. Az intézkedés a fővároson kívüli idegenforgalom fejlesztésére, ezáltal diverzifikáltabb és kiegyensúlyozottabb turisztikai és területi fejlődés megvalósítására törekszik. Ennek elősegítésére, a 3. prioritás egyik intézkedése,
20
a régióspecifikus szakmai képzések támogatása keretében kerül sor a turisztikai szektorban foglalkoztatottak szakmai ismereteinek bővítésére. 2. prioritás – Térségi infrastruktúra és a települési környezet fejlesztése: A prioritás támogatja a helyi úthálózat fejlesztését, annak érdekében, hogy javuljon a regionális és kistérségi központok, valamint az iparterületek és turisztikai vonzerők elérhetősége. Ezen túl forrásokat biztosít a helyi tömegközlekedési rendszerek kisebb infrastrukturális fejlesztéséhez is. Az intézkedés célterületeként városi területek kerültek kiválasztásra. A támogatás
keretében
lehetőség
nyílik
különböző
város-rehabilitációs
akciók
megvalósítására, mint például barnamezős területek funkcióváltással egybekötött környezetbarát rehabilitációja, közterületek fejlesztése és kisvállalkozások kapcsolódó támogatása. Végül, a program lehetőséget nyújt óvodák és alapfokú oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztésére a hátrányos helyzetű kistérségekben és városi térségekben, elsősorban ott, ahol magas a roma népesség aránya. A megfelelő minőségű oktatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítása érdekben szükséges az integrált oktatás feltételeinek biztosítása, a sajátos nevelési igényű gyermekek oktatását biztosító intézmények infrastrukturális fejlesztése. 3. prioritás – Régiók emberi erőforrásának fejlesztése: A prioritás nagymértékben hozzájárul a regionális és helyi szervezetek közigazgatási kapacitás-fejlesztéséhez. Pozitívan hat a foglalkoztatottság növelésére olyan munkanélküliséget megelőző intézkedésekkel,
mint
a
regionális
munkaerő
alkalmazkodóképességének
és
szaktudásának javítása. Elősegíti a felsőoktatási intézmények közötti együttműködések javítását, mely elengedhetetlen ahhoz, hogy erősödjön szerepük a városok és régiók szociális és gazdasági életében. A prioritás olyan ágazati fejlesztési és szakképzési programok indítását támogatja, amelyek jobban megfelelnek a régió változó gazdasági igényeinek. 4.
prioritás
–
Technikai
segítségnyújtást
biztosít,
valamint
támogatja
a
projektgeneráló tevékenységet a program hatékony irányítása és megvalósítása érdekében. A Regionális Operatív Programra a 2004-2006 közötti időszakban a Strukturális Alapokból mintegy 90 milliárd Ft fejlesztési forrás jut, amely kiegészülve a hazai társfinanszírozással hozzávetőlegesen 140 milliárd Ft fejlesztést indukálhat. A gazdaságfejlesztés ösztönzésével és a helyi infrastruktúra kiépítésével kapcsolatos 21
beruházások az 1783/1999. számú EK Tanácsi Rendeletet alapul véve az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA), míg a humán szférához kötődő fejlesztések az 1784/1999. számú EK Tanácsi Rendelet alapján az Európai Szociális Alapból (ESZA) kerülnek finanszírozásra. A Regionális Operatív Program forrásai 2004-2006 (milliárd Ft) 4. sz. táblázat EU Regionális Fejlesztési Operatív Program Turisztikai potenciál erősítése Turisztikai vonzerők fejlesztése Turisztikai fogadóképesség javítása Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése Térségi kapcsolatrendszer fejlesztése Település-rehabilitációs akciók A regionális tudásközpontok infrastruktúrájának fejlesztése A régiók humán erőforrásának fejlesztése A helyi közigazgatás és a civil szervezetek kapacitásépítése Helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása Regionális tudásközpontok kialakítása Régióspecifikus szakmai képzések támogatása Technikai segítségnyújtás
Hazai Összes MagánÖsszesen közösségi közösségi forrás
91,7 20,7 14,6 6,0
29,7 7,7 5,7 2,0
121,4 28,4 20,3 8,0
19,4 18,7 0,0 18,7
140,8 47,1 20,3 26,8
51,8
16,4
68,2
0,0
68,2
23,8 17,7
7,9 5,9
31,7 23,6
0,0 0,0
31,7 23,6
10,3
2,6
12,9
0,0
12,9
13,7
3,8
17,5
0,7
18,2
5,5
1,4
6,9
0,0
6,9
3,9
1,0
4,8
0,0
4,8
2,2
0,7
2,9
0,0
2,9
2,2
0,7
2,9
0,7
3,6
5,5
1,8
7,3
0,0
7,3
Forrás: Miniszterelnöki Hivatal – Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatala, Jobbágy Valér: Összefoglaló a magyar Nemzeti Fejlesztési Tervről 2003, http://www.nfh.hu/doc/Uj_NFT/NFT_jelentes_2003.12.pdf 2004. 08. 12
A következő táblázat a Regionális Operatív Program prioritásainak további intézkedésekre programpontok,
való
bontását
illetve
mutatja
feladatok
be.
Azért
ismertetését,
mert
tartom a
lényegesnek
pályázók
ezekre
ezen az
intézkedésekre nyújthatnak be pályázatokat. Támogatásokat csak ezen pontok mentén, azaz ilyen területek fejlesztésére lehet elnyerni a 2004-2006 közötti időszakra érvényes ROP keretében. Dolgozatom későbbi fejezetében utalni fogok a ROP bizonyos intézkedéseire, melyekre az általam bemutatott Ráckevei kistérség, fejlesztési koncepciójának megvalósítása érdekében, uniós forrásokra pályázhat. 22
5. sz. táblázat Regionális Operatív Program összefoglaló táblázat (Prioritások és intézkedések) A turisztikai potenciál erősítése Térségi infrastruktúra és települési A régiók humán erőforrásának környezet fejlesztése fejlesztése
Technikai Segítségnyújtás
1.1 Turisztikai vonzerők fejlesztése – ERDF - kulturális örökség és kiemelt természeti értékek hasznosításához kapcsolódó beruházások támogatása - a fejlesztések megismertetéséhez közvetlenül kapcsolódó marketing-eszközök támogatása - turisztikai vonzerőkhöz közvetlenül vezető bekötő utak felújítása, kiépítése - településeket összekötő önálló és turisztikai vonzerőkhöz közvetlenül kapcsolódó kerékpárutak kiépítése
2.1 Térségi kapcsolatrendszer fejlesztése – ERDF - periférikus helyzetű kistérségek összekötő- és bekötő útjainak felújítása, kiépítése, ezen belül rossz minőségű három-, négy- és ötszámjegyű utak felújítása, építése - iparterületekhez, logisztikai központokhoz vezető összekötő és bekötő utak felújítása, kiépítése - helyi és helyközi tömegközlekedés infrastrukturális feltételeinek javítása (P+R rendszerek fejlesztése, buszsávok kialakítása, utasforgalmi szolgáltatások színvonalának javítása)
3.1 A helyi közigazgatás és a civil szervezetek kapacitásépítése - ESF A helyi közigazgatás modernizációja: - a Strukturális Alapok felhasználásához kötődő projektek tervezéséhez, végrehajtásához kapcsolódó ismeretek fejlesztése - szervezetkorszerűsítés és kapcsolódó képzések, informatikai fejlesztések - munkatársak informatikai és idegen nyelvi tudásának fejlesztése - a fejlesztéspolitikában és az önkormányzati feladatok ellátásban a civil szférával való együttműködés javítása
4.1 KTK technikai segítségnyújtás - ERDF - KTK IH és KTK Monitoring Bizottság működtetése - Nyilvánosság és kommunikáció - Kutatás-fejlesztés, értékelés - IT rendszer
1.2 Turisztikai fogadóképesség javítása – ERDF - szálláshelyek és kapcsolódó szolgáltatások (beruházási elem) fejlesztése - vonzerőkhöz kapcsolódó szolgáltatások (beruházási elem) fejlesztése
2.2 Település-rehabilitációs akciók – ERDF Komplex településmegújítási akciók megvalósítása térségközpontokban, a település földrajzilag egybefüggő fejlesztési célterületén, egy jól beazonosítható probléma megoldására. - Fő tevékenységtípusok: közterületek rehabilitációja és települési zöldfelületek fejlesztése; lakótelepek környezetének megújítása; gazdasági, kulturális, közösségi, közösségi-informatikai (teleházak), valamint szabadidő- és sport szolgáltató tevékenységeknek helyt adó létesítmények kialakítása; városrészek közbiztonságának növelése.
3.2 Helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása – ESF - Hátrányos helyzetűek (különösen a tartós munkanélküliek, és a társadalomból kirekesztett csoportok) foglalkoztatását szolgáló szociális gazdaság típusú programok támogatása. - Non-profit foglalkoztatási projektek kidolgozásában és menedzselésében jártas szakemberek képzése, mintaprojektek kidolgozása, tapasztalatok elterjesztése, tanácsadói szolgáltatás működtetése.
4.2 ROP technikai segítségnyújtás - ERDF - Szakértői tanácsadás igénybevétele - Képzések, szemináriumok, tanulmányutak és szakmai gyakorlatok - Nyilvánosság biztosítása - IT monitoring rendszer - Fordítás, tolmácsolás
23
Regionális Operatív Program összefoglaló táblázat (Prioritások és intézkedések) A turisztikai potenciál erősítése Térségi infrastruktúra és települési A régiók humán erőforrásának környezet fejlesztése fejlesztése 1.3 Kistelepülések szennyvízkezelése - ERDF - Turisztikailag frekventált 2000 lakos-egyenérték terhelés alatti települések ártalommentes szennyvízelhelyezési megoldásai.
2.3 Barnamezős területek újrahasznosítása – ERDF Barnamezős területek újrahasznosítása a területek funkcióváltása érdekében: - Felhagyott, vagy alig működő ipartelepek, üres laktanyák környezeti kármentesítése, újrahasznosítása és funkcióváltása (pl. közösségi-, kulturális-, ipari-, adminisztratív-, turisztikai-, kereskedelmi funkciók).
3.3 Regionális tudásközpontok kialakításaESF - A felsőoktatási intézmények képzési kínálatának fejlesztése a régiók gazdasági igényeihez illeszkedve - Felsőoktatási intézmények és a vállalkozások közötti együttműködési modellek kialakítása, új innovatív tevékenységeket megalapozó tanulmányok kidolgozása
2.4 A regionális tudásközpontok infrastruktúrájának fejlesztése - ERDF új oktatóhelyek, kutatóhelyek, valamint a vállalkozások és lakosság számára szolgáltatásnyújtásra alkalmas helyek létesítése, a meglévők átalakítása, felújítása - informatikai fejlesztések - központi könyvtárak kialakítása, fejlesztése
3.4 Régió specifikus szakmai képzések támogatása- ESF - Vállalkozások, KKV-k, mikrovállalkozások alkalmazottainak szakmai ismereteit javító szakképzési, szakmai továbbképzési programok támogatása különös tekintettel a turizmushoz kapcsolódóan. - A régió számára fontos ágazatokban, hiányszakmákban megvalósuló OKJ-s szakképzési programok megvalósítása a piacképes szakmai ismeretekkel nem rendelkezők számára.
Forrás: Miniszterelnöki Hivatal – Nemzeti Területfejlesztési Hivatal: Regionális Fejlesztés Operatív Program 2004-2006, http://www.nfh.hu/doc/nft/OP/ROP_030506.zip 2004. 08. 02.
24
Technikai Segítségnyújtás
5. A Nemzeti Fejlesztési Terv jelentősége és hatása Az NFT több szempontból is kiemelkedő vállalkozás volt hazánk számára. Egyrészt beruházási-fejlesztési aspektusból az uniós csatlakozás legkiemelkedőbb dokumentumának minősül. Eddig még nem volt példa ilyen széles körű együttgondolkodásra, mint ami a terv társadalmi egyeztetése során lezajlott. Másrészt viszont egy gyakorlatias dokumentumról van szó, amely egyértelműen rögzíti a fejlesztéseket, valamint azt is, hogy megvalósításukból mekkora anyagi terhet vállal az Európai Unió és mekkorát Magyarország. Harmadrészt nagy érdeme az NFT-nek, hogy ezáltal végre saját jövőképünk, hosszú távon végrehajtandó és végrehajtható célrendszerünk van. Az NFT testesíti meg azt az intézményt, amely kapcsolódási pontot jelent a lakosság és az EU-tagság tényleges előnyei között. A polgárok a támogatások révén érezhetik és érzik a csatlakozás eredményeit és pozitívumait.12 Magyarország számára – a tervezésen és az intézményrendszer kiépítésén kívül – kiemelten fontos feladat a projektek előkészítése. A rendelkezésre álló uniós keretösszeg ugyanis viszonylagos, mivel rajtunk múlik, hogy ebből mennyit leszünk képesek „lehívni”, azaz konkrét fejlesztésekké transzformálni. A fő kérdés az, hogy lesz-e megfelelő mennyiségű és minőségű pályázat. Ez az igény alapozta meg a Pályázat Előkészítő Alap (PEA) beindításának tervét. A PEA-t még az EU PHAREprogramjának keretében indították el 2003. április elsején 27 millió eurós költségvetéssel. /Az alap finanszírozását a PHARE 15 millió euróval, a hazai kormányzati források 12 millió euróval támogatták./ A PEA célja olyan színvonalas projektek teljes körű előkészítése, amelyek készek az ERFA és az ESZA támogatásának elnyerésére, és megvalósításuk – a források elnyerése esetén – 20042006 között megkezdődhet. A pályázat nem vonatkozott az EMOGA-ból és HOPE-ból támogatható projektekre, valamint a kedvezményezettek köre nem terjedt ki a profitorientált tevékenységet végző szervezetekre. A PEA nem közvetlen anyagi támogatást nyújt a projektötletek megvalósításához, hanem olyan szakmai hátteret, adminisztratív segítséget, amelynek eredményeként a kiválasztott projektötletekből beadható, tökéletesen kidolgozott pályázatok születhetnek. A szakmai segítségnyújtás kiterjedhet: sikeres uniós tagállami projektek bemutatására, projektelőkészítő műhelymunkák szervezésére, a potenciális projekt-konzorciumok tagjai közötti együttműködés kialakítására, a kidolgozandó projekteket megalapozó igényfelmérések, 12
Kocsi Margit: A csatlakozás sikere függ az NFT-től, Világgazdaság 2003. január 6., 13. old.
25
pénzügyi, technikai, műszaki tanulmányok, környezeti hatástanulmányok, építési tervek és közbeszerzési dokumentumok elkészítésére. Aki foglalkozott már forrásszerző pályázatokkal, az előtt ismert, hogy nagyon sok követelménynek kell annak megfelelni, aki az EU-tól pénzt szeretne nyerni. Az uniós pályázatoknál nagyon fontos alapszabály, hogy a pályázónak nem egy adott támogatáshoz kell célt keresnie, hanem saját céljaihoz és ötleteihez kell megtalálnia a megfelelő pályázati kiírást. A támogatás filozófiája, hogy nem a pályázó „társfinanszírozza” a projekteket, hanem ki kell alakítania fejlesztési politikáját, és az ehhez szükséges pénz előteremtésben segédkezik az EU társfinanszírozás formájában. Lényeges mozzanat a szükséges önrész igazolása. Ennek előteremtése gyakran problémát okoz Magyarországon, elsősorban az önkormányzatok számára, de mára már egyre több hitelintézet hoz létre kedvező, erre a célra szolgáló hitelkonstrukciókat. A másik lehetőség, ha nem direkt pályázik egy szervezet bizonyos forrásokra, hanem egy adott fejlesztésnek indirekt módón válik kedvezményezettjévé. Legtöbbször nem a pályázaton nyertes lesz az, aki a konkrét kivitelezést végzi, és ez a pont az, amit a hazai vállalatok számára hangsúlyozni kell. Az EU céljai között nem szerepel a profitorientált vállalkozások támogatása, de ha a megvalósításban részt vesznek, a források egy része végül mégis náluk realizálódik majd.13 Zárógondolatként úgy lehetne összefoglalni az Unióból érkező támogatások sikeres realizálásának és felhasználásának kulcsát, hogy: „Pályázni, pályázni, pályázni kell…”
13
Répássy Csaba: Hosszú távú tervezés Magyarországon, Cégvezetés 2003. november, 77-87. old.
26
II. MAGYARORSZÁG TERÜLETI RENDSZERE
1. Az
Európai
Unió
NUTS
területbeosztási
rendszere,
és
ennek
magyarországi alkalmazása Az Európai Unió regionális politikájának legfőbb célkitűzése a területi, illetve regionális különbségek mérséklése, azaz fejlettségi színvonaluk egy szintre hozása. Az egyes tagállamokban rengeteg féle területi rendszer uralkodott, ami megnehezítette összehasonlíthatóságukat és egységes módon való fejlesztésüket. Sikeresen csak úgy tud működni egy nemzetek feletti közösségi politika, ha legalább alapegységeiben hasonló méretű területekre terjed ki. Az objektivitás követelményének megfelelve kialakult
az
igény
egy
egységes
területi
statisztikai
osztályozási
rendszer
megvalósítására. Ennek az igénynek eleget téve alakította ki az EU egységes Területi Statisztikai Nomenklatúra Rendszerét, amely francia elnevezésnek rövidítése alapján (Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques) kapta a NUTS nevet. Ez a területbeosztási rendszer egy ötfokozatú hierarchikus rendszer, amely három regionális (NUTS I-III.) és két lokális (NUTS IV-V.) szintet különböztet meg: A legfelső szint az egyes tagállamok döntése alapján vagy az egész ország, vagy azon belüli makrorégiók (I.). A második szint a tulajdonképpeni régió (II.), ez jelenti a tagállamokban a közigazgatási bázisegységet; ehhez a szinthez kötődik a Strukturális Alapok egész támogatási szabályozása, a pályázatok benyújthatósága. A következő szint a fejlesztési régió (III.), nagyjából egy megyényi területet jelent, és elsősorban a Kohéziós Alaphoz kötődik. A negyedik a statisztikai kistérségi szint (IV.), amelynek létrehozását az EU a tagállamokra bízza, ezért nincs is minden országban kijelölve. Végül a legalsó szintet a települések (V.) képviselik.14 Azt fontos megjegyeznünk, hogy a NUTS-rendszer kitöltése az egyes országok saját feladata, az EU csupán bizonyos alapelveket fektetett le, és közvetlenül nem szólt bele a tagállamok közigazgatási rendszerének, régióinak kialakításába. Ennek köszönhetően nagyon eltérő területű és népességű NUTS II. szintű régiók alakultak ki. Minden országnak olyan regionális rendszere van, amilyet az adott állam létrehozott, és amilyet az Európai Statisztikai Hivatal (EUROSTAT) jóváhagyott. Az Európai Unió hosszú időn keresztül viszonylag nagy szabadságot adott tagállamainak a NUTS-rendszer 14
Forman Balázs: Regionális politika az Európai Unióban, VÁTI Kht. 2000
27
kialakításában, és alapkövetelményként csak a stabilitáshoz és a hierarchikus egymásra épüléshez ragaszkodott. A NUTS-beosztás állandó változtatásai sok feszültséget okoztak, ezért az EU vezetői elérkezettnek látták az időt arra, hogy szabályzatba foglalják a rendszer alapelveit és működési követelményeit. Alapkövetelményként fogalmazták meg, hogy a NUTS II. szintű régióbeosztásnak ki kell elégítenie a stabilitásra, a rendszeres információ-szolgáltatásra és az ország területének teljes és ismétlésmentes lefedésére vonatkozó követelményeket. Továbbá meghatározták az egyes fokozatok kívánatos népességnagyságát, ami a második szint esetében 800 0003 000 000 fő, illetve a harmadik szint esetében 150 000-800 000 fő. A szabályzat ezen kívül rögzíti, hogy a Bizottság háromévenként módosíthatja a beosztást. Ennek a területbeosztási rendszernek közvetlen jogi alapja nincs, de a Strukturális Alapok feladatairól szóló 1260/1999. számú EK Tanácsi Rendelet a strukturális alapok elosztásánál a célterületek meghatározásához ezeket a szinteket használja, valamint ezek képezik a regionális társadalmi-gazdasági elemzéseknek és statisztikai adatgyűjtéseknek az alapját. (Például az EU régióinak társadalmi és gazdasági helyzetének értékelésekor a NUTS II. szintet alkalmazzák, mint az 1. célkitűzés alapján támogatható régiók lehatárolási egységét.) Magyarországon meglehetősen időigényesnek bizonyult a területbeosztási rendszer létrehozása. Abban gyorsan kialakult az egyetértés, hogy Magyarországot NUTS I. szinten egyetlen egységnek kell tekinteni. Továbbá az sem volt vitatott kérdés, hogy a NUTS IV. nálunk a statisztikai kistérséget, valamint a NUTS V. a települési szintet jelenti. Ezzel ellentétben a második és a harmadik szint kialakítása már nehezebb feladatnak bizonyult. Ebben a kérdésben már nyíltan összecsaptak a regionalisták és a vármegyések. Az előbbiek álláspontja az volt, hogy a hazai megyék méretei nem ütik meg a NUTS II. szintet, ezért ki kell alakítani az ország regionális területbeosztását, míg a megyék tökéletesen kielégítik a NUTS III. szint követelményeit. Ezzel párhuzamosan a másik fél azt bizonygatta, hogy a magyarországi megyék eredményesen betölthetnék a régiószint szerepét, ezért ezeket automtikusan NUTS II. területi egységnek lehet tekinteni. A regionalisták véleménye élvezte a többség támogatottságát, és végül is akaratukat sikerült érvényre juttatniuk. Az eredeti szándék az volt, hogy a területfejlesztésről és rendezésről alkotandó törvény határozza meg konkrétan az ország regionális területbeosztását. Mivel a konszenzus sokáig nem jött létre, az 1996-os törvény csupán verbálisan definiált egy kötöttebb 28
tervezési-statisztikai régiót (NUTS II.), valamint egy szabadabb fejlesztési régiót (NUTS III.). Az utóbbi esetében nem volt szerencsés megfogalmazás a régió kifejezés, mivel később kiderült, hogy ennek tartalma és formája inkább a „területfejlesztési társulásnak” felel meg. Hosszas vita után azonban az érintett minisztériumok és a megyék meg tudtak állapodni egy hét területi egységből álló tervezési-statisztikai régióbeosztásban, amelyet az Országgyűlés az Országos Területfejlesztési Koncepció részeként határozatban fogadott el 1998. március 10-én. Ezt a beosztást jelentette be Magyarország az Európai Uniónak és az EUROSTAT-nak. Végül ezt emelte a Parlament törvényi rangra az 1999. évi XCII. törvény elfogadásakor.15 Ezzel kialakult Magyarországon a teljes, ötfokozatú NUTS-rendszer. Magyarország területbeosztása a NUTS-rendszerben 6. sz. táblázat Szint
Megnevezés
Egységek száma
NUTS I.
ország
1
NUTS II.
tervezési statisztikai régió
7
NUTS III.
megye (főváros)
19+1
NUTS IV.
statisztikai kistérség
168
NUTS V.
település
3145
Forrás: A táblázatot magam szerkesztettem a Központi Statisztikai Hivatal elektronikus adatbázisa alapján
15
Szegvári Péter: Az Európai Unió és Magyarország regionális politikája, Magyar jog melléklete 2002. 12. szám, 10-22. old.
29
1.1 Régiók Magyarországon (NUTS II.) Elsőként talán érdemes lenne meghatározni, hogy mit is értünk a régió kifejezés alatt. A Központi Statisztikai Hivatal régió definíciója a következőképpen hangzik: „A régió egy olyan földterület, tér, hely, vagy országrész, amelynek többékevésbé jól meghatározott határai vagy jellemzői vannak.” Ez a definíció területileg fedi le a régiókat, és inkább statisztikai megközelítésű.16 A Nemzeti Fejlesztési Hivatal által használt definíció: „A régió több megye, vagy a főváros területére kiterjedő, az érintett megyék közigazgatási határaival határolt, egybefüggő tervezési, illetve statisztikai területi egység.”17 Ebből a definícióból már pontosan a NUTS II. szintű területegységek lehatárolása derül ki. Úgy tűnik, mint ha ezt a meghatározást a magyarországi második szint létrehozása után, a nálunk megfigyelhető sajátosságok alapján fogalmazták volna meg. Ezzel csupán arra kívántam utalni, hogy általánosságban, azaz a többi EU tagállamban ez a körülírás nem állná meg a helyét, mert nem általános érvényű feltételeket tartalmaz, ami minden egyes régióra igaz lenne Európában. A Magyarországon kialakított és elfogadott 7 tervezési-statisztikai régió elnevezése és területe a következő: 1. Közép-Magyarországi Régió: Budapest és Pest megye 2. Észak-Magyarországi Régió: Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megye 3. Közép-Dunántúli Régió: Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megye 4. Nyugat-Dunántúli Régió: Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye 5. Dél-Dunántúli Régió: Baranya, Somogy és Tolna megye 6. Észak-Alföldi Régió: Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és SzabolcsSzatmár-Bereg megye 7. Dél-Alföldi Régió: Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye
16
Európai regionális statisztika, Felhasználói kézikönyv, 2003. évi kiadvány, Központi Statisztikai Hivatal, 2004, http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/euregiostatkk.pdf 2004. 09. 16. 17 http://nth.hu/regiok.php#definicio 2004. 08. 11.
30
Magyarország megyéi és NUTS II. szintű régiói 3. sz. ábra
Forrás: http://www.mtrfh.hu/terkeptar2.php?map_type=D# 2004. 10. 10.
A NUTS-rendszerben egyaránt szükség van a második és a harmadik szintre, azaz a régiókra és a megyékre. A kettő nem zárja ki egymást, ésszerű és szakmai alapokon nyugvó munkamegosztást kellene kialakítani a két területi egység között. Tudomásul kell venni, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás, a fejlesztési projektek kidolgozása és a támogatások megszerzése szempontjából a prioritás a régióké, de ezzel szemben a források felosztása, a térségi fejlesztési projektek kidolgozásának segítése a megye feladata. Ezeket a funkciókat nem lenne célszerű, sem hatékony a régió szintjére „feljebb tolni”. Magyarországnak szüksége lenne végleges és stabil régióbeosztásra, erre épülő regionális fejlesztési tanácsokra, és főleg az őket kiszolgáló, kellő szakértelemmel rendelkező munkaszervezeteikre. Azért van szükség ezekre az intézményekre, hogy megfelelő színvonalú, támogatások elnyerésére esélyes pályázatok, projektek, illetve programok szülessenek.18 A hazánkban kialakított hét tervezési-statisztikai régió nem homogén területeket ölel fel, de mindenképpen felismerhető profiljuk van, és egymáshoz közel álló fejlettségű megyékből állnak. A gazdasági fejlődés potenciális lehetőségeit, illetve a megoldandó problémákat tekintve elégségesen hasonlók ahhoz, hogy regionális szintű fejlesztési koncepciókat dolgozzanak ki, és valósítsanak meg.
18
Horváth Gyula: Regionális támogatások az Európai Unióban, Osiris Kiadó Budapest, 2001
31
A Regionális Operatív Programot megalapozó helyzetelemzés kimutatta, hogy a kilencvenes években tovább nőttek Magyarországon a területi fejlettségi különbségek. A legfejlettebb Közép-Magyarországi Régióban az egy főre jutó GDP 2,5-szerese a legkevésbé fejlett Észak-Magyarországi Régió hasonló mutatójának. Az 4. sz. ábrán látható, hogy az egy főre jutó GDP a Közép-Magyarországi Régióban 2701 ezer Ft volt 2002-ben, míg az Észak-Magyarországi Régióban ugyanebben az időszakban, ugyanez a mutató csupán 1050 ezer Ft. A fővárosnak, így az őt magába foglaló Központi Régiónak kiemelkedően kedvezőek az adatai az ország viszonylatában. 4. sz. ábra
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország 2003, http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/mo2003.pdf 2004. 10. 10.
A Közép- és Nyugat-Dunántúli Régió a legdinamikusabban fejlődő területek közé tartoznak, köszönhetően az Unióval határos fekvésnek, és a nagymértékű külföldi tőkebeáramlásnak. Ezzel szemben a Dél-Dunántúli Régió gazdasági teljesítőképessége messze elmarad az
országos átlagtól. Ennek legfőbb okai közé a rossz
megközelíthetőséget, a déli határ menti fekvését és az elaprózott településszerkezetet lehet sorolni. Hasonló gondokkal küzd az Észak-Magyarországi Régió is. A rendszerváltást
követő
ipari
szerkezetváltás
ezt
az
országrészt
érintette
a
leghátrányosabban. Az autópálya menti területeken és a fővároshoz közel fekvő térségben már érezhető a gazdasági fejlődés, de az északi határ mentén a rossz
32
közlekedési és infrastrukturális viszonyok miatt még ma is magas a munkanélküliség. Az Észak- és Dél-Alföldi Régiónak országos jelentőségű a mezőgazdasága, és az arra épülő élelmiszeripara. Az agrárszektor alacsony jövedelemtermelő képessége miatt azonban nagy a leszakadás veszélye. A tanyák súlyos ellátási és infrastrukturális gondokkal küzdenek, de a megyeszékhelyek térsége ezzel ellentétben dinamikusan fejlődik.19 Törvény írja elő, hogy négyévente be kell számolni a Parlamentnek a területi folyamatok alakulásáról. Most készült el az 1998-2002 közötti időszakról szóló jelentés, amely arra mutat rá, hogy megmaradtak a területi egyenlőtlenségek. A jelentés szerint a legfejlettebb a Közép-Magyarországi Régió, ezt követi a két fejlett északnyugati (Közép- és Nyugat-Dunántúli Régió), majd a két déli (Dél-Dunántúli és Dél-Alföldi Régió), a sort pedig a két legfejletlenebb északkeleti régió (Észak-Magyarországi és Alföldi Régió) zárja. Tény, hogy az eddigi területfejlesztési beavatkozások jelentős felzárkóztatást nem tudtak elérni. A szakértők ennek ellenére optimistán látják a jövőt, mivel az utóbbi két évben a kormány már jóval tudatosabban kezelte a területfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat és pénzeszközöket, valamint az EUcsatlakozás is erősítette ezt a szemléletet. Ráadásul az uniós támogatások révén kibővültek a rendelkezésre álló források, melyek a következő költségvetési időszakban (2007-2013) tovább növekednek. A tervezettnél lassabban halad a decentralizáció, mivel az egyes tárcák nem szívesen mondanak le forrásaikról. Az új tárca nélküli területfejlesztési miniszter, Kolber István20 szerint előrelépés várható, mivel erős a kormány decentralizálási szándéka. Tervek szerint jövőre a regionális fejlesztési tanácsok több mint 60 milliárd forint felhasználásáról dönthetnek. Ebből mintegy 20 milliárdot kapnak meg közvetlenül, a többit pedig különböző minisztériumoktól veszik át, természetesen a forrásokhoz kapcsolódó feladatokkal és pályázatokkal együtt.21 Ez a gyakorlat nem ismeretlen az érintett szereplők előtt, gondolok itt a regionális fejlesztési tanácsokra és ügynökségeikre, mivel idén is hasonlóan történt néhány forrás decentralizált elosztása, azaz átvétele a minisztériumoktól (például: a Terület- és régiófejlesztési célelőirányzat, a Környezetvédelmi és vízügyi célelőirányzat, a Nemzeti 19
Kecskés Ágnes: Kiegyenlítenék a regionális különbségeket, Világgazdaság 2003. január 6., 14. old. Ezt az új miniszteri pozíciót a most megalakuló Gyurcsány-kormányban hozták létre. Kolber István hatáskörébe nem csak a területfejlesztés, hanem az idegenforgalom, illetve a lakás- és építésügy is beletartozik. 21 Kecskés Ágnes: Stratégia a regionális felzárkóztatásért, Világgazdaság Online 2004. 10. 12.: http://www.vg.hu/index3.php?app=cikk&datum=2004-10-12&d=2004-10-12&r=50&c=17 2004. 10. 12. 20
33
közművelődési, könyvtári hálózatfejlesztési program előirányzat és a Települési hulladék közszolgáltatás-fejlesztés támogatás). Ezen források decentralizálása még nem volt teljesnek nevezhető, mivel a pályáztatást ugyan a regionális ügynökségek végezték, de emellett a célokat jogszabályban, központilag határozták meg. Ezeket a támogatásokat akkor lehetne a legsikeresebben felhasználni, ha elosztásuk feltételeit és céljainak meghatározását teljes egészében a régiókra bíznák. Tehát tényleges decentralizáció valósulna meg. 1.2 Magyarország statisztikai kistérségei (NUTS IV.) 1984. január 1-jén megszűnt Magyarországon a járási területbeosztás, ezáltal a közigazgatás elvben kétszintűvé vált. A megyei tanácsoknak ellenben nem volt elegendő apparátusa ahhoz, hogy felvállalják a települések közvetlen irányítását, ezért az országot 139 igazgatási városkörnyékre osztották fel. A rendszerváltás idején az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény megszűntette ezek az egységeket, és ezzel ténylegesen is megalkotta a kétszintű önkormányzati rendszert. Ezzel ellentétben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), mivel úgy gondolta, hogy területi statisztikai szempontból nem mondhat le a települések és az összetartozó kistérségek vizsgálatáról, az országot – nem közigazgatási alapon nyugvó – kistérségekre osztotta fel. Így 19911993 között a területbeosztási rendszer 138 statisztikai kistérséget tartalmazott. Ekkortájt már elkezdődött a területfejlesztési törvény koncepciójának kidolgozása, valamint a területfejlesztést támogató különböző alapok felhasználási szabályainak kialakítása (például: területfejlesztési célelőirányzat, területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési támogatások). Ez a feladat igényelt egy olyan területbeosztást, amely teljes egészében és ismétlés nélkül lefedi az ország területét, és amelynek alapján meg lehet határozni a kedvezményezett térségeket.22 Kézenfekvő volt tehát, hogy a KSH által kialakított egyetlen kész, és minden feltételnek eleget tevő területbeosztást, a statisztikai kistérségek rendszerét használják fel. Ezzel kimondták és elfogadták, hogy ez a területegység jelenti a NUTS-rendszer negyedik szintjét. Ennek következményeként ez az eredetileg statisztikai célra kialakított rendszer felértékelődött, mivel ennek alapján határozzák meg a területfejlesztési előirányzatokból való részesedésüket. Ebből szinte egyenes ágon következett a rendszer felülvizsgálatának igénye, aminek eredményeként 22
A jelenleg hatályos 64/2004 (IV. 15.) számú Kormány rendelet határozza meg a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékét. Ebbe a kategóriába 95 kistérség tartozik; a Közép-Magyarországi Régió 16 kistérsége közül egyedül a Szobi kistérség fért bele ebbe a csoportba.
34
a módosított beosztás már 150 statisztikai kistérséget tartalmazott. Ez az új rendszer 1997. augusztus 1-jén lépett életbe.23 A kistérségeknek egyre nagyobb jelentősége lett a támogatási alapok felosztásában, ezért minden települési önkormányzatnak törekvésévé vált kedvezményezett kistérségbe kerülni. Ezért az Országos Területfejlesztési Tanács 2001. decemberében elfogadta a rendszer újabb felülvizsgálatának programját. A felülvizsgálat eredményeképpen a 244/2003 (XII. 18.) számú Kormány rendelet 18 új kistérséget hozott létre, így a területfejlesztési statisztikai kistérségek száma 168-ra nőtt. Ez az új rendszer 2004. január 1-jétől van érvényben. /A dolgozat 1. számú mellékletében található az új rendszer szerinti kistérségek felsorolása, és egy térkép, amely ezeket ábrázolja./ Ha a kistérségek fogalmát definiálni szeretnénk, erre kiválóan megfelel a Nemzeti Fejlesztési Hivatal megfogalmazása: „A kistérség a települések között létező funkcionális - lakóhelyi, közlekedési, középfokú
ellátási
(oktatás,
egészségügy,
kereskedelem)
-
kapcsolatrendszerek összessége alapján lehatárolható területfejlesztésistatisztikai egység.”24 A kistérségi rendszerben a települések kapcsolataik révén egy központi településhez vonzódnak, megnevezésük is a központi település neve alapján történt. A fejlettségbeli különbségek nemcsak régiók és országrészek között mutathatók ki, hanem kistérségi szinten is. Az egyenlőtlenségek, ilyen részletekben vizsgálva, sokkal árnyaltabb képet mutatnak, mint az egyszerű kelet-nyugat megosztottság. Ezen a szinten már mozaikszerűbb a gazdaság fejlettségének szerkezete, mivel a fejlett dunántúli régiókban is vannak gyengébb pozíciójú térségek, ugyanakkor a keleti országrészben is találhatók dinamikusan fejlődők. A Központi Statisztikai Hivatal a kistérségeket, fejlettségüket tekintve, egy összetett mutató alapján 5 csoportba sorolta: dinamikusan fejlődő, fejlődő, felzárkózó, revitalizálódó és stagnáló. /E szerint a besorolás szerint a Ráckevei kistérség a fejlődők csoportjához tartozik./
23
Kovács Tibor: Az Európai Unió területbeosztási rendszerének magyarországi alkalmazása, Magyar jog melléklete 2002. 1-2. szám, 23-32. old. 24 http://www.nth.hu/kistersegek.php 2004. 08. 11.
35
A kistérségek fejlettsége 5. sz. ábra
Forrás: Dr. Horváth Gyula – Dr. Szaló Péter: Területfejlesztés és régiók, Európai Füzetek 11. Budapest 2003
A kistérség területfejlesztési szempontból a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény hatására fontossá vált. A törvény a kistérséget jelölte meg alsó szintű területfejlesztési térségként, és az önkormányzatok területfejlesztési társulásait a kistérség területfejlesztési szerveiként. A 1996. évi törvény 10. § (1) szerint a
települési
önkormányzatok
a
települések
összehangolt
fejlesztése,
közös
területfejlesztési programok kialakítása, a fejlesztések megvalósítását szolgáló közös pénzalap létrehozása érdekében önálló jogi személyiséggel rendelkező területfejlesztési társulást hozhatnak létre.25 A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény és a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény fokozott lendületet adott a területfejlesztési önkormányzati társulások megalakításának. Ma a kistérségekben - 2002-es felmérés alapján - mintegy 263 társulás lát el területfejlesztési funkciókat, amelyek kifejezetten ilyen feladatok ellátására alakultak. A még hatályos - területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény e társulásokat tette a kistérségi területfejlesztési feladatok címzettjévé. 25
Kovács Flórián László: A kistérségek szerepe a területfejlesztésben, Területi Statisztika, a Központi Statisztikai Hivatal folyóirata, 2004. szeptember, 7. (44.) évfolyam 5. szám, 407-414. old.
36
A hatékony ösztönzés céljával a kormány megalkotta a többcélú kistérségi társulások támogatására vonatkozó 65/2004. (IV. 15.) Kormány rendeletét. Ennek célja, hogy a települési önkormányzatok közszolgáltatási feladatainak egy részét, valamint a kistérségi területfejlesztési feladatok társulásban történő ellátását szolgálja az adott statisztikai kistérségen belül.26 Ebben a Kormány rendeletben a 2004. évi támogatások feltételeit határozták meg, mely szerint többcélú kistérségi társulások pályázatot nyújthattak be, 2004. június 30-ig, 80-120 millió Ft közötti vissza nem térítendő támogatásra. Támogatás három területre volt igényelhető: a közszolgáltatások hatékonyabb ellátására, a közigazgatás korszerűsítésére és területfejlesztési projektek támogatására, ezen belül programkészítésre és finanszírozásra, azaz saját erő biztosítására, szakértő igénybevételére, valamint tervdokumentumok elkészítésére. Ennek értelmében a Belügyminisztérium pályázatot is hirdetett a kistérségek támogatására, melynek keretében 75 többcélú és 69 területfejlesztési célú kistérségi társulást támogattak összesen 7,7 milliárd forinttal. Mindegyik pályázat, amely tartalmilag és formailag megfelelt, pozitív elbírálásban részesült, így a támogatási szerződés megkötése után, mind a 144 kistérség megkaphatta a fejlesztési forrásokat.27 Több éves munka után elmondható, hogy létrejött Magyarország ötfokozatú területbeosztási rendszere, amely elveiben, tartalmában és felépítésében teljes egészében kielégíti az Európai Unió NUTS-rendszerének követelményeit. Az ország alapvető érdeke, hogy végre stabil felső három szint alakuljon ki (amire még mindig nincs esély, mert napjainkban is folyik a vita a Közép-Magyarországi Régió jövőjéről – erről bővebben a következő pontban szólnék), valamint a második szint intézményrendszere mielőbb teljesen kiépüljön, és hatékonyan működjön. 2. A Közép-Magyarországi Régió (KMR) A Közép-Magyarországi Régió Budapestet és Pest megyét öleli fel a 1999. évi XCII. törvény alapján, a NUTS-rendszer magyarországi alkalmazása értelmében. Ez a térség Magyarország szíve; minden tekintetben centrális helyet foglal el az országban földrajzi, gazdasági és kulturális értelemben egyaránt. Gazdaságilag a legerősebb, 26
Stratégiai füzetek 12.: Regionális fejlődés Európában és Magyarországon 2002. december, Miniszterelnöki Hivatal – Kormányzati Stratégiai Elemző Központ, Csatári Bálint: A kistérségek a magyar területfejlesztés rendszerében 147-164. old 27 Közel nyolcmilliárd forint 144 kistérségnek 2004. augusztus 25., http://www.magyarorszag.hu/hirek/kozelet/kistersegek20040825.html 2004. 08. 26.
37
központi és nemzetközi szerepet tölt be, ugyanakkor területileg az egyik legheterogénebb régió, mivel számottevő különbségek vannak az egyes kistérségek között. A régió alapvető karakterét az határozza meg, hogy területe magába foglalja az ország fővárosát, amely agglomerációjával együtt minden tekintetben egyedülálló méretű koncentráció. A Közép-Magyarországi Régió és kistérségei 7. sz. ábra
Forrás: http://www.kozontiregio.hu/14_terkepek/pestmegye.html 2004. 10. 13.
38
2.1 A régió helyzetelemzése28 A KMR területe 6 919 km2, mely az ország területének 7,4 %-a, lakossága pedig – 2003. januári adatok alapján – 2 824 754 fő, ami Magyarország népességének 27,9 %át jelenti. A hét tervezési-statisztikai térség közül területileg a legkisebb, ám csaknem hárommillió lakosával - akiknek mintegy kétharmada budapesti - a legnépesebb is. Így az ország legsűrűbben lakott régiója. A KMR területét 16 kistérség alkotja (15 Pest megyében található, a 16. maga Budapest – a dolgozat 1. számú mellékletében található táblázat felsorolja mind a 16 kistérséget). A KMR, az ország sugaras szerkezetű út- és vasút-hálózata révén a legfőbb hazai közlekedési csomópont. Az autópályák mindegyike áthalad a régió területén. E kiemelkedő szerepet támasztja alá az a tény is, hogy a Magyarországon áthaladó fő európai közlekedési folyosók is (a Helsinki-folyosók közül a IV., V., V/B., V/C., és nem utolsósorban a VII. folyosó, a Duna) a Közép-Magyarországi Régióban találkoznak. A Duna nemcsak a KMR természetes tengelye, hanem Európa egyik legjelentősebb vízi szállítási útvonala is. Ez a különleges és egyedi természeti adottság még temérdek kiaknázatlan lehetőséget rejt magában. Hazánk nemzetközi légi forgalmának központja, a Ferihegyi repülőtér két terminálja is itt található. Mindezek eredményeként régiónk bel- és külföldről egyaránt jól megközelíthető, s ez központi szerepét méginkább erősíti. A fenn említett tulajdonságok mellett a helyi munkaerő magas képzettsége is oka annak, hogy a regisztrált vállalkozások száma, valamint a hazai- és külföldi tőkebefektetések mértéke 1990 óta folyamatos növekedést mutat, és országos szinten a Központi Régióban a legmagasabb. A térségnek az ország gazdaságában játszott szerepe rendkívül meghatározó: a régió egymaga adja a nemzeti össztermék több mint negyven százalékát. Ebből azonban Budapest részesedése 34-35 százalék, az agglomeráció gazdasága további 5-6 százalékot termel, míg Pest megye többi területére 2-3 százalék GDP termelés jut.29 A prosperitás a nyugati típusú gazdaságokhoz hasonlóan a szolgáltatói-kereskedelmi ágazatnak és az iparnak köszönhető. A régióban azonban – számottevő piacot jelentő hárommilliós
népessége
és
jó
megközelíthetősége
miatt
–
egyértelműen
a
kereskedelmen és a szolgáltatásokon van a legnagyobb hangsúly. E szektorokban a legnagyobb a foglalkoztatottak aránya, és itt koncentrálódik leginkább a tőke. 28 29
http://www.kozpontiregio.hu/01_bemutatkozik/bemutatkozik.html 2004. 10. 13. http://www.gkm.hu/dokk/main/menu/szakpubl/elemzesek/k_m.html 2004. 07. 22.
39
A lakosság magas képzettsége – például az egyetemet végzettek száma, vagy az a tény, hogy a hazai tudományos kutatás-fejlesztésben dolgozók hatvan százaléka itt tevékenykedik – a régiónak az oktatásban, kutatásban elfoglalt központi szerepét hangsúlyozza. Az egyetemek és főiskolák döntő többsége Budapesten található, melynek következménye, hogy a felsőfokú végzettséget szerezni vágyók három negyede a fővárosba megy tanulni, ahol majd később munkát is szeretne vállalni. A Központi Régió nemcsak az ország gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális centrumának számít, hanem a turizmusban is kiemelkedő vonzerővel és jelentőséggel bír. Budapest nemcsak hagyományos turistalátványosság, hanem kedvelt célpontja a nemzetközi konferenciaturizmusnak, valamint – a föld mélyéből előtörő számtalan gyógyforrás révén – nemzetközi hírű fürdőváros is. A régió értékeinek felismerése nyomán mára a kistérségek többségében előnyt élvez a rekreációra, sportolásra, illetve az idegenforgalom céljaira alkalmas környezet megóvása és gyarapítása. A fővárost körülölelő zöld gyűrű természeti szépsége, fejlődő szolgáltatásai és nyugodt környezete vonzó lehet a nyugalmas életmódot keresők és visszavonulni vágyók számára.30 Közép-Magyarország EU-összehasonlításban 7. sz. ábra
Forrás: Dr. Horváth Gyula – Dr. Szaló Péter: Területfejlesztés és régiók, Európai Füzetek 11. Budapest 2003 30
A Közép-Magyarországi Régió Stratégiai Terve 2001-2006, 2001. április, http://www.vati.hu/doctar/regiok/kmrsrtaterv.doc 2004. 08. 16.
40
E sokarcú és egy jelentős európai nagyvárost is magában foglaló központi térség felvirágoztatását tűzte ki célul a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács és az irányítása alatt működő Pro Régió Ügynökség (Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség). Ennek érdekében egységes, összefogáson alapuló regionális politikát folytat, melynek célja: a Közép-Magyarországi Régiót a szellem, a kultúra, az üzlet, a rekreáció és a turizmus centrumává tenni. 2.2 A Közép-Magyarországi Régió fejlesztési stratégiája Ezt a témát azért tartom célszerűnek bemutatni, mivel az általam később elemezendő Ráckevei kistérség is ennek a térségnek a része, ezért fejlesztési, illetve fejlődési lehetőségeit nagyban meghatározza és befolyásolja a régió stratégiája. A KMR fejlesztési célkitűzései és intézkedései a régió 2001-2006-ra vonatkozó Stratégiai Tervéből, Regionális Akciótervéből, Rekreáció Struktúratervéből és a 2004-2006 közötti időszakra elkészült Operatív Programjából ismerhetők meg. Ennek a pontnak a kifejtését én is ezek alapján a dokumentumok alapján készítettem el, melyek megtalálhatók a Közép-Magyarországi Régió honlapján: http://www.kozpontiregio.hu/17_doc/doc.html A régió hosszú távú stratégiai célkitűzése a következőképpen foglalható össze, melynek meghatározásakor figyelembe vették a térség adottságait és lehetőségeit: „A Közép-Magyarországi Régió legyen kiegyensúlyozottan fejlődő, a fenntarthatóság és a minőség elvein nyugvó, versenyképes, az információs társadalom fejlesztésében aktívan szerepet vállaló nemzetközi regionális funkciójú kiemelt térség.” A KMR jövőképében megfogalmazott célok elérésére az alábbi két átfogó cél került megfogalmazásra: •
Versenyképes régió kialakítása,
•
Élhető régió kialakítása.
A fenti célok természetüknél fogva kisebb nagyobb átfedésben vannak, hiszen csak a minőségi életteret kínáló régió lehet versenyképes, és viszont; a leszakadó, dinamizmusukat vesztett nagyvárosi térségek által kínált életlehetőségek romlani kezdenek.
41
A különböző célok együttes és hatékony megvalósításához a Közép-Magyarországi Régióban jelenleg adott együttműködési keretek nem megfelelőek, ezért a stratégia egyik kulcselemeként kerül megfogalmazásra az: •
Együttműködési keretek fejlesztése.
A versenyképes régió kialakításához kapcsolódóan az alábbi specifikus-, és ennek megvalósítását szolgáló operatív célok fogalmazhatóak meg:
Az innovativitást hordozó gazdasági elemek fejlesztése: -
A
régió
tudásbázisának
fejlesztése,
a
humán
erőforrások
versenyképességének és adaptációs készségének növelése -
A
kis-
és
középvállalkozások
jövedelemtermelő
képességének
fejlesztése
-
Gazdasági szereplők kapcsolati hálóinak fejlesztése
-
Aktív részvétel az információs társadalom formálásában
A régió vonzerejének növelése: -
Kulturális élet, szabadidős programkínálat fejlesztése
-
A turizmusban rejlő lehetőségek fokozott kihasználása
Az élhető régió megvalósításához a következő specifikus és operatív célok járulnak hozzá:
Térszerkezeti és fejlettségi egyenlőtlenségek mérséklése: -
A közúti és közforgalmú közlekedési feltételek javítása
-
Kiegyenlített és magas színvonalú kommunális ellátottság biztosítása
-
Munkahelykínálat bővítése a régió periférikus területein
-
Pólusképzés
Természeti és épített környezet megújítása: -
Az épített környezet minőségi megújítása
-
A természeti környezet fokozott védelme, zöldövezeti rendszer kiépítése
Aktív, szolidáris társadalmi kezdeményezések támogatása: -
Az esélyegyenlőség feltételeinek javítása
-
A szociális- és közbiztonság javítása
-
Civil társadalom önfejlődésének támogatása
42
A Közép-Magyarországi Régió célrendszere
8. sz. ábra A Közép-Magyarországi Régió legyen kiegyensúlyozottan fejlődő, a fenntarthatóság és a minőség elvein nyugvó, versenyképes, az információs társadalom fejlesztésében aktívan szerepet vállaló, nemzetközi regionális funkciójú, kiemelt térség
STRATÉGIAI CÉL
ÁTFOGÓ CÉLOK A régió versenyképességének növelése
EGYÜTTMŰKÖDÉSI KERETEK FEJLESZTÉSE
Élhető régió kialakítása
SPECIFIKUS CÉLOK
Innovativitást hordozó gazdasági és társadalmi elemek fejlesztése
Térszerkezeti és fejlettségi egyenlőtlenségek mérséklése
A régió vonzerejének növelése
Aktív, szolidáris társadalmi kezdeményezések fejlesztése
Természeti és épített környezet megújítása
OPERATÍV CÉLOK
KKV-k Gazdasági Tudásjövedelem- szereplők bázis termelő kapcsolati fejlesztése képességéhálóinak nek javítása fejlesztése
Aktív részvétel az információs társadalom formálásában
Kulturális élet, szabadidős program kínálat fejlesztése
Turizmusban rejlő lehetőségek fokozott kihasználása
Közlekedési feltételek javítása
Kiegyenlített szintű kommunális ellátottság biztosítása
Munkahelykínálat bővítése a periférikus területeken
Pólusképzés
Épített környezet megújítása
Természeti környezet, zöldövezet védelme
EsélyegyenSzociális- és lőség közbiztonfeltételeinek ság javítása javítása
Forrás: A Közép-Magyarországi Régió Regionális Akcióterve, 2004. április 13., http://www.kozpontiregio.hu/17_doc/akcioterv.doc 2004. 08. 16.
43
Civil társadalom önfejlődésének támogatása
A régió Stratégiai Tervében megfogalmazott specifikus- és operatív célok elérést a következő prioritások és intézkedések hivatottak megvalósítani: Prioritások és intézkedések rendszere a Stratégiai Tervben 7. sz. táblázat
Prioritás
Intézkedések
I. Vállalkozásfejlesztés
II. Emberi erőforrások fejlesztése
III. Infrastruktúra fejlesztés és a környezet állapotának javítása
IV. Vidékfejlesztés – területi kiegyenlítés
V. E-régió kialakítása
Üzleti infrastruktúra fejlesztése
A régió tudásbázisának fejlesztése
A régió belső elérhetőségének javítása
Kistérségi programok támogatása
Elektronikus közigazgatás, intelligens önkormányzat kísérleti projektek indítása Az elektronikus társadalomra való felkészítés - oktatás, képzés
E-gazdaság fejlesztése
Kis- és középvállalkozások hálózatának fejlesztése
Közösségfejlesztés, civil szervezetek fejlesztése
Környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztése
A vidék jövedelemtermelő képességének fejlesztése
A régió turisztikai potenciáljának fejlesztése
Hátrányos helyzetűek társadalmi és munkaerőpiaci integrációjának segítése
Épített környezet védelme és fejlesztése
Településközpontok funkcióbővítése
Szabadidő-gazdaság fejlesztése
Felkészülés az EU csatlakozásra
Természeti környezet védelme és fejlesztése
Egészségügyi és szociális ellátórendszer fejlesztése a vidéki központokban Határon átnyúló gazdasági kapcsolatok fejlesztése
Kulturális gazdaság fejlesztése
Forrás: A Közép-Magyarországi Régió Stratégiai Terve 2001-2006, 2001. április, http://www.vati.hu/doctar/regiok/kmrsrtaterv.doc 2004. 08. 16.
44
A régió legfrissebb fejlesztési dokumentuma a Közép-Magyarországi Régió Operatív Programja (KROP), amely az elkövetkező 2004-2006-os időszakra készült. A dokumentum támaszkodik a korábban már említett, és elemzett anyagokra, de azoknál jóval szűkebb intervallumra készült, és konkrétabb fejlesztési célokat fogalmaz meg. Jelentősége, hogy ennek alapján kerülnek meghatározásra a régiótól elnyerhető források. Tehát a közeljövőben ez az a dokumentum, melyet a kistérségeknek is figyelemmel kell kísérniük, mert az ebben megfogalmazott prioritásokra és intézkedésekre írják, illetve írták ki a pályázatokat. Az Operatív Program lehetőséget teremtett arra, hogy a 2004-es évre a régióhoz decentralizált forrásokat, illetve a Terület- és Régiófejlesztési Célelőirányzat forrását a Regionális Fejlesztési Tanács pályázati rendszerben tudta a régió szereplőinek odaítélni. /A pályázatok benyújtásának határideje 2004. augusztus, illetve szeptember vége volt./ A Tanács döntési kompetenciáját azonban jelentősen csorbította az a tény, hogy a 2004es év támogatható céljait és a források mértékét is központilag meghatározott jogszabályok határolták le, ezáltal leszűkítve a régió saját célrendszere mentén történő forráselosztást. Éppen ezért a 2004. év régiós pályázati kiírásait sokkal inkább a központi akarat, mintsem a régiós elvárások orientálták. A KROP 2004-ben viszonylag kevés forrásból gazdálkodhatott. A decentralizált források, illetve a Terület- és Régiófejlesztési Célelőirányzat forrásai összesen 2 020 millió forintnyi támogatást tettek lehetővé régiós szinten. A további két év forrásai még ismeretlenek, ezért költségvetésüket még nem dolgozták ki, valamint az ezek elnyeréséhez szükséges pályázatok kiírása is a jövőben fog megtörténni. 2004-ben a következő alapok támogatásainak elnyerésére lehetett pályázatokat kidolgozni és benyújtani a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökséghez (Pro Régió Kht.): -Terület- és régiófejlesztési célelőirányzat - Környezetvédelmi és vízügyi célelőirányzat - Nemzeti közművelődési, könyvtári hálózatfejlesztési program előirányzat - Települési hulladék közszolgáltatás-fejlesztés támogatás Amint már említettem még nem ismertek a következő időszak pályázati lehetőségei, de a régió szereplőinek mindenképpen érdemes figyelemmel kísérni a fejleményeket, mert a kormány ígérete szerint a következő években még több decentralizált forrás jut a régióknak. (Bővebben a dolgozat 34. oldalán fejtettem ki
45
ezt a témát.)
A KROP prioritásainak és intézkedéseinek rendszere 8. sz. táblázat
PRIORITÁSOK
VÁLLALKOZÁS FEJLESZTÉS
INTÉZKEDÉSEK
A régió kulturális gazdaságának fejlesztése
A régió szabadidőgazdaságának fejlesztése
EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉS
A régió tudásbázisának fejlesztése Hátrányos helyzetű munkanélküliek munkaerő-piaci integrációjának segítése Az óvodai és az alapfokú oktatásinevelési intézmények infrastrukturális fejlesztése
INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉS ÉS A KÖRNYEZET ÁLLAPOTÁNAK JAVÍTÁSA
A régió belső elérhetőségének javítása
Környezetvédelmi ellátórendszerek fejlesztése
Természeti környezet fejlesztése, rehabilitációja
TERÜLETI KIEGYENLÍTÉS
E-RÉGIÓ KIALAKÍTÁSA
Kistérségi fejlesztések tervi hátterének biztosítása
Intelligens kistérségek és önkormányzatok, az információs társadalomra való felkészítés
Településközpontok funkcióbővítése
E-gazdaság fejlesztése
Határon átnyúló gazdasági kapcsolatok fejlesztése
Egészségügyi és szociális ellátórendszer fejlesztése Forrás: Közép-Magyarországi Régió Operatív Programja 2004-2006, 2004. szeptember 1., http://www.kozpontiregio.hu/00_aktualis/krop2.html 2004. 10. 13.
46
2.3 A Közép-Magyarországi Régió jövője A tervezési-statisztikai régiókra vonatkozó törvény és kormányzati döntés nem zárta le a területbeosztásról szóló vitákat. Az egyik, ma is aktuális, vitás pont a KözépMagyarországi Régió jelenlegi összetétele. Ez a területegység, már ebben a tervezési időszakban is túllépte a strukturális alapokból való támogathatóság határértékét (azaz az egy lakosra jutó bruttó hazai termék uniós átlagának 75 százalékát), de közös elhatározás értelmében, ebben az időszakban még az egész ország területe az 1. célkitűzés alá tartozhatott. Könnyű belátni, hogy az Unió nem lesz hajlandó a következő, 2007-2013 közötti, költségvetési időszakban is tovább támogatni a régiót. Ezért lenne indokolt a KMR területét jelentősen megnövelni, vagy valamilyen módón átalakítani,
hogy
mutatójának
értéke
a
fejletlenebb
területek
idesorolásával
mesterségesen leromoljon. A problémát az okozza, hogy a régión belül ellentétesek az érdekek: míg Budapest a mellett kardoskodik, hogy a főváros és agglomerációja egyben maradjon, Pest megye válni akar. A főváros álláspontja szerint nem szabad szétszakítani a régiót, mert szétválaszthatatlan egységet képez, és fejlődését együtt kell megvalósítani. A másik oldal szerint a fővárosnak és a megyének területfejlesztési szempontból külön kell válnia a források maximalizálása érdekében. Ha együtt maradna régió, akkor évi 50-60 euró támogatás jutna egy főre, míg ha fölbomlana, a támogatás megközelítené a 300 eurót fejenként. Igaz, hogy a KMR egy főre jutó GDP-je már most meghaladja az uniós átlag 75 százalékát, ám Pest megye mutatója az 50 százalékot sem éri el, így jogosult lenne, és meg is érdemelné a fejlesztési forrásokat.31 Dr. Bakonyi Tibor főpolgármester-helyettes szerint a kormánynak olyan megoldást kellene találni, amely Budapestnek is kedvező, mert ha a nemzetközi versenyben a magyar főváros elveszti gazdasági előnyét az újonnan csatlakozó országok fővárosaival szemben, az az egész ország lemaradását eredményezheti. Baráth Etele, EU integrációs ügyekért felelős tárca nélküli miniszter szerint az Európai Unió Kohéziós Alapjában kiemelten támogathatónak tartják az agglomerációt, így akkor is lehet majd uniós támogatások segítségével közös fejlesztéseket finanszírozni, ha esetleg különválik a jelenlegi régió. Szabó Imre, a Pest Megyei Közgyűlés elnöke, aki egyben a KözépMagyarországi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke is, elmondta, hogy arra nincs 31
Pest megye válna, a főváros nem, Világgazdaság Online 2004. 04. 09.: http://www.vg.hu/nyomtatas3.php?datum=&d=2004-04-09&r=&c=68 2004. 04. 09.
47
lehetőség, hogy a megye önálló régió legyen, amennyiben viszont Komárom-Esztergom és Nógrád megyével alkotna egy régiót, hosszú évekig jogosult lehet a maximális támogatásra. Az elnök azonban azt tartaná a legszerencsésebbnek, ha a megyehatároktól függetlenül, a kistérségek önkéntes társulásával alakulna ki egy új Közép-Duna-völgyi Régió, Komárom-Esztergom megye keleti és Nógrád megye nyugati részeiből. Ezt az új régiót még az idén létre kellene hozni, hogy 2005 januárjától ténylegesen működni is tudjon. Ettől függetlenül a megye mindenképpen fontosnak tartaná a fővárossal való kapcsolatok ápolását, amihez megfelelő fórumot biztosítana egy úgynevezett Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács.32 Eddig csak hazai és főként politikai szempontból elemeztük a kérdést, de talán érdemes lenne ezen túl is vizsgálódnunk. Területfejlesztési szakemberek szerint minden olyan törekvés egyértelműen elfogadhatatlan, amely Budapestet és Pest megyét, a regionális területbeosztást illetően szét kívánja választani. Térségfejlesztési szempontból annyira összekapcsolódik a főváros és agglomerációja, hogy nem lenne értelme és hatása az elszeparált fejlesztésnek. Az Európai Unió oldaláról pedig beláthatjuk, hogy aligha fogja majd támogatni Budapest kiválását a régióból, hiszen egyértelművé válna, hogy mindez forrásszerzés miatt történik.33 Be kell vallani, hogy nem könnyű a döntés, mivel mind a két félnek igaza van. Ennek ellenére nem lehet a végtelenségig húzni a megoldáskeresést, mivel kicsúszunk az időből, s minden változatlan marad. Ebben az esetben a 2007 és 2013 közötti finanszírozási ciklusban a jelenlegi hét régiós beosztásnak megfelelően számíthatna Magyarország az uniós támogatásokra, s a központi régió átkerülne az Objective 2 célterületbe. A jelenlegi régiós felosztás megváltoztatásához kétharmados többséget igénylő jogszabály-módosítás kellene, erre azonban remény sincs. Egy 2004. szeptember 30-i kormányhatározatban kellett volna javaslatot tenni a régió felbontására, ám ez nem történt meg a kormányválság, majd az új kormány megalakulása miatt. Azóta pedig nem került napirendre a kérdés.
32
Régiós társkeresés, Népszabadság Online 2004. június 23.: http://www.nol.hu/Default.asp?DocCollID=180468&DocID=153076 2004. 06. 23. 33 Hamarosan dönteni kell a központi régió sorsáról, http://eu.mdf.hu/belso.php?mid=hirreszlet&hid=4293 2004. 04. 20.
48
A fejezet lezárásaként szeretnék néhány szót szólni a KözépMagyarországi Régió és az egész ország kapcsolatáról. Egy ilyen fejlett térség nemcsak előnyöket, hanem hátrányokat is hordoz hazánk egésze számára. Amint a rövid helyzetértékelésből is kitűnik, a Közép-Magyarországi Régió fejlettsége nagyon jelentős, és hazai viszonylatban kimagasló. Az mindenképpen előnyös egy gazdaságnak, ha van egy olyan térsége, mely húzóerőként hat az ország többi részére, és képes lépést tartani a világgazdaság fejlődésével. De be kell látnunk, hogy Magyarország esetében ez túlságosan is koncentrált, és „vízfej” jelleget kezd ölteni. Ezen az egyoldalúságon kívül egy fejlett terület azt a veszélyt is magában hordozza, hogy elszívja a többi térség elől a fejlődés forrásait, és ezáltal a lehetőséget is a továbblépésre. Hiszen sokkal egyszerűbb egy olyan régió helyzetén javítani, amely már eleve elindult a fejlődés lépcsőjén, és kevés inputtal látványos eredményeket lehet elérni, mint egy olyan térséget támogatni, ami csak „nyeli” a pénzt, és azonnal nem mutat javulást. Egészen addig nem érezzük ennek hátrányát, amíg minden rendben halad, de gondoljunk csak bele, hogy milyen katasztrófa történne az országgal, ha egy hirtelen recesszió a mélybe döntené az egész
régiót.
Ennek
elkerülése
érdekében
törekedni
kell
arra,
hogy
decentralizáltabb fejlődés menjen végbe, azaz hogy a vérkeringésből jelenleg kimaradt területek bekapcsolódhassak a fejlődésbe, és fokozatosan vegyék át az egyes funkciókat a központi térségtől, így tehermentesítve azt, és biztosítva a több lábon állást.
49
III. A RÁCKEVEI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSE
1. A kistérség bemutatása A Ráckevei kistérség a Közép-Magyarországi Régió déli részén helyezkedik el (a dolgozat 6. sz. ábráján jól látható a régión, illetve Pest megyén belüli elhelyezkedése). A Nagy-Duna valamint a Ráckevei-Soroksári Duna-ág (R/S/D) között elhelyezkedő Csepel-szigetet és az R/S/D környékén fekvő településeket foglalja magába. A Központi Statisztikai Hivatal által lehatárolt Ráckevei kistérség 20 települést: Apaj, Áporka, Délegyháza, Dömsöd, Dunaharaszti, Dunavarsány, Halásztelek, Kiskunlacháza, Lórév, Majosháza, Makád, Ráckeve, Szigetbecse, Szigetcsép, Szigethalom, Szigetszentmárton, Szigetszentmiklós, Szigetújfalu, Taksony, Tököl, valamint Csepelt – mint Budapest XXI. kerületét – foglalja magába. (A kistérséget 9. sz. ábra szemlélteti.) A terület északi zónája a fővárosi agglomeráció része, de a térség egésze Budapest vonzáskörzetének tekinthető. Ez a tényező nagyban befolyásolja adottságait, kiaknázható lehetőségeit és fejlődési irányait. A térség 628 km2-t foglal el a régió 6 919 km2-es területéből; valamint 2002-es adatok alapján lakossága 121 560 fő, így népsűrűsége 193 fő/km2. A kistérség, az országos 109 fő/km2-es népsűrűséghez képest jóval sűrűbben lakott, ami agglomerációs jellegének köszönhető.
Évről-évre
többen
költöznek
ki
a
fővárosból,
nyugodtabb
életkörülményeket keresve, de ez ugyanakkor az ingázók számának megnövekedésével is jár. Tehát a terület népességszám-változását alapvetően migrációs folyamatok befolyásolják, melynek eredményeként Csepelen népességfogyás, míg a többi településen népességgyarapodás figyelhető meg. A Ráckevei kistérség új beruházásai, valamint a főváros közelsége javított a terület foglalkoztatottsági helyzetén. A munkanélküliek aránya csupán 2 százalék, ehhez az is hozzájárul, hogy jelentős a helyben foglalkoztatottság aránya, átlagosan 20-30 százalék. Természetesen a kistérségen belül is megfigyelhetők egyenlőtlenségek, a népesség, foglalkoztatottság, vagy a beruházások tekintetében. Általánosságban elmondható, hogy a térség északi, agglomerációs településeinek kedvezőbbek a mutatói, ahogy délebbre haladunk, úgy csökken a gazdasági aktivitás, és egyre kevésbé érezhető a főváros fellendítő hatása.
50
A Ráckevei kistérség 9. sz. ábra
Forrás: http://www.kozpontiregio.hu/14_terkepek/csepel.html 2004. 10. 17.
51
A kistérség egyre több diákja választ már középiskolás korában is budapesti oktatási intézményt, ugyanis kistérségi szinten csupán 6 gimnázium és 6 szakközépiskola található. Felsőoktatási intézménye nincs a térségnek. A munkanélküliek jelentős arányát, a tanulmányaikat befejező fiatalok képezik. Ez azt jelzi, hogy a gazdaság elvárása nincs összhangban a végzettek tudásával, szakképesítésével. A másik oldalról nézve azt is mutatja, hogy nem áll rendelkezésre hatékony munkavégzésre alkalmas munkaerő. A térségben ezen kívül további problémát okoz a szakképzett munkaerő helyben tartása, hiszen a fővárosnak jelentős a munkaerő elszívó ereje.34 A kistérség az ország közlekedési infrastruktúra-hálózata szempontjából kedvező helyzetben van, és ez a tulajdonsága alapvetően meghatározza elérhetőségét, és ezen keresztül gazdasági kapcsolatainak intenzitását, fejlesztési lehetőségeit. A térség egészére jellemző a sugaras irányú, Budapest központú közúthálózat, amelyhez képest – az M0 autóút kivételével – a keresztirányú kapcsolatok gyengének minősíthetőek. Az M0 autópálya a térség északi részén halad át, így ezek a települések autópályán is megközelíthetőek. A települések többségének elérhetősége jónak vagy közepesnek tekinthető. Megközelíthetőségi szempontból Makád és Lórév, a két legdélebbi település, van a legrosszabb helyzetben. Minden város és község elérhető közúton és menetrendszerinti busszal, több mint a fele vasúton, illetve HÉV-el, valamint közel a fele vízi úton is. A térségben a két Duna-ág jelentős víziútnak számít, ám jelenlegi kihasználtsága a régió és a kistérség szempontjából szinte nulla. Ezen természeti adottság megléte kedvező és kihasználásra érdemes lehetőséget jelent. A Ráckevei-Soroksári Duna-ágon (Kis-Duna) napjainkra teljesen megszűnt a személy- és teherhajó-forgalom, melynek legfőbb okai közé sorolható, hogy a jelenlegi zsilipméretek nem teszik lehetővé a hajók átzsilipelését; a meder eliszaposodott, így a hajózás számára szükséges vízmélység nem mindenütt áll rendelkezésre; valamint a hajóforgalom nem egyeztethető össze az R/S/D üdülési funkciójával. Ennek ellenére turisztikai szempontból érdemes lenne a kishajós személyhajózást újraindítani a Kis-Dunán, ami hozzájárulhatna ahhoz, hogy nagyobb tömegek érkezzenek ide a fővárosból, hiszen akár egy kellemes hajókirándulással is egybeköthető a kistérség természeti értékeinek megtekintése. Tököl elméletileg repülőgéppel is elérhető, de a Tököli Reptér ma még katonai repülőtér, és főként honvédelmi célokat szolgál. Felmerült a lehetősége annak, hogy a
34
Területi Statisztikai Évkönyv 2002, Központi Statisztikai Hivatal Budapest, 2003
52
repteret esetleg polgári használatra is igénybe vegyék, ám elhelyezkedése miatt jelentős repülőgépforgalmat nem tudna lebonyolítani. Egy kormányhatározatban a Kormány hozzájárul ahhoz, hogy a tököli repülőtér polgári közlekedési és kiegészítő vállalkozási célra elidegenítésre kerüljön. A térség másik repülőtere Kiskunlacházán található, de jelenleg használaton kívül van (a fent említett kormányhatározat erre a reptérre is vonatkozik). Ez a légikikötő mintegy 35 km-re fekszik a fővárostól, és a Ferihegyi Repülőtértől, ezért ennek későbbi hasznosítása hangsúlyosabb és kivitelezhetőbb. Tervek készültek arra, hogy Ferihegy tehermentesítésére tranzit-, illetve szatelit légikikötővé alakítják át, de komoly problémát okoz, hogy a reptér szomszédságában helyezkedik el a Kiskunsági Nemzeti Park északi határa. Ebből kifolyólag a terület későbbi hasznosítása csak nagyon körültekintően végezhető el, úgy hogy ne okozzon kárt a nemzeti park értékeiben. Ezért jelenleg az tűnik a legjobb megoldásnak, ha a kiskunlacházi reptér még állami tulajdonban marad, feltételezve, a géppark jövőbeni korszerűsödését, és az egyre szigorodó környezetvédelmi normák betartatását. Így később már nem okozna gondot egy tájvédelmi körzet szomszédságában repülőteret működtetni. A budapesti térség – tágabb vonzáskörzetével együtt – gazdasági potenciálja révén is hagyományosan az ország egyik legfontosabb területe. Ez a szerep az elmúlt években nem látszik gyengülni, ám új fejleményként megfigyelhető a főváros és a környező települések kapcsolatrendszerének átalakulása. A Ráckevei kistérség gazdaságát korábban, a központosított tervgazdálkodás korában, a fővárostól való teljes függőség jellemezte. A rendszerváltás idején, a gazdaság racionalizálásának keretében több ezer fővárosi munkahely szűnt meg, ami nagyarányú foglalkoztatási gondot okozott a térségben is. Ezt követően egyre több új vállalkozás jött létre a kistérségben, és nagyüzemek kezdtek kitelepülni Budapest határába. Ennek az volt a fő oka, hogy a fővárosban megnövekedtek az ingatlanárak, és lecsökkent a beépítésre alkalmas területek nagysága. Az agglomerációs önkormányzatok Budapest versenytársaiként jelentek meg az ingatlanpiacon; adókedvezményekkel, jó minőségű, kiépített infrastruktúrával és képzett munkaerővel csalogatták településeikre a nagy helyigényű termelő vállalkozásokat. Cserébe természetesen munkahelyeket, adóbevételeket és infrastruktúrát reméltek.35 Így napjainkra arányváltozás bontakozik ki a gazdasági szerkezetben, és erősödni látszik a térség szerepe. Emellett természetesen a főváros 35
Faluvégi Albert: Kistérségeink helyzete az EU küszöbén, Területi Statisztika, a Központi Statisztikai Hivatal folyóirata, 2004. szeptember, 7. (44.) évfolyam 5. szám, 434-458. old.
53
túlsúlya
még
mindig
nagyon
jelentős.
Sajnos
ennek
az
átalakulásnak
a
következményeként egy olyan területi folyamatnak lehetünk szemtanúi, amelyek a területszerkezet felbomlásával, a települések vonzó karakterének elvesztésével, a fővárosi piacra termelő nagy területű üzemek, raktárak telepítésével fenyeget. Az önkormányzatok nem számolnak azzal, hogy ezek a területek később felhagyott ipaterületekké válhatnak, melyeknek továbbhasznosítási, illetve rehabilitációs költségei igen magasak lesznek.36 Az állapotjellemzők alapján a Ráckevei kistérséget három nagy, viszonylag differenciáltan kezelhető zónára lehet bontani: I. zóna: Csepel A kistérség e fővárosi része néhány éve még jelentős iparral rendelkezett, de ennek egy része ma már nem működik. A régi struktúra átalakulóban van új termelő és szolgáltató tevékenységek megjelenésével. A terület általában sűrűn beépített. A lakosság nagy részét a főváros foglalkoztatja. A közlekedési pályák a város központja felé mutatnak, a keresztirányú kapcsolatok hiányoznak. A térség a vállalkozói érdeklődés kereszttüzében van, de jó lenne, ha jelentősebb zöldterületeket tudna megőrizni. Mindenképpen meg kell említenünk a Szigetcsúcs területét is, mely Csepel kiemelt fejlesztési térsége, mind infrastrukturális és zöldterületi szempontból. Ez a térség rekreációs-, sport- és turisztikai lehetőségeket biztosít, a Duna parti kapcsolat pedig a vízi sport, illetve -közlekedés tekintetében jelent kedvező adottságot. II. zóna: Átmeneti zóna (Szigetszentmiklós, Szigethalom, Dunaharaszti, Tököl, Taksony, Halásztelek) Ez a terület átmenetet képez a főváros és a déli térség között. Jelentős ipari kapacitások jellemezték ezt a zónát (például: Csepel Autógyár, Pestvidéki Gépgyár), ám a nagy üzemeket érintő csődhullám ezt a területet is elérte, így a ’90-es években megnőtt a munkanélküliség. Ma már az új beruházási hullám következtében inkább munkaerőhiány tapasztalható. Ennek a térségnek már jelentősebb rekreációs funkciója van, mint az I. zónának, de a körülmények nem túl kedvezőek (a részletesebb elemzést lásd később). Az infrastrukturális ellátottsága jobb, mint a déli területeké, de rosszabb, mint fővárosé. A közúti közlekedés az M0 autóút ellenére sem jól megoldott.
36
Magyarország kisrégiói 13/1: Pest megye: Csepel-sziget és a Kis-Duna mente, Ceba Kiadó Budapest, 1999
54
Környezetvédelmi szempontból aggasztó képet vetít elénk a települések összenövése, mely a térség dinamikus fejlődésének köszönhető. E zónában még ma is jelentős kiterjedésű ipari parkok találhatók. Főként ennek köszönhetően, valamint a térség tájikörnyezeti helyzetéből adódóan e terület rekreációs irányú fejlesztése csak kisebb területegységeken valósítható meg. A kistérség e része ezért a fővároson kívül letelepedni vágyó, olyan vállalkozások számára kínál fejlesztési területet, amelynek lételeme a nagyváros közelsége, nagy területigényűek, ugyanakkor a várható környezeti terhelésük csekély. Figyelmet kell fordítani a megmaradó szabad területek megtartására, mivel számos probléma forrása a termelő és lakófunkciók keveredése. III. zóna: Déli térség Ez a terület kiterjedésében a legnagyobb, csökkenő ipari foglalkoztatási aránnyal és növekvő mezőgazdasági és rekreációs funkciókkal. A térségnek két meghatározó települése van: Ráckeve és Kiskunlacháza. Ez az ikerközpont együttesen képes lehet egy Budapestet ellensúlyozó pólus betöltésére, ami csökkentheti az egyoldalú függőséget és kiszolgáltatottságot. Itt már egyre kevésbé érezhető a főváros hatása, ez nemcsak negatívumaira, hanem előnyeire is vonatkozik, például csökken a fővárosban foglalkoztatottak aránya. A térségben benne van az üdülési funkció bővítésének lehetősége, de ezt az ehhez kapcsolódó infrastrukturális és szolgáltatási állapot nagyban korlátozza. Ez a zóna további négy részre bontható még: A) Szigetszentmárton, Szigetcsép, Szigetújfalu, Áporka, Majosháza Dél felé haladva a mezőgazdasági jelleg növekszik, és az ipari tevékenységek jelenléte csökken. A térség településeire jellemző a falusias hangulat és a Duna közelsége. A kistérség ezen szegmensét már elkerüli az agglomerációs nyüzsgés, és az ezzel járó problémák, de ugyanakkor fejlődésének gátló tényezője is a rossz megközelíthetőség. Itt a mezőgazdasági hasznosítás és a rekreáció együttélése a jellemző. De fontos pont a települések sajátos arculatának kialakítása, ami vonzerőt jelenthet az ökoturizmus, vagy falusi turizmus fejlesztése számára. Ez az a terület, ahol a legjellemzőbben merül fel a kérdés, hogy milyen fejlesztések mellett lehet a környezeti értékeket és a stresszmentes életminőséget fenntartani.
55
B) Dunavarsány, Délegyháza Ennek a két településnek a helyzete hasonló lenne az előző csoportéhoz, ha a területükön lévő felhagyott bányatavakra épülő turizmus és idegenforgalom speciális irányt nem adott volna fejlődésüknek. Ez a vonal jelenleg erősen meghatározza a térség arculatát, de azt is jelzi, hogy jövőjük alakulása egyértelműen vízminőség-függő. A települések jól elérhetőek, az úthálózat jobb minőségű. E térség egy rekreációs céloknak alárendelt terület központjává válhat, az adottságoknak a jelenleginél sokkal jobb kihasználásával és továbbfejlesztésével. Ehhez a fejlesztési irányhoz jelentős piacot biztosít a főváros közelsége. C) Ráckeve, Lórév, Makád, Dömsöd, Szigetbecse, Kiskunlacháza Az egész kistérség hosszú távú gazdasági fejlődése szempontjából talán legfontosabb területegység. A fent említett két központi települése együttesen, összehangoltan fejlesztve alkalmasak arra, hogy a teljes déli terület imázsát meghatározzák, gazdasági-munkahelyi aspektusból ellenpólusát képezzék a fővárosnak. A mezőgazdasági jelleg itt megmarad, de már jobban keveredve a kereskedelmi és a feldolgozó ipari funkciókkal, ugyanakkor ez a terület a legalkalmasabb a rekreációs fejlődés elindítására. Ehhez kiváló táji-természeti háttér áll rendelkezésre, például Ráckeve és Szigetbecse igazi turisztikai központ csíráit hordja magában. D) Apaj (Kiskunsági Nemzeti Park) Apaj annak ellenére, hogy a térség egyik legkisebb települése, szerepénél és elhelyezkedésénél fogva önálló egységet jelent. Maga a település a Kiskunsági Nemzeti Park kapujának számít. Ez a község maga távol van a főbb közlekedési útvonalaktól, és alföldi, mezőgazdasági falunak számít. Az adottságai az ökoturizmus és a lovasturizmus fejlesztése irányába mutatnak.37 A Ráckevei kistérségnek a fejlesztésére 1996. júniusában megalakult a Csepel-sziget és Környéke Területfejlesztési Önkormányzati Társulás, amely 1998. decemberétől, mint önállóan gazdálkodó költségvetési szerv működik. Ennek az intézménynek az elődje, a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény hatályba lépésével 20 önkormányzat részvételével (amely a későbbiekben Halásztelek 37
Csepel-sziget és Környéke Területfejlesztési Koncepciója 2001. július, készítette: a Csepel-sziget és Környéke Területfejlesztési Önkormányzati Társulás megbízásából az Öko Rt. – Környezeti, Gazdasági, Technológiai, Kereskedelmi, Szolgáltató és Fejlesztési Részvénytársaság
56
belépésével 21-re bővült), 1995. októberében létrejött Csepel-sziget és Környéke Önkormányzati Szövetség volt. Ekkorra már nyilvánvalóvá vált, hogy a kistérségek csak akkor tudják érdekeiket hatékonyan érvényesíteni, ha feltárják adottságaikat, alapvető erőforrásaikat, lehetőségeiket, belső igényeiket, és együttműködve, közösen kidolgozott és végrehajtott fejlesztések keretében valósítják meg azokat. 2004. szeptember 30-a óta a társulás többcélú kistérségi társulásként (Csepel-sziget és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás) működik. 2. A térség kiugrási lehetősége: az idegenforgalom Ahogyan már a kistérség zónáinak elemzése során is utaltam rá, a térség szempontjából, adottságait figyelembe véve kiemelkedő fejlődési lehetőséget egyedül az idegenforgalom nyújt. Ennek a fejlesztése, magasabb színvonalú szolgáltatások biztosítása a terület olyan adottsága lehet, amely megkülönböztetheti a többi térségtől. A Ráckevei kistérség kedvező idegenforgalmi és turisztikai adottságokkal rendelkezik, Budapest felől jól megközelíthető, tehát az idegenforgalmi főútvonalak szempontjából kedvező helyzetben van. A terület legnagyobb vonzereje: a víz, a Duna, a RáckeveiSoroksári Duna-ág (a holtágak és a bányatavak, a ráckevei és csepeli termálforrás), az erre épülő üdülési és rekreációs lehetőségekkel – fürdőzéssel, vízi sportokkal, horgászattal – kerékpározással, lovaglással és vadászattal. Ezeken kívül a térség jelentős környezeti értékekkel is rendelkezik. Elég csak például a Kiskunsági Nemzeti Parkra gondolnunk, vagy az R/S/D különlegesen gazdag állatvilágára, növénytársulásaira, holtágakra, úszólápokra, hókonyokra38, vagy ártéri erdőkre. Ezek az élőhelyek ritka, védett növény- és állatfajoknak biztosítanak megfelelő életkörülményeket, valamint a vízminőség alakulásában is fontos szerepet játszanak. Az úszólápok, illetve az R/S/D élővilágának bemutatását célozza az a tanösvény, amely Szigetszentmiklóson található. Ez az ösvény a Felső-Dunaági Természet- és Környezetvédelmi Közalapítvány közreműködésével jött létre, melyen bemutató táblák segítik a tájékozódást, és a táj kincseinek bemutatását. A táj idilli szépsége, nyugalma hívogatja a pihenni, fürdeni, kikapcsolódni, vagy vízisportolni vágyó embereket. Ez a környék igen kedvező lehet az ökoturizmus kiépítése számára, méghozzá egy kétmilliós nagyváros szomszédságában, ami hallatlanul megnöveli értékét. Arra mindenképpen ügyelni kell, hogy az ezekre a 38
A hókony fűzfákkal és nádasokkal szabdalt holtág, melyet a Duna jeges áradása hozott létre.
57
természeti kincsekre épülő turizmusnak összhangban kell lennie a környezettel, nem szabad olyan mértékig felfejleszteni, ami már árthat a térség ökológiai egyensúlyának, mivel már most számos terület, növény és állat törvényi védelemre szorul. (Például a dunavarsányi úszóláp, a Szigetszentmártonban található kiszáradó és nedves láprétek orchideái, a tarajos gőte, erdei fülesbagoly, vagy Szigetszentmiklós természeti értékei: az úszóláp, az orchideák, az értékes madárfauna, és még nagyon sokáig sorolhatnánk.) A térség elsősorban a fővárosi és Pest megyei népesség üdülőterülete, melyre a kis méretű és sűrűn elhelyezkedő – legtöbbször alapinfrastruktúrával sem ellátott – üdülőingatlanok és az ezzel járó területhasználati problémák jellemzőek. Az üdülőterületek az R/S/D mentén és a bányatavak partjain alakultak ki, és szinte kizárólag egyéni üdülési igényeket elégítenek ki. Ezek az üdülőövezetek elsősorban a hétvégi üdülésben játszanak szerepet, de sokan laknak itt tavasztól őszig, és ma már nem ritka az állandó kiköltözés sem. Az üdülőtelkek átlagos mérete csak 60-100 négyszögöl, és kialakításuk jórészt „ad hoc” jelleggel történt. A legnagyobb gondot az jelenti, hogy azoknak, akik nem rendelkeznek itt ingatlannal, szinte lehetetlen kijutniuk a vízpartra, mert a telkek folyamatosan a vízparti sávokra épültek, és az egy telekre viszonyított közterület aránya a szükséges mérték alatt van. Ezen kívül a másik fő problémát az jelenti, hogy az alapvető települési infrastruktúra kiépítése nélkül alakultak ki, amely területfejlesztési és környezetvédelmi szempontból egyaránt kedvezőtlen. Az üdülőtelkek csupán 60 százaléka van részleges közművesítéssel ellátva. A csatornázás és a szennyvíztisztítás megoldatlan probléma, de a jelenlegi helyzetet mérlegelve ennek megoldása már állami támogatás nélkül nem lehetséges. Az üdülőterületek elérését szolgáló üdülőterületi belső utak kiépültek, és jó részük minőségileg megfelel a forgalomnak, sőt néhány esetben ezek az utak még jobbak, mint a környékbeli települések belső útjai. A Ráckevei kistérség speciális vonzerői között első helyen a régi hagyományokkal rendelkező horgászat áll. Mind a Dunában, Duna-ágakban, vagy a bányatavakban a legtöbb helyen lehetőség van a horgászásra. A Ráckevei-Soroksári Duna-ág kiemelkedik ezen turisztikai ág vonatkozásában. Évi 220-230 tonnás halkihelyezése révén az ország harmadik legnagyobb horgászhasznosítású vizének tekinthető. Az állandó horgászati területi engedéllyel rendelkezők száma közel 40 000 fő, és ennek nagyjából kétszerese (kb. 70 000) azoknak a száma, akik egy évben alkalmi jegyet váltanak. Másik speciális vonzerő a lovaglás. A terep kiválóan alkalmas a lovaglásra, lovaspanziók és lovastáborok is működnek a térségben. A vadászat is a kistérség 58
kínálatai közé sorolható, számos egyesület és vadásztársaság biztosít vadászati lehetőségeket.
A
térségben
rendszerességgel
rendeznek
sportversenyeket
és
rendezvényeket. Fürdésre sajnálatos módón nem adatik lehetőség az egész R/S/D szakaszon, mivel felső harmada bakteriológiai szennyezettség miatt fürdésre alkalmatlan. A Duna-ágakon kívül a bányatavakon, a Rukkel-tó víziparkban és számos strandon (például: Oázis Fitness Park és Élményfürdő, ráckevei termálstrand) is lehetőség kínálkozik a fürdésre. A vízi sportok közül elsősorban az evezés számára a legkedvezőbbek az adottságok. A sima, széles víztükör ideális feltételeket biztosít, aminek vonzerejét csak növeli a főváros közelségéből adódó gyors és könnyű megközelíthetőség. (Dunavarsányban működik az ország egyik hivatalos evezős olimpiai felkészítő tábora is.) A vitorlázás nem honosodott meg a térségben, ám a nagy hullámzásra alkalmatlan víztükör kellemes vitorlázási lehetőségeket biztosíthatna. Jó lehetőséget nyújthatna az R/S/D a szörfölés számára is, de természetesen csak a fürdésre alkalmas szakaszokon. A térség a kerékpár turizmus számára is kiváló lehetőségeket biztosít. A már kiépített utak kerékpártúrákhoz nyújtanak kellemes szabadidő eltöltésére alkalmat. De ezen a területen gondot jelent, hogy nincs a térségben összefüggő kerékpárút hálózat. Léteznek már tervek ennek a pótlására, melynek bizonyos elemei már működnek is. Az utak többsége az árvízvédelmi töltéseken, illetve a nem túl forgalmas mellékutak mentén haladnak, de a Duna mentén eddig csak szakaszokban épültek meg a kerékpárutak. A kistérség területén belül a legkedveltebb a RáckeveKiskunlacháza-Bugyi-Ócsa útvonal, melynek, amint az érintett településekből is látszik, 35 km-es szakaszának csak egy része halad a Ráckevei kistérségen belül. Ennek ellenére az adottságok megvannak, és ezeknek továbbfejlesztése egy újabb jelentős turisztikai vonzerőt jelenthet a térség számára.39 A turisztikai szolgáltatások területén nagy a területi differenciáltság. A nagyobb települések utazási irodával, turisztikai információs hellyel és pénzváltó hellyel rendelkeznek, míg a kisebb községekben semmiféle turisztikai szolgáltatás nem épült ki. Ráckevén üzemel a Tourinform hálózat egyik irodája, a Tourinform Ráckeve, mely a város és környékének, a Csepel-sziget és a Kis-Duna mente kistérségnek a turisztikai, non-profit információs és marketing irodája. Ez a központ a Tourinform hálózat közel 150 tagjával közösen látja el a bel- és külföldi turisták naprakész, versenysemleges és 39
A Ráckeve-Soroksári Duna-ág Ökorégió, Stratégiai elvek és rendezési koncepció 1995, készült: a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium Területi Tervezési Főosztálya megbízásából a Kanada-Magyarország Önkormányzati Csereprogram keretében
59
átfogó tájékoztatását. A Tourinform Ráckeve honlapján – www.tourinform.rackeve.hu – számos hasznos információt találhatunk a kistérségről: a látnivalókról, szálláshelyekről, vendéglátóhelyekről,
rendezvényekről,
szabadidő
és
sport
lehetőségekről,
önkormányzatokról, a települések megközelíthetőségének lehetőségeiről, orvosi rendelőkről, bankokról és benzinkutakról. A kistérség területén alacsony a szállásférőhelyek száma, a Közép-Magyarországi Régió összes szálláshelyének csupán 1,5 százaléka található itt. Az üdülőterületeken kívül a szálláshelyek száma nem számottevő. A szállások típusai közül főként az üdülőházak, kempingek és panziók a jellemzőek, turistaszállások és ifjúsági szállók egyáltalán nem találhatóak meg a térségben. A kistérségben hét panzió, hét kemping, tíz vendégház, 12 pihenőház, illetve falusi szálláshely, valamint két motel működik. A szállodai férőhely elenyésző, csupán 16 százalékot képvisel az összes szállásférőhely közül. A kistérségben ennek ellenére öt szálloda üzemel, mely a térség iránti növekvő érdeklődés kitűnő bizonyítéka. A szállodák közül kettő Ráckevén található; az egyik a három csillagos Savoyai Kastélyhotel, mely 55-60 szobával rendelkezik, és összesen 70 fő befogadására képes. Ez a hotel konferencia turizmus helyszínéül is szolgálhat, mivel öt konferencia termével összesen 600 főt képes fogadni, melyek közül a legnagyobb helyiségnek 250 fő a befogadó kapacitása. A másik ráckevei szálloda a négy csillagos Kék-Duna Wellnes Hotel, melynek kapacitása 75 fő. Ez a hotel is rendelkezik egy 80 fő befogadására képes konferenciateremmel, de különleges szolgáltatásai közé inkább a wellnes szolgáltatások tartoznak (például: a három féle vízhőmérsékletű fedett medence, pezsgőfürdő, hidromasszázs, finn-szauna, szolárium, különféle masszázsok, torna- és fitnessterem). Ezen kívül még Dunavarsány is rendelkezik egy négy csillagos hotellel, a Hotel Edzőtábor Dunavarsánnyal, melyben 44 elegáns, kétágyas, légkondicionált szoba, valamint a legmodernebb gépekkel felszerelt konditerem, uszoda, tornaterem és sportpályák várják a vendégeket. Apajon is található egy két csillagos szálloda, az Apaj Kastélyszálló, mely főként a Kiskunsági Nemzeti Parkba látogató vendégek kiszolgálására specializálódott. Az ötödik szálloda Szigetszentmiklós határában az M0 autópálya mellett helyezkedik el. A három csillagos Gastman M0 Hotel 110 fő befogadására képes, és főként a hosszú útra utazók egy éjszakás pihenésére rendezkedett be. Ezen kívül öt, különböző rendezvények (például: esküvők) megszervezésére alkalmas teremmel rendelkezik, melyeknek befogadó-kapacitása a termek mérete szerint változik. A legnagyobbak 60-80, a legkisebbek 20-25 fő
60
elhelyezésére alkalmasak, de összességében az összes teremben 250 főt is képesek kiszolgálni. A hotel rendelkezik még egy hatalmas étteremmel is, melynek kapacitása 300 fő.40 Kereskedelmi szálláshelyek, 2002 9. sz. táblázat Kereskedelmi szálláshelyek férőhely férőhely vendégéjszaka 1000 lakosra 898
7
407
Közép-Magyarországi Régió
51 966
18
1 945
Magyarország
335 163
33
1 816
Ráckevei kistérség
Forrás: A területfejlesztési statisztikai kistérségek 2002. évi fontosabb adatai, Központi Statisztikai Hivatal Budapest, 2004 http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/kisters.pdf 2004. 10. 11.
Intézményi és vállalati üdülők is szép számban működnek a kistérségben. Pest megyében összesen 46 ilyen üdülő található, ebből 32 a Ráckevei kistérségben, amelyből igaz csak 27 működik. Ez a 27 működő vállalati üdülő 641 férőhellyel rendelkezik. Ennek a típusú üdülőhelynek a magas részaránya a térség korábbi alapvető ipari jellegéből adódik. Ahogy említettem már, számos nagyüzemet telepítettek ki ide a tervgazdálkodás idejében, amikor is még ezek a nagy gyárak szociális funkciókat is betöltöttek, ilyen volt például a családok számára biztosított szervezett üdültetés.41 A vendéglátást számos étterem, cukrászda, presszó, söröző, borozó, étkezde, és büfé szolgálja. Étterem négy település kivételével mindenhol van, a nagyobb településeken öt-hat étterem is található. A Tourinform Ráckeve 23 étterem elérhetőségéről és címéről ad tájékoztatást.
40
Tourinform Ráckeve, http://www.tourinform.rackeve.hu/szallashelyek.php 2004. 10. 20. Turizmus, idegenforgalom a magyar régiókban: Közép-Magyarországi Régió, Központi Statisztikai Hivatal Budapest, 2002
41
61
Vendéglátóhelyek, 2002 10. sz. táblázat Vendéglátóhely
Ebből: étterem, bár, cukrászda borozó
679
455
192
Közép-Magyarországi Régió
13 331
9 770
2 144
Magyarország
53 772
36 278
12 923
Ráckevei kistérség
Forrás: A területfejlesztési statisztikai kistérségek 2002. évi fontosabb adatai, Központi Statisztikai Hivatal Budapest, 2004 http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/kisters.pdf 2004. 10. 11.
A térség turizmusáról hiányoznak a folyamatos és teljes körű statisztikai felmérések, valamint az információk meglehetősen általánosak. Annak ellenére, hogy a térségben az idegenforgalom jelentősége a többi gazdasági ághoz képest meghatározó, a szervezett idegenforgalmi kínálat nem jelenik meg, de még a budapesti utazási irodákban is szegényes információ található a területről. A kistérség idegenforgalmi termékei iránti kereslet talán éppen az elégtelen ismertetés miatt mérsékelt.
2.1 A kistérség idegenforgalmának gyenge pontjai Az R/S/D térség alapadottságai turizmus céljára kiválóak. Ennek összetevői:
közvetlen folyóvizek közelsége (Duna, Ráckevei-Soroksári Duna-ág)
sok tó a térségben
Budapest közelsége
folyóparti erdősávok
jó terepadottságok a kerékpáros turizmus számára
jó adottságok a víziturizmus részére
egyedülálló természeti értékek
táji, épített környezeti vonzerők (például: Ráckeve).
Az ökológiai egyensúly felborulása miatt ugyanakkor ma a következők jellemzik a térséget:
62
visszataszító, egyes szakaszokon bűzlő víz
roncsolt táj a bányatavaknál, elmaradt rekultiváció
vízparti területek sűrű beépítettsége, szabad vízpart hiánya
táj- és környezetromboló vízállások, horgászbódék
vízparti illegális szemételhelyezések.
Mindezekből következik, hogy a táj „értéken történő eladásához” néhány fontos hibát mielőbb ki kell javítani. A legfontosabb az, hogy helyet kell biztosítani a vízparton az idelátogatók számára, hogy kijuthassanak a vízhez, valamint az Ráckevei-Soroksári Duna-ág vízminőségét a teljes 58 km-es szakaszon fürdésre alkalmassá kell tenni. Idegenforgalmi szempontból e területre ugyanúgy, mint az egész országra jellemző a jellegtelen tömegturizmus, az alacsony fizetőképesség, a hiányos infrastruktúra, a környezet sok helyen kedvezőtlen minősége, a jól értékesíthető idegenforgalmi termék hiánya, a szolgáltatások gyakran alacsony színvonala, a marketing és promóció elégedetlensége, a gazdasági szabályozásból adódó belföldi turizmus visszaesése, a fejlesztések és felújítások elmaradása és a szezonalitás. Az üdülőterületekre, de főként a Duna-part déli részeire jellemző a túlzsúfoltság. A kialakult területfelhasználás korlátozza az üdülőterületek továbbfejlesztését, valamint turisztikai célú hasznosítását. A betelepült parton nincs egy olyan szabad hely sem, ahol nyugodtan pihenhetnének, kikapcsolódhatnának azok az idelátogatók, akik nem rendelkeznek üdülőtelekkel. Gondot okoz a nyaralók nem megfelelő infrastrukturális kiépítettsége, melynek következtében gyakori a Duna vizének közvetlen szennyezése, akár a tisztítatlan szennyvíz bevezetése, vagy az illegálisan elhelyezett hulladékok által. Ezek szintén hozzájárulnak a víz minőségének romlásához. A térség északi része, Tököl déli határáig, a környezet minőségének kedvezőtlen állapota miatt nem sorolható be az üdülőkörzet kategóriába. Az R/S/D vizének biológiai és kémiai szennyezettsége miatt sem fürdésre, sem vízi sportokra nem alkalmas. A vízminőség a folyás irányban haladva fokozatosan javul. A kistérség északi területeinek problémái közé tartozik az is, hogy itt a legerősebb a levegőszennyezettség, ami meghaladja az üdülőkörzetekben megengedhető szintet. A magas népsűrűség és a főváros közelsége a környezet túlterheltségét vonja maga után. Az északi területekről összefoglalóan elmondható, hogy sem a táji környezet, sem a környezet állapota, sem az idegenforgalmi struktúra nem megfelelő.
63
Délebbre haladva már javul a környezet állapota, itt már az üdülési környezeti feltételek adottak. A kistérség déli részén már megfelelő minőségű az R/S/D vize, fürdésre és különféle kontakt vízisportra alkalmas. A problémát itt a túlzsúfoltság, a nem megfelelő színvonalú
infrastruktúra,
továbbá
a
települések
és
üdülőkörzetek
rossz
megközelíthetősége okozza. Ráckevei-Soroksári Duna-ág jellemzése42 A Ráckevei kistérség legnagyobb kincse a víz. Turisztikai és környezeti szempontból, ha lehet ilyen rangsort felállítani, az egyik legértékesebb része a területnek a Ráckevei-Soroksári Duna-ág. Az általam későbbiekben javasolt fejlesztési elképzelések is mind ehhez a természeti kincshez fognak kapcsolódni, mert úgy gondolom, hogy ez egy olyan adottság, melyben még nagyon sok kiaknázatlan lehetőség rejlik, ennek ellenére csak hagyjuk, hogy a szemünk előtt pusztuljon el mindaz a szépség, amivel a természet minket megajándékozott. Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a térség fejlődésének kulcsfigurája lehetne a KisDuna, ennek ellenére pont ennek az állapota az, mely megakadályozza e terület turisztikai hasznosítását. Minden vízhez kapcsolódó lehetőség kiaknázásának a gátja a víz minőségének katasztrofális helyzete. Ahhoz, hogy minden más idegenforgalmi ágat meghonosítsunk a térségben, az első és legfontosabb feladat a víz biológiai és kémiai szennyezettségének a felszámolása, tehát az imént említett ellentmondás feloldása. A Ráckevei-Soroksári Duna-ág mai arculatát az 1910-1926 között végrehajtott folyócsatornázás következtében nyerte el. Az 57,3 km hosszú, 14 km2 felületű Dunaág átlagos víztérfogata 40 millió m3. A vízsebesség 0,2-0,4 km/óra, a Kvassay-zsilipen keresztül évente 550-750 millió m3 víz kerül betáplálásra. A folyó partvonalának hossza – a mellékágakat is figyelembe véve – 180 km (ez a Velencei-tó partvonalának hatszorosa). A Dunaág alsó-felső végén torkolati művekkel le van zárva, a felső torkolati mű a Kvassay vízbeeresztő zsilip, vízerőmű és hajózsilip, az alsó pedig a Tassi hajózsilip, amely vízleeresztésre is alkalmas. Az R/S/D jellemzője a csaknem teljesen állandósított és viszonylag magasan tartott vízszint, valamint a kis vízszintesés, mindössze 10-30 cm, míg a Nagy-Dunáé négy-öt méter. Már önmagában ez is konfliktus helyzetet jelent, ugyanis ennek következtében a víz erősen mossa a partokat, ami tovább növeli az amúgy is felhalmozódott iszap mennyiségét. A stabilizált vízállás 42
Az R/S/D elemzéséhez Szigetszentmiklós város Környezetvédelmi Programjának (2003-2008), 2002. augusztus 30., a Ráckevei-Soroksári Duna-ágra vonatkozó részeit használtam fel segítségül
64
nádasvegetáció megtelepedését tette lehetővé, amely ugyanúgy hozzájárult a mellékágak feltöltődéséhez. A leszakadó nádasok a magas vízszint következtében „úszó szigetté” válva viszont sajátságos és különleges természeti értéket és látványosságot képviselnek. Az R/S/D vízminőségét a tápvízként szolgáló Duna víz, az ág menti állandó és időszakos szennyvíz-, belvíz- és csapadékvíz bevezetések, valamint vizének természetes tisztulási viszonyai határozzák meg. Mindezek mellett jelentősen befolyásolhatja a vízminőséget a felhalmozódott szennyezett iszap, és a Kis-Duna déli szakaszán időnként fellépő alga tömegprodukció (vízvirágzás) is. A szennyezések döntő többsége a Budapest Kvassay-zsilip és a Szigetszentmiklós közötti szakaszon éri az R/S/D-t. A dunai vízpótlásra jellemző a jelentős növényi tápanyag mennyiség, ami szintén meghatározza az R/S/D vízminőségének alakulását. A Dél-Pesti Szennyvíztisztító Telep tisztított szennyvizének bevezetése jelentős terhelést jelent. Az itt alkalmazott foszformentesítés kedvező, de nem oldja meg a vízminőségi problémákat. A telep hatására Szigethalomnál nő a Duna-ágban a szennyezettség mértéke, különösen a tápanyagok tekintetében. A Ferencvárosi Szivattyútelep medernyomócsövéből a NagyDuna sodorvonalába vezetett nyers szennyvíz szélesen elterül, ezért a szennyvízcsóva a Kvassay-zsilipen át bejut az R/S/D-be. A Kis-Duna alsó szakaszán már csökken a vízszennyezettség, Tassnál már kifejezetten jónak mondható a víz minősége. A Ráckevei-Soroksári
Duna-ág
1800
km2
vízgyűjtő
területén
egy
jelentősebb
mellékvízfolyás van, a 33 km hosszú Gyáli patak, mely már önmagában is úgy tekinthető, mint egy szennyvíz bevezetési pont, mivel vízhozamának közel ötöde szennyvíz. Az R/S/D kritikus vízminőség időszakai a téli jégfedettség és a nyári algaprodukció idejére esnek. Télen a természetes tisztulás folyamatai, a szerves anyagok bomlása lelassul, a jégfedettség és a kis algaszám miatt bekövetkező alacsony oxigéntartalom rontja a vízminőséget. Nyáron ezzel szemben a bőséges szervetlen növényi tápanyag kínálat következtében gyakran 50-100 millió/liter egyedszámú alga tömegprodukciók is kialakulhatnak, ami szintén rontja a vízminőséget.
65
Vízminőségi szempontok szerint a Ráckevei-Soroksári Duna-ág négy szakaszra oszlik: legfelső szakasz Ez a szakasz egy mesterségesen kiépített meder, kevés parti növényzettel. Itt rakódik le a Dunából bejutó hordalék legnagyobb része, ezért gyorsan töltődik, és állandóan kotrásra szorulna. A vízminőség a Dél-Pesti Szennyvíztisztító Telep bevezetései miatt itt a legrosszabb. Fürdeni nem szabad, de még horgászásra sem igazán alkalmas, egyedül az evezősportok céljának felel meg. felső szakasz Itt már természetes meder alakult ki, növényzet borította partokkal, nádasokkal, szigetekkel, úszólápokkal és hókonyokkal. A vízminőség fürdésre még nem felel meg, de horgászásra és evezésre már alkalmas. középső szakasz A víz ezen a részen már természetes ősállapotú partokkal, nagy kiterjedésű nádasokkal övezett. A vízminőség fürdésre, horgászásra és mindenféle kontakt vízisportra alkalmas. alsó szakasz Ezen a szakaszon a meder széles, 300-400 méter víztükrű, duzzasztott vízszinttel. A Tassi-zsilip közelében a vízmélység már eléri a hét métert. A víz minősége kiváló. A Ráckevei-Soroksári Duna-ágba a Nagy-Dunából betáplált, a vízzel érkező hordalék mennyisége 30-50 ezer m3 évente. Az iszaplerakódás mind fizikai, mind biológiaikémiai értelemben komoly gondot okoz. Ennek a folyamatnak az eredményeként a Duna-ág vízmélysége egyre kisebb, ezáltal nem tud megfelelni a vele szemben támasztott igényeknek és elvárásoknak. A feliszaposodás súlyosan érinti az amúgy is kisebb vízmélységű mellékágakat és hókonyokat. Ezek tönkremenetele a jelenlegi trendeket figyelembe véve 10-15 éven belül befejeződik. A fenékiszap lerakódása, ahogy már említettem, a víztest mindenkori minőségére is káros hatást fejt ki. A 2022/2000. (II. 4.) sz. Kormány határozat az R/S/D vízminőségének javításáról intézkedési tervet tett közzé, melyben feladatul tűzte ki a lerakódott iszap eltávolítását. A kotrás megindítását a mederürülék mennyiségi és minőségi elemzése előzte meg. A vizsgálat eredménye kimutatta, hogy az iszap szennyezőanyag koncentrációja alatta marad a mezőgazdasági elhelyezhetőség határértékének. A munkálatokra több mint 300
66
millió forintot különített el a magyar állam. A kotrási munkák 2001-ben meg is kezdődtek az 57,0-47,5 fkm szelvények között. Ezen a szakaszon 1988-ban végeztek utoljára fenntartási munkálatokat, és azóta mintegy félmillió m3 iszap rakódott le. A munkák első évében 20 ezer, 2002-ben pedig további 25 ezer m3 iszap kotrására került sor. A kikotort iszap a Szigetszentmiklós melletti zagytározókban került elhelyezésre. A
fenntartási
munkák
mellett
a
Közép-Duna-Völgyi
Vízügyi
Igazgatóság
megvalósította a Ráckevei-Soroksári Duna-ág vízminőségjavító beruházását is. A beruházás helyszíne a Duna-ág 47,5 fkm-től a Taksony-sziget déli csúcsáig, a 40,0 fkmig tartott. A munka keretében mederkotrást, és ahol indokolt volt, a meder szélesítését is elvégezték. A 7,5 km-es szakaszon 2002-ben 80 ezer m3, 2003-ban további 80 ezer m3 és 2004-ben pedig 100 ezer m3 iszapot kotortak ki. A beruházás célját tekintve komplexnek minősíthető, hiszen a mederszelvény bővítésével és az iszap eltávolításával a víztest minőségének javulása valósult meg, ugyanakkor hozzájárult az R/S/D-n folytatott vízgazdálkodás feltételrendszerének javításához is. A megindított munkák már egy pozitív fejlődési folyamat előszelét mutatják, de ezek egyelőre nagyon kevesek. Tovább kell folytatni a kotrást az R/S/D többi szakszán is, de e mellett meg kell oldani az iszap elhelyezésének problémáját is, mivel a jelenleg rendelkezésre
álló
zagykazetták
kapacitása
csupán
100-120
ezer
m3.
Az
iszapvizsgálatok kimutatták, hogy az iszap nem veszélyes, tehát mezőgazdasági felhasználása elképzelhető. Ezzel a lehetőséggel is érdemes lenne élni, akár a kistérség terültén felhasználni, vagy esetleg értékesíteni is lehetne.
67
3. SWOT-analízis A Ráckevei kistérség helyzetének elemzése után elkészítettem a kistérség turisztikai SWOT-analízisét, melyben szintén a Ráckevei-Soroksári Duna-ágban rejlő lehetőségek kiaknázására fordítottam a figyelmet. A helyzetértékelésből származó információkat a SWOT elemzés eszközével rendszereztem belső és külső adottságok szerint. A belső adottságokat erősségekre és gyengeségekre osztottam fel, majd megvizsgáltam, hogy ezekre milyen külső tényezők, lehetőségek és veszélyek, vannak hatással. Ez az elemzés a fejlesztési koncepció elkészítése során hasznosítható, mivel a fő célok az erősségek fokozására és a gyengeségek minimalizálására kell hogy irányuljanak, természetesen a külső tényezők figyelembevételével. SWOT-analízis 11. sz. táblázat Természeti adottságok és értékek ERŐSSÉGEK • • • • • • • • • • • • • •
GYENGESÉGEK
Jó természetföldrajzi adottságok, melyek a turizmus sok válfajának nagyon kedvező lehetőséget nyújtanak. Vonzó természeti környezet (R/S/D, Kiskunsági Nemzeti Park). A Kis-Duna, mint vízi út. Természetvédelmi területek viszonylagosan nagy száma. Természeti ritkaságok, őshonos védett állatok és növények. Természetvédelmi tanösvény. Vizes élőhelyek természeti értékei. Egyedi tájképi értékek. Termálvíz jelenléte és hasznosítása (Ráckeve). Biodiverzitás magas foka. Változatos területhasználat és borítottság. Országos jelentőségű ökológiai hálózati elemek. Kedvező földrajzi fekvés, Budapest közelsége. A kerékpáros-, vízi- és lovasturizmus, továbbá a horgászat feltételei kedvezőek.
• • • • • • •
• • • • • • • • •
68
Az R/S/D kedvezőtlen vízminősége. A Kis-Duna kihasználatlansága. A folyó és mellékágainak eliszaposodása. Zöldfelületek csökkenése. Hiányzik a beépítés mérséklésére irányuló akarat. Védett területek egyenetlen előfordulása. A védett területek előnyei miatt hátrányok is jelentkeznek, mint a korlátozott turisztikai hasznosítás és tevékenységlétesítés. A termálvíz kihasználtsága alacsony. A Kis-Duna parti strandok állapota nem kielégítő. A vonzerők karbantartása, fejlesztése hiányos. Pusztuló tájkarakter. Területfelhasználás rendezetlensége, szabad vízpart hiánya. Az eredeti tájba illeszkedett ökoszisztéma felszámolása. A térség nagy részében megszűntek a populációk érintkezését biztosító ökológiai folyosók. A nagyvárosi jellegből adódó komplex és súlyos környezetterhelés az agglomerációban. A növényvédelem és természetvédelem összehangolása nem megfelelő.
LEHETŐSÉGEK • • • • • • • • • • •
VESZÉLYEK
Kedvező és változatos természeti és táji adottságok megőrzése, rehabilitálása. Törvényi kényszer a környezet állapotának javítására. A természeti környezet minősége javul. Zöldhálózat, zöldfolyosó-rendszer kialakítása. A biológiai sokféleség fenntartása. Az ökológiai hálózat rehabilitálása. Vízfolyások rendezése, revitalizálása. További természetvédelmi területek létesítése. Natúrparkok kialakítása. Környezetileg érzékeny területek kijelölése. A települések beépítésére vonatkozó irányelv kidolgozása.
• • • • • • • • • • • • • •
Biodiverzitás csökkenése. A helytelen területhasználati rendszer fennmaradása. Beépítetlen területek megszűnése. A vízrendszer túlszabályozása. Beavatkozás hiányában a vízminőség további romlása. A fokozódó fővárosi szennyvízkibocsátás miatti vízállapot romlás. A természeti értékek megszűnése. Egyedi tájértékek megszüntetése. Az ökológiai folyosók és hálózatok további degradálódása. A tájkarakter elvesztése. Települések összenövése. A települések gazdasági kényszere erősebb, mint a környezetvédelmi érdek. A monoton táj elveszti vonzerejét. Növekszik a környezeti terhelés.
Infrastruktúra ERŐSSÉGEK • • • • • • •
GYENGESÉGEK
A főváros közelsége, turisztikai szempontból a térség jó megközelíthetősége. Az M0 autópálya áthaladása a kistérségen. A terület északi részének jó közlekedési adottságai. Az R/S/D, mint vízi út hasznosításának lehetősége. Középkategóriájú repterek kialakítására megfelelő feltételek megléte (Tököl, Kiskunlacháza). Jó adottságok kerékpár-, vízi- és lovasturizmus kialakítására. Az üdülőterületek megfelelő közlekedési infrastruktúrával való ellátottsága.
• • • • • • • • • • •
69
A települések belső és összekötő úthálózata nem megfelelő, az utak minősége és irányultsága rossz. Haránt-irányú közlekedési kapcsolatok hiánya. Az M0-s közlekedésének zaj- és levegőszennyezése. Kiépítetlen település utak magas aránya. A dunai víziturizmus kialakulatlansága. Szennyvíz-csatornahálózat és szennyvíztisztítás a településeken nem megfelelő színvonalú. Nincs összefüggő kerékpárút hálózat. Illegális hulladéklerakók jelenléte, melyek rontják a víz minőségét. A hulladékhasznosítás és elhelyezés nem kielégítő. A térség északi részén jelentős számú felhagyott iparterület található. Hiányoznak a Duna hidak.
Az infrastruktúra témakörre nem készítettem el a SWOT-elemzés másik két csoportját, azaz a lehetőségeket és veszélyeket, mert nem tudtam volna olyan új dolgokat megemlíteni, amelyek fordított módón már nem szerepelnének az erősségek és gyengeségek között. Általánosságban elmondható, hogy minden ’lehetőség’ levezethető az erősségek kiaknázásából, valamint a gyengeségek megszűntetéséből. (Például az R/S/D-n való hajózás beindítása szerepelhetne a lehetőségek között.) Továbbá a ’veszélyek’ kialakulása abból fakadhat, ha nem változtatunk a gyengeségeken, hanem hagyjuk azok további romlását. (Például a kerékpárutak építése elmarad finanszírozási gondok miatt, vagy hasonló okokból nem rendeződik a kistérség településeinek szennyvízkezelési problémája.) Turizmus ERŐSSÉGEK • • • • • • • • • • • •
GYENGESÉGEK
Budapest közelsége, mely megfelelő keresletet biztosíthat a kistérség idegenforgalmi termékei iránt. Számos turisztikai ág kiépítésének feltételei adottak (horgászat, vadászat, vízi-, kerékpáros- és lovasturizmus). Nagyszámú üdülőingatlanok. A szálláshelyek száma és a vendégforgalom is növekszik. A minőségi szálláskapacitás bővülése (egyre több szálloda épül). Vendéglátóhelyek minőségi és mennyiségi javulása. A turizmust kiszolgáló infrastruktúra fejlesztésének megkezdése. Nő a fiatal turisták száma, akik célközönségeivé válhatnak az aktív turizmus termékeinek. Nő az ökoturisták aránya. Erős belső turizmus, jelentős üdülőforgalom. A szezonális idegenforgalom nem jelent túl nagy környezeti terhelést. Összehangolt fejlesztési tervek a kistérségben (fejlesztési mátrix43).
• • • • • • • • • • • • • • • • •
43
Komplex turisztikai program hiánya. Turisztikai kínálat gyengesége, szabadidős programkínálat fejletlensége. Turisztikai marketing és PR hiánya. Egységes kistérségi arculat, imázs hiánya. Kevés a Tourinform iroda (csak Ráckevén van), nem ismerik a kistérséget, Interneten kevés információ. Egységes turisztikai információs rendszer hiánya. A turisztikai szaktudás alacsony. Idegen nyelvtudás alacsony színvonala. Tőkehiány az idegenforgalomban, kevés fejlesztés, finanszírozási problémák. Alacsony szintű a külső források bevonása, önkormányzatok nem rendelkeznek szabad forrásokkal. Kevés a színvonalas vendéglátóhely. Alacsony a költés a gyenge színvonalú kínálat miatt. Rövid az átlagos tartózkodási idő, rossz a kapacitáskihasználtság. Kevés a fizetőképes kereslet. Rossz közbiztonság és köztisztaság. Helyenként a turizmus iránti érdektelenség. A hétvégi házas üdülőterületeknél jelentős a szezonális terhelés.
A Ráckevei kistérség 2003-ban elkészített egy úgynevezett „kistérségi mátrixot”, melybe a térség önkormányzatainak meglévő fejlesztési ötleteit rendszerezték az NFT operatív programjai mentén. Így térségi szintű projektötleteket gyűjtöttek össze, melyeket be lehetett nyújtani a PEA I-re. A mátrix állandó jelleggel frissítés alatt áll, valamint folyamatos monitoring során ellenőrzik megvalósításukat.
70
Globális értékelés LEHETŐSÉGEK • • • • • • • • • • • • • • • • •
VESZÉLYEK
Budapest tartósan nagy keresletet jelent. Növekszik az érdeklődés a kistérség iránt. Kistérségi turizmus fellendülése, több turisztikai információs pont létrehozása. A kereslet eltolódik az aktív pihenés felé. Erősödik a preventív, egészségtudatos üdülések aránya. Ökoturizmus fellendülése. Motivációváltozás a speciális termékek iránt. Nő a turizmus támogatottsága és elismertsége. A lakossági jövedelmek növekedésével erősödik a belföldi turizmus. Bővülnek az EU-s és hazai források. Az idegenforgalom megjelenik az önkormányzatoknál és a vállalatoknál, mint kiegészítő jövedelem. Horgászati kínálat bővítése. Kerékpáros hálózat kialakítása. Lovasturizmus fejlesztése. Dunai víziturizmus fogadóhelyeinek kiépítése. Alternatív turizmus szállásférőhelyek bővítése. Hazai forgalmat segítő kormányzati lépések (pl.: üdülési csekk adómentes határának növelése).
• • • • • • • • • • • • • • • •
Magyarország, mint turisztikai célpont veszít vonzerejéből. Tovább nő a verseny a turizmus desztinációi között. Csökken az életszínvonal, ezáltal csökken a belföldi fizetőképes kereslet. Piaci trendek hosszú távú kiszámíthatatlansága. A szezonalitás megszüntethetetlensége. Az R/S/D fejlesztése nem kap nemzeti szinten prioritást. A környezeti tudat kialakításának időigénye. Tovább folytatódik Budapest értelmiségi elszívó hatása. Az infrastruktúra állapota tovább romlik. Elmaradó kerékpárút építés. Az R/S/D üdülőforgalom veszélyezteti a környezetet és a természetvédelmi területeket. Tovább nő a környezetterhelés és szennyezés. Tőkehiány és felkészületlenség miatt a minőségi turizmus nem kellő fejlődése. Központi finanszírozás csökkenése, időbeni bizonytalansága. A fejlesztések terén a fővárossal való egyeztetések elmaradása. Érdektelenség, vagy gazdasági szempontok háttérbe szorítják a környezetvédelmet.
A SWOT-analízis elkészítése sok hiányosságra és kedvezőtlen állapotra hívta fel a figyelmet. Mindegyik táblázat esetében megfigyelhető, hogy a negatívumok, akár a gyengeségek, vagy veszélyek mindig meghaladták az erősségeket. Ez azt jelzi, hogy van feladatunk bőven, rengeteg a pótolni, vagy javítani való, ha azt szeretnénk, hogy belátható határidőn belül kistérségünk fejlődése megkezdődjön, illetve turisztikai képe kialakuljon. Egy másik megközelítésből ez a módszer kiválóan alkalmas arra, hogy felvázolja a terület fejlődési lehetőségeit, feltárja azokat a pontokat, melyek még kiaknázásra várnak. Ennek az elemzésnek az eredményeit használtam fel arra, hogy összeállítsam a Ráckevei kistérség, általam ideálisnak tartott, fejlesztési irányait.
71
4. A kistérség fejlesztésének javaslatai Az elkészített helyzetelemzés és SWOT-analízis, valamint a kistérségre már elkészült
fejlesztési
koncepciók44
segítségével
megpróbálom
összefoglalóan
végigtekinteni azokat a lehetőségeket, melyek valamilyen módón hozzájárulhatnak a térség turizmusának fellendítéséhez. A kistérség sem természeti erőforrásait, sem mezőgazdasági vagy ipari potenciálját tekintve nem emelkedik ki környezetéből, de van egy nagyon nagy előnye, ez pedig földrajzi fekvése (Budapest vonzáskörzete). Ezt kihasználva az idegenforgalom, ezen belül pedig az aktív turizmus és az ökoturizmus, az egyetlen olyan pont a térségben, amelynek fejlesztése az egész kistérségben éreztetheti pozitív hatását, tehát az a terület, amely összefogásra késztetheti az önkormányzati társulás valamennyi tagját. /Az elhelyezkedésből adódó előnyök kihasználásakor
figyelembe
kell
venni
a
nagyvárosi
idegenforgalom
összekapcsolásának lehetőségeit a vidéki környezetbe illő ökoturizmussal./ Szintén ebből a megközelítésből a következő közös pont a Ráckevei-Soroksári Duna-ág lehet. Ahogy az a 9. sz. ábrán látszik, az ág az egész kistérségen végighalad, tehát ennek fejlesztése és revitalizálása mindenki közös érdeke. /Igaz vannak olyan települések a térségben, amelyek nem az R/S/D partján fekszenek. Ennek ellenére számukra is megéri az ág rehabilitációja, mert az általa idevonzott turisták akár szállás-, vendéglátó- vagy kirándolóhely, vagy más idegenforgalmi termék felkeresése céljából is ellátogathatnak ezekre a településekre./ Már az egy kedvező adottság, hogy egyáltalán lehet találni egy olyan vonalat, ami mentén mindenki részvételével el lehet indulni, hiszen mint tudjuk, minden fejlesztés kulcsa az együttműködés és az összehangoltság. Nem elég csupán minden érintett fél érdeklődését felkelteni, és egy olyan programot készíteni, amelyben mindenki megtalálja a saját érdekeinek megfelelő fejlesztési területet. A legfontosabb és egyben legnehezebb feladat az elkötelezettség folyamatos fenntartása, azért hogy ne váljanak a felek érdektelenné, és ezáltal ne akadályozzák a tervek megvalósítását. Ez nemcsak a településekre és az önkormányzati szereplőkre, hanem a civil- és üzleti 44
A Ráckeve-Soroksári Duna-ág Ökorégió, Stratégiai elvek és rendezési koncepció 1995, készült: a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium Területi Tervezési Főosztálya megbízásából a Kanada-Magyarország Önkormányzati Csereprogram keretében; Csepel-sziget és Környéke Területfejlesztési Koncepciója 2001. július, készítette: a Csepel-sziget és Környéke Területfejlesztési Önkormányzati Társulás megbízásából az Öko Rt. – Környezeti, Gazdasági, Technológiai, Kereskedelmi, Szolgáltató és Fejlesztési Részvénytársaság, Csepel-sziget és Környéke Területfejlesztési Önkormányzati Társulás fejlesztési programjának stratégiája 2003. március; Az R/S/D térségi vízitúra útvonalának turisztikai fellendítése 2001. november, készítette a Csepel-sziget és Környéke Területfejlesztési Önkormányzati Társulás megbízásából az Ecorys Csoport
72
szféra résztvevőire is vonatkozik, akik bevonása nélkül nem valósulhat meg egy komplex fejlesztési program. Egy ilyen összetett terv megvalósításához tökéletes szervezeti hátteret biztosíthat a kistérségben már működő többcélú területfejlesztési társulás. Egy térség teljes turisztikai fejlesztése olyan összetett feladat, ami meghaladja egy önkormányzat szervezeti, pénzügyi és gazdasági lehetőségeit, továbbá nincs is értelme egy településre vonatkozó fejlesztés megvalósításának, mivel maga a kistérség rendelkezik idegenforgalmi potenciállal és vonzerővel, és a megoldandó problémák sem követik a települések határait. Ha pedig már megvan a fejlesztési cél, és az elhatározás, nem kell mást tenni, mint egy turisztikai tervet készíteni, végül pedig ezt megvalósítani. Ez a legnehezebb része a folyamatnak, mert csodás elképzeléseket kitalálni nem nehéz, de annak megvalósítását finanszírozni, a mai gazdasági és pénzügyi helyzetben, annál nehezebb. A következő pontban erre a területre is megpróbálok javaslatokat tenni, vagy legalábbis csak lehetséges irányokat felvázolni, melyek segíthetnek a tervek anyagi vonzatainak előteremtésében. A kistérség területfejlesztési koncepciójában is megjelenik a környezetvédelem, és a természeti értékek környezettel harmonizáló hasznosítása. De a konkrét részcélok és programok között már nem található meg önállóan az idegenforgalom fejlesztése, mert ez egy sokkal átfogóbb fejlesztési koncepció, ami igyekszik minden szükséges területre kiterjedni. Ez a stratégia átfogó célkitűzésében is megjelenik, mely a következőképpen hangzik: „Jobb életminőség, és a térségi szinten értelmezhető fenntartható gazdasági fejlődés biztosítása, a környezeti értékek megtartása, és szükség esetén helyreállítása mellett. A legfontosabb cél annak elérése, hogy jobb legyen a térségben élni a tervek megvalósulása után.” A koncepcióban külön célként jelenik meg egyrészt az egészséges, vonzó környezet megteremtése és a természeti értékek megőrzése, másrészt a térség szereplőinek igényeihez igazodó infrastruktúra fejlesztése. Ezek megvalósulása már közvetlenül hozzájárul a turizmusfejlesztés alapfeltételeinek megteremtéséhez. Ennek ellenére ez a stratégiai terv nem helyettesíthet egy komplex turisztikai programcsomagot, ezért ennek elkészítése kell, hogy az első lépés legyen. (1.)
73
Minden kistérségi adottság és ezek helyzetének figyelembevételével egyértelműen megállapítható, hogy a turizmus fejlesztésének alapvető feltétele a térség ismét vonzóvá tétele: az ökológiai egyensúly helyreállítása, és a táji-, esztétikai rombolások felszámolása. Ebből a szempontból a legfontosabb feladat az R/S/D vízminőségének javítása, tehát a szennyezési források felszámolása. (2.) A Ráckevei-Soroksári Duna-ág jelentősége túlnő a kistérség határán, hiszen például a Homokhátság vízpótlásának 8090 százaléka is a Dunából, ezen belül pedig a Kis-Dunából biztosítható, továbbá Budapest ivóvízbázisa is a kistérség, illetve az R/S/D, ezért a vízminőség javítása stratégiai kérdés. A főváros közelsége környezetvédelmi aspektusból nem túl kedvező, mivel a Kis-Dunába jutó szennyező anyagok többsége innen származik, ezért ezek felszámolása is Budapest illetékességébe tartozik. A város alaposan igénybe veszi a kistérség területét, hogy vízbeszerzési és szennyvízelvezetési problémáit megoldhassa, ezért viszonzásként és méltányosságból nem zárkózhat el olyan segítségnyújtás elől, amely az általa okozott károk elhárítását célozzák. A főváros feladata egyrészt a Ferencvárosi Szivattyútelep nyomócsövének délebbre helyezése, hogy ezáltal az innen a Dunába engedett szennyvíz ne kerüljön be a Kvassay-zsilipen keresztül az R/S/D-be. Meg kell építenie a Központi Szennyvíztisztító Telepet, a Délpesti Szennyvíztisztító Telep tisztított szennyvizét a Dunába kell vezetnie, végül pedig biztosítania kell az R/S/D legfelső szakszán leülepedő iszap folyamatos, a hajózást biztosító és a vízminőséget nem veszélyeztető kotrását. A kistérségi, de főként a Kis-Duna partján elhelyezkedő települések önkormányzatainak feladata a folyót szennyező diffúz szennyezések felszámolása. Ez egy olyan összetett probléma, mely ténylegesen csak a települések együttműködése révén oldható meg. A legnagyobb
problémát
a
szennyvízcsatornázás
hiánya,
a
szennyvíztisztítás
megoldatlansága, az illegális szennyvízbevezetések és a szintén jogtalanul felhagyott hulladékok okozzák. Tehát a feladat a településeken keletkező szennyvizeket összegyűjtő szennyvízcsatorna-hálózatok és -tisztító telepek megvalósítása, a hétvégi nyaralók bekapcsolása a csatorna- és szennyvízhálózatba, az illegális bevezetések megszűntetése, valamint a hulladékgyűjtés, -elhelyezés és -feldolgozás megoldása. Amint látszik ezek a teendők távol állnak a közvetlen idegenforgalmi fejlesztésektől. De amíg ezek a problémák nem tekinthetők megoldottnak, addig felesleges egyáltalán turisztikai potenciálról beszélnünk, mivel jelenlegi állapotában nincs semmi, ami idevonzza a látogatókat. Ha a Kis-Duna vízének állapotát sikerül helyreállítani, ismét
74
alkalmas lesz a folyó teljes szakasza a fürdésre és vízi sportok űzésére. A környezeti rehabilitáción túl ez az, amiért ezt a problémát orvosolni kell. Ha az előbb részletezett gondokat megoldottuk, jöhet a következő lépés. Ez pedig a partok
felszabadítása.
(3.)
Mint
korábban
már
részletezésre
került,
olyan
területhasználat alakult ki az R/S/D partjain, ami nem teszi lehetővé a tömegturizmus megvalósítását. Szinte nincs egy szabad partszakasz sem, ami nem magántulajdonban lenne, ezért az egyszerű idelátogató turistáknak keresniük kell azokat a helyeket, ahol a víz közelébe juthatnak. A megoldás az alapvető struktúraváltás. Nem magánüdülésre, zárt csoportok használatára létrehozott létesítményekre alapozva kell a turizmus fejlesztésében gondolkodni. Fontos a nyílt rendszerű látogatóforgalom bővülésének elősegítése. Ez szintén egy olyan megoldandó feladat, mely településenként nem valósítható meg. Szükséges, hogy az érintett önkormányzatok közösen lépjenek fel, és együtt alakítsanak ki a turizmus számára is hasznosítható összefüggő területeket. Ennek a problémának a megoldására készült egy operatív program a kistérségi területfejlesztési koncepció keretében.45 Ez a program célként tűzi ki, hogy az R/S/D vízpartján nagyobb kiterjedésű önkormányzati-vállalkozói rendelkezésű szabad területrészeket kell kialakítani, azért hogy ezeken a területeken turisztikai, idegenforgalmi, vendéglátási projekteket lehessen megvalósítani, melyek a vízparti adottságokat kihasználva a térség idegenforgalmának motorját jelenthetik. Ennek megvalósítására az érintett önkormányzatoknak együtt kell működni, és közösen kell visszavásárolni az alkalmas területeket. A kivitelezés kétféle képpen történhet. Az egyik gyakorlat, az ipari parkok mintáját veszi alapul, miszerint az önkormányzat költsége a telekvásárlás, kisajátítás és területkialakítás, a vállalatoké pedig az építmények elkészítése, működtetése, valamint a terület megismertetését és népszerűsítését célzó marketing és reklám tevékenység. A másik módszer alapján a beruházás vállalkozói alapon jön létre, mely szerint egy önkormányzati és vállalkozói „vegyes” tulajdonú gazdasági társaság végzi el az összes feladatot és viseli a teljes költségvonzatot. Ennek a projektnek a megvalósítása esetén nemcsak magasabb színvonalú, pénzügyileg megalapozott turisztikai szolgáltatások jöhetnének létre, hanem hozzájárulna a térség fejlesztéséhez, a munkanélküliség csökkentéséhez, az önkormányzati bevételek növekedéséhez és a vízpart rendezéséhez, kulturált zöldfelületek kialakulásához.
45
Csepel-sziget és Környéke Területfejlesztési Programja 2001. július, Operatív Programok
75
A következő lépés a kistérség megközelíthetőségének és azon belül, a települések, üdülőterületek és a turisztikai célpontok elérhetőségének javítása, összefoglalóan a közlekedési infrastruktúra fejlesztése. (4.) A térség északi része – akár az M0 autópályán keresztül is – Budapest felől jól megközelíthető. De ugyanez már nem mondható el a déli településekről, vagy ha valaki a kistérséget például dél felől szeretné elérni. Az igaz, hogy a legnagyobb keresletre Budapest felől számíthatunk, de nem szabad csupán egyoldalúan gondolkodnunk. A cél az lenne, hogy minden irányból bővítsük a terület megközelíthetőségét, és a már meglévő, de javításra szoruló tényezők minőségét fejlesszük. A bővítésnek nem csupán a közúti közlekedésre szabad koncentrálnia, hanem az elérési módok legkülönbözőbb változatát kellene biztosítani. Például javítani lehetne a tömegközlekedési adottságokon, és erre a viszonylatra is igaz, hogy meg kell szüntetni a főváros felé irányuló egyoldalúságot. A térség egyes településeinek tömegközlekedési eszközzel való összeköttetését is fejleszteni kell, ami csökkenthetné a kistérségben a települések közötti gépkocsis forgalmat, ezáltal a környezetszennyezést is. A Ráckevei kistérség rendelkezik két repülőtérrel is, ami szintén kihasználatlan adottság, de arra azért nem gondolhatunk, bármennyire is nagyok a terveink és az álmaink, hogy a térség akkora tömegeket vonzana, hogy szükségünk lenne légi megközelíthetőségre is. Ha országos viszonylatban később mégis hasznosításra kerülnek, abból mindenképpen mi is profitálhatnánk. Mindezek mellett a kistérség rendelkezik egy olyan adottsággal, amit a mi szintünk is jól hasznosíthatnánk, de ennek technikai feltételei eddig még nem adottak. Ez pedig a Ráckevei-Soroksári Duna-ág adta vízi közlekedés. Jelenleg a hajóforgalom nem valósítható meg az ágon, mert a meder annyira feliszaposodott, főként a legfelső és a felső szakaszon, hogy nem áll rendelkezésre a szükséges vízmélység. De mint azt már korábban is említettem, megkezdődtek a munkálatok a Kis-Dunán, melyet ha továbbfolytatnak, elhárul ez az akadály. Sajnálatos módon nem ez az egyetlen gátló tényező. A jelenlegi zsilipméretek sem megfelelőek a hajók átzsilipeléséhez, kikötők sem állnak mindenhol rendelkezésre, valamint a hajóállományt is bővíteni kellene. Természetesen csak turisztikai célú hajóforgalom újraindításáról lehet szó a Kis-Dunán, mivel üdülőjellege és környezetvédelmi értékei nem egyeztethetőek össze a nagyobb volumenű hajózással, esetleg szállítással. Ellenben ha ez megvalósulna, egy közvetlen kapocs születne a főváros és a kistérség között, ami hallatlanul megnövelné a Budapestről érkező turisták számát. 76
Az infrastruktúra fejlesztésénél ki kell térnünk a kerékpáros turizmus adta lehetőségekre is. A kistérség csendes, forgalomtól mentes tájai kiváló lehetőséget nyújtanak ezen turisztikai ág meghonosításához. A térség alapvető arculata és adottságai az aktív üdülést kedvelőknek nyújtanak jó lehetőségeket, és ezt a kínálatot tovább lehetne bővíteni a kerékpárturizmus feltételeinek megteremtésével. Jelenleg még nem áll rendelkezésre összefüggő kerékpárút-hálózat a térségben, de az utak kialakítása mellett még kerékpárkölcsönzőket, -javítókat és kerékpár megőrzőket is ki kell alakítani a teljes szolgáltatásnyújtáshoz. Erre a programra is készült egy operatív terv a kistérség fejlesztési koncepciójában.46 A program célja, a terület fekvésének és adottságainak kihasználásával, a már meglévő kerékpározási lehetőségek integrálásával, az országos hálózatba is bekapcsolható jól megközelíthető kerékpárút-hálózat kiépítése, mely segíti a térség vonzerejének növelését. Konkrét útvonalak kerültek a tervben meghatározásra. E szerint három északdéli irányú gerincvonalat és hat kelet-nyugati irányú, ezeket összekapcsoló összekötővonalat terveztek meg. Az I. gerincvonal a Nagy-Duna keleti partján halad végig az árvédelmi töltésen, a II. az R/S/D partján fut és délen beletorkollik az elsőbe, a III. pedig a Csepel-szigettől keletre fekvő településeket köti össze. A gerincvonalak tervezett hossza összesen 123,5 km, melynek 44 százaléka már elkészült, az összekötővonalak hossza pedig 57,5 km. A tervben foglalt útvonalak érintik a már meglévő vonalas létesítményeket: mellékútvonalakat, mező- és erdőgazdasági utakat, árvédelmi töltéseket, felhagyott vasútvonalakat és a települések utcáit. A kerékpárutak elkerülik a forgalmas utakat, de érintik az összes átkelési lehetőséget, települést, üdülőkörzetet és jól kapcsolódnak a tömegközlekedési eszközökhöz. Az egy nagyon fontos pontja a tervnek, hogy az utak érintik a településeket, mivel így azok részesülni tudnak a kerékpárturizmus előnyeiből. A terv csupán egy becslést fogalmazott meg a projekt megvalósításának költségeiről, mert pontos nyomvonalak, illetve az utak konkrét megépítési tervének hiányában nem lehetett a tényleges költségeket megbecsülni. E szerint, ha a teljes projekt megvalósítására kerül sor, annak költsége 1,4-2 milliárd forintig terjedne. Azért ilyen nagy az intervallum, mert nem mindegy, hogy elkülönült kerékpárutakat építünk-e, vagy a meglévő utak kiszélesítésével valósítjuk meg a tervet. Az első esetben, teljesen új létesítményt kell létrehozni, valamint az ehhez szükséges területek megszerzése tulajdonjogi problémákat vethet fel,
46
Csepel-sziget és Környéke Területfejlesztési Programja 2001. július, Operatív Programok
77
és a kisajátítás költsége is igen nagy lehet. A második esetben viszont, általában a meglévő utat is fel kell újítani, ami többletköltséggel, de ugyanakkor többlethaszonnal is jár. A projekt megvalósítása esetén javulhat a települések összeköttetése, biztonságosabbá válhat a kerékpáros közlekedés, csökkenhet az autós forgalom a települések között és bővülhet a térség turisztikai szolgáltatásainak köre, mely ráadásul környezetbarát fejlesztésben mutatkozik meg. A kerékpáros turizmus időjárás függő, ezért erős szezonalitás jellemzi, mint ahogy a legtöbb idegenforgalmi terméket a kistérségben. Ezt a negatívumot némiképp ellensúlyozhatja, ha például úgy alakítjuk ki a kerékpárutakat és az azokat kísérő kiszolgáló infrastruktúrát, hogy azok télen sífutásra is alkalmasak legyenek. A kettő tökéletesen kiegészítheti egymást, mert a két használati mód időben elkülönül, és így jobb lenne a nyomvonalak kihasználtsága is. A tőlünk nyugatra fekvő országokban a síkirándulás nagyon népszerű téli sport. Nálunk még nem terjedt el, mivel eddig még nem volt rá igény, de mint tudjuk az igények gerjeszthetők. A kistérség sík terepei megfelelő körülményeket nyújtanak a sífutó sport űzésére, és ha kialakítanánk a pályákat, feltehetően kereslet is lenne rájuk. Csak erre a célra eleinte – amíg még nem alakul ki megfelelő érdeklődés a sport iránt – még nem érdemes önálló pályákat készíteni, hanem a kerékpárutak nyomvonalait lehetne használni, ezért nincs nagy kockázata a befektetésnek. Ha esetleg keresett lesz ez a szolgáltatás, már bővíteni lehetne a kínálatot és a lehetőségeket, és így akár elsőként lehetnénk az ország sífutó „centruma”. Az infrastruktúra fejlesztése, bármelyik ágára is gondolunk, egyszerre több települést érint. Jelen esetben főként olyan projektek megvalósítására van szükség, melyek a turisztikai
termékek
összeköttetését,
és
a
maguknak
a
településeknek
a
megközelíthetőségét biztosítják. Egyértelmű tehát a kooperáció szükségessége, így gazdaságosabban és racionálisabban kezelhető a kérdés. Az alapozó fejlesztések megvalósítása után következhet a tényleges turizmusra irányuló programok kidolgozása és megvalósítása. A térség adottságainak megfelelően az ökoturizmus és a víziturizmus lehet az idegenforgalmi fejlesztés húzóereje, amelyre minden további turisztikai lehetőség felfűzhető. (5.) Ennek elsődleges előfeltétele a környezeti rehabilitáció, a víz fürdőzésre alkalmassá tétele, valamint a szükséges vízparti területek felszabadítása és a víziturizmus infrastrukturális feltételeinek kielégítése.
78
A térségben számos, korábban már említett, környezeti érték és ritkaság csalogathatja ide a környezeti turizmus érdeklődőit. A békés természet és a táji látványosságok is elegendő alapot teremtenek a kiránduló turizmus kialakítására. Ez az ág nem igényel túl sok befektetést, de persze itt is szükség van egyes fejlesztésekre. Turistaútvonalakat kellene kialakítani, megfelelő eligazító táblákkal és a kirándulókat kiszolgáló infrastruktúrával (pihenőhelyek, vendéglátóipari egységek). Az ökoturizmus iránt egyre nagyobb a kereslet, akár országos, akár nemzetközi szinten vizsgáljuk. Ezért érdemes lenne további, a szigetszentmiklósihoz hasonló, tanösvényt létesíteni, mely nemcsak turisztikai vonzerővel bír, hanem oktató funkciókat is betölt. Ezek az „ösvények” koncentráltan és természetes közegükben mutatják be a táj szépségeit, mely alkalmas a környezetvédelmi tudatosság erősítésére is. Ezek az „élő múzeumok” az iskolák számára is kitűnő célpontok lehetnek, erre alapozva pedig meg lehetne honosítani a térségben az erdei iskolákat. Természetesen ez is hatalmas infrastrukturális fejlesztéseket igényel, például táborhelyek, szállások, turista útvonalak létesítését teszi szükségessé. Az erdei iskolai programba való bekapcsolódás szintén jelentős keresletet biztosíthatna a területnek. Továbbá ezen a téren is ki lehetne használni a főváros közelségéből adódó lehetőségeket, hiszen Budapesten számtalan iskola és oktatási intézmény működik, melyek számára a Ráckevei kistérség elérhető célpontot jelentene. A víziturizmus tökéletesen illeszkedik a térség adottságaihoz, mégis kevesen túráznak a Ráckevei-Soroksári Duna-ág csaknem 60 km-es hosszán. Ennek oka, hogy a terület környezeti terhelése a megengedettnél nagyobb, és a víz minősége sem alkalmas a fürdésre. A vízzel kapcsolatos sportolásnak előfeltétele a víz minőségének alapvető javítása. Korábban, mikor még nem volt ilyen mértékű a víz szennyezettsége, az R/S/Dben való fürdés természetes volt az egész szakaszon. Mára már csak az ág déli része alkalmas fürdésre, az északi szakaszon ez kifejezetten veszélyes és tilos. Abban az esetben, ha a Kis-Duna rehabilitációja megvalósulna, újra élvezni lehetne a víz adottságait és a fürdés is egyedülálló attrakciót jelentene a környéken. Számos strand működik, illetve működött a folyón, de ezek állapota már teljesen leromlott, ezért szükséges a régi létesítmények felújítása és újak telepítése. A fürdőzés mellett számos vízi sport űzésére is lehetőséget teremt az R/S/D. A leggyakoribb sportág az evezés, és ennek szinte minden válfaja. A széles, hullámzásra és vízszint-ingadozásra képtelen víztükör tökéletes feltételeket biztosít, ám jelenleg még nincs arra sok lehetőség, hogy bárki, akinek kedve van, lemenjen a folyópartra és béreljen egy csónakot. A víz megfelelő hasznosítása érdekében ezen szolgáltatások 79
pótlása mindenképpen szükséges, tehát csónakházakat és kikötőket kell létesíteni. Már létezik egy-két olyan vízi telep – például Dunaharaszti felett a Milleneum telep –, ahol lehetőség van ilyen szolgáltatások igénybevételére. Ezeket a telepeket rekonstrukciós bővítéssel,
fejlesztéssel
és
megfelelő
szolgáltatások
kialakításával
szabadidő
központokká lehetne átalakítani. 2001-ben
készült
egy
Vízitúra-terv
a
Csepel-sziget
környékére47,
melynek
kidolgozásában a Pro Régió Ügynökség is részt vett. A terv konkrét, kidolgozott programot készített el a vízitúra termék kifejlesztésére, és marketingeszközökkel történő népszerűsítésére. A projekt célja a kistérség idegenforgalmi látványosságainak bemutatása mellet, olyan körülmények kidolgozása, ami a legkorszerűbb lehetőségeket nyújtja az aktív pihenésre. A települések önkormányzataival együtt kikötőhelyek, szabadidőparkok és egyéb pihenési helyek, szállások, vendéglátóipari egységek kialakítását tűzték ki célul. A vízi túrázók számára fontos, hogy a part mentén megfelelő sűrűséggel legyenek kikötésre alkalmas helyek, ahol étel-ital fogyasztására is van lehetőség. Fontos, hogy az indulóhely tömegközlekedéssel és személygépkocsival is megközelíthető legyen, valamint őrzött parkoló és túraeszköz-kölcsönző is működjön. A tervben konkrét helyszínek kerültek felmérésre, amelyek egy csoportjánál a fövenyes partszakasz természetes kikötési lehetőséget biztosít, lecsökkentve a beruházás költségeit. Számos település kikötővel is rendelkezik, de ezek többsége is igényel ráfordítást. A helyszínek infrastruktúrája is eltérő. A kiépítetlenség, a természetes ökológiai viszonyokhoz leginkább közel álló állapot bizonyos esetekben előnyt jelent, hiszen a túrázók egy csoportja a lakott helyektől való elkülönülést, a nyugalmat kedveli, míg mások a meleg vizes zuhanyzót és az angol WC-t. Tehát különböző igényeket kell kielégíteni. A Kis-Duna egyes szakaszain kultúrtáj jellegű területek találhatók, más szakaszokon a vízpart igazi természet közeli, már-már vadregényes arcát mutatja, szigetekkel, holtágakkal, védett növényritkaságaival. A terv által kikötésre alkalmasnak tekintett területeken (ezek pontosan megnevezésre kerültek) a szálláshelyek bővítése is szükséges, és ennek fontos szegmense, hogy a vízi túrázás igényeit kiszolgáló olcsó szálláshelyeket is kell létesíteni. A terv szerint a terület infrastrukturális fejlesztése megoldható, és van, ahol rendelkezésre is állnak a szükséges közművek, sőt a helyi idegenforgalmi adottságok is turisztikai vonzerőt jelentenek. A tervezők az ökorégió 47
A Ráckevei-Soroksári Duna-ág térségi vízitúra útvonalának turisztikai fellendítése 2001. november, készítette a Csepel-sziget és Környéke Területfejlesztési Önkormányzati Társulás megbízásából az Ecorys Csoport
80
tájképi és ökológiai egységét nem bontották meg, így környezetvédelmi szempontból sem kifogásolható a projekt megvalósítása. Ez a terv egy kivitelezhető programot vázol fel, melynek alapján – persze némi felülvizsgálattal és korrekcióval – el lehetne kezdeni a térség vízi turisztikai szolgáltatásainak kifejlesztését. Ez a koncepció is feltételezi a kistérség településeinek komplett együttműködését. A terv nemcsak az R/S/D-t érinti, hanem a Nagy-Dunát is, így ténylegesen minden önkormányzat érdekelt a kivitelezésben. Ez egy olyan összetett fejlesztési javaslat, amely ténylegesen összefogásra késztetheti a szereplőket, és senki nem bújhat ki a részvétel alól. Az evezés mellett még a vitorlázás és a szörfölés számára is megfelelőek az adottságok, és ezek művelői a már kiépített struktúrát is használhatnák. Célszerű lenne, ha a kerékpárutak is összeköttetést biztosítanának a kikötőhelyekkel, azaz úgynevezett B+B (bike and boat) kapcsolati pontokat alakítanának ki a kerékpárvonalak és Duna part találkozásánál. Így e két turisztikai termék összekapcsolhatóvá válna, ami különösen kedvező lenne az aktív turizmus kialakítása érdekében. A víz a fürdés és a sportolás mellett még a horgászat számára is kiaknázható lehetőségeket rejt. Már jelenleg is kiemelt horgászkörzet az R/S/D, de további horgászhelyek építésével, haltelepítéssel javítani lehetne a kínálat minőségét, és bővíteni az idelátogatók körét. Így nemcsak a helyi és környékbeli horgászokat, hanem esetleg a távolabbi pontról érkezőket (például a fővárosban élő, csöndet és kikapcsolódást keresőket) is ide lehetne csábítani. A különböző idegenforgalmi termékek kiépítése mellett fontos az idelátogatók szállásés vendéglátóhelyekkel való kiszolgálása. (6.) Ezen struktúrák létesítésének szükségességét, már az egyes szolgáltatások elemzésénél is kifejtettem. Lényeges, hogy nemcsak például a kikötőhelyek környékén kell bővíteni ezeket a kiszolgáló intézményeket, hanem az egész kistérség területén is. A helyzetértékeléskor részletesen kitértem a jelenlegi kapacitások elemzésére, melyek javuló tendenciát mutatnak, de ha a térség idegenforgalma fellendül, kiszolgáló-képességük nem lesz elegendő, ezért bővítésre szorulnak. Nem csupán számszerű növekedés szükséges, hanem minőségbeli javulás is. Nem szabad elfelejteni, hogy a legkülönbözőbb igények kielégítésére is fel kell készülni, tehát a luxus szállodáktól a pihenőházakig fejleszteni kell e szolgáltatást. A vendéglátóhelyek tekintetében ugyanez a helyzet, lehetőséget kell biztosítani a kifőzdéket keresőknek, de ugyanakkor a legelegánsabb éttermet kedvelőknek is. A hangsúly a specializáción és a differenciáltságon van.
81
Mindezen turisztikai fejlesztések önmagukban mit sem érnek, ha a megcélzott csoportokhoz nem jutnak el információk a kistérségről, és idegenforgalmi szolgáltatásairól. Ennek érdekében feltétlenül szükséges szervezett térségi marketing megvalósítása, információnyújtás és propagálás céljával. (7.) Pontosan meg kell tervezni a promóció minden lépést, hogy milyen médián keresztül, milyen sűrűséggel és kikkel kell megismertetni a térséget. Célszerű lenne egy turisztikai referens kinevezése is, aki csak a terület arculatának megtervezésével, kialakításával és jó hírének ápolásával foglalkozna. A feladatai közé tartozna még a sajtóval való kapcsolat ápolása, hogy a lehető leggyakrabban jelenjenek meg hírek a kistérségről. Mint már említettem, csupán egy Tourinform iroda (Ráckeve) működik a kistérségben, és ez nagyon kevés. Egyedül nem képes ekkora területet kiszolgálni, ezért bővíteni kell a hálózatot és az általuk kínált szolgáltatásokat. Nagyon lényeges feladat még az ide érkező turisták kalauzolása és informálása az erre a célra kialakított tájékoztató táblák segítségével. Minden településen és frekventált helyen információs táblákat kell elhelyezni, ami segít a tájékozódásban, de ugyanakkor a térség idegenforgalmi attrakciót is reklámozza. A kistérségben kevés utazási iroda működik, melyek fő célja a térség idegenforgalmi lehetőségeinek népszerűsítése és az ide látogató turisták kiszolgálása lenne, ezért feltétlenül fontos ezek számának növelése. Ugyanebből a szempontból elengedhetetlen, hogy a kistérség szolgáltatási a budapesti utazási irodákban is megjelenjenek kínálatként, hiszen főként a főváros és az oda érkező külföldi turisták érdeklődésére számítunk. A legkorszerűbb technikákat is fel kell használni a térség megismertetésére, ezért az Interneten is bővíteni kell az elérhetőséget, valamint a szállás- és vendéglátóhelyek szolgáltatásait. Ennek érdekében lehetővé kell tenni az internetes szoba- és helyfoglalást. Mindezek célja az érdeklődés felkeltése és a turisták idecsalogatása, hiszen nem magunknak építettünk, illetve építünk ki idegenforgalmi termékeket, hanem célunk, minél szélesebb közönség megnyerése és idevonzása, azért hogy nálunk töltsék el szabadidejüket, és lehetőleg térjenek vissza minél gyakrabban. Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a közeljövőben jó lehetőség van a kistérség gyenge pontjainak javítására, és turisztikai vonzerejének növelésére. A térség vonzásadottságain túl a várható életszínvonal javulásával, a fizetőképes kereslet növekedésével, az adózás mértékének csökkenésével, a belföldi turizmus élénkítésével, kedvező hitelfeltételek biztosításával, fejlesztési támogatások elnyerésével és megfelelő 82
marketingmunkával elősegíthető a kínálatbővítés és fejlesztés. A turizmus jelenléte növeli az idegenforgalomban résztvevő gazdasági szervezetek, ezáltal a helyi lakosság és az önkormányzatok bevételeit, és további vállalkozási és foglalkoztatási lehetőségeket teremt. Ez tulajdonképpen minden fejlesztés végső célja; tehát hogy javuljanak az életfeltételek a kistérségben, azaz jobb legyen itt élni. 5. A fejlesztési javaslatok megvalósításának pénzügyi eszközei48 A
kistérség
idegenforgalmi
potenciáljának
megteremtése,
és
ennek
kiaknázásához szükséges szolgáltatások kialakítása rengeteg pénzt igényel. Az előző pontban kifejtett fejlesztési javaslatok rendkívül kiterjedtek és szerteágazóak, valamint olyan nagy horderejűek, hogy ennek megvalósítását a kistérség önerőből nem képes felvállalni. Nem rendelkezik akkora mennyiségű forráshalmazzal, hogy az elegendő lenne akár csak a tervek töredékének kivitelezéséhez. Mint már említettem ez egy olyan összetett projekt, hogy a kistérség minden egyes településének részt kell vállalnia a realizálásban, valamint a finanszírozásban. A program, ha egyáltalán egy ilyen szerteágazó, minden területre kiterjedő tervet még annak lehet tekinteni, gazdájának a kistérségi társulást kell kinevezni, ugyanis az önkormányzatokat így összefogva képzelhető csak el a megvalósítás. A tervezett idegenforgalomi fejlesztések számára megfelelő mennyiségű és minőségű fizetőképes keresletet biztosíthat a főváros, ami garantálhatja a befektetések megtérülését, és a nyereséges működést is. Ezt a szemléletet minél szélesebb vállalkozói és beruházói körben hirdetni kell, ugyanis önmagában a kistérség, annak önkormányzatai nem képesek a beruházásokat, a kivitelezést, a működtetést finanszírozni, ehhez a magánszféra közreműködését, és támogatását is meg kell nyerni. A Csepel-sziget és Környéke Kistérségi Társulás 2004. szeptember 30-a óta többcélú társulásként működik. Ennek az a jelentősége, hogy ezáltal már jogosulttá válik a 65/2004 (IV. 15.) Kormány rendelet által megítélt többcélú kistérségi társulásoknak szánt támogatásra. Mint az előző fejezetben már kifejtettem, a korábban megalakult társulások már idén is pályázhattak fejlesztési pénzekre, és szinte minden pályázó el is nyerte a támogatást. Ezek a kistérségek jövőre már normatív alapon kapnak céltámogatást. Ezzel ellentétben azoknak, akik csak később alakították meg többcélú 48
Ezt a fejezetet Bak Gábor kistérségi menedzser, valamint a Pro Régió Ügynökség pályázati és programozási szakembereinek segítségével készítettem el.
83
társulásaikat, jövőre pályázniuk kell a forrásra. Területfejlesztési feladatokra, valamint az ehhez kapcsolódó szociális, egészségügyi és alapfokú oktatási funkciók ellátására lehet támogatást kapni, ezt 3+1 célterületnek nevezik. Azok a kistérségek, akik vállalják ezek ellátását, illetve a társulások az összes, a kistérséghez tartozó önkormányzatot integrálják,
80-120
millió
forintos
támogatásra
pályázhatnak.49
A
jelenlegi
költségvetésben ez a keretösszeg volt meghatározva, de előzetes információk szerint jövőre sem változik meg ez az összeg. Természetesen ez már csak a jövő évi költségvetés elfogadása után jelenthető ki biztosan. A kistérségi társulás rendelkezik saját pénzalappal is, melyhez minden önkormányzat a lakosainak száma után járul hozzá. A jelenlegi szabályok értelmében 40 Ft/fő az önkormányzatok befizetési kötelezettsége, azaz a rendelkezésre álló népességi adatok alapján a pénzalap éves keretösszege hozzávetőleg 4,8 millió Ft. Ezt az összeget nemcsak fejlesztésekre használhatja fel a kistérség, hanem ebből kell finanszírozni a társulás működési költségeit, valamint az alapvető közösségi feladatait (például: szúnyogirtás). Ha már ezt is figyelembe vesszük, rájövünk, hogy nagyon csekély összeg marad a fejlesztési tervek megvalósítására, tehát egyetlen megoldásként a pályázati úton való forrásszerzés marad. Az imént említett kormányzati támogatás csak egy a lehetőségek közül, és be kell vallani ez nem túl sok. Nincs más mód a projektek kivitelezésére, mint pótlólagos forrásokat bevonni. Az általam javasolt projekt finanszírozása két féle képpen történhet. Az egyik módszer az lehet, hogy a programot országosan, vagy regionálisan kiemelt projektté tesszük (1.), a másik megoldás szerint pedig az összetett tervet szétaprózzuk, és több kisebb projektként kezeljük, és így próbálunk hozzá forrásokat szerezni (2.). 1. Ha összességében akarjuk megvalósítani az elképzelést, hatalmas forrásbázisra van szükségünk. Nem létezik olyan pályázat, amely elnyerése elegendő lenne a terv kivitelezéséhez. Annyira összetett a program, hogy egy pályázat támogatási célkitűzése nem képes lefedni az egészet. Ezért, ha úgy döntünk, hogy egyszerre kezeljük az összes problémát és valósítjuk meg a turisztikai fejlesztéseket, csak úgy lehetséges, ha „kiemelt projektté” tesszük a programot, és direkt finanszírozással valósítjuk meg, azaz nem pályázati úton nyerünk hozzá támogatást, hanem közvetlenül válik a kormány által támogatottá. Más módon nem képes a kistérség véleményem szerint több 100 milliárd 49
CD Jogtár 2004. augusztus 31., Az Országgyűlés által használt jogszabály-nyilvántartó rendszer, 65/2004 (IV. 15.) Kormány rendelet a többcélú kistérségi társulások támogatására
84
Ft megszerzésére. Ahhoz, hogy egy terv kiemelt projektté váljon, az egész ország támogatására lenne szükség, beleértve az aktuális kormány minden tagját, a társadalmat és a civil szervezeteket. Minden fórumon összefogásra lenne szükség. Ez az a pont, ahol kiderül ennek az elképzelésnek a gyengesége. Hiszen gondoljunk csak bele, hogy az egész ország számára nem feltétlenül a legfontosabb probléma a Ráckevei-Soroksári Duna-ág rehabilitációja, ez inkább csak a közvetlen környezetének érdeke. Rendkívüli politikai lobbi tevékenységre lenne szükség, hogy a projektünk országos nagyprojektté váljon. Először is az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióban, majd az ország Nemzeti Fejlesztési Tervének (NFT) operatív programjában kellene területileg integrált projektté válnia. Az első NFT megvalósítása már zajlik, a második pedig most áll tervezés alatt. Az Európa Terv (2007-2013) keretében – mely Magyarország középtávú fejlesztési stratégiája, és magában foglalja mind a hazai és uniós forrásokat – készül a II. NFT ugyanerre az időszakra, de ez inkább csak a közösségi forrásokat, és esetleg a hozzájuk kapcsolódó hazaiakat érinti. Már most, a tervezés időszakában meg kellene jelennie ennek a program-tervnek, hogy a következő időszakra vonatkozó feladatok közé tartozzon. Arról, hogy mi válik országos szinten integrált projektté a Nemzeti Fejlesztési Hivatal, illetve a Magyar Terület-és Regionális Fejlesztési Hivatal dönt, de végül a Kormány fogadja el, azáltal hogy megszavazza a Nemzeti Fejlesztési Tervet. Mindezek alapján véleményem szerint annak esélye, hogy programunk országosan kiemelt nagyprojektté válik, nagyon kicsi. Annak talán nagyobb a realitása, hogy nem országos, hanem regionális integrált projektként tudjuk kezelni programunkat. Így nem egész Magyarország, csupán a Közép-Magyarországi Régió támogatására lenne szükség. De jelenleg és a jövőben sem fog egy régió annyi decentralizált forrással rendelkezni, hogy egy ilyen volumenű tervet finanszírozni tudjon. Jelenleg az ország összes régiója nem rendelkezik annyi pénzzel, amennyi elegendő lenne a megvalósításhoz. Ahhoz, hogy regionális területi integrált projektté váljon egy program először is a régió Regionális Operatív Programjában kellene megjelennie, amiről a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács dönt. Amint említettem, most zajlik a II. Nemzeti Fejlesztési Terv (2007-2013) előkészítése. A régióknak el kell készíteniük Regionális Fejlesztési Koncepcióikat, melyeket majd az országos terv kidolgozása során figyelembe vesznek. Ebben a koncepcióban kell összefoglalni a következő tervezési időszak fejlesztési céljait és prioritásait, valamint be kell nyújtani a régió tervezett nagyprojektjeinek listáját. Ezen a listán kellene első helyen szerepelnie
85
az R/S/D fejlesztésének, de a források szűkössége miatt kicsi a realitása a kivitelezhetőségének. Ennek az első megvalósítási módnak nem nagy a valószínűsége, csupán azért mutattam be, hogy lássuk, elviekben hogyan működne egy területileg integrált projekt állami támogatásokból történő kivitelezése. A valóságban nem jellemző még a regionális integrált projekt sem, nemhogy egy kistérségi. Nem elképzelhető, hogy akár még csak a régió szintjén is teljes támogatást élvezzen ez a terv, hiszen az másoktól vonna el forrásokat. Ellenben, ha a projekt összetettségét és forrásigényét vizsgáljuk, és a teljes programot, fejlesztéseket és problémákat egyszerre szeretnénk megoldani, ez az egyetlen megoldás, ami jelenleg elképzelhető. 2. Az első módszer gyengeségeit és korlátait figyelembe véve, a második lehetőség tűnik csak realizálhatónak. Azaz, hogy fogjuk a teljes programot és több kisebb projektté bontjuk, és azokra próbálunk meg egyenként pályázati úton támogatást szerezni. Ennek a megoldásnak egyedül az a hátránya, hogy nehéz a külön kezelt projekteket összehangolni, és így a kötelezően előírt sorrendet betartani. Ez pedig elengedhetetlen, mivel egyes részfeladatok egymásra épülnek, hiszen nincs értelme például addig strandokat építeni, amíg a Kis-Duna vize nem alkalmas a fürdésre. Tehát külön tervező munkát igényel a részprojektek szinergiájának megtartása. Mindenekelőtt fontos megemlítenünk, hogy magára a programkészítésre általában nem lehet pénzt pályázni. Mivel azonban ez az első és kihagyhatatlan feladat, a kistérség önkormányzatainak, vagy a társulásnak kell finanszírozni a programozást, ami szintén jelentős ráfordítást igényel. A pályázati lehetőségek szerteágazóak, és a minisztériumok, valamint most már a régiók decentralizált forrásai mellett az Európai Unió támogatásai is megnyíltak előttünk. Nemcsak a beruházás típusú pályázatok, melyek az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) kerülnek finanszírozásra, hanem a szociális típusúak is (munkahelyteremtés), melyek már az Európai Szociális Alapból (ESZA) támogatottak, rendelkezésre állnak a kistérség előtt. A következőkben a kistérség különböző pályázati forrásait szeretném bemutatni, melyek hozzájárulhatnak az előző fejezetben kifejtett célok és elképzelések megvalósításához. Természetesen ezeken kívül számos lehetőség áll még rendelkezésre, de azok elemzésére most nem térnék ki.
86
5.1 Regionális források A régiók önmaguk is rendelkeznek bizonyos decentralizált források felett, de a döntési szabadságukat nem lehet teljesnek nevezni, ugyanis központilag meghatározott jogszabályokban rögzülnek a támogatási célok és összegek mértéke. A KözépMagyarországi Régió is rendelkezik a jelen tervezési időszakra szóló Regionális Operatív Programmal, melyben a térség fejlesztési elképzelései és prioritásai szerepelnek, tehát azok a területek, melyek javítását célként tűzte ki a régió. A decentralizáció jelentősége akkor érvényesülne, ha tényleges lenne, tehát nem csak nevében jelenne meg. Ez azt jelentené, hogy a térség kapna egy bizonyos keretet az államtól, melynek felhasználásáról megkötések nélkül dönthetne. Tehát a támogatási célokat a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács fektetné le, és ezek mentén kerülnének kiírásra a pályázható források, összhangban a régió fejlesztési céljaival. /Magával a pályáztatással, tehát a kiírással, odaítéléssel és monitoringgal a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési és Szolgáltató Kht. (Pro Régió Ügynökség) foglalkozik./ Jelenleg ez még nem érvényesül, ugyanis az egyes minisztériumoktól decentralizált források felett „rendelkezhet” a régió, melyek célrendszere elve kötött és adott. Ezért nem állíthatjuk teljes őszinteséggel, hogy a jelenleg zajló fejlesztések a régió prioritásai mentén zajlanának, inkább a kormányzat elképzeléseit tükrözik. 2004-ben négy alap forrásaira pályázhattak a régió szereplői: -Terület- és régiófejlesztési célelőirányzat (TRFC-2004) - Környezetvédelmi és vízügyi célelőirányzat (KÖVICE-2004) - Nemzeti közművelődési, könyvtári hálózatfejlesztési program előirányzat - Települési hulladék közszolgáltatás-fejlesztés támogatás Az alapokból összességében elnyerhető támogatás, azaz a régió decentralizált keretösszege alig haladta meg a 2 milliárd Ft-ot 2004-ben. A kormányátalakítás után a területfejlesztés
egy
tárca
nélküli
minisztériumhoz
került
a
turizmussal
és
lakásprogrammal együtt. Az újonnan kinevezett miniszter, Kolber István nyilatkozata szerint tényleges decentralizációt terveznek megvalósítani és az elkövetkező években növekedni fog a régiókhoz juttatandó támogatások összege is. Ennek ellenére a költségvetés elfogadása előtt a tervezetek alapján az derül ki, hogy nem fog változni sem a rendszer, sem a források nagysága. Ez egy sajnálatos tény, mert azt jelenti, hogy a fejlesztések még mindig nem a régió érdekei szerint fognak megvalósulni.
87
A fenn említett pályázatok benyújtási határideje már lejárt, de előreláthatóan jövőre sem fognak változni sem a keretek, sem a célok. A pályázható alapok közül a TRFC, a KÖVICE és a Települési hulladék közszolgáltatás-fejlesztés támogatás intézkedései között szerepelnek olyan pályázatok, melyekre a kistérség is pályázhatna kérdéses programunk megvalósítása érdekében. A támogatás formája általában vissza nem térítendő támogatás. A jelenleg érvényben lévő szabályozás szerint legtöbb esetben csupán a 64/2004 (VI. 15.) Kormány rendeletben meghatározott kedvezményezett(Szobi) és átmenetileg kedvezményezett (Nagykátai, Ceglédi) kistérségekben megvalósuló fejlesztések esetén nyújtható be pályázat. Ez a kikötés számos kistérséget megfoszt a pályázati forrásoktól, ezért fontos célkitűzése a Pro Régió Ügynökségnek ennek megváltoztatása. A Terület- és régiófejlesztési célelőirányzat esetében található olyan intézkedés, mely munkahelyteremtő, illetve -megőrző beruházásokat, valamint a gazdaság fejlesztésével összefüggő (nem kommunális) kistérségi jelentőségű termelő infrastruktúra fejlesztését támogatja. A Környezetvédelmi és vízügyi célelőirányzat szennyvízelvezetést
és
tisztítást
szolgáló
hazai
finanszírozású
beruházások
megvalósításához, és hulladékgazdálkodási tervezési és kapcsolódó feladatok elvégzéséhez nyújt forrásokat. A Települési hulladék közszolgáltatás-fejlesztés támogatás hulladékgyűjtő, -szállító járművek beszerzését, és hulladékgyűjtő-pontok kialakítását támogatja.50 Ezek a pályázati lehetőségek főként projektünk megalapozó, de egyik legfontosabb és kihagyhatatlan fejlesztési céljaihoz nyújthatnak támogatást. Nem szabad elfelejtenünk azonban, hogy nagyon szerény az az összeg, amely felett az egész régió rendelkezhet, ezért egy nagyobb volumenű beruházás, akár az egész keretet felszívhatná. Ez persze nem történhet meg, amiből az következik, hogy csupán kisebb forrásigényű projektek finanszírozását vállalhatja fel a régió.
50
http://www.kozpontiregio.hu/07_palyazat/01_regpaly.html 2004. 10. 30.
88
5.2 Hazai támogatások A regionális források mellett számos hazai pályázati lehetőség van, melyek az egyes minisztériumok hatáskörébe tartoznak. Ezek közül is csak a számunkra releváns kiírásokat mutatnám be, természetesen a teljesség igénye nélkül, hiszen ezek naprólnapra változnak, ezért szinte sosem lehetünk teljesen aktuálisak. Ezekkel a pályázatokkal szemben is az a legfőbb probléma, hogy legtöbbjük beadási határideje már lejárt. Ennek ellenére hasznosnak tartom bemutatásukat, mivel a jövőben is ezekhez hasonló kiírások fognak születni, melyekre a már lejárt pályázatok alapján fel lehet készülni. Újabb pályázati lehetőségek megjelenésére jövő év elején számíthatunk, de érdemes folyamatosan figyelemmel kísérni a fejleményeket, mert bármikor adódhat egy olyan lehetőség, melyet nem szabad elhalasztanunk. Projektünk környezetvédelmi vonulatának finanszírozására nyújt lehetőséget a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által 2003-ban meghirdetett Zöld Forrás Program51. Ez a program-csomag magába foglalja a korábbi Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat (KAC) és a Vízügyi Célelőirányzat (VICE) támogatási céljait és rendszerét. A program kidolgozásának céljaként a KAC rendszerének egyszerűbbé és áttekinthetőbbé tételét, és a tárca új feladatainak megfelelően a VICE pályázati forrásainak integrálását jelölték meg. Korábban a Környezetvédelmi Alap Célfeladat terhére hirdettek meg olyan pályázatokat, melyek komplex területi környezetvédelmi programok kidolgozásának elősegítését, a környezetvédelmi programok felülvizsgálatát, illetve a feltárt hiányosságok kiküszöbölését és a területi környezetvédelmi programban foglalt feladatok végrehajtásának eszközrendszerét volt hivatott támogatni. A KAC ezen kívül konkrét környezetvédelmi programok megvalósítását is segítette, például a természetvédelem területén a védett természeti értékek, területek, tájak megőrzését, fejlesztését, továbbá a felszíni vizek mennyiségi és minőségi védelmét. Ma már ezeket a funkciókat a Zöld Forrás tölti be, melynek pályázatait környezet- és természetvédelmi, valamint
vízgazdálkodási
célú
fejlesztésekre,
programokra,
tevékenységekre,
intézkedésekre és ezek megalapozására írják ki. A program fő célja a 2003-2008 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program II. céljainak megvalósítása, ezen belül kiemelten a fenntartható fejlődés követelményeinek teljesítése, a környezet és természet védelmét, értékeinek megőrzését közvetlenül elősegítő fejlesztések, programok megvalósítása. Az elnyerhető támogatás formája vissza nem térítendő 51
http://www.ktm.hu/cimg/documents/pf200403222_4.doc 2004. 09. 28.
89
támogatás. A pályázati felhívás szerint csak azok nyújthatnak be pályázatot, akik rendelkeznek saját forrással, ez önkormányzatok esetében minimum 20 százalék kell hogy legyen. Különböző témakörökben hirdettek meg pályázati lehetőségeket, de a mi projektünk profiljához, leginkább a Zöld Lánc és a Pátria program (– a szép, tiszta és egészséges településekért) intézkedései illeszkednek. A Zöld Lánc programon belül a következő intézkedések szolgálhatják projektünk céljainak elérését: a „Védett és fokozottan védett növény és állatfajok és élőhelyek védelme”, a „Dunai mellékágak természeti állapotának megőrzése és javítása”, valamint a „Védett természeti területek természeti értékeinek bemutatását szolgáló fejlesztések”. A pályázók között mindhárom esetben szerepelhetnek kistérségi társulások is komplex terveiknek megvalósítása érdekében. A támogatások mértéke eltérő; az első esetben legfeljebb 20, a másodikban 30 és a harmadikban 2 millió Ft lehet, továbbá mindegyikre igaz, hogy a beruházás teljes értékének maximum 90 százaléka nyerhető el. A Pátria program egyik célkitűzése a „Térségi vízgazdálkodás feltételeinek javítása”, melynek keretén belül támogatható: a felszíni vizek vízminőségi állapotának javítása és a jó állapot elérését szolgáló fejlesztések kivitelezése. Erre az intézkedésre is igaz, hogy az önkormányzatok társulásai is pályázathatnak rá. A támogatás felső határa a beruházás teljes költségének maximum 50 százaléka, de legfeljebb 300 millió Ft. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) a gazdaság fellendítését elősegítő infrastrukturális fejlesztésre írt ki pályázatot, melynek célja az önkormányzati törzsvagyonba tartozó közúthálózat építése52. A GKM az Útfenntartási és -fejlesztési Célelőirányzat terhére hirdette ki pályázatát, melynek keretében a települések közúthálózatának az országos közúthoz csatlakozó, azt tehermentesítő részének építésére lehet forrásokhoz jutni. Elsősorban a belterületi főúthálózat forgalmi körülményeinek javítását, szilárd útburkolattal rendelkező utak építését és szélesítését, továbbá az országos és helyi közlekedési csomópontok közlekedési biztonságának javítását célozza meg az alap. A támogatásra kistérségi társulások is pályázhatnak, melynek mértéke nem haladhatja meg a 20 millió Ft-ot. A támogatás formája működési támogatásnak nem minősülő visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás, ami utólagos finanszírozással, teljesítésigazolás alapján történik. Ez a pályázat hozzájárulhat a kistérségi infrastruktúra fejlesztéséhez, melynek nagy szerepe van a turizmusban rejlő
52
http://www.kozpontiregio.hu/07_palyazat/kozut.html 2004. 10. 30.
90
lehetőségek
kiaknázásában,
azaz
a
turisztikai
termékek
és
szolgáltatások
megközelíthetőségében. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium nemcsak a közúthálózat fejlesztésére és javítására nyújt támogatásokat, hanem például vízügyi beruházások megvalósítására is, melyek nem feltétlenül csak infrastrukturális, hanem környezetvédelmi célokat is szolgálnak. Idén mederkotrási feladatok ellátására írt ki pályázatot, ami igaz, hogy ebben az évben még csak a Balaton üdülőkörzetre terjedt ki, de a következő években akár folyók kotrásának finanszírozására is kiterjeszthetik.53 A pályázat nem csupán a meder kotrását, hanem a meder rendezését, tisztítását és esztétikai feladatok ellátását is támogatja, melynek fő célja a vízminőség védelme, higiénés és ökológiai állapotának javítása. A beruházás teljes költségeinek 50 százaléka nyerhető el, ami nem haladhatja meg a 20 millió Ft-ot. A támogatás formája ebben az esetben is vissza nem térítendő támogatás. Ez a pályázati lehetőség is azt bizonyítja, hogy érdemes figyelni az aktuális kiírásokat, mert úgy ahogy ez a támogatási cél belefért a GKM tevékenységi körébe, úgy a folyami hajózás feltételeinek megteremtése is bekerülhet a támogatandó célok közé. A kistérség fejlesztési stratégiájának bemutatása során felvetettem javaslatként az Erdei Iskolák meghonosítását a térségben. Az adottságok kedvezőek, de a kiszolgáló infrastruktúrák és szolgáltatások jelenleg még kiépítetlenek. Ennek megvalósítására nyújt lehetőséget az Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatósága által meghirdetett pályázat az Erdei Iskolai szolgáltatások fejlesztésére.54 A program célja a Magyarországon működő Erdei Iskolai szolgáltatások korszerűsítése és fejlesztése, például: férőhelybővítés, épületállag megóvás, higiénés körülmények javítása, közösségi helyiségek kialakítása. A pályázat korlátja, hogy csak azokra a jogi személyekre, gazdasági társaságokra és egyéni vállalkozókra terjed ki, akik rendelkeznek erdei iskola programmal, és regisztrálva vannak az Erdei Iskola Adatbázisban. Ez azt jelenti, hogy nem elég csupán a pályázati anyagot elkészítenie a kistérségnek, hanem egy komplett programot is ki kell dolgoznia, valamint a regisztrációs folyamaton is át kell esnie. Ez némi többletfeladatot ró a társulásra, de ha az igényfeltárás is azt bizonyítja, érdemes lehet belevágni. A pályázat benyújtásakor egy 53
http://www.gkm.hu/dokk/main/menu/palyazatok/aktualis_palyazatok/turisztika_palyazatok/mederkotras palyazat.html 2004. 09. 28. 54 http://www.gkm.hu/dokk/main/menu/palyazatok/aktualis_palyazatok/turisztika_palyazatok/erdeiiskolau jpalyazatikiiras.html 2004. 09. 28.
91
20 százalékos önrészt igazoló forrásnyilatkozatot is mellékelni kell, de ha figyelembe vesszük az elnyerhető összegek mértékét, mely 2,4 és 6,4 millió Ft között mozoghat, és azt, hogy a teljes beruházás értékének a 80 százaléka nyerhető el, már elfogadhatónak tűnik ez az arány. A támogatás jellege vissza nem térítendő juttatás, melynek 80 százaléka előfinanszírozás formájában történik, 20 százaléka pedig a teljesítés igazolása után kerül folyósításra. Ahogy a pályázatból is kiderül, országos szinten is kiemelt területnek tekintik az Erdei Iskolák kiépítését és fejlesztését. Ilyen nagy mértékű támogatás mellett már kistérségünknek is megérheti ezen projekt beindítása, hiszen viszonylag alacsony ráfordítással kivitelezhetővé válnának elképzeléseink. Pályázati források nemcsak Erdei Iskolák kialakítására és fejlesztésére állnak rendelkezésre, hanem egyéb turisztikai célú beruházásokra is. A Gyermek-, Ifjúsági- és Sportminisztérium idén pályázatot hirdetett a Turisztikai Célelőirányzat terhére az ifjúsági
turizmus
és
természetjárás 55
fejlesztésének támogatására.
céljaira
szolgáló
belföldi
szálláshelyek
A pályázatra két kategóriában is lehetett jelentkezni:
szálláshelyek fejlesztésére, és szálláshelyek felújítására, illetve a fejlesztéshez szükséges dologi és felhalmozási kiadások biztosítására. A támogatási igény az első esetben 5, az utóbbinál pedig 25 millió Ft-ig terjedhetett. Az alap a tervezett beruházás bruttó értékének maximum 75 százalékát fedezi, és a források működési támogatásnak nem minősülő, visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás formájában nyerhetők el. A folyósítás több részletben, előfinanszírozás formájában történik. Az első részlet előlegként kerül kiadásra, a többi részlet utalásának feltétele az előző részlettel történő elszámolás. Ami ennél a pályázatnál nagyon előnyös, hogy kistérségi társulások is nyújthatnak be pályázatot, az ő esetükben az önrész előírt mértéke csupán 10 százalék, és a részvételhez nem kell semmiféle regisztráció, és előzetes programkidolgozás. Magyarországon a turizmus irányítása és támogatása az elmúlt években különböző minisztériumok hatáskörében volt. Jelenleg, a kormányátalakítás után a turizmusért Kolber István tárca nélküli miniszter lett felelős, aki ezen kívül még a területfejlesztés és a lakás- és építésügy területeket is megkapta. Ennek az összevonásnak az előnye, hogy ezentúl jobban össze fogják tudni hangolni a területfejlesztés és a turizmus irányítását. A hazai turisztikai fejlesztések finanszírozására már korábban létrehozták a
55
http://gyism.alchimedia.hu/palyazat.php?lmode=pager&mode=palyazat&id=376&lapszam=0&pcat=20 #top 2004. 09. 28.
92
Turisztikai Célelőirányzatot.56 Ez az alap tartalmazza a költségvetésben azt az összeget, amelyet
az
éppen
illetékes
minisztérium
termék-
és
területfejlesztésre,
szakemberképzésre, marketingfeladatokra és a különböző turisztikai szervezetek fenntartására oszthat szét. Ez az összeg 1998-ban hatmilliárd forint volt, amely 2000-ig egymilliárddal lett több. 2004-ben már közel 16 milliárd Ft költségvetéssel működik. 2001 januárjában megjelent a Széchenyi Terv, ami valójában nem volt más, mint az állami támogatások egy helyen való összegyűjtése. A terv egyik nagy nyertese a turizmus volt, amely 2001-ben 25 milliárd, 2002-ben további 28,2 milliárd forinthoz jutott. Azóta sajnálatos módón csökkent az alap forrásbázisa, 2003-ban már csak 19, 2004-ben pedig 14,2 milliárd Ft-ból gazdálkodott. Az idegenforgalmon belül is az egészségturizmus volt az, amelynek a terv a korábbiakhoz képest kiugróan magas támogatást adott. A program összesen 52 milliárd Ft értékű fejlesztésre és új beruházásra
adott
vissza
nem
térítendő
támogatást.
A
Medgyessy-kormány
megalakulása után bizonytalanná vált a Széchenyi Terv további sorsa. Tavaly azonban létrehozták a Széchenyi Turizmusfejlesztési Programot, mely önálló formában viszi tovább a turizmus fejlesztésének támogatását. Ez ellenben már csekélyebb forrásokból táplálkozik (2003-ban 5 milliárd Ft-os keretből működött). Idén a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 4 pályázatot írt ki ennek keretére. Ezek közül egyik rendelkezési területe sem felel meg teljes mértékben projektünk célrendszerének, de ebben az esetben is érvényes az a megállapítás, hogy jövőre már változhatnak a pályázati kiírások, melyek már illeszkedhetnek elképzeléseinkhez. Egyedül talán „A kereskedelmi szálláshelyek és vendéglátóhelyek fogyatékkal élők számára történő akadálymentesítésének
támogatására”
kiírt
pályázat57
nyújthatna
olyan
forráslehetőséget, melyet a kistérségben működő vállalkozások igénybe vehetnének. Kistérségi szinten jelenleg azonban még nincsenek olyan pályázatok, melyek megkönnyíthetnék a térség idegenforgalmi potenciáljának fokozását. A hazai támogatások talán legfontosabb eleme, a Belügyminisztérium által meghirdetett „A helyi önkormányzatok Európai Uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítésének támogatása”, melynek célja az önkormányzatok segítése, azért hogy képesek legyenek a pályázatok kötelező önerejének előteremtésére. A program közismertebb neve az EU Önerő Alap, mely a helyi önkormányzatoknak az Unió 56
A Széchenyi Terv nyertese a turizmus volt (2003), http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=75233 2004. 10. 04. 57 http://www.gkm.hu/dokk/main/menu/palyazatok/hazai_paly.html 2004. 09. 28.
93
Strukturális és Kohéziós Alapjára benyújtott fejlesztési pályázatok saját forrás részéhez biztosít hozzájárulást. Az EU Önerő Alap támogatási előirányzata a költségvetés módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai közé tartozik, melyet 2005-ben az idei keret 150 százalékára duzzasztanak, ezt követően pedig évente 25-25 százalékponttal csökkenthetnek. A támogatásra kistérségi társulások is jogosultak, és abban az esetben, ha a társulást a kistérségi önkormányzatok több mint a felével hozzák létre, úgy a kiszámított támogatáson felül plusz 5 százalékos juttatás is adható. A Ráckevei kistérség ebből a szempontból belekerül ebbe a kedvezményezett kategóriába. Az önkormányzatok az EU Önerő Alap támogatás felhasználására kizárólag abban az esetben jogosultak, ha az ugyanazon projekthez benyújtott uniós pályázatról kedvező döntés született. A támogatások mértéke – a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból nem elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel nem sújtott területeken (a mi kistérségünk ebbe a csoportba tartozik) – a Strukturális Alapok pályázatai esetében 60, a Kohéziós Alap vonatkozásában pedig 30 százalék. Hátrányos helyzetben lévő kistérségek magasabb támogatási arányban részesülhetnek.58 Ez a pályázat lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok abban az esetben is megpróbáljanak uniós forrásokhoz folyamodni, ha nem rendelkeznek a társfinanszírozás által előírt kötelező önrészesedéssel. Tehát jelentősége kimagasló és egyedülálló, így most már az egyes önkormányzati szervek nem hivatkozhatnak a forráshiány okozta fejlesztések elmaradására. Amint látható a hazai pályázati paletta is igen széles. Az egyes minisztériumok támogatásai igyekeznek azokra a területekre kiterjedő pénzügyi juttatásokat felkínálni, amelyekre uniós forrásokból nem hívható le pénz. A hazai pályázati rendszer főként az unióst kiegészítő, és annak kiaknázását elősegítő lehetőségeket teremti meg. Az alapok keretösszege a legtöbb esetben nem túl nagy, de pályázatainkat érdemes úgy időzíteni, hogy az uniós támogatások kiegészítésére lehessen felhasználni. Jelen esetben ugyanis az nem kizáró ok, ha hasonló célterületre hívunk le hazai és uniós forrásokat, sőt bizonyos esetben ez előfeltétel is (EU Önerő Alap).
58
http://web.bm.hu/belugy/bmpalyaz.nsf/ca97f01d0be71ed2c1256b18003089bb/050ab3eaa741ee5fc1256 e4e0030c94a?OpenDocument 2004. 10. 06.
94
5.3 Uniós pályázati lehetőségek Hazánk Európai Uniós csatlakozásával kitágultak a pályázati lehetőségek a hazai önkormányzatok, vállalkozások, sőt a magánszemélyek előtt is. Tagságunknak talán ez az egyik legfontosabb előnye. Az EU által nyújtott pénzügyi felzárkóztatási segítség kiegészíti, és legtöbb esetben pótolja a hiányzó hazai juttatásokat. Azt semmiképp nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy az EU nem jótékony adakozó, aki segít a rászorulóknak. Támogatásának fő célja az elmaradott területek felzárkóztatása, azért, hogy ne legyenek leszakadó, rengeteg anyagi ráfordítást igénylő és elnyelő térségek, ezáltal megvalósítsa legfőbb célkitűzését, az egész Unió versenyképességének javítását. A támogatásban részesülők kiválasztása is nagyon szigorú kritériumrendszer alapján történik, melynek legfontosabb tényezője, hogy maga a kedvezményezett is járuljon hozzá a fejlesztések megvalósításához, ne csak az Uniótól várjon segítséget. E szerint lényeges támogatási alapelv az addicionalitás, amely megköveteli a támogatottól, hogy önrész biztosításával vegyen részt a finanszírozásban. Legtöbbször ez az a feltétel, ami eltántorítja a leendő pályázókat, hogy segítséghez folyamodjanak, ám a hazai EU Önerő Alapnak éppen az a feladata, hogy ezt az űrt kitöltse. Az uniós csatlakozásunkkal nemcsak a Strukturális és Kohéziós Alapok (ez utóbbi esetben csak országok nyújthatnak be pályázatot, ezért nem térek ki részletes elemzésére), hanem egyéb Közösségi Kezdeményezések és Programok támogatásai is megnyíltak előttünk. /Igaz ezek között akadnak olyanok is, melyekhez már korábban csatlakozott Magyarország./ Projektünk célrendszeréhez kapcsolható az Európai Unió LIFE Programjának támogatási területe is, mely a közösségi környezetvédelmi politika támogatásának anyagi eszköze.59 (A LIFE elnevezés a francia L’Instruments Financiers pour l’Environement kezdőbetűiből ered.) A LIFE célja mind a természetvédelemnek (LIFE-Nature), mind a környezetvédelem más területeinek (LIFE-Environment), továbbá meghatározott EU-n kívüli környezetvédelmi tevékenységeknek (LIFE Harmadik Országok) a pénzügyi támogatása. Számunkra a Nature-program nyújt olyan lehetőséget,
melyet
projektünk
megvalósításához
felhasználhatunk.
A
LIFE-
Természetvédelem a természetes élőhelyek, a vadon élő növény- és állatvilág megőrzését szolgáló tevékenységekkel kapcsolatos pályázatokat támogatja; tipikus tevékenységei a következők: földvásárlások előkészítő tárgyalásai és lebonyolítása, használati jogok megvásárlása, élőhelyek ill. fajok rehabilitációjának egyedi esetei, az 59
http://www.kvvm.hu/cimg/documents/LIFENatureHU040831.doc 2004. 10. 08.
95
érdekeltek tudatosságának javítása, oktatás és tájékoztatás. Minden projektnek tartalmaznia kell megfelelő tevékenységet az eredményeinek és tanulságainak elterjesztésére a legilletékesebb érintettek és a nyilvánosság számára. Ezen pályázatot nem lehet a szokványos kiírásokhoz hasonlítani, mert a LIFE nem széles körű finanszírozást, azaz több hasonló terv kivitelezését segíti, csupán a legjobb gyakorlatot biztosító demonstrációs projekt támogatását célozza. Tehát általában egyedi esetekhez nyújt fejlesztési forrásokat. Ezért a LIFE nem nyújt társfinanszírozást ismétlődő kezelési tevékenységekre, azaz a projekt időszakán kívül is rendszeresen folytatott műveletekre.
A
Ráckevei-Soroksári
Duna-ág
és
természeti
környezetének
rehabilitációja példaértékű projekt lehet hazánk és az egész Unió számára is, ezért érdemes lenne megpróbálni ennek a programnak a támogatását is elnyerni. A természetvédelmi LIFE nyitva áll minden EU tagállambeli természetes vagy jogi személy előtt. A pénzügyi támogatás maximális mértéke a beruházás értékének legfeljebb 50 százaléka, de ez az arány 75 százalékra növelhető abban az esetben, ha a projekt kiemelt fontosságú természetes élőhelyeket illetve fajokat céloz meg (csak azok kerülhetnek be ebbe a kategóriába, melyeket az Élőhelyek irányelv I. és II. mellékletében ilyennek minősítettek). Fontos megjegyeznünk, hogy a LIFE támogatás kizárja egyidejűleg más EU-s pályázatból történő forrás elnyerését, ezért végig kell gondolnunk, hogy létezik-e más olyan lehetőség, mely erre a területre nyújthat segítséget, valamint hogy melyik jelenthet nagyobb érdemi támogatást. Projektünk összetettségéből adódik, hogy nincs nagyon olyan pályázat, amely ezt a komplett területet lefedné, ezért érdemes lehet elképzelésünk eme szegmensére a LIFE program segítségét igénybe venni. Nemzeti Fejlesztési Tervünk (NFT) elkészítésével számos pályázati lehetőség nyílt meg, melyek anyagi vonzatát főként az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az Európai Szociális Alap (ESZA) biztosítja. Lényegében ezért kellett elkészítenünk az NFT-t; tehát az abban meghatározott, az EU alapelveivel és támogatási céljaival harmonizáló fejlesztési prioritásokra hirdették meg az egyes támogatási forrásokat.60 Az NFT számos intézkedése beilleszthető programunk elképzeléseibe, azaz több olyan pályázat is van, mely elnyerésére bátran jelentkezhetünk.
60
A Nemzeti Fejlesztési Terv pályázatainak kiírását a következő honlapon található pályázati keresőből töltöttem le: http://www.nfh.gov.hu/ft/tamogatas.htm 2004. 10. 31.
96
A Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) 1.1.2-es intézkedését a szennyvízelvezetés és -tisztítás fejlesztését célzó beruházások támogatására írták ki. Ez a pályázat hozzájárulhat a projektünk megalapozását jelentő infrastrukturális fejlesztések megvalósításához.
Ha
a
Ráckevei
szennyvízelvezetés
hiányosságából
kistérségben
fakadó
sikerülne
problémákat,
megoldani
javulhatna
az
a
R/S/D
vízminősége, ami hozzájárulhatna a térség turisztikai vonzerejének növeléséhez. A támogatás célja az országon belüli ellátottsági különbségek kiegyenlítése érdekében szennyvízgyűjtő és -kezelő rendszerek/létesítmények építése, és az összegyűjtött szennyvizek megfelelő tisztítása. A támogatható tevékenységek között szerepel új szennyvízgyűjtő rendszerek építése, a teljes kiépítettség elérése érdekében a meglévő szennyvízgyűjtő rendszerek fejlesztése, bővítése, új szennyvíztisztító telepek építése, valamint a meglévő szennyvíztisztító telepek kapacitás-bővítése, hatásfok-növelése és rekonstrukciója. A pályázaton részt vehetnek kistérségi társulások is, és ami a legnagyobb előnye a támogatásnak, hogy a beruházás értékének 95 százalékát finanszírozná az ERFA vissza nem térítendő támogatás formájában. Az elnyerhető források összege 500 millió és 6 milliárd Ft között mozog, amelyből már meg lehet valósítani egy egész kistérség szennyvízkezelési problémáját, és ha figyelembe vesszük a támogatás mértékét (95 %), már igen kedvező konstrukciónak bizonyul. A KIOP prioritásai között szerepel a közlekedési infrastruktúra fejlesztése is. A 2.1-es intézkedés a főúthálózat műszaki színvonalának emelésére nyújt vissza nem térítendő támogatást, mely szintén az ERFA kereteiből gazdálkodik. Az intézkedés céljai között szerepel útrehabilitáció a 11,5 tonnás tengelyterhelés elérése érdekében, elkerülő és tehermentesítő utak építése a településeken áthaladó forgalom csökkentése érdekében és a főúthálózat kapacitásának növelése. A támogatás megítélésének módja ez esetben nem pályázati úton történik, hanem központilag. A kedvezményezettek köre csupán a közútfejlesztésért felelős költségvetési szervekre és azok intézményeire terjed ki. A KIOP következő, 2.2-es intézkedése a környezetbarát közlekedési infrastruktúra fejlesztését támogatja. A pályázat támogatási céljai kiterjednek a közúti forgalom túlterheltségének
és környezetterhelésének csökkentésére,
az
elővárosi
vasúti
szolgáltatások fejlesztésére, a tranzitforgalom mennyiségének csökkentésére a vízi és közúti közlekedési kapcsolatok fejlesztésével, valamint kapcsolódási pontok és a logisztikai központok szolgáltatásai számára szükséges feltételek kiépítésére. Erre a
97
pályázatra is igaz, hogy költségvetési szervek nyújthatnak be projekteket, valamint hogy a támogatás elnyerésének módja központi. A Regionális Operatív Programra kiírt pályázatok között szerepel a helyi tömegközlekedés infrastruktúrájának fejlesztése (2.1.3). A támogatás célja a helyi tömegközlekedés szolgáltatásai minőségének és infrastrukturális feltételeinek javítása, azért hogy javuljon a településeket összekötő, nagy tömegek igényeit kielégítő közlekedési szolgáltatás, valamint csökkenjen a térségben a települések közötti gépkocsis forgalom. A támogatandó terület felöleli a települések és településrészek kapcsolatát biztosító tömegközlekedési infrastruktúra és a korszerű tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények kiépítését – a kapcsolódó forgalomtechnikai berendezésekkel, szükséges kiegészítő beruházásokkal együtt. A támogatás elnyerésére pályázhatnak az önkormányzatok társulásai is. Az elnyerhető juttatás 5 és 300 millió forint között mozog, és a beruházás bruttó értékének 90 százaléka kerül finanszírozásra az ERFAból. Az
imént
említett
három
infrastrukturális
beruházásokat
támogató
pályázat
felhasználható a kistérség fejlesztését célzó program finanszírozására. Amint látható az NFT-hez kapcsolt pályázatok igen széleskörűek, és tág támogatási keretükkel nagy volumenű beruházásokat tesznek megvalósíthatóvá. További előnyük, hogy csak kis mértékű saját forrás meglétét írják elő, ami kedvez a pénzügyi gondokkal küzdő önkormányzatok számára is. A Nemzeti Fejlesztési Terv és ezáltal az Európai Unió kiemelt figyelmet fordít a turisztikai fejlesztésekre. A 2004 és 2006 közötti tervezési időszakban az Unió támogatási alapjaiból összesen 20 milliárd forint fejlesztési forrás áll a magyar turizmus rendelkezésére. Ezt mintegy 8 milliárd forint hazai forrás egészíti ki a társfinanszírozás keretében. A következő, 2007-2013 közötti finanszírozási időszakban ezek a források hét-nyolcszorosukra nőnek, ami 140-160 milliárd Ft pluszt jelent a magyar turizmusfejlesztés számára.61 A támogatási keret kihasználása érdekében a gazdasági tárca megkezdte a hosszú távú nemzeti turizmusfejlesztési stratégia kidolgozását. Uniós forrásokra,
turisztikai
vonzerő-
és
szolgáltatás-fejlesztéssel
pályázhatnak, akik 97,5 százalékos támogatást nyerhetnek el.
61
Turisztikai fejlesztésekre 2004-2006 között 28 milliárd forint jut, 2004. május 22. http://www.equi.hu/new/index.asp?page=home&id=35 2004. 10. 04.
98
önkormányzatok
A Regionális Fejlesztési Operatív Program keretében kerültek kiírásra a turisztikai fejlesztésekkel kapcsolatos pályázatok. A ROP 1.1-es intézkedés a turisztikai vonzerők fejlesztésének segítését tűzte ki célul. A támogatás prioritásai között szerepel a nemzetközi szinten is versenyképes turisztikai attrakciók, termékek fejlesztése, amelyek az ország sajátos kulturális örökségeire és természeti értékeire építenek, valamint az idegenforgalmi vonzerők regionális koncentráltságának csökkentése. Ez a fejlesztési forrás tökéletesen illeszkedik az általam javasolt kistérségi fejlesztéshez, melynek pontosan ez az általános célkitűzése. A pályázat öt komponense közül kettő (1. védett természeti területek turisztikai látogatottságához szükséges fejlesztések ösztönzése, 5. aktív turizmushoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztés) harmonizál a kistérség fejlesztési stratégiájával. Erre a pályázatra kerékpárút-hálózat kiépítése céljával is lehet jelentkezni, ami az 5. komponens keretén belül kerül elfogadásra. A támogatásból kistérségi társulások is részesedhetnek (az 1. komponens esetében 100-600 millió Ft, az 5. kapcsán pedig 50-300 millió Ft a megpályázható összeg). A beruházás kivitelezéséhez csupán 2,5-5 százalékos önrész-igazolás szükséges, a fennmaradó rész az ERFA-ból kerül finanszírozásra vissza nem térítendő támogatás formájában. Ennek az intézkedésnek a kiegészítésére született meg a ROP 2.1-es prioritás, a hátrányos helyzetű régiók és kistérségek elérhetőségének javítására. Ugyan a Ráckevei kistérség nem tartozik a hátrányos helyzetű területek kategóriájába, valamint az erre vonatkozó Kormány rendelet sem sorolja a kedvezményezett térségek közé, de az intézkedés célterülete kiterjed a turisztikai vonzerők elérését segítő utak építésére és minőségének javítására (szélesítés, burkolat megerősítés). A kiírásban feltételként van megszabva, hogy csak olyan projektek támogathatók ebből a forrásból, melyek a „Turisztikai vonzerők fejlesztése” intézkedéshez kapcsolódnak. A támogatás mértéke 75 millió és 1 milliárd Ft között mozog, melyekre szintén pályázhatnak kistérségi társulások is, csupán 10 százalékos önerő meglétével. Végül pedig szintén egy ROP intézkedés (1.2) támogatja a turisztikai fogadóképesség javítását,
melynek
célja
a
kereskedelmi
szálláshelyek
színvonalának
és
szolgáltatásainak javítása, valamint új szálláshelyek létesítése a turisztikai vonzerők környezetében, továbbá a turisztikai vonzerőkhöz kapcsolódó szolgáltatások bővítése. Ez az intézkedés az idevonzott turisták igényeinek kielégítését szolgálja, hiszen elengedhetetlen a szálláshelyek kapacitásának bővítése abban az esetben, ha növelni akarjuk a térség látogatottságát. A támogatható tevékenységek 1. komponense a
99
szálláshelyek bővítését, a 2. pedig a vonzerőkhöz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztését célozza. Mindkét esetben pályázhatnak önkormányzatok, az 1. komponens területére 13-300, a másodikra 8-150 millió Ft közötti összegekre. Ebben az esetben a saját önerő minimális mértéke 50-70 százalék között mozog, ami nehézséget jelenthet egyes helyi vagy akár társult közigazgatási szervek számára. Az eddig említett pályázatok egytől-egyig az Európai Regionális Fejlesztési Alap forrásaira támaszkodtak, melyeket összefoglalóan beruházás típusú támogatásoknak nevezhetünk. De ezeken kívül a ROP intézkedései között megjelennek szociális típusú pályázatok is, melyeknek legfőbb céljuk a térség munkanélküliségének javítása, azaz a helyi foglalkoztatottság növelése. Ezek a források az Európai Szociális Alap keretéből részesülnek. Ezek a pályázatok már nehezen köthetők egy bizonyos fejlesztési területhez, hiszen általában átfogóbb célokat fogalmaznak meg. De ha egy beruházás képes a foglalkoztatottság javításához hozzájárulni, akkor már érdemes ezt a forrást is igénybe venni. Ilyen szociális típusú pályázat a ROP 3.2.1 is, mely a foglalkoztatást elősegítő tevékenységek helyi koordinációjának ösztönzését támogatja. Önkormányzati társulások is részt vehetnek a pályázati források elnyeréséért folytatott harcban, mely során 100 százalékos támogatást kaphatnak foglalkoztatási stratégiák kidolgozására, és a munkanélküliséget csökkentő helyi fejlesztések összehangolására (konferenciák rendezésére, honlap kialakítására, oktatásra és a folyamatos információáramlást biztosító alkalmazások kidolgozására). A pályázat keretében 7-50 millió forintos vissza nem térítendő támogatásban részesülhetnek a nyertesek. Az itt elemzésre kerülő uniós pályázatok csupán a töredékét képviselik a lehetőségek széles tárházának, de most csak azok bemutatására tértem ki, melyekre kistérségünk is könnyű szerrel, persze némi anyagi és időbeli ráfordítással, pályázhat. Ezek a fejlesztési források már idén is a kedvezményezettek rendelkezésére álltak, és egyes esetben oly nagy volt az érdeklődés irántuk, hogy a jelentkezők hamar kitöltötték a megszabott kereteket. Ezért például a ROP ERFA típusú pályázatait az idei évre már felfüggesztették, amit jövőre újra megnyitnak, azaz ismét várják a projektek beérkezését. A többi pályázat esetében a benyújtás folyamatosan engedélyezett. Tehát semmiről nem késett le a Ráckevei kistérség önkormányzataiból létrejött többcélú társulás, továbbra is lehetősége van az uniós fejlesztési források megpályázására.
100
IV. ÖSSZEFOGLALÁS
Dolgozatom lezárásaként össze szeretném foglalni munkám célját és lényegét, valamint az elkészítésével kapcsolatos élményeimet. A munkám befejezése után nyugodtan kijelenthetem, hogy nem volt még egy olyan téma illetve témakör az eddigi tanulmányaim során, melyet ilyen mélységgel tanulmányoztam és megismertem volna. Mostanra már nemcsak a programozás és területfejlesztés világát, valamint az ezzel foglalkozó irodalmakat, tanulmányokat és koncepciókat ismertem meg, hanem bepillantást
nyertem
lakóhelyem
szervezeti
működésébe
és
irányításába
is.
Tanulmányozhattam, hogy hogyan zajlik egy térség összehangolt fejlesztése, valamint a módszertan megismerése után én is elkészíthettem élőhelyem fejlesztési koncepcióját. Természetesen csupán egy amatőr szintű fejlesztési stratégiát dolgoztam ki, de úgy gondolom ennek is megvan a maga előnye. Teljesen új, már-már forradalmi, mindenféle politikai kötöttségektől mentes ötletekkel álltam elő, melyek megvalósítása teljes egészében nem képzelhető el, de ha esetleg sikerült néhány olyan új gondolatot bemutatnom, melyet a későbbiekben hasznosítani lehet, már volt értelme a munkámnak. Az imént kiemeltem a politikai elkötelezettségtől való mentességemet. Ezt azért tartom fontosnak, mert sajnos azt tapasztaltam, hogy gyakran nem a forrás- illetve tudáshiány miatt maradnak el fejlesztések, és maradnak kiaknázatlanul a lehetőségek, hanem azért mert az éppen aktuális politikai érdekeknek nem felelnek meg. Ezt a fajta szemléletet hamar fel kell számolnunk, és rá kell jönnünk, hogy a területfejlesztés, és ezáltal az emberek életfeltételeinek javítása, nem politikai kérdés. Szerencsésen sikerült összehangolnom diplomamunkám témájának és szakmai gyakorlatos munkahelyemnek kiválasztását. A tervezés és fejlesztés irodalmakból megismert elméleti oldalát megtapasztalhattam a gyakorlatban is. Kívülállóként, de mégis belső szemlélőként nyomon követhettem a programozási, illetve pályáztatási folyamatokat, melyek sokat segítettek dolgozatom szakmai részének megértésében és minél pontosabb ismertetésében. Mindezek mellett nem állíthatom, hogy szakértője lettem a témának, mivel ennek elsajátításához egy élet is kevés, de igyekeztem mindent megtenni, hogy átlássam a folyamatokat, és amennyire csak lehet a legjobb tudásomnak megfelelően készítsem el szakdolgozatomat.
101
ÁBRAJEGYZÉK 1. sz. ábra: A Nemzeti Fejlesztési Terv célrendszere ........................................15. oldal 2. sz. ábra: Az első NFT operatív programjai....................................................18. oldal 3. sz. ábra: Magyarország megyéi és NUTS II. szintű régiói ............................31. oldal 4. sz. ábra: Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) régiónként, 2002 .......32. oldal 5. sz. ábra: A kistérségek fejlettsége..................................................................36. oldal 6. sz. ábra: A Közép-Magyarországi Régió és kistérségei ................................38. oldal 7. sz. ábra: Közép-Magyarország EU összehasonlításban.................................40. oldal 8. sz. ábra: A Közép-Magyarországi Régió célrendszere..................................43. oldal 9. sz. ábra: A Ráckevei kistérség .......................................................................51. oldal
TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 1. sz. táblázat: Egy főre jutó GDP a magyar régiókban, 2000.............................9. oldal 2. sz. táblázat: A Magyarországnak juttatandó támogatások 2004-2006 (millió euró, 1999. évi áron) ......................................................13. oldal 3. sz. táblázat: A 2004-2006 közötti források megoszlása az NFT-ben (milliárd HUF) ...........................................................................17. oldal 4. sz. táblázat: A Regionális Operatív Program forrásai 2004-2006 (milliárd Ft)................................................................................22. oldal 5. sz. táblázat: Regionális Operatív Program összefoglaló táblázat (prioritások és intézkedések) ............................................... 23-24. oldal 6. sz. táblázat: Magyarország területbeosztása a NUTS-rendszerben ...............29. oldal 7. sz. táblázat: Prioritások és intézkedések rendszere a Stratégiai Tervben ......44. oldal 8. sz. táblázat: A KROP prioritásainak és intézkedéseinek rendszere...............46. oldal 9. sz. táblázat: Kereskedelmi szálláshelyek, 2002 .............................................61. oldal 10. sz. táblázat: Vendéglátóhelyek, 2002 ..........................................................62. oldal 11. sz. táblázat: SWOT-analízis................................................................... 68-71. oldal
102
IRODALOMJEGYZÉK Szakirodalom: Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai, Európai Tájékoztatási Központ, Budapest Európai Bizottság Magyarországi Delegációja, 2001 Forman Balázs: Regionális politika az Európai Unióban, VÁTI Kht. 2000 Horváth Gyula: Regionális támogatások az Európai Unióban, Osiris Kiadó Budapest, 2001 Magyarország kisrégiói 13/1: Pest megye: Csepel-sziget és a Kis-Duna mente, Ceba Kiadó Budapest, 1999 Nemes Nagy József – Szabó Pál: Regionális folyamatok, regionális fejlődés, A terület- és településfejlesztés kézikönyve, Ceba Kiadó, Budapest 2001, 55-66. old. Pálné Kovács Ilona: Regionális politika és közigazgatás, Dialóg Campus Kiadó Budapest-Pécs, 2001 Pátkai Zsuzsanna – Perger Éva: Területfejlesztési koncepciók napjainkban, A terület- és településfejlesztés kézikönyve, Ceba Kiadó Budapest 2001, 92-101. old. Stratégiai füzetek 12.: Regionális fejlődés Európában és Magyarországon 2002. dec., Miniszterelnöki Hivatal – Kormányzati Stratégiai Elemző Központ, Csatári Bálint: A kistérségek a magyar területfejlesztés rendszerében,147-164. old
103
Területi statisztikai évkönyv, Központi Statisztikai Hivatal Budapest, 2002 Területi Statisztikai Évkönyv 2002, Központi Statisztikai Hivatal Budapest, 2003 Területfejlesztés és közigazgatás-szervezés (megye, régió, kistérség) Magyar Tudományos Akadémia Budapest, 2000, Magyarország az ezredfordulón, Stratégiai Kutatások az MTA-n, a IV. területfejlesztési program tudományos alapozása Turizmus, idegenforgalom a magyar régiókban: Közép-Magyarországi Régió, Központi Statisztikai Hivatal Budapest, 2002
Szakmai folyóiratok: Dr. Horváth Gyula – Dr. Szaló Péter: Területfejlesztés és régiók, Európai Füzetek 11. Budapest, 2003 Dr. Ránky Anna – Jobbágy Valér: A Nemzeti Fejlesztési Tervről röviden, Európai Füzetek 16. Budapest, 2003 Faluvégi Albert: Kistérségeink helyzete az EU küszöbén, Területi Statisztika, a Központi Statisztikai Hivatal folyóirata, 2004. szeptember, 7. (44.) évfolyam 5. szám, 434-458. old. Kecskés Ágnes: Kiegyenlítenék a regionális különbségeket, Világgazdaság 2003. január 6., 14. old. Kocsi Margit: A csatlakozás sikere függ az NFT-től, Világgazdaság 2003. január 6., 13. old. Kovács Flórián László: A kistérségek szerepe a területfejlesztésben, Területi Statisztika, a Központi Statisztikai Hivatal folyóirata, 2004. szeptember, 7. (44.) évfolyam 5. szám, 407-414. old.
104
Kovács Tibor: Az Európai Unió területbeosztási rendszerének magyarországi alkalmazása, Magyar jog melléklete 2002. 1-2. szám, 23-32. old. Répássy Csaba: Hosszú távú tervezés Magyarországon, Cégvezetés 2003. november, 77-87. old. Szegvári Péter: Az Európai Unió és Magyarország regionális politikája, Magyar jog melléklete 2002. 1-2. szám, 10-22. old.
Fejlesztési koncepciók: A Ráckeve-Soroksári Duna-ág Ökorégió, Stratégiai elvek és rendezési koncepció 1995, készült: a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium Területi Tervezési Főosztálya megbízásából a Kanada-Magyarország Önkormányzati Csereprogram keretében Az R/S/D térségi vízitúra útvonalának turisztikai fellendítése 2001. november, készítette a Csepel-sziget és Környéke Területfejlesztési Önkormányzati Társulás megbízásából az Ecorys Csoport Csepel-sziget és Környéke Területfejlesztési Koncepciója 2001. július, készítette: a Csepel-sziget és Környéke Területfejlesztési Önkormányzati Társulás megbízásából az Öko Rt. – Környezeti, Gazdasági, Technológiai, Kereskedelmi, Szolgáltató és Fejlesztési Részvénytársaság Csepel-sziget és Környéke Területfejlesztési Programja 2001. július, Operatív Programok Csepel-sziget és Környéke Területfejlesztési Önkormányzati Társulás fejlesztési programjának stratégiája 2003. március
105
Szigetszentmiklós város Környezetvédelmi Programja (2003-2008), 2002. augusztus 30. A Felső-Dunaági Természet- és Környezetvédelmi Közalapítvány megbízásából készítette az Ecorys Csoport.
Internet: A Nemzeti Fejlesztési Terv – Helyzetértékelés, http://www.nfh.hu/doc/nft/letolt3/NDP_Feltetelek.pdf 2004. 08. 02. A Széchenyi Terv nyertese a turizmus volt (2003), http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=75233 2004. 10. 04. A területfejlesztési statisztikai kistérségek 2002. évi fontosabb adatai, Központi Statisztikai Hivatal Budapest, 2004 http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/kisters.pdf 2004. 10. 11. Európai regionális statisztika, Felhasználói kézikönyv, 2003. évi kiadvány, Központi Statisztikai Hivatal, 2004, http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/euregiostatkk.pdf 2004. 09. 16. http://www.gkm.hu/dokk/main/menu/palyazatok/aktualis_palyazatok/turisztika_palyaza tok/erdeiiskolaujpalyazatikiiras.html 2004. 09. 28. http://www.gkm.hu/dokk/main/menu/palyazatok/aktualis_palyazatok/turisztika_palyaza tok/mederkotraspalyazat.html 2004. 09. 28. http://www.gkm.hu/dokk/main/menu/palyazatok/hazai_paly.html 2004. 09. 28. http://www.gkm.hu/dokk/main/menu/szakpubl/elemzesek/k_m.html 2004. 07. 22. http://gyism.alchimedia.hu/palyazat.php?lmode=pager&mode=palyazat&id=376&lapsz am=0&pcat=20#top 2004. 09. 28.
106
Hamarosan dönteni kell a központi régió sorsáról, http://eu.mdf.hu/belso.php?mid=hirreszlet&hid=4293 2004. 04. 20. Kecskés Ágnes: Stratégia a regionális felzárkóztatásért, Világgazdaság Online 2004. 10. 12., http://www.vg.hu/index3.php?app=cikk&datum=2004-10-12&d=2004-1012&r=50&c=17 2004. 10. 12. Közel nyolcmilliárd forint 144 kistérségnek, 2004. augusztus 25., http://www.magyarorszag.hu/hirek/kozelet/kistersegek20040825.html 2004. 08. 26. Közép-Magyarországi Régió Operatív Programja 2004-2006, 2004. szeptember 1., http://www.kozpontiregio.hu/00_aktualis/krop2.html 2004. 10. 13. A Közép-Magyarországi Régió Regionális Akcióterve, 2004. április 13., http://www.kozpontiregio.hu/17_doc/akcioterv.doc 2004. 08. 16. A Közép-Magyarországi Régió Stratégiai Terve 2001-2006, 2001. április, http://www.vati.hu/doctar/regiok/kmrsrtaterv.doc 2004. 08. 16. http://www.kozpontiregio.hu/01_bemutatkozik/bemutatkozik.html 2004. 10. 13. http://www.kozpontiregio.hu/07_palyazat/01_regpaly.html 2004. 10. 30. http://www.kozpontiregio.hu/07_palyazat/kozut.html 2004. 10. 30. http://www.kozpontiregio.hu/14_terkepek/csepel.html 2004. 10. 17. http://www.kozontiregio.hu/14_terkepek/pestmegye.html 2004. 10. 13. http://www.kozpontiregio.hu/17_doc/doc.html 2004. 09. 16. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország 2003, http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/mo2003.pdf 2004. 10. 10. 107
http://www.ktm.hu/cimg/documents/pf200403222_4.doc 2004. 09. 28. http://www.kvvm.hu/cimg/documents/LIFENatureHU040831.doc 2004. 10. 08. http://nth.hu/regiok.php#definicio 2004. 08. 11. http://www.mtrfh.hu/terkeptar2.php?map_type=D# 2004. 10. 10. http://www.nfh.gov.hu/doc/eu/strukt/NFT%20prezi0402.ppt 2004. 09. 05. http://www.nfh.gov.hu/ft/tamogatas.htm 2004. 10. 31. http://www.nth.hu/kistersegek.php 2004. 08. 11. Miniszterelnöki Hivatal – Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatala, Jobbágy Valér: Összefoglaló a magyar Nemzeti Fejlesztési Tervről 2003, http://www.nfh.hu/doc/Uj_NFT/NFT_jelentes_2003.12.pdf 2004. 08. 12. Miniszterelnöki Hivatal – Nemzeti Területfejlesztési Hivatal: Regionális Fejlesztés Operatív Program 2004-2006, http://www.nfh.hu/doc/nft/OP/ROP_030506.zip 2004. 08. 02. Pest megye válna, a főváros nem, Világgazdaság Online 2004. 04. 09.: http://www.vg.hu/nyomtatas3.php?datum=&d=2004-04-09&r=&c=68 2004. 04. 09. http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hirek/kisters04.doc 2004. 10. 03. http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/kisters.04.pdf 2004. 03. 16. Régiós társkeresés, Népszabadság Online 2004. június 23.: http://www.nol.hu/Default.asp?DocCollID=180468&DocID=153076 2004. 06. 23. www.tourinform.rackeve.hu 2004. 10. 20.
108
Tourinform Ráckeve, http://www.tourinform.rackeve.hu/szallashelyek.php 2004. 10. 20. Turisztikai fejlesztésekre 2004-2006 között 28 milliárd forint jut, 2004. május 22. http://www.equi.hu/new/index.asp?page=home&id=35 2004. 10. 04. http://web.bm.hu/belugy/bmpalyaz.nsf/ca97f01d0be71ed2c1256b18003089bb/050ab3ea a741ee5fc1256e4e0030c94a?OpenDocument 2004. 10. 06.
Egyéb: CD Jogtár 2004. augusztus 31., Az Országgyűlés által használt jogszabály-nyilvántartó rendszer, 65/2004 (IV. 15.) Kormány rendelet a többcélú kistérségi társulások támogatására
109
MELLÉKLET
110
1. számú melléklet: A 2004. január 1-jétől érvényben lévő területfejlesztési statisztikai kistérségek új rendszere /a 244/2003. (XII. 18.) számú Kormány rendelet alapján/ Forrás: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/kisters04.pdf 2004. 09. 16.
Megye Budapest Bács-Kiskun
Baranya
Békés
Kistérség név Budapest Bajai Bácsalmási Kalocsai Kecskeméti Kiskőrösi Kiskunfélegyházai Kiskunhalasi Kiskunmajsai Kunszentmiklósi Jánoshalmai Komlói Mohácsi Sásdi Sellyei Siklósi Szigetvári Pécsi Pécsváradi Szentlőrinci Békéscsabai Mezőkovácsházai Orosházai Sarkadi Szarvasi Szeghalomi Békési Gyulai
111
Borsod-Abaúj-Zemplén
Csongrád
Fejér
Győr-Moson-Sopron
Miskolci Edelényi Encsi Kazincbarcikai Mezőkövesdi Ózdi Sárospataki Sátoraljaújhelyi Szerencsi Szikszói Tiszaújvárosi Abaúj–Hegyközi Bodrogközi Mezőcsáti Tokaji Csongrádi Hódmezővásárhelyi Kisteleki Makói Mórahalomi Szegedi Szentesi Bicskei Dunaújvárosi Enyingi Gárdonyi Móri Sárbogárdi Székesfehérvári Abai Adonyi Ercsi Csornai Győri Kapuvári Mosonmagyaróvári Sopron–Fertődi Téti Pannonhalmai 112
Hajdú-Bihar
Heves
Jász-Nagykun-Szolnok
Komárom-Esztergom
Nógrád
Balmazújvárosi Berettyóújfalui Debreceni Hajdúböszörményi Hajdúszoboszlói Polgári Püspökladányi Derecske–Létavértesi Hajdúhadházi Egri Hevesi Füzesabonyi Gyöngyösi Hatvani Pétervásárai Bélapátfalvai Jászberényi Karcagi Kunszentmártoni Szolnoki Tiszafüredi Törökszentmiklósi Mezőtúri Dorogi Esztergomi Kisbéri Komáromi Oroszlányi Tatai Tatabányai Balassagyarmati Bátonyterenyei Pásztói Rétsági Salgótarjáni Szécsényi
113
Pest
Somogy
Szabolcs-Szatmár-Bereg
Aszódi Ceglédi Dabasi Gödöllői Monori Nagykátai Ráckevei Szobi Váci Budaörsi Dunakeszi Gyáli Pilisvörösvári Szentendrei Veresegyházi Barcsi Csurgói Fonyódi Kaposvári Lengyeltóti Marcali Nagyatádi Siófoki Tabi Balatonföldvári Baktalórántházai Csengeri Fehérgyarmati Kisvárdai Mátészalkai Nagykállói Nyírbátori Nyíregyházai Tiszavasvári Vásárosnaményi Ibrány–Nagyhalászi
114
Tolna
Vas
Veszprém
Zala
Bonyhádi Dombóvári Paksi Szekszárdi Tamási Celldömölki Csepregi Körmendi Kőszegi Őriszentpéteri Sárvári Szentgotthárdi Szombathelyi Vasvári Ajkai Balatonalmádi Balatonfüredi Pápai Sümegi Tapolcai Várpalotai Veszprémi Zirci Keszthely–Hévízi Lenti Letenyei Nagykanizsai Zalaegerszegi Zalaszentgróti
A térkép forrása: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hirek/kisters04.doc 2004. 09. 16.
115
116
