A PTE 1. SZ. GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A PTE 1. SZ. GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2 Készült: 2004. április Módosítva: 2010. december 7. Hatályos: 2011. január 1-től

Érvényes: a visszavonásig

Tartalomjegyzék 1.

2.

3.

HELYZETELEMZÉS 1.1. Iskolánk meghatározása 1.2. Visszatekintés 1.3. Jelenlegi pozíciónk 1.3.1. Tanulók 1.3.2. Pedagógusok 1.3.3. Nem pedagógus dolgozók 1.3.4. Tanárjelöltek 1.4. Környezetelemzés, helyzetmeghatározás 1.4.1. A környezeti veszélyek és lehetőségek változása 1.4.2. Erősségeink és gyengeségeink NEVELÉSI TERV 2.1. A nevelő-oktató munka alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 2.1.1. Jövőképünk 2.1.2. Pedagógiai munkánk értékrendje 2.1.3. Céljaink 2.1.4. Stratégiák, akciók 2.1.5. Nevelő-oktató munkánk eszközei, eljárásai 2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink 2.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink 2.4. Egyéni fejlesztést, speciális eljárásokat igénylő pedagógiai tevékenységek 2.4.1. Beilleszkedési, magatartási nehézséggel összefüggő pedagógiai tevékenységek 2.4.2. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek 2.4.3. A gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok 2.4.4. A tanulási kudarcnak kitett tanulókkal kapcsolatos feladatok 2.4.5. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek 2.5. Szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái, a továbbfejlesztés lehetőségei 2.6. A nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések 2.7. Egészségnevelési program 2.8. A környezeti nevelési program 2.9. A fogyasztói kultúra fejlesztésének programja HELYI TANTERV 3.1. Bevezetés 3.1.1. Közös célok és feladatok 27. 3.1.2. A tantárgy- és óraterv általános szempontjai 29. 3.2. Óraterv 3.3. Tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 3.4. A tanulók fizikai állapotának felméréséhez alkalmazott módszerek 3.5. A nemzeti, etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók lehetőségei a településen élő nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájának megismerésére 35. 3.6. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanulók értékelésének és minősítésének alapelvei 3.7. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt szóbeli és írásbeli feladatok meghatározásának elve, korlátai 3.8. A magasabb évfolyamba lépés feltételei 3.9. Az értékelés szempontjai 3.9.1. Dicséretek 39. 3.9.2. Elmarasztalások 3.10. Magatartás és szorgalom értékelése 3.11. Nem szakrendszerű oktatás

oldal 3. 3. 3. 3. 3. 4. 4. 4. 4. 4. 5. 6. 6. 6. 6. 6. 7. 8. 8. 9. 11. 11. 11. 12. 12. 13. 13. 14. 15. 18. 23. 26. 26.

31. 33. 34.

35. 37. 38. 39.

39.

39. 40.

3 3.11.1. Alapértelmezések 3.11.2. A nem szakrendszerű képzésben kiemelten fejlesztendő kulcskompetenciák 3.12. A mindennapos testedzés lehetőségének biztosítása 4. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

40. 41. 42. 44.

1. HELYZETELEMZÉS 1.1. Iskolánk meghatározása Az iskola neve: Címe: Elérhetősége: Fenntartója: Alapító okirat kelte: Működési eng. száma: OM azonosító:

Pécsi Tudományegyetem 1. Sz. Gyakorló Általános Iskola 7624 Pécs, Alkotmány u. 38. tel.: 72/315-191, fax: 72/324-081, e-mail: [email protected] Pécsi Tudományegyetem 7622 Pécs, Vasvári Pál u. 4. 1997 I.2728-3/1999 027256

1.2. Visszatekintés Iskolánk jogelődjének az 1829-ben alapított, a Ferenci rend által működtetett Szigeti Külvárosi Népiskola tekinthető, amely 1857-ben kapott önálló épületet a jelenlegi iskola szomszédos telkén. A mai épületben 1901-től folyik oktatás. 1922-1949 között az elemi iskola mellett itt működött a Városi Fiú Felsőkereskedelmi Iskola. 1948-tól általános iskolában, 1950-től máig gyakorlóiskolában tanulnak diákjaink. Pécsett a tanárjelöltek gyakorlati képzését mintegy 20 évig a mi iskolánk végezte és irányította. Az egyetemi szintű tanárképzés és a hallgatók létszámának növekedése következtében ma már két társintézménnyel együtt készítjük fel a hallgatókat a tanári praxisra.

1.3. Jelenlegi pozíciónk 1.3.1. Tanulók Az elmúlt években jelentősen megnőtt az érdeklődés iskolánk iránt. Belső átalakítással két osztályterem kialakítására került sor. A jelenlegi épületben azonban további bővítésre, így az újabb igények teljes körű kielégítésére már nincs lehetőségünk. Tanulóink létszáma évek óta megközelíti, illetve eléri az 540 főt, osztályaink száma 20, napközis csoportjaink száma 10. A gyermekek többsége támogató légkörű családból érkezik iskolánkba. Jellemző a teljesítményre motiváltság, az egyéni sikerek és azok elismerésének elérésére törekvés

4 mellett a közösségért vállalt tevékenység. A kulturált viselkedés szabályait nagyrészt ismerik és betartják diákjaink, de a környezet megóvása – különösen magasabb évfolyamokban – kívánnivalót hagy maga után. A középiskolai továbbtanulás teljes körű és zömében érettségit adó középiskolákba irányul.

1.3.2. Pedagógusok Iskolánkban – a közoktatási törvény előírásának megfelelően – a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak létszámát • az iskolai osztálylétszám, • az osztálybontásra, egyéni foglalkozásra meghatározott időkeret, • a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások megszervezésére megállapított órakeret, • a napközis és tanulószobai foglalkozásokra megállapított órakeret, • a pedagógusok kötelező óraszáma alapján állapítjuk meg. Pedagógus munkakörben a közoktatási törvényben ill. más jogszabályokban meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező személyeket foglalkoztatunk. Folyamatos képzésükről az ötévente készülő továbbtanulási programban ill. az évente elfogadásra kerülő beiskolázási tervben gondoskodunk. 1.3.3. Nem pedagógus dolgozók Az elvégzendő feladatokhoz képest a technikai dolgozók létszáma alacsony. Az étkeztetésről vállalkozás gondoskodik, a karbantartásról a fenntartó, az egészségnevelésről az iskolai védőnő. Nagy mértékben segítené nevelőmunkánkat egy iskolapszichológus és egy logopédus. 1.3.4. Tanárjelöltek A gyakorlatukat iskolánkban végző hallgatók száma az elmúlt években csökkenő tendenciát mutat. A tanárképzés, ezen belül a gyakorlati képzés rendszere jelenleg átalakulás alatt áll. Az egységes képesítési követelmények meghatározzák az iskolai gyakorlatok jellegét, színtereit és főbb tartalmi elemeit. Iskolánk a szakvezető tanárok által irányított egyéni tanítási gyakorlatokon kívül – a nem szakvezető pedagógusok mentorként foglalkoztatásával – segíteni tudja az iskola működését, a gyermek megismerését és a velük való különböző típusú foglalkozásokat biztosító általános gyakorlatot is.

1.4. Környezetelemzés, helyzetmeghatározás

5

1.4.1. A környezeti veszélyek és lehetőségek változása Először az 1996/97-es tanévben mértük fel azokat a tényezőket, amelyeket fenyegető, illetve előrelépést segítő lehetőségként a pedagógiai program összeállításában érdemes figyelembe vennünk. Két évvel később a ”Minőségfejlesztés az oktatásban” tanfolyam résztvevői ismét végeztek mérést, 2001-ben pedig interjúk alapján és a Comenius 2000 minőségfejlesztő program keretében vizsgáltuk felül az első pedagógiai programunkban rögzítetteket. 2008 januárjában a szülői szervezet és a tantestület körében végeztünk SWOT analízist, a módosított Pedagógiai programban már e felmérés eredményei is szerepelnek.

A jelenleg legerősebbnek mutatkozó veszélyek, nehézségek iskolánk működésében: • az iskola épületével és a szabad területünkkel kapcsolatos hiányok pótlásának kilátástalansága (hiányzó tornacsarnok, aula); • a költségvetés korlátai (tanórán kívüli foglalkozások finanszírozhatatlansága); • a fenntartói figyelem ingadozása; • a tanárképzés finanszírozási nehézségei, • a nagyobb fejlesztési lehetőséget biztosító pályázati feltételek nem teszik lehetővé, hogy iskolánk pályázzon. • a hatosztályos gimnáziumok elszívó hatása. Lehetőségek: • az egyéb (kisebb) pályázati lehetőségek maximális kihasználása; • az iskolán kívüli érdekérvényesítés erősítése; • az iskolai marketing és PR-tevékenység fejlesztése; • a szakmai szervezetekkel és a civil szférával való kapcsolatok erősítése, • innováció, • integrált oktatás megvalósítása. Nem emeltük ki azokat a tényezőket, amelyek az ország valamennyi közoktatási intézményét veszélyeztetik (a változó értékrendből adódó bizonytalanságokat, a pedagóguspálya presztízsének csökkenését, a pedagógusok egyre növekvő terheit, stb.) és azokból a központi intézkedésekből adódó nehézségeket, amelyek gyakran ad hoc jelleggel terhelik az iskolákat.

1.4.2. Erősségeink és gyengeségeink Az előző pontban leírt mérésben kutattuk iskolánk erős és gyenge pontjait is. Ezekből azokat emeljük ki, amelyek már az előző mérésben is megtalálhatók voltak, s a további mérésekben is előfordultak. Erősségeink:

6 • • • • • •

a magas színvonalú nevelő-oktató munka (szakmai igényesség, módszertani gazdagság); az idegen nyelvek tanulásának lehetősége; a színvonalas és sokrétű tanórán kívüli foglalkozás; a továbbtanulás teljes körűsége; az országos méréseken és tanulmányi versenyeken elért eredmények; a gyermekközpontúság érvényesülése.

Gyengeségeink: • információáramlás; • a következetességben, egységességben megnyilvánuló hiányosságok; • a tanulói viselkedés és fegyelem terén előforduló hibák; • a gyermekélelmezés minősége; • iskolánk tisztasága. Pozíciónk javítását, erősségeink megőrzését, gyengeségeink pozitív változását kívánjuk elérni pedagógiai programunk módosításával, az abban foglaltak megvalósításával.

2.

NEVELÉSI TERV

2.1. A nevelő-oktató munka alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 2.1.1. Jövőképünk Iskolánkat úgy akarjuk megőrizni az új évszázadban, hogy továbbra is a város legelismertebb iskolái közé tartozzon, és a jövő pedagógusainak gyakorlati képzésében meghatározó szerepet töltsön be.

2.1.2. Pedagógiai munkánk olyan értékrenden alapszik, amelyben: • • • • • • •

valljuk, hogy a gyermekkor nem csupán a felnőtt életet előkészítő tréning, hanem sajátos tartalommal megtöltött és megélt, önálló életszakasz; maximálisan tiszteletben tartjuk az emberi és gyermeki jogokat; egyenrangúnak ismerjük el a gyermek értelmi, testi, szociális és pszichés fejlődését; a közösségi érdekek sérelme nélkül segítjük az egyéni érdekek érvényesülését; az egyéni adottságokhoz és képességekhez mért teljesítményben megnyilvánuló fejlődést értékeljük; fejlesztő munkánk kiindulópontja az eredmények reális értékelése és a hibák őszinte feltárása; a fegyelmet a közösen kialakított és elfogadott szabályok, valamint azok betartását elősegítő pedagógiai klíma biztosítja.

7 2.1.3. Céljaink Küldetésünk: • A partnerek igényei alapján a folyamatos fejlesztést szem előtt tartó nevelő-oktató munkával, • az örök emberi értékek elfogadására és az ezekhez igazodó viselkedésre, a világban eligazodni képes, pozitív éntudattal rendelkező, önmaga és környezete alakításában aktívan résztvevő, ismeretei gyarapítására motivált gyermekek nevelése, • valamint az iskola belső világát ismerő, elméleti ismeretei átadására képes, a pedagógiai alkotómunkát becsülő tanárjelöltek képzése. Céljaink az 1-4. évfolyamon: • • • •

a pozitív beállítódás kialakítása az iskolával, a tanulással kapcsolatosan, illetve, a pedagógussal, a másokkal való együttműködés tekintetében; az alapvető képességek és az alapkészségek egyénhez mért maximális fejlesztése; a játék- és mozgásigény kielégítése; a kulturált viselkedés és társas együttlét alapvető szabályainak ismerete és betartása.

Céljaink az 5-8. évfolyamon: • önálló vélemény kialakítása, • legyen önálló véleménye a világról, az abban végbemenő változásokról, önmagáról és környezetéről; • a képességek és készségek folyamatos fejlesztése mellett gondoskodás a pozitív önértékelést segítő speciális képesség fejlesztéséről; • a továbbtanuláshoz, a középiskolás élethez szükséges kompetenciák fejlesztése; • a tanult idegen nyelven történő alapszintű kommunikáció elérése; • az életkornak megfelelő önfegyelem és felelősség kialakítása. Céljaink a tanárjelöltek gyakorlati képzésében: • fejlődjenek az alapvető pedagógiai képességeik; • alakuljon ki bennük a gyermek fejlődéséért érzett felelősség; • legyenek képesek alkalmazkodni az iskola belső életéhez.

2.1.4. Stratégiák, akciók Feladatunk általában, hogy személyes példamutatással, ismereteink folyamatos bővítésével, a minőség iránti elkötelezettséggel, az iskolahasználók jogos igényeinek figyelembevételével és az alapelvek szerinti tevékenységünkkel törekedjünk a célok megvalósítására. A nevelés területén:

8 • • •

• • • •

a gyermekek és környezetükhöz való viszony megismeréséből vezetjük le a nevelés konkrét feladatait; nevelési módszerünkben a példamutatás, a valódi élethelyzetek, illetve szimulálásuk és a tevékeny részvétel dominál; a szabadidős tevékenységek iskolai szervezésével és a diákönkormányzat működésével biztosítjuk, hogy a diákok tartalmas életet élhessenek az iskola falai között; minél több alkalmat biztosítunk az iskolán kívüli tapasztalatszerzésre, azok felhasználására a nevelési folyamatban; a döntéseket a kompetenciákhoz rendeljük; az életkornak és érettségnek megfelelő döntéseket a tanulóktól és a hallgatóktól is elvárjuk; az egyének és közösségek értékelésében a fejlődést tartjuk szem előtt, és figyelembe vesszük a tanuló és a tanárjelöltek önértékelését; nevelőmunkánk kiterjed az egészséges életmódra, a testi épség megőrzésére és a gyermekbalesetek megelőzésére is.

A tanulás-tanítás folyamatát jellemezze: • az ismeretek, a világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítése; • a tanulási technikák és módszerek megismertetése, gyakoroltatása és folyamatos fejlesztése; • a tanulók gondolkodásának folyamatos fejlesztése a feladatok többféle megoldásának és az összefüggéseknek a keresésével, • hatékony interakció a tanár és a diákok között; • a módszerek változatossága és a differenciált óravezetés. A gyakorlati képzésben résztvevő hallgató: • ismerje pedagógiai alapelveinket; • a hospitálási és óraelemzési szempontok segítsék a pedagógiai gondolkodásmód kialakítását; • az egyéni tanításokra megfelelően és minél önállóbban készüljön fel; • tanórákon, foglalkozásokon változatos módszereket gyakoroljon; • vegyen részt tanórán kívüli foglalkozásokon, kapcsolódjon be az iskolai programokba.

2. 1.5. Nevelő-oktató munkánk eszközei, eljárásai Nevelő-oktatómunkánk hatékonyságát egyrészt a Comenius 2000. minőségfejlesztési program alapján készülő eljárásrendek egységes betartása, másrészt a tanulók életkori sajátosságához, értelmi fejlettségéhez és képességéhez, valamint a nevelő személyiségéhez, pedagógiai kultúrájához igazodó módszerek, továbbá a szervezetiműködési rendszerünk előírásai biztosítják. Eszközrendszerünk sajátos elemei: • a tananyagtervezés többrétűsége: a minimumkövetelmények mellett az optimális követelményszint megjelölése a tantárgyi programokban;

9 • választási lehetőség: az oktatás kötelező tartalmain túl a választott idegen nyelv emelt szintű oktatásán kívül válaszható második idegen nyelv tanulása; • a társadalomban eligazodást, az egészséges életmódot segítő és a mindennapi élethez szükséges ismereteket modulok keretében tanítjuk, és élethelyzetekben gyakoroltatjuk; • az osztálytermen és iskolán kívüli (szervezett) formában bonyolított tanítási napok az ismeretek szintetizálására, a közös tevékenység és a helyes viselkedés gyakoroltatására szolgálnak; • a tanórán kívüli foglalkozások olyan szervezése, amely magába foglalja a napközis foglalkozások iránti igények kielégítését, az önhibájukon kívül elmaradók felzárkóztatását, a tehetséges tanulók speciális fejlesztését, a mozgásigény lehetőség szerinti kielégítését; • a diákönkormányzati működés feltételeinek biztosítása és segítése a tanulói öntevékenység, a felelősség kialakításához járul hozzá; • a hagyományok ápolása, az iskolai ünnepélyek, rendezvények az identitás kialakítását és az érzelmi gazdagodást segítik; a vidám, kötetlenebb programok a kulturált együttlét szokásrendszerének elsajátításához járulnak hozzá; • a csoportos és egyéni projektmunkák készítése, a pályázatokon, tanulmányi és sportversenyeken való részvétel az iskolai tanulmányok bővítését, a szabadidő értelmes eltöltését és az önbizalom, önértékelés fejlesztését szolgálja.

2. 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink Alapvetőnek fogadjuk el a tanulók megismerésének, valamint az egyének közti különbségek figyelembevételének szükségességét. Szükségesnek tartjuk megismerni: • a gyermekek szocioökonómiai státuszát; • a család értékrendjét, az iskolához való viszonyát, a szülők elvárásait az iskolával és a gyermekével szemben; • a gyermekeknek a tanuláshoz, a környezetéhez való viszonyát, önmagával szembeni elvárásait; • a tanuló egyéni képességeit, érdeklődését és ismeretstruktúráját. A megismerést szolgáló tevékenységek: • megfigyelések tanórai és azon kívüli helyzetekben; • tervszerű információgyűjtés a tanulókkal, szülőkkel, diákközösségekkel folytatott beszélgetések révén; • mérések a képességek, a tudásszint, az értékrend, a közösségben elfoglalt helyzet objektív megismerése érdekében. A megértés érdekében fel kell tárni a tanuló viselkedésének, teljesítményének • külső (a helyzetéből, az adott szituációból adódó) és a • belső (a személyéből adódó) okait.

10 A megértést szolgáló tevékenységek: • a megfigyelések, információk, mérések elemzése és értékelése; • a tapasztalatok megbeszélése a szülőkkel és a gyermek nevelésében érintett pedagógusokkal; Az egyéni különbségeknél figyelembe kell venni a teljesítmények • kognitív (az intelligenciából, tanulási képességből adódó), • affektív (a motivációból, attitűdből, tanulói énképből fakadó), • szocioökonomiai státusza alapján adottnak tekintendő feltételeit. A személyiségfejlesztés legfontosabb feladatai a fentiek alapján, hogy • minden tanulónál fokozatosan, lépésről-lépésre emeljük a követelményeket; • adottságukhoz, képességükhöz, lehetőségeikhez mért feladatokkal segítsük öntevékenységüket; • a feladatok teljesítését rendszeresen értékeljük; • gyakoroltassuk a hibák keresésének módját, és biztosítsuk az önálló javítás lehetőségét; • a társakkal is fogadtassuk el a másságot és a különbözőségből adódó eltéréseket; • tudatosítsuk mindenkiben, hogy az önérvényesítés természetes határa a közérdek; azaz nem tolerálható a másokra nézve káros, zavaró viselkedés.

2.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink A közösségi magatartást olyan ismeretek átadásával és tevékenységek gyakoroltatásával kívánjuk fejleszteni, amelyek hozzájárulnak: • az emberiség közös problémáinak megértéséhez; • az Európához tartozás és a nemzeti azonosságtudat fejlesztéséhez; • a felelős állampolgári magatartás kialakulásához; • az iskola, az osztály és az iskolán belül csoportok érdekében végzett tevékenységek vállalásához; • a kortárs kapcsolatok erősítéséhez; • a közösség demokratikus működéséhez szükséges szabályok megismeréséhez és betartásához. A fentiek megvalósítását segítik • azok a tantárgyi tartalmak, amelyek a felsorolt ismeretek birtoklásához járulnak hozzá; • a tanulás-tanítás folyamatában alkalmazott változatos munkaformák: páros, csoport- és csapatmunkák; • az iskolánkhoz kapcsolódó egyesület: a Makár Egylet léte, amely a tanulók számára biztosítja az egymással és a felnőttekkel kialakítandó demokratikus kapcsolatokhoz szükséges tapasztalatokat; • a diákönkormányzat iskolai és osztályszintű működése, amely kerete és színtere a közösségben és a közösségért végzett tevékenységnek;

11 • olyan projektek segítése, amelyek közösen végzett tevékenységek eredményeként valósulnak meg (pl. kórusfelvétel CD-re, magyar és idegen nyelvű műsorok, tablók, kiállítások, power pointos bemutatók, stb.); • olyan csoportok működési körülményeinek biztosítása, amelyekben az eredmény feltétele a közös munka (kórusok, néptánccsoport, különböző sportcsoportok, stb.); • a tanulókkal belső pályázat alapján kötendő szerződés, továbbá a magatartás értékelése, amelynek során meghatározó a közösségért végzett eredményes tevékenység; • a hagyományok ápolása, valamint az ünnepélyekre, rendezvényekre készülés és az azokon való részvétel az iskolához kötődés kialakítását, illetve megerősítését szolgálja.

Ünnepélyek: Megemlékezés a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepeiről: a/ március 15-e, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja (iskolai szintű), b/ október 23-a, az 1956. évi forradalom és szabadságharc kezdetének, valamint a Magyar Köztársaság 1989. évi kikiáltásának napja (osztálykeretben). Iskolai ünnepély keretében kell megemlékezni az aradi vértanúk napjáról. Hagyományos ünnepi rendezvényeink: a/ tanévnyitó ünnepély, b/ karácsonyi ünnepség, c/ tavaszi műsoros est, d/ ballagás, e/ tanévzáró ünnepély. Egyéb hagyományos rendezvények: a/ projektnapok (komplex tanulmányi nap, sportnap, környezet- és természetvédelmi nap, akadályverseny, fogyasztóvédelmi nap, egészségvédelmi nap, világörökség napja, magyar kultúra napja, Európa-nap, juniális), b/ farsang-délutánok, c/ a németet emelt szinten tanító iskolák megyei versenye, d/ hulladékgyűjtés, e/ pályaválasztási fórum, f/ „Tarts velünk” vetélkedő városi döntője, g/ parlagfű-vetélkedő, h/ „Olvassunk együtt” vetélkedő, i/ mesemondó verseny, j/ sítábor, k/ nyári táborok.

12 2.4. Egyéni fejlesztést, speciális eljárásokat igénylő pedagógiai tevékenységek Az alábbiakban részletezett feladatok megfelelő teljesítéséhez is elengedhetetlen a gyermek és környezete pontos ismerete, megértése. Az ide kapcsolódó tevékenységeket a személyiségfejlesztéssel foglalkozó rész tartalmazza. A különböző területen fokozott segítségre szoruló gyermekekről osztályértekezleten ad tájékoztatást az osztályfőnök és/vagy a gyermekvédelmi felelős. A Nevelési Tanácsadó és a fejlesztő pedagógus útmutatója alapján, a pedagógiai asszisztens segítségével a fejlesztő munkában valamennyi érintett pedagógus részt vesz.

2.4.1. Beilleszkedési, magatartási nehézséggel összefüggő pedagógiai tevékenységek: • a magatartási nehézségekkel küzdő gyermekekkel kapcsolatos eljárást az osztályértekezleteken folyamatosan megbeszéljük, és az ott elhangzottakat egységesen képviseljük; • folyamatos kapcsolattartás alapján el kell érni, hogy a szülők vegyék igénybe a nevelési tanácsadó szakszerű segítségét; •a gyermekvédelmi felelős rendszeresen érdeklődik a szakszolgálatnál a gyermek fejlődéséről, a javasolt iskolai tennivalókról, s azokat megbeszéli a gyermek nevelésében érintett pedagógusokkal; •az osztályfőnök a magatartási problémák közül időről időre meghatározza a leginkább kezelendőt, s annak leküzdését jelöli meg célként a gyermeknek, illetve ahhoz kér támogatást a kollégáktól és szülőktől; •a tanuló érdeklődésének, képességének megfelelő közösségi feladatokkal igyekszünk elérni, hogy különböző tanulói csoportok fogadják el és segítsék a beilleszkedési nehézségekkel küzdő társaikat.

2.4.2. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek: • a tehetség fejlesztésének alapja a szellemi és a speciális (művészeti, pszichomotoros, szociális) képességek megismerése mellett a kreativitás, a divergens gondolkodás és a feladatok iránti elkötelezettség kialakítása. Ezt a teljesítmény iránti motivációval, az érdeklődés felkeltésével, az eredeti megoldások, a szorgalom és a kitartás elismerésével kívánjuk elérni; • a képességek fejlesztése dominánsan a tanórákon alkalmazott differenciálással valósul meg, ahol a pedagógus az egyéni/csoportos jellemzők alapján választ adekvát szervezeti formát, módszert, taneszköz-használatot és feladatot; s ezt veszi figyelembe a házi és a kiegészítő feladatok kijelölésénél is; • a tehetség fejlesztésének színtere a különböző területeken folyó tanórán kívüli foglalkoztatási rendszer, amelyben a tehetséggondozó szakkörök az intellektuális képességek, a művészeti körök, a sportcsoport-foglalkozások és a diákönkormányzati tevékenység a speciális képességek fejlesztését biztosítják; • a tehetségek fejlesztését szolgálja az iskolán kívüli tehetséggondozó foglalkozásokon való részvételre irányítás (pl. zeneiskola, sportegyesület, szegregált tehetséggondozó szakkörök, képzőművészeti és tánccsoportok, stb.), az ottani eredmények figyelemmel kísérése és elismerése.

13

2.4.3. A gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermekvédelem az iskolai nevelő-oktató munka, kiemelten pedig az osztályfőnöki tevékenység része. A gyermekvédelmi felelős koordináló, a különböző veszélyeknek fokozottan kitett tanulók tekintetében végrehajtó feladatot lát el. Minden diákra kiterjedő feladataink: • a gyermeki jogok teljes körű biztosítása és betartása; • biztonságos és védelmet nyújtó iskolai környezet kialakítása; • az iskolában tartózkodás ideje alatti felügyelet megszervezése; • az egészségnevelési programunk alapján a szenvedélybetegségek ártalmainak megismertetése és az ezektől való megóvás; • balesetvédelmi oktatás és az alapvető közlekedési szabályok elsajátítása, gyakoroltatása; • a fentiek megvalósulását segítő szervezetekkel (iskola-egészségügy, rendőrség, diákjogi iroda, stb.) és szakemberekkel való folyamatos kapcsolattartás. A különböző veszélyeknek fokozottan kitett tanulókra vonatkozó feladataink: • a veszélyeztetettség konkrét formájának és okainak felderítése; • az érintett tanulók közösségi beilleszkedésének segítése osztálykeretben, napközis csoportban, egyéb tanórán kívüli foglalkozási formákban; • a gyermekvédelmi felelős egyénekre tervezett és végrehajtandó segítő tevékenysége, illetve annak tantestületi támogatása; • a gyermekjóléti szolgálattal folyamatos kapcsolat tartása; • a szülőknek nyújtott tanácsadás révén folyamatos együttműködés kialakítása.

2.4.4. A tanulási kudarcnak kitett tanulókkal kapcsolatos feladatok Prevenciót szolgáló tevékenységek: • az olvasásértés fejlesztését segítő műveletek begyakorlását valamennyi évfolyamon kiemelten kezeljük, ezért az 5. osztályban heti 0,5 órával növeljük a magyarórák számát; • tanórákon és kiemelten a napközis foglalkozásokon gyakoroltatjuk az önálló feladatmegoldási módokat, segítjük a gyermek számára leginkább megfelelőek kiválasztását; • valamennyi tantárgy belépésekor megismertetjük a tanulókkal az adott tantárgy eredményes tanulását segítő módszereket; • olyan választási lehetőséget biztosítunk a helyi tantervünkben, ahol – a létszámkorlátok határain belül – mindenki találhat számára megfelelő formát az idegen nyelvek elsajátítására. A tanulási kudarcok csökkentését segítő tevékenységek:

14 • •

• • •

a kudarc okainak kiderítése, szükség esetén a nevelési tanácsadó segítségének igénybevételével; részképesség-hiány esetén, enyhébb esetben egyéni fejlesztő foglalkozás iskolán belül, súlyosabb esetekben szakszolgálat igénybevételének elérésére a szülőkkel való együttműködés alapján, esetleg egyes tantárgy tanulása alóli felmentéssel; ismerethiány esetén javító, pótló foglalkozások lehetőségének biztosítása; pszichés eredetű tanulási kudarcok elkerülését egyénre szabott feladatokkal, csoportmunkába bevonással, versenyhelyzetek kiszűrésével segítjük; pozitív motivációt igyekszünk biztosítani önbizalmat növelő eljárásokkal, pl. individuális viszonyítással értékeléskor olyan sikerekre utalunk, amelyek nem kötődnek lemaradáshoz.

2.4.5. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek •

•

alapvetőnek tartjuk az általános célunkban megfogalmazott olyan értéktudat kialakítását, amely az emberi értéket hordozó, illetve teremtő cselekedeteket és nem a gyermektől függetlenül létező anyagi jólétet tekinti példának; a szociális hátrányok felderítése elsősorban az osztályfőnök feladata (családlátogatás), de jelentős segítséget nyújt ehhez a diákönkormányzat (egymás körülményeinek ismeretével) és a szülők közössége (véleménnyel, konkrét segítséggel).

Iskolánk az alábbi támogatásokat tudja biztosítani: • a jogszabályi előírások alapján a jogosultaknak az ingyenes tankönyvhöz jutás lehetőségét (könyvtári kölcsönzéssel); • a központi költségvetésben a tankönyvvásárláshoz biztosított források esetleges maradványaiból differenciált támogatást a rászorulóknak; • a gyermekélelmezést biztosító partnerekkel történő megegyezés alapján az általuk biztosított számban ingyenes étkezést; • a Makár Egylet pályázati rendszerén keresztül tanulmányi kiránduláshoz, taneszközvásárláshoz, térítési díj csökkentéséhez és táborozáshoz kérhetnek és kaphatnak támogatást diákjaink: ezt az Egylet vezetősége, a nevelőtestület és a diákönkormányzat javaslatának figyelembevételével ítéljük meg; • a szülők tájékoztatása a különböző segélyekről, segítségnyújtás a kérelmezésben.

2.5. Szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái, a továbbfejlesztés lehetőségei • Az együttműködés sajátos szervezeti formája iskolánk Makár Egylete, amely a diákok, szülők és pedagógusok saját alapszabály szerint működő, közérdekű kötelezettségvállalásra jogosult társadalmi egyesület. Az Egylet keretén belül működik a: - Szülői Tanács, amely ellátja a hagyományos értelemben vett szülői munkaközösségi feladatokat;

15 -

-

diákönkormányzat, amely külön szabályzat szerint végzi munkáját osztály- és iskolai szinten, sok tanulónak értelmes feladatot és felelősségvállalási lehetőséget biztosítva; pedagóguscsoport vesz részt a diákok öntevékenységének indirekt irányításában, segítésében; az iskolai sportkör keretében zajlanak a tanórán kívüli sportfoglalkozások, házibajnokságok és a különböző sportági versenyekre való felkészítések.

• Az Egylet adja ki a Szülői Levél (SZÜ-LE) című újságot, amelyben szülőket, pedagógusokat és diákokat egyaránt érintő információk, véleménykérő írások jelennek meg. • Az Egylet választott vezetőségének felnőtt tagjai – saját működési rend alapján – egyúttal ellátják az Iskolaszék feladatait is. E tekintetben tanácsadó, döntés-előkészítő és érdekegyeztető fórumként működnek. • A folyamatos kapcsolatot a pedagógusok, a szülők és/vagy a diákok együttlétének hagyományos formái biztosítják: -a szülői értekezletek; -a nevelőtestületi és egyéni fogadóórák; -az iskolagyűlések; -a sportköri közgyűlés, -a családlátogatások szükség/igény esetén. • Fontosnak tartjuk – különösen alsóbb osztályokban – a napi kapcsolat lehetőségének biztosítását (a tanítás előtti és utáni, illetve a napközis foglalkozások befejezésekor) valamint azokat a csoport-, osztály- és iskolai rendezvényeket, amelyeken szülők, diákok, pedagógusok együttesen vesznek részt (hétvégi kirándulások, sportversenyek, osztálydélutánok, stb.). • Igyekszünk megtartani és bővíteni a szülők által vezetett délutáni foglalkozásokat (foci, sakk-kör), illetve a bevonásukkal szervezett tanórák számát (egészség-nevelési, közlekedési, pályaválasztási, stb.).

2.6. A nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések •

•

•

A 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet 7. sz. mellékletében előírtak, illetve a program végrehajtásához szükséges eszközök biztosítására készült intézkedési tervet a melléklet tartalmazza. A közoktatási törvény 128. §. (17) bek. alapján a fenntartó engedélyt kért a kötelező (minimális) eszköz- és felszerelés-jegyzékben foglaltak 2008. augusztus 31-ig történő teljesítéséhez. Az ütemtervet a 7. sz. melléklet tartalmazza. A legnagyobb problémát a szabad terület szűkössége és a hiányzó helyiségek jelentik: • egyáltalán nincs zsibongó (aula); • az udvar kicsi és balesetveszélyes; • az egyetlen 9x18 méteres tornaterem ma már nem elégíti ki igényeinket; a szabadtéri sportlétesítmények hiánya a testnevelési és sportfeladatok teljesítését és a testnevelés szakos hallgatók praxisra való felkészítését is erősen korlátozza.

16 A felsoroltak biztosításához az iskolai akarat, a szülői összefogás és a fenntartói áldozatvállalás kevés; csak központi forrásbiztosítás esetén várhatunk előrelépést.

2.7. Egészségnevelési program Az egészségnevelés célja, hogy •

• •

• •

elősegítse a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, érzékelje a belső és külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintő hatásokat; a tanuló képessé váljon az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére; a teljes fizikai, szellemi és szociális „jól-lét” állapotának elérése érdekében az egyén vagy a csoport meg tudja fogalmazni és meg tudja valósítani vágyait, hogy megtalálja a megfogalmazódott szükségleteihez vezető, egészségét védő és a környezet védelmére is figyelő optimális megoldásokat, továbbá környezetével változzék vagy alkalmazkodjék ahhoz; a tanuló az egészséget mint a mindennapi élet erőforrását, nem pedig, mint életcélt tudja értelmezni; az egészség pozitív fogalommá váljon, amely a társadalmi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi képességeket hangsúlyozza.

Célok és feladatok: • a tanulók az egészségük védelme érdekében rendelkezzenek korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel, jártasságokkal. Ismerjék fel azt, hogy milyen összefüggés van az életmód, a viselkedés és az egészségi állapot között; • ösztönözze a diákokat arra, hogy kialakuljon bennük az önmagukkal szembeni felelősségérzet. Ismerjék fel, hogy miért szükséges a jövő tervezése, az életút tudatos építése; s lássák be, hogy ebben meghatározó szerepet játszanak az egyéni döntések, helyzetmegoldási, megküzdési technikák. Nyújtson segítséget abban, hogy a tanulók helyesen értelmezzék azt a tényt, hogy az egészség megőrzése egyéni tetteken, választásokon, személyi kapcsolataik minőségén múlik; • ismertesse meg a tanulókkal az egészségi állapot szempontjából fontos viselkedésmódok, szokások kialakulását, feltételeit, valamint az ezeket befolyásoló tényezőket. Adjon támpontokat, értelmezési kereteket az életmódbeli döntések meghozatalához, ezzel is segítve, hogy az egészséget támogató magatartásformák, megoldási módok alternatívaként jelenjenek meg mindennapi életükben; • nyújtson segítséget a tanulóknak abban, hogy készség szintjén alkalmazzák azokat a megküzdési stratégiákat, amelyek alkalmazásával megőrizhetik, illetve újratermelhetik életük egyensúlyát; • ébresszen tiszteletet a természet iránt, alakítsa ki a tanulókban azt a tudatot, hogy ők is részei a természetnek, az életnek és helyi környezetüknek;

17 • • • • •

szerezzenek elegendő tudást és ismeretet, hogy képesek legyenek ne csak saját, hanem mások egészségének és életének védelmére is; ismerjék meg a tanulók önmagukat, saját fejlődésüket, s így megérthetik másokkal kapcsolatos tapasztalataikat is; kiemelkedő szerepet tulajdonítunk a beteg, sérült és fogyatékkal élő embertársaink iránti elfogadó, segítőkész magatartás kialakításának; fontos, kiemelt feladatnak tekintjük a káros függőségekhez vezető szokások és életmódok kialakulásának megelőzését; a délelőtti tanórák befejezése és a délutáni foglalkozások megkezdése közötti időszakban megszervezzük a gyermekek játékos testmozgását.

Fejlesztési követelmények: • A tanulók már meglévő ismereteire támaszkodunk. Az egészségre vonatkozó fogalomkészletüket bővítjük, egyre differenciáltabbá tesszük azt, és folyamatosan értelmezzük az egészségfejlesztés fogalmát. • Az egészség megőrzéséhez, a betegségek megelőzéséhez szükséges készségeket a tanulói aktivitásra épülő módszerekkel, pozitív példák, minták megerősítésével fejlesztjük. • Az oktatás során a tanulók jussanak közvetlen tapasztalatok birtokába lényeges fogalmak értelmezése terén; váljon érthetővé és élményszerűvé számukra az "egészséges" "kevésbé egészséges" tevékenységformák, anyagok közötti megkülönböztetés, a pozitív életszemlélet. Értsék meg, hogy az egészség – a kiegyensúlyozott életvitel – eszköz a boldog és sikeres élet folytatásához. • A programban foglaltak tudatosítsák a tanulókban, hogy az egészséges életmód igen sokféle lehet: mindig az aktuális élethelyzettől, kulturális, etnikai, társadalmi csoport hovatartozásától függően mérlegelhető és értékelhető egy adott életmód, szokásrendszer minősége. • Fejlődjön a tanulókban saját jólétük érzése, s ennek alapján növekedjen a képességeiken alapuló magabiztosságuk s a jövővel szembeni pozitív beállítódottságuk. • Folyamatosan tanulják meg értékelni más kultúráknak az egészségről és jólétről kialakított nézeteit. • Fokozatosan fejlődjön mozgásigényük, s ezzel együtt állóképességük. • Helyes erkölcsi szemlélet fejlesztése (pl. a társadalmi, családi és nemi élettel kapcsolatban). • Fejlődjön szociális és karitatív érzésük. Módszertani elemek: • interjúk, felmérések készítése az iskola közvetlen partnerei és az egészség viszonyáról, • serdülőkori önismereti csoportfoglalkozások, • kortárssegítők képzése, • problémamegoldó gyakorlatok értékeléssel, • szituációs játékok, • részvétel a helyi egészségvédelmi programokon, • sport, kirándulás, egészségnap(ok) rendszeres szervezése, • az iskolai egészségügyi szolgálat tevékenységének elősegítése, • érveléstechnikai gyakorlatok (a hatékony kommunikáció elsajátítása),

18 • környezetvédelmi tevékenységek kialakítása (madárvédelem, faültetés), • a szabadidő hasznos, értelmes eltöltésére irányuló programok szervezése, • az egészséges életmódra nevelés tantárgyakban történő megjelenítése. Az ismeretek feldolgozása során az ún. részvételen alapuló oktatási technikák minél szélesebb körű alkalmazását tartjuk szerencsésnek, hiszen ezek révén alakulhat ki a saját élmény, fejlődhetnek az életvezetés, a testi-lelki jóllét szempontjából valóban fontos készségek és jártasságok (kommunikációs készségek, kooperációs technikák, projektmunka, csoportmunka stb.). Az egészségfejlesztés színterei iskolánkban: • Az egyes tantárgyak/modulok tanórai foglalkozásai, (pl. egészségtan, osztályfőnöki óra, technika-életvitel, biológia, kémia, testnevelés, médiaismeret); • tantárgyközi projektnapok keretében; • tanórán kívüli tevékenységek (napközis foglalkozások, vetélkedők, versenyek, rendezvények); • hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel). Ezen belül az alábbi témakörökben: 1. Egészség – betegség 2. Táplálkozás – mozgás 3. Napirend (a szabadidő helyes felhasználása) 4. Testápolás (személyi higiéné) és öltözködés 5. A családi élet jelentősége 6. Kortárskapcsolatok 7. Káros szenvedélyek (dohányzás, alkohol- és drogfogasztás)– az ezekkel kapcsolatos helyes döntések 8. Szexualitás 9. Az egészséges környezet és védelme 10. Közlekedési ismeretek 11. Balesetek megelőzése – elsősegélynyújtás Felelősei: szaktanárok (biológia, technika, testnevelés, kémia, egészségtan), tanítók, napközis nevelők, külső szakemberek. A szemléltetés eszközei és módszerei: • az egészségnevelő plakátok • faliújság készítése • az egészségnevelési témákkal foglalkozó újságok és folyóiratok • az adott témához, a tanulók aktív részvételével rendezett kisebb-nagyobb kiállítások saját munkáikból • a biológia szertár szemléltető anyagai, diaképek, filmek, applikációs képek és transzparensek • kerekasztalviták játékos formában • ötletek szabad áramoltatása, vagyis ötletbörze

19 •

szerepjátékok.

Ellenőrzés, értékelés, minősítés Cél: a rendszeres ellenőrzés önellenőrzésre, kötelességtudásra neveljen, és fejlessze a tanuló önértékelő képességét. Módjai: folyamatos szóbeli és írásbeli ellenőrzés, ellenőrző beszélgetés, önálló ábraelemzés, kísérlet összeállítása, kivitelezése és értékelése, magyarázata, otthoni megfigyelési feladatok végzése, órán kívüli tevékenységek.

2.8. Környezeti nevelési program Célja: • a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése, • a természetet, az épített és társadalmi környezetet, az embert tisztelő szokásrendszer, érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása, • aktív állampolgárrá nevelés, szemléletformálás, • a természet és benne az emberi társadalom fenntarthatóságának, harmóniájának megőrzése a környezeti válság elmélyülésének megakadályozása érdekében. A környezeti nevelés színterei az iskolában: • az összes tantárgy tanórai foglalkozásai: a tanórán hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat, • a nem hagyományos tanórai foglalkozások (pl. erdei iskola, témanapok, projekttanítás), • tanórán kívüli foglalkozások (pl. szakkör, természetkutató tábor, versenyek, idegen nyelvekből természetvédelemmel foglalkozó cikkek fordítása), • komplex természetkutató nap, • az iskola környezettudatos működése és az ezzel kapcsolatos foglalkozások (pl. hulladékgyűjtés, az iskola belső terének gondozása, egészséges étkeztetés, víz- és energiatakarékosság, stb.). A környezeti nevelés tartalmi elemei A tanulók • ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek tapasztalhatók (pl. globális felmelegedés, savas esők, ózonlyuk), • konkrét példákon keresztül ismerjék fel a hazai társadalmi – gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti követelményeit (pl. megújuló energiaforrások, hulladékgazdálkodás, az elővigyázatosság és a megelőzés elve), • közvetlenül kapcsolódjanak be környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába, • szerezzenek személyes tapasztalatot az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén,

20 •

értsék és tudják saját életükre alkalmazni a legfontosabb fogalmakat (pl. fenntartható fejlődés, a növekedés korlátai, alapvető emberi szükségletek, az elővigyázatosság elve, kölcsönös függőség, a magas szintű védelem elve).

Módszerek: • természettudományos megfigyelések, • projektmódszer, • kooperatív tanulási technikák, • interjúk, felmérések készítése az emberek és a környezet viszonyáról, • „Öröm- és bánattérkép” készítés, • új ismerethez kapcsolódó kérdések megfogalmazása, • adatgyűjtés és feldolgozás, • fogalmak, jelenségek, összefüggések, törvényszerűségek kollektív definiálása, • csoportmunka, • esszé készítése, • házi feladatok megvitatása, • tesztkészítés, értékelés, • problémamegoldó gyakorlat ötletekkel, értékeléssel, • természetvédelmi tevékenységek, megfigyelések, • szituációs játékok.

Taneszközök: Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához elengedhetetlenek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket. A terepen végzett megfigyelésekhez szükséges eszközök (távcső, iránytű, nagyító, vízminőség és levegőminőség vizsgálati eszközök) kiegészítése szükséges. A helyi környezeti nevelési program felépítése: Program

Felelős

Időpont

Tantárgyi tartalmak Környezetvédelmi szakkör Hulladékgyűjtés

Tanítók, szaktanárok Szakkörvezető Szabadidő-szervező

Folyamatosan a tanév során Folyamatosan a tanév során Október és április

Erdei iskola a 4. évf. részére Természetkutató PR napok

Szabadidő-szervező Munkaközösség-vezetők

Változó 2. félévben

Tanulásszervezési és tartalmi keretek: A helyi értékek és problémák felsorolása: • földrajzi és geológiai adottságok (a Mecsek hegység, Pécs város elhelyezkedése)

21 • •

ökológiai problémák és azok okai (városfejlődés, ipartelepítés, főútvonalak, szennyező ipari technológiák, pincerendszer a város alatt) új problémák (a Mecsek beépítése, elhanyagolt (szemetes) területek, a szén-és uránbányászat megszűnését nem követi a megfelelő rekultiváció)

Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei: •

Magyar nyelv és irodalom

Alsó tagozat: A tanulók • ismerjék meg közvetlen természetes és mesterséges emberalkotta környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat (meséket, mondákat, népdalokat és verseket), • egy táj megismerésekor képesek legyenek kifejezni érzelmeiket; alkalmazva érzékeljék az anyanyelv gazdagságát, szépségét a szóbeli és írásbeli kommunikáció során. Felső tagozat: A tanulók • ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását és mindezt tudják alkalmazni a természeti és emberalkotta környezettel való kapcsolatteremtésben, • törekedjenek az anyanyelv védelmére, • sajátítsák el a média elemzésének technikáit, • tudjanak disputát folytatni. A tanulókban • alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, • növeljük a környezethez való pozitív érzelmi, intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelmi témájú könyvek feldolgozásával, • fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével. Történelem A tanulók • értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet, • tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására, • ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete, • értsék meg az egész világot érintő globális problémákat; érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét, feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében. Idegen nyelvek

22

A tanulók • váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével, • legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra, és ismerjék meg az idegen nyelvek segítségével más országok hasonló problémáit, • ismerjék meg más népek ilyen irányú tevékenységeit, valamint az idegen országok környezettel foglalkozó szervezeteit, • legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projektmunkában választ keresni. A tanulókban • alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi szintű felelősség a környezettel szemben, • fejlődjön az idegen nyelvi kommunikáció képessége, és fedezzék fel ennek lehetőségeit. Matematika A tanulók • váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják, • legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával, • tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni, • fejlődjön a logikus gondolkodásuk, a szintetizáló és lényegkiemelő képességük, • tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait, • váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására, • ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat; és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéséket levonni, • legyenek képesek reális becslésekre. A tanulókban • alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás, • alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket. Fizika A tanulók • váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára, • ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit, • ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és az élettelen közötti kölcsönhatásokat,

23 • • •

tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra, mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni, ismereteik birtokában, tetteik következményeit látó, távlatokban gondolkodó állampolgárrá váljanak.

Földrajz A tanulók • szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről, • érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit, • ismerjék meg a világ globális problémáit, • ismerjék meg és őrizzék a természeti és emberalkotta táj szépségeit.

Biológia A tanulók • ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit, • ismerjék és szeressék a természeti és épített környezetet, • ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket, • ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat, • legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére, • sajátítsák el a testi-és lelki egészséget megőrző életviteli technikákat. A tanulókban alakuljon ki ökológiai szemléletmód. Kémia A tanulók • rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel, • törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására, • legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére, • értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait. Ének-zene A tanulók

24 • • • • • •

ismerjék fel a természeti, illetve művészeti szépség rokonságát, összefüggéseit, ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait, fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban, vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét, tudják, hogy az élő illetve élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek, ismerjék a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni.

Rajz és vizuális kultúra A tanulók • ismerjék fel a természeti, illetve művészeti szépség rokonságát, összefüggéseit, • ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit, • ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a megőrzés egyik alappillére, tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira, • ismerjék a természetes alapanyagok használatát, • legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelés szempontjainak megfelelően elemezni, • legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelés témaköreiben, • ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és forma összefüggéseit, • tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre, • kutassanak fel, ismerjenek meg helyi népi építészeti emlékeket. Testnevelés A tanulók • fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják egészséges testi fejlődésüket, • legyenek tisztában azzal, hogy a testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében, • értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes, • igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök és a tornaszerek, • sajátítsanak el mozgást igénylő népi játékokat (pl. méta, karikahajtás, gólyalábazás, zsákban futás). Az értékelés szempontjai, formái: • a tantárgyi ismeretszerzés során elsajátított tudást – a tantárgyi követelményeknek megfelelően – integráltan értékeljük a tantárgyi jegyben, • a magatartás és szorgalom értékelésénél figyelembe vesszük a tanulók erkölcsi-etikai irányultságát, beállítódását.

2.9. A fogyasztói kultúra fejlesztésének programja

25

Cél: a fogyasztói kultúra fejlesztése és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása a tanulókban. A cél elérését a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti. Kiemelt fejlesztési feladat a Nat-ban a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentős szerepet kap. Ezért a helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására.

A fogyasztói kultúra fejlesztésének tartalmi elemei A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban. Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat; megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett. Mivel ismereteket kell elsajátíttatni, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a gyermekkorban elkezdett fejlesztés döntő hatású. Amíg a kisiskolás korban leginkább jellemző fogyasztói magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése, addig a kamaszkorban már megjelenik a jogérzék, kellő fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is. A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülők, a családok bevonása a nevelési folyamatba. Mivel a fenntartható fogyasztás elsősorban értékek választásával, a tudatos beállítódásával kapcsolatos viszony, ezért iskolai programunkban a helyes értékrend alakítására helyezzük a hangsúlyt: •

a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázására és elkülönítésére,

•

az egyéni s a társadalmi jogok tiszteletben tartására,

•

a természeti értékek védelmére.

Fontos továbbá, hogy a tanulók megismerjék a piac, a marketing és a reklám szerepét, hogy alkalmassá váljanak e területen való eligazodásra. Hangsúlyoznunk kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. Ezért fejlesztenünk kell bennük a tájékozódás képességét, a döntési helyzetek felismerésének képességét és a döntésre való felkészülés képességét. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy az általános

26 és a középiskola befejezésekor a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: olyan viselkedés, amelyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez. Ökológiai fogyasztóvédelem: az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő. Mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk mértéktelensége illetve a termelés profitcélú volta hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez Mi a környezet szempontjait is figyelembe vesszük, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevelünk, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek. Környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között. Fenntartható fogyasztás: a szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a szennyező hulladékanyagok kibocsátását; s mindezzel biztosítható, hogy a jövő nemzedékek egészsége ne kerüljön veszélybe. Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre. A fogyasztónak joga van: a) az alapvető szükségleteinek kielégítéséhez, b) a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozáshoz, c) a választáshoz különböző termékek és szolgáltatások között, d) a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretéhez, e) a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez, f) az egészséges és elviselhető környezetben való élethez, g) a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszóláshoz. Módszertani elemek A fenntarthatóság és a fenntartható fogyasztás területén az alábbi készségek fejlesztése kiemelt feladat: a kritikus gondolkodás, az egyéni és csoportos döntéshozás és a problémamegoldás. A készségfejlesztésnek tartalmazni kell az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és végrehajtás módszereit. A fogyasztói szokások alakításának egyik fontos célja a szülők és a helyi közösségek együttműködésének megnyerése és bevonása az iskolai nevelési programokba. Így a családok és közösségek fenntartható fogyasztásra való törekvése is kialakulhat. Ezért rendszeresen

27 kaphatnak diákjaink fogyasztással, áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatokat. A vásárlás során az alábbiakra kiemelt figyelmet kell fordítani: - az alkalmazott reklám, annak hatékonysága, - az élelmiszerek fogyaszthatóságának, eltarthatóságának kérdése, lejárt fogyaszthatósági idejű élelmiszerek esetén mi a teendő? - a lejárt fogyaszthatósági idejű élelmiszerek egészségre gyakorolt hatása, - a Vásárlók Könyve, az abban szereplő bejegyzések sorsa, - a biztonsági őrök feladata, hatásköre a kereskedelmi egységekben. Sokat várunk a hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák alkalmazásától, ezért a fogyasztói kultúra fejlesztésének kiemelt jelentőséget szeretnénk biztosítani a fogyasztóvédelmi projektnap beindításával, amely megfelelő keretet teremthet a fogyasztóvédelem oktatásának, a kritikus, független gondolkodás fejlesztésének. Néhány egyéb módszer az élményközpontú foglalkozások megtervezéséhez: •

interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól,

•

riportkészítés az eladókkal,

•

médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika,

•

egyéni és csoportos döntéshozatal,

•

helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása,

•

adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoport-munkában,

•

problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel,

•

szimulációs játék, esettanulmány,

•

viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző piaci magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése),

•

érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés).

Fontos, hogy a diákok e módszereket minél többször alkalmazzák napjainkban tipikus helyi és globális problémákon keresztül. A helyi program felépítése: Program Tantárgyi programok

Felelős Tanítók, szaktanárok

Tanórán kívüli Szervező tanárok tevékenységek (pl. kirándulás, táborozás) Fogyasztóvédelmi projektnap Nevelési igazgatóhelyettes

3.

HELYI TANTERV

Időpont Folyamatos, tantárgyi programokban jelölt Iskolai munkatervben jelölt

Iskolai munkatervben jelölt

28

3.1. Bevezetés Célok és eszközök az átdolgozott tantárgyi programokban •

•

•

•

•

Helyi tantervünk – az óraszámok változatlanul hagyása mellett – előírja a természettudományok súlyának növelését. Az említett műveltségi területnek különös figyelmet adunk az oktatási folyamatban, és a vonatkozó kompetenciákat a többi tantárgyhoz kapcsolódó tevékenységek során is fejlesztjük. Átjárókat és kapcsolódási pontokat keresünk a többi tantárgyhoz. Tantervünk fontos pedagógiai célnak tekinti a játékosság fokozását a bevezető és kezdő szakaszban. Pedagógiai módszereinket és tantárgyi programjainkat olyan irányban módosítjuk, hogy a tanulók iskolai motivációját ezzel az eszközzel is növelhessük. Szükségesnek tartjuk ennek a játékosságnak a révén megkönnyíteni az átmenetet az óvoda és az iskola között, és a tanulás okozta nehézségek oldására is figyelmet kívánunk fordítani ebben az érzékeny és meghatározó életkorban. Tantervünk elengedhetetlen pedagógiai követelménynek tekinti a terhelésnek a képességekhez való igazítását. Tantervünk – az oktatási folyamatot irányító dokumentumként – előírja az egyéni képességet figyelembe vételét, és a differenciálás révén megvalósítható egyéni terhelés követelményét, gyakorlatát. Az oktatásirányítás és az iskola saját kezdeményezésére sorra kerülő diagnosztikai méréseket elengedhetetlennek tartjuk az egyéni fejlesztés miatt. A mérések rendszeressé tételéhez azzal is biztosítani kívánjuk a technikai feltételeket, hogy rögzítjük: a mérések alapján tanulóinknak felmentést adunk – a testnevelés és a szabadon választott órák kivételével – a többi tanórán való kötelező részvétel alól. Tantervünk fontosnak tartja, hogy fokozza a lemaradó vagy gyengébb képességű tanulók állandó és rendszerszerű felzárkóztatását. Ennek érdekében a nem szakrendszerű képzés keretében a többi tanóra kompetenciafejlesztő szakaszaiban, a méréseknek megfelelő egyéni teljesítményszintekhez igazodva, differenciált oktatás keretében valósítjuk meg a felzárkóztatást.

3.1.1. Közös célok és feladatok •

Bevezető szakasz (1-2. évfolyam)

A kisgyermekek természetes érdeklődésének és nyitottságának megőrzése, orientálása és továbbfejlesztése. A személyes képességekben vetett hit és önbizalom megteremtése. A kisgyermekek fokozott játék- és mozgásigényének kielégítése. A mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztése. A társakkal végzett közös tevékenységek élményének és örömének megerősítése. A társas kapcsolatok kialakításához és gazdagításához szükséges beállítódások és képességek kialakítása és gyakoroltatása. A tanulás, az elsajátítás élményének és örömének megismertetése.

29 A tanulók ösztönzése saját környezetük megismerésére és megértésére. Az egészséges élet értékének felismertetése és tudatosítása a tanulókban. A tanuláshoz, a közös játékokban és feladatokban való részvételhez szükséges koncentrációs képességek és akarati tulajdonságok tudatosítása és fejlesztése. Egyszerű minták és sokoldalú lehetőségek adása az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz.

•

Kezdő szakasz (3-4. évfolyam)

A személyes képességekbe vetett hit és önbizalom megóvása és megerősítése. Az önismeret fejlesztése az önmagára vonatkozó ismertek és tapasztalatok gyarapításával és megbeszélésével. A mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztése. A mozgás, a rendszeres testedzés, a sportjátékok iránti kedv felkeltése és megerősítése. A társas kapcsolatok kialakításához és gazdagításához szükséges beállítódások és képességek gyakoroltatása. A megismerés, a megértés, a tanulás iránti érdeklődés nyitottság megőrzése és továbbfejlesztése. A tanulók érdeklődésének felkeltése tágabb környezetük megismerése és megértése iránt. Az önálló tanuláshoz szükséges motívumok kialakítása és megerősítése. Az idegen nyelvek tanulása iránti igény felkeltése. A szóbeli és az írásbeli nyelvhasználathoz szükséges alapkészségek fejlesztése, gyakoroltatása. A narratív, a lényegkiemelő és a szabálykövető képességek kialakítása és folyamatos fejlesztése. A mindennapi életvitellel összefüggő gyakorlatias ismeretek nyújtása. Elemi ismeretek közvetítése a természetről, a társadalomról, a művészetekről, az emberiség és a haza történelméről. Az egészséges életmód mindennapi feltételeinek és összetevőinek megismertetése. A tanuláshoz, a közös játékokban és feladatokban való részvételhez szükséges koncentrációs képességek és akarati tulajdonságok fejlesztése. Egyszerű minták és sokoldalú lehetőségek adása az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz.

•

Alapozó szakasz (5-6. évfolyam)

Az önértékelés képességének kialakítása és fejlesztése. A rendszeres testmozgás és a sport iránti igény megerősítése és kielégítése. A tanulókban meglévő szolidaritásérzés, együttműködő- és segítőkészség értékének tudatosítása és fejlesztése. Az egészséges életmóddal összefüggő pozitív beállítódások, magatartások és szokások megerősítése. A környezettel való harmonikus és konstruktív kapcsolathoz szükséges ismeretek, képességek és készségek kialakítása és fejlesztése.

30 A megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékének tudatosítása. Az értelmes tanulás feltételének megteremtése az érzékelés útján szerzett tapasztalatok gyűjtésével, rendszerezésével és sokoldalú értelmezésével. A képi prezentációk szerepének tudatosítása a tanulásban és a mindennapi életben. Aktív tevékenységre lehetőséget adó feladatok adása a tanulóknak: kísérletek, megfigyelések, projektek, stb. A kritikai és kreatív olvasás képességének fejlesztése. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása. A problémamegoldó gondolkodás és a döntésképesség megalapozása. A kreativitás fejlesztése. Az önálló tanulás és az önműveléshez szükséges ismeretek és képességek megalapozása. A tudományos ismeretek megértéséhez és elsajátításához szükséges szemléleti keretek és alapfogalmak megismertetése. Az idegen nyelvtudás mindennapi életben történő felhasználási lehetőségeinek megismertetése. A közösségek demokratikus működésének megértését elősegítő alapelvek megismertetése. Az európai és a nemzeti azonosságtudat erősítése, ápolása. Más népek és kultúrák megismerése iránti igény és beállítódás kialakítása. A tanuláshoz, a feladatokban való részvételhez szükséges koncentrációs képességek és akarati tulajdonságok fejlesztése.

•

Fejlesztő szakasz (7-8. évfolyam)

Az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése. A szociális képességek fejlesztése, az érzelmi intelligencia mélyítése és gazdagítása. Az emberi cselekedetek és konfliktusok értelmezése okaik, következményeik és az emberi értékekkel való összevetésük szempontjából. Az egyéni és a közérdek, a többség és a kisebbség fogalmának tisztázása a környezeti, társadalmi és kulturális konfliktusok megbeszélése kapcsán. A megismerési képességek fejlesztése, különös tekintettel a megfigyelési, kódolási, értelmezési, indoklási, bizonyítási képességekre. A képi reprezentációk értelmezéséhez és tanulásban való felhasználásukhoz szükséges vizuális képességek fejlesztése. A kulcsfogalmak tartalmának folyamatos gazdagítása és mélyítése. A problémaszituációkban is könnyen alkalmazható és működőképes fogalomrendszer kiépítése. A véleményformálás és a vélemények, érvek kifejtéséhez, értelmezéséhez, megvédéséhez szükséges képességek kialakítása. Az elvont fogalmi és elemző gondolkodás megalapozása. A kritikai gondolkodás megalapozása és fejlesztése. A komplex és különböző forrásokból származó információk kezeléséhez szükséges képességek kialakítása és fejlesztése. Az önálló, felnőtt élettel kapcsolatos helyes döntések megalapozása. A tanulók felkészítése a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra.

31 Az általános műveltség megalapozásához szükséges ismeretek átadása. Az egyetemes emberi kultúra legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeinek megismerése. A szűkebb és tágabb környezet természeti értékeinek, történi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, megóvására történő ösztönzés és nevelés. A tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakítása. Az emberiség előtt álló globális problémák megismerése. Az idegen nyelvű kommunikáció fejlesztése. Más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerése. Az önálló és kritikus attitűd kialakításának megkezdése a médiákkal kapcsolatban. Az információs technológia adta lehetőségek felhasználása a tanítás-tanulás folyamatában. A lakóhely tanulási terepként történő felhasználása az ismeretek alkalmazásának gyakorlásához. Életszerű, valóságos problémák és feladathelyzetek teremtése az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz.

3.1.2. A tantárgy- és óraterv általános szempontjai:

•

A kerettantervi ajánlásokban megjelenő tantárgyak témaköreinek és azok tartalmának megvalósításán felül rendelkezésre álló időkeretet elsősorban készség- és képességfejlesztésre fordítjuk. Az első és második évfolyamon szabadon tervezhető heti 0,5 órát a matematika tantárgy óraszámbővítésére fordítjuk. A testnevelés és sport műveltségterület kötelező tartalmait a táncoktatással egészítettük ki az 1-4. évfolyamon. A táncoktatásra külön tantervet készítettünk. Külön tantárgyként tanítjuk és értékeljük a magyar nyelvet és a magyar irodalmat.

•

Moduláris oktatás

•

• •

A modul neve Tánc Dráma Etika Társadalomismeret Egészségtan Mozgóképkultúra és médiaismeret

Mely tantárgyba integráltuk ? Testnevelés-sport (1-2. évf.) Magyar irodalom (6. évf.) Osztályfőnöki (7. évf.) Történelem (8. évf.) Osztályfőnöki (6. évf.) Magyar irodalom (8. évf.)

A modulok értékelése: az adott évfolyamon érvényes tantárgyi értékelésnek megfelelően a tantárgyba integráltan.

32 A modulok szerepe a továbbhaladásban: esetleges sikertelen teljesítésük nem befolyásolja az adott iskolai évfolyam befejezését. • Projektoktatás A tananyag egy részét úgy dolgozzuk fel, hogy annak középpontjában a mindennapi élet tanulók által megtervezhető és kivitelezhető feladata álljon. A projektoktatás során is törekszünk kialakítani és fejleszteni a következő kompetenciákat: együttműködés, döntés, önállóság, kreativitás. Ilyen oktatás szervezése esetén eltérünk a tanulói foglalkozások szokásos rendjétől. Projektnap Akadályverseny (szeptember) Komplex tanulmányi nap (október) Fogyasztó-védelmi nap (november) Magyar kultúra napja (január)

Tartalma Olyan játékos erőpróba, amelynek során a csapatok túrázás közben oldanak meg „vészhelyzetközeli” feladatokat. Baranya megye és a régió lakóinak, kulturális örökségének, természeti kincseinek megismerése tanórán és tanórán kívüli tevékenységek során. A tanulók élményszerűen ismerkedhetnek meg a fogyasztás során felmerülő döntéshelyzetekkel, és kipróbálhatják a kritikus fogyasztói magatartást. A tanulók az egyes tantárgyakhoz kapcsolódva változatos bemutatókat készítenek a magyar tudománytörténet köréből, népszerűsítik egymás közt a kiemelkedő magyar tudósok, felfedezők, feltalálók, művészek életművét. Világörökség napja Az alsós osztályok a világörökség színhelyeivel ismerkednek. A (február) felsős osztályok tanulói játékos, élményközpontú foglalkozások keretein belül ismerkednek a világörökséghez kapcsolódó későrómai kor embereinek életmódjával, az ókori Sopianae építészetével és a régészek munkájával. Környezet- és Olyan tanórán kívüli foglalkozások szervezése, amelynek során a természetvédelmi gyerekek közvetlenül kapcsolódhatnak környezetük értékeinek nap (március) megőrzésébe és gyarapításába, személyes tapasztalatokat szerezve a környezetvédelem területén.

33

Projektnap Egészségvédelmi nap (április)

Európa nap (május) Juniális (június) Sportnap (június)

Tartalma A tanulók az egészséges életvezetés helyes kialakításához, az egészségkárosító magatartásformák elkerüléséhez hozzásegítő játékos feladatok megoldásában vesznek részt, valamint megismerkednek az egészséges étrend és mozgásprogram kialakításának különböző módjaival. Ezen a napon az Európai Unió országainak, népeinek és az egyes országokra jellemző sajátosságoknak jobb megismerése a cél. A DÖK napja. A Makár-avatás után vidám, játékos vetélkedők, érdekes, rövid színpadi bemutatók kerülnek megrendezésre. Olyan versengő alkalom teremtése, ahol az osztályok próbára tehetik képességeiket atlétikában és labdajátékokban.

Projektnapjaink számát, aktuális tartalmát az éves munkatervben rögzítjük.

3.2. Óraterv (kötelező) 2004. szeptember 1-jétől az első évfolyamon, majd felmenő rendszerben érvényes.

Tantárgyak

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

Magyar nyelv és irodalom Matematika Informatika Idegen nyelv Környezetismeret Ének-zene

8 4,5

8 4,5

8 4

1 1

1 1

1 1,5

7 3,5 0,5 3 2 1

Rajz Technika-életvitel Testnevelés és sport (tánc) Kötelező óraszám

1,5 1 3 20

1,5 1 3 20

1,5 1 3 20

1,5 1 3 22,5

Alsó tagozat

34

Felső tagozat

Tantárgyak

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

4

4

3,5

3,5 0,5

2

2

2

2

3 4 2

3 3 1,5

3 3

3 3

1

1,5 1,5 1,5 1,5

1,5 1,5 1,5 1,5

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

Ének-zene Rajz Testnevelés és sport Informatika Technika és életvitel Társadalomismeret (8. évf.), etika (7. évf.) Osztályfőnöki Egészségtan (6. évf.)

1 1,5 2,5 0,5 1

1 1,5 2,5 1 1

1 1 2,5 1 1 0,5

1 1 2,5 1 0,5 0,5

1

0,5 0,5

0,5

0,5

Kötelező óraszám

22,5

22,5

25

25

Magyar nyelv és irodalom (dráma) Mozgóképkultúra és médiaismeret Történelem és állampolgári ismeretek (hon- és népismeret) Idegen nyelv Matematika Természetismeret Biológia Fizika Kémia Földrajz Tantárgyak

Választható idegen nyelvi foglalkozások A választható blokkokat úgy állítottuk össze, hogy cél- és feladatrendszerünkkel összhangban minden diákunk képességének, motivációjának és érdeklődésének megfelelő idegen nyelvi

35 képzésben vehessen részt (a szervezési korlátok határain belül és a fenntartói jogos elvárásoknak megfelelően). Első osztálytól a tanulók egy idegen nyelvet választhatnak, amelyre heti 1 órát (2 x 0,5 órát) fordítunk, a másik választható óra tanórán kívüli testnevelésre szolgál. Negyedik osztálytól választható: • a megkezdett idegen nyelv emelt szintű tanulása; • a megkezdett idegen nyelv alapszintű tanulása mellett egy második idegen nyelv (lehetőségeink függvényében). • Az emelt szintű csoportokat – nagyon polarizált csoportok esetén – az érintett szaktanárok véleménye alapján képesség szerint bontjuk az 5. osztálytól kezdve, a tanulók egyéni haladási tempójának biztosítása érdekében. A csoportok közötti átmenet a tanulók számára valamennyi évfolyamon biztosítjuk. A választási lehetőségekről a beíratás előtt írásban tájékoztatjuk a szülőket, akik aláírásukkal igazolják annak tudomásulvételét. Részletezett lebontásban: A : Emelt szintű idegen nyelv évfolyam óraszám

1. 1

2. 2

3. 2

4. 5

5. 5

6. 5

7. 5

8. 5

3. 2 -

4. 3 2

5. 3 2

6. 3 2

7. 3 2

8. 3 2

B : Második idegen nyelv választása évfolyam Első idegen nyelv Második idegen nyelv

1. 1 -

2. 2 -

3.3. Tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei •

Tankönyvek, munkafüzetek csak a hivatalos tankönyvjegyzékben feltüntettek közül választhatóak a munkaközösség (szakcsoport) tagjainak egyetértő véleménye alapján. A választásnál figyelembe vesszük, hogy a tankönyv: o érthető, tagolt és logikus felépítésű, o legyen alkalmas képességfejlesztésre és differenciálásra, o szemléletes és szép kivitelű, o ára – a támogatási formák mellett – mindenki számára elérhető legyen, o normális használat mellett ne essen szét lapokra, o tartalmazzon kiegészítő ismereteket, ajánlatokat. A tankönyvi minőség táblázatbeli összetevői közül különös gonddal kell megvizsgálni:

36

Funkciók Motiváció

A minőség összetevői Illusztráltság Érdekesség Problémák bemutatása Gondolkodásösztönző egyéb megoldások Ismeretátadás Érthetőség Életszerűség Tudományos pontosság Rendszerezés Strukturáltság Koordináció A többi tankönyvvel való összehangoltság Differenciálás Szintezett tananyag Tanulásirányítás, tanulási stratégiák A tanórai és az otthoni tanulás folyamatát tanítása orientáló eszközök Az önértékelés elősegítése Az ismeretek alkalmazását gyakoroltató, illetve összefoglaló kérdések és feladatok Értékekre nevelés Érzelmi hatást keltő eszközök • •

• • •

Tanulók által megvásárolandó kiegészítő tankönyv csak akkor kérhető, ha az érintett szülői közösség annak beszerzését egységesen vállalja. Megfelelő minőségű (tartós) és napi használatot nem igénylő tankönyveket – a támogatási összeg 25 %-áig – a könyvtár vásárolja meg, és saját szabályzata szerint biztosítja a használatát. A tanulók számára szükséges taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről minden évben lista készül, s ezt a májusi szülői értekezleten ismertetjük a szülőkkel. A minden tanulót érintő, de alapvető felszerelésen felüli eszközöket – a Szülői Tanács által jóváhagyott összeg befizetése alapján – az iskola szerzi be. Az eszköz- és felszerelésjegyzékben előírtak biztosítására készített intézkedési tervben nem szereplő tanulmányi segédletek, elektronikus ismerethordozók és taneszközök pótlásáról, cseréjéről évente – a költségvetés elfogadását követő – iskolatanácsi értekezlet dönt. A döntésnél az alábbi sorrendiséget vesszük figyelembe: o Hogyan segíti az iskolai tananyag teljesítését? o Mennyiben járul hozzá a képességfejlesztéshez? o Hogyan gazdagítja a módszertani palettát? o Segíti-e a tehetséggondozást és a felzárkóztatást? o Hozzájárul-e a pedagógusok, a tanárjelöltek munkakörülményeinek javításához?

3.4. A tanulók fizikai állapotának felméréséhez alkalmazott módszerek Felmérések időpontja: október közepéig, valamint május végéig.

37 Felmérések: • Cooper-teszt: 12 perc alatt hány métert tud futni? • Helyből távolugrás: páros lábról páros lábra, 3 kísérletből a legnagyobb ugrás. • Súlypontemelkedés: 2 kísérletből a nagyobb ugrás. • Ingafutás: 3 x 10 méter. • Húzódzkodás: mászó kereten alsó madárfogással függés, húzódzkodás állcsúcsig. • Hasizomgyakorlat: Kiinduló helyzet: hanyattfekvés a bordásfallal szemben, lábak derékszögben, sarkak a bordásfalon, karok tarkón. Feladat: felülés, a könyök érintse a combot. Értékelés: 1 perc alatt hány felülést tud végrehajtani? • Hátizomgyakorlat: Kiinduló helyzet: hason fekvés, tarkóra tartás. Feladat: jelre törzsemelés. Értékelés: hány másodpercig tudja ezt a helyzetet megtartani? (15 mp, 30 mp, 45 mp, 1 perc)

3.5. A nemzeti, etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók lehetőségei a településen élő nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájának megismerése A többségi társadalomhoz tartozók bevezetése a helyi kisebbségek kultúrájába a történelem tantárgy helyi tantervében megfogalmazottak szerint, illetve a komplex tanulmányi napok keretein belül valósul meg.

3.6. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái; a tanulók értékelésének és minősítésének alapelvei A számonkérés formái: • szóbeli, • írásbeli, • gyakorlati. Szóbeli beszámoltatás Törekszünk arra, hogy a tanulók minél gyakrabban adjanak számot tudásukról szóbeli felelet formájában. Célja: • kommunikációs készségek fejlesztése, • a felnőtt szerepekre való felkészülés, • az önbizalom erősítése.

38 Formái: az adott tantárgy jellegének megfelelőek.

Az írásbeli beszámoltatás formái: • írásbeli feleltetés, tartalma: tananyagrész, célja: ellenőrzés, a továbbhaladáshoz szükséges tudás felmérése. • témazáró dolgozat, amely gyakorlás és összefoglalás után a téma lezárására szolgál.

Az írásbeli beszámoltatás rendje: • írásbeli felelet onem kell előre bejelenteni, számát nem korlátozzuk, oa következő órára ki kell javítani, oa tanulók hazavihetik. • témazárók o egy héttel korábban be kell jelenteni, o a naplóban előre jelezni kell az időpontot, o egy héten belül ki kell javítani, o a szülő megnézheti a témazárót.

Írásbeli beszámoltatás értékelésben betöltött szerepe: • írásbeli felelet: informatív értékű érdemjegy • témazáró: omeghatározó értékű, oérdemjegyei átlagából az év végi osztályzat + egy jeggyel térhet el, ohosszabb igazolt hiányzás esetén javító témazáró dolgozat írása lehetséges. Korlátok • írásbeli felelet: hiányzás és egyéb indokolt esetben felmentést kaphat a tanuló; • témazáró: egy nap csak egy témazáró íratható. Gyakorlati bemutatás: a tantárgy jellegének megfelelően. A tanulók értékelésének és minősítésének alapelvei: • a szülők és a diákok igényeinek megfelelően, valamint a tanárjelöltek e feladatra felkészítése érdekében a folyamatos ellenőrzést és értékelést helyezzük előtérbe; • a motiváció erősítése és az aktivitás növelése érdekében szükségesnek tartjuk az önként vállalt többletfeladatok pozitív értékelését;

39 • a hibák önálló megkeresésével és kijavításával a tanulók önellenőrzési képességének kialakítását segítjük: a saját feleletek megítélésével az önértékelő képességüket fejlesztjük; • a reális önértékelés és a pontos mérés miatt meghatározónak tartjuk a tantárgyi programokban megjelenített követelményeket magába foglaló témazáró dolgozatok érdemjegyeit. Ezek osztályzatot meghatározó szerepét és indokát a diákokkal, a tanárjelöltekkel és a szülőkel is megismertetjük. Hosszabb igazolt mulasztás esetén még egy lehetőséget biztosítunk javító témazáró dolgozat megírására; • központi feladatlap csak a tantárgyi programunk követelményeinek megfelelés esetén használható, • a témazáró dolgozatok tartalmának 40 %-a a minimumkövetelmények mérésére szolgál, azon túli érdemjegyek megállapítása az alábbiak szerint történik: 41-59 %-ig elégséges, 60-75 %-ig közepes, 76-89 %-ig jó, 90 %-tól jeles; • a tantárgyhoz hozzáállásból vagy hanyagságból eredő mulasztásokat, amelyek megakadályozzák a gyermek képességének fejlesztését (pl. rendszeresen nem hoz felszerelést órára, nem vesz részt a közös tanórai munkában, stb.) beszámítjuk a tantárgyi értékelésbe. • A 2010. szeptember 1-jével hatályba lépett módosított közoktatási törvény szerint az alsó tagozatos tanulók értékelése az alábbiak szerint változik: Az első évfolyamon félévkor és év végén, második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel fejezzük ki, hogy a tanuló o kiválóan megfelelt, o jól megfelelt, o megfelelt, o felzárkóztatásra szorul az adott tantárgyból. A „felzárkóztatásra szorul” minősítés esetén a szülők bevonásával értékeljük a tanuló teljesítményét, illetve a felzárkóztatás módjáról írásban és szóban tájékoztatást adunk. Ha a tanuló a második évfolyamtól teljesítette a tanulmányi követelményeket, magasabb évfolyamba léphet. Ha mulasztás miatt a követelményeket nem tudta teljesíteni, évfolyamismétlésre utasítható. Első évfolyamon negyedévi rendszerességgel rövid szöveges értékelést alkalmazunk, amely elsősorban diagnosztizáló ill. segítő, formáló célt szolgál. A tanulókat, szülőket erről a tájékoztató füzetben értesítjük; szóbeli tájékoztatást fogadóórán és szülői értekezleten kaphatnak az érintettek. Második évfolyamtól év közben a tanulók tudását érdemjegyekkel értékeljük minden tantárgyból. A helyi adottságokat figyelembe véve az előre meghatározott, nyomtatott skála szerinti értékelést alkalmazzuk az első évfolyamon, valamint a második évfolyamon félévkor, amely regisztrálja a félévi eredményeket. Az alsós munkaközösség által kidolgozott értékelő lapot a fenti évfolyamokon a félévi értesítőhöz mellékeljük. Az év végi szöveges értékelést a bizonyítványhoz mellékelt pótlapon kapják meg a tanulók.

40 A szöveges értékelés az érintett diákot tanító pedagógusok véleménye alapján az osztályfőnök által megfogalmazott, a tanuló teljesítményét értékelő, személyiségfejlődését segítő, hiteles, megalapozott tájékoztatást adó dokumentum. • Második évfolyam végétől a nyolcadik évfolyamig bezárólag minden tantárgyból év közben érdemjegyet, félévkor és év végén osztályzatot adunk.

3.7. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt szóbeli és írásbeli feladatok meghatározásának elve, korlátai Elve: alapvetően fontos és szükséges, hogy a tanulók házi feladatot készítsenek. A helyi tanterv követelményei az irányadóak, ezen túlmenően csak a tanulók önkéntes vállalása esetén adható. Célja: • • • • • • •

a tananyag elsajátításának elősegítése, a tanórán tanultak rögzítése, készségfejlesztés, a tanultak gyakorlati alkalmazása, az új anyag előkészítése, motiváció, a tantárgyhoz való érzelmi viszony kialakítása, a szülők tájékoztatása.

Típusai: Írásbeli feladatok • egységes minden tanuló számára (alapkészségek fejlesztése), • differenciált fejlesztést szolgáló feladatok, • házi dolgozat vagy projekt: az adott tantárgyi ismereteken kívül egyéb készségek fejlesztését szolgálja. Projekt: o a téma elkezdésekor kell meghirdetni, o a téma lezárása után egy héttel kell beadni, o két héten belül kell értékelni, o érdemjegyének értéke azonos a témazáró jeggyel, o egyéb (választható) feladat. Szóbeli feladatok • a tantárgy jellegéből adódó feladatok. Mindkét feladattípus esetén a füzetben rögzíttetjük a feladatokkal kapcsolatos tudnivalókat. A rendszeres és következetes ellenőrzés megfelelő tájékoztatást ad a tanuló, a tanár és a szülő számára is. Várt eredmények: • a tananyag elsajátítása, elmélyítése,

41 • •

a problémamegoldó képesség fejlődése, felkészítés az élethosszig való tanulásra.

A házi feladatok mennyisége olyan mértékű legyen, hogy ne akadályozza a tanulók napi, hétvégi ill. tanítási szünetek alatti kikapcsolódását.

3.8. A magasabb évfolyamba lépés feltételei: •

• • •

•

• •

•

A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. A tanuló részére engedélyezhető az iskolai évfolyam ismétlése szülői kérésre. A szülő kérésére az első-negyedik évfolyamon engedélyezni kell az évfolyamismétlést. Magasabb osztályba második évfolyamtól az a tanuló léphet, aki valamennyi tantárgyból teljesítette a tantárgyi programokban lefektetett minimumkövetelményeket (elégséges szintet), illetve annál magasabb szintet. Több tárgyból kapott elégtelen osztályzat esetén a tanuló javítóvizsgát tehet. A javítóvizsgáról elfogadható indok nélküli távolmaradás osztályismétlést von maga után, egyéb esetben egy másik időpont jelölhető meg. Sikertelen javítóvizsga esetén a tanuló osztályt ismételni köteles. A rendelet másra is ad lehetőséget. Sikeres osztályozóvizsga alapján léphet magasabb évfolyamba a tanuló, ha o mulasztása egy tanévben a 250 órát, illetve egy tantárgyból a kötelező óraszám 30 %-át meghaladja; o egy tanév alatt két tanév elvégzését a szülő írásban kéri; o magántanulóként folytatja tanulmányait, vagy a külföldön végzett tanulmányait itthon folytatja (utóbbinál csak a külföldön nem tanult tantárgyakból), o iskolaváltás esetén az emelt szintű idegen nyelvből, amennyiben ott kívánja tanulmányait folytatni. Osztályozó vizsgára kötelezett tanuló a készségtárgyakból felmenthető a vizsga alól, kivéve, ha mulasztása abból a tárgyból haladja meg a tanévi óraszám 30 %-át.

3.9. Az értékelés szempontjai 3.9.1. Dicséretek a) szaktanári, napközis nevelői dicséret: ha valamelyik szaktárgyban az elvártnál többet teljesít, kimagasló eredményt ér el,

42 b) osztályfőnöki dicséret: ha az osztály és/vagy az iskola érdekében elismerésre méltó tevékenységet végez, c) igazgatói dicséret: ha az előzőekben említett tevékenység folyamatos és/vagy olyan eredményt ér el, amellyel az iskolának dicsőséget szerez (megyei, területi, regionális és országos versenyeken, pályázatokon az iskola képviseletében nyújtott kimagasló teljesítményért), d) nevelőtestületi dicséret: ha egész tanévi tanulmányi és közösségi munkája, magatartása példamutató, e) jutalom: ha valamilyen területen kimagasló eredményt ért el vagy nevelőtestületi dicséretet érdemelt ki, f) az „Iskoláért emlékplakett” kitüntetés: ha több éven át kimagasló teljesítményt nyújtott, g) „Jó tanuló, jó sportoló” kitüntetés: ha 4-esnél gyengébb osztályzata nincs, és országos szintű sporteredményt ér el.

3.9.2. Elmarasztalások a) szaktanári, napközis nevelői figyelmeztetés: ha valamelyik tantárgyhoz kapcsolódó kötelességeit részben vagy egészben nem teljesíti, b) osztályfőnöki figyelmeztetés: ha kötelességei közül többet elhanyagol, c) osztályfőnöki intés: ha a kötelességmulasztás többször fordul elő, az önként vállalt feladatát nem teljesíti, d) igazgatói figyelmeztetés: ha az előző elmarasztalások ellenére nem változtat viselkedésén, illetve egyszeri súlyos vétséget követ el, e) igazgatói intés: ha a figyelmeztetés után is súlyosan és vétkesen megszegi kötelességeit, f) nevelőtestületi figyelmeztetés: ha az előző elmarasztalások ellenére sem változtat viselkedésén, vagy egyszeri kirívó vétséget követ el, g) választott foglalkozástól, iskolai programokon való részvételtől való eltiltás: ha a közösségi normákat súlyosan megszegi, h) áthelyezés az évfolyam másik osztályába büntetést fegyelmi eljárás alapján kaphat, ha vétségével az osztályt ill. iskolaközösséget súlyosan sérti, i) súlyosabb fegyelmi vétség esetén az ügyben fegyelmi bizottság dönt (közoktatási törvény 76. §-a szerint). 3.10. Magatartás és szorgalom értékelése A magatartás értékelése: • Példás (5) a magatartása annak a tanulónak, aki tanórán és azon kívül is megtartja az írott szabályokat; viselkedése megfelel az általánosan elfogadott normáknak, és valamilyen tevékenységért dicséretben részesült. • Jó (4) minősítést kap az a tanuló, aki szabálytartó, de dicséretet érdemlő tevékenységet nem végzett, vagy apró viselkedési hiányok mellett több dicséretet kapott. • Változó (3) magatartású az a tanuló, aki gyakran megsérti a viselkedési szabályokat, s a szerzett dicséreteknél több elmarasztalásban részesült.

43 • Rossz (2) a magatartása annak a tanulónak, aki rendszeresen megsérti az írott szabályokat, viselkedése nem felel meg az általánosan elfogadott normáknak, és többször hiányzik, ill. megrovásban részesült. A szorgalom értékelése: • Példás (5) szorgalmi jegyet érdemel az a tanuló, aki a tanórákra hiánytalanul felkészült, a tanórán képességei szerint aktívan részt vesz, és önálló feladatot is végez. • Jó (4) a szorgalma annak a tanulónak, aki a tanórákra rendszeresen készül, azokon megfelelően dolgozik, s képességeinek megfelelő teljesítményt nyújt. • Változó (3) szorgalmú az a tanuló, akinek a tanórákra való felkészülése többször hiányos, s a tőle elvárhatónál gyengébben teljesít. • Hanyag (2) minősítést kap az a tanuló, aki az iskolai és otthoni tanulást is elhanyagolja, s mélyen képességei alatt teljesít.

3.11. Nem szakrendszerű oktatás 3.11.1. Alapértelmezések Nem szakrendszerű oktatás iskolánkban 1-4. évfolyamon valósul meg. • A nem szakrendszerű oktatás keretében az iskolai tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák, képességek együttesének megalapozása folyik. • A fejlesztő szakaszban azon kulcskompetenciákat fejlesztjük tovább, amelyekre mindenkinek szüksége van: - a személyes boldoguláshoz és fejlődéshez, - az aktív polgári léthez, - a társadalmi beilleszkedéshez, - a munkához. • A nem szakrendszerű oktatás célja, hogy kialakuljon: - a kritikus gondolkodás, - a kreativitás, - a kezdeményező képesség, - a problémamegoldó képesség, - a kockázatértékelés, - a döntéshozatal. Több időben folyjon az alapkészségek fejlesztése: - a kommunikációs képesség, - az olvasás-szövegértés, - a problémamegoldás fejlesztése. • Fejlesztési feladatok: - szövegalkotás, - szövegértés, - logikai műveletek, - helyesírás, - kommunikáció.

44 • • •

•

Cél: az önálló tanulás fejlesztése. Lényeg: a személyiség fejlesztése. A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési célokkal adekvát tanítási folyamat és tevékenység, valamint a korszerű tanulásszervezés (differenciálás, motiváló módszerek alkalmazása). A nem szakrendszerű oktatásszervezés keretein belül taníthatnak 5-6. évfolyamon: - tanítók, megfelelő végzettséggel és műveltségterületi végzettséggel, - tanárok, ha legalább 120 órás továbbképzés keretében elsajátították a 6-12 éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedő pedagógiai és pszichológiai ismereteket és az eredményes felkészítéshez szükséges módszereket, - speciálkollégiumi végzettséggel nem rendelkező tanítók, ha legalább 120 órás továbbképzés keretében elsajátították a 11-12 éves korosztály neveléséhezoktatásához szükséges ismereteket, - a 2012/2013. tanítási év végéig tanárok, ha 2004. szeptember 1-ig legalább 5 év gyakorlatot szereztek az 1-4. évfolyamon, - az 1-4. évfolyamon továbbra is taníthatnak a testnevelő tanárok, - az 1-4. évfolyamon szervezett emelt szintű oktatásban a 2012/2013. tanítási év végéig tanárok, akik 2004. szeptember 1-ig legalább 5 éves gyakorlatot szereztek ezeken az évfolyamokon, A nem szakrendszerű oktatásban részt vevő pedagógus kiválasztása az igazgató feladata.

11. 2. A nem szakrendszerű képzésben kiemelten fejlesztendő kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció

Szókincs Nyelvtani ismeretek Nyelvi funkciók Szóbeli kapcsolattartás Irodalmi és nem irodalmi szövegek megértése Nyelvi stílusok érzékelése és adekvát alkalmazása Kommunikációs helyzetek változatai Szövegértési-szövegalkotási Beszédkészség, szövegek megértése, értelmezése és alkotása kompetenciák Olvasás, írott szöveg megértése Írás, szövegalkotás A tantárgyakon átívelő tanulási képesség Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék Matematikai kompetencia Számok, mértékek és struktúrák megértése, alkalmazása Alapműveletek rutinos végzése Matematikai fogalmak megértése, felismerése és alkalmazása Összefüggések átlátása Érvek láncolatának megértése és hasonlók alkotása A bizonyítás eszközei és törvényszerűségei Matematika, információszerzési eszközök hatékony alkalmazása Tájékozódás a térben Tájékozódás az időben Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban A tapasztalatszerzés, a képzelet, az emlékezés és a gondolkodás alapműveletei a matematikában és a verbális tevékenységekben

45

A hatékony, önálló tanulás

Írás, olvasás, számolás Saját tanulási stratégia Összpontosítás A tanulás céljának mérlegelése Közös munka Támogatás kérése Gazdasági nevelés Tudatos fogyasztóvá válás Kockázatok mérlegelése Rövidebb és hosszabb távú előnyök Környezettudatosságra nevelés Fenntartható fejlődés Állampolgári kötelességek Személyes felelősség Válságjelenségek Fogyasztás és erőforrások A tanulás tanítása Érdeklődés Önállóság Könyvtári és más információforrások Előzetes tudás mozgósítása Csoportos tanulás módszerei Az emlékezet erősítése Jegyzetelési technikák Forrásból tájékozódás, szelektálás, rendszerezés, felhasználás, új kontextusban alkalmazás

3.12. A mindennapos testedzés lehetőségének biztosítása A közoktatási törvény módosítása megteremtette a mindennapi egészségfejlesztő testmozgás jogszabályi feltételeit, az 52. §. (9-10)., valamint az 53. §. (9) bekezdéseiben foglaltak, továbbá a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról szóló 243/2003. (XI. 17.) kormányrendelet alapján. Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás program célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető. Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon, az alábbi sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell teljesülniük: • minden gyermek minden nap részt vehet a testmozgás-programban, • minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalommal megtörténik a keringési rendszer és légzőszervek megfelelő terhelése, • minden testnevelési óra része a gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzőtorna (lásd a 243/2003. (XI. 17.) kormányrendelet testnevelési alapelveit és céljait), • a testnevelési tananyag egészében a gerinc- és izületvédelem szabályainak betartása, külön figyelemmel a fittségmérések testhelyzeteire (lásd a 243/2003. (XI. 17.) kormányrendelet testnevelési alapelveit és céljait, valamint az OM „Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez” című, 2000-ben megjelent kiadványt), • minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent még az eltérő adottságú tanulóknak is,

46 a testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgásprogramban, • a testmozgásprogram életmódsportokat, életminőség-sportokat is megtanít (olyan sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében), • a testmozgásprogram játékokat és táncot is tartalmaz. A fenti szempontok együtt, egyformán fontosak és jelentősek. •

Iskolánkban a mindennapos testmozgás lehetőségét tanórákon és tanórán kívüli (ISK) foglalkozásokon az alábbiak szerint biztosítjuk:

Az első és második évfolyamon: Tanórai keretben: 3 óra testnevelés és tánc Tanórán kívül: 1 óra tömegsport Tanítási napon egyszer: 30 perc játékos testmozgás Választható: 2x45 perc futball, 1 óra úszás (tanfolyam) A harmadik és negyedik évfolyamon: Tanórai keretben: 3 óra testnevelés és tánc Tanórán kívül (ISK) választható: 2x45 perc labdajáték (lány) 2x45 perc futball (fiú) 2x45 perc atlétika

Az ötödik-nyolcadik évfolyamon: Tanórai keretben: 2,5 óra testnevelés és tánc Tanórán kívül (ISK) választható: 2x45 perc kosár (lány) 2x45 perc kosár (fiú) 2x45 perc atlétika 2x45 perc futball (fiú)

47

4. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

4.1. Jelen pedagógiai program 2008. szeptember 1-től visszavonásig, illetve módosításig érvényes. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A 2011/2012-es tanév végéig használt tanterveket az alábbi táblázatban foglaljuk össze.

1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf.

2008/2009

2009/2010

2010/2011

2011/2012

N N N N N K’ K’ K’

N N N N N N K’ K’

N N N N N N N K’

N N N N N N N N

N: Nemzeti Alaptanterv szerinti óraszám (2004. szeptember 1-től hatályos) K’: Kerettanterv szerinti csökkentett óraszám (2001. szeptember 1-től átmeneti óraterv) A pedagógiai programban található helyi tanterv 2004. szeptember 1. napjától az első évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben kerül bevezetésre.

4.2. A program elkészültéről, a megtekintés és a véleményezés lehetőségéről, majd az elfogadott program nyilvánosságáról tájékoztatjuk valamennyi munkatársunkat (alkalmazotti értekezleten), a szülőket (a SZÜ-LE újságon keresztül) és a diákokat (önkormányzati ülésen). 4.3. Folyamatos hozzáférést biztosítunk a program alábbi helyeken történő elhelyezésével: • igazgatói és igazgatóhelyettesi iroda, • tanári szoba, • iskolai könyvtár, • tanulmányi iroda, • iskolai honlap.

48 4.4. A pedagógiai program mellékletei: • tantárgyi tantervek (külön kötetben), • részletes taneszközjegyzék, • a 2011/2012-es tanév végéig hatályos óratervek, • alapító okirat, • az egyetértést, az elfogadást és jóváhagyást tanúsító jegyzőkönyv-kivonatok.

49

50

51

ISKOLAI ÓRATERV

TANTERV ÉVFOLYAM Magyar nyelv és irodalom Dráma Mozgógépmédiaismeret Történelemhonismeret 1. idegen nyelv Matematika Környezetismeret Természetismeret Biológia Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Testnevelés Tánc Informatika

N 1.

N 2.

N 3.

N 4.

N 5.

K

VK

VK

VK

VK

8

8

8

7

4

N 6. VK

N 7. VK

3,5 0,5

N 8. V K

3,5

V

3,5

0,5

1 4,5 1

2 4,5 1

4 1

23 + 3,5 2

2 2 2 2 2 3 + 2 3 + 2 3 + 2 3 + 2 4 3 + 1 3 + 1 3 + 1 2 + 0,5 1,5

1 1,5 2 1

1 1,5 2 1

1,5 1,5 2,5 0,5

1 1,5 2,5 0,5 0,5

1 1 + 0,5 1 1,5 1,5 2,5 +0,5 2,5 +0,5

1,5 1,5 + 0,5 1,5 1,5 1 1 2,5 +0,5

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 2,5 +0,5

0,5

1

1

1

52 Technika 1 1 1 1 1 +háztartástan Egészségtan Osztályfőnöki 1 Társadalomismeretetika ÖSSZESEN 20 + 1 20 + 2 20 + 2 22,5+ 2 22,5+ 3 + 0,5

1

1

0,5 0,5

0,5 + 0,5

0,5 + 0,5 0,5 + 0,5 0,5 0,5

22,5+ 3 25 + 4 + 0,5 + 0,5

25 + 4 + 0,5

2011/2012. TANÉV ÓRATERVE

TANTERV ÉVFOLYAM Magyar nyelv és irodalom Dráma Mozgógépmédiaismeret Történelemhonismeret 1. idegen nyelv Matematika Környezetismeret Természetismeret Biológia Fizika Kémia Földrajz Ének-zene

N 1.

N 2.

N 3.

N 4.

N 5.

K

VK

VK

VK

VK

8

8

8

7

4

N 6. VK 3,5 0,5

N 7. VK

N 8. V K

3,5

V

3,5

0,5

1 4,5 1

2 4,5 1

4 1

23 + 3,5 2

2 2 2 2 2 3 + 2 3 + 2 3 + 2 3 + 2 4 3 + 1 3 + 1 3 + 1 2 + 0,5 1,5

1

1

1,5

1

1 1 + 0,5 1

1,5 1,5 + 0,5 1,5 1,5 1

1,5 1,5 1,5 1,5 1

53 Rajz Testnevelés Tánc Informatika Technika +háztartástan Egészségtan Osztályfőnöki Társadalomismeretetika ÖSSZESEN

1,5 2 1 1

1,5 2 1 1

1,5 2,5 0,5 1

1,5 2,5 0,5 0,5 1

1,5 1,5 1 1 2,5 +0,5 2,5 +0,5 2,5 +0,5 2,5 +0,5 0,5 1

1 1

1

0,5 0,5

1 1

1 0,5 + 0,5

0,5 + 0,5 0,5 + 0,5 0,5 0,5

20 + 1 20 + 2 20 + 2 22,5+ 2 22,5+ 3 22,5+ 3 25 + 4 + 0,5 + 0,5 + 0,5

25 + 4 + 0,5