A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. Projekt je spolufinancovaný z prostriedkov Európskych Spoločenstiev.Цeй проект співфіиаисується Європеським Союзом.
„Vízvisszatartáson alapuló közös táj és vízgazdálkodási koncepció kidolgozása, megvalósíthatóságának vizsgálata és egyes elemeinek tervezése a Bodrogközben”
A projekt megvalósításának rövid ismertetése, annak keretében kitűzött, elérendő célok, megvalósult feladatok, további elképzelések. INTERREG III A projekt HU-SK-UA/05/01/041. számú projekt
Előadó : Felbermann Tamás projektvezető, ÉKÖVIZIG, Miskolc Sárospatak, 2008. február 21-22.
Előzmények:
Az INTERREG programot 1989-ben kezdeményezte az Európai Bizottság azzal a céllal, hogy ösztönözze a régiók együttműködését az Unió belső határai mentén. A fő gondolat az volt, hogy közösen dolgozzanak ki megoldásokat a határok által kettészelt, de földrajzilag egységes területek problémáira.
Az INTERREG Magyarország – Szlovákia – Ukrajna Szomszédsági Program célkitűzése a határon átnyúló gazdasági együttműködés támogatása és a határ menti infrastruktúra fejlesztése révén a térség jelenlegi helyzetének javítása, periferikus jellegének megszüntetése. A Szomszédsági Program finanszírozása Magyarországon és Szlovákiában az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és a nemzeti társfinanszírozásból történt.
Ezen az alapon indult el a Bodrogközi tájgazdálkodási program, mintegy tízévnyi elméleti munkát, és négy-ötévnyi gyakorlati útkeresést követően, 2001. július 5. napján a program tervezésével és végrehajtásával megbízott programiroda, a Bokartisz Környezetgazdálkodási és Tájrehabilitációs Kht. megalakításával.
A programiroda első feladata volt, hogy kidolgozza a Bodrogköz természettel együttműködő tájgazdálkodási rendszerének koncepcióját, amely 2002. novemberében el is készült. Ez a koncepció a mai napig alapja azoknak a programoknak, amelyek a Bodrogközi tájgazdálkodás megvalósítását célozzák. Például a Cigánd-Tiszakarádi árvízi tározó és a kapcsolódó tájgazdálkodási létesítmények tervezésénél is a Bokartisz Kht volt az ökológiai felmérések, vizsgálatok egyik fő készítője.
Mindezek alapján 2005-ben az ÉKÖVIZIG koordinálásával és a KvVM támogatásával a Bodrogköz magyar és a szlovák területére, a projekt címében meghatározott feladatokra közös program került benyújtásra.
A benyújtott projekt elfogadásra került, a Támogatási szerződés a Szlovák és a Magyar koordinálóval külön-külön került megkötésre.
A Bodrogköz szlovák területére a Szlovák partner külön pályázatott adott be a Bodrogköz szlovák területét (Tice, Latorca vízgyűjtő) érintő vízpótlási feladatokra. A pályázat elfogadása után a Támogatási szerződés 2006. áprilisában aláírásra került, 20 hónapos megvalósítási időtartammal.
Szlovák főpályázó:
Slovenská Tecnická Univerzita v Bratislave (STUBA)
Partnerei:
Združenie Miest a obcí Medzibodrožia (ZMOM) Vyskumny Ustav Vodného Hospodárstva (VÚVH) Ústav Hydrológie Slovenskej Akadémie Vied (ÚH SAV)
A Bodrogköz magyar területére (Tisza és Bodrog közötti terület) vonatkozó pályázat is elfogadásra került, amelyet követően a Támogatási szerződés aláírása 2006. július 20-án történt meg 2008. február 29.-i befejezési határidővel.
Magyar főpályázó:
Észak-magyarországi Környezetvédelmi Igazgatóság, Miskolc (ÉKÖVIZIG)
és
Vízügyi
Partneri:
Bodrogközi Környezetgazdálkodási és Tájrehabilitációs Kht, Karcsa (BOKARTISZ Kht) MTA-Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézete (Budapest) Inspi-Ráció Egyesület (Nyíregyháza)
A közös, illetve kapcsolódó projekt a Tisza, Latorca és Bodrog folyók által határolt területen fog hasznosulni, közvetve az egész Bodrog, Felső-Tisza vízgyűjtőjén. A beavatkozások hatásterülete a Bodrogköz, integrálva a határon átnyúló ökológiai vízrendszert.
A projekt keretén belül megvalósuló tervezési tevékenységek az Észak-magyarországi régió Bodrogközi kistérsége Felsőberecki, Karos, Karcsa, Nagyrozvágy, Pácin és Ricse településeit, valamint a Vyhodné Slovenskó regió, Kassa megye, Trebisov kistérség Stredau Bdr., Kralovsky Chlmec, Somotor, Velky Kamenec, Strazne településeit érinti.
A projekt indításának előzményei: - ár- és belvízvédelmi együttműködések; - a bodrogközi vízrendszer rehabilitációját célzó helyi kezdeményezések; - a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése; - a két ország határvízi albizottságainak megállapodása, illetve a projektben résztvevő szakemberek, intézetek korábbi együttműködése.
A program közvetlen célja egy közös, határmenti vízgazdálkodási koncepció kidolgozása a vízháztartást közvetlenül befolyásoló elemek vizsgálatával (felszínborítottság mértéke, növényzet, élőhelyek, vízhasználat, vízháztartás és talaj összefüggései), a megvalósíthatóság vizsgálatával, s mindezek társadalmi megismertetésével.
A program hosszú távú célja mind az alsó, mind a felső Bodrogközben olyan egységes táj- és vízgazdálkodási rendszer kialakítása, amelynek központi eleme a vízvisszatartás, s amelynek következtében:
csökkenthető az ár- és belvízveszély, az aszálykár növekszik a térség természeti értékeke és gazdasági potenciálja javulnak a lakosság életkörülményei, valamint az életés vagyonbiztonsága
A program rövid távú célja: vízügyi és gazdasági integráció növelése; határon átnyúló, fenntartható táj- és vízgazdálkodási politika kialakítása, egységes vízkormányzás, ezen alapuló tájhasználatváltás megvalósíthatóságának vizsgálata, a jelenlegi gazdálkodási lehetőségek váltása; Felsőberecki-főcsatorna rekonstrukciója (vízpótlási, vízvisszatartási céllal) a rendszer egyes elemeinek tervezése, a KarcsaiKarcsa, Pácini-Karcsa holtágak vízpótlási lehetőségének vizsgálata, azok revitalizációja, engedélyezési terv elkészítése.
A projekt megvalósulásának várható hatásai:
kezelhetőbb és csökkenő ár- és belvízveszély; vizes élőhelyek vízpótlása a Cigánd-Tiszakarádi tározóból, annak tájgazdálkodási létesítményeihez kapcsolódva, valamint a Felsőberecki-főcsatornából, egyéb csatornákból, illetve szlovák területről aszályhajlam csökkenése közös rész-vízgyűjtőgazdálkodási rendszer, illetve egységes, az egész határmenti régióban alkalmazható módszertan kidolgozása komplex vízgazdálkodás és az ezen alapuló vízkormányzás (vízátvezetés) megteremtése a fenntartható tájhasználat bevezetése, jövedelemszerzési lehetőségek bővülése, elvándorlás mérséklése, életkörülmények javítása vízügyi integráció növekedése, a szlovák vízügyi partnerekkel az együttműködés fokozása az EU Víz-Keretirányelv hatékony megvalósítása.
A projekt végrehajtása során a szükséges munkákat a résztvevő partnerek három szakaszban végezték el: I. szakasz: adatgyűjtés, meglévő tanulmányok, tervek összegyűjtése, szükséges felmérések, vizsgálatok elvégzése.
A "Bodrogköz táj- és vízgazdálkodási célú bemutatása, csatornahálózatának és műtárgyainak előzetes állapotfelmérése" c. tanulmány összeállítása volt a vízgazdálkodási tervezés első lépése. Ebben az anyagban kerül bemutatásra a Bodrogköz magyarországi területének táj- és vízgazdálkodási helyzete, ezen belül hangsúlyt fektetve a hidrometeorológiai adatokra, a csatornahálózat, tavak és vízfolyások, a holtágak, valamint vízgazdálkodási létesítmények bemutatására. Az anyagot a VIZITERV készítette az ÉKÖVIZIG megbízásából.
Ebben a szakaszban készült el a Bodrogköz talajtani felvételezése az MTA TAKI új talaj-felvételezési módszertana alapján. Ennek eredményeképp meghatározásra kerültek a Bodrogközi kistáj jellemző talajszelvényeinek fizikai-kémiai-biológiai talajtulajdonságai. Ezen túl a következő, speciálisan a program szakmai szempontjait figyelembevevő vizsgálatok történtek még: A talaj-talajvíz szennyezettség megállapítása A talaj ökológiai állapotának meghatározása A talajnedvesség forgalom modellezése és a talajvízmérleg elemeinek becslése
A tájgazdálkodási tervezéshez nélkülözhetetlen növényborítottság jelenlegi helyzetének felmérését a BOKARTISZ megbízásából az Emisszió Egyesület végezte el. Ennek keretében a mintaterületen légi felvételek és terepi felmérés segítségével elkészült az élőhely térképezés.
A gazdaságok helyzetének, illetve a gazdák elképzeléseinek felmérésére az Inspi-Ráció Egyesület megbízásából az Energia és Környezet Alapítvány interjúkat szervezett és készített a program mintaterületén.
II: szakasz: az összegyűjtött adatok, anyagok, elkészült felmérések vizsgálatok értékelése, eredményeinek tanulmányokba foglalása, koncepció alkotás. Vízgazdálkodási koncepciók:
Az "Egységes Bodrogközi vízrendszer koncepciója" c. tanulmány a tájgazdálkodáshoz szükséges vízgazdálkodási igényeket mutatta be. Az anyag rámutat arra, miért indokolt a vízelvezető vízgazdálkodás helyett a vízvisszatartására épülő vízgazdálkodásban gondolkozni. Ezt követően a koncepció felvázolja a vízvisszatartó vízgazdálkodás koncepcióját a teljes Bodrogközre. Kiemelten foglakozik a víz bevezetésének lehetséges irányaival, valamint javaslatot fogalmaz meg a Felső-Bodrogköz vízrendszerének rehabilitációjára, és az Alsó-Bodrogközben egy komplex vízpótló rendszer kialakításának lehetőségére, ezen belül a Karcsa-rendszer – mint mintaterület és jelen program közvetlen célterülete – vízpótlására. Az anyagot a BOKARTISZ megbízásából a Tisza Tájközpont készítette.
A II. szakasz egyik legfontosabb eredménye az egységes víz- és tájgazdálkodási rendszer megvalósíthatósági tanulmánya volt. Ebben az integrált táj- és vízgazdálkodás vízutánpótlásának olyan rugalmas megoldása került kidolgozásra, amely a lokális és regionális vízkészletek kombinált hasznosításán alapszik. A megvalósíthatósági tanulmány egyik legfontosabb eredménye, hogy a Karcsarendszerre (mint kiválasztott mintaterületre) kidolgozásra került a vízrendszer négy megvalósítható változata. A megvalósíthatósági tanulmányt a VIZITERV dolgozta ki az ÉKÖVIZIG megbízásából.
Környezeti hatásvizsgálat:
A megvalósíthatósági tanulmány által javasolt vízrendszer elfogadott változataira az ÖKO Zrt. elkészítette az előzetes környezeti hatásvizsgálatot "A Bodrogköz vízvisszatartáson alapuló tájés vízgazdálkodási koncepciójának előzetes vizsgálati dokumentációja" címen. A vizsgálati dokumentációban leírásra kerültek a vizsgált terület jellemzői, különösen hangsúlyosan a felszíni vizek minősége, valamint a várható környezeti hatások és jelentőségük.
Talajtani értékelések:
A talajtani felvételezés eredményeinek értékelésével készült el a „Bodrogköz talajtani felépítése” c. tanulmány, amely meghatározta a Bodrogközben a talajképződés folyamatait és irányait, valamint a talajtulajdonságok tipizálásával a talajtulajdonság osztályokat. Fontos része volt az értékelésnek a talajok degradációs állapotának jellemzésére a talajvédelmi indikátorok meghatározása, valamint a talajban lezajló folyamatok meghatározása. Szintén a talajtani felvételezés alapján készült el a bodrogközi mintaterület aktuális talajtérképe. Elkészült a talaj ökológiai állapotának, valamint a talaj-talajvíz szennyezettségi állapotának értékelése. A talajnedvesség vizsgálatok eredménye, hogy a mintaterületen meghatározásra került, a különböző térszinteken lévő talajok talajnedvesség-forgalma, a talaj víztartóés vízáteresztő képessége, valamint a vízgazdálkodása.
Kistáji vízkörforgás jelenlegi helyzetének értékelése:
Az Alsó-Bodrogközben elkészült a kistáji vízkörforgás jelenlegi helyzetének értékelése. Az értékelés felhasználta a talajtani vizsgálatokat, ezen belül elsősorban a talajnedvesség vizsgálatot, az élőhely térképezés eredményeit, a vízgazdálkodási tervezéshez készült vízrendszer vizsgálatokat.
Gazdálkodói felmérés:
A gazdálkodókkal folytatott interjúk kiértékelésének eredménye "A gazdálkodás múltja, jelene, jövője a Bodrogközben" c. tanulmányban került összefoglalásra. A gazdálkodói felmérés legfontosabb eredménye, hogy sikerült meghatározni a négy tipizált gazdálkodói csoport lehetséges szerepét egy gazdálkodási szerkezetváltásban (a jelenlegi gazdálkodásról egy tájgazdálkodás felé). Ezen kívül fontos eredmény volt a társadalmi kommunikáció irányainak, hangsúlyainak a meghatározása.
III. szakasz: Az egységes víz- és tájgazdálkodás megvalósítását előkészítő, megalapozó tervek, térképek és anyagok elkészítése.
Vízgazdálkodási tervek:
A vízgazdálkodási koncepciók alapján az ÉKÖVIZIG meghatározta azokat a területeket, ahova konkrét engedélyes terveknek kell elkészülnie. A terveket a VIZITERV készítette a következő területekre: a Felsőberecki-főcsatorna rekonstrukciója, a Karcsa-holtág rehabilitációja, a PáciniKarcsa rehabilitációja. A tervek készítése során több színtű és többszöri egyeztetésre került sor a szlovák partnerekkel, a szlovák oldali vízpótlási lehetőségek egyeztetése érdekében, valamint a közös érdekeltségű, határt képező Felsőberecki főcsatorna és a Pácini Karcsa tekintetében.
Agrár alkalmassági- és környezetérzékenységi térképek:
Az MTA TAKI a talajtani felvételezés és vizsgálatok eredményei alapján elkészítette a mintaterületre területi megbízhatósági besorolással az agrár alkalmassági- és környezetérzékenységi térképeket. Ez a térkép lehet az egyik kiinduló pontja a birtokszintű tájgazdálkodási tervezésnek.
Birtokszintű tájhasználati tervek:
A BOKARTISZ légifelvételek és terepi felmérések segítségével, két kiválasztott mintaterületre elkészítette a területek birtokszintű tájhasználati tervét, majd az aktuális tájhasználati térképet. Ezt összevetette a domborzati modellel és az MTA TAKI által készített agrár alkalmassági- és környezetérzékenységi térképpel, majd javaslatot dolgozott ki a gazdaság szerkezeti átalakítására.
A program legfontosabb eredményei:
Megszületett a vízvisszatartásra alapuló egységes víz- és tájgazdálkodási koncepció a Bodrogközre. Ennek a legfontosabb eredménye, hogy kimondja: a Bodrogközben a vízelvezető vízgazdálkodás helyett reálisan megvalósítható a vízvisszatartásra alapozott vízgazdálkodás.
A Karcsa-rendszerre konkrétan meghatározásra került, hogy milyen vízpótlási lehetőségek vannak: a Tiszából a Cigándi-tározón keresztül, a Bodrogból a Felsőberecki főcsatorna közvetítésével, Szlovák oldalról a Szomotori-csatorna és a Latorca felől a Tice ágakba juttatott víz átvezetésével.
Az is kiderült, hogy a vízpótlási lehetőségek közül reálisan a Bodrog felőli vízpótlásnak van a legnagyobb jelentősége, azonban a helyben keletkezett vizek visszatartása is jelentős mennyiségű.
A kidolgozott vízrendszer változatok alapján elkészültek az engedélyes tervek a Felsőberecki-főcsatorna rekonstrukciójára, a Karcsa-holtág és a Pácini-Karcsa rehabilitációjára.
Elkészült a tervezett vízrendszerhez szükséges előzetes környezeti hatástanulmány, amely megállapította, hogy a projekt megvalósításával a vízkormányzás és vízkészlet gazdálkodás javulása következtében a teljes hatásterületen bővülnek a tájhasználati lehetőségek, nő a tájpotenciál.
Elkészültek a birtokszintű tájgazdálkodási tervezést elősegítő aktuális talajtérképek és agrár alkalmasságiés környezetérzékenységi térképek.
Kiderült, hogy a vizsgált területen a talajvíz jellemzően tisztának mondható. Nincs nitrát, ammónia, szénhidrogén, valamint toxikus fémszennyezés.
A talaj ökológiai állapotáról elmondható, hogy a mintavételi pontok nagyobb részében a talajok ökológiai állapota jónak mondható.
A Bodrogköz területén általánosságban az egész kistájra tekintve nem találtunk kistáji vízkörforgást. A terület a víz visszatartására, tartalékolására alkalmatlan, teljesen ki van szolgáltatva a kontinentális éghajlat időjárási szélsőségeinek.
Két mintaterületen készítettünk birtokszintű tájgazdálkodási tervet.
A program ideje alatt alapos társadalmi tájékoztatás volt, ennek keretében elkészült egy öt részből álló tájgazdálkodási magazin műsor "Az öt folyó közt" címmel, amelyet a Zemplén TV készített és sugárzott. Lakossági fórumokon tájékoztattuk a szűkebb mintaterületen élőket, szakmai fórumokat szerveztünk a szakemberek számára, képzéseket tartottunk és tanulmányutakat szerveztünk a gazdáknak.
Hogyan tovább?
A program eredménye az elkészült Felsőberecki főcsatorna rekonstrukciójának, a Karcsai Karcsa holtág-tó, valamint a Pácini Karcsa tó rehabilitációjának engedélyezési terve.
Mivel a Felsőberecki főcsatorna és a Pácini Karcsa magyarszlovák országhatárt képez, ezért a tervezett megvalósítást két részre osztottuk; az országhatárt képező vízfolyások rekonstrukciójára, valamint a Karcsai Karcsa holtág-tó rehabilitációjára.
Az első esetben a munka végrehajtására a közeljövőben kiírásra kerülő Európai Területi Együttműködés keretén belül a Magyarország – Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Operatív Programban nyújtott lehetőség alapján kívánunk pályázni, közös magyar-szlovák részvétellel. Ez az új program a korábbi Interreg programokat váltja fel.
Sikeres pályázat esetén helyreállításra kerül a főcsatorna vízszállító képessége, és sor kerül a meglévő rossz állapotú műtárgyak átépítésére, cseréjére, valamint a főcsatornától délre elhelyezkedő medermaradványok vízpótlásának biztosítására további műtárgyak építésére.
A Pácini Karcsa rehabilitációja során sor kerül a vízszállító képesség helyreállítására, illetve a pácini és a nagykövesdi strandok iszapkotrására.
A Karcsai Karcsa holtág-tó rehabilitációjának keretében a jelentős mennyiségű iszapkotrására, valamint a vízvisszatartáshoz, vízkormányzáshoz szükséges műtárgyak kivitelezésére az Észak-magyarországi Operatív Program pályázatában kívánunk részt venni.
A pályázat készítése folyamatban van, benyújtására márciusban kerül sor.
Köszönöm a figyelmet!
