A Projekt bemutatása. a csoportos terápiák keretében

TÁMOP 5.2.5/A-10/2-2010-0059 | „Esély a hazatéréshez”

A Projekt bemutatása Intézményünk 2010 szeptemberében adta be pályázatát az ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. TÁMOP 5.2.5 számú konstrukciójára, melynek alapvető célja a hátrányokkal küzdő iskoláskorú gyermekek, családjaik, valamint a fiatalok integrációs esélyeinek növelése oktatási rendszeren kívüli preventív célú programokkal, amelyek kompenzálják a hátrányaikat, csökkentik a devianciáikat, segítik az iskolai megfelelésüket, és a megfelelő társadalmi minták elsajátítását, a munka világára való felkészülésüket, valamint erősítik a társadalmi részvételüket. A támogató döntés 2011 októberében született meg, az előkészítő munkát követően a szerződés 2012. március 29-én lépett életbe. A projekt két éves időtartamú, 2012. május 1-től 2014. április 30-ig tart. Az Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott támogatás összege 100%-os finanszírozással 49 215 764 Ft. A projekt célkitűzéseit a konstrukció elvárásaival összhangban határoztuk meg:

lesztése a csoportos terápiák keretében.  A gyermekekkel közvetlenül foglalkozó szakdolgozók, nevelőszülők felkészítése a gyermekek személyiségfejlesztésére, képességfejlesztésére, tehetséggondozására.  A szakellátásból a családba való visszakerülés esélyének növelése, a hazagondozás feladatainak metodikai megújítása, tapasztalatok, esetek elemzése.  A gyermekeket a személyiségfejlesztő foglalkozásokon, terápiákon felkészíteni a vérszerinti kapcsolattartásra, hazagondozásra önazonosságuk, identitástudatuk erősítésével, az önkifejezés módszerével.  A gyermekvédelmi gondoskodásban nevelkedett fiatal felnőttek önálló életkezdésének, életvitelének segítése az életvezetési tanácsadás és támogatás által.  Az egészséges életszemlélet, életvitel megalapozása, a prevenciós tevékenységek hatékony megvalósítása elsősorban a drogprevenció területén.

 A gyermekvédelmi szakellá- A célok elérése érdekében a protásban élő gyermekek tehet- jekt két éves időtartama alatt séggondozása, személyiségfej- biblioterápiai, drámaterápiai, zene-

„Esély a hazatéréshez” | TÁMOP 5.2.5/A-10/2-2010-0059

terápiai, drogprevenciós és képzőművészeti foglalkozásokat tartunk a nevelőszülői hálózatban, illetve a gyermek- és lakásotthonokban ellátott gyermekeknek; életvezetést és pályaorientációt az utógondozói ellátásban résztvevőknek; szupervíziót a gyermekvédelemben dolgozó kollégáknak és személyiségfejlesztést a nevelőszülőknek. A főbb programok mellett nyári táborok lebonyolítására is sor kerül, továbbá egy nyitó- és egy időközi konferencia megtartására – a tapasztalatok megbeszélése és a projekt eredményeinek nyilvánosságra hozatala céljából. A projekt keretén belül hangsúlyt fektetünk a GYES-en és GYED-en

lévő kolléganőkkel való szervezett kapcsolattartásra (baba-mama klubot szervezünk), önkéntes napok keretében hozzájárulunk intézményeink és a nyári tábor helyszíneinek szebbé tételéhez; a környezettudatosság jegyében pedig újrahasznosított, energiatakarékos és zöld eszközöket szerzünk be a projekt megvalósításához. A projekt helyszínei: Miskolc, Ózd, Encs, Halmaj, Girincs, Sárospatak, Alsózsolca, Gönc, Hernádvécse, Balatonszárszó, Pálköve. Tájékoztató füzetünkben a foglalkozások szakmai programjának lényegét ismertetjük.

Képzőművészeti tehetséggondozás Foglalkozásvezető: Majorné Kiss Erika Alapvető és átfogó szakmai cél a tanulók látáskultúrájának megalapozása és továbbfejlesztése. A foglalkozásokon lehetőségeket kell adni a gyerekeknek, hogy megsejtsék és átéljék a világ szépségét, az élet örömeit. A vizuális kultúra feladata a látás és kéz intelligenciájának kiművelése: a képi megismerés, a befogadás és az alkotó képesség fejlesztése; a képi kommunikáció köznapi és művészi módjainak megismertetése; a

közlés és kifejezés képi formáinak megismertetése. A vizuális kultúra különösen a látvány mélyebb tartalmának, jelentésének, esztétikai üzenete megértésének képességéhez járul hozzá. A tanulókat személyes alkotói utak bejárására bátorítva fejleszteni kell a képiplasztikai ábrázoló, kifejező, közlő, konstruáló képességek területét. A vizuális nevelésnek az alkotóképesség fejlesztése érdekében biz-


tosítani kell a tanulók képi fogalmi gondolkodásának magasabb szintre emelését. Növekvő önismeretük, pozitív kritikára hajló magatartásuk erősödésével egy időben lehetőséget kell adni a szabad önkifejezésre. A gyerekek a foglalkozásokon gyakorlatban a rajzolás, festés,

dekupázs és a tűzzománc technika keretén és megismerésén keresztül juthatnak el a felvázolt elméleti célokig. A foglalkozás végén a gyermekek képzőművészeti alkotásaiból kiállítást rendezünk, melyen nyomon követhető a gyermekek fejlődése.

Drámaterápia Foglalkozásvezető: Dr. Puskás István

„...a dráma olyan csoportos játéktevékenység, amelynek során a résztvevők képzeletbeli (fiktív) világot építenek fel, majd ebbe a képzeletbeli világba szereplőként vonódnak be. A fiktív világon belül ugyanakkor valós problémákkal találkoznak, s ezekből a találkozásokból valós tudásra és tapasztalatra tesznek szert.” (Kaposi László) Terápiás céllal akkor szokás használni a drámapedagógiát, ha képességbeli hiányosságokkal, magatartászavarral, pszichés problémákkal küszködnek a gyerekek. Ilyenkor a szociodráma illetve a pszichodráma eszköztárából is merítenek a szakemberek. Egy ilyen játék alkalmával visszatekinthetünk egy közeli, vagy éppen a tá-

voli múlt egyes problémáira, a jelenre, vagy elképzelhetjük a jövőt. Legfontosabb a gyakorlat során, hogy felismerjük az adott események pszichológiai ráhatásait, a ki nem mondott érzéseket, gondolatokat, az adott problémát egy másfajta módon tudjuk szemlélni. A program során különböző játék- és gyakorlattípusokon keresztül jut el a csoport és az egyén a kívánt célig. A drámapedagógiai tevékenység a nevelés folyamatát hangsúlyozza, amelynek nem feltétlen velejárója a résztvevők által közönség előtt megtartott előadás. A mi csoportunk ennek ellenére megpróbálkozik majd a foglalkozások eredményeképpen egy előadás bemutatásával.


Biblioterápia Foglalkozásvezető: Zsoldos-Demjén Anetta

„A megfelelő időben olvasott meg- A foglalkozás során kiemelten fejfelelő történet a szív irányába kilőtt lesztendő területek, készségek: olvasói attitűd kialakítása, újragonnyíl.” (Bruce Colville) dolása; személyes felismerésekIskolai kereteken kívüli művészet- hez jutás; önismeret növelése, önterápiás foglalkozás, melynek so- azonosság, identitástudat erősítérán az irodalmi mű eszköze a sze- se; érzékenység kialakítása az akmélyiség fejlődésének. A gyerme- tuális társadalmi problémák iránt; kek nyíltan beszélgethetnek, nin- türelem, tolerancia, empátia, egycsenek elvárt, jó vagy rossz vála- másra figyelés fejlesztése; társas szok. Nem egyszerű értelmezésről kapcsolatok fejlesztése; viselkevan szó, az olvasottakhoz való sze- désbeli változások előidézése (új mélyes viszonyulás a hangsúlyos. irányokat találni az életben); tanuA gyermekek a beszélgetések so- lási, előmeneteli problémák csökrán az olvasmányélmény hatására kentése; képzelőerő fejlesztése (a saját maguk és egymás számára is gyermek el tudja képzelni, milyen megmagyarázzák a körülöttük lévő lehet a szereplők világában élni); világot. A közös olvasás kedvező- társas problémamegoldó készen hat a társas kapcsolatokra is: a ség fejlesztése (a probléma világos csoport ösztönző hatása megmu- megfogalmazása, többféle megtatkozik az olvasáshoz való pozitív oldási lehetőség elképzelése, a viszony kialakulásában, a gyerme- megoldások értékelésének képeskek magukra ismerhetnek a könyv sége); szerepazonosulás (az emvalamely szereplőjében, csökken a beri viselkedést motiváló tényezők személyes elszigeteltség, barátsá- megismerése, megértése). gok szövődnek.


Zeneterápia

Foglalkozásvezető: Csekéné Altrichter Judit

„…az ének felszabadít, bátorít, gátlásokból, félénkségből kigyógyít. Koncentrál, testi-lelki diszpozíción javít, munkára kedvet csinál, alkalmasabbá tesz, figyelemre-fegyelemre szoktat.” (Kodály Zoltán) A zeneterápiás foglalkozások célja a gyermekek kudarcélményeinek feldolgozása, a szociális kompetenciák és személyiségük harmonikus fejlesztése a zene feszültségoldó, érzelem-megjelenítő erejének kihasználásával. A hangszeres improvizációk során a gyermekek megjeleníthetik, hogy hogyan viszonyulnak a körülöttük levő világhoz, milyen kapcsolatuk van a környezetükkel és hogyan veszik birtokba azt. A hangszeres szerepjátékokkal kiegyensúlyozottabbá tehető a gyerekek érzelmi és értelmi fejlődése és érzékenyebbé válhat beleérző képességük is.

Az együttzenélésnek további jótékony hatása is van. Mivel a zene kommunikáció, egyfajta nyelv, a különböző szociális képességek is fejleszthetők. A kontaktusteremtés, a csoport tagjainak egymásra hangolódása javítja a nyitottságot, valamint fejleszti a szociális érzékenységet is. A csoport tevékenysége nagyon változatos: tanulnak dalokat, fejlesztik a ritmusérzéket, a kreativitást, az önismeretet, a dalokat mozgással összekötik. Ritmushangszereken, szintetizátoron és gitáron zenélnek, de emellett befogadóként is élményeket kapnak: klasszikus, népzene, relaxációs zene és könnyűzene hallgatással. A csoport tagjai megfogalmazzák gondolataikat, érzelmeiket, amelyeket a zene indít, vagy összekötik ábrázolási tevékenységgel, ezáltal segítve az önkifejezést, az önálló megnyilatkozást.


Drogprevenció

Foglalkozásvezető: Szőlősi Péter A korszerű szemlélet a drogprevenciót az egészségfejlesztés komplex kérdéskörében helyezi el. A cél annak tudatosítása, hogy a fiatalok mit csináljanak (= egészségesen éljenek), miközben annak tudatosítása is fontos, hogy mit ne csináljanak (= ne drogozzanak). A pályázat keretén belül egy komplex egészségfejlesztési és drogmegelőzési tréninget valósítunk meg, mely a gyerekek felkészítését, oktatását, készségeik fejlesztését foglalja magába. Így azt a végső célt szolgálja, hogy a csoport tagjai a tudásátadás és készségfejlesztés révén alkalmassá váljanak olyan életvezetési stratégiák elsajátítására, amellyel felelősségteljes, dönteni tudó tagjai lehetnek a társadalomnak. A gyermek- és lakásotthonokban végzendő drogprevenciós prog-

ram előnyéül mindenképpen felhozható, hogy intézményes keretekbe rendezi mind a veszélyeztetett korú serdülőket, illetve a velük érdemben foglalkozó nevelőket. Mindez azért fontos, mert körülhatárolt keretet ad, így komplex, többgenerációs szinten közelíti meg a kérdést, kezeli a problémát. A foglalkozások során alapvetően három típusú programot különítettünk el, és szeretnénk követni. Tudásátadás: jogi, biológiai, pszichológiai ismeretek átadása, negatív attitűd kialakítása (tanári előadás, csoportos beszélgetés, tréning formában önismeret, konfliktuskezelés). 2. Érzelmi nevelés: önbizalom, önértékelés, empátia fejlesztése. 3. Kortárs programok: csoportnyomás, csoportbefolyásolás. Cél: a pozitív kortárshatások kialakítása.

Életvezetés és pályaorientáció

Foglalkozásvezető: Kutranyik Melinda A gyermekvédelmi szakellátásban való nevelkedés jelentősen befolyásolja a későbbi élet- és karrierlehetőségeket. A gyermekvédelmi szakellátásból kikerült fiatalok a

munkaerőpia-con többszörös hátránnyal indulnak. Ezen hátrányok egyik része a családi szocializációs minták hiányára vezethető vissza.


További nehézséget jelent számukra, hogy az elhelyezkedés, illetve a munkahely megtartása olyan készségeket igényel (pl. alkalmazkodóképesség, feszültségtűrés, önmenedzselés stb.), amelyek a gyermekvédelmi gondoskodásban felnőtt fiataloknál legtöbbször hiányoznak, vagy gyengék. Ezzel ellentétben a családban élő pályakezdők többsége mind anyagilag, mind a kapcsolati rendszerek tekintetében támaszkodhat a szülői háttérre.

Foglalkozásaink tematikája az önismeret, a pályaismeret és a munkaerőpiac sajátosságainak ismerete köré fűződik. A pályaorientációs foglalkozások célja: a résztvevőt egyéni igényeinek, képességeinek figyelembevételével segíteni a megfelelő pályaválasztásban a lehető legszélesebb információnyújtás révén. A foglalkozáson 18 év feletti utógondozói ellátott fiatalok vesznek részt.

Nevelőszülők személyiségfejlesztése

Foglalkozásvezetők: Kereszti Katalin és Takács Erika Akkreditált felnőttképzési program, melynek célja, hogy a nevelőszülők szerepét tudatosítsa a vérszerinti kapcsolattartás elősegítésében. Ezen belül további célok: a gyermek felkészítése a családváltásra; a vérszerinti család és a nevelőszülői család életstílusának, értékrendjének közelítése; a hazagondozás, vagy az örökbeadás mint új lehetőség a gyerek életében. A program tartalma: családi értékstílusok, családmodellek bemutatása; a tolerancia, az elfogadás kiépítése, mélyítése különböző családstruktúrák között; a veszteségek feldolgozása, a veszteség-

élmény átfordítása személyes tapasztalattá; a megtartás és elengedés személyiségben gyökerező képességének feltárása. Egyéni és csoportos gyakorlatokon keresztül dolgozzák fel a csoporttagok az elméleti témákat és a saját életükből hozott mintákat.


Szupervízió

Szupervízor: Pauler Zsolt Akkreditált felnőttképzési programunk. A szupervízió a leghatékonyabb módszer a segítő szakembereket fenyegető burnout jelenség, a kiégés kivédésére. A folyamat során a segítő kap támogatást olyan védett, elfogadó szakmai közegben, ahol végre önmagával foglalkozhat. A szupervízió a munkahelyi kontextusban felmerülő kommunikációs és együttműködési problémákra reflektáló, a szupervizált saját tapasztalataiból kiinduló, és oda visszacsatoló, szerződésen alapuló tanulási folyamat. Azt hivatott segíteni, hogy a résztvevők rápillanthassanak a saját maguk által alkotott fogalmakra, eszközeikre, céljaikra és érzékelésük korlátjaira. Ezért mondhatjuk, hogy a folyamat középpontjában a

szupervizált személye áll, a megfigyelés a szupervizált gondolkodási mozgásához, fogalomalkotásához kapcsolódik és eszközt ad neki a gondolkodási lépések végrehajtásához, céljai elérése érdekében. Lényegi eleme, fő működésmódja az önreflexió, a szupervízor reflektív jelenléte, aminek eredményeképpen a szupervizált az önreflexió egyre mélyebb elsajátításával rálát saját működési mechanizmusaira, s ezáltal – ha szükségesnek látja – képes lesz változtatni azokon. Mivel a család- és utógondozás folyamatában sok kudarc éri a kollégákat, ezt a módszert választottuk arra, hogy a projekt keretén belül feldolgozhassák a munkavégzés közben őket ért negatív és pozitív élményeiket egyaránt.

Szerkesztette: Farkasné Borza Éva, Zsoldos Árpád és a Könyvműhely.hu Kiadja: B.-A.-Z. Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Központ 3525 Miskolc, Városház tér 1. Megjelent 100 példányban. Készítette:

A Projekt bemutatása. a csoportos terápiák keretében

Recommend Documents