A POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM É5 A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG ISKOLAPOLITIKÁJA MEGYÉNKBEN Vaskó László
A XIX, század végére a polgári köznevelés rendszere hazánkban is teljesen kiépült, bár az egyes intézmények egymáshoz kapcsolódása, tervszer ű fejlesztése, az oktatott ismeretanyag, az alkalmazott módszerek, a nevelés szel leme, a tanár-diák viszony alakulása stb. korántsem volt kielégít ő és korszerű. Ezért a haladó pedagógusok és kultúrpolitikusok, a liberális polgárság és a parlamenti ellenzék, a polgári radikálisok és az ellenzéki sajtó mind élesebben bírálták a kormány közoktatási politikáját, a hivatalos irányzatot . Követelték a nevelés demokratikus szelleművé tételét, a természettudományos tárgyak oktatásának kiszélesítését, az olyan tanítás beszüntetését, amely ellenkezik a természeti törvényekkel, az egzakt tudomány tételeivel".1 Az SZDP kultúrpolitikusai világosan látták, hogy a népoktatás gyökeres átalakítását csak demokratikus társadalom képes megvalósítani, hogy a műveltségnek a szocialista mozgalom szempontjából is nagy jelentősége van, ezért arra törekedtek, hogy az iskolát az adott társadalmi viszonyok közt a munkásság nevelésének eszközévé tegyék . A jövő iskoláját olyan intézménynek képzelték el, amelyben korszerű ismeretanyagot oktatnak, ahol a gyermekekkel megismertetik a természeti és társadalmi élet titkait és rugóit, hogy megtanulják az embert, mint az összes természeti és társadalmi létezés végtelen láncolatának tagját fölfogni" ; hogy a szabadság akarására és a vele való élésre neveljék a növendékeket, hogy fölébresszék és ápolják bennük a testvériségnek az igazság, a szabadság, az igazságosság és a szépség szeretetének érzelmeit" .2 Olyan iskolát reméltek, ahol a kézügyesség fejlesztésének, a munkára nevelésnek is jelent ős szerep jut. A munkásosztály hangja mellett a századforduló időszakától kezdve mind gyakrabban felcsendült a haladó értelmiség és a polgári radikálisok bíráló, követelő szava is. A Polgári Radikális Párt programja követelte . . . szakértői vezetés alatt az egész oktatásügy államosítását, az iskolakötelezettség gyors és általános keresztülvitelét . . . , az elemi iskolákban a rendes és ismétlőd ő évfolyamok teljes kiépítését, . . . a középfokú oktatás korszerű reformját, . . . a szakiskolák számának gyarapítását . Az oktatásügy súlypontját a természettudományi-, technikai és társadalomtudományokra kell helyezni . . . a vallás1 A dualizmus közoktatásügyének bírálata a haladó sajtóban, Tankönyvkiadó, Bp. 1959. 160. old. Szerk. : Felkai László. 2 Szocializmus 1906-1907. I. évf. 5. sz. Proletár gyermeknevelés c. cikk .
103
oktatást a család és az egyházi önkormányzat tevékenységi körébe kell utalri . . , a n ők számára minden képzési lehetőség megnyitását biztosítani" .s A -századfordulót követő években a tanítóság körében is növekszik az elégedetlenség és fokozódik az ellenzéki hang az uralkodó körök reakciós iskolapolitikájával szemben. Az Új Korszak - a haladó tanítók harcos politikai folyóirata - és a Magyarországi Tanítók Szabad Egyesülete legfontosabb követelésének tekinti a közoktatásügy államosítását és világiasítását", az iskolarendszer gyökeres átalakítását, az oktatás színvonalának emelését, nyolc osztályos népiskola felállítását. A polgári iskolát modern és gyakorlati képzést nyújtó középiskolává akarja fejleszteni, hogy a különböző pályákra készülő fiataloknak alapműveltségét biztosítsa s egyben képesítést is adjon. A haladó pedagógusok nevelésügyi tervezete utal az oktatás tartalmi anyaga módosításának szükségességére s nagyobb teret kíván biztosítani a természettudományoknak, a felekezeti hit- és erkölcstan helyett általános emberi erkölcstant kíván bevezetni, a tárgyak egy részét munkaoktatással kapcsolja össze erkölcsi és pedagógiai értékekre való tekintettel. A program jelent ősége, hogy először foglalta össze a progresszív pedagógusok követeléseit s a kulturális elmaradottság felszámolására egységes, korszerű iskolapolitikát képviselt.4 Az első világháború utolsó éveiben a munkásság egyre nagyobb tömegei fordultak el a háborús politikától s nőtt az elégedetlenség a haladó polgári körökben is . A tanítóság lassan feleszmélt háborús révületéből. 1917-t ől a szo cialista pedagógusok is mind bátrabban harcoltak a kormány, a háború és a fennálló társadalmi rend ellen s mind nagyobb érdekl ődéssel fordultak az oroszországi szocialista f©rradalom felé . 1918 őszén a katonai vereség következtében a belpolitikai válság tovább mélyült, a dualista monarchia bomlásnak indult . A forrongás átterjedt a hadserégre is. ~zoktóberi polgári demokratikus forradalommal végérvényesen összeomlott~a dualistarendszer . A Nemzeti Tanács vette kezébe a hatalmat, majd a tömegek követelésére november 16-án kikiáltották a népköztársaságot . Hazánk köznevelésügyét ekkor a népoktatás nagyfokú elhanyagoltsága, az iskolarendszer kettőssége, a tananyag és az oktatási módszerek korszerűtlensége, klerikalizmus, nacionalizmus és konzervatív szellemjellemezte . 1918-ban a közoktatásügy reformja elkerülhetetlenné vált, ezt követelték a társadalom demokratikus erői is. A polgári demokratikus forradalom gy őzelmével megteremtődtek a társadalompolitikai feltételei a közoktatásügy demokratikus átalakításának . A demokratikus közvélemény és a haladó pedagógusok nyomására egy reformbizottság Lovászy Márton miniszterrel az élen hozzálátott a közoktatásügyi program kidolgozásához, amelyet november közepére nyilvánosságra is hoztak . Az akófokú oktatás korhatárát 14 évre emelte, ingyenessé és kötelezővé tette. A középiskolai oktatásnak modern természettudományi és az életre irányuló gyakorlati jelleget kívánt biztosítani . Nagyszabású diákszociális akciót, átfogó testnevelési koncepciót hirdetett meg, s ígéretet tett a nevelők sérelmeinek orvoslására és a felügyelet reformjára . A tervezet haladó vonásait nem lehet vitatni, de meg kell jegyezni, hogy polgári demokratikus szempontból sem volt elég következetes . Nem akarta radikálisan átalakítani az iskolarendszert, megtartotta annak kettősségét, fel sem merült az egyház és az iskola szétválasz3 Mérei Gyula : Polgári radikalizmus Magyarországon 1900-1919. Kossuth. Bp. 1947 . 117-
127. old. 4 A szocialista tanítómozgalom Magyarországon 1900--1920. Kossuth. Bp. 1958 . 50-54. old. ; Szerk. Kelen Jolán ; A dualizmus közoktatásügyének bírálata id . mű 214-216. old.
104
tása, az iskolák államosítása, a vallásoktatás megszüntetése. Sem a minisztériumban, sem a tankerületi főigazgatóságokon, tanfelügyelőségeken nem hajtott végre nagyobb személycserét, a régi hivatalnokok továbbra is megmaradtak funkciójukban . Lovászy minisztériuma a bírálatok ellenére is megkezdte programjának végrehajtását. A nők előtt megnyitotta az egyetemek, műegyetem és jogakadémiák kapuit, a tanítókat bér- és nyugdíjügyek tekintetében besorolta az állami fizetési kategóriákba . Ezek ellenére sem csodálkozhatunk azon, hogy a forradalmi erők és a progresszív nevelők nem voltak megelégedve a történtekkel és gyökeres változtatásokat követelve élesen támadták a minisztériumot . Lovászy ugyan lemondott s Kunfi Zsigmond az 1919 . januári kormányalakítás új minisztere is csak ígéretet tesz az iskolák államosítására . Erre is - miként az egész közoktatásügy forradalmi átalakítására - csak a proletárdiktatúra kikiáltása után kerülhetett sor. A következ őkben - történeti adalékokkal alátámasztva - tekintsük át ezt a folyamatot Hajdú és Bihar megye iskoláiban . A Debreceni Állami Főreáliskola tanári testülete 1918. november 1-i tanácskozásán kimondta, hogy csatlakozik a Nemzeti Tanácshoz, s erről a debreceni végrehajtó bizottságot is értesítették . Sőt a Nemzeti Tanács felszólítására a felsőbb osztályos növendékek közül többen vállalkoztak polgárőri, sőt nemzet őri szolgálatra is .s 1918. december 2-án Debrecenben is megalakult a Munkástanács, melynek tagjai között ott találjuk dr. Lefkovits Vilmos tanárt is, akinek jelent ős része volt abban, hogy e szervezet radikális tevékenységet fejtett ki. Több dologban, így az iskolák demokratizálását illetően is öntevékenyen intézkedett, az SZDP pedig az iskolák ellenőrzését szorgalmazta. 1919 . március 19-én egy három tagból álló küldöttség - Lefkovits Vilmos, dr. Ferency Gyula egyetemi tanár és Dékán Samu ref. gimnáziumi tanár - megjelent az állami főreáliskolában s bejelentették az igazgatónak, hogy ők társadalmi ellenőrzést kívánnak végezni az iskola szelleme, a tanítás módja és az osztályozás mértéke fölött",amihez az iskola vezetője, hozzájárult.s 1919 elején létrejött a Debreceni és Hajdú megyei Tanítók Szakszervezete, mely az SZDP vezetése alatt állt s a polgári demokratikus követelések valósváltására törekedett . 1919 februárjában a nevelők jelentős része testületileg csatlakozott a mozgalomhoz. A megye több községében a munkások és parasztok mellett értelmiségiek, köztük többen tanítók, elsősorban a felekezetiek - együttműködve az orosz fogságból hazatért katonákkal - álltak a demokratikus forradalmi megmozdulások, illetve az akkor kibontakozó pedagógus szakszervezeti munka élére . Ezek az adalékok is jelzik a megérett és türelmetlen szocialista forradalmi hangulatot megyénkben is. Tervezetek, memorandumok születtek az oktatási intézmények szocializálására, nagy lendületet vett a nevelők egységes szervezetbe történ ő tömörülése és diákok kapcsolódtak be a szocialista mozgalomba . Zoványi Jenő radikális gondolkodású ember a debreceni egyetem teológiai professzora - akit az ellenforradalmi rendszer állásától megfosztott és háromhónapi börtönbüntetésre ítélt - a Debreceni Tanítók Szakszervezetében tartott előadásaiban már 1919 januárjában felveti az állam és az egyház szétválasztását, az iskolai vallásoktatás fakultatívvá tételét. Később a Fáklya című Debrecenben megjelenő hetilap március 23-i számában a nemzeti egység, a tudományos szellem, az egészséges fejl ődés, a társadalmi szoli5 HBmL. VIII . 51/a . 3 . 6 HBmL. VIII . 51/a . 3 . 1919 . márc . 19 .
daritás . . . a lelkiismereti szabadság" jegyében foglalt állást a felekezeti oktatás és iskolák ellen. Elítéli a tanulók kötelező templomba járását : Nagy kára van ebből a haladás ügyének is. Ezek a felekezeti iskolák a merev dogmatizmus szellemét, jobban mondva szellemtelenségét oltják be a serdül ő ifjúságba" .' Zoványi egyébként az egész magyar iskolázás megreformálására is javaslatot tesz. Évszázados problémák megoldásához nyitott utat a munkáshatalom. A tanácskormány megteremtette az irányító szervek átalakításának, az iskolák államosításának, a tantervi, oktatásszervezési és haladó nevelési törekvések megvalósításának alapját. Megszüntette a régi tanügyigazgatási szerveket és a közoktatásügy irányítását és ellenőrzését a helyi tanácsokra bízta. Helytörténeti vonatkozásban is a régi tanügyigazgatási szervek működését beszüntette s ezzel egyidejűleg a tanügyigazgatás feladatát a megyei, városi és községi tanácsok, illetve a munkások, katonák és földművesek tanácsainak kebelén alkuló művelődési osztályok, az illetékes tanácsok irányítása mellett látják el". Az iskolák helyi igazgatásának segítése céljából községekben és városokban ún. iskolabizottságokat szerveztek s ezek munkájába a szülőket is bevonták . A városi és megyei tanácsok művelődési osztályai munkájának hatékonyabbá tétele és a pedagógiai elvek egységes keresztülvitelének biztosítása érdekében" állandó jelleggel 2-2 művelődésügyi megbízottat neveztek ki, akik közül az egyik a népoktatás, a másik pedig a középfokú oktatás kérdésével foglalkozott . Ezekkel az intézkedésekkel a régi bürokratikus tanügyi apparátus helyébe olyan új demokratikus szervezetet állítottak, amely munkájában támaszkodott a szakértelemre és a társadalom támogatására s az iskola és a társadalom közötti harmonikus kapcsolat megteremtését szolgálta.$ Tehát a társadalmi igazságtétel a volt uralkodó osztály kulturális monopóliumának felszámolásában jutott kifejezésre. A városok és községek művelődési osztályaival, illetve bizottságaival kapcsolatban elmondhatjuk, hogy feladataikat általában jól oldották meg. A helyi erők és a tömegek bevonásával hozzákezdtek a háborús károkat szenvedett iskolák társadalmi kezelésbe vételéhez, az oktató-nevelő munka új, forradalmi, helyenként szocialista szellemének kialakításához, a pedagógusok élet- és munkakörülményeinek megjavításához . Az új tanügyigazgatás városi és községi apparátusai megkezdték a közoktatás demokratikus alapokon történ ő átszervezését. Az igazság kedvéért azonban meg kell említeni, hogy a kialakulóban lev ő új közigazgatási rendszer némi gondokkal és nehézségekkel küzdött. Az ellenforradalmi erők, ahol csak lehetett gátolták az új köznevelésügy kialakítását. A ;tanácsok helyi szervei a lakosság egyéb politikai, szociális, közigazgatási ügyeinek, a gazdasági élet vérkeringésének megindításával voltak elfoglalva, s ebből kifolyólag az iskolákkal, oktatásüggyel, pedagógusokkal aránylag keveset foglalkozhattak . Több problémát és konfliktust okozott a helyenkénti hozzá nem értés. Egyes községi és városi tanácsok iskolabízott= ságaiba olyan tagok is bekerültek, akik nem értettek az oktatás ügyeihez és illetéktelenül vagy rosszul intézkedtek tanügyi kérdésekben. Helyenként elő7 A Tanácsköztársaság Hajdú-Biharban . 1919 . Db . 1959. Összeállították: Komoróczy Gy. Fehér A .~azdag I.Farkas Dezs ő. 307 . sz . dokum. (Továbbiakban : TK . HB-ban), illetve Fáklya, 1919 . márt. 23 . 8 Köte Sándor : A magyar nevelésügy a polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság idején. TK . Bp. 1963 . 41 . old.
106
fordultak túlkapások, balos megnyilvánulások is, amelyek az új demokratikus közoktatási rendszer kibontakozását gátolták. 9 A közoktatáspolitika alapvető átalakításának, a szocialista köznevelési rendszer alapjai lerakásának egyik előfeltétele volt az állam és az egyház, az iskola és a felekezetek szétválasztása . Tehát meg kellett teremteni a világi iskolát. Debrecenben az SZDP Végrehajtó Bizottsága már március 18-án, a munkástanács pedig március 20-án - az országban először - határozatot hoz az iskolák községesítéséről, illetve államosításáról . A végrehajtás érdekében Lefkovits Vilmos, az SZDP titkára március 21-én terjeszt határozati javaslatot a Városi Néptanácshoz, hogy szíveskedjék elhatározni a következőket I. Az egyházak kezelésében levő népoktatási intézeteknek iskolaépületekben, pénzben, természetbeniekben és földhasználatokban nyújtott mindennemű támogatást 1919. szeptember 1-re felmondja és az oktatószemélyzetet átveszi . II. Utasítja a városi tanácsot, hogy a népoktatási intézetek községesítésére, illetve államosítására vonatkozólag a néptanács legközelebbi ülésén terjesszen elő javaslatot" .lo Tehát városunkban az iskolák államosításával kapcsolatos események 1011 nappal megelőzték az országos intézkedéseket . 1919 . március 29-én a debreceni munkástanács közművelődési osztálya és a városi direktórium meg is teszi az első intézkedését az iskolák állami kezelésbe vételére, melynek gyorsabb irányíthatása érdekében az osztály vezetője a direktóriumtól Bak Béla berendelt tanítót kéri .ll Sőt a debreceni nyilvános magán polgári fiúiskolának 1919 . április 5-én tartott tantestületi értekezletén az igazgató azt állapítja meg, hogy a Közoktatásügyi Népbiztosság ide vonatkozó rendelete értelmében iskolánk is már állami jellegűnek tekinthető, s remélem, hogy a tényleges átvétel is de facto mihamarabb megtörténik s ezzel végre egy régen óhajtott állapot fog bekövetkezni". A debreceni rk . tanítónőképző intézet igazgatója 1920 . októberi jelentésében arról ír, hogy az osztálytermekb ől eltávolították a keresztet, de az iskolai munkában a régi menetet használtuk, a történelmet úgy tanítottuk továbbra is, mint addig",iz A debreceni közm űvelődési osztály vezetője április 11-én körirattal fordult az iskolai körzetek választott igazgatóihoz, melyben megállapítja : Az új világrend mint minden téren, az iskola-adminisztráció terén is új szellemet hozott magával . Ennek az új szellemnek akarunk érvényt szerezni már az átmeneti időre is. Kerülni kívánunk minden bürokratikus körülményességet . . . Az átmeneti állapot sok és nagy nehézséget gördít törekvéseink elé. Egy ideig még türelemmel kell lennünk míg az államosítás végleges végrehajtása eltünteti a régi világ minden fonákságát és az iskolaügyben mutatkozott visszásságait. Az új, igazságos, az iskolát mindenekfelett megbecsülő világrendbe vetett hittel és bizalommal azonban úrrá leszünk a nehézségeken",is Debrecennek a fent említett kezdeményezését a Forradalmi Kormányzótanács idevonatkozó rendelete 1919 . március 29-én követi . Ennek megfelelően 9 Az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóság jubileumi tudományos ülésszaka. 1919-1969. Db. 1969 . 135. old. (Továbbiakban : JTÜSZ) . 10 TK . HB-ban . 288. dokum. 1 1 Uo . 295. dokum. 12 HBmL . XVI. 11/b. 2. 1691/1919; b/3. 2228/1919. 13 Uo . b/2. 9/1919 . K. ü.
107
a népbiztosság április 12-én adta ki az államosítási rendeletet és a végrehajtási utasítást, amely részletesen szabályozta a nem állami oktatási intézetek köztulajdonba való átvételét. A debreceni Népakarat április 16-i száma is az iskolák államosításának jelent őségéről cikkezik : . . . Mi volt eddig az iskola? Gyermekeket kínzó és elrontó műhelye a kapitalizmusnak. Ide fogták be elsősorban a lélekben és testben egyaránt hajlítható ifjúságot, hogy megtanítsák mindama embertelenségek tiszteletére, amelyet a magántulajdon gazdasági rendszere a gazdagok és zsarnokok hatalmának alátámasztására kigondolt, megtanították arra, hogy vakon kell az Isteni rend" tiszteletében hinni, amely rendnek alapja, gerince az volt, hogy a tömegek dolgozzanak, . . . nyomorogjanak és pusztuljanak a kevesek biztos jóléte és korlátlan hatalma érdekében. A proletariátus nagyszer ű szabadságharcának legszebb győzelme hatalmába kerítette az iskolát. Amint a régi rend itt rakta le viperatojásait, úgy fogja elvetni a tiszta emberség a szabadság, a boldogság és a boldogítás eszméit az új rend . Múltak történetének igaz feltárása, társadalmi viszonyok helyes megvilágítása, az egymás őszinte megbecsülése, az egész emberiség együvé tartozása ; ezek lesznek az új iskola céljai . Nem egymás elnyomására, hanem egymás hasznára fogja az iskola a jöv ő nemzedéket nevelni. A bekövetkezett világrend megtisztult levegőjében szebb és jobb emberiség fog felnevel ődni", i4 A tanácshatalom az országban 133 napig, Debrecenben és általában Hajdú-Bihar megyében pedig mindössze egy hónapig állhatott fenn . Ez alatt a rövid idő alatt viszont nem az oktatásügy demokratizálása, illetve szocialista átszervezése volt a legégetőbb megoldandó feladat. Debrecenben és a megyében a felekezeti iskolák államosítása nem következett be, mert április 22-én, 23-án a román csapatok bevonultak városunkba, néhány nap múlva pedig a megye egész területét megszállták. Ennek oka nemcsak a proletárdiktatúra rövid idejű fennállása, hanem a közigazgatásban levő régi tisztviselők forradalomellenes tevékenysége s az egyházak kétszínű magatartása volt. Debrecenben az iskolák államosítását elrendel ő XXIV. számú forradalmi kormányzótanácsi rendelet a román csapatok bevonulása előtt három héttel, az iskolák épületének állami kezelésbe vételéről szóló, ugyancsak az államosítást előkészítő 6. számú közoktatási népbiztossági rendelet csaknem két héttel a városi munkástanács, a direktórium és a közművelődési osztály birtokában volt és mégsem hallunk semmi konkrétabb államhatalmi közigazgatási intézkedésről a debreceni, illetve a megyei felekezeti iskolák államosítását illetően az előkészítés, a felmérés és a leltárba vétel megkezdésén kívül . Vajon mi történt itt? A debreceni SZDP és Munkástanács már március 18-án, illetve 20-án - az országban először - követelte az akkor még polgári demokratikus városi néptanácstól az iskolák államosítását, még miel őtt a budapesti eseményekr ől, a munkáshatalom kikiáltásáról értesült volna. Látnunk kell, hogy nem csupán a felekezeti iskolai hatóságok huzavonájáról, sőt izgató tevékenységéről van szó, hanem alapos szerepet játszott ebben a közigazgatási apparátusban és a pártban megmaradt ellenforradalmi érzelmű tisztviselők szabotázsa is.ls A debreceni főispán későbbi jelentése is azt állapította meg, hogy a közművelődési ügyosztályon dolgozó egyik régi
14 Népakarat, 1919. ápr. 16. 15 JTÜSZ . 160 . old .
108
tisztviselő a rendelet végrehajtásának elgáncsolása érdekében a volt felekezeti iskolák likvidálását húzta, halogatta", is A felekezeti iskolák államosítását akadályozta a debreceni református lelkészi kar kétszínű magatartása is. A református egyház március 23-án már lojalitásáról biztosította a Debreceni Munkástanácsot, sőt a Vasárnap c. egy házi hetilapjában így látja a helyzetet : Nekünk nem kell félni attól, hogy az állam az egyházi javakat elveszi és szétosztja, mert a mi egyházi javainkkal nem sokra megy. Nekünk nincsenek királyi adományaink . . . Egyházunk szervezetét nincs okunk félteni az új idők szellemétől" .1' Az ugyancsak debreceni Lelkésztár c. időszaki sajtó 1919. április 14-i száma teljes egyértelműséggel az egyház és az állam elválasztása és az iskolák államosítása mellett foglalt állást . Ez a megnyilatkozás, amely a diktatúra híveiként tüntette fel Baltazárékat, a direktóriumot bizonyos mértékig engedékeny magatartásra késztette a kérdés megoldásában . Baltazárék ugyanakkor minden erővel az államosítás megakadályozásán munkálkodtak. Az államosítás megakadályozására törekedett a katolikus egyház is. Április 12-re tűzték ki a debreceni rk. tanítónőképz ő intézetben a leltározást. A kiküldött bizottság meg is jelent, de miután az egyik tagját az intézet vezetői felismerték, így nem került sor a leltározásra .l8 Sajnos, nemcsak az iskolák államosítására, de az iskolai célokat szolgáló egyházi vagyonok felmérésére, sőt a falusi osztatlan iskolák felszámolására, a különböző egytanítós felekezeti iskolák összevonására sem volt már idő, leg feljebb a vallásoktatás iskolai megszüntetéséig, a demokratikus iskolavezetés kezdeti lépéseinek megtételéig, a tanítás anyagi feltételeinek javításáig juthattak el. Nem beszélve arról, hogy a budapesti országos rendeletek a frontvonalon álló debreceni munkástanácshoz akadozva, nehezen és megkésve érkezhettek, sőt esetleg már meg sem érkeztek. Ekkor már a munkástanácsnak az igyekezetét, gondját és energiáját a fiatal munkáshatalom közigazgatási apparátusának átszervezése, megszilárdítása, a városi közellátás, az ipari és földmű ves proletárok szociális helyzetének javítása, az ellenforradalmi erők és próbálkozások elszigetelése, sőt kiiktatása ; főként pedig a megye területe ellen már április 16-án meginduló román katonai támadás elhárítására való felkészülés kötötte le. A Forradalmi Kormányzótanács XXII . számú rendelete értelmében megszűntek az iskolaszékek és gondnokságok. A debreceni direktórium is felszámolta ezeket a feudális szerveket s hatáskörüket - az új oktatásügyi szervezet kialakulásáig - a közművelődési ügyosztályra ruházta. Ezzel megkezdte az új oktatásügyi szervezet kiépítését .l a A Tanítók Szakszervezete 1919 . március 30-i ülésén elhatározta, hogy az igazgatói állásokat nem kinevezés, hanem a tantestületek választás útján töltsék be. A határozat végrehajtásával a szakszervezet a bizalmiakat bízta meg, aki ket aztán a Tanítók Szakszervezete több ízben politikai tájékoztató értekezletre hívott össze. Ilyen bizalmi volt a debreceni Református Polgári Leányiskolában a szegény származású kommunista Mika Ilona magyar nyelv- és énektanár, aki tanítványainak a proletárköltők verseit, és a Marseillaise-t is tanította. Új igazgatóválasztásra került sor Debrecen középiskoláiban . Nem választották 16 HBmL . IV . B. 1402/c. 1921-1923 ., ill. Fehér András : A forradalmak útján (H-B . megye és Debrecen munkásmozgalmának története, Db . 1970 . 123-124. old. Szerk. : Tokody Gyula) . 17 Vasárnap, 1919 . márc . 23 . 18 HBmL. XVI. 11/b. 3. 2228/1919. 19 HBmL . XVI. 11/b. 2. 9/1919 . K. ü.
1~9
meg a főreáliskola korábbi vezetőjét s a városi zeneiskolában is új személyt jelöltek igazgatónak. Szinte egyedi eset, hogy a Siketnéma Intézet igazgatója Lefkovits Vilmos közoktatásügyi népbiztos átiratára sem volt hajlandó átadni az intézet vezetését, arra való hivatkozással, hogy csak felettes kinevező hatóságának vagy az erőszaknak enged .2° Az államosítást követően napirendre került a kötelező iskolai hitoktatás megszüntetése. Sajnos, külön rendeletet sem a Kormányzótanács, sem a Közoktatásügyi Népbiztosság nem adott ki, s ez nagyban hátráltatta a kérdés egységesen történ ő rendezését . Ennek ellenére több megyei és városi tanács művelődési osztálya öntevékenyen intézkedett. Március 22-én Debrecenben megalakul és átveszi a hatalmat a forradalmi munkás-, földműves- és katonatanács . Napokon belül a megye összes városaiban és községeiben megalakulnak a direktóriumok és a munkástanácsok . Ezen a napon a Debreceni Tanítók Szakszervezete - mely az óvónőket, a középiskolai és szakiskolai tanárokat is magába tömörítette - Kovács Lajos ipariskolai tanár, munkástanácstag elnökletével elhatározta, hogy március 23-tól kezdődően az összes iskolában beszünteti a vallástanítást, az iskola épületében nem tűri meg a vallásoktatást, a hétköznapokra es ő vallási ünnepnapokon is tanítani fognak". Ez megmásíthatatlan" döntése a szakszervezetnek . A vallás helyett világi erkölcstant, valamint a szocializmus alapjait kívánták tanítani .21 A Debreceni Tanítók Szakszervezetének 1919 . március 22-i, a vallástanítás iskolai megszüntetésér ől szóló határozatával a debreceni munkástanács is egyetértett. Bizonyítja ezt az a körülmény, hogy március 25-én éppen a deb receni munkástanács lapjában a Népakaratban jelenik meg Lefkovits Vilmos közoktatási osztályvezet ő népbiztos fogalmazásában a Debreceni Tanítók Szakszervezetének felhívása a szülőkhöz a lelki felszabadítás jegyében az iskolai vallásoktatás ellen. A felhívás rámutatott a vallástanításnak a gyermeknevelésben betöltött káros szerepére és megállapította, hogy az egyházak eddigi közéleti szereplésének meg kell szűnnie, a vallás magánügy és semmi köze az erkölcshöz, amely valláserkölcs. . . . a munkát mint a bűnnek büntetését állítja elénk . . . A vallást ha akarják tanítsák a papok, tanítsák lakásaikon vagy a templomokban. Az iskola a népkultúra helye" . 22 Az a tény, hogy a debreceni demokratikus és szocialista tanítóság felsőbb rendelkezésre nem várva a forradalom első napjaiban eltörölte a vallásoktatást, azt bizonyítja, hogy e tekintetben országos viszonylatban is az els ő k között járt. Hogyan reagáltak erre az intézkedésre az iskolák? A Debreceni Állami Reáliskola igazgatója március 24-én valamennyi hitközség elöljáróságát arról értesítette, hogy a tanári kar határozata értelmében . . . megszű nt iskolánk ban a vallástan tanítása". A Debreceni Kereskedelmi Tanintézet is erről értesítette a hitközségeket : iskolánk tanári kara . . . egyhangúlag kimondta, hogy . . . a vallásoktatást megszünteti. Tanulóinkat figyelmeztettük arra, hogy aki továbbra is szükségességét érzi annak, hogy vallásoktatásban részesüljön, annak szülője ez irányban lépjen az illető vallásfelekezettel érintkezésbe" . zs Orven20 Uo . 1685/1919 ; 1687/1919 ; 1688/1919 ; 11/b . 3. 2208/1919 ; IV . B . 1406/a . 1704/1920; TK . HBban 306. dokum. A derecskei tanítói szakszervezet is foglalkozott az iskolaszékek és igazgatói állások megszűnéseivel . 21 TK . HB-ban . 289. dokum. 22 Népakarat, 1919 . márc. 25 . ; ill . TK . HB-ban . 291 dokum. 23 HBmL. XVI . 11/b. 2. 1704/1919 ; 1703/1919. A derecskei járás tanítói szakszervezete április 2-án tartott gy űlésén kimondta, hogy a népiskolákban a vallás- és ének tanítást, valamint minden egyéb egyházi funkciót a mai nappal beszüntet." Határozatát az iskolafenntartóknak megküldte.
detes, hogy valamennyi intézet tanártestülete szinte egy emberként állt ki a hitoktatás eltörlése mellett s még csak véletlenül sem akadt egyetlen nevelő sem, aki tiltakozott, vagy éppen tartózkodott volna a szavazáskor. Mindez azonban csak a felszínt mutatta, a tantestületek tagjainak döntő többsége ezzel a valóságban nem értett egyet. A vallás szabad gyakorlása és a vallásszabadság kihirdetése tárgyában a Közoktatásügyi Népbiztosság április 17-én országos rendeletet bocsátott ki, melyet a papok először húsvét vasárnapján voltak kötelesek a templomban kihirdetni és megfelelő magyarázattal is ellátni, mint ahogy erre Landler belügyi népbiztos az április 19-én küldött távirata is nyomatékosan felhívja a debreceni és általa a megye területén levő munkástanácsok figyelmét. Debrecenben alig hogy véget ért a munkáshatalom, a korábban kiadott rendeleteket semmisnek tekintik . Így pl . a főreáliskola tanári testülete, amikor még nem dőlt el országosan a proletárhatalom sorsa, május 3-i tanácskozásán a vallástan tanítását visszaállította.24 A hatalomátvétel után az események a közoktatás területén is gyorsan fejl ődtek. A magyar proletariátus is felismerte azt a fontos marxista tanítást, hogy a kommunizmus nemcsak gazdasági, hanem kulturális kérdés is" írja a Vörös Ujság 1919 . március 23-i számában . Ami a Tanácsköztársaság oktatáspolitikájának alapelveit illeti, azokat a Szocialista-Kommunista Munkások Magyarországi Pártjának programja fejtette ki, amelyet 1919 júniusában hirdettek ki. Érdemes idézni ennek a programnak néhány fontos gondolatát, E szerint minden oktatás állami feladat. Az iskolának, amely eddig a burzsoázia osztályuralmának támasztéka volt, a szocializmus megvalósítására lelkileg kell alkalmassá tennie az új nemzedéket . A vallásos és történelmi elemekből összetett régi világfölfogás helyett a tudomány igazságai és a munka ismeretén kell nyugodnia az új nevelésnek . A vallástan tanításának nincs helye az egységes munkaiskolában . A testi és szellemi munka között mesterségesen kiélezett különbséget éppen úgy ki kell küszöbölnie az új iskoláztatásnak, mint a város és falu ismeretvilága között tátongó szakadékot . Minden dolgozónak a tudomány és munka alapismereteinek ugyanarra a mértékére van szüksége és joga . Ezért az iskoláztatás kötelező idejét fokozatosan ki kell terjeszteni a 18 . évig. A gyermekek az iskolában ne csak közös nevelésben és oktatásban, hanem közös ellátásban (ruha, élelem, könyv stb.) részesüljenek", 2s De hogy mit sikerült ebből a nagyigényű, a szocialista közoktatás messzi távlataiba mutató programból megyénkben megvalósítani, arra vonatkozólag a történeti adalékok hosszú sora áll rendelkezésünkre . Március 29-én a szo cialista szakszervezetbe tömörült egyetemi és főiskolai diákság munkás-gyermekdélutánt rendezett a Bika Nagytermében. Április 1-én a városi és megyei direktóriumok az iskolás gyermekek ingyenes üdültetését, Debrecenben ingyenes fürdését rendelik e1. 2B A debreceni Néptanács - a Feministák Egyesületének beadványa alapján - 1919 . február 27-én minden elemi iskolában analfabéta-tanfolyamok létesítését határozta el azoknak a 24 éven aluli nőknek a számára, akiknek addig írástudatlanságuk miatt nem volt szavazati joguk. A falusi proletariátus szellemi 24 Uo . 1709/1919, ill. TK . HB-ban 308. dokum. ; VIII . 51/a . 3. 25 A Magyar Tanácsköztársaság művelődéspolitikája . Gondolat, Bp . 1959. 197 p. Szerk. : Petrák KatalinMilei György .
26 Népakarat, 1919 . márt . 29 ., ápr. 1 . ill. TK . HB-ban . 214. dokum.
színvonalának emelését célozta az, hogy a Bihar megyei kormányzótanács" április elején elrendelte az analfabéták összeírását s őket ingyenes tanításban akarta részesíteni .2' Hajdú megyében az analfabétizmus elleni küzdelem nem volt ilyen mértékű, némely község direktóriuma, mint pl. a püspökladányi elhatározta, hogy ingyen analfabéta-tanfolyamot rendez . Moór Jakab tanító oktatómunkás" be jelenti, hogy az oktatószemélyzet, a szellemi proletárok" már most megkezdik az analfabéták ingyenes oktatását, szocialista szellemű általános, ingyenes előadások tartását ifjak és feln őttek számára, valamint szocialista szellemű közkönyvtár létesítését . S őt Csenki Imre elvtársával egyetértve a zeneestély tiszta jövedelmét a fentiek értelmében szükségelt tankönyvek, szociális művek beszerzésére, ezennel a helybeli Szovjet Tanácsnak felajánlom" . z a Elsőrendű feladatként jelentkezett a felekezeti iskolák túlzsúfoltságának megszüntetése, a nagylétszámú osztályok megosztása, illetőleg újaknak a felállítása . A Népakarat március 28-i száma közli, hogy a Debreceni Munkás tanács - feltehetően az elemi iskolai osztályok zsúfoltsága megszüntetése érdekében - a régi csapatkórházat iskolai célokra igénybe vette és elrendelte átalakítását. Mint ahogy a munkássajtó április 8-i száma is megállapítja : Mi sem bizonyítja a felekezetek bűnös közönyét kirívóbban, mint az a körülmény, hogy 70 vagy 70-en felül vannak a tanítványok 38 osztályban, 80-an felül 18-ban, 90-en felül 3-ban", s mindez Debrecenben, a híres, gazdag cívis városban volt így. Milyen lehetett akkor a helyzet a megye falvaiban, a többnyire egytanítós felekezeti iskolákban? Hadd idézzem ezzel kapcsolatban a korabeli közlemény megjegyzését is : Az új rend képvisel őinek legels ő törekvése ezt a Debrecenhez nem ill ő, szégyenteljes állapotot a lehető leggyorsabban az osztályok szétosztásával, délutáni tanítással megszüntetni . Legyenek a szülők nyugodtak a tanítás és nevelés ügye hivatott kezekbe került" . 2s A zsúfoltság gyors megszüntetése érdekében a Debreceni Tanítók Szakszervezete április első hetében tanítógyűlést hívott össze, amelyen a kisebb iskolák összevonása és osztálybontások révén 147 állami elemi iskolai osztályt alakítottak ki, ezeket 18 igazgatói körzetbe osztották be, és - mint a Népakarat április 8-i számában olvashatjuk - minden körzet önállóan választotta meg igazgatóját" . s° Énnek jelent őségét csak akkor mérhetjük fel, ha figyelembe vesszük, hogy a Közoktatásügyi Népbiztosság az iskolák egységesítéséről, az osztatlan iskolák, a nagylétszámú osztályok megszüntetéséről szóló 10. számú KN. rendelete csak két hét múlva, április 20-án jelent meg. Az igazgatói körzetek kialakítása volt az első lépés az osztályszempontokat tükröz ő és képviselő feudális tanügyigazgatási rendszer áttörésére. Tudvalev ő ugyanis, hogy a debreceni tanácshatalom mind a volt tankerületi főigazgatóság - élén Ady Lajossal -, mind pedig a volt megyei tanfelügyelőség tisztviselői karát meghagyta hivatalában, csupán - a városi párttitkárságon működő politikai megbízottakkal ellenőriztette tevékenységüket. Ezek a meghagyott hivatalnokok minden munkáshatalmi rendelkezést a szó szoros értelmében szabotálni, végrehajtásukat késleltetni, elodázni törekedtek . Ezzel kapcsolatban 27 TK . HB-ban 79 . dokum. ; Fehér András : A forradalmak útján c. id . mű 125. p. 28 Népújság. (Püspökladány) 1919 . ápr. 3. ; TK . HB-ban 297. dokum. Jakab Sándor nádudvari tanító kommunista könyvtár megalapításának lehetőségét vetette fel, Pálfi János derecskei nevelő pedig a felnőttek iskolájának megszervezését szorgalmazta . 29 TK . HB-ban . 299., 296., 326. dokum . 30 Uo . 296 dokum.
1919 . november 24-i jelentésében Szabó Béla tanfelügyelő így írt : Velünk régi tisztviselőkkel szemben nem erőszakoskodtak, nem fenyegetőztek, minket helyünkr ől nem távolítottak el . . . Különben Lefkovits és Kovács külön politikai megbízotti népbiztosi irodát tartottak, de nem a tanfelügyelőségen, hanem a párttitkárságon . . . Kiadásokat . . . csakis a lejárt tanítói fizetésekre eszközöltettek".31 Sajnos, az április 16-án meginduló román katonai intervenció elhárítására történ ő felkészülés Debrecenben és a megyében még a falusi különféle felekezeti osztatlan, egytanítós iskolák összevonását, ezzel a nagylétszámú tanulócsoportok megszüntetését is elodázta . A hajdúvárosokban, illetve a hajdú-bihari falvakban a tanítók közül többen tagjai lettek a forradalmi munkás-, földműves- és katonatanácsnak, a direktóriumnak, illetve járási, megyei munkástanácstagok, elnökök, pedagógus szakszervezeti vezetők lettek . Hajdúböszörményben már február 23-án megalakult a Néptanács, melynek munkájában részt vett ifj. Lada János református elemi iskolai tanító is, aki március 23-án, majd véglegesen április 8-án megválasztott Munkástanács első elnöke és direktóriumi tag lett, a tanács jegyzője pedig Erd ős Antal református tanító .32 Március 28-án a hajdúszoboszlói direktórium a református egyháztól el akarta venni azt a kétszáz hold földet, amelyet a várostól korábban iskolai célokra kapott, de az egyház csak kis mértékben fordította erre a célra. Egyéb ként Szoboszlón Domokos Sándor tanító már az őszirózsás forradalom idején a helybeli nemzeti tanács jegyzője lett, majd később mint a Szociáldemokrata Párt tagja, a helyi pedagógus szakszervezet elnöke, városi és megyei munkás-, földműves- és katonatanácstag fejtett ki - Böszörményi Ferenc tanítótársával együtt - forradalmi tevékenységet .33 Hajdúhadházon Simon Károly haladó gondolkodású pedagógus, aki már korábban is síkraszállt az oktatás világi jellegének a kibontakoztatásáért, követelte az egyházi iskolák államosítását . A Tanácsköztársaság kikiáltásakor pedig nyilvános előadásokat tartott nevelőtársainak és a szülőknek az állami iskolákban folyó oktatás korszerű bb, progresszívebb voltáról . Ezzel egyidejűleg röplapokat, cikkeket írt az iskolareformmal kapcsolatosan és saját maga terjesztette azokat, nem kímélve sem anyagi, sem erkölcsi áldozatot ezen a téren. Lakatos Károly tanító pedig a népet a románok ellen akarta vezetni.34 Hajdúnánáson Kallós Izrael állami, Geruska István, Nyakas Sándor felekezeti tanítókkal az élen viszonylag korán megkezdődött a tanácshatalom melletti szervezkedés . A város polgármestere 1919 augusztusában az alispánnak küldött átiratában Brassai Károly gimnáziumi tanár és Zsuga Imre egyetemi hallgató nevét is említi, akik kommunista üzelmek miatt voltak letartóztatva" 35 Egyeken 1918 novemberében az orosz fogságból hazatért Madarász Lajos állami elemi iskolai igazgató népmegbízott", majd járási és megyei munkástanácstag vezetésével szinte naponta tartanak népgyűléseket az egri főkáptalan egyeld birtokán megszervezendő szövetkezeti termelésrő l, a földosztásról, a föld ingyenes kisajátításáról . Hajdúszováton Gaál Zsigmond és Szabó Károly 31 Uo . 305., 167. dokum. 32 Uo . 448. dokum. 33 Uo . 456., 508. dokum. Hajdúszoboszlón megalakult a néptanítók szakosztálya is, amely hozzákezdett az iskola szocializálásához, illetve tagjai az olvasókörökbenvállaltak népnevelési feladatot . 34 JTÜSZ. 139 . old. ; TK . HB-ban 450 . dokum. 35 TK . HB-ban 307, 452. dokum. 8 Évkönyv V .
református tanítók, később munkástanácstagok, valamint Németh Lajos református tanító, kik eddig is a nép, de különösen az alsóbb néposztály vezetői voltak", hazatért katonákkal, katonaviselt emberekkel már februárban megalakítják a Néptanácsot-állapítja meg róluk az 1919 . augusztus 29-i, alispánnak küldött főjegyzői jelentés .3 ó Biharnagybajomban a március 15-i ünnepségen - Mile Ferenc református tanító, később járási direktóriumi elnök, aki a községi jegyz ő és családja elűzetésében vett részt", Petőfi Akasszátok fel a királyokat" című versét szavalta és megtanította a gyermekeknek a Marseillaise szövegét .3' Derecskén Rákos Imre kántortanító és Szabó József református tanító el őbbi munkástanács- és direktóriumi tag, utóbbi a járási Tanítók Szakszervezete, valamint a járási munkástanács és direktórium elnöke -, Püspökladány ban Moór Jakab és Csenki Imre tanító - ahogy magukat nevezik oktatómunkás" -, Kornádiban Széchenyi Endre és a későbbi vöröskatona Fiam István, Balmazújváros-Jen őházán Muhoray János, Fels ő-Józsán Klatskó Jenő, Berekböszörményben Asztalos Ferenc, s Nádudvaron is három felekezeti tanító fejtett ki lázító" tevékenységet.3$ A tanítók, különösen a felekezeti tanítók forradalmi aktivitása nyilván érthet ő és törvényszerű . Az ellenforradalmi rendszer idején egyházi és bírósági felelősségre vonásuk sajnos nem maradt el . A munkáshatalom az élő szó agitatív, mozgósító erejét is felhasználva igyekezett a nevelőket felvilágosítani, tájékoztatni . A Debreceni Tanítók Szakszervezete március 31-én A szocializus és a vallás", valamint A szocializmus és az erkölcs" címmel tudományos előadást rendezett az Aranybika Szálló Nagytermében, majd április 6-án dr. Gulyás István tanár a közoktatás egységér ől beszélt a szakszervezeti taggyűlésen. Hajdú megye tanítósága ugyancsak április 6-án A szocializmus és a népiskola", Az iskola és az egyház", valamint Az iskolai igazgatás átmeneti feladatai" című napirendekkel a megyeháza dísztermében tartotta nagygy űlését. Derecskén április 2-án Szabó József református tanító a járási Tanítók Szakszervezetének ülésén korszerű tankönyvek írását és bevezetését követelte. Határozatban mondták ki, hogy a gy űlés keresse meg az Országos Tanító Szakszervezetet, hogy hasson oda, hogy a kormány mielőbb írja ki a tankönyvpályázatokat, hogy a gyermek mielőbb a mai kor szellemével egyező tankönyvekbő l merítse ismereteit . . . A beíratási díjakból nem holmi elcsépelt könyveket szerezzen be a szakszervezet, hanem a szakszervezet által kijelölendő mai kornak megfelelő műveket", ss Április 10-én Hajdú megye és Debrecen összes iskoláinak pedagógusai a Debreceni Tanítók Szakszervezete rendezésében nagygyűlést tartottak a Bika Nagytermében . Az előadók a fővárosból érkeztek . Lefkovits Vilmos megnyitója után Fogarasi Béla előadásában tanító-proletariátus"-ként aposztrofálta a tanítókat, akiknek feladata az új világ és az új társadalom felépítése . Winkler József beszédében szembeállította a tudományos alapokon álló új munkaiskolát a régi rendszer osztályérdekeket szolgáló, valláserkölcsi alapon álló iskolájával ; A régi rendszer iskolájában tűrő, alázatos lelkeket neveltek a kizsákmányolók számára. Az új rend iskolája munkásembert akar nevelni, ki az életet élvezni tudja, teremtő, dolgozó, alkotó embert" . Ebben a felvilágosító munkában nagy szerep vár a falusi tanítókra. Ezt követően ismertette az új iskolatípust ; a S osz36 Uo . 445., 307., 457. dokum. 37,Uo. 439 . dokum . 38 Uo . 428., 442., 297., 466., 307., 436., 472. dokum. 39 Népakarat, 1919 . márc . 29 . ; ápr. 5. ; ápr. 3. ; TK. HB-ban . 443. dokum.
tályos, kötelező, ingyenes állami általános munkaiskolát, a minden dolgozó gyermeke előtt nyitva álló egységes iskolarendszert, és rámutatott arra, hogy a tanítóknak is tanulniuk kell . Nagy Endre a tanítóság feladatairól beszélt : . . .szembe kell szállni a kishit űséggel, a rágalmakkal és fel kell világosítani, meg kell nyugtatni a népet" . A nagygyűlés befejezéseként felhívással fordult a tanítókhoz : Az új társadalmi rendben a legnagyobb munkát a tanítóságnak kell elvégeznie és ezért a munkáért most nem megvetés, üldöztetés, hanem jutalom, elismerés, nagyobb kenyér jár . . ." .40 Figyelemre méltó a munkástanácsnak a debreceni ifjúmunkások szocialista nevelésében és szervezésében kifejtett tevékenysége . A Debreceni Szocialista Ifjúmunkások Szakszervezete 1918. december végén alakult, majd 1919 áprilisában a Csapó utcán Ifjúmunkás Otthon létesült . Itt tartották üléseiket, megbeszéléseiket a fiatalok . A tanonciskolákban is napirenden szerepelt az oktatás tartalmának korszerűsítése s jelent ősen megváltozott a tanítók politikai arculata is. Az ipariskola szocialista tanító tagjai megértették a tanácshatalom munkásiskola-politikáját s minden erejükkel segítették a munkásifjúság szocialista nevelését. A vallás helyett a kommün eszményének megfelelő erkölcstant oktattak. A korabeli igazgatót alkalmatlannak tartották az iskola vezetésére s - igen merész, de határozott módon 1919 . január végén - helyébe Bordi Istvánt választották a tanonciskola vezetőjének. A tanítók közül többen szervez ő, irányító szerepet vállaltak a proletárdiktatúra szerveiben . Kovács Lajos tanító például Lefkovits Vilmos helyettese volt. Megértették, hogy a tanároknak is meg kell változniuk lelkivilágukban, tanítási módjukban" az iskola forradalmi átalakulásáért .41 A középiskolák tanárainak egy része a Tanácsköztársaság kikiáltása után megyénkben is várakozó álláspontra helyezkedett . Nem akarta magát elkötelezni a proletárhatalom mellett. Amikor azonban meggyőződtek arról, hogy a munkáshatalom intézkedései az oktatás fejlesztését célozzák, felengedett a közönyük és hozzákezdtek a módszertani kultúra korszerűsítéséhez. 1919. március 27-én Lefkovits Vilmos az összes iskola tanárait értekezletre hívta, hogy az iskolák forradalmi átalakításáról tanácskozzanak . Bevezető előadásában elmarasztalta a klasszikus középiskolát, melyet a régi rendszer . . . leghatalmasabb erősségének" nevezett, s amelyet most az új rend elfoglalt s a maga szolgálatába fog kényszeríteni" . Tehát a város középiskolai tanársága március végén már a tantervi reform el őkészítésén dolgozott s ezen belül elsősorban a tanulóifjúság szocialista erkölcsi és világnézeti nevelésének kimunkálását tekintette feladatának. A vallástan helyett erkölcstant, a latin nyelv és ókori irodalom óraszámainak terhére pedig szociológia oktatását tervezték bevezetni. Ezzel kapcsolatban igen izgalmas Ady Lajos tankerületi főigazgatónak a jelentése, melyet később a VKM-nek küldött : április 4-én összehívtam a tanárságot a Református Főgimnázium tornacsarnokába, ahol - megelőzőleg a tanárság vezető elemeivel bizalmas beszélgetést folytatván -, kimondotta Debrecen középiskolai tanársága, hogy a tantervi reform előkészítéséhez hozzáfog . Lefkovits dr . azonban gyanakodott, hogy e határozattal időt akarunk nyerni s kijelentette előttem, hogy sokáig nem hajlandó várni. Annak demonstrálására 40 Népakarat, 1919 . ápr. 11 . ; TK. HB-ban . 298. dokum. Április 8-án rendezték meg a Bihar vármegyei tanítók gyűlését, ahová lovaskocsikkal szállították az egyes községekből a tanítókat, a visszaszállításról pedig a tanfelügyel ő gondoskodott . 41 Kioltott fáklyák. Emlékezések a fehérterror pedagógus áldozatairól . Kossuth, Bp . 1963 . szerk. : Bihari Mór 8*
pedig, hogy a reformszándékunk csakugyan komoly, azt követelte, hogy a leánygimnázium latin és ókori irodalom tárgyait haladéktalanul korlátozzuk, a szociológia, mint új tárgy javára . Evégből értekezletre hívatta össze általam a református Leányközépiskola tanárait . . . Az értekezlet a Lefkovits kívánta tervmódosításokhoz hozzájárult, a latin nyelvi órákból heti 1-2 órát, s az ókori irodalom 1-1 órája a szociológia céljára lefoglaltatott . A közbejött politikai és katonai események miatt de facto ez a reform nem került megvalósításra" . Ady Lajos főigazgató jelentéséhez nem kell különösebb kommentár, legfeljebb annyi, hogy e nagy nevű tanügyi vezető szemlélete messze elmaradt az akkor már halott költ ő testvér progresszivitása mögött .4 z A művelődési forradalom mélységeit, irányát a szocialista munkaiskola megalapozásának törekvései mutatják legjobban. Két vonatkozásban viszont napjainkig érvényes megállapítások alakultak ki. Egyfel ől a marxizmus klaszszikusainak tanításából kiindulva a munkaiskolát a termeléssel összekapcsolt általános képző, politechnikai kultúrát biztosító iskolaként értelmezték . Ennek részleteit ugyan nem volt képes kidolgozni a Közoktatásügyi Népbiztosság, de alapjaiban számos intézkedés ebben az irányban hatott . Másfel ől elméletileg s részben gyakorlatilag is elvetették az iskola társadalmi elszigeteltségének, társadalomtól való elzárkózásának, azaz az elitképz ő iskolának a polgári koncepcióját . A munkaiskola alapjainak lerakásával az iskola új hatásrendszerét kívánta megteremteni a tanácskormány. A termeléssel összekapcsolt oktatás, az általános és egységes középfokú képzés a tömegek kultúráját az addig soha nem látott szintre kívánta emelni . A szabadnevelés, avantgarde törekvések hatása, a polgári pszichologizmus és cselekvésiskola befolyása ugyan érezhető a részmunkákon. Mindez azonban nem teszi kétségessé, hogy a Tanácsköztársaság iskolapolitikája más alapokra épült volna, ha a művet az úttör ők befejezhették volna. A szocialista iskola irányába hatott az önkormányzat szerveinek működtetése s az iskolai élet demokratizmusának fokozását szolgáló intézkedéssor. A burzsoá iskola kényszerfegyelmét, individualizmusát, zártságát és drillen alapuló légkörét csak a közösségi szervek működésében megnyilvánuló tanulói felelősséggel, a közösségi tevékenységgel, nyitott társadalmi érdeklődésével s bens őséges, kölcsönös megértésen alapuló nevelő-növendék viszonnyal lehetett eredményesen megváltoztatni. A forradalmi hangulat a város középiskolásainak körében is terjedt. A tanulók több helyen követelték az érettségi eltörlését, a kötelező vallásoktatás megszüntetését, az osztályzás felfüggesztését vagy a jegyeknek az osztálybizalmukkal való együttes megállapítását, a latin nyelvnek legalább az alsóbb osztályokból való törlését, a nemi felvilágosítást mind a fiú-, mind a leányiskolákban. A diákság valamennyi középiskolában bizalmas tanácsot" választott, amely az iskola fegyelmi és tanulmányi igazgatásában" is részt vett . Március 28-án az Arany Bikában összevont diákgyűlést szerveztek, ahol dr . Gulyás István ref. gimnáziumi tanár mondott beszédet. Ismertette a kommunizmust, mint egy új és jobb világ kezdetét, melynek elveit az ifjúságnak kell majd megvalósítani" . A fiatalok nemcsak a haladás ügye mellett foglaltak állást, de a felsőbb osztályok tagjaiból többen a polgár őrségbe is jelentkeztek . A debreceni reáliskola tanulói például mind a 10 osztályban mozgalmat indítottak a forradalmi haladás szolgálatára". Általában az iskolák növendékei 42 Népakarat, 1919 . márc . 27 . ; ill. TK. HB-ban 293. dokum. ; HBmL . XVI: 11/b. 3. 2208/191 9. Ady Lajos jelentése.
lelkesedéssel támogatták az új törekvéseket s a forradalmi eszmék mély nyomokat hagytak gondolkodásukban, cselekedeteikben .4a A tanítóság és a tanárság szocialista gondolkodású elemei nemcsak a közoktatás demokratizálásáért szálltak síkra, hanem szerepet vállaltak a gyakorlati politikai életben is. A megye tanítóságának április 10-i nagygy űlésén Foga rasi azt is bizonyította, hogy a pedagógusok a proletárdiktatúrát magukénak érzik . A tanítóság nagy számban történt megjelenésével és megnyilatkozásaival dokumentálta, hogy elő kívánja segíteni a szocialista nézetek terjesztését .44 A politikai életben szerepet játszó tanítók nagyobbik része a felekezeti iskolákból került ki. Erre utalt Baltazár püspök későbbi nyilatkozatában is, megjegyezve, hogy a tanároktól és tanítóktól több hűséget vártunk volna, de ezek közül meglehetős sokan a romboláshoz szeg ődtek", 4 s 1919 nyarán a nemzetközi reakció összpontosított támadása megdöntötte a magyar proletariátus első államát s féktelen terror következett. Az uralomra került ellenforradalom elsősorban a kommunisták ellen indított utóhad járatot, de bosszúvágya mindenkit sújtott, aki a proletárdiktatúrát szolgálta, vagy akár csak rokonszenvezett azzal. Közismert, hogy a pedagógusok nem kis része lelkesedéssel fogadta az 1918/19-es forradalmakat s jelentős részük aktívan részt is vett az új társadalmi rendszer és az új művelődéspolitika kialakításában. Az ellenforradalom gy őzelme után azonnal megindult a kompromittált" pedagógusok felelősségre vonása . Helyileg Baltazár püspök elnökletével igazoló bizottság alakult, amely a városhoz tartozó tisztviselőket, közalkalmazottakat igazoltatta. Így a városi iparostanonc-iskola tanítóit, a városi zenede s az autonóm felekezeti középiskolák tanárait is maga elé idézte . A bizottság viszonylag korán, 1919 . május elején kezdte el tevékenységét . Nem igazolták Csürös Ferenc tanácsnokot, Csurka István iparos tanonciskolai igazgatót, P. Nagy Zoltán és dr. Szilágyi Imre zeneiskolai tanárokat. Nánay Béla református gimnáziumi tanárt, Mika Ilona református polgári iskolai tanárn őt és Rábold Gusztáv tanárt azzal gyanúsították, hogy a kommunista államrendet nagymértékben támogatták és a növendékeket kommunista szellemben nevelték". Nánay Béla az igazoló bizottság előtt bátran vállalta, hogy a tanítók és tanárok szakszervezetének volt a titkára, a Nevel ő Munkások Egyesülete Középiskolai Szakosztályának jegyz ője, s az egyesület gyűlésein előadásokat is tartott. Mika Ilona - ekkor 23 éves - büszkén vallotta magát kommunistának : Híve voltam annak az eszmének, amely az embereknek egyenl ő munkájuk után egyenl ő megélhetést ad és el őadásaimban igyekeztem a gyermekeket a fegyelemre, a munkára ösztönözni ." Hármójuk ügyében több tanút hallgattak ki. Nagy Gyula tanítónőképezdei igazgató előadta, hogy nevezettek ugyan nem az ő tantestületében voltak, de találkozásunkkor történt beszélgetéséből az volt a benyomásom, hogy helyesnek tartják a vallásoktatás eltörlését, sőt az e tárgyban tartott gyűléseken hallottam őket a vallásoktatás eltörlése érdekében beszélni . . . Rábold volt a javaslatoknak az előadója" . Máyerszki Béláné tanító kolléganőjéről így vélekedett : 1917 őszén jött Mika Ilona az intézetünkhöz. Mióta ismerjük, mindig szenvedélyes, 43 Népakarat, 1919 . márt . 25 . HBmL . XVI. 11/b. 2. 2197/1919. ; Népakarat,1919. márt . 27 . ; A debreceni Fazekas Mihály Gimnázium értesítője az 1972/73-as centenáriumi tanévr ől. Tankönyvkiadó. Bp . 36 . old.; Szerk. : Nábrády Mihály. 44 HBmL . IV. B. 905/ b. 1746/1920. 45 DU . 1919. okt. 9.
könnyen lobbanó volt . . . Az iskolákra vonatkozó rendelkezéseket helyeselte, így többek közt a vallástanítás kiküszöbölését, az iskolák államosítását, a gyermekek fürösztését . . . Ő szépnek tartotta a kommunizmust, hívének is vallotta magát, azonban, mint idealista, nem volt megelégedve a megvalósítási móddal". Az igazoló bizottság nem is késlekedett bűnösségüket" megállapítani.4s 1919 . augusztus 10-én a VKM eltörölte a Tanácsköztársaság minden közoktatásügyi rendeletét és megsemmisítette a proletárdiktatúra idején foganatosított kinevezéseket és elbocsátásokat . A tanügyi alkalmazottakat igazoltatás nak vetették alá, augusztus-szeptemberben országszerte megalakították a fegyelmi bizottságokat, Debrecen város polgármestere a helyi sajtóban 1920 . április közepén megjelentetett felhívásában arra ösztönzött, hogy akik tudomásul bírnak arról, hogy a városi óvónők és menedékház vezetőnők, továbbá a Debrecen-környéki tanyai iskolai tanítók valamelyike írásban vagy élőszóban kifejezett agitációval részt vett a proletárdiktatúra előidézésében vagy támogatásában, azt a polgármesteri hivatalhoz 1920 . április 30-ig . . . bejelenteni szíveskedjenek". A lakosság részér ől egyetlen bejelentés sem érkezett . De a korábban fegyelmi eljárás alá vont nevelőket felfüggesztették, illetményeiket beszüntették . A fegyelmik évekig elhúzódtak s aki netán szót emelt, azonnal megfélemlítették . Később ezek az elhúzódó ügyek terhessé váltak a kultuszminiszternek is s ezért 1921 . február 10-én azt kérte a főispántól, hogy a közigazgatási bizottság előtt folyamatban levő fegyelmi ügyek . . . most már soronkívül olyképpen intéztessenek el, hogy a közigazgatási bizottság az ítéleteket felülvizsgálat végett 1921. március 15-ig feltétlenül terjessze fel hozzám". A miniszter mindezt azzal indokolta, hogy a fegyelmi eljárás alatt álló tanerők legnagyobb része állásától fölfüggesztett és így már másfél év óta nem teljesít szolgálatot" ugyanakkor több iskolában nevelő hiánya miatt nem folyt tanítás.4' Az irattárak nem őriztek meg debreceni, megyei vonatkozásban sem minden fegyelmi dokumentumot, de a meglevő k alapján is képet alkothatunk a korabeli helyzetről, a felzaklatott, a nyugtalanság és létbizonytalanság állapotá ba került nevelőkről, tantestületekr ő1.1920-ban letartóztatták és fegyelmi eljárás indult Lőrincz Károly kir . segédtanfelügyel ő, Geruska István és Kallós Izrael hajdúnánási állami, Józan József debreceni MÁV műhelytelepi, Balogh Antal hajdúhadházi, Madarász Lajos egyeld állami, Muhoray János Balmazújvárosjenőházi községi, ifj . Lada János és Erdős Antal hajdúböszörményi ref. néptanítók, Brassai Károly hajdúnánási gimnáziumi tanár, valamint Csorba Antal (Hajdúböszörmény) és Zsuga Imre (Hajdúnánás) egyetemi hallgatók ellen. Krammer Győz ő és Zelleni Kálmán árvaházi nevelők, valamint három nádudvari pedagógus szintén fegyelmi büntetésben részesült. Bordi István és Liptai Sándor debreceni tanonciskolai tanítókat pénzbírságra és másfél éven át visszatartott fizetésük elvesztésére, Lakatos Károly hajdúhadházi állami tanítót és Csurka István debreceni iparos tanonciskolai igazgatót - 1923-ban - pénzbírságra ítélték. Petrovics Emil, Danér Erzsébet, Frankovszki Margit debreceni iparos tanonciskolai tanítók, Dariday Etelka debreceni rk . tanítónő, Klatskó Jenő fels ő-józsai rk . tanító ellen több éves meghurcolás után kell ő bizonyíték hiányában elejtették a vádat. A debreceni református egyházmegye fegyelmi bírósága Káposztás Imre, Nagy Imre, Kerékgyártó Béla és Szentjobbi Kálmán ref. tanítók ellen 1920 . október 21-én hozott fegyelmi ítéletet . 46 HBmL . XVI. 15/2. 47 HBmL. IV. B. 1414/b . ; 226/1924 ; ill. a VKM 30771/1921 . VIII . o. sz. r.
Asztalos Ferenc berekböszörményi állami tanítót hivatalvesztésre, Fialkovits Gyula és Govrik Béla siketnéma intézeti tanárokat állásvesztésre ítélte . Gaál Zsigmond, Németh Lajos, Szabó József hajdúszováti ref. tanítókat az egyház szintén elbocsátotta állásukból a kommunizmus alatt tett kijelentéseik miatt, Mile Frenc biharnagybajomi ref. tanítónak pedig önként kellett lemondania munkakörér ől. Rend őrségi felügyelet alá került Rákos Imre derecskei kántortanító, Szabó József derecskei ref. tanító, Kornádiban pedig Széchenyi Endre. Cseke Gábor hajdúszoboszlói tanítót internálták, Albert András és Kovács Lajos debreceni iparos tanonciskolai tanítókat börtönbüntetésre és hivatalukból elmozdításra, Domokos Sándor hajdúszoboszlói tanítót szintén börtönbüntetésre (7 és fél év) ítélték.48 A debreceni főreáliskola tanárai közül egy fő feddésben, egy dorgálásban részesült. Kerékgyártó Jenő az igazoló bizottság előtt kijelentette : mindig nyíltan megmondtam gondolataimat ; mióta megállapodott világnézetem van, szociáldemokratának vallom magam, ezt most sem titkolom" . Madai Pálról azt állapították meg, hogy a proletárdiktatúra előkészítésében és szolgálatában részes s mint részes, rosszallást érdemel" . A két autonom felekezeti intézet tanárai közül egyet - Dékán Samut - állásvesztésre ítéltek, ketten fegyelmit kaptak ; a debreceni keresked ő társulati polgári iskola igazgatója, Gaál József és Gábor Dezs ő, Toroczkay Oswald tanárok ellen, mert a kommunizmus alatt hazafiatlan magatartást tanúsítottak", ezért ellenük 1921. márciusában fegyelmi lefolytatását rendelték el. Lefkovits Vilmos tanárt 1920-ban először 5 évre, 1921. januárjától újabb 5 évre ítélték, 1926 . májusában azonban kiengedték a fogházból.4 s A tanulók közül kommunista vádak alapján többet nem vett fel a kegyesrendi rk . főgimnázium az 1919/20-as tanévben, a főreáliskolában pedig 1919 . október 20-án négytagú bizottságot választott a tanári kar a tanulóifjúság körében tapasztalható erkölcsi romlás okainak megállapítására" . Munkájuk nyomán két tanulót évközben távolítottak el : Altmann Simon VII. osztályos tanulót a nemzeti érzülettel való szembehelyezkedés" miatt és Gémes István VII-es növendéket mivel a vallásról nyilvánított meggy őződése az iskola szellemével nem fér össze" - ezért őket 1920 . májusában kizárták. Ugyancsak kommunista vétségek miatt fegyelmi büntetésben részesült itt még néhány tanuló . A debreceni református gimnáziumból Debreczeni János 15 éves diákot, kit az akkori közhangulat zavart meg", 1920. szeptember 6-án ~ az iskolából eltávolították .so Debrecen felsőoktatási intézményei, tanári testületeik és hallgatóságuk révén egyaránt távoltartották magukat a kezdeti események menetétől. Néhány tanár és hallgató agitációs tevékenysége következtében azonban ezen a téren is, lassabban ugyan, mint az alsó- és középfokú oktatás terén, de megindult az eszmélkedés folyamata. A progresszív erők elsősorban az egyház és az állam szétválasztását, a hitoktatásnak az iskolákból való kiküszöbölését, haladó szellemű professzorok kinevezését sürgették. A Tudományegyetemen dr . Zoványi 48 TK. HB-ban . 307., 436., 443., 445., 446., 448., 452., 472., 457., 439., 442., 428 ., 508. dokum. ; HBmL . IV . B. 1414/b. 2183/1920. ; 1414/b. 44. 386/1920 . ; 44. 1708/1920.; 368/1924 .; XVI. 11/b. 3. 2187/1919.; 2185/1919.; 2192/1919.; IV . B. 1414/b. 226/1924 . 49 HBmL . 11/b. 3. 2208/1919. ; IV. B. 1406/a. 1305/1921. eln.; VIII . 51/a . 3. 1919 . okt. 13 . ; Tetteikben tovább élnek Db . 1976 . 192-194. old. Szerk. : Kiss István : HBmL. IV. B. 1414/b. 226/1924. 50 HBmL . XVI. 11/b. 3. 2208/1919. ; VIII . 51/a . 3. 1919 . okt. 20 .; 1920 . márc . 24.; május. 12., 15 . ; TK . HB-ban . 221, dokum.
Jen ő teológus professzor állt nyíltan, kezdettől fogva végig a tanácshatalom oktatáspolitikája mellé. Már 1919. januárjában felvetette az állam és egyház szétválasztását, az iskolai vallásoktatás fakultatívvá tételét. Nemcsak a sajtóban, de az élő szó erejével is igyekezett a pedagógusokat felvilágosítani . Április 6-án Hajdú megye tanítóságának tart előadást Iskola és az egyház" címmel . El őször 1919 elején vetődött fel a Természettudományi Kar felállításának terve, amikor is a Közoktatásügyi Minisztérium a Debreceni Tudományegyetem Tanácsához intézett leiratában a mennyiség- és természettudományi kar" mielőbbi megszervezését helyezte kilátásba. Sőt bizonyos előkészületek folytak a pallagi Mezőgazdasági Akadémiának az egyetemhez való kapcsolására "természettudományos és gazdasági fakultás" kiépítésére is. Az e célból kiküldött vegyes bizottság a részletes tervezetét el is készítette, de akkor sem a mennyiség- és természettudományi kar létesítésére, sem pedig a pallagi Gazdasági Akadémiának az egyetemhez való kapcsolására vonatkozó tervek a Tanácsköztársaság bukása utáni viszonyok között nem valósulhattak meg.sl A néptömegek megmozdulásai, a polgári forradalom állandó balratolódása nem volt hatástalan a pallagi Gazdasági Akadémia életére sem. Az 1918 . november 8-i tanári ülés Sztankovics igazgatójavaslatára úgy döntött, hogy a nagy időkre való tekintettel" a testület üdvözölje Búza Barna földművelésügyi minisztert,amelyhez valamennyien örömmel hozzájárultak. Rapaics Raymond professzor vezetésével komoly agitációs és szervező munka indult a tanárok és hallgatóság körében. Az új szellem jeleként Pallagon 1918-ban jelenik meg először három leánytanuló s ezek felvételét hosszas megbeszélések előzték meg, végül is a testület 1918 . december 18-án egyetértett felvételükkel . A Tanácsköztársaság idején már szélesebb körök kapcsolódtak be az oktatás korszerűsítésének munkálataiba. Sőt március 21-re Rapaics szervezőmunkájának eredményeként majdnem valamennyi tanár tagja volt a szakszervezetnek . 1919 . május 19-én a pallagi Gazdasági Akadémia egyik hallgatójának rendőrségi vallomásában olvashatjuk : Amikor a szovjet kormány megalakult, Rapaics . . . első óráján nem tantárgyakból tartott előadást, hanem . . . kifejtette . . . milyen szép a kommunizmus, egy új és szebb világot fog teremteni a régi romlott világ helyett, amikor csak az igazság gy őz" . Az ellenforradalom sajnos Rapaics Raymond felelősségre vonását sem mulasztotta el . A történeti hűség miatt meg kell jegyeznünk, hogy a debreceni felsőoktatási intézményekben a legfontosabb területen az oktatás tartalmában és módszereiben alapvető változások, reformok nem születtek. A polgári demokratikus forradalom kitörése után a tudományegyetemi hallgatók is megmozdultak . A korábban létrehívott ún. permanens bizottságot kibővítették, mely Thury Levente közreműködésével november 1-én diáktanáccsá alakult át. E tanács felhatalmazta Thuryt, hogy vegye fel a kapcsolatot a Munkástanáccsal, s amikor az diákságot érintő ügyeket tárgyal, Thuryt föltétlenül hívják meg. Az egyetemi és főiskolai hallgatók progresszív tagjai az internátusban szociológiai" előadássorozatot szerveztek, majd a március 22-i előadás után az új társadalmi rendszer építéséért tevékenykedő diákok mgealakították az Egyetemi Hallgatók Szocialista Szakszervezetét, megválasztották annak vezetőségét a bizalmiakkal együtt . Elnöke Thury Levente lett . A pallagi főiskolásoknak is kezdeményező szerepük volt" e szervezet életrehívásában. 51 Népakarat, 1919. ápr. 3. ; KLTE Debrecen, 1972. Szerk. : Némedi Lajos ; 25 éves a KLTE Természettudományi Kara. Db . 1975 . Szerk. : Csikai Gyula.
120
Az egyetemi tanács az ellenforradalmi korszak megtorló intézkedései során 200-250-re becsülte a szakszervezetbe beiratkozott hallgatók számát . Ez a szervezet a tanácshatalom egész debreceni fennállása idején működött . Vezetői a felekezetek vagyonának ifjúsági célokra történ ő lefoglalását sürgették, buzdították a fiatalokat a Vörös Hadseregbe belépésre s tanulmányi reformkérdésekkel és a szocializmus eszméit népszerűsítő előadások rendezésével foglalkoztak . Április 22-én a román csapatoknak a város szélén történ ő felvonulásakor pedig az egyetemi ifjúság mozgósítását is megkísérelte . A hallgatók közül Kardos László, Kiss Kálmán (bölcsész), Kiss Ernő (teológia), Ditzig Lajos (jog) több esetben lelkesít ő, felvilágosító előadásokat tartottak a város diákifjúságának is.52 A Tanácsköztársaság bukása után a fehérterror a tudományegyetemen is megkezdi az üldözést . Zoványi professzort - aki egyáltalán nem volt vádolható szocialista meggyőződéssel, pusztán haladó nézeteit fejtette ki - bíró ság elé állítják és megfosztják tanári katedrájától . 1920 . december 4-én az egyetem rektora arról tesz jelentést főhatóságának, hogy a tanárok közül nem zárták le az eljárást három magántanár ügyében ; 10 tanár ellen fegyelmi lefolytatását rendelték el, kettőt pedig magatartásuknak helytelenítése" mellett igazoltak . A tisztviselők és alkalmazottak közül hét fő ellen fegyelmit és három esetben felfüggesztést foganatosítottak. A diákok vezetőit - 25 főt - is kizártak az egyetemről, vagy tanulmányaikat bizonyos időre felfüggesztették .5 s Az ifjúság szervezkedésében is az ellenforradalmi elemek nyomultak előre. Ezt bizonyítja, hogy 1919 . októberében egy szélsőséges diákküldöttség kereste fel Kenézy Gyula rektort azzal a kéréssel, hogy az orvosi fakultáson csak 5 zsidó hallgatót vegyenek fel" . A küldöttség vezet ője kijelentette, hogy amennyiben az egyetemi tanács kérésüket elutasítaná, a hallgatók minden eszközzel érvényt szereznek követelésüknek, ha másképpen nem, úgy, hogy megakadályozzák az előadások tényleges megkezdését. Kenézy professzor e nehéz időkben őszinteséggel és nyíltsággal válaszolt : A teljes lelkiismereti szabadság híve vagyok és eszerint szívesen látom, ha az ifjúság a törvény keretén belül hozzászól az őt érdekl ő fontos kérdésekhez, de hogy az egyetemi hallgatóság, mint legfőbb fórum, döntsön a tanulmányi, s egyéb fontos kérdésekben, azt nem tartom sem tanácsosnak, sem megengedhetőnek. Mindenkinek, aki érettségit tett, és aki az erkölcsi követelményeknek megfelel, joga van beiratkozni az egyetemre.54 Sajnos, az egyetemi oktatók dönt ő többségének véleménye nem azonosult Kenézy professzor döntésével . Ekkor még részben sikerült a szélsőjobboldali törekvéseket visszaszorítani . Az ezt követő években megkezdődött a szocialista és haladó szellemű hallgatók üldözése, eltávolítása és beiratkozásuk megakadályozása . Az egyetemi vezető szervek és a professzorok többsége támogatta a jobboldali szervezeteket, nem bélyegezte meg antidemokratikus nézeteiket . Mivel zárhatjuk gondolatainkat? A nagyon rövid, egyhónapos munkáshatalom jelent ős erőfeszítéseket tett a művelődési élet, az iskolák és az oktatónevelő munka demokratikus átszervezése érdekében, mégpedig olyan körül52 A debreceni agrárfelsőoktatás 100éve.Szerk. : Komoróczy György . Bp . 1968 . ;HBmL . XVI. 15/2. ; TK . HB-ban, 219, 220. dokum. ; HBmL . XVI. I1 . b/2. 1648/1919 . márt. 26 . ; Yarga Zoltán : A Debrecen Tudományegyetem története 1914-1944. Db . 1968 . 133-136. old. ; Komoróczy György : Debrecen története a felszabadulásig. Db . 1955 . 90. old. 53 HBmL . XVI. 11/b. 3. 2237/1919. 54 DFU . 1919 . okt. 2.
mények között, amikor a megye határain álltak már a burzsoá román csapatok és az erőket az új rendszer védelmére kellett átcsoportosítani . Amit ez alatt az egy hónap alatt a lelkek felrázása terén is alkotott, maradandónak bizonyult. Emellett a parázs mellett melegedett, hevült, remélt, gy űjtött erőt és harcolt a felnövekvő nemzedék a 25 év múlva bekövetkezett számon kérésre . Ennek az új pedagógiai korszaknak a kiteljesedését csak a második munkáshatalom biztosíthatta . Napjaink szocialista iskolát formáló törekvései bőven merítenek a Tanácsköztársaság hagyatékából . Befejezésül idézzük a debreceni és hajdú megyei tanítók szakszervezetének 1919. április 10-i nagygy űlésén immár hat évtizede elhangzott felhívását, mely a város és a megye mai pedagógus-nemzedékéhez is szól : Egyenesedjen ki min den tanító, nincs már a régi iskolaszék, hol a pap, a szolgabíró, a földbirtokos dirigált, egyenesedjenek ki, álljanak a nép elé és magyarázzák meg nekik az igazságot, a szocializmus igazságát." The Education Policy of the Bourgeois Democratic Revolution and the Soviet Republic in this county László Vaskó The paper sums up the events of the turn of the century and the following years, when the progressive intellectuals, the radical bourgeoisie, the Social Democratic Party as well as the progressive teachers demanded the democratic transformation of public education and the modernization of school . The study shows not only the general aims of the national public education policy in detail, but the local changes and the modifications in the direction of the democratic transformation of public education. Thus, the old school organizational forms were abolished and the local councils, school committees were established and new headmasters and trade union stewards were appointed. The nationalization of schools, the abolition of religious education, organization of courses for illiterates, arrangement of cultural programs for working class children, the reduction of the crowdedness of denominational schools, the formation of new administrative districts, the introduction of educational reforms and the modernization of the content of education are discussed in the paper. Several teachers joined the directories and workers' councils and the became the leaders of teachers' trade unions . The rule of the workers appreciated the activity of the teachers and contributed to their information and the improvement of their financial and social situation. Youth was also enthusiastic about the news ideas, student councils were established and the organs of the students' autonomy promoted the teachers' activity. In this county the rule of the proletariate existed only for a month. The grand ideas and plans could not be carried out, moreover, in May, when the government of the Soviet Republic was still in power, the so-called "compromised" teachers were called to account. Political screening and disciplinary committees were established, and teachers and students were removed from the schools. In the institutes of higher education both the teachers and the students as well as the workers were relentlessly called to account. The grand plans of the first rule of the proletariate in this country were put into practice by the 1945 liberation .Much more could be drawn from this tradition in order to enrich the life of contemporary socialist school, to create the unified concept of work school and the modern practice of youth autonomy, and to contribute to the socialist atmosphere of school etc.
