A DEMOKRATIKUS RENDŐRSÉG MEGSZERVEZÉSE A TISZÁNTÚLON Kovács
Józse f Sándor
A felszabadulást követő első napok, hónapok történelemkutatása, a spontán jelentkező vagy tudatosan megszervezett helytörténeti kutatásokat is figyelembe véve, a demokratikus rendőrség megszervezésére vonatkozóan igen szegény. A kérdésre a választ kereső zömében csak az egyes évfordulók alkalmával megjelentetett cikkekben és visszaemlékezésekben kap bizonyos támpontot. E cikkek zömében a Magyar Rendőr, a Rendőrségi Szemle, vagy a későbbi években a Belügyi Szemle lapjain jelentek meg. Az általunk is vizsgált időszakra utaló anyagokat még találhatunk a különböző nemzeti bizottsági iratokban, a korszakot érintő kormány- vagy miniszteri szintű rendelkezésekben és utasításokban. Az említetteken kívül még felhasznál hattuk a különböző helyeken kiadott helyi jelentőségű utasításokat, napiparancsokat, vagy az igen szerény mennyiségben fellelhető működési iratokat is: Mint már említettük, a cikkek többsége visszaemlékezés jelleg ű. Tudjuk azt, hogy a visszaemlékezések csak a forrásanyag együttes értékelésével válnak hitelessé, s így a teljes időszakot átfogóvá . A visszaemlékezőknek, legyen az elmondása megjelenésében tollbamondott vagy a szerző által leírt is, az említett hiányosság nem róható fel, hiszen az első napok gyakorlati igény ű tevékenységében ezek az emberek nem is gondoltak arra, hogy cselekvéseiket később forrásértékű igénnyel tőlük majd számonkérik . Azok, akik az első napokban puszta kézzel, minden fizetség nélkül csak karszalaggal, később már bottal a kézben az új demokratikus rend kialakítása érdekében forradalmi tettükben kiálltak, többségében nem a memoárt írók körébe tartozók voltak . A mindennapi apró cselekedetek emberei, még ha a nevüket nem is ismerjük, valójában forradalmi értékű tevékenységükkel hazánk történelmében nagyot tettek . Jelen tanulmány témáját tekintve nem egy teljességre törekvő kutatásról számol be, de nem is lehet az. Így, az adott korszakot, az Ideiglenes Nemzeti Kormány idejét sem adja teljesen vissza . Ezt a nem teljességet indokolhatjuk azzal is, hogy jelen kutatás még feltáró jellegű, időterjedelmében az Ideiglenes Nemzeti Kormány Budapestre költözéséig érinti az adott kérdést. Az említetteken kívül maga a Tiszántúl, mint földrajzi kategória is egy nagyobb területi egységet felölelő fogalom. Valóban, a Tiszántúl, mint terület, vagy arculatában, gazdasági és politikai vonatkozásában sem volt egységes ebben az időben. A demokratikus rend őrség megalakulásával kapcsolatos előzmények feltárása érdekében külön kellene értékelni a Szeged város és a környékével kapcsolatos eseményeket, hiszen az elsőnek, szeptember 26-án felszabadult város, Makó 33
e területen található. Szeged felszabadulása már azonban október 11-én történt meg. Debrecen október 19-én bekövetkezett felszabadítását az október 9-én megkezd ődött tankcsata előzi meg, ami egészen 20-ig eltartott. Szolnok megyében pedig a felszabadító harcok október 6-tal kezd ődtek el, s befejeződtek november 17-én. A front elvonulását követően az élet beindulását jellemző helyi újságok megjelenési ideit is érdemes megnézni, megjegyezni. Az első kommunista lap, a Népakarat Orosházán október 15-én, az MKP hivatalos lapja, a Néplap pedig Debrecenben egy hónappal később, november 15-én jelenik meg. Szükséges azt a tényt is külön megemlíteni, hogy ebben az időben az ország másik, nyugati felében a nyilasok a hatalmat náci segédlettel magukhoz ragadták . Horthy Miklós sikertelen kiugrási kísérletét követően egy féktelen terror kezdődött el, melyet követte az ország kirablása és elpusztítása . Ez idő alatt azonban november 9-én Budapesten megalakult az ország megmentését szolgáló Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága, s ezt követően annak katonai vezérkara is. Mint tudjuk, sajnos ea az akció árulás következtében elbukott . Külön értékelhetnénk a Tiszántúl északi felében kialakult helyzetet is, hiszen Nyíregyháza először október 22-én szabadult fel, de a várost visszafoglaló német egységeket véglegesen a Vörös Hadsereg tagjai október 31-én verték ki, morzsolták fel. Az Ideiglenes Nemeztgyűlés 1944. december 21-én összeült Debrecenben, s ezzel már az új demokratikus rend megteremtésének alkotmányos lehető sége is kibontakozott . A vizsgált korszak eredményeit ismerve tudjuk, hogy az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulásáig, de még azt követő első hónapokban is az élet nem egységes formában és felépítettségében indult el a már felszabadított országrészben. Kezdetben a központi államhatalmi szervek nem voltak erősek. A hatalmi kibontakozás már a vizsgált időszak után teremtődött meg. Előfordult az is, hogy az egyes helyi szervek, a megalakuló nemzeti bizottságok, vagy más formában is megtestesült vezetés intézkedéseikbe olykor politikailag is előszaladtak . fgy például Dévaványán a baloldali szélsőségesség jegyében a felszabadulást követően kikiáltották a proletárdiktatúrát, sőt az Ideiglenes Nemzeti Kormányt sem ismerték el az összetétele miatt sem. Hasonló volt a helyzet Mezőtúron is, ahol 200 fős polgárőregység védte a proletárdiktatúrát. Még megemlíthetjük a vésztői köztársaságot is, mint megjelenésében igen sajátos formát.l Talán ezek az említett példák bizonyítják azt, hogy a felszabadított területeken a korábban elnyomott és a végletekig kizsákmányolt agrárproletárok, ha A téma általános irodalma :
Balogh Sándor-Jakab Sándor : A magyar népi demokrácia története, 1944-1966. Bp., 1978 . A Tiszántúl, illetve Hajdú-Bihar megye fenti korszakát vizsgálja Mikecz Ferenc : Népi demokratikus forradalmi átalakulás (1944-1948) . In: Hajdú-Bihar megye és Debrecen munkásmozgalmának története. (Szerk . : Tokoly Gyula) . Db., 1970. Fehér András : Bevezetés In: Hajdú-Bihar megye munkásmozgalmának felszabadulás utáni történetéb ől, 1944-1945. Válogatott dokumentum (Szerk . : Fehér András-Tokoly Gyula) Db., 1980 . Korom Mihály : Népi demokráciánk születése. Népi bizottságok és nemzeti összefogás Kelet-Magyarországon 1944 őszén. Db., 1981 . Magyarország története 1918-1919., 1919-1945. Főszerkesztő : Ránki György . Bp., 1978 .
34
mindenkor nem is teljesen jó utakon járva, de óhajtották és akarták á demokratikus életformát megteremteni, s azt megvédeni is készek voltak. A helyi közigazgatási szervek a helyzetb ő l adódóan is teljes elszigeteltségük= ben a hatalomért küzd ő vitáik következtében sem voltak abban .a helyzetben, hogy a közbiztonságot képesek legyenek jól megszervezni . Valójában erre a célra sem volt minden helyen kéznél egy-egy megbízható, demokratikusan gondolkodó szakképzett rend őr sem. A közbiztonsági munkát vállalók, a proletáröntudattal átfűtött emberek ösztönös cselekvésükben bizony szakképzettségük és az ehhez szükséges emberis; meretük hiányában a tekintélyüket nehezen tudták megteremteni . Vá11a1kozáT sukban érezték .azt, hogy valamilyen módon tevékenységüket másként kell csi~ válniuk, mint korábban a csendőrök vagy a rendőrök tették . De azt, hogy már miként, nem is tudták, csak ösztönösen érezték. Ez az emberismereti hiányosság a későbbi időben a valós rendmegteremtését meg is nehezítette, s a gyengeségeit ket az ellenség ellenük, így az új demokratikus rend kibontakozása ellen ki is használta . Az új rendőrségen dolgozó emberek lépéseikben inkább ösztönösek, mint tudatosak voltak . Miel őtt még a tiszántúli területen kialakult demokratikus rendőri tevékenységről szólnánk, szükségesnek tartjuk magáról a rendőrség feladatáról említést tenni, még ha általánosságban is. A közbiztonság és a vagyonvédelem megteremtését szolgáló testület neve, megnevezése a rend, a fegyelem és a csend fogalmából alakult ki, s 'lett így a rend őrség és csendőrség, mint szervezeti egység . A polgár őrség, a nemzetőrség vagy a vörösőrség, mint testületi elnevezés egy-egy adott átmeneti korszakra volt jellemző. Az elébb vagy utóbb megnevezett testületi formát, a csend őrség kivételével a Tiszántúlon megalakuló rendőrség egyes szerveinél igen vegyes formában megtalálhattuk . Az említett megnevezések alatt működő szervek a mindenkori társadalmi rendszer fennállását, védelmét szolgálták és szolgálják, s mindenkor szinte azonos funkciót teljesítenek a társadalmi felépítéstől függetlenül. Ez pedig azt je lenti, hogy minden ilyen elnyomó szervezetet egy-egy alkotmányos forma, államforma a maga védelmére, így a jogfolytonosság biztosítása érdekében hozza létre. Nem felejthetjük el azt azonban, hogy e szervek munkájára mindenkor szükség van a köztered és a közbiztonság, valamint a vagyonbiztonság megteremtése érdekében. A vagyon fogalma, így a vagyonvédelem feladata is a mindénkori társadalmi rend filozófiai és történelmi_ felépítményének meghatározásából fakad. Hiszen nincs az a rendezett, mondhatjuk, alkotmányos társadalmi forma - bármilyen felépítettségű is legyen- feudális, kapitalista vagy szocialista is, amely csak úgy egyszerűen eltűrjön bármilyen köztörvényes bűncselekményt . Legyen az a köztörvényes bűncselekmény olyan deliktum, mint útonállás, rablás vagy emberölés is. Bármilyen kriminális megnyilvánulás értékelésében sajátosságként kell megemlítenünk, aláhúznunk, hogy a köztörvényes bűnözők ugyanúgy üldözöttek voltak az elmúlt rendszerben, minta felszabadulást követő első napokban, vagy később is, így napjainkban is: Itt megjegyzendő az is, hogy az új rendőrség egyik első feladata az volt, hogy a menekülő nyilasok által megsemmisítésre ítélt bűn ügyi nyilvántartó iratait rekonstruálja. A köztörvényes bű nöz ő k napjainkban is, ha a problémát magyarázni kívárijuk, azok az .emberek ; akik bűnelkövető életformát folytatnak . Sajnos, ez ,a
kategória napjainkban is újratermelődik, s s .mi rex~dőrségtiizaknek viselkedésük = beállítódásuk - egyaránt célpontja a .társadalna;i rend ~és nyugalom, a békés termekc~munka biztosítása érdekében és védelméiben. Az eddig elmondottak értelmében még tisztáznunk °kell azt a kérdést is, hogy 'mi a köztörvényes bűnözés alatt nem teljesen azt értji..ik, amit egy népelnyomó rendszer rendőrsége vall még napjainkban :is. Azok az emberek, akik a front elvonulása után, már az első napokban is a közrendet, a közbiztonságot védték az erkölcsi :tudatuk, yontosakiban, a magasabb erkölcsi tudatuk megnyilvánulásaként a rend érdekében tevékenykedtek, valóban megteremtették azt. Ezek az emberek a rend érdekében hősiesen kiálltak. Tevékenységük igen fontos, különösen olyan időszakban, amikor a véres í~áborút követően igen sok b űnöz ő szabadon :m©zgott, s azavarosban kiélhette ínagát. 'Ebben az időszakban még nem volt egy szervezett, !kü~pontilag irányított bűnt megelőző munka, így e területen sokszor az ösztönösség és a józan ész vezérelte a tevékenységet. A rendőri munkát végzők részére egységes .ruhaellátásról, de még fizetésről sem beszélhetünk egészen 1946-ig. E hősi korszakban végzett tevékenységről visszaemlékezésben a BM Hajdú-Bihar megyei :Rendig-főkapitányság két nyugállományú tisztje által elmondottakat bemutatjuk, s az elhangzott gondolatok az akkori időket igen jól szemléltetik. Boros Lajos nyugállományú rendőr alezredes vagyok, az elmúlt év (1979) október elsején mentem nyugdíjba 35 évi szolgálat "után . A rendőri szolgálatomat 1944 . november első napjaiban kezdtem, de -a pontos napat meghatározni már nem tudom, az első igazolványom kiállítási dátuma november tizedikei keltezésű. Szolgálatomat Hajdúböszörményben kezdtem el. Hogy miért is lettem rend őr, erre nehéz válaszolnom. Talán, amikor kezdtem, nem is gondoltam arra, hogy itt 35 évet töltök majd . Talán az vezérelt, hogy rendet kell teremteni a már felszabadult területen. A felszabadulás október 22-én volt Hajdúböszörményben . Bennem és a hozzám hasonló idősebb és fiatalabb korúakban odahaza az élt, hogy rendnek kell lenni és ezért tennünk kell. Mondhatom, hogy ezt a következő 35 év alatt éreztem a hivatás szépségét. Nyugdíjasként is rendőrnek érzem továbbra is magamat . . . ahogyan visszaemlékezem a városra és a községekre, s a megyére, az ottani szervek minden irányítás nélkül dolgoztak . . . Az első írásos kinevezésemet a város polgármesterétől kaptam 1945 februárjában, ez igaz, soron kívüli előléptetés volt. Hiszen mindannyian ekkor még minden rang nélkül szolgáltunk . . . Felszerelésünk egy tölgyfa bot volt; egyenruhánk 1944-ben még semmilyen sem, egyedüli megkülönböztetésünk egy nemzeti színű karszalag volt, rajta három nyelven, így magyarul, oroszul és románul, hogy »RENDCSRSÉG« . Szolgálatunk novemberben és decemberben abban merült ki, hogy szovjet katonákkal járőröztünk, s közben beszerzők is voltunk. Az ottani kórháznak párnát, élő állatot, tojást kellett összeszednünk . . . Fegyvert csak 1944 . december 21. után kaptunk, az Ideiglenes Nemzetgy űlés összehívását követő en, januárban: Olyan fegyverünk volt, amilyent össze tudtunk szedni . . . Egy forgópisztolyt szereztem . : . körülbelül így kezdtük. Inkább ijesztést .szolgálta, mint védelmünket . . . Fegyverzetünk és ruházatunk, ha visszaemlékezem, ma már nevetségesnek tűnik. Próbáltuk magunkat uniformizálni, már ez ahogyan sikerült. A régi rend= őrségnek, mivel sötét, fekete ruhája volt, mi is ilyent akartunk, s erről a felsze36
relésről álmodtunk. A különböző eredetű elhagyott egyenruhát, ha kevés siker; rel is; de feketére festéttük.. Igán, festék még akadt, de a tartósításhoz sót és eté-" tet már nem találtunk. egy rnár eséáben nem volt érdemes kimenni, mert a nyá-~ kunk és kezünk, mint a. kéményseprőnek, fekete lett. Köpenyt is egy régi télikabátból készítettem, de még a derékszíjat is magunk készítettük. Sapkánk is házi gyártmányú Bocskai-sapka volt . Ma már nem tudnám megmondani, hagy ki találta ki, de mi egy hétig még kakastollat is viseltünk . . . A rendkívüli előléptetésemet, mint már korábban említettem, azért kaptam, mert egy szökött SS-katonát elfogtam . Ezért soron kívül őrvezető lettem . Szolgálatunkhan foglalkoztúnk begyűjtéssel is, mivel a közellátást csak így lehetett biztosítani . : . Később vtizenhatod magammal Hajdúböszörményből Debrecenbe helyeztek 1945. április másodikán. A Téglavető őrsön való szolgálatbalépésünket már orvosi vizsgálat előzte meg . . ."~ A másik, e korszakot idéző visszaemlékezést is érdemes bemutatni. Kati Imre nyugállományú rendőr őrnagy szolgálatát szintén Hajdúböszörményben kezdte, de már 2945 . február elsején. Ekkor jelentkezett önként . Mint elmon dotta . . . mindig vonzalmat éreztem a fegyveres alakulathoz, s úgy gondoltam, ezt élethivatásomnak is tekinthetem. Hogy miért választottam én is meg sokan. mások is, annak sok oka volt. Ma igén sokan hivatkoznak arra a bizonyos politikai okra, hogy osztályöntudatuk parancsára tették azt, amit akkor kellett. Hát én azt bizony sok esetben kétségbe. vonom. Az akkori 19-20 éves kezdőnek abban az időben nem igen .volt magas az osztályöntudatuk . Politikai érettségről nem beszélhetett ekkor mindenki, főleg mi, falusi fiatalok. Az emberek abban egyet értettek ,hogy szükség van a rendőri munkára, s ezek jelentkeztek, de nem anyagi szempontból . Ebben az időben a szolgálatot teljesítő k többségében és elsősorban a szegény paraszti rétegből és a munkásokból állt . A vezetőink, akiket a párt delegált, már nálunk érettebbek voltak . . . Sokat küszködtünk a csavargó, rabló és fosztogató elemekkel, akik a debreceni tanyavilágban erőszakoskodtak, raboltak és egyéb más btiíncselekményeket is elkövettek . . ."s A felszabadulást megelőző napokban a várost nagyon sokan elhagyták. A Vörös Hadsereg előrenyomultával a menekülőkkel a helyi rendőri szervek is elindultak nyugat felé . E napok jelentéseiben a fejvesztettségről olvashatunk. Így pl. . . . Szeged jelentette 1944. október 9-én 17 óra 59 perckor: A szegedi kapitányság személyzete Dunaföldvárra érkezett, a kapitányság utasítást kapott, hogy vonuljon Székesfehérvárra . . . Hajdúszoboszló október 10-én, 3 órakor Tarfalból távbeszélőn jelentette, hogy a kiürítésrendelet alapján október 8-án Hajdúszoboszlót elhagyták, Tartalon át folytatják útjukat Mosonmagyarávár felé . . . Túrkeve október 10-én 11 óra 45 perckor jelenti : a kapitányság személyzete kiürítési parancs nélkül ' Túrkevét elhagyta és Gyöngyösre érkezett . ; .»a A már felszabadított tiszántúli területen a korábbi államgépezet rendszere megszűnt, vezetői nyugatra menékültek . Az irányító főhatósági szervek a még nem felszabadított területeken voltak, helyükön inkább az alacsonyabb beosztásúak maradtak, főleg azok, akiknek nem volt okuk félni, s így elmenekülni. A harcoló hadsereg -- mint írja Somlyai Magda - és a polgári lakosság érdeke egyaránt~megkívánta, hogy-legyen minden helyiségben minél elébb megbízható helyi . vezetés,whiszen a nem mindennapi feladatok megoldása ezt meg2 B űnügyi Múzeum hangarchívuma (Visszaemlékezés 1944-1945) . 3 Uo.' 4 PI Archívum. XXIV. 1/1 ., Felszabadulás 1944, szeptember 26-1945 . április 4. Dokumentumok, Bp., 1955. 39
kívánta. A szovjet hadseregnek elemi joga voltigénybe venni katonáinak eltartásához az ország élelmiszerkészletének egy részét,. a hadtápvonalak helyreállításához a lakosság munkaerejét, és természetesen elvárta övóintézkedések megtételét a hadsereg hátbatámadása ellen. Egyidejűleg gondoskodni kellett a polgári lakosság élet- és vagyonbiztonságáról, élelmezéséről, egészségéről stb. E sok és szerteágazó feladat pontos, megnyugtató végrehajtása érdekében, a helyi szov-, jet parancsnokságok elrendelték és támogatták a helyi közigazgatási szervek beindulását: A felszabadulás pillanatában a helyi szovjet katonai parancsnokságok e kívánságot mindenkor az 1. sz. parancsban hirdették ki, melynek jegyében elrendelték azt, hogy minden polgári hatóság folytassa,:kötelessége teljesítését, valamint minden iskola, kórház s valamennyi intézmény továbbra is működjék . A szovjet hadvezetés, habár a nemzetközi jog megengedte volna a katonai közigazgatás bevezetését, mindenütt a régi forma újraélesztését szorgalmazta . Egyetlen célja a hadvezetésnek az volt, hogy az -elmenekült tisztségviselők helyé re demokratikus érzelmű emberek kerüljenek . Ez abban az időben úgy teljesült, mint azt a korabeli dokumentumok is rögzítik, hogy elsőknek a demokratikus és a baloldali tevékenységükért korábban üldözöttek . kapcsolódtak be az irányító munkába. A lakosságnak is ezzel a megoldással nagyobb' bizalmuk volt a saját embereihez. A szovjet városparancsnokok adottságuknak megfelel ően ki rugalmasabban, ki merevebben tartotta a kapcsolatot a helyi hatóságokkal, s így irányított és vezetett. A demokratikus rendőrség megszervezésében jelent ős fordulatot hozott az 1944 . december 21-én összeült Ideiglenes Nemzetgy űlés, majd ittlétrejött Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulása . Az új élet, új feladatokat állítva maga elé, újfajta vezetést kívánt megteremteni . Itt jegyezzük meg, hogy abban az időben a demokrácia és a demokratikus rendszer, mint fogalom kifejezése igen hamar került az emberek szájára. Olykor egyes helyi intézkedések pedig előreszaladtak. Ez érződött a rend őri munkában is helyenként. Az újjáéledés és a szuverén magyar államiság iránti igény igen magas volt Debrecenben, ebben a romos és kifosztott városban . Erről az időről Erdei Ferenc, az Ideiglenés Nemzeti Kormány belügyminisztere 1969 . május 20-án történt visszaemlékezésében a rendőrség és a csendőrség helyzetéről elmondta, hogy . . . akkor a csendőrség intézménye elvileg fenn állott, bár talán kevesen maradtak vissza .Debrecen környékén . . . a kommunisták kezdeményezték, de a többi koalíciós párttal is elég hamar dűlőre jutoti:unk, hogy megszüntetjük a csendőrség intézményét és egységes állami rendőrséget szervezünk. Az elvi megegyezés megvolt, de ennek gyakorlati kivitele nagyon küzdelmes volt. Mert megszervezkedtek mindenütt, hol milícia, hol rend ő rség vagy bármilyen címen, a helyi hatalom fegyveres őrei, s a. legváltozatosabb ruhákban mutatkoztak . A kun városokban az volt a divat, hogy fehér prémes sapkát viseltek . Egyébként civilek voltak, de a fehér sapká mutatta, hogy ők a rend . őrei . ' Másik helyt karszalag volt. Hát puskáik? Mindenféle szedett-vedett puskát szereztek valahonnan. Mi ezeket (az őrsöket) Szebeni Endrével és' Zöld Sándorral sorra látogattuk, szerveztük, ajánlgattunk nekik. Aztán volt néhány hely, ahol 5 SomIy¢i Magda : gYében 1982 .
. 38
Történelemformáló hétköznapok Jász-Nagykún-Szoln ők várme.
olyan gyanakodóan tárgyaltak velünk, hogy mit akar tőlük a belügyminiszter, hát mi vagyunk itt a hatalom. De ezt a népmesék bájával tették . Néhol volt, a kiskirályságra törekvésnek olyan veszedelmesebb megnyilvánulása, amellyel szembe. kellett szállnunk. Egyébként a felszabadult nép naív hite, önbizalma nagy volt. Nem ugyanez volt a véleménye a tábornokoknak, meg egy-két kisgazda főembernek . . . Amikor beterjesztettem a csendőrségről és az egységes államrendőrségről szóló tervezetemet, óriási vita tört ki . . ."s Debrecen első főkapitánya dr . Szilágyi József lett. Első nyilatkozatában elhangzottakat a Néplap december 2-i száma közli, mely szerint . . . Debrecen város új rendőrsége a demokratikus összefogás szülötte. Az új vezetőség már átvette hivatalát, a régi legénység rostálása jelenleg folyamatban van. Egyelőre négy-öt rendőrszobát szervezünk a város területén, amelyeket telefon köt össze a Vármegyeházán levő katonai készültséggel. Nemsokára beköltözünk a régi házba. Ami feladatainkat illeti, első helyen áll a zavarkeltők és rémhírterjeszt ők elleni harc. A vezetésem alá került rend őrség ezt a feladatot el fogja végezni és így a nyugodt és termelő élet egyik akadályát elhárítjuk az útból . E fontos és igen széles kört felölelő munkában a közönség is vegyen részt. Erre annál is inkább szükség van, mert például a határban, a tanyákon egyelőre a magyar dolgozók össztevékenységére, szemfűlés vigyázókra vagyunk utalva . Nem kevésbé fontos feladat továbbá Debrecen demokratikus rendőrségének a közbiztonság megszervezése . . ."' A főkapitányi felhívásban egyaránt szerepel a politikai élet rendezésére szóló kitétel, de az élet beindulását el ősegítő rend biztosítása is, mint követelmény. Ezen rendőri intézkedések megelőzték a Debreceni Nemzeti Bizottság decem ber 5-i megalakulását is. Kisebb tiszántúli községekben, főleg a később felszabadítottakban a rend őri munka beindítását elsősorban a szovjet parancsnokságok utasítására a nemzeti bizottságok szervezték . A rendőrség megalakulásával kapcsolatban intézkedni kellett a már működő polgár őrségek munkájáról is, s így december 3-án a Néplapban a következőket olvashatjuk : Felhívás a polgárőrség eddig szolgálatban levő legénységéhez . A polgárőrök kötelesek a folyamatban levő átvizsgálási és válogatási munka alatt is szolgálatban állni és kerületüknél jelentkezni. A leszerelésükről majd a napilapokban is közzéteendő rend őrkapitányi rendelet fog intézkedni ."$ A polgárőrség további szervezéséről a rendőrkapitányság toborzást hirdet december hetedikére és kilencedikére, melynek helye a szakszervezeti székházban volt"s_ io Ebben az időben Budapesten nyilas terror tombol, s a főváros határában folyik a harc, amikor megjelenik az a közlemény, hogy Felfegyverzik a debreceni rend őrséget . Úgy értesültünk, hogy a katonai parancsnokság a debreceni rend őröket rövidesen fegyverrel látja el. Örömmel fogadtuk ezt az igen fontos és nagyon szükséges intézkedést, melynek hiányát a közbiztonság már nagyon megviselte. Az utóbbi időben igen elszaporodtak a lopások, betörések eseteiben a rendőrség teljes eréllyel léphet fel és nem fordulhat elő - mint a múltban is 6. Bűnügyi Níúzeum hangarchívuma (Visszaemlékezés 1944-1945) . 7 Néplap, 1944 . december 2. 8 Uo. december 3. 9 Uo. december 7. 10 Uo. december 8. 39
olyan sokszor =, hogy a bűnözők megtorlás nélkül siklanak ki az igazságszolgáttatás alól ."m Ebben az időbén a bolgárőrök (rend őrök) már nern csak a bűnüldözés feladataival foglalkoznak, hanem az Ideiglénes Nemzetgyűlést Előkészítő Bizottság december 12-én történt megalakulásából fakadó éIőkészit ő munkába is békap csolódtak. Biztosítaniuk kellett a küldöttek eljutását Débrecenbe . Kiszállásukról is gondoskodni kellett. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés élőkészítésében még olyan feladatokat is meg kellett oldani a rendőrségnek, mint azt egy polgármesteri átirat is szemléltet : 118,%1944. pm. Rendőrségnek Helyben Városparancsnok úr ma reggel 8 órakor érkezett rendelete szerint az Arany Bikában tisztítási munkálatokat kellett végrehajtani és pedig parkett, padlót, ablakot áttisztítani, a hiányzó ablakokat pótolni. A parancsnok úr e célból 30 mun kás és 8 üveges kirendelését rendelte el, s e rendelet végrehajtásáról ma déli 12 óráig kér jelentést. Felhívom Főkapitány urat szíveskedjék e rendéletet azonnal végrehajtani és a végrehajtásról a város Parancsnok úrhoz jelentést tenni. Debrecen, 1944 . december hó 18. Zöld József h. polgármester"'2 Ebben az időben, mivel a hivatalos személyek, így a polgárőrök is karszalaggal jártak, ezért szinte divattá vált annak általános viséléte. igy ennek következtében, a két nagy városban, Szegeden és Debrecenben is a karszalag vi seléséről szabályozó rendelet jelent meg. A Szegedi Népakaratban október 19-i számban olvashatjuk, hogy csak hatósági közegek viselhetnek karszalagot. A hatóságok tudomására jutott, hogy sokan illetéktélenül viselik a különböz ő karszalagokat s ezzel hatósági közegnek tüntetik fél magukat. A mai naptól kezdve a polgárőrség szigorúan igazoltatja mindazokat, akik karszalagot viselnek. Ha kitűnik, hogy valaki jogtalanul viseli karszalagot, azokat azonnal előállítják és szigorú eljárást indítanak ellené."ia Ebben az időben nemcsak a karszalagok változatos megjelenése okozott zavart, hanem a különböz ő, olykor ismeretlen eredet ű orosz nyelvű igazolványok alkalmazása is. Ezért a debreceni főkapitány az igazolványok megszüntetéséről adott ki rendeletet, s égybén közű, hogy csak a débreceni politikai ügyosztály által kiállítottak lesznek érvényések .l4 A rendőrség politikai osztálya ebben az időbén már a háborús bűnösök félkutatósával foglalkozott és az újságokban a népbíróságók megszervezésér ő l olvashatunk. Ha a tiszántúli terlüeten mégalakult rendőrségek és polgárőrségek munkájáról keresünk adatokat, sokszor a létszámról szóló kimutatásokban a fizetés kéréséről is olvashatunk. Ez a tény általánosnak mondható . A hajdúszoboszlói nem11 Uo. december 15. 12 HBmL. XXI. 505 . 13 Szegedi Népakarat, 1944. október 19. 14 Néplap, 1944. december 18. 40
zeti bizottsági jegyzőkönyvekben az alakuló értekezletről megtudjuk, hogy e testület el ő ször december 18-án ült össze. A rendőri munkáról elsó utalás csak a december 31-i jegyzőkönyvben áll, amely szerint Dede Lajos az ottani rendőrkapitány számol be munkájáról . Kijelenti, hogy rajta kívül a polgári rend őrség 38 tagból áll. Ezek közül 3 fő ellenőri minőségben . Úgy a legénységnek, mint az ellenőröknek havi 250 pengő elő leget fizetnek ki. Saját maga részére sem kér többet . Ezen az értekezleten az egyik bizottsági tag hozzászólásában javasolta, hogy sem a rendőrlegénységnek, sem az ellenőröknek fizetést ne adjanak, hanem díjtalanul, tiszteletb ől teljesítsenek szolgálatot.' Ezen az áldatlan állapoton igyekezett változtatni az Ideiglenes Nemzeti Kormány az 1945, évi 18. sz. rendelettel, melyben a közalkalmazottak egyes csoportjainak illetményéről intézkedik . Ez a rendelet azonban még a rendőrség illetmé nyét nem szabályozza, de a jogos igény teljesítése felé már sokban előremutatott.~s A közbiztonság fokozottabb biztosításáról az 1945 . évi 13. M. E. számú kormányrendelet határozott. A törvényerejű rendelet 1945 . janúár 4-én került kiadásra . Ebben szerepel az, hogy a háborús viszonyok következtében és a karha talmi szervek elmenekülése, illetve felbomlása folytán a közrend, a személy- és vagyonbiztonság meglazult, s a helyreállítása érdekében a közeljöv őben kiadandó rendeletig gondoskodnak a rend őrség felfegyverzéséről, s közben felhívja a rendelet a nemzeti bizottságokat, az önkormányzati testületeket és a vezetői tisztségvisel őket, hogy minden községben és városban, ahol még eddig nem lenne, haladéktalanul szervezzék meg a polgárőrségeket, egyben a külterületeiket is. . . . A közrend és a közbiztonság minél sürget őbb és hathatósabb biztosítása érdekében felhívjuk az ország lakosságát, hogy önkéntes őrségek szervezésével, nyomravezetéssel és azonpali jelentésekkel a maga részéről is legyen segítségére a polgárőrségnek és a katonai parancsnokságoknak . Különösen felhívunk mindenkit arra, hogy a bandákba verődött és álruhába öltözött fosztogatók, valamint az üzletszerűen működő felbujtók és bűnsegédek kézrekerítésében bátran és erélyesen legyen segítségére a polgárőrségeknek, valamint a katonai parancsnokságoknak . . .", ezt követően a büntetési szankciókról is, szól a rendelet.s' Ez az ismertetett miniszterelnökségi rendelet az utcákon plakát formájában is megjelent teljes terjedelmében, hiszen az akkori állapotokban a rend és közbiztonság megszervezése és védelme érdekében erre szükség volt. A népbíráskodásról szóló miniszterelnökségi (kormány-) rendelet január 25-i megjelenéses$ jóval megelőzte az államrendőrség megszervezéséről és a csendőrség feloszlatásáról szóló határozatot.s9 E rendelet hivatalos megjelenési ideje 1945. május 7-e, úgyszintén a Magyar Államrendőrség felállításáról szóló kormányrendeleté is. fgy a végrehajtás szabályozó, illetve a jogerőre emelkedés dátuma már budapesti keltezésű: Az ilyen jogerőre emelkedési elhúzódás a rendőrség megszervezését valóban megnehezítette . Szerencsére azonban a helyi végrehajtási tevékenységet ez a tény nem mindenben zavarta meg. Visszatérve az 1945 januári és februári napokra megállapíthatjuk, hogy a koaríció's harcok a rendőrséget is elérték, munkájukat ném kímélték meg. Erre 15 16 17 18 19 20
HBmL. ~CVII: 5. 18/1945. M. E. rendelet` 13/1945 . M. E, rendelet. 81/1945. M. E. rendelet. 1 .690/1945. M. E. rendelet, ill. 6.690/1945. M. E. rendelet. 1.700/1945 . M. E. rendelet. 41
a tényre a különböző nemzeti bizottsági iratokban számos utalást találhatunk. Az egyes reakciós elemek visszaszivárgása és helytfoglalása a nemzeti bizottságokban vagy a képviselőtestületekben egyben a demokratikus rendőrség szervezését is lelassította . Ilyen tényt mutat be dr. Kárpáti László r. őrnagy és Benkő Károly jelentése, mely szerint A megyei és a városi rendőrtestületek vezetőinek az önkormányzatok által való megválasztása - fakadjon e rendelkezés bármenynyire is demokratikus elgondolásból - beláthatatlan következményekre vezethet . . . A megyei rendőrség újjászervezése során számtalan esetben volt alkalmam tapasztalni, hogy a még mindig köreinkben lappangó fasiszta szellemiségtől áthatott reakció, mennyire igyekszik minden alkalmat megragadni a demokratikus pártok működésének megzavarása céljából. Személyesen gy őződtem meg arról, hogy a reakció mily ügyes mesterkedéssel tesz meg mindent a fasiszta beállítottságú reakcionárius elemek leigazolása és a közigazgatásba való visszaküldése érdekében. Joggal feltételezem tehát, így a sérelmezett rendelet szellemében szervezend ő rendőrség felállítása során éppen ez a reakció fog minden lehetőséget megteremteni ahhoz, hogy a maga exponenseit, a demokratikus államrendünk hatályos védelmét biztosító rendőrség kötelékébe becsempészhesse."'- 1 Ilyen említett probléma ez idő tájt nemcsak Hajdú megyében jelentkezet hanem a többi tiszántúli helyen is megtalálhattuk . A Szolnok megyei Kunhegyes község Nemzeti Bizottságának irataiban ezt a folyamatot jól láthatjuk . Ezt a jól elhúzódó időszakot csak 1945 . április 14-én zárták le, amikor a probléma megoldása megtörtént. Az értekezletre a megyei főkapitány személyesen megjelent és a kunhegyesi járási kapitányság vezetőjét Polgár Mihály személyében, a járási nyomozó osztály vezetőjét pedig Berger Sándor személyében bemutatta. A járási kapitányságnak 3 tagozata lett: így, 1. közrendészeti tagozat, 2. politikai tagozat, s végül, 3. a bűnügyi tagozat. A járási kapitányságnak 12 tagból kell állnia, s a követelmények értelmében 2 főnek jogi képesítés űnek kell lennie . A községi rendőrség 12 tagú lett, s a vezetőjük pedig egy rendbiztos ~= Ezen a nemzeti bizottsági értekezleten akadt olyan hozzászóló is, aki a megyei főkapitány hatáskörét megkérdőjelezte . Ezt tette korábban maga a főispán is. Ez a tény azonban a kinevezéseken már semmit sem változtatott . Az ilyen és ehhez hasonló problémák elkerülése érdekében a belügyminiszter kérésére egy miniszterelnöki rendelet látott napvilágot, amely jegyében a megüresedett rendőrségi vezetői állások betöltési joga - minden jelölés nélkül - a belügyminiszter hatáskörévé vált Ha a demokratikus rendőrség felszabadulás utáni időben való helytállását már mai szemmel nézzük és értékeljük az alább ismertetett polgármesteri iratból és válaszból megállapíthatjuk azt, hogy az akkori állomány tagjai az előre nyomuló Vörös Hadsereg hátországában teljesített szolgálatukkal valóban hozzájárultak a fasizmús legyőzéséhez. Az 1945 . február 26-án keltezett átiratban Nyíregyházán Fazekas polgármester a pénzügyi osztályra és a városi számvevőségre hivatkozva sokallja a rendő ri létszámot. Egyben azt is kifogásolja, hogy az ő külön engedélye nélkül újabb és újabb embereket vesznek fel a rendőri kötelékbe. A polgármesteri átiratra Sajben András rendőrkapitány kifejti, hogy az őr21 BM Irattár, HBm dosszié, 100/1945 . p. 22 SZmL. XVII . 32 . 23 1700; 1945 . M. E. rendelet 10. par. (2) sal.
42
o. jelentés.
bell, a 6290;'1945 . M. E. rendeleti módosítás-
személyzet magas létszáma az orosz városparancsnokság kérésére alakult így", s a továbbiakban írja, hogy . : . A városi rendőrség nagyobbrészt az oroszok rendelkezésére áll . Az őrszemélyzet őrségben álló tagjai azzal, hogy csupán orosz érdekeket szolgálnak, és általánosságokban orosz őrség helyett állanak őrt . . ."°' A demokratikus rendőrség megszervezése a Tiszántúlon c. témával foglalkozva valójában a kutatás els ő, előkészítő szakaszánál tartva az Ideiglenes Nemzeti Kormány debreceni szakaszával zárjuk a vizsgált idő szakot. Továbbiakban kitekintünk az egyes tiszántúli megyékben végzett rendőri tevékenységekre is, de ez már a kutatás második szakasza lesz. A napilapok 1945. április 13-án közölték, hogy az Ideiglenes Nemzeti Kormány Budapestre helyezte át székhelyét és az április 7-én elkezdődött költözés április 12-re befejeződött. A Budapestre való költözést azonban egy belügyminiszteri átirat jóval kórábban elő készítette, melyet a következ őkben mutatunk be : Magyar Belügyminisztérium .
5162/1945. B. M. Eln. Rendőrfőkapitán y Úrnak
Budapest
A kormányunk elhatározott szándéka, hogy március 5-ére Budapestre költözik . A felköltözés előkészítésére Pásint Ödön miniszteri tanácsos kapott megbízást a Miniszterelnök Úrtól. Ezzel kapcsolatban utasítom, hogy az előkészítés érdekében nevezett kiküldöttnek minden hatáskörébe eső segítséget és támogatást adjon meg. Debrecen, 1945. évi február hó 26. Erdei belügyminiszter The Establishment of the Democratic Police on the Territory East of the River Tisza
by József Sándor Kovács Studies concerning the life and activity of the democratic police formed after the liberation of the conutry which began in the autumn of 1944 are Still in their beginning . The relevant sources ,are available in the press of the period as well as in the publications of trade and other associations. In addition, records of its operation can also be found in various archives . The present paper evaluates some recollections as source materials by applying only documents from archives and the newspapers of the day. On the territory east of the river Tisza after the advánce of the front and the restarting of life, the transformed public security and the transformed public security and the security of property were taken care of by the national guard formed on a voluntary basis, whose activity was later replaced by the police uho functioned in a more organized manner. The Provisory National Assembly met in Debrecen on December 21, 1944 and gave the constitutional verification of the activity of the new police. Public security conditions of the time demanded that the representatives who travelled to to Debrecen were protected by policemen during the journey. The difficulties of the period were increased by the fact that as a result of the 24 SzSzmL. XXI. L. 1510,1945. p. m. 25 Bűnügyi Múzeum archívurpa (1944-1945 . csomag) . 43
