egymasert2006szeptember.qxd
2006. 09. 26.
Miért nem állít listát és jelölteket a Piliscsabáért 1 Egyesület? Botrány a falugyûlésen
1
A Piliscsabáért Egyesület képviselõi az elmúlt négy évrõl dr. Deli Árpád
2
Bólya Rozália
3
Csonka András
3
Markovics András
4
Ramocsai Pál
4
Vargha Zsófia
6
Az önkormányzati választások elõtt Kasza Péter fegyelmi ügye és távozása a pogármesteri székbõl
7
Lehet-e hõsi tett a csalás?
8
Milyen polgármester kell nekünk?
9
A Piliscsabáért Egyesület nem állít listát és jelöltet a 2006. évi önkormányzati választáson. Négy éve, 2002-ben, a szavazók a Piliscsabáért Egyesület képviselõjelöltjeinkre adták le a legtöbb szavazatot. Az õ akaratukat tiszteletben tartva, azokkal ültek egy asztalhoz, akiket a szavazók akarata melléjük helyezett. Jó szándékkal tették, noha ez a többséghez – fõként a fontos döntésekhez szükséges minõsített többséghez – nem volt elegendõ. Ennek ellenére bíztunk abban, hogy a képviselõ-testületi döntések meghozatalakor nem az elõterjesztõ személye, vagy az általa képviselt szervezet, hanem az elõterjesztett ügy közérdekûsége és haszna fog számítani. Nem így történt. Hamarosan nemtelen támadások kezdõdtek egyesületünk tagjai és képviselõink ellen, amely elvonta az alkotó energiák nagy részét a termékeny munkától. Visszatekintve úgy látjuk, hogy ez is volt a cél. Aggasztónak tartjuk, hogy egy újabb “ingatlanfejlesztõ” érdekkör újkeletû “lokálpatrótái” indulnak képviselõjelöltként, ráadásul õk olyan vezetõt választottak maguknak, aki bizonyítottan nem riad vissza a törvénytelenségtõl, hiszen csalásért és okirat hamisításért már jogerõsen elítélték. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy Piliscsabán erõs és aktív civil szervezetek mûködjenek, amelyek képesek az eseményeket törvényes mederben tartani és fellépni a falu érdekeinek védelmében. Mi ezt fogjuk tenni. Éppen úgy, ahogy 2002 elõtt tettük, amikor megóvtuk a Sumlint attól, hogy újabb lakópark váljon belõle és megakadályoztuk, hogy Piliscsaba közvetlen szomszédságában vegyiüzemet építsenek. Úgy tûnik, a 2006. évi választás az elvek és az erkölcs mentén dõl majd el Piliscsabán. Hogy mennyire, az a választók ízlésén múlik. Ha a többségük szemet huny a múlt súlyos bûnei és törvénytelenségei felett és utat enged azok megismétlõdésének – a régi, de erkölcsileg bukott, az emlékezet által megszépített szereplõk közremûködésével – az azt fogja jelenteni, hogy az erkölcsi állapotok a mélypontra jutottak Piliscsabán. Õszintén reméljük, hogy nem így lesz, mert bízunk a szavazók helyes értékítéletében. A képviselõjelöltek között sok kitûnõ képességû, új, független jelölt található. Õszintén kívánjuk, hogy a falu lakói kellõ bölcsességgel olyan képviselõket válasszanak ki közülük, akik valóban tiszta kezûek, olyanokat, akik nem tolják egyetlen haszonelvû tábor szekerét sem, viszont egyértelmû, hogy jobbítási szándékuk õszinte és egyéni érdek nélküli. Nekik sok sikert kívánunk a választási küzdelemhez! Az Elnökség
Botrány a falugyûlésen 9
Tudni illik, hogy mi illik
10
Kampányolás 2006
10
Méregzöldek
11
Felhívás az Autómentes Napra szervezett kerékpárversenyrõl 11 Miért akar leválni a Magdolna-völgy?
Page 1
A PILISCSABÁÉRT EGYESÜLET KÖZLEMÉNYE
Tartalom
Nagy átverés a 10-es útról
18:53
12
Biztonsági õrökkel akadályozták meg a piliscsabai lakosok részvételét azon a falugyûlésen szeptember 16-án, szombaton, amelyet a Magdolna-völgyi lakópark leválását intézõ bizottság hívott össze egy héttel a leválásról szóló népszavazás elõtt. Szombaton kora este a Iosephinum nagytermében, a Magdolna-völgyiek leválási szándékát ismertetõ és alátámasztó falugyûlés helyszínén megjelenõ, érdeklõdõ pliliscsabaiak belépését biztonsági õrök akadályozták meg, annak az utasításnak az alapján, amellyel a magdolna-völgyi egyesület vezetõje, dr. Tóth János a falugyûlés színhelyét biztosító intézmény vezetõjét, Bíró Szilvesztert korábban írásban ellátta. Eszerint csak a Magdolna-völgy egyesület tagjai engedhetõk be a falugyûlésre, õket majd az egyesület elnöke azonosítja. A jogszabályok szerint, a leválni szándékozóknak minél szélesebb körben tájékoztatni kell a lakosságot a leválás okairól. Õk ezt a bejelentett 459 magdolna-völgyi lakosból összesen 72 elõtt, meg is tették szombaton. Mindenki mást, aki nem ottani lakos vagy telektulajdonos, a biztonsági õrök megakadályoztak a bejutásban és a leválás okainak megismerésében. Folytatás a 6. oldalon
egymasert2006szeptember.qxd
2006. 09. 26.
18:53
Page 2
A Piliscsabáért Egyesület a 2002. évi önkormányzati választáson hat képviselõt juttatott be az önkormányzatba. Õket arról kérdeztük, hogy milyennek látják az elmúlt négy évet, benne a saját képviselõi munkájukat. dr. Deli Árpád alpolgármester A közvélemény elõtt valószínûleg a munkám súlyponti részébõl nem sok látszódhatott, mert sok közöttük a befejezetlen ügy, amit remélem az új testület folyatni fog. Ezek a következõk voltak: Az önkormányzati intézményrendszer szétverésének megakadályozása: Az államilag sugallt privatizációs kísérletek elérték Piliscsabát is, az orvosi rendelõ korábbi ciklusok alatti módszeres elhanyagolása elõrevetített egy „kedvezõ” alkupozíciót. A privatizációt megakadályoztuk, az orvosi rendelõnél az akadálymentesítés kapcsán olyan értéknövekedés állt be, ami a privatizálást – legalábbis – megnehezíti. Ugyancsak rendbe tettük az ügyeleti ellátás szerzõdéseit és kidolgoztuk az orvosok rendelõhasználatát szabályzó fõbb elveket az önkormányzat számára hátrányos helyzet megszüntetése érdekében. A kórházi betegellátás minõségi javítása érdekében kezdeményeztem az esztergomi Vaszary Kolos kórházzal az elõkészítõ tárgyalások megkezdését. A Jókai Iskolában az iskola túlélési feltételeit kellett biztosítani. Ehhez egyrészt a 2003-ban elhatározott épületfelújítást végeztettük el végre 2005-ben, másrészt az iskolavezetés egyértelmû támogatást kapott azokkal szemben, akik az iskola szétbomlasztásán fáradoznak kitartóan. Az óvodákban sikerült a legszükségesebb fenntartási munkákra pénzt biztosítani. A korábbi önkormányzati kötelezettségvállalásnak megfelelõen megtörtént a piliscsabai önkormányzat közpénzén a Német Iskola bõvítése. A sporttelep jobb pályázati hasznosításához a Sportegyesület megkapta ettõl a testülettõl a Sporttelep használati jogát. A kerámiaház és a Zeneiskola – minden ellenkezõ szándék ellenére – a Ward Iskola felajánlása és befogadókészsége nyomán túlélte a mûvészeti alapoktatás államilag ösztökélt sorvasztási szándékát. Költségvetés konszolidálása, rendrakás: A meglévõ önkormányzati intézményrendszer mûködõképességét – a többszöri energia-áremelés, áfásítás, központi állami béremelésbõl önkormányzatra zúduló bértömeg és állami elvonások ellenére – sikerült egyenesben tartani úgy, hogy eközben nem történt önkormányzati vagyonfelélés. Több évre visszamenõleg felgöngyölítésre kerültek a befizetetlen iparûzési adók. Érdekes volt látni és megélni a helyi „törvények felett álló” érintettek reakcióit ezen folyamatra, és érdekes volt megtapasztalni, hogy a közteherviselésbõl mennyien ki akarják magukat vonni mindenféle erkölcsi gátlás nélkül. Az önkormányzat hatalmas mennyiségû, 1993-tól felduzzadt rendezetlen ügyet örökölt meg. Ezek rendbetétele is zajlott úgy, hogy a lehetõ legkisebb vérveszteséggel kerüljön 2
ki ebbõl a sok – mondjuk ki – piszkos ügybõl az önkormányzat. Rendezett szerkezeti terv és szabályozási terv a meglévõ belterületek hasznosíthatóságához és a további környezetkárosítás megállításához: A 2003-ban elindított szerkezeti terv és helyi építési szabályzat módosításának folyamatában a szerkezeti terv módosítása nagy nehezen nyugvópontra jutott és befejezõdött. Ugyanakkor a 2003. márciusában a KTÜB által elfogadott helyi építési szabályzat tervanyaga a mai napig nem került véglegesítésre az elõkészítésben résztvevõ és a feladatok végrehajtásért felelõs személyek folyamatos lassítása következtében. Rögzítettük gazdasági és mûszaki elvárásokat a faluba érkezõ beruházási tervek elbírálásához, annak érdekében, hogy ki lehessen szûrni a megvalósíthatatlan, elnagyolt és/vagy káros beruházási szándékokat. Sok befektetõnek és projektgenerálónak az egyértelmû elvárások nem tetszettek..... A megörökölt rendezetlen közmûállapotok rendbetételének elõsegítése: Jelenleg egy 675 millió forintos közmûvagyon sorsa forog kockán. Ezt a vagyont 1997–2001 között magánkézre játszották, így a csatorna és víz fogyasztói ára tekintetében a piliscsabai lakóparki fogyasztók teljesen kiszolgáltatottá váltak a magánszolgáltatóknak. A vagyon átadása érdekében bírósághoz fordult az önkormányzat. A szennyvíztelep törvényes mûködésének megteremtése: Az 1996-ban koncesszióba adott szennyvíztelep mûködésképtelensége mostanra nyilvánvalóvá vált. A telepen lévõ áldatlan állapotokat az üzemeltetõ titkolta, az önkormányzat által delegált felügyelõbizottsági tagot nem engedték be az önkormányzati tulajdonban lévõ szennyvíztelepre. Az üzemeltetõvel állandó harcban álltunk a normál üzemeltetési feltételek biztosítása érdekében, nem sok sikerrel. Az új felügyelõbizottság megalakítását az ellenérdekeltek elszabotálták, a technológia mûködési elégtelensége – szó szerint – szagolható. A KTÜB nyomására a Polgármesteri Hivatal eljárt ez ügyben a hatóságok felé. De még sok tennivaló van hátra. A megörökölt csatornaberuházás végigvitele és lezárása: A 2002-ben még elõdeink által elindított kivitelezési folyamat végén több tíz millió forintos jogosulatlan teljesítési igény merült fel. Sikerült azonban az 1996–2000 közötti idõszakban levajazott csatornaépítések anyagi következményeitõl megszabadítani az önkormányzatot. A beruházást törvényesen és a közpénzekkel rendben elszámolva zártuk le. A közalkalmazottak pedagógusnapi köszöntésének rendszeresítése: Képviselõcsoportunk immár harmadik éve tartja meg azt a pedagógusnapi ünnepséget, amelyre hivatalos minden – Piliscsabán neveléssel foglalkozó – közalkalmazott, kezdve a takarító nénikkel az igazgatókon át, a lelkészekig bezárólag. A külkapcsolatok kiegyensúlyozott szélesítése: A német és szlovák települési kapcsolat létrejöttének támogatása után olasz és erdélyi testvér települési kapcsola-
egymasert2006szeptember.qxd
2006. 09. 26.
18:53
Page 3
tot hozott létre a testület. Megindult az önkormányzat közremûködésével a civil és intézményi szintû személyes kapcsolattartás, ami a késõbbi közös pályázatok alapját adja. Eredményes önkormányzati pályázataink: Számítógéprendszer fejlesztése, Európa-falu program, akadálymentesítés, stb. A szükséges önrészek elõteremtése is megtörtént. Mindezzekkel megmutattuk, hogy lehet sikeresen pályázni és ebbõl forrást teremteni a falu közössége számára hasznos és közvetlenül érzékelhetõ módon. A hivatal infrastruktúrájának korszerûsítése: Ez a testület volt az, amelyik a köztisztviselõi kar számára minõségi változást jelentõ számítógépes hálózatfejlesztést végrehajtatta. Nagy volt az ellenszél, ebben a szélben még az új szerverszoba szellõzõ ventilátora gyakran és „véletlenül” nem mûködött, nehezítve a biztonságos és folyamatos munkát a munkaidejükben dolgozni akaró köztisztviselõk számára. A nyilvánosság megteremtése: A jelenlegi ciklusban valamennyi jelentõs rendelettervezet, valamennyi szerkezeti és szabályozási terv tervezet megjárta a közmeghallgatásokat, az érintettek számára pedig a széles körû véleményezési lehetõség adott volt. Ez az önkormányzat volt térségi szinten is az elsõ, aki hivatalos lapjában megjelentette és vitára bocsátotta a szabályozási tervet. Az önkormányzati döntéshozatali folyamatok demokratikus jellegét az ellenérdekû felek a folyamatok megakadályozására, lassítására és bemocskolására használták. Visszaéltek a jogukkal és akadályozták a közjó érdekében meghozandó döntéseket. A becsület megtartása: Erkölcsi kérdés volt számomra – a sok mocskolódás, néhány képviselõtársam és falubeli lakos által ellenem indított rendõrségi és bírósági eljárás és velük járó meghurcoltatás, a fenyegetések ellenére – a kitartás és a helytállás, a 2004-es népszavazásra buzdítás kezdeményezése, az etikai kódex-szel és a lelkiismeretemmel egyezõ becsületesség megõrzése. Megköszönöm mindazok segítségét, akik az egyenes úton megtartottak és segítettek. A kétszer négyéves ciklus pályáját becsülettel végigfutottam. A közben megélt sok mocskot és gonoszságot feledteti az Ella nénitõl csendesen kapott megtiszteltetés. A Klotildligeti Községszépítõ Egyesület alapító tagja rám bízta az õ és a férje nemzeti színû szalagját és Kossuth-címeres kitûzõjét, amelyet 1956ban viseltek. Ezért, és a piliscsabaiként megélt Nyergestetõi, szárazpataki, cherascói látogatások megható pillanataiért volt értelme a helytállásnak.... Úgy illik, hogy valamennyiük segítését, szolidaritását megköszönjem, és tiszta, bölcs és valóban közérdeket szolgáló új képviselõ-testületet kívánjak a falunak. Ne feledjék: mindenhol olyan a vezetés, amilyet a település megérdemel! Tiszta, törvényes, közjót szolgáló munkát kívánok a következõ testületnek. Bólya Rozália A 2002. évi önkormányzati választások alkalmával 831 szavazattal kerültem be a képviselõ-testületbe. Most, hogy a
választási ciklus végéhez értünk, visszagondolva az elmúlt négy évre úgy látom, hogy igen küzdelmes idõszakot éltünk át. A testületi munkára bénítóan hatott egyes képviselõk képviselõhöz méltatlan magatartása. Ezt szóvá is tettem, de nem hatott rájuk. Mi, a Piliscsabáért Egyesület által jelölt és támogatott képviselõk, közös célokért, közösen dolgoztunk. Számíthattunk egymásra, bízhattunk a másikban, a mi köreinkben súlya és értéke van az adott szónak. Én a magam részérõl igyekeztem napi kapcsolatot tartani a lakossággal. A testületi és bizottsági üléseken mindig részt vettem. A munkám során igyekeztem lelkiismeretesen, becsületesen ellátni a rám bízott és elvállalt feladatot. Nagyon örülök, hogy sikerült akadálymentesíteni az orvosi rendelõt, a Faluházat és itt köszönöm meg mindazoknak, akik ebben engem a falu érdekében segítettek. Kívánok a jövendõ képviselõ-testületnek több sikert és eredményes munkát. Csonka András A 2002. évi piliscsabai önkormányzati választásokon a Piliscsabáért Egyesület jelöltjei kapták a legtöbb szavazatot, a 7 testületbe jutott képviselõ sem volt azonban elegendõ ahhoz, hogy többséget alkosson. Kivételes dolognak számít, hogy egy civil szervezet ilyen bizalmat kap a választóktól. A képviselõk egyik politikai párthoz és gazdasági érdekcsoporthoz sem tartoztak, ezért elfogulatlanul volt lehetõségük véleményt alkotni a közügyekrõl. Azzal a reménnyel vágtunk bele a munkába, hogy a legfontosabb ügyekben az eltérõ gondolkodás ellenére közös nevezõre lehet jutni a testületen belül. Megalapozta ezt a reményt, hogy a szocialista képviselõcsoport programja nagyrészt azonos célkitûzéseket fogalmazott meg Piliscsabáért Egyesületéével. Az elõzõ képviselõ-testületek olyan mennyiségû rendezetlen ügyet és adóssághalmazt hagytak maguk után, ami az új testületet eleve kényszerpályára állította. Nehezítette a helyzetet az önkormányzatokat sújtó központi forráselvonás, illetve az olyan kormányzati intézkedések, melyek végrehajtása még nehezebb helyzetbe hozta a kistelepüléseket. Sajnos az ilyen helyzetben szükséges összefogás helyett a széthúzás erõi kerekedtek felül. Hamarosan kettészakadt a testület a „faluban élõk" és a „faluból élõk" érdekei mentén. Leplezetlenül jelentek meg az egyes beruházók és gazdasági érdekcsoportok törekvései képviselõ indítványokban és hozzászólásokban, a Piliscsabáért Egyesület képviselõi nem tudták elérni, hogy az Önkormányzat irányítsa a folyamatokat és nem fordítva. Mindeközben szabályos ördögûzés folyt az egyesület képviselõi ellen, ebben mindkét politikai oldal képviselõi jeleskedtek, és az eszközökben sem válogattak. Nem sikerült a Polgármesteri Hivatal helyzetét sem normalizálni, a folyamatos jegyzõhiány, és a különbözõ irodavezetõi posztokon jellemzõ fluktuáció még a korábbinál is rosszabb helyzetet eredményezett. Mára odajutott a község, hogy egy-egy álláspályázat esetén olyan kont3
egymasert2006szeptember.qxd
2006. 09. 26.
18:53
Page 4
raszelektált kínálatból tud csak választani, ami eleve kizárja a tartós megoldásokat. Sajnos fel kell vetni a határozott faluvezetés hiányát is. A polgármester sem a hivatalban sem a testületben nem rendelkezett kellõen erõs háttérrel ahhoz, hogy megfelelõen tudja válságmenedzselni a községet, a munkája elaprózódott. A képviselõ ciklus felénél, 2004-ben munkahelyet váltottam, a korábbinál is több munkával és nagyobb felelõsséggel járó pozícióba kerültem. Ennek következtében képviselõi megbízatásomat nem tudtam azzal az intenzitással folytatni, mit a ciklus elején. Többször felajánlottam lemondásomat a Piliscsabáért Egyesület vezetõségének, amely azonban nem fogadta azt el, a status quo fenntartása érdekében. Markovics András, a Pénzügyi Bizottság elnöke A munkámat jónak értékelem, mivel bizonyítottam a pénzügyi bizottságban, hogy kétszer 40 millió forint iparûzési adó befolyt. A négy évet vagyonvesztés és a megmaradt csekély, de értékes ingatlanjaink értékesítése nélkül vészeltük át. A településfejlesztési bizottságban nagyon sokat foglalkoztam a Magdolna-völgy helyzetével, mivel ennek a területnek a felügyeletét a testület rám ruházta. Sajnálatosnak tartom, hogy a nagy bajba került magdolna-völgyi lakosok és az egyesületük ezt a munkát nem értékelte kellõen. Holott csak õt tudják igazán, hogy mennyi munkát és idõt fordítottam arra, hogy rendezõdjenek az ügyeik, azután, hogy kiderült, a PilisInvest Magdolna-völgy Kft. becsapta õket a közvilágítás és a közmûvek építésével, majd hirtelen csõdöt jelentett. A munkámat ugyanakkor több tényezõ is hátráltatta. Többször emlegettem, hogy a képviselõ-testületben tevékenykedõknek nincs meg a jogvédelmük. Ez több esetben be is bizonyosodott, mert olyan jogot végzett emberek dolgoztak az önkormányzat megbízásában, akiknek nem volt olyan fontos a falu pénzügyi és jogi helyzete, mint nekem. Említenék egy pár esetet. A két milliárdos iskolapályázat kapcsán hozott rossz döntés miatt, mely szerint nem a nyertes pályázó kapott tervezési megbízást, a nyertes pályázó beperelte az önkormányzatot. Kértük az aktuális ügyvédünket (mert több is volt), hogy járjon el az önkormányzat nevében úgy, hogy jogilag számon kérhetõ legyen az a személy, aki bábáskodott a szerzõdéskötés felett és hívja be õt a perbe. Akkor azt közölte velünk, hogy elsõ fokon ezt nem lehet. Mi ezt elhittük neki. Késõbb kiderült, hogy elsõ fokon kellett volna behívni és éppen ezért veszítette el az önkormányzat elsõ fokon a pert. Így nagy valószínûséggel a rossz szerzõdéskötés miatt fizetnünk is kell majd. Az a jellemzõ az egész képviselõ-testületi idõszakunkra, hogy a rendezetlen dolgok a felkutatása és törvényessé tétele emésztette fel az idõnk legnagyobb részét. És még nem is sikerült mindennek a végére járnunk. A közmûvek építésével kapcsolatosan nem tudom elfogadni, hogy emberek munkát végeznek az önkormányzat 4
területén, az önkormányzat pénzén és nem akarnak iparûzési adót fizetni az elvégzett munka után. Vannak befektetõk, akik az elõzõ képviselõ-testület által belterületbe vonattak birtoktesteket úgy, hogy a szerzõdés alapja az volt, hogy intézményi terület és közpark céljára átadnak bizonyos területeket. Már rég eladták azt az ingatlantestet, amirõl beszélek (Garancsliget, Garancstetõ) és eszük ágában sem volt átadni az önkormányzat tulajdonába a nevezett területeket. Csak egy kicsit kellene utánanézni a közeli településeken, hogy vajon mennyiért vonták belterületbe az ingatlanokat Telkin, Máriahalmon, Ürömön és Tinnyén (telkenként 1–1,5 millió). Vajon miért volt fontos Piliscsaba egykori vezetõjének, hogy ne az õ példájukat kövesse és csak 150 ezer forintot kérjenek telkenként? Figyelemreméltó, hogy a „rendszerváltó polgármester” most azt nyilatkozza, hogy nekik fontos Piliscsaba jövõje. De vajon mi legyen a múltjával? Mert az még sokáig fog kísérteni.
Az Önkormányzat 1995–2002 között, vagyis hét év alatt 261 millió forintnyi iparûzési adót szedett be, ugyanakkor 2003-2005 között, vagyis három év alatt 230 millió volt az iparûzési adó bevétel. Ez segítette a költségvetés konszolidálására tett erõfeszítéseket és nem következett be a sokak által megjósolt csõd. Ramocsai Pál a Településfejlesztési Bizottság elnöke Annak idején, amikor mint kívülálló éltem a normális piliscsabai polgár életét, õszintén szólva azt sem tudtam, hogy ki volt a Településfejlesztési Bizottság elnöke. Az elmúlt négy évben engem ért az a megtiszteltetés, hogy ezt a bizottságot vezessem. Úgy gondolom, hogy pontokba szedve talán könynyebb leírni mi történt velem a most véget érõ önkormányzati ciklusban és miért döntöttem úgy, hogy nem indulok a következõ választáson. A képviselõségrõl általában Egy olyan településen, mint Piliscsaba, ahol a jelenlegi nehéz gazdasági helyzeten túl számtalan helybéli ok következtében rengeteg a régóta megoldatlan feladat, igen nehéz dolga van a képviselõnek. A képviselõ-testület végsõ soron felelõs nemcsak a saját döntéseiért, de a megörökölt helyzetért, valamint a Hivatal teljes tevékenységéért is. Ezt szinte bizonyosan nem tudja egy újdonsült képviselõ, én sem tudtam négy évvel ezelõtt.
egymasert2006szeptember.qxd
2006. 09. 26.
18:53
Page 5
A Hivatal A képviselõ az elsõ idõszakban keveset ért a Hivatalból. Az ott dolgozók egy része – azt kell, hogy mondjam, ha teljesen õszinte vagyok – sokkal boldogabb lenne, ha egyáltalán nem is lennének képviselõk. Alapvetõen fontosnak tartom, hogy a Hivatal minden dolgozója teljesen tisztában legyen az õ, illetve a képviselõ jogaival és kötelességeivel. Ez természetesen a képviselõkre is igaz. Közösen kell végezni a munkát a jegyzõ és a polgármester irányításával és minden szereplõnek meg kell értenie, hogy ez az önkormányzati mûködés lényege. Csak így vállalhat felelõsséget a képviselõ-testület. Piliscsabán az egyik legsúlyosabb probléma, hogy a rendszerváltást követõen hosszabb ideig olyan jegyzõ irányította a Hivatalt, akinek nem volt megfelelõ vezetõi és szervezõi talentuma, így a Hivatal egy része az ott dolgozók saját elképzelése szerint mûködött. Ennek egyik legalapvetõbb jellemzõje a bejövõ és kimenõ levelezés, valamint az ügyirat kezelés alacsony színvonala. Az elmúlt négy évben pedig sajnos azt történt, hogy a korábbi jegyzõ helyett, minden erõfeszítés ellenére, sajnos nem sikerült egy stabil, felkészült jegyzõt találni. Jelenleg is gond van. A képviselõ-testület A képviselõ-testület különbözõ emberek gyülekezete kortól, erkölcsi és szellemi szinttõl függetlenül. A mi testületünknek az volt a jellemzõje, hogy a legkevésbé képzettek voltak a legaktívabbak a kiabálásban és a mások gyalázásában. Kevesen voltak, de nagyon hangosan tudtak üvölteni, gyakran támadták a polgármestert, a Jogi Bizottság elnökét, valamint az alpolgármestert. Mindennek ellenére, a testület sokat dolgozott és a munkájának eredményeképpen születtek új, vagy módosított rendeletek. Sikerült kézben tartani a költségvetést a vagyon megtartása mellett, pusztán a költségek megfogása és az adóbevételek gyarapítása okán. Legfontosabb, hogy nem folytatódott a korábban jellemzõ, mértéktelen és elsõsorban az üzleti érdek által mozgatott belterületbe vonás. A polgármester úr minden döntést a testülettel együtt hozott meg a demokrácia szellemében. Kiemelkedõ munkát végzett a testületben Markovics András a Pénzügyi Bizottság elnöke, az õ munkájának köszönhetõ nem omlott össze a költségvetés, pedig ezt sokak (közöttük néhány képviselõ) jósolták meg. Deli Árpád alpolgármester szintén rengeteget dolgozott a jó érdekében, igen gyakran szemben az emberi gyûlölettel és a politikai indíttatású árral. A Településfejlesztési Bizottság (KTÜB) Ez a bizottság hivatott foglalkozni a környezetvédelemmel, a településfejlesztéssel és a településüzemeletéssel. Az elmúlt négy évben összesen öt vezetõje volt az általam elnökölt bizottság munkáját segítõ Mûszaki Irodának. Közülük ketten egész egyszerûen nem törõdtek a bizottsággal, mások pedig úgy tettek mintha csinálnának valamit, de azután leköszöntek. A jelenlegi iroda vezetõ az elõdei munkájának romhalmazán próbál úrrá lenni és megmaradó erejével a bizottság munkáját segíti. Remélem ennek lesz gyümölcse a késõbbiekben a következõ ciklusban.
Kudarcok A legnagyobb két kudarc véleményem szerint egyrészt a szennyvíztelep körüli személyi és mûszaki probléma, beleértve a nagyfokú környezet szennyezést, másrészt az a tény, hogy nem sikerült az elmúlt négy év alatt a véglegesíteni a Szabályozási Tervet és a Helyi Építési szabályzatot, a Településszerkezeti Terv módosítását pedig csak idén júliusban sikerült és a lezárni. Két év azzal telt el, hogy a Mûszaki Iroda vezetõk hitegették a bizottságomat, valamint a képviselõket, azután pedig a feladatra célirányosan alkalmazott fõépítész sem irányította a szükséges mértékben a tervezõt, valamint a képviselõ-testületet. Általában jellemzõ volt, hogy a képviselõk munkáját jogi vonalon sem kísérte kellõ és lelkiismeretes segítõ munka. Az ügyek húzódtak, az ügyvédek magyarázkodtak, de leginkább nem adtak kellõ szakmai segítséget. Eredmények A Bizottságom közremûködésével lezárult (igen sok mûszaki probléma közepette) a csatorna beruházás, akadálymentesítve lett az orvosi rendelõ épülete, megújult a Német Nemzetiségû Iskola és elkezdõdött a Jókai Általános Iskola felújítása is óriási anyagi ráfordítással és képviselõi munkával. Itt is Markovics Andrást kell említenem, aki végig rajta tartotta a szemét a beruházásokon és segítette a lebonyolítást. Rengeteg igazságtalan vád érte õt (is) a fent már említett, hangoskodó képviselõktõl. A Településfejlesztési Bizottság több rendeletet készített elõ a testület részére, amelyek közül számosat még tovább kell fejleszteni ahhoz, hogy közelítsünk ilyen tekintetben is Európához. A rendeletek jelentõs része, minden jegyzõi és mûszaki iroda vezetõi ígéret ellenére hol itt, hol ott lett elfektetve a szakértelem és tenni akarás hiányában. Mindennek ellenére most már megvan a kiindulási alap a következõ bizottság és a testület részére. Legtöbbet a Zajrendelet, valamint a Védett Természeti és Épített értékek tekintetében kell még tenni. A legfontosabb a jövõre nézve: Meg kell akadályozni a további belterületbe vonásokat. Véglegesíteni kell a környezetvédelmi rendeleteket. Rendet kell teremteni a szennyvíztelepen. Be kell fejezni, illetve el kell fogadni a Helyi Építési Szabályzatot. A fentiek nem járnak komoly anyagi áldozattal. Folytatni kell a csatorna beruházást. Meg kell oldani a csapadékvíz elvezetést. Rendbe kell tenni a közintézményeket. A befektetõk által becsapott, sok sebbõl vérzõ, csak részben beépült lakóparkokat fokozatosan integrálni kell. Fontosnak tartom elmondani, hogy a Magdolna-völgyet nem az Önkormányzat hagyta magára, hanem egy tisztességtelen üzleti vállalkozás. Ez utóbbiak igen komoly anyagi áldozattal járnak és csakis nagyon komoly szellemi ráfordítással, az adóbevételek további növelésével, pályázatok segítségével valósíthatók meg. 5
egymasert2006szeptember.qxd
2006. 09. 26.
18:53
Page 6
Nem jelentkeztem képviselõnek a továbbiakban a következõ indokok miatt: Nagyon nehezen viseltem a testületben annak a néhány képviselõnek az üvöltését és a tanult társaik gyalázását. Sokkal több idõ, fizikai és szellemi ráfordítás szükséges a képviselõi munkához ma Magyarországon és különös tekintettel Piliscsabán, mint amivel rendelkezem. Hat gyermekem, a vezetõi beosztásom és a sportbéli elhivatottságom ezt nem teszi lehetõvé a továbbiakban. Nem kívánom kitenni magamat a további fenyegetéseknek és a nem tisztességes megkereséseknek a Piliscsabát csakis üzleti vadászterületnek tekintõk részérõl. Sajnos ahogy látom az egyik ilyen befektetõ még képviselõnek is indul a „rendszerváltó” és „belterület bevonó” korábbi polgármesterünk csapatában. Vigyázat Piliscsaba van még vadászterület! Végül köszönettel tartozom a választópolgárok, a polgármester úr, valamint a testület többségének megértõ támogatásáért. Továbbá hálásan gondolok családom és feleségem türelmére és a képviselõi munkám folyamatos segítésére. Vargha Zsófia A Pályázati Bizottság elnöke Négy éves képviseloségem idején olyan emberekkel dolgozhattam együtt, akik kitartóan és elkötelezetten, nagyon sokszor mások munkáját is magukra vállalva tettek ezért a faluért. Jó volt Bólya Rózsikától vagy Markovics Banditól tanulni, rajtuk keresztül megismerni az itt élõ embereket és a történelmüket. A KTÜB és a Népjóléti Bizottság tagja voltam, továbbá 2003 óta a Pályázati Bizottságot vezettem. Egy évig foglalkoztatott az önkormányzat pályázat író-szervezõ munkatársat. Ebben az idoszakban több tucat pályázatot adtunk be. Sajnos a testület egy része nem értette meg, hogy befektetés nélkül nem lehet eredményt elérni, ezért nem segítették, hanem inkább folyamatosan támadták, gátolták ezt a munkát. Döbbenetes volt látni a folyamatot, azokat a szerzõdéseket, amelyekkel elõdeink szinte elajándékozták a köztulajdont, azokat jogilag és erkölcsileg zûrös ügyeket, amelyekben elolvadt a falu vagyona. Ezért támogattam az ezek tisztázására indított pereket. Remélem a következõ testület eredményesen végigviszi ezeket a megkezdett ügyeket. A 2001. évi népszavazás több, mint 1200 igen szavazata késztetett arra, hogy a zöld területek további beépítése ellen szavazzak a szerkezeti terv megalkotásakor. Összegezve azt mondhatom, hogy a négy év arra elegendõ volt, hogy a felszínre kerüljenek a zavaros és tisztázatlan ügyek, arra viszont nem, hogy ezeket lezárjuk és megteremtsük az értelmes, alkotó munka légkörét. Ez utóbbit fájlalom a leginkább, mert látható volt, hogy azokat, akik folyamatosan támadtak minket, a gyûlölködés és a kötözködési szándék, nem pedig a képviselõtársaik iránti, kötelezõ tisztelet vezérelte. Pedig egy ilyen testület csak akkor képes mûködni, ha az benne lévõ emberek az ügyeket, s nem pedig a szemé6
lyeket vagy politikai hovatartozásukat, veszik elsõsorban figyelembe. Szívbõl kívánom a következõ testületnek, hogy tagjai között jöjjön létre értelmes párbeszéd és hatékony együttmûködés. Most erre van szüksége a falunak.
Botrány a falugyûlésen (folytatás az 1. oldalról) A jelenlévõ Manek János polgármester megdöbbenését fejezte ki a látottak miatt. Elmondta, hogy a falugyûlés lényege a teljes nyilvánosság és az, hogy azon bárki részt vehet és véleményt nyilváníthat. Dr. Császi Ferenc jegyzõ, akinek feladata a törvényesség fenntartása (lenne), nem avatkozott be a kivülrekedteknek érdekében, hanem azt tanácsolta nekik, hogy tegyenek panaszt. Kérdésemre, hogy vajon tesz-e valamit az ügyben most, azt válaszolta, hogy nem. És késõbb? A válasza: “nem tudom”. A sorra elutasításban részesülõ, felháborodott piliscsabaiak kihívták a pilisvörösvári rendõrkapitányság õrjáratát, akik rendõri jelentésben rögzíttették a látottakat. A kirekesztett piliscsabaiak kifejezték felháborodásukat amiatt, hogy a magdolnavölgyi egyesület vezetõje az írásbeli utasításában azt mondta, hogy kívül akarta tudni az egyesület ellen tiltakozókat. Hangsúlyozták, hogy csak azért szerettek volna részt venni a falugyûlésen, hogy megtudják miért akarnak a Magdolna-völgyiek leválni, hiszen errõl eddig nem kaptak kellõ tájékoztatást. A fenti gyorsjelentést a piliscsabai levelezõ listákon adtam közre még az esetet követõ estén. Erre dr. Tóth János, a magdolna-völgyi egyesület elnöke reagált és többek között ezt írta: „A hivatalos szervektõl már délelõtt jelzés érkezett, hogy a gyûlést provokáció fogja megzavarni, ezért úgy döntöttünk, hogy kizárólag az érintett meghívottakat látjuk vendégül. Hívatlanul érkeztek a Fidesz független és nem független jelöltjei, illetve egy részük családtagjai, valamint a Piliscsabáért Egyesület elnöke. A fentiek alapján megkértük õket, hogy ne vegyenek részt a rendezvényen, mely egyébként magánterületen került megrendezésre. Döntésünket nem fogadták el, hõzöngve, agresszívan léptek fel, rendõrséggel fenyegettek. Néhányuk rendõri kapcsolatait hívta. Sajnos többek fellépése és fenyegetõzése pártállami idõket idézett.” Nem voltunk provokátorok, nem hõzöngtünk, nem fenyegetõztünk rendõrséggel. Viszont igaz, hogy telefonon kihívtuk a vörösvári járõröket, hogy rögzítsék a tényt, miszerint az õrök nem engedtek be minket a falugyûlésre. Engem például maga dr. Tóth János és dr. Palocsai Zoltán utasított a távozásra. Láttam más hasonló jeleneteket, amikor a nagybani piacokon, vagy egymástól elorrozott gazdasági létesítményen marakodó felek õrzõ-védõ szolgálatai tartották távol az általuk nem kívánatosnak vélt elemeket. Soha sem gondoltam, hogy hasonló jelenetet élek meg itt a mi kedves falunkban. Még kevésbé, hogy én, többed magammal, ennek áldozata lehetek. Valamennyien egy falugyûlésre igyekeztünk, amire nem szokás név szerinti meghívót küldeni. Ergo, a “hívatlan” szó nem alkalmazható, hiszen falugyûlésen nincsenek hívatlan vendégek. Már a római Fórumon sem voltak. Dr. Tóth János a levelében ezt a balsikerû ügyet próbálja mentegetni. Ezzel azonban nem teszi semmissé azt, hogy megtagadták és mélyen megsértették a saját falujuk lakóit. Ez megtörtént és ezt már semmiféle magyarázkodással nem tudják helyrehozni. László Erika
önkormányzati választás 2006
egymasert2006szeptember.qxd
2006. 09. 26.
18:53
Page 7
A 2006. évi önkormányzati választásokban a 2006 Szövetség színeiben induló polgármesterjelölt, Kasza Péter két évre felfüggesztett, tíz hónapos börtönbüntetésérõl szeptember elején jelent meg az alábbi cikk a Magyar Nemzetben. Érdekesség, hogy utóbb kiderült, errõl helyben sokan tudtak. Közöttük Gorka Sebestyén, aki maga is polgármesterjelölt, Csíky Gábor, aki képviselõjelölt, sõt a hírek szerint a 2006 Szövetség tagjai is. Ez utóbbiak mégis õt választották jelöltjüknek.
Kasza Péter fegyelmi ügye és távozása a polgármesteri székbõl Hét évvel ezelõtt, 1999. május 27-én a képviselõtestület fegyelmi vizsgálatot rendelt Kasza Péter polgármester ellen a 37/1999 (V.27.) számú határozatával. A vonatkozó határozat homályos szövege szerint a fegyelmi vizsgálatra az Állami Számvevõszéknek az 1998. évi pénzügyi beszámolóban talált hiányosságokkal összefüggõ jelentése adott okot. A fegyelmi bizottság tagjának Knyazovics Imrét, Kollár Lászlót és Móczár Ferencet jelölte ki. Ugyanaznap a testület Licskai Imre jegyzõ ellen is fegyelmi vizsgálatot kezdeményezett, ennek lefolytatására Szûcs Imre tanácsnokot jelölte ki. A hiányosságok lényege a Közcél Kht – amely Bucsánszky Csaba végelszámoló közremûködésével szûnt meg 2005-ben – 28 millió forintos ÁFA visszaélése volt. (A büntetésekkel együtt ez az összeg kb. 65 millióra emelkedett, de végül sikerült kijárni, hogy csak az alapösszeget, a 28 millió forintot kelljen megfizetni, három éves részletekben. Ennek következtében a bajt okozó Közcél Kht megszüntetésére és végelszámolására csak 2005 nyarán kerülhetett sor.) A fegyelmi története ezt követõen így alakul. A fegyelmi vizsgálatok határidejét egy hónappal meghosszabbítják, majd az egész ügyet elfektetik
egészen 1999. október végéig, amikor Kasza Péter – nehéz és zavaros családi helyzetére hivatkozva – lemond. Ettõl kezdve az ügyeket dr. Nagybaczoni Béla alpolgármester viszi tovább. A testület 2000. január 19-én megszünteti a fegyelmi eljárást Kasza Péter és Licskai Imre ellen. Kasza Péter esetében ezt a lemondására hivatkozva teszi. (Hogy Licskai Imre esetében miért nem folytatták le a fegyelmi eljárást? Erre nincs ésszerû válasz, hiszen õ hivatalban maradt, egészen 2003 elejéig). Az új polgármestert, Hársvölgyi Albertet 2000. február 14-én választják meg. A „rendszerváltó” polgármester és a jelenlegi támogatói vagy nem ismerik a múltat, vagy annak történései nem merülnek fel bennük erkölcsi aggályként. A 2006 Szövetség most azért kampányol, hogy visszajuttassa Kasza Pétert arra a posztra, ahonnan annak idején a saját testülete jó okkal eltávolította. Ha a volt polgármester maga nem is érzi, hogy a múltbeli tettei miatt teljességgel elfogadhatatlan jelölt, csak remélhetõ, hogy a választók lesznek annyira igényesek, hogy egy ilyen múlttal rendelkezõ jelöltet nem ültetnek vissza a polgármesteri székbe. 7
önkormányzati választás 2006
egymasert2006szeptember.qxd
2006. 09. 26.
18:53
Page 8
Lehet-e hõsi tett a csalás? Az önkormányzati választásokkal foglalkozó internetes fórumok egyikén olvasható ez a mondat: “Kasza Péter visszaigényelt 25.000.000 Ft ÁFA-t jogosulatlanul A KÖZSÉGNEK!! NEM SAJÁT MAGÁNAK!!! HANEM A KÖZÖSSÉGE!!! ÉRDEKÉBEN SZABÁLYTALANUL JÁRT EL, TUDATOSAN!! HOGY SEGÍTSEN!! A KASZA PÉTER NEM BÛNÖZÕ, HANEM HÕS!!!! ODATETTE A FEJÉT A FALUJÁÉRT!” (A nagybetûs kiemelés a “zorro” nevû szerzõ mûve). De nézzük vajon tényleg hõs-e az a polgármesterjelölt, akit a korábbi közszolgálata idején elkövetett csalásért és okirathamisítástért jogerõsen 10 hónap, két évre felfüggesztett börtönre ítéltek 2005. májusában? Vajon ez a mi Ludas Matyink valóban a köz érdekében csapta be Döbrögi urat, vagyis az APEH-ot? Sajnos nem, mert a be nem fizetett, pontosan 28,826 millió forint ÁFA-t nem útépítésre, nem iskolafejlesztésre, nem ovódafejlesztésre költötték, hanem az eltûnt a Közcél Kht pénzügyi bugyraiban, anélkül, hogy a köz számára bármiféle hasznot hozott volna. Ráadásul végül csak ki kellett fizetni az APEH-nak (a harmadik részletet tavaly nyögte ki szûkös költségvetésébõl az önkormányzat), mert 2001-ben a Hársvölgyi Albert vezette akkori képviselõ-testület a Közcél Kht-tól az ÁFA tartozás kifeizetését, ki tudja miért, átvállalta. Így aztán végképp nem tett jót senkinek. De mi is ez a Közcél Kht? Ezt a gazdasági szervezet 1996-ban hozták létre. Ennek égisze alatt építették fel a községházát, bár a Kht-nek építési jogosultsága nem volt. Ezzel megszünt a képviselõk érdemi beleszólása az építkezésbe. Így aztán nem csoda, ha az egyébként nyilvánosságot élvezõ képviselõ-testületi döntvények között egy sincs, amelybõl kiderülne kit bíztak meg és mennyiért a tervezéssel, mekkora költségvetésbõl, mennyiért és mely cégek végezték a kivitelezést és az sem, hogy végül a községháza pontosan mennyibe került. Ez az adat ma sem közismert, hiszen az azóta végelszámolt Közcél Kht gazdasági társaság volt, így az adatai nem nyilvánosak. Tehát Ludas Matyink nem csak az APEH-et verte át, hanem közben az orránál fogva vezette a saját tesületét is. Az internetes levelezõ által hõsiesnek nevezett tettet a korababeli képviselõ-testület nem tartotta annak, olyannyira nem, hogy emiatt fegyelmit kezdeményezett 1999 nyarán Kasza Péter polgármester ellen. Kasza Péter a jogszabályokat ismervén, rájött, hogy ezt megúszhatja, ha lemond. Ezt is tette, családi okokra hivatkozva, amelynek mellesleg áldatlan viszonyiaért amúgy a faluban nagyon sokan
sajnálták is õt. Az ÁFA csalásról azidõben sokan nyíltan beszéltek, de furcsa mód, a legtöbb ember bocsánatos bûnnek tekintette és tekinti ma is. A Magyar Nemzetben saját maga errõl úgy nyilatkozik, hogy mivel a csalás és az okirathamísítás közérdekben történt, „Olyan, mintha meg sem történt volna”. Létezik olyan jogi kategória, hogy közérdekû csalás és közérdekû okirathamísítás? Nyilvánvaló, hogy nem, noha Kasza Péter ezt a látszatot kelti. Ilyen elképesztõen cinikus kijelentést csak az tehet, akinek furcsa fogalmai vannak a tisztességrõl, az erkölcsrõl és az etikáról, valamint a közszereplésrõl. Ugyanez vonatkozik azokra, akik ezeket a cselekményeket hõsi tettnek, az elkövetett bûncselekményt pedig megbocsátható botlásnak tartják. Olyannak, amitõl Kasza Pétert nyugodtan újra lehet választani. Vannak országok – a miénk sajnos nem ilyen – ahol ennél sokkal kevesebbért, mondjuk egy etikai vétségért távozik a közszereplõ és erre még öszökélni sem kell õt. A közszereplõtõl többet várnak, esetében a legkisebb botlás is megbocsáthatatlan. Ha pedig jogerõsen elítélik bármiért is, a poltikai karrierjének egyszer, s mindenkorra vége. Kasza Péter cserbenhagyta a választóit is, amikor bûncselekmény követett el, hiszen õk nem azért helyezték szavazataikkal a polgármesteri székbe, hogy ÁFÁ-t csaljon és okiratot hamísítson, még közérdekbõl sem. E cselekménye a képviselõtársaira is rossz fényt vetett, õk ezt akkor azzal hozták rendbe, hogy fegyelmi eljárást kezdeményeztek ellene és így tették nyilvánvalóvá, hogy nem vállalnak cinkosságot vele. Meghökkentõ a helyi közállapotokra nézve, hogy Kasza Péter ismét a polgármesteri székért harcol. Meghökkentõ volt ez 2002-ben is, amikor valamivel többen, mint négyszázan hajlandók voltak rá adni a szavazatukat. Az öndicsérettel teli szórólapjain nem tesz említést politikusi múltja dicstelen végérõl, sem arról, hogy büntetõügyben jogerõsen elítélték. Pedig illene tájékoztatnia válaszóit errõl is. Meghökkentõ a helyi erkölcsöket tekintve, hogy vannak, tán nem is kevesen Piliscsabán, akik nem érzik át annak a súlyosságát, hogy olyan polgármester jelöltet támogatnak, sõt a szövetségük vezetését is rá bízzák, aki már visszaélt a köz bizalmával. Madarat tolláról? Lehet, hogy az ÁFA csalás nemzeti összjátékunkban sokak számára bocsánatos bûnnek számít. De vajon nevezhetõ-e olyan hõsi tettnek, amiért egy közszereplõ megérdemli a közmegbecsülést és azt, hogy szavazatokat adjanak rá? -pr-
A Piliscsabáért Egyesület Hírlevele Postacímünk: 2081 Piliscsaba, Pf. 7. Telefon/fax: 06-26-373-243 e-mail:
[email protected] honlap: www.piliscsabaert.net
8
önkormányzati választás 2006
egymasert2006szeptember.qxd
2006. 09. 26.
18:53
Page 9
Milyen polgármester kell nekünk? Mi történt Piliscsabán Kasza Péter polgármestersége idején (1990–1999)? A 90-es évek elején bevezették a vizet és a gázt (a kormány és a lakosság finanszírozta, nem csak Piliscsabán, hanem az egész országban), Átengedték a katonai tábor területét az egyháznak egyetemi fejlesztéshez (akkor azt mondták azért, mert különben börtön épül itt – persze ez nem volt igaz), Eladták a Sumlin 14 hektárját 70 fillér/m2 áron (14 hektárt összesen 99.230 forintért), Kialakították az orvosi rendelõt, Megépült a szennyvíztelep (közismerten a legolcsóbb technológiával, ezért az több éve nem képes a szennyvíz megtisztítására), majd gyorsan koncesszióba adták, így a falunak ebbõl (sem) származott bevétele, Megépült a csatornahálózat I. és II. üteme (pályázati pénzekbõl és a lakosság, továbbá kisebb részben az önkormányzat támogatásával), A Csabagyöngyén lévõ önkormányzati telkeket a piaci ár egyharmadáért, 250 Ft/m2 áron eladták az Investõr Kft-nek (ez késõbb felszámolódott), amely azokat tízszeres áron értékesítette, Megépült az új községháza, Összességében 319 hektárt vontak belterületbe és öt lakóparkot hoztak létre, de a közérdekû kötelezettségvállalásból összesen csak kb. 130 millió forint folyt be, ezt nem fejlesztésre fordították, hanem elmûködték. Ha annyit kértek volna telkenként, amennyi
másutt a környéken kértek az önkormányzatok, milliárdos nagyságrendû bevételre tehettek volna szert, Eladták a gázvagyont 80 millió forintért, amely az ÁSZ jelentése szerint akkori áron 140 milliót ért. (A hírek szerint ezt a vevõ 2005-ben mintegy 240 millióért adta tovább.) Mi NEM történt Piliscsabán Kasza Péter polgármestersége idején (1990–1999)? Nem épültek járdák, a földutakat nem aszfaltozták le, Nem bõvítették az óvodai helyeket, Nem bõvítették az orvosi rendelõt, Nem készítették el a fejlesztési koncepciót, így a falu prédájává vált az ide beesõ telekspekulánsoknak, Nem szorították rá az ingatlanfejlesztõket arra, hogy az általuk keletkeztetett új lakóparkok lakói számára iskolát, óvodát, orvosi rendelõt biztosítsanak (a fejlesztésekhez e nélkül felelõs, a falu érdekét szem elõtt tartó vezetés hozzá sem járult volna), Nem bõvítették és nem modernizálták a szennyvíztelepet a növekvõ igények ellátására, Nem a falu érdekét szolgáló szerzõdéseket kötöttek a befektetõkkel, emiatt a falu súlyos vagyonvesztést szenvedett el, az elmaradt haszonról nem is szólva, Nem volt megfelelõ irattározás, ennek következtében számos, a befektetõkkel kötött megállapodás, szerzõdés és sok más, a területfejlesztésekkel összefüggõ fontos anyag tûnt el a Hivatalból (ez 2002-ig folytatódott), emiatt számos, a falu számára jelentõs anyagi kárt okozó ügy megoldatlan marad.
Nagy átverés a 10-es útért A 2006 Szövetség a választási hadjáratában valójában csak egy dologért kampányolt igazán, ez pedig a 10-es út megépítése, ezért gyûjtötték az aláírásokat. Felmerült bennem, hogy esetleg az egész nem csak olcsó kampányfogás-e, amivel kiaknázzák az emberek hiszékenységét? Mire alapozom ezt? ha a 2006 Szövetség bejut az önkormányzati választáson, vajon mit tud tenni a 10-es útért? Semmit, mert az nem tartozik Piliscsaba közigazgatási területébe, ezért még a testület véleményét sem kérik ki vele kapcsolatban (eddig sem tették); az aláírásgyûjtés nem kényszeríti a kormányt semmire, hiszen láttuk hányan kértek és tiltakoztak számos kérdésben a kormánynál – teljesen hiába; a 10-es út megvalósításának ideje a tervek szerint 2015, egy ilyen távoli terv támogatására lelkesíteni a lakosságot azzal, hogy ez oldja meg Piliscsaba jövõjét, cinikus és félrevezetõ. A 2006 Szövetség vajon miért éppen egy, a távoli jövõben megvalósítandó országútért kampányol és miért nem tesz inkább Piliscsaba számos bajának megoldására, útjainak felépítésére konkrét javasla-
tokat? Tán azért nem, mert tudja, hogy erre képtelen és azt is, hogy azok betartását számon lehet rajta kérni? Például, hogy mikorra oldja meg a szennyvíztelep gondjait, hogy ne öntse el a Vár utcaiakat, mikor szünteti meg az általa okozott bûzt és a szennyezést, mikor és mibõl építi meg Piliscsaba belsõ útjait, hozza rendbe az iskolát és bõvíti az óvodai helyeket, stb. Az a helyzet, hogy a 10-es út megépítése a távoli jövõbe csúszik, ha meg nem lesz kész, a 2006 Szövetség tagjai cinikusan megránthatják majd a vállukat és azt mondják: a kormány és nem mi tehetünk róla. Sajnálom azokat, akik bedõltek ennek az átlátszó kampányfogásnak. Ha hinni lehet a szórólapjuknak, van ilyen majd kétezer. Azt is nagy bajnak látom, hogy a 2006 Szövetségben olyan szakadárok vannak, akik vélhetõen csak azért akarnak képviselõk lenni, hogy leszakíthassák Piliscsaba egy jó nagy darabját, a Magdolna-völgyet és vele együtt külterületeket is, vélhetõen ingatlanspekulációs szándékkal. Vigyázzunk Piliscsabára és ne hagyjuk megvezetni magunkat! Németh György 9
önkormányzati választás 2006
egymasert2006szeptember.qxd
2006. 09. 26.
18:53
Tudni illik, hogy mi illik A közéleti szereplõknek, különösen a közszolgálati pozició elnyeréséért kampányoló jelölteknek hasznára válna, ha olvasgatnák az illemtankönyveknek a jó modorral és az elemi udvariassággal foglalkozó részeit. Sohase késõ. Az elmúlt hetekben megbeszéléseket folytattunk a piliscsabai civil szervezetekkel és választási csoportosulásokkal, közöttük a Változás kör tagjaival is. E találkozón természetesen Csíky Gábor is részt vett. Csíky úr mindjárt a köszöntések és az elsõ bemutatkozó körkérdés után magából kikelve üvöltözni kezdett és szidalmazott engem az Egymásért hírlevél miatt, amelynek februári száma terjedelmesen foglalkozott a NagyProjekt kérdéskörével. A saját emberei között is megütközést keltõ dörgedelem lényegileg arról szólt – és ezt a jelenlévõ Gazda István professzor felháborodottan meg is erõsítette –, hogy a projektet mindenkinek támogatni kell. Még elemezni is tilos. Amikor a helyzet ismét normalizálódott, a Változás kör vezetõjével, Gorka Sebestyénnel abban állapodtunk meg, hogy az egyeztetést egy konkrét napon folytatjuk. Õ azonban azon a napon nem jelentkezett, ezért ez a megbeszélés elmaradt. Ezt követõen meglepve olvastuk az „Ez az újság nálunk” augusztusi számában, hogy a Változás kör találkozót kezdeményezett a község legfontosabb szervezetei – így a Piliscsabáért Egyesület – számára augusztus 18-án pénteken. A közéletben szokatlan a meghívást egy újság hasábjain a meghívott tudomására hozni, két nappal az esemény elõtt, hiszen nem biztos, hogy azonnal elolvassa annak minden sorát. Az egyik piliscsabai civil szervezet javaslatára és közbenjárásával megkerestem a magdolna-völgyi egyesület vezetõjét, dr. Tóth Jánost is egy elnökök közötti beszélgetésre. A telefonon tett javaslatomat kitörõ örömmel fogadta. A megbeszélt idõpontban és helyszínen azonban nem jelent meg és mind a mai napig nem mentette ki magát. László Erika 10
Page 10
KAMPÁNYOLÁS 2006 Sokakat háborított fel, hogy az augusztus 20-i ünnepséget választási hadjárat színterévé tették. Az ünnepséget az Erdészkertben a 2006 Szövetség uralta, megszakítva a hagyományt, amely szerint ez a nemzeti ünnepnap párt és politika mentes. A Szövetség tagjai lelkesen kampányoltak, közben egyesek benéztek a pohár fenekére is. A faluban az hírlik, hogy Grõsz József képviselõ, kissé kapatosan, tettlegességre is ragadtatta magát és behúzott egyet az egyik biztonsági embernek és errõl jelentés is készült. Gorka Sebestyén, aki vitézül küzd a magyar nyelvvel, független polgármesterjelöltként indul a választásokon, noha a hírek szerint nagyon sokat dolgozott azon, hogy õ lehessen a FIDESZ jelöltje, de ez végül nem sikerült neki. Ezért zavarhatja, hogy az országos sajtóban tévesen nevezték meg õt a polgári oldal egyedüli polgármester jelöltjének. A nyomda ördöge egyébként másutt is kifogott rajta, hiszen a szórólapja jelen idõben állítja, hogy oktat a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, pedig ez idestova három évvel ezelõtt történt egy szemeszter erejéig. Jelenleg azonban semmiféle munkakapcsolata nincs az egyetemmel. Mérvadó politikai megfigyelõk szerint Csíky Gábor azért kezdte futtatni Gorka Sebestyént, akinek nem sok esélyt jósolnak, mert meg akarja osztani a jobboldali szavazókat, hogy így segítse Kasza Péter gyõzelmét. Kasza és Csíky nagyszerûen megértették egymást és vitték együtt az ügyeiket a korábbi ciklusokban. Erre utal, hogy állítólag Csíky nemrégiben kijelentette, hogy a „területfejlesztési ügyeket Kasza Péterrel együtt oldjuk meg”. Ha pedig – valamilyen véletlen folytán – mégis Gorka fut be elsõnek, Csíkynek az is jó, hiszen Gorka az õ kreatúrája és azt tesz majd, amit õ akar. Ha megválasztják, Gorka Sebestyént nem fogják sokan látni a Polgármesteri Hivatalban. Szórólapja szerint ugyanis õ az „országos Európa-uniós, tudományos és gazdasági kapcsolataira fog koncentrálni, egyéb feladatait szétosztja” két alpolgármester között. Hogy ezen országos koncentrálásból pontosan mi haszna származik majd a falunak, azt az olvasó képzeletére bízza, de a szórólapja szerint a Csíky Gábor féle Nagy-Projekt fontos helyet kap a teendõi között. Meg nem erõsített források szerint a 2006 Szövetséget az MSZP tízmillió forinttal támogatja. Más hírforrások viszont azt állítják, hogy a Magdolna-völgy leválását szorgalmazó magdolna-völgyi egyesülethez és a 2006 Szövetséghez közel álló telektulajdonosok és „ingatlanfejlesztõk” finanszírozzák a kampányukat. Az MSZP-hez közelálló források szerint az MSZP-t kínosan érintette Kasza Péter felfüggesztett börtönbüntetésének híre. Emiatt a párt fokozatosan kihátrált a 2006 Szövetség mögül, olyannyira, hogy a szegfû már sehol sem tûnik fel. A Szent István napokon az Erdészkertben a 2006 Szövetség tagjai és a 10-es utat hirdetõ pólót viselõ emberek erõteljesen kampányoltak az út megépítése mellett és aláírásokat gyûjtöttek. Nem hisszük el azt, amit a faluban arról pletykálnak, hogy Bucsánszky Csaba és mások háromezer forint kifizetését ígérték azoknak, akik az ívet aláírják. A Piliscsaba 2006 Szövetség stáblistáján szerepel Császár Claudia, a Piliscsabai Polgár fõszerkesztõje is. Posztját idén tavasszal foglalta el. Nem értettük, hogy miért nem közölte a lapban Markovics András képviselõnek a „sárga cédulára” adott válaszát, valamint a Piliscsabáért Egyesület cherascoi kirándulásáról készült beszámolót. Most már értjük.
egymasert2006szeptember.qxd
port i r t l e Képz
2006. 09. 26.
18:53
Page 11
Méregzöldek
A környezet és természet állapota iránt aggódók nagy megkönnyebbüléssel fogadták az Általános Terület Elrabló és Javító Tömörülés (ÁTEJT) választási szórólapjait, melyekbõl megtudhatták, hogy immáron igazi környezetvédõ szakemberek is indulnak a képviselõi posztokért. Piliscsabán a méregzöldek fontos vezérelve a környezet megmentése, amelyhez a meglévõ természeti értékek megsemmisítését tekintik a leghatásosabb megoldásnak. Megkérdeztük Oszlop Gyula képviselõjelöltet, aki népes családjával valójában a szomszéd falut lakja, de a választások idejére azért igazolt át Piliscsabára és jelölteti magát képviselõnek, mert itt telkei vannak és a természetvédelem erõs pilléreként itt szándékszik hadba vetni környezetvédelmi és alternatív oktatási szakértelmét. Mi lesz az elsõ javaslata, ha bekerül a képviselõ-testületbe? Nekem és a barátaimnak van több tucat telkünk természetvédelmi területen és azt fogom javasolni, hogy ezeket építsük be minél nagyobb házakkal, mert így a területen megtelepedett védett növényeket aszfalt- és betonburkolattal leteríthetjük, óvva õket a széltõl, esõtõl, a hótól és a fagyveszélytõl. Ez újszerû természetvédelmi megoldás, az Ön hihetetlen szakértelme honnan származik? Egyszer részt vettem egy 4–6 éves gyerekek számára szervezett táborban, ahol környezettudatosságra tanították õket. Ott született meg bennem az ötlet, hogy a természetvédelem legfontosabb feladata, hogy szedjük össze a védendõ növényeket és tegyük aszfalt alá, mert akkor ezek örök idõkre megmentõdnek.
De mikor lesz belõlük növény? Majd a következõ jégkorszak után, amikor ismét a felszínre kerülnek, mert mi megvédtük õket. Ilyen távlatos elképzelést még senki nem tett le az asztalra. Csodálatos jövõkép tárul elénk, Önt ennek megvalósításában mi vezérli? Csakis a környezettudatosság. Tudatában vagyok ugyanis annak, hogy a telkeim jelenlegi védett állapotukban nem elég értékesek, ezért át kell õket minõsíteni, mert az aszfaltos föld sokkal értékesebb, mint a szántó. Milyennek képzeli Piliscsabát négy év múlva? Amíg a szem ellát parcellázott telkek lesznek mindenfelé a dombokon. Ha rajtam és a társaimon múlik, ezek nagy részét mi fogjuk értékesíteni és ezzel gazdagabbak leszünk. A falura gondol? Nem, dehogy. Csak magunkra. A falu majd megoldja a gondjait. Ha meg nem, akkor vessen magára. Az ÁTEJT vezetõje utakat, járdákat, iskolát, óvodát és mindenféle más csodás fejlesztéseket ígér. Fejlesztés az lesz. Út is. A legelsõ az én telkeimre vezet majd a hegy tetején. A társaim újonnan kiparcellázott telkein is lesznek utak, meg házak. A többit azért írtuk bele a szórólapunkba, hogy ne maradjon rajta sok üres hely. Hogyan látja a jövõt? Amint megvalósítom a terveimet, egy másik, szintén fejlesztésre szoruló településnek leszek a környezetvédelmi szakembere, és átadom nekik is a hihetelen tudásomat a parcellaszám növelést szolgáló fenntartható fejlõdésrõl.
FELHÍVÁS! A Piliscsabáért Egyesület és a Pilis Cross Country Club (PCCC) kerékpáros csapata az Autómentes Nap és az Altrix Kupa alkalmából
szeptember 22-én 16–18 óra között kerékpárversenyt rendez Piliscsabán a következô kategóriákban: U 9 (9) év alatti gyerekek, lányok, fiuk együtt U11 (10-11 éves kor) külön lányok és fiúk U13 (12-13 éves kor) külön lányok éa fiúk U15 (14-15 éves kor) külön lányok és fiúk Felnõttek 18 év felett A pálya a következô: Béla király út–Damjanich utca–Kenderesi út–Aulich utca út négyzetében A versenyeket a PCCC szervezi.
Gyülekezô és nevezés: Béla király út 88. elôtt szeptember 22., péntek 15 órától! Bukósisak kötelezô, de ha nincs, tudunk kölcsönadni, ez ne legyen a nevezés akadálya! Mindenkit szeretettel várunk! Érdeklôdés PCCC: 06-26-332-350
[email protected]
11
egymasert2006szeptember.qxd
2006. 09. 26.
18:53
Page 12
Miért akar leválni a Magdolna-völgy? Szeptember 24-én a Magdolna-völgyiek népszavazáson döntik el, hogy le akarnak-e válni Piliscsabáról. Ezen a népszavazáson csak a leválni készülõ településrész lakói vehetnek részt. Állítólag a Magdolna-völgy lakói azért akarnak elszakadni Piliscsabától, mert nem bánt velük jól az önkormányzat, nem tudtak utcanevekhez jutni, az önkormányzat nem vette át a közmûveket, az utakat, nem jutottak óvodai helyekhez és egészében is kitaszítottnak érezték magukat. Ez azért is érdekes, mert a Piliscsaba 2006 Szövetséget támogatók jó része a Magdolna-völgy leválását kezdeményezõk közül kerül ki, õk vezetõjüknek azt a Kasza Pétert választották, akinek a fent felsorolt hiányosságokat valójában köszönhetik. Hiszen az azóta összeomlott, a kisbefektetõk pénzével visszaélõ PilisInvesttel kötött, a falu számára elõnytelen szerzõdéseket nem más jegyezte, mint Kasza Péter, még, mint polgármester. Mások szerint viszont a Piliscsaba 2006 Szövetségben szerepet vállaló magdolna-völgyi egyesület prominens személyei, a holdudvaruk és az idegenlégiósaik jelenléte azt sejteti, hogy az igazi cél a Magdolna-völgy körüli külterületek, például a Sumlin és mások Magdolna-völgyhöz csatolása majd belterületbe vonása és „megfejlesztése”. Kétségtelen, hogy ezekhez az ügyletekhez keresve sem találhatnának jobb partnert az egykori polgármesternél, aki a területherdálásban, ingatlanügyletekben jelentõs tapasztalatokra tett szert 1994–1999 között. Ebben az idõben növelte Piliscsaba belterületét majdnem a duplájára és kötött olyan szerzõdéseket, amelyekben egy szó sem esett óvoda, iskola, egészségügyi intézmény és más közintézmények szükségszerû fejlesztéséhez való hozzájárulásról a befektetõk (ingatlanspekulánsok) részérõl. Õ a befektetõk embere, ez kétségtelen. Spekulációpárti és faluellenes magatartását aláhúzza, hogy hajlandó a leválást szorgalmazók vezére lenni. De van erre más példa is. A falu gázvagyonát 80 millió forintért eladta (ebbõl a jelentõs bevételbõl semmit nem fordítottak a közintézményekre, utakra, stb.). A szennyvíztelepet pedig engedte alacsony mûszaki színvonalon létrehozni egy igen elõnytelen koncessziós szerzõdéssel, amellyel a telepet kiengedte az önkormányzat bevételt képezõ köreibõl. Pedig ez – saját üzemeltetésben – biztos, évi több tízmilliós bevételt jelentett volna az önkormányzat számára. A szennyvíztelep jelenleg pedig azonnali, hatalmas költséggel járó rekonstrukcióra szorul. A 80 millióért eltékozolt gázvagyont a vevõ a közeli múltban a hírek szerint kb. 240 millió forintért, 160 milliós haszonnal adta tovább. És ezek az ügyek csak a jéghegy csúcsát képezik. A 2006 Szövetség prominensei most azt hirdetik, hogy a Magdolna12
völgyiek nem akarnak leválni, ha dr. Deli Árpád nem lesz képviselõ. Azon túl, hogy ez így kissé gyerekes, azért sokatmondó. Deli Árpád azok közül való, akik 2000 óta igyekeztek megállítani a belterületek folyamatos növelését. Ha õ nincs, feltehetõen a Sumlin, az egész Garancslejtõ, a 10-es út melletti telkek már belterületbe kerültek volna 2001-ben, amikor a képviselõtestület még a Kasza Péter keltette lendületben volt. Az is valószínûsíthetõ, hogy Magdolna-völgyi szakadárok kampányfogásnak tervezték a leválást, hogy legyen ürügy szidalmazni a jelenlegi önkormányzatot és fõképpen Deli Árpádot. Igazolja ezt az is, hogy az évek során több kísérlet is történt a panaszaik megismerésére, de a Magdolna-völgy vezetõi a találkozások alól rendre kibújtak és nem mutattak együttmûködési készséget. Valószínûleg az sem véletlen, hogy a 2006 Szövetség képviselõjelöltjei között olyan „nagybefektetõk” is vannak, akiknek telkei közvetlenül a Magdolna-völgy külterületi határában vagy azon belül helyezkednek el. A jövõt illetõ „ingatlanfejlesztõi” szándékaik ennek fényében pontosan elõre vetíthetõk. Végezetül megemlítendõ, hogy a magdolna-völgyi utakat és közmûveket régen át kellett volna adni az önkormányzatnak, de mivel a PilisInvest szövetkezetet irányító Tallér Károly és az önkormányzat között Kasza Péter, illetve Hársvölgyi Albert polgármestersége idején kötött szerzõdések (és a csak a saját érdekeiket szem elõtt tartó „befektetõk” irányában tanúsított feltûnõ engedékenység) ennek kijátszását lehetõvé tették – erre mind a mai napig nem került sor. Idõközben a Magdolna-völgyi Kht. két önkormányzati tulajdonú út (Somlyó és Kõrisfa utca) kivételével átvette az utakat a felszámolótól, így a tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket immáron maguknak kell vállalniuk, ezeket nem kérhetik számon az önkormányzattól, de csúsztatásaikkal errõl (is) elterelik a figyelmet. -keresAmit a lakópark mellé leszakítanának: a Sumlin egésze és a mellette fekvõ erdõ, a Hosszúréti vállalkozási terület és a felette fekvõ dombság. Összesen 210 hektár külterület.
A terveik szerint a leváláskor a vastag fekete vonallal körbevett területek alkotnák az új települést
