A Pest Megyei Közmûvelôdési Intézet kiadványa XX. évfolyam szám

www.pmkult.hu

A Pest Megyei Közmûvelôdési Intézet kiadványa • XX. évfolyam • 2011. 2. szám

Új jogszabály a tömegrendezvények biztonságáért Megjelent a 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet a zenés, táncos rendezvények mûködésének biztonságosabbá tételérôl

G. Tóháti Ilona Feketedió Díja................................................................................................. 4

„Mûvészetek szerelmese” pályázati felhívás.................................................................... 13

11

Engyel Gábor

Új, terjedelmében bôvebb lapszámunk beköszöntôjében örömmel tájékoztatjuk arról, hogy a Pest Megyei Közmûvelôdési Intézet 2010. évi szakmai beszámolóját, vala­ mint a 2011. évi munkatervét Pest Megye Önkormányzata Közgyûlésének Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottsága a 3/2011. (02. 22.) számú határozatával elfogadta. Bár még csak az év elsô harmada telt el, a munkatervben megfogalmazott kiemelt feladataink közül néhány már megvalósult, legtöbb pedig még elôttünk áll. Lezárult a közmûvelôdési statisztikai adatgyûjtés. Sikeresen túl vagyunk a XX. Weöres Sándor Országos Gyermekszínjátszó Találkozó Pest megyei és regionális be­ mutatóin. Szervezzük a felmenô rendszerû vers, prózamondó- és bábjátékos megyei versenyeket, melyekrôl következô számunkban részletesen olvashatnak. Folyamato­ san zajlanak szakági képzéseink: az amatôr képzômûvészeké és a színjátszó rendezôké, valamint a vezetési, pénzügyi és államháztartási ismereteket nyújtó Közmûvelôdési intézményvezetôké. Ebben az évben is megszervezzük hagyományos szaktáborain­ kat. Küszöbön áll a XXI. Országos Amator Artium Képzô- és Iparmûvészeti Kiállítás Pest Megyei Tárlatának megrendezése, melynek felhívását e számunkban tesszük közzé. Intézményünk egész éves tevékenysége során kiemelt feladatának tekinti a minôségi szaktanácsadás és szolgáltatás biztosítását, ami napi közvetlen kapcso­ latot jelent a települési önkormányzatokkal, közmûvelôdési intézményekkel és kul­ turális szervezetekkel. Ezért is fontos számunkra, hogy újságunkban folyamatosan jelen legyenek a megye településein zajló kulturális rendezvények, események. To­ vábbra is várjuk a híreiket, tudósításaikat, bemutatkozó írásaikat. Fontosnak tartjuk, hogy lapunk hasábjain beszámoljunk a sikeres kezdeményezésekrôl, a jó példákról, folyamatokról, ötletekrôl, melyekbôl tanulni lehet, és kollégáink mindennapi mun­ kájukban hasznosíthatnak. Tájékoztatjuk Önöket, hogy intézményünk szervezetében és feladatköreinek felosztásában változások történtek. A feladatok újragondolása és felosztása során Erdélyi Erzsébet kolléganônkhöz került az újság koordinátori feladatainak ellátása. Egyúttal bemutatjuk új munkatársunkat, Bokor Noémit (telefon: 318-6806, mobil: 06 20/264-4296, e-mail: [email protected]), akinek szakterülete az amatôr vers-, prózamondás és a bábjáték. Kedves Kollégák! Írásaikat az alábbi e-mail címekre várjuk: makra.borbala@ pmkult.hu, [email protected] Makra Borbála

Évente közel 600 fellépô jön el Ráckevére, az együttesek a szabadtéri színpadon mutatják be mûsorukat.

fotó:

Kedves Olvasó! Kedves Kollégák!

10

Horváth N. János 1847-ben halt meg, sírja a ráckevei Katolikus Temetôben van.

14

TIT Teleki

A gödi Ifjúsági Képzômûvészeti Alkotótábor története................................................ 19

fotó:

Új intézményvezetôként Csobánkán................................................................................... 16

fotó:

Ráckeve, a magyar kultúra városa...................................................................................... 10

Engyel Gábor

„A kulturális értékek Cegléden is fontosak”....................................................................... 6

A Kalmár László Országos Matematikai Versenyen általános iskolás tanulók mérték össze tudásukat.

2

2011 / 2.

19

fotó:

Impresszum Kiadja a Pest Megyei Közmûvelôdési Intézet. • 1052 Budapest, Városház utca 7. • tel./fax: +36 1 318 6806, +36 1 317 6436 • e-mail: [email protected] • felelôs kiadó: Makra Borbála igazgató • A lap szerkesztôi: a PMKI munkatársai • ISSN 1585-7867 • www.pmkult.hu • nyomdai munkálatok: Pepitart Kft. • A kiadvány megjelenését az NKA támogatja. • Kéziratokat nem ôrzünk meg. • A címlapon Sabján Gábor Ráckevérôl készült felvétele látható.

JAMH

„A 2011-es esztendô a Pest Megyei Közmûvelôdési Intézet életében évfordulók sorát hozza. Szakmai létünknek legfonto­ sabb mérföldköveit ünnepeljük ebben az évben.” Évfordulóink­ ról bôvebben a Közmûvelôdési Információk 2011/1. számában, valamint a www.pmkult.hu/hirek oldalon olvashatnak.

A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megálla­ pított eredeti jogalkotói hatáskörében és az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következôket rendeli el: 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed azokra az alkalmi vagy rendszeres zenés, táncos rendezvényekre, amelyeket a) az országos településrendezési és építési köve­ telményekrôl szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben meg­ határozott tömegtartózkodásra szolgáló építményben, épít­ ményen, tömegtartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó építményben, építményen, vagy tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben (a továbbiakban együtt: építmény) tartanak; b) az a) pontban foglaltak kivételével a szabadban tar­ tanak és a részt vevôk létszáma az 1000 fôt meghaladja (a továbbiakban: szabadtéri rendezvény). (2) A rendeletet nem kell alkalmazni a) a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tarto­ zó rendezvényekre; b) a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tar­ tozó gyûlésekre; c) a törvényesen elismert egyházak és vallásfelekezetek által szervezett vallási szertartásokra, rendezvényekre; d) a családi eseményekkel kapcsolatos rendezvényekre és e) a közoktatási intézményekben az intézmény által szervezett rendezvényekre. 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. építmény-üzemeltetô: az építményt jogszabály vagy szerzôdés alapján mûködtetô természetes vagy jogi sze­ mély vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni vállalkozó;

A szerzôi jogdíjfizetésrôl… Makra Borbála , a Pest Megyei Közmûvelôdési Intézet igazgatója A Pest Megyei Közmûvelôdési Intézet 2011. március 2-án szakmai tanácskozást szervezett a Megyeháza Nyáry Pál Konferenciatermében, a Szerzôi jogdíjfizetés a településeken és a közmûvelôdési intézményeknél címmel.

2. zenés, táncos rendezvény: rendszeresen vagy meg­ határozott alkalomból, illetve idôpontban tartott, a vendé­ gek szórakoztatását szolgáló zenés, táncos esemény; 3. rendszeres rendezvény: adott helyszínen hetente több alkalommal, heti vagy havi gyakorisággal megtartott rendezvény; 4. alkalmi rendezvény: adott helyszínen egy alkalom­ mal legfeljebb tíz egymást követô napon megtartott ren­ dezvény. A kormányrendelet továbbá kitér az alábbiakra: 1. Zenés, táncos rendezvény tartására vonatkozó szabályok 2. A biztonsági terv 3. Az üzemeltetô, illetve a szervezô kötelezettsége 4. A szervezôre, illetve a biztonsági személyzetre vo­ natkozó szabályok 5. Az ellenôrzésre vonatkozó közös szabályok 6. A rendszeres rendezvények helyszínének általános ellenôrzése 7. A rendezvények idôpontjában történô ellenôrzés 8. Hatálybalépés 9. Átmeneti rendelkezések 10. Módosuló jogszabályok A kormányrendelet 3 mellékletet is tartalmaz, az 1. számú melléklet a kormányrendelet alapján vezetett nyil­ vántartásról rendelkezik, a 2. számú melléklet tartalmaz­ za az igazolást a rendezvénytartási engedély kiadásáról, a 3. számú melléklet pedig kiegészíti a 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 5. mellékletét. A 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet megtalálható a Ma­ gyar Közlöny 23. kötetében (2011. 03. 08.) a 4633. oldalon, valamint letölthetô honlapunkról (www.pmkult.hu/hirek).

gos szakmai párbeszédre. Erre figyelmeztetnek az elmúlt évek tapasztalatai is. Elsô lépésként Intézetünk arra vállalkozik, hogy Pest megyében elôkészíti és összegzi a megyei tapasztalatokat és a felmerülô problémákat, majd ezek ismeretében kezde­ ményezi az országos szakmai egyeztetést. Dr. Filák Mária elôadásának anyaga letölthetô honla­ punkról (www.pmkult.hu).

A nagy sikerû szakmai napon a tájékoztatót dr. Filák Má­ ria, az Artisjus Magyar Szerzôi Jogvédô Iroda Egyesület fôosztályvezetôje munkatársai segítségével tartotta. Az elôadó az általános tudnivalókon túl részlete­ sen beszélt a közmûvelôdési intézmények rendezésében elôforduló bemutatók, elôadások, fesztiválok, találkozók, falunapok és egyéb hivatásos és amatôr közremûködôk részvételével szervezett programok során felmerülô jogdíj-kötelezettségekrôl. A tájékoztató után a jelenlévô szakembereknek lehetôségük volt konzultációra, konkrét kérdések feltételére is. A felvetett problémák sokasága nyilvánvalóvá tette, hogy a szerzôi jogdíjfizetések ügyében szükség van orszá­

Makra Vivien

Új jogszabály a tömegrendezvények biztonságáért......................................................... 3

fotó:

A tartalomból

Az alkotótábor befejezô aktusa a táborzáró kiállítás. 2011 / 2.

3

Gaál Anna, a PMKI fôtanácsosa Szép hagyomány, hogy a Pest Megyei Népmûvelôk Egyesülete minden év december 8-án Pest megye ünnepi közgyûlésén, a Megyenapon adja át az 1996-ban alapított Feketedió Díjat, amely a Vármegyeháza Díszudvarában álló öreg feketedió fáról kapta a nevét. A díj tárgyiasult formája Janzer Frigyes Munkácsy-díjas szobrászmûvész – burkából kibújó diót ábrázoló – bronz plasztikája. Az elismerést azok a Pest megyei közmûvelôdési szakemberek nyerhetik el, akik mûködési területükön hosszú évek óta kiemelkedô szakmai munkát végeztek. 2010-ben G. Tóháti Ilona, a csömöri Petôfi Sándor Mûvelôdési Ház, és Iványi Károlyné, a váci Madách Imre Mûvelôdési központ igazgató­ ja részesült ebben az elismerésben. (Elôzô lapszámunkban Iványi Károly­ néval készült riportunkat olvashatták, aki 2010-ben a megyei egyesületi díj mellett rangos állami kitüntetést, Wlassics Gyula-díjat is kapott.) G. Tóháti Ilona 1997 ôsze óta ve­ zeti a csömöri mûvelôdési házat, te­ lepülésén elismerik munkáját, hiszen harmadszor is elnyerte pályázatával az önkormányzat és a település bizal­ mát. Mi van a Feketedió Díj és a helyi bizalom hátterében? Hosszú a lista. Lássuk. A vonzó hely titka Az elmúlt tizenkét év alatt meg­ teremtette, és folyamatosan fejlesz­ tette intézményét, ami külsô és belsô megjelenésén, technikai felszereltsé­ gén egyaránt jól mérhetô. Vonzó he­ lyet teremtett a mûvelôdési házból, ahova gyermekek és felnôttek egy­ aránt szívesen látogatnak el. Mindeh­ hez az anyagi feltételeket eredményes pályázatokkal teremtette elô. Veze­ tése alatt a mûvelôdési ház közel 28 millió forinthoz jutott. Az intézmény a gazdag alkalmankénti programokon túl mára 26 szabadidôs és különféle érdeklôdési körök szerint szervezôdött kisközösség, klub otthona lett. Hason­ lóképpen a mûvelôdési ház ad helyet és teret szám szerint 13 civil és tár­ sadalmi szervezetnek; velük és Csö­ mör valamennyi intézményével szoros kapcsolatot alakított ki, ami számos nagyrendezvény közös megvalósítá­ sában is megnyilvánult.

4

2011 / 2.

fotó: ifj.

Mizsei L ászló

A kapcsolatok kiépítésével sike­ rült megteremteni az egész települést megmozgató kulturális rendezvényso­ rozatok, fesztiválok közönségét. E prog­ ramok legtöbbje az ô nevéhez fûzôdik, és közülük jó néhány túlnôtt a tele­ pülés határain. Néhány hagyományos nagyrendezvényük vonzó Csömörön túl Gödöllô térségében, Pest megyé­ ben is, sôt némelyik országos hírnévre tett szert. A helyi igényekhez igazítva évente megrendezik a Magyar Kultúra, a Költészet, a Kulturális Örökség Nap­ ját és a Tánc Világnapját. Kiemelkedô érdeklôdés övezi a helyi sajátosságokból megteremtett speciálisan csömöri prog­ ramokat; a Hájas Tészta- és Fánksütô versenyt, a Nôk – Szépség – Egészség rendezvényt, az Ôszi Egészségnapot, a Lakodalmas Találkozókat, a Bor dicsére­ te – Szüreti Bográcsoló és Mulatságot, a négynapos Pünkösdi Fesztivált, vala­ mint az Adventi programsorozatukat, amelybôl kiemelkedik a Karácsony felé… címmel útjára indított Karácsonyváró nagyrendezvényük. A számok nyelvén Azt, hogy G. Tóháti Ilona és munka­ társai pezsgô kulturális életet terem­

tettek településükön, jól érzékeltetik az alábbi számok: 2010-ben 202 saját szervezésû programot kínáltak a csö­ möri lakosságnak, és 140 alkalommal adtak helyet külsô rendezvényeknek, illetve bonyolították le szakszerûen a különféle külsô szervezetek által meg­ hirdetett programokat. Látogatóik szá­ ma évrôl évre meghaladja a 100.000 fôt – az elmúlt évben 137 ezren vettek részt programjaikon. G. Tóháti Ilona a csapatmunkában hisz: rajta kívül egy mûvelôdésszervezô, egy gazdasági ügyintézô, egy technikus és háromfôs technikai személyzet végzi a jó színvo­ nalú, elkötelezett munkát annak érde­ kében, hogy az intézménybe látogatók jól érezzék magukat és szívesen térje­ nek oda vissza. A felsorolt nagyrendezvényeken túl a Mûvelôdési Ház szûkebb érdeklôdési körû látogatóiról, és a különbözô kor­ osztályok igényeirôl is gondoskodik. Évente nyolc-tíz kiállításnak adnak ott­ hont. Az ifjúsági programok szintén ki­ emelt helyet kapnak az intézmény szí­ nes kínálatában. 2004-ben pályázati támogatás elnyerésével, új helyszínnel bôvítették a ház programlehetôségeit. A Pince Tanyát az intézmény munka­ társa, Eperjesi Csaba tölti meg tar­ talommal, ahol elsôsorban ifjúsági szabadidôs programok kapnak helyet, de más rendezvények számára is jól hasznosítható a helyiség. Az igazgatónô nagy gondot fordít az információk széles körû és igényes terjesztésére. A programokhoz rend­ szeresen mûsorfüzetek, szórólapok, plakátok készülnek, melyek szerkeszté­ sében maga is részt vesz. A helyi, tér­ ségi, megyei, országos és határon túli kapcsolataiknak is fontos szerepe van eredményes mûködésükben, ezért azok építését, ápolását maga végzi. Az idén megújult a ház honlapja is, melynek gondozása két kollégájának a feladata. A nagyközség társadalmi életében is fontos szerepet tölt be a mûvelôdési intézmény. Helyszíne jelentôs nemzeti ünnepeknek, közösségi társadalmi ren­ dezvényeknek, de itt zajlanak a csalá­ dok kiemelt ünnepei is.

2007-ben megvalósulhasson régi vá­ gya: a Csillag Boris Alapítványt a Tánc­ kultúráért – az intézményben mûködô néptáncegyüttesek támogatására. Az alapítvány elnökeként pályázatokkal teremti elô a csoportok mûködéséhez, a szaktáborok, kirándulások, fellépé­ sek megtartásához szükséges anyagi feltételeket. Az így elnyert támoga­ tásokból finanszírozzák a zenekart, a fellépô ruhákat, a koreográfiákat, de számíthat az intézmény és a település a néptáncosok közösségére különféle rendezvények, például a Tánc Világ­ napja helyi programjának szervezésé­ ben, lebonyolításában is. Ezen a területen végzett néprajzi gyûjtômunkája eredményeként több díjazott koreográfiája is született, mint például a Tíz, tíz, tiszta víz…, Farsang, Pünkösdölô és a Gyermek­ lakodalmas. Több tucat zenés, tán­ cos irodalmi mûsor szerkesztésére, színpadra állítására is vállalkozott, amelyek további sikereket hoztak számára.

Munkája során a néprajz, a tár­ sadalomtudományok, a környezetvé­ delem és a közmûvelôdés területén publikációi, pályamunkái is születtek. Közösségi szakemberként számos tár­ sadalmi és önkéntes feladatot vállalt és vállal ma is. Tagja több megyei, orszá­ gos szakmai és civil szervezetnek. Ma­ gas színvonalú szakmai munkája ered­ ményeként 1999-tôl közmûvelôdési szakértôként is dolgozik. Folyamatosan képezi magát, nép­ mûvelô-könyvtáros diplomája mellé megszerezte a néptánc oktatói, vala­ mint a kulturális menedzser végzett­ séget. Több területen vett részt akkre­ ditált képzéseken, melyek mind segítik szakmai munkáját. Visszatekintve pályájára kijelenti: mindig arra törekedett, hogy tudásá­ val, tapasztalatával, szakmai elköte­ lezettségével az emberek segítségé­ re legyen a kultúra, a mûvészet és a közösségi élet területén. Reméli, hogy mindezzel települése jó hírét is sike­ rült öregbítenie.

Hollywood Multiflex

Rátkai Márton Klub

Tíz, tíz, tiszta víz…

A legkedvesebb G. Tóháti Ilona százfelé figyel, de mint minden népmûvelônek, neki is van „legkedvesebb területe”: a nép­ hagyományok ápolása; ezen belül is a néptánc és a népdalok világa. En­ nek a gazdag területnek a mûvelése, népszerûsítése végigkísérte egész eddigi életét, és jelenlegi munkáját. Az alapok és a feltételek megterem­ tésével kezdte, három-négyéves gyer­ mekekkel alapították meg az elsô, ma már tízéves Csicsörke Gyermek- és Ifjúsági néptánc-csoportot. Napja­ inkban hat tánccsoportjuk 110 taggal mûködik. A legnagyobbak már 12-17 évesek és számos hazai és külföldi si­ keres fellépést, elismeréseket tudhat­ nak maguk mögött. Ilona maga is ko­ moly feladatokat vállal a néptánc és a népi játék oktatásában. Külön érdeme e közösségnek, hogy a gyermekek és a szülôk között erôs, összetartó kapcso­ lat alakult ki az évek során, amire bát­ ran lehet jövôt építeni. Ez a közösség segítette G. Tóháti Ilonát abban, hogy

Nyári élménybôl elôadás Sebôkné Zalka Ilon, a Rátkai Márton Klub Kulturális Egyesület titkára Volt egyszer… Kezdhetném így egy nyári élményemet. Za­ márdiban nyaralok évek – évtizedek – óta, és a mûvelôdési házat is meg-megnézem. Gondolom, többen vagyunk így. Tavaly nyáron érdemes volt betérni, mert a Fodor Mihály Pest Megyei Színjátszó Tábor elôadásaiból láthattam. Kitûnô volt, de leginkább a Szivák-Tóth Viktor által vezetett kis csapat elôadása tetszett, és már akkor terveztem, hogy jó lenne a Rátkai Márton Klub közönségével is megismertetni ezt a produkciót. Így került sor a március 8-i elôadásra. A Hollywood Multiflex lendületes, izgalmas és nagyon szellemes elôadás társadalmunkról, kapcsolatokról és a médi­ áról, szokatlan, verses formában. Tasnádi István „Magyar Zom­ bi” címû írása adta az eredeti ötletet, melyet saját ízlésükre, stílusukra alakítottak, görbe tükröt tartva elénk. A humor és a szatíra mellett, ha tetszik, ezek a fiatalok „jövôbe látóak” is, mert a most zajló való világra is asszociálhatunk, miközben ez a produkció még nyáron, augusztusban született. Az elôadás nagyszerûségét dicséri a sokféle, jól beazonosítható karakter. A szereplôk különbözô településtípusról érkeztek a táborba, és a saját tapasztalatuk is „benne van” az elôadásban, mert azt a születése közben is alakították. Az a jó hangulat és összetar­ tó erô, mely a tábort jellemezhette, tovább élt. A készülôdés, az összeszokottság, a pontos próba és a fegyelmezettség mindezt tükrözte. A sok nevetés mellett, azért amirôl mind­ ez szól, vagyis, hogy hogyan lehet hasznot húzni egy ember

fotó:

G. Tóháti Ilona Feketedió Díja

végsô elkeseredésébôl, nagyon is elgondolkodtató. A szatiri­ kus hangvétel után is komollyá válik a hangulat, míg végül óriási tapssal, a közönség ovációjával zárul. Legalábbis nálunk a Rátkai Márton Klubban így volt. A vendégeink, a klubtagok úgy mentek el, hogy köszönik az érdekes és tartalmas estét, gratuláltak a fiataloknak és rendezônek. Az elôadás technikai értelemben eszköztelen, nem kell hozzá csak néhány már meglévô bútor, és hangosítás is csak a dorombnak kell, mely a zenei bejátszás. Ajánlom a kollégáknak, ha a fiatalokat is érdeklô, iz­ galmas elôadást szeretnének bemutatni kevés eszközzel, tartalmasan, információkért forduljanak a Pest megyei kollégákhoz, mert nem csak ez a produkció jó, és „elvihetô”. Így lett a nyári élménybôl egy rendkívüli este a Rátkai Márton Klubban. Kedves Pest megyeiek az idén is Zamárdiban nyaralok augusztusban, szóval?...

2011 / 2.

5

Megkérdeztük…

Kul-Turmix Egyéb rendezvényeink, melyeket pályázati források se­ gítségével valósítunk meg: az utazás-túra kiállítás és vásár, az egészséghét, a Kultúrházak éjjel-nappal címû rendez­ vénysorozat, a „Kul-Turmix” programkínáló hét fiatalok­ nak, a „Mûvészetek szerepe a személyiségfejlôdésben” rendezvénysorozatunk, valamint a Kistérség színre lép, a Mesegombolyag és az Ünnepi Könyvhét programjai. Számos klub, kör rendszeres összejöveteléhez adtunk helyet, munkájukat segítjük pályázatok írásával, kiállítások rendezésével, s azzal, hogy bevonjuk ôket rendezvényeinkbe.

„A kulturális értékek Cegléden is fontosak”

Építô közösségek Intézményünk sikerrel pályázott a TÁMOP 3.2.3/08/2 KMR „Építô közösségek” közmûvelôdési intézmények az egész életen át tartó tanulásért címû pályázatán, mely jelentôs segítséget nyújt abban, hogy minél többen ve­ hessenek részt az intézmény által szervezett rendszeres és nem rendszeres kompetenciafejlesztô és tehetséggondozó programjainkban. Eddig megvalósult foglalkozásaink: kre­ atív klub, hangtársulat, kutatók klubja, sakk szakkör, fo­ tóklub, filmklub, színjátszó foglalkozás, vers- és prózaírók klubja, bábszakkör, tánctanfolyam, zenés tini torna. Állandó programunk a hátrányos helyzetû fiatalok be­ kapcsolása az egész életen át tartó tanulás folyamatába, a digitális és nyelvi kompetenciák fejlesztésén keresztül. Számítástechnikai, angol és német nyelvû tanfolyamokat szervezünk. Nyelvi képzéseink felzárkóztató, társalgási klub és nyári tábor formájában zajlanak. A „Táncház mindenkinek” programunkban három táncházat valósítottunk meg Csík János és barátai, a Csillagszemû Táncegyüttes és a Zagyva Banda közre­

fotók:

A ceglédi Kossuth Mûvelôdési Központ és a Városi Könyvtár 2008. január elsejétôl egy intézményként mûködik, kiemelkedô szerepet vállalva a város közmûvelôdési feladatellátásában. A közmûvelôdési alapszolgáltatások körében a rendezvények szervezése kiterjed az egyetemes, a nemzeti és nemzetiségi, kisebbségi kultúra értékeinek megismertetésére, az ünnepek kultúrájának gondozására, a hagyományápolást, valamint az egyéni vagy csoportos szabadidôtöltést szolgáló, mûvelôdési célú és szórakoztató tevékenységekre. Van mindehhez egy közel 500 fô befogadására alkalmas színháztermünk, 250 fôs kamaratermünk, galériánk, és vannak a kiscsoportok mûködéséhez szükséges klubtermek. Programjaink meghatározó része a különféle korosztályok számára szervezett színházi elôadások sora. Arra törekszünk, hogy minden mûvészeti ág teret kapjon, s a méltatlanul háttérbe szorult mûfajok, kulturális értékek fontosságára felhívjuk a figyelmet.

Kozma Attiláné

Koglerné Hernádi Ágnes, a Kossuth Mûvelôdési Központ és Városi Könyvtár igazgatója

mûködésével. A rendkívül sikeres Pünkösdi néptánc talál­ kozón 133 fô vett részt. Idén március 11-én zárult a prog­ ram a Kolompos együttes Tavaszi táncházával. Nagy sikere volt a Nemzetközi Kórustalálkozónak, ahol spanyol, belga, valamint komádi és ceglédi kórusok adtak színvonalas mûsort a több mint 400 érdeklôdô számára. Gigasztár zenei tehetségkutató versenyünkön sok te­ hetséges fiatal kapott bemutatkozási lehetôséget. A legsi­ keresebb elôadókból ketten felléphetnek Szekeres Andrien ceglédi koncertjén, aki a zsûri elnöke volt. Idén mesemondó és tánctalálkozó tehetségkutató versenyt szervezünk még két kistérségi helyszínen. A pályázati program megvalósí­ tása 2009. szeptember 1-jétôl, 2011. június 30-ig tart. Az ingyenes programok az Európai Unió támogatásával az Eu­ rópai Szociális Alap társfinanszírozásával valósulnak meg. Nyári táborok Öt tábor szolgálta nyáron a szabadidô hasznos eltöl­ tését. A helyi erdei iskola adott otthont a bentlakásos két nyelvi és a helytörténeti táborba jelentkezôknek. „Hang­ társulat” zenei táborunk Tápiószelén várta az érdeklôdôket. ÁSZ színjátszó táborunkat Gáspár András színmûvész vezette és intézményünk színházterme adott otthont a naponta bejárók számára. Az utolsó napon a tábor lakói részleteket mutattak be a Tojásmese, a Copfjaim története, valamint az Új grund címû darabokból. Idén két lovas és egy zenei táborra várjuk az érdeklôdô gyermekek jelentkezését. A projekten kívül az elmúlt években szerveztünk még úszó, lovas, kézmûves, alkotó és ökotáborokat. Színház és muzsika Színháztermünkben minden évadban fogadunk pró­ zai és zenés darabokat, melyeket két bérletbe foglaltunk. Vendégünk volt többek között Szinetár Dóra és Bereczki Zoltán, Malek Andrea, a Ghymes együttes, bemutattuk a Régi nyár, a Tánc-dal fesztivál, A muzsika hangja, a Miss Amerika és a Szeretem a feleségem címû darabokat.

6

2011 / 2.

Óvodásoknak, kisiskolásoknak szóló színházi elôadá­ sainkat ôszi és tavaszi bérletben kínáljuk három-három elôadásban. Ezek között van bábos, zenei és színházi gyer­ mekdarab egyaránt. Az elôadásokat havi rendszerességgel tartjuk délelôtt és délután. Folytatjuk a „Szivárvány” színházi hétvégék családok­ nak elnevezésû kezdeményezésünket. Az alábbi elôadásokon vehettek részt a ceglédi gyer­ mekek: Alma együttes, Buborék együttes, Ghymes, Sü­ sü, a sárkány, Lúdas Matyi, Robin Hood, Micimackó, Vi­ lágszép nádszál kisasszony, Dr. Bubó, Kukori és Kotkoda, Hamupipôke… Kamaratermünkben zenés estéket (Tabáni István, Brash Bence, Nosztalgia táncest), bálokat és „dumaszínházi” mûsorokat szervezünk. Ez a rendezvénysorozat a nyári idôszakban Kaszinónk udvarán, szabadtéren kap helyet. Itt van lehetôségük a bemutatkozásra a helyi amatôr fellépôknek is Hazai pálya címmel. Közkincs kerekasztal A Ceglédi Közkincs Kerekasztalt 2008 ôszén hívtuk életre Cegléd, Ceglédbercel, Csemô, Dánszentmiklós, Jász­ karajenô, Kocsér, Mikebuda, Nyársapát, Tápiószôlôs, Törtel, Újszilvás részvételével. Kistérségi értéktárat készítettünk; közös honlapot hoz­ tunk létre (www.cegledikultura.hu\Közkincs Kerekasztal), elkészült a kulturális stratégiánk, bemutatkozó PR-filmünk, logónk, közös projekteket valósítottunk meg: kórustalálko­ zó, tánctalálkozó, irodalmi kincsvadászat, költészet napja, versíró és fotópályázat. Most készül a Kerekasztal kulturá­ lis adatbázisa és szolgáltatási jegyzéke, valamint egy közös bemutatkozó kiadvány. Ceglédi Galéria A Ceglédi Galériában rendezett kiállításokkal közvetít­ jük a vizuális kultúra értékeit, melyhez a tárgyi (paraván, tárló, posztamens) és fénytechnikai feltételeink egyaránt adottak. A tárlatok jól tükrözik azt a célt, hogy minél válto­ zatosabb és lehetôség szerint kimagasló mûvészi értékeket láthasson a közönség. 2010-ben tizenhárom alkalommal láthatott a közel 14000 érdeklôdô alkotásokat a képzô-, ipar- és fotó­ mûvészet egy-egy hivatásos, illetve amatôr képvi­seljétôl.

Intézményünkben megújult az emeleti kamaratermünk, s büfé-szolgáltatással is bôvült a ház kínálata. Nagy örö­ münkre befejezôdött a Kaszinó udvarának parkosítása, melyet így alkalmassá tettünk a nyári szabadtéri rendez­ vényeink számára. Jelenleg a színházterem mosdóinak fel­ újítása zajlik. Röviden összegezve: bízunk benne, hogy a bemutatko­ zónkkal másokat is meggyôztünk arról, hogy a kulturális értékek Cegléden is fontosak.

Közmûvelôdési intézményvezetô kép­zés Pest megyében Vezetési, pénzügyi és államháztartási ismeretek köz­ mû­velôdési intézményvezetôknek elnevezés­sel ôsszel folytatjuk 90 órás Közmûvelôdési intéz­ ményvezetô képzésünket. Jelentkezési határidô: 2011. augusztus 22. Részvételi díj: 74 000,- Ft. Jelentkezni kitöltött jelentkezési lapon lehet (le­ tölt­ hetô a www.pmkult.hu oldalról), személyesen, e-mai­ len vagy postai úton. További információk: Pest Megyei Közmûvelôdési Inté­ zet Makra Borbála igazgató, 1052 Budapest, Városház u. 7., Tel./fax: 06 1 317-6436, e-mail: makra.borbala@ pmkult.hu

2011 / 2.

7

Környezettudatosság a mûvelôdési házak tevékenységében Kövesdi Emese, az ELTE Neveléstudományi Doktori Iskolájának elsô éves PhD hallgatója

A népi játék, a néptánc módszertanról

Így tedd rá! Budainé Balatoni K atalin néptánc-pedagógus, neveléstudományi bölcsész

Mûvelôdésszervezô-pedagógia szakos hallgatóként – a szakdolgozatom megírásához – 2010 folyamán buda­ pesti mûvelôdési házakat látogattam végig, és intézményvezetôkkel, mûvelôdésszervezô munkatársakkal készítettem interjúkat. Azt vizsgáltam, hogy az intézmé­ nyek hogyan viszonyulnak saját szerepükhöz a környezet­ tudatos szemléletformálás kapcsán, és törekvéseik milyen mértékben és milyen formában jelennek meg profiljukban, programkínálatukban. Emellett vizsgáltam az intézmények együttmûködését környezeti nevelési feladatokat végzô civil szervezetekkel, valamint megkíséreltem feltárni azt is, hogy melyek azok a tényezôk, amelyek támogatják az in­ tézmények környezettudatos szemléletformáló tevékeny­ ségének megvalósítását, illetve amelyek gátolják. Eddigi kutatásaim tapasztalatai azt mutatják, hogy a mûvelôdési házak többségében az intézményi profilnak nem része a környezettudatos szemléletformáló tevékeny­ ség. Noha általában nem utasítják el, s nem is tartják azt összeegyeztethetetlennek az intézményük tevékenységé­ vel. Ám, hogy ténylegesen mit tesznek, vagyis hogy meg­ jelennek-e ilyen jellegû törekvések a programkínálatukban, és ha igen, mennyire tudatosan és direkt formában, abban nagy a változatosság. A vizsgált intézmények egy része bár a környezettu­ datos gondolkodás fejlesztését nagyon fontosnak tart­ ja, alapvetôen nem keresi a témával való kapcsolódás lehetôségeit, programjai között egyáltalán nem kapnak he­ lyet ilyen jellegû rendezvények, foglalkozások. Találkoztam olyan intézményi gyakorlattal is, amelyben bár célzottan nem törekszenek környezettudatos szemléletformálásra, elemeiben, közvetetten hozzájárulnak az ember és a környe­ zet kapcsolatának szorosabbá tételéhez (pl. ismeretterjesztô elôadások, kiállítás, ásvány- és díszállat börzék megrendezé­ se, természetvédô klubok, körök befogadása, önkormányzati pályázatok, felhívások propagálása). Azokban az intézményekben, ahol alkalmanként egyegy program kifejezetten a környezettudatosság jegyében készül, elôfordul, hogy ezek nyomán visszatérô programok alakulnak és épülnek be a gyakorlatukba (pl. energiataka­ rékossági tanácsadás, környezetvédelmi vetélkedô formá­ jában), de az is, hogy lezárulásuk után a téma hosszú idôre feledésbe merül. A környezettudatos szemléletformálás jellemzôen a nyári gyerektáborok, erdei iskolák esetében jelenik meg leghangsúlyosabban, illetve sok intézmény összpontosít a természettel kapcsolatos jeles napokról való rendszeres megemlékezésre (pl. Föld napja). A kutatás rámutatott arra is, hogy több olyan mûvelôdési ház létezik, amely fokozott érzékenységgel és elkötelezettséggel fordul a téma felé. Ezekben az intézmé­ nyekben a „zöld” szemlélet az intézményi profil része, és általában külön mûvelôdésszervezô munkatársakat foglal­ koztatnak, akik más programok mellett vagy kizárólag a környezettudatos szemléletformáló programok szervezé­

8

2011 / 2.

séért felelôsek. Ezek az intézmények rendszeresen szervez­ nek „zöld” témájú kiállításokat, korosztályi ismeretterjesztô elôadásokat, kézmûves gyermekfoglalkozásokat, -táboro­ kat, filmvetítéseket, konferenciákat, kirándulásokat, csalá­ di programokat, fesztiválokat stb. Ami az intézmények együttmûködését illeti a zöld ci­ vil szervezetekkel: bár a kooperáció különbözô mértékben és változó formában, egyedi esetekben megvalósul, ál­ talánosságban nem beszélhetünk kiterjedt és rendszeres együttmûködésrôl – pedig az sok szempontból segíthetné az intézmények e téren folyó gyakorlatát. A kutatás igyekezett feltárni a mûvelôdési házak belsô motivációjának és külsô környezetének szerepét is, azaz hogy milyen tényezôk segítik elô, illetve milyenek gátolják azt, hogy egy mûvelôdési ház a lakosság környezettudatos­ ságának fejlesztését célzó programokat, eseményeket szer­ vezzen. A tapasztalatok alapján az intézmények ilyen irányú aktivitását leginkább a téma iránt nyitott intézményvezetô, az elhivatott munkatársak, és az intézmény földrajzi elhelyezkedésébôl adódó lehetôségek támogatják. A legfôbb akadályt pedig az ilyen jellegû programok szervezésével kapcsolatos hagyományok, és az ebbôl is eredô kompeten­ ciaérzés hiánya, a motiválatlanság, a rendelkezésre álló for­ rások szûkössége, illetve a témában elérhetô pályázatokhoz való hozzájutás nehézségei jelentik. Kutatásomat dr. Striker Sándor egyetemi docens téma­ vezetésével tervezem folytatni. Ennek során hasonló szem­ pontok szerint szeretném vizsgálni a különbözô földrajzi adottságú települések mûvelôdési házait, már nemcsak a fôvárosban, hanem Pest megyében is. A tanulmány idôszerûségét és fontosságát bizonyítja, hogy 2011. április 5-én a Bu­ dapesti Mûvelôdési Központ szakmai fórumot rendezett közmûvelôdési szakemberek számára „Zöldház-nézôben” – Környezettudatosabb mû­ kö­ dés és mintaadó ökoprogramok a közmûvelôdési intézményekben címmel. Fotó: © 2008 Deana A program célja: a környe­ zettudatosabb szervezeti mûködés népszerûsítése és annak bemutatása, hogy milyen sokféle módszer és kreatív eszköz alkalmazásával járulhatnak hozzá a közmûvelôdés házai is a környezeti szemléletformáló munkához. A program során kitértek a zöld irodai munkakul­ túra, a fesztiválzöldítés (programok és körülményeik „zöldítése”) lehetôségeire is, valamint ajánlottak néhány újszerû programötletet a meghívott házak kínálatából.

Napjainkban újabb hullámát éljük a népi kultúránk iránti érdeklôdésnek. Gyermekeknek és felnôtteknek egyre szélesebb körû lehetôsége van megis­ merni, mûvelni e kulturális ágakat, le­ gyen szó tárgyalkotó népmûvészetrôl, népzenérôl, néptáncról vagy a nép­ költészetrôl. Az elmúlt évtizedekben számos in­ tézmény jött létre ezen értékek feltá­ rására, közvetítésére. A zeneiskolaként mûködô mûvészetoktatási intézmények legnagyobb hányada integrálta okta­ tásába a táncmûvészeti és sok helyen a képzômûvészeti tantárgyakat is. Lét­ rejöttek olyan intézmények is, melyek a még feltárásra és feldolgozásra vá­ ró gyûjteményekkel foglalkoznak. A mûvelôdési házakból azonban egyre in­ kább kiszorultak ezek a tevékenységek. Holott a 70-es években, a táncház-moz­ galom kezdetén éppen ezek az intézmé­ nyek adtak leginkább otthont a táncolni és zenélni vágyóknak. Számos intézmény­ ben mûködtek rendszeres táncházak gye­ rekeknek és felnôtteknek egyaránt, ahol a tánc mellett helyet kapott a kézmûves foglalkozás és a közös éneklés is. Napja­ inkban azonban, fôleg Budapesten, inkább szórakozóhelyeket választanak a zenészek és a táncosok helyszínül. A közmûvelôdési intézményeinkben a néptánc és a táncház – mely régen gyakran szervezôdött egy-egy tánc­ együttes köré – egyre ritkábban jelenik meg, aminek fô oka, hogy a falvakban, városokban egyre kevesebb a táncegyüt­ tes. A néptánc-mozgalom kezdetén és azt követôen is a táncegyüttesek legin­ kább az úttörôcsapatok, és a helyi taná­ csok fenntartásában mûködtek. Ma szin­ te az összes gyermekegyüttes valamelyik mûvészeti iskolához tartozik, mûködésük költségeit az állami normatíva és az ön­ kormányzati hozzájárulás fedezi. Fontos lenne e mûvészeti ág tovább élése szem­ pontjából – a gyermekek minél szélesebb körû bevonása mellett –, hogy az iskolá­ ból kikerülô fiatal táncos felnôtt együt­ tesben folytathassa a táncot. Egy település életében hatalmas kö­ zösségformáló erô egy-egy ilyen csoport alakítása, megszervezése vagy éppen újjászervezése. Tartalmas és minôségi

munkát azonban nem lehet végezni megfelelô alapok és a mûfaj szeretete, ismerete nélkül. A népmûvészettel való ismerkedést már kora gyermekkorban el lehet, és el kell kezdeni. A gyermekek olyan kiemelkedô közösségi élményekhez juttathatók, melyet szinte semmilyen más mûvészeti ág nem tud számukra megadni. A játékok, énekek, kiszámolók ugyanis sok-sok generáción keresztül fejlôdtek ki, tökéletesre csiszolódtak, tiszta, valódi értékekké. Az általunk képviselt „Így tedd rá!” foglalkozások célja, hogy játékos for­ mában, a hagyományos népi játékok se­ gítségével fejlesszük a gyermekek moz­ gáskészségét, miközben észrevétlenül sajátítják el a magyar néptánc alapjait, és értik meg egy-egy motívum struktúráját. Tapasztalataink szerint a magyar nép­ tánc motívumainak elsajátítása a gyere­ kek igen kis hányadának sikerül az után­ zásos módszer segítségével. Az „Így tedd rá!” más módszert követ: mozgásuk ré­ szévé teszi a foglalkozásokon megjelenô elemeket. Fontos szerepet kapnak az ugróiskolák, és egyéb mozgásra késztetô játékok, amelyeknek számtalan típusát alkalmazzuk a tanításunk során, hiszen segítségükkel számos, a tánctanulásban szükséges mozgásformát hívhatunk elô. Mindemellett nagy szerepet kapnak a mondókák, körjátékok, ügyességi játékok is, melyek kiválóan fejlesztik a gyerme­ kek memóriáját, szókincsét, kommuni­ kációját, szabálytiszteletét. Elsôsorban azonban kiváló játékélményt kínálnak az egész családnak. A foglalkozások egyik fontos eleme, hogy az órákon a szülôk is játszhatnak, táncolhatnak, így a kevésbé bátor gyerekek is maradandó élményeket szerezhetnek, a játékok nagy részét pedig együtt otthon is feleleveníthetik. Az „Így tedd rá!” program saját, akk­ reditált pedagógus-továbbképzéseken és foglalkozás-hálózaton alapszik. Országos szinten, bázisokon szeretnénk kiépíteni csoportjainkat, melyek azonos elneve­ zéssel, tematikával, az általunk kidolgo­ zott szakmai háttérrel tudnak bekapcso­ lódni a már ma is több helyen sikeresen mûködô „Így tedd rá!” hálózatba. Az akkreditált továbbképzésen résztvevô pedagógusok, érdeklôdôk be­

építhetik óvodai vagy alsó tagozatos csoportmunkájukba a hallottakat, vagy a megszerzett tudással csatlakozhatnak az „Így tedd rá!” országos rendszerébe. A képzés fô tartalma a népi játé­ kok, néptánc oktatásának módszertana. Ezek alkalmazását megelôzôen azon­ ban ismeretet kell szerezni az elméleti háttérbôl, mely a tájegységek, viseletek, zenék, népszokások, játék- és tánctípusok ismeretébôl áll. Ezután jön a gyakorla­ ti ismeretek elsajátítása. A népi játék- és néptánc-oktatás azonban nem csupán a mozgás fejlesztése és az ismeretanyag átadása. A mondókák által fejlôdik a be­ szédkészség, a párbeszédes játékokban a kommunikációs készség, a mozgásos játékok által a mozgáskoordináció, a fel­ adatok által szabálytisztelet, önfegyelem és a csoportos viselkedési formák is ki­ alakulnak. A szövegek által gyarapodik a gyerekek szókincse, szövegértése, bôvül a fogalomtáruk. Fejlôdik térbeli tájékozódási képességük, számismeretük, ami segítsé­ get nyújt a matematika fôbb elemeinek megértéséhez. A népi játékok és a népda­ lok komplex ismereteket közvetítenek. A résztvevô az elméleti és gyakorlati oktatás során komplex ismeretet sze­ rezhet ahhoz, hogy minôségi és sikeres foglalkozásokat tudjon tartani, valamint munkája során elemekre bontva is alkal­ mazni tudja a megszerzett tudást. A képzés alapjául az „Így tedd rá!” – táncos mozgásfejlesztés az óvodában címû könyvem szolgál, melynek napja­ inkban jelenik meg a harmadik kiadása. Programunkkal részt veszünk kon­ ferenciákon, bemutatókon, megyei és országos szakmai fórumokon. Fô célunk: segíteni a néptánc elterje­ dését, hagyományaink megismerését. Sok esetben tapasztaljuk, hogy a szülôkhöz is eljuthatunk a gyermekek által, ôk is rácsodálkoznak népmûvészetünk, ha­ gyományaink szépségeire. „Csak az a fa tud nagy koronát növeszteni, mely erôs gyökerekkel rendelkezik…” Legközelebbi továbbképzésünket a budapesti Aranytíz Kultúrházban tartjuk, 2011. május 5. és 8. között. Az „Így tedd rá!” programról bô­ vebben a www.igyteddra.hu oldalon ol­ vashatnak.

2011 / 2.

9

Ráckeve, a Kultúra Magyar Városa

Egy legenda nyomában… János Vitéz Napok*

www.kulturamagyarvarosa .hu

A Kultúra Magyar Városa cím elnyerésére 2005-ben írt ki elôször pályázatot az Oktatási és Kulturális Minisztérium – együttmûködésben a Külügyminisztériummal, az Önkormány­ zati és Területfejlesztési Minisztériummal, a Magyar Turizmus Zrt.-vel, a Megyei Jogú Városok Szövetségével, valamint a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetségével. A díj olyan városi helyi önkormányzat elismerésére szolgál, amely kiemelkedôen támogatja és fejleszti kultu­ rális életét, s értékeit példásan mutatja be. A címre évente lehet pályázni. A bíráló bizottság elsôsorban a városok eddig elért kul­ turális szintjét értékeli. A kulturális aktivitás, a városfej­ lesztési tervek kulturális elemei, a kulturális beruházások, a kortárs mûvészet és kreatív ipar szerepe és teljesítményei, a város külsô-belsô kapcsolatai, a kulturális turisztikai

helyzetkép (pl. fesztiválok, kulturális turisztikai progra­ mok), a turisztikai infrastruktúra állapota, a fenntartha­ tó fejlesztések és az esélyegyenlôség azok a szempontok, amelyeket az elbírálásnál figyelembe vesznek. A cím értékét növeli, hogy átadása mindig a Magyar Kultúra Napjához kötôdik. 2005-ben Kecskemét, Keszthely, Vasvár, 2006-ban Sárospatak és Székesfehérvár, 2008-ban Gyula, Miskolc, Tokaj, 2009-ben Balatonfüred és Szombat­ hely kapta meg a rangos elismerést. Hozzájuk csatlakozott 2010-ben Eger és Gyôr mellett két Pest megyei város is: Ráckeve és Vác. Ráckevét Budai Gábor, az Ács Károly Mûvelôdési Köz­ pont igazgatója mutatja be, két legjelentôsebb nyári prog­ ramján keresztül, bizonyítandó, hogy az elismerés méltó helyre került.

Él Ráckevén egy legenda, mely szerint Petôfi Sándor János vitéz alakját egy ráckevei jobbágyfiúból lett huszárkapitányról, Horváth Nepomuki Jánosról mintázta volna. Szép legenda, melyet bizonyossággal igazolni nem lehet, de vannak gyanúra okot adó tények és összefüggések, melyek erôsítik a hívôk táborát. Ki volt Horváth Nepomuki János? 1774. május 10-én szü­ letett Piringer Pál és Gáspár Magdolna gyermekeként. Apja korán meghalt. 1788-ban anyja férjhez megy Horváth Já­ noshoz, aki a gyermeket adoptálta, így lett a neve Horváth N. János. Még kisgyermek volt, amikor anyja is meghalt, nevelôapja pedig magára hagyta. A kisfiút Piringer György molnár vette magához, akinek lányával Piringer Juliskával a kis Jancsi együtt nevelkedett. Horváth N. János szabó szakmát tanult, majd 1793. március 14-én felcsapott hu­ szárnak a Ráckevén verbuváló V. Huszárezredbe. Itt hagyta a hozzá gyengéd szálakkal kötôdô Juliskát, és az ezred­ del „Taljánországba” (Olaszországba) ment. Végigverekedte a napóleoni háborúkat, katonaként maga is járt a francia „király” országában. Vitézségéért több kitüntetést kapott (Ezüst Vitézségi Érem, Nápolyi-Szicíliai Aranykereszt, Ármá­ dia Keresztje). Gyorsan emelkedett a ranglétrán, 1813-ban már kapitány, és önálló huszárszázadot kapott. 1814. már­ cius 19-én VII. Pius pápa kiszabadult Napóleon fogságából. Francia földrôl Horváth N. János huszárszázada kísérte, vit­ te az Alpokon keresztül Itáliába a 72 éves pápát. (Kukorica Jancsi lova meg-megbotlott a csillagokban.) A didergô pá­ pára Horváth N. János saját köpönyegét terítette az Alpokon átvezetô úton. Ezt a jelenetet – ma is látható – festmény örökíti meg a vatikáni könyvtár folyosóján. A pápával 1814. május 24-én érkeztek meg Rómába. Itt kapta meg a Nápo­ lyi Érdemjel Kiskeresztjét, a pápától pedig a Krisztus-Rend Gyémántcsillag Rendjét. 1815-ben leszerelt, és itt, Ráckevén élt 1815 és 1824 között. Piringer Juliska közben férjhez ment Gáspár János

Több mint nagykorú az Országos Nemzetiségi Fesztivál… Budai Gábor, az Ács K ároly Mûvelôdési Központ igazgatója szlovák és magyar együttesek és zenekarok mutatják be mûsorukat. Az ide látogatóknak lehetôségük nyílik megnézni a Nemzetiségeink képekben címû kiállítást az Árpád Múze­ umban, és ezen kívül gyermektáncház, nemzetiségi gaszt­ Ez az egyetlen olyan nemzetiségi fesztivál, ahol a hazánk­ ronómiai bemutató, kézmûves foglalkozások, népmûvészeti ban élô összes nemzetiség bemutatkozhat, és megjelen­ kirakodó vásár várja az érdeklôdôket. Az Országos Nemze­ het egy színpadon. Évente húsz együttes, hét különbözô tiségi Fesztivál idôpontja: 2011. május 7–8. Helyszíne az nemzetiség, közel 600 fellépô jön el a fesztiválra, akik a Ács Károly Mûvelôdési Központ (2300 Ráckeve, Kossuth gálamûsor elôtt Ráckeve történelmi belvárosában látvá­ Lajos u. 51.). nyos zenés-táncos felvonuláson vesznek részt. Délután A kétnapos rendezvényrôl részletesebben a www.rackeve.hu a Mûvelôdési Központ szabadtéri színpadán a meghívott és a www.akmk.hu oldalakon olvashatnak. bolgár, cigány, görög, horvát, német, román, szerb, lengyel,

molnárhoz. Horváth N. János 1846-ban végrendelkezett, s minden ingóságát, az értékes kitüntetéseit is Juliskára hagyta. Az aquarell portré, melyet 1815-ben Milánóban egy ismeretlen olasz festô készített róla, az Árpád Múze­ umban látható, a Gyémánt Csillag Rend kitüntetés pedig a Székesfehérvári Egyházi Gyûjteménybe került. Horváth N. János 1847-ben halt meg, sírja a ráckevei Katolikus Temetôben van.

Fotók: Engyel Gábor

Az Ács Károly Mûvelôdési Központ közel húsz éve rendezi meg az Országos Nemzetiségi Fesztivált Ráckevén. Az ötletet az adta, hogy Pest megyében nagyszámú nemzetiségi lakosság él, s számos kiváló nemzetiségi együttes mûködik.

10

2011 / 2.

2011 / 2.

11

Fotó: Engyel Gábor

Az Ács Károly Mûvelôdési Központ 2000-ben szervezte meg elôször a legenda nyomán a János Vitéz Napokat. A várost és a környezô településeket is megszólító színes programok között a János Vitéz irodalmi vetélkedô, szín­ házi elôadás, vitézi próbatételek, díjugratás, fogathajtás, a „Kukorica Jancsi kedvence” fôzôverseny, íjász bemu­ tató, kirakodóvásár, mazsorette gála, kutyás bemutatók, és lovagoltatás is szerepel. A legenda életre hívását és megôrzését célzó programok megrendezésével olyan von­ zó hagyományt szeretnénk teremteni, hogy Ráckeve tanul­ mányi vagy osztálykirándulások célpontjává váljon. Van a városunkban még számos más látnivaló, melyek­ re büszkék vagyunk; a leghíresebbek a Szerb templom és a Savoyai kastély. Ráckevén élt és alkotott Patay László Munkácsy-díjas festômûvész, akinek más mûvei mellett itt látható egyik legnagyobb (600 m2) seccója a katolikus templom falán. Az ô nevéhez fûzôdik a Városi Képtár meg­ valósításának ötlete, amelyben a XX. századi természetelvû festôk csodálatos gyûjteményes kiállítása látható. 2010-ben épült újjá Ráckevén egy hajómalom, amely ma egyetlenként mûködik az országban. Nagyon értékes az „Árpád” Muzeális Gyûjtemény és Kiállítóhely állandó helytörténeti tárlata. A régi Városháza tûztornya ma is lá­ togatható mint kilátótorony, csodás panorámát nyújtva a városról, az azt körülölelô Kis-Dunáról, annak szigeteirôl,

az Árpád Hídról és Vámházról. A látnivalók mellett gyógy­ vizes termálfürdô, vízi sportolási lehetôségek, túraútvona­ lak, hangulatos vendéglátóhelyek várják az idelátogatókat. Június 4–5-én a János Vitéz Napok helyszíne az idén is a Savoyai kastély mögötti tópart lesz (2300 Ráckeve, Gár­ donyi sor). A rendezôk mindkét napon már 9.00 órától gazdag programmal várják az érdeklôdôket. Részletes információt a www.rackeve.hu, www.akmk.hu honlapokon találnak. *A János Vitéz Legenda leírása Fegyó János kutató munkája alapján készült.

„Anyám Fekete Rózsa” XXI. Nemzetközi Vers- és Prózamondó Találkozó Forrás: www.afr.hu Az „ANYÁM FEKETE RÓZSA” címû magyar nyelvû nem­ zetközi vers- és prózamondó találkozót huszonegyedik alkalommal rendezték meg nem hivatásos versmondók számára. A rendezvény az Anyám Fekete Rózsa Közhasznú Alapítvány, és a veresegyházi Váci Mihály Mûvelôdési Ház szervezésében valósult meg. A döntô a Veresegyházi Inno­ vációs Központban volt, 2011. április 30-án és május 1-jén. Az eseményrôl, az elért eredményekrôl az alapítvány honlapján a www.afr.hu-n tájékozódhatnak.

A Magyar Népmûvelôk Egyesülete XXVIII. Vándorgyûlése Az idei Vándorgyûlés 2011. május 17–19-én lesz Debrecen­ ben, a Kölcsey Központban. Részletes információ: http:// www.hbmkultura.hu/vandorgyules

2011 / 2.

XXI. Országos Képzô- és Iparmûvészeti Tárlat Pest Megyei Kiállítása Pályázati felhívás Gaál Anna, a PMKI fôtanácsosa, a Pest Megyei Tárlat kurátora

A címlapfotót és az Árpád hídról készült felvételt Sabján Gábor (Ráckeve) készítette, akinek „Ráckeve színei és fényei” címmel 2011. május 6-án, pénteken 18.00 órakor nyílik kiállítása a ráckevei Ács Károly Mûvelôdési Központ Kísérleti Galériájában. Szeretettel várnak minden érdeklôdôt! (www.akmk.hu)

12

„Mûvészetek szerelmese”

A Pest Megyei Közmû­velôdési Intézet és a Váci Madách Im­ re Mûvelôdési Központ, a Ma­gyar Mûve­lôdési Intézet és Kép­ zômûvészeti Lektorá­ tus Mûvé­szeti Pro­gramok Fô­ osztá­lyával együtt­mûködve pályázatot hirdet a megye területén élô vagy tanuló ma­ gyar anyanyelvû nem hivatá­ sos képzô- és iparmûvészek (autodidakta, rajztanár és naiv alkotók) számára. A pályázaton részt vehet a megyéhez kötôdô magyar anyanyelvû alkotó, aki elmúlt 16 éves és nem végzett semmilyen képzô- és iparmûvészeti fôiskolát, egyetemet, sem itthon, sem külföldön, és jelen­ leg sem hallgatója ilyen intézménynek, nem MAOE tag, valamint hivatásszerûen nem foglalkozik alkotómûvészeti tevékenységgel. A Pest Megyei Amatôr Képzô- és Iparmûvészeti Tárlat megnyitójának idôpontja 2011. november 04. (péntek), 18 óra. A kiállítás november 27-ig lesz megtekinthetô a váci Madách Imre Mûvelôdési Központban (2600 Vác, Dr. Csányi László körút 63.). A kiállítás megrendezése elôtt a Magyar Mûvelôdési Intézet és Képzômûvészeti Lektorátus által javasolt orszá­ gos zsûri tagjai értékelik a beküldött pályamûveket. A zsûri létszáma 3-5 fô. A zsûri tagjai javaslatot tesznek a megyei kiállításon bemutatásra kerülô mûvekre, a megyei tárlaton szereplô anyagon belül a helyi díjazottakra, és kiválasztják az or­ szágos Esszencia Tárlatra kerülô mûveket. A zsûri munkája zárt, döntését követôen konzultációt szervezünk az alko­ tókkal, csoportos – illetve azon belül – egyéni formában. Az Amator Artium Pest megyei kiállításán megfelelô számú jelentkezô esetén közösségi díjra is javaslatot tesz a zsûri, amelynek megítélési alapja a közösséghez tarto­ zó alkotók egyéni munkája (minél több alkotó tartozik egy közösséghez, és minél eredményesebben vesznek részt a válogatáson, annál több esélye van az alkotóközösségnek a díj elnyerésére). Az önszervezôdô mûvészeti közösségeknek (egye­ sületek, körök, stúdiók, mûhelyek), csoportoknak pályá­ zatot kell benyújtaniuk intézményünkhöz, a Pest Megyei Közmûvelôdési Intézethez. A megyei és más csoportos kiállításokon kiválasztott mûvekbôl bemutatásra kerülô országos Esszencia Tár­ lat a tervek szerint 2012 májusáig kerül megrendezésre Budapesten.

Egy alkotó csak egy megyei kiállításra nyújthat be pályamûvet. Egy alkotó összesen három mûvet adhat be, kategó­ riánként, kiállításra kész állapotban. A mûvek megfelelô csomagolásáról és szállíthatóságáról az alkotóknak kell gondoskodniuk. A sorozatok maximális terjedelme 3 db, egy sorozat egy mûnek számít! A pályázatra 2008-ban vagy azt követôen készült, Amator Artium kiállításon nem szerepelt alkotások ne­ vezhetôk. Nevezési kategóriák: • képzômûvészeti kategóriában: • festészet: 1 kép terjedelme maximum 1 m2 lehet, soro­ zat esetén maximum 50x70 cm/kép lehet (a papír alapú pasztell képek festészeti kategóriához tartoznak), • a grafika bármely ága (a grafikák szabványmérete paszpartuval maximum 50x70 cm), • kisplasztika, szobrászat (maximum 35 kg), • tûzzománc (festôzománc, sgraffitto) maximum 0,5 m2/kép lehet, • új vizuális kísérleti mûfajok: video installáció (maximum 5 perc terjedelemben), • iparmûvészeti kategóriában: minden, ami a tárgyalkotás körébe tartozik, függetlenül az anyagtól (textil, kerámia, tûzzománc, kovácsoltvas, bútor, játék, üveg, ékszer). Felhívjuk a pályázók figyelmét, hogy a népi tárgyalkotó mûvészet tárgykörébe tartozó munkákat nem áll módunkban befogadni. A mûvek beadása várhatóan 2011. szeptember elsô nap­ jaiban lesz, ugyancsak Vácott, a Madách Imre Mûvelôdési Központban. A beadás idôpontjáról, valamint annak fontos információiról idôben kiértesítünk minden alkotót, aki be­ nyújtotta pályázatát a kiállításon való részvételre. A kiállítás nevezési díja kategóriánként: 3.000,- Ft/fô A mûvek leadásával együtt egy rövid, 5-6 mondatos elôre elkészített életrajzot kérünk nyomtatott formában benyújtani, a kiállítás katalógusa számára. Kérjük az alkotókat, hogy – a kiállítás sikeres technikai lebonyolítása érdekében – pályázatukat a lehetô legko­ rábban, de legkésôbb 2011. június 5-ig, a Pest Megyei Közmûvelôdési Intézetben Gaál Annának – levélben a 1052 Budapest, Városház u. 7. címre, faxon a 06-1-4856887 telefonszámra, vagy a [email protected] e-mail címre – szíveskedjenek megküldeni. Jelentkezési lap letölthetô a Pest Megyei Közmûvelôdési Intézet honlapjá­ ról (www.pmkult.hu). Várjuk jelentkezésüket, jó munkát kívánunk!

2011 / 2.

13

180 óra alatt a tudás körül Naményi Béla, a TIT Teleki László Ismeretterjesztô Egyesület igazgatója

Fotó: PMÖ

Fotó: TIT Teleki

Sikeresen pályázott a TIT

A TIT Teleki László Ismeretterjesztô Egyesület, a TAMOP-3.2.3-08/2/KMR-2009-0003 „Mûveltség és tudás a társadalom megújulásáért” projekt keretében, az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával diákok és felnôttek részére rendezett programokat a Közép-magyarországi Régióban. Az egyesület a tanulók részére fôleg készségfejlesztô, te­ hetséggondozó alkalmakat (szakkörök, táborok) szervezett és rendezett matematika, biológia, magyar nyelv és szá­ mítástechnika témakörökben, kiemelve a „Kalmár László” Országos Matematika Versenyt, melyen a Közép-magyar­ országi Régióból közel 500 általános iskolás korú tanuló mérte össze tudását. Az egyesület a felnôtteknek szóló program keretében a Tudományos Ismeretterjesztô Társulat által kidolgozott és akkreditált Kulturális Projekt Ciklus Menedzsment (KPCM) képzést szervezett térítésmentesen, a régió négy helyszí­ nén: Rákospalotán, Kispesten, Cegléden és Vácott, össze­ sen száz fô részére. A képzés elsôdleges célja a kulturális, köz­mû­velôdési intézmények és ezek munkáját segítô önkormányzatok, társadalmi szervezetek humánerôforrásának fejlesztése és képessé tétele az EU Strukturális és Kohéziós Alapjai­ ból tervezett fejlesztések fogadására, megvalósítására, a projekt ciklus menedzsment megismerésére és alkalmazá­ sára. A további cél a kulturális szakemberek szemléletének megújítása, a stratégiai gondolkodásmód elsajátíttatása, a gazdálkodási és menedzser típusú ismereteik szélesítése,

vagyis a koherens építkezés a meglévô tudásbázisukra. A képzés szakmai tartalma kifejezni kívánja azt a szándékot és célt, hogy a kulturális szakterületen munkát vállalóknak – többségük bölcsész végzettségû – alkalmazható ismere­ teik legyenek az európai kulturális „projekt-kultúráról”, a radikálisan piacosodó környezetben a kulturális területek pályázati gyakorlatáról. A résztvevôk a kultúra különféle területein dolgozókból kerültek ki, akik – elmondásuk szerint – sikerrel fogják hasz­ nosítani az elsajátított ismereteket. A 180 órás képzésre leg­ alább középfokú iskolai végzettséggel lehetett jelentkezni. Az akkreditált képzés tananyaga négy modulból állt: I. Általános kultúraelmélet (30 óra) II. Az általános vezetéselmélettôl a projekt ciklus me­ nedzsmentig (60 óra) III. A pályázatírás és lebonyolítás alapjai – PCM (50 óra) IV. A kultúra gazdaságtana (40 óra) A képzés vizsgával zárult, melynek sikeres letétele után a résztvevôk tanúsítványt kaptak. Az egyesület a képzések tapasztalatait értékelve to­ vábbi csoportok indítását tervezi a régióban.

Kétszáz éve született gróf Teleki László dr. Szabó Imre, a

TIT Teleki László Ismeretterjesztô Egyesület választmányi tagja

Teleki Lászlóra emlékezett születésének bicentenáriumán a TIT Teleki László Ismeretterjesztô Egyesület és Pest Megye Önkormányzata. Február 23-án a Megyeháza Nyáry Pál termében a TIT Teleki László Ismeretterjesztô Egyesület és Pest Megye Önkormány­ zata bicentenáriumi emlékülést tartott. Az ülésen a számos jelenlévô között ott voltak Abony és Szirák polgármesterei is, akiknek településeihez sok szálon kapcsolódott Teleki László. Az ünnepi ülést Szabó István, Pest Megye Közgyûlésének alelnöke nyitotta meg. Beszédében méltatta a reformkor­ tól a kiegyezés elôkészítéséig tartó idôszak társadalmi, politikai helyzetét – összevetve a mai kor kihívásaival, a szükségszerû változásokkal. Dr. Böôr László, a TIT Pest Megyei Egyesületének al­ elnöke köszöntôjében utalt elôdszervezetük 170. évfordu­ lójára, a Pest Megyei Egyesület 58 éves tevékenységének jelentôségére és a 18 évvel ezelôtt választott névadójuk Teleki László Pest megyei kötôdésére.

Az ünnepi mûsorban közremûködött a váci Harmónia Kó­ rus, valamint Teleki László írásaiból hangzottak el részletek. Ezt követôen Katona Tamás történész profes�­ szor tartott ünnepi elôadást, Teleki László gondolati fejlôdése címmel. A tudósi alapossággal, a konkrét té­ nyekkel és sok-sok, többünk számára ismeretlen adattal, néhol anekdotázva ismertette Teleki életútját a reform­ kortól haláláig. Az elôadásból megtudtuk, hogy a XIX. században Nyáry Pál vezetésével Pest vármegyében a progresszív középnemesség – amelyhez késôbb Kossuth és Klauzál is tartozott – vitte a vezetô szerepet, és így általuk lett „vezér vármegye”, a fôrendek közül az el­ lenzékiek – Széchenyi, Teleki, Szentkirályi – szerepét is nagyra kell értékelnünk. Megtudtuk azt is, hogy Teleki már fiatalon kitûnt te­ hetségével, írói politikusi tevékenységével a pozsonyi, majd a pesti országgyûléseken. 1836-ban a Magyar Tudományos Akadémia tagjaként Széchenyivel együtt kiállt a magyar nyelv ügyéért. 1848-ban Pest vármegye függetlenségi, ra­

dikális képviselôje, az elsô magyar kormány párizsi követe, a függetlenség kivívásának hirdetôje, Kossuth híve. A szabadságharc leverése után emigrál, nem jelent meg a hadi törvényszék elôtt, ezért halálra ítélik, és azt kép­ letesen 1851-ben végre is hajtják. Az emigrációban 1859 tavaszán Kossuthtal és Klapkával megalakította a Magyar Nemzeti Igazgatóságot. Missziója volt, hogy Franciaorszá­ got és Angliát a mi oldalunkra állítsa, de Európa saját ér­ dekeit nézte, nem pedig a magyar ügyet.

Teleki 1860 decemberében szerelméhez özv. br. Orczy Istvánnéhoz utazott Drezdába, ahol tôrbe csalták, és a szász kormány álnokul kiadta a bécsi udvarnak. Ferenc József császár úgy bocsátotta szabadon, hogy ígéretet vett tôle a „politikától való tartózkodástól”. Megviselte ez a méltatlan eljárás, felháborította lelkiismeretét, hi­ szen „a neki szabott feltételeket becsületszavával erôsítve elfogadta…” Kétség gyötörhette, hogy a császárnak tett ígéretét meddig és milyen arányban képes megtartani. Az 1861-es országgyûlést az uralkodó hívta össze, amelyre mint fôrend meghívást kapott, de ô ismét Abony képviselôjeként vett részt rajta. Mint a Határozati Párt irá­ nyítója szembeszállt a Deák Ferenc vezette Felirati Párttal, és elutasította, hogy Ferenc Józsefnek feliratban válaszolja­ nak, mivel ôk az 1849-es trónfosztást ismerték el, melynek értelmében az uralkodó nem volt királya Magyarországnak. Gróf Teleki László az 1861. május 8-ai országgyûlés elôtti éjjel öngyilkos lett. A tragikus hír egyaránt megrázta a ha­ zai és a külföldi közvéleményt. Deák elhalasztotta a felirati beszédét, és méltatta Teleki érdemeit. A Nemzeti Múzeum­ ban búcsúztatták, ravatalánál a képviselôház elnöke, Ghyczy Kálmán és barátja, Eötvös József beszélt. Koporsóját Szirák­ ra szállították és szülei mellé temették a családi kriptába.

Húszéves a Magyarországi Angol Nyelvû Diák Drámafesztivál Varga Zsolt, az Apáczai Csere János Mûvelôdési Ház és Könyvtár igazgatója A solymári Apáczai Csere János Mûvelôdési Ház 2011. március 21–25. között huszadik alkalommal rendezte meg az angol nyelvû drámafesztivált. A találkozó ötlete 1991-ben, a Peace Corps önkéntes szervezet két, színjátszás iránt érdeklôdô diákjától született. Elsôdleges célja, hogy színvonalas versengés keretében teret adjon minél több magyar diáknak a színjátszás mellett az angol nyelvtudás gyakorlására és tökéletesítésére. Az elsô fesztivál rendkívül kedvezô visszhangra talált. Amikor azonban 1995-ben a Peace Corps megbízatása a vé­ géhez közeledett, az amerikai önkéntesek hazai szervezôkre bízták a Drámafesztivál tradíciójának továbbvitelét. Az elôdöntôk és a döntôk helyszíne kezdetben másmás városokban volt; például Jászberényben, Szegeden, Budapesten, Zánkán. 1999-ben vette át a fesztivál szer­ vezését teljes egészében a solymári Apáczai Csere János Mûvelôdési Ház. A fesztivál meghirdetése minden év október elejéig meg­ történik. Közel 600 középiskolát szólítunk meg. A nevezések száma függ a pályázati feltételektôl. Ebben az évben angol nyelven íródott egyfelvonásosokkal, vagy azok adaptációjával lehetett nevezni. Az elôdöntô hetében a beérkezett jelentkezések alapján 30 elôadást láthatott a háromtagú zsûri. A rendezvény le­ bonyolításának egyik nehézsége a megfelelô szakmai zsûri biztosítása. Fontos, hogy színházi szakemberek – színész, dramaturg, rendezô – és egy angol nyelvi szakember is le­ gyen a bírálók között, akiknek látniuk, értékelniük és rang­ sorolniuk kell a produkciókat. Feladatuk továbbá szakmai segítséget nyújtani a rendezôknek.

A részvevô csoportok bemutatóinak sorrendje sorso­ lással dôl el. Ahogy teltek a napok egyre nehezebb volt a zsûri dolga, hiszen a napi elôadásokat a korábban látot­ takhoz is viszonyítani kell. Így alakul ki a végsô sorrend. A verseny folyamatát a résztvevôk figyelemmel kísérhették az interneten, ugyanitt az elôadásokról készült fényképe­ ket is megnézhették és letölthették. A hagyományoknak megfelelôen a legjobb hat elôadás kapott meghívást a 2011. április 9-i gálára, ahol egy telje­ sen új összetételû zsûri nézte meg az elôadásokat. A XX. Magyarországi Angol Nyelvû Diák Drámafeszti­ vál díjai: legjobb angol kiejtés: Barta Anita, Nemes Nagy Ágnes Humán Szakközépiskola, Budapest. Legjobb nôi mellékszereplô: Pollmann Zsófia, Könyves Kálmán Gim­ názium, Budapest. Legjobb férfi mellékszereplô: Müller Péter, Könyves Kálmán Gimnázium, Budapest. Legjobb

Fotó: K árpáti Zsuzsa www.karpatiart.hu 14

2011 / 2.

2011 / 2.

15

nôi fôszereplô: Telki Dalma, Ady Endre Gimnázium, Deb­ recen. Legjobb férfi fôszereplô: Orosz Ferenc, Nyíregyházi Fôiskola Eötvös József Gyakorló Gimnáziuma, Nyíregyháza. Harmadik helyezett elôadás: Ady Endre Gimnázium, Deb­ recen. Második helyezett elôadás: Zrínyi Ilona Gimnázium, Miskolc. A XX. Magyarországi Angol Nyelvû Diák Dráma­ fesztivál legjobb elôadásának díját nyerte: Eötvös József Gimnázium, Nyíregyháza. A fesztivál megrendezése évrôl évre nagyobb anyagi terhet ró az intézményre. Az évenkénti lebonyolítás tel­ jes költsége eléri a 800-900 ezer forintot. Folyamatosan

csökkenô anyagi lehetôségeink miatt – hosszú távon – megkérdôjelezzük a találkozó fenntarthatóságát. A rendezôk mellett a résztvevô középiskolák helyzete sem könnyû. A ne­ vezési díj, az utazási költségek elôteremtése is komoly anya­ gi terhet ró az intézményekre és a résztvevô diákokra. De ebben a nehéz gazdasági helyzetben is szeretnénk tovább vinni a nagysikerû rendezvényt, bízva abban, hogy nem kell majd kimondanunk, hogy a Magyarországi Angol Nyelvû Diák Drámafesztivál élt húsz évet. A fesztiválról további részletek olvashatók: http://www.apaczai.com/drweb11/home.html

Új intézményvezetôként Csobánkán Walla Ervin, a Baross Péter Közösségi Ház és Könyvtár intézményvezetôje Talán kevesen tudják, hogy 2010. dec­ ember elseje óta vezetôi minôségben irányítom a Baross Péter Közösségi Ház és Könyvtár munkáját. Tizenkét éve élek Csobánkán, melynek természeti, földrajzi el­ helyezkedése, páratlan turisztikai lehetôségeivel a kultúrának egy olyan természetes „díszletét” képezi, melyben öröm „elôadást” létrehozni. Ezalatt az idô alatt számtalan barát­ ra és ismerôsre tettem szert, akiknek ezúton is köszönöm azt a biztatást, Fotó: K aiser Ákos amivel arra kapacitáltak, hogy ha lehetôség kínálkozik, mélyebben merüljek el Csobánka kul­ turális életének alakulásában, illetve alakításában. Sokéves zenei és színházi múlttal rendelkezem, ami bizonyosan segíteni fog abban, hogy feladataimat minél magasabb színvonalon végezzem el. Ehhez a munkához szívesen veszem a csobánkaiak bátorító segítségét, és azoknak, a már sok éve ebben a „szakmában” tevékenykedô mûvelôdésszervezônek a támogatását is, aki tapasztalatait megosztja velem. Eddigi szakmai munkáimból következik, hogy a különbözô mûvészeti ágak – zene, színház, film, képzô­ mûvészet –, valamint az oktatás és a közmûvelôdés szer­ ves egységét tartom annak a helyes útnak, amely épp egy olyan többnemzetiségû kultúrával rendelkezô községben valósítható meg a legjobban, mint Csobánka. Hiszen e különbözô területek egymásra hatásukban képesek egy magas szintû, pezsgô kulturális életet generálni, amelyben minden csobánkai lakos megtalálhatja a helyét. Ennek egy­ séges mûködési rendszerbe foglalása az a szervezôi fel­ adat, aminek folyamatában talán nem hátrány egy olyan irányító alkalmazása, aki a különbözô mûvészeti, pedagó­ giai és közmûvelôdési ágak területén végzett gyakorlati munkájának tapasztalatait jó hatásfokkal építheti be an­ nak a koncepciónak a megvalósításába, amit elvárnak tôle. A hagyománytisztelet és az újító szándék keveredése egy olyan markáns jelleget kölcsönözne Csobánka kultúrájá­ nak, ami emblematikussá tehetné a községet.

16

2011 / 2.

Ugyanakkor a sikeres munka lehetôségét számtalan kö­ rülmény befolyásolhatja. Elsôként érdemes a gazdasági környezettel foglal­ kozni, hiszen az a recesszió, ami ma az országban jelen van, a kulturális életet sem kíméli, a kulturális intézmé­ nyek sem vonhatóak ki alóla. Az az éves keretösszeg, amibôl az önkormányzat a Baross Péter Közösségi Házat mûködteti, még optimális gazdasági helyzetben is ne­ hezen elôteremthetô. Így a mai viszonyokat tekintve – elgondolásom szerint – elengedhetetlen a külsô anyagi erôforrások felkutatása és beintegrálása – pályázatok, szponzoráció, kapcsolati tôke –, annak érdekében, hogy egy-egy kulturális program megrendezésekor – annak magas színvonalát szem elôtt tartva – ne kelljen fiskális kompromisszumokat kötni, és ugyanakkor ne kelljen az önkormányzat támogatási rendszerét túlterhelni. Ennek a munkának a megszervezését és az ebbôl fakadó haté­ konyság elérését szintén a vezetô feladatának tekintem, minthogy annak a menedzseri szemléletnek a bevezetését is, amely a Közösségi Ház saját rendezésû programjain kívül teret adna, illetve felkutatna olyan külsô igénye­ ket is – legyen az oktatás, továbbképzés, felnôttképzés, konferencia, kulturturizmus vagy társadalmi esemény –, melyek nélkül elképzelhetetlennek tartom az intézmény mûködését. Megrendezésükkel a kulturális sokszínûség, a gazdasági stabilitással párosulhat, ami az „üzemvitel” biztonságát eredményezheti. Foglalkozni kell azokkal a mûvészekkel, mûvészeti csoportokkal, akik Csobánkán él­ nek és alkotnak. Ennek a tevékenységnek eredményekép­ pen segíthetnénk a hazai bemutatkozásukat – nem csak helyi vonatkozásban – valamint, hogy nemzetközi szin­ ten is megmérethessék magukat. Értem ez alatt a már meglévô testvérvárosi kapcsolatok további bôvítését. Ez a lehetôség olyan nemzetközi kapcsolatrendszer kiépíté­ sét vonhatja maga után, ami különbözô mûvészeti ágak cserebemutatkozását jelentheti, és a község lakói számá­ ra bôvítheti a kulturális kínálatot. Szeretném felvenni a kapcsolatot, és élô, szoros együtt­mûködést kialakítani az itt tevékenységet végzô ci­ vil szervezetekkel, intézményekkel, legyen az óvoda, isko­ la, templom, cserkésztábor, vagy akár étterem. Közösségi

terek alakulhatnának ki a Házon belül, de kívül is, a Ház által szervezett események kapcsán – gondolok itt pl. egy koncertre a templomban, kiállításra az étteremben, vagy egy-egy nagyobb rendezvényre a focipályán stb. Itt kapcsolódik a második szempont a témához. Ne­ vezetesen a PR és a reklám. Mindaz, amit az elôbbiekben taglaltam, hiábavaló erôfeszítés e nélkül. Egyrészt fontos a lakosság elérése és tájékoztatása, mindarról az egész éves programsorozatról, amely érdeklôdésére igényt tarthat, másrészt szokásaikat figyelembe véve teszi alakíthatóvá a kulturális választékot. Szintén fontos, hogy programjaink­ ról a „világ” is értesüljön, azaz lehetôséget kell biztosítani az országos médiában való megjelenésre. Ezzel lehetôséget teremthetünk arra, hogy az ország más területeirôl idelá­ togatók száma növekedjék. Az internet adta lehetôségek maximális kihasználá­ sa mellett az intézményi honlap tartalmi információinak praktikus, könnyen használható részén kívül, magas esz­ tétikai igényt kielégítô megjelenése is elengedhetetlen követelmény. A gyerekeknek, a fiatal felnôtteknek, a csa­

ládosoknak és a nyugdíjas korúaknak is világos, könnyen kezelhetô információs oldalakat célszerû létrehozni, ame­ lyeken minden nehézség nélkül, gyorsan megtalálják azo­ kat a témákat, amelyek érdeklik ôket. Ma nagyon nehéz vetekedni azzal az audiovizuális dömpinggel, ami felénk árad. De ha használható részei beépítésre kerülnek abba a szerteágazó kulturális tevékenységbe, amit a Közösségi Ház szeretne folytatni, akkor nagyon színes, folyamatos mûvelôdést és kikapcsolódást szolgáló programokkal lehet a csobánkai és a máshonnan idelátogató, különbözô kor­ osztályú érdeklôdôt „szórakoztatni”, valamint érdekeltté tenni ôket abban, hogy ne csak egy-egy rendezvényt tisz­ teljenek meg jelenlétükkel, hanem folyamatos részvételük­ kel segítsék a Baross Péter Közösségi Ház és Könyvtárban az egyébként értük folyó munkát. Ezek azok a fô szempontok, amelyek mentén a munká­ mat szeretném végezni, és ahogy már említettem, termé­ szetesen számítok mindazok segítségére és tapasztalatára, akik eddig is tevékenyen részt vettek vagy részt fognak venni Csobánka közösségi életében.

Pályázati felhívások Magyar kézmûvesség – 2011 és A négy évszak kézmûves szemmel

Minôsített Közmûvelôdési Intézmény

Örkény István Emlékév 2011–2012 Fotó- és képzômûvészeti pályázati felhívás

A Magyar Kézmûvességért Alapítvány az IPOSZ-szal és a BKIK Kézmûipari Tagozatával együttmûködve Magyar kézmûvesség – 2011 és A négy évszak kézmûves szemmel címmel kettôs, nyílt pályázatot hirdet. A pályázaton hazai és határon túli magyar alkotók – kézmûvesek, tárgyalkotó népmûvészek, kézmûves iparmûvészek; egyéni je­ lentkezôk és alkotóközösségek – egy­ aránt részt vehetnek: legfeljebb három olyan alkotással, amelyek kézmûves technikával készültek, természetes alap­anyagokból. Nevezési határidô (a nevezési lap beküldésére és a nevezési díj befize­ tésére): 2011. június 10. A pályázati felhívás részletesen ol­ vasható a Pest megyei Közmûvelôdési Intézet honlapján (www.pmkult.hu). Bôvebb információ az alapítvány hon­ lapján (http://www.amka.hu) talál­ ható, illetve Gergely Imrétôl kérhetô: 1054 Budapest, Kálmán Imre u. 20. Levélcím: Gergely Imre, IPOSZ, AMKA, 1392 Bp. 62., Pf.: 289. Tele­ fon: 354-3146, 30/394-6010, e-mail: [email protected]

A Nemzeti Erôforrás Minisztéri­ um pályázatot hirdet a 2011. évi Minôsített Közmûvelôdési Intéz­ mény Cím elnyerésére. „A Minôsített Közmûvelôdési In­ téz­ mény Cím azoknak a közmû­ velôdési intézményeknek adomá­ nyozható, amelyek a közmûvelôdés mi­nôségfejlesztésének alkalmazásá­ val kiemelkedô teljesítményt nyúj­ tanak. A Minôsített Közmûvelôdési Intézmény Címet igazoló okiratot a Nemzeti Erôforrás Minisztérium mi­ nisztere 2012 januárjában a Magyar Kultúra Napja alkalmából adja át. A cím viselésére három évig jogosult az intézmény, a tényt jogosult doku­ mentumain is feltüntetni. A pályázat célja – a 10/2010. (III. 11.) OKM rendelet alapján – a közmûvelôdési tevékenységet végzô intézmények minôségorientált mû­kö­­­ désre ösztönzése és a közmûvelôdési minôségfejlesztés területén 2010. ja­ nuár 1-jétôl elért eredmény elismerése.” A pályázati felhívásról és a doku­ mentációról részletesen a http://www. erikanet.hu/oldal.php?menupont_ id=6786&cikk_id=27116 olvashatnak.

Örkény Város Önkormányzata 2011 áprilisától 2012 áprilisáig terjedô idôszakot Örkény István emlékévvé nyilvánította, az író születésének 100. évfordulója alkalmából. Az örkényi Szabadidô Központ és az Alföldi Szabad Szalon tematikus képzômûvészeti és fotópályázatot hirdet az emlékév tiszteletére. A pályázat témája: Örkény István mûvei ihlette alkotások, illetve Örkény város nyújtotta témák (életképek, táj­ képek, portrék stb.). A festmények, grafikák mérete: 50x70 cm, kiállításra kész állapotban, a fotók mérete: A/4, kiállításra kész állapotban. Minden pályázó maximum 3 alkotással nevez­ het. Nevezési díj: 1000 Ft. Az alkotá­ sok beadási határideje: 2011. október 7. (címmel, névvel, elérhetôségekkel ellátva). Ünnepélyes eredményhirdetés: 2011. október 28-án, 15.00 órakor, az örkényi Szabadidô Központban. További felvilágosítás: 29/310-021, 29/310-961, e-mail: paloczikastely@ gmail.com.

2011 / 2.

17

Könyvajánló B. Gelencsér Katalin: A tudás, a megismerés és a társas megértés öröme. Mûvelôdéstörténeti és közmûvelôdéselméleti tanulmányok A tanulmánykötetet Gelencsér Ka­ talin 70. születésnapja alkalmából állította össze S. Arapovics Mária és Kálóczy Katalin – a szerzô tudta nélkül. Az életmû teljességét sze­ rették volna megragadni, mégis csupán egy válogatás került a kiad­ ványba az elmúlt negyven-ötven év munkájából. Ennek egyrészt a terjedelmes és szerteágazó életmû, másrészt az a szolgálatjelleg az oka, amelynek következ­ tében a mûvelôdéstörténész, pedagógus, köztisztviselô szerzô mindig háttérbe szorította teljesítményének doku­ mentálását. A címet a szerzô egyik írásából kölcsönözték a szerkesztôk, mely egyúttal a tanulmányok sorrendjének rendezôelvét is tükrözi. Az elsô fejezet a mindent megalapozó tudás meg­ jelenítôje: a mûvelôdéstörténeti tanulmányokat fogja egybe. A második rész a megismerés fejezete: a tudás átadá­ sának rendszerét és mikéntjét, a tanulásban résztvevôk személyiségére odafigyelô, a hallgatóit szeretô és segítô egyetemi oktató módszereit mutatja be (oktatási segéd­ anyagként az utódoknak mintául is szolgálhat). A harmadik egység a társas megértés öröme: a közmûvelôdési témájú írásokat és vallomásokat gyûjti szí­ nes csokorba; az emberség, a kultúra, az erkölcs kifejezôje. A témák természetesen összefüggnek, a tanulmányok, esszék tartalma sok esetben mindhárom témakörbe beilleszthetô. Az egyes fejezeteken belül nem idôrendi sor­ rendet követtek, jellemzôen a téma átfogó tárgyalásaitól a specifikus területek felé haladtak. A kötet a tanítványok, a volt kollégák, népmûvelôk, könyvtárosok összefogásával valósult meg. Ára: 4500,- Ft. Megrendelhetô a kiadónál: Tinta Könyv­ kiadó (1116 Budapest, Kondorosi út 17. Telefon: 06 1 3710501, [email protected]) Évkönyv 2011

Idén is megjelent a Magyar Mûvelôdési Intézet és Képzô­ mû­ vészeti Lektorátus évkönyve. Ez a hetedik abban a sorozatban, amely próbál egy keretet, egy dobozt for­ málni az intézeteikben folyó mun­ káról, képet adni feladataikról. A kötet ára: 500,- Ft. Meg­ ren­ delhetô és megvásárolható a Magyar Mûvelôdési Intézet és Képzômûvészeti Lektorátus kiad­ ványtárában. Elérhetôség: 1011 Budapest, Corvin tér 8. Te­ lefon: 06 1 225-6002, E-mail: [email protected]

18

2011 / 2.

Vercseg Ilona: Közösség és részvétel A Hilscher Rezsô Szociálpolitikai Egyesület és az ELTE Szociális Munka és Szociálpolitikai Tanszék könyvsorozatában, a Szociális Szak­képzés Könyvtára sorozatban jelent meg Vercseg Ilona munká­ ja, mely a közösségfejlesztés és a közösségi munka gyakorlatának elméleti alapozása. A könyv olyan szakmai kérdésekkel foglalkozik, amelyek eddig legfeljebb csak elemeiben jelentek meg a közösség­ fejlesztés és a közösségi munka hazai szakirodalmában. Az elsô rész az alapvetés, amely a szaktevékenység kiterjedtségét (mozgalom és szakma), fogalmait, legitimá­ cióját, alapelveit, történetét és fontosabb szervezeteinek bemutatását foglalja magában. A második rész bemutatja, hogy a szaktevékenység hogyan mozog együtt az állandóan változó társadalom­ mal, és azt is, hogy a magyar közösségfejlesztés, közösségi munka eddig milyen területeken bontakozott ki. A harmadik rész a szakemberrel, a munkát végzô közösségfejlesztôvel, közösségi munkással, közösség­szer­ vezôvel foglalkozik. A könyv néhány, jövôre vonatkozó, trend felvázolásával zárul. A kötet ára: 1680,- Ft. Megvásárolható személyesen az ELTE Szociális Munka és Szociálpolitikai Tanszék titkár­ ságán. Elérhetôség: 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/a. II. em. Tel.: 06 1 372-2994 – Dukay Mariann. Keltsd életre! I–II.

Keltsd életre! I–II. címen kétkötetes könyvet jelen­ tetett meg, az NKA anyagi és a Magyar Mûvelôdési Intézet és Képzômûvészeti Lektorátus szellemi támo­ gatásával, a Magyar Vers­ mondók Egyesülete, amely­ nek szerkesztôi és szerzôi az MMIKL munkatársai; Kiss László, Tóth Erzsébet és Tóth Zsuzsanna, a vers­ mondás kiváló elméleti és

gyakorlati szakemberei. A szerzôk szót ejtenek praktikumokról, kezdve a rövid verstani összefoglalótól a versválasztásig, a pódium külsô követelményeitôl a vers megfejtésének mozzanatáig. Be­ szélnek a versmondás szervezeti felépítésérôl, és a szerve­ zéshez is hasznos tanácsokat adnak. A kötetek ára: 3800,- Ft. A kétkötetes könyv megrendelhetô a Magyar Versmondók Egyesülete címén (1011 Budapest, Corvin tér 8.) vagy a www.polcon.hu hon­ lapon (e-mail: [email protected]).

A gödi Ifjúsági Képzômûvészeti Alkotótábor története Szabó Imréné, a József Attila Mûvelôdési Ház igazgatója A gödi Alkotótábor története elsôsorban a szakmának szól, arról, miként lehet táboroztatási tevékenységet hosszú távon sikeresen folytatni. De úgy vélem, hasznos információt nyújt az alkotótáboraink iránt érdeklôdô szülôknek is. A József Attila Mûvelôdési Házban több mint másfél évti­ zede szervezünk nyári alkotótábort gyermekek részére. Célunk komplex, de elsôsorban az, hogy lehetôséget teremtsünk a jó manuális képességû gyerekek számá­ ra kézügyességük fejlesztésére. Lehetôséget kínálunk a mûvészetet kedvelôk számára a fejlôdésükhöz, másoknak pedig segítünk abban, hogy mûvészetkedvelôkké váljanak. Célunk továbbá a mûvészeti tehetséggondozás, a tárgyés a környezetkultúra iránt fogékony gyermekek nevelése, az alkotás örömének átadása. Nagy hangsúlyt helyezünk az önkifejezésre, önmegva­ lósításra is. Véninger Margit ötlete Az Alkotótábor szakmai, személyi és tárgyi fejlesz­ tése évrôl évre, lépésrôl lépésre alakult. 1994 tavaszán Véninger Margit keramikus megkereste a Mûvelôdési Házat egy alkotótábor megrendezésének gondolatával. Az indíttatását az adta, hogy a nagy múltú Zebegényi Mûvésztelepre mindig jelentkeztek mûvészetek iránt érdeklôdô gödi fiatalok is. 1994. július 18-án indult 15 részvevôvel az elsô kerá­ mia alkotótábor. A tábor programja délelôtt kerámiakészí­ tés, délután rajzi feladatok elkészítése volt. Véninger Mar­ git keramikus Garami Mária rajztanár személyében találta meg a hasonlóan gondolkodó segítôtársat. Azóta ôk ketten – mint alapító tanárok – meghatározó személyek a tábor életében. Az évek során kitalált és megvalósított szervezési és oktatási ötletek azóta állandósultak, hagyománnyá váltak. Elhatároztuk, hogy nem szabunk határt sem lakóhely, sem életkor szerint. Alsó korhatár: a betöltött 6. életév. A kiszá­ míthatóság érdekében az idôpont állandó: minden évben július elsô két hete. A tábor bejárós rendszerû, hogy a gyermek a délután­ ját, estéjét a családja körében töltse. Reggel fél kilenckor kezdôdnek a foglalkozások, és délután négyig tartanak. A központi téma köré építve az elsô hét közepén kirán­ dulni megyünk az adott téma megismeréséhez segítséget nyújtó valamely múzeumba. Az ott látottakat, hallottakat használják fel a gyerekek az alkotásaik elkészítésekor. A bejárós rendszerû alkotótábor legfontosabb erénye azonban az, hogy a gyermek naponta viszi haza és osztja meg családjával az élményét, a tanultakat, amellyel szinte bevonja családját a tábor életébe. A szülô naponta láthatja gyermeke munkáját, követheti fejlôdését. A második évben a kerámia oktatása mellett indult a rajz, a tûzzománc és a textil osztály is. Pályázati forrásból

vásároltunk elektromos és mechanikus korongokat, késôbb mángorlót és fülprést, kialakítottuk a Mûvelôdési Ház pincéjében a kerámia mûhelyt, szintén pályázati pénzbôl megvásároltuk a tûzzománc égetô kemencét, a textil szö­ véséhez pedig a szövôkereteket. Két helyiség klimatizálását pályázati forrásból oldottuk meg, a kamaraterem felújításá­ nak feladata még elôttünk áll. Minden évben a meghatározott és egységes központi téma jegyében állítják össze a szaktanárok a program­ jaikat, figyelembe véve a gyerekek egyéni adottságait, érdeklôdését. Már a második alkotótáborban megszületett a tábor neve és logója, melyet a gyerekek által kiöntött festékpa­ ca ihletett. Azóta mindenki egy táboros logóval ellátott pólót kap ajándékba, melynek viselése a kirándulás idején kötelezô. Új szakok indulnak A harmadik alkotótábor 1996-ban a szobrász szakkal kibôvítve 75 fôs létszámmal indult. Ahogy bôvült a sza­ kok száma, úgy bôvült a támogatók és segítôk köre is. A gödi Fakusz Barkácsbolt felvirágoztatta szerszámkészle­ tünket. A nagymamák süteményt csempésztek a terembe, a helyi zöldséges dinnyét ajándékozott a csoportoknak, a kertészkedô gödi nyugdíjasok kosárban hozták a gyümöl­ csöket, vagy éppen uborkát az uzsonnához, mondván: „csak csináljátok kedveskéim, nagyon ügyesek vagytok, an�nyi gyerek van, biztosan elfogy.” A negyedik tábor ismét bôvült egy szakkal, a kiskézmûves csoporttal, ahol sokféle anyaggal ismerkednek meg a gyerekek, játszanak, mesélnek – az ô tempójuk szerint. A negyedik év volt az elsô, amikor már mûvészeti vezetô segítette szakmai elôadásokkal, tanácsokkal a csoportok munkáját. Ezt a feladatot Prokai Gábor mûvészettörténész végzi azóta is. 2001-tôl a Mûvelôdési Házban a népi kézmûves szakok iránti érdeklôdés növekedését észlelve, tábort szerveztünk a lószôr-ékszer készítôknek és a gyöngyfûzôknek az alko­ tótáborral párhuzamosan. Volt év, hogy a képzômûvészeti táborba tagozódtak, de már akkor tisztán látszott, hogy a népmûvészeti szakok önálló oktatásának bevezetésére is nagy az igény. 2004-re hivatalosan is meghirdettük az elsô Nép­ mûvészeti Alkotótáborunkat lószôrékszer-készítô, gyöngy­ fûzô, népi fazekas, kosárfonó-szálas szak „söndörgô” csoportokra, melyek késôbb a bôrös és a fa­ faragás szakokkal is kiegészültek. Alkotótáborunkban hat szak közül egyet választhatnak a gyerekek a tavaszi be­ iratkozáskor. A felvétel a jelentkezések sorrendjében, je­ lentkezési lap kitöltésével történik. A csoportlétszámokat 15 fôben maximalizáltuk. Az alkotótábor részvételi díja kizárólag az étkezési, kirándulási, anyag- és tandíjköltsé­ get tartalmazza.

2011 / 2.

19

egyik alapja a gyermekek által az utolsó napon kitöltött elégedettségi kérdôív eredményeinek elemzése, melyben a gyerekek osztályozzák a munkánkat. Ebben a kérdôívben rákérdezünk az oktatókra, a társakra, az étkezésre, a Mûvelôdési Házra, valalmint további ötletek és javaslatok megírására is lehetôségük van. A másik fontos alapja ér­ tékelésünknek a szaktanárok és a munkatársak tapasztala­ Ösztöndíj a legjobbaknak A 15. jubileumi alkotótábor alkalmával ösztöndíjat hir­ tainak a megbeszélése. Ekkor határozzuk meg a következô dettünk a kiemelkedô munkát végzô táborozó gyerekek évi tábor központi témáját, a kirándulás helyszínét, továb­ körében. Az ösztöndíj elnyerôje díjtalanul részt vehet a bi fejlesztések lehetôségeit, feladatainkat. következô évi tábor bármely szakán. Minden csoportból egy kiemelkedô munkát végzô gyermeket jelölhetnek ki a A gödi Ifjúsági Képzômûvészetei Alkotótábor tizenhét többiek maguk közül. Ôk az ösztöndíjra jelöltek. évének visszatekintô összegzésével, az eredmények szám­ Az alkotótábor befejezô aktusa hagyományosan a bavételével, a tanulságok és tapasztalatok közzétételével táborzáró kiállítás. A Mûvelôdési Ház kamaratermében bátorítást szeretnénk adni másoknak hasonló programok délután az összes csoport bemutatja a táborban készült megvalósításához. minden alkotását. Az utolsó napon történik az eltelt két Akit érdekel, látogasson el hozzánk július elsô két heté­ hét értékelése, a szaktanárokkal közösen. Az értékelés ben. Szeretettel várunk mindenkit! Fotó: JAMH

A hat csoportban - kerámia, kis-kézmûves, rajz, szob­ rász, textil, és tûzzománc szakon - folyó oktatás a pincétôl a padlásig megtölti a Mûvelôdési Házat alkotó gyerme­ kekkel. További szakok bôvítésének csak a helyhiány szab határt.

20

2011 / 2.