I. Konferencia
Pénzügytan tárgya A pénzügytan a pénzügyi rendszer vizsgálatával foglalkozó tudomány amely - a rendszer belső összefüggés rendszerével, -gazdaság más alrendszereire gyakorolt hatásával, -alrendszereinek működésével foglalkozik.
Pénzügytan területei Nemzetgazdasági és nemzetközi pénzügyek, határok relatívak, vak ld. EU Szektor gazdaságtanok (banktan, biztosítás gazdaságtan, közpénzügyek,stb.) „vállalati pénzügyek”, finanszírozás gazdaságtan Pénzügyi számtan, Pénzügyi statisztika
Pénz- pénzügyi rendszer
Terminológiai problémák:
Pénzügyi
= Monetary (money)? Fiscal? Financial?
A pénzügyi rendszer (financial system) tárgyalását a pénzzel kezdjük.
A pénzügyi rendszer fogalma A pénzügyi rendszer a vegyes gazdaság domináns alrendszere. A rendszer szerves egész, amely rendszertényezők kölcsönhatásaként értelmezhető. A vegyesgazdaság, ahol a gazdaság működése többféle koordinációs mechanizmus által határozódik meg.
A pénz fogalma 1. A pénz fogalma meghatározható funkcióival. 2. A pénz a leglikvidebb jószág. 3. A mai pénz a bankrendszeren kívüli gazdasági szereplőknek a bankrendszerrel szembeni követelése. Másképpen fogalmazva: a pénz a bankrendszer passzívája.
Funkcionális megközelítés
A pénz:
A
gazdasági elszámolások eszköze
A vagyontartás eszköze
Tranzakciós eszköz
Világpénzfunkció?
Karl Marx megközelítése Értékmérô Forgalmi
eszköz Fizetési eszköz Tartalékeszköz Világpénz
Pénzrendszerek
Pénzrendszer: a pénz anyagát, forgalomba kerülésének és mennyiségének alakulását szabályozó mechanizmusok. 1. Árupénz rendszerek 2. Fémpénz rendszerek (mono és bimetallizmus, klasszikus pénz helyettesítők) 3. Hitelpénz rendszerek 4. E-money???
Fémpénzrendszer kialakulása
Közvetlen árucsere nehézségei
Cserében
való kölcsönös érdekeltség
Csereérték meghatározása
Egyenértékű csere szükségessége
Időbeli megfelelés
Fémpénz tulajdonságai Elfogadhatóság Homogenitás Darabolhatóság Tartósság Mozgathatóság Ritkaság Felismerhetőség
Hitelpénzrendszer Kialakulása az arany demonetizálódásával kezdődött. A nemzetközi forgalomban 1971-ig töltött be bizonyos pénzfunkciókat. A kialakulás döntő oka az állam gazdasági szerepvállalása. Jellemzően lokális (nemzetgazdasági) pénzrendszer. (konvertibilitás)
A hitelpénz tulajdonságai
A hitelpénz financiális eszköz, a bankrendszer fizetési ígérete, vagy másképpen a nem monetáris szereplők bankrendszerrel szembeni követelése.
Nem
rendelkezik valóságos belső értékkel.
Vásárló ereje, képviseleti értéke van.
Inhomogén jószág,
A pénz inhomogén jószág
A pénz inhomogenitását 4 dimenzióban értelmezzük:
Mely
monetáris szereplő fizetési ígérete
Technikai megjelenési forma
A pénz időértéke
Különböző törvényes fizetőeszközök egymás közti átválthatósága
Monetáris aggregátumok Jegybankpénz: a kibocsátott készpénz és a bankok által a jegybanknál vezetett számlákon megjelenő betét. Monetáris bázis. M0= KP+R Kereskedelmi banki pénz További pénzaggregátumok: M1= KPF+DL M2 = M1+DE M3 = M2+ PE
A pénz technikai formái Készpénz
– csak jegybankpénz Számlapénz – jegybanki és kereskedelmi pénz is Készpénz kímélő fizetési eszközök, e-money
A pénz időértéke A különböző időpontban rendelkezésre álló pénzek értéke eltér (pénz is szűkös jószág, opportunity cost). Közös nevezőre hozás:
PV
= jelenérték
FV = jövőérték
Az infláció miatti értékváltozás más mint az időérték!
Az infláció Az általános árszínvonal emelkedése A pénz vásárlóértékének csökkenése Kúszó, vágtató és hiperinfláció Ellentéte a defláció A jövedelemújraelosztás és a gazdaságpolitikai kiigazítások eszköze lehet
Infláció
Infláció magyarázatai Monetarista magyarázat - infláció oka a pénzkínálat növekedése
Költséginfláció - infláció oka a termelési költségek növekedése
Keresletinfláció - infláció oka a javak iránti megnövekedett kereslet
Infláció következményei
fix jövedelműek életszínvonala csökken megtakarítások értéke csökken növekvő termelési költségek - alacsonyabb kibocsátás, növekvő munkanélküliség adósok nyernek hitelezők vesztenek
Infláció mérése Fogyasztói árindex
Termelői árindex
GDP deflátor
Ki teremti a pénzt?
1. Jegybanki pénzteremtés: készpénz, számlapénz 2. Kereskedelmi banki pénzteremtés: csak számlapénz Pénzteremtés zárt gazdaságban: belföldi bankrendszer hitelt nyújt nem monetáris szereplőknek (betéti kamatfizetés is) Pénzteremtés nyitott gazdaságban: monetáris szereplők külföldi fizetőeszköz vásárlása (konvertibilitás)
A pénzteremtés mechanizmusa 1.
KP = jegybankpénz M = a gazdaságban lévő pénz mennyisége x = készpénztartási ráta, a jegybankpénz x százalékát tartjuk készpénzben, y = jegybanki kötelező tartalékráta (jegybankpénzben tartják)
A pénzteremtés mechanizmusa 2.
1. Lépés: A gazdaságban M mennyiségű pénz van, ennek x százalékát tartják készpénzben és (1-x) százalékát bankbetét formájában
M=KP=KP*x+(1-x)*KP
2. Lépés A bankok az (1-x)*KP betét y százalékát tartalékolják és (1-y) százalékát hitelként folyósítják. Ezáltal a gazdaságban levő pénz mennyisége:
M’=KP*x+(1-x)*KP+(1-y)*(1-x)*KP =KP+ (1-y)*(1-x)*KP
A pénzteremtés mechanizmusa 3.
3. Lépés: A felvett (1-y)*(1-x)*KP hitel x százalékát készpénzben tarják a hitelfelvevők, míg (1-x) százalékát bankbetét formájában; ennek y százalékát tartalékolják a bankok, míg (1-y) százalékát hitelként folyósítják. Ekkor: M’’=KP+(1-y)*(1-x)*KP+(1-y)*(1-x)* (1-y)*(1-x)*KP
A pénzteremtés mechanizmusa 4. KP M = x+ y − x∗ y Végtelen sor - optimális esetben! Pénz mennyisége függ: • jegybankpénz mennysisége • tartalékráta nagysága (y) • készpénztartási arány (x)
Endogén-egzogén pénzteremtés
Egzogén pénz:
1.
Jegybanki pénzteremtés
2.
Betétképződés a ker. bankban
3.
Hitelezési kényszer - pénzteremtés
Endogén pénz:
1.
Gazdasági döntések
2.
Finanszírozási igény, Hitelkereslet
3.
Hitelnyújtás - pénzteremtés
4.
Majd forrásbiztosítás
Tartalékrendszer, pénzmultiplikátorok KP M = x+ y − x∗ y
Minél kisebb x és y, annál nagyobb M A jegybank tudja szabályozni a pénzmennyiséget KP-n és y-on keresztül, de a hitelkereslet és a gazdaság aktuális állapota is befolyásoló tényezők.
Más- más tartalékolási kötelezettség vonatkozik a
látraszóló és a határidős betétekre A pénzmultiplikátor a pénzállomány (Mn) és a monetáris bázis hányadosa.
II. Konferencia
A monetáris rendszer 1. Funkció: A gazdaság pénzellátásának és fizetési rendszerének biztosítása
Kétszintű bankrendszer: Monetáris Hatóság
Kereskedelmi bankok Nem monetáris pénzintézetek
A monetáris rendszer 2.
Piaci és bürokratikus koordináció Jellemző kockázatok: fizetési és intézményi kockázat A nem pénzügyi szereplőkkel jellemzően mellérendelt, üzleti kapcsolat.
A monetáris politika működésének intézményi kerete1. 1. A monetáris hatóság - a központi bank
Feladatai:
Pénzkibocsátás (emisszió)
Tartalékok kezelése (nemesfém, deviza)
Költségvetés számláinak kezelése
Pénzforgalmi rendszer kezelése
A monetáris politika működésének intézményi kerete 2. 2.
A megtakarítások összegyűjtésével és kihelyezésével volumen és lejárati transzformációt hajt végre - pénzteremtés
3.
A kereskedelmi bankok
Nem monetáris pénzintézetek
Bankszerűen működő intézmények (takarékbank, befektetési alapok, jelzálogbank)
Nem
bank jellegű pénzügyi intézmények (biztosító, nyugdíjpénztár)
A
pénzügyi innováció miatt konkurensei a ker. bankoknak
A monetáris politika
A gazdaságpolitikai célok megvalósulásának elősegítése, a gazdaságban levő pénzmennyiség (és a kamatszint) szabályozásán keresztül. Expanzív monetáris politika: a pénz- és hiteltömeg kiterjesztése, mely a kereslet növekedéséhez vezet Restriktív monetáris politika: a pénz- és hiteltömeg szűkítése, mely a kereslet csökkenéséhez vezet
A monetáris politika eszközrendszere 1.
Direkt eszközök: közvetlenül a pénzmennyiséget befolyásolják
Kötelező
tartalék előírások
Hitelkontingentálás
Irányított hitelek
Erkölcsi ráhatás
A monetáris politika eszközrendszere 2.
Indirekt eszközök: a kamatlábon keresztül befolyásolják a gazdaságba kerülő pénz mennyiségét
Viszontleszámítolás
Nyílt
piaci műveletek
Kötelező tartalékok fajtái Minek a %-a a tartalék aktív passzív
Differeciálás mértéke
Írja be a nevet Írja be a beosztást
egységes kamatozó kötelezettség lejárata nem kamatozó szerint lépcsős progresszió forrásállomány és forrásnövekmény szerint devizabelföldi és devizakülföldi szerint földrajzi alapú
Refinanszírozási kamatláb Vállalat Ker. bank Jegybank hitelkereslet hitelkamatláb-emelés ref. hitel kamatlábemelés csökkenése Feltétele: •költségérzékenység •kis tőkeáttétel •alternatív fin. források bősége
Feltétele: •ref. hitel nagy részaránya •ker. bankok alacsony marge-ja •gyenge versenyhelyzet
•likviditási hitel •kedvezményes hitelkonstrukciók •váltóviszontleszámítolás kamatlába
Nyíltpiaci műveletek
• Fajtái: – állami értékpapírok adásvétele – repo ügyletek
• Előnyei: – közvetlen – autonóm – rugalmas
Repo ügylet Prompt piac
értékpapír
Vevő
Eladó készpénz
idő (általában 1 hónapon belül)
Határidős piac
hitelfelvétel
hitelnyújtás fentivel egyező kondíciójú és mennyiségű értékpapír
Vevő
Eladó fentivel egyező mennyiségű készpénz + kamatok
Repo típusai
Futamidő szerint
rögzített
nyitott
Tranzakció iránya szerint
aktív
passzív
Fedezet feletti rendelkezés szerint
szállításos
óvadéki
Repo előnyei
Alacsony kockázat a
rövid
futamidő
jó fedezet miatt.
Kihelyezett források állománya jobban kézben tartható Két lábával a minimális és a maximális pénzpiaci kamatláb jól szabályozható
Jelenleg alkalmazott eszköztár
Alkalmazott eszközök
kötelező
tartalékráta
aktív repo
jegybanki betét
Üzleti eszköztár
szállításos
repo
passzív repo
állampapírvétel, -eladás
Potenciális eszköztár
kamatplafon,
lombard
-padló
hitel
refinanszírozási hitelkeret
Fizetési rendszer
A fizetési rendszer funkciója: a gazdaság különböző szereplői között megvalósuló pénzügyi tranzakciók lebonyolítása. E rendszer áthidalja a fizikai távolságokat és az időbeni eltéréseket, csökkenti annak tranzakciós költségeit. Minél fejlettebb a fizetési rendszer annál kisebbek a tranzakciós költségek és kockázatok. Hatásai:
Egészséges gazdaságban javítja a gazdaság működését.
Növeli a pénz forgási sebességét,
Egyensúlyi zavarok esetén a feszültségek közvetítője.
Fizetési rendszer elemei és folyamatai
Elemek: az elszámolásokkal kapcsolatos megállapodások, elszámoló-házak, pénzforgalmi közvetítők, végső kiegyenlítő. Folyamatok: nem pénzügyi szereplők egymás közti fizetései és bankközi fizetések. Alaptípusok: nettó és bruttó.
A végső kiegyenlítő Magyar Nemzeti Bank
Szabályozza, felügyeli és működteti a belföldi fizetési rendszert, felvigyázási funkció Vezeti a következő gazdasági szereplők elszámolási számláit:
Hitelintézetek(kereskedelmi bankok),
Országos Betétvédelmi Alap,
Elszámolóházak,
Befektetővédelmi Alap,
Magyar Posta Rt.
Magyar Államkincstár,
Államadósság Kezelő Rt.
ÁPV.Rt.
A fizetési rendszerek alaptípusai
Nettó elszámolás:
Az elszámolás és a kiegyenlítés két lépésben, speciális szabályok szerint történik.
Ez a rendszer lényegesen kisebb technikai likviditást igényel, mint a bruttó.
A rendszerben a nemfizetés kockázata nagyobb. Bruttó elszámolás:
Az elszámolás és a kiegyenlítés egyidőben történik. Amennyiben van elegendő fedezet, akkor a tranzakció a küldés időpontjában véglegessé válik.
Jelentős technikai likviditási igénye van.
A nem fizetések kockázata alacsony.
Fizetési módok
Készpénzfizetés: azonnali lebonyolódás, hamisítás és rablás veszélye Készpénzkímélő fizetési eszközök (csekk, bankkártya): lebonyolítása technika függő, hamisítás és nem fizetés kockázata, működési kockázat Átutalás: lebonyolítása technika függő, csalás és nem fizetés kockázata, működési kockázat Beszedési megbízás (inkasszó): lebonyolítása technika függő, csalás és nem fizetés kockázata, hitelezési- és működési kockázat Okmányos meghitelezés (akkreditív)
Fizeté si formá k Ké szpé nzes
Ké szpé nzfizeté s
Készpé nzbefizetés szá mlá ra Pé nzinté zeti befizeté si lap Átutalá si postautalvá ny Belfö ldi postautalvá ny
Ké szpé nz né lkü li Készpénzkifizetés szá mlá ró l Pé nzinté zeti postautalvá ny MNB postautalvá ny Csekk Bankká rtya
Belfö ldi forgalomban Átvezetés Átutalás Azonnali beszedé si megbí zá s Határidô s beszedé si megbí zá s
Kü lfö ldi forgalomban Nyitva szállí tás Okmá nyos meghitelezés Akkredití v
Csekkek csoportosí tá sa Fedezet szerint leté tcsekk hitelcsekk
Forgathatóság szerint
Érvé nyessé g szerint
névre szóló rendeletre szó ló bemutató ra szó ló
helyi orszá gos országközi
Cí mlet szerint fix cí mletû kií rt
A magyar belföldi fizetési rendszer 1.
Bankközi Klíring Rendszer (BKR):
Késleltetett elszámolású, fedezetvizsgálatot is végző bruttó rendszer, ahol a klíring nettó módon történik. (MNB+Giro Rt.). A tranzakciók fedezete a bankok számlakövetelése és a KELER Rt.-nél tartott értékpapírok.
Résztvevők: MNB, hitelintézetek, GIRO Rt. KELER Rt.
A magyar belföldi fizetési rendszer 2.
Valós idejű bruttó elszámolási Rendszer (VIBER)
A kiegyenlítés és az elszámolás mozzanata időben nem válik el egymástól. Sürgős, nagy összegű bankközi fizetési megbízások kiegyenlítése és elszámolása.
Résztvevők: hitelintézetek, KELER Rt., Magyar Államkincstár, MNB.
Külkereskedelem – devizapiac 1.
A és B ország kereskedelmi forgalmát A pénze szerint, dollárban számolják el B (exportál) elad A-nak (importál), dollárt kap érte, ez neki nem jó! El kell adnia, hogy jent kapjon érte! A vesz valamit B-től – jenre van szüksége! Kialakul a devizapiac!
Külkereskedelem – devizapiac 2. Ár (jen/dollár)
DEVIZAPIAC S
150 D
Millió $
50 USD kereslet – A ország exportja (B importja) USD kínálat – B ország exportja (A importja)
Külkereskedelem – devizapiac 3.
Devizapiaci egyensúly – ha a két ország közötti kereskedelem egyensúlyban van. Kialakul a 150 jen/dollár árfolyam, 50 millió dollár kereskedelmi volumen mellett Mi történne, ha az árfolyam 200 jen/dollár lenne? A kínálat meghaladná a keresletet! Mi történne, ha az árfolyam 100 jen/dollár lenne? A kereslet haladná meg a kínálatot!
Külkereskedelem – devizapiac 4.
Miért pont 150 jen/dollár az árfolyam?
Gazdasági racionalitás! A országban a kókuszdió 120 dollár/tonna Nyitott gazdaság: külkereskedelem – B országtól is lehet venni B országban 1 tonna kókuszdió 12000 jen Mi történik, ha az árfolyam 200 jen/dollár? A-béli kereskedő 12000/200 = 60 dollárért tud vásárolni B-ből kókuszdiót!
Külkereskedelem – devizapiac 5.
Mi fog történni?
A-ban termelt kókusz iránti kereslet visszaesik – lenyomja a 120 dolláros árat
Dollárkínálat erősödik a devizapiacon (jen kereslete nő) – lenyomja a 200 jen/dollár árfolyamot
B-ben megnő a kókusz iránti kereslet – felmegy a 12000 jenes ár
Szép lassan az árak kiegyenlítődnek: A-ban 100 dollár lesz a kókusz ára, B-ben 15000 jen, a valutaárfolyam pedig = 150 jen/dollár
Nemzetközi hitelforgalom 1.
A és B között szabad a pénzmozgás – lehet hiteleket nyújtani, kölcsönt felvenni! A-ban: 25 % az éves kamatláb B-ben: 16 % az éves kamatláb B ország befektetői (megtakarítók) elkezdenek Abeli értékpapírokat vásárolni, azaz hitelezni! A-ban: az értékpapírok iránti kereslet nő – árfolyamuk nő – a kamat csökken B-ben: az értékpapírok iránti kereslet csökken – árfolyamuk csökken – a kamat nő Kamatlábak kiegyenlítődnek!
Nemzetközi hitelforgalom 2. Devizapiac: A-beli értékpapír megvásárlásához B befektetőinek USD-re van szükségük (20 millió USD) – megnő a dollárkereslet! Ár (jen/dollár)
DEVIZAPIAC S
Új árfolyam 180 150
D’ D
A exportja
45 50 65
Millió $ A importja
Nemzetközi hitelforgalom 3.
A importja – 65 millióra nő A exportja – 45 millióra csökken IM – X = 20 millió dollár – hiány A ország FFM -ben De pont 20 millió USD hitelt kap B országtól A devizapiac anélkül is egyensúlyban lehet, hogy egy ország importja és exportja megegyezik!
A fizetési mérleg 1.
Összefoglalja egy adott időszak nemzetközi kereskedelmi és tőkemozgással kapcsolatos műveleteit, könyvelési nyilvántartás formájában. Egy adott ország külgazdasági kapcsolatainak pénzügyi vetületét mutatja egy adott időszakban – flow jellegű A fizetési mérleg statisztika a nemzeti számlarendszer (System of National Accounts - NSA) alapján készül: folyó és felhalmozási számlákon alapul Egy nemzetgazdaság nettó vagyonának (net worth) változását mutatja Rezidensek – nem rezidensek (alapvető gazdasági érdek hova kötődik?)
A fizetési mérleg 2.
A valóságos tranzakciók több országgal kapcsolatosan realizálódnak, különféle valutanemben. A kimutatás összehasonlíthatósága megköveteli a közös nevező használatát! A kimutatás valutaneme Magyarország esetében az euró. Az alkalmazott árfolyam a deviza középárfolyam.
A fizetési mérleg 3. Afizetési mérleg statisztikábanérvényesülõkettõs könyvviteli elvre vonatkozókonvenciók Követel (+) áruk és szolgáltatások exportja jövedelmek beáramlása kapott egyoldalú átutalások eszközök csökkenése tartozások növekedése
Tartozik(-) az áruk és szolgáltatások importja jövedelmek kifizetése nyújtott egyoldalú átutalások eszközök növekedése tartozások csökkenése
A fizetési mérleg 4.
A fizetési mérleg részei:
1993-ig: 2 részből állt: 1. Folyó fizetési mérleg 2. Tőkemérleg
1. 2. 3. 4.
1993-tól IMF standard, SNA (nemzeti számlarendszer) harmonizáció: Folyó fizetési mérleg Tőkemérleg Pénzügyi mérleg Nemzetközi tartalékok változása
A magyar 1997-től készül így
Az árfolyam fajtái 1.
Az árfolyam a nemzeti pénz csereértéke 2 fajta kifejezése: Direkt árfolyamjegyzés: 1 forint = 50 román lej (hazai pénz külföldi pénzben vett ára) Indirekt: 1 dollár = 230 forint Valutaárfolyam: jegybankpénz esetében Devizaárfolyam: számlapénz esetében Deviza = valutára szóló követelés, számlapénz Árfolyampolitika: hogyan változik, változtatják a valuta árát és ez milyen hatással van a belgazdasági folyamatokra, a fizetési mérlegre.
Az árfolyamok fajtái 2.
Reláció: valuta vételi < deviza vétel
< devizaközép < deviza eladási < valuta eladási árfolyama Valuta vételi: ha a bank valutát vesz Valuta eladási: ha mi veszünk a banktól Deviza vételi: bank valutára szóló követelést vesz Deviza eladási: vállalat külföldre utal át Deviza közép: nincs effektív átváltás, csak elszámolás!
Az árfolyamok fajtái 3.
Ki vagy mi határozza meg az árfolyamot?
Rögzített
(fix) árfolyam: a jegybank
Lebegő árfolyam: a piac
Rugalmas árfolyam: van deklarált árfolyam, de egy sávban el lehet térni tőle
Kötött devizagazdálkodás 1.
Kötött devizagazdálkodás esetében egy szervezetet kizárólagos joggal felhatalmaznak az országban arra, hogy az ország rezidenseinek valutában és devizában felmerült tranzakcióit intézze. Három következménnyel jár: 1. 2. 3.
Devizamonopólium Rögzített árfolyamon igényelhetünk valutát Fel kell ajánlanunk a valutát megvételre
Magyarország: 1929-33, majd 1946-1990, MNB
Kötött devizagazdálkodás 2.
Rendszer előnyei: 1. 2. 3. 4. 5.
Az állam átlát minden devizaműveletet Csökkenti az árfolyamkockázatot Forró pénzek elkerülik az országot Külpiaci sokkok hatása elkerülhető Állam szabályozhatja az importot
Kötött devizagazdálkodás 3.
A rendszer hátrányai: 1. 2. 3. 4. 5.
Minél nyitottabb az ország, annál nehezebb kontrollálni a devizaműveleteket Piaci árfolyam eltér a rögzítettől: végül itt is van árfolyamkockázat Működőtőke-befektetések is leállnak Sokkok mindenkit érinteni fognak Importkorlátozás nem demokratikus Kevés országban - Kuba, Észak-Korea
Szabad devizagazdálkodás 1.
Teljesen szabad devizagazdálkodás: árfolyamot a piac határozza meg, mindenki szabadon tarthat valutát Konvertibilitás: szabadon, kötöttségektől mentesen lehet átváltani más országok fizetőeszközére a hazai pénzt A konvertibilitás fokai! Kire vonatkozik? (jegybanki, belső, külső)
Mire vonatkozik? (korlátozott, részleges, teljes) – a fiz mérleg mely tételeire!
Törvényekkel alátámasztott-e? (de facto, de jure) Magyarországon már teljes konvertibilitás van!
Szabad devizagazdálkodás 2. A konvertibilitás főbb előnyei: Közvetlenebb kapcsolat a világpiaccal Segíti a külföldi befektetéseket Kedvezőbb fizetési formák külker. ügyleteknél Demokratikusabb Feltételek: Megfelelő devizatartalék Stabil kiszámítható árfolyam Importliberalizáció, piaci verseny Fejlett piaci intézmények Fizetési alapmérleg egyensúlya hosszú távon
Az árfolyam meghatározása Az árfolyam rögzítésénél 4 mód: 1. Nemesfém paritás (aranyparitás) 2. Más ország pénzéhez kötik (pl.: dollárhoz) 3. Valutakosár (Magyarország ’90-es évek végéig) 4. Nemzetközi pénzhez kötik (SDR, ECU) Szempont: a nemzetközi tranzakciók árfolyamkockázata kicsi legyen! Annak az országnak a valutájához kell kötni az árfolyamot, amellyel a legtöbb gazdasági tranzakció bonyolódik (vagy valutakosár, ha több országgal üzletel)
Sávszélesség, leértékelés
Rugalmas árfolyamrendszer, lebegtetési sávval Ha széles a sáv: nagy az árfolyamkockázat
Ha keskeny a sáv: nehezebb a sávban tartani az árfolyamot
Az árfolyam leértékelése esetén: Intervenció
Kamatlábemelés
A sáv szélességének növelése
Adminisztratív intézkedések
Árfolyam paritások 1. 1. 2.
3.
4.
Érmeparitás: az egyes fémpénzek értékét a pénz anyaga és a fémpénz súlya határozza meg Aranyparitás: egy valuta aranyparitása, azt az aranysúlyt jelentette, amire az adott pénznem egy egységét be lehetett váltani (aranystandard) Vásárlóerő-paritás: a vásárlóerő-arányoktól függ az ország árfolyama, így akkor optimális a valuta árfolyama, ha a két ország árszínvonala azonos Kamatparitás: a jövőbeli árfolyam meghatározásához nyújt segítséget, abban az esetben, ha ismerjük a jelenlegi árfolyamot és ismerjük a két valuta kamatlábait
Árfolyam paritások 2. Működő (piaci) árfolyam funkciói: 1) Kiegyenlítő funkció - Az árfolyam biztosítja, hogy a különböző országok árszínvonalai kiegyenlítődjenek. 2) Differenciáló funkció - Meghatározza mit érdemes az adott országnak exportálni, és mit importálni. 3) Terelő funkció - Meghatározza hova érdemes exportálni és honnan érdemes importálni. 4) Fedezeti funkció - A működő árfolyam biztosítja, hogy az alapmérleg hosszútávon egyensúlyban legyen. De mi határozza meg a működő árfolyam nagyságát?
Árfolyam paritások 3. ⎛ HUF1 ⎞ HUF0 (1 + rHUF ) E⎜ × ⎟= ⎝ USD1 ⎠ USD0 (1 + rUSD ) Működő árfolyamnál a két valutában történő befektetés hozama ugyan az! Forint nagyobb kamatot fizet ugyan, de leértékelődik USD alacsonyabb kamat, de felértékelődik Ha nem lenne ugyan az a hozam – arbitrázsművelet biztosítaná!
III. Konferencia
A pénzügyi piacok típusai
Pénzpiacok vs. Tőkepiacok
A klasszikus felfogás az ügyletek lejárata szerint különbözteti meg e piacokat. A pénzpiac a rövid távú hitelezést végzi A tőkepiac a hosszú távú (>1 év) hitelezést végzi
Másik megközelítés: Közvetett forráshoz jutás: pénzpiac – bankhitel Közvetlen forráshoz jutás: tőkepiac – vállalati kötvény
Pénzpiacok
Pénzpiac:
Éven belüli ”pénzek” piaca
Jellemzően a monetáris rendszer passzívái cserélnek itt gazdát (konvertibilitás esetén a külföldi monetáris rendszerek passzívái is)
Bankhitelek, rövid lejáratú értékpapírok
Kincstárjegyek piaca, bankközi pénzpiac, váltók piaca
Finanszírozza a vállalatok forgótőkeigényét, biztosítja a kormányzatok likviditását, forrás a spekulatív vállalkozásokhoz
Tőkepiacok
Tőkepiac:
Éven túli „pénzek” piaca
Jellemzően a nem monetáris szereplők passzívái cserélnek itt gazdát
Kötvények: államkötvények és jelzálog-kötvények; részvények piaca
Állótőkeberuházások megvalósítása: gyárak, irodák, utak, hidak,stb.
Nyílt vs. Zárt piacok
Nyílt piaci kibocsátás:
Bárki hozzáférhet az értékpapírokhoz, később szabadon értékesíthető
Nagyobb likviditást kínál a kibocsátónak
Szélesebb körű információszolgáltatási kötelezettség
A menedzserek hatalmát erősíti Zárt piaci kibocsátás:
Az intézmények szűk, előre meghatározott köre vásárolhat, lejáratig megtartják az értékpapírt
Kisebb likviditásigény
Olcsóbb folyamat
A tulajdonosok hatalmát erősíti
Elsődleges vs. Másodlagos piacok
Elsődleges piac:
Az értékpapírok forgalomba hozatali mechanizmusa
Tőkéhez jutás, a kibocsátó finanszírozási igényét elégíti ki, közben fizetési kötelezettséget vállal
Tipikus szereplői: befektetési bankok Másodlagos piac:
A korábban már kibocsátott értékpapírokkal kereskednek
Likviditást biztosít a tőkepiaci instrumentumba befektetők számára
Tipikus szereplői a brókerek
A tőzsde általános jellemzői
Szervezett, szigorú szabályok szerint működő, nyílt piac Független nem állami intézmény Rendszeresen „különböző” befektetési alternatívákat kínál; homogén, felcserélhető termékek Pénzügyileg önfenntartó, nem profitorientált Tranzakciós költségek csökkennek Rendkívüli információszolgáltatási kötelezettség Értéktőzsde funkciói:
Árfolyam meghatározó
Vagyonértékelő
Tőkeelosztó
Előrejelző
Tőzsdei bevezetés
Feltételei: Kiegyensúlyozott pénzügyi gazdasági helyzet
Állandó információnyújtási kötelezettség
Annyi papírt kell kibocsátani, hogy lehessen piaca
+: Folyamatos, nyilvános piac
Finanszírozási lehetőségek kiszélesedése
Image növelő hatás
-: Költséges
Erős információszolgáltatási kötelezettség
Makrogazdasági hatások dominánsabbak
Felvásárlás veszélye
A kormányzat gazdasági funkciói Szabályozás, ellenőrzés- nem igényel pénzügyi erőforrás koncentrációt. Allokáció Redisztribúció Stabilizáció E funkciókhoz pénzalapokra van szükség. Piaci kudarcok (közjavak, piaci szerkezeti torzulások, aszimmetrikus informáltság) Piacgazdasági tökéletlenségek ( jövedelmi egyenlőtlenségek, újratermelési ciklusok)
Szabályozás
Céljai:
a magángazdaság intézményeinek megteremtése és fenntartása (magánjog)
a piaci torzulások kezelése
információs aszimmetriák kezelése
Allokáció
Kollektív javak, bürokratikus koordináció Adózás ekvivalencia elve A hosszú lejáratú beruházási hitel finanszírozási forrásként történő alkalmazása „fizess, mikor használod” elv Költségvetési bevételek: használati díjak, vagyonadó, fogyasztási adók, hitel Költségvetési kiadások: kormányzati vásárlások: oktatás, egészségügy, honvédelem, tömegközlekedés
Redisztribúció
Jövedelemátcsoportosítás
a különböző jövedelmi rétegek között (szociálpolitika),
az egyes régiók között (regionális politika),
generációk között (nyugdíjrendszer, közösségi projektek hitelfinanszírozása) Költségvetési bevételek: jövedelemfüggő közvetlen adók: pl.: SZJA, TA, osztalékadó Költségvetési kiadások: kormányzati transzferek: pl.: nyugdíj, munkanélküli ellátás, szociális segély
Stabilizáció
Kiegyensúlyozottság megteremtése Versenyképesség biztosítása Költségvetési bevételek: jövedelemfüggő és autonóm adók, adósság Költségvetési kiadások: kormányzati vásárlások és transzferek, államadósság és kamatainak törlesztése
A fiskális politika hatásmechanizmusa 1.
A fiskális politika (költségvetési politika) az állami kiadások (transzferek, közületi vásárlások) és bevételek (nagyrészt adók) alakítása révén szabályozza a gazdaságot. Fiskális rendszer: különböző pénzalapok együttese. Központi költségvetés, társadalombiztosítási alapok, elkülönített állami pénzalapok, helyi önkormányzatok költségvetése. Jövedelem centralizáció (bevételek), telek) jövedelem újraelosztás (kiadások). sok) Konszolidált államháztartás.
A fiskális politika hatásmechanizmusa 2.
A fiskális politika az egyenlegeken, deficiteken keresztül hat. Deficit finanszírozás:
Monetizálás;
Tőkepiaci finanszírozás; Államadósság= felhalmozott deficit+költségvetésen kívüli kötelezettségvállalások+függő kötelezettségek
A fiskális politika hatásmechanizmusa 3. 3
Államháztartási egyenlegek: egyenleg
- teljes egyenleg,
-elsődleges egyenleg,
-ESA egyenleg.
Magyar sajátosságok
A tőkepiac szerepe kicsi, inkább banki hitelekből élnek a cégek 1990. június 21. BÉT, a ’90-es évek közepén lendült be, privatizáció, megfelelő törvényi és intézményi háttér A BÉT részvénypiacának forgalma 2004-ben megközelítette a 2.600 Mrd forintot, a tőzsdei összforgalom 2.647 milliárd forint volt. A teljes tőzsdei kapitalizáció 2004 végén megközelítette a 14 ezer milliárd forintot, ebből a részvények kapitalizációja 5.130 milliárd forint volt. Ekkor 47 részvény volt bevezetve.
Az államháztartás (közpénzügyi rendszer) fogalma
Közszektor: államháztartás+közszolgáltató vállalatok+non profit intézmények. Funkciója kollektív javak biztosítása. Államháztartás: a közszektor része, speciális döntési mechanizmussal és működési elvekkel működik. Részei a különböző közpénz alapok és az állami vagyon.
A közfeladat-ellátás lehetséges szervezeti keretei
A kollektív javak biztosítása nem azonos azok előállításával. Lehetséges keretek:
Közintézmény (költségvetési szerv).
Non-profit szervezet.
Közüzemi vállalat.
Magánvállalat. (out-sourcing, out-contracting)
A közpénzügyi rendszer működésének speciális vonásai
Közpénz = az állam által adó és más jogcímen elvont pénz. Mindenkié, tehát senkié. A közpénzek feletti döntések politikai döntések, a gazdálkodás követelménye az átláthatóság, az ellenőrzésnek speciális szerepe van. Nincs piaci kontroll, 3 „E”
A közpénzügyi rendszerek típusai 1.
Unitárius államok:
egyszintű, regionális, kétszintű közpénzügyi rendszerek. Föderális államok:
három szintű közpénzügyi rendszerek. Az Európai Unióban speciális közpénzügyi rendszer van kialakulóban.
A közpénzügyi rendszerek típusai 2.
Kontinentális modell:
Napóleoni unitárius állam, mediterrán modell.
Német v. Rajnai modell. Angolszász modell: USA, Ausztrália, Új-Zéland. Skandináv modell: Svédország, Finnország, Hollandia??
A magyar közszektor
Államháztartás, (Államháztartási törvény és egyéb speciális jogszabályok) Közüzemi és más állami és önkormányzati vállalatok (Gt. és Számviteli tv.) Nonprofit szektor (Kht. és közalapítványok) Ellenőrző intézmények (ÁSZ, Kormányzati ellenőrzés, magán könyvvizsgálók)
A magyar államháztartás pénzalapjai
A magyar államháztartás kétszintű. Központi állami szint (irányítja az OGY):
központi költségvetés,
TB alapok,
Elkülönített alapok. Helyi önkormányzatok (mintegy 3200 helyi pénzalap)
Az államháztartási gazdálkodás alapegységei és területei
Alapegységek: gek költségvetési szerv, alap. A gazdálkodás területei: letei
költségvetés készítés,
költségvetés végrehajtása,
pénzgazdálkodás,
vagyongazdálkodás
zárszámadás.
Költségvetés
Költségvetés:
Jogi érvénnyel bíró pénzügyi terv.
Pénzalap, amelynek összegyűjtésére és meghatározott célokra történő elköltésére a végrehajtó hatalmat felhatalmazzák. Költségvetés készítés:
Tervezés. (bázis szemlélet, feladat finanszírozás, program költségvetés)
Elfogadás. A döntéshozók politikusok, politikusok a döntés jogszabály.
