Postások Szakmai Egyesülete Szakmai nap
A pénzügyi válság és a lakossági banki piac Budapest, 2009.11.19 Sagyibó Dávid Erste Bank Hungary Nyrt. Postai Értékesítés, Igazgató
Tartalom
1. A válság előtt 2. A válság és következményei 3. A magyar lakosság megtakarítási szokásai 4. A Posta banki szolgáltatások változásai 2009-ben 5. Mit hozhat a jövő?
A válság előtt
A válság előtt – stabil növekedés a bankszektorban Figyelemre méltó növekedés a régióban
A pénzügyi közvetítés mélysége még nem érte el a nyugat-európai szintet
Hitelek
80% 60% 40% 20%
20%
19%
0%
26%
54% 20%
2006
63%
18%
CZE
16%
24%
2007
HUN
Alacsony penetráció
35% 16% 15%
2008
ROM
SK
Az ügyfélhitelek GDP-hez mért aránya jelentősen elmarad a nyugat-európai szinttől (CZE: 56%, HUN: 59%, SVK: 47%, ROM: 41% vs. Nyugat-Európa: 193%) A banki kapcsolatokkal rendelkezők aránya alacsonyabb (HUN: ~60%, AUT: >90%*) *Forrás: GfK, 2006-os adatok.
Betétek
80%
Stabil mérlegminőség (példa: Magyarország)
60% 40% 20% 0%
9%
41%
29% 9%
2006
10% 10%
10%
CZE
2007
HUN
19%
12%
15%
ROM
12%
14%
2008
SK
15% 13%
12,6%
A bankszektor nem problémamentes hiteleinek aránya a teljes állományhoz, negyedév 11,5%
11,4%
11%
10,0%
9,1%
9%
7,9%
7,4%
7%
A gazdasági felzárkózás következtében folyamatos növekedés a válság előtt A hiteloldali növekedés magasabb
5% 2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
A bővülést nem kísérte a hitelek minőségének romlása
Válság előtt – a fejlődés jellemzői a régióban Lakossági és vállalati hitelnövekedés Lakossági hitelek növekedése
100% 80% 60% 40% 20%
30%
84%
26%
35%
44%
0%
CZE
2007
HUN
ROM
39% 21% 31% 25%
2008
SK
Vállalati hitelek növekedése
60% 50% 40% 30% 20% 10%
28%
24%
0%
2006
82%
21%
17%
37% 19% 14%
2006
49%
12%
CZE
2007
HUN
14%
19%
ROM
31% 13%
11%
2008
SK
A lakossági hitelezés növekedése felülmúlta a vállalati hitelek emelkedését
A fejlődés jellemzői A felzárkózási folyamat következtében jelentős hitelbővülés A gazdasági növekedés kiemelkedő volt a régióban (kivéve Magyarországét…) Olcsó források, kiemelkedő likviditás Alacsony penetráció miatt nagyobb „tér” a növekedésre Egyre innovatívabb termékek bevezetése – főként a lakossági szegmensre jellemző • A vállalatoknál ez már korábban bekövetkezett • Pl: befektetési alapok, bankkártyák stb. Erősödő piaci verseny Kezelhető kockázati költségek A devizahitelek elterjedése és a bőséges likviditás miatt a külső eladósodottság megnőtt (Magyarország, Románia)
A válság és következményei
A válság 2008. őszi hulláma minden addiginál erősebb Az USA-ban kezdődött válság …
…ami az EU-ra gyorsan átterjedt…
…majd a hazai bankszektort is elérte
Piaci turbulenciák az USAban • Sub-prime válság 2007ben • 2008. május-június: a piaci bizalom helyreállni látszott • 2008. ősz: "visszaesés" • Nagy amerikai biztosítók, jelzálogfinanszírozók csődközeli állapota, AIG államosítva, Merrill felvásárolva, és Lehman "Chapter 11" csődvédelem, azóta felvásárlás
Közvetlen hatások: • Az EU-s pénzintézetek közvetlen érintettsége korlátozott volt – a „fertőzött”, strukturált termékekből azonban vásároltak • Állami segítségek, tőkeinjekciók (HSBC, Barclays, Royal Bank of Scotland, BNP, SocGen)
Közvetlen hatások: • A válságnak a magyar bankszektorra nem volt közvetlen hatása • A hazai bankoknak egyáltalán nem, az anyabankjaiknak pedig csak érintőlegesen volt kitettségük a „veszélyes” termékek piacán (amerikai jelzálogfedezetű derivatív termékek, izlandi bankok, Lehman Brothers felé való direkt kitettség) Közvetett hatások jelentősek
Közvetett hatások: Bizalomvesztés Likviditás szűkülése Likviditási ár növekedése
Globális válság – a játékszabályok alapjaiban változtak a régióban A válság hirtelen változásokat hoz… Régiós devizaárfolyamok alakulása (azonos bázison) 150%
EUR/HUF EUR/CZK EUR/PLN EUR/RON
140% 130%
…és a bankok működési feltételei alapjaiban változnak Extrém kockázatkerülés A likviditás kiszárad Már nem lehet nagy volumenben, olcsón a piachoz fordulni
120%
Később…
110% 100% 2008.07.01 90%
2009.01.01
2009.07.01
A hitelportfolió kockázatossága megnő…
EUR/HUF árfolyam és magyar 5 éves CDS felár Bps
340
800 EUR/HUF
310
HU 5y CDS
600
280
400
250
200
220 2008. 01.
Növekvő tőkeigény Veszteségek egyes bankoknál
0 2008. 05.
2008. 09.
2009. 01.
2009. 05.
2009. 09.
Bizalomhiány
Állami segítség
A válság hatásai a bankszektorra Magyarországon A válság egy stabil bankrendszert ért el A bankszektor tőkeellátottsága kiváló 14 12
%
11,1
10,7
11,0
11,2
12,3 10,3
10 8 6 2005
2006
2007
2008
Forrás: PSZÁF, részvénytársasági hitelintézetek tőkemegfelelési mutatója
1Q 2009
1H 2009
Devizahitelek elterjedtsége
A válság hatásai már látszanak A céltartalékképzés mértéke már látványosan nőtt szektorszinten
Az egyik fő aggodalmat a devizahitelek jelentős elterjedtsége jelentette Mrd Ft 15 000 Vállalati Lakossági
60%
Mrd Ft / negyedév
120
Devizaarány (jobb)
10 000
40%
5 000
20%
Az IMF hitel stabilizáló hatása – a bankok erősítésére is
78
80 60 40 20
Likviditási helyzet megfelelő Az anyabank likviditásától… …és hajlandóságától függ!
93 96
100
0 2004 Q1
2005 Q2
2006 Q3
0% 2007 Q4
A növekedést 2004-től főként a devizahitelezés hajtotta
37 17 13
0 07. 03.
07. 12.
08. 09.
09. 06.
Prudens kockázatkezelési gyakorlat
Kritikus tényezők, melyeknek a válság hatására megnőtt a szerepe: Likviditáskezelés, forrás oldali tényezők Kockázatkezelés Tőkehelyzet
31 30 29 16
A válság hatásai a bankszektorra Magyarországon Jelentősen változott a hazai jelzáloghitelezés
Jelenlegi helyzet – a régióban Jelentősen megváltozott tényezők A likviditás továbbra is drága A tőkehelyzet kiemelkedő szerepe A szabályozó hatóságok pontos szándékát nem látjuk még (tőke, devizahitel-reguláció)
Állami szerepvállalás kérdése A válságot követő állami szerepvállalás, tulajdoni szerep felerősödése USA-ban és Európában… Állam, mint tulajdonos Állam, mint szabályozó
A hitel/betét arány felértékelődött A kockázatkezelés fontossága megnőtt A nem teljesítő hitelek állománya jelentősen emelkedett, az ezekre képzett tartalékok szerepe („NPL coverage”) megnőtt A céltartalék-képzés megnőtt, erőteljes hatással van a profitabilitásra
Mit vesznek ebből át a régió országai?
Jelenlegi helyzet – Magyarországon Jelentősen megváltozott tényezők Továbbra is magas forintkamatok – a drága likviditás mellett A hitel/betét arányt nem lehet figyelmen kívül hagyni a hitelezésnél Itthon a betétverseny a bankok között rendkívül erős A nem teljesítő hitelek állományára képzett tartalékok szerepe („NPL coverage”) felértékelődött Erőteljes hatás a profitabilitásra
A külső bizalom helyreállítására tett lépések Magyarországon Magatartási kódex A hitelezés általános elveit rögzíti – a túlzott kockázatvállalás fékezésével javítaná a bizalmat Devizahitelezés, svájci frank hitelezés (fogyasztóvédelem) Makro szituációnak tovább kell javulnia, a fenntartható adósságpályára helyezve a hangsúlyt • A külső- és belső egyensúly javulása • A gazdaság potenciális növekedésének javítása
A magyar lakosság megtakarítási szokásai 2009.
Tanulmány a megtakarítási szokásokról • Reprezentatív felmérést 2009. augusztusában (osztrák Erste Sparkasse, IMAS International) • A kutatás területei: Ausztria, Magyarország, Csehország, Szerbia, Románia, Ukrajna • Minta: 6 országban közel 3 500 ember • A kutatás tárgya: • megtakarítással kapcsolatos attitűdök, • megtakarítási formák, • megtakarítási szokások, • megtakarításokkal kapcsolatos jövőbeli várakozások
A takarékoskodás szükségessége Megtakarítással rendelkezők között az előtakarékossági célú megtakarítók aránya
Takarékoskodást nagyon fontosnak tartók aránya
84%
81%
60% 49% 59%
42% 34%
56%
33% 34%
24%
11%
sz or eh Cs
ia
ni a
na raj Uk
erb Sz
má Ro
ág
ág
ág
ág
rsz aro
a tri sz Au
gy Ma
sz or eh Cs
ia
ni a
na raj Uk
erb Sz
má Ro
rsz aro
a tri sz Au
gy Ma
Forrás: Erste Group-IMAS International
A havi átlagos megtakarítás összege Havi átlagos megtakarítás összege
Havi megtakarítások összegével való elégedettség 54%
54%
43 803
25 961 23 173
14 267
26% 22%
19%
15 208 12 200
7%
jna
a
g zá ors eh Cs
ra Uk
i erb Sz
ia
g zá ors
n ia má Ro
tr sz Au
ar gy Ma
jna
a
g zá ors eh Cs
ra Uk
i erb Sz
n ia má Ro
tria sz Au ág rsz aro gy Ma
Forrás: Erste Group-IMAS International
Megtakarítási cél - Magyarország Biztonsági tartalék célú megtakarítások
Vásárlási célú megtakarítások
73%
32% 59%
13%
Váratlan eseményekre tartalékolás
Előtakarékossági célú megtakarítás
Forrás: Erste Group-IMAS International
Jövőbeni egyéb Közepes és vásárlásra nagyobb dolgok vásárlására, lakásfelújításra
11%
Üdülésre, nyaralásra
A megtakarítások mértékére vonatkozó várakozások Jövőbeni megtakarítások mértékére vonatkozó várakozások (5 éves távlatban)
56%
30% 13%
Inkább többet
Forrás: Erste Group-IMAS International
Körülbelül ugyanannyit
Inkább kevesebbet
Általános megállapítások • Magyarországon a megtakarítási termékek közül bankbetétben tartják a legtöbb pénzt. • A lekötött betétek állománya megközelítőleg kétszer akkora, mint a magán-és önkéntes nyugdíjpénztárak által kezet vagyon, vagy a befektetési alapok által kezelt vagyon. • A befektetési alapokról általánosságban elmondható, hogy a válság és az attraktív akciós betéti kamatok hatására az ügyfelek megtakarításaik egy részét átcsoportosították, és az árfolyamhatás is csökkentette az alapok vagyonát. A csökkenő kamatkörnyezetben a trend fordulni látszik, a legnépszerűbb alapok a tőkevédett pénzpiaci alapok.
Forrás: Erste Group-IMAS International
A posta banki szolgáltatások változásai 2009-ben
A Posta banki szolgáltatások céljai Célok •Új számlák értékesítési aktivitásának növelése
•Meglévő forrásállomány megtartása, növelése „külső forrásokból”.
•További kiegyensúlyozott értékesítési teljesítmény eszköz oldalon (Személyi kölcsön, Hitelkártya)
Lépések •Posta Vállalkozói Számlacsomagok •Értékesítést támogatása ügyfélakciókkal
• Versenyképes árazás, egyszerű termékkonstrukciók
• Igénylési és árazási módosítások
Folyószámlák értékesítési környezete A kereskedelmi bankok kínálatában akciós számlacsomagok (pl. alacsony vagy 0Ft-os számlavezetési díj, havi néhány alkalommal ingyenes készpénzfelvétel, stb.) Feltétel: ügyfélaktivitás (feltételek nem teljesülése esetén rendkívül magas számlavezetési díj) Kapcsolódó szolgáltatások összetett árazása (pl. SMS szolgáltatás, éves bankkártya díjak, stb.) Az ügyfelek a kedvezményeket keresik… Posta Elektronikus Számlacsomag - ingyenes bankkártya! Posta Folyószámla – aktivitáshoz kötött kedvezménycsomag (számlavezetés, csekk, SMS kártyaŐr)! Posta Nyugdíjszámla – díjmentes nyugdíj kézbesítés (ingyenes készpénzhez jutás), társtulajdonos lehetősége (feleződő költségek)
Ügyfélkedvezmények: Ingyenes számlavezetési lehetőség 2009-ben (minden számlatípusra), továbbá első éves bankkártyadíj elengedése (Posta Nyugdíjszámla)
Megtakarítások helyzete • A kereskedelmi bankok magas kamattal kínált betéti ajánlatokkal jelentek meg – jellemzően 2 vagy 3 hónapos akciós kamatok • Jegybanki alapkamat csökkenés (év eleje: 10,00%, jelenleg: 7,00%) További csökkentés várható év végéig • A banki kamatok várhatóan követik a jegybanki kamat alakulásának tendenciáit a jövőben is • Az ügyfelek megtakarítási preferenciájában meghatározóbbá válnak a bármikor hozzáférhető, vésztartalékként is szolgáló megtakarítások
Megtakarítások folyamatos, versenyképes árazása
Hiteltermékek értékesítési környezete • A kereskedelmi bankok hitelexpanziója mérséklődött, néhány bank esetében drasztikus lépések figyelhetők meg (pl. deviza alapú finanszírozás megszüntetése) • Az ügyfelek döntésében egyre hangsúlyosabban szerepel a hitelhez történő hozzájutás feltételrendszere (sok esetben már nem az árazás a döntő szempont)
Posta banki szolgáltatások - „enyhe” szigorítások: Előre szűrhető KO kritériumok változtatása (2009. május 04.) Kamatmódosítás (2009. augusztus 01.)
Mit hozhat a jövő?
Mit hozhat a jövő? A növekedési aranykor vége A hitel- és betétnövekedés korábbi üteme egy ideig biztosan nem tér vissza… A gazdasági növekedés alacsonyabb szinten konszolidálódik A likviditás drága marad A tőkehelyzet kiemelkedő szerepe fennmarad A kockázati költségek továbbra is magasak maradnak A fenti tényezők magas hitelárazást jelentenek A banki termékeken belül nő a fizetési szolgáltatások, vagyonkezelés stb. súlya …de a növekedés a nyugat-európai szint felett lehet A penetráció továbbra is alacsony, várhatóan közelíteni fogjuk a nyugateurópai szintet A „konvergencia-sztori” is tovább folytatódhat
Ki képes finanszírozni a gazdasági növekedést? Kiemelkedő fontosságú, hogy a külföldi tőke a régió melyik országát választja befektetései céljából… …és ez a bankszektorra is igaz
…ott lehet a régióban a válságot követően jelentősebb fejlődés a pénzügyi piacokon is, ahova a bankszektor szereplői tőkéjüket allokálják! Megfelelő környezet, szabályozási változások, jövedelmezőségi kilátások, országkockázat szerepe jelentős
Köszönöm a figyelmet!
