MISKOLCI EGYETEM Állam-és Jogtudományi Kar Államtudományi Intézet Pénzügyi Jogi Tanszék
A pénzügyi felügyeleti rendszer Magyarországon Szakdolgozat
Készítette: Albert Anett
Konzulens: Dr. Varga Zoltán
NK: CVMO9W
egyetemi adjunktus
Miskolc 2014
UNIVERSITY OF MISKOLC Faculty of Law Institute of Political Sciences Department of Financial Law
The financial supervision system in Hungary Thesis
Author: Albert Anett
Supervisor: Dr. Varga Zoltán
NK: CVMO9W
Senior Lecturer
Miskolc 2014
Tartalomjegyzék
BEVEZETÉS................................................................................................................... 3 I. RÉSZ - A pénzügyi rendszer és a pénzügyi piac .......................................................... 5 1.
2.
3.
A pénzügyi rendszer fogalma ................................................................................ 5 1.1.
Közgazdaságtudományi megközelítés ............................................................ 5
1.2.
Pénzügyi jogi megközelítés ............................................................................ 6
Pénzügyi piac szabályozási módszerei .................................................................. 8 2.1.
Engedélyezés, felügyelet ................................................................................ 8
2.2.
Strukturális szabályozás ................................................................................. 9
2.3.
Prudenciális szabályozás ................................................................................ 9
2.4.
Funkcionális szabályozás ............................................................................... 9
2.5.
Szervezeti szabályozás ................................................................................... 9
2.6.
Információszabályozás ................................................................................. 10
Pénzügyi intézmények ......................................................................................... 10 3.1.
Hitelintézetek ................................................................................................ 11
3.2.
Pénzügyi vállalkozások ................................................................................ 13
II. RÉSZ - A pénzügyi felügyeleti rendszer általános bemutatása ................................ 15 4.
5.
A hazai felügyeleti rendszer történeti fejlődése ................................................... 16 4.1.
A XVIII. századtól a második világháborúig ............................................... 16
4.2.
A második világháborútól a rendszerváltásig............................................... 18
4.3.
A rendszerváltás utáni felügyeleti rendszer .................................................. 19
PSZÁF megalakulásának előzményei ................................................................. 22
III. RÉSZ - A pénzügyi szervezetek állami felügyeletének szabályai .......................... 24 6.
A PSZÁF bemutatása az 1999. évi CXXIV. törvény alapján .............................. 25 6.1.
A Felügyelettel szemben támasztott követelmények ................................... 25
6.2.
A felügyelet jogállása ................................................................................... 26
6.3.
Hatáskör ........................................................................................................ 27
6.4.
PSZÁF működési alapelvei .......................................................................... 28
6.5.
A PSZÁF szervezete..................................................................................... 30
6.6.
A PSZÁF működése ..................................................................................... 31
6.7.
A PSZÁF eljárása ......................................................................................... 32 1
6.8.
Nemzetközi együttműködés ......................................................................... 38
6.9.
A Felügyelet és az Európai Unió .................................................................. 38
7.
A PSZÁF változásainak ismertetése a 2007. évi CXXXV. törvény alapján ....... 39
8.
A PSZÁF változásainak ismertetése a 2010. évi CLVIII. törvény ...................... 41
IV. RÉSZ - A hatályos pénzügyi felügyeleti rendszer jellemzőinek ismertetése .......... 44 Az integráció indokai és egyben előnyei ............................................................. 44
9.
9. 1. Stabilitás növelése és hatékonyság .................................................................. 45 9.2. Az Európai Unió tagállamainak felügyeleti rendszeréhez történő alkalmazkodás ......................................................................................................... 46 9.3. A háromszereplős felügyelet helyett egy szereplős felügyeleti megoldás ....... 46 9.4. A pénzügyi rendszer, vagyis a makroprudenciális politika erősítése ............... 47 9.5. Eredményesebb kockázati kezelés ................................................................... 47 9.6. Fogyasztóvédelmi feladatok megerősítése ....................................................... 48 10.
A Magyar Nemzeti Bank felügyeleti tevékenysége ......................................... 48
10.1. Általános feladata ........................................................................................... 49 10.2. Mely szervek jogosultak az MNB tevékenységének ellenőrzésére? .............. 49 10.3. Melyek az MNB legfontosabb szervei és mi a feladatuk? ............................. 49 10.4. Az MNB pénzügyi rendszer felügyeleti hatósági eljárása ............................. 50 BEFEJEZÉS .................................................................................................................. 54 IRODALOMJEGYZÉK .............................................................................................. 56 WEBJEGYZÉK ............................................................................................................ 57 JOGFORRÁS-JEGYZÉK ........................................................................................... 58 TÁBLÁZATOK ............................................................................................................ 59
2
BEVEZETÉS A témaválasztás indoka A harmadik évezredbe lépve a pénzügyi szervezetek felett ellátott felügyelet jelentősége egyre inkább erősödik, ezért fontosnak tartottam egy olyan téma választását, amely aktuális kérdéssel foglalkozik. Az aktualitás egyrészről az október 1-től bekövetkezett pénzügyi felügyeleti változásban rejlik, amely megteremtette a magyar központi bank által végezett felügyeleti rendszert. Másrészről pedig a pénzügyi felügyelet szerepének kiemelkedő fontosságára szeretném felhívni a figyelmet. Gondoljuk bele, hogy milyen nagyfokú felelősség hárul a hatóságra az engedélyezés és a folyamatos ellenőrzés terén, így például ha egy pénzügyi intézmény törvénybe ütköző tevékenységet folytat, és a felügyelet későn észleli, súlyos következményeket vonhat maga után, hisz végső soron egy ország gazdasági és pénzügyi helyzetét is veszélyeztetheti a jogsértő magatartás. Továbbá az a tény sem hagyható figyelmen kívül, hogy az elmúlt évtizedekben a pénzügyi intézmények terén történő modernizálás és változások hatására a felügyelő hatóságnak az aktuális társadalmi és gazdasági környezethez igazodva kellett ellátnia a felügyeleti feladatokat. Azonban a pozitívuma a pénzügyi intézményeknek, hogy nyereséges működésével hozzájárul a gazdaság, tágabban a társadalom működéséhez és az ország gazdasági növekedéséhez. Ezen kívül az elmúlt években bekövetkezett gazdasági válság is rávilágított arra, hogy egy hatékonyabb pénzügyi felügyeletet ellátó hatóságra van szükség, amely a rendelkezésére álló széles eszköztára által képes e kötelezettségének a lehető legeredményesebb formában eleget tenni. Reméljük e követelménynek az új felügyelet a Magyar Nemzeti Bank eleget fog tenni, és megakadályozza azt, hogy olyan pénzügyi intézmény, amely negatív hatással lehet, a gazdaságra ne kezdje, illetve ne folytassa a tevékenységét. A dolgozatom témáját tehát a jelenkori társadalmi, gazdasági jelenségekre tekintettel és a híradásokban szinte legtöbbször emlegetett aktuális tárgykör alapján választottam. A dolgozat tárgya és célja Szakdolgozatom elsődleges tárgya a pénzügyi rendszer feletti felügyelet szabályozásának a bemutatása, amelyet kronológiai sorrendben fogok ismertetni, a XVIII. századtól a hatályos szabályozásig átívelően. Az értekezésem során csupán a konkrét magyar felügyeleti megoldásokat fogom összefoglalni, természetesen néhány példán keresztül betekintést nyújtok más országok pénzügyi felügyeletének a módszerébe is. A dolgoza3
tom négy fő részből tevődi össze, azonban a hatályos rendelkezések részletezése előtt a pénzügyi rendszer elemeit szeretném kifejteni, mely során világossá válik előttünk az, hogy kikre, illetve milyen szervezetek tevékenységére terjed ki a pénzügyi felügyelet, vagyis melyek azok a gazdasági céllal létrejött csoportok, akiket ellenőrizni kell, illetve vizsgálni kell a működésüket a pénzügyi felügyeleti hatóságoknak. A pénzügyi rendszer tartalmát két megközelítés alapján fogom ismertetni, a közgazdaság és a pénzügyi jog szemszögéből, természetesen kiindulási alapnak ez utóbbit tekintem. Ezt követően megismerkedhetünk a konkrét intézménytípusokkal, melyek olyan pénzügyi tárgyú tevékenységet folytatnak, amit engedélyezni és ellenőrizni kell ahhoz, hogy törvényes módon működjenek. Az utolsó két részben pedig azokat az eszközöket fogom szemléltetni, amelyek segítségével a felügyeleti hatóság megvalósítja a pénzügyi szervezetek feletti kontrollt. Remélem, hogy az érdeklődőknek a pénzügyi felügyeleti rendszer tartalmáról és működéséről egy logikusan felépített áttekintést sikerül nyújtani.
4
I. RÉSZ - A pénzügyi rendszer és a pénzügyi piac „ A pénzügyi rendszert úgy is felfoghatjuk, mint a gazdaság agyát” (J. E. Stiglitz) Az idézetből is kitűnik, hogy mennyire meghatározó, szinte létfontosságú szerepe van a pénzügyi rendszernek, hiszen nélküle nem működik egy ország gazdasága sem. Ha a pénzügyi rendszerről hallunk, olvasunk, meglehetősen sok minden eszünkbe juthat, így például hitelintézetek, gazdasági társaságok, értékpapírügyletek, biztosítási tevékenységek és még folytathatnám a felsorolást, hisz egyre növekszik ezen intézmények száma. Ez is azt bizonyítja, hogy a modern piacgazdasági életben központi, meghatározó szerepet tölt be, minden tekintetben integrálja és irányítja a gazdaságot, társadalmunk szerves részét képezi. Olyan összetett és komplex elemeket foglal magába, amelyek nélkül a kapitalista berendezkedésre épülő társadalmunk nem működne.
E fejezetben be
szeretném mutatni e bonyolult rendszer jellemzőit, illetve választ szeretnék adni arra, hogy mit is nevezünk pénzügyi rendszernek, kik a résztvevői, és melyek azok a kulcselemek, amelyek a rend-szer mozgatórugóját képezik.
1. A pénzügyi rendszer fogalma Ahhoz, hogy közelebb kerüljünk a dolgozatom központi témájához, mindenképpen meg kell ismernünk a pénzügyi rendszer fogalmi meghatározását különböző aspektusok szerint. A pénzügyi rendszer, ahogy már említettem a gazdaság szerves részeként létezik, de fejlődésére hatással van a gazdaságpolitika, pénzügypolitika, kultúra és technológia is egyaránt. Közgazdaságtudományi és pénzügyi jogi szempontból szeretném elemezni a pénzügyi rendszert, természetesen az utóbbit fejtem ki részletesen, hisz jogászi nézőpontból a pénzügyi jog körébe tartozó jogviszonyok jelentik a kiindulópontot. 1.1. Közgazdaságtudományi megközelítés Közgazdaságtudományi, azon belül is pénzügytani szemszögből a pénzügyi rendszer: „olyan piacok, egyének és intézmények, törvények, szabályok és technikák összessége, amelyek lehetővé teszik a pénz és tőkekapcsolatokat a gazdaságban.”1 Ez a definíció a pénz- és a tőkeáramlást jelöli meg a pénzügyi rendszer központi elemeként. Az intézmények a létrejött tőke felhasználását segítik elő, vagyis a jövedelmek
1
Fellegi Miklós (2011): Pénzügyi ismeretek, Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc, 65. o. 5
felhasználására, beruházására vagy befektetésére helyezik a hangsúlyt. Egy másik fogalommal élve:„a pénzügyi rendszer a pénzkereslet (hitelfelvevők, beruházók) és a pénzkínálat (meg-takarítások, befektetők) találkozási helye.”2 A kereslet és kínálat szintén közgazdaságtani kifejezést jelent. A kereslet: „áruigény, az az árumennyiség, amelyet a vásárlók adott árak mellett hajlandóak és képesek megvásárolni, egy adott időpontban.”3. A kínálatot pedig ez alapján már ki tudjuk következtetni, ami egy vállalat által kínált terméket, vagy szolgáltatást jelent.
Így tehát az ismertetett fogalmak összeha-
sonlításával arra a következtetésre juthatunk, hogy a közgazdaságtudomány a pénzügyi rendszert a pénzzel, a jövedelemmel és annak előállításával, elosztásával, és felhasználásával azonosítja.
1.2. Pénzügyi jogi megközelítés A pénzügyi jog meghatározza a pénzügyi rendszer konkrét elemeit. A pénzügyi rendszer egy összefoglaló kategóriát jelent, amely három területet foglal magába: a fiskálisés monetáris rendszert, valamint a pénzügyi piacot.4 A fiskális vagy más néven közpénzügyi rendszer az állam által megvalósított gazdaságpolitika részét képezi, amely magába foglalja az államháztartás- és közbevetélek jogát, valamint a pénzügyi ellenőrzést is. A fiskális rendszer az államháztartás részét képző kiadások és bevételek összességét is tartalmazza. Továbbá egy olyan pénzügyi mechanizmust is jelent, amely útján az állam elvonja és elosztja a megtermelt jövedelem egy részét, amit később a közfeladatok ellátásához használ fel. Az állam különböző gazdasági funkciók megvalósításával irányítja a fiskális politikát, az allokációs, redisztribúciós, és stabilizációs funkció útján. Az allokációs funkció biztosítja a közszolgáltatások ellátásához szükséges forrásokat, amelyek főleg az adófizetőktől származnak. E folyamat lényege az erőforrások elosztásában rejlik, amely biztosítja a különböző állami célok megvalósulását. A redisztribúciós feladata szerint az állam bevételek formájában elvonja a jövedelmek egy részét, és meghatározott célokra újra elosztja, vagyis visszajuttatja a rendszerbe. Végül az állam stabilizációs feladata az egyensúly megteremtése által valósul meg. A pénzügyi rendszerre veszélyt 2
Fellegi Miklós (2005): Pénzügytan, Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Zrt, 43. o. Egyetemes Lexikon A-Z (1998), Officina Nova Kiadó, 471.o 4 Simon István (2007): Pénzügyi jog I. Osiris Kiadó Budapest, 25. o. 6 3
jelentő elemeket meg kell szüntetni és a gazdasági növekedés elérése céljából biztosítani kell a pénzügyi piac biztonságos működését.5 A második elemet a monetáris6 rendszer jelenti, amely működése a monetáris hatóságokhoz, vagyis a központi bankhoz köthető. Fő feladata a gazdaság pénzellátásának a biztosítása, illetőleg a monetáris politika kialakítása. A monetáris hatóság további feladatát jelenti a pénzteremtő folyamatra vonatkozó szabályok megalkotása, a belföldi fizetési rendszer szabályozása és működtetése, illetve a pénzrendszer működésével kapcsolatos bizalom fenntartása.
A monetáris hatóság
közvetlen kapcsolatban áll kormányzattal, a kormányzati szektor részének is tekinthető. A monetáris politikának két eszközét különböztethetjük meg: az indirekt és a direkt eszközt. Az utóbbit jelenti a központi bankszabályozási tevékenysége, amely főként a kamatszabályozásban nyilvánul meg. Az indirekt eszközök közé tartozik például a kötelező tartalékképzés, a kereskedelmi bankoknak nyújtott hitelnyújtás, vagy akár a kamatpolitika irányának meghatározása is. A központi bankokon kívül a kereskedelmi bankok is a monetáris rendszer részét jelentik, amelyek betéteket gyűjtenek, kölcsönöket nyújtanak, elszámolási számlákat vezetnek és ez által képesek forrást, illetve hasznot teremteni a működésük által. Mi több, a hitelintézetek egyre inkább nagyobb befolyást szereztek a pénzmozgások fölött, mint a jegybank. A két intézménytípus között az alapvető különbség a célok meghatározásában rejlik. A monetáris hatóság célja az egész nemzetgazdaságra vonatkozik, sőt az Európai Unió tagjaként közösségi célokat is meg kell valósítania, ami elsődlegesen az árstabilitás7 fenntartását jelenti. Ezzel szemben a hitelintézetek elsődleges célja a profittermelés. Végül a pénzügyi rendszer harmadik összetevőjeként említhetjük meg a pénzügyi piacot, amely a pénz (megtakarítás) keresletének és a kínálatának találkozását lehetővé tevő intézményt jelent.8 A megtakarítás alatt az el nem költött jövedelmet értjük, amely a különböző kiadások után megmarad. Tágabb értelemben a pénzügyi piac egyrészt jelenti a pénzcsere helyszínét, másrészt e csere közvetítésében részt vevő egyének és intézmények, pénzügyi eszközök, mechanizmusok, valamint törvények, szabályozók és szokásjogok összességét. 5
Vigvári András (2008): Pénzügy (rendszer) tan, Akadémiai Kiadó Zrt, Budapest,207.o-253. o Fellegi Miklós (2011): Pénzügyi Ismeretek, Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc, 35. o-44. o. 7 a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 3§ (1) bekezdés 8 Bánfi Tamás (2007), Pénzügytan, Tanszék Pénzügyi Tanácsadó és Szolgáltató Kft, Budapest, 156. o. 7 6
A kereskedelmi jogi tanulmányaim során a pénzügyi piacnak két részét határoztuk meg: a pénzpiacot és a tőkepiacot.9A pénzpiac a rövid lejáratú kölcsönöket és érték-papírokat foglalja magába,10 míg a tőkepiac a hosszú lejáratú betétek, hitelek, kötvények, részvények, záloglevelek forgalmát jelentik.11 „A tőkepiac fontos felügyelő funkciót kínál a rossz gazdaságpolitika kísértésével szemben”.12 (Dornbusch) A pénzügyi piac a gazdaságban keletkező megtakarításokat illetve tőkét eljuttatja a felhasználókhoz. E táblázatban
13
szeretnék egy áttekintést nyújtani a pénzügyi piac ele-
meinek jellemzőiről.
Szempontok
Pénzpiac
Tőkepiac
lejárat
1 évnél rövidebb
1 évnél hosszabb
hitelkockázat
alacsony
magasabb
kamatkockázat
alacsony
magasabb
domináns szereplők
kereskedelmi jegybank
bankok, befektetési szolgáltatók, befektetők
1. táblázat: a pénzügyi piac elemeinek összevetése (forrás: saját szerkesztés)
2. Pénzügyi piac szabályozási módszerei14 A modern pénzügyi piac szereplőit a pénzügyi hozam motiválja, amely érdekében hajlamosak figyelmen kívül hagyni bizonyos tényezőket, mint például a befektetők, betétesek, vagy akár a nemzetgazdaság védelmét. Éppen ezért kell egy hatékony szabályozást létrehozni. 2.1. Engedélyezés, felügyelet Elsősorban a megelőzés által lehet a pénzügyi szereplők piacra lépését és működésüket befolyásolni, amelynek hatásos eszközét az engedélyezés jelenti, amit a felügyelet végez. Az állami hatóságok felelőssége abban áll, hogy kiszűrjék és megakadályozzák az engedélyeztetés által olyan szereplő működését, amely később kockázatot jelenthet a 9
Harsányi Gyöngyi (2010): A magyar értékpapírjog alapjai, Novotni Kiadó, Miskolc, 153-157. o. Egyetemes Lexikon A-Z: (1998) Officina Nova Kiadó, 738.o 11 Egyetemes Lexikon a- Z : ( 1998) Officina Nova Kiadó, , 928.o 12 Vigvári András (2008): Pénzügy (rendszer) tan, Akadémiai Kiadó Zrt, Budapest,157.o 13 Harsányi Gyöngyi (2010): A magyar értékpapírjog alapjai, Novotni Kiadó, Miskolc, 153-157. o 14 Simon István (2007): Pénzügyi jog I. Osiris Kiadó Budapest, 293. o. -296. o. 8 10
gazdasági mechanizmusokra. Akkor kezdhetik meg a tevékenységüket, ha a törvény által meghatározott feltételeknek megfelelnek. Nemcsak az alapítás történik hatósági kontroll alatt, hanem a működésük is, ennek elemeit most részletesen nem szeretném ismertetni, mivel erre a későbbiekben kerül sor. 2.2. Strukturális szabályozás A következő módszer a piac felépítésére és rendszerére vonatkozik. „ A piacszerkezet szabályozásának legalapvetőbb technikája a határok felállítása.”15 A pénzügyi piacokra vonatkozó határ egyrészt elkülönítést, másrészt pedig korlátot is jelenthet. De mitől kell elhatárolni ezt a szegmenset? Először is a nem pénzügyi jellegű piaci szereplőktől, mint például a polgárjogi vagy kereskedelmi intézményektől, amit az eltérő tevékenységi kör indokol. Másrészt az egy szegmenshez tartozó pénzpiaci szereplők tevékenységét is kategorizálni kell, például hitelintézetek esetében külön kell kezelni a vállalatoknak és a fogyasztóknak nyújtott hitelezést. 2.3. Prudenciális szabályozás „A prudenciális szó jelentése okos, körültekintő. A pénzintézeteknél bankári alapelveket, ügyfélérdeket szem előtt tartó magatartást értünk alatta.”
16
A fogalomból is kitű-
nik, hogy a bankokra vonatkozó prudenciális szabályozás alapvető követelményét többek között a biztonságos működés megteremtése jelenti, a további elvárásokat főleg a keretszabályok rögzítik. A konkrét szabályozást az állami felügyelet valósítja meg, például az engedélyhez kötöttség formájában. 2.4. Funkcionális szabályozás Ez a módszer az intézmények működésével áll kapcsolatban, vagyis ahány tevékenységet folytat egy pénzügyi piaci szereplő, annyi szabályozást von maga után. A felügyeleti törvény hatásköre is egyes tevékenységtípusokra terjed ki, ezekre vonatkozóan határozza meg az engedélyezés feltételit. 2.5. Szervezeti szabályozás Főszabály szerint, mint ahogy minden más intézmény, úgy a pénzügyi intézmények és vállalkozások is saját maguk készítik el a szervezeti és működési szabályzatukat, amelyek többek között rögzítik a szervezeti felépítésre, a tagokra,a jogaik és kötelezettségére vonatkozó információkat. 15 16
Simon István (2007): Pénzügyi jog I. Osiris Kiadó Budapest, 293.o. URL: http://ecopedia.hu/prudencialis letöltés ideje: 2013. szeptember 15. 9
2.6. Információszabályozás A piaci intézményekkel kapcsolatos tájékoztatást és adatszolgáltatást értünk alatta, valamint ide sorolható még a banktitok kérdése is, amit a hatályos Hpt. törvény a következőképpen definiál: „Banktitok minden olyan, az egyes ügyfelekről a pénzügyi intézmény rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a pénzügyi intézmény által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a pénzügyi intézménnyel kötött szerződéseire vonatkozik.” 17
3. Pénzügyi intézmények Ha definiálni szeretném a fogalmat, nem lenne nehéz dolgom, mivel ez egy általános, összefoglaló meghatározást jelent. Ez alapján úgy tudnám meghatározni, hogy olyan vállalkozások és társaságokat foglal magába, amelyek tevékenységének középpontjában a pénzzel történő gazdálkodás áll, természetesen a nyereség elérése érdekében. Ezeknek a szervezeteknek a célja pénzügyi szolgáltatások útján a profittermelés, ami nagyméretű kockázattal is járhat, ezért fontos a szolgáltatásokat igénybevevők védelmének a biztosítsa, amit a törvényalkotással lehet biztosítani. A pénzügyi intézményekre vonatkozó szabályozás meglehetősen komplex, éppúgy megtalálhatóak a kógens, mint a diszpozitív normák is. Elsődlegesen a pénzügyi jog által történik a szabályozás, amihez kényszerítő erő fűződik, ebből adódóan a törvénytől nem lehet eltérni a jogviszonyok alakítása során. A diszpozitivitás pedig a különböző magánjogi viszonyokhoz kapcsolódik, konkrétan a szerződésekhez, amelyet a felek akarata határoz meg. A pénzügyi intézmények jellemzését a hatályos hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (továbbiakban: Hpt. tv.) alapján szeretném ismertetni, amely 2014. január 1-én lépett hatályba, a korábbi 1996. évi CXII. törvényt felváltva. A jogszabály a pénzügyi intézmények két kategóriáját különbözteti meg:
17
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény, 160 § (1) bekezdés (a továbbiakban: Hpt.tv.) 10
„Pénzügyi intézmény a hitelintézet és a pénzügyi vállalkozás.18” Egyedül e két pénzügyi szervezet, illetve az ebbe a kategóriába tartozó egyes intézmények jogosultak pénzügyi szolgáltatást kínálni. 3.1. Hitelintézetek A következő fogalom, amit mindenképpen meg kell ismernünk az a hitelintézet, amelyre már az előzőekben is tettem említést, most azonban szeretném, ha megvizsgálnánk közelebbről is. A pontos meghatározás érdekében a törvényből szeretnék idézni. „A hitelintézet a bank, szakosított hitelintézet vagy - zártkörűen működő részvénytársasági formában vagy szövetkezeti formában működő - szövetkezeti hitelintézet.”19 A szervezet fő tevékenysége a pénzügyi- és a kiegészítő - szolgáltatás nyújtásában rejlik. Ezek szintén fontos alapfogalmak lesznek a későbbiekben is, ezért itt is pontosan szeretném meghatározni az elemeit. „Pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, devizában vagy valutában: a) betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő elfogadása, b) hitel és pénzkölcsön nyújtása, c) pénzügyi lízing, d) pénzforgalmi szolgáltatás nyújtása, e) elektronikus pénz kibocsátása, f) olyan papír alapú készpénz-helyettesítő fizetési eszköz (például papír alapú utazási csekk, váltó) kibocsátása, illetve az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, amely nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak, g) kezesség és garancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása, h) valutával, devizával - ide nem értve a pénzváltási tevékenységet -, váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység, i) pénzügyi szolgáltatás közvetítése, j) letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás, k) hitelreferencia szolgáltatás, valamint l) követelésvásárlási tevékenység. (2) Kiegészítő pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, valutában, illetve devizában:
18 19
Hpt. tv. 7§ (1) bekezdés Hpt. tv. 8 § (3) bekezdés 11
a) pénzváltási tevékenység; b) fizetési rendszer működtetése; c) pénzfeldolgozási tevékenység; d) pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon; e) forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenység.”20 Láthatjuk, hogy a hitelintézetek teljes körű szolgáltatást folytatnak, minden pénzügyi ügyletet lefednek. Azonban ezeket a tevékenységeket, ahogy már megjegyeztem, nemcsak a hitelintézet végezheti, hanem a pénzügyi vállalkozás is, csakhogy a felsorolt területek közül nem terjedhet ki valamennyire a tevékenysége. „ Kizárólag hitelintézet jogosult: „a) betét gyűjtésére, valamint saját tőkéjét meghaladó mértékben - hitelintézet vagy állam által a visszafizetésre vállalt kezesség vagy garancia nélkül - más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól való elfogadására, b) pénzváltási tevékenység végzésére, c) pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására, d) és elektronikus pénz kibocsátására,” 21 Vagyis a hitelintézeten kívül más pénzügyi intézmény ezt a négy tevékenységet nem folytathatja. Máris megvan a válaszunk arra a kérdésre, hogy mi különbözteti meg a hitelintézet a pénzügyi vállalkozástól? Természetesen a kivételeken kívül a meghatározott törvényi feltételek mellett bármelyik területtel foglalkozhat. A részletes szabályokat nem szeretném ismertetni a hitelintézetek működésére vonatkozóan, mert nem ebben rejlik a dolgozatom központi témája. Annyit azonban még meg kell jegyezni, hogy a hitelintézet működésének megkezdéséhez az alapítási engedély megadása nem elegendő, hanem a tevékenységi engedélyt is meg kell szereznie. Ahhoz, hogy a hitelintézet a működését megkezdhesse, be kell mutatnia a jegyzett tőke száz százalékos befizetésére vonatkozó igazolást azzal, hogy a belőle történt felhasználás az alapítás, illetőleg a működés megkezdését szolgálta. Be kell mutatni továbbá a fontosabb tulajdonosai azonosítására alkalmas adatokat, az első három évre vonatkozó üzleti tervét, a személyi és tárgyi feltételek biztosítására vonatkozó tervét, általános szerződési feltételeinek és üzletszabályzatának tervezetét, tevékenysége megkezdésének időpontjára vonat-
20 21
2013. évi. Hpt. tv. 3§ (1)- (2) bekezdései Hpt. 3 § (1) d), e); 8 § (1), (2) 12
kozó nyilatkozatát. További szigorú feltételeket is meghatároz a törvény, amire a pénzügyi stabilitás és fogyasztóvédelem miatt van szükség. 22 3.2. Pénzügyi vállalkozások „az a pénzügyi intézmény, amely egy vagy több pénzügyi szolgáltatást, vagy fizetési rendszer működtetését végzi, illetve a pénzügyi holding társaság.”23 Az utóbbi tevékenység meghatározása a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 575/2013/EU rendeletben található, amely a következőképpen definiálja a pénzügyi holding társaságot: „olyan pénzügyi vállalkozás, amelynek leányvállalatai kizárólag vagy nagy részben intézmények vagy pénzügyi vállalkozások, és a leányvállalatok közül legalább egy intézmény, és amely nem minősül vegyes pénzügyi holding társaságnak”24 Ezen felül kizárólagos jogosultság végzésére is felhatalmazza a törvény, ami nem más, mint a pénzügyi ügynöki tevékenység, amely a pénzügyi szolgáltatások közvetítését jelenti az ügyfelek felé. A pénzügyi vállalkozások kizárólag részvénytársasági formában, szövetkezetként, alapítványként vagy külföldi pénzügyi vállalkozás magyarországi fióktelepeként működhetnek.25 Alapításukhoz és tevékenységük megkezdéséhez a Felügyelet engedélye szükséges. A cégbejegyzési eljárás megindítását tehát, megelőzi a Felügyelet engedélyezési eljárása. Az induló tőke legkisebb összege ötvenmillió forintnak kell lennie, de ez nem vonatkozik a pénzügyi holding társaságra és a fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozásra. 26 Azonban az előzőekben leírtakból nyilvánvaló válik, hogy milyen fontos szerepet töltenek be a pénzügyi intézmények a pénzügyi piacon. A pénzügyi szektor szerepe óriási a társadalom erőforrásainak és a megtakarítások hatékonyabb felhasználásában. Tevékenységük befolyással van a gazdasági életre is, hisz magas jövedelmezőséggel működő szereplőkről van szó. Ehhez hozzájárul még az a tény, hogy évről évre több pénzügyi intézményt alapítanak. Azonban önmagában a pénzügyi szervezetek növekedése még nem jelent automatikus gazdasági növekedést. Hiszen egy ilyen tevékenység végzése mindig óriás kockázatokkal is járhat. Gondoljuk például a kölcsönök és adósságok, a tartozások és követelések mechanizmusának problémájára, amely egy országot 22
Hpt. 20 § (1), (2) bekezdés Hpt. 9§ (1) bekezdés 24 575/2013/EU rendelet, 4. cikk 20. 25 Hpt. 11§ (1) bekezdés 26 Hpt. 12§ (4) bekezdés 23
13
érintő gazdasági válsághoz vezethet. Éppen ezen esetek elkerülése miatt kell az államoknak létrehozni és működtetni egy- a pénzügyi szférát szabályozó- felügyeleti rendszert. Az államok kötelezettsége és felelőssége a pénzügyi intézmények prudens, azaz óvatos, körültekintő és megbízható működésének biztosításában áll. Ezen felül a magas szintű befektető- és fogyasztóvédelmet is garantálnia kell. A következő részben ennek a megvalósítását illetve magát a pénzügyi felügyeleti rendszert, a működést, történetét, elemeit, résztvevőit és folyamatát szeretném bemutatni.
14
II. RÉSZ - A pénzügyi felügyeleti rendszer általános bemutatása A jelenkori társadalmi berendezkedésünk a liberális27 és szabad piacgazdaságra épül, amely biztosítja az állampolgárok számára a szabad versenyt, a vállalkozások szabadságát, és a tőke szabad mozgását. „ A piacgazdaság olyan gazdasági rend, amely az egyéni érdekeket szolgáló gazdasági tevékenységet a piaci ármozgások formájában szabályozza és hangolja össze a változó igényekkel.”28 Véleményem szerint a piacgazdaság olyan gazdaságot jelent, amelyet alapvetően a piaci viszonyok irányítanak, az állam Adam Smith szavaival élve, mint egy láthatatlan kéz, csupán a gazdaság működésének keretfeltételeit biztosítja. A liberális államok kialakulásának idején alapvetően a laissez faire29 elv határozta meg az államok szerepét a gazdasági viszonyokban.30, amely szerint az államnak csak minimálisan szabad befolyásolnia a gazdasági tevékenységeket, a döntéseket a piacra kell hagynia. Ezen elv alkalmazása azonban a XIX. század folyamán komoly gazdasági válsághoz vezetett és társadalmi feszültségeket idéztek elő, ezért intervencióra volt szükség.31 A gazdaságba és a magánjellegű társadalmi viszonyokba való állami beavatkozás a nyugati országokban a XIX. század végén jelent meg, legfőbb célja a válság sújtotta gazdaság stabilizálása, illetve a piac szabályozása volt. A XX. század közepétől a világháborúk lezajlása után létrejöttek a szociálisjóléti államok32, amelyeknek a célkitűzései között többek között a stabil és szilárd pénzügyi rendszer kialakítása és biztosítása lett. Ettől kezdve alkotmányjogi kötelezettségükké vált a pénzügyi folyamatokba történő beavatkozás, a piacgazdasági folyamatok feltételinek megteremtése és alakítása. Az állam piacgazdaság esetén nem tartja a kezében az összes gazdasági és társadalmi folyamatot, csak befolyásolja és összehangolja az egyéni érdekeken alapuló társadalmi-gazdasági tevékenységeket. Biztosítja az igazságos piaci verseny feltételeit. Törvényekkel és rendeletekkel próbálja megakadályozni a monopóliumok létrejöttét. Ez azt célozza, hogy egy vállalat ne tudjon az általa
27
Szabó Miklós (2006): Bevezetés a jog- és államtudományokba, Bíbor Kiadó, Miskolc, 229.o. Egyetemes Lexikon A-Z (1998) Officina Nova Kiadó, 748.o. 29 URL: http://www.kislexikon.hu/laissez_faire_laissez_passer.html (letöltés ideje: 2013. szeptember 15.) 30 Szabó Miklós (2006): Bevezetés a jog- és államtudományokba, Bíbor Kiadó, Miskolc, 232-233.o. 31 D. Fisichella (1991): A politikatudomány alapvonalai (Ford. : Soltész Erzsébet), Észak-Magyarországi Innovációs Centrum, Miskolc, 270-275.o 32 Szamuely László (1992): Szociális piacgazdaság versus jóléti állam, Budapesti Könyvszemle, 83. o. 86.o. 15 28
előállított termékkel egyeduralkodóvá válni a piacon, hiszen akkor termékeinek árát nem a kereslet és a kínálat viszonya, hanem a vállalat határozhatná meg. Napjainkban az államok a pénzügyi piac felügyeletével tudják biztosítani a bizonytalanságtól és kockázattól mentes piacgazdaságot, illetve a szabad versenyt. A világ csaknem valamennyi országában – legalábbis a fejlett modern társadalmakban- létezik egy olyan szervezet, melynek célja a piacgazdaságban résztvevők tevékenységének ellenőrzése. Az állam részéről ez elsődleges célkitűzést jelent, hisz a gazdasági szereplők legfőbb érdeke a profitmaximalizálás, és e célok elérését sok esetben a közérdek és a törvényesség keretein kívül valósítják meg. Számos olyan esetről olvashatunk, hallhatunk, mely arról számol be, hogy egy pénzügyi szervezet a fogyasztókra vonatkozó előírások betartása nélkül folytatta tevékenységét, vagy például hamis, félrevezető információ közlésével okozott hátrányt a fogyasztóknak. E magatartások kifejtése a legenyhébbtől a legsúlyosabb következményekhez vezethetnek ilyen például a versenyképesség korlátozása vagy akár akadályozása is. Éppen e következmények elkerülése végett, a vállalkozások világa, a kereskedelmi és pénzügyi szféra nem létezhet szervezett állami felügyelet nélkül, amely legfontosabb feladata a tisztességes és átlátható piaci verseny fenntartása, illetve keretének megteremtése. A felügyelet fő feladata a különböző pénzügyi szervezetekre vonatkozó törvények betartatása, a pénzügyi rendszerek biztonságos működésének szavatolása, és mindazon piaci résztvevők érdekeinek képviselete, akik kapcsolatba kerülnek a pénzügyi piacokon működő különféle szervezetekkel és személyekkel is. Összefoglalóan az átlátható piaci verseny fenntartását és feltételeinek megteremtését kell biztosítania.
4. A hazai felügyeleti rendszer történeti fejlődése 4.1. A XVIII. századtól a második világháborúig A hatályos felügyeleti rendszer bemutatása előtt szeretnék egy kronológiai áttekintést nyújtani az érdeklődők számára. A témám szempontjából a legfontosabb történelmi állomásokat gyűjtöttem össze. 1772-ben Magyarországon létrejön mai fogalommal élve az első pénzintézet. Mária Terézia elrendeli a Királyi Hitelpénztár felállítását, hogy segítsen a magyar tőkéseknek javaik jövedelmező elhelyezésére.33 A hitelpénztárak feladata a hitelnyújtáson
33
URL: www.eco.u-szeged.hu/download.php?docID=3251, ( letöltés ideje: 2013. szeptember 24.) 16
túlmenően, a magánosok kölcsönszükségletének a kielégítése is volt. 1775-ben már 7 millió forintos tőkével rendelkezett, 1819-re 22 millió forintra növekedett.34Az első hazai alapítást követően a pénzintézeti szektor intézményes fejlődésnek indult. 1848-ban 37 35pénzintézet működött Magyarország területén. A szakirodalom36 az első modern pénzintézeti felügyeleti szerv elődintézményeként a Pénzintézeti Központot tekinti, Az 1916. évi XIV. törvénnyel életre hívott "Központ" kritikus időben született, és elsősorban a laissez faire elvének káros gazdasági következményeit volt hivatott kezelni. Az Osztrák-Magyar Monarchiában, Európában másodikként kezdte meg működését a Pénzintézeti Központ (PK). A következő célokat fogalmazta meg a törvény: „a magyar szent korona országainak területén működő pénzintézetek és ezek révén a közgazdaság érdekeinek ápolására és előmozdítása”37 A PK felügyelő-hatósági feladata egyebek között az üzletvitel rendszeres ellenőrzésére terjedt ki. Szintén feladatkörébe tartozott, hogy kezdeményezze egy-egy pénzintézet gazdálkodásának átalakítását, más pénzintézetekkel történő egyesülését, illetve végső esetben a felszámolását olyan piaci szereplők esetében, amelyeknél a felülvizsgálat eredménye ezt megkívánta. A következő mérföldkövet a Magyar Nemzeti Bank létesítéséről és szabadalmáról szóló 1924. évi V. törvénycikk megalkotása jelentette. A magyar pénzintézeti szervezet az I. világháború befejezéséig csonka volt: hiányzott a pénzjegykibocsátás monopóliumával is felruházott, központi irányító hatóság. Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés 189. cikkelye előírta, hogy: „a szerződés
aláírását
követő
napon meg kell
kezdeni az Osztrák-Magyar
Bank felszámolási műveleteit”38 E követelménynek Magyarország 1921. augusztus 1jén, a Magyar Királyi Állami Jegyintézet megalapításával tett eleget. A változás igényének megfelelően került sor a Magyar Nemzeti Bank felállítására, amely 1924. június 24-től kezdte meg működését. A jegybank stabilizáció funkciója mellett, feladatát ké-
34
Rádóczy Gyula (1982): Mária Terézia magyar pénzverése, Magyar Érmegyűjtők Egyesülete, Budapest, 14.o. 35 URL:http://www.bacs-kiskun-leveltar.hu/index.php/hu/rendezvenyek/kiallitas-archivum/33penzintezetek-iratai-a-bkm-leveltarban-1848- (letöltés ideje: 2013. szeptember 24.) 36 Asztalos László György (2005): Kilencven éve alapították a magyar pénzügyi felügyeletet, Pénzügyi Szemle, 50. évfolyam. 71.o. 37 1916. évi XIV. törvénycikk a Pénzintézeti Központról 38 1921. évi XXXIII. törvénycikk a Trianonban kötött békeszerződés becikkelyezéséről, 189. cikk 17
pezte az állami számlák vezetése és az államadósság kezelése is. Kamat- és hitelpolitikájával, irányította az ország hiteléletét, befolyásolta a bankrendszer működését. 4.2. A második világháborútól a rendszerváltásig A második világháborút követően a magyar gazdaság és állami berendezkedés letért a korábbi és a világ nyugati felén megvalósuló fejlődési útról. Az állami tulajdonra épülő tervgazdálkodás kizárólagosságát és az egypártrendszer végrehajtó hatalmi túlsúlyát hirdető diktatórikus rendszer épült ki. A felügyelő, ellenőrző szervek jogállása is a hatalmi rendszerbe történő beilleszkedés mentén változott meg: az addig kialakult felügyeleti feladatok átalakultak: a legnagyobb bankokat államosították, a többi, méreteit tekintve kisebb piaci szereplőt pedig regionális alapon összevonták. Az államosított bankok irányítása az Állami Bankok Intéző Bizottsága39 keretében történt, amely ténylegesen 1947. december – 1948. szeptember folyamán dolgozott, bár formálisan csak 1949 májusában szűnt meg. Ezzel párhuzamosan a Pénzintézeti Központ felügyelő-hatósági feladatai megszűntek, átalakultak. A fent említett elveknek megfelelően a felügyelet működésének egyik lényegi eleme a piacgazdaság megléte volt, ami a már ismert történelmi okok miatt nem folytatódhatott tovább, ezért az állam lényegében átvette a felügyelet szerepkörét és így annak működése okafogyottá vált. A néhány pénzintézet felügyeletét, ellenőrzését a pénzügyminisztérium látta el. Az államosított vállalatok pénzügyi tevékenységével kapcsolatos feladatokat, illetve a Pénzintézeti Központ tevékenységét is fokozatosan a Magyar Nemzeti Bank vette át. Az 1948. évi XXXII. törvénycikk40 rögzítette a jegybank új alapszabályát, természetesen a jegybank működése felett kormány a pénz-ügyminiszter útján gyakorolt felügyeletet. A jegybank fő szervezetét jelentő főtanács elnökét a pénzügyminiszter előterjesztésére az államfő nevezte ki. A totális diktatúra enyhülése után a konszolidáció jegyében gazdasági reform vette kezdetét 1968-ban. A hatékony termelés és gazdasági növekedés érdekében a kommunista vezetés megpróbált néhány piaci ösztönző, de óvatos gazdasági intézkedést tenni. Ez a kezdeményezés 1968. január 1-től valósult meg az új gazdasági mechanizmus néven ismert, gazdaság irányítására és tervezésére vonatkozó átfogó reform keretében.41 Ennek hatására néhány új szereplővel bővül a piac: 1971-ben a Beruházási Bank áta39
URL: http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/385.html (letöltés ideje: 2013. szeptember 25.) . a Magyar Nemzeti Bank létesítéséről és szabadalmáról szóló 1924. évi V. törvénycikk kiegészítéséről és módosításáról szóló: 1948. évi XXXII. törvénycikk 41 Szincsák Tibor: Történelmi Kronológia általános és középiskolások számára, Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft, 287.o. 18 40
lakult Állami Fejlesztési Bankká,42 1979-től pedig a térségben akkor egyedülálló módon, úgynevezett területen kívüli (off-shore) bank, a Közép-európai Nemzetközi Bank (CIB Rt.) kezdte meg működését. 43 4.3. A rendszerváltás utáni felügyeleti rendszer A rendszerváltás küszöbéhez érve, a felügyeleti rendszer újjászerveződésének a kezdetét 1986-ra tehetjük. Az akkori kormányzat felismerte a pénzintézeti rendszer korszerűsítésének szükségességét. E felismerés megvalósítását jelentette egyrészt a kétszintű bankrendszer (Magyar Nemzeti Bank és kereskedelmi bankok) kialakítása, másrészt az1986ban létrehozott Állami Biztosításfelügyelet44. A rendszerváltás után a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény szabályozta az Állami Biztosítás-felügyeletet, mely a pénzügyminiszter felügyelet alatt állt és központi hivatalként működött. A magyarországi biztosítóintézetek és a biztosítási tevékenységek fölött gyakorolt hatósági felügyeletet. Hatásköre széles körű volt, kiterjedt a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékenység engedélyezésére és folyamatos ellenőrzésére. E törvény II. fejezete tartalmazza a Felügyelet jogállását, működését és tevékenységét. A gazdasági folyamatok felgyorsulása, a hatóság feladatainak és eszközeinek módosulása megkövetelte, hogy egyre nagyobb jelentőséget kapjanak azok a módszerek, amelyek lehetővé teszik a veszélyes kockázati, pénzügyi folyamatok előrejelzését, és a felügyelet preventív tevékenységének erősítését. Feladatát képezte a biztosítottak érdekeinek megóvása, biztosítási tevékenységek ellenőrzése, továbbá e szervezetekre vonatkozó nyilvántartások vezetése. A hatóság legfontosabb eszköze között a biztosítók feletti az ellenőrzés szerepelt, amely formái a folyamatos, átfogó és a rendkívüli ellenőrzés volt. A szabályozás középpontjában a preventív szemlélet állt, amit a ki-alakított monitoring rendszer is biztosított. A biztosító szervezeteknek éves beszámolót, éves jelentést, és negyedévente gyorsjelentést kellett készíteni tevékenységükről. Az immár kialakult új gazdasági- politikai szemléletváltás eredményeként 1990-ben létrejön az Állami Bankfelügyelet és az Állami Értékpapír felügyelet. Az Állami Bankfe42
URL: http://www.kislexikon.hu/allami_fejlesztesi_bank.html (letöltés ideje: 2013. szeptember 24. ) URL:http://www.cib.hu/cib_csoport/cib_bank/history/111?isFlashCompliant=false&session_id=VcJa9 GTAew8frOA7elclqsym&b=121&w=1366&h=768 (letöltés ideje: 2013. szeptember 24.) 44 56/1986. (XII. 10.) MT rendelet az állami biztosításfelügyeletről. 19 43
lügyelet a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló 1991. évi LXIX. törvény alapján kezdi meg működését. Tárgyi hatálya a pénzintézeti és bankképviseleti tevékenységére terjedt ki, azt, hogy mi minősült ilyen tevékenységnek a felügyelet határozza meg: „ A pénzintézeti tevékenység a következő tevékenységek üzletszerű vagy rendszeres végzését jelenti: betétügylet, hitel- kölcsönügylet, bankszámlaügylet, garanciaügylet, bankletéti illetve befektetési alap letéti ügylet, értékpapír forgalomba hozatali ügylet, bankügynöki tevékenység, pénzügyi lízing, vállalkozások tőkeösszetételével, tőkeellátásával, valamint összevonásával, szervezeti átalakításával és megvásárlásával kapcsolatos szolgáltatások, továbbá az ezekhez kapcsolódó tanácsadás, fejlesztési terv megvalósításával kapcsolatos összetett szolgáltatások (pl. a megvalósítás szervezése, befeketésen keresztül történő tőkejuttatás stb.), továbbá az ezekhez kapcsolódó tanácsadás; az ügyfél megbízása, illetve hozzájárulása alapján a hitelképesség vizsgálatával, igazolásával kapcsolatos szolgáltatások;széfügylet, pénzváltási ügylet”45 Legfontosabb feladata a pénzintézeti rendszer biztonságos működésének biztosítása volt, e követelményt engedélyezési és ellenőrzési tevékenységével valósította meg. Kötelező volt az engedély igénylése: pénzintézeti tevékenységgé minősítéshez, pénzintézeti tevékenység megkezdéséhez, módosításához; átalakulásához, egyesüléséhez, szétválásához és fiókjának, bankképviseletének, illetve egyéb vállalkozásának külföldön történő létesítéséhez. A gazdasági életre vonatkozó jogalkotási folyamatot követve, megalkotják az egyes értékpapírok nyilvános forgalomba hozataláról és forgalmazásáról, valamint az érték-papírtőzsdéről szóló 1990. évi VI. törvényt, amely rendelkezik az Állami Értékpapír felügyelet felállításáról. E törvény szabályozza a Felügyelet hatáskörét, működését és eljárását. A jogszabály tárgyi hatálya az értékpapírok nyilvános forgalomba hozatalának és forgalmazásának, valamint a tőzsde működésének felügyeletére terjedt ki. Hatáskörébe tartozó ügyekben határozatot hozhatott, mely ellen fellebbezésnek nem volt helye. Ha e jogszabállyal ellen-tétes tevékenységet vélt felfedezni a következő intézkedésekkel és szankciókkal élhetett: felszólítás, értékpapír-felügyeleti bírság kiszabása, az
45
A pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló 1991. évi LXIX. törvény 4. § 20
egyes értékpapíroknak a jegyzését, eladását vagy forgalmazását meghatározott időre felfüggesztése, korlátozása, engedély visszavonása, amit csak akkor alkalmazhatott, ha az előzőek nem vezettek eredményhez. A korábbi elnevezés helyett az árutőzsdéről és az árutőzsdei ügyletekről szóló 1994. évi XXXIX. törvény az Állami Értékpapír és Tőzsde Felügyelet elnevezést használta. Az névváltozáson kívül azonban a hatásköre és alkalmazandó intézkedések és szankciók köre is kibővült. A következő feladatai voltak: „a) tőzsde alapszabályának és szabályzatainak jóváhagyása; b) a forgalmazható áruk engedélyezése; c) az alkuszi névjegyzék vezetése; d) a tőzsdei kereskedés helyszíni ellenőrzése; e) a tőzsde szervei szabályszerű működésének figyelemmel kísérése; f) a megbízók védelmét szolgáló törvényi rendelkezések betartásának ellenőrzése; g) a jogszabályok, az alapszabály és szabályzatok megsértése esetén a hatáskörébe tartozó szankciók alkalmazása; h) az e törvényben biztosított felügyeleti intézkedések megtétele és a hatáskörébe utalt kérdésekben a határozatok meghozatala; i) hatáskörét meghaladó intézkedések szükségessége esetén az illetékes hatóság vagy más állami szerv megkeresése; j) a tőzsdetagok üzletszabályzatának jóváhagyása”46 A történeti fejlődés részét képezi szintén, az 1993-as nyugdíjpénztári reformot követően a parlament által megalkotott Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény, amely többek között rendelkezik a Pénztárfelügyelet felállításáról. A hatóság a nyugdíjpénztár, önsegélyező pénztár és az egészségpénztár felett gyakorolta az engedélyezési, ellenőrzési, intézkedési és bírságolási jogkörét. Ezen kívül a pénztárak működésére vonatkozóan irányelveket és ajánlásokat dolgoz ki. Egyik legfontosabb szerepe az engedélyezési eljárásban nyilvánul meg. „A Pénztárfelügyelet engedélye szükséges a) a pénztár tevékenységének megkezdéséhez; b) a pénztár vagyonának átruházásához;
46
1994. évi XXXIX. törvény 31.§ az árutőzsdéről és az árutőzsdei ügyletekről 21
c) a pénztárak ideiglenes tagzárlatához, tevékenységének szüneteltetéséhez; d) a pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységéhez.”47 A ténymegállapító és szankcionáló ellenőrzési gyakorlata hozzájárult a stabil piacgazdaság kiépítéséhez, amely e törvénynek köszönhetően szociális biztonság kiépítését tartja szem előtt. Továbbá kiemelt szempont volt az ellenőrzés során a hatékonyság és a célra irányultság is. Ennek megfelelően az általános ellenőrzések mellett számos esetben végzett a felügyelet témavizsgálatot (külföldi befektetések), illetve célvizsgálatot (beolvadás, összeolvadás, végelszámolás). A pénztárak negyedéves jelentései alapján ágazati szintű elemzések készültek, melyek elsősorban a múltbeli, illetve a nemzetközi tendenciák alapján kísérelték meg előre jelezni a jövőbeni folyamatokat. 1997. január 1. mérföldkövet jelentett a felügyeleti rendszer integrálódási folyamatában: az Állami Bankfelügyelet és az Állami Értékpapír és Tőzsde Felügyelet Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet néven egyesül az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletről szóló 1996. évi CXIV. törvény alapján. Legfontosabb feladata a pénz- és tőkepiac zavartalan működésének biztosítása mellett, e szervezetek ügyfelei érdekeinek védelme is volt. Természetesen a gazdaságpolitikai célokra tekintettel végezte tevékenységét, szem előtt tartva az átlátható piaci viszonyok, és a tisztességes piaci verseny feltételeinek megvalósítását is. Hatásköre a törvényben felsorolt szervezetek és személyek tevékenységére terjedt ki. A felügyeleti munka eredményességének érdekében az utólagos ellenőrzés helyett mindinkább a problémák megelőzésére koncentráló, preventív tevékenységet fejtett ki.
5. PSZÁF megalakulásának előzményei Elérkeztünk a rendszerváltást követően a felügyeleti rendszer egységesítésére vonatkozó folyamat kiteljesedéséhez. Az integrálódás 2000. április 1-től valósult meg, amikor a korábbi felügyeleti megoldások (Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet, Állami Biztosításfelügyelet, Állami Pénztárfelügyelet) összeolvadásából megalakult a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: PSZÁF). Ahhoz, hogy a PSZÁF működési mechanizmusát érthetőbbé tegyem, előtte egy összegző táblázatban szeretném a jogelődök jellemzőit összefoglalni. 47
1993. évi XCVI. törvény, 59.§ az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról 22
Állami
Állami
Állami Pénz- és
Biztosításfelügyelet
Pénztárfelügyelet
Tőkepiaci Felügyelet
szabályo-
56/1986. (XII. 10.) MT
1993. évi XCVI.
1990. évi VI. törvény
zása
rendelet
törvény
1994. évi XXXIX.
1995. évi XCVI.
törvény
törvény jogállása
pénzügyminiszter
pénzügyminiszter
pénzügyminiszter
felügyelete alatt álló,
felügyelete alatt álló,
felügyelete alatt álló,
önálló központi
önálló központi
önálló központi
államigazgatási szerv
államigazgatási szerv
államigazgatási szerv
nyugdíjpénztár,
értékpapírok
a biztosításközvetítő és
önsegélyező pénztár,
forgalomba
a biztosítási
egészségpénztár
hozatalának és
szaktanácsadói
tevékenységének
forgalmazásának, a
tevékenységre terjed ki
felügyelete
tőzsde működésének
hatásköre biztosítási tevékenység,
felügyelete feladata
ellenőrzés,
határozathozatal,
engedélyezés,
engedélyezés,
engedélyezés,
névjegyzék vezetése,
nyilvántartás,
ellenőrzés,
helyszíni ellenőrzés,
biztosítottak
jogharmonizáció,
határozathozatal
érdekvédelme,
irányelv, ajánlás
határozathozatal 2. táblázat: a PSZÁF jogelődjeinek összehasonlítása (forrás: saját szerkesztés)
23
III. RÉSZ - A pénzügyi szervezetek állami felügyeletének szabályai 1999 végén parlamenti döntés született: létre kell hozni a teljes magyar pénzügyi szektort felügyelő szervezetet, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét. Az Országgyűlés 1999. december 21-i ülésnapján elfogadta a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről (továbbiakban: PSZÁF) szóló 1999. évi CXXIV. törvényt (továbbiakban PSZÁF tv.) . A 2000. év a magyar pénzügyi szektor történetében fontos mérföldkő volt. A törvény rendelkezése értelmében 2000. április 1-jétől az Állami Biztosításfelügyelet (ÁBIF), az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) és az Állami Pénztárfelügyelet (ÁPF) egy intézmény keretein belül folytatja működését. A 1999-es felügyeleti törvény a 2007.évi CXXXV. törvény megalkotásával hatályát veszítette, majd ez utóbbit is felváltotta a 2010. évi CLVIII. módosított PSZÁF törvény, amely a PSZÁF megszűnésével 2013. október 1-ig volt hatályban. A kronológiai sorrendet követve, természetesen először a megalakuláskor hatályos szabályozást szeretném ismertetni. Az új hatóság létrejöttével össze kellett fésülni az elődszervezetek eltérő felügyeleti rendszerét, ezért komoly feladatok elé nézett az újonnan megalakult szervezet. Az integrált felügyelet 2000 áprilisától immár a bank-, az értékpapír-, a biztosítási- és a nyugdíjpénztári piacok, vagyis a pénzügyi szektor egészének zavartalan működéséért felel. Az új szabályozás mögött egyszerű indokok álltak. A rendszerváltást követően a szocialista gazdaságra jellemző, állam által irányított tervgazdaságot felváltotta a kapitalista, a vállalatok által irányított szabad versenyre épülő piacgazdaság. Érzékelhetjük a két gazdasági rendszer közötti éles különbséget, melyre a jogalkotónak is reagálni kellett. A privatizáció megjelenésével a magyar vállalkozók magántulajdonhoz jutottak, tevékenységük középpontjában a tőkeáramlás volt, mely során egyre inkább próbáltak külföldi tőkét is bevonni. E folyamatokat csakis az előző részben ismertetett felügyeleti formákkal lehetett szabályozni, kontrollálni. Azonban az addigi szeparált, ágazati felügyelet hosszú távon nem volt fenntartható, illetve nem biztosított egy átlátható ellenőrzési struktúrát, hisz a piac szereplőit nem egy egységes hatóság felügyelte. Az integráció megjelenését elsősorban a piacon jelenlévő pénzügyi csoportok egyre több területet felölelő szolgáltatásai, az országhatárokon átívelő pénzügyi műveletek elterjedése, illetve új típusú kockázatok megjelenése tette indokolttá. A gazdasági növekedés elérése érdekében felgyorsult a pénzügyi innováció. A piacon lezajló új folyamatatok új kihívást jelentettek a felügyeletek részére. Elengedhetetlenné vált ezért, a 24
pénzügyi szektor egészét átlátni és a kockázatok teljességére koncentrálni képes egységes felügyelet létrehozása. Természetesen a költségtakarékosság is a felügyelet létrehozása mellett szóló érvként szerepelt, mivel kevesebb ráfordítással hatékonyabb eredményt lehet elérni. Megemlíthetjük még szükségességet igazoló érvként az adminisztráció tehermentesítését is, hisz ahány intézmény, annyi hivatali apparátus áll mögötte, mely többek között többszörös adatszolgáltatást is jelentenek. A felsorolt főként hatékonysági célokra illetve hatásköri összeütközésekre figyelemmel, az addigi rendszer megváltoztatásának igényét felismerve az Országgyűlés 1999. december 21-i ülésnapján elfogadta a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvényt.
6. A PSZÁF bemutatása az 1999. évi CXXIV. törvény alapján 6.1. A Felügyelettel szemben támasztott követelmények A legfontosabb elvárás a hatósággal szemben a tartós pénzügyi stabilitás és a pénzügyi piacba vetett bizalom fenntartása volt. A jogelőd felügyeletek korábbi tevékenységének egyik legnagyobb előnye a felügyelt szektorok és intézményeik alapos és elmélyült ismerete volt, amely a vizsgálati jelentésekből, elemzésekből és publikációkból egyértelműen kitűnt. E korábbi tapasztalatokat és érdemeket az új szervezetnek is figyelembe kellett vennie. Korábban a felügyeletek szerepe a jogszabály alkotási folyamatokban nem volt meghatározó, ezen is változtatni kellett, egy aktívabb, önállóbb és kezdeményezőbb funkcióval kellett felhatalmazni a hatóságot. Nagyon fontos kritérium volt a megelőző, preventív szemlélet a feladata elvégzése során. Mint ahogy minden területen a pénzügyi szférában is elsődlegesen a prevenciót kell biztosítani, hisz ez költségtakarékosabb és hatékonyabb, mint egy gazdasági összeomlás helyreállítása és orvoslása. A megelőzés eszközét jelenti a banki ügyfelek, a kis befektetők, a biztosítottak, a pénztártagok irányában megvalósuló tájékoztatás. Ha a pénzügyi piac fogyasztóit megfelelően tájékoztatják és felvilágosítják az általuk vállalt kockázatokról, akkor megelőzhető és elkerülhető annak bekövetkezése. Ahogyan az előző szervezeti megoldásoknál is elvárás volt a nemzetközi együttműködés fenntartása, továbbra is célként szerepelt a külföldi felügyeleti intézmények közötti kapcsolattartás elmélyítése, sőt mindinkább előtérbe került a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok megnövekedése miatt. Magyarország e törvény megalkotásakor már megkezdte az Európai Unióhoz történő csatlakozás előfeltételinek a teljesítését, ezért ennek függvényében az egységes európai piac kö25
vetelményeinek biztosítására is ügyelnie kellett az eljárása során. Fokozott figyelmet kellett fordítania az EU pénzügyi szabályozására és várható változásaira is. Mindezek alapján szerintem a felügyelet legfontosabb célkitűzése a piaci bizalom fenntartása és erősítése volt. Tevékenységét mindig a szabad piac integritásáért és fogyasztók érdekében fejti ki, és végső célja nem a gazdasági szereplők ellehetetlenítése a versenyben, hanem teljesítményük fokozása a törvényes eszközök keretén belül.
6.2. A felügyelet jogállása A PSZÁF a Kormány irányítása alatt álló, országos hatáskörrel bíró központi közigazgatási szervként működött, amelynek felügyeletét a pénzügyminiszter látta el, ebből fakad, hogy egyéb szervek, személyek által nem volt utasítható. Jogi személyiséggel rendelkezett, szervezeti és működési szabályzatát a pénzügyminiszter hagyta jóvá. Továbbá önállóan gazdálkodó, központi költségvetési szervnek minősült, a központi költségvetésben önálló címmel rendelkezett. A 2009. év költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvényben a Felügyelet a 13. cím alatt szerepel, amelyből kitűnik, hogy kiadása nem keletkezett és támogatásban sem részesült a költségvetésből a működése során. Ezzel szemben bevételként 10 733,9 millió forint szerepelt, amely az igazgatási-szolgáltatási és felügyeleti díjból, illetve bírságból tevődött össze. Működését tehát ezekből a forrásokból fedezte, kivételt jelentett ez alól a bírság, amelyet nem lehetett ilyen célra fordítani.48 E törvény felhatalmazta saját jogkörében határozat és végzés hozatalára, amelyet megváltoztatni, módosítani, megsemmisíteni, illetve új határozathozatalra utasítani nem lehetett, tehát közigazgatási eljárás keretében nem lehetett fellebbezéssel élni a felügyelet által hozott határozat ellen. Természetesen ez nem jelentette azt, hogy a felügyelet döntése ellen nem lehetett fellépni semmilyen módon, értelemszerűen a bírósági igényérvényesítés lehetősége nyitva állt: a Fővárosi Bírósághoz lehetett ilyen esetekben keresetet benyújtani. A bírósági felülvizsgálat szabályai szerint
49
a határozatot meg lehetett
változtatni, de a keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtása szempontjából nem volt halasztó hatálya. Ha a felülvizsgálat során megállapítást nyert, hogy a határozat törvénysértő volt, vagy mulasztott a felügyelet, akkor kártérítési igénynek lehetett helye. Fontos megemlíteni a Felügyelet törvényi felhatalmazás által gyakorolt véleményezési
48 49
PSZÁF tv. 11. §/ B (3) bekezdés A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 270. §- 275. § 26
jogát, amely elsősorban a pénzügyi rendszert, a felügyelt intézményeket és személyeket érintő jogszabályok előkészítésére terjedt ki. Továbbá javaslatot tehetett a feladatát érintő jogszabályok megalkotására is. 6.3. Hatáskör A jogállás vizsgálata után rátérhetünk a felügyelet hatáskörére. A törvény további jogszabályokra utalással konkrétan felsorolja a Felügyelet hatáskörébe tartozó szervezeteket, személyeket és tevékenységeket. A 2000-ben hatályos szabályozásnak megfelelően a feladata ellátása során jogköre kiterjed: „a) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.), b) az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Épt.), c) a befektetési alapokról szóló 1991. évi LXIII. törvény, d) az árutőzsdéről és az árutőzsdei ügyletekről szóló 1994. évi XXXIX. törvény, e) a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Bit.), f) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény, g) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény, h) a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény, i) az egyes szakosított hitelintézetekről szóló törvények, j) a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőkealapokról szóló 1998. évi XXXIV. törvény” 50hatálya alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletére. A 2007-es PSZÁF törvény hatálybalépéséig azonban ez a felsorolás megváltozott: a fogyasztói csoportokról szóló külön jogszabály is a hatáskörébe került, illetve az 1991. évi LXIII. törvény kikerült e körből. Ha csoportosítani szeretnénk az imént felsorolt pénzügyi intézményeket és tevékenységek felügyeletét, alapvetően két formáját különböztethetjük meg: a prudenciálist és a piacit. A prudenciális
51
felügyeleti tevékenység csak a hitelintézetekre terjed ki, a-
mely az 1996. évi CXII. törvény szerint a bankot, a szakosított hitelintézetet és a szövetkezeti hitelintézetet foglalja magába. A másik kategóriába sorolhatjuk a hitelintézeti formákon kívül működő egyéb pénzintézeti tevékenységeket, a Hpt. törvény ezeket pénzü-
50 51
PSZÁF tv. 3. § Simon István (2007): Pénzügyi Jog I., Osiris Kiadó, Budapest, 298.o 27
gyi vállalkozásoknak nevezi, míg egyéb jogszabály a piaci felügyelet tárgyának: a befektetési- szolgáltatókat és vállalkozókat, biztosítókat illetve pénztárakat nevezi meg.
6.4. PSZÁF működési alapelvei52 A Felügyeleti Tanács a hatáskörébe utalt jogszabályok egységes alkalmazásának elősegítése céljából alapelveket fogalmazott meg, amelyekre tekintettel kellett lefolytatni az eljárásokat. Ezek az elvek egyrészt követendő alapértékeket fogalmaznak meg, másrészt megvalósítandó célt is jelentenek a pénzügyi szféra felügyelete során. Most vizsgáljuk meg közelebbről a konkrét elveket. A függetlenség és elszámoltathatóság elve A PSZÁF törvényben megfogalmazott felhatalmazás alapján egy független államigazgatási53 szervnek minősült, ennek következtében a feladata teljesítése és végrehajtása során utasításokat nem kérhetett és nem fogadhatott el a törvényben meghatározott szerveken kívül, ilyen például a pénzügyminiszter, aki a PSZÁF fölötti felügyeletet ellátta. A felügyeleti, ellenőrzési és szabályozói jogkörét a törvényi felhatalmazás alapján végezte.54 A függetlenség a pártatlanságot is magába foglalja, amely a politikai vagy gazdasági szereplőktől befolyásmentes eljárást is jelentette. További követelmény volt, hogy jogszabályon alapuló kötelezettségét elfogultságok nélkül, csakis a tények és körülmények értékelésével hajtsa végre. A hatáskörébe utalt kötelezettségek megvalósítása során Alkotmányban deklarált felelősséggel járt el.55 Az elszámoltathatóság ahhoz köthető, hogy a hatóság a központi költségvetés részét képezi, ami azzal a kötelezettséggel jár,
hogy
a
bevetéltről
és
kiadásáról
nyilatkoznia
kell
a
Kormánynak.56
Az egyenlő elbírálás és a méltányosság elve Ez az elv azt jelentette, hogy a felügyelet eljárása során a hasonló ügyeket, hasonló tényállások vonatkozásában azonos módon kell értékelni, feltéve, ha a figyelembe vehető szempontok ezt lehetővé teszik. Amennyiben felmerült a hatóság eljárási kötelezettsége, először a körülményeket kell megvizsgálni, és ha korábbi ügyekkel azonosság állapítható meg, akkor az azonos típusú pénzügyi szervezeteket, azonos magatartását azo52
URL: www.pszaf.hu (letöltés ideje: 3013. szeptember 25.) Prof. Dr. Torma András (2010): Közigazgatási jog 4, Könyvműhely, Miskolc, 247.o 54 PSZÁF törvény 1. § (4) bekezdés 55 a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény, 40. §/D) 56 PSZÁF tv. 4. § (5) bekezdés 28 53
nos módon kell megítélni, tehát nem tehet különbséget a pénzügyi intézmények között. 57
A méltányosságot a mérlegelési jogkörrel kapcsolhatjuk össze. Ez azt jelenti, hogy a
felügyelet a hatáskörébe tartozó ügyben a döntésmeghozatal során, az ügyfél kérelemére figyelembe vehet különböző körülményeket, amelyek a döntést megváltoztathatják. Egy egyszerű példával élve, az ügyfél a pénzügyi tevékenységére vonatkozó kiszabott bírság mérséklését kérelmezi, és ennek az ügyfél anyagi hátterére és egyéb körülményeire tekintettel helyt ad a hatóság. Az arányosság elve Azt foglalja magába, hogy a felügyelet az alapvető célok elérése érdekében alkalmazott eszközei ne haladják meg azt a szintet, amely megfelelő és szükséges a cél eléréséhez. Itt elsősorban az intézkedésekre kell gondolnunk. E szerint a Felügyelet intézkedéseket csak annyiban alkalmazhat, amennyiben eléri ez által a megvalósítani kívánt célkitűzéseket. A szankciók kiszabása során figyelembe veszi az egyes intézmények jellemzőit, méretét, majd megvizsgálja a pénzügyi rendszer egészére kiterjedő hatásukat. A mérlegelés és fokozatosság elve A mérlegelésre már utaltam a méltányosságnál, de itt is meg kell határozni a jelentését, amely szerint a felügyelet mérlegelési jogkörét a meghatározott szempontok mentén, az adott ügy egyedi sajátosságainak figyelembevételével gyakorolja. A fokozatosság a hatóság eljárása, leginkább a szankciók kiszabása során érvényesül, amely alkalmazása során a legenyhébb intézkedésektől halad a súlyosabb jogkövetkezményekkel járó intézkedések felé. Amíg a kívánt eredmény az enyhébb intézkedéssel is elérhető, addig nem alkalmazhat szigorúbbat. A kiszámíthatóság és a nyilvánosság elve A nyilvánosság elvét az államigazgatási szervek közpénzzel történő gazdálkodására vonatkozóan az Alaptörvény is deklarálja.
58
Ez azzal a kötelezettséggel járt, hogy a Fe-
lügyeletnek a tevékenysége során felmerülő minden információt, elemzést és adatot elérhetővé kellett tennie az állampolgárok számára, illetve a döntéseket hozzáférhetővé kellett tenni. Az ellenőrzésre, a felügyelet intézmények vizsgálatára kiterjedő tevékeny57
Kovács Árpád (2007): Az ellenőrzés rendszere és módszerei, Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató Kiadó, 187.o. 58 Alaptörvény, 39. cikk 29
ségét átláthatóan kellett folytatni. A kiszámíthatóság követelményének pedig úgy tudott eleget tenni, hogy megfogalmazta és nyilvánosságra hozta a működésére vonatkozó politikáját, amely hozzájárult a piaci szereplők a hosszú távú tervezéséhez. A versenyképesség fokozásának elve 59 Ez az elv a 2004-es az Európai Unióhoz történő csatlakozás után fogalmazódott meg, mely következtében a Felügyeletnek a közösségi célokra is tekintettel kellett feladatkörét ellátni. A versenyképesség egy összetett fogalom, amely főként a gazdasági növekedésre vonatkozó teljesítőképességgel azonosíthatjuk. E célnak modern felügyeleti eszközök illetve szabályozási módszerek alkalmazásával tudott eleget tenni, ennek következtében pedig hozzájárult a pénzügyi intézmények, tágabb értelemben a nemzetgazdaság fejlesztéséhez.
6.5. A PSZÁF szervezete A felügyelet szervezetét annak a követelménynek, célnak megfelelően alakították ki, hogy képes legyen a pénzügyi intézmények átfogó felügyeletére, illetve egy hatékony és szilárd ellenőrzés megvalósítására és végrehajtására. Ezért a szervezet alapvetően funkcionális területekre tagolódott. Az 1999. évi CXXIV. törvény szerint a felügyeleti szervezet élén az elnök állt, akit a miniszterelnök javaslatára az Országgyűlés választott hat évre. Helyettesét a pénzügyminiszter javaslatára a miniszterelnök nevezte ki és mentette fel, szintén hat évre. Az elnök legfontosabb feladatát a szervezetének illetve gazdálkodásának irányítása képezte. Ezen kívül tanácskozási joggal is felhatalmazta a törvény, mely által az országgyűlési üléseken részt vehetett, és kifejthette véleményét minden olyan tárgykörben, amely feladatkörét konkrétan érintette. A szervezeti és működési szabályzat alapján a felügyelet igazgatóságokra, főosztályokra és osztályokra tagolódott. Az igazgatóságok alapvetően a felügyelet fő tevékenységi körei alapján szerveződtek: így külön-külön egységek foglalkoztak az ellenőrzéssel, engedélyezéssel, jogérvényesítéssel, ügyfélkapcsolattal, panaszok ügyintézésével az elemzéssel és a módszertannal, illetve az informatikával és nyilvántartásokkal. A feladat-központú megosztás mellett azonban kiemelt felügyeleti tanácsadók is dolgoztak a PSZÁF-nál, akik egy-egy piaci terület - így a pénzpiacok, tőkepiacok, a bizto-
59
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata, 151. cikk 30
sítási és a pénztári szféra - valamennyi fontosabb szabályozási és intézkedést igénylő témáját koordinálni tudták. A későbbi módosítások a szervezteti egység szervezetét átalakították, ez alapján két szervezeti egység működött a Felügyeleti Tanács és a Hivatal. A 2000-től hatályos szabályozás még nem tett említést a Felügyeleti Tanácsról, amely 2002-től képezte a szervezeti egység részét. A Tanács tagjait miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezte ki hat éves periódusra. Az elnök tanácsadó szerveként működött és ebből következően az ő irányítása alatt is állt. Kizárólagos hatáskörébe a szakmai munka irányítása, illetve ellenőrzési módszerek meghatározása tartozott. A Felügyelet szervezeti és működési szabályzatának és ajánlások elkészítéséről is Tanács felelt. Az ajánlások nem bírtak kötelező erővel, csak orientáló szerepet töltöttek be. Továbbá fontos feladata volt a felügyelet működésére vonatkozó stratégiák meghatározása, amelyek iránymutatatást jelentettek az eljárások során. A Felügyelet hivatala élén a főigazgató állt, aki az operatív irányításért volt felelős. A főigazgató két helyettessel rendelkezett, akiket a főigazgatóval együtt a miniszterelnök nevezett ki és mentett fel hatéves időtartamra. A főigazgató immár a felügyelet hivatalának vezetéséért volt felelős, az elnök irányítása alatt. Továbbá tanácskozási joggal részt vehetett a Felügyeleti Tanács ülésein, illetve a munkáltatói jogokat is ő gyakorolta Felügyelet alkalmazottai felett.
6.6. A PSZÁF működése E rész elemzését is először az 1999. évi CXXIV. törvény szerinti hatályos állapotnak megfelelően szeretném ismertetni. A felügyelet alapvetően az általa megvalósítani kívánt célokra tekintettel járt el. Elsődleges célja pedig nem más, mint: „a pénz- és tőkepiac zavartalan és eredményes működésének, a pénzügyi szervezetek ügyfelei érdekei védelmének, a piaci viszonyok átláthatóságának, valamint a tisztességes és szabályozott piaci verseny fenntartásának elősegítése, illetve a pénzügyi szervezetek prudens működésének, tulajdonosaik gondos joggyakorlásának folyamatos felügyelete ”60 volt. Az Európai Unióhoz történő csatlakozós küszöbén figyelemmel kellett lennie az integrálódó közösség pénzügyi célkitűzéseire is. Ennek okán biztosítani kellett a magyar financiális piac megbízhatóságát, átlátható működését, azért hogy egy másik tagállam 60
PSZÁF tv. 2. § 31
piaci szereplője biztonságosan vegyen részt a magyar pénzügyi piac életében, illetve teljes bizalommal fektessen be tőkét a magyar gazdaságba. Ezen kívül a tagállamok területén megvalósuló pénzügyi bűnözés megakadályozásában is részt kellett vennie. Az európai unió pénzügyi területre vonatkozó célja természetesen a hazai célkitűzésekkel összhangban állt. Az integrálódás előtt minden pénzügyi szféra felügyeleti feladatáról eltérő törvény rendelkezett. Az összevont rendszer megalakításával azonban, a korábbi szeparált feladatokat össze kellett vonni, tehát egy intézmény hatásköre alatt egységesíteni kellett az eljárási kötelezettségeket. A jogalkotó ezt az ellentétet úgy oldotta fel, hogy egyrészt létrehozott egy általános, valamennyi pénzügyi szférára vonatkozó feladatkört és eljárást a PSZÁF törvény alapján, másrészt pedig az egyes pénzügyi területekre vonatkozó speciális szabályokat, eszközöket, intézkedéseket és eljárásokat az ágazati törvényekben szabályozta.
6.7. A PSZÁF eljárása Az átláthatóság érdekében először az általános eljárási szabályokat szeretném ismertetni. A felügyelet a Felügyeleti Tanács által meghatározott stratégiák 61 alapján határozta meg a feladatait, melyek szintén a célok megvalósulását segítették elő. Ilyen volt például a felügyelet hatáskörére vonatkozó uniós szabályozás implementálása, vagy külöböző elemzések készítése, amelyek a piac átláthatóbb működését célozták. A 2004-es évet követően a felügyelet eljárása során- mivel közigazgatási szervnek minősült- a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt kellett alkalmazni, de a PSZÁF törvényben és az egyéb pénzügyi piacot szabályázó törvényekben foglalt eltérésekre tekintettel. A módosított felügyeleti törvény meghatározta, hogy ki minősülnek ügyfélnek az eljárásban: „az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akire nézve a Felügyelet jogot vagy kötelezettséget állapíthat meg, akit hatósági ellenőrzés alá vont, illetve aki a Felügyelethez kérelem benyújtásával közigazgatási eljárás lefolytatását kezdeményezte.”62 A Ket. szabályainak megfelelően a felügyeleti eljárás során is irat-betekintési jog illeti meg az ügyfelet, amely korlátozható bizonyos esetekben. Főszabály szerint az eljárás nyelve a magyar, kivétel a más anyanyelvű ügyfelek esetében. 61
Kovács Árpád (2007): Az ellenőrzés rendszere és módszerei, Perfekt Gazdasági Tanácsadó,Oktató és Kiadó, 184.o. 62 PSZÁF tv. 11. / D § 32
A Felügyelet az általa megfogalmazott célkitűzések figyelembevételével teljesítette eljárási kötelezettségeit. Eljárása során az elsődleges szempontot a folyamatosság jelentette, ugyanis a piaci szereplőket csak állandó felügyelettel lehetett hatékonyan kontrollálni. Az eljárás eszközeit az engedélyezés, ellenőrzés, adatszolgáltatás, intézkedés és bírság jelentette. Ezen eszközök közül a hatóság mindig a hatékonyság függvényében választ és mérlegel, hogy melyik a legcélravezetőbb. Az engedélyezés a Felügyelet legfontosabb eljárási eszközét jelentette, ugyanis a hatóságot szigorú felelősség terheli egy pénzügyi szervezet működésének elkezdését illetően. Ha egy olyan pénzügyi intézménynek, vagy személynek ad tevékenységének folytatásához engedélyt, akinek nem kellett volna, később komoly kockázatot jelenthet a pénzügyi szféra számára. Ezért rendkívül körültekintőnek kell lennie a felügyeletnek az engedély megadásakor, ugyanis az ő döntésüktől függ, hogy milyen szervezetnek hagyják jóvá a piacra lépésüket. A jogszabály csak az általános, valamennyi hatáskörére kiterjedő intézményre
vonatkozó közös
szabályokat
tartalmazza, a speciális
rendelkezések az egyes ágazati törvényekben találhatóak meg. A felügyeleti törvény két szakaszhoz köti az engedélyt: az alapításhoz és a tevékenység folytatásához, vagyis a működéshez.63 Az engedélyezési folyamat mindig kérelemmel indul, hiánypótlásnak is helye lehet, amely megszakítja az ügyintézési határidőt. Az alapítási, illetőleg a tevékenységi engedély megszerzésére irányuló kérelem benyújtása esetén kilencven nap az ügyintézési határidő. A speciális rendelkezéseket a Hpt. törvény tartalmazta, amely eltérően szabályozta a hitelintézetekre és a pénzügyi vállalkozásokra vonatkozó engedélyezést. Az utóbbi esetben elegendő volt csak az alapítási engedély kérelmezése is, amely már a működési engedélyt is magába foglalta, amennyiben megfelelt a követelményeknek. Hitelintézetek esetében az engedélyezés két szakaszos volt: az alapítási és a működési kérelmet is be kellett nyújtani. Az alapítási kérelemhez többek között mellékelni kellett az alapító okiratot,64 a működési terület meghatározását, illetve a szervezeti és működési szabályzatának tervezetét. Ebben a szakaszban vizsgálta és ellenőrizte a felügyelet, hogy a hitelintézet a jegyzett tőke 50%-át befizette e. Ha ezeket a feltételeket teljesítette a hitelintézet, akkor helyt ad a kérelemnek és kiadja az alapítási engedélyt. Ettől számított hat hónapon belül teljesíteni kell a törvény 63
PSZÁF törvény 11. / L § 1996. évi CXII. törvény 17. § a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról ( továbbiakban 1996.évi Hpt.) 33 64
által meghatározott személyi és tárgyi feltételeket, valamint kérelmezni kell a működési engedély kiadását. Fontos, hogy az utóbbi engedély nem jelentett korlátlan tevékenységi kört a kérelmező számára, a felügyelet korlátozhatta, feltételhez köthette. Továbbá határidőt szabhatott meg, a tevékenységi köröket pontosan meghatározhatta, illetve pénzügyi szolgáltatás esetén akár bizonyos termékekre is korlátozhatta a tevékenységet. Fontos kiemelnünk az egyik alapelvet: a mérlegelési jogkört, amely alapján a felügyeletnek körültekintően kellett eljárnia. Amennyiben akadályt észlelt az engedély megadásában, az alapítási és működési kérelem megadását elutasíthatta. Lehetőség volt egy már működő szervezet engedélyének visszavonására is, ennek okait a Hpt. törvény taxatíve felsorolta. Ilyen indoknak minősült, ha az engedélyt a hatóság megtévesztésével szerezték meg, a tevékenység bűncselekménybe, vagy a felügyelet céljaiba ütközött:„ha olyan körülmény áll fenn, amely miatt a pénzügyi intézmény működése súlyosan veszélyezteti vagy sérti a betétesek vagy más ügyfelek érdekeit, akadályozhatja a pénzforgalmat, illetve a pénz- és tőkepiac megfelelő működését” 65 A következő hatósági eljárás elemét képezi az ellenőrzés, amely általános értelemben az egy szervezet, vagy személy tevékenységének megfigyelését jelenti, abból a célból, hogy az alkalmazandó jogszabálynak megfelelően mű-ködnek e, illetve a vonatkozó előírásokat betartották e. Ezenkívül az ellenőrzés során azt is vizsgálni kell, hogy a pénzügyi szervezetek által kifejtett tevékenység összhangban áll e a kitűzött célokkal 66. E folyamat mindig a tények gyűjtésével, megállapításával kezdődik, ezt követi az összeggyűjtött információk értékelése, amely alapján tehet intézkedést a Felügyelet. A PSZÁF a hatáskörébe tartozó jogszabályokat, a pénzügyi intézményeket és piaci szereplők tevékenységeit jogosult ellenőrizni. A felügyeleti vizsgálatok négy típusát fogalmaz meg a törvény: az átfogó vizsgálatot, a célvizsgálatot és a témavizsgálatot, illetve az ellenőrzéseket utóvizsgálatok is követhetik.67 Az intézmények tevékenységének értékelése során a felügyelet pénzügyi szolgáltatást nyújtó szervezetek gazdálkodását is vizsgálták, ha az általuk kezelt pénzösszeg más forrásból származott. A felügyelet eljárásának módszerét úgy alakította ki, hogy amennyiben van volt rá lehetőség, a problémákat már a kezdeti időszakban felismerje, és fel tudjon lépni ellene. Fontos, hogy a PSZÁF a feltárt kockázatokat már a kezde65
PSZÁF tv. 29. § g Prof. Dr. Torma András (2010): Közigazgatási jog 4, Könyvműhely, Miskolc, 182. o 67 PSZÁF tv. 11. / M § (3) bekezdés 34 66
tektől figyelemmel kísérte és kialakította a megoldási alternatívákat. Ennek biztosítása érdekében alakították ki helyszínen kívüli és a helyszíni ellenőrzést.68 A helyszínen kívüli ellenőrzés elsősorban adatbekéréseken alapult. A hatóság felhívja az ellenőrizendő intézményt adatszolgáltatás teljesítésére és ezek birtokában egy átfogó elemzést és értékelést végez. E folyamat eredményeként a felügyelet megállapítja az ellenőrzés eredményét, amennyiben ez a módszer nem bizonyult hatékonynak és nem jutott elég információhoz az ellenőrző szerv, helyszíni vizsgálatot végezhetett. A helyszín vizsgálatot a pénzügyi szervezet székhelyén vagy egyéb szervezeti egység területén lehetett lefolytatni. A foganatosító személy megbízólevél birtokában járhatott el, mely során az ellenőrizendő szervezetnek minden szükséges adatot és dokumentációt át kellett adni, illetve együttműködési kötelezettségének eleget kellett tennie. A Felügyelet az ellenőrzés kezdő időpontjáról írásban értesítette a pénzügyi intézményeket, a megkezdés előtti 15 nappal.69 A vizsgálat hat hónapig tarthatott és a lezárást követően írásba kellett foglalni az ellenőrzés eredményét, majd a határozatot továbbítani kellett az ellenőrzés alanyának, aki észrevételezési jogával a kézhezvételt követő tizenöt napon belül élhetett. A PSZÁF azonban titokvédelmi okokra tekintettel a birtokába jutott bizalmas adatokat nem szolgáltathatott ki a nyilvánosságnak. Az imént felsorolt eszközök alkalmazása főleg a megelőzést szolgálták. Amennyiben a hatóság az eljárása során kötelezettségszegést vagy mulasztás állapított meg, konkrét módszerekkel orvosolhatta az így kialakult helyzetet, melynek hatékony eszközét az általános- és kivételes intézkedés, illetve a bírság jelentette. Az intézkedés tehát egy gyors és hatásos, aktív beavatkozást jelentett a pénzügyi intézmények tevékenységébe. A státusztörvény csak az általános szabályokat tartalmata, illetőleg felsorolta azokat a jogszabályokat, amelyek felhatalmazták a Felügyeletet az eszköz alkalmazására. A hatáskörébe tartozó pénzügyi szervezeteken kívül felhatalmazást biztosított az intézkedés megtételére a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvény is, és ezen felül a Magyar Nemzeti Bank is javasolhatta a kezdeményezést.70
68
PSZÁF tv. 11. / N § PSZÁF tv. 11. / O § 70 PSZÁF tv. 11. / S § 69
35
A Felügyelet az arányosság elvére és meghatározott szempontokra tekintettel döntött az intézkedés elrendeléséről, de csak az elévülési határidőn belül tehetett meg. A szubjektív elévülési határidő a tudomásszerzéstől számított két évet, míg az objektív az elkövetéstől számított öt évet jelentette. A mérlegelés során figyelembe vehető tényezők főként a törvénysértő szervezet vagy személy magatartására, együttműködési hajlandóságára vezethető vissza, például nagyban befolyásolta az ügy kimenetét az a tény, hogy az elkövető rosszhiszemű volt. A bírságról határozatban értesítette a hatóság a pénzügyi intézményeket, amiknek harminc napol belül befizetési kötelezettsége keletkezett a megjelölt számlaszámra. A bírság mérsékelésére, illetve elengedésére is volt lehetőség az általános kimentési okra hivatkozva. A Felügyeleti törvényben szereplő általános jellemzők ezek voltak, a speciális szabályokat a Hpt. törvény 150 §-tól a 176/ C §-ig szabályozta, amelyet most nem szeretnék részletesen elemezni főleg a szakdolgozatom terjedelmére tekintettel. Az intézkedések konkrét formáit ebben a törvényben találhattuk meg. A következő formáit különböztethetjük meg: felhívás különböző intézkedés megtételére, javaslattétel, adatszolgáltatás, intézkedési terv kidolgozása, figyelmeztetés. Amennyiben a felsorolt elsődleges intézkedések nem volt hatékonyak helyszíni ellenőrt rendelhetett ki; illetve helyreállítási terv kidolgozására kötelezhette a pénzügyi szervezetet. Most a kivételes intézkedésről szeretnék pár sort írni, amelyet csődeljárást helyettesítő eszközként alkalmazták. Ennek következtében a hatóság jogosult volt a pénzügyi intézmény vagyoni és szervezeti struktúrájába beavatkozni, ami elég erős jogkört jelentett a Felügyeletnek. A törvényi felhatalmazás értelmében a Felügyelet előírhatta: „a hitelintézet nem banküzemi célú eszközeinek eladását, a tőkeszerkezet átalakítását”71 Továbbá korlátozhatta vagy megtilthatta az intézet által vállalt kötelezettségek vállalását, betétek kifizetését, illetőleg a tulajdonosok és a hitelintézet közötti ügyletek létrehozását. Ezen felül meghatározhatta a hitelintézet által kiköthető kamat legnagyobb mértékét, valamint kötelezhette a vezetőséget a közgyűlés összehívására. Amennyiben szükséges volt az eredményesebb eljárás, illetve a betétesek védelme érdekében felügyeleti biztos rendelhetett ki. Így például ha úgy ítélte meg a hatóság, hogy a hitelintézet igazgatósága nem tudta ellátni feladatát vagy nem tudott eleget tenni kötelezettségeinek.
71
1996. évi Hpt. 157. § (1) bekezdés 36
A felügyeleti törvény 2005-ben vezette be a piacfelügyeleti eljárást, amely immár az engedély vagy bejelentés nélkül tevékenységet folytató szervezetek ellen is biztosította a fellépést a Felügyelet számára. A fogalmát kormányrendelet határozta meg: „Az áruk és szolgáltatások biztonságosságának és megfelelőségének rendszeres ellenőrzése, a jogszabálysértés súlyosságával arányban álló intézkedések meghozatala.” 72 A Felügyelet eljárására vonatkozóan az ellenőrzést kell kiemelnünk a fogalmi meghatározásból. Az új rendelkezés meghatározta, hogy a Felügyelet milyen mértékben és milyen pénzügyi intézményekre vonatkozóan ellenőrizhette a pénzügyi piacot. Az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően ez a terület még inkább előtérbe került, főleg a határon átnyúló ügyletek miatt. A törvény felsorolta, hogy mely pénzügyi intézmények engedély vagy bejelentés nélküli tevékenysége esetén járhatott el a hatóság: „pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, tőzsdei, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, elszámolóházi, biztosítási, biztosításközvetítői tevékenység, bennfentes kereskedelem, illetve piacbefolyásolás észlelése, valamint a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok ellenőrzése során” 73 A hatóság a mulasztást vagy kötelezettségszegést határozatban állapította meg, kilencven napos ügyintézési határidő mellet. Amennyiben a szervezet engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végezte tevékenységét: eltilthatta a további folytatástól, a már ismertettet intézkedések valamelyikével élhetett, vagy pénzbírságot szabhatott ki. Ha a működéséhez nem volt engedélye, végső esetben büntetőeljárást is kezdeményezhetett a hatóság. A Felügyelet további eljárását jelenti a fogyasztóvédelmi feladatok ellátása, amelynek részét képezi a pénzügyi szervezetek szolgáltatásaival kapcsolatban a fogyasztók felvilágosítása, illetve a pénzügyi ismereteik bővítése, ez által hozzájárult a pénzügyi és fogyasztói tudatosság kialakításához. Ezt pedig úgy tudta elérni, hogy kialakított egy olyan rendszert, ami lehető tette a fogyasztói bejelentések fogadását és elbírálását. A PSZÁF azonban csak a hatáskörébe tartozó intézményekkel összefüggésben felmerülő panaszok esetén járhatott el. Továbbá a hatás-körébe tartozó szervezetek esetében vizsgálhatta a fogyasztóvédelmi jellegű szabályok betartásának ellenőrzését. A fogyasztónak a PSZÁF-hoz kellett címezni a panaszt, a-melyet nem ő bírált el 72 73
79 /1998 (IV. 29.) Kormányrendelet 1996. évi Hpt. 11. / Q § 37
közvetlenül, hanem továbbította a címzett szervezetnek, aki kivizsgálta. A Felügyelet ellenőrzési joga természetesen fennállt ez esetben is. A fogyasztót a bepanaszolt intézmény válaszáról tájékoztatni kellett.74
A fogyasztói tájékoztatást szolgálta a
PSZÁF honlapján működtetett ügyfélszolgálat is, amelynek fő feladatát az ügyfelek tájékoztatása és információval ellátása jelentette. A PSZÁF saját fogyasztóvédelmi tevékenységének
gyakorlásán
túl
folyamatosan
együttműködött
különböző
fogyasztóvédelemi állami és civil szervezetekkel.
6.8. Nemzetközi együttműködés A nemzetközi együttműködés a külföldi felügyeleti szervezetekkel kötött megállapodások keretében működött, amelyek főként kétoldalúak voltak. Ezen kívül természetesen a kooperáció formája lehetett egy egyszerű külföldi felügyeleti intézmények között létrejövő információcsere is. A közös céljuk azonban a feladatok ellátásának a biztosítása, illetve ezen a területen az integrálódás megerősítése volt. A törvény kimondta, hogy a PSZÁF nemzetközi szervezetekhez csatlakozhatott, tagként beléphetett. 75 A megállapodások többek között a külföldi tőkepiaci felügyeletekre, banki pénzügyi ellenőrző szervekre és biztosítás felügyeleti hatóságokra vonatkoztak. Az egyezmények lehetőséget teremtettek a magyar pénz- és tőkepiac, illetve a biztosítási és pénztári területek hatékony felügyeletének ellátásához. Ilyen volt például a PSZÁF és a görög felügyeleti hatóság között létrejött megállapodás, amelyet 2003. január 8-án írtak alá.76
6.9. A Felügyelet és az Európai Unió A csatlakozással a PSZÁF-nak bizonyos kötelezettsége is keletkezett az Európai Unió Bizottsága felé. A Felügyelet a minisztériumon keresztül, illetve közvetlen megkeresés formájában is tájékoztatatta az EU Bizottságot, minden a hitelintézetekre és pénzügyi vállalkozásokra vonatkozó információról. Az egységesítés miatt a más tagállam területén székhellyel rendelkező hitelintézeteknek és pénzügyi vállalkozásoknak nem kellett külön engedélyt kérni a PSZÁF-tól, ha Magyarországon szerettek volna fióktelepet nyitni, vagy pénzügyi szolgáltatatást nyújtani. Ennek az indoka egyszerű volt, hisz ezek a szervezetek már egyszer engedélyt kaptak a működésükre a székhely szerint tagállam
74
PSZÁF tv. 11. / R § PSZÁF tv. 5. § 76 URL: Magyar Tőkepiac honlapja: http://www.mtp.hu/cikk?39462, letöltés ideje: 2013 november 21.) 38 75
felügyeleti hatóságától. Ez azonban nem jelentette azt, hogy szabadon, a hatóság tudomása nélkül fejthettek ki tevékenységét más tagállam pénzügyi szervezetei Magyarország területén. Ilyen esetekben az előzetes bejelentés jelentett megoldást. Fontos, hogy az előzetes bejelentést mindig a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatóságához kellett megtenni, aki lefolytatta az előzetes eljárást. Ha a fióktelep megnyitásának nem volt akadálya, akkor az erről szóló határozatot továbbította a fióktelep helye szerinti tagállam Felügyeletéhez: esetünkben a PSZÁF-hoz. Azonban lehetősége volt a magyar felügyeletnek is a fióktelep létrehozásának, illetőleg a határon átívelő szolgáltatás nyújtásának megtiltására, de csak a közjóra hivatkozással tehette meg. A Hpt. a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról rendelkező 2006 /EK irányelv alapján tartalmazta pontosan ezt az eljárást.77
7. A PSZÁF változásainak ismertetése a 2007. évi CXXXV. törvény alapján Lényeges módosítást nem tartalmazott az előző felügyeleti törvényez képest. Valójában a korábbi törvény újrakodifikálását jelentette, amely nagy részben a régebbi felügyeleti szabályozást vette alapul. A hatáskörében természetesen történt változás, hiszen 2000 óta a jogszabályok folyamatosan változtak. A hatáskörébe alá tartozó jogszabályok az alábbiakkal bővülte ki: „a) a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény, b) a lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény, c) a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény, d) a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény, e) az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetről szóló 2004. évi XXXV. törvény, f) a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény (Tétv.) , g) a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény (Fnytv.), h) a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a Bszt.),
77
1996. évi Hpt. 32. / C §- 32. /D § 39
i) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (Pmt.), a viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény” 78 A Felügyelet továbbra is két szervezeti egységre volt osztható: a hivatalra és a Felügyeleti Tanácsra. A hivatalt a főigazgató és két helyettese vezette. A Felügyelet élén az öt tagból álló Felügyeleti Tanács állt, amelynek vezetését a Felügyeleti Tanács elnöke látta el. A jelentős változást a nyilvánosságra hozatali kötelezettség teljesítése jelentette. A PSZÁF-nak egy elektronikus formában működő nyilvános információs rendszert kellett létrehoznia, amely összhangban volt egyrészt a modern technikával, másrészt az Európai Unió elvárásainak is megfelelt. Természetesen továbbra is alkalmazhatta a nyilvánosság más, hagyományos módszereit is, például nyomtatott sajtó formájában is közölhette a releváns információkat. Továbbá a felügyeleti bírságot sokkal részletesebben szabályozta. Lehetővé vált a bírságból származó bevételek felhasználása a fogyasztói érdekek, illetve jogaik érvényesítése céljából. A Felügyelet támogathatta a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényben szabályozott békéltető testületek működését is. Másrészről a bírság-bevételt a pénzpiaci szereplők ügyfeleinek tájékoztatására is fel lehetett használni, amely segítette az ügyfelek pénzügyekben való tájékozottságát.
79
A törvény új lehetőségként tartalmazta a bírságnak a bírák speciális
továbbképzésére irányuló felhasználását. Ugyanis egyre nagyobb szerepet kapott ezen a területen a tagállamok pénzügyi felügyeleti hatóságai közötti együttműködés. Mindezeken túl a bírság túlnyomó részét (80%) a fennálló garanciaalapokba kell befizetni. Összességében az új törvény nem jelentett lényeges tartalmi változást, vagy különbséget az előző rendszerhez képest. E helyett kialakított egy logikusabb felépítését a korábbi módosítások egybefoglalásával, amely lehetővé tette a könnyebb jogértelmezést, illetőleg a jogalkalmazást.
78
A pénzügyi szervezetek állami felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. 4. §(továbbiakban 2007.évi PSZÁF tv.) 79 2007. évi PSZÁF tv. 26. § (2) – (7) bekezdés 40
8. A PSZÁF változásainak ismertetése a 2010. évi CLVIII. törvény Az Országgyűlés 2010. december 13-án fogadta el az új felügyeleti törvényt, 2010. szeptember 1-jétől pedig új szervezeti és működési szabályzat szerint végezte feladatait. Az újabb módosított törvény megalkotására elsősorban az Alaptörvénnyel való összhang megteremtése érdekében, illetve egy hatékony a fogyasztói érdekeket szem előtt tartó pénzügyi felügyeleti rendszer megteremtése miatt volt szükség. Az Alaptörvény 42. cikke szerint: „A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szervre vonatkozó szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.” 80 Ez a szerv pedig a PSZÁF volt, ami azt jelentette, hogy a hatóság önálló alkotmányos szerv lett, immár nem a pénzügyminiszternek volt alárendelve, hanem kizárólag törvénynek. Alapvető, kardinális változást ez a módosítást sem jelentett, követte a 2007-es törvény legtöbb szabályait és módszereit. Tartalmát tekintve lényegesen több rendelkezéseket, főleg kiegészítéseket tartalmazott. Még inkább előtérbe került a nemzetközi együttműködés, illetve az Európai Unió jogforrásainak megfelelő eljárás. Igazodva az uniós jogszabályi környezethez a törvény kimondta, hogy a Felügyelet tagja az Európai Pénzügyi Felügyeleti Rendszernek. Rögzítette továbbá, hogy feladatai végrehajtása során a Felügyelet mérlegeli a döntéseinek a többi tagállam pénzügyi rendszeré gyakorolt hatását. Jogharmonizációs célokat szolgált az a rendelkezés is, miszerint a Felügyelet a magyarországi székhelyű hitelintézetek és befektetési vállalkozásokra vonatkozó és nyilvánosságra hozott adatokat, valamint a vezető tisztségviselők és munkavállalók számát összegyűjti, és az információt eljuttatja az Európai Bank Hatóságnak. A preambulum tartalmazta az új szabályozás céljait, amely többek között a pénzügyi szervezetek ügyfeleinek védelme, illetve a nemzetközi felügyeleti együttműködés erősítése volt, természetesen a pénzügyi intézményrendszer stabil, zavartalan, átlátható és hatékony működésének biztosítása mellett. A változások keretében az elnök munkáját immár két alelnök segítette, megosztva az ellenőrzési és a fogyasztóvédelmi feladatokat. A felügyelet elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezte ki hat évre. Új elemet jelentett, hogy a PSZÁF elnökét rendeletalkotási jogosítvánnyal hatalmazta fel a jogszabály, illetve a fe-
80
Alaptörvény 42. cikk 41
ladatai ellátása során nem lehetett utasítani. Továbbá a Kormány üléseire a feladatkörét érintő napirendi pontok tárgyalásánál meg kellett hívni, illetve részt vett a Pénzügyi Stabilitási Tanács munkájában. Ezen felül kialakította a Pénzügyi Békéltető Testület szervezeti kereteit, stratégiai feladatait és jóváhagyta a szabályzatait.81A két alelnököt az elnök javaslatára a miniszterelnök nevezte ki, szintén hat évre.82A korábbiakhoz képest egyértelműen kettévált a vizsgálati és az érvényesítési terület. A szervezeti átalakulás lehetővé tette az átfogó piaci ellenőrzések lefolytatását, a helyszíni vizsgálatok erősítését, illetve a piaci szereplők - például a közvetítők – egységes kezelését. A PSZÁF az addigiaknál aktívabban részt vehetett a pénzügyi szektorra vonatkozó szabályozási munkákban. Az új struktúra révén megerősödött a PSZÁF szerepe a fogyasztóvédelem területén, addigi feladata kiszélesedett a fogyasztók érdekinek hatékonyabb védelme érdekében. E területen hatásköre hangsúlyosabb lett. Forradalmi újítást jelentett az a törvényi felhatalmazás, amely lehetővé tette a Felügyeletnek a közérdekű per indítását a fogyasztók érdekében, feltéve, ha a jogsértés nem egy konkrét egyént, hanem a fogyasztók széles körét érintette.
83
A per indítása azonban jogvesztő határidőhöz volt kötve,
melynek tartama három év volt. A törvény felsorolta, hogy milyen esetben élhetett ezzel az igényérvényesítéssel a felügyelet. A bíróság, ha megalapozott volt a kereset, dönthetett úgy, hogy valamennyi fogyasztóra kiterjesztette az ítélet hatályát. Továbbra is előtérbe került a fogyasztók tájékoztatása a pénzügyi intézmények működési mechanizmusára vonatkozóan. A felügyelet által működtetett ügyfélszolgálat lehetővé tette a bejelentett panaszok, észrevételek alapos kivizsgálását. A törvény új jogintézményként létrehozta a Pénzügyi Békéltető Testületet, amely 2010. július 1-től működött, civil fogyasztóvédelmi hálózat formájában. A jogharmonizációnak megfelelően a Testületnek tájékoztatatási kötelezettsége keletkezett az Európai Bizottság felé a tevékenységére vonatkozóan. A PSZÁF működtette, de szakmailag független volt, a szervezet élén elnök állt, akit a PSZÁF elnöke nevezett ki hat évre. A megalakult Testület az ügyfelek és a pénzügyi szervezetek közötti szerződésből eredő jogviták rendezésének fóruma lett. Hatásköre a pénzügyi szervezetekre és a saját ügyben eljáró természetes személyekre, a fogyasztókra, a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokra, a szerződésekre, illetve a teljesítéssel kapcsolatos vitás ügyek81
2010. évi PSZÁF tv. 21. § 2010. évi PSZÁF tv. 13. § 83 2010. évi PSZÁF tv. 116. § 82
42
re terjedt ki. A Testület létrehozásának célja a felek közötti egyezségkötés volt, amely lehetővé tette a fogyasztói jogok egyszerű, gyors és hatékony érvényesülését. Az eljárás megindításának alapvető feltétele volt, hogy a fogyasztó közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését a pénzügyi szolgáltatóval, amit a kérelemben igazolnia is kellett. Továbbá csak akkor járhatott el, ha nem volt folyamatban közvetítői vagy polgári peres eljárás ugyanabban az ügyben. Az eljárási költségeket a vesztes fél fizette, a határozat pedig akkor lehetett megtámadni bíróságon, ha a testület ajánlása jogsértő volt, ebben az esetben a Testület vált alperessé.84 A hitelintézetek tőkekövetelményéről szóló 2009/111/EK számú irányelv átültetési kötelezettségének eleget téve létrejött a Felügyeleti Kollégium intézménye. A Felügyelet a tagállamok közötti felügyeleti feladatok összehangolásának, valamint a harmadik országok pénzügyi felügyeleti hatóságaival történő együttműködés biztosítása érdekében hozta létre a kollégiumot. Feladata az eltérő tagállamok területén működő hatóságok közötti információcsere, a felügyeleti programok kialakítása, valamint a felügyeleti munka hatékonyságának növelése volt. A kollégium a Felügyelet írásbeli megállapodása alapján jött létre. A Felügyelet elnöke jelölte ki azt a személyt, aki az elnöki feladatokat ellátta. A Kollégiumi üléseken az elnökökön kívül kizárólag a Felügyelet döntése alapján kijelölt pénzügyi felügyeleti hatóságok jelenhettek meg. A kollégium tevékenységéről a Felügyelet tájékoztatta az Európai Bank Hatóságot.85 Ugyancsak az új felügyeleti törvény hozta létre a Pénzügyi Stabilitási Tanácsot, amely egyfajta konzultációs testületként működött. A tanács tagjait a PSZÁF elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és a pénz-tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter alkotta. A pénzügyi rendszer stabilitásának a jegyében információkat tett közzé, illetve stratégiai, szabályozási és kockázati kérdésekben tanácskozási jogot gyakorolt és állást foglalt e területekre vonatkozóan. Feladatát jelentette a hazai pénzügyi rendszer egészének, illetve a pénzügyi rendszer stabilitásának folyamatos figyelemmel kísérése. Mindemellett a pénzügyi szférára esetleges veszélyt jelentő tényezőket is vizsgálta és elemezte, és ha szükségesnek tartotta, akkor javaslattételt is tehetett a vonatkozó jogszabályok megalkotására. Természetesen nemcsak a hazai gazdasági mechanizmusokat követte figyelemmel, hanem a nemzetközi és az európai piacokon zajló fejleményeket is nyomon követette.
84 85
2010. évi PSZÁF tv. 78. § - 104. § 2010. évi PSZÁF tv. 12. § (1) – ( 7) 43
IV. RÉSZ - A hatályos pénzügyi felügyeleti rendszer jellemzőinek ismertetése Ebben a fejezetben megismerhetjük a nem olyan régen 2013. október 1-től hatályba lépett pénzügyi rendszer felügyeletére vonatkozó új szabályozást, amely megszüntette a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét és az addigi felügyeleti feladatait a Magyar Nemzeti Bankra ruházta át. Az Országgyűlés 2013. szeptember 16-án elfogadta a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényt, (továbbiakban MNB tv.) amely összevonja a jegy-bankot és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét, az utóbbi megszüntetésével. Az új felügyeleti rendszer bevezetése által az MNB látja el a korábban a PSZÁF hatás-körébe tartozó pénz-, tőke- és biztosítási piac felügyeletét, valamint az addigi fogyasztóvédelmi funkcióit is. Az utóbbira nagyobb hangsúlyt fordít az új felügyelet, amely legfontosabb feladatának az ügyfelek érdekeinek védelmét, illetve a tudatos fogyasztói magatartás kialakítását tekinti, amely többek között a fogyasztók megfelelő tájékoztatását jelenti. Továbbá az integrálásnak köszönhetően a Pénzügyi Stabilitási Tanács immár az MNB keretein belül folytatja tevékenységét. A Tanács feladata a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának biztosítása, ennek érdekében figyelemmel kíséri a pénzügyi rendszer egészét, elemzi a pénzügyi közvetítőrendszert veszélyeztető tényezőket, valamint nyomon követi a nemzetközi és az európai piacokon zajló folyamatokat. A következő részben az összeolvadás indokairól és pozitívumairól, illetve az MNB legfontosabb feladatairól szeretnék egy áttekintést nyújtani.
9. Az integráció indokai és egyben előnyei
Az összeolvadás mellett számos érvet és ellenérvet is felsorolhatunk. Véleményem szerint, ha egy ország központi bankja valósítja meg a pénzügyi rendszer feletti felügyeletet, az inkább előnyt jelent, mint hátrányt, hisz egy centralizált felügyeleti rendszer alkalmasabb az újabb és újabb a pénzügyi piacot veszélyeztető problémák kezelésére, hisz a jegybank egy egységes képet kap a gazdaság egészéről, ami a monetárispolitikai célkitűzés megvalósítását is segíti. A következő idézet is az integráció előnyéről számol be:
44
„A pénzügyi innovációk körének rohamos bővülése hatványozottan megnövelte a felügyelet iránti igényt, illetve az azzal járó feladatok nehézségét.”86 Éppen ezért célszerűbb, ha a jegybank látja el a felügyeletet, a PSZÁF helyett, hiszen a felügyelet ellátása során hatékonyabb eszközökkel tudja befolyásolni a bankrendszer és pénzügyi piacok működését, mivel nagyobb rálátással rendelkezik a gazdaság egészére, és ez által egy hatékonyabb monetáris politikát is meg tud valósítani. Ezen szempontokra tekintettel az integrációi indokait és előnyeit a következő szempontok alapján szeretném kifejteni. 9. 1. Stabilitás növelése és hatékonyság A 2000. április 1. óta fennálló pénzügyi közvetítő szféra feletti felügyeleti rendszer megszüntetését elsősorban a pénzügyi rendszerre vonatkozó stabilitás87 hatékonyabb biztosítása indokolta, ugyanis a központi bank, jellegénél fogva eredményesebben tudja e célt megvalósítani, mint a PSZÁF. A stabilitás alatt elsősorban az árstabilitást értjük, amelyhez elválaszthatatlanul kapcsolódik a pénzügyi rendszer stabilitása is. Gondoljunk például arra, hogy az infláció gyors növekedése mellett a pénzügyi rendszer nem lehet stabil, ennek következtében az árstabilitás is meginoghat. A következő gondolat is a stabilitást nevezi meg a Jegybank által folytatott felügyelet előnyének:„ a jegybank égisze alatt folyó felügyeletet az indokolja, hogy a jegybanknak egy fontos feladata a pénzügyi rendszer stabilitásának a biztosítása, a rendszer összeomlását eredményező pénzügyi folyamatok kivédése. Az egy kézből gyakorolt felügyelet mellett szól az is, a jegybanka bankok végső hitelforrása, így indokolt, ha folyamatosan részt vesz a bankok tevékenységének az ellenőrzésében is.” 88 A központi bank elsődleges felelőssé vált a makroprudenciális szervezetek feletti folyamatos felügyelet megvalósításáért. Továbbá az összevonás hátterében egy aktuális probléma kezelése is meghúzódott, ami nem más, mint a devizahitel problémája, amely elterjedésében a pénzügyi rendszer szabályozásának és felügyeletének a hiányosságai is szerepet játszottak. A PSZÁF már nem volt képes, illetve nem álltak rendelkezésére a megfelelő eszközök egy gyors, és hatékony beavatkozás végrehajtásához. A 2013. évi CXXXIX. törvény azon-
86
Lőrincné Istvánffy Hajna (2000): Pénzügyi integráció Európában, KJK Kiadó, 352. oldal URL:http://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/ado-es-penzugyekert-felelosallamtitkarsag/hirek/a-penzugyi-stabilitast-erositi-az-mnb-es-a-pszaf-osszevonasa (letöltés ideje: 2014. január 08.) 88 Lõrincné Istvánffy Hajna (2000) : Pénzügyi integráció Európába. KJK Kiadó, 351. o. 45 87
ban a Magyar Nemzeti Bankot effektívebb jogosítványokkal ruházza fel a problémával szembeni fellepés hatékony és megfelelő kezelésére. 9.2. Az Európai Unió tagállamainak felügyeleti rendszeréhez történő alkalmazkodás A jegybank által megvalósított és a pénzügyi intézményekre vonatkozó felügyeleti rendszeri megoldás nem volt ismeretlen Európában, hisz több államban is a központi bank látja el a pénzügyi felügyeletet. Így például Írországban és Olaszországban is a jegybank végzi ezen feladatok megvalósítását. Az utóbbiban a Banca d’Italia
89
rendel-
kezik a pénzügyi szervezetekre vonatkozó kiterjedt jogkörrel. A központi bank időszaki jelentéseket kap a kereskedelmi bankoktól, illetve pénzpiaci felügyeleti hatóságként szabályzatokat bocsát ki, valamint felügyeli a pénzügyi intézmények alapítását és működését. Írországban90 is hasonlóan a központi bank: a Central Bank of Ireland a felügyeleti rendszer csúcsintézménye, amely szintén a kereskedelmi bankokon kívüli pénzügyi intézmények felett is ellátja a felügyeletet. Ide sorolhatjuk még Szlovákiát, Csehországot, illetve Litvániát is, ahol ezt a megoldást alkalmazzák. 91 9.3. A háromszereplős felügyelet helyett egy szereplős felügyeleti megoldás A három szereplő alatt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletet, a Magyar Nemzeti Bankot és a Nemzetgazdasági Minisztériumot értem, hiszen ezek együttesen vettek részt 2013. október 1-ig a pénzügyi stabilitás biztosításában. A PSZÁF feladatait már kifejtettem, hogy miként járult hozzá, a stabilitás fenntartásához. A Nemzetgazdasági Minisztérium a Gazdaságszabályozásért Felelős Államtitkárság útján látja el a piacfelügyeleti és fogyasztóvédelmi tevékenységét. Az MNB pedig elsősorban a rendeletalkotási joga által járult hozzá a stabilitás megteremtéséhez. Lényegében itt a hatáskör megosztás és az együttműködés hiányosságai jelentették a problémát, és egyben az indokot is a változtatásra. A háromszereplős rendszer hátránya volt az is, hogy egy esetlegesen felmerülő a pénzügyi piacot fenyegető kockázati tényező bekövetkezésénél, az erre történő reagálás lassabban valósulna meg időben, hiszen egyeztetésre volt szükség a három intézmény között, olyan intézkedések megtételénél, amelyek a nemzetgazdaság
89
URL: http://nagykaroly.szatmar.ro/index.php?p=news&act=show&cid=38098 (letöltés ideje: 2014. január 08.) 90 http://www.magyarhirlap.hu/szuperfelugyelet-lesz-az-iden-a-jegybankbol (letöltés ideje: 2014. január 8.) 91 http://nagykaroly.szatmar.ro/index.php?p=news&act=show&cid=38098 (letöltés ideje: 2014. január 8.) 46
egészére hatással lehettek. Az integrálás által az időbeli reakció is lerövidült, így a fenyegető problémát kellő időben orvosolni a központosított felügyelet, az MNB. 9.4. A pénzügyi rendszer, vagyis a makroprudenciális politika erősítése Az új szabályozás előtt a Magyar Nemzeti Bank más hatósággal együttműködve, nevezetesen az előző pontban említett PSZÁF-al, és Nemzetgazdasági Minisztériummal együtt valósította meg a makroprudenciális politikát. Ez az együttműködés a Pénz-ügyi Stabilitási Tanács keretében létrejött konzultációk során teljesült, ami szintén a felügyelet hatékonyságát csökkentette, mivel nehezebben születik egyetértés akkor, ha több szereplő is részt vesz a felügyeleti folyamatokban. Az integrálásra e szempontok érvényesülése miatt is szükség volt, hisz immár az MNB az addigi gyakorlathoz képest jelentős többletszabályozási és makroprudenciális92 jogosítványt kapott, amit elsősorban a rendeletalkotási jogán keresztül tud gyakorolni. Továbbá az a tény sem hanyagolható el, hogy az MNB a monetáris politikai szerepe miatt jelentős információs előnnyel rendelkezett a PSZÁF-hoz képest a pénzügyi közvetítőrendszerrel és gazdasággal kapcsolatban. 9.5. Eredményesebb kockázati kezelés Példának a már említett devizahitellel kapcsolatban felmerült problémát szeretném megemlíteni, amely során bebizonyosodott, hogy a PSZÁF nem volt képes a rendszerkockázatok felmerülésekor egy gyors és célzott beavatkozásra, mert nem álltak rendelkezésére a megfelelő eszközök. Azonban a Jegybank már az integrálás előtt is hangsúlyozta a devizahitelezéssel járó kockázatokat, és ez ügyben többször is egyeztetett a PSZÁF-al, amelyek nem voltak túl eredményesek, végül jelentős késéssel, csak 2008ban jelent meg a PSZÁF-MNB közös ajánlása a devizahitelezés rendszerszintű kockázatairól.93 Azonban a változás következményeként az MNB különböző eszközöket alkalmazhat, ezen kockázatok elkerülése érdekében, többek között ilyen eszköz például: a tőkekövetelmények szigorítása, vagy a kockázatkezelési követelmények megemelése. Mindezen tényezők miatt a jegybank képes a leghamarabb és a legmegfelelőbb módon azonosítani és kezelni a nemzetgazdaságot veszélyeztető kockázatokat.
92 93
MNB tv. 4. § (7) bekezdés http://www.mnb.hu/Penzugyi_stabilitas/ajanlasok-tajekoztatok (letöltés ideje: 2014. január 9.) 47
9.6. Fogyasztóvédelmi feladatok megerősítése Már a 2007-es PSZÁF törvény is egyik legfontosabb célkitűzésének tekintette a fogyasztók érdekeinek védelmét, majd később 2010-ben pedig Pénzügyi Békéltető Testület is e cél érdekében alakult meg. A fogyasztóvédelem területén felmerült problémák olykor súlyosak is lehetnek, sőt egyben mikro- ill. makroprudenciális jelentőséggel is bírnak. Szintén példaként említhetjük a devizahitelezést, ahol fogyasztók érdekeinek védelem mellett, a pénzügyi stabilitás is hatékonyabb biztosítása is fontos volt. Ilyen eset kezelésére is indokoltabb az integrált felügyelet, hisz az MNB fogyasztóvédelmi eszközei számos makroprudenciális célra is felhasználható, konkrétan ezt jelenti a devizahitelezés jegybank általi szabályozása. A továbbiakban az MNB-hez került a pénzügyi piac feletti felügyeleti mechanizmust, illetve a konkrét eszközeit szeretném bemutatni.
10. A Magyar Nemzeti Bank felügyeleti tevékenysége Az előzőekben a legfontosabb előnyök által próbáltam megindokolni, hogy miért is bizonyult jó megoldásnak az integráció. Most pedig a konkrét gyakorlati oldalról, vagyis az MNB felügyeletre vonatkozó jogai és kötelezettségei felől szeretném megközelíteni a témát. Ahhoz, hogy az MNB átvegye a PSZÁF feladatait természetesen az Alaptörvény módosítására is szükség volt, hisz ez által biztosított a felhatalmazás a felügyeleti tevékenység folytatására. „A Magyar Nemzeti Bank Magyarország központi bankja. A Magyar Nemzeti Bank sarkalatos törvényben meghatározott módon felelős a monetáris politikáért. A Magyar Nemzeti Bank ellátja a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét.”94 Így tehát az Alaptörvény módosítás a Magyar Nemzeti Bankot felruházta a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével, ezáltal megteremtették az összevonás alkotmányos keretét is. A konkrét összevonást pedig 2013. évi CXXXIX. törvény valósította meg. A továbbiakban e törvény alapján fogom ismertetni az MNB feladatait, azonban ezek közül csak a felügyeletre vonatkozó feladatait szeretném részletesebben kifejteni. Előtte viszont nagyvonalakban az MNB általános működéséről is szeretnék néhány említést tenni.
94
Alaptörvény 41. cikk (1)- (2) bekezdés 48
10.1. Általános feladata Az MNB-nek kizárólagos joga van a bankjegy- és érmekibocsátásra, ebből következik, hogy más intézmény rajta kívül nem szabályozhatja a forgalomban lévő pénz mennyiségét. Továbbá deviza- és aranytartalékot képez, illetve irányítja az árfolyampolitikát és köteles jegyezni és közzétenni a hivatalos devizaárfolyamokat. Ugyancsak a feladatai közé tartozik a fizetési, elszámolási és értékpapír-elszámolási rendszerek felügyelete, kialakítása és a pénzügyi közvetítőrendszer zavartalan, átlátható és hatékony működésének biztosítása. Ami talán a legáltalánosabb feladata az a monetáris politika megvalósítása, hiszen ezt gyűjtőfogalomként is kezelhetjük, amely minden más konkrét feladatot magába foglal.95 10.2. Mely szervek jogosultak az MNB tevékenységének ellenőrzésére? A Magyar Nemzeti Bank független intézmény, munkája ellátása során sem a kormánytól, sem az országgyűléstől, sem az Európai Központi Banktól, illetve bármely más szervtől utasítást nem fogadhat el.96 Az MNB tevékenysége felett ellenőrzést az országgyűlés, valamint az Állami Számvevőszék végezhet, utóbbira azért van szükség, mert a Nemzeti Bank közpénzekkel gazdálkodik. 10.3. Melyek az MNB legfontosabb szervei és mi a feladatuk? A Magyar Nemzeti Bank szervei közé tartozik az igazgatóság, a Monetáris Tanács, a Pénzügyi Stabilitási Tanács, és a felügyelőbizottság.97 A Monetáris Tanács a legfőbb döntéshozó szervet jelenti monetáris kérdések ügyében, melynek legalább öt és legfeljebb kilenc tagja van, köztük szerepel természetesen a Bank elnöke és alelnökei is. A Pénzügyi Stabilitási Tanács legalább három, legfeljebb tíz tagból álló testület, melyben MNB elnöke, alelnökök, valamint az MNB elnöke által kijelölt vezetők vesznek részt, illetve az üléseken meghívás alapján más személyek is tárgyalási joggal vehetnek részt. A felügyelőbizottság az MNB folyamatos belső és tulajdonosi ellenőrzését látja el, tagjai között szerepel az Országgyűlés által választott elnök, további három tag, a gazdasági ügyekért felelős miniszter képviselője és a miniszter által választott szakértő. Az igazgatóságot az elnök és az alelnökök alkotják, amely felelős a Monetáris Tanács döntéseinek végrehajtásáért és az MNB irányításáért.
95
MNB tv. 4. § MNB tv. 1. § (2) bekezdés 97 MNB tv. 9. § - 14. § 96
49
10.4. Az MNB pénzügyi rendszer felügyeleti hatósági eljárása „ Az MNB ellátja pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét: a) a pénzügyi közvetítőrendszer zavartalan, átlátható és hatékony működésének biztosítása, b) a pénzügyi közvetítőrendszer részét képező személyek és szervezetek prudens működésének elősegítése, a tulajdonosok gondos joggyakorlásának felügyelete, c) az egyes pénzügyi szervezeteket, illetve a pénzügyi szervezetek egyes szektorait fenyegető, nemkívánatos üzleti és gazdasági kockázatok feltárása, a már kialakult egyedi vagy szektoriális kockázatok csökkentése vagy megszüntetése, illetve az egyes pénzügyi
szervezetek
prudens
működésének
biztosítása
érdekében
megelőző
intézkedések alkalmazása, d) a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők érdekeinek védelme, a pénzügyi közvetítőrendszerrel szembeni közbizalom erősítése céljából.”98 Mint láthatjuk a felügyeleti tevékenység céljait és irányát illetően radikális változás nem történt, hisz a PSZÁF is hasonló indokokra tekintettel tett eleget felügyeleti kötelezettségének. A Pénzügyi Békéltető Testület is az MNB irányítása alá került, ez által a jegy-bank immár a fogyasztók és a hatásköre alá tartozó szervezetek ügyleteiből származó vitás ügyeket is rendezi. A jegybank legfontosabb felügyeleti tevékenysége közé tartozik az engedélyezési, ellenőrzési, fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti eljárás. Valamennyi eljárás során az MNB a Ket. szabályai alapján folytatja le az eljárását: „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit az e törvényben és a fogyasztóvédelmi eljárásban a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben, továbbá az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.”99 Az ügyfél fogalmát szintén tartalmazza a törvény, amely lényegében ugyanazt tartalmazza, mint a 2010-es PSZÁF törvény. Felügyeleti eljárása során a helyszíni ellenőrzés, a hozzá továbbított adatszolgáltatásból származó adatok és a részére 98 99
MNB tv. 4. § (9) bekezdés MNB tv. 46. § (a) 50
megküldött dokumentumok segítségével jut információhoz, és ezek birtokában hozza meg a döntést, amely ellen szintén, mint a PSZÁF döntése ellen nem lehet helye fellebbezésnek, csak a bírósági felülvizsgálat megengedett. Az egyik legfontosabb felügyeleti eszközét az engedélyezési eljárás jelenti, mely szintén nem járt lényeges újításokkal a PSZÁF eljárásához képest. A kérelmező félnek a tevékenysége megkezdéséhez szükséges kérelem benyújtásakor igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.100 A kérelem elbírálása során mérlegelési jog illeti meg az MNB-t. Az ügyintézési határidő harminc naptól három hónapig terjedhet, mely során hiánypótlásnak és meghosszabbításnak helye lehet. Az MNB következő felügyeleti eszköze az ellenőrzés. „Az MNB ellenőrzése az adatszolgáltatásból származó adatok ellenőrzését, valamint az MNB által hivatalból lefolytatott hatósági ellenőrzési eljárást foglalja magába.”101 Az ellenőrzés megvalósításának eszközeit illetően sem történt változás, a PSZÁF egykori ellenőrzési eszközeit továbbra is alkalmazandónak jelölte meg a jogalkotó. Konkrétan ez az átfogó-, a cél-, a téma- és az utóvizsgálatot jelenti, amely utóbbi az általa hozott határozatok végrehajtásának ellenőrzésére irányul. A másik három vizsgálati típus tartalmában sem történt lényeges módosítás, a 2010. évi PSZÁF törvény rendelkezéseihez képest. Továbbra is az arányosság elve alapján csak a feladata ellátásához szükséges mértékben vizsgálhatja a hatáskörébe tartozó személyek és szervezetek adatait. A helyszíni ellenőrzés szabályai sem változtak meg. Az MNB az ellenőrzés lezárulásával az eredményt vizsgálati jelentésben foglalja össze és közli az ellenőrzendő személlyel vagy szervezettel, akiknek észrevételezési joguk van. Ha: „az MNB az ellenőrzés végén vagy az általa hivatalosan ismert tények alapján megállapítja a meghatározott jogszabályok vagy az MNB hatósági határozatában meghatározott kötelezettség megszegését, elkerülését, elmulasztását, késedelmes vagy hiányos teljesítését”102 akkor többek között intézkedést, kivé-teles intézkedést, illetve bírságot szab ki. Ezen kívül más módszerekkel is felhívhatja a vizsgált személyek vagy szervezetek figyelmét, vagy utasíthatja őket a jogszabályban foglalt kötelezettségek teljesítésére. Új intézkedést jelent a forgalomban lévő vagy már bevont törvényes fizetőeszköz engedély nélkül készített utánzatok megsemmisítésének az elrendelése. 103 Az intézkedés kiszabása során is az arányosság elvére tekintettel hozza meg döntését. Az 100
MNB tv. 59. § (1) MNB tv. 62. § (2) 102 MNB tv. 75. § ( 1 ) 103 MNB tv. 75. § (1) be) 101
51
intézkedés megtételének szubjektív elévülési ideje három év, míg az objektív határidő öt év lett. A kiszabott bírság összege: „százezer forinttól kétmilliárd forintig terjedhet”104 További fontos felügyeleti feladata közé sorolhatjuk a fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárását. A 2010-es PSZÁF törvényhez képest ez az eljárás sem változott meg. Szintén az eljárás megindításnak konjunktív feltétele van, az egyik a fogyasztói panasz előzetes közlése a jogsértő szervezettel, vagy személlyel, illetve a másik pedig a panasz elbírálásának hiánya, vagy a nem megfelelő elbírálása. Ebben az esetben az MNB: „megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, és elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, ha erre - a fogyasztók jogi vagy gazdasági érdekeinek védelme miatt - halaszthatatlanul szükség van.”105 Ezen kívül természetesen a hatáskörébe tartozó egyéb intézkedési módokat is alkalmazhatja, kivétel a fogyasztóvédelmi bírságot, amelyet mindenképpen ki kell szabni, ha: „jogsértést megállapító jogerős határozatában előírt kötelezettség teljesítésére megállapított határnap elteltét, illetve ha-táridő lejártát követő hat hónapon belül ugyanaz a szervezet vagy személy ugyanazon jogszabályi rendelkezést ismételten megsértette, vagy a jogsértés a fogyasztók széles körét érinti.”106 Végül a piacfelügyeleti eljárásról szeretnék pár dolgot említeni, részletesen és hosszasan itt sem szeretném elemezni az eljárást, mert ez is lényegében megegyezik az egykori PSZÁF törvény rendelkezéseivel. Szerintem ez a leggyakoribb eljárás, a hírekben is számos esetről hallhattunk, amely piacfelügyeleti eljárás megindításáról számol be. Nem is olyan régen 2014. február 4- én jelent meg az MNB hivatalos honlapján egy erről szóló hír: „A Magyar Nemzeti Bank (MNB) piacfelügyeleti eljárást indított annak a korábbi alaptalan negatív híresztelésnek a kivizsgálására, amely szerint 2014. január 29. napján Magyarország nem tudta volna teljesíteni devizakötvényének esedékes tőke- és a kamatfizetését. A jegybanki eljárás célja, hogy az alaptalan és káros híresztelés kapcsán megvizsgálja: megvalósult-e a tőkepiacról szóló törvényben leírt tiltott piacbefolyásolás a hamis információ terjesztésével.”107
104
MNB tv. 76. § ( 1 ) MNB tv. 87.§ 106 MNB tv. 88. § ( 4 ) 107 URL:http://www.mnb.hu/Sajtoszoba/mnbhu_pressreleases/mnbhu_pressreleases_2014/mnbhu_sajtoko zlemeny_20140203_1400 (letöltés ideje: 2014. február 12.) 52 105
Az eljárás megindításának alapja lehet 108az engedély vagy bejelentés hiányában végzett és a felügyelet hatáskörébe tartozó tevékenység folytatásának észlelése, valamint a bennfentes kereskedelem megvalósítása, illetve a piacbefolyásolás észlelése. Továbbá ide tartozik a bennfentes személyt érintő bejelentési és közzétételi kötelezettségre vonatkozó szabályok, vagy a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok ellenőrzése is. Az ügyintézési határidő ezen a tudomásra jutástól számított hat hónap, amely meghosszabbítható három hónappal. Az MNB jogosult a kivizsgálás érdekében adatokat, illetve tájékoztatást kérni a vizsgált személytől vagy szervezetektől. Ha megállapítja a jogsértést, akkor a következő intézkedésekkel élhet: a tevékenység végzésének megtiltása, büntetőeljárást kezdeményezése, piacfelügyeleti bírság kiszabása. Továbbá ideiglenes biztosítási intézkedést is elrendelhet, ha az érintett ügyfél érdekének megóvása ezt kívánja. Amennyiben az MNB bebizonyította, hogy jogsértés történt, az erről szóló határozatot az adatokkal együtt a hivatalos honlapján közzéteszi.
108
MNB tv. 90. § (1) 53
BEFEJEZÉS A dolgozatom tárgyát képező felügyeleti rendszer kutatásának eredményeként arra a következtetésre jutottam, hogy az október 1-től hatályba lépett új felügyeleti megoldás mindenképpen pozitív változást jelentett az addigi szabályozással szemben, amelyeket szintén részletesen egy kronológiai áttekintés során ismertettem. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének és a Magyar Nemzeti Banknak az összeolvadása egy még hatékonyabb és eredményesebb hatóságot hozott létre, amely képes megküzdeni a nemzetgazdaságra veszélyes pénzügyi tevékenységekkel. A hatályos rendszer történeti előzményeinek ismertetése során láthattuk, hogy 1986-től a felügyeleti rendszer nem volt egységes, hisz három hatóságból tevődött össze, nevezetesen az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletből, az Állami Biztosításfelügyeletből és az Állami Pénztárfelügyeletből, amely nem volt képes egy átlátható és összehangolt működésre. Már akkor is felvetődött a kérdés, hogy hatékonynak minősül e, a több kézből irányított felügyelet. A gazdasági változások azonban megválaszolták e kérdést és bebizonyították, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer stabil és kockázatoktól mentes működésének biztosítása csakis egy központosított hatóság által történhet. Éppen ezen indokokra is tekintettel szüntették meg a széttagolt rendszert és hozták létre a központosított PSZÁF-ot, amely rendelkezésére már több eszköz állt a feladata teljesítése során. A korábbi három intézmény időben később tudott reagálni a nemkívánatos üzleti és gazdasági kockázatok feltárására és azonosítására, főként az együttműködési problémák miatt is. Éppen ezért a PSZÁF előnye abból a szempontból is megragadható, hogy a pénzügyi piacok biztonságos működéséhez és a fejlődéséhez elengedhetetlen a centralizált, egy konkrét hatóság által ellátott felügyelet. Továbbá az egységes felügyelet kiszűrheti a több felügyelet által megvalósított ellenőrzős következményeként jelentkező átfedéseket. Mindezekből arra a következtetésre juthatunk, hogy a felügyeleti rendszer reformja már 2000-től elkezdődött a PSZÁF létrehozásával, a folyamat pedig 2013. október 1-én egy újabb fordulathoz érkezett. Azáltal, hogy a jegybank feladata lett a pénzügyi felügyelet ellátása, az egységesíti folyamat beteljesedett, az új szabályozás lehetővé tette a még hatékonyabb ellenőrzést. Az MNB felelőssé vált a pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzésért, mely a gazdasági növekedéshez is hozzájárul. Úgy gondolom, hogy az integrál felügyeleti struktúra mindenképpen előnyt jelent, ezen állítás bebizonyítására törekedtem a hatályos rendelkezést bemutató részben is. A többször 54
említett hatékonysági szemponton túl azonban a gyors információszerzést is tekinthetjük pozitív dolognak. A világ pénzügyi piacain lezajló gazdasági folyamatok során kiemelkedő jelentőséggel bír az információkhoz kellő időben történő hozzájutása és átadása, amelyre csakis egy egységes felügyelet keretében kerülhet sor. Ebből következik, hogy az MNB egy esetlegesen felmerülő gazdasági és pénzügyi helyzetre gyorsan tud reagálni és döntést hozni. Összességében megállapíthatjuk, hogy az egy szervezeten belül működő, a pénzintézeti rendszer egészét átfogó, egységes felügyelet kellően tud a pénzügyi piacon jelentkező kihívásokra megoldást nyújtani. A dolgozatom során a pénzügyi felügyelet fontosságának a bemutatását céloztam meg. A történelem során megfigyelhető, hogy a ciklikusan jelentkező gazdasági válságok elkerülésében és kezelésében a pénzügyi hatósági felügyeletnek komoly szerepe van, hisz az ő felelőssége, hogy kiszűrje és meggátolja az olyan pénzügyi szereplők működését, akik bármilyen kockázatot jelenthetnek végső soron a nemzetgazdaságra. Éppen ezen problémák elkerülése miatt szükséges egy jól működő felügyelet megteremtése, amely képes a pénzügyi közvetítőrendszer hatékony ellenőrzésére. Remélem a tanulmányomban sikerült széleskörű betekintést nyújtani a rendszer működésébe, illetve felhívni a figyelmet, hogy milyen kiemelkedő szerepe van a pénzügyi felügyeletnek a gazdasági mechanizmusok terén.
55
IRODALOMJEGYZÉK Asztalos László György (2005): Kilencven éve alapították a magyar pénzügyi felügyeletet, Pénzügyi Szemle, 50. évfolyam. Bánfi Tamás (2002)- Sulyok Pap Márta (szerk.) : Pénzügytan I- II., Tanszék Kft, Bp. Bánfi Tamás (2007), Pénzügytan, Tanszék Pénzügyi Tanácsadó és Szolgáltató Kft, Bp. Bende- Szabó Gábor (szerk.) (2006): Pénzügyi ellenőrzési ismeretek, MKI, Budapest Bod Péter Ákos (2003): Gazdaságpolitika, Aula Kiadó, Budapest Bogár László (2003) Magyarország és a globalizáció, Osiris Kiadó, Budapest D. Fisichella (1991): A politikatudomány alapvonalai (Ford. : Soltész Erzsébet), ÉszakMagyarországi Innovációs Centrum, Miskolc Delikát Anna (2007): A pénzügyi piacok szerepe a monetáris politikában, MNB Szemle, november, 15-21. Dr. Huszti Ernő (1996): Banktan, Tas Kft, Budapest Dr. Petrik Ferenc (2003): Bankjog, HVG-ORAC Kft, Budapest Egyetemes Lexikon A-Z (1998), Officina Nova Kiadó Fellegi Miklós (2005): Pénzügytan, Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Zrt. Fellegi Miklós (2011): Pénzügyi ismeretek, Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc Földes Gábor (szerk.) (2001): Pénzügyi jog, Osiris Kiadó, Budapest Gál Zoltán (2010): Pénzügyi piacok a globális téren, Akadémiai Kiadó Zrt, Budapest Halustyik Anna (szerk.) (2003) : Pénzügyi jog I. , Aula Kiadó, Budapest Harsányi Gyöngyi (2010): A magyar értékpapírjog alapjai, Novotni Kiadó, Miskolc Heyne, Paul (1991): A gazdasági gondolkodás alapjai, Tankönyvkiadó, Budapest Kohn, Meir (1998): Bank- és pénzügyek, pénzügyi piacok, Osiris Kiadó-Nemzetközi Bankárképző, Budapest Kónya Judit (2001): A vállalkozások bankügyletei, KJK-Kerszöv Kft, Budapest Kovács Árpád (2003): Pénzügyi ellenőrzés, változó erőtérben, Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Rt Kovács Árpád (2007): Az ellenőrzés rendszere és módszerei, Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató Kiadó, 187.o. Lentner Csaba (szerk.) (2006): Pénzpiacok szabályozása Magyarországon, Akadémiai Kiadó Zrt, Budapest Losonczi Csaba- Magyar Gábor (1993): Pénzügyek a gazdaságban, Juvent Kiadó, Bp. Lőrincné Istvánffy Hajna (2000): Pénzügyi integráció Európában, KJK Kiadó, Bp. Nagy Tibor (2004): Pénzügyi jog, ELTE Jogi Továbbképző Intézet, Budapest 56
Prof. Dr. Torma András (2010): Közigazgatási jog 4, Könyvműhely, Miskolc Rádóczy Gyula (1982): Mária Terézia magyar pénzverése, Magyar Érmegyűjtők Egyesülete, Budapest, Rusznák Tamás (1997): Bankjog, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest Simon István (2007): Pénzügyi jog I. Osiris Kiadó Budapest Szabó Miklós (2006): Bevezetés a jog- és államtudományokba, Bíbor Kiadó, Miskolc, Szalkai István (1996): A monetáris irányítás: elmélet és gyakorlat, KJK Kiadó, Bp. Szamuely László (1992): Szociális piacgazdaság versus jóléti állam, Budapesti Könyvszemle Száz János (1991): Hitel, pénz, tőke: a hitelpénz és a pénztőke idődimenziója, Közgadasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest Székely György (2002) Pénzügyek és banküzletek, Pénzügyi menedzserek kézikönyve, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó könyvkiadó, Budapest Szincsák Tibor: Történelmi Kronológia általános és középiskolások számára, Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft, Debrecen Takács György (1936): Rendszeres magyar pénzügyi jog, Grill Károly Kiadó, Bp. Tarafás Imre (2001): A monetáris politika a nagy válságtól napjainkig, Aula Kiadó, Bp. Tomcsányi Móric (1993): Magyar közigazgatási és pénzügyi jog, Fővárosi Nyomda Rt, Budapest Vigvári András (2008): Pénzügy (rendszer) tan, Akadémiai Kiadó Zrt, Budapest Szentiványi Iván (1988): Bankjog, KJK-Kerszöv Kiadó Kft. , Budapest
WEBJEGYZÉK URL: http://ecopedia.hu/prudencialis (letöltés ideje: 2013. szeptember 15.) URL: http://www.kislexikon.hu/laissez_faire_laissez_passer.html (letöltés ideje: 2013. szeptember 15.) URL: www.eco.u-szeged.hu/download.php?docID=3251, (letöltés ideje: 2013. szeptember 24.) URL:http://www.bacs-kiskun-leveltar.hu/index.php/hu/rendezvenyek/kiallitasarchivum/33-penzintezetek-iratai-a-bkm-leveltarban-1848- (letöltés ideje: 2013. szeptember 24.) URL: http://mnl.gov.hu/bal_menusor/hasznalat/kutatas/iratanyag_leirasa/xix_2.html (letöltés ideje: 2013. szeptember 24.) URL: http://mnl.gov.hu/bal_menusor/hasznalat/kutatas/iratanyag_leirasa/xix_2.html 57
(letöltés ideje: 2013. szeptember 24.) URL: http://www.kislexikon.hu/allami_fejlesztesi_bank.html ( letöltés ideje: 2013. szeptember 24. ) URL: http://www.cib.hu/cib_csoport/cib_bank/history/111?isFlashCompliant=false&session_i d=VcJa9GTAew8frOA7elclqsym&b=121&w=1366&h=768
(letöltés
ideje:
2013.
szeptember 24.) URL: www.pszaf.hu (letöltés ideje: 3013. szeptember 25.) URL: Magyar Tőkepiac honlapja: http://www.mtp.hu/cikk?39462 (letöltés ideje: 2013. november 21.) URL: http://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/ado-es-penzugyekertfelelos-allamtitkarsag/hirek/a-penzugyi-stabilitast-erositi-az-mnb-es-a-pszafosszevonasa (letöltés ideje: 2014. január 08.) URL: http://nagykaroly.szatmar.ro/index.php?p=news&act=show&cid=38098 (letöltés ideje: 2014. január 08.) URL:
http://www.magyarhirlap.hu/szuperfelugyelet-lesz-az-iden-a-jegybankbol
(letöltés ideje: 2014. január 8.) http://nagykaroly.szatmar.ro/index.php?p=news&act=show&cid=38098 (letöltés ideje: 2014. január 8.) http://www.mnb.hu/Penzugyi_stabilitas/ajanlasok-tajekoztatok (letöltés ideje: 2014. január 9.) URL:http://www.mnb.hu/Sajtoszoba/mnbhu_pressreleases/mnbhu_pressreleases_2014/ mnbhu_sajtokozlemeny_20140203_1400 ( letöltés ideje: 2014. február 12.) URL: http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/385.html ( letöltés ideje: 2013. szeptember 25.)
JOGFORRÁS-JEGYZÉK Magyarország Alaptörvénye 1916. évi XIV. törvény a Pénzintézeti Központról 1921. évi XXXIII. törvénycikk a Trianonban kötött békeszerződés becikkelyezéséről 1924. évi V. törvénycikk a Magyar Nemzeti Bank létesítéséről és szabadalmáról 1948. évi XXXII. törvénycikk a 1924. évi V. törvénycikk kiegészítéséről és módosításáról szóló 58
1990. évi VI. törvényt az egyes értékpapírok nyilvános forgalomba hozataláról és forgalmazásáról, valamint az érték-papírtőzsdéről 1991. évi LXIX. törvény a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről 1993. évi XCVI. törvény az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról 1994. évi XXXIX. törvény az árutőzsdéről és az árutőzsdei ügyletekről 1995. évi XCVI. törvény a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről 1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról 1996. évi CXIV. törvény az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletről 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről 1999. évi CXXIV. törvény a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről 2003. évi XV. törvény a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról 2007. évi CXXXV. törvény a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről 2008. évi CII. törvény a 2009. évi költségvetéséről 2009/111/EK számú irányelv a hitelintézetek tőkekövetelményéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről 2013. évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról 2013. évi CXXXIX. törvény a Magyar Nemzeti Bankról 56/1986. (XII. 10.) MT rendelet az Állami Biztosításfelügyeletről. 575/2013/EU rendelet a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról
TÁBLÁZATOK 1. táblázat: a pénzügyi piac elemeinek összevetése (forrás: saját szerkesztés) 2. táblázat: a PSZÁF jogelődjeinek összehasonlítása (forrás: saját szerkesztés)
59
