A Pedagógiai program hatálybalépése

A

Békésy György Szakközépiskola pedagógiai programja

Budapest 2014 A Pedagógiai program hatálybalépése A Pedagógiai program 2014. év szeptember hó 1-jén lép hatályba és visszavonásig érvényes. A felülvizsgált Pedagógiai program hatálybalépésével egyidejűleg érvényét veszti a 2013. év május hó 10. napján elfogadott (előző) Pedagógiai program.

1

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ................................................................................................................................................ 2 BEVEZETÉS .................................................................................................................................................... 3 1. Az iskola bemutatása .................................................................................................................................... 3 2. Iskolánk arculata .......................................................................................................................................... 3 A. A NEVELÉSI PROGRAM .......................................................................................................................... 4 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ..................................................................................................................................................................... 4 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok...................................................................... 8 3. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok ...................... 11 4. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai . 14 5. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység .......................................... 15 6. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogainak gyakorlásának rendje ............ 21 7. A szülő, tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái ................................. 21 8. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ....................................................................... 23 9. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, a felvételi vizsga követelményei....... 32 10. A felvétel és átvétel helyi szabályai ......................................................................................................... 42 B A HELYI TANTERV .................................................................................................................................. 43 1. A választott kerettanterv megnevezése ...................................................................................................... 43 2. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások ................... 44 3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei .. 45 4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ................................ 45 5. Választható tantárgyak, foglakozások, a pedagógusválasztás szabályai .................................................... 46 6. Választható érettségi vizsgatárgyak ........................................................................................................... 46 7. A középszintű érettségi témakörei.............................................................................................................. 46 8. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei .............................................................. 55 9. A csoportbontások és egyéb foglakozások szervezésének elvei ................................................................ 59 10. A tanulók fizikai állapotának mérése ....................................................................................................... 59 11.Egészségnevelési és környezeti nevelés elvei ........................................................................................... 60 12. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ................................................................................ 60 13. A tanulók jutalmazása, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékelése ............................................. 61 14. A 11-12. évfolyamon az emelt szintű érettségire történő felkészítéshez az emelt szintű oktatásban alkalmazott fejlesztési feladatok és követelmények .................................................................................. 64 15. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása .......................................... 64 C. A SZAKMAI PROGRAM .......................................................................................................................... 65 1. Az iskola szakképzési rendszere ................................................................................................................ 65 2. A hatályos alapító okiratban szereplő szakképesítések .............................................................................. 73 3. Beszámíthatóság az iskola képzési rendszerében ....................................................................................... 78 D ZÁRÓ DOKUMENTUMOK ..................................................................................................................... 79 1. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala, a jóváhagyott pedagógiai programhoz való hozzáférés . 79 2 A Pedagógiai program felülvizsgálata......................................................................................................... 79 3. Legitimizáció .............................................................................................................................................. 80

2

BEVEZETÉS 1. Az iskola bemutatása Névjegy Az intézmény neve, címe: Békésy György Szakközépiskola 1174 Budapest, XVII. kerület Széchenyi utca 9-11. (1173 Békésy tér 1 ) Levélcím: 1656 Budapest, Pf. 111.telefon/fax: 256-1673,

257-0032

Az iskola OM azonosítója: 035414

2. Iskolánk arculata Iskolánk az 1988/89-es tanévben kezdte meg a működését. Névadónk Dr. Békésy György (1899-1972) Nobel-díjas biofizikus, audiológus, az emberi hallás mechanikaifiziológiai folyamatainak világhírű kutatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Iskolánkban az idegen nyelvi és informatikai képzés, a kommunikációs képességek fejlesztése kiemelt fontosságú, hiszen a nálunk megszerzett szakmai tudás a gazdasági élet szolgáltatói területeire nyújt alkalmazható tudást. Iskolánk viszonylag új intézmény, az egyik legszebb budapesti középiskola. A főváros peremkerületében, Rákoskeresztúron található, amely maga is 9 városrészből tevődik össze (Akadémiaújtelep, Rákoscsaba, Rákoscsaba-Újtelep, Rákoshegy, Rákoskoskeresztúr, Rákoskert, Rákosliget, Madárdomb, Régiakadémiatelep). Az épület északi frontja lakótelepre néz, a déli oldalt kertes, családi házak övezik. Tanulóink kétharmada kerületi lakos, másik harmaduk az agglomerációból jár be. Az iskolaépület tervezője Magyar Géza Ybl-díjas építész. Tágas belső terei, az üvegkupolával fedett aula a burjánzó zöld növényekkel, nagy fehér falfelületeivel mediterrán hatást kölcsönöznek az épületnek. A teraszos kiépítésű parkszerű, tágas iskolaudvar és a gondozott sportpályák nem csak esztétikai élményt nyújtanak, de rekreációs szerepük sem elhanyagolható. Tanulóink zártkörű videó láncba bekapcsolt osztálytermekben tanulnak, tornaterem, kondi terem és sportudvar teszi lehetővé a mindennapi testedzést, a szünetekben a diákpihenők és diákklub kulturált környezete várja a diákokat. Színháztermünkben színházi előadásokat és hangversenyeket szervezünk. A természettudományi és az informatikai szaktantermek, a tanirodák az érettségire való felkészítést, illetve a szakmai képzés színvonalát erősítik. Iskolai könyvtárunk a tanulók számára a kötelező olvasmányokat, tanórai felkészüléshez és önképzéshez szakkönyveket biztosít, a könyvtárban elhelyezett számítógépek az önálló információszerzést segítik.

3

A. A NEVELÉSI PROGRAM 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Iskolánk, mint minden oktató-nevelő intézmény követelményeket támasztó, normatív szervezet. Követelményrendszerünk jogi alapjait és keretét a közoktatásról, a szakképzésről, a gyermekek jogairól szóló törvények, a NAT, a kerettantervek, továbbá a tanév rendjét évenként szabályozó rendeletek képezik. Iskolai életünk belső rendjét és normáit a Szervezeti Működési Szabályzat és a Házirend tartalmazza. Ezeknek a dokumentumoknak a szellemét az a meggyőződésünk alakította/alakítja, amely szerint az iskola mind a pedagógusnak, mind a tanulónak első sorban munkahely, és csak mint ilyen a közösségi élet gyakorlásának színtere. Ebből következően az itt folyó munka alapfeltételei: az értelmes rend, az átlátható partneri személyi viszonylatok, az egymás tiszteletére építő normakövető magatartás. Olyan innovatív iskolát vállalunk, vallunk magunkénak, amely képes a korszerű, új ismeretek befogadására-átadására, és az európai kultúrkör hagyományos alapértékeivel tudja orientálni az iskolahasználók különböző csoportjait. Az iskola tanárai bizalommal, megértéssel tekintenek a tanulók személyiségére; jogaikat, emberi méltóságukat tiszteletben tartva, pedagógiai tapintattal nyújtanak lehetőséget önállóságuk, kezdeményezőkészségük, kreativitásuk kibontakozására. Ugyanakkor határozott követelményeket is támasztanak a tanulókkal szemben. Erre kötelezi tanárainkat pedagógiai szakmai kompetenciájuk, hivatásuk; felelősségük a nevelési célok megvalósulásához vezető tanulói tevékenységek megszervezésében. A távlatok a képességfejlesztő iskola irányába mutatnak. Ma még a kimeneti szabályozás is jobbára ismeretközpontú, de lassan teret nyernek az új típusú alkalmazás-számonkérések, kompetencia-vizsgák. Az ismeretátadási folyamatok alakításában, megválasztásában meghatározó jelentőségű tényezőnek tartjuk a képességfejlesztést. A diákjainkra gyakorolt célratörő, tervszerű, többoldalú nevelő hatások célja, hogy szociálisan értékes és egyénileg eredményes autonóm életvezetésre, az iskolában szerzett ismereteik fejlesztésére képes egyénekként érkezzenek a felnőttkor küszöbére, léphessenek szakmai pályájukra. Tudatában vagyunk annak, hogy tanulóink eljövendő életpályájának terepe a 21. század tudásalapú, információs társadalma lesz. Az ismeretek már ma is tapasztalható, a jövőben várhatóan még inkább rohanó tempójúvá váló mennyiségi és minőségi változása természetesen lehetetlenné teszi azt, hogy diákjainkat egész életünkre szóló, illetve szakmai pályájukhoz mindvégig elégséges ismeretekhez juttassuk. Különösen fontos feladatunknak tartjuk tehát felkészítésüket az új ismeretek önálló megszerzésére. Alapvető célunk minden tantárgy oktatásában, és a tanórán kívüli programok során a kulcskompetenciák fejlesztése. Nemzeti alaptantervben megfogalmazott kompetenciafejlesztés formái, keretei iskolánkban: anyanyelvi kommunikáció: minden tantárgyban megjelenik, de elsősorban a magyar nyelv és irodalom tantárgy keretein belül fejlesztjük.; idegen nyelvi kommunikáció: a nyelvórán kívül az informatika tantárgy tanításának keretein belül; matematikai,.természettudományos kompetencia: a matematika tantárgy oktatásán kívül a kompetencia fejlesztése, a fizika, kémia és földrajz tantárgyakban is kiemelt szerepet kap az érettségi kompetencia szemléletű vizsga feladatainak megfelelően; digitális kompetencia: az informatika tantárgy tantervén kívül a digitális kompetencia fejlesztését a nevelőtestület elhatározása alapján minden tantárgy tanításában fontosnak tartjuk, a tanulókat fel kell készíteni a

4

digitális társadalomban való tudatos részvételre, ez egyaránt jelenti az információk közötti tudatos válogatást, az internet szakszerű használatát csakúgy, mint az internet etikett betanítását; hatékony önálló tanulás: a tanultak belső összefüggéseinek megértése, problémamegoldó képesség, a különböző tudásterületek közötti kapcsolatok felismerése, szociális és állampolgári kompetencia: az osztályfőnöki órákon és társadalomtudományi ismeretek órákon kell elsősorban ezeket a kompetenciákat fejleszteni, de csak úgy, mint a többi kompetencia fejlesztése rendszeresen szerepet kap minden tantárgy területén; kezdeményező képesség és vállalkozói kompetencia: elsősorban a szakmacsoportos alapozó tantárgyon belül történik az ismeretek átadása, páros és csoportmunkával, önálló kutatási területek bemutatásával, projektfeladatok végrehajtásával és a meghirdetett tanulmányi versenyekre való felkészítéssel fejleszthető; esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség: az adott tantárgyi (irodalom, ének, rajz és vizuális kultúra) kereteken kívül szakköri keretben zajlik a fejlesztés. Iskolánk helyi tantervének felülvizsgálatakor és megvalósításakor szem előtt tartjuk a fentiek beépítését valamennyi tantárgy oktatásába, Az elsajátítás mérésére az országos mérés szolgál. Az eredmények értékelése, a következtetések megfogalmazása, a további feladatok meghatározására a minőségirányítási programunkban meghatározottak szerint a nevelőtestület feladata. A mérések eredményei nyilvánosak. Iskolánkban biztosítjuk az ismeretek, a vallási, illetve világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítését. Gondoskodunk az alapvető erkölcsi ismeretek elsajátításáról, valamint a tananyagban biztosítjuk a vallások erkölcsi és művelődéstörténeti tartalmának tárgyszerű és elfogulatlan ismertetését. Iskolánk fontosnak tartja az alapvető erkölcsi ismeretek és értékek elsajátítását és annak a magatartásban, viselkedésben való megjelenését. Az ismeretek többoldalú közvetítésére törekszünk anélkül, hogy vallási és világnézeti tanítások igazságáról állást foglalnánk.

Nevelő-oktató munkánk céljai és feladatai Az iskolánkban folyó nevelő-oktató tevékenységünk fő célkitűzései a következők: 

A szakmai képzés megalapozása, az érettségi, majd a szakmai vizsgára, a felsőfokú tanulmányokra vagy a munkába állásra való felkészítés. Azt kívánjuk elérni, hogy kialakuljon tanulóinkban az igény és a képesség az ismeretek önálló megszerzésére, azok összefüggéseinek felismerésére, értelmezésére, hasznosítására. Fejlődjön fogalmi gondolkodásuk, problémamegoldó képességük, anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációs, valamint informatikai tudásuk. Törekszünk arra, hogy tanulóinkban kifejlődjön a tanulásuk, munkájuk eredményessége, minősége iránti igényesség, kialakuljon a tevékenységeikkel kapcsolatos felelősségérzetük. Az általános műveltséggel összefüggésben a tanulóinkat logikus összefüggésekben, rendszerben való gondolkodásra neveljük. Képessé tesszük őket arra, hogy a különböző információk között eligazodjanak, a gyakorlati életben felmerülő kérdésekre is találjanak válaszokat, és a különböző élethelyzetekben törekedjenek a tudásra épülő önálló vélemény kialakítására, majd az ezen alapuló felelős döntésekre.



Célunk a tanulási kudarcok megelőzése a rendelkezésünkre álló valamennyi eszközzel, a tanulmányokat félbeszakító lemorzsolódás kiküszöbölése, a sikeres beilleszkedés elősegítése, a szociális hátrányokból

5

adódó hátrányok kompenzálása. Törekednünk kell arra, hogy ne maradjon észrevétlen bármilyen tehetségmegnyilvánulás, ne kallódhasson el egyetlen tehetség sem ( az ezekhez a célokhoz tartozó feladatokat nevelési tervünk külön fejezetei tartalmazzák). 

Személyiség- és közösségfejlesztő nevelési programunk határozott célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testileg és lelkileg egészséges, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre.



El kívánjuk érni, hogy tanulóinkban tevékenységeik során kialakuljon az egészség, az emberi környezet és a természet megóvására irányuló felelősségérzet, kifejlődjön az igényük a társakkal való együttműködő, egyenrangú és szolidáris viszony kialakítására, a közösségi és az egyéni érdekek egyensúlyának megteremtésére. Sajátjuknak tekintsék a nemzeti és az egyetemes emberi értékeket és követendő magatartásmintákat, nyitottá váljanak a különböző kultúrák iránt, alkalmassá váljanak az önálló, felelős döntéseken alapuló, elsősorban a szakmai területeken folyamatosan fejlődő, megújuló alkotómunkára, a szolgáltatási értékteremtési folyamatok alakítására, a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére, valamint felsőfokú tanulmányok megkezdésére.



Fontos, meghatározó célunk, hogy a személyiségfejlesztésben kiemelt szerepet kapjon az önismeret fejlesztése, a kezdeményező és vállalkozó készségek, illetve a felelős társadalmi magatartás kialakítása, egy koherens értékrendszerre épülő világkép formálása, valamint az állampolgári szerepre történő felkészítés. Ez magában foglalja a demokrácia gyakorlásához szükséges képességek fejlesztését, a jogok és a kötelességek tudatosítását.



Az integrált nevelésben, oktatásban részesülő sajátos nevelési igényű gyermekek- nagyot halló, gyengén látó, pszichés fejlődési zavar következtében tanulási zavarral küszködő - ellátása Alapító okiratunk szerint intézményünk feladatellátásai körébe tartozó tevékenység. Az integrált neveléssel megteremtjük az esélyegyenlőség alapjait, felkészítjük a sajátos nevelési igényű tanulókat az önálló életvitelre. Célunk, hogy egészséges énképet és önbizalmat alakítsunk ki bennük, reális pályaválasztásukban segítsük őket. Az integrált nevelés nem csupán a sajátos nevelési igényű gyermekek társadalmi beilleszkedését, hanem sokféle szociális készség kialakulását eredményezi a többi gyermekben, tanulóban. A fent megjelölt célok eléréséhez az alábbi fő feladatok tartoznak:



Változatos módszerekkel továbbépítjük, és kiszélesítjük az általános iskolából hozott tantárgyi ismereteket. A helyi tantervünkben a tantárgyi és fejlesztési követelmények, tevékenységek és tartalmak biztosítják az általános műveltség továbbépítését.



Megtanítjuk tanítványainkat tanulni. Különböző tanulási tevékenységformákat ajánlunk számukra, és azokat az egyéni tanulási stratégiákat erősítjük meg bennük, amelyek az önálló ismeretszerzést és rendszerezést, feldolgozást segítik elő.



Feladatunk továbbá az iskolában folyó nevelő-oktató munka egységes értékelési rendszerének kialakítása és működtetése, a pedagógiai folyamatban érintett szülők, tanulók, tanárok és kollégiumi pedagógusok újabb együttműködési formáinak kialakítása, továbbfejlesztése fejezetekben részletezzük) .

6

(az ezzel kapcsolatos feladatokat külön



Tudatos továbbképzési politikával kívánjuk emelni az iskolavezetés-irányítás színvonalát, növelni szakszerűségét, továbbfejleszteni a szaktanári módszertani kultúrát. Iskolánk akkor képes a szociokulturálisan heterogén diákság hatékony képzésére, ha nevelési eljárásaiban korszerű, követelményeiben igazodik a tanulók adottságaihoz, fejlettségéhez.



Nevelési és oktatási gyakorlatunkba folyamatosan beépítjük azokat a fejlesztő célú problémakezelési módszereket és képzési tartalmakat, amelyek a magyar társadalom demokratikus létformájából, az ország jövendő európai integrációs folyamatából, a közép- és felsőfokú iskolázás kiterjedéséből, az egész életen át tartó tanulás parancsoló szükségességéből adódnak. Tervező munkánkban számolunk a kultúraváltás jelenségeivel, a globalizációból, az egyenlőtlenségek világméretű növekedéséből, az értékrend zavaraiból fakadó feszültségekkel.



Helyi tantervünkben a tananyagtartalmak ütemezését, a tanítási-tanulási folyamat tagolását, eszközeit, módszereit úgy alkalmazzuk, hogy az eltérő adottságú és motivációjú tanulók számára is adott legyen az ismeretek bővülésének, a képességek és készségek fejlődésének a lehetősége. Az iskolarendszer átjárhatóságát is figyelembe véve határozzuk meg az iskolánk egyes szakaszaihoz, tantárgyaihoz tartozó, a tanulók többsége számára ösztönző, egyénhez igazodó differenciált módszerek alkalmazását és a megfelelő tanulói aktivitás mellett teljesíthető követelményeket. Ez csökkenti a tanulási kudarcok mértékét és elvezet az iskola eredményes befejezéséhez.



A sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában-nevelésében a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépítjük; folyamatosan értékeljük a kiválasztott módszerek és eszközök hatékonyságát; a tanulói teljesítmények elemzése alapján - szükség esetén - eljárásait megváltoztatjuk; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keresünk; alkalmazkodunk a tanulók eltérő képességeihez, az eltérő viselkedésekhez; együttműködünk különböző szakemberekkel, iránymutatásaikat, javaslataikat beépítjük a pedagógiai folyamatokba. Folyamatosan keressük, bővítjük és biztosítjuk azokat a speciális tanulási segédleteket, segédeszközöket, megfelelő eszközrendszert, melyek segítik a tanulókat a követelmények teljesítésében.



A nevelő-oktató munkánk eszköz- és személyi feltételei színvonalát lehetőségekhez igazodó fejlesztjük (pályázatfigyelés, pályázás, továbbképzések).

Nevelő-oktató munkánk eszközei, eljárásai Nevelő-oktató munkánk ismeret- és értékátadó tevékenység, amely csak akkor lehet eredményes, ha módszereiben, eszközeiben, eljárásaiban tekintettel van a tanulócsoportok heterogén összetételére, a tanulók életkori sajátosságaira, és kellő teret biztosít a tanulói aktivitásnak az ismeretszerzés folyamatában. Az alkotó részvétel ebben a folyamatban nemcsak motivál, de alkalmazható tudást is eredményez. Ennek néhány fontos eszköze megemlítendő helyi pedagógiai gyakorlatunkból: 

a tanulási technikák és módszerek tanítása, átadása, folyamatos karbantartása.



az ismereteket érdeklődést keltve, a tanulókat motiválva, iskolai szinten egységes követelményrendszerrel, személyre szabott, egyéni bánásmódot érvényesítő sokoldalú módszertani kultúrával közvetítése.



a megtervezett és módszertanilag is átgondolt oktatás legfontosabb helyi eszköze a tanmenet, amely az aktuális tanévre készül, - a kerettantervi, illetve az iskola helyi tantervében meghatározott tananyag beosztásával, ütemezésével.

7



elektronikus médiumok alkalmazása (minél több interaktív eszközt felhasználva) az oktató-nevelő folyamatban; nemcsak illusztratív céllal, de használatukra megtanítani tanulóinkat, s igényt ébreszteni bennük az önálló használatra.



állandó Internet-hozzáférés biztosítása az önálló ismeretszerzéshez. A nevelő-oktató munkával - különösen a helyi tanterv alkalmazásával kapcsolatos helyi, nevelőtestületi

döntést kívánó eljárások rendje: 

A nyelvválasztás: iskolánkban két idegen nyelvet tanítunk, egyet kötelezően, a másodikat szabadon választva akár már 9. évfolyamtól. Nyelv választására első ízben a jelentkezéskor/beiratkozáskor kerül sor. Miután felvételi vizsgát nem tartunk, a jelentkezési lapok alapján soroljuk be leendő tanítványainkat. A besorolásnak a tanulói szándékon túl további két szempontja az, hogy milyen nyelvet tanult a tanuló az általános iskolában, és hogy a tanulói szándékok illeszkednek-e a helyi kapacitáshoz, az arányos csoportkialakításhoz (a tanév első napjaiban van lehetőség csoportok közötti cserével kötelező nyelvet váltani). Nívó-csoportok kialakítására csak a minden tanév kezdetén, a nyelvi ismeretek felmérése után, a finanszírozási feltételek megléte esetén van lehetőség. Iskolánkban nyelvi előkészítő évfolyam működik. kifutó rendszerben 2015/16. tanév végéig. A nyelvi előkészítő osztályba jelentkezés feltételei megegyeznek az iskola felvételi eljárásával. A képzés célja, hogy a tanulók tanulmányaik végén emelt szintű nyelvi érettségi vizsgát tegyenek a tanult nyelvből.



A tantárgyak tanulása, iskolai tevékenységformája alóli felmentés feltételeit a Közoktatási Törvény rögzíti. A szakértői és rehabilitációs bizottság, illetve a nevelési tanácsadó szakértői véleményét figyelembe véve pedagógiai szakszolgálat javaslatára mentesítést kaphat a tanuló a követelmények (pl. tantárgyi, írásbeliség stb.) teljesítése alól. A mentesítési kérelmet minden esetben írásban kell benyújtani az iskola igazgatójához. Az érettségi vizsgán az érintett tantárgy vagy tantárgyak helyett a tanuló a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint másik tárgyat vagy tárgyakat választhat. A testnevelés tantárgy alóli részleges (könnyített testnevelés) vagy teljes, meghatározott időtartamra vagy a

tanulmányi idő egészére kiterjesztett mentesítést szakorvosi és iskolaorvosi együttes javaslatra az igazgató adja meg a szülő és/vagy a tanuló kérelmére. A szülő írásbeli kérelme alapján a tartósan felmentett tanuló az órarend szerint első, illetve az utolsó testnevelési óráról távol maradhat. A kérelmet a szülőnek, az engedélyezést az igazgatónak kell aláírni. Az iskolaorvos - a szakorvosi vélemény figyelembe vételével - a tanulókat gyógytestnevelési foglalkozásokra utalja.

2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk oktató-nevelő munkájának célja, hogy a pályaválasztás és a felnőtté válás legérzékenyebb időszakában lévő serdülő és ifjú felnőtt korú tanulóink minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Adottságaik figyelembe vételével, a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlesztése áll a középpontban. Helyi tantervünkben képviselt értékek, műveltségtartalmak, az egységes alapkövetelmények és az ezekre épülő differenciálás azt a célt szolgálják, hogy a tanulók minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Külön feladatokat ró az iskolára a rendellenes személyiségfejlődésű, beilleszkedési és tanulási zavarokkal küszködő, illetve veszélyeztetett tanulók kezelése. Ezeket a feladatokat külön fejezetekben rögzítettük.

8

9-10. évfolyam Célok: 

a tanulók segítése önismeretük fejlesztésében



a tanulók önnevelés iránti igényének felkeltése



szociális

képességeik

(kapcsolatteremtés,

kommunikáció,

empátia,

tolerancia,

együttműködés,

konfliktuskezelés) fejlesztése 

a személyiségben rejlő lehetőségek és gátak feltárása



az önálló döntéshez szükséges képességek kialakítása



a személyiségjegyekkel összehangolt egyéni tanulási módszerek, eljárások kialakítása



készség és képesség fejlesztése a tartalmas és harmonikus kapcsolatok kialakítására, ápolására



a konfliktusok konstruktív módon történő kezelésének képességét elsajátíttatni



a lelki egészség (mentálhigiéné) iránti igény felkeltése, ennek kialakításához szükséges készségek és képességek kialakítása



az egészségnek, mint alapértéknek elfogadtatása, az egészségmegőrzés igényének felkeltése, az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzése



a mindennapos együttéléshez szükséges civilizációs szokások kialakítása



a jogok és kötelességek ismerete



igény és szándék kialakítása a saját előítéletekkel való szembesülésre, ezek leküzdésére

Feladatok, eszközök, módszerek: A tanulás valamennyi kognitív képesség (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás) fejlesztése. Eredményeként érzelmek alakulnak ki, akarati tulajdonságok fejlődnek. Az iskolai tanulás tevékenységtanulás, jártasságok, készségek fejlődnek. A magatartás és viselkedésformák tanulásával a szocializáció erősödik. A kamaszkorban felerősödhetnek a korábbi tanulási zavarok. A középiskolának az általános iskolától eltérő világa a tanulók nagy részénél tanulási kudarcot vált ki. (A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásával külön fejezet foglalkozik.) Serdülőkorban a tanuló képességei és iskolai teljesítménye között jelentős eltérés lehet. A tanulói teljesítmény növelhető a belső motiváció fejlesztésével kérdőívek – tanulási szokásokra, tanulási technikákra rákérdezve - válaszaiból kiinduló beszélgetésekkel. A tanulási képességek fejlesztésére az osztályfőnöki órák témái közé beépített fejlesztő programokat alkalmazunk. Az osztályfőnök és a pedagógusok fontos feladata, hogy feltérképezzék a tanulók sajátos tanulási típusát, stílusát, tanulási szokásait, erősségeit, előnyös tulajdonságait, illetve gyöngéit. Ezek ismeretében a tanulók egyénre szabott fejlesztési stratégiáját dolgozhatják ki. Serdülő korban a figyelem dekoncentráltsága, a befelé forduló figyelem és a feszült idegállapot gyakran tanulási zavarokhoz vezet, melyek megoldása pedagógiai segítséget igényel. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk a lényegkiemelés, a szelekció, a fogalomalkotás, a vázlatkészítés, a megszokottól eltérő keresése készségek fejlesztésére a szaktárgyi órákon. A tanulási kudarc mögött igen gyakran szorongás van. A tanulók szorongásának oldása, csökkentése érdekében a követelmények tartalmának reális, pontos kialakításával tanulóinkat minél több sikerélményhez

9

igyekszünk juttatni. Csökkenti szorongásukat, ha elismerésünk, jutalmazásunk nagyobb arányú az elmarasztalásnál, a büntetésnél. Iskolánkban a tanév végén oklevelekkel és jutalomkönyvekkel értékeljük legjobb tanulmányi eredményt elért. Illetve kimagasló közösségi munkát végző tanulóink munkáját, ezeket a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt veszik át. A személyek közötti megértést, egymás autonómiájának tiszteletben tartását, az empátiás készség, a másik helyzetébe történő beleélés képességének fejlesztését elsősorban szerepjátékokkal igyekszünk elérni. A kamaszkor az énkép kialakulásának fontos szakasza. Az egyén magáról kialakított képét a környezet visszajelzései befolyásolják, ezek a visszacsatolások a kortárscsoport és a felnőtt társadalom felől eltérőek lehetnek, komoly zavart okozhatnak az énképben. Ezért fontos az önismeret fejlesztése, melyet a tanuló önmaga megfigyelésével, elemzésével érhet el. Ezt döntően az osztályfőnöki órákon és a szakmacsoportos alapozó gyakorlatokon megfigyelési, elemzési szempontrendszer adásával és személyes beszélgetésekkel segítjük.

11-13.évfolyam Célok: 

a tanulók segítése életpályájukra való felkészülésükre, képessé tenni a tanulókat a munkaerőpiacon történő eligazodásra, az egyéni vágyak és törekvések összehangolása a lehetőségekkel



a szociális képességek megerősítése



a konfliktusok konstruktív módon történő kezelésének erősítése



a mindennapi együttéléshez szükséges szokások megszilárdítása



a világ problémái iránti egyéni felelősség tudatosítása, a világ dolgai iránti érdeklődés, a folyamatos tájékozódás iránti igény felkeltése



alakuljon ki a tanulókban az önálló szakmai tanulás, feladatmegoldás igénye



váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás



erősödjön a tanulás és szakmai motiváció

Feladatok, eszközök, módszerek: Az iskola befejezése után a tanulók jelentős része a megszerzett tudás birtokában munkába áll . A pályaorientációval kapcsolatos beszélgetések ,csoportmegbeszélések

a tanulók önismeretét, önértékelését

erősítve segítenek a reális jövőkép kialakításában, a tanulók megismerjék saját képességeiket. Szociális képességek fejlesztése. Osztályfőnöki órákon gyakorlatok, esetelemzések, szerepjátékok módszerének alkalmazása lehetővé teszi, hogy a tanulók saját tevékenységük révén szerezzék meg ezeket az ismereteket, képességeket. A tanulók képessé válnak előítélet mentes személyiségészlelésre, a toleranciára. Az iskola által képviselt normák, közös szabályok elfogadtatásával, a szabályok felállításába való bevonással kívánjuk kialakítani a felnőtt társadalomba való beilleszkedéshez szükséges mintákat, képességeket. Az intim kapcsolatok, mint barátság, szerelem, család személyiséggazdagító szerepét konkrét példákból kiinduló- pl. filmelemzés, irodalmi részletek stb.-beszélgetésekkel tudatosítjuk. Az emberi kapcsolatokban elkerülhetetlen konfliktusok megéléséhez, a konfliktus megoldási módszerek elsajátításához szükséges elméleti ismeretek összegzése után a tanulók példák gyűjtésével, megbeszélésével

10

tudatosítják, hogy a konfliktus mely típusával találkoztak, a konfliktus megoldásának mely módszerét alkalmazzák. Ennek kerete lehet irodalmi művet feldolgozó tanóra, osztályfőnöki óra. A bírálat megfogalmazására és elfogadására szerepcserés szituációk eljátszásával és értékelésével felkészítjük a tanulókat. Felismertetjük velük, hogy bírálni nem a személyt, csak tevékenységét lehet, hogy kerülni kell az indulatosságot, hogy a bírálat fogadásánál vissza kell szorítani az első reakció indulatát, de vissza kell utasítani a tényeket nélkülöző kritikát. A tanulók különböző szintű és mélységű érdeklődésének megfelelő információk, ismeretek gyűjtése és meghatározott szempontok szerinti rendszerezése gondolkodási készségüket is fejleszti. A közéleti szereplésre való felkészülés egyik leghatékonyabb eszközeként érdemi vita szervezését tartjuk. A személyiségfejlesztés megvalósítását szolgáló szervezeti formák: A tanulói személyiségfejlesztés legfontosabb színtere a tanítási óra, melynek szervezésénél kiemelten fontos a tanulók motiválása, a tanulói aktivitás biztosítása és a differenciálás. A személyiségfejlesztést a tanórán kívüli tevékenységek szervezése is segíti. Az iskolában tanító pedagógusok az iskola Pedagógiai Programjában megfogalmazott és elfogadott pedagógiai elvek szerint, személyiségük és pedagógiai kultúrájuk figyelembe vételével végzik nevelő-oktató munkájukat. A tanulók személyiségfejlesztésében mind a tanórákon, mind a tanórán kívüli foglalkozásokon és rendezvényeken részt vesznek. Személyes példaadásunk, a magatartási mintaadásunk fontos nevelési tényező. A személyiségfejlesztésben az osztályfőnökök szerepe a legjelentősebb, mivel ők ismerik meg legmélyebben az iskolába belépő tanulók személyiségét, követik nyomon az osztályközösségbe való beilleszkedésüket, látják fejlődésük irányait, ismerik fejlesztendő személyiségjegyeiket, képességeiket. Ők tartják a kapcsolatot a szülői házzal. A személyiségfejlesztő feladatok elvégzésébe az iskola külső szakember munkáját is igénybe veszi, veheti. Védőnő, szükség esetén a gyermekjóléti szolgálat és a családsegítő központ segíti az iskola munkáját.

3. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok Diákjaink életében sokféle szükségletet elégítenek ki az iskolai közösségek. A kortárs csoport ad lehetőséget az én-érvényesítésre, nyit teret az önállóan választott intimitásnak, biztosítja a valakihez tartozás érzését, nyújt emocionális biztonságot. Minél több életkori társas, érzelmi, tudati igényüknek tudnak megfelelni az iskolán belül kialakuló közösségek, annál erősebben kötődnek azokhoz. Az iskola pedagógusai ezért is törekszenek az otthonosság jóérzését keltő iskolai érzelmi légkör, társas klíma kialakítására. Ennek érdekében világos követelményeket, kiismerhető, rendezett viszonyokat, emberi méltóságot tiszteletben tartó érintkezést tartanak fenn, amelyben tanulóink biztonságban érezhetik magukat, könnyen megtalálhatják helyüket az iskola társadalmában. Diákjaink kötődése az egyes iskolai közösségekben lehetővé teszi az azokon keresztül közvetett módon megvalósuló oktatás és nevelés hatásának erősödését. A közösségben illetve a közösség által történő nevelés megszervezése és irányítása ezért is alapvető fontosságú feladatunk. Iskolánk csak úgy válhat a nevelés eredményes szintérévé, ha a belső szociális terében zajló történések szocializáló-pedagógiai hatóerejét is nevelési folyamatba szervezi.

11

Iskolánk falai között diákjaink sokféle társadalmi, szervezeti tapasztalatot szereznek. Élményszerűen átélik az érvényesülés kimondott vagy kimondatlan szabályait, az intézményi alá-fölérendeltség helyzeteit, az egyéni és közös érdekérvényesítés lehetőségeit. Szándékaink szerint megtapasztalhatják, hogy melyek a lehetséges és a korlátokba ütköző szervezeti magatartások. Átélik a szolidaritást. Az iskola tanulóink társas és demokratikus együttélésének gyakorlótere. Lehetőséget biztosít a szociális magatartásformák gyakorlati elsajátítására, az együttműködéshez szükséges képességek és készségek kialakítására, a személyközi konfliktusok megoldási módjainak megismerésére. A kamaszkorba, serdülőkorba lépő fiatalok tanáraik, szüleik véleményét, a felnőtt-társadalom értékeit, normáit nem tekintik automatikusan érvényesnek. Maguk akarják megtalálni a nekik való tevékenységeket, szerepeket, értékeket. Identitásuk keresése közben a kortárscsoport válik számukra elsődleges viszonyítási, vonatkoztatási csoporttá. Elsősorban e csoport tagjaihoz viszonyítva ítélik meg saját tulajdonságaikat, képességeiket, ennek a csoportnak a normáit, értékeit tekintik irányadónak. Oktató-nevelő munkánkban ezért is mellőzhetetlen az iskolai közösségekben, mint diákjaink vonatkoztatási csoportjaiban az értékek, normák kialakulásának indirekt irányítása. Másrészt fontos annak elérése is, hogy egyes diákjaink életében az iskolai közösségek töltsék be a vonatkoztatási csoport szerepét. Serdülőkorban gyakran előforduló, identitást kereső jelenség a vonatkozatási csoportváltás: a késztetés arra, hogy más csoportban keressenek referencia pontokat. Türelmesen, tapintattal, a jogilag megengedett kereteken belül, ugyanakkor a kényszerítés, az érzelmi törés elkerülésére ügyelve kell visszavezetnünk az esetleg deviáns baráti társaságokba tévedt diákjainkat a pozitív szocializációs hatást biztosító iskolai csoportokba.

A közösségfejlesztés iskolai színterei Osztályközösségek Az osztályok nevelésünk-oktatásunk olyan alapvető szervezeti keretei, tanulóink olyan iskolán belüli közvetlen környezeti, személyes érintkezésre épülő társulásai, amelyek jelentős mértékben befolyásolják pedagógiai munkánk eredményességét. Diákjaink számára azt az életteret, társas közeget jelentik, ahol a személyiségfejlődésük szempontjából sorsdöntő éveikben idejük jelentős részét töltik el. Iskolánk arra törekszik, hogy az osztályok az irányított tanulás, a tudás megszerzésének műhelyeivé váljanak. Ennek érdekében is mellőzhetetlen feladatunk elősegíteni azt, hogy az egyes személyek halmazából olyan csoportközösséggé alakuljanak, amelyek ösztönzik a tanulási munkafeladatok elvégzését. Ugyanakkor az osztályokban tanulóink fontos társas jelenségeket is átélnek. Az együtt megtapasztalt, élményekre, kötődésekre, kölcsönös barátságokra épülve alakul ki az egyes osztályközösségek sajátos érzelmi és attitűdbeli jellemzője, atmoszférája, amely által jelentős mértékben módosulva jutnak csak érvényre az intézményi hatások, nevelési értékek. A formálódó osztálycsoportok tagjai társaikra figyelve alakítják viselkedésüket, miközben maguk is visszajelzéseket adnak mások viselkedésével kapcsolatos elvárásaikról. Ilyen rendszeres interakciók során alakulnak ki és szilárdulnak meg a csoport normái. A tanárok közvetítésével érvényesíthető az, hogy az osztályok sajátos normái keretéül az iskola – mint intézmény – pedagógiai programjában vállalt értékek szolgáljanak. Vezető szerepük alapján elsősorban az osztályfőnökök illetve az osztályban tanító tanárok befolyásolhatják, orientálhatják az osztályközösségek normaképzését. Az iskolai közösség Diákjaink együttélésének és együttműködésének legtágabb keretét az iskolai közösség jelenti. Tevékenységének, értékrendjének, céljainak, illetve mindazok tudatának („mi”-tudat) kialakításában és

12

fejlesztésében, a demokratikus iskolai közélet biztosításában iskolánk valamennyi tanára részt vesz. Megkülönböztetett

jelentőségű

feladatok

hárulnak

az

iskola

vezetőire,

az

osztályfőnökökre,

a

diákönkormányzatot segítő pedagógusra, az egyes iskolai eseményeket, rendezvényeket szervező tanárokra. Iskolánk diákéletének számos hagyományos eseménye, rendezvénye alakult ki. Leendő diákjaink részére, iskolakezdésüket megelőzően, már augusztus végén megszervezzük az immár hagyományos gólyatábort, amely megkönnyíti iskolakezdésüket, új közösségbe való beilleszkedésüket. A táborban előzetes betekintést nyerhetnek az iskola életébe, szokásrendszerébe. Lehetőségük nyílik ismerkedésre új évfolyamtársaikkal, a patronáló felsőbb évesekkel, leendő osztályfőnökeikkel, így a tanévnyitón már számos ismert arc fogadja őket. Iskolai közösségbe fogadásuk szertartása a tréfás Hollóavatás, vagy/és az azt követő Holló-parti. az új iskolai osztályok hagyományos műsoros bemutatkozása a második félév elején. A téli szünet előtt kerül sor szalagavatójukra, amelyet egyedi, ötletes, hosszú próbaidőszak alatt betanult, az iskola diákságának nagy érdeklődésével várt produkció, az osztályonkénti jelmezes táncbemutatójuk követ. Az iskolaév végének nagy élményt jelentő eseménye a ballagás, amelyen a szülők, a rokonság népes serege is részt vesz. A ballagást pedig – tradicionálisan a 11. évfolyam szervezi, mely bevezetője annak, hogy jövőre már ők lesznek a búcsúzók. Készülnek a tablók, melyek aztán az iskola folyosóit díszítik. Karácsonyi ünnepség keretében közös iskolai fenyőfát állít fel az IDB az aulában, de az osztályok saját karácsonyfákat is díszíthetnek. Ilyenkor bensőséges együttlét keretében az osztálytársak -. általában - saját készítésű tárgyakkal ajándékozzák meg egymást. Iskolánk hagyományaihoz tartozik az osztálytermek otthonosságában, tisztaságában, díszítettségében való versengés, melyet a tanárokból és diákokból álló zsűri folyamatosan értékel és pontoz. Ha sikerül egész évben konzekvensen végigvinni a szemlézést, a helyezetteket az évzárón az iskolavezetés jutalmazza. Természetes feladatunk hazánk nemzeti ünnepein a tartalmas megemlékezés. Nem csupán e rendezvények ténye, hanem módja jelent hagyományt: a mindig más-más osztály vagy kisebb közösség által szervezett és az iskola színháztermében előadott ünnepi műsor. A hagyományőrzést szolgálja az iskola névadójának, Békésy György emlékének ápolása. Így évente, júniusban az iskola aulájában található mellszobor előtt emlékezünk a Nobel-díjas tudósra. Számunkra fontos epizód, hogy az iskola előtti kis térséget, a Fővárosi Közgyűlés határozata értelmében Békésy térnek nevezik, és az iskola címe is Békésy tér 1. Békésy műveiből és a róla szóló irodalomból könyvtárunk kisebb különgyűjteményt alakított ki, melyet lehetőség szerint szeretnénk gyarapítani, kiegészíteni.

Az iskolai diákbizottság Az iskolai élet, a tanórán kívüli szabadidős tevékenység legfőbb szervezője az iskolai diákbizottság (IDB). Tevékenysége túlterjed a rendezvényszervező feladatkörökön. A tanulók érdekeinek képviselője, jogokat gyakorol, véleményt nyilvánít, javaslattal él a velük kapcsolatos ügyekben. Segít a beiskolázással kapcsolatban a „Nyitott kapuk” rendezvényeinek bonyolításában. Az iskola tanulóinak véleményét - időnként - kérdőívek formájában kéri ki, például a tanárok munkájáról, az „Év tanára” választásakor, vagy a szabadidős tevékenységek iránti igényekről.

13

A diákbizottság folyamatos működését megbízott pedagógus (diákönkormányzatot segítő tanár) támogatja. Tanácsokkal, javaslatokkal orientálja tevékenységét. Biztosítja a rendszeres információáramlást a nevelőtestület és a diákmunka között. (Sokrétű feladatát munkaköri leírás tartalmazza). Iskolánkban az alábbi a csoportfejlesztés eljárásait, eszközeit alkalmazzuk: 

Szociometriai vagy más technikával az osztályban kialakult normarendszer, valamint a csoportkohézióban lényeges tényezőt jelentő érzelmi-rokonszenvi struktúra feltárása. Az eredményeket és az azok alapján szükséges tennivalókat megtárgyaló közösségformáló osztály- illetve évfolyam megbeszélések.



A feltérképezett állapot alapján együttműködést fejlesztő tréningek, szituációs játékok alkalmazása, elsősorban osztályfőnöki órák, vagy tanórán kívüli tevékenységek keretein belül.



Önismereti és társismereti gyakorlatok, amelyek segítik a személyközi problémák tudatosítását, hozzájárulva ezzel egyben a konfliktuskezelési készség fejlesztéséhez is.



Osztályfőnöki segítséggel a peremhelyzetbe került tanulók pozitív tulajdonságainak feltárása, közösségen belüli hasznosításának elősegítése.



Az osztály formális és informális struktúrája közötti feszültségek feloldása.



Kisközösségek keretében ellátandó, célirányosan megszervezett csoportmunkákkal a kooperatív magatartás tanulását segítő feladatok pld. projektmódszerrel.

4. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatait munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. 

a tanítási órákra való felkészülés,



a tanulók dolgozatainak javítása,



a tanulók munkájának rendszeres értékelése,



a megtartott, elmaradó és a helyettesített tanítási órák dokumentálása,



érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása,



kísérletek összeállítása,



dolgozatok, összeállítása és értékelése,



a tanulmányi versenyek szervezése, lebonyolítása,



tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,



felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,



iskolai kulturális és sportprogramok szervezése,



osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,



az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,



szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,



részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,



részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,



a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és iskolai programokon,



iskolai ünnepségek és rendezvények, iskolán kívüli programok megszervezése,

14



iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,



részvétel a munkaközösségi értekezleteken,



tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,



iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,



szertárrendezés, a szaktantermek rendben tartása, szakleltárak készítésében részvétel Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg

minden tanév júniusában elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre 

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.



Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.



Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.



Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.



Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.



Szülői értekezletet tart.



Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok és törzslapok megírása, szakképző



évfolyam továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.



Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.



Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra.



Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.



Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.



Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.



Órát látogat az osztályban.

5. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézséggel küzdő tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók segítése Ezt a feladatot elsősorban az osztályfőnök végzi, aki a magatartási rendellenességgel küzdő diákot szakemberhez, nevelési tanácsadóba is irányíthatja. De az egész nevelőtestület felelőssége is, hogy optimális pedagógiai tevékenységgel korrigálja ezeket az alkalmazkodási/beilleszkedési zavarokat. A problematikus vagy nehezen nevelhető gyermekek magatartása jelentősen eltér az adott korban megkívánható normáktól, az általánosan használt pedagógiai módszerekkel nem lehet náluk eredményt elérni; ugyanakkor azonban még nem igényelnek különleges pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai gondozást vagy javító nevelést.

15

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel, küzdő gyermek, tanuló beilleszkedését elősegítő rehabilitációs célú foglalkoztatásra jogosult, melyet iskolánk pedagógusai látnak el fejlesztő pedagógus végzettséggel rendelkező tanártársuk irányításával, segítségével. A sajátos nevelési igényű gyermeket, tanulót szakértői vélemények alapján az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól, az érettségi vizsgán a vizsgaszabályzatban meghatározott lehetőségekkel élhet. Az igazgató a tanulót kérelmére – részben vagy egészben – felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel, küzdő gyermekekkel, tanulókkal és a sajátos nevelési igényű gyermekkel kapcsolatos pedagógiai tevékenységek: 

helyzetfelismerés és helyzetértékelés



a magatartási zavar okainak feltárása



kapcsolatteremtés és folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel ill. gondviselőkkel



együttműködés a gyerekkel foglalkozó szakemberekkel

 

folyamatos konzultáció az osztályban tanító pedagógusokkal és a gyermekvédelmi felelőssel az egyéni fejlesztési terv kidolgozása, a foglakozás megszervezése és lebonyolítása, év végén a fejlesztő munka értékelése



a tanítási órákon differenciált foglalkozás kialakítása



törekvés arra, hogy a tanuló minél több sikerélményhez jusson a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységek során

Mindezeken kívül (meglehetősen nehéz) pedagógiai feladat az osztálytársakkal és a többi tanulóval elfogadtatni, hogy ezek a gyerekek különleges bánás- és másfajta elbírálásmódban részesülnek. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel, küzdő gyermekekkel, tanulókkal összefüggő pedagógiai tevékenység sok időt, figyelmet, empátiát igényel. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyerekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy a nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét, segítse a gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontakoztatását illetve bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz. 

A 9. évfolyamon nevelő-oktató tevékenységünk során fel kell ismernünk a hátránnyal indulókat (szintfelmérések készítése, negyedéves tanulmányi eredmények elemzése, tanulási szokások feltérképezése stb.) ebben az osztályfőnököknek, de a szaktanároknak is komoly feladataik vannak.



A diszlexia, diszgrafia időbeni felismerése, szakember bevonásával, szülői egyeztetéssel annak kezelése.



Osztályfőnöki órák keretében a tanulás technikájának elsajátíttatása a tanulókkal (tanulási stratégiák, gondolkodási és tanulási módszerek).



Felzárkóztató órák, foglalkozások szervezése (igény szerint és a szükséges ideig).



Kiscsoportok ideális kialakítása (nyelvi, számítástechnikai, természettudományi tantárgyak, szakmai gyakorlatok stb.).



A tanulásra alkalmatlan otthoni környezet pótlására tanulószoba biztosítása (tanulói és szülői igény szerint).

16



A kerettanterv adta lehetőségekkel élve- helyi tanterv alapján- kommunikációs ismeretek tanítása.



„A kudarcnak kitett” tanulók esetében a készségtárgyak jelentőségének felismerése (pl. sikerélményhez juthat testnevelés órán, sporteredmények kiemelése, ének, zenetudás elismerése stb.).



Egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás szervezése.



A tanulást segítő közösség megteremtése az iskolában.



A jutalmazás különböző formáinak tudatos alkalmazása (egyéni elismerés, dicséret a tanulóközösség előtt, megbízatások megtisztelő feladatokkal, tanulók véleményének kikérése stb.). Sikerélmények nyújtása.



Szaktanárok együttműködései a problémás tanulók érdekében.



Érettségi vizsgára történő felkészítés (11. évf. tantárgy választás).



Továbbtanulás irányítása, segítése.



Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata.

A szervezés elvei és eljárási rendje A tanulási kudarcot kiváltó okok sokfélesége jelzi, hogy a kezelés módszerei is sokfélék lehetnek. Mindenható módszer nincs. Minden alkalmazott eljárás személyfüggő. A beavatkozásoknál azonban célszerű figyelembe venni az alábbi szempontokat: 

Az intézkedések annál hatékonyabbak, minél korábban kerül rájuk sor (ezért a 9. évfolyamon a szűrést – lehetőleg közvetlenül a beiratkozás után - el kell végezni).



A beavatkozásokat hosszú távra tervezzük, de legalábbis addig, amíg a kiváltó tényezők fennállnak.



A beavatkozás tervezésénél a tanuló környezetét is számba kell venni (család bevonása, kollégiummal való együttműködés, tanulópárok szervezése az osztályon belül stb.)

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység A Békésy György Szakközépiskola figyelmet fordít arra, hogy felismerje diákjai valamilyen területen megnyilvánuló kiemelkedő képességét. Tehetséges tanulói számára olyan tevékenységeket szervez, amelyekben értékes adottságaik kibontakozhatnak. Tanulónk optimális alkalmat és segítséget kapnak abban, hogy felismerjék, kipróbálhassák, miben a legjobbak, milyen tevékenységi körhöz van leginkább affinitásuk. 

minden osztályban a kiemelkedő képességűek számára az emelt szintű érettségire való felkészülés biztosítása a kötelező érettségi tantárgyakból és informatikából, szakmai alapozó tantárgyból, fizikából

A tehetséggondozás szervezeti formái Tanóra keretén belül: 

differenciálás az osztályon belül



az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás szervezése



nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanítása (pl.2. idegen nyelv)



minden osztályban a kiemelkedő képességűek számára az emelt szintű érettségire való felkészülés biztosítása a kötelező érettségi tantárgyakból és szakmai alapozó tantárgyból

Tanórán kívüli lehetőségek:

17



tanárok egyéni és kiscsoportos foglalkozásai tehetséges tanulókkal (angol, német nyelvvizsgára való felkészítés),



tantárgyi versenyek,



vetélkedők,



iskolai rendezvényeken, ünnepségeken diákok irodalmi, zenei stb. műsorai,



iskolai sportkörben: kézi-, kosárlabda- és labdarúgó stb. bajnokságok,



szabadidős foglalkozások (színház-, múzeumlátogatás),



az iskolai könyvtárban rendelkezésre álló tanulási források használata

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a Gyermekjóléti Központ segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Az iskolai gyermekvédelem célja a prevenció, a gyermekek hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetésében segítségnyújtás, együttműködés a különböző szakemberekkel. Valamennyi pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában. a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Az iskola tájékoztatási kötelezettsége: 

A tanulókat tájékoztatja: az iskola ifjúságvédelmi tevékenységéről, lehetőségekről, az iskolán kívül igénybe vehető ifjúságvédelmi szakellátó intézményekről (Gyermekjóléti Központ, Családsegítő Központ, Nevelési Tanácsadó) az iskolán kívüli segítő szervezetekről (segélytelefonok….)



A szülőket értesíti: iskolán kívüli segítő, szakellátó szervezetekről



A pedagógus kollégákat tájékoztatja: gyermekvédelmi segítő és szakellátó intézményekről továbbképzési lehetőségekről pályázati lehetőségekről, szakirodalomról

Prevenciós lehetőségek: személyiségfejlesztés, reális önértékelés, önbizalom kialakítása közösségfejlesztés egészséges életmódra nevelés (osztályfőnöki órák, meghívott előadók, sportnap) drog-prevenció (meghívott előadók, osztályfőnöki órák,) egészségügyi ellátás, egészségügyi szűrés (iskolaorvos, védőnő). Hátrányos helyzetű fiatalok segítése érdekében évente az osztályfőnökök segítségével fel kell tárni a veszélyeztetettség okait: családi problémák (válás, elhanyagoló nevelés vagy éppen a túlságosan korlátok közé szorítás) tanulási problémák (gyenge vagy közepes képességű tanulók tanulási nehézségei, pszichés zavarok) szociális problémák (rossz lakáskörülmények, munkanélküli szülők) kulturális különbségek (szülők alacsony iskolázottsága, műveltségi szintje) egészségügyi problémák. A veszélyeztetett tanulók problémáinak kezelése érdekében az osztályfőnökök közreműködésével fel kell tárni a veszélyeztetettség okait (elhanyagoló nevelés, a családban a devianciák halmozott előfordulása /alkohol, drog, brutalitás, bűncselekmény /, súlyosabb egészségügyi problémák). A legfontosabb a krízishelyzet enyhítése. Ennek érdekében kapcsolatot kell felvenni a Gyermekjóléti Központtal, illetve egyéb segítő vagy társadalmi szervezetekkel.

18

A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetése érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: 

Gyermekjóléti Központ



Családsegítő Központtal



Gyámhivatallal



gyermekorvossal



védőnővel



Vöröskereszttel



ÁNTSZ-szel



Rendőrség Ifjúságvédelmi Osztályával



továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, alapítványokkal

Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermek- és ifjúságvédelem céljainak megvalósítását: 

differenciált oktatás és képességfejlesztés



tehetséggondozó foglalkozások



indulási hátrányok csökkentése



felzárkóztató foglalkozások



a pályaválasztás segítése



tanulószobai foglalkozás (igény esetén)



egészségügyi szűrővizsgálatok



egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése



a családi életre történő nevelés



drog prevenció



a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok)



személyes és egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek, pedagógusnak)



szülőkkel való együttműködés



tájékoztatás a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról



tanulók szociális helyzetének javítása (segélyek, alapítványi támogatások, Békésy Alapítvány működése)

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység 1. Helyzetfeltárás A gazdaság átalakulásával egyidejűleg több gyermek került olyan anyagi helyzetbe, amely egészséges testi és szellemi fejlődését, zavartalan tanulását hátráltatja. Szakközépiskolánkban évről- évre nő a szociálisan veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulók száma. A családok egyre nagyobb száma küzd komoly megélhetési gondokkal (munkanélküliség, családok felbomlása, komoly idegrendszeri betegségek, alkoholizmus, leszázalékolás, fél- vagy teljes árvaság, gyermekek elhagyása stb.). Tanulóink döntő többségében szerény anyagi helyzetű családokból származnak. A tanulóknak és

19

szüleiknek így növekvő társadalmi egyenlőtlenségekkel kell szembenézniük. A kulturális különbségek okozta hátrányok is jelentősek. A tanulók szociális helyzete sokféle problémát vet fel. Az anyagi nehézségeken kívül nevelési kérdéseket, és befolyásolja az iskolai szakképzésben való részvételt, valamint a továbbtanulást is. A szociális hátrányok enyhítése összetett feladat, amely nevelési tervünk más fejezeteit, többek között a felzárkóztató és tehetséggondozó, a gyermek és ifjúságvédelmi programunkat is érinti. Előfeltétele a szociális hátrányokkal küzdő tanulók számbavétele, körülményeik feltárása, elemzése. Az iskola feladata, hogy a tanulók szociális nehézségeik ellenére is folytathassák tanulmányaikat, ne kerüljenek kiszolgáltatott, reménytelen helyzetbe. Az iskola célja, hogy pedagógiai munkájának minden területén a prevenció érvényesüljön.

2 A segítő tevékenység formái és működési rendjük 

Az osztályfőnökök tájékozódása tanítványaik szociális helyzetéről szülői fogadóórákon, a tanulókkal való folyamatos kapcsolattartás során. A tanulók megnyilvánulásaiból, felmérések, tesztek, közös programokon szerzett tapasztalatokból információ gyűjtése.



Drog- és bűnmegelőzési programok



Az iskolai könyvtár, valamint az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata.



Rendezetlen családi helyzet esetén kollégiumi elhelyezés (az osztályfőnök javaslata alapján, a szülői házzal egyeztetve).



A család válságos helyzete esetén a kiskorú tanuló átmeneti gyermekotthonba helyezésének kezdeményezése. Azokra a tanulókra vonatkozik, akiket szüleik ideiglenesen nem tudnak ellátni, vagy súlyos konfliktusba kerültek valamelyik családtagjukkal és ezért hajléktalanok lettek.



Egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése.



Tanárok segítő, személyes kapcsolattartása a rászoruló tanulókkal.



Felzárkóztató órák, felzárkóztató foglalkozások tartása.



Kötelező korrepetálások szervezése.



Tehetséggondozó foglalkozások indítása.



Továbbtanulás irányítása segítése.



Hiányzások fokozott figyelemmel kísérése.



Felvilágosító munka a szociális támogatás lehetőségeiről és az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatásokról.



Pályázatok figyelése, részvétel pályázatokon (országos vagy fővárosi alapítványi ösztöndíjak).



Szoros kapcsolat az önkormányzatokkal és a gyermekjóléti szolgálattal, annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.



Pályaorientációs tevékenység (osztályfőnökök feladata),



Személyes beszélgetésekkel a problémamegoldó képességek fejlődésének elősegítése.



Az érintett tanulók érdek- és esély érvényesülésének elősegítése.



A szocio-kulturális hátrányok enyhítése: a szabadidő kulturált eltöltésének biztosításával, tanácsadással, a közösségek életének irányításával.

20

Külső kapcsolatrendszer kiépítése, fenntartása Lásd a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatoknál.

Segélyezési formák 

Békésy Alapítvány Az intézmény pedagógusai hozták létre és működtetik társadalmi munkában. Az alapítvány működésének célja a szociálisan rászoruló tanulók anyagi megsegítése.



Önkormányzatok Az anyagilag rászoruló tanulók az állandó lakóhelyük szerinti önkormányzattól rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, valamint étkezéstérítési díjkedvezményt igényelhetnek.



Pályázatok, ösztöndíjak



Országos vagy fővárosi alapítványi ösztöndíjak, alapítványok Fővárosi, kerületi és a vidéki önkormányzatok által kiírt helyi pályázatokról a tanulóknak vagy szüleiknek kell érdeklődniük. Ezen ösztöndíjak felhívásai és feltételei a Pályázati Figyelőben jelennek meg.

6. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogainak gyakorlásának rendje A jogszabályokban biztosított jogok gyakorlásának rendje iskolánkban a következő: A tanulók osztályfőnökük, a diákönkormányzat munkáját segítő tanár vagy a diákönkormányzat segítségével panaszt tehet, javaslatot tehet a tanulót érintő kérdésben a nevelőtestület vagy az igazgató felé. A diákok észrevételeiket

írásos formában a

[email protected] panaszlásán

keresztül

a

diákbizottsághoz

továbbíthatják. Az osztályok diákönkormányzata, az ODB szervezett vélemény-nyilvánítási jogát gyakorolja a félévi, az év végi osztályozó konferenciákon. A Diákönkormányzat munkáját külön működési szabályzat rögzíti. Ebben a testületben minden osztály 1-2 fővel (20-as osztálylétszám alatt 1, fölötti 2 fő) képviselteti magát, akiket az osztályközösségek választanak meg.

A Diákönkormányzat feladatai: 

a diákok érdekképviselete



az iskolai diák programok összefogása, koordinálása, segítése



vélemény nyilvánítás az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben (Házirend, Pedagógiai Program, diáknap stb.)



közgyűlés (küldöttgyűlés formában) tartása évente egy alkalommal

7. A szülő, tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus és az osztályfőnökök tájékoztatják:

21



az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén,



diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén,



az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.

A tanulót fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve írásban) tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a Szülői Szervezetek Választmányával. A tanulóknak lehetőségük van az osztályozó konferenciákon szervezett formában (ODB képviselői) az osztályban tanító pedagógusok pedagógiai munkájáról véleményt mondani. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják:  az iskola igazgatója tanévenként többször, de legalább félévente egyszer ai Iskolai Szülői Szervezetek Választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten,  az osztályfőnökök félévenként az osztályok szülői értekezletein. A tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan tájékoztatják. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi intézményesített keretek szolgálnak: A szülői értekezlet, amelynek funkciója a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása: 

az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,



a helyi tantervi követelményekről,



az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,



saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,



a tanuló osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,



az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, valamint a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé.

A szülői értekezletek időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A fogadóóra feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. A rendszeres tanári fogadóórák időpontjáról a tájékoztatást a tanév elején az iskola a szülői értekezleten és az iskola honlapján adja meg. Személyes egyeztetés eredményeként a szülő, a pedagógus eltérhet ettől a kötött időponttól, bármikor felkeresheti az iskolában gyermeke osztályfőnökét, szaktanárát (nevelési tanácskérés, probléma megbeszélés céljából). A negyedéves értékelés tájékoztatást nyújt a szülő számára a tanuló tanulmányi helyzetéről és lehetővé teszi a szükséges intézkedések – pl. korrepetálás – megtételét. Az írásbeli tájékoztató feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban és/vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy szülői szervezetével.

22

Az intézmény képviseletében az osztályfőnök rendszeres kapcsolatot tart a tanuló kollégiumi nevelőtanárával a tanuló előmenetelével neveltségével kapcsolatban. Az intézmény igazgatója a tanév kezdetén megküldi a tanév „rendezvény-eseménytervét” a kollégium vezetésének, viszonzásul a kollégium is tájékoztatja az iskolát a tanuló kollégiumi elfoglaltságáról, a kollégiumi programokról.

8. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségfejlesztés iskolai feladatai Az egészségfejlesztés fő célja, hogy képessé tegye az embereket arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek ez egészségükkel, és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal és lehetőségekkel. Alapvetően nem arra épít, hogy a betegségek bekövetkeztével riogassa az embereket, hanem olyan életmódbeli alternatívákat kínál fel, amelyekkel azonosulva az egyéneknek lehetőségük nyílik az egészségesebb életforma kiválasztására. Így az egészségmegőrzés a mindennapi élet része kell hogy legyen, mely messzemenően figyelembe veszi az egyén szociális és gazdasági helyzetét, mentális és fizikai kapacitását. Ennek során egyrészt megismertetjük a rizikó mentesebb életformák előnyeit (felvilágosító munka), másrészt a szükséges egyéni képességek és készségek kialakításával, interiorizációjával megkönnyítjük a kritikus helyzetekben a választást.

Az egészségnevelés célkitűzései •

a tanulók egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése ( fizikai képességek fejlesztése, szellemi teljesítmény erősítése, szociális kompetenciák, kreatív együttműködés fejlesztése)

•

azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak, szokásoknak a kialakítása, melyek az ifjak egészségi állapotát javítják

•

az egészséges életvitel, életvitel kialakításához szükséges döntések meghozatalára felkészíteni

•

a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartás fejlesztése

•

a káros függőségekhez vezető szokások megelőzése

•

a családi életre, felelős és örömteli párkapcsolatokra való felkészítés

Az iskola egészségnevelési feladata •

Az emberi szervezet működésével és a betegségek megelőzésével kapcso1at~ ismeretek bővítése.

•

Az életvezetéssel kapcsolatos ismeretek bővítése és az életvezetéssel kapcsolatos kompetenciák fejlesztése.

Az egészségnevelés területei •

egészséges életmód

•

az egészségi állapot tudatos figyelése

•

étkezés, táplálkozás

•

betegségek kialakulása és a gyógyítási folyamat

•

a szenvedélybetegségek elkerülésének módjai

•

személyes krízishelyzet felismerése, kezelési stratégiák

23

•

szexuális felvilágosítás-nevelés, AIDS prevenció

•

a családtervezés

•

egészséges személyiségfejlődés elősegítése

•

testi higiénia

•

testedzés, mozgás

Életkori sajátosságok Iskolánk tanulói pubertás korúak (12-16. év) és fiatal felnőttek. A pubertás kor sajátos testi-lelki-szociális változásai mind az egészségvédelem, mind a társas kapcsolatok alakulása, mind az erkölcsi felfogás, mind az egészséges életmód területén az iskola fokozott segítő, támogató közreműködést igénylik. A fiatal felnőtteknél a tudatosságot, a felelősségteljes döntések meghozatalához szükséges készségeket kell fejleszteni, erősíteni. Az iskolai egészségnevelés főbb színterei •

osztályfőnöki órák

•

szaktárgyi órák

•

tanórán kívüli foglalkozások

•

témanapok,

•

egyéb programok, szűrések, vizsgálatok

Az osztályfőnöki nevelő és oktató munkába be kell építeni az egészséges életre nevelést, illetve egészségvédelmet szolgáló tananyagot. Az egészséghez hozzátartozik a testi, lelki és szociális jólét és biztonság, tehát a környezet és az ember kapcsolata. Természetes elvárás, hogy az osztályfőnöki órák helyben tervezendő tematikájába egészségnevelési témák megbeszélését, megvitatását is beillesszük. Az óra sajátosságából fakad, hogy módunkban áll külső szakembereket is bevonni e beszélgetésekbe. Lényeges különbség a többi tantárgyhoz képest, hogy az osztályfőnöki óra nem valamilyen előre tervezett tananyag átadását szolgálja, hanem a tanulók aktuális problémáinak megfogalmazásában, véleményük, nézeteik, álláspontjuk kifejtésében segít. Egyben hozzájárul az érdek- és értékütközések kezelésének fejlesztéséhez is. Az egészségnevelés kiterjed az emberi együttélés, illetve az ember-természet kapcsolat bemutatására és formálására, elősegíti a környezeti- és egészség-tudatosság erősödését, kiterjed a testi-lelki egészségnevelésre, a társas készségek (mindenekelőtt a konfliktuskezelés, döntés, együttműködés) fejlesztésére és a mentálhigiénés nevelésre is. Az egészségnevelés iskolai gyakorlatában harmonikusan ötvöződik a természettudományi és a társadalomtudományi ismeretek köre, hiszen csak az ember biológiai és társas-társadalmi természetének sajátosságaira építve történhet az értékrend, az erkölcs és az életviteli szokások formálása, összehangolása. Minden tantárgy, de különösen a biológia, a kémia és a testnevelés követelményében megjelennek az egészségneveléshez kapcsolódó elemek, témák. Így az egészségfejlesztési program átfedi valamennyi tantárgy ismeretanyagát. A tantárgyak tartalmához illeszkedő, a hagyományos tanítási órákon kívüli foglalkozások között igen fontos a mindennapos testedzés biztosítása, mely az egészséges élthez szükséges mozgáskultúrát fejleszti. Iskolánk minden tanuló számára biztosítja, hogy a testnevelés órát nem tartalmazó napokon is részt vehessen sportfoglalkozáson. Minden év március 31 -ig felmérjük, hogy a tanulók milyen sportkör munkájában kívánnak

24

részt venni. A sportkörök szakmai programját a testnevelés munkaközösség a tanév elején összeállítja, és az iskolai munkaterv részeként elfogadtatja. A tömegsport keretén belül házi bajnokságok lebonyolítása zajlik, melyeken az osztályok csapatai indulnak, valamint a kerületi versenyeken induló csapatok felkészítése. Kondi terem, a sportudvar használata a tanítás befejezése után, a szünetekben az asztali tenisz asztalok további lehetőségek a mozgásra, testedzésre. Minden tanévben alkalomszerűen, az igényeknek megfelelően szabadidős programokat szervezünk (teke, futóversenyek, kerékpár túra). Iskolánk folyamatosan pályázik egészségfejlesztési-drogprevenciós pályázatokra, melyek segítségével tanároknak, diákoknak és a szülőknek tartunk felvilágosító foglakozásokat. Az iskola egészségügyi feladatokat az iskolaorvos és a védőnő látja el. Tanévenként elvégzik a tanulók életkorhoz kötött kötelező egészségügyi vizsgálatát, a szakorvosi javaslatok alapján a gyógytestnevelési besorolásokat. Közreműködnek az egészségnevelés feladataiban, különösen a védőnő. A XVII. Ker. Egészségügyi Szolgálata biztosítja a tanulók évenkénti fogászati szűrővizsgálatát. Az egészségnevelés módszerei •

hagyományos egészségnevelés, felvilágosító előadások

•

téma-feldolgozások egyéni gyűjtő munkával, csoportmunkával

•

esetmegbeszélések

•

tanácsadás egyéni problémákra

•

kérdőívek, felmérőlapok, tesztek kitöltése és feldolgozása

•

kiállítások

Mérés, értékelés Az egészségnevelés eredménye nem mérhető olyan egzakt módon, mint a tantárgyi tudás. Az sem egyértelmű, hogy mi tekinthető az iskolai és mi a családi nevelés eredményének. A fejlődés folyamatos követése és az iskolai célokkal történő összevetése alapvető nevelői kötelesség. Eredményvizsgálati módszereink a következők lehetnek: 

mérések (egy téma befogadása, megértési szintje)



helyzetfelmérés (szociometriai vizsgálat)



egyéni és csoportos megbeszélés, interjú

Iskolánk egészségnevelésében kiemelt szerepet játszók 

osztályfőnökök



iskolai egészségfejlesztésért felelős pedagógus (célirányos továbbképzése szükséges)



testnevelők



iskolaorvos, védőnő



egészségfejlesztésben jártas külső szakemberek

Iskolánk egészségnevelő tevékenységében kitüntetett szerepe van a tantestület példamutatásának.

25

Az iskola környezeti nevelési programja Iskolánk 2011-ben csatlakozott az Ökoiskola hálózathoz. Az Ökoiskola címet elnyertük és folyamatosan tevékenykedünk, hogy ezt a jövőben is elnyerjük, megőrizzük. Konkrét célok és feladatok Célok: 

A szakközépiskola és a szakképzés területén a tantárgyi struktúrába (hagyományos ill. nem hagyományos keretek között) minél szélesebb körben legyenek beépítve a környezeti nevelés alapelvei.



Új – a környezeti neveléshez is kapcsolódó – tanulási és tanítási stratégiák kidolgozása, melyek révén a nehezen kezelhető, magatartászavaros diákok számára segítséget tudunk nyújtani.



A tanórán kívüli tevékenységek előtérbe helyezése, melyek fontosak a közösségformálás, az értékrend, a hagyományok tisztelete, az azonosságtudat kialakítása szempontjából a család, az iskola, a település és a nemzet színterén.



A környezettudatos szemlélet, magatartás és életvitel kialakítása

Konkrét feladatok: 

A város, illetve annak környezetének megismerése



A kerület környezetvédelmi tevékenységeinek bemutatása



A környezetvédelmi szakkör beindítása, az iskola tanulói közül minél többen vegyenek részt a szakkör tevékenységében



Az egészséges életmódra való nevelést szem előtt tartva minél több diákot bevonni a tömegsport mozgalomba, illetve mozgáskultúrájuk fejlesztésébe



Az iskola komplex egészségfejlesztési programján belül az iskolai drogstratégia kidolgozása, s abba a mentálhigiénés nevelés integrálása (pozitív értékrend, reális énkép, önbizalom, pozitív önértékelés megvalósítása, döntéshozatali, konfliktuskezelői képességek fejlesztése)



Környezetvédelmi vetélkedők tartása



Zöld szervezetekkel való intenzív kapcsolattartás



A tantermek esztétikusabbá, hangulatosabbá tétele kiemelt feladat. Iskolánkban minden osztálynak saját terme van, saját faliújsággal. Feladat, hogy a faliújságra a diákok képei mellett hasznos dolgok, akár „zöld” hírek is kerüljenek.



Az iskola növényeinek ápolásába, illetve virágosításába próbáljuk bevonni a tanulókat.



Az iskolai büfé esetén is szükség van szemléletváltásra, próbáljuk a büfé üzemeltetőjével közösen a kólás, chipses arculatot egy kicsit “biová” varázsolni.

Tanórai keretek Minden tantárgy tanmenetébe bevettük a jeles napokat, melyekből tanévenként egyet tartunk meg. Például: a víz napja, A Föld napja, A biodiverzitás napja, stb. Minden tantárgy tanmenetébe beiktattunk félévenként 1-1 ökoórát, mely tanórán az adott tantárgy tananyagához kapcsolódó ökotéma kerül feldolgozásra. Az érettségi vizsga szóbeli témaköreit is az ökológiai szemlélet alapján készítettük, dolgozzuk át.

26

A) A tantárgyak lehetőségei Testnevelés A tanulók: 

fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket;



legyenek

tisztában

azzal,

hogy

testnevelés

és

a

sport

nélkülözhetetlen

az

élményszerű

tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében; 

értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes;



igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek;



tudatosítsák általa az egészség és a környezet komplexitását.

Magyar nyelv és irodalom A tanulók: 

a tanulók legyenek képesek felismerni és értelmezni a természet szépirodalmi, nyelvi ábrázolását



legyenek képesek irodalmi szövegek (tájversek, tájleírások, utópiák) alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra



tudjanak hivatalos iratokat (petíciókat, kérvényeket, javaslatokat) készíteni környezetvédelmi témákban



a környezetvédelem témájával kapcsolatban is rendelkezzenek megfelelő vitakészséggel, érvelési technikákkal



tudatosan készüljenek a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére;

Történelem A tanulók: 

értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet;



tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására;



ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete;



értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében.

Idegen nyelv A tanulók: 

legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit;



ismerjék

meg

más

népek

ilyen

irányú

tevékenységeit,

valamint

az

idegen

országok

környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit; 

legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projekt-munkában választ keresni;



A tanulókban:



alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben;

27



Az idegen nyelvi kommunikáción keresztül fejlődjön a toleranciaképességük.

Matematika A tanulók: 

legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával;



tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni környezetvédelmi és környezetszennyezési témakör adataiból;



logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön;



tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait;



váljanak képessé környezetvédelmi témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására;



ismerjenek konkrét, a valós életből vett környezetszennyezési és környezetvédelmi példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni;



legyenek képesek reális becslésekre környezeti méréseknél;

Fizika A tanulók: 

váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára;



ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit;



ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat;



tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra;



mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni;

Földrajz A tanulók: 

szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről;



érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit;



ismerjék meg a világ globális problémáit;



ismerjék meg és őrizzék a természeti és az ember alkotta táj szépségeit.

Biológia A tanulók: 

ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit;



ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet;



ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az okokozati összefüggéseket;



ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat;



legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére;



sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat.

28



A tanulókban:



alakuljon ki ökológiai szemléletmód.

Kémia A tanulók: 

rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel;



törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására;



legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére;



értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait.

Ének-zene A tanulók: 

ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait;



fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban;



fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni.

Rajz és vizuális kultúra A tanulók: 

ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit;



legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően;



ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését;



tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre;

Ágazati alapozás (9-10. évfolyam orientációs szakasz) A tanulók: 

tudják a szakmai ártalmak hatását az emberi szervezetre, legyenek képesek az egészségkárosodás megelőzésére;



tiszteljék a természet értékeit, ismerjék fel és utasítsák el a környezetszennyező, természetkárosító tevékenységet és az ilyen magatartást

Szakmacsoportos alapozás (11-12. évfolyam; elméleti és gyakorlati ismeretek) A tanulók: 

tudják kiemelni a szakma környezetterhelő hatásait, ismerjék a védekezés lehetőségeit (hulladékkezelés stb.);



A tanulókban:



erősödjön meg az ökológiai szemlélet, legyenek képesek a tényeket szakma specifikusan kiegészíteni;



alakuljon ki a modern rendszertani szemlélet a szakmai és környezetvédelmi oktatás során.

Szakképző évfolyam A tanulók: erősödjön tovább az ökológiai szemlélet, legyenek képesek a tényeket szakma specifikusan kiegészíteni;

29

B) Nem hagyományos tanórai foglakozások Nem hagyományos tanórai foglalkozás lehet minden olyan új tanítási-tanulási módszer, amelynek a tantárgyak tananyagának elsajátíttatása a célja, de színtere nem a szokásos (45 perces) tanóra, s a helyszíne akár az iskolán kívül is lehet. (De tanítási naplóba beírt óra!) A nem hagyományos tanórai foglalkozások közös és alapvető jellemzője, kritériuma a komplexitás. Ennek lényege: 

a tantárgyakon átívelő ismeretek összekapcsolása, egy adott tartalom sokoldalú megközelítése, valamiféle “egymásra hajtogatottság”



a sokféleség összekapcsolódása a különféle tevékenységek által



a természet és társadalom kapcsolatrendszerének holisztikus megközelítése



kapcsolatközpontúság



értelem és érzelem egysége



módszerek sokfélesége

Komplex tanulási lehetőségek: Ökonap megrendezése tanévenként egy alkalommal, mely napon a tanuló a tanítás egész ideje alatt az ökoszemlélettel foglalkozik csoportos vagy egyéni tevékenység keretén belül. 

Tanulmányi kirándulás



Szakmai napok diákszervezéssel



Múzeumlátogatás (mesterségek, ősi kultúra)



kézműves foglalkozások



vetélkedők



pályázatok



kiállítás rendezése



kérdőív



iskolarádió működtetése



faültetés



kutatómunka



“nemzetközi akciók”



látogatás: o

múzeum

o

állatkert

o

botanikus kert

o

hulladéklerakó

o

hulladékégető

o

Szelektív hulladékgyűjtő udvar

o

szennyvíztisztító

o

nemzeti park



faliújság készítése



futóversenyek



barlangászás

30



tantermek, folyosók kifestése önkéntes munkával



versenyek iskolán belül és iskolák között

C) Tanórán kívüli foglalkozások Minden olyan foglalkozás, amely a nem hagyományos tanórai foglalkozások témakörében is megtalálható, de nem kerül be a tanítási naplóba. 

szakkör



kerülettakarítási akció nap



tábor stb.



faliújság készítése

A diákokat zöld faliújságon, iskolarádión, a DÖK zöld tagozatán, illetve személyes kapcsolattartáson keresztül tájékoztatása az aktualitásokról. A tanárok munkáját segíthetik a környezeti nevelés tartalmával és módszertanával foglalkozó szakkönyvek, továbbképzések (iskolán belül és akkreditált iskolán kívüli). A tanárok egy része már akkreditált ökológiai szemléletű továbbképzésen részt vett. Az Ökoiskola hálózat keretén belül Ökoiskola-vezetőképzésen is részt vett egy pedagógus.

Az elsősegély-nyújtási ismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) valósul meg. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: Alapozza meg a felelősségteljes és szabálykövető magatartás kialakulását. Olyan pozitív attitűd kialakítása, amely nyitottá teszi a tanulót környezetünk értékeire, azok tiszteletére és megvédésére ösztönöz. Cél a testi, lelki, szociális egészség megbecsülésére, megőrzésére való nevelés, az egészséges életvezetésre való felkészítés. További cél, hogy bárhol, bármikor, bármilyen körülmények között szakszerű segítség nyújtása a rászorulóknak. Fontos a sürgősségi szemlélet kialakítása, a baleset, valamint a hirtelen bekövetkező egészségkárosodás alapszintű ellátásának elsajátítása. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: 

szaktárgyi órák témafeldolgozása: biológia, testnevelés és osztályfőnöki



tanórán kívüli foglakozások: sportprogramok, versenyek előkészítése



polgári védelmi versenyekre való felkészülés

31

9. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, a felvételi vizsga követelményei A felvételi vizsgák A felvételi vizsgák célja Az iskola a tanulói jogviszony létesítését - a közoktatási törvénnyel összhangban –tanulmányi követelmények teljesítéséhez és életkor feltételhez köti. A középiskola a kezdő évfolyamra való megalapozott felvételi döntéséhez a sikeres helytállást valószínűsítő képesség- és ismeretfedezet meglétéről jogszabályban rögzített feltételek megléte esetén felvételi vizsga keretében győződhet meg. A felvételi vizsgákról, azok követelményeiről - a pályaválasztók számára - az iskola a jogszabályban előírt módon és időben korrekt tájékoztatást ad, az iskola honlapján folyamatosan aktuális információt jelentet meg. Amennyiben az iskola felvételi vizsgát szervez, annak eredménye alapján dönt arról, hogy a jelentkező tanuló rendelkezik-e a középiskolai tanulmányok megkezdéséhez szükséges alapvető tudás- és készségszinttel, valamint megfelelő viselkedéskultúrával. Az írásbeli és/vagy szóbeli felvételi vizsga Központilag kiadott egységes, kompetencia alapú feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsgát szervezhet az iskola. A szóbeli vizsgán az időrendben behívott tanulókkal a Felvételi Bizottság pedagógusai beszélgetés formájában ismerkednek meg. Értékelik a gyerekek legfontosabb személyiségjegyeit, értelmi képességeit, érzelmi világát, nyelvi kifejezésmódját és viselkedését. A legfeljebb 15 perces meghallgatásra az intézményben kifüggesztett időpontban kerül sor. A pótfelvételi vizsga Ha a középiskolába jelentkező tanuló a felvételi vizsga írásbeli vagy szóbeli részén igazoltan nem tud részt venni, a szülő eseti kérelme alapján az igazgató engedélyt adhat pótfelvételi vizsgára. Ennek körülményeiről, a tanügyi igazgatóhelyettes külön intézkedik.

A tanulmányok alatti vizsgák A vizsga fajtái, vizsgára kötelezettek: osztályozó vizsga Osztályozó vizsgát tesz az a tanuló, - akinek éves hiányzása a jogszabályban előírt mértéket meghaladja (a tanuló csak eredményes osztályozó vizsga letételével folytathatja tanulmányait magasabb évfolyamon), -- akinek hiányzása egy adott tárgyból a tantárgy óraszámának 30%-át meghaladta és érdemjegyei nem teszik lehetővé az osztályozást az adott tárgyból - aki vendégtanuló, - aki tanulmányait magántanulóként végzi, - aki előrehozott érettségire kíván jelentkezni, de még nem teljesítette a helyi tantervben előírt követelményeket, és nem szerezte meg az előírt osztályzatot, - akinek tanulmányi idejének megrövidítését engedélyezte az igazgató.

32

Félévkor és év végén lehet osztályozó vizsgát tenni. A félévi osztályozó vizsgán szerzett osztályzat (vizsgajegy) tájékoztató jellegű. A tanulónak év végén az egész év tananyagából kell vizsgáznia, ha félévi vizsgajegye elégtelen volt, illetve félévkor nem kívánt vizsgázni. Ha tanév közben megszűnik a magántanulói jogviszony, pl. félévkor, akkor ezt követően az első félév anyagából osztályozó vizsgát kell tennie. Osztályozóvizsga nem ismételhető meg. Sikertelen osztályozóvizsga esetén a tanulónak a következő vizsgaidőszakban javítóvizsgát kell tennie. különbözeti vizsga Különbözeti vizsgát tesz az a tanuló, aki - tanulói jogviszony átvétellel való létesítéséhez más iskolatípusból kéri felvételét, - eltérő tanterv szerinti tanulmányokat folytatott és azonos vagy magasabb évfolyamra jelentkezik, A vizsga minden tekintetben megegyezik az egyéb tanulmányok alatti vizsgákkal. A tantárgyi követelményeket a szakmai munkaközösségek jelölik ki. Javítóvizsga Javítóvizsgát tesz az a tanuló, - aki tanév végén valamely tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, - aki osztályozó, különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le, - aki az osztályozó-, pótló vizsga követelményeinek nem felelt meg. Pótló vizsga Pótló vizsgán vehet részt az a tanuló, aki neki fel nem róható ok miatt nem tudott osztályozó vagy javítóvizsgát tenni. Az osztályozó és a pótló vizsgákon szerzett elégtelen érdemjegy javítóvizsgával javítható!

33

Vizsgaformák, vizsgarészek 

szóbeli vizsga



írásbeli vizsga



gyakorlati vizsga

Vizsgatárgy

Írásbeli

Szóbeli

Magyar nyelv

x

x

Irodalom

x

x

Matematika

x

Történelem

és

x

x

x

x

Gyakorlati

társadalmi ismeretek Idegen nyelv

x(12.évf. anyag)

Informatika Biológia

x

Fizika

x

Földünk

és

x

x

környezetünk Kémia

x

Testnevelés

x

Ének-zene

x

x

Művészeti ismeretek,

x

vizuális kultúra Szakmacsoportos

x

alapozó tantárgyak Vizsgaidőszakok  javítóvizsga, pótló vizsga, különbözeti vizsga: augusztus 15. – augusztus 31.  osztályozó vizsga: általában a félévi vagy az év végi osztályozó konferenciák előtt, illetve indokolt esetben a szorgalmi időszakban bármikor Az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló a fentiektől eltérő időpontban tegyen vizsgát. Jelentkezés a vizsgákra A tanuló a bizonyítványa átvételével egy időben jelentkezési lapot és írásos tájékoztatót kap a vizsga időpontjáról, helyéről, a vizsgarészekről, továbbá a vizsgával kapcsolatos jogorvoslati lehetőségről (felülbírálati kérelem, törvényességi kérelem, független vizsgabizottság előtti vizsga). A bizonyítvány átvételét követő 15 napon belül kell a kérelmet benyújtani az iskola igazgatójához.

A tanulmányok alatti vizsgák rendje A tájékoztatási kötelezettségnek megfelelve a vizsgák témaköreit írásban kapja meg az osztályfőnöktől 

osztályozó vizsgák esetén az első félév anyagából októberben, a 2. félév anyagából februárban,

34



javítóvizsga esetén júniusban, a bizonyítvány átvételével egy időben,



az egyéb ok miatt vizsgázó (pl. mulasztás miatt) a vizsgalehetőség megajánlásával egyidőben.

A szaktanár a témakijelölést 2 példányban készíti el: a diák és az igazgatóhelyettes részére.

A szóbeli vizsgák rendje A szóbeli vizsgák 3 tagú vizsgabizottság előtt történnek. A szóbeli vizsgán a tanulók 3-5 fős csoportokban folytatólagosan, szünet közbeiktatása nélkül vizsgáznak. A tanuló a kérdező tanár által kiadott kérdések megválaszolására legalább 15 perc gondolkodási időt kap. Ezt követően válaszát 10-15 percben önállóan fejti ki. Amennyiben csak szóbeli vizsgát tesz a tanuló az adott vizsgatárgyból, egy póttételt húzhat. A szóbeli vizsgák eredményének kihirdetése az adott vizsganapon történik.

Az írásbeli vizsgák rendje A vizsgateremben egy időben padonként 1 tanuló vizsgázhat. Az ülésrendet a felügyelő tanár jegyzőkönyvben rögzíti. A tanulók csak az iskola bélyegzőjével ellátott papíron dolgozhatnak. A rajzokat ceruzával, minden egyéb munkát tollal kell elkészíteni. Az íróeszközről a tanulók maguk gondoskodnak. Az írásbeli feladatok megoldásához rendelkezésre álló idő vizsgatárgyanként maximum 60 perc. Az elégtelen írásbeli vizsgaeredmény a tantárgyaknál leírt esetben szóbeli vizsgán javítható.

A vizsgák helye, ideje és magatartási szabályai A vizsgák az iskola épületében az igazgató által kijelölt vizsgatermekben és időpontokban zajlanak. A vizsgázók kötelesek az előre kifüggesztett vizsgabeosztás szerint pontosan megjelenni, az alkalomhoz illő öltözékben. Javító- és pótló vizsga esetén a középiskolai bizonyítványt a vizsga megkezdése előtt le kell adni. A tanulók a vizsgateremben segítséget nem vehetnek igénybe, egymással nem beszélgethetnek és a vizsga rendjét nem zavarhatják meg. Szabálytalanság esetén a vizsgabizottság elnöke – jegyzőkönyv felvétele mellett – az érintett tanuló részére a vizsgát felfüggesztheti.

A vizsgáztató tanárok megbízása és a vizsgák dokumentálása A vizsgáztató tanárokat és a vizsgabizottság tagjait az igazgató bízza meg feladatuk ellátásával, melyről a vizsgát megelőzően legalább 1 héttel az igazgatóhelyettes értesíti (szóban) az érintetteket. Az írásbeli dolgozatot a szaktanár piros tollal javítja, a hibák megjelölésével értékeli és aláírásával látja el. A dolgozatok egy év múlva selejtezhetők. A vizsgákon a tanuló osztályfőnöke tanácskozási joggal vehet részt. A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az iskola irattárában 5 évig meg kell őrizni. A jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata és feladatlapja, valamint a diák szóbeli felkészülés alatti jegyzetei. A szülő kérésre a fenti dokumentumba betekinthet. A javítóvizsga, pótló vizsga, különbözeti vizsga, osztályozó vizsga eredményét a törzslapba és a bizonyítványba a megfelelő záradékkal be kell vezetni.

35

Helyi tantervi vizsgák 9. évfolyamon szakaszvizsga szakmacsoportos alapozó tantárgyakból Ügyviteli ágazaton gazdasági alapismeretek és levelezési ismeretek tantárgyból Időtartam: 2*45 perc Ideje: éves munkatervben illetve eseménytervben meghatározott időpontban, május-június hónapban. Kereskedelmi ágazaton áruforgalom és üzleti tevékenység tervezése, elemzése tantárgyakból Időtartam:2*45 perc Ideje: éves munkatervben illetve eseménytervben meghatározott időpontban, május-június hónapban. Célja: Tantárgyi felkészültség, kompetenciák mérése Értékelés: százalékos eredmény szerint, témazáró jegynek minősül (három jegyet ér)86 – 100% jeles 75– 85,99% jó 55 – 74,99% közepes 35 – 54,99% elégséges 0 – 34,99% elégtelen Helyi szakaszvizsga („kisérettségi”) letétele kötelező iskolánk valamennyi 10. évfolyamos (nyelvi előkészítős osztály esetében 11. évfolyamos) tanulója számára az alábbi érettségi tantárgyakból: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, angol nyelv. A tanulók két évfolyam anyagából vizsgáznak. Szakmai alapozó tantárgyakból a helyi szakaszvizsga (kisérettégi) 11. évfolyamon (nyelvi előkészítős osztályokban 12. évfolyamon történik. A 2014-15-ös tanévben a marketing és a gazdálkodási ismeretek tantárgyból vizsgáznak a tanulók, a továbbiakban pedig a később megjelenő új érettségi követelményeknek megfelelően módosul a vizsga követelménye. A vizsgaformák, vizsgarészek: 

magyar nyelv írásbeli



matematika írásbeli



irodalom szóbeli



történelem szóbeli



angol nyelv írásbeli



marketing szóbeli



gazdálkodási ismeretek írásbeli

Vizsgaidőszakok: 1. forduló: a tavaszi szünetet követően az érettségi szünet végéig bezáróan 2. forduló: a javító – pótló szakasz májusban A helyi szakaszvizsgán nyújtott írásbeli teljesítmény minősítése matematika 90 - 100% jeles 70%-tól jó 50%-tól közepes

36

30%-tól elégséges 0-29,99% elégtelen, írásban újabb 60 perces dolgozattal javíthat magyar nyelv 90 - 100 % jeles 75 - 89 % jó 60- 74 % közepes 50 - 59 % elégséges 0 - 49% elégtelen angol nyelv 90 - 100 % jeles 80 - 89 % jó 60- 74 % közepes 40 - 59 % elégséges 0 - 39% elégtelen gazdálkodási ismeretek 86 – 100% jeles 75– 85,99% jó 55 – 74,99% közepes 35 – 54,99% elégséges 0 – 34,99% elégtelen A helyi szakaszvizsgán nyújtott szóbeli teljesítmények minősítése a tantárgyi útmutató alapján történik. A szakaszvizsgán elért eredmény (érdemjegy) bekerül a naplóba, s az adott tanév minősítésekor a témazáró dolgozatnál nagyobb súllyal: magyar nyelv és irodalom valamint angol nyelv esetében négyszeres, matematika és történelem, marketing és gazdálkodási ismeretek tantárgynál háromszorosan számít az év végi osztályzat megállapításába. Az első forduló eredménytelensége esetén (amennyiben az osztályzatok lezárásáig a második fordulóra sor kerül) a javító szakaszvizsga tehető. Évfolyam dolgozat 11. évfolyam végén magyar nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv (szóbeli), történelem (egy éves tananyagban az elért tudás szint, ismeretek alkalmazása, összefüggések meglátásának mérése). A számonkérések időszaka: május második felétől Az évfolyamdolgozaton nyújtott írásbeli teljesítmény minősítése megegyezik a helyi szakaszvizsga értékelésével. Az elért eredmény (érdemjegy) bekerül a naplóba, s az adott tanév minősítésekor a témazáró dolgozatnál nagyobb súllyal magyar nyelv és irodalom valamint idegen nyelv esetében négyszeres, matematika, történelem tantárgynál háromszorosan számít az év végi osztályzat megállapításába. Próba érettségi a 12. évfolyamon a kötelező érettségi tantárgyakból írásbeli beszámolás, ezen felül gyakorlati feladatsor azok számára, akiknek az informatika a kötelező választott tantárgy. A próbaérettségi megírásának időszaka az eseménynaptárban kerül rögzítésre. Az elért eredmény (érdemjegy) az érettségi szerinti értékeléssel bekerül a naplóba. A nyelvi előkészítő osztályok (kifutó rendszerben) az alábbi rend szerint vizsgáznak 11. évfolyam: Upper-intermediate szint (B2) Számonkérés: képösszehasonlítás (szóbeli).

37

12. évfolyam: Upper-intermediate szint (B2). A jelentkezőknek előrehozott érettségi vizsga. 13. évfolyam: készülés az emelt (B2) /vagy a középszintű érettségi vizsgára (A2-B1).

Tantárgyi vizsgakövetelmények a tanulmányok alatti vizsgákon (értékelési útmutató) A vizsgák tantárgyi tételsorait (témaköreit) a szakmai munkaközösségek készítik el, és az igazgató hagyja jóvá. A tantárgyi vizsgák témaköreit a munkaközösségek vezetői kötelesek tanévenként kétszer: a félévi vizsgákhoz október 10-ig, az év végi vizsgákhoz február 5-ig a tanulók tudomására hozni. A nyilvánosságra hozatal helyi megoldása az iskolai számítógépes hálózat használata.

Irodalom tantárgyból Írásbeli vizsga időtartama:60’. Műelemzés a tanult szempontok szerint. Szóbeli vizsga időtartama 5- 8 perc. A szaktanár által megjelölt téma önálló szóbeli kifejtése. Az értékelés szempontjai: a témakifejtés elvárható színvonala, az elemzés minősége, nyelvi megformálás (stílus, szerkesztés, elrendezés, nyelvhelyesség, helyesírás).

Magyar nyelv tantárgyból Írásbeli vizsga időtartam:45’. Egy nyelvi feladatlap megoldása. Szóbeli vizsga időtartam:6-8’, a tanév anyagból húzott tétel önálló kifejtése Értékelés szempontjai: folyamatosság, a kifejtés minősége, nyelvi színvonala Értékelés: A vizsgázó két végső osztályzatot szerez (irodalom-magyar nyelv), amit az írásbeli és a szóbeli vizsgarészek jegyeinek átlagából ajánl meg a szaktanár, és hitelesít a vizsgabizottság.

Történelem Írásbeli: 45 perces teszt jellegű feladat. Az értékelés megegyezik a szakaszvizsga írásbeli dolgozatainak értékelésével. A szóbeli vizsga során a tanuló tételt húz és kb. 15 perces felkészülési idő után kb. 15 perces feleletformájában ad számot tudásáról.

Matematika Osztályozó vizsga, javítóvizsga: 60 perces írásbeli Értékelés: 90 - 100% jeles 70%-tól jó 50%-tól közepes 30%-tól elégséges 15-29,99% szóbeli vizsgán javíthat 0-14,99% elégtelen, javítási lehetőség nincs

Idegen nyelv osztályozó, javító vizsga Írásbeli: 60 perces teszt jellegű feladat, mely nyelvtani, lexikai jellegű gyakorlatokat tartalmaz az adott szintnek és időszaknak megfelelően.

38

Értékelési norma angol nyelvből 90 - 100 % jeles 80 - 90 % jó 60- 79 % közepes 40 - 59 % elégséges 0 - 39% elégtelen Értékelési norma német nyelvből 85 - 100 % jeles 70 - 84 % jó 55- 69 % közepes 40 - 54 % elégséges 0 - 39% elégtelen A szóbeli vizsgára bocsátás feltétele az írásbeli vizsgán elért 20%. Szóbeli: 15 perces időtartamban társalgás a vizsgáztató tanárral az arra az évfolyamra, csoportra előírt témaköröknek megfelelően (5-7 perc). Az adott anyagrész szintjének megfelelő szöveg olvasása, fordítása, kérdések szerkesztése, esetleg a történet elmondása. Egy képleírás (tankönyvi kép alapján). Az írásbeli egy-két problémás részének megbeszélése, szóbeli korrigálás lehetősége.

Fizika Vizsgarészek: írásbeli (időtartama 45 perc) A vizsgázó számolási feladatokat, majd az elméleti anyagból fogalmazott választásos, eldöntendő- és esszékérdéseket tartalmazó feladatlapot old meg önállóan. Az értékelési norma: 90 - 100% jeles 70%-tól jó 50 %-tól közepes 30%-tól elégséges 15-29,99% szóbeli vizsgán javíthat 0-14,99% elégtelen, javítási lehetőség nincs

Informatika Időtartama: 90 perc. A vizsgaanyag elméleti tananyagból készített feladatlapból, valamint számítógép használatával megoldandó összetett feladatból áll. Az értékelési norma: 85 – 100% jeles 70– 84% jó 55 – 69% közepes 40 – 54% elégséges 0 – 39% elégtelen

39

Biológia-kémia Időtartama: 45’. A vizsgázó számolási feladatokat, majd az elméleti anyagból fogalmazott választásos, eldöntendő, és esszé kérdéseket tartalmazó feladatlapot old meg önállóan. Az értékelési norma: 90 - 100% jeles 70%-tól jó 50 %-tól közepes 30%-tól elégséges 15-29,99% szóbeli vizsgán javíthat 0-14,99% elégtelen, javítási lehetőség nincs

Földrajz A tanuló teszt jellegű feladatlapot old meg, amelyben számolási és térképészeti feladatok is lehetnek. A feladatlap hossza: 45 perc Elégtelen írásbelin 20%-ot elérő tanuló szóbeli vizsgát tehet. A szóbeli vizsgán (osztályozó, javító) a tanuló tételt húz és 20 perc felkészülés után kb. 10 perces felelet formájában számot ad tudásáról. Az értékelés szempontjai: tartalmi felépítés, logikus kifejtés, szaknyelv ismerete és megfelelő használata, jártasság a kifejtéshez szükséges eszközök (térkép) használatában. Értékelés:

85-100 % jeles 70-84 % jó 50-69 % közepes 30-49 % elégséges 0-29 % elégtelen

Testnevelés Az adott évfolyam tantervi követelményei alapján gyakorlati és írásbeli vizsga. A két vizsgarész átlaga adja a végső osztályzatot.

Rajz – és műalkotás elemzés Egy adott műalkotás elemzése a tanult (megadott) szempontok szerint. A kb. 5 perces felkészülési idő alatt készített vázlat alapján, törekedve a minél teljesebb bemutatásra. Az értékelés szempontjai: A téma kidolgozása, a szakszerű bemutatás a tanult szakkifejezések helyes alkalmazása, az önálló kifejtés nívója.

Ének – zene Időtartam: 45 perc. A tananyag alapján a szaktanár által kiválasztott egy zenetörténeti korszak kidolgozása. Az értékelés szempontjai: A tartalom, pontos műfaj-meghatározások, zeneszerzői életrajzok, a zeneművek ismerete.

Szakmai alapozó tantárgyak Osztályozó, pótló, javító és különbözeti vizsgák esetén a vizsgarész jellege írásbeli, a vizsgához meghatározott minimumszint elérése (15 %), de mégis eredménytelen írásbeli esetén szóbeli javításra lehetőség

40

van, de póttétel húzása itt nincs (a szóbeli ténye is már egy javítási lehetőség). Vizsgák módja: írásbeli 60 perc, a szóbeli vizsga időtartama: maximum 10 perc. 9. évfolyam Áruforgalom, viselkedéskultúra munkahelyi egészség és biztonság, üzleti tevékenység tervezése, elemzése, üzleti tevékenység a gyakorlatban illetve gazdasági alapismeretek, levelezési ismeretek, munkahelyi egészség és biztonság, jogi ismeretek és kommunikáció gyakorlat modulokból lehet vizsgát tenni. Értékelés: 86 – 100% jeles 75– 85,99% jó 55 – 74,99% közepes 35 – 54,99% elégséges 0 – 34,99% elégtelen, csak 14,99 % felett javíthat a tanuló szóbelivel. 10. évfolyam Áruforgalom, áruforgalom gyakorlata, üzleti tevékenység tervezése, elemzése, üzleti tevékenység a gyakorlatban illetve gazdasági alapismeretek és levelezési ismeretek gyakorlat modulokból lehet vizsgát tenni. Értékelés: 86 – 100% jeles 75– 85,99% jó 55 – 74,99% közepes 35 – 54,99% elégséges 0 – 34,99% elégtelen, csak 14,99 % felett javíthat a tanuló szóbelivel. 11-12. évfolyam Marketing elmélet és gyakorlat, gazdálkodási ismeretek elmélet és gyakorlat modulokból lehet vizsgát tenni. Vizsga módja:

írásbeli 60 perc, az éves tananyag alapján a tanító szaktanár(ok) által összeállított feladatsor

(teszt, esszé, számolási, elemzési stb. feladatok), javítókulccsal. 86 – 100% jeles 75– 85,99% jó 55 – 74,99% közepes 35 – 54,99% elégséges 0 – 34,99% elégtelen, csak 14,99 % felett javíthat a tanuló szóbelivel.

41

10. A felvétel és átvétel helyi szabályai Felvétel az iskolába A kilencedik évfolyamra a közoktatási törvény által előírt életkori, alap-iskolázottsági, egészségi feltételek mellett az általános iskolában elért tanulmányi eredmény alapján – a felvételi tájékoztatóban leírt pontszámítási mód alapján – veszünk fel. Felvételi vizsgát csak akkor tartunk, ha annak jogszabályban előírt feltételei adottak: több éven keresztül mért jelentős „túljelentkezés”. A további évfolyamokra (a képzés közben), átvétel másik iskolából Alapelv: A tanuló másik iskolából való átlépési szándékával a tanév lezárása után élhet, kivéve, ha különleges körülmény indokolja azt, pl. lakóhely-változtatás.

A tanuló átvételének lehetőségét alapvetően

meghatározza a célosztály(ok) létszáma. További feltételek: 

a tanult idegen nyelveket a tanuló saját szintjén folytatni tudja,



a tanuló tanulmányi átlaga közelítse az iskola tanulmányi átlagát,



eltérő tantárgyi struktúra esetén az igazgató döntése alapján tegyen különbözeti vagy osztályozó vizsgát.

Az átvételről való döntés előtt az igazgató kikéri az osztályfőnök véleményét. A tanulók átvételéről az intézmény igazgatója dönt.

Felvétel a szakképző évfolyamra A szakképzésbe való belépés feltételeit a Szakképzési törvény és a szakmai és vizsgakövetelmények határozzák meg (életkor, szakképesítésnek megfelelő iskolai előképzettség, egészségügyi alkalmasság). A jelentkezés jelentkezési lap kitöltésével és a képzéshez szükséges iskolai végzettséget igazoló dokumentum bemutatásával történik. A felvétel túljelentkezés esetén a tanulmányi eredmények, vagy az előzetes tájékoztatás alapján szervezett szintfelmérés eredménye alapján történik.

42

B A HELYI TANTERV 1. A választott kerettanterv megnevezése A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázat tartalmazza (51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet melléklete).

Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

Idegen nyelvek

3

3

3

3

Matematika

3

3

3

3

2

2

3

3

Történelem,

társadalmi

és

állampolgári ismeretek Etika

1

Biológia – egészségtan

2

2 1

Fizika

2

2

Kémia

2

1

Földrajz

2

1

Művészetek*

1

1

Informatika

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

6

7

8

11

Szabadon tervezhető órakeret

4

4

4

4

Rendelkezésre álló órakeret

35

36

35

35

Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra

(szakmai

irányú

képzésre)

szabadon tervezhető**

43

2. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal.

Tantárgyak

9. évf. 4+1

10 évf. 4+1

11. évf. 4+1

12. évf. 4+1

Idegen nyelvek

3+1

3+1

3+1

3+1

Matematika

3

3+1

3+1

3+1

Magyar nyelv és irodalom

Etika Történelem, társadalmi állampolgári ismeretek

1 és

2+1

2

3

Fizika

2

2

1

Kémia

2

1

Biológia-egészségtan

2

Földrajz

2

1

Szakmai tárgyak

6

7

Művészetek

3

2

1

8

11

1

Informatika

1+1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Szabadon tervezett órakeret

4

4

4

4

Rendelkezésre álló órakeret

35

36

35

35

Magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika és idegen nyelv tantárgyakból a megemelt óraszámban az elsajátított ismeretek gyakorlását, rendszerezését, a fejlesztendő és elvárt kompetenciák fejlesztését valósítjuk meg, a törzsanyagon felül nem terveztünk elsajátítandó tananyagot. Informatika tantárgy a szabadon tervezhető óraszámmal megemelt óráin a középszintű érettségi tananyagának, követelményeinek elsajátítását terveztük és nevesítettük az iskola helyi tantervében.

44

3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, térkép) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyek hivatalosan tankönyvvé nyilvánítottak. Az iskola helyi tanterve alapján a munkaközösségek határozzák meg az adott évfolyam adott tantárgyához szükséges taneszközöket ( tankönyveket, tanulmányi segédeszközöket, ruházati és más felszereléseket ). A ISZSZV második félévi megbeszélésén az iskola igazgatója tájékoztatást ad a kiválasztott tankönyvekről, és kéri a SZSZV véleményét. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában) tájékoztatjuk. Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, taneszközök, ruházati és más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha attól a szülőre fizetési kötelezettség hárul. A taneszköz beszerzése a tanév kezdetére a szülő kötelessége. Az iskola biztosítja helyben a tankönyvterjesztést, a tanulók/szüleik megvásárolhatják az iskolában tankönyveiket a tanévkezdést megelőző héten. A taneszközök kiválasztásának elvei: 

a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének,



alkalmas legyen önálló tanulásra,



tartalmazzon minden, a tanuló számára szükséges tananyagot,



nyelvezete alkalmazkodjon a korosztályhoz,



a taneszköz használatában a viszonylagos állandóságra törekszünk (váltásra csak az oktatás minőségét javító esetben kerül sor),



a több tanéven keresztül használható eszközöket előnyben részesítjük,



a tartós tankönyvek könyvtári gyarapításával a szociálisan hátrányos helyzetű diákokat segítjük



az idegen nyelvi képzésben az azonos évfolyamok eltérő szintű csoportjainak oktatása során az adott nyelvi szintnek megfelelő tankönyvcsalás használandó

4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Az alábbi pedagógiai feladatok beépülnek egyes tantárgyak tartalmaiba (helyi tantervek), az osztályfőnöki órák témaköreibe (osztályfőnöki tanmenetek), a nem tanórai keretek között folyó iskolai programokba, iskolai rendezvényekbe és foglakozásokba. Iskolánk Ökoiskola és a Pénziránytű iskola programban vesz részt, ez erősíti tanulóink környezettudatosságát, pénzügyi kultúráját. Nemzeti ünnepeink méltó megemlékezései, iskolánk névadója munkásságának megismertetése, a kerületi emlékhelyek felkeresése. 

Erkölcsi nevelés



Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

45



Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése



A családi életre nevelés



A testi és lelki életre nevelés



Felelősségvállalás másokért, önkéntesség



Fenntarthatóság, környezettudatosság



Pályaorientáció



Gazdasági és pénzügyi nevelés



Médiatudatosságra nevelés



A tanulás tanítása

5. Választható tantárgyak, foglakozások, a pedagógusválasztás szabályai A tantárgyválasztás: a tanuló terhelhetősége felső választhat tantárgyat. Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát a szülő gyermekével közösen gyakorolja. Programunk szerint ez a második idegen nyelv. A tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét a beiratkozáskor tájékoztatni kell a jelentkezés feltételeiről és a nem kötelező tanórán való részvétel kötelezettségeiről. A tanulónak és a szülőnek írásban nyilatkozni kell arról, hogy a nem kötelező órákon való jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette. Minden év március 15-ig az igazgató elkészíti és közzé teszi a tájékoztatót, mely tartalmazza a választható tantárgyakat és a felkészítés szintjét. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat előre láthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A 10.és 11. évfolyamos tanuló május 20-ig adhatja le a választott érettségi tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését. A tanuló kétszintű érettségi szintválasztási jogát ugyancsak jogszabályok rögzítik. Helyi tantervünkben a kötelező érettségi tárgyakból és a szakmacsoportos alapozó tantárgyból kínálunk felkészítést tanulóinknak emelt szintű vizsgához, további tárgyválasztásukat lehetőségeink határozzák meg.

6. Választható érettségi vizsgatárgyak informatika földrajz fizika kémia biológia rajz és vizuális kultúra testnevelés szakmacsoportos alapozó (2015-ig)

7. A középszintű érettségi témakörei Témakörök földrajzból Általános természetföldrajz 1.

A térképi ábrázolás

2.

Kozmikus környezetünk

3.

Geoszférák földrajza

4.

A földrajzi övezetesség

46

Gazdasági és regionális földrajz 5.

A népesség és településföldrajz

6.

A világ változó társadalmi-gazdasági képe

7.

A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országok, ország-csoportok

8.

Magyarország földrajza

9.

Az Európai Unió regionális földrajza

10. Európán kívüli földrészek földrajza 11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai

Témakörök idegen nyelvből Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. 1. Személyes vonatkozások, család - A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) - Családi élet, családi kapcsolatok - A család szerepe az egyén és a társadalom életében - A családi élet mindennapjai, otthoni teendők - Családi munkamegosztás, szerepek a családban, generációk együttélése - Személyes tervek 2. Ember és társadalom - A másik ember külső és belső jellemzése - Baráti kör - Az emberi kapcsolatok minősége, fontossága (barátság, szerelem, házasság) - A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel - Lázadás vagy alkalmazkodás; a tizenévesek útkeresése - Női és férfi szerepek - Előítéletek, társadalmi problémák és azok kezelése - Ünnepek, családi ünnepek - Az ünnepek fontossága az egyén és a társadalom életében - Öltözködés, divat - Az öltözködés, mint a társadalmi hovatartozás kifejezése - Vásárlás, szolgáltatások (posta) - A fogyasztói társadalom, reklámok - Hasonlóságok és különbségek az emberek között - Társadalmi viselkedésformák 3. Környezetünk - Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) - A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek - A lakóhely és környéke fejlődésének problémái - A városi és vidéki élet összehasonlítása - Növények és állatok a - A természet és az ember harmóniája környezetünkben - Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? - A környezetvédelem lehetőségei és problémái - Időjárás 4. Az iskola - Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat)

47

- Iskolatípusok és iskolarendszer Magyarországon és más országokban - Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka - A nyelvtanulás, a nyelvtudás, szerepe, fontossága - Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok - Hasonló események és hagyományok külföldi iskolákban 5. A munka világa - Diákmunka, nyári munkavállalás - Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás - A munkavállalás körülményei, lehetőségei itthon és más országokban, divatszakmák 6. Életmód - Napirend, időbeosztás - Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) - Étkezési szokások a családban - Az étkezési szokások hazánkban és más országokban - Ételek, kedvenc ételek - Ételspecialitások hazánkban és más országokban - Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben - A kulturált étkezés feltételei, fontossága - Gyakori betegségek, sérülések, baleset - A szenvedélybetegségek - Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) - A gyógyítás egyéb módjai 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás - Szabadidős elfoglaltságok, hobbik - Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. - A szabadidő jelentősége az ember életében - A művészet szerepe a mindennapokban - Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport - Szabadidősport, élsport, veszélyes sportok - Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet - A könyvek, a média és az internet szerepe, hatásai - Kulturális események 8. Utazás, turizmus - A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés - A motorizáció hatása a környezetre és a társadalomra - Nyaralás itthon, illetve külföldön - Az idegenforgalom jelentősége - Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése - Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai 9. Tudomány és technika - Népszerű tudományok, ismeretterjesztés - A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben - A tudományos és technikai fejlődés pozitív és negatív hatása a társadalomra, az emberiségre.

48

Előrehozott középszintű érettségi a nyelvi előkészítőn: A 11. évfolyam elvégzése után előre hozott középszintű nyelvi érettségi vizsgát tehetnek azok a tanulók, akik erre jelentkeznek. A 13. évfolyamon a közép- vagy emelt szintű érettségire való készülés alapján szükséges a csoportbontást meghatározni.

Témakörök informatikából Információs társadalom 1) A kommunikáció A jelek csoportosítása, kód, kódolás, bináris kód A kommunikáció általános modellje Az információ és az adat fogalma Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek 2) Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban Közhasznú információs források 3) Információ és társadalom Az informatika fejlődéstörténete 4) A modern információs társadalom jellemzői Informatika és etika, jogi ismeretek Informatikai alapismeretek – hardver 5)

Jelátalakítás és kódolás Analóg és digitális jelek, az adat és az adatmennyiség, bináris számábrázolás, bináris

karakterábrázolás, bináris kép- és színkódolás, bináris hangkódolás, a jelátalakítás hardvereszközei 6)

A számítógép felépítése A Neumann-elvű számítógépek

7) A (személyi) számítógép részei és jellemzőik: Központi vezérlőegység (mikroprocesszor), memória, buszrendszer, interfészek (illesztők), ház, tápegység, alaplap. 8) A perifériák típusai és főbb jellemzőik: Bemeneti eszközök (például: billentyűzet, egér, szkenner, digitális kamera) Kimeneti eszközök (például: monitor, nyomtató, hangszóró) Bemeneti/kimeneti eszközök (például: érintésérzékelő képernyő, modem, hálózati kártya, hangkártya hangszóróval és mikrofonnal) Háttértárak (például: mágneslemezes tárolók, szalagos tárolók, optikai lemezes tárolók) A (személyi) számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése 9) Hálózatok Informatikai alapismeretek – szoftver 10) Az operációs rendszer és főbb feladatai A szoftver fogalma, fajtái 11) Az operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete

49

12) Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése Állományok típusai. Keresés a háttértárakon 13) Állománykezelő parancsok: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás, küldés, felvétel, lejátszás, vetítés. 14) Az adatkezelés eszközei: tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem 15) A szoftver és a hardver karbantartó (segéd)programjai: víruskeresés és irtás, víruspajzs, lemezkarbantartás, töredezettség-mentesítés … 16) A hálózatok működésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem Információs hálózati szolgáltatások 17) Kommunikáció az Interneten Levelezési rendszer használata, állományok átvitele, hírcsoportok, WWW, keresőrendszerek, távoli adatbázisok használata Könyvtárhasználat 18) Könyvtárak A könyvtár fogalma, típusai Eligazodás a könyvtár funkcionális tereiben: olvasóterem, szabadpolcos rendszer, multimédia övezet A helyben használható és a kölcsönözhető könyvtári állomány A szépirodalmi művek és az ismeretközlő irodalom csoportosítása, rendszere A könyvtári szolgáltatások 19) Dokumentumok Nyomtatott dokumentumok (könyvek, időszaki kiadványok, kézikönyvek, közhasznú információs források) Nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók (kazetta, diakép, videofilm, CD, mágneslemez, DVD) 20) Tájékoztató eszközök Katalógusok, adatbázisok, közhasznú információs források (pl. telefonkönyv, menetrend, hálózati keresőgépek)

Témakörök fizikából Mechanika Newton törvényei Egyenes vonalú mozgások Körmozgás Mechanikai rezgések Mechanikai hullámok Munka, energia Hőtan Ideális gáz kinetikus modellje, állapothatározók Állapotegyenletek

50

Termodinamika I. és II. főtétele Halmazállapot-változások Elektromágnesség Elektromos mező Egyenáram Időben állandó mágneses mező Időben változó mágneses mező Fény, mint elektromágneses hullám Atomfizika Az atom szerkezete Az atommagban lejátszódó jelenségek Radioaktivitás Maghasadás Csillagászat Naprendszer Témakörök magyar nyelvből Ember és nyelv Kommunikáció A magyar nyelv története Nyelv és társadalom A nyelvi szintek A szöveg A retorika alapjai Stílus és jelentés A tételsort a szaktanár úgy állítja össze, hogy a jelzett témák mindegyikéhez legalább két tétel tartozzék. A további szóbeli tételek kijelöléséről a szaktanár dönt. Legalább 20 tételt ki kell jelölnie. Témakörök irodalomból Életművek

6 tétel

Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila Portrék

4 tétel

Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János Látásmódok

3 tétel

Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos A kortárs irodalomból

1 tétel

51

Legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy 1-2 epikai művének értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó időszakból. Világirodalom

2 tétel

Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia (pl. műfajok, témák, motívumok, hőstípusok). A romantika, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig) jellemzőinek és egy-két kiemelkedő képviselőjének bemutatása. Az irodalom határterületei

1 tétel

Az irodalom kulturális határterületei – népköltészet, műköltészet, alkalmi költészet. Az irodalom filmen, televízióban, dalszövegben, a virtuális valóságban: az adaptáció, a műfajcsere jelenségei (pl. irodalom filmen, rádióban, televízióban, digitális közlésben). Regionális kultúra

1 tétel

Interkulturális jelenségek, eltérő szöveghagyományok. A régió, a tájegység, a település kulturális, irodalmi múltbeli és jelen hagyományainak bemutatása. Színház- és drámatörténet

2 tétel

Színház és dráma különböző korszakokban. Az alábbi műveknek, a szerzők/korszakok 1-1 művének értelmezése az adott korszak színházi/irodalmi hagyományainak összefüggésében: Szophoklész, Shakespeare, Moliére, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája A szóbeli vizsgára a szaktanár legalább 20 tételt jelöl ki a fentiek közül. További szóbeli tételek kijelöléséről a vizsgáztató szaktanár dönt.

Témakörök Kereskedelmi és marketing alapismeretek tárgyból Gazdálkodási ismeretek 1. A vállalkozási formák értelmezése A vállalatok fajtái. Az

egyéni

és

társas

vállalkozások

jellemzői.

A

vállalkozások

megszüntetésének jogi szabályai, gyakorlati teendői. A vállalkozás környezete. 2. A vállalkozások tárgyi feltételei A telephely kiválasztása. A tevékenységhez szükséges berendezések, felszerelések, beszerzési lehetőségeik. Az áru- és vagyonvédelem rendszerei. Az alapterület kihasználása. 3. A vállalkozások személyi feltételei A vállalkozások munkaerő-szükséglete. Munkakörök kialakítása. A munkaerő alkalmazásának, a munkaviszony felmondásának teendői. A bérkifizetés bizonylatai. Bérgazdálkodás. A munkabér terhei, az adók.

52

alapításának,

4. A vállalkozások erőforrásai és vagyona A vállalkozás erőforrásainak szerkezete. A vállalkozás vagyona, a mérleg tételei. Az egyszerűsített mérleg szerkezete. 5. A vállalkozások nyereségérdekeltsége, az eredmény keletkezése A vállalat céljai. Az eredmény keletkezése. Az A típusú eredménykimutatás. Az eredménykimutatás és a mérleg kapcsolata. A vállalatok nyereségképzése. 6. A vállalkozások tevékenységének elemzése, a mutatószámok alkalmazása, a likviditás figyelése Az árbevétel összetétele. Az árképzés. A vállalat költségei. Önköltségszámítás. Hatékonyság, jövedelmezőség, fizetőképesség. A vállalkozás cash-flow-ja. 7. A vállalkozások finanszírozási formái A vállalkozás tőkeszükséglete. A finanszírozás lehetőségei. Értékpapírok. Hitelek. 8. Az üzleti terv jelentősége, fejezetei Az üzleti terv jelentősége. Az üzleti terv fejezetei, szerkezete. 9. Az üzleti terv készítésének folyamata, az üzleti terv összeállítása A pénzügyi és marketing terv összeállítása. Marketing 1. A marketing kialakulásának, fogalmának, fejlődésének ismertetése Tudja értelmezni a marketing fogalmát és alkalmazási területeit, kifejteni, bemutatni a marketing tartalmát, a kereskedelmi marketing, szolgáltatásmarketing lényegét. Tudjon különbséget tenni a marketing-mix összetevői között. 2. A piac, a piaci környezet elemzése Legyen képes ismertetni a vállalat mikro- és makrokörnyezetét. Tudja definiálni a piac fogalmát és kategóriáit. Legyen képes bemutatni a piac szerkezetét és a piaci formákat. Tudja jellemezni a piaci szereplőket és a piactípusokat.

53

3. A fogyasztói vásárlói magatartás tényezői Tudja értelmezni a fogyasztói magatartás modelljét és a fogyasztói magatartást befolyásoló tényezőket. Legyen képes bemutatni a vásárlói döntéseket befolyásoló tényezőket. Tudjon különbséget tenni a vásárlási folyamat szakaszai között, tudja azokat jellemezni. Legyen képes elemezni a vásárlási magatartás típusait. 4. A célpiaci marketing, piacszegmentálás értelmezése. A célpiacok kiválasztása. Tudja a differenciálatlan és a differenciált marketing jellemzőit, legyen képes különbséget tenni közöttük. Tudja értelmezni a célpiaci marketing lényegét és kialakulását. Tudja értelmezni a piacszegmentáció lényegét. Legyen képes bemutatni a célpiacok kiválasztásának elemeit. Ismerje a termék pozicionálását. 5. A marketing információs rendszere Legyen képes meghatározni a marketing információszükségletét. Legyen képes bemutatni az információs rendszer funkcióit. 6. A piackutatás fajtáinak, módszereinek megfogalmazása Legyen képes felismerni a marketing és a piackutatás kapcsolatát. Legyen képes értelmezni a piackutatás funkcióit, a piackutatás folyamatát, módszereit. Tudjon piackutatáshoz szükséges információkat beszerezni. Legyen képes bemutatni a piackutatási módokat. 7. A piackutatás felhasználási területeinek megismerése Legyen képes a piackutatási eredményeket értékelni. 8. A termékpolitika és termékfejlesztés értelmezése Tudja a termék fogalmát. Legyen képes a termék osztályozását, a termékfejlesztés folyamatát ismertetni. Tudja kifejteni a termékpiaci stratégiák jelentőségét. Tudja elemezni a termék piaci életgörbéjét és az életgörbe egyes szakaszainak jellemzőit. 9. Az árpolitika és árstratégia értelmezése Tudja az ár fogalmát és szerepét, az árképzési rendszereket. Legyen képes az árpolitika lényegét, célkitűzéseit megfogalmazni. Tudja jellemezni az árdifferenciálást és az árdiszkriminációt. 10. Az értékesítéspolitika, értékesítési csatornák kiválasztása Legyen képes az értékesítési rendszer logisztikai és áruforgalmat elősegítő funkcióit megfogalmazni. Legyen képes felismerni a kereskedelem helyét a piacgazdaságban és elemezni szerepét. Legyen képes bemutatni a marketing és az elosztási csatornák közötti összefüggést. Témakörök történelemből Az ókor és kultúrája A középkor

54

A középkori magyar állam megteremtése és virágkora Szellemi, társadalmi és politikai változások az ókorban Magyarország a Habsburg Birodalomban A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora A polgárosodás kezdetei és kibontakozásuk Magyarországon Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig A jelenkor A mai magyar társadalom és életmód

8. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei A diákok teljesítményének mérése, regisztrálása és értékelése az oktató-nevelő munka állandó velejárója. Egyrészt a tanórákon és tanórán kívül nyújtott teljesítmények állandó elismerése és értékelése tartozik ide, másrészt az iskolai élet egy-egy szakaszának lezárását jelentő vizsgák. Azt, hogy az egyes tantárgyakból a pedagógusok a tanulói ismeretek számonkérésének, a beszámoltatásnak milyen formáit alkalmazzák (szintfelmérő dolgozat, témazáró dolgozat, röpdolgozat, írásbeli és szóbeli felelet, szorgalmi feladat, stb.), hogyan történik a tanulói teljesítmények értékelése és minősítése, miként alakulnak osztályzattá a tantárgyi jegyek, mind a tanulókkal, mind a szülőkkel közérthetően közölni kell. E közlés az adott tanévben az első számonkérést, beszámoltatást megelőzően, de legkésőbb szeptember 15-ig történik. A számonkérés formája lehet szóbeli felelet vagy írásbeli beszámoltatás. A tanulmányi munka ellenőrzésének, értékelésének alapelvei A tanulmányi előmenetel folyamatos ellenőrzése, értékelése (az osztályozás) a pedagógus törvényben rögzített joga. Az értékelés szaktárgyi és pedagógiai kifogástalanságáért a szaktanár felel, viszont az alapelvek, célok, funkciók tekintetében konszenzusnak kell lennie nevelőtestületen belül. Az értékelés fő alapelve a fejlesztő támogatás. Intézményi norma, hogy a tanári értékelés a tanuló emberi méltóságát tiszteletben tartva elfogulatlan és konkrét legyen, a minősítés (az érdemjegy/osztályzat) hitelesen tükrözze a tanulói teljesítményt. A mérés- ellenőrzés célja: informálódni a tanuló tananyagban való előrehaladásáról, az értékelés funkciója pedig hiteles visszajelzést adni számára a követelményteljesítmény megfeleléséről, de legátfogóbb célja a reális önértékelés, az önálló tanulási képesség és igény kialakítása. A sajátos nevelési igényű tanuló számára a szakértői és a rehabilitációs bizottság, vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján az osztályozó vizsgán, a köztes vizsgán, a különbözeti vizsgán, a javító vizsgán és az érettségi vizsgán biztosítani kell hosszabb felkészülési időt, írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközök alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval, vagy szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását.

55

Az értékelés/ minősítés alapformái Osztályzatok, érdemjegyek A bizonyítványban szereplő tantárgyi osztályzatok összefoglaló képet adnak a tanuló adott tanévben nyújtott összteljesítményéről, tájékoztatva a szülőket, pedagógusokat, tehát minősíti a tanulókat. A tantárgyi osztályzatokat a tanuló évközi érdemjegyei, vagy az osztályozó vizsga (különbözeti vizsga, javítóvizsga) eredményei alapján kell kialakítani. A tanév végi osztályzat tanúsítja tehát, hogy -

a tanuló az adott évfolyam követelményeit milyen mértékben teljesítette

-

ismeretei elegendőek-e az elégséges minősítés megszerzéséhez

-

tudása elegendő-e a következő évfolyam elvégzéséhez, vagy a záróvizsgára bocsátáshoz.

A tanulók év végi osztályzatait a nevelőtestület áttekinti, dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Vitás esetekben (ha a tanuló év végi osztályzata jelentősen eltér az év közben tapasztalt előmeneteltől) a nevelőtestület felkéri az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást döntésének okairól, indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, de a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az év végi osztályzatot az évközi eredmények alapján a tanuló javára módosíthatja. Vizsgán kapott osztályzatot a tantestület nem változtathatja meg. A számszerű minősítés „mértékegységei” a hagyományos ötfokozatú skála alapján – az érdemjegyekre, és az osztályzatokra vonatkozóan: A tantárgyak esetében jeles

(5)

jó

(4)

közepes

(3)

elégséges

(2)

elégtelen

(1)

Érdemjegyek, osztályzatok értelmezése: Jeles (5) aki -

a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz

-

a tananyagot ismeri, érti, tudja alkalmazni

-

a tantárgy szaknyelvét használja, szabatosan fogalmaz

Jó (4) aki -

a tantervi követelményeknek megbízhatóam, kevés, jelentéktelen hibával tesz eleget

Közepes (3) aki -

a tantervi követelményeknek pontatlanul tesz eleget

-

gyakran szorul a számonkérés során tanári segítségre

56

Elégséges (2) aki -

a tantervi követelményekből a továbbhaladáshoz csak a szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik

-

fogalmakat önállóan nem alkot, egyáltalán önálló feladatvégzésre nem képes

Elégtelen (1) aki -

a tantervi minimumot sem teljesítette

-

ennek eleget tenni a tanári útmutatás segítségével sem képes

Az értékelés funkciói: diagnosztizáló, azaz előzetes tudást felmérő, eredménye semmilyen körülmények között nem osztályozható formatív, azaz formáló segítő a kötelező anyagrészek vonatkozásában, mégsem osztályozandó, szummatív, lezáró összegző Az értékelés módszerei: 

a tantárgyhoz illeszkedően pontozással, százalékos átszámítással ( a helyi vizsgaszabályzatban rögzített módon )



szöveges módon



a tanulók számára egyértelműen megfogalmazott elvárások alapján



a hibák jelzésével és javításával

Iskolai-tanórai ellenőrzési, minősítési mód – érdemjegy szerzéssel. Érdemjegyet kaphat a tanuló -

szóbeli feleletre (lehet részletes számadás és összefoglaló, tételszerű),

-

írásbeli munkára (röpdolgozat, esszé, házi dolgozat, témazáró nagydolgozat, tantárgyi tesztek, évfolyam dolgozat),

-

előre megadott témakörből önálló kiselőadásra, gyűjtőmunkára

-

óraközi, tanórai munkára,

-

szakmai gyakorlati munkára

-

tantárgyi tanulmányi versenyen való részvételre.

A tanulói szóbeli feleletek/teljesítmények értékelése a teljesítéssel egyidejű, nyilvános és indokolandó. (A tanuló kulturált ellenvéleménye érdemjeggyel nem torolható meg, viszont a tanórai munka minősítésére – hiányzó nélkülözhetetlen felszerelés miatt – lehet tantárgyi elégtelent adni.) Az írásos tanulói teljesítmények (dolgozatok) tanári értékelésének határidejét, módját, közzétételét belső szabályzatok rögzítik. A tanulót a szorgalmi időszak utolsó hetének kivételével megilleti az osztályzat javításának lehetősége. Ebben az időszakban témazáró dolgozatot íratni már nem lehet. Az érdemjegyek nem egyenértékűek. A témazárók, összefoglaló jellegű teljesítmények („kisérettségi”, évfolyam dolgozat, próba érettségi) érdemjegyei a félévi/tanév végi végső jegyek (az osztályzatok) alakításában nagyobb szerepet játszanak, ezek „súlyozását” mind a tanulóval, mind a szülőkkel ismertetni kell.

57

Az érdemjegyek minimális száma egy félévben legalább a tantárgy heti óraszáma, illetve háromnál kevesebb nem lehet. (Kivétel a heti egy órás tantárgy, ott az érdemjegyek minimális száma:2 ) A félév/tanév végén a fejlődési tendencia figyelembevételével értékeli a tantestület (az osztályban tanító tanárok, az osztályozó konferencia) a tanuló teljesítményét. Egy tanítási napon kettőnél több témazáró dolgozat nem iratható. Az iskolai témazáró dolgozatok időpontját egy héttel korábban kell nyilvánosságra hozni. A tanulók tanulmányi munkája során az érdemjegyeken, osztályzatokon kívüli elismerést jelent az év végi (évzárón átadott) jutalomkönyv vagy dicsérő oklevél, melyet „kiemelkedő tanulmányi munkáért”, „hiányzásmentes tanévért” vagy „kiemelkedő közösségi munkáért”

kaphat a tanuló.

Hasonló módon ismerjük el a területi, az országos vagy határokon túli viszonylatban kiemelkedő versenyeredményeket sportban, tanulmányi versenyen vagy bármely egyéb területen. Értékelési norma A helyi szakaszvizsgán (“kis érettségi”), nyújtott teljesítmény, a szóbeli szummatív felelet, a témazáró dolgozat minősítését a követelmény - megfelelés százalékában minden munkaközösség maga határozza meg a tantárgy sajátosságainak megfelelően. A minősítést az iskolában szokásos módon – a belső hálózaton – minden tanév elején nyilvánosságra hozza, a tanuló és a szülő számára elérhető módon közzé teszi. A „kis-érettségin” (szakaszvizsgán) szerzett jegy súlyozottan alakítja az év végi osztályzatot. A dolgozatokat meg kell mutatni a tanulónak, s ha kívánja a szülőnek is; ha a dolgozatok megőrzésére magasabb szintű előírás nincs, megőrzésük a következő tanév kezdetéig elégséges. Az írásbeli beszámoltatás formái iskolánkban: 

röpdolgozat (kisebb anyagrészben elért eredmény mérése vagy a továbbhaladáshoz szükséges szint mérése)



összefoglaló, témazáró dolgozat ( egy nagyobb anyagrészben, egy fejezetben elért tudás szint, készség átfogó mérése )



házi dolgozat (önálló ismeretszerzés, önálló tanulás, tananyag kiegészítése)



szakaszvizsga írásbeli formája



évfolyam dolgozat 11. évfolyam végén: magyar nyelv és irodalom, matematika, , történelem, szakmai alapozó tárgy, illetve idegen nyelvből szóbeli vizsga (egy éves tananyagban az elért tudás szint, ismeretek alkalmazása, összefüggések meglátásának mérése)



próba érettségi 12. évfolyamon a kötelező érettségi tantárgyakból Gondot fordítunk arra, hogy minden olyan számonkérési formát gyakoroltassunk, mellyel a

tanulók a kétszintű érettségi vizsgán és más záróvizsgán találkozhatnak (teszt, esszé, fordítás, számítással megoldható feladat, grafikon, táblázatelemzés stb.) Röpdolgozatot kivéve a tanulók az írásbeli számonkérés előtt egy héttel tájékoztatást kapnak, hogy felkészülésük idejét jobban beoszthassák, és a tanulói terhelés egyenletességét biztosítsuk. Alapelvünk, hogy egy tanítási napon kettőnél több témazáró dolgozat nem íratható egy osztályban.

58

A hiányzó tanuló a röpdolgozaton kívül minden más írásbeli számonkérést köteles pótolni a tanárral egyezetett időpontban. Javító dolgozatot a tanuló írhat, de a javító dolgozat a korábbinál rosszabb eredményét nem számítjuk be az érdemjegy kialakításába. A javítás határideje: Az írásbeli beszámolókat 10 munkanapon belül ki kell javítani. Újabb témazáró nem íratható, míg az előbbit ki nem javította a szaktanár. A témazárókat, az évfolyam dolgozatokat, a szakaszvizsga dolgozatait 1 évig az iskola irattárában őrizzük. A szülők kérésre megtekinthetik a kijavított dolgozatokat. A szakaszvizsga és az évfolyam dolgozat lehetőséget ad a munkaközösségeknek az összehasonlításra, tanári és tanulói munka elemzésére az éves munka értékelésekor. A tanmenetekben és az eseményterven rögzített írásbeli számonkérések lehetőséget adnak a koordinációra.

9. A csoportbontások és egyéb foglakozások szervezésének elvei A csoportbontás kialakításakor ne érje hátrányos megkülönböztetés a tanulókat. Idegen nyelv tanulásánál homogén csoportok kialakítása az előzetes tudásszint alapján. A tanulók képességeit a felzárkóztatás és a fejlesztés érdekében lehet figyelembe venni a csoportbontásnál. Azonos évfolyam tanulói lehetnek egy csoportban. Szakmai oktatásnál a jogszabályokban meghatározott létszámhatárok és szakmák szerint. Emelt szintű oktatás: meghatározott tantárgy ismeretanyagának a helyi tanterv szerinti magasabb követelményekkel történő oktatása, a Nemzeti Alaptantervben meghatározott órakeret felhasználásával. A választható órák egy része az emelt szintű érettségire felkészítést szolgálja a kötelező érettségi tantárgyakból és a szakmacsoportos alapozó tantárgyakból. A tanuló képzése és tudása biztosíték kell, hogy legyen arra, hogy az emelt szintű képzésben sikeresen részt tud venni, és a szaktanár véleményét figyelembe véve döntünk arról, hogy ki kerül a csoportba.

10. A tanulók fizikai állapotának mérése Iskolánkban a tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik évente két alkalommal – ősszel és tavasszal –Dr. F. Mérey Ildikó által kidolgozott Hungarofit teszt alapján. A mérés eredménye alapján a testnevelő tanárok a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményt összehasonlítják, és erről a tanulókat és szüleiket tájékoztatják. A mérés eredményérő tájékoztatást kapnak még: az iskola orvosa, a nevelőtestület a tanévzáró értekezleten.

59

A tanulók minősítése mérés eredménye ( az elért pontszámok ) alapján: 

igen gyenge



gyenge



elfogadható



közepes



jó



kiváló A mérés célja: a. a fizikai állapot felmérése, ennek tükrében a tanuló érje el az egészség megőrzéséhez „szükséges” illetve „kellő” szintet. b. évenkénti összehasonlítás, az önmagához mért fejlődés értékelése. c. a tanuló számszerű adatot kapjon a fizikai állapotáról.

11.Egészségnevelési és környezeti nevelés elvei Az iskola biztosítja a hatékony tanulási környezetet az iskolában és az iskola gyakorlati munkahelyein. Iskolánk környezetnevelési alapelve: az egyetemes természetnek (a világegyetem egészének) mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak maga alkotta környezetével és kultúrájával együtt. Az iskola az egészséges tanulási környezetet, mint a hiteles környezeti es egészségnevelés egyik alapfeltételét példaként kínalja es működteti. Az iskola pedagógiai programjába egészségnevelési es környezeti nevelési részprogramot támogató tartalmi elemeket épít be, illetőleg a kapcsolódó részfeladatokat oly módon határozza meg, hogy a részprogram hatékony megvalósítását integrált tevékenységelemekkel támogassa. Az iskola egészségnevelési programját a tanulók életkori sajátosságainak megfelelően alakítja ki és alkalmazza. Az éves munkatervben az iskola különös figyelmet fordít az egészségnevelési és környezeti nevelési részprogram és az iskolai tevékenységrendszer koherenciájának biztosítására, különös tekintettel az eszközök, a környezet es a tanulás harmóniájára. Az iskola a környezet es az egészség kapcsolatának jelentőségét teljes tevékenység rendszerében kiemelten kezeli.

12. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 

Az iskola kezdő évfolyamán a bemeneti mérések elvégzésével már a tanév elején kiszűrjük azon gyermekeket, akik a mindennapi tanulás terén elmaradnak társaiktól az osztályban. A lemaradást egyéni foglalkozáson, felzárkóztatáson, a differenciált oktatás pedagógiai módszerek alkalmazásával igyekszünk fejleszteni.

60



A felsőbb évfolyamokon is figyelmet fordítunk a lemaradó tanulók tanulmányi előmenetelére. A jelentős lemaradásokat differenciált oktatással és a csoportmunka alkalmazásával pótoljuk, illetve értesítjük a szülőket is.



Minden esetben arra törekszünk, hogy az évfolyam követelményeinek az alapjait a lehető legalaposabban sajátítsa el minden tanítványunk. Ez lehetőséget teremt tanulóink számára a folyamatos haladásra, az évvesztés elkerülésére.



Felzárkóztató, képességfejlesztő foglalkozások tartása a tanulók számára.



Az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségének biztosítása mellett biztosítjuk a tanítványok optimális képzésével az esélyteremtést.



A sajátos nevelési igényű tanulók szakellátásának körülményeit biztosítjuk.



A rászoruló tanulók számára ingyen tankönyv biztosítása a könyvtárból történő kölcsönzés útján.



Az iskolai sportkörökkel lehetőséget biztosítunk a mindennapos testmozgásra, az egészséges életmódra.



Különös figyelmet fordítunk azon tanulókra, akik viselkedésében magatartászavaros jegyeket fedeztünk fel. Elsősorban iskolapszichológusunk segítségét vesszük igénybe, de a probléma megoldása érdekében együttműködünk a Családsegítő Szolgálat, a Pedagógiai Szakszolgálat szakembereivel.



A

tantestület

minden

tagjának

kötelessége

betartani

az

egyenlő

bánásmódra

és

esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítani a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkör kialakítását. 

Az esélyegyenlőség sérülése esetén a tantestület minden tagjának kötelessége jeleznie azt az osztályfőnöknek és az igazgatónak.

13. A tanulók jutalmazása, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékelése A tanulók jutalmazásának elvei Azt a tanulók, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. Az iskola jutalmazza azt a tanulót, aki 

versenyeken (házi, fővárosi, országos) eredményesen szerepel,



iskolai rendezvények szervezésében és lebonyolításában részt vesz



kimagasló sportteljesítményt ér el,



a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet végez,



a kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

61

A jutalmazás formái: - Az iskolában elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók: 

szaktanári



osztályfőnöki



igazgatói



nevelőtestületi Igazgatói dicséretben kell részesíteni azt a tanulót, aki az iskolán kívül rendezett tanulmányi

versenyen, sportversenyen, kulturális versenyen, művészeti versenyen első-tízedik helyezést ért el. Igazgatói dicsérő oklevelet kap az, aki az év végén jeles vagy kitűnő eredményt ért el, hiányzásmentes tanévért. Emlékoklevelet kell adományozni annak a végzős tanulónak, aki legalább négy évfolyamon keresztül az iskola tanulója volt, és tanulmányi eredménye kitűnő, illetve jeles volt. Az igazgatói dicsérethez, dicsérő oklevélhez és emlékoklevélhez könyv vagy más tárgyjutalom kapcsolódhat. Csoportos jutalmazási formák: jutalomkirándulás, kulturális hozzájárulás /színház vagy kiállítás látogatásához/. A tanuló magatartása és a szorgalma minősítésének elvei A tanuló személyiségének további fejlődése szempontjából fontos a tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése a nevelési célok tükrében. A közoktatási törvény szerint ezt a tevékenységet elsősorban az osztályban tanító pedagógusok véleménye alapján az osztályfőnök végzi. A magatartás minősítését befolyásolja -

a tanuló igazolt és igazolatlan hiányzásainak, késéseinek száma, trendje

-

az igazolásokra vonatkozó rendelkezések betartása

-

a tanulók jutalmazási elveinek és formáinak figyelembevétele

-

a fegyelmező intézkedések (fokozatok) elveinek és formáinak figyelembevétele

A magatartás minősítésének kritériumai Példás (5) aki -

felelősséget érez saját és mások cselekedeteiért

-

kiáll az iskola követelményei, pozitív hatásai mellett

-

aktív és kezdeményez

-

jó közösségi ember, segíti mások elfogadtatását, beilleszkedését

-

önként vállal közösségi munkát

-

udvarias, figyelmes

-

öltözete, hajviselete rendezett, alkalomhoz illő.

-

a házirendet ismeri és betartja

-

vigyáz az iskola berendezéseire, tisztaságára

-

hiányzásait rendben igazolja

Jó (4) aki -

a rábízott feladatokat elvégzi

62

-

a helyes kezdeményezések mellé áll

-

együttműködő a pedagógusokkal, társaival

-

társadalmi munkát végez, tiszteli a közösség érdekeit

-

fegyelmezett

-

a közösség ellen vétőkkel nem száll szembe

-

udvarias, de mások viselkedése iránt közömbös

-

alkalmazkodik az iskola házirendjéhez, de mások hanyagsága iránt közömbös

-

igazolatlan óráinak száma: 2-3

Változó (3) aki -

tudatosan nem árt

-

magatartásával gyakran zavarja az órát gátolva ezzel osztálytársait a tanuláshoz való jogukban

-

gyakran késik a tanítási órákról

-

gyakran használ nyelvi durvaságokat

-

hajlamos egyéni érdekeit előtérbe helyezni (mások érdekével vagy a közérdekkel szemben)

-

esetenként udvariatlan, nyegle, viselkedése kifogásolható

-

igazolatlan óráinak száma: 4 -9

Rossz (2) aki -

romboló, tudatosan negatív értékrendű

-

nem vállalja tetteiért a felelősséget

-

társ a rosszban

-

tudatosan ellenszegül

-

durva, rendetlen, szándékosan rongál

-

igazolatlan óráinak száma:10 vagy azt meghaladó.

A szorgalom osztályzat nem a tanuló abszolút sorrendiségét tükrözi, hanem hogy képességeihez és eddigi eredményeihez viszonyítva az adott időszakban milyen eredményt produkált. A szorgalom minősítésének kritériumai Példás (5) aki -

céltudatosan szervezi munkáját, pontos, megbízható, kötelességtudó

-

ami érdekli, abban többletmunkát vállal

-

tanulmányi teljesítménye egyenletes, a tanítási órákon aktív

-

folyamatosan készül az órákra

-

önellenőrzésre képes

-

írásbeli munkái rendezettek, felszerelése hiánytalan

Jó (4) aki -

figyel az órákon, feladatait rendszeresen, többnyire jól megoldja

-

ösztönzésre rendszeresen dolgozik, ellenőrzi magát

63

-

szükség esetén segítséget kér és elfogad

-

írásbeli munkája általában rendezett

-

felszerelése megfelelő

Változó (3) aki -

tanulmányi munkájában nem teljesít egyenletesen

-

képességeinél gyengébb eredményt ér el

-

gyakran kell a kötelességeire figyelmeztetni

-

ingadozik fegyelmezett és hanyag munkavégzés között

-

írásbeli munkái kifogásolhatóak

-

felszerelése gyakran hiányos

Hanyag (2) -

tanulmányi munkája megbízhatatlan, pontatlan

-

figyelmetlen, feladatait nem végzi el rendszeresen

-

önálló munkára nem hajlandó

-

munkához való viszonya rossz

-

pontatlan, hanyag, feledékeny

-

írásbeli munkája rendezetlen, felszerelése rendszeresen hiányos

-

2 vagy több tantárgyból bukik

14. A 11-12. évfolyamon az emelt szintű érettségire történő felkészítéshez az emelt szintű oktatásban alkalmazott fejlesztési feladatok és követelmények Az érintett tanulóknak joguk van meghirdetett, bármely tantárgy emelt szintű képzésére jelentkezni, és azon részt venni. Ennek a lehetőségnek csak a tantárgyfelosztásban engedélyezett órakeretek szabnak határt. Az iskola – a pedagógiai programjával összhangban – az igényeket és a jelentkezési létszámokat is figyelembe véve, az alábbi tantárgyakból hirdeti meg az emelt szintű érettségire való felkészítést: a kötelező érettségi tantárgyak, azaz magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, angol nyelv, német nyelv, valamint szakmacsoportos alapozó tantárgy. Emelt szintű képzést csak abból a tantárgyból indítunk, ahol a jelentkező tanulók létszáma eléri a 12 főt. Az iskola a képzést lehetőség szerint nívó csoportok kialakításával szervezi, hogy az adott emelt szintű képzést biztosító tantárgy órái egy óratervi egységet alkossanak. A foglalkozást az értékelés és minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A szülőnek és a tanulónak írásban nyilatkoznia

kell

arról,

hogy

a

szabadon

választott

tanítási

órákra

történő

jelentkezés

jogkövetkezményeit tudomásul vette.

15. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Iskolánk oktató munkájában él a házi feladat feladásának lehetőségével, mivel pedagógiai tapasztalatunk, hogy a tananyag elsajátítása csupán a tanórai foglakozásokkal a tanuló otthoni felkészülésével együtt lehetséges.

64

Az otthoni felkészülés funkciói véleményünk szerint: 

a tanórán feldolgozott tananyag gyakorlása



a feldolgozott tananyag megtanulása ( rögzítése )



készségek, képességek fejlesztése



az önálló tanulói teljesítmény, tanulás fejlesztése

Az egyénre szabott otthoni feladatokkal a hátrányok csökkentését, a kötelező tananyagon felüli ismeretek, készségek megszerzését szolgáló feladatokkal a tehetséggondozást segítjük. Alapvető elvként fogadjuk el, hogy ez a tevékenység is tervezhető, a lehetőségek határain belül koordinálható. Törekszünk a házi feladatok és a tanórai tevékenység közötti arányok optimális alakítására az órarend kialakításában és az otthoni feladatok előkészítésével. Tanulóink eligazítást kapnak a házi feladatok elkészítéséhez: 

mely a megtanulásra szánt, mely a gyakorlásra szánt, mely az ismeretek bővítésére szánt tananyag, feladat



hol található a feladat (tankönyv, munkafüzet, példatár, atlasz )



honnan szerezhető kiegészítő információ (könyvtár, Internet)



mely feladat kötelező, mely ajánlott



az ellenőrzés módjáról (rendszeres, ki végzi, csak az elvégzés tényét, az elvégzett feladat minőségét )



értékelésről

Tanulóinkat azzal is ösztönözzük az otthoni felkészülésre, hogy az elvégzett, megoldott feladatokban megszerzett készségek, ismeretek az iskolai témazárókban, illetve más összefoglaló dolgozatokban alkalmazhatók, hasznosíthatók. A házi feladat el nem készítésének nem következménye az elégtelen osztályzat, annak anyaga azonban a diáktól felelet formában számon kérhető. A 9-12. évfolyamos tanulók a tanítási szünetek idejére a szokásos feladatokon túl nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot.

C. A SZAKMAI PROGRAM 1. Az iskola szakképzési rendszere 1.1. Az iskola szakképzési rendszerének átfogó bemutatása Iskolánkban szakközépiskolai oktatás folyik, melynek keretében 9-12. évfolyamig a 2013-14-es tanév előtt beiskolázott osztályokban kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportos, a 2013-14-es tanévtől kezdődően beiskolázott osztályok esetén kereskedelmi illetve ügyviteli ágazati szakmai alapozás történik a NAT-ra épülő általános képzésen túl. A 13. –szakképző – évfolyamon a

65

2014-15-ös tanévtől kereskedő, 2017-18-as tanévtől kereskedő és irodai asszisztens szakmai OKJ-s képzés valósul meg. 1.2. Szakmacsoportos alapozás a 2013-14. tanév előtt beiskolázott osztályokban Iskolánkban a szakmacsoportos alapozás 2009-től a 17-es, kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportra történik, mely a korábbi OKJ-hoz igazított és illeszkedik az 2012-től érvényes kereskedelmi és marketing alapismeretek érettségi vizsga követelményekhez. Az előírt órakeret: 9-10. évfolyam 6-6 óra/hét, míg 11-12. évfolyamon 10-10 óra/hét. Hármas csoportbontás (910. évfolyam gyakorlati képzéseinél) csak akkor indokolt, ha az osztálylétszám magasabb, mint 24 fő. A 2013-14. tanévig kerettanterv „üzleti adminisztráció” verzióját alkalmaztuk, de alkalmazkodva a fenntartó elvárásához az alapozás a kereskedelmi verzió szerint folytatódik, alapot adva az iskolában 2014-től tervezett kereskedő szakképzésre. 1.2.1. Célok és feladatok A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. A Kereskedelem–marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportos

alapozó

tantárgyak

tanításának

célja

a

szakmacsoportban

a

tanulók

pályaválasztásának elősegítése és a szakmacsoport tevékenységformáinak megismertetése. A tananyag feldolgozása adjon lehetőséget a tanulók tapasztalatainak rendszerezésére, értékelésére, elemzésére. Bővítse, rendszerezze és mélyítse el a közismereti tantárgyak keretében tanultakat, fejlessze, alapozza meg a szakmai műveltséget, készítsen fel a szakmacsoportos alapozó gyakorlatra. A szakmacsoport aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is kiváltó bemutatásával hívja fel a tanulók figyelmét a kereskedelmi, marketing és üzleti adminisztrációs szakképesítések sajátosságaira, keltse fel az érdeklődésüket azok iránt, mutassa be a pályák szépségeit, nehézségeit, hasznosságát, fejlődésének irányát, a dolgozók tevékenységét, annak távlatait. Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, az egyéni életpályájuk reális megtervezésében. 1.2.2. Fejlesztési követelmények A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, különösen az ismeretelemző- értékelő gondolkodás, az önálló ismeretszerzés, az ismeretek alkalmazási képessége. Fejlessze a szóbeli és írásos szakmai kommunikációs képességeket. Alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön meg a tanulók saját munkájukkal kapcsolatos igényessége, munkájuk legyen átgondolt, célszerű, eredményes, a szóbeli kommunikációban törekedjenek a nyelv, a szakkifejezések szabatos használatára, munkáikban az igényes külalakra. A tevékenység során szokjanak hozzá a tanulók a számítástechnikai eszközök használatához. A tevékenység során folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. Alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön meg a tanulók saját szakmai munkájukkal kapcsolatos igényessége, munkájuk legyen átgondolt, célszerű, eredményes. A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön a szakmához, a választott munkához, életpályához való kötődésük.

66

A tanulók szeressék a természetet, tiszteljék annak értékeit, ismerjék fel és utasítsák el a környezetszennyező, természetkárosító tevékenységeket, az ilyen magatartást. Alakuljon ki a tanulókban az önálló szakmai tanulás, feladatmegoldás igénye, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. Mivel iskolánk elsősorban a további szakképzésre alapoz, ezért a középszintű érettségi vizsgára való felkészítés a kiemelt cél, így a közgazdaságtan azon tananyagtartalmait oktatjuk, melyek az összefüggések megértéséhez, a szakmai tájékozottsághoz feltétlenül szükségesek. Amennyiben tanulóink emelt szinten kívánnak ebből a tárgyból érettségi vizsgát tenni, külön felkészítést kapnak, elsősorban közgazdasági ismeretekből. 1.2.3-Órakeret

A korábbi kerettanterv és a fenntartó által engedélyezett óraszámok

1.3. Szakmacsoportos alapozás a 2013-14. tanévtől beiskolázott osztályokban Iskolánkban a 2013-14-es tanévtől egy osztályt indítunk ügyviteli ágazatban, s a többi osztályt

–a

jelentkezők létszámától függő számban - kereskedelmi ágazatban. 1.3.1. Célok és feladatok Az ágazati alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott ágazat közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. A kereskedelmi ágazati tantárgyak tanításának célja a tanulók pályaválasztásának elősegítése és az ágazati tevékenységformáinak megismertetése. A tananyag feldolgozása adjon lehetőséget a tanulók tapasztalatainak rendszerezésére, értékelésére, elemzésére.

67

Bővítse, rendszerezze és mélyítse el a közismereti tantárgyak keretében tanultakat, fejlessze, alapozza meg a szakmai műveltséget, készítsen fel az ágazati alapozó gyakorlatra. Az ágazat aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is kiváltó bemutatásával hívja fel a tanulók figyelmét a kereskedelmi ágazatba tartozó szakképesítések sajátosságaira, keltse fel az érdeklődésüket azok iránt, mutassa be a pályák szépségeit, nehézségeit, hasznosságát, fejlődésének irányát, a dolgozók tevékenységét, annak távlatait. Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, az egyéni életpályájuk reális megtervezésében. Az ágazati szakmai érettségi vizsga letétele tegye képessé a tanulókat az adott ágazatban egyes munkatevékenységek végzésére. 1.3.2. Fejlesztési követelmények A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, különösen az ismeretelemző- értékelő gondolkodás, az önálló ismeretszerzés, az ismeretek alkalmazási képessége. Fejlessze a szóbeli és írásos szakmai kommunikációs képességeket. Alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön meg a tanulók saját munkájukkal kapcsolatos igényessége, munkájuk legyen átgondolt, célszerű, eredményes, a szóbeli kommunikációban törekedjenek a nyelv, a szakkifejezések szabatos használatára, munkáikban az igényes külalakra. A tevékenység során szokjanak hozzá a tanulók a számítástechnikai eszközök használatához. A tevékenység során folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. Alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön meg a tanulók saját szakmai munkájukkal kapcsolatos igényessége, munkájuk legyen átgondolt, célszerű, eredményes. A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön a szakmához, a választott munkához, életpályához való kötődésük. A tanulók szeressék a természetet, tiszteljék annak értékeit, ismerjék fel és utasítsák el a környezetszennyező, természetkárosító tevékenységeket, az ilyen magatartást. Alakuljon ki a tanulókban az önálló szakmai tanulás, feladatmegoldás igénye, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. 1.3.3. A kereskedelmi ágazat sajátosságai A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része (4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra, azaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra, a Kereskedelem ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik:

- 54 341 01 Kereskedő - 54 345 01 Logisztikai ügyintéző - 52 841 09 Postai üzleti ügyintéző Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 70 óra, a 10. évfolyamot követően 105 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra.

68

Heti és éves óraszámok az alapozó évfolyamokon: heti évfolyam

óraszám szabadsáv

éves óraszám

heti óraszám

szabadsáv nélkül

szabadsávval

éves óraszám szabadsávval

nélkül 9. évfolyam

5 óra/hét

Ögy. 10. évfolyam

6 óra/hét 7 óra/hét

Összesen:

216 óra/év

7 óra/hét

252 óra/év 105 óra

252 óra/év

8 óra/hét

140 óra 10 óra/hét

216 óra/év 70 óra

105 óra

Ögy. 12. évfolyam

6 óra/hét

70 óra

Ögy. 11. évfolyam

180 óra/év

288 óra/év 140 óra

320 óra/év 1283 óra

11 óra/hét

352 óra/év 1315 óra

69

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti és éves óraszáma az alapozó évfolyamokon Szakmai

Tantárgyak

követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi

egészség

9. heti/éves óraszám e gy

és

biztonság

Munkahelyi

egészség

és

biztonság

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan 10. 11. 12. heti/éves heti/éves heti/éves ög ögy ögy y óraszám óraszám óraszám e gy e gy e gy

0,5/ 18 1/

A marketing alapjai

10032-12

2/

36

64

Marketing Marketing a gyakorlatban Az

üzleti

20

tevékenység

tervezése, elemzése

2/7

3/

2

3/

108

3/

108

96

11508-12 Az

áruforgalom

1/

tervezése, Vezetési ismeretek

irányítása, elemzése

Üzleti

tevékenység

32 a

1/3

gyakorlatban Áruforgalom 11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása

összes óra összes óra

1/

6

1+1/36

36

1,5/

+36

2/

54

1/3 6 4/1 2/7 44 2 6/216

A piros színű számok a szabad sávok felhasználását jelölik.

70

70

36

5/ 180

2/ 72 7/252

10 5

10 5

5/ 180

+36 1/

36 1/

70

1+1/36

60

1/

72

Áruforgalom gyakorlata

Viselkedéskultúra

1/32

32 1/36

60

3/108

14 0

8/288

1/32

7/ 224

4/128 11/352

1.3.4. Az ügyviteli ágazat sajátosságai A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része -4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra, azaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra - a XXV. Ügyvitel ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik: - Irodai asszisztens – 54 346 01 - Ügyviteli titkár – 54 346 02 Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 70 óra, a 10. évfolyamot követően 105 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra. Heti és éves óraszámok az alapozó évfolyamokon: heti évfolyam

óraszám szabadsáv

éves óraszám

heti óraszám

szabadsáv nélkül

szabadsávval

éves óraszám szabadsávval

nélkül 9. évfolyam

5 óra/hét

Ögy. 10. évfolyam

6 óra/hét 7 óra/hét

Összesen:

216 óra/év

7 óra/hét

252 óra/év 105 óra

252 óra/év

8 óra/hét

140 óra 10 óra/hét

216 óra/év 70 óra

105 óra

Ögy. 12. évfolyam

6 óra/hét

70 óra

Ögy. 11. évfolyam

180 óra/év

288 óra/év 140 óra

320 óra/év

11 óra/hét

1283 óra

352 óra/év 1423 óra

71

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti és éves óraszáma az alapozó évfolyamokon

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

11500-12 Munkahelyi Munkahelyi egészség és biztonság és biztonság

egészség

Gépírás és iratkezelés gyakorlat 10067-12 Gépírás és Levelezési ismeretek dokumentumkészítés, iratkezelés Levelezési ismeretek gyakorlat 10070-12 Munkahelyi kommunikáció

10066-12 Gazdálkodási alapfeladatok

9. heti óraszám e gy

ögy

heti óraszám e gy

11. ögy

heti óraszám e gy

12. ögy

2/7 2

70

2/7 2

40

1/3 6

60

2/7 2

65

2/7 2

80

1/ 36

1/3 6

1/3 6

3/9 6

kommunikáció

Gazdasági alapismeretek Jogi ismeretek

4/1 28 1/ 36 0, 5/18

1/3 6 1/3 6

2/7 2 1/3 6

1/3 6

1/3 6

Vállalkozási ismeretek összes óra összes óra A piros színű számok a szabad sávok felhasználását jelölik.

heti óraszám e gy

0, 5/18

Kommunikáció alapjai Üzleti gyakorlat

10.

3/ 108

3 /1 08 6/216

70

72

2/7 5/1 2 80 7/252

105

4/1 4/1 44 44 8/288

140

3/9 1/3 6 2 6/1 5 /1 92 60 11/352

2. A hatályos alapító okiratban szereplő szakképesítések 2.1. Kereskedő Azok a tanulók, akik érettségi vizsgát tettek a kereskedelmi és marketing alapismeretek tantárgyból, valamint teljesítik a 160 óra összefüggő szakmai gyakorlatot, 1 tanév alatt szerezhetik meg a kereskedő szakmai képesítést, a kereskedelmi és marketing alapismeretek érettségi vizsgán teljesített 0001-11 és 000211 számú követelménymodul beszámításával. 2.1.1. A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 54 341 01 A szakképesítés megnevezése: Kereskedő A szakmacsoport száma és megnevezése: 17. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Ágazati besorolás száma és megnevezése:

XXVI. Kereskedelem

2.1.2. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi vizsga Szakmai előképzettség: - a 2014-15-ös tanévtől legalább középszintű érettségi vizsga a kereskedelmi és marketing alapismeretek tárgyból, a 2017-18-as tanévtől az ágazati szakközépiskolai végzettség Előírt gyakorlat: - a szakközépiskola végzős évfolyamát követően 160 óra összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: 2.1.3. A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Szakképző évfolyamunkon törekszünk magasan képzett elméleti tanárok és gyakorlati munkatapasztalatokkal rendelkező szakoktató(k) alkalmazására. A külső gyakorlóhelyeken – Interspar és Spar üzletekben – ahol heti 8 órát töltenek tanulóink, szakképzett és gyakorlott szakemberektől sajátíthatják el a szakmai fogásokat. Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza. A szükséges eszközök és felszerelések nagy részével a külső gyakorlóhelyek – Interspar és Spar üzletekrendelkeznek. Az iskolában az elméletigényes gyakorlati órák lebonyolításához szükséges eszközök (számítógépek, internet kapcsolat, nyomtató, bizonylatok és formanyomtatványok, telefon, fax, irodai eszközök) és a szemléltetést elősegítő korszerű technikai eszközök (digitális tábla, projektor) rendelkezésre állnak.

73

2.1.4. A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra a 2017-18-as tanévtől évfolyam 5/13. évfolyam

heti óraszám szabadsáv nélkül 31 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 992 óra/év

heti óraszám szabadsávval

éves óraszám szabadsávval

35 óra/hét

1120 óra/év

2.1.5. A szakképző évfolyam tantárgyai és óraszámai a 2013-14.tanévtől beiskolázott osztályoknak – 201718-as tanévvel kezdődően Tantárgy

Heti óraszám

Éves óraszám

Foglalkoztatás I.

2

72

Foglalkoztatás II.

0,5

18

Vállalkozási ismeretek

4

144

Vállalkozási ismeretek gyak.

2+2

144

Működtetés szabályai

4

144

Működtetés szabályai gyak.

2+2

144

Áruismeret- és forgalmazás

7,5

270

Értékesítési gyakorlat

7

252

Értékesítés idegen nyelven

2

72

Összesen

35

1120

2.1.6. A szakképző évfolyam tantárgyai és óraszámai a 2013-14.tanév előtt beiskolázott osztályoknak – 201415-ös tanévtől

1. A szakképző évfolyam heti óraszáma Elmélet Munkahelyi egészség és biztonság

Iskolai gyakorlat

Munkahelyi gyakorlat

Össz.

0,5

0,5

Foglalkoztatás I.

2

2

Foglalkoztatás II.

0,5

0,5

3

3

0,5

0,5

Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése Vezetési ismeretek Üzleti tevékenység a gyakorlatban Áruforgalom

3 3

Áruforgalom gyakorlata A működtetés szabályai

1

3

2 3

2

2

7,5

Értékesítési gyakorlat

4 3

1

A működtetés szabályai gyakorlat Áruismeret és forgalmazás

1

7,5 1

6

7

Értékesítés idegen nyelven

2

2

Osztályfőnöki

1

1

Összesen

23

74

7

8

38

2. A szakképző évfolyam éves óraszáma Elmélet

Iskolai gyakorlat

Munkahelyi gyakorlat

Össz.

Munkahelyi egészség és biztonság

16

16

Foglalkoztatás I.

64

64

Foglalkoztatás II.

16

16

Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése

96

96

Vezetési ismeretek

16

16

Üzleti tevékenység a gyakorlatban

96

Áruforgalom

32

96

96

Áruforgalom gyakorlata

32

A működtetés szabályai

32

96

64 96

A működtetés szabályai gyakorlat

64

Áruismeret és forgalmazás

128

64

240

240

Értékesítési gyakorlat

32

192

224

Értékesítés idegen nyelven

64

64

Osztályfőnöki

32

32

Összesen

736

224

256

1216

Elméleti képzési idő aránya: 22/37 = 59,5 %, gyakorlati képzési idő aránya: 15/37 = 40,5 %. 2.1.7.. A szakmai vizsga követelményei A komplex szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az iskolai rendszerű szakképzésben az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak szerint teljesített tantárgyak – a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint – egyenértékűek az adott követelménymodulhoz tartozó modulzáró vizsga teljesítésével. A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerinti azonosító száma

megnevezése

10025-12

A kereskedelmi egység működtetése

11507-12

Az áruforgalom lebonyolítása

11508-12

Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése

10031-12

A főbb árucsoportok forgalmazása

10032-12

Marketing

10033-12

A vállalkozások működtetése

11498-12

Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

11499-12

Foglalkoztatás II.

11500-12

Munkahelyi egészség és biztonság

75

A komplex szakmai vizsga vizsgatevékenységei és vizsgafeladatai: Gyakorlati vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Az áruk forgalmazása A vizsgafeladat ismertetése: A kereskedelmi egységben kijelölt termékcsoport példáján keresztül bemutatja az áruforgalmi tevékenység szabályszerű feladatait, bizonylatait A gyakorlati vizsga végrehajtása a IV. Szakmai követelmények fejezetben megadott követelménymodulok alábbi témaköreiből összeállított tételsor alapján történik: Elvégzi egy kijelölt árucsoport átvételét, ellenőrzi bizonylatait, ismerteti az áru/göngyöleg ellenérték kifizetésének menetét Árut ajánl a vevőnek, segíti a vásárlási döntésben, tájékoztatja az áruval kapcsolatos szolgáltatásokról az értékesített termékről számlát készít Bemutatja a kereskedelmi egységben alkalmazott vagyonvédelmi, árumozgató és árazó gépek, eszközök, berendezések fajtáit, kezelési szabályait Bemutatja a pénztáros feladatait, a pénztárgépek szerepét, az ellenérték elszámolás szabályait, pénztárbizonylatot készít Bemutatja az élelmiszerek és vegyiáruk tárolására, értékesítésére vonatkozó előírásokat, szabályokat Bemutatja a műszaki áruk használatát és kezelését, meggyőződik üzemképességükről A vizsgafeladat időtartama: 30 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 40% Központi írásbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: A vállalkozás működtetése A vizsgafeladat ismertetése: Az írásbeli központilag összeállított vizsgakérdések a 4. Szakmai követelmények fejezetben megadott követelménymodulok alábbi témaköröket tartalmazzák: A vállalkozási formák és azok jellemzői Az üzleti terv tartalma, felépítése Vagyon fogalma, tagolása, a mérleg szerkezete, az eredménykimutatás adatainak értelmezése, felhasználása a döntésekben A forgalom-alakulás, gazdálkodás értékeléséhez szükséges alapvető statisztikai elemzési módszerek A szükséges létszám és munkakörök megállapításának szempontjai A munkaszerződések megkötésére, felbontására vonatkozó jogszabályok Készletgazdálkodás, mutatószámai, értelmezésük, hatásuk az eredményre Pénzforgalomhoz kapcsolódó bizonylatok fajtái, kitöltésük szabályai Áruforgalmi jelentés szerepe, tartalma, kitöltésének szabályai A vizsgafeladat időtartama: 120 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 30% Szóbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Az áruforgalommal kapcsolatos feladatok A vizsgafeladat ismertetése: Válaszadás a szakmai követelmények alapján összeállított, előre kiadott tételsorokból húzott kérdésekre. A szóbeli központilag összeállított vizsga kérdései a 4. Szakmai követelmények fejezetben megadott követelménymodulok alábbi témaköreit tartalmazzák: 

A piackutatás céljai, módszerei, egy piackutatási folyamat megtervezése

76



Értékesítési akció előkészítése, megtervezése, értékelése



A mennyiségi és minőségi áruátvétel feladatai, a hibás teljesítésből adódó teendők



Az áruk szakmai szabályok-arculat szerinti kihelyezésének, az árak feltüntetésének szabályai



A készpénzzel és készpénzkímélő módon fizetés lehetőségei, szabályai



A fogyasztói érdekvédelem előírásai, a vevőreklamáció intézésének szabályai



Az áru és vagyonvédelmi rendszerek jellemzői, berendezések fajtái, használata



A leltározási bizonylatok szerepe, tartalma, leltáreredmény megállapítása



Az árukhoz előírás szerint csatolandó dokumentumok megléte, szabályszerűsége, a termékcímkék információ tartalma



Baleset-, munka-, tűz- és környezetvédelemmel kapcsolatos feladatok, jogszabályok

A vizsgafeladat időtartama: 30 perc (felkészülési idő 20 perc, válaszadási idő 10 perc) A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 30 % A vizsgatevékenységek szervezésére, azok vizsgaidőpontjaira, a vizsgaidőszakokra, a vizsgatevékenységek vizsgatételeire, értékelési útmutatóira és egyéb dokumentumaira, a vizsgán használható segédeszközökre vonatkozó részletes szabályok: A szakképesítéssel kapcsolatos előírások az állami szakképzési és felnőttképzési szerv http://www.munka.hu című weblapján érhetők el a Szak- és felnőttképzés Vizsgák menüpontjában.

2.2. Irodai asszisztens A 2017-18. tanévvel kezdődően 2.2.1. A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 54 346 01 A szakképesítés megnevezése: Irodai asszisztens A szakmacsoport száma és megnevezése: 16. Ügyvitel Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXV. Ügyvitel. 2.2.2. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: nincsenek Pályaalkalmassági követelmények: szükségesek 2.2.3. A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Szakképző évfolyamunkon törekszünk magasan képzett elméleti tanárok és gyakorlati munkatapasztalatokkal rendelkező szakoktató(k) alkalmazására.

77

Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható: Tantárgy

Szakképesítés/Szakképzettség

─

─

Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: Nincs. Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: Nincs. 2.2.4. A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra heti óraszám szabadsáv nélkül 31 óra/hét

évfolyam 5/13. évfolyam

éves óraszám szabadsáv nélkül 992 óra/év

heti óraszám szabadsávval 35 óra/hét

éves óraszám szabadsávval 1120 óra/év

2.2.5 A szakképző évfolyam tantárgyai és óraszámai Tantárgy

Heti óraszám

Éves óraszám

Foglalkoztatás I.

2

72

Foglalkoztatás II.

0,5

18

1,5

54

Gyorsírási alapismeretek gyak.

7

252

Dokumentáció

7

252

Ügyviteli ismeretek

4

144

Marketing alapjai

2

72

Időgazdálkodás

2

72

adatbázis

5

180

szakmai

vizsgára

1

36

szakmai

vizsgára

3

108

35

1120

információkezelés

Bizalmas technikája

készítése

a

gyakorlatban

Nyomtatvány

és

kezelés gyak. Komplex felkészítés elm. Komplex

felkészítés gyak. Összesen

3. Beszámíthatóság az iskola képzési rendszerében 3.1. 2013-14. tanév előtt beiskolázott osztályokban Azok a tanulók, akik a kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport szerinti szakmai alapozó tantárgyakat tanulták és érettségi vizsgát tettek kereskedelmi és marketing alapismeretek tantárgyból, valamint teljesítik a 160 óra összefüggő szakmai gyakorlatot, 1 tanév alatt szerezhetik meg a kereskedő szakmai képesítést, ismereteik beszámításával.

78

3.2. 2013-14. tanévtől beiskolázott osztályokban Az adott ágazati alapozásban sikeresen részt vevő tanulóknak az ágazati szakma tantárgyak beszámításra kerülnek, így 1 tanév alatt szerezhetnek szakmai képesítést az adott ágazat valamely szakmájában.

D ZÁRÓ DOKUMENTUMOK 1. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala, a jóváhagyott pedagógiai programhoz való hozzáférés 1.1. A pedagógiai program érvényességi ideje 

Az iskola 2013. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját jelen pedagógiai program alapján.



A pedagógiai programban található helyi tanterv 2013. szeptember 1. napjától a kilencedik évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben került bevezetésre a jogszabályokban előírt módosításokkal kiegészítve.



A pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre – azaz 2013. szeptember 1. napjától 2017. augusztus 31. napjáig – szól.

1.2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 

A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja.



A nevelőtestület 50%+1 fő javaslatára a pedagógiai programot az érvényesség lejárta előtt felül kell vizsgálni, módosítani vagy új pedagógiai programot kell írni. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé.

1.3. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala A pedagógiai program nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A Pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: 

az iskola fenntartójánál,



az iskolatitkári irodában



az iskola könyvtárában,



az iskola igazgatójánál,



az igazgatóhelyettesnél. Továbbá megtekinthető az interneten az iskola web lapján: http://www.bekesy-bp.sulinet.hu

2 A Pedagógiai program felülvizsgálata A Pedagógiai program felülvizsgálatára sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi a diákönkormányzat, az intézmény dolgozóinak és tanulóinak nagyobb csoportja, a szülői szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az iskola igazgatójához kell beterjeszteni. A pedagógiai program módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival. Budapest, 2014. év május 15. nap

PH.

........................................ igazgató

79

3. Legitimizáció A Békésy György Szakközépiskola Pedagógiai Programját a tantestület megismerte, az abban foglaltakkal egyetértett és a 2014. 05. 14-i nevelőtestületi értekezleten egyhangúlag elfogadta. Budapest, 2014.05.15. Mánné György Ágnes a nevelőtestület képviseletében

A Békésy György Szakközépiskola szülői szervezetei részéről az Iskolai Szülői Szervezet Választmánya 2014.05.12-én tartott ülésén megvitatta és véleményezte az iskola Pedagógiai Programját, az abban foglaltakkal egyetértett. Budapest, 2014.05. 12. dr. Pethő Bertalanné ISZSZK vezetője

A Békésy György Szakközépiskola Diákönkormányzata 2013.05. 13-án tartott ülésén az intézmény Pedagógiai Programját megismerte és véleményezte, az abban foglaltakkal egyetértett. Budapest, 2014. 05. 13. Tendl Péter Diákönkormányzat nevében

80

81