A Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 48. számú melléklete
A Pécsi Tudományegyetem habilitációs szabályzata
KIEGÉSZÍTÉSEK Műszaki és Informatikai Kar
Pécs 2011. 2015. május 1. napjától hatályos változat
A Pécsi Tudományegyetem habilitációs szabályzata a Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Karra érvényes szabályokkal kiegészítve A Pécsi Tudományegyetem Szenátusa a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 27. § (8) bekezdés b) pontjában adott felhatalmazás alapján hatáskörében eljárva abból a célból, hogy a foglalkoztatási követelményrendszerben előírtak teljesíthetősége érdekében az Egyetemi docensi és Egyetemi tanári munkakör betöltésére való alkalmasság megállapításának rendjét rögzítse, a Pécsi Tudományegyetemen (továbbiakban: Egyetem) a habilitációs eljárás szabályait a következőképpen határozza meg. A Műszaki és Informatikai Kar Tanácsa az Egyetem habilitációs szabályzatához a következő kiegészítéseket határozza meg. (Jelölve a Kiegészítéseket.)
I. rész Általános rendelkezések 1. fejezet A szabályzat hatálya 1. § A szabályzat hatálya kiterjed az Egyetem oktatóira, tudományos kutatóira, az Egyetem habilitációs feladatainak megvalósításában résztvevő foglalkoztatottakra, valamint az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban nem álló, de az Egyetemen habilitációra pályázókra. A szabályzat hatálya kiterjed az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban nem álló szakértőkre, bizottsági tagokra, akik a felkérést elvállalva nyilatkoznak a habilitációs szabályzat elfogadásáról.
2. fejezet A habilitált doktori cím megszerzésének feltételei 2. § A habilitáció az oktatói és az előadói képesség, valamint a tudományos, művészeti (továbbiakban együtt: tudományos) teljesítmény Egyetemi megítélése. A pályázó e szabályzatban meghatározott módon bizonyítja tudományos, szakmai eredményeit, továbbá a doktori fokozat megszerzése után folytatott oktatói, kutatói, gyakorlati, alkotói teljesítményét. Az Egyetem habilitációval ismeri el a pályázó érdemes voltát, aki bizonyítja, hogy a) valamely az Egyetemen művelt tudományág területén széleskörű áttekintéssel és korszerű tudományos szakismerettel rendelkezik, s tudását szóban és írásban magas színvonalon, valamint idegen nyelven is át tudja adni, b) a PhD/DLA fokozat vagy azzal egyenértékű tudományos fokozat (továbbiakban együtt: doktori fokozat) megszerzése óta legalább 6 féléven át hazai vagy külföldi felsőoktatási intézményben az akkreditált tanrendben meghirdetett keretek között oktatási tevékenységet folytatott, c) a doktori fokozat megszerzése után is folyamatos, magas szintű, önálló, tudományos alkotó tevékenységet folytatott, a nemzetközi tudományos életben is közzétett és elismert új tudományos eredményekkel hozzájárult annak a tudományágnak a fejlesztéséhez, amelynek tárgykörében habilitációját kéri. 3. § (1) A tudományterületek, művészeti területek és tudományágak (továbbiakban együtt: tudományterületek, tudományágak) felsorolását, amelyekben az Egyetem doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére, és habilitációs eljárás lefolytatására is jogosult (akkreditált), e szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza.
2
(2) Ha a pályázó nem azon a tudományterületen kíván habilitálni, amelyből doktori fokozatát szerezte – az illetékes kari habilitációs testületek szakmai véleménye alapján – a kérelem elfogadásáról az Egyetemi Habilitációs és Habitusvizsgáló Bizottság dönt az eljárás megkezdése előtt. A kari habilitációs testület szakmai véleményét a Breuer Marcell Doktori Iskola Tanácsa készíti elő.
3. fejezet A habilitációs eljárásban közreműködő testületek 4. § (1) Habilitációs ügyekben habilitációs testületek (egyetemi és kari szintű habilitációs bizottságok, illetve tanácsok) és ad hoc szakmai bíráló bizottságok (a továbbiakban: SZBB) működnek közre. (2) Habilitációs testület a) az Egyetemi Habilitációs és Habitusvizsgáló Bizottság (a továbbiakban: EHHB), b) a kari doktori és habilitációs tanács (a továbbiakban: KDHT) a kar belső habilitációs szabályzatában meghatározottak szerint. (3) A karon a habilitációs testület feladatait önálló kari habilitációs bizottság, illetve tanács is elláthatja. Ebben az esetben jelen szabályzat rendelkezéseit a kari habilitációs testületre, illetve annak eljárásra kell alkalmazni. A testület összetételére, hatáskörére vonatkozó kari rendelkezéseket a kari habilitációs szabályzat tartalmazza. A habilitációs és a doktori feladatokat együtt a Kari Doktori és Habilitációs Tanács (KDHT) látja el. A Kari Doktori és Habilitációs Tanácsot (KDHT) a Kari Habilitációs Bizottság és a Kari Doktori Tanács együttesen alkotja. (4) A pályázati anyag szakmai értékelése és a habilitációs eljárás nyilvános részének lefolytatása érdekében a kari doktori és habilitációs tanács a pályázó által megjelölt tudományterület (tudományág) elismert tudósainak, művészeinek felkérésével ad hoc szakmai bíráló bizottságot állít fel. (5) Az SZBB elnökét és tagjait a KDHT döntése alapján a KDHT elnöke kéri fel. 5. § (1) Habilitációs testület tagja csak tudományos fokozattal és habilitációval rendelkező személy lehet. (2) Habilitációs testület elnöke egyetemi tanár vagy habilitált főiskolai tanár vagy habilitált egyetemi docens lehet. 6. § A habilitációs eljárásban nem vehet részt, aki a pályázóval hozzátartozói viszonyban van, vagy akitől az ügy tárgyilagos elbírálása egyéb okból nem várható el. E rendelkezés alkalmazásában hozzátartozó a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény 685.§-ának b) pontjában meghatározott személy. 7. § A habilitációs eljárásban a habilitációs testületek üléseiről, továbbá a nyilvános előadásokról jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza a testületek javaslatainak, állásfoglalásának, döntésének indokolását is. 8. § A habilitációs testület döntése ellen kizárólag jogszabálysértés, valamint az egyetemi és kari habilitációs szabályzatok megsértése miatt a pályázó fellebbezéssel élhet. A KDHT döntése elleni fellebbezést az EHHB, az EHHB döntése elleni fellebbezést a rektor bírálja el a jogorvoslati kérelem kézhezvételétől számított tizenöt napon belül. A jogorvoslati kérelem alapossága esetén a jogorvoslati jogkör gyakorlója az eredeti határozatot megsemmisíti és a határozatot hozó testületet új eljárásra utasítja.
3
4. fejezet Az Egyetemi Habilitációs és Habitusvizsgáló Bizottság megalakítása és feladatai 9. § (1) Az EHHB ellátja az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 18. számú mellékletében meghatározott feladatokat. (2). Az EHHB tagjai az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 18. számú melléklete szerinti szabályok alapján nyerik el megbízatásukat. Az EHHB elnöke a mindenkori tudományos rektorhelyettes. (3) Az EHHB tagjai a KDHT-k tagjai közül delegált egy-egy egyetemi tanár, habilitált főiskolai tanár vagy habilitált egyetemi docens. A karok egy-egy póttagot is jelölnek, aki az EHHB ülésén szavazati joggal helyettesíti a karról kijelölt, de az ülésen akadályoztatása miatt részt venni nem tudó tagot. A helyettesítés rendjéről a tag és a póttag állapodnak meg. Az EHHB-nak négy külső tagja van. A külső tag az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban nem álló habilitált vagy az MTA által adományozott „tudomány doktora” címmel rendelkező személy lehet. Egy külső tag nem állhat az Egyetemmel egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban.
5. fejezet Az EHHB ügyrendje 10. § (1) Az EHHB ülését az elnök hívja össze az ülést megelőzően legalább 8 nappal kiküldött, a javasolt napirendet is tartalmazó meghívóval. Az előterjesztések az EHHB zárt hozzáférésű honlapján tekinthetők meg. Az EHHB szükség szerint ülésezik, de félévenként legalább két ülést tart. Különösen indokolt esetben az elnök rendkívüli ülést is kezdeményezhet. (2) Az elnök köteles összehívni az EHHB ülését, ha azt tagjainak 1/3-a, a Szenátus vagy az Egyetem rektora írásban indítványozza. (3) Az elnök az EHHB ülésére tanácskozási joggal meghívhatja a KDHT-k elnökeit, illetve a habilitáció elvi és gyakorlati problémáinak megtárgyalására egyetemi és külső szakértőket, a habilitációs eljárás résztvevőit, akiket felkérhet véleményük kifejtésére. (4) Az EHHB üléseit az elnök vezeti. Az EHHB határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. A póttagok szavazati joggal felruházva vesznek részt a döntésekben az őket megbízó tag képviseletében. A testület – ha e szabályzat vagy az illetékes kar habilitációs szabályzata eltérően nem rendelkezik – nyílt szavazással, a jelenlévő tagok többségi szavazatával dönt. Határozatképtelenség esetén az elnök az elmaradt üléstől számított 8 napon belül új ülést hív össze. (5) Az EHHB a személyi vonatkozású, a 15. § (3)-(6) bekezdésében meghatározott esetekben a habilitációs eljárás megindítására, valamint a habilitált doktori cím odaítélésére vonatkozó döntéseit titkos szavazással hozza meg. Az eljárás megindításához, és a cím odaítéléséhez a jelenlévő tagok 2/3ának támogató szavazata szükséges. (6) A döntéshozatalban nem vehet részt az EHHB azon tagja, akinél a 6. §-ban meghatározott kizáró ok áll fenn. A kizárási okot a tag bejelenti a bizottság elnökének. A kizárást a pályázó is kérheti. A kizárásról az EHHB dönt. 11. § (1) Az EHHB üléséről 8 napon belül emlékeztető, illetve a határozatokról jegyzőkönyv készül, amelyet az elnök aláírásával hitelesít. (2) Az EHHB üléseinek előkészítésével és a döntések végrehajtásával kapcsolatos ügyviteli feladatokat az elnök felügyeletével a Rektori Hivatal munkatársa végzi.
4
(3) A szabályszerű és jogosult kérelmeket az EHHB 8 napon belül az illetékes KDHT-nak továbbítja. (4) Habilitált doktori cím csak bizottsági ülésen ítélhető oda. (5) A KDHT támogató javaslata alapján – ha az eljárás szabályszerűségét megállapította – az EHHB 2/3-os többségű szavazással dönt a habilitált doktor cím odaítéléséről. (6) Amennyiben az EHHB az eljárás valamely részét saját vizsgálata vagy fellebbezés alapján szabálytalannak találja, a KDHT döntését megsemmisíti és a KDHT-t új eljárás lefolytatására utasítja. (7) Az iratanyagot az elnök a szabálytalanság(ok) pontos meghatározását tartalmazó jegyzőkönyvvel együtt 8 napon belül juttatja el az illetékes KDHT-nak.
6. fejezet Kari Doktori és Habilitációs Tanács 12. § (1) A kari doktori és habilitációs tanács elnökét és tagjait a kari tanács választja három évre. A KDHT tagja egyetemi tanár, habilitált főiskolai tanár, habilitált docens lehet. A dékán vagy képviseletében a kari habilitációs szabályzatban meghatározott módon választott oktató tanácskozási joggal részt vehet a KDHT ülésein. (2) A KDHT összetételében biztosítani kell a főbb szakterületek képviseletét. (3) A KDHT a habilitációs eljárás megindítására és a habilitációs cím odaítélésére vonatkozó javaslatát titkos szavazással hozza meg. A javaslat akkor tekinthető elfogadottnak, ha azt a jelenlévő tagok legalább kétharmada támogatta. 13. § (1) A KDHT a) ellátja a habilitációs eljárás megindításával és lefolytatásával kapcsolatos, e szabályzatban és a vonatkozó kari szabályzatokban meghatározott feladatait, b) javaslatot tesz az EHHB-nak a habilitált cím odaítélésére, c) előkészíti a kari tanács habilitációval összefüggő döntéseit. (2) A habilitációs eljárás szabályszerű és törvényes lefolytatásának feltételeiről a KDHT elnöke gondoskodik. (3) A KDHT és az SZBB működésének részletes szabályait az illetékes kar habilitációs szabályzata állapítja meg. A KDHT tagjait a Breuer Marcell Doktori Iskola javaslata alapján a Kari Tanács választja meg három éves időtartamra, a tagok többször újraválaszthatók. A KDHT összetétele reprezentálja a műszaki és művészeti tudományterületeken a PMMIK által művelt tudományágakat. A KDHT elnöke a mindenkori dékán. Az EHHB szabályzata, valamint az A melléklet határozza meg a KDHT eljárásrendjét. (4) A KDHT a működéséről a Kari Tanácsnak és az EHHB-nak rendszeresen beszámol.
5
II. rész A habilitációs eljárás 1. fejezet A habilitációs eljárás kezdeményezése 14. § (1) A habilitációs eljárás megindítását az kérheti, aki megfelel az alábbi követelményeknek: a) egyetemi, illetve MA/MSc végzettséggel és b) doktori fokozattal rendelkezik, c) büntetlen előéletű és cselekvőképes, d) megfelel a jogszabályban illetőleg az Egyetem foglalkoztatási követelményrendszerében a munkakörére előírt oktatói, tudományos kutatói, illetve művészeti alkotói követelményeknek, vagy – ha pályázó nem áll az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban – az adjunktusi munkakörre előírt alkalmazási feltételeknek, e) a doktori fokozat megszerzését követő folyamatos tudományos publikációs tevékenységének dokumentálása mellett tudományos (művészeti) munkásságát habilitációs dolgozat (műalkotás) vagy a pályázat benyújtását megelőző 5 naptári éven belül megjelent egyetemi tankönyv, monográfia vagy önálló tanulmánykötet benyújtásával bizonyítja. (2) Ahol a jogszabályok alkalmazási, foglalkoztatási, képesítési előírásként doktori fokozatot, illetőleg tudományos fokozatot említenek, azon doktori (PhD/DLA) fokozatot, a tudomány(ok) kandidátusa, a tudomány(ok)/MTA doktora, illetve a külföldön szerzett és honosított vagy elismert tudományos fokozatot kell érteni. (3) Ha a pályázó külföldön szerzett doktori fokozattal kéri a habilitációs eljárás megindítását, ennek a magyar doktori fokozattal való egyenértékűségét az erre vonatkozó külön jogszabályok szerint kell igazolnia. (4) A magyar állampolgárságú, az Egyetemmel teljes munkaidejű közalkalmazotti jogviszonyban nem álló pályázó büntetlen előéletét hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal, a külföldi pályázó pedig lakóhelye szerinti hatósági bizonyítvánnyal tanúsítja. (5) A 2.§ b) pontjában előírt oktatói tevékenységet a hazai vagy külföldi felsőoktatási intézményben az oktatók feletti munkáltatói jogkört gyakorló vezető által aláírt okirattal kell igazolni. 15. § (1) A pályázó a habilitációs eljárás megindítására irányuló, EHHB-nak címzett kérelmét jelen szabályzat 2. számú mellékletét képező űrlapon, a 3. számú mellékletben és a kari habilitációs szabályzatban meghatározott további kellékekkel együtt nyújtja be az illetékes KDHT-nál. A MIK által művelt tudományágakat tekintve a habilitációra vonatkozó szabályozást és a minimumkövetelményeket az A melléklet tartalmazza. (2) A kérelem legkorábban – a (3)- (6) bekezdésekben foglalt eseteket kivéve - a doktori fokozat megszerzésétől számított 5 év elmúltával nyújtható be. A habilitációs eljárás megindításához számításba veendő évek száma a megkezdett naptári évek alapján határozhatók meg. (3) Az 5 éves kivárási időt indokolt esetben az illetékes KDHT javaslata alapján az EHHB legfeljebb 3 évre csökkentheti. Habilitációs eljárás nem indítható, amennyiben a fokozatszerzéstől számítva három év nem telt el. (4) A várakozási idő csökkentése esetén a habilitációs eljárás megindításáról az adott tudományterületre vonatkozó szakmai feltételek megléte alapján az EHHB dönt.
6
(5) A várakozási idő 4 évre történő csökkentése esetén az EHHB az eljárás megindítását akkor engedélyezheti, amennyiben a pályázó tudományos teljesítménye legalább kétszeresen meghaladja az 5 éves várakozási idő után elnyerhető habilitációhoz előírt szakmai-tudományos követelményeket. (6) A várakozási idő három évre csökkentése esetén az EHHB az eljárás megindítását akkor engedélyezheti, amennyiben a pályázó tudományos teljesítménye legalább háromszorosan meghaladja az 5 éves várakozási idő után elnyerhető habilitációhoz előírt szakmai-tudományos követelményeket. (7) Az EHHB a habilitációs eljárás megindításáról titkos szavazással dönt. A habilitációs eljárás akkor indítató meg, amennyiben azt az EHHB jelen lévő tagjainak legalább kétharmada támogatta. Az EHHB az eljárás megindítása tárgyában hozott határozatát megküldi a KDHT-nak. 16. § A habilitációra vonatkozó kérelem és kellékei idegen nyelven is benyújthatók, és az eljárás részben vagy egészben idegen nyelven is lefolytatható. Az idegen nyelv használatára vonatkozó részletes szabályokat a kari habilitációs szabályzat állapítja meg. Az idegen nyelven történő eljárást a KDHT-tól előzetesen kérelmezni kell. A tanács eseti határozatot hoz a kérelem ügyében. 17. § A pályázó a habilitációs eljárás megindítására vonatkozó kérelmét a SZBB-nek a 23. § (1) bekezdésében meghatározott döntéséig visszavonhatja. Ebben az esetben újabb habilitációs kérelmet legkorábban a visszavonástól számított 2 év eltelte után nyújthat be. Az Egyetem a befizetett eljárási díj fel nem használt hányadát visszatéríti.
2. fejezet A pályázat vizsgálata, a szakmai bíráló bizottság kijelölése 18. § (1) A habilitációs eljárás lefolytathatósága kérdésében a benyújtott pályázati anyag alaki és szakmai vizsgálata alapján a KDHT előzetes állásfoglalást alakít ki. Az előzetes állásfoglalást a Breuer Marcell Doktori Iskola Tanácsa készíti elő. (2) Ha a KDHT a vizsgálat során a pályázat kiegészítésének szükségességét állapítja meg, a kiegészítésre szoruló tárgykör megjelölésével és legfeljebb 3 hónapos határidő megadásával a pályázót a benyújtott anyag kiegészítésére szólítja fel. 19. § (1) A KDHT a habilitációs kérelmet elutasítja, ha: a) a kar a kérelemben megjelölt tudományterületen (tudományágban) habilitációs eljárás lefolytatására jogosultsággal nem rendelkezik, b) a pályázó a habilitációs téma szerinti tudományterületen nem rendelkezik legalább 5 évi (10 félévi) felsőoktatásban végzett oktatási gyakorlattal, c) a fokozatszerzéstől számítva három év még nem telt el, d) a pályázó a pályázati anyag kiegészítésére megállapított határidőt elmulasztja. (2) A hiánypótlási határidő elmulasztása esetén 15 napon belül igazolásnak van helye. (3) Amennyiben a pályázat benyújtásának időpontjában a fokozatszerzés óta 5 év még nem telt el, a KDHT a pályázatot az eljárás megindításáról szóló döntés meghozatala érdekében megküldi az EHHB-nak. 20. § (1) A KDHT a habilitációra bocsátó háromtagú SZBB-t állít fel, és a pályázati Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban
előzetes döntésében az eljárás folytatására legalább anyagot a SZBB-nek átadja. Az SZBB elnöke az álló egyetemi tanár, legalább egyik tagja pedig az nem álló, tudományos fokozattal és habilitációval
7
rendelkező személy. Az SZBB létszámának és összetételének részletes szabályait a kari habilitációs szabályzat állapítja meg. A KDHT a habilitációs témakör figyelembevételével az SZBB létszámát kiegészíti. A szakmai bíráló bizottság (SZBB) általában öt - hét tagú testület a habilitációs téziseknek megfelelően. Az SZBB-nek legalább két tagja külső tag [l. 4. § (3)]. (2) A KDHT a habilitációra bocsátó előzetes döntéséről és az SZBB kijelöléséről a pályázót az üléstől számított nyolc napon belül írásban értesíti. Az értesítésben a KDHT emlékezteti a pályázót, hogy elfogultság miatt kizárási indítvánnyal élhet az SZBB kijelölt elnökével illetve tagjaival szemben. (3) A pályázó – részletesen kifejtett és nyomós indok alapján – kérheti az olyan személy kizárását, akitől a 6. §-ban foglaltak szerint a pályázat elfogulatlan bírálata nem várható. A kérelmet a bírálók kijelöléséről szóló írásbeli értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban nyújthatja be a KDHT-hez. A KDHT a kérelemről és az esetleges új tag kijelöléséről 30 napon belül véglegesen dönt, és erről a pályázót írásban értesíti. A kérelem elutasítása esetén a döntést a KDHT írásban indokolja.
3. fejezet Szakmai bírálat 21. § Az SZBB két tagja a felkéréstől számított 60 napon belül írásos véleményt készít a jelölt pályázati anyaga alapján, és azt eljuttatja az SZBB elnökéhez. A vélemény mellőzhetetlen eleme a bíráló indokolással ellátott nyilatkozata arról, hogy a pályázó megfelel-e a habilitációs követelményeknek. 22. § (1) Az SZBB – legkésőbb az írásos véleményeknek az elnökhöz történt megérkezését követő 15 munkanapon belül – indítványozhatja a KDHT-nek, hogy valamely, a döntés megalapozásához szükséges kérdésben habilitált vagy tudományok/MTA doktora címmel rendelkező személyt, mint harmadik szakmai bírálót kérjen fel. Ha az adott tudományterületen nincs habilitált vagy tudományok/MTA doktora címmel rendelkező személy, a bíráló kijelöléséről – a KDHT javaslata alapján – soron következő ülésén az EHHB dönt. (2) Ha az SZBB két véleményt mondó bíráló tagjának nyilatkozata ellentmond egymásnak, a KDHT az (1) bekezdés szerint harmadik bírálót kér fel. (3) Ha a harmadik bíráló véleménye elutasító, az SZBB javaslatot tesz a KDHT-nak az eljárás lezárására. (4) A felkért harmadik bíráló írásos véleményét a felkérés kézhez vételétől számított 60 napon belül készíti el. A harmadik bírálót az SZBB elnöke a záróülésre meghívja. A meghívott bíráló az ülésen szavazati joggal vesz részt. (5) Az SZBB a jelöltet – a kari habilitációs szabályzat rendelkezései szerint – szóban is meghallgathatja. Az SZBB a jelöltet a záróülésen szóban is meghallgathatja, amennyiben azt az SZBB valamely tagja kéri. 23. § (1) Az SZBB döntését zárt ülésen hozza meg, és a pályázatnak az SZBB-hez érkezésétől számított három hónapon belül részletesen indokolt javaslatot tesz a KDHT-nak az eljárás folytatására vagy lezárására, és az előadásra bocsátás megtagadására. A határidő harmadik bíráló felkérése esetén a 22. §-ban foglalt határidőkkel meghosszabbodik.
8
(2) Az SZBB állásfoglalásában értékeli a jelölt tudományos szakmai tevékenységét, valamint a doktori fokozat megszerzése után folytatott oktatói, gyakorlati, alkotói teljesítményét, különösen: a) a hazai és a nemzetközi tudományos életben való aktív részvételét, b) szakirodalmi és tananyagformáló tevékenységét, c) tudományos ismereteinek átfogó jellegét, d) a szakmai, egyetemi (kari) közéletben való részvételét, e) oktatói, előadói tevékenységét, f) a tudományos utánpótlás (TDK, PhD) nevelésében betöltött szerepét, g) tudományos pályázati és kutatás-fejlesztési aktivitását, h) vezetői tevékenységét, i) a kérelemben megjelölt nyilvános előadásra felajánlott témáknak rendszerük, tárgyalási módjuk alapján a kar (szak) képzési rendjéhez illeszkedését.
4. fejezet A nyilvános előadás(ok) 24. § (1) A habilitációs eljárás során a pályázó egy tantermi és egy tudományos előadást tart. A tudományos előadást a jelölt legalább 15 perces időtartamban az előadás nyelvétől eltérő nyelven is összefoglalja. A művészeti tudományterületek speciális rendelkezéseit a karok habilitációs szabályzata tartalmazza. A MIK által művelt tudományágakra vonatkozó szabályozást az A melléklet tartalmazza. (2) A tantermi előadást a pályázó legalább 45 perc időtartamban, a KDHT szerint illetékes kar akkreditált képzési programja keretében meghirdetett valamely tantárgy rendes órarend szerinti időpontjában és helyszínén, a tantárgy tematikájába illeszkedő témából tartja meg. (3) A tudományos előadás tárgyát a jelölt által megadott legalább három témából az illetékes KDHT választja ki. A tudományos előadás időtartama legalább 60 perc. A tudományos előadásra akár a (2) bekezdésben meghatározott előadáshoz kapcsolódóan, akár 15 napon belüli alkalomra külön meghirdetett időpontban is sor kerülhet. (4) Az MTA által adományozott „tudományok doktora” címmel rendelkező pályázó a habilitációs eljárás keretében csak az oktatási készséget igazoló tantermi előadás megtartására kötelezhető. Az építőművész területen, vagy építészmérnöki tudományterületen adományozott Kossuth- és Széchenyi-díjjal rendelkező pályázó a habilitációs eljárás keretében csak az oktatási készséget igazoló tantermi előadás megtartására kötelezhető. 25. § (1) A tantermi és a tudományos előadás nyilvános, arra a KDHT a kar oktatóit és hallgatóit a hely, az időpont, a téma és az előadó megjelölésével legkésőbb az előadás előtt egy héttel a karon szokásos módon meghívja. (2) A KDHT gondoskodik arról, hogy a pályázati anyag az SZBB véleményével együtt az első előadás időpontja előtt legalább két héten át megtekinthető legyen. A pályázati anyag az SZBB véleményével együtt megtekintésre a Kari Könyvtárban kerül elhelyezésre. 26. § (1) Az előadás után a SZBB hivatalból jelen lévő tagjain kívül a hallgatóság tagjai is intézhetnek kérdést az előadóhoz. Az előadás, a kérdések és a válaszok rendjét az SZBB elnöke biztosítja. (2) Az SZBB az előadást követően tanácskozásra vonul vissza, majd állásfoglalását az előadásról rövid indoklással az előadó és a hallgatóság jelenlétében kihirdeti.
9
(3) Az értékelés pontozással és írásban is rögzített minősítéssel történik. Az SZBB elnöke és tagjai titkos szavazással 1-től 5-ig terjedő pontszámmal értékelik a pályázó teljesítményét. A habilitációs előadások akkor minősülnek eredményesnek, ha a szavazás eredményeként elérhető maximális pontszám legalább kétharmadát a pályázó megkapta. 27. § (1) Az SZBB az írásba foglalt, indokolt állásfoglalását az előadást – tantermi és tudományos előadás esetén a második előadást – követő 8 napon belül megküldi a KDHT-nak. (2) A KDHT az SZBB állásfoglalásának kézhez vételétől számított 30 napon belül állást foglal a „habilitált” cím odaítélésére vonatkozó javaslatáról, és javaslatát a pályázó teljes dokumentációjával együtt elektronikusan, PDF formátumban megküldi az EHHB-nak.
5. fejezet A habilitáció odaítélése, a habilitációs oklevél 28. § (1) A KDHT támogató javaslata alapján az EHHB az eljárás jogszerűségének megvizsgálása után odaítéli a pályázónak a „habilitált doktori” (dr. habil.) címet, és habilitációs oklevelet (decretum habilitationis) ad ki. Az oklevél tartalmazza a tudományág megjelölését, amelyben a pályázó a habilitációt elnyerte. A kiadott habilitációs oklevelekről az Egyetem anyakönyvet vezet. (2) Amennyiben az EHHB az eljárás valamely részét a saját vizsgálata vagy fellebbezés alapján szabálytalannak találja, a KDHT döntését megsemmisíti és a KDHT-t új eljárásra kéri fel. E döntés érvényességéhez az EHHB jelenlévő tagjai kétharmadának szavazata szükséges. (3) Az EHHB döntéséről értesíti a pályázót, továbbá gondoskodik az oklevél kiállításáról, a habilitációs anyakönyvbe történő bejegyzésről, és – a rektori utasításban kijelölt adatközlő útján – a felsőoktatási információs rendszer értesítéséről. 29. § (1) A habilitációs oklevelet az Egyetem rektora ünnepélyes keretek között nyújtja át. A habilitációs oklevél mintáját az 5. számú melléklet tartalmazza. (2) Az eljárás befejezése után az eljárás nyomtatásban meg nem jelent iratanyagát a Rektori Hivatal, illetve az Egyetem Levéltára őrzi. Az iratanyag nem selejtezhető. (3) A habilitációs oklevélről – külön díjazás fejében – az Egyetem a habilitált személy kérésére másodlatot állít ki. (4) A habilitált személy használhatja a „habilitált” („dr. habil”) megjelölést.
6. fejezet A habilitációs eljárás díja 30. § (1) A pályázó a habilitációs eljárás lefolytatásáért eljárási díjat fizet. Az eljárási díj mértékét a karok javaslata alapján az EHHB határozza meg. Az eljárási díjat úgy kell megállapítani, hogy az az eljárás lebonyolításával kapcsolatos költségeket és díjakat fedezze. (2) Az eljárási díjat a karok által kibocsátott csekken a kari doktori és habilitációs testületek pénzügyi központjára kell befizetni. Az eljárási díj 10 %-a az EHHB-t illeti meg. (3) Ha a pályázatot az EHHB illetve a KDHT a 19. § (1) bekezdés a) pontja alapján utasítja el, az eljárási díjnak azt a részét, melyet a bírálók díjazására nem használt fel, az Egyetem a pályázónak visszatéríti.
10
(3) A habilitációs eljárásban részt vevő kar, valamint a Gazdasági Főigazgatóság minden évben beszámolót készít a tárgyévet megelőző évben a habilitációs eljárásokból befolyt bevételekről, ezek felhasználási céljairól és a célokra fordított összegekről. (4) A beszámolót a Gazdasági Főigazgatóság minden év január 31-ig eljuttatja az EHHB elnökéhez. Az összesített beszámolót az EHHB a soron következő ülésén megtárgyalja.
7. fejezet Határidők 31. § Az illetékes KDHT és az EHHB gondoskodik arról, hogy a habilitációs eljárás a kérelem benyújtásától számított egy éven belül befejeződjön. A habilitációs eljárás a tavaszi szemeszter utolsó vizsganapjától az őszi szemeszter első tanítási napjáig szünetel. Ez az időszak nem számít bele a szabályzatban meghatározott eljárási határidőkbe. 32. § (1) A habilitációs eljárás a pályázó kérelmére indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb 6 hónapra felfüggeszthető. (2) A 20. § (2) kezdése szerinti kiegészítésre előírt időtartam az eljárás befejezésére előírt egyéves időtartamot nem hosszabbítja meg. 33. § Ha a habilitáció odaítélését az EHHB elutasítja, a pályázó az Egyetemen új habilitációs kérelmet csak az elutasítástól számított 2 év elteltével nyújthat be. III. rész Záró rendelkezések 34. (1) Ezt a szabályzatot a Szenátusa 2011. február 24-ei ülésén elfogadta. (2) A szabályzat 2011. július 1. napján lép hatályba. A szabályzat rendelkezéseit a hatálya lépést követően benyújtott habilitációs kérelmek esetében kell alkalmazni. (3) Az EHHB, valamint a kari doktori és habilitációs testületek összetételét jelen szabályzat rendelkezései alapján felül kell vizsgálni. Az EHHB jelen szabályzatnak megfelelő összetételét a Szenátus 2011. június 23-ai ülése elé kell terjeszteni. (4) A karok kötelesek jelen szabályzat alapján a kari doktori és habilitációs testületek ügyrendjét, valamint a kari habilitációs szabályzataikat 2011. május 31. napjáig elkészíteni és jóváhagyás céljából az EHHB elé terjeszteni. dr. Bódis József rektor
11
1. sz. melléklet A PTE az alábbi tudományágakban jogosult habilitációs eljárás lefolytatására
Állam-és jogtudományok Biológiai tudományok Egészségtudományok Filozófiai tudományok Fizikai tudományok Földtudományok gazdálkodás-és szervezéstudományok gyógyszertudományok Irodalomtudományok Kémiai tudományok Képzőművészet Közgazdaságtudományok Néprajz és kulturális antropológiai tudományok Neveléstudományok Nyelvtudományok Orvostudományok Politikatudományok Pszichológiai tudományok regionális tudományok Történelemtudományok Zeneművészet
A PMMIK az alábbi tudományágaban jogosult habilitációs eljárás lefolytatására: Tudományterület 2. Műszaki tudományok
Tudományág 2.1. Építőmérnöki tudományok 2.2. Villamosmérnöki tudományok 2.3. Építészmérnöki tudományok 2.5. Gépészeti tudományok 2.8. Informatikai tudományok 7.1. Építőművészet 7. Művészetek Megnevezések, besorolások a 169/2000. (IX.29.) Korm. Rend. szerint
kód 2.1 2.2 2.3 2.5 2.8 7.1
12
2. sz. melléklet KÉRELEM Alulírott születési név állampolgárság anyja neve születési idő születési hely habilitációs eljárás megindítását kérem a Pécsi Tudományegyetem magyar nyelven
Karán tudományágban, művészeti ágban ….………….... idegen nyelven.
Egyetemi/MA/MSc oklevél száma kiállításának éve szakja(i) kiállító intézmény Székhelye Doktori (PhD/DLA) oklevél száma, éve Tudományág kiállító intézmény Székhelye Egyéb tudományos cím, fokozat oklevél száma, éve kiállító intézmény Székhelye Munkahely neve, címe Foglalkozás,beosztás Értesítési cím Telefonszám Email-cím
Kelt: aláírás Egyetemi iktatószám
13
3. sz. melléklet A HABILITÁCIÓS PÁLYÁZAT ALAKI ÉS TARTALMI KELLÉKEI 1. Egyetemi végzettséget igazoló oklevél, 2. a doktori (PhD, DLA) vagy azzal egyenértékű más tudományos fokozat megszerzését tanúsító oklevél, 3. szakmai tudományos önéletrajz, 4. a pályázó munkájának egy a szakterület kiemelkedő tudású, legalább doktori (PhD, DLA) vagy azzal egyenértékű más tudományos fokozattal és habilitált doktori címmel rendelkező, a Pécsi Tudományegyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban nem álló művelője által adott előzetes értékelése; külföldi pályázó esetén két szaktekintély előzetes értékelése szükséges, 5. szakmai teljesítménye dokumentumait felsoroló publikációs jegyzék, elkülönítve a doktori fokozat megszerzése utáni publikációkat, 6. dokumentumok, amelyek nagy biztonsággal valószínűsítik, hogy alkalmas a hallgatók, a doktoranduszok és tanársegédek tanulmányi és tudományos, illetve művészi munkájának vezetésére. 7. munkásságának hazai és nemzetközi visszhangjára vonatkozó adatok, (hivatkozási jegyzék) 8. nemzetközi kapcsolatainak leírása (külföldi ösztöndíjak, vendégelőadások, konferenciák felsorolása, nemzetközi szervezetekben való közreműködés adatai), 9. a pályázó által írt tankönyv- illetve jegyzet (rész), szöveggyűjtemény, forrásközlés, vagy más oktatási anyag egy példánya, az általa oktatott, vagy vezetni szándékozott tantárgy részletes tematikája, 10. idegen nyelv ismeretét tanúsító bizonyítványai, 11. a Pécsi Tudományegyetemen teljes munkaidejű közalkalmazotti jogviszonnyal nem rendelkező pályázó esetén hatósági erkölcsi bizonyítvány (külföldi pályázó esetében a lakóhely szerinti hatósági bizonyítvány), 12. legalább három olyan témakör megjelölése, amelyekből habilitációs előadás tartására vállalkozik, továbbá annak az idegen nyelvnek a megjelölése, amelyen előadását össze kívánja foglalni, 13. a habilitációs eljárás díjának befizetését igazoló csekkszelvény másolata.
14
4. sz. melléklet A habilitációs eljárással kapcsolatos díjak Magyar nyelvű eljárás díja (az oklevél kiállításával együtt) Ebből jelentkezési díj Idegen nyelvű eljárás díja (oklevél kiállításával együtt) Ebből jelentkezési díj Magyar nyelvű oklevél másodlat kiállításának díja Idegen nyelvű oklevél másodlat kiállításának díja
Ft Ft Ft Ft Ft Ft
A habilitációs eljárási díj felosztása magyar nyelvű eljárás esetén Közvetlen költségek és díjak Egyetemi Habilitációs Bizottság (EHHB) Kari Doktori és Habilitációs Tanács (KDHT) Ebből a Szakmai Bíráló Bizottság elnökének és tagjainak díjazása
Ft Ft Ft/fő
A habilitációs eljárási díj felosztása idegen nyelvű eljárás esetén Közvetlen költségek és díjak Egyetemi Habilitációs Bizottság (EHHB) Kari Doktori és Habilitációs Tanács (KDHT) Ebből a Szakmai Bíráló Bizottság elnökének és tagjainak díjazása
Ft Ft Ft/fő
15
A. melléklet Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar Kari Doktori és Habilitációs Tanács
Útmutató a tudományos és művészeti alkotások értékeléséhez és a minimumkövetelmények megállapításához a habilitációs eljárásokban 1. BEVEZETÉS Ez az útmutató jelöltek, előterjesztők és bírálók számára készült. Célja az, hogy iránymutatást és önkontroll-lehetőséget nyújtson kérelmet benyújtók számára: ennek alapján ellenőrizni lehessen, hogy a publikációs tevékenység formálisan megfelel-e a minimumkövetelményeknek, útmutatást adjon előterjesztők számára a minimumkövetelmények teljesítésének ellenőrzéséhez, továbbá néhány szempontot szolgáltasson bírálók számára. Az elbírálás alapját a 23.§ 2) bekezdés értelmében tudományos, alkotói tevékenység, hazai és nemzetközi tudományos, szakmai közéletben való részvétel, oktatási és előadói tevékenység elbírálása együttesen képezi. Elvárt, hogy a pályázó legalább egy területen átlagon felüli teljesítményt nyújtson. 2. A PÁLYÁZATOK TÍPUSAI A PTE Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Karon a következő típusú habilitációs pályázatok nyújthatók be: művészeti alkotással, műszaki alkotással, tudományos tevékenységet igazoló tézisekkel. Függetlenül a pályázat típusától, a pályázónak igazolnia kell az alábbaikat: a pályázat jellegének megfelelő minimális publikációs tevékenységet, nemzetközi és hazai tudományos és/vagy művészeti közéletben való részvételt, igazolnia kell, hogy a korszerű szakmai ismereteit áttekinthető, elsajátítható rendszerbe tudja foglalni, megfelelő tananyagformáló készséggel rendelkezik, ismereteit szóban és írásban is át tudja adni (előadás, kollokvium, tankönyv, jegyzet stb.), azaz ismeretátadó képességgel rendelkezik. idegen nyelven is képes tantermi előadást tartani és tananyagot formálni.
16
2.1. Pályázat építészeti/művészeti alkotással Az építészeti/művészeti alkotáson általában egy épületet, épületegyüttest és településrendezési tervet kell érteni, amelynek kialakítását a pályázó határozza meg, azaz ő tervezte illetve az alkotócsoport része volt. Pályázni lehet a doktori fokozat (DLA) benyújtása után tervezett, magas művészeti színvonalú egyedi épülettel, vagy kiemelkedő jelentőségű pályázati munkássággal, épületegyüttessel, építészeti alkotással és településrendezési tervvel. A pályázatban az alkotást annak leírása, tervei és fényképei dokumentálják. A pályázat szerves része az életművet bemutató teljes portfolió, publikációs jegyzék, valamint az alkotásokról és a pályázóról készült publikációk jegyzéke, amely külön kiemeli a doktori (DLA, PhD) fokozat benyújtása után készült munkákat. Követelmény, hogy a pályázó alkotásai országosan és nemzetközileg ismertek és elismertek, és ezt mértékadó, nemzetközi művészeti fórumok pozitív, nyomtatásban megjelent visszhangja igazolja. Építőművészeti témakörben lehetnek az épületek, épületegyüttesek új-építésűek, de lehetnek műemlék, műemlék-jellegű, ill. régi építésűek és településrendezési tervek: a) Az építészeti alkotás a pályázó önálló, művészi tevékenységének eredménye kell, hogy legyen. Építészeti alkotásnak minősülhet valamely részletmegoldás is, ha az művészeti szempontból újszerű, nagyobb jelentőségű, és a pályázó tervezte, illetve dolgozta ki. b) Pályázni csak megépült, vagy építés alatt lévő építmény terveivel lehet. Ez alól kivétel a a kiemelkedő jelentőségű pályázatra készített terv, akkor is ha nem díjazták, de benyújtották, és mindenben eleget tett a kiírás követelményeinek. Ilyen esetben csatolni kell a kiírást is, amelyből ki kell tűnnie, hogy nem tartalmazott utalást az alkalmazott megoldásra. c) Pályázni lehet életművel is és kiemelkedő művészeti vagy tudományos munkássággal. Ez esetben nem csak a fentiekben definiált saját alkotás szerepelhet, de feltétel az, hogy a pályázó több évtizedes szakmai múltra tekintsen vissza tervezői, alkotó tevékenysége során, és több kiemelkedő alkotással rendelkezzen, és a létrehozás tervezésében, szervezésében vagy irányításában vett részt. A pályázatban ismertetni kell ezeket az építményeket, megjelölve, hogy a pályázónak milyen szerepe volt az alkotás létrehozásában. A benyújtott anyag "Habilitációs értekezés. Pályázat építészeti alkotással" címet viseli. A benyújtott anyagot a pályázó kiállítás formájában is bemutathatja. 2.2. Pályázat műszaki alkotással Műszaki alkotáson általában építményt (létesítményt, eljárást, technológiai és egyéb eljárásokat, találmányokat) kell érteni, amelynek kialakítását a pályázó határozza meg, azaz ő tervezte. A műszaki alkotást a pályázatban a leírása, tervei és esetleg fényképei testesítik meg. Műszaki alkotással történő pályázat esetén igazolni kell, hogy a pályázó rendszeres, magas szintű alkotó tevékenységet folytat, amelyet megvalósult szabadalmak, tervek, valamint nemzetközi, lektorált folyóiratcikkek és ugyanilyen helyeken megjelenő hivatkozások
17
igazolnak. Emellett előadásokkal, eredményei ismertetésével rendszeresen részt vesz nemzetközi és hazai tudományos rendezvényeken. Nemzetközileg is kiemelkedő gyakorlati eredményeinek pozitív hazai és nemzetközi szakmai visszhangja nyomtatott formában is megjelent. A benyújtott anyag "Habilitációs értekezés. Pályázat műszaki alkotással" címet viseli. A pályázatban a műszaki alkotást annak leírása, a tervei és fényképei dokumentálják. A pályázat szerves része az életművet bemutató portfolió, publikációs jegyzék, valamint az alkotásokról készült publikációk jegyzéke, amely külön kiemeli a doktori (DLA, PhD) fokozat benyújtása után készült munkákat. Követelmény, hogy a pályázó alkotásai országosan és nemzetközileg ismertek és elismertek, és ezt mértékadó nemzetközi fórumok pozitív, nyomtatásban megjelent visszhangja igazolja. A pályázat szerves része a műszaki alkotások, publikációk és hivatkozások teljes jegyzéke, amely külön kiemeli a doktori (PhD, DLA) fokozat benyújtása után készült munkákat. A műszaki alkotással történő pályázat esetén az alábbi követemények érvényesek: d) A műszaki alkotás a pályázó önálló tevékenységének eredménye kell, hogy legyen. Alkotásnak minősülhet valamely részletmegoldás is, ha az újszerű, nagyobb jelentőségű, és a pályázó tervezte, illetve dolgozta ki. e) Pályázni csak megvalósult, vagy szabadalmaztatott, vagy megvalósulás közeli műszaki alkotással, annak terveivel lehet. f) Pályázni lehet életművel is. Ez esetben nem csak a fentiekben definiált saját alkotás szerepelhet, de feltétel az, hogy a pályázó több évtizedes szakmai múltra tekintsen vissza alkotó tevékenysége során, vagy a létrehozás szervezésében vagy irányításában vett részt. A pályázatban ismertetni kell, hogy a pályázónak milyen szerepe volt az alkotás létrehozásában. g) Pályázni lehet jelentős létesítmény megvalósításának, kivitelezésének szervezésével és irányításával is. 2.3. Pályázat tudományos tevékenységet igazoló tézisekkel A tudományos tézisek a doktori (PhD, DLA) fokozat benyújtása után elért új tudományos eredmények pontokba szedett, tételes megfogalmazásai. A pályázatnak meggyőző módon igazolnia kell a téziseket. Ennek módja lehet disszertációjellegű mű (80-100 oldal) benyújtása, vagy a publikációkra támaszkodó összefoglaló benyújtása. Utóbbi esetben elvárható, hogy az összefoglaló önmagában is érthető, zárt egészet alkosson, és jól áttekinthető, világos formában kell utalnia a felhasznált publikációkra, melyek ekkor szintén a pályázati anyag szerves részét képezik. Az összefoglaló jellegű munka terjedelme kisebb (40-60 oldal) és nem tartalmaz annyi részletet, mint a disszertáció jellegű pályázat. Az összefoglaló jellegű pályamű lektorált, hivatkozott és referált publikációkra támaszkodjék. A benyújtott anyag "Habilitációs értekezés. Pályázat tudományos tézisekkel" címet viseli. A pályázat szerves része a teljes publikációs- és hivatkozottság jegyzék, amely külön kiemeli a doktori (PhD, DLA) fokozat benyújtása után készült munkákat.
18
A tudományos tézisek ismertetését a tudományág MTA doktori dolgozataival szemben támasztott formai, szerkezeti felépítésben kell elkészíteni. 3. MINIMUMKÖVETELMÉNYEK 3.1. A minimumkövetelmények célja A minimumkövetelmények célja kettős: a jelöltek számára támpontot nyújtanak, arra, hogy mi az a legkisebb mértékű alkotó és/vagy publikációs tevékenység, amelynek elérése előtt általában nem érdemes habilitációs eljárást kezdeményezni; tájékoztató küszöbszintet ad az előterjesztők számára, mely alatt általában nem javasolhatják habilitációs eljárás megindítását. Az MTA doktora, Tudomány Doktora címmel, rendelkező, Kossuth-, Széchenyi díjjal kitüntetett pályázók esetében a minimumkövetelményeket, valamint a tudományos (alkotó, szakmai) teljesítményt és szakismeretet bizonyítottnak kell tekinteni. Ez esetben igazoló okiratot kell mellékelni. A minimumkövetelmények teljesítését az előterjesztő (és az előterjesztés alapján a Kari Doktori és Habilitációs Tanács) a beadott anyagok alapján ellenőrzi. Ha a minimumkövetelmények nem teljesülnek, a benyújtott kérelmet a Kari Doktori és Habilitációs Tanács elutasítja. A minimumkövetelmények ebben a formában a nyilvános anyagokra vonatkoznak, a részben vagy egészében titkosított anyagokra – írásban készültekre, vagy alkotásokra - alapozott kérelmet különleges eljárás keretében kell megvizsgálni. A minimumkövetelmények nem teljesítése miatt elutasított kérelem esetén a befizetett teljes habilitációs eljárási díjnak és a kezelési díjnak a különbözetét az egyetem visszafizeti. Teljesített minimumkövetelmények esetén a vizsgálat az eljárás része, és külön díja nincs. 3.2. A minimumkövetelmények szerinti pontszámok A minimumkövetelmények a pályázat típusától függően eltérőek, differenciáltak, de teljesítésük minden pályázat-típusnál egyaránt szavatolja a pályázó habitusának helyes megítélését. Minden pályázat típus esetében az alkotó és tudományos tevekenység értékelésénél a minimumkövetelmény egységesen 100 pont elérése, amely pontok meghatározását a 4.3. fejezet tartalmazza. Az oktatói, oktatásfejlesztő és előadói tevékenység és a tudományos közéletben való részvétel területén a pályázónak el kell érni összességében 50 pontot, de az nem érhető el csupán csak az oktatói vagy a közéleti tevékenység révén, minimum el kell érni 10 mindkét területen. Az oktatói, oktatásfejlesztő és előadói tevékenység és a tudományos közéletben való részvétel minősítésére szolgáló szempontokat a 5. és 6. fejezet tartalmazza.
19
3.3. Az alkotó és tudományos tevékenység minimumkövetelményei pályázati típusonként 3.3.1. Művészeti/építészeti alkotással pályázók esetén Az előírt össz-pontszám 100, annak legalább 75 pont az építészeti alkotótevékenységet leíró jegyzékből (4.3.1 alpont) szerzendő meg. Publikációkkal legalább 15 pontot kell, de legfeljebb 25 pontot lehet megszerezni (4.3.3. alpont). Az építészeti alkotótevékenység pontozására megadott öt kategória (4.3.1/a-e) közül egyikben sem lehet az össz-pontszám felénél többet beszámítani. Az építészeti alkotással történő pályázás esetén teljesíteni kell legalább a DLA-ra vonatkozó a pályázat beadásakor érvényes publikációs és alkotói követelményeket. 3.2.2 Műszaki alkotással pályázók esetén Az előírt össz-pontszám 100, ebből legalább 65 pontot műszaki alkotásokkal kell megszerezni (4.3.2. alpont). Elvárás, hogy a műszaki alkotással pályázó 35 pontot publikációval szerezzen meg (4.3.3. alpont). A műszaki alkotással való pályázás esetén teljesíteni kell legalább a PhD-ra vonatkozó a pályázat beadásakor érvényes követelményeket. 3.2.3 Tudományos tézisekkel pályázók esetén Az előírt minimális össz-pontszám: 100, amelyből legalább 75 pontot publikációs tevékenységgel kell megszerezni (4.3.3. alpont). Elismerhető legfeljebb 25 pont műszaki alkotás alapján (4.3.2. alpont). Tudományos tézisekkel való pályázás esetén teljesíteni kell legalább a PhD-ra vonatkozó a pályázat beadásakor érvényes követelményeket. 4. AZ ALKOTÓI ÉS TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉG ÉRTÉKELÉSNEK MÓDJA 4.3.1. Az építészeti alkotások pontozása a) Szakmai díjak Külföldi szakmai díj Steindl Imre-díj Ybl-díj Pro Architectura-díj Szent-Györgyi Albert-díj Prima díj Junior Príma díj
15 40 30 20 20 20 20
20
Kós Károly-díj Budapest Építészeti Nívódíja Év Háza fődíja Egyéb díjak esetében egyéni elbírálású pontszám is figyelembe vehető
15 10 10
b) Megépült alkotásról megjelent recenzió idegen nyelvű szaklapban 12 magyar építészeti testület által működtetett szaklapban, vagy más építészeti szaklapnak minősített folyóiratban 10 c) Pályázatokon elért eredmények Nemzetközi pályázaton nyert díj megvétel Hazai, országos pályázaton nyert díj megvétel Hazai, egyéb pályázaton díj vagy megvétel
20 15 10 8 10
d) Kiállítások Külföldi kiállításon való részvétel Külföldi egyéni kiállítás Hazai egyéni kiállítás Hazai kiállításon való részvétel
8 10 10 6
e) Az építészről megjelent publikációk Idegen nyelvű könyv folyóiratcikk Magyar nyelvű könyv folyóiratcikk
15 10 10 5
4.3.2. A műszaki alkotások pontozása A műszaki alkotások egyenkénti pontszáma 1-től 25-ig terjedhet. Ezt a pontszámot a 4.3.1. pont alatti a)-e) kritériumokhoz hasonlóan, az alábbiakkal lehet elérni: megvalósult alkotás 10 az elnyert szabadalom 10 szakmai díj 5-10 szakmai recenziók, független hivatkozások 1-5 Kivételes esetben, kiemelkedő műszaki alkotással vagy életművel el lehet érni 65 pontot, ha az alkotás vagy az életmű kiemelkedő minősítését jelentős szakmai díjakkal, mint Kossuth Díj, Széchenyi Díj, Gábor Dénes Díj, MTA doktori fokozattal, és a nemzetközi és a hazai szaksajtó elismerésével, hivatkozásokkal lehet alátámasztani. A meg nem valósult tervnél a terv értékétől függően 1-10 pont adható, ha a terv, alkotás publikációban bemutatott. Az építészmérnöki tudományágban értékelhető a megvalósult épület, a kiemelkedő, de valamely okból nem megvalósult terv és a kiemelkedő értékű és ekként elismert tervpályázat. az alábbi pontozás szerint:
21
Megvalósult épület, amelyről legalább 3 hazai vagy 1 külföldi folyóiratban értékelés jelent meg, vagy amely rangos (hazai vagy nemzetközi) díjban részesült Jelentős épületterv, amelyről legalább 3 hazai vagy 1 külföldi folyóiratban értékelés jelent meg Országos, titkos és nyilvános tervpályázaton 1., 2. vagy 3. díj Eredményes külföldi tervpályázat*
10
5 3 6
*Eredményes: díjazott, megvett, honourable mention vagy mention kategória. Urbanisztikai tervek, illetve műemlék-rekonstrukciók esetén is a fenti értékelés követendő. Egy épület, terv vagy díj nem kaphat több szempontból is pontot. Alkotással pályázók számára fokozottan ajánlott, hogy kontroll céljából anyagukat előzetesen nyújtsák be. 4.3.3. A publikációk pontozása A pontozás alapját a pályázó az MTMT-ben rögzített publikációnak az MTA VI. osztálya adott tudományágra meghatározott MTA doktori publikációs követelményei szerinti kiértékelése képezi (). A minimumkövetelmények teljesülésének ellenőrzésekor csak azok a publikációk és hivatkozások vehetők figyelembe, melyek az eljárás megindítása előtt az előírt határidőig az MTMT-be kerültek, az MTMT pedig ellenőrizte, illetve jóváhagyta őket. A hibitusvizsgálat követeménye, hogy a pályázó érje el a publikációs tevékenységet jellemző Q értékszám minimumát, az idézettségét jellemző, hivatkozásaival mért I értékszám minimumát, a sajátos, tételes publikációs elvárásokat. Az MTA Műszaki Tudományok Osztálya az egyes tudományágakat csoportosítva a Qmin értékre négy értéket ad meg, úgymint
Qmin
A 9
B 12
C 15
Ép. 9
az idézettség minimumát, Imin tekintve pedig a a hivatkozások számára az alábbiakat
Imin
A 40
Építőmérnöki tudományok Építészmérnöki tudományok Villamosmérnöki tudományok Informatikai tudományok Gépészeti tudományok
B 60
C 100
Ép. 30
A A vagy Ép. B C A
22
Publikációs tevékenységével 100 pontot ér el az a pályázó, aki teljesíti a fenti Q min 50%át és az Imin 30 %-át, azaz a habilitációs minimum Qhabmin= 0,5 Qmin Ihabmin= 0,3 Imin Ezt a pontszámot kell kiindulási alapként kezelni a 3.2. fejezetben meghatározott, pályázattípusonként differenciált minimális publikációs követelmények kiszámításánál: 1. A művészeti/építészeti alkotással pályázók esetén a 3.2.1. alpont szerint bizonyítandó 25 publikációs pontszám a fenti Qhabmin és az Ihabmin egy negyedével érhető el. Ugyanakkor teljesíteni kell legalább a DLA-ra vonatkozó, a pályázat beadásakor érvényes publikációs követelményeket. 2. A műszaki alkotással pályázók esetén a 3.2.2. alpont szerint bizonyítandó 35 publikációs pontszám a fenti Qhabmin és az Ihabmin 35%-val érhető el. Ugyanakkor teljesíteni kell legalább a DLA-ra vonatkozó, a pályázat beadásakor érvényes publikációs követelményeket. 3. A tudományos tevékenység/publikációk alapján pályázók esetén a 3.3.3. alpont szerint bizonyítandó a 100 pont, azaz a fenti Qhabmin és az Ihabmin habilitációs minimum teljesülése. Megengedett a publikációk alapján a minimum 75 pont elérése, ha 25 pont műszaki alkotással bizonyított, amely utóbbi pontszám meghatározása, elbírálása a 4.3.2. fejezet alattiak szerint történik. A publikációkkal a 75 pontot az a pályázó éri el, aki a fenti Qhabmin és az Ihabmin 75%-át tudja igazolni. Ugyanakkor teljesíteni kell legalább a DLA-ra vonatkozó, a pályázat beadásakor érvényes publikációs követelményeket. Egyéb mérlegelési szempontok: 1. A magyar állapolgároknak legyen magyar nyelvű közleménye. 2. Egy PhD-t (DLA-t) szerzett doktorandusz egy egyszerzős cikket vált ki. A végzett doktoranduszok hivatalos létszámát a doktori.hu adatbázis tartalmazza. 3. Az Ép. kategóriában a hazai és nemzetközi folyóiratok kritikái, elemzései és bemutatásai is elfogadhatók idézetnek. 5. A HABITUSVIZSGÁLAT OKTATÁSI, ELŐADÓI KÖVETELMÉNYEI A pályázónak az alábbiak közül legalább két követelményt teljesítenie kell: Legalább 8 szemeszter felsőoktatási, a tanrendben szereplő, megtartott előadás. Legalább 1 tantárgy tananyagának, tematikájának kidolgozása. Az életpálya során önállóan vagy társszerzőségben írt legalább 1 egyetemi (BSc vagy MSc) tankönyv vagy jegyzet (lehet elektronikus is). Az elmúlt 3 tanévben legalább 3 diplomaterv/szakdolgozat konzulense. Az elmúlt 3 tanévben (6 szemeszter) a jelöltről készült OHV-vélemények legalább 50%-ában legalább 4,00 értékelés (a 30 fő feletti válaszadó kategóriájában). Ipari, gyakorlati szakemberek szakemberek esetében elégséges egy követelmény teljesítése.
23
A megszerzendő minimális pontszám 10. Ezt a pályázó eléri, ha a fenti követelmény formálsan teljesül. Minőség, kiválóság mérlegelésével még legfeljebb 30 pont, azaz összesen maximálisan 40 pont adható. Doktori.hu adatbázis alapján igazolt témavezetés 5 ponttal, igazolt sikeres védés úgyszintén 5 ponttal jutalmazható, de ugyanazon hallgatónál a témavezetés és a védés csak egyszer tíz ponttal számítható be. 6. A HABITUSVIZSGÁLAT TUDOMÁNYOS KÖZÉLETI KÖVETELMÉNYEI Tudományos közéleti tevékenységként az alábbi területeken igazolt aktivitás számítható be:
Funkciók doktori iskolákban, doktorképzésben TDK-témavezetés (dolgozatok, díjak) Hazai/nemzetközi folyóirat-szerkesztőbizottsági tagság Kiemelkedő tanítványok nevelése (közös publikációk) Funkciók hazai/nemzetközi kongresszusok, konferenciák szervezésében Funkciók hazai/nemzetközi tudományos szervezetekben (nemzetközi szervezetben a tagság is számít, hazaiban a tagság általában nem számít) Elnyert hazai/nemzetközi tudományos pályázatok Vendégelőadói, vendégkutatói megbízások Egyetemi, kari nemzetközi kapcsolatok szervezése, fejlesztése, programok vezetése Hosszabb külföldi tanulmányutak Tanszék/kutatócsoport/kutatóintézet vezetése Funkciók tudományos zsűrikben, kuratóriumokban, pályázatok bírálata Részvétel tudományos minősítésben (bíráló, bírálóbizottsági tagság, előterjesztés) Hazai/nemzetközi tudományos díjak, kitüntetések.
A közéleti tevékenységet illetően minimum 10 pontot kell elérni a pályázónak, amely megszerezhető, ha a fenti területek közül legalább 3-ban aktivitás igazolható. Minőség, kiválóság mérlegelésével még legfeljebb 30 pont, azaz összesen maximálisan 40 pont adható. Kíválónak tekinthető, ha valaki legalább 6 területen tevékenykedik, vagy egy területen különösen kiemelkedő, nemzetközileg elismert személyiség.
4. ZÁRÓ RENDELKEZÉS A habilitációs követelményeket a Kari Tanács 2011
fogadta el.
24
B. Melléklet (Társszerzői minta-szöveg) Alulírott ………………………….., ……………………………………habil doktorjelölt társszerzője kijelentem, hogy a “………………….” című habilitációs doktori értekezés téziseiben megfogalmazott állításokat a jelölt saját eredményeiként fogadom el. A …………………………… cikkben az én szerzői arányom becslésem szerint ……%. (Kötelezően választandó alternatívák: • kijelentem továbbá, hogy ezen dolgozatot korábbi minősítési eljárásban nem használtam fel, és a jövőben sem kívánom felhasználni. • ezt a dolgozatot a későbbiekben kezdeményezett minősítési eljárásban kívánom felhasználni, a fenti %-os szerzői aránnyal, de ……….. szerzőtársamtól eltérő tudományos eredményt összefoglaló tézisek beadásával.) Aláírás
25
