A PÉCHY MIHÁLY ÉPÍTŐIPARI SZAKKÖZÉPISKOLA. Szervezeti és Működési Szabályzata

A PÉCHY MIHÁLY ÉPÍTŐIPARI SZAKKÖZÉPISKOLA Szervezeti és Működési Szabályzata

Készítette:

A

Péchy

Mihály

Építőipari

Szakközépiskola nevelőtestülete Elfogadta:

Az intézmény nevelőtestülete

Elfogadás helye:

4024. Debrecen, Varga u. 5. az iskola nevelőtestületi szobája

Elfogadás ideje:

2013. március 27.

Véleményezte:

az iskola Szülői Diákönkormányzata

Jóváhagyta :

Nagyné Pálinkás Anikó igazgató

1

Szervezete

és

Tartalomjegyzék: 1. Általános rendelkezések ...................................................................................................................................... 3 1.1. Bevezető ....................................................................................................................................................... 3 1.2. Az SZMSZ célja, feladata ............................................................................................................................ 3 1.3. Az SZMSZ hatálya....................................................................................................................................... 4 1.4. Az SZMSZ-t meghatározó jogszabályok, dokumentumok .......................................................................... 4 1.5. Az SZMSZ elfogadásának szabályai............................................................................................................ 5 1.6. Az SZMSZ felülvizsgálata, módosítása ....................................................................................................... 5 1.7. Az SZMSZ nyilvánosságra hozatala ............................................................................................................ 5 2. A működés rendje, ezen belül a tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelési-oktatás intézményben való benntartózkodásának rendje ............................................................................................... 6 3. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje............................................................................................ 12 4. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel ................................................................................................................................................... 15 5. Az intézmény tagintézménnyel, intézményegységgel nem rendelkezik. ......................................................... 15 6. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolat-tartás rendje, formája, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztás, a kiadmányozás és a képviselet szabályai, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje . 15 7. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje.............. 20 8. A vezetők és Szülői Szervezet közötti kapcsolattartás formája, rendje............................................................ 21 9. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházá-sára, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések......................................................................................................... 23 10. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgáltatókkal, a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást ........................................................................................... 23 11. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ............................. 25 12.A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében .................................................................................................................................. 26 13. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje .................................................................................. 28 14. Az intézményi védő, óvó előírások ................................................................................................................. 28 15. Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők ................................................................................. 29 16. Annak meghatározása, hogy hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a pedagógiai programról ....... 29 17. Azok az ügyek, amelyekben a Szülői Szervezetet, az SZMSZ véleményezési joggal ruházza fel ................ 30 18. Az intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai................. 30 19. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje ........................................ 32 20. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje ................................... 33 21. Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök, munkakörileírás-minták,......... 34 22. Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei .......................................................................... 35 23. A felnőttoktatás formái ................................................................................................................................... 37 24. A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formáját és rendjét, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek(helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása) ................................................................................................................ 39 25. Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formáit és rendje ............................ 41 26. A gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel való kapcsolattartás formái és rendje .............................. 41 27. A gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend .......................... 42 28. Az iskola létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje....................................................................... 42 29. A tanulói egészségvédelem, gyermek- és ifjúságvédelem előírásai ................................................................ 43 30. Az iskolai könyvtár kölcsönzési és nyitvatartási rendje .................................................................................. 44 Az SZMSZ mellékletei: ........................................................................................................................................ 45

2

1. Általános rendelkezések 1.1. Bevezető A Péchy Mihály Építőipari Szakközépiskola Szervezeti és Működési Szabályzata (továbbiakban SZMSZ) meghatározza és szabályozza a) az iskola tevékenységét, b) irányításának rendjét, c) működésének folyamatait, összefüggéseit, d) szervezeti felépítését, e) a hatásköri és függelmi kapcsolatokat, f) az ellenőrzés rendjét, g) a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó szabályozást. Iskolánk SZMSZ-ét az alábbi alapelvekre építettük, összhangban a Házirenddel és a Pedagógiai Programmal: a) a köznevelési törvényben meghatározott szolgáltatásokat megfelelő színvonalon biztosítjuk tanulóink részére oly módon, hogy annak igénybevétele ne jelentsen számukra aránytalan terhet, b) a köznevelési törvényben meghatározottak szerint minden segítséget megadunk tanulóink képességei, tehetsége kibontakoztatásához, személyiségük fejlesztéséhez, ismereteik folyamatos korszerűsítéséhez, c) ügyeikben méltányosan, humánusan, valamennyi tényező figyelembevételével, a többi tanuló érdekeinek mérlegelésével, a rendelkezésre álló lehetőségek közül számukra legkedvezőbben választva döntünk, d) iskolánk működtetésében, a feladatok végrehajtásában a tanulóval kapcsolatos döntések, intézkedések meghozatalakor az egyenlő bánásmód követelményét megtartjuk, e) az egyenlő bánásmód követelménye alapján minden tanulónak joga, hogy vele összehasonlítható helyzetben levő más személyekkel azonos feltételek szerint részesüljön velük azonos színvonalú ellátásban. 1.2. Az SZMSZ célja, feladata Az SZMSZ célja, hogy a törvénybe foglalt jogi magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek az iskolában. Jogszabályban megállapított keretek között meghatározza az iskola szervezeti felépítését, működésének szabályait, valamint mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ tartalma összhangban van a vonatkozó jogszabályokkal, az iskolai alapdokumentumokkal (Alapító Okirat, Pedagógiai Program, Házirend), nem von el törvény, rendelet által biztosított jogot, nem is szűkíti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad. Az SZMSZ tartalmának megismerése, megtartása és megtartatása feladata és kötelessége az iskola minden vezetőjének, pedagógusának, egyéb alkalmazottjának, 3

az iskola tanulóinak. Az SZMSZ-ben foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják létesítményeit, helyiségeit. Az SZMSZ legfontosabb feladata azoknak a szabályoknak a meghatározása, amelyek biztosítják az iskola: a) törvényes működését a Házirenddel összhangban, a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok, b) a Pedagógiai Programban, megfogalmazott célok megvalósítását, c) az iskola oktató-nevelő munkájának maradéktalan és zavartalan ellátását. 1.3. Az SZMSZ hatálya A SZMSZ hatálya kiterjed az iskolával jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az iskola területére, használják helyiségeit, létesítményeit. Az SZMSZ előírásai érvényesek az iskola területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az iskola által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt. Az SZMSZ állapítja meg az iskola működési és munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. 1.4. Az SZMSZ-t meghatározó jogszabályok, dokumentumok Az iskola SZMSZ-e az alábbi jogszabályokra épül a) 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, b) 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, c) 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról, d) 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről, e) 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről, f) 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről, g) 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről, h) 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról, i) 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben, j) 277/1997. (XII. 22.) Kormányrendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről, k) 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól, l) 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről, m) 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről,

4

n) 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, o) 2011. évi CVIII. törvény a közbeszerzésekről, p) 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, q) 335/2005. (XII. 29.) Kormányrendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről, r) 362/2011. (XII. 30.) Kormányrendelet az oktatási igazolványokról, Az iskola SZMSZ-e az alábbi intézményi dokumentumokra épül: a) az iskola korábbi SZMSZ-e, b) az iskola Pedagógiai Programja, c) az iskola Házirendje. 1.5. Az SZMSZ elfogadásának szabályai Az iskola igazgatója elkészíti az SZMSZ tervezetét. Az iskola igazgatója átadja az SZMSZ tervezetét véleményezésre a diákönkormányzat, a szülői szervezet, illetve javaslattételre a nevelőtestület részére. A diákönkormányzat és a szülői szervezet véleménye illetve a nevelőtestület javaslatai alapján az iskola igazgatója véglegesíti az SZMSZ-t. Az iskola igazgatója átadja az SZMSZ végleges tervezetét megvitatásra, elfogadásra a nevelőtestület részére. Az SZMSZ-t a nevelőtestület fogadja el az iskola igazgatójának előterjesztése alapján. 1.6. Az SZMSZ felülvizsgálata, módosítása Az érvényben lévő Szervezeti és Működési Szabályzatot kötelező felülvizsgálni, módosítani, ha a) jogszabályi változás következik be, b) az igazgató vagy a nevelőtestület igényt tart erre. A nevelőtestület részéről kezdeményezett felülvizsgálat írásban történik, melyet a kezdeményező fél képviselete nyújt be az iskola igazgatójának. 1.7. Az SZMSZ nyilvánosságra hozatala A Szervezeti és Működési Szabályzatot a jóváhagyását követő napon belül nyilvánosságra kell hozni, melyről az intézmény igazgatója köteles intézkedni. A Szervezeti és Működési Szabályzatot az alábbi helyekre kell elhelyezni: a) titkárság, b) tanári szoba, c) könyvtár, d) irattár, e) iskolai honlap.

5

A Szervezeti és Működési Szabályzatból egy-egy példányt kapnak: a) fenntartó, b) az intézmény vezetőségének tagjai, c) a diákönkormányzat képviselője, d) a szülői szervezet képviselője, e) iskolaszék tagjai, f) a fegyelmi bizottság elnöke. A Szervezeti és Működési Szabályzatot digitális formátumban, PDF kiterjesztésű állományként az iskola honlapján megtekinthető, letölthető. Az SzMSz tanulókra és szülőkre vonatkozó fejezeteinek főbb pontjait minden tanév elején ismertetni kell a) az első tanítási napon, az osztályfőnöki óra keretében a tanulókkal, b) az első szülői értekezleten a szülőkkel. Az SzMSz-ről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyetteseitől, az osztályfőnököktől előre egyeztetett időpontban, vagy megtekinthető az iskola titkárságán munkaidőben vagy a könyvtárban nyitvatartási időben.

2. A működés rendje, ezen belül a tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje Az iskola szervezeti rendszere

Cél: Olyan középfokú végzettségű műszaki szakemberek kibocsátása, akik képesek szakterületükön a folyamatosan megújuló alkotómunkára, a felelős döntéshozásra, munkájukkal új értékeket teremtenek. A megszerzett készségek, tudásanyag birtokában meg tudnak felelni a mindenkori munkaerő-piaci elvárásoknak, és alkalmassá válhatnak tanulmányaikat felsőfokon folytatni.

Feladat: A külső társadalmi, gazdasági és szakmai változások figyelembevételével változtatni a belső oktatási-nevelési körülményeket. Folyamatosan, szükséges mértékben alakítani az iskola szervezeti rendszerét.

Alapelvek:  A szervezet működőképes legyen, hogy jól szolgálja az értékek közvetítését.  A működéshez szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítottak legyenek. 6

 Az iskola irányítása, vezetése átgondolt, tudatos legyen.  A működésben "résztvevők" pontos (számon kérhető) munkaköri leírással rendelkezzenek, amely segít abban, hogy az iskola tanulói, dolgozói, tudják, kihez fordulhatnak esetleges problémáikkal.  Az iskola belső élete tervszerű legyen.  Az egész szervezeti életet a bizalom légköre hassa át, amely lehetővé teszi a kitűzött cél elérését.

Az iskola képzési szerkezete: Nappali tagozat: Feladatok: a 9-12. évfolyamon felkészíteni a tanulókat az érettségi vizsgára, biztosítani a felsőfokú tanulmányokba történő bekapcsolódás lehetőségét és a szakképző évfolyamokon történő továbbtanulást. A szakképzési évfolyamokon szerezhető technikusi szakmacsoportba tartoznak: építészet, gépészet. Ennek alapozásban részesülnek a 9-12. évfolyamok tanulói.

Építészet:

végzettségek két megfelelő szakmai

Iskolai kód 01

A jelenleg megszerezhető technikusi végzettségek:  magasépítő technikus  műemlékfenntartó technikus Gépészet:

Iskolai kód 02

 épületgépész technikus A munkaerő-piaci igényeknek megfelelően a két szakmacsoporton belül a szakképzési irányok módosulhatnak, átmenetileg egyes szakmákban a beiskolázás szünetelhet. Felnőttoktatás: A 18. életévüket betöltött tanulók kapcsolódhatnak be ebbe a képzési formába. Érettségire épülő szakképzés az alábbi szakmákban:  magasépítő technikus  épületgépész technikus A munkaerő-piaci igényeknek megfelelően a szakképzési irányok módosulhatnak, átmenetileg egyes szakmákban a beiskolázás szünetelhet.

7

Iskolarendszeren kívüli, tanfolyami képzés: Az alapító okirat szerinti lehetőséget az iskola igyekszik kihasználni a profilunkhoz illő területeken. A nappali tagozatos, a felnőtt- és tanfolyami oktatást egy tantestület látja el, speciális területekre igény szerint részfoglalkozású vagy óraadó oktató bevonásával.

8

Az iskola vezetési szerkezete

Közalkalmazotti tanács Szakszervezet Diákönkormányzat Szülői Szervezet

Igazgató

Közismereti igazgatóhelyettes

Szakmai igazgatóhelyettes Gyakorlatioktatás vezető

munkavédelmi és tűzvédelmi felelős környezetvédelmi f. közlekedésbizt. felelős

Mk-vezetők: 1.magyar nyelv és irod. Tört.,földrajz és társ. matematika, inform. élő idegen nyelv fizika, kémia, biol. és testnevelés osztályfőnöki

Rendszergazda ifjúságvédelmi f. ISK segítője könyvtáros tanár vöröskeresztes szervező honlap felelős iskolaorvos

Gazdasági összekötő Adminisztráció Eljáró

9

diákönkormányzat segítője szabadidő-szervező menzafelelős

Mk-vezetők: építész műszaki és szabadkézi rajz gépész műszaki

Gondnok Technikai dolgozók Karbantartó Portások

Az intézmény engedélyezett létszámát Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának költségvetési rendelete határozta meg, a Debreceni Tankerület 2013. január 1-jén módosítás nélkül átvette. 1. Igazgató 2. Helyettesek (2 fő) 3. Gyakorlatioktatás-vezető (1 fő) 4. Közalkalmazotti tanács (3 fő) 5. Szakszervezeti bizalmi (1 fő) 6. Diákönkormányzatot segítő tanár 7. SzSz összekötő tanár 8. Iskolaorvos 9. Munkaközösség - vezetők:  magyar nyelv és irodalom, ének  történelem, földrajz és társadalomismeret  matematika, informatika  élő idegen nyelv  fizika, kémia, biológia, testnevelés  osztályfőnöki  építész műszaki, szabadkézi rajz  gépész műszaki 10. Speciális területek (a megbízások évente változhatnak, a lehetőségek függvényében):  ifjúságvédelmi felelős  munkavédelmi és tűzvédelmi felelős  diákönkormányzat segítője  ISK segítője  szabadidő-szervező  környezetvédelmi felelős  közlekedésbiztonsági felelős  vöröskeresztes szervező  honlap felelős Nyitva tartás, a tanulók fogadása, benntartózkodás Nyitva tartás: 600 – tól 2100 -ig (ha a termek bérbeadása miatt indokolt, 2200 -ig), éjszakai és hétvégi portai ügyelet nincs, de rendkívüli esetben lehet. 1. A tanulók számára az iskola reggel 7 órától 19 óráig van nyitva. 2. A foglalkozások 715 óra és 19 óra között tarthatók. (Elméleti oktatás esetén nappali tagozaton 45 perces a tanóra. A gyakorlati képzést folyamatosan, hatvanperces tanítási órákkal kell megszervezni.) Rendezvények alkalmával,

10

indokolt esetben a tanítási óra rövidíthető, de 30 percesnél nem lehet rövidebb. 3. 19 óra után – egyéni vagy csoportfoglalkozás – csak az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek előzetes írásbeli engedélyével tartható. 4. Tanítási órák:  800 -tól nappali tagozaton  715 –től csak gyakorlati foglalkozás kezdődhet. (Egyéb esetben csak külön eseti engedéllyel, a diákönkormányzat és a szülői szervezet egyetértésével.) 5. A tanítási órák közötti szünetek 10 percesek, kivéve a nappali tagozaton a 3. óra utáni nagyszünetet, amely 20 perces. 6. A tornaterem és az edzőterem tanítás utáni használati ideje tanulóknak 1630 –ig. A tanulók felügyelet nélkül nem maradhatnak sem a tornateremben, sem az edzőteremben. A beosztást a testnevelő tanárok a tanév elején egyeztetik az igazgatóval. 7. A könyvtár a tanév eleji kiírás szerint működik. A könyvtárban a nyitvatartási idő alatt az Internet-hozzáférés biztosított. 8. Vezetők ügyeleti beosztása: tanév elején, az órarendhez igazodva kerül kiírásra. Az ügyeletes vezetők az irodai munkarend szerint tartanak ügyeletet úgy, hogy egy vezető mindig jelen van, amíg tanuló van az iskolában. 9. A tanítási órát, tanórán kívüli foglalkozást csak rendkívüli esetben az igazgató vagy az ügyeletes vezető zavarhatja. 10. Rendkívüli esetben, amikor nem tartózkodik ügyeletes vezető az intézményben, a tanulók felügyeletét a foglalkozást vezető tanár látja el. Minden rendkívüli esemény esetén a portás útján értesíti az iskola igazgatóját, vagy az adott napon ügyeletes vezetőjét. 11. Tanulói ügyintézés az irodában: Nappali tagozatos tanulók részére (évenként változhat) szorgalmi időben: hétfő – csütörtök: 1035 -től 1500 -ig, péntek: 1035 -től 1425 -ig. Szorgalmi időn kívül, szerdai napokon 8-tól 13 óráig. 12. Orvosi ügyelet: a tanév eleji kiírás szerint. 13. Tanári ügyeleti rend működik az első tanítási óra előtt és a tanítási órák közötti szünetekben. (Az órarendhez igazodó beosztás szerint) 14. Tanítási időn kívül, az iskola nyitva tartásának idejében az iskola tanulóinak külön engedélyt nem kell kérni az iskolába történő belépésre, de a portán szóban közölni kell a bejövetel okát, a tartózkodás helyét. 15. A tantermeket reggel a portás nyitja, a tanítás befejezése, takarítás után a technikai személyzet zárja. A tanítási órákon kívüli időszakban a foglalkozásvezető tanár nyitja és zárja a termet. 16. A pedagógus iskolai teendőinek kezdete előtt (tanóra, ünnepség, vizsga, rendezvény) 10 perccel köteles a helyszínen megjelenni!

11

17. A nem pedagógus dolgozóknak úgy kell az intézménybe érkezni, hogy a munkaidő kezdetekor munkaruhában tudják kezdeni a feladatok teljesítését. A munkaidő végén munkaterületüket rendben hagyják, leltári értékeiket elzárják. 18. Minden dolgozó a munkából való távolmaradásának okát minél korábban, de legkésőbb a munka megkezdése előtt 10 perccel köteles jelenteni elsősorban az igazgatónak, akadályoztatása esetén, az ügyeletes vezetőnek, ill. az iskola titkárságán. 19. Az iskolában tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám a tanulóknak szól, és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, társadalmi, közéleti tevékenységgel ill. kulturális tevékenységgel függ össze. Ezzel kapcsolatos szóróanyag csak úgy kerülhet ki, ha az ügyeletes vezető engedélyt adott rá.

3. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje Az ellenőrzés az értékelés része. Célja: adatgyűjtés az értékeléshez és a jutalmazáshoz. A nevelő-oktató munka egyes területeinek értékelési szempontjai, gyakorisága, módszerei részletesen kidolgozottak. Az ellenőrzés alapelvei:    

Fejlesztő, ösztönző jellegű legyen, folyamatosságot biztosítson, iskolai követelményrendszerre épüljön, bizalmas légkörben történjen.

Szintjei:    

intézményi vezetői pedagógusokat érintő tanulókat érintő

Intézményi szint: A Pedagógiai Programban kitűzött célok megvalósulása, alapelvek, értékek érvényesülése. Módszere:  interjú  kérdőív- megfigyelés Gyakorisága: félévzáró értekezleteken Ellenőrzésre jogosult: tantestület

12

Vezetői szint: A nevelő-oktató munka dokumentumainak, a megvalósítás személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása, az ellenőrzés tapasztalatainak visszacsatolása a hatékonyság növelésének érdekében. Módszere:  a dokumentumok ellenőrzése  megfigyelés  kérdőív Gyakorisága: tanévzáró értekezleten szóbeli igazgatói értékelés Ellenőrzésre jogosult: tantestület Pedagógusok:  a munkaközösségek tevékenységének figyelemmel kísérése  az egyéni munka ellenőrzése Módszer:  interjú  óralátogatás  tapasztalatcsere  dokumentumelemzés  körbejárás, megfigyelés Gyakorisága: az adatgyűjtés folyamatos. Az értékelés munkaközösségi szinten évente két alkalommal, a munkaközösség által kitűzött időben, ill. szakmai okok alapján, amikor aktuális. A minőségi bérpótlék elosztása alkalmából a munkaközösség-vezetők és az érdekképviselők véleményének kikérése után. Ellenőrzésre jogosultak:  igazgató  igazgatóhelyettesek  gyakorlatioktatás-vezető  szakmai munkaközösségek vezetői (szakterületükön)  osztályfőnökök Tanulók:  az iskolai közösségben  az osztályközösségben  egyéni Szempontok:  Házirend betartása: Módszer:  körbejárás (ügyeletes tanár, ügyeletes vezető)  megfigyelés 13

Gyakorisága: folyamatos  Tudásszint mérése Módszer:  szóbeli feleletek  írásbeli feleletek  dolgozatok  rajz és gyakorlati tevékenység Gyakorisága: tantárgyanként érdemjegyet kap a tanuló. Ennek gyakorisága a Pedagógiai Programban szabályozott. Ez képezi a félévi és év végi minősítésének az alapját  Neveltségi szint meghatározása: Módszere:  tesztek  csoportos és egyéni beszélgetések Gyakorisága: folyamatos, és amikor aktuális Ellenőrzésre jogosultak:  osztályfőnök (neveltségi szint, házirend, tanulmányi előmenetel)  szaktanárok (szaktárgyi tudás, házirend)  ügyeletes tanár (házirend betartása)

Egyéb ellenőrzések:  munka- és tűzvédelmi felelős (az iskola munkavédelmi illetve biztonságtechnikai szabályzatában leírtak szerint)  számítógépes rendszergazda – az iskola számítógép-parkjának megfelelő használata, üzemeltetése felett Ellenőrzésre jogosultak: Az első területen az igazgató és műszaki igazgatóhelyettes, a rendszergazda esetén az igazgató és az általános igazgatóhelyettes.

14

4. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel Minden dolgozó köteles a portással közölni, ha előre egyeztetett időpontban vendéget/kívülállót fogad. Egyéb esetben a portás csak akkor engedhet be külső személyt, ha a belépés indokolt, a jövetelének tényleges céljáról meggyőződött. A vendéget/kívülállót a portára vissza kell kísérni. Az intézménybe érkező vendég köteles betartani az intézményben meglévő alapvető szabályokat: pl. a tanítási órát nem zavarhatja, a dohányzás az intézmény egész területén tilos, stb.

5. Az intézmény tagintézménnyel, intézményegységgel nem rendelkezik. 6. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztás, a kiadmányozás és a képviselet szabályai, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje Az intézményen belül a dolgozók nagyobb csoportjai:  a nevelőtestület  a gazdasági- pénzügyi, adminisztrációs és technikai csoport dolgozói. a) A vezetők közötti feladatok megosztása A KLIK elnöke által átruházott munkáltatói jogokat kizárólag az igazgató gyakorolja, tartós távollét esetén a helyettesek az SZMSZ-ben megjelölt sorrendben. Az intézmény igazgatóságának tagjai és munkavégzési területeik  Igazgató: Az iskola felelős vezetője, a munkáltató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik. Korlátozott munkáltatói és fegyelmi jogkörrel rendelkezik.

15

 Közismereti igazgatóhelyettes: Hozzá tartoznak a közismereti tárgyak munkaközösségei, az osztályfőnöki munkaközösség, a könyvtáros, a rendszergazda. Felelős a munkaköri leírásában szereplő területek koordinálásáért, ellenőrzéséért, jogszerű működéséért. Korlátozott munkáltatói és fegyelmi jogkörrel rendelkezik. Egyéb hozzá tartozó területek: a 6. oldal ábrája szerint.  Szakmai igazgatóhelyettes: Hozzá tartoznak a műszaki munkaközösségek, a gyakorlatioktatás-vezető, a karbantartó, a munka- és tűzvédelmi felelős, az iskola belső dekorációjának szervezése, az állagmegóvásra vonatkozó javaslatok megtétele, a környezeti nevelési elvek megvalósítása. Felelős a munkaköri leírásában szereplő területek koordinálásáért, ellenőrzéséért, jogszerű működéséért. Korlátozott munkáltatói és fegyelmi jogkörrel rendelkezik.  Gyakorlatioktatás-vezető: Az építészet, a gépészet szakmacsoportban, a nappali és levelező tagozatokon a szakmai gyakorlati oktatásért, annak személyi és tárgyi feltételeiért, és a nappali tagozatos tanulók nyári termelési gyakorlatának megszervezéséért és ellenőrzéséért felelős. Korlátozott munkáltatói és fegyelmi jogkörrel rendelkezik. Az igazgatóság hetente, hétfőn 11 órától tart megbeszélést az aktuális feladatokról, szükség esetén rendkívüli megbeszélést kezdeményezhet bármely vezető. Az igazgatóhelyettesek, gyakorlatioktatás-vezető megbízása a Kjt. 20. § alapján a pályázatokra vonatkozó belső szabályzat szerint történik. Az iskola vezetői munkájukat munkaköri leírások, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik. Megjegyzés: Az iskolai könyvtáros a tantestület tagja. Szakmai és pedagógiai tevékenységét az általános igazgatóhelyettessel, gazdasági tevékenységét a gazdasági összekötővel együttműködve végzi. Beszámolási kötelezettsége van az igazgató és a tantestület felé. Az iskola vezetőségének tagjai:  az igazgatóság tagjai (igazgató, helyettesek, gyakorlati-oktatás vezető)  a KAT elnöke

16

 a reprezentatív szakszervezet főbizalmija  alkalmi döntés alapján: a szakmai munkaközösségek vezetői, Szülői Szervezet választmány elnöke, SzSz tanár-összekötő, a DÖK tanár segítője, tanulói vezetője, iskolai sportkör vezető tanára. Az iskolavezetőség az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Szükség esetén tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. Az iskolai vezetőség tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. b) Az iskola közösségei, szervezeti egységei, ezek kapcsolata egymással és a vezetéssel 1. Az iskolaközösség a. Az iskolaközösséget a közalkalmazottak, a szülők és a tanulók alkotják. b. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az alább felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik. 2. Az iskolai közalkalmazottak közössége a. Az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból áll. b. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (Mt., Kjt., Ktv.,köznevelési törvény és ezekhez kapcsolódó rendeletek), valamint a kollektív szerződés tartalmazza. 3. A nevelők közösségei: a. A nevelőtestület (a nemzeti köznevelésről szóló törvény 70. §-a, és a 20/2012. (VIII.31.) számú rendelet 117. paragrafusa) A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja, valamint az oktató-nevelőmunkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozók. A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési, véleményezési és javaslattevő jogkörökkel rendelkezik. A nevelőtestület tagjaiból - az igazgató javaslatára – munkacsoportok alakíthatók egyes feladatok ellátására.

17

Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: tanévnyitó nevelőtestületi értekezlet tanévzáró nevelőtestületi értekezlet a félévet értékelő nevelőtestületi értekezlet félévi osztályozó konferencia év végi osztályozó konferencia (külön időpontban a végzős ill. nem végzős osztályoknak)  két alkalommal nevelési értekezlet  kéthetente, ill. szükség esetén egy munkaértekezlet  egyéb, előre nem tervezhető esemény miatti értekezlet.     

Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület legalább egyharmada kéri, ill. ha az igazgató vagy az iskola vezetősége ezt indokoltnak tartja. A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak kétharmada jelen van. A nevelőtestület döntéseit nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Személyi kérdésekben titkos szavazással dönt. A nevelőtestületi értekezletekről, és az osztályozó konferenciákról jegyzőkönyvet kell felvenni. A tantestületi értekezletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha a tagozaton, vagy az egy évfolyamon, vagy az egy osztályban tanító pedagógusok értekezletére kerül sor.

b. A nevelők szakmai munkaközösségei (a 20/2012.(VIII.31. EMMI rendelet 118. §) Az iskolában a következő szakmai munkaközösségek működnek:  magyar nyelv és irodalom, ének (5 fő)  történelem, földrajz és társadalomismeret (5 fő)  matematika, informatika (11 fő)  élő idegen nyelv (8 fő)  fizika, kémia, biológia, testnevelés (7 fő)  osztályfőnöki (19 fő)  építész műszaki, szabadkézi rajz (13 fő)  gépész műszaki(5 fő) A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek, s munkájukat a tagok javaslatára az igazgató által legfeljebb öt évre megbízott munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösségvezető munkaköri feladatát a függelék tartalmazza.

18

c. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak az igazgatóság vagy a tantestület döntése alapján. Ha a csoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Pl.: szalagavató, ballagás, kerek évforduló, társintézmény képviselőinek fogadása, minőségbiztosítási feladat, stb. c) Az iskola közösségeinek kapcsolattartása: Az igazgatóság és a tantestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott tisztségviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai:    

az igazgatóság ülései az iskolavezetőség ülései a különböző értekezletek megbeszélések

Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán keresztül is értesíti a nevelőket. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek:  az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés őket érintő döntéseiről, határozatairól.  az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség felé. A szakmai munkaközösségek: a XI:fejezetben szabályozva. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, ill. választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével, a szülői szervezettel. Az iskolában párt vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet.

19

d) A kiadmányozás és a képviselet szabályai:  Kiadmányozásra az igazgató jogosult a KLIK elnökének utasítása szerinti esetekben. Akadályoztatása esetén, az általa írásban felhatalmazott helyettes kiadmányozhat.  Az intézmény külső képviseletére szintén az igazgató jogosult. Akadályoztatása esetén az igazgatót helyettesítő személy képviseli az iskolát. Speciális esetekben, rendezvényeken az igazgató által írásban vagy szóban megbízott személy képviseli az iskolát.

7.Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje A Kjt. végrehajtására kiadott 138/1992. (X. 8.) kormányrendelet 7.§. (2) bekezdése alapján a nevelési-oktatási intézmény vezetője és helyettesei közül egyiküknek az intézményi munkarendben leírtak szerint a nevelési-oktatási intézményben kell tartózkodni. Az intézmények működéséről szóló miniszteri rendelet 4. §-a alapján az igazgató köteles szabályozni a saját helyettesítése rendjét.  A tanév elején elkészül a napi vezetői ügyelet  Az igazgató tartós távolléte esetén a helyettesítését az általa írásban megbízott vezető veszi át. Ennek hiányában a helyettesítési sorrend: szakmai igazgatóhelyettes, közismereti igazgatóhelyettes, gyakorlatioktatás-vezető, a történelem-földrajz-társadalomismeret munkaközösség vezetője, a fizika-kémiabiológia-testnevelés munkaközösség vezetője.  A helyettesek szükség esetén megcserélhetik a sorrendet.  Az igazgató váratlan távollétekor az előzőek érvényesek. Pedagógusok helyettesítése    

ha a költségvetés engedi, minden esetben szakszerű helyettesítésre törekszünk, ha nincs szakos kollega, akkor az osztályt egyébként tanító tanárt kell kijelölni, két hétnél hosszabb távollét esetén tartós, szakos helyettesről kell gondoskodni. ha nincs költségvetési keret, akkor napon belüli vagy hétre vonatkozó óracserével kell megszüntetni az üres órát.

20

8. A vezetők és Szülői Szervezet közötti kapcsolattartás formája, rendje Az intézményben a szülők iskolaszék és intézményi tanács létrehozását nem kezdeményezték, a szülők képviseletét az iskolai Szülői Szervezet látja el. A szülők közösségei (a nemzeti köznevelésről szóló törvény 73. paragrafusa) Az iskolában a szülőknek a köznevelési törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében Szülői Szervezet (SzSZ) működik. Az osztályok szülői munkaközösségei a szülők köréből tisztségviselőket:  elnököt  elnökhelyettest választanak. Az iskolai SzSz legmagasabb színtű döntéshozó szerve az iskolai SzSz választmánya. Az iskolai SzSz választmányának munkájában az osztályszülői munkaközösségek elnökei és elnökhelyettesei vehetnek részt. Az iskolai SzSz választmányának elnöke közvetlenül az igazgatóval és a Szülői Szervezetet segítő tanárral tart kapcsolatot. Az iskolai SzSz választmánya vagy a szülői értekezlet akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek legalább az 50%-a jelen van, döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A SzSz választmányát félévente egy alkalommal az igazgatónak vagy a tanárelnöknek tájékoztatnia kell az iskola feladatairól, tevékenységéről. A Szülői Szervezet ülésére egyéb alkalmakkor is sor kerülhet bármelyik érdekelt fél kezdeményezésére. Pl.:  nagyobb iskolai rendezvények,  véleményezési, egyetértési jogok érvényesítése,  nagyobb tanulói csoportokat érintő döntések. Az SzSz a magasabb jogszabályban (Knt. 73.§; 20/2012. (VIII. 31.) 119. § ) biztosított jogait gyakorolhatja. Nevelők és szülők kapcsolattartása: Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató:  az SzSz választmányi ülésén vagy az iskolai szülői értekezleten,  esetleg a földszinti hirdetőtáblán keresztül vagy alkalmanként megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül tájékoztatja a szülőket,  adott esetekben, a fogadóóráján, személyesen, szóban,  a legfontosabb dolgokról az iskola honlapján is értesülhetnek

21

 nyílt napok (a felvételre készülő tanulók és szüleik részvételével). Az osztályfőnökök:  az osztályszülői értekezleten,  a tanuló ellenőrzőjébe történő beírással,  a szülőnek küldött levél útján,  a fogadóóráján szóban. (A titoktartási kötelezettség megtartása mellett) A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak:  családlátogatások,  szülői értekezletek (iskolai és osztályszülői),  fogadóórák,  írásbeli tájékoztatók (ellenőrző, levél). A szülői értekezletek, és fogadóórák idejét az iskolai munkaterv tartalmazza. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével. A Szülői Szervezet tevékenységi területei, véleményezési, egyetértési jogok:  Az iskolai hagyományok ápolásához szükséges anyagi segítség:  Érettségi és szakmai vizsgák alkalmával a tanulók és a bizottsági tagok ellátásának megszervezése és anyagi támogatása (üdítő, kávé),  tanulók jutalmazása,  szociálisan rászoruló tanuló segítése,  iskolai rendezvények költségvetésből nem fedezhető reprezentációs költségeinek biztosítása,  tanulmányi kirándulások támogatása,  kiállítások, rendezvények dekorációs költségeihez történő hozzájárulás.  Együttműködés a Péchy Junior Alapítvány kuratóriumának tagjaival a bevételek, támogatások növelése érdekében, az iskola érdekeit szolgáló rendezvények segítésében.  Az iskolai tankönyvrendeléssel és a tanulói tankönyvtámogatással kapcsolatos egyetértési jog.  Az iskolai alapdokumentumok elfogadásakor magasabb jogszabályban meghatározott véleményezési jog.  Mivel az iskolában nincs iskolaszék, minden más olyan esetben is, ahol a jogszabályok alapján egyetértési, véleményezési jogot gyakorolhat, ki kell kérni a Szülői Szervezet véleményét.

22

9. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések A szakmai munkaközösségekre: kidolgozva a XI. fejezetben. Egyéb, a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása esetén biztosítani kell, hogy az erre kijelölt bizottság megfelelő szakértelemmel, elegendő információval rendelkezzen. A bizottság összetételére az igazgató tesz javaslatot, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Ugyanez vonatkozik az át nem ruházható ügyekben a döntés előkészítésére alakított bizottságra is. A bizottság vezetője folyamatos kapcsolatot tart az igazgatóval, rendszeresen, munkaértekezletek alkalmával tájékoztatja a tantestületet. Rendkívüli értekezlet összehívását kezdeményezi, ha szükségesnek tartja. Épít a tantestület véleményére.

10. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgáltatókkal, a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást

1. Alá- és fölérendeltségi viszonyon alapuló kapcsolat.  A közoktatási intézmény és a fenntartó kapcsolata: E kapcsolat törvényi kereteken belül szabályozott. Mindenkori cél, a harmonikus együttműködés fenntartása. Ennek eszköze: 

rendszeres kapcsolattartás, kölcsönös tájékoztatás,



az elvárásoknak való megfelelés, határidők betartása,



a fenntartó által szervezett értekezleteken, ünnepségeken való részvétel,



a hagyományos iskolai ünnepségekre, kerek évfordulókra meghívjuk a fenntartó képviselőit.

23

2. Mellérendeltségi viszonyban lévő kapcsolatok  Társintézményekkel: 

Középiskolákkal: elsősorban a szakközépiskolákkal, az általuk szervezett rendezvényeken való részvétel útján ill. a városi diákönkormányzat rendezvényein.



Általános iskolákkal: elsősorban a beiskolázási kérdésekben való együttműködés.



Felsőfokú intézményekkel: elsősorban tanulóinknak a pályaválasztását elősegítő kérdésekben.

Ezek a kapcsolatok helyben élők, dinamikusak. Más városban lévő intézményekkel lazább, eseti, inkább levelező jellegű. (Tapasztalatcserék) Elsősorban szakmai kapcsolatot tartunk fenn építőipari szakközépiskolákkal, ill. részt veszünk évente a Porta Speciosa Egyesület támogatásával megrendezett nemzetközi építész diáktalálkozókon.  Gazdasági szervezetekkel: elsősorban a szakmai képzésen keresztül kialakult élő kapcsolat. Általuk jutott korábban az iskola a szakképzési támogatáshoz. A kapcsolat legtöbb esetben, levelezés útján működik. Az építőipari cégek bemutatók tartása útján ismertetik meg diákjainkkal a korszerű technológiákat és anyagokat, összefüggő gyakorlatra fogadják diákjainkat.  Civil szervezetekkel, egyesületekkel: évenként több előadás megtartása, közös rendezvények, táboroztatás, kirándulások szervezése.  Az iskola egészségügyi ellátását biztosító egészségügyi szolgáltató a VESZ. Kapcsolattartás az iskolaorvoson ill. asszisztensén keresztül folyamatos. Az iskolaorvos részére előírt vizsgálatok évi rendszerességgel történnek meg. Szükség esetén, osztályfőnöki órán, ill. szülői értekezleten tart előadást az egészségügyi nevelési problémákról.  A gyermekjóléti szolgálattal elsősorban az ifjúságvédelmi felelős kolléga révén tartunk kapcsolatot. Olyan esetben fordulunk hozzájuk a tanuló veszélyeztetettségének megelőzéséhez, feltárásához, megszüntetéséhez, amikor nincs elegendő kapacitásunk, szakértelmünk és lehetőségünk, nincsenek eszközeink. Tanköteles tanulók igazolatlan mulasztásai révén gyakran kerülünk kapcsolatba.  Pedagógiai szakmai szolgáltatás terén elsősorban a Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szolgáltató Intézettel van kapcsolatunk. Elsősorban a tartalmi szabályozók átdolgozása során kérünk segítséget, általuk szervezett pedagógus-továbbképzésen veszünk részt, nevelési értekezletekre és osztályfőnöki órákra hívunk általuk előadót.  A Városi Pedagógiai Szakszolgálattal való kapcsolatunk elsősorban a mentességekhez, ill. a BTM-es és SNI-s tanulók fejlesztéséhez szükséges szakvélemény megfogalmazásával kapcsolatos. Ellenőrzik a fejlesztési terveket, 24

segítséget nyújtanak a foglalkozások tematikájának kidolgozásában, a tárgyi feltételek megteremtésében oly módon, hogy javaslatot adnak a normatív támogatás felhasználására.  Az intézmény rendelkezik külföldi partnerkapcsolatokkal is. Ezeknek a célja, hogy elősegítsék a nyelvtanulást, ill. a határainkon túli szakmai kompetenciák megszerzését is.

11. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 1. Ünnepélyek, megemlékezések  A Magyar Köztársaság nemzeti ünnepei: március 15-e és október 23-a, megünneplésükre iskolai rendezvényen kerül sor. (Augusztus 20-a, ami hivatalos állami ünnep is, a nyári tanítási szünetre esik.) Az ünnepség lebonyolításáért a az éves munkatervben meghatározott személy felel. Együttműködik a dekoráció felelősével. Az iskolai hirdető táblára is méltó megemlékezés kerül. Ha az idő engedi, az ünnepséget a zöld udvaron tartjuk. Ellenkező esetben, az osztályok képviselői a tetőtéri klubban, a többiek az osztályteremben, hangszórók segítségével hallgatják meg a megemlékezést.  A magyar történelem nevezetes eseményeiről megemlékezést szakórán tartanak a kollegák, tényét a naplóban rögzítik.  Tudománytörténeti, szakmai, helyi (debreceni) vonatkozású megemlékezéseket a szakmai munkaközösségek erre utaló dekorációval készítenek el. (Föld napja, víz napja, stb.)  Az érzelmi nevelést elősegítően osztályfőnöki órákon, ill. szabadidős foglalkozásokon kerül sor egyéb régi hagyományok felelevenítésére, egyházi eredetű ünnepek megismertetésére. (Húsvét, Mikulás, Karácsony, Pünkösd, stb.)  Az intézmény alapításának megünneplése 5 évenként.  Névadónk születésének évfordulójáról évenként koszorúzási ünnepségen megemlékezünk, ill. az építész munkaközösség röviden méltatja Péchy Mihály munkáit. 2. Hagyományok  A 9. osztályosok avatása,  A tavaszi szünetet megelőzően tartjuk a Péchy Mihály Napot. Ennek keretében egész napos programot szervezünk versenyekkel, vetélkedőkkel, tanár-diák játékos vetélkedőkkel a tetőtéri klubban, a sportpályán. A teljes programot a DÖK állítja össze a diákmozgalmat segítő tanár közreműködésével.  A Péchy Mihály Emlékplakett adományozása: ballagáskor vagy évfordulókon az alapszabályzat szerint.  A hagyományos versenyek megtartása: 25

 

 

 

   

 szavalóverseny  szaktárgyi versenyek  kézilabda Péchy-Kupa (meghívott iskolák csapatainak a részvételével)  Ki mit tud? Az iskolai újság megjelentetése évente legfeljebb két alkalommal, iskolarádió működtetése A tanulmányi munka segítése és az eredményesség fokozása céljából meghirdetjük az év tanulója cím elnyerését humán, természettudományos és műszaki tantárgyakból. (A legjobb 2-2 tanulót a tantestület, ill. a munkaközösségek javaslatára jutalmazzuk). Segítjük a Péchy Junior Alapítvány működését. A téli szünet előtt karácsonyfát állítunk fel az aulában, a téli szünetet megelőző utolsó tanítási órán karácsonyi műsort tartunk. Nap közben betlehemesek látogatják a tanítási órákat. Kalácsosztást rendezünk. Az iskola zászlóját a szalagavatón és a ballagáskor - az ünnepélyeken - be kell mutatni. Őrzése a bejáratnál lévő zászlótartókban történik. Az iskolatörténeti dokumentumokat a könyvtáros gyűjti, a gyűjtemény megőrzésének helye az iskolai könyvtár. Alkalmankénti bemutatása az iskolai zsibongókon, a könyvtárban és az ifjúsági klubban lehetséges. A tanulóknak az előírt ruházat viselése az iskolai ünnepélyen kötelező! (A házirendben részletezve.) Testvérosztályokkal, testvériskolával közös rendezvények. A Péchy Junior Alapítvány által szervezett jótékonysági bál Az iskola alapításának kerek évfordulói alkalmából évkönyvet készítünk.

12.A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében Az intézményben az alábbi munkaközösségek működnek: 1. Magyar nyelv és irodalom, ének 2. Történelem, földrajz, társadalomismeret 3. Idegen nyelv 4. Matematka, informatika 5. Kémia, fizika, biológia, testnevelés 6. Gépész műszaki 7. Építész műszaki 8. Osztályfőnöki. A munkaközösségek létszáma változó, a minimális öt fő mindenütt megvan. A munkaközösség-vezetőt az igazgató bízza meg, a munkaközösség tagjainak javaslatára, legfeljebb öt évre.

26

A munkaközösségek véleményét az igazgató kikéri az intézményt érintő valamennyi lényeges kérdésben:  az alapdokumentumok átdolgozásakor,  szabályzatok elkészítésekor,  beiskolázási terv elkészítésekor,  a pedagógiai munka értékelésekor,  új munkaerő felvétele esetén,  minőségi bérpótlék elosztásakor,  címek odaítélése esetén,  a tantárgyfelosztás elkészítésekor,  tanulói igények esetén szakkörök indításakor, a szakkör vezetőjének megválasztására, átszervezés esetén az abban érintettek kiválasztásakor,  szertárfejlesztés meghatározásakor,  külső előadók meghívásakor. Az intézményt érintő döntések meghozatalának rendje:  az intézményvezető értekezleten ismerteti a nevelőtestülettel a megoldandó feladatot,  a munkaközösségek megbeszélik, és írásban javaslatot adnak,  az intézményvezető összegzi a véleményeket, elkészíti a javaslatot,  a javaslatot a munkaközösség-vezetőkkel kibővített vezetőség értékeli,  a végleges változat a tantestület elé kerül, elfogadásra. A munkaközösség-vezetők összefogják a munkaközösségükbe tartozó pedagógusok szakmai tevékenységét:  együtt dolgozzák ki a helyi tanterveket,  ennek alapján tanmeneteket készítenek,  folyamatosan egyeztetnek a haladás üteméről, módszertani kérdésekről, értékelésről az egységes követelmények érdekében,  együttműködnek a tehetséggondozás és felzárkóztatás eredményessége érdekében,  megszervezik az iskolai szaktárgyi versenyeket, részt vesznek magasabb szintű versenyeken,  látogatják egymás óráit,  újonnan belépő kollégák esetén az alapdokumentumok és a tanári munkát szabályozó egyéb dokumentumok megismertetése a munkaközösség-vezető feladata, náluk az óralátogatás gyakoribb.

27

13. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az intézményben iskolaorvos és védőnő dolgozik. A rendelés ideje: évente változó, a rendelő ajtaján kifüggesztve. A védőnő ezen kívül megtalálható az intézményben más napokon is, ezen időpontok is évente változnak. . Azokon a napokon, amikor más intézményben dolgoznak, telefonon elérhetőek, a tanulók ekkor is megkereshetik őket. Az iskolaorvos a következő szolgáltatásokat nyújtja:  egészségügyi alkalmassági vizsgálat a szakképesítésekre,  testnevelés órán a mentességek megítélése,  szakorvosi vizsgálatra történő beutalás,  szűrések,  betegség diagnosztizálása, recept írása,  osztályfőnöki órák tartása,  a büfé kínálatának véleményezése. A tanulók fogászati szűrése is minden évben megtörténik, ennek alapján megkaphatják a szükséges ellátást.

14. Az intézményi védő, óvó előírások  Minden tanulónak a tanév megkezdésekor baleset- és tűzvédelmi oktatáson kell részt vennie. Az oktatásra az első osztályfőnöki órán kerül sor az iskola munkaés tűzvédelmi felelősének irányításával.  Az informatika, kémia, testnevelés és szakmai gyakorlat tantárgyak esetén a tanév első óráján munkavédelmi oktatás is történik, az ott elhangzottakat be kell tartani a továbbiakban.  A fenti oktatásokról jegyzőkönyvet kell készíteni.  Ha a tanuló a munkavédelemre vonatkozó előírásokat megsérti, és figyelmeztetés ellenére sem változtat magatartásán, a munkavégzés alól fel kell menteni. Az órából hátralévő további idő igazolatlan hiányzásnak minősül.  A tanulók az általuk észlelt baleseteket, balesetveszélyes helyzeteket azonnal kötelesek jelezni az ügyeletes vezetőnek, vagy az iskola valamely felnőtt dolgozójának.  A felnőttekre vonatkozó rendelkezések a munkavédelmi szabályzatban találhatóak.

28

15. Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők 1. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre az iskola vezetése jogosult az iskolarádióban a rendkívüli esemény egyidejű közlésével, vagy visszavonásával. Az iskolarádió meghibásodása esetén az értesítés futárszolgálattal történik. 2. Az intézmény ügyeletes vezetője a rendkívüli esemény súlyának megfelelően azonnal tájékoztatja a felsőbb hatóságot ill. hatóságokat. 3. Az iskola nevelőinek, dolgozóinak és tanulóinak tennivalói bejelentés esetén:  Az épület kötelező elhagyásakor mindenki önfegyelmet tanúsítva viselkedjen!  A feltételezett bomba helyén az ahhoz legközelebbi osztályok kezdik meg a kivonulást.  A bejelentéssel egyidőben a portás a központi villany- és gázkapcsolókat kikapcsolja, az összes kijárati ajtót kinyitja.  Kivonuláskor az osztályok érkezési sorrendben az utcai és hátsó bejárati ajtókat vehetik igénybe osztályonként váltakozva. Az épület elhagyása a kijelölt menekülési útvonalon történik.  A technikai dolgozók a tanulókhoz csatlakozva szintén kötelesek elhagyni az épületet.  Az épületből távozók csak személyes tárgyaikat, felszereléseiket vihetik magukkal. 4. A riadóztatás után a tanulók minden cselekedetét az órát tartó tanár irányítja, a bejelentésnek megfelelően. Ő jelöli ki a biztonságos gyülekező helyet és a visszavonulást is Ő irányítja. 5. A vészhelyzet megszűnése után a további intézkedések (pl. tanítás folytatása) attól függnek, hogy visszaállt-e az intézmény zavartalan, biztonságos működési körülménye. (Mentési terv: 20. számú szabályzat)

16. Annak meghatározása, hogy hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a pedagógiai programról A Péchy Mihály Építőipari Szakközépiskola alapdokumentumai (Pedagógiai Program, Házirend, SZMSZ) az intézmény könyvtárában, titkárságán és az iskola honlapján megtalálhatók. Szülők és tanulók az igazgató fogadó óráján kérhetnek arról szóbeli tájékoztatást.

29

17. Azok az ügyek, amelyekben a Szülői Szervezetet, az SZMSZ véleményezési joggal ruházza fel   

  

Az intézmény alapdokumentumainak módosítása (Pedagógiai Program, SzMSz, Házirend) Az éves munkaterv elkészítése A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lefolytatása Szalagtűző, ballagás Tanulók jutalmazása Költségvetésen kívüli források (támogatások) felhasználása

18. Az intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A Köznevelési Törvény szabályozza a tanulók fegyelmi felelősségét. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai:  A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja.  A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt írásban kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről.  A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet.  A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben.  A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell

30

juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmibizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének.  A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet, a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A fegyelmi bizottság tagjai az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelés után – a határozati javaslatba beépítik.  A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni.  A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabálya: A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése alapján a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás szabályai:  a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét,  az egyeztető eljárás időpontját az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről írásban értesíti az érintett feleket,  az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza,  az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése,  ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti,  az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon,  az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá,  az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek

31

megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása,  az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik.  a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni

19.Az elektronikus úton előállított nyomtatványok hitelesítésének rendje

papíralapú

Intézményünk az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmaz a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást az intézmény igazgatója vagy az általa írásban felhatalmazott személy alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:  az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,  az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések,  a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések,  az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá elektronikus adathordozón lementett formában tároljuk. Az adatokhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá. Amennyiben a tantestület úgy dönt, az iskolánkban használatos TANINFORM digitális napló elektronikusan előállított, papíralapon tárolt adatként kezelendő. Az elektronikus naplóba az adatokat digitális úton viszik be az iskola vezetői, tanárai és az adminisztrációért felelős alkalmazottak. Az adatok tárolása – ideiglenesen – a szolgáltató központi szerverén történik, a frissítés szerződésben meghatározott gyakorisággal történik. A digitális napló elektronikus úton tárolja a tanulók adatait, osztályzatait, a tanítási órák tananyagát, a hiányzókat, valamint a tanulókkal kapcsolatos intézkedéseket, a szülők értesítését. Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által az adott hónapban megtartott órák, túlórák, helyettesítések, stb. számáról készített kimutatást, azt az

32

intézmény igazgatójának vagy igazgatóhelyetteseinek alá kell írnia, az intézmény körbélyegzőjével le kell pecsételni és irattárba kell helyezni. Féléves gyakorisággal kell kinyomtatni a tanulók által elért félévi, év végi eredményeket, a tanulók igazolt és igazolatlan óráit, a tanulói záradékokat. Félévkor a tanuló előbb felsorolt adatait tartalmazó kivonatot ki kell nyomtatni, azt az osztályfőnöknek alá kell írnia, az iskola körbélyegzőjével le kell pecsételni, a kinyomtatott iratot pedig át kell adni a tanulónak vagy a szülőnek. A tanév végén a digitális napló által generált anyakönyvből papír alapú törzskönyvet kell kiállítani, amelynek adattartalmát és formáját jogszabály határozza meg. A megjelölt személyek aláírásával és az intézmény kör alakú pecsétjével ellátva válik hitelessé. Eseti gyakorisággal kell kinyomtatni a tanuló által elért eredményeket, az igazolt és igazolatlan órák számát, a záradékokat tartalmazó iratot iskolaváltás vagy a tanulói jogviszony más megszűnésének eseteiben. Elektronikusan előállított, papír alapon tárolt nyomtatványoknak tekintendők az érettségi és szakmai vizsgák alkalmával előállított, jogszabályban meghatározott nyomtatványok. Érettségi: jelentkezési lap, osztályozó ív, törzslap, törzslapkivonat, írásbeli és szóbeli vizsgák jegyzőkönyvei, az írásbeli feladatlapok sértetlenségét igazoló jegyzőkönyv, kimutatás a kiállított bizonyítványokról. Szakmai vizsgán: osztályozó ívek, jegyzőkönyvek, törzslapok, törzslapkivonatok. A vizsgák iratai a megfelelő aláírások, a jogszabályban meghatározott bélyegzők hitelesítik. A vizsgák befejezése után a jegyzők a vizsgák lebonyolításáért felelős igazgatóhelyettesnek adják át az iratokat, aki ellenőrzés után gondoskodik azok továbbításáról, ill. irattárban (páncélszekrényben) történő elhelyezésről.

20. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje 1. Az iratok kezelése at Iratkezelési szabályzat szerint történik. 2. A vizsgák intézményben maradó iratait páncélszekrényben tároljuk. Felelős: iskolatitkár. A páncélszekrény kulcsával az iskolatitkáron kívül az igazgató rendelkezik. 3. Egyéb iratokat az irattárban őrzünk. Felelős: adminisztrátor.

33

21. Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök, munkakörileírás-minták, Az igazgató közvetlen munkatársai az alábbi vezető beosztású dolgozók:  közismereti igazgatóhelyettes  szakmai igazgatóhelyettes  gyakorlatioktatás-vezető Hatásköréből átruházza: a közismereti igazgatóhelyettesre:  a hozzátartozó munkaközösségek tagjainak nevelő - és oktató munkájának irányítását és ellenőrzését,  a nyolcadikosok beiskolázásával kapcsolatos iskolai feladatokat,  dönt a tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmek ügyében  a tantárgyfelosztás alapján irányítja az intézmény órarendjének elkészítését  szervezi az intézményi és érettségi vizsgák előkészítését és azok lebonyolítását,  szervezi a közismereti tanulmányi versenyeket, a tehetséggondozást, felzárkóztatást,  együttműködik a diákönkormányzattal, szülői szervezettel,  segíti, szervezi és ellenőrzi az iskolapszichológus, gyermek és ifjúságvédelmi felelős munkáját,  koordinálja az iskola tankönyvrendelés szabályzatának megfelelően a tankönyvfelelősökkel a tankönyvrendelést, adminisztrálja a tankönyvtámogatásban részesülő diákok körét,  könyvtárfejlesztésben kapcsolatot tart az iskolai könyvtárossal,  nemzeti és iskolai ünnepek méltó megszervezésében való közreműködést a munkaterv alapján,  a munkájával kapcsolatos jogszabályok folyamatos követését,  az iskola egészségnevelési terve alapján szervezi az orvosi szűréseket. Hatásköréből átruházza: a szakmai igazgatóhelyettesre:  a hozzátartozó munkaközösségek tagjainak nevelő - és oktató munkájának irányítását és ellenőrzését,  a szakmai vizsgák szervezését, lebonyolítását és ellenőrzését,  a szakmai tanulmányi versenyek, a tehetséggondozás, felzárkóztatás szervezését,  a tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítását,  a pedagógusok helyettesítésének megszervezését,  az ügyelet megszervezését,  nemzeti és iskolai ünnepek méltó megszervezésében való közreműködést a munkaterv alapján,

34

 kapcsolat tartását az illetékes kamarákkal, a NMH-SZFI-vel, a gazdálkodó szervezetekkel, valamint a Regionális Munkaügyi Központtal,  a képzési kínálat folyamatos felülvizsgálatát,  a szakképzéssel kapcsolatos jogszabályok folyamatos nyomonkövetését,  a munka- és tűzvédelmi feladatok közvetlen irányítását és ellenőrzését,  az intézmény belső megjelenésének, a dekorációnak az irányítását,  a szakképzéssel kapcsolatos adatközlések (fenntartó, Alföld-Szakképző, NMHSZFI, stb) elkészítését. Hatásköréből átruházza: a gyakorlatiktatás-vezetőre:      

a szakmai gyakorlati oktatás szervezését, ellenőrzését, a szakmai elméleti és gyakorlati oktatás összhangjának megteremtését, a tárgyi feltételek biztosítását és ellenőrzését, a munkavédelmi előírások betartásának ellenőrzését a szakmai gyakorlaton, a munkájához kapcsolatos jogszabályok folyamatos követését, a nyári összefüggő gyakorlat szervezését.

Munkaköri leírás-minták: 4. számú melléklet.

22. Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei A tanórán kívüli foglalkozások célja:  sokoldalú, a tanulók érdeklődését, személyiségét figyelembe vevő kiegészítése a tanóráknak,  a szabadidő hasznos eltöltése,  a hátrányos helyzetű tanulók segítése,  a tanulók eredményeinek növelése,  felkészültségük tesztelése. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái:  tanulószoba  szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport (együtt: diákkör)  iskolai sportkör  tanulmányi, szakmai, kulturális versenyek, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok,  diáknap  önköltséges tanulmányi kirándulások

35

A tanórán kívüli foglalkozásokat tanítási napokon a 7. órával kezdődően, lehetőleg 16 óráig, de legkésőbb 19 óráig lehet tartani. (Kivéve a diáknap). A téli, a tavaszi és az őszi szünetben a tornatermet igénybe vehetik a tanulók, ha előzőleg a testnevelőkkel az időpontot egyeztették. A testnevelő tanárok ebben az esetben ügyeletet látnak el. A szervezésükre vonatkozó szempontok: Az iskolán belül szervezett, de a tanórán kívüli foglalkozások vezetőjét - a DÖK vezetőségével egyetértésben - az igazgató bízza meg. Az alkalmas személy megbízásakor a tevékenységi forma irányának megfelelő szakmai munkaközösség véleményét is ki kell kérni. A foglalkozásnak tanuló, ill. külső személy is lehet a vezetője. Figyelembe kell venni, hogy  olyan személy legyen, aki szakmailag kellő garanciát jelent,  aki rendelkezik a szükséges pedagógiai tapasztalatokkal, képességekkel,  aki lehetőleg önként vállalja el a megbízást. A tanulószobai felvételre vonatkozó kérelmek elbírálásának rendje: A kérvények beadásának határideje az előző tanév május 20. ill. a kezdő évfolyamnál a beiratkozás napja. Az elbírálás szempontjai:  bejárási lehetőségek mérlegelése  a tanulás otthoni zavartalanságának biztosítása  szociális körülmények (rendelkezésre állnak-e otthon a taneszközök) A tanulószobai felvételről az osztályfőnök véleménye alapján az igazgató dönt a tanév végéig. Az egyéb foglalkozások szervezésének célja: a tanulói és szülői igények minél teljesebb figyelembe vétele, a tanulók sokoldalú fejlesztése, a hátrányos helyzetű tanulók segítése. Az egyéb foglalkozások szervezésének időkerete: az igényeknek megfelelően, az intézményi időkeret figyelembe vételével, kellő számú (min. 15 fő) jelentkező esetén szerveződnek a foglalkozások.

36

23. A felnőttoktatás formái 1. A felnőttoktatás célja, feladata: Lehetőséget adni a szakmai ismeretek elsajátítására, szakképesítés megszerzésére azoknak a felnőtteknek, akik ezt valamilyen oknál fogva a nappali tagozaton nem tették meg, illetve munkájukhoz erre szükség van. A szakképző évfolyamok tanulói választott szakmájukban olyan új illetve kiegészítő ismereteket szerezhetnek, melyeknek birtokában képessé válnak technikusi oklevélhez kötött munkakörök betöltésére. A tagozat képzési kínálata a nappali tagozatéhoz igazodik, figyelembe véve a mindenkori munkaerő-piaci igényeket.

A tagozat vezetési szerkezete: A tagozat a nappali tagozattal együtt alkot egy szervezeti egységet, ezért a munkáltatói és a gazdálkodói jogkörből adódó feladatokat a KLIK elnökének utasításában meghatározott személyek gyakorolják. Az igazgató gondoskodik a tagozaton folyó oktatás személyi és tárgyi feltételeinek biztosításáról. Az oktatás tartalmi vonatkozásában munkáját a műszaki igazgatóhelyettes és a gyakorlati-oktatás vezető is segíti. Az adminisztratív teendőket egy erre megbízott pedagógus közreműködésével, a nappali tagozaton is érvényes munkamegosztás szerint végzik az iskola pedagógiai munkát segítő dolgozói. A tagozat közösségei:  A tanárok és közösségeik A tagozatnak nincs önálló nevelőtestülete. A nappali tagozaton kinevezett pedagógusok, látják el a tennivalókat, szükség esetén külső óraadó közreműködésével. A tanárok jogaikat és kötelességüket a nappali tagozat munkatervében foglaltak szerint gyakorolják.

37

Felnőttnevelési sajátosságként jelentkezik:     

a tanítási- tanulási folyamatban vegyék figyelembe a felnőttoktatás sajátosságait, az önálló tanulást legjobban segítő módszerekkel, szemléltetéssel motiválják és aktivizálják a tanulókat, következetesen segítsék a helyes tanulási módszerek kialakulását, az írásbeli munkákat elemzően javítsák, hogy ezzel is vezéreljék az önálló tanulást, segítsék a hiányosságok kiküszöbölését, tevékenységükben törekedjenek az egységes követelményszint kialakítására.

Munkaközösségek: A nappali tagozaton működő munkaközösségek végzik a felnőttoktatás megfelelő területének szakmai és pedagógiai gondozását. Az osztályfőnököket az igazgató bízza meg. Tevékenységüket külön díjazás ellenében munkaköri leírás alapján látják el.  A tanulók és közösségeik: A tagozaton a tanulók által megválasztott osztálytitkárok segítik az osztályfőnök szervezési munkáját. Összehívásukról a megbízott pedagógus gondoskodik.  A levelező tagozaton folyó munka rendje: A tanév helyi rendjét a miniszteri rendelet figyelembe vételével a megbízott pedagógus évenként készíti el, az iskolai munkatervbe illeszti. A munkaterv tartalmazza az első és utolsó tanítási nap, a szünetek időpontját, a beszámolók időpontját. A gyakorlat időpontja tanévenként kerül kiírásra.  A tanulói jogviszony létesítése, megszüntetése A szakképzés megszerzésére irányuló felnőttoktatásban az vehet részt, aki érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik, és megfelel a szakma által előírt egészségügyi követelményeknek. Az évenként megállapított térítési illetve tandíj befizetése a beiratkozást követően kötelező. A nappali tagozaton megkezdett tanulmányok a felnőttoktatásban beszámíthatók. Az előző tanulmányokból adódó esetleges felmentésekről vagy különbözeti vizsgákról a tanuló kérésére az igazgató dönt. A tanulói jogviszony igazgatói engedéllyel szüneteltethető gyermek születése, huzamos külföldön tartózkodás és egyéb alapos ok miatt.

38

A tanulói jogviszony megszűnik:  a tanulmányok befejeztével,  ha a tanuló saját elhatározásából vagy egyéb okból tanév közben kimarad,  ha fegyelmi okok miatt kizárják,  ha tanulmányi, ill. díjfizetési kötelezettségének elmulasztása miatt kizárják. Ha a tanulót év közben törlik a tanulók sorából, térítési illetve tandíjat vissza nem térít az iskola.  A tanulók teljesítményének értékelése: Az értékelés formái:  házi feladat és rajzok,  írásbeli és szóbeli beszámolók útján.  A tagozat ügyviteli teendői: A tagozat ügyviteli teendőit az osztályfőnökök, az adminisztrátor és a megbízott pedagógus végzik a munkaköri leírásaikban foglalt megosztásban. Az osztályfőnök és a szaktanárok vezetik az osztálynaplót. A tagozat ügyviteli teendőinek zavartalanságáért a megbízott pedagógus felel.

24. A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formáját és rendjét, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek(helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása) A tanulók közösségei:  Osztályközösség: Az azonos évfolyamra és szakra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulókból áll. Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök tevékenységüket az SzMSz-ben szereplő munkaköri leírás alapján végzik. Az osztályközösség tagjaiból az ODB alábbi tisztségviselőit választja meg:  Osztálytitkár  Osztálytitkár helyettes

39

  

Kulturális felelős Gazdasági felelős Menzafelelős

 Diákkörök: A tanulók hozhatják létre közös tevékenységük megszervezésére. A diákkörök létrejöttének szabályai, működésének feltételei a Házirendben szabályozottak. Tagjaik közül egy-egy képviselőt választhatnak az iskolai DÖK-be.  Diákönkormányzat: A tanulók, a tanulóközösségek és diákkörök érdekeinek a képviseletét az iskolai DÖK látja el. (Az iskolában több diákönkormányzat is létrehozható.) Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait a DÖK vezetősége, ill. annak választott tisztségviselői érvényesítik, a diákmozgalmat segítő tanár közreműködésével. Az iskolai diákönkormányzat jogkörökkel rendelkezik.

a

magasabb

jogszabályban

megfogalmazott

Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét a DÖK szervezeti és működési szabályzata szerint folytatja. A diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a tanulók és a tantestület javaslata alapján, a diákönkormányzat vezetőségének egyetértésével az igazgató bízza meg. A DÖK szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskola igazgatója rendszeres kapcsolatot tart a DÖK vezetőjével és a DST-vel. Bármelyik fél kezdeményezésére, előre egyeztetett időpontban személyesen beszélik meg a nagyobb diákközösséget érintő kérdéseket. A diákönkormányzat ún. Diákirodát működtet az iskola tetőterében. Ennek működési rendjéért a DST felelős. Kulcsát a portán Ő veheti fel. A diákönkormányzat támogatást kap az országos szintű továbbképzéseken történő részvételhez, a diáknap programjának megvalósításához. A diákönkormányzat kezdeményezéseit támogatja a Szülői Szervezet és a Péchy Junior Alapítvány is.  Diákközgyűlés: A tanulók tájékoztatásának és vélemény-nyilvánításának alapvető fóruma. Évente egy alkalommal kell összehívni. Célja a diákönkormányzat működésének és a tanulói jogok érvényesülésének áttekintése. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős.

40

25. Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formáit és rendje A mindennapos testedzés formái:  testnevelés órák  tömegsport (minden nap van rá lehetőség)  az ISK edzései (tanulói igények alapján, sportcsoportonként heti két óra) Az ISK, valamint az iskolavezetés közötti kapcsolattartás formái rendje:  az intézmény vezetője folyamatos munkakapcsolatot tart az ISK-t segítő tanárral, a versenykiírások továbbítása, a nevezések, ill. a versenyeredmények kapcsán.  tervezett megbeszélésre kerül sor az ISK éves munkatervének kidolgozásakor, a sportcsoportok vezetőinek megbízásakor, a normatív támogatás felhasználásának tervezésekor.  Eseti megbeszélések: pl. pályázatok kiírása alkalmával.

26. A gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel való kapcsolattartás formái és rendje  A tanulók év közben iskolai tanműhelyben teljesítik a szakmai gyakorlatot.  Előfordulhat, hogy valamely tananyagrészhez nem rendelkezünk megfelelő tárgyi feltételekkel, ilyen esetekben a műszaki igazgatóhelyettes a tanévet megelőzően együttműködési megállapodás megkötését kezdeményezi pl. a TISZK-kel vagy társintézménnyel.  A nyári szakmai gyakorlatra az együttműködési megállapodás megkötését a gyakorlatioktatás-vezető koordinálja. Ő tartja a kapcsolatot a Hajdú-Bihar Megyei Iparkamara képviselőjével is.  Nyári szakmai gyakorlaton a tanulókat a gyakorlatioktatás-vezető koordinálásával a szakoktatók látogatják.  A gyakorlatokról a tanulók munkanaplók készítésével számolnak be, melyet a szervező jóváhagy.  Törekszünk Leonardo mobilitási projekt segítségével külföldi szakmai gyakorlatok szervezésére is. A pályázatok kezelése a műszaki igazgatóhelyettes feladata.

41

27.

A gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend

1. Minden pedagógusnak kötelessége, hogy tanítványai egészségét veszélyeztető helyzetekre maximálisan odafigyeljen. 2. Köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy a veszélyt elhárítsa. 3. Párhuzamosan, a lehető legrövidebb időn belül értesíti az ügyeletes vezetőt. 4. Ha a tanuló egészségi állapotát úgy ítéli meg, az iskolaorvos segítségét kéri, súlyosabb esetben mentőt hív. 5. Minden esetben azonnal értesíteni kell a tanuló szüleit is. 6. Előfordulhat, hogy nem igényel azonnali intézkedést a probléma. Ilyen esetben az osztályfőnökkel, ifjúságvédelmi felelőssel együttműködve kell a tanuló és szülő figyelmét felhívni az egészséges életmódra. Ha ez, nem vezet eredményre, a Gyermekjóléti Szolgálat segítségét kérhetjük. 7. Minden más, esetleg egész intézményt érintő kérdések a nevelőtestületi értekezleteken kell, hogy megoldást találjanak.

28. Az iskola létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje 1. Az intézmény tanulóinak jogai és kötelességei a helyiségek használatára vonatkozólag:  A tanuló joga, hogy az intézmény helyiségeit rendeltetésszerűen használja.  A tanulók az általuk használt helyiségek rendjéért és felszerelési tárgyaiért szándékos károkozás esetén anyagilag is felelősek.  Az intézmény felszereléseit, s az ott elhelyezett eszközöket csak igazgatói engedéllyel lehet az intézményből elvinni, vagy más helyiségbe átvinni.  A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit és felszereléseit tanári felügyelettel, diákrendezvények esetén az ügyeletes vezetővel történő egyeztetés szerint vehetik igénybe.  Az iskolai helyiségekben tanórán kívüli foglalkozások 1425 és 19 óra között tarthatóak.  Tanítás nélküli munkanapon, szabadnapokon, ünnepnapokon előre bejelentett programmal és külön engedély alapján reggel 9-től 18 óráig lehet a helyiségeket, illetve a létesítményeket igénybe venni. Engedélyt az igazgató vagy a megbízott helyettese adhat.

42

2. Az intézmény dolgozóinak jogai és kötelességei a helyiségek használatára vonatkozólag:  Az intézmény dolgozójának joga, hogy a helyiségeket és létesítményeket rendeltetésszerűen használja.  A dolgozók az általuk használt helyiségek rendjéért és tisztaságáért erkölcsileg és anyagilag is felelősek.  Magáncélra az intézmény helyiségeit, létesítményeit csak az igazgató engedélyével lehet használni.  Felszereléseket, eszközöket, anyagokat az intézményből nem lehet kivinni! Indokolt esetben erre engedélyt csak az igazgató adhat.  A helyiségek, létesítmények igénybe vételekor a használó köteles megtartani és megtartatni az oda előírt használati rendet. Maradéktalanul eleget kell tenni a takarékossági, tűzvédelmi és biztonságtechnikai előírásoknak. 3. Az iskola helyiségeinek bérbeadása külső szervezeteknek:  Csak akkor és olyan időpontban lehet átengedésre szerződést kötni, ha az nem csorbítja az intézmény tanulóinak, szervezeteinek a lehetőségeit, tehát nem megy az intézményi nevelő- oktató munka rovására!  A bérbeadás felelőse az igazgató és gazdasági összekötő.  Az egyszeri használatba vételi engedélyt az illető helyiség kiadása előtt a gazdasági összekötő egyezteti az igazgatóval.  A gazdasági összekötő az engedélyek után – önköltség-számítási táblázatok alapján –készítheti el a szerződést.  Az elkészített bérleti szerződéseket a tankerületi igazgató írja alá.  A gondnok biztosítja a feltételeket.  A gazdasági összekötő elvégzi a kapcsolódó egyéb feladatokat, pl. számlázás kérése, is. Megjegyzés: A tornaterem bérbeadásakor a testnevelő tanárokkal és a tanulóifjúság képviselőivel is véleményt kell cserélnie az igazgatónak vagy megbízottjának.

29. A tanulói egészségvédelem, gyermek- és ifjúságvédelem előírásai 1. A tanulók részére – egészségi állapotuk napi ellenőrzésére, felülvizsgálatára – az adott tanévre meghatározva hetente egy alkalommal iskolaorvosi és védőnői rendelés van. Váratlan esetben, más iskolában elérhető az iskolaorvos, vagy az ügyeletes vezető intézkedésére a szakorvosi ellátást

43

2. 3.

4.

5. 6. 7.

8.

megoldjuk. A szülőt ilyen esetben haladéktalanul értesítjük, megítélés szerint a tanulót társaitól elkülönítjük. Az iskolaorvos rendelésének időpontja az orvosi szoba ajtaján minden tanév elején kifüggesztésre kerül. Évente egy alkalommal szűrést végez az iskola tanulói körében, különös tekintettel a pályaalkalmasságra. Szükség esetén szakorvosi vizsgálatra küldi a tanulót. A belépő kilencedikes tanulók figyelmét felhívja, ha az adott szakmacsoportban, a szakképző évfolyamra egészségügyi alkalmatlanság miatt nem iskolázható be. A beteg tanulókat külön időpontban fogadja. Kérésre, tanácsadást tart a szülőknek. Kérésre, osztályfőnöki órán egészségügyi tanácsadást tart. Segíti az alkohol-, ill. drogprevenciós tevékenységünket, a dohányzás elleni küzdelmet. Javaslatot tesz, külső előadó személyére a fenti, ill. a szexualitás veszélyei című témákban. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkaköri leírása tartalmazza azokat a feladatokat, amelyeket a megbízott pedagógus ebben a feladatkörben ellát. Fogadóórája a tanév elején az iskolai hirdető táblára kerül. A belépő kilencedikesek szüleit az első szülői értekezleten tájékoztatja tevékenységéről.

30. Az iskolai könyvtár kölcsönzési és nyitvatartási rendje 1. A könyvtárat az intézmény dolgozói és tanulói vehetik igénybe. (A szolgáltatások használóinak körét a könyvtárostanár az iskola igazgatójával egyetértésben bővítheti.) 2. A könyvtár használata ingyenes. 3. Az iskolai könyvtár használati és kölcsönzési rendjét minden 9. osztályos tanulóval szeptemberben megismertetjük. A tanulók beiratkoznak, s ez érvényes, míg az iskola tanulói maradnak. 4. Az általános könyvtárhasználati szabályok a mi könyvtárunkban is érvényesek. Pl. csendes viselkedés, a rend megőrzése, a dokumentumok óvatos használata. 5. A könyvtári állomány nagyobbik része kölcsönözhető, illetve részben kölcsönözhető, kisebbik része csak az olvasóteremben használható. 6. A kölcsönözhetőség körét a könyvtáros határozza meg. (Pl.: szótárak, ritka könyvek, folyóiratok) 7. A dokumentumok általános kölcsönzési időtartama 21 munkanap (3 hét)

44

8. A részben kölcsönözhető dokumentumok esetén a kölcsönzési időt minden esetben a könyvtárostanár és az olvasó megállapodása határozza meg. 9. Ha a tanuló (vagy dolgozó) a könyvtári állományba tartozó könyvet elveszíti vagy megrongálja, köteles másik példányról gondoskodni. 10. (Pótolhatatlanság esetén a dokumentum gyűjteményi értéke fizetendő be a gazdasági iroda pénztárába.) 11. Amennyiben a tanuló a könyvtárral szembeni tartozását nem rendezi, a könyvtárostanár a tanuló osztályfőnökéhez fordul, majd írásban a szüleihez, végül az illetékes jegyzőtől kér törvényi eljárást. 12. A tartós tankönyvek használóinak is évente számot kell adniuk a náluk lévő dokumentumokról. Év végén legkésőbb június 30-ig minden tankönyvét a könyvtár számára vissza kell adni, ha azonban a szaktanár az általa kijelölt könyveknek több évnyi használatát jelezte, akkor a tankönyvek a tanulóknál maradhatnak. 13. A könyvtár kölcsönzési és nyitvatartási idejét a könyvtárostanár javaslata alapján az igazgató évente határozza meg. Ezen időpontok az iskola faliújságján és a könyvtár hirdetőtábláján állandóan olvashatók. 14. A könyvtár nyitvatartási ideje alatt az Internet-hozzáférés biztosított. 15. Az intézményből a tanév közben eltávozó tanuló vagy dolgozó távozás előtt köteles a könyvtári tartozását rendezni. 16. Tanítási szünetekben a könyvtár zárva tart. 17. Az itt nem szabályozott kérdések tekintetében lásd a Könyvtár SZMSZ-ét.

Az SZMSZ mellékletei: 1.

A debreceni Péchy Mihály Építőipari Szakközépiskola könyvtárának Szervezeti és Működési szabályzata

2.

Adatkezelési szabályzat

3.

Iratkezelési szabályzat

4.

Munkaköri leírás-minták

45

46