A partnerség elve a Strukturális Alapok felhasználásában

A partnerség elve a Strukturális Alapok felhasználásában

Tankönyv a köztisztviselők továbbképzéséhez

Szerző: Nowackiné Tóth Katalin

2006. április

A tankönyvet megalapozó tanulmányok szerzői:

Szerző: Nowackiné Tóth Katalin

Lektor: Dr. Hoffman István

A tankönyv a Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében, az Európai Unió Strukturális Alapjainak támogatásával készült. © Magyar Közigazgatási Intézet, 2006 Kiadja: MAGYAR KÖZIGAZGATÁSI INTÉZET Felelős kiadó: DR. PERGER ÉVA BUDAPEST, 2006 ISBN 963 9395 39 0

I. FEJEZET:

A PARTNERSÉG ÉRTELMEZÉSE AZ EURÓPAI UNIÓ

GYAKORLATÁBAN

7 7

1) 2)

ASSZOCIÁCIÓK A PARTNERSÉG SZÓ HALLATÁN. A JÓ PARTNERSÉG JELLEMZŐI. 7 A PARTNERSÉG JELENTŐSÉGE AZ UNIÓ FOGALOMRENDSZERÉBEN, MŰKÖDÉSÉNEK ALAPELVEI, SZABÁLYOZÁSA 10 2.1 A partnerség elvének megjelenése és formálódása 10 2.2 A partnerség fogalma az Európai Unió Tanácsának rendelete értelmében 11 2.3 A Partnerség megjelenése a Strukturális Alapok alapelvei között 12 2.4 A partnerség elvének megjelenése a hazai jogszabályokban 13 2.5 A partnerség megjelenése a programozás különböző szakaszaiban 14 2.6 Partnerség szintjei 15 2.7 Partnerség elvének érvényesülése a projektekben 16 3) A PARTNERSÉG VERTIKÁLIS ÉS HORIZONTÁLIS FELÉPÍTÉSE, A PARTNERSÉG SZEREPLŐI 17 3.1 Példák a vertikálisan felépülő partnerségre 17 3.2 Példák a horizontálisan felépülő partnerségre 19 3.3 Példák a kistérségfejlesztési partnerség szereplőire 21 3.3.1 A szereplők rövid jellemzése: 22 4) AZ I. FEJEZET ÖSSZEFOGLALÁSA 25 II. FEJEZET: A PARTNERSÉG ELVÉNEK ÉRVÉNYESÜLÉSE MAKRO ÉS MIKRO SZINTEN 27 1) 2)

3) 4) 5) 6)

CSATLAKOZÁSI PARTNERSÉG PARTNERSÉG A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV KIALAKÍTÁSAKOR ÉS

27

29 EGYEZTETÉSEKOR 2.1. A partnerség elve és az NFT kapcsolata 29 2.2. Az Európai Unió szociális párbeszédrendszer módszereinek felhasználása az NFT egyeztetési folyamatában 30 2.3. A magyar érdekegyeztetési rendszer fórumai és tradíciói 31 2.4. A társadalmi egyeztetés alapelvei 32 2.5. A társadalmi egyeztetés célja 32 2.6. Az egyeztetés módszere 32 2.7. Az egyeztetésben közreműködő egyéb partnerek 32 2.8. Az egyeztetés eszközei 34 PARTNERSÉGI KÖRÖK LÉTJOGOSULTSÁGA 35 A PARTNERSÉG ELVÉNEK ÉRVÉNYESÜLÉSE AZ OKTATÁSI KÖR TEVÉKENYSÉGÉBEN 38 PARTNERSÉG A PROJEKTÖTLETEK GYŰJTÉSÉBEN 39 A II. FEJEZET ÖSSZEFOGLALÁSA 42

3

A PARTNERSÉG SZEREPE A III. FEJEZET: PROJEKTMENEDZSMENTBEN 1) 2) 3)

45

A PARTNERSÉG SZEREPE AZ EURÓPAI PROJEKTMENEDZSMENTBEN 45 PARTNERSÉGÉPÍTÉS A HELYI FEJLESZTÉSEK SORÁN 49 PARTNERSÉG ELVÉNEK FELSZÍNEN TARTÁSA A MUNKACSOPORTOKBAN 54 3.1 Brain storming, mint csoportmunka módszer 57 3.2 GOPP módszer 58 4) A III. FEJEZET ÖSSZEFOGLALÁSA 59 5) ESETTANULMÁNYOK 61 1. SZ. ESETTANULMÁNY: A PARTNERSÉG ELVÉNEK ÉRVÉNYESÜLÉSE FINNORSZÁG ÉS SVÉDORSZÁG PÉLDÁJÁN 62 2. SZ. ESETTANULMÁNY: ÓZD ÉS KISTÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE 65 3. SZ. ESETTANULMÁNY: A CSEREHÁTI TELEPÜLÉSSZÖVETSÉG PROJEKTJE 70 4. SZ. ESETTANULMÁNY: PARTNERSÉG, MINT A SZÉCHENYI TERV MEGVALÓSÍTÁSÁNAK EGYIK ESZKÖZE 74 5. SZ. ESETTANULMÁNY: TAPASZTALATOK A PARTNERSÉGÉPÍTÉS TERÉN 77 6. SZ. ESETTANULMÁNY: HELYI FEJLESZTÉSI IGÉNYEK MEGVALÓSÍTÁSA KÖRÉ ÉPÜLŐ SIKERES PARTNERSÉGEK (OLASZORSZÁG) 78 6) JÓKÍVÁNSÁGOK 90 7) TERMINOLÓGIAI SZÓTÁR 91 8) MELLÉKLETEK 93 1. SZ. MELLÉKLET: A TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK ÉS PROGRAMOK 93 EGYEZTETÉSE ÉS VÉLEMÉNYEZÉSE SORÁN BEVONANDÓ SZERVEZETEK 2. SZ. MELLÉKLET: A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSÉBEN RÉSZTVEVŐ PARTNEREK LISTÁJA 95 3. SZ. MELLÉKLET: A 2002. FEBRUÁR 14-ÉN MEGALAKULT PARTNERSÉGI CSOPORTOK 97 9) FORRÁSOK 103

KEDVES OLVASÓ! „Audiatur et altera pars.” Örömmel köszöntöm a továbbképzési programon. Jelen tananyag a Partnerség elvének fontosságát és szükségességét hivatott bemutatni és segít annak készségszintű elsajátításában. Hogy miért olyan kiemelkedően fontos a partnerség? Hogyan lehet ezt egy szinten említeni a Strukturális Alapokkal? A továbbképzési napokon bemutatásra kerülő témák mindegyike a Strukturális Alapok sikeres működésének egy-egy meghatározó pontjára mutat rá. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta eltelt évek bölcsebbé tettek minket. Saját életünkön keresztül is nyertünk tapasztalatokat arról, mit jelent egyegy fejlesztési programot felépíteni és megvalósítani, esetleg látni veszendőbe menni sok-sok apró tévedés, vagy előre nem látott komoly nehézség folytán. Saját bőrünkön tapasztalhattuk többek között a partnerség hiányából fakadó veszteségeket is. Mióta elbúcsúztunk a segélyprogramoktól és az előcsatlakozási alapoktól és megkapjuk cserébe a Strukturális és Kohéziós Alapokban, Közösségi Kezdeményezésekben és más programokban való részvétel lehetőségét, felértékelődtek képességeink. Megtapasztaltuk, hogy nincs automatikus pénzleosztás. Programok vannak, jó és még jobb programok. Nem az elesettség bemutatása a fontos, hanem a kilábalási elképzelés megvalósíthatósága. Nem zárkózhatunk be, hanem partnerkapcsolatokat kell építenünk, mert az élő partneri kapcsolatok a fenntartható fejlődés lépcsői. Pénzforrásokhoz juttathatja tagjait, hozzájárulva az egyén, a régió és az ország felemelkedéséhez. Pénzforráshoz, mely kecsegtető, csábító, szükséges és veszélyes. Meghozhatja a várva-várt fejlődést, és egymás ellen fordíthatja a partnereket. Lehet élni vele és visszaélni. Jó példaként hírnevet hozhat, de le is járathatja projektgazdáját és tágabb környezetét. Partnerség, amit tanulnunk kell, mint oly sok más ismeretet. Az a partnerség, mely kizárólagos érdekeken alapul soha nem hoz kiegyensúlyozott fejlődést. Előbb-utóbb felszínre hozza magából az ösztönös versenyreflexeket és ellenségként tekint korábbi „partnerére”. A jó partnerségépítés művészet, melyben az egyéni érdekeken kívül megjelennek sokkal fontosabb elemek, magatartásformák, melyeket ösztönössé és természetessé tenni nehezebb, mint betartani a pályázat összes adminisztratív előírását. 5

Annak érdekében, hogy minél többet megtapasztalhassunk a partnerség elvének hasznosságáról és építésének módszereiről, a tananyagot több, rövid, könnyen értelmezhető részre osztottuk, melyek mindig kérdésfelvetésekkel indulnak. A kérdések köré épül a tananyagkifejtés, melynek során összpontosítani lehet a lényeges pontokra, nagyobb odafigyeléssel lehet kísérni a mondanivalót. A kérdések jó alkalmat biztosítanak az ismeretellenőrzésre is. A tananyag három egymástól határozottan elkülönülő részre oszlik: a törzsanyagra, az esettanulmányokra és a mellékletekre. A törzsanyag a modul kimeneti követelményeivel azonos ismeretszint elérését biztosítja. Az esettanulmányok a készségfejlesztést szolgálják. A mellékletek kiegészítő információkkal szolgálnak. A kapcsolódó esettanulmányokra és mellékletekre a törzsanyag a megfelelő helyeken hivatkozik. Kellemes ismeretszerzést kívánok minden kedves olvasónak: A szerző

6

I. fejezet:

A partnerség értelmezése az Európai Unió gyakorlatában

Tananyagunk első részében körbejárjuk a partnerség szó lehetséges értelmezéseit, majd megismerkedünk annak európai uniós hivatalos megfogalmazásával és példákon keresztül érzékeltetjük a tanácsi rendeletben foglalt partnerségi szinteket. Kitérünk továbbá a partnerség hazai jogszabályokban való megjelenésére is.

1) Asszociációk a partnerség szó hallatán. A jó partnerség jellemzői. Gondoljuk végig mit értünk azon, ha partnerségről beszélünk. Milyen ismérvek teszik harmonikussá a partnerséget? Hogyan vihetők át ezek a jellegzetességek intézmények közötti viszonyokra és milyen eredményeket hozhatnak? Érdemes figyelemmel követnünk a partnerség szó lehetséges értelmezéseit. Próbálkozzunk meg azzal, hogy mindazt, amit így fontosnak tartunk, logikai sorrendbe állítsuk. Meddig tudunk visszamenni, mi lehet vajon a gyökere a jó partnerségnek? Lássunk most egy ilyen kísérletet! Szavak, melyek a leggyakrabban felhangzanak erre a kérdésre: egyenrangú viszony, alkalmazkodási képesség, tisztelet, bizalom Mivel egészítenénk ki ezt a felsorolást, ha intézmények viszonylatában gondolkodnánk el a partnerség lényegéről? Ez esetben leggyakrabban a következő válaszok hangzanak el: közös cél, érdekérvényesítés színtere, összefogás, megrendelések és források megszerzésének lehetősége, innovációk, ötletek, új látásmód forrása, visszajelzés saját munkánkról, kritika, bátorítás, sikerélmény,

7

A PARTNERSÉG ELVE A STRUKTURÁLIS ALAPOK FELHASZNÁLÁSÁBAN

Hogyan lehetne a partnerség - intézmények kapcsolatában rejlő lényegét - felismerni, logikailag felépíteni? A partnerség, intézmények kapcsolatában sem nélkülözheti eredeti lényegét, a partnerek tiszteletén alapuló bizalmat. Ha van bizalom, lehet közös cél. A közös célok pedig megvalósulhatnak, ha van összefogás. Összefogás a különböző típusú, érdekű, szintű és tevékenységű intézmény között. Olyan érdekérvényesítés mellett, mellyel nem rontják, hanem javítják a többiek lehetőségét. Képesek gyorsan és rugalmasan alkalmazkodni a gazdasági-társadalmi környezet változásaihoz. Azáltal, hogy többféle szaktudást egyesítenek, komplex válaszokat tudnak adni komplex problémákra. Képesek értéket létrehozni egy magasabb, európai uniós dimenzióban. A gazdaságtanban szárazan és hivatalosan mondhatnánk úgy is, hogy képesek legyenek kihasználni a komparatív előnyök nyújtotta lehetőségeket. Hogyan válik végre látványossá az eredmény? Mérhetjük előbb-utóbb életszínvonal emelkedésben, vagy a fizetőképes kereslet növekedése által generált gazdasági fejlődésben, ami a gazdasági és társadalmi kohézió áhított vágya felé visz minket közelebb. Amennyiben nem törne meg ez a folyamat, akkor beszélhetnénk a partnerség erején alapuló fenntartható fejlődésről, a partnerségről, mely a növekedés motorja. Amennyire egyszerűnek hangzik, annyira nehéz a megvalósítása. Hatalmas összegű projektekre kell gondolnunk. Képzeljük el mekkora lelkierő kell hozzá, hogy ne használja egy magasabb presztízsű intézmény a súlyát társpartnerei kiszolgáltatott szerepének hangsúlyozására. Lépten-nyomon követünk el hibákat a partnerség építése terén, de ne szűnjünk meg törekedni az elvek betartására. Egy kapcsolat, mely kizárólag önérdekeken alapul soha nem hoz kiegyensúlyozott fejlődést. Előbb-utóbb felszínre hozza magából az ösztönös versenyreflexeket nem tudván uralkodni rajta, és ellenségként tekint korábbi „partnerére” túllépve az egészséges konkurencia határait. A jó partnerség kiépítése megéri a fáradságot. Olyan előnyökhöz juttat, melyek személyiségünket és munkánk minőségét is kedvező irányba befolyásolják. A gyors és pontos információszerzés új feladatok, megrendelések és források megszerzésének lehetőségét teremti meg. A közös munka nagyobb lehetőséget biztosít az innovációk, ötletek felszínre kerülésére, új látásmód kialakulására. A találkozók azonnali és hiteles visszajelzést adnak saját munkánkról. A partnerség tagjai a közös cél minél sikeresebb elérése érdekében építő jellegű kritikáikkal nyújtanak segítséget, bátorítják és összetartják az együttműködés tagjait, sikerélményekkel gazdagítják egymást.

8

A PARTNERSÉG ÉRTELMEZÉSE AZ EURÓPAI UNIÓ GYAKORLATÁBAN

Röviden összefoglalva: Partnerség, mint tisztelet, Partnerség, mint bizalom, Partnerség, mint közös cél, Partnerség, mint összefogás, Partnerség, mint az érdekérvényesítés színtere, Partnerség, mint alkalmazkodási képesség, Partnerség, mint komplex válaszlehetőség komplex problémákra, Partnerség, mint értékteremtő tevékenység, Partnerség, mint egyenrangú viszony, Partnerség, mint a gyors és pontos információszerzés színtere, Partnerség, mint az új feladatok, megrendelések és források megszerzésének lehetősége, Partnerség, mint az innovációk, ötletek, új látásmód forrása, Partnerség, mint visszajelzés saját munkánkról, kritika, bátorítás, sikerélmény, Partnerség, mint a növekedés motorja, Partnerség, amit tanulnunk kell, mint oly sok ismeretet. A partnerség „csak” eszköze az egyéni és a társadalmi jólét megvalósulásának. A kérdés az, tudunk-e együtt sikereket elérni, sokszor önzetlenül munkát végezni közös célok elérése érdekében. Kezünkben van tehát a jövőnk. Közvetlenül alakíthatjuk azt, hozzájárulva a fejlesztési stratégiák, intézkedések kialakításához és megvalósításához. A partnerségeket az EU-ban a helyi fejlesztések iránti elkötelezettség tartja össze s nem a források elérhetősége, és valóban működik. Az "ír csoda", az ír tapasztalat is arra hívja fel a figyelmet, hogy a Strukturális Alapok sikeres felhasználásának, eredményességének a meghatározó gazdasági szereplők közötti hatékony partnerség megvalósítása az előfeltétele. Ennek a titkát lehet keresni, mind több esetet tanulmányozni, de az igazi „csoda” akkor válik be, ha eredeti. A partneri viszonyok azonban időigényesek és nem másolhatóak, nincs rá recept. A helyi szereplőknek maguknak kell kialakítaniuk. Az előbb említett magatartásformáknak ösztönössé kell válniuk, erőlködve nem működtethetők. Az Európai Unióban 20 év alatt a partnerség a regionalizáció, a területfejlesztés legfontosabb eszközévé vált, amelyben hazánk is megtalálhatja a maga útját. Idő kell ahhoz, hogy beépüljön a közgondolkodásba ez a szemléletváltozás, mert az igazat bevallva a partnerség kialakításának nincsenek hazánkban tradíciói. Higgyük el, hogy megéri a fáradságot, és tapasztalni fogjuk, hogy érezhetően jobb lesz az életminőség is általa.

9


2)

A partnerség jelentősége az unió fogalomrendszerében, működésének alapelvei, szabályozása Milyen intézmények/szervezetek között kell partnerséget kiépíteni? Miért válik a partnerség olyan fontos tényezővé, hogy "kötelező" erejűvé kell tenni a Strukturális Alapok felhasználásakor? Hogyan definiálható a partnerség a Strukturális Alapok igénybevétele szempontjából? Hogyan értelmezzük a partnerséget a különböző szinteken?

2.1 A partnerség elvének megjelenése és formálódása A partnerség alapelve az Európai Unió regionális politikájának egy lényeges eleme. Annak a regionális politikának, melynek fő célja a régiók közötti fejlődési különbségek csökkentése. A partnerség elvét, mint a Strukturális Alapok egyik alapelvét hivataloson 1988-ban vezették be. Jelentése mind a mai napig a Strukturális Alapok rendeleteiben és a gyakorlati végrehajtásban is több változáson ment át. Eredetileg partnerség névvel az Európai Bizottság, a tagállamok és a régiók közötti, egyfajta függőleges, „alá-fölé rendelt” partnerséget fogalmaztak meg a programozás szintjén. 1993-ban bővült a jelentés azáltal, hogy magába foglalta a - tagállamok által megnevezett, egymással „egyenrangú” szereplőként értékelt - gazdasági és szociális partnereket is, így 1994-től a már létező „társadalmi partnerség”-ről szóló koncepció került előtérbe. A partnerség mélyen beágyazódott a Strukturális Alapok programjainak minden szakaszába a programfejlesztéstől a programok értékeléséig. Sok programban és kezdeményezésben a partnerség túlhaladta a konzultációk és koordinációk hivatalos mechanizmusát és mára már egy jelentős, több szinten, több ágazatban megjelenő és elfogadott szerveződést jelent, ami túlmutat a Strukturális Alapok tevékenységeire való korlátozódáson. Tehát egyfajta rendszer hatásról beszélhetünk, melynek dinamikáját a Strukturális Alapok Szabályozása idézi elő és amely kihat a gyakran tisztán nemzeti természetű tevékenységekre is. A partnerség a Bizottság és a Tagállamok közötti, törvényeken alapuló kapcsolatból így fejlődött tovább egy szélesebb mechanizmussá, mely a szociális és más szektorális, ill. regionális partnerekkel történő együttműködésben nyilvánul meg. A partnerség mára már úgy jelenik meg, mint alapvető képesség a sokszereplős intézményközi együttműködésre, kulcsot adva a résztvevők kezébe a regionális és helyi fejlesztési források megszerzéséhez. 10


2.2 A partnerség fogalma az Európai Unió Tanácsának rendelete értelmében A partnerség hivatalos megfogalmazását az Európai Unió Tanácsának 1999. június 21-i 1260/1999/EK. rendelete1 tartalmazza a következőképpen: „A partnerség magába foglalja a szoros együttműködést az Európai Bizottság és minden tagország nemzeti, regionális, helyi illetve más szinten felelős hatóságai között, beleértve a tagállam meghatározott gazdasági és társadalmi partnereit is.” „1. A közösség intézkedései kiegészítik a megfelelő nemzeti lépéseket, illetve hozzájárulnak azokhoz. A szóban forgó intézkedések kidolgozása a Bizottság és a tagállam közötti szoros konzultatív kapcsolat (továbbiakban: ’partnerség’) keretében történik, bevonva a tagállam által kijelölt hatóságokat és szerveket a nemzeti szabályozásnak és az élő gyakorlatnak megfelelően, nevezetesen:

a regionális és helyi hatóságokat és egyéb illetékes közhivatalokat, a gazdasági és szociális partnereket, bármely egyéb illetékes szervet ebben a keretben.

A partnerség az első alpontban definiált egyes partnerek megfelelő intézményi, jogi és pénzügyi jogköreinek teljes tiszteletben tartásával működik. A nemzeti, regionális, helyi vagy más szinten legnagyobb reprezentativitással rendelkező partnerek meghatározásában a tagállam széles körű és hatékony társulást hoz létre az összes érintett testületből, a nemzeti szabályoknak és gyakorlatnak megfelelően, számításba véve a nemek közötti egyenlőség és a tartós gazdasági fejlődés elősegítésének ügyeit, összhangban a környezetvédelem és – rehabilitáció szempontjaival. Az összes kijelölt fél (továbbiakban: ’partnerek’) egy közös célra törekvő partnerség részese. 2. A partnerség kiterjed a támogatás előkészítésére, finanszírozására, monitoringjára és értékelésére. A tagállamok biztosítják a megfelelő partnerek társulását a tervezés különböző szakaszaiban, figyelembe véve az egyes fázisok időbeli korlátait.„ (Szervezet, 8. cikk, Kiegészítő jelleg és partnerség)

1

A rendelet teljes szövege magyar fordításban olvasható: http://www.cc-consultatio.hu/emoga/kapcsjog.htm

11


2.3 A Partnerség megjelenése a Strukturális Alapok alapelvei között Melyek a Strukturális Alapok alapelvei? Hogyan illeszkedik a partnerség elve ezek közé? Első alapelv a koncentráció elve, melynek értelmében a rendelkezésre álló pénzeszközöket akkor lehet a leghatékonyabban felhasználni, ha minél kisebb területen és minél nagyobb programokra koncentrálják. más megvilágításban a támogatásoknak a közösség leggyengébb régióira történő összpontosítása a feladat Második alapelv a programozás elve, melynek jellemzője az, hogy a közösségi strukturális eszközöket többéves időtartamra, átfogóan kell megtervezni és a különböző alapok működését össze kell hangolni Harmadik alapelv: az addicionalitás elve, melynek értelmében a közösségi hozzájárulás kivétel nélkül csak kiegészíti, növeli a nemzeti vagy regionális hatóságok fejlesztésre szánt erőforrásait, nem helyettesítik azokat. És végül a negyedik alapelv: a partnerség elve, melynek a különböző szinteken és a különböző szintek között kell érvényesülnie. Ennek értelmében különösen fontos a partnerség a projektek kidolgozása, végrehajtása és ellenőrzése során az EU és a tagállam intézményei között, melyet vertikális partnerségnek hívunk, valamint a regionális és helyi hatóságok, oktatási intézmények, civil szervezetek, vállalatok és szociális partnerek, az egyes ágazatokhoz tartozó intézmények között melyet horizontális partnerségként értelmezünk. Ennek értelmében a projektek végrehajtói nem jelentkezhetnek közvetlenül támogatásért, hanem az egyes projekteknek mindig egy-egy keretprogram (regionális, ágazati program) részét kell képezniük. A partnerség érvényesítésének hatóköre A partnerség szabályozása a szubszidiaritás elvének megfelelően csupán általános keretfeltételeket határoz meg, így az elv megvalósításának módjáról a tagállamok maguk döntenek. A jogszabályi rendelkezések célja tehát nem egy egységes partnerségi modell alkalmazása, hiszen ez a tagállamok eltérő intézményi 12


rendszeréből adódóan elképzelhetetlen lenne, hanem csupán annak biztosítása, hogy a meghatározott körvonalak között minden tagállamban működjön a partnerségi folyamat. Ezért érdemes a tagállamok gyakorlatát áttekinteni. Lásd: 1. sz. esettanulmány, ahol a finn és svéd partnerségi folyamat működése tanulmányozható. A tagállamok kötelességei közé tartozik az, hogy a Strukturális Alapok támogatásával megvalósuló intézkedések kapcsán egyeztetést folytassanak egyrészről a Bizottsággal, másrészről pedig a: - regionális és helyi hatóságokkal és az állami szervekkel - gazdasági és szociális partnerekkel - minden egyéb illetékes szervvel. A tagállamok kompetenciájába pedig annak mérlegelése tartozik, hogy mely intézmények, szervezetek vegyenek részt konkrétan a partnerségi folyamatban. Előírás azonban, hogy széleskörű és hatékony együttműködési formát hozzanak létre, melynek kialakításakor szem előtt kell tartani a nemek közötti esélyegyenlőséget, a fenntartható fejlődést és a környezetvédelmi szempontokat is. A tagállamoknak gondoskodniuk kell továbbá arról, hogy a partnerekkel való egyeztetés a programozási folyamat minden szakaszában megvalósuljon, kiterjedjen az előkészítésre, a finanszírozásra, a monitoringra és az értékelésre is. Az uniós jogszabályok ennél nagyobb részletességgel nem tárgyalják a partnerség elvét. Az Európai Bizottság magyarázó dokumentumaiban találunk iránymutatást a partnerséggel kapcsolatban, ám részletekbe menően ezek sem tárgyalják a témát. A partnerség kérdéskörével foglalkozik egy másik nemzetközi egyezmény is – az Aarhusi egyezmény -, melyet napjainkig 42-en írtak alá, köztük Magyarország és az Európai Bizottság is. Ennek következtében mind a magyar államigazgatásra, mind pedig az EU intézményeire is kötelező érvénnyel bír. A dokumentum a partnerségi elv alkalmazásának kereteit a környezetvédelem területére fekteti le, ám a kidolgozott partnerségi eljárások modellül szolgálhatnak egy általánosabb érvényű partnerségi együttműködéshez. Az egyezmény az információkhoz való hozzáférésről, a döntéshozásban történő részvételről és az igazságszolgáltatási jogról szól. 2.4 A partnerség elvének megjelenése a hazai jogszabályokban A hazai szabályozás részletes, több tekintetben érinti a társadalmi egyeztetés folyamatát. A partnerség elvének alkalmazásáról rendelkezik az 1996. évi XXI. törvény, mely a területfejlesztésről és területrendezésről szól. A törvény megadja a regi13


onális politika és a területfejlesztés jogi kereteit és rendelkezik a beavatkozások hátteréül szolgáló különböző szintű – nemzeti ill. regionális – intézményekről. Általánosságban rendelkezik továbbá a különös jelentőségű területfejlesztési dokumentumokkal kapcsolatos véleményezési és javaslattételi jogosítványokról. Külön részben határozza meg a nyilvánosság és a társadalmi részvétel folyamatát és követelményeit. Ennek a területfejlesztési törvénynek a partnerség területén történő részletezését a 184/1996. (XII. 11.) számú kormányrendelet írja le, mely a területfejlesztési koncepciók és programok, valamint a területrendezési tervek egyeztetésének és elfogadásának rendjéről szól. A rendelet meghatározza a különböző szintek (ország, régió, megye, kiemelt térség, kistérség) között alkalmazandó rendszerszemléletet és priorizálási rendet. A területfejlesztési koncepciók és programok egyeztetése során bevonandó szervezetek listája tágabb, mint a véleményezési folyamatba bevontak köre. Az összehasonlításhoz a szervezetek listája megtekinthető az 1. sz. mellékletben. A kisebb földrajzi egységekre (régiókra, kiemelt térségekre, megyékre, kistérségekre) korlátozódó területfejlesztési tervdokumentumok kidolgozásának, véleményezésének folyamatába bevonandó szervezetek listáját ugyancsak az 1. sz. melléklet tartalmazza. 2.5 A partnerség megjelenése a programozás különböző szakaszaiban A partnerszervezetek részvétele rendkívüli jelentőségű a programozás egyes szakaszaiban, mivel ettől függ a fejlesztési programok sikere. Az egyes cikluselemek egymásra épülnek, így a felhalmozott tapasztalatok, értékelési eredmények figyelembevétele a továbbhaladás szempontjából elengedhetetlen. Programkészítéskor a térségi és ágazati elemzések alapján kidolgozásra kerülnek a fő célok ill. prioritások – ennek során elengedhetetlen a térségi és ágazati szereplőkkel való párbeszéd; Az identifikáció szakaszában a fejlesztési ötleteknek megfelelő megoldási feltételek kidolgozása a meghatározó - ennek során konzultációt kell folytatni a fejlesztések kedvezményezettjeivel, hogy minél pontosabban lehessen meghatározni a fejlesztések feltételeit; A kidolgozás során az ötletet programmá kell fejleszteni és a programozásban résztvevő partnerekkel együtt ki kell dolgozni a megvalósíthatóság és a fenntarthatóság biztosítékait; A megvalósítás szakasza a projektkiválasztás, pénzügyi döntés, finanszírozási szerződés megkötése lépéseket foglalja magában. Ennek során a kidolgozott programokra beérkezet megoldási változatok, projektötletek közül kell tudni kiválasztani a legmegvalósíthatóbb projekteket, dönteni kell a támogatásról és meg kell kötni a támogatási szerződést;

14


A monitoring tevékenység során a megvalósulás folyamatos figyelése és támogatása az elsődleges fontosságú a fejlesztések sikere szempontjából. A támogatott projekttől való eltérés esetén dönteni kell a módosításról; Az értékelés során vizsgálni kell a kitűzött célok elérését, le kell vonni a szükséges következtetéseket és a tapasztalatokat vissza kell csatolni.

2.6 Partnerség szintjei A partnerség fogalmát több szinten is érdemes átgondolni. Ahogyan a Tanácsi rendeletből és a Strukturális Alapok igénybevétele szempontjából figyelembeveendő alapelvekből is láthatóvá vált, létezik egy vertikális és egy horizontális partnerségi felépítés, értelmezés is. Vertikális viszonylatban az Európai Unió – tagállamok - tagállami intézmények közötti széleskörű írásbeli előterjesztések és szóbeli egyeztetések során formálódó partnerség a jellemző, mely a programozás terén a tervezés és ellenőrzés folyamatában játszik kiemelkedő szerepet. A projektek kidolgozása és végrehajtása során a horizontális partnerség a jellemzőbb, pl. projektötlet generáló partnerség. Az említett példákról a későbbiekben bővebben is szót ejtünk. Nem ritka azonban a vegyes, vertikális és horizontális elemeket is magában foglaló partnerség.

A partnerség elve arra épül, hogy a területi egységek, azaz a régiók és a települések működése, fejlesztése csak akkor valósulhat meg hatékonyan – s egyben a szubszidiaritás elve is akkor érvényesülhet –, ha a szereplők folyamatosan és rendszeresen együttműködnek, közöttük célorientált kapcsolatok alakulnak ki. Az együttműködés vertikális metszetét jelképezi, amikor az Unió, a tagországok, azok régiói, annak egységei, a települések a célkitűzéseket és az azokra épülő terveiket az érintett gazdasági, társadalmi szereplők bevonásával közösen dolgozzák ki. Az alsó szinten a kezdeményező szerep érvényesül, míg magasabb szinten már a regionális és a nemzeti funkciókból következő orientáció és koordináció jelenik meg. A térségi kapcsolatok, azaz a régió–régió, valamint a település–település viszonylatok (pl. transznacionális térségi együttműködések, 15


határmenti térségek, ezen belül a települések vagy kisebb térségek együttes fejlesztése, a közös jövőbeli kapcsolatok kidolgozása) szintén fontos metszetei a vertikális együttműködésnek. Az Unióban a területfejlesztés vonatkozásában az elsődleges kedvezményezett a régió, a regionális szint. Fontos ezért az, hogy a régió és annak alkotó egységei – a települések, a kistérségek, a gazdasági és társadalmi szereplők – között a partnerség miként érvényesül. Kedvezőtlen esetben például éppen a megvalósító település akadályozhat egy programot – amennyiben utólag érdekeivel ellentétesnek ítéli azt– korlátozhatja a regionális célok érvényesülését s egyben a támogatások fogadását. A horizontális együttműködés azt jelenti, hogy a helyi, térségi szereplők együtt alakítják ki jövőképüket, annak megvalósítási programjait, azok intézkedéseit, együtt végzik az ellenőrzést és az eredmények regisztrálását. A vegyes (vertikális és horizontális) együttműködés egyik fókuszpontja a fejlesztést fogadó régió lehet. Hiszen egyrészt közvetíthet a résztvevők között (elképzelések gondozása, azok kidolgozása, fejlesztési koncepció ápolása), mint versenysemleges szereplő, ugyanakkor döntnökként is felléphet a megvalósítók között (regionális közbeszerzés vagy a fejlesztések elosztása), éppen a közösségi érdekek határozott érvényesítésével. A különböző szintek (helyi, kistérségi, megyei, regionális, országos) és a különböző jellegű szervezetek (magánszektor, önkormányzatok, nem állami szervezetek, civil szervezetek, egyetemek, kutatóintézetek) közötti együttműködés az EU Strukturális Alapokból támogatandó programjainak fő követelménye és alapelve, amelyet együttműködési megállapodásokban rögzítenek. 2.7 Partnerség elvének érvényesülése a projektekben Európai Uniós tagállamként támogatásokhoz csak akkor juthatunk, ha világosan meg tudjuk fogalmazni stratégiánkat. Be kell tudnunk mutatni, hogyan illeszkedik projektötletünk, intézményünk, Magyarország és az Unió célrendszerébe, prioritásai közé. Megfelelő önrésszel kell tudnunk rendelkezni a vállalt feladat teljesítéséhez. Rá kell mutatnunk arra, hogy felemelkedésünket szolgáló, nagy volumenű munkáról van szó, amit egyedül nem lehet, vagy nem hatékony elvégezni. Mivel nemzetgazdasági szinten is szükség van az erőforrások megfelelő és hatékony allokációjára, ezért elő kell segíteni és koordinálni kell az intézmények közötti kapcsolatépítést. Ennek hozadékát egy-egy intézmény azonnal nem érzékeli, így bizony olykor szükségessé válik az erőteljesebb bíztatás is. A partnerségépítést ezért az Európai Bizottság támogatja és meg is követeli. Megjelenik hol alapelvként, hol prioritásként, hol fontos feltételként.

16


A partnerségre és az együttműködésre épülő projektek előnyei: Lehetővé teszik az egyes partnerek tapasztalatának, tudásának és forrásainak közös hasznosítását, Elősegítik olyan struktúrák és együttműködések kialakítását, amelyek a pályázati projektek befejezése után is fennmaradnak és pozitív hatást gyakorolnak a régió társadalmi-gazdasági fejlődésére.

3) A partnerség vertikális és horizontális felépítése, a partnerség szereplői Milyen példákon keresztül jellemezhetnénk a vertikális és a horizontális partnerség felépítését? Melyek a fejlesztési partnerség legjellemzőbb szereplői? Melyek a partnerség tagjainak legjellemzőbb szerepvállalásai?

Az előző részben szót ejtettünk a partnerség vertikális és horizontális vetületéről. Nehéz különválasztani a két vetületet, annyira sok a közös találkozási pont. Tegyünk egy kísérletet az irányok érzékeltetésére. 3.1 Példák a vertikálisan felépülő partnerségre A partnerség elve szoros együttműködést kíván meg az EU és a tagállam között, mind nemzeti, mind regionális szinten. A partnerség elve szerint a fejlesztési koncepciók és programok kidolgozásába, valamint a végrehajtás minden fázisába be kell vonni valamennyi érdekelt felet az országos, a regionális és helyi szerveket, valamint az adott kormány és az EU Bizottság képviselőit, közöttük folyamatos együttműködést kell kialakítani. Nem utolsó szempont továbbá, hogy a tagállamoknak biztosítania kell, hogy az igénybevetett támogatást a meghatározott célokra fordították, tehát a tagállamoknak rendelkezniük kell megfelelő ellenőrzési és értékelési rendszerrel. A partnerség magában foglalja a programok előkészítését, finanszírozását csakúgy, mint ex-ante értékelését, ellenőrzését (monitoring) és ex-post értékelését. Az unióval való pontos, szakszerű elszámolás, illetve a források felhasználásának hatékonysága alapozza meg a későbbi támogatásokról való döntéseket. A tagállamok által készítendő Nemzeti Fejlesztési Terv európai uniós elvárásokhoz való igazítási folyamata, majd a Közösségi Támogatási Kerettervbe való beépítése jól példázza a vertikális partnerséget, egyeztetési folyamata pedig a horizontális partnerséget. Hazánk immár a második Nemzeti Fejlesztési Tervké17


szítés folyamatát éli, melyet már Nemzeti Stratégiai Referenciakeret néven illethetünk. Az Operatív Programok végleges elkészítéséig folyamatosan gyűjteni kell az információkat, a konkrét adatokat, véleményeket. Feldolgozás után újra véleményezni kell az eredményeket. Ennek a folyamatnak a partnerség oldaláról történő részletes bemutatását tartalmazzák a következő fejezetek. Nézzünk példákat arra, hogy melyek a vertikális partnerség leggyakoribb résztvevői:

A regionális fejlesztési tanácsok és ügynökségek a program tervezésében, irányításában, menedzselésében, a regionális partnerek közötti kapcsolatépítésben vehetnek részt és nem lehetnek projektgazdák. Szerepük lehet még a régiós fejlődés kereteinek kialakításában és koordinálásában és technikai segítségnyújtásban a lehetséges partnerek számára. A projektek kiválasztása és kidolgozása egymást kizárják. A projektek kiválasztása, menedzselése kizárólag a nemzeti és a regionális hatóságok felelőssége.

A megyei és helyi önkormányzatok szerepe a partnerségben összetett. Vertikális jellegű a kapcsolatuk a végső kedvezményezettekkel a technikai segítségnyújtás terén, míg horizontális jellegű abban az értelemben, ha maguk is projektpartnerek.

Az Európai Bizottság Magyarországi Delegációja az Európai Bizottság hivatalos diplomáciai, politikai képviselete, mely általános és témaspecifikus információt ad az Európai Unió, ill. az Európai Bizottság tevékenységéről, Magyarországgal kialakult kapcsolatairól, a támogatási programokról, megnyíló forráslehetőségekről.

Regionális Politikai Főigazgatóság az EU Bizottságának titkársági feladatait látja el a regionális politikát érintő ügyekben, előkészíti az ERDF szabályozását és tárgyal a régiókkal a programozási dokumentumok elfogadásáról és koordinálja azokat.

Régiók Bizottsága konzultatív joggal felruházott tanácsadó testület, melyet a regionális és helyi önkormányzatok Közösségen belüli érdekeinek védelmére hoztak létre.

A Gazdasági és Szociális Bizottság (GSzB) az Európai Unió részvételi és döntéshozatali folyamatában a tripartizmus modelljét testesíti meg. Közösségi szinten a GSzB jelenti a szervezett civil társadalom számára a konzultáció, a képviselet, a tájékoztatás és véleménynyilvánítás intézményes fórumát. Feladata továbbá, hogy lehetővé tegye a szervezett civil társadalom számára az európai projektekhez való minél nagyobb arányú és hatéko-

18


nyabb részvételt és az, hogy erősítse a civil szervezetek szerepét a közösségen kívüli országokban is, így a tagjelölt országokban is. 3.2 Példák a horizontálisan felépülő partnerségre A régión belüli kompetens szereplők együttműködését már horizontális partnerségnek nevezzük. Mint azt a partnerség fogalmának tisztázásakor láthattuk, a horizontálisan felépülő partnerségek gyakoribbak az európai uniós projektek kidolgozása és végrehajtása során. Ebben az esetben a partnerség elve az együttműködést jelenti a regionális és helyi hatóságok, gazdasági szervezetek, a szociális partnerek s a civil társadalom képviselőivel, hogy minden részt vevő fél partnerként tevékenykedjen egy közös cél érdekében. A partnerségek regionális és helyi szinten egyaránt összevonják a legfontosabb szereplőket, horizontálisan szervezik azoknak a legkülönbözőbb gazdasági és társadalmi csoportoknak programokba való bevonását, akik részletes ismeretekkel rendelkeznek területükről, s képesek meghatározni a térség erősségeit és gyengeségeit. Csakis a partnerségek működtetése révén érhető el, hogy a programot minden fél a magáénak érezze. A regionális partnerségek általában a megvalósítás fázisában a leghatékonyabbak. A helyi önkormányzatok sok esetben gyengébb befolyással rendelkeznek a program megvalósításában, mint a regionális önkormányzatok. A hatékony programozás megköveteli a programtervezés szakaszában is az együttműködést. A partnerségre épülő pályázati forma az EU-ban már megszokottá vált, az előcsatlakozási alapok pedig már a magyar pályázókat is próbálják felkészíteni, megtanítani arra, hogy találjanak olyan gazdasági szervezete(ke)t, melyek horizontálisan, vagy vertikálisan illeszkednek az adott projekthez. A konzorciumok sokrétűségük folytán a pályázáshoz kapcsolódó feladatokkal is könnyebben megbirkózhatnak. A partnerség érvényesítésének további célja, hogy a rendelkezésre bocsátott forrás ne elszigetelten fejtse ki hatását, hanem a gazdasági kapcsolatrendszereken keresztül a potenciális szereplők csoportjaira, és ne csak elemeire hasson. A partnerség elve Magyarországon már a szabályozás szintjén is létjogosultsághoz jutott, amit a 30/1997. (IV. 18.) OGY határozat is jól mutat a területfejlesztési célelőirányzatok felhasználásának irányelvei 7. pontjában: „A támogatások felhasználásánál elsődlegesen azokat a célokat kell támogatni, amelyek térségi összefogással valósulnak meg.”

19


A közvetlen partnerségi kapcsolat olyan szervezetek felkutatását fedi, melyekkel az érdekek és a tevékenységi kör egyezősége folytán közös pályázatot adhatunk be, másrészt olyanokat, akik közvetett – nem anyagi – jelleggel azonosulhatnak pályázatunk célkitűzéseivel. Előfordulhat, hogy e szervezetek szereplése, elismertsége, szakmai, gazdasági, politikai háttere minket is jobb színben tüntet fel, vagy az ő megbízhatóságuk nyújt garanciát az általunk kínált szolgáltatásra. Egy ismertebb, nagyobb szervezet neve mindenképpen felértékeli a pályázatunkat. Ez a fajta erkölcsi támogatás megnyilvánulhat ajánlásokban, támogató nyilatkozatokban, esetleg kisebb részfeladat elvégzésében. A partnerségi kapcsolatok hatékonyságának feltételei:

ha a felek közt biztosítva van a kölcsönös, és folyamatos információcsere, ha a közvetlen projekten, és önmagukon túlmutatva a döntések előkészítésében együttműködnek a térségi szereplőkkel, a gazdasági és a civil szervezetekkel, ha kölcsönös bizalommal, együtt, és egyenrangú félként vesznek részt a tervezésben és a végrehajtásban.

Partnernek tekinthetjük az elvi támogatókat is, akik - vagy mert az eredmény őket is pozitívan érinti, vagy mert az intézmény feladataival összefügg a szervezet tevékenysége - információkkal, információs csatornákkal, támogató nyilatkozatokkal segíthetik az adott projekt megvalósulását. E közvetett támogatók lehetnek önkormányzatok, fejlesztési tanácsok, kamarák, gazdaságfejlesztőgazdaságélénkítő szervezetek. Ha még mélyebben megvizsgáljuk a horizontálisan felépülő partnerségeket láthatjuk, hogy a projekt életciklusa során nemcsak a projektben közvetlenül résztvevő és nevesített partnerek a partnerség szereplői. Lássunk egy példát a partnerség szélesebb értelmében vett szereplőire:

20


2. ábra A partnerség szereplői projektszinten

3.3 Példák a kistérségfejlesztési partnerség szereplőire A decentralizált regionális gazdaságfejlesztés eredményességének kulcskérdése a helyi fejlesztések irányítása. Hangsúlyossá válnak a területfejlesztésben közreműködő szereplőket egybekapcsoló hálózatok, a közösségi és a magánszféra együttműködését serkentő mechanizmusok. A fejlesztésben a partnerséget, mint két vagy több szervezet közötti - formális vagy informális megállapodásban rögzített - együttműködési formát értelmezhetjük, aminek célja valamely, mindnyájuk számára kívánatos és fontos helyi gazdasági vagy foglalkozatási cél elérése. Az együttműködés tehát a közös célok megfogalmazásától a szerződésben rögzített lépések közös megtételéig terjed és egyik leglényegesebb tulajdonsága, hogy a partnerségből eredő gazdasági és társadalmi haszon meghaladhatja az ugyanazon szervezetek által egyénileg megszerezhető előnyöket. A partnerség a helyi építési, beruházási és humán fejlesztések egyre népszerűbb módja. Kezdetben helyi önkormányzatok és befektető cégek közös ingatlanberuházásainak kivitelezésére szorítkozott. Mára már a fejlesztési együttműködések értelmezése kiszélesedett: egyre több szektort reprezentál és egyre több partnert foglal magába. A közszolgálati, a vállalkozói és a civil szféra szerveze21


tei partnerségben együttműködve a fejlesztési projektek széles körét tudják megvalósítani és hosszabb távú partnerségi programok kialakítása is lehetőségként kínálkozik. A helyi fejlesztésben érintett szereplők áttekintése A területfejlesztésben megjelenő, abban alapvető érdekeltséggel bíró szektorok és a partnerkapcsolatok legfontosabb szereplői az alábbiak: közszolgálati szektor - nemzeti kormányzat - helyi és regionális önkormányzat - közszolgálati szervezetek magánszektor - nagyvállalatok - helyi vállalkozások - vállalkozások egyesülései egyéb gazdasági szereplők oktatási, kutatási intézmények képző központok önkéntes és közösségi szektor - szociális szolgáltató csoportok - önsegítő csoportok - projekt–alapú érdekcsoportok központi kormányzati ügynökségek - városfejlesztési irodák - vidékfejlesztési irodák szakszervezetek környezetvédelmi szervezetek fejlesztési ügynökségek - helyi fejlesztési ügynökségek - gazdaságfejlesztési ügynökségek - kisvállalkozás-fejlesztési ügynökségek európai szervezetek - Európai Bizottság 3.3.1 A szereplők rövid jellemzése: Közszolgálati szektor A nemzeti kormányzat, mint a társadalom- és gazdaságpolitika formálója, kulcsszerepet játszik a partnerség területén. A kormányzatok sok esetben, mint meghatározó partnerek tevékenykednek, legitimitást és pénzügyi finanszírozást egyaránt biztosítva a projektekhez.

22


A nemzeti kormányzat partnerségben játszott szerepét növeli, hogy ő alakítja ki a partnerség nemzeti kereteit, intézkedéseivel befolyásolja a többi szereplő által felvállalható szerepeket és a számukra elérhető hatalmat. A helyi önkormányzatok szintén kulcsszerepet játszanak a partnerségben. Rendszerint ők rendelkeznek a beruházások megvalósításához szükséges tervengedélyezési hatalommal és bizonyos pénzügyi forrásokkal. Földterületeket és épületeket is birtokolnak saját területükön, ami szintén vonzóvá teszi őket, mint partnereket a fejlesztésben. A közpénzekből finanszírozott szakképzésben is döntési kompetenciájuk lehet. Végül a helyi önkormányzatok azért is kulcspartnerek, mert érzékenyek a foglalkoztatási és munkanélküliségi problémákra és a helyi szempontokat és helyi érdeket képviselik. Mindezek révén a helyi önkormányzat az, aki legitimálhatja a projektet, ugyanakkor felelőssége is a közösség számára legkedvezőbb megoldás megtalálása. Ráadásul az összes partner közül a helyi önkormányzat az egyetlen, amelyik a partnerség befejezte után is a területen marad, így követheti, sőt akár befolyásolhatja is a projekt további sorsát. A regionális önkormányzatok, hatalmuktól és felelőségüktől függően, többnyire a nemzeti kormányzathoz, vagy a helyi önkormányzatokhoz, vagy mindkettőhöz hasonló módon tevékenykedhetnek a partnerségben. A regionális önkormányzatok gyakran jelentős tervezési hatalommal, esetleg földtulajdonnal és más, a helyieket kiegészítő erőforrásokkal rendelkeznek. Az EU Bizottsággal való partnerségben az adott régióban indítandó projektek típusainak meghatározásában kiemelt szerepet játszanak. Magánszektor A vállalkozások fontos szereplői a partnerségeknek. Hagyományos vállalkozói partner pl. egy befektető vagy egy építési vállalkozás. Nyugat-Európában számos nagy építkezési cég alakított ki olyan speciális társaságokat, melyek fő célja kimondottan a partnerségekben való együttműködés. A vállalkozói partnerek jelentős erőforrásokat hoznak a partnerségbe, beleértve a menedzsment képességeket, szaktudást, és pénzügyi eszközöket. A vállalkozói szektor pénzügyi források biztosításával, szponzorálással, másodállásban foglalkoztatott személyzettel és tanácsadással kapcsolódik a helyi projektekhez. Ezek a projektek ma már gyakorta kötődnek képzési, tanácsadói vagy más szociális szolgáltatásokhoz. A vállalkozókat tömörítő egyesületek és csoportok csak a közelmúlttól kezdenek Nyugat-Európában partnerként bekapcsolódni a helyi fejlesztési projektekbe. partnerségekbe. Ezek a szervezetek lehetnek pl. gazdasági kamarák, munkaadói szövetségek és ipartestületek.

23


Önkéntes és közösségi szektor Az önkéntes és közösségi szektor egyének és projektek változatos csoportjait foglalja magába. Ez a szektor gyakran dolgozik együtt a helyi önkormányzatokkal és azok intézményeivel és tanácsadói és más szociális szolgáltatások széles skáláját nyújtja a helyi közösség számára. Ennek ellenére ezt a szektort még mindig nem vonják be kellő mértékben a nagyobb fejlesztési partnerségekbe, holott különösen a hátrányos helyzetű emberekkel való foglalkozásban életteli szerepet játszanak. A közösség, mint partner szerepét általában nehéz meghatározni, ide tartozhat, hogy képviselőket biztosítanak az egyeztetésekhez, vagy bizonyos feladatokhoz. Másrészt a közösség kitermelhet olyan egyéneket, akik csoportokat formálva nyomást gyakorolnak a partnerségben résztvevőkre, vagy új partnerséget kezdeményeznek. Központi kormányzati ügynökségek A központi kormányzati ügynökségeket a nemzeti kormányzat állítja fel. Jellemzőjük, hogy bár a költségvetésből finanszírozzák őket, nem tartoznak a közszolgálati szektor által alkalmazandó bürokratikus szabályok hatálya alá és ezért általában gyorsan és rugalmasan cselekedhetnek. A “quangos”-okat – ahogyan az Egyesült Királyságban hívják őket (QuasiAutonomous Non-Governmental Organisations), bizonyos területeken végrehajtandó akciók sikerének biztosítása érdekében hozta létre a kormányzat. Erősek és jól finanszírozottak és a környék szervezeteinek érdekei alapján, velük partnerségben együttműködve tevékenykednek. Szakszervezetek A szakszervezetek fontos partnerek lehetnek, különösen a képzés, átképzés és oktatás terén. Finanszírozási forrásokat általában nem hoznak a partnerségbe (bár ez mostanában éppen változik). A leglényegesebb feladatuk, hogy az általános egyeztetési és egyetértési mechanizmusban tisztán kormányzati vagy vállalkozói kezdeményezések ellensúlyaként egyensúlyt teremtsenek a fejlesztésben. Környezetvédelmi szervezetek Különösen fontos szerep hárul a környezetvédelmi szervezetekkel kiépített partnerségre. A Környezetvédelmi Tanács szerepe az információcsere, tanácsadás, konszenzusra törekvés és döntés előkészítés a civil szervezetekkel együtt. Fejlesztési ügynökségek A helyi fejlesztési ügynökségek gyakran valamely központi ügynökség helyi változatai. Pl. egy fejlesztési ügynökséget felállíthat egy helyi önkormányzat

24


azért, hogy olyan funkciókat biztosítson, melyek korlátozva vagy tiltva vannak a helyi önkormányzat számára. A törvényhozás minden országban befolyásolja a fejlesztési ügynökségek speciális struktúráját és funkcióit, de ahol léteznek, ott általában aktív partnerek a következő tevékenységek valamelyikében vagy mindegyikében: beruházás, ingatlanfejlesztés, kisvállalkozások támogatása, képzés és munkahelyteremtés. Európai szervezetek Az Európai Bizottság egyre nagyobb szerepet szándékozik játszani a gazdaságés foglalkoztatás-fejlesztési partnerségekben. A Bizottság partneri szerepe projektről projektre és programról programra változik. Pl. egy nagy Integrált Fejlesztési Operatív Programban a Bizottság, mint meghatározó partner játszik szerepet. Egy másik, kisebb témában – pl. egy tréning szervezésében, amit az Európai Szociális Alap támogat – a Bizottság kevésbé közvetlenül jelenik meg. Az Európai Bizottság szerepe növekszik a gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztés partnerségeiben. Példák: a 2. és 3. számú esettanulmányban

4) Az I. fejezet összefoglalása Röviden az első fejezet kulcskifejezései: Kölcsönös tisztelet, fejlesztések iránti elkötelezettség, érdekérvényesítés, alkalmazkodási képesség, komplex válaszlehetőség komplex problémákra, értékteremtő tevékenység, források elérésének lehetősége, növekedés motorja. A partnerség alapelvei Vertikális partnerség az EU és Tagállam viszonylatában. Horizontális partnerség a regionális helyi hatóságok, oktatási intézmények, civil szervezetek, vállalatok és szociális partnerek, az egyes ágazatokhoz tartozó intézmények között.

A partnerség csak eszköze az egyéni és társadalmi jólét megvalósulásának. Egyik leglényegesebb tulajdonsága, hogy a partnerségből eredő gazdasági és társadalmi haszon meghaladja az ugyanazon szervezetek által egyénileg megszerezhető előnyöket. A jó partnerség jellemzői: a partnerek tiszteletén alapuló bizalom, elkötelezettség, közös cél és érdekérvényesítés, a partnerek tapasztalatának, tudásának és forrásainak közös hasznosítása, gyors és rugalmas alkalmazkodóképesség, információáramlás, komplex problémákra komplex válaszadási képesség, értékte25


remtő tevékenység, egyenrangú viszony, új feladatok, megrendelések és források megszerzésének lehetősége, innovációk, ötletek, új látásmód forrása, visszajelzés, kritika, bátorítás, sikerélmény. A partnerség az Európai Unió regionális politikájának lényeges eleme. Mélyen beágyazódott a Strukturális Alapok programjainak minden szakaszába, sőt mára már túlmutat rajta. Vertikális értelemben az Európai Unió, tagállamok és tagállami intézmények közötti, horizontálisan a regionális és helyi hatóságok, oktatási intézmények, civil szervezetek, vállalatok és szociális partnerek, az egyes ágazatokhoz tartozó intézmények közötti szoros együttműködés, különösen a projektépítések során. Tagállami kompetenciába tartozik annak mérlegelése, hogy milyen típusú intézmény, szervezet vegyen részt a partnerségi folyamatokban. Előírás azonban a széleskörű és hatékony együttműködési forma létrehozása és a nemek közötti egyenlőség, a fenntartható fejlődés és a környezetvédelmi szempontok szem előtt tartása. A partnerség elve részletesen megjelenik a hazai jogszabályokban, nevesítve a különböző eljárások során a véleményezés, javaslattétel, egyeztetés során bevonandó szervezeteket. A Regionális Fejlesztési Tanácsok és Ügynökségek nem lehetnek projektgazdák, szerepük a tervezésben, irányításban, menedzselésben, kapcsolatépítésben, segítségnyújtásban való részvétel. Az önkormányzatok szerepe kettős. Részt vesznek technikai segítségnyújtásban és lehetnek projektgazdák is. A Gazdasági és Szociális Bizottság biztosítja a civil szervezetek számára a konzultáció, képviselet, tájékoztatás és véleménynyilvánítás fórumát. A Régiók Bizottsága tanácsadó testület. További szereplők: közszolgálati szektor, magánszektor, önkéntes és közösségi szektor, szakszervezetek, környezetvédelmi szervezetek.

26

II. fejezet: A partnerség elvének érvényesülése makro és mikro szinten A modul második része egy részletesebb bemutatást ad a partnerségi elv érvényesüléséről hazánk európai uniós csatlakozásának folyamatában. Rávilágít hazánk és az Európai Unió közötti partnerség lényegére, majd a csatlakozási folyamat egy fontos mozzanatában, a Nemzeti Fejlesztési Terv kialakítása során megnyilvánult, társadalmi partnerek közötti egyeztetést elemzi. A társadalmi konszenzus létrejöttében nagy szerepet játszottak a partnerségi körök. Szerepük kiterjedt egyrészt a Nemzeti Fejlesztési Terv tervezésében és véleményezésében való részvételre, másrészt a Strukturális Alapok fejlesztési forrásainak elérésére való felkészülésre, közös projekttervek körvonalazása, kidolgozása révén.

1) Csatlakozási Partnerség Mit értünk Csatlakozási Partnerség alatt? Milyen kötelezettségeket ró ez ránk? Melyek a Csatlakozási Partnerség céljai? A Bizottság megfogalmazta az ún. Csatlakozási Partnerség dokumentumokat valamennyi tagjelölt ország számára. Ezek meghatározzák azokat a fő területeket, amelyekben az országnak fejlődnie kell annak érdekében, hogy felkészüljön a felvételre. A dokumentumok megfogalmazzák azt is, hogy a Phare program milyen módon támogatja ezeket a felvételi előkészületeket. Ennek köszönhetően a Csatlakozási Partnerség dokumentumai egységes programtervet nyújtanak minden tagjelölt ország prioritásairól, illetve a prioritások megvalósításához rendelkezésre álló pénzügyi háttérről. A költségvetés egyeztetett, minden ország által megvalósítandó projekt lista köré szerveződik. A Csatlakozási Partnerség leegyszerűsíti az előző program-ciklust és biztosítja a csatlakozás által vezérelt megközelítést. Minden ország Csatlakozási Partnerségét kiegészíti az ország ún. Nemzeti Programja az “Acquis” átvételére. A Nemzeti Program meghatározza az adott ország azon programjának részleteit, amellyel teljesíteni kívánja a koppenhágai kritériumokat, beleértve ebbe az “Acquis” átvételét is.

27


A programok ciklusa A Csatlakozási Partnerség több évre, a csatlakozásig tartó időszakra szól, bár szükség esetén átfogalmazható. A Csatlakozási Partnerség megadja a programtervezés alapjait a nemzeti Phare programokban, a határon-túl nyúló együttműködési programokban. A Bizottság minden évben, minden tagjelölt országgal Pénzügyi Memorandumot ír alá. Ez a memorandum megjelöli mindazon projekteket, amelyeket meg kell valósítani a Csatlakozási Partnerségben és Nemzeti Programban megjelölt fő területeken. A Phare a támogatás összegét országonként bírálja el. Mind a Csatlakozási Partnerség, mind a Közösségi Vívmányok Átvételének Nemzeti Programja rendszeres felülvizsgálatra kerül azzal a céllal, hogy a végrehajtásban történt előrehaladást értékeljék és lehetővé váljon új prioritások meghatározása. A Csatlakozási Partnerség célja, hogy egységes keretbe foglalja össze: A Bizottság éves jelentésében meghatározott, a további munkához szükséges prioritási területeket, A prioritások megvalósításához a tagjelölteknek nyújtott pénzügyi segítség eszközeit, A segítségnyújtás feltételeit. A Csatlakozási Partnerség kialakításával egyidőben három új támogatási forma került bevezetésre: az ISPA, a SAPARD és az új Phare Program. Mint azt az előbbiekben láthattuk, a Csatlakozási Partnerség keretében a Bizottság együtt dolgozik Magyarországgal, hogy a tagságra előkészítse az országot világosan körülhatárolt program alapján. Egymástól elválasztott Partnerségeket dolgoztak ki minden jelölt ország számára. Ezek a Partnerségek úti térképhez hasonlíthatók, mivel meghatározzák a követendő utakat és felhívják a figyelmet a veszélyes területekre, amelyeket rendezni kell, mielőtt az adott ország tovább haladhatna. Meghatározzák a további munka prioritást élvező területeit, amelyeket a Bizottság Véleményezéseiben körvonalaztak, valamint azokat a pénzügyi erőforrásokat, amelyek az országok rendelkezésére állnak a prioritások teljesítéséhez, ehhez pedig ütemtervet állítanak fel. Magyarország vonatkozásában azonosított prioritások többek között tartalmazták az intézményi és adminisztratív kapacitások megerősítését, a hatékony határellenőrzés kiépítését, a belső piac intézményi rendszerének létrehozását, valamint a környezetvédelmi szabványok meghonosítását. A Csatlakozási Partnerség egyetlen keretben mobilizálta a Magyarországnak nyújtott összes támogatási formát. 28

A PARTNERSÉG ELVÉNEK ÉRVÉNYESÜLÉSE MAKRO ÉS MIKRO SZINTEN

2) Partnerség a Nemzeti Fejlesztési Terv kialakításakor és egyeztetésekor Milyen partnerségre van szükség a tervezés és egyeztetés során? Milyen szerep hárul a Nemzeti Fejlesztési Terv kidolgozásakor a partnerekre, és milyen szerep várható a jövőben a tervezések terén? 2.1. A partnerség elve és az NFT kapcsolata A Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) megalkotásának folyamatában a társadalmi konszenzus megteremtése szempontjából a leglényegesebb alapelv a partnerség elve. Ez azt jelenti, hogy az NFT kialakítása során a releváns gazdasági és társadalmi csoportok véleményét figyelembe kell venni. Ez a megközelítés összhangban áll a magyar kormány demokrácia- felfogásával, illetve az NFT kialakításának közösségi alapdokumentumával, az 1260/1999/EK rendelettel is. A partnerség elvének megvalósítása az NFT készítése során a különböző gazdasági, társadalmi és civil érdekcsoportokkal történő széleskörű egyeztetéssel valósítható meg. Különös jelentősége van a társadalmi részvételnek a térségi fejlesztések folyamatában, ugyanis ezáltal nyílik lehetőség a társadalmi, környezetvédelmi és gazdasági problémák által érintett lakosság, szervezetek, vállalkozások érdekeinek érvényesítésére. Az egyeztetési folyamat során az Európai Unió szociális párbeszéd rendszerének elemeit, illetve a magyar érdekegyeztetési rendszer jelenleg is működő fórumait, illetve tradícióit egyaránt figyelembe kell venni. Az egyeztetési folyamat ugyanakkor fontos szerepet játszik a Strukturális Alapokkal kapcsolatos információs tevékenység nyilvánosságának biztosításában is. A terv készítésének történetében a legnagyobb nehézség a társadalmi partnerség elvének érvényesítése terén mutatkozott. A partnerek bevonása a tervezésbe és a folyamat értékelésébe nem csak azért szükséges, mert ezt az EU előírja, hanem elsősorban azért, mert csak a társadalmi partnerek véleményének ismeretében biztosítható az NFT mögötti társadalmi konszenzus. Így biztosítható, hogy az önkormányzatok, vállalkozások, civil és szakmai szervezetek azonosulni tudjanak az NFT prioritásaival, majd a forrásokat elnyerve a fejlesztéseket megvalósítsák.

29


Azok a társadalmi partnerek, melyek potenciálisan érintettek az EU Strukturális Alapjainak felhasználásában közreműködőként, pályáztatóként, pályázóként, illetve végső kedvezményezettként, és ezáltal a partnerség lehetséges szereplői, az alábbiak: makroszintű érdekegyeztetésben résztvevő szociális partnerek (munkavállalói, munkaadói oldal), ágazati szervezetek, regionális szervezetek, önkormányzatok, kiemelt partnerek: országos hálózattal rendelkező, ún. "ernyőszervezetek, illetve horizontális célokat képviselő civil szervezetek, egyéb civil szervezetek, vállalkozások, képző intézmények. A Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatala (továbbiakban: Hivatal) a fenti csoportosítás szerint 800 partner adatait tartalmazó Partner Adatbázist üzemeltet. (Az összevont listát lásd: 2. sz. melléklet) A partnerek közül a Hivatal a következő szervezetekkel írt alá együttműködési megállapodást: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), Munkavállalói oldalt képviselő hat országos Szakszervezeti Szövetség, Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége (GTTSZ), Magyar Agrárkamara, Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT), Munkaadói oldalt képviselő kilenc országos Munkaadói Szövetség, Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ). 2.2. Az Európai Unió szociális párbeszédrendszer módszereinek felhasználása az NFT egyeztetési folyamatában Az Európai Unió szociális párbeszéd rendszerében két olyan módszer is megtalálható, melyek fontosak a Nemzeti Fejlesztési Terv egyeztetési folyamatának szempontjából. Az egyik a konzultáció. Az Európai Unió bonyolult egyeztetési mechanizmusaiban a konzultáció úgy jelenik meg, hogy a Bizottság, mint „szabályozó” összeállítja a javaslatát, melyet a szociális partnerekkel (tagállami, illetve európai szintű szakszervezeti, illetve munkaadói szövetségekkel) megvitat. Ennek során a partnerek kritizálhatják az előterjesztést, változtatásokat javasolhatnak, s a szabályozó a javaslat véglegesítése során megfontolhatja ezek beépítését a tervezetbe. Ezek a me30


chanizmusok az Európai Gazdasági Közösség megalakulásától kezdve (1958) vannak jelen az európai intézményrendszerben. A közös politikaformálás (concertation) fogalma ettől némileg eltér. Ebben a folyamatban a szabályozó egyes szakpolitikák esetén már a cselekvés alapelveit is egyezteti az érintett partnerekkel, illetve a közösen elfogadott cselekvést együttesen hajtja végre. Ez az együttműködési forma az Európai Közösségben a Foglalkoztatási Állandó Bizottság megalakítása (1970) óta van jelen. A Nemzeti Fejlesztési Terv kialakításának folyamatában mindkét fent említett módszer alkalmazására sor került.

2.3. A magyar érdekegyeztetési rendszer fórumai és tradíciói Magyarországon a rendszerváltozás óta a különböző (gazdasági, társadalmi, szakmai, civil, stb.) érdekcsoportokkal történő egyeztetés változatos fórumai alakultak ki. Ezek a fórumok amennyiben a Nemzeti Fejlesztési Terv szempontjából releváns partnerekkel működnek részt kapnak az NFT egyeztetésének folyamatában. Ezek elsősorban a megfelelő makroszintű fórumok (Országos Érdekegyeztető Tanács, Európai Integrációs Tanács, Országos Területfejlesztési Tanács), illetve az NFT operatív programjai szempontjából kulcsfontosságú ágazati fórumok (Országos Környezetvédelmi Tanács, illetve a minisztériumok által működtetett egyéb ágazati fórumok). Ezeken kívül az NFT egyeztetésének folyamatába bekapcsolódtak a lehető legszélesebb körben az érintett civil szervezetek is. Az egyeztetés során a Hivatal, a minisztériumok és Regionális Fejlesztési Ügynökségek szerepei: a Hivatal szerepe az országos társadalmi egyeztetés lefolytatása, a regionális társadalmi egyeztetés koordinálása, a szakmai háttér és minél szélesebb körű nyilvánosság biztosítása, továbbá a beérkezett válaszok, javaslatok összesítése, feldolgozása és beépítése a Stratégiába; a Minisztériumok feladata a Stratégia egyeztetésébe bevonandó partnerek körének meghatározása, valamint a Stratégia megismertetésében és szakmai egyeztetésében való közreműködés és a tárca illetékességi körébe tartozó javaslatok véleményezése, beépítése a Stratégiába. Emellett az Operatív Programok társadalmi egyeztetését a tárcák önállóan végzik; a Regionális Fejlesztési Ügynökségek feladata a Stratégia és Operatív Programok regionális társadalmi egyeztetésének lefolytatása saját eljárásrend és módszer szerint, a regionális társadalmi-gazdaságiönkormányzati partnerek minél szélesebb körű bevonásával, valamint a válaszok, javaslatok begyűjtése, összegzése és dokumentálása a Hivatal, valamint az illetékes tárcák felé. 31


2.4. A társadalmi egyeztetés alapelvei

Koordináció az NFT társadalmi egyeztetése koordináltan, a vélemények fogadása meghatározott szempontrendszer szerint, az NFT kialakításában résztvevő összes kormányzati szerv bevonásával, strukturáltan történik; Dokumentáció az egyeztetés lépései, az abban résztvevő partnerek véleménye dokumentálásra kerül; Folyamatosság az NFT egyeztetése a prioritások kialakításától kezdve a végleges változat megvitatásáig folyamatosan zajlik; Visszacsatolás érdemi dialógus jön létre az észrevételek, javaslatok strukturált feldolgozása és megválaszolása során; Transzparencia az NFT társadalmi egyeztetése az Internet, írott és elektronikus média bevonásával a lehető legnagyobb nyilvánosság mellett zajlik. Esélyegyenlőség – az egyeztetés teljes folyamatában érvényesül a nők és férfiak közötti esélyegyenlőség.

2.5. A társadalmi egyeztetés célja

A Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) elkészítésébe a szociális és civil partnereknek az Európai Unió Strukturális Alapjainak partnerség elve szerint történő bevonása, s ezen keresztül az NFT demokratikus legitimációjának, társadalmi elfogadottságának megteremtése; Az NFT-t készítő szakértői team támogatása a különböző szakmai és társadalmi partnerek véleményeinek, javaslatainak összegyűjtésével; A jövőbeni potenciális intézményi közreműködők, pályáztatók és pályázók előzetes tájékoztatása a majdani pályázati lehetőségekről, feltételekről.

2.6. Az egyeztetés módszere Az egyeztetési folyamat előkészítése és koordinálása során a Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatala szoros munkakapcsolatot alakított ki az érintett minisztériumokkal, valamint a regionális egyeztetés lebonyolításában központi szerepet játszó - Regionális Fejlesztési Ügynökségekkel. 2.7. Az egyeztetésben közreműködő egyéb partnerek A NFTH egyes kiemelt partner szervezetekkel együttműködési keretmegállapodás révén, kölcsönös előnyökön alapuló kooperációra törekszik, amely elsősorban az NFT kidolgozásában való folyamatos közreműködésre, 32


szakértői háttér biztosítására, közös rendezvények, PR akciók, események szervezésére, a hazai és nemzetközi kapcsolatrendszer felhasználására, továbbá a végrehajtás, monitoring és ellenőrzés intézményrendszerének kialakításában való közreműködésre terjed ki. A Hivatal eddig ilyen tartalmú keretmegállapodásokat kötött pl. a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, a szakszervezeti konföderációkkal. Hasonló megállapodásokat kíván kötni többek között az Agrárkamarával és a TIT-el is. Az első NFT társadalmi egyeztetésének keretében megkeresett partnerek megoszlása státusz szerint a következőképen alakult: Regionális szervezetek, önkormányzatok (5%) Magánszemélyek (3 %) Gazdasági társaságok (6 %) Szociális partnerek (6 %) Költségvetési szervek (17%) Szakmai szervezetek (31 %) Civil szervezetek (32 %)

3. ábra Az NFT egyeztetése során megkeresett partnerek megoszlása státusz szerint

A Hivatal megkeresésére több mint 350 partner reagált, s közel 3000 hozzászólás érkezett. Az aktív partnerek ¾-e civil-, szakmai, illetve költségvetési szerv (közintézmény), közel azonos hozzászólási aránnyal. Regionális szervezetek, önkormányzatok (8 %) Magánszemélyek (8 %) Gazdasági társaságok (7 %) Szociális partnerek (1 %) Költségvetési szervek (24 %) Szakmai szervezetek (25 %) Civil szervezetek (27 %)

4. ábra 33

A PARTNERSÉG ELVE A STRUKTURÁLIS ALAPOK FELHASZNÁLÁSÁBAN Az NFT Hivatal megkeresésére reagáló partnerek megoszlása státusz szerint Szolgáltatás (2 %) Mezőgazdaság (3%) Tudományos (4 %) Ipar (4 %) Ágazatközi (6 %) Közlekedés, infrastruktúra (6 %) Önkormányzat (8 %) Képzés, foglalkoztatás (8 %) Területfejlesztés (11 %) Vállalkozásfejlesztés (2 %) Egészségügy (2 %) Idegenforgalom, vendéglátás (1 %) Informatika, távközlés (1 %) Építőipar (1 %) Kereskedelem (0 %) Környezetvédelem, vízgazdálkodás (20 %) Egyéb (21 %)

5. ábra Az NFT Hivatal megkeresésére reagáló partnerek megoszlása ágazat szerint:

Az előzetes egyeztetés során az első NFT prioritásai közül a partnerek kiemelten fontosnak tartották a kis és közepes méretű vállalkozások fejlesztését, az aktív munkaerő-piaci politikák támogatását, a környezetvédelmi fejlesztéseket, az oktatás és képzés támogatását, valamint a kutatás-fejlesztés és innováció, a közlekedési fejlesztések, a befektetés-ösztönzés és a turizmusfejlesztés kiemelt támogatását. 2.8. Az egyeztetés eszközei A társadalmi egyeztetés eszközei az alábbiak voltak: Adatbázis építés Személyes kommunikáció (személyes egyeztetések; kötetlen találkozók; partner rendezvényeken való részvétel, előadás; partnerség konferenciák; Országos fórumokon való részvétel) 34


Nyomtatott formák (DM levelek; szóróanyagok; cikkek megjelentetése a partnerek hírleveleiben, újságaiban, kiadványaiban) Internet (www.euforium.hu és a Hivatal honlapján interaktív fórumok üzemeltetése) Média

A Nemzeti Fejlesztési Tervet követően kidolgozásra kerül egy Átfogó Fejlesztési Terv (Fejlesztéspolitikai Koncepció) is, melybe a társadalmi partnerek – az NFT társadalmi egyeztetéséhez hasonlóan – bekapcsolódhatnak és melynek kialakításakor figyelembe veszik az NFT társadalmi vitája kapcsán beérkezett, az NFT lehetőségeit meghaladó fejlesztési javaslatokat, hozzászólásokat. Az Átfogó Fejlesztési Terv tehát többek között olyan ágazatok érdemi fejlesztését is átfogja, mint az egészségügy, a közoktatás, kultúra, illetve lakáspolitika. Ennek értelmében az NFT társadalmi egyeztetésének lezárása nem vége, hanem kezdete egy folyamatnak. A Nemzeti Fejlesztési Tervet megelőzően már a Széchenyi Terv tervezése folyamatában megjelent a partnerségi elv az együttműködésben, melyből bővebb információk a 4. sz. esettanulmányban olvashatók. A Nemzeti Fejlesztési Terv Társadalmi Egyeztetés dokumentuma az alábbi címen érhető el: http://kancellaria.dsd.sztaki.hu/tevekenyseg/hatter/tarsadalmi_egyeztetes.pdf

3) Partnerségi körök létjogosultsága Kísérjük figyelemmel, hogyan bontakoztak ki hazánkban a partnerségi csoportok! Milyen ismérvek szerint csoportosultak egy-egy körbe a partnerek?

Az elmúlt években meg kellett tanulnunk az európai uniós pénzforrások rendszerét, sajátosságait. Otthonosan mozogni olyan fogalmak között, mint Strukturális Alapok, Kohéziós Alap, Közösségi Kezdeményezések stb. Megértettük a kapcsolatot ezek és a Segélyalapok, majd Előcsatlakozási Alapok között. Gazdagítsuk az esettanulmányok sorát egy olyan partnerkapcsolat kiépülését ábrázoló leírással, mely hazánk csatlakozási folyamatát volt hivatott elősegíteni egy speciális projektbe épülve be. Egy olyan projektbe, melynek a jelen képzésben felhasznált tananyagok sorát köszönhetjük. Tanulságos példát mutat be a 35


horizontális és vertikális együttműködés működőképességéről és nehézségeiről, az együttműködésben csiszolódó projekttermék létrehozásának folyamatáról. Az olasz-magyar Twinning2 projekt keretében 2001. október 15.-én az ország egész területén megkezdődött az ún. Regionális Felkészítő Program (RPP). Ennek általános célkitűzése Magyarország támogatása a Strukturális Alapok bevezetésére történő felkészülésben az Operatív Regionális Fejlesztési Program központi és a regionális szintek közötti partneri kapcsolat alapelveinek hatékony alkalmazása útján. A program célja, hogy az EU-ba lépésünkkor felkészült szakemberekkel és hatékonyan működő intézményrendszeri háttérrel rendelkezzünk. Ezt a munkát olasz, német, angol szakértők segítették. A program egészében – az Európai Uniós elvárásoknak megfelelően – kiemelt szerepet töltött be a partnerség kialakítása, az ún. partnerségi csoportok létrehozása és működtetése. A célkitűzés az volt, hogy a partnerséget megértsük, megtanuljuk és munkakeretként használjuk a regionális fejlesztésekben. Az RPP segítette a Regionális Fejlesztési Ügynökségek, megyék illetve kistérségek szervezeti felépítésének alkalmazkodását az új körülményekhez. Fontos volt továbbá, hogy megfelelő kapcsolatok alakuljanak ki ezen szervezetek és a környezetvédelmi hatóságok között. A partnereknek saját erőforrásaik társításával kellett a partnerséghez hozzájárulniuk. Fő feladatuk a regionális hatású projektek kialakítása és megvalósítása, valamint érdekképviselet volt. Az RPP program négy fő összetevőből állt, melyekhez számos alkomponens kapcsolódott: A. Segítségnyújtás az NFT/Közösségi Támogatási Keretterv, a ROP3 és a SOP4-ok előkészítéséhez B. A ROP bevezetéséhez és monitorálásához szükséges megfelelő struktúrák meghatározása és létrehozása regionális szinten C. A ROP tervezésében és bevezetésében érintett regionális és helyi személyzet háttérismereteinek és operatív képességeinek fejlesztése. D. Fenntartható oktatási rendszer kialakítása és felépítése. A kapacitásfejlesztés – C komponens – keretében Partnerségi munkacsoportok jöttek létre tematikus vagy területi alapon a köz-, a magán- és az önkéntes szféra részvételével. Ez a módszer segítette a partnerség elvének megis2

A twinning a tagjelölt országoknak nyújt támogatást az új eljárásmódok és folyamatok megfelelő kezelésére való felkészülésben egy EU-s tagállam és egy tagjelölt ország közötti partnerség által, állami és magán, helyi és regionális partnerek bevonásával. 3 Regionális Operatív Program 4 Szektorális Operatív Program

36


merését, az integrált projektek kidolgozásához szükséges technikai ismeretek elsajátítását. A partnerségi csoportok életében felismerhető a vertikális és a horizontális építkezés is.

A programozás során a lényeges szereplőket bevonták a programozási folyamatba, amely során információkat, konkrét adatokat, véleményeket gyűjtöttek, dolgoztak fel, eredményeket véleményeztek az Operatív Programok végleges elkészültéig. A regionális és helyi szereplők bevonásával az intézkedések reálisak, a szükségletekhez illeszkedők lettek. A régió számára fontos fejlesztési célokat végül a Regionális Fejlesztési Tanácsok határozták meg. Így a helyi szereplők is részeseivé váltak e folyamatnak, fejlesztési igényeiket viszontláthatták a később kiírásra került pályázati célok között. A leírt körforgás testesíti meg a vertikális partnerség lényegét. A kialakult partnerségi körök jelentősen hozzájárultak az operatív programok kialakításához és megvalósításukhoz. A projektgenerálással kapcsolatban a hangsúly a horizontális partnerségen volt. A régiónként megrendezésre került műhelytalálkozókra a Regionális Fejlesztési Ügynökségek alkalmazottait, a köz- és a magánszféra szereplőit hívták meg. Ezeken a találkozókon hívták fel a figyelmet a partnerség fogalmára és jelentőségére, azzal a céllal, hogy operatív munkacsoportok alakuljanak. Ezek az operatív munkacsoportok konkrét mintaprojekteket fejlesztettek ki.

A partnerségi körök általános feladatai voltak: Projektek generálása, A kör legitimációja, Reprezentativitás, K+F helyek teremtése, Információ csere, Regionális önszerveződés képességének kialakítása. A partnerségi körök hatékony működtetése segítette a Strukturális Alapok menedzselési folyamatát, hiszen a Strukturális Alapokból pénzforráshoz hozzájutni csak hosszú távú partnerség, partnerségi együttműködés révén lehet A köröket egy-egy külföldi szakértő és a Regionális Fejlesztési Ügynökségek egy-egy munkatársa segítette. A 2002. február 14-én megalakult partnerségi csoportok felépítését megtaláljuk a 3. sz. mellékletben.

37


4) A partnerség elvének érvényesülése az Oktatási Kör tevékenységében Hogyan épülhet fel egy partnerségi kör? Milyen keretben működik, és milyen feladatokat lát el? Hogyan járulhat hozzá egy partnerségi kör a csatlakozás sikeréhez és a regionális felkészüléshez? Az Észak-magyarországi Régióban az Oktatási partnerségi kör 2002. február 14-én jött létre 13 szervezet közreműködésével. A kör gesztori szerepét az Észak-magyarországi Regionális Munkaerőfejlesztési és Átképző Központ vállalta. Már ekkor világossá vált, hogy e körnek mind horizontális mind pedig vertikális partnerséget szükséges kialakítani. A csoport az alakuló ülést követően műhelymunkák keretében dogozott közel fél évig. A nyári szünetet követően októberben került sor a 3. Gesztor Találkozóra nyitott formában, a munkacsoportok bevonásával. A kezdeti lépések után a csoportok maguk határozták meg teendőiket, összetételüket, működési kereteiket. Az oktatási kör elsősorban a projektötletek generálására igyekezett sok gondot fordítani, amelyben sikerült eredményeket felmutatni, 32 db projektötlet leadásával. A projektötletek gyűjtésére projektgyűjtő kérdőívet használt az intézmény. Közös pályázati szándékok körvonalazódtak, az együttműködni szándékozó partnerek egymásra találtak. Egyre erőteljesebb hangot kapott a kör részéről a többi körrel való szoros munkakapcsolat kialakításának a szándéka, különösen abból a célból, hogy az oktatás, képzés szerves része legyen az egész folyamatnak. A résztvevők a partnerség erejével segítették a Regionális Felkészítő Program eredményes megvalósítását. A kör hozzájárult az első Nemzeti Fejlesztési Terv társadalmi vitájához is hozzászólás, véleményezés által. A kör tagjai időnként változtak s a részvétel általában 20-25 fős volt. Nyitottságának csak az szabott határt, hogy eredményesen és hatékonyan lehessen dolgozni. Gondot okozott ugyanis az új érdeklődők belépésénél az ismerethiány és a közös kommunikációs nyelv kialakításának hiánya. Az oktatási kör partnerei között szerepeltek: a régió megyei és városi önkormányzatai, a kamarák, a munkaügyi központok, a fejlesztési ügynökségek, 38


a Miskolci Egyetem, az Egri Esterházy Károly Tanárképző Főiskola, közművelődési intézetek, pedagógiai intézetek, munkaadók szövetsége, teleház szövetség, civilek, kutató intézet, ifjúsági szervezet, területfejlesztési intézet, vállalkozók képviselői.

A partnerségi kör tagjai saját erőforrásaik társításával járultak hozzá a partnerségépítéshez. Önzetlenül, társadalmi munkában végezték tevékenységüket, saját költségük, idejük terhére. Az Oktatási partnerségi kör volt az, melynek sikerült a gesztor intézmény által két pályázati forrásból is támogatáshoz hozzájutnia és egy nyílt partnerkereső szakmai konferenciát és fórumot is rendeznie, ahol mód nyílt a kötetlen véleménycserére és partnerség építésre. A konferencia címe „Egyedül nem megy”, avagy a partnerség kialakításának kihívásai címet viselte. Az előadások segítették a jelenlévők csatlakozásra való felkészülését, hasznos dokumentumok birtokába juttatva őket. Sikerült közreadni a résztvevők számára a régió teleház címlistáját, hogy minél jobban erősödhessenek a partnerségek. Ez a rendezvény hozzájárult a Nemzeti Fejlesztési Terv stratégiai dokumentumának megismeréséhez, annak véleményezéséhez az Észak-magyarországi régióban. A konferencia igyekezett felhívni minden érdekelt figyelmét arra, hogy módja van a szubszidiaritás elvén alapuló, alulról építkező programhoz kapcsolódni. Az olasz szakértő a kört alkalmasnak találta a Regionális Fejlesztési Tanács mellett a konzultatív szerep betöltésére a programozásban.

5) Partnerség a projektötletek gyűjtésében Miért kell és hogyan lehet a projektötleteket gyűjteni? A helyi fejlesztési igények projektjavaslatokban kerülnek megfogalmazásra. Ezek a régió számára fontos célok beépülnek a Nemzeti Fejlesztési Tervbe, annak Regionális és Operatív Programjaiba, így megjelennek a kiírásra kerülő pályázati kiírásokban. A fejlesztési igények megfogalmazása által így a helyi szereplők is e folyamat részeseinek érezhetik magukat.

39


A projektjavaslatok összegyűjtésére, előzetes kiválogatására született egy könynyen átlátható kérdőív. A következőkben egy ilyen kérdőív bemutatása következik. Próbálkozzunk meg mi magunk is a hiányzó részek kitöltésével, alakítsuk véleményünk szerint azt. Kérdőív KÉREM ELEKTRONIKUSAN TÖLTSE KI! 1. A projekt leírása 1.1. A projekt címe Hegyvidéki kerékpáros bioturizmus fejlesztése 1.2. Kezdeményező 1.2.1. Neve: .. 1.2.2. Típusa: .. szervezet 1.2.3. Kapcsolattartó: neve: .. címe: .. telefon: .. e-mail: .. 1.3. A projekt melyik Közlekedés Információs infrastruktúra intézkedéshez fejlesztése Környezetvédelem kapcsolódik? Oktatási, képzési programok Vállalkozás Oktatási infrastruktúra Turizmus Integrált településfejlesztés fejlesztése (szakképzés, felsőoktatás) Szociális és egészségügyi Helyi foglalkoztatási infrastruktúra fejlesztés programok Helyi civil kezdeményezések, helyi közigazgatás 1.4. A projekt célja és A projekt fő célja a különböző ágazatok együttműködésével indoklása (max. 10 sor) az egészséges életmód igényére és a csodás természeti értékekre alapozva, környezetkímélően megvalósítani a térség gazdasági fellendülését. Eredménye a komoly szakmai háttérrel rendelkező vállalkozók, szervezetek szakmai közreműködésével, szponzorálásával és fiatal csoportok, sportolók által üzemeltetett fenntartható fejlődést biztosító hálózat kialakulása. A projekt előnye, hogy a lehetőségekhez mérten részletekben is megvalósítható a fejlesztés és az egyszeri infrastrukturális beruházásokat követően helyi erőből biztosítható a hálózat fenntartása.

40

A PARTNERSÉG ELVÉNEK ÉRVÉNYESÜLÉSE MAKRO ÉS MIKRO SZINTEN 1.5. Mik a projekt megvalósításának várható „kézzelfogható”, számszerűsíthető eredményei? (pl. ..db, ..km, ..%, ..fő)

- 480 km kerékpárútként használható biztonságos útszakasz, - 1500 db útbaigazító tábla, - 80 db kiépített pihenőpont, - kerékpárkölcsönző pontok, - 20 db kiépített biofarm megújuló energiaforrások alkalmazásával (kapcsolódás a natúrpark projekthez), (étkezés, frissítő, tisztálkodás, szállás, kerékpárőrzés, egyéb sportok elérhetősége pl. íjászat, lovaglás, sziklamászás…), - 8 fajta túraútvonal választék térképpel, ismertetővel több nyelven (kultúra-, látvány-, erő-, tisztító-, multisport-, …túra), - természeti látványosságok, pisztrángos, kulturális és történelmi helyek, szálláshelyek forgalmának fellendülése, önfoglalkoztatás bővülése, - túrateljesítő emléklapok különböző nyelveken, - mobil, gyors (max. 1/2 órán belül helyszínre érkező) kerékpár szervízhálózat, - Interneten és mobilon elérhető túra támogató hálózat (Internetpontok minden biofarmon), - idegen nyelveket ismerő túravezetők „bérelhetősége”, - különböző szintű és nyelvű képzések a résztvevők ill. a szolgáltató szektor számára (pl. túra pontokon /trükkök/), túrakönyvben a modulok, szintek leigazolhatók, - képzés túravezetők, szolgáltatók részére, - túra trafikok (gumibelső, eldobható gázpalack, alkatrészek…), - hulladék-újrafeldolgozás, környezetvédelem népszerűsítése a biofarmokon, - pénzváltási lehetőség a farmokon, - kerékpárszállító minibuszjárat, - önállóan is elvégezhető egészségügyi vizsgálatok (pl. vérnyomásmérés) a farmok eszközökkel felszerelt pihenőiben. 1.6. A projekt A projektnek először az Észak-magyarországi régió hatóterülete, regionális hegyvidéki területei lennének a próbaterületei, később mind az hatásainak bemutatása országon belül, mind a határmenti régiókkal kapcsolódva tovább bővíthető. 1.7. Hol valósul meg a 1.7.1. Település(ek): projekt (földrajzilag)? 1.7.2. Kistérség: egymástól max. 10 km-re lévő pihenőpontok, max. 30 km-re lévő biofarmok előzetes egyeztetésnek megfelelő helyszíneken.

41

A PARTNERSÉG ELVE A STRUKTURÁLIS ALAPOK FELHASZNÁLÁSÁBAN 2. A projekt megvalósítása 2.1. A projekt 2.1.1. A projekt megvalósításának várható kezdete (év): 2.1.2. Három éves átfutási idővel megvalósítható-e a megvalósításának projekt? ütemezése 2.2.A projekt megvalósításának költségei (ezer Ft)

2.2.1. A projekt teljes költségvetése: 2.2.2. A meglévő saját erő (hitel is) mértéke, megoszlása: ezer Ft %

2.3. Partnerek. A projekt megvalósításában résztvevő és együttműködő szervezetek megnevezése

Elképzelések szerint a szóba jöhető szervezettípusok: Polgármesteri Hivatalok, térségmenedzserek, Észak Magyarországi Regionális Területfejlesztési Tanács, sportklubok, sportszervezetek, utazásszervező és idegenforgalmi szervezetek, KKV-k, Környezetvédelmi Felügyelőség, Nemzeti Park Felügyelet, Internetszolgáltató, Bioturizmussal foglalkozó szervezetek, Egészségügyi intézmények, sportorvosok… 2.4. A tanulmány(ok), Tanulmányok megnevezése Ezer Ft terv(ek) elkészítésének Környezeti hatástanulmány Engedélyezési tervek költsége Kivitelezési tervek

6) A II. fejezet összefoglalása Röviden a második fejezet kulcskifejezései: Fejlesztendő területek és a támogatási módok meghatározása, a csatlakozási partnerség célja. Az NFT társadalmi konszenzusa, az EU szociális párbeszédrendszerének elemei, A társadalmi egyeztetés alapelvei, a társadalmi egyeztetés célja, az egyeztetésben közreműködő partnerek. Partnerségi körök, mint munkakeret, mint tervezést segítő, véleményező, projektgeneráló csoport A II. fejezet a partnerségi elv érvényesülésének részletesebb bemutatását adta Magyarország Európai Uniós csatlakozási folyamata során, majd tárgyalta hazánkban a Nemzeti Fejlesztési Terv egyeztetésének folyamatát és a projektgeneráló partnerségi körök létrejöttét és szerepét. A csatlakozási partnerség meghatározta azokat a fő területeket, prioritásokat, ahol hazánknak fejlődnie kell. Leírta az ehhez nyújtott pénzügyi segítség, támo42


gatás rendszerét a csatlakozásig tartó időszakra. A Bizottság a csatlakozási folyamat minden évében megjelölte a megvalósítandó projektek körét. A Nemzeti Fejlesztési Terv kialakítása során a leglényegesebb alapelv a partnerség elve és ezen a téren mutatkozott a legnagyobb nehézség is. A partnerség lehetséges szereplői közül a legnevezetesebbek: szociális partnerek, kormányzati szervek, önkormányzatok, civil szervezetek, vállalkozások, ernyőszervezetek, ágazati szervek, regionális szervek. Az egyeztetési folyamat során érvényesült közöttük a konzultáció és a közös politika formálás módszere is. A társadalmi egyeztetés alapelvei: koordináció, dokumentáció, folyamatosság, visszacsatolás, transzparencia, esélyegyenlőség. Az első NFT egyeztetése során 350 partner reagált, s közel 3000 hozzászólás érkezett. Az aktív partnerek ¾-e civil, szakmai, illetve költségvetési szerv, közel azonos hozzászólási aránnyal. Ágazati megoszlás szerint a környezetvédelmi, vízgazdálkodási, területfejlesztési, képzési szervezetek, önkormányzatok voltak a legaktívabbak. Az NFT-t követően kidolgozásra kerül egy Átfogó Fejlesztési Terv is. Ennek értelmében az NFT társadalmi egyeztetésének lezárása nem vége, hanem kezdete egy folyamatnak. Az NFT sikerét megalapozó Széchenyi Terv új, nyitott tervezési gyakorlatának három fő eleme: az állami és az üzleti szektor közötti partneri viszony, a korlátozott állami társfinanszírozás, és a programfinanszírozás. A partnerségi körök a partneri kapcsolat alapelveinek alkalmazására jöttek létre. Tanulságos példát mutattak be a horizontális és a vertikális együttműködés működőképességéről és nehézségeiről, az együttműködésben csiszolódó projektek létrejöttének folyamatáról. Legfőbb célkitűzése az volt, hogy a partnerséget megértsük, megtanuljuk és munkakeretként használjuk a regionális fejlesztésben. A partnerségi csoportok életében felismerhető vertikális mozzanat a programozási folyamatban megnyilvánuló információáramlás, adatgyűjtés, véleménygyűjtés, feldolgozás egészen az Operatív Programok végleges elkészültéig, és az alulról jövő kezdeményezések beépülése a kiírásra kerülő pályázati célok közé. A horizontális partnerség a projektgenerálással kapcsolatban ismerhető fel.

43

III. fejezet: Partnerség szerepe a projektmenedzsmentben Az előző fejezetben megismerkedtünk a partnerség elvének eredeti jelentését adó, főként a programozási eljárás során megnyilvánuló értelmezésével. A partnerségi körök vegyes (NFT tervezés, véleményezés, projektgenerálás) szerepe már átvezet minket egy másik területre, a szélesebb értelemben vett partnerség értelmezésre, ahol a tisztán horizontális kapcsolatban, egymással közös fejlesztő, értékteremtő tevékenységre szövetkezett szervezetek közötti partnerség formálódik és ölt testet konkrét munkacsoportok formájában. Megismerkedünk ezeknek a csoportoknak a munkamódszereivel, a résztvevők követendő és kerülendő magatartástípusaival.

1) A partnerség szerepe az európai projektmenedzsmentben Hogyan épül fel egy jól működő partnerség az európai projektekben? Melyek a partnerség építésének és működtetésének eszközei, jó példái? Az európai együttműködési projektek egyik jellemzője, hogy a koordinátornak kulcsfontosságú szerepet kell vállalnia a projektben. A projekt sikere nagyban függ attól, hogy a koordinátor mennyire képes a feladattal járó számtalan elvárásnak megfelelni. Rá hárul a projektben vállalt feladatok megvalósításának igazi felelőssége, a pénzügyi kockázat, hiszen a szerződéskötési hatósággal ő áll elsődlegesen szerződéses viszonyban. A koordinátor és a partnerek közötti jogi viszony megerősítéséről a partnerségnek magának kell gondoskodni. A partnerek szerepét ill. felelősségi körét erőforrásuk és szakértelmük alapján lehetőleg írásos megállapodásban kell rögzíteni. A partnerség kialakítása, a csoportépítés és kommunikációs rendszerek kiépítése szervesen integrálódik a projektmenedzsment egész folyamatába, hiszen minden munkafázist a partnerség tagjai végeznek. Nagyon fontos, hogy jó csapatszellem alakuljon ki a partnerek között. A siker egyik kulcstényezője a motivált projekt-munkacsoport, amelynek minden egyes tagja kiveszi a maga részét a munkából, és megbízik a másikban. Ezért a pozitív projektkultúra kialakítására elegendő időt kell szánni. Ehhez megfelelően kialakított konfliktuskezelő rendszerre is szükség van. Nagyon fontos szerep hárul továbbá a nemzetközi találkozókra, melyeket jó szakmai színvonalon kell megszervezni, figyelembe véve a projektek és partnerek interkulturális dimenzióját. Az első találkozót érdemes megkülönböztetett figyelemben részesíteni, mert rányomja bélyegét a projekt egész időszakára. A találkozók közötti kapcsolattartás szintén gondos tervezést igényel. 45


Az európai uniós projektek számos olyan megkülönböztető jellemzővel rendelkeznek, amelyek figyelmet érdemelnek a partnerség helyes kialakításakor: a partnerek különböző európai országokból származnak, ezért minden projekttevékenységben jelen kell lennie az interkulturális dimenziónak, a konzorcium gyakran vegyes partnertársulás. Az eltérő intézménytípusok együttműködésekor meg kell teremteni a különböző beállítottságú és munkastílusú emberek közötti egyetértést, mely minden esetben építő hatásúvá válik, kölcsönösen elismert értékeken, sztenderdeken és szabályokon alapuló projektkultúra megteremtése szükséges, a projekt munkacsoportjainak tagjai földrajzilag egymástól távol dolgoznak. Létfontosságúvá válik ezért a hatékony és folyamatos kommunikáció, mely komoly erőfeszítéseket igényel, a munkacsoport tagjai általában szabadidejük egy részét is feláldozzák, mivel korlátozott anyagi, személyi és időkeret feltételek mellett kell elvégezniük a rájuk háruló feladatokat, szorosan kell követni a feladat és költségterveket, ami komoly odafigyelést követel meg komoly adminisztrációs feladatokra kell számítani.

6. ábra Példa a hatékony nemzetközi munkacsoportra

46

PARTNERSÉG SZEREPE A PROJEKTMENEDZSMENTBEN

Az ábra jól szemlélteti az eltérő vonásokat építési céllal egységbe olvasztó hatékony nemzetközi munkacsoportot. A különböző jellegű és érdekű szervezetek egy adott projekt köré való felépítése gondos előkészítő munkát igényel. A partnerségépítés ismérvei olvashatók a következőkben. Hogyan érdemes kiválasztani a programban együttműködő partnereket? A következőkben vizsgáljuk meg, hogy melyek azok az ismérvek, amelyek alapján érdemes a partnereket kiválasztani: ki nyújt kiemelkedő teljesítményt az adott ágazatban/területen léteznek-e már potenciális partnerek léteznek-e már olyan futó programok vagy projektek, amelyekhez hozzá lehetne csatolni sajátunkat, együtt lehet-e működni velük milyen típusú partnerek jöhetnek számításba, léteznek-e prioritások ezen a téren partnerkereséshez segítséget nyújthatnak az egyes programok információs napjai, workshop programjai regisztrálhatjuk magunkat partnerkeresési adatbázisokban vegyük figyelembe, hogy 7-8 partnernél több erősen megnöveli az együttműködés nehézségeit egyenlően terhelhető partnereket válasszunk a koordinátor rendelkezzen nemzetközi menedzsment tapasztalattal Amennyiben sikerült a partnereket megfelelően megválasztani, választásunk mellett érvelni is kell tudnunk. A pályázati dokumentáció összeállításakor nagyon fontos a partnerek közötti együttműködés szükségességének és hasznosságának részletes bizonyítása. A megfelelő érveléshez az alábbi támpontok javasolhatók: a partnerség felépítésének leírása (különböző ágazatok, szintek közötti együttműködés fontossága), összefogás szükségességének leírása, közös problémák együttes megoldásának jelentősége, megvalósíthatóság bizonyítása, gazdaságosság terén elérhető eredmények, szakmai haszon bemutatása, várható eredmények feltüntetése, meghatározása, szubszidiaritás elvének megjelenítése, korábbi projekttapasztalatok, referenciák bemutatása, a szakértelem, források, kockázat és felelősség megosztásának bemutatása, továbblépési lehetőségek és a kiterjeszthetőségek bizonyítása, transzferálhatóság, 47


modellértékűség, innovatív tulajdonságok felmutatása, multikulturális előnyök bemutatása.

A Brüsszeli tisztviselők pusztán a partnerekről készített felsorolás alapján képesek megállapítani, hogy a projekt megvalósulása megfelel-e a partnerség alapelveinek. Következő ellenőrző pont a partnerek közötti feladatfelosztás jellege és a hozzá tartozó költségvetés arányos volta. A projekthez felépített látszatpartnerséget is képes egy-egy „dörzsölt” pályázatíró megmagyarázni a Bizottságnak, jó partnerséget viszont nem a Bizottságnak készítünk, hanem saját munkánk megkönnyítésére. A projektet az abban résztvevőknek kell megvalósítaniuk, és emlékezni is ők fognak a kapcsolat minőségére. Szánjunk kellő időt a jó csapat összeállítására, nem fogjuk megbánni. A partnerségépítés lépései: I. Előkészítés: a feladat pontos meghatározása, a szükséges szakértelem és erőforrások pontos meghatározása, potenciális partnerek azonosítása (szakértelem, kapacitás, kompatibilitás, stabilitás…) igényeink és kínálatunk megfogalmazása a partnerek felé. II. Tárgyalás: a potenciális partnerek megkeresése ajánlatunkkal, alku/a partnerek kiválasztása, munkaterv elkészítése, további projektdokumentáció (pl. pályázati anyag, csatlakozó levelek) véglegesítése, aláíratása, III. Befejezés: a kapcsolat ápolása a projekt megkezdéséig folyamatosan. A pályázó és a projektben résztvevő partnerek együttműködését partnerségi nyilatkozatban is deklarálni kell. Ebben a nyilatkozatban a partnerek adatait kell megadni (teljes, hivatalos név, nemzetiség, jogi státusz, hivatalos cím, kapcsolattartó személy, telefon-, faxszám, e-mail cím, projektben résztvevő személyzet száma, esetenként szakértelme, a pályázóval való együttműködés rövid története, a jelenlegi projektben betöltendő szerep ismertetése, jelenlegi projekt kivitelezésében betöltendő szerep ismertetése). A partnerségi nyilatkozatot a pályázónak kell mellékelnie. A projektpartnerség lényege a partnerek között létrehozott kapcsolat, amelyben a partnerek megosztják a felelősséget a Szerződéskötő Hatóság által finanszírozott projektben.

48


A partnerek feladatai:

mindegyik partnernek figyelmesen el kell olvasnia a pályázatot és meg kell határozniuk a projektben betöltendő szerepüket, a pályázónak rendszeresen konzultálnia kell partnereivel és tájékoztatni kell őket a projekt menetéről, a partnerek mindegyikének figyelemmel kell kísérnie, mely dokumentumokat kell nekik is eljuttatniuk a Szerződéskötő Hatóság felé, a projekten bekövetkező lényeges változásokat illetően egyet kell érteniük a partnereknek, még a Szerződéskötő Hatósággal való jóváhagyás előtt, mert utána már kevés remény van a módosításra, a projekt befejezése előtt a partnereknek meg kell egyezniük a projekt keretében létrehozott termékek, beszerzett berendezések, felszerelések, eszközök arányos szétosztásáról.

A projektkoordinátor és a partnerek szereposztására példát - 13 nyertes projekt intézmény tevékenységének értékeléséből merítve - az 5. sz. esettanulmány tartalmaz.

2) Partnerségépítés a helyi fejlesztések során Helyi fejlesztési igények felmerülése esetén milyen szempontok mérlegelésével érdemes kialakítani a partnerségeket és melyek a partnerségépítés gyakorlati megközelítései? Milyen alapokon szerveződhetnek a projektgeneráló partnerségek? Átfogó területfejlesztési koncepciót akkor alakíthatunk ki, ha több szempontból is megvizsgáljuk a fejlesztési igényeket és a rá ható tényezőket. Figyelembe kell vennünk, és mérlegelnünk kell mind a szociális, kulturális, mind a gazdasági, valamint szakmapolitikai és intézményi szempontokat. Az így kialakított, szélesebb értelemben vett területfejlesztési nézőpont segíthet feltárni az előre nem látható lehetőségeket és elvezet minket a helyi fejlesztési igényekre épülő partnerségek helyes kialakításához.

49

A PARTNERSÉG ELVE A STRUKTURÁLIS ALAPOK FELHASZNÁLÁSÁBAN Szociális és kulturális nézőpont

7. ábra A partnerségépítés során figyelembe veendő szempontok

A partnerek figyelmes meghallgatása, a közös párbeszéd, az érdeklődési területek feltárása és elfogadása az idő és hatékonysági tényezők figyelembevételével lehetőséget nyújt az ötletek, elképzelések felszínre kerülésére, megteremtve ezáltal a fejlesztések, innovációk alapjait.

8. ábra A különböző nézőpontok társítása

50


Amennyiben a partnerség szereplői a menedzselés és a végrehajtási folyamat során egyaránt bírják intézményük támogatását, akkor akár mesterségesen gerjesztett viták segítségével is eredményesen bátoríthatók fenntartható tevékenységek kialakítására. Az egyes partnerek partnerségbe bevitt know-how-jának egyesítési folyamata elsősorban a partnerség megújulási képességén alapszik.

9. ábra Az egyes partnerek know-how-jának társítása

A partnerségépítés módszertanának gyakorlati megközelítése 1. Az alább felsorolt intézménytípusok közül úgy válasszuk ki a helyi szereplőket, hogy ne egyedi, hanem kollektív érdekeket képviseljenek. önkormányzati, egyéb állami szereplők különböző helyi szerveződések (kulturális, sport, környezetvédelmi…) nem kormányzati szervezetek, iskolák, egyetemek, vállalkozók képviselői (iparági, turisztikai, kereskedelmi, mezőgazdasági, szövetkezeti egyesülések), innovációs parkok. 2. A találkozók során jól ismert intézményt válasszunk facilitátornak, aki majd meghatározza a módszert és az együttműködés szabályait meghatározza a helyi stratégiát és prioritásokat a céloknak megfelelő projektötleteket gyűjti 3. El kell készíteni az integrált projektötletek megvalósíthatósági tanulmányait a projekt konkrét célkitűzéseit a várható (mérhető) eredményeket - előzetes értékelést a gazdasági megvalósíthatóságot bekerülési költségeket 51


-

menedzsment költségeket, rezsi költségeket (melyek nem EU finanszírozásúak) társfinanszírozási képességet (állami-helyi, regionális, nemzeti és EU) és egyéni finanszírozási lehetőségeket költség/haszon elemzést időütemezést ellenőrzés módszereit 4. A partneri viszonyt hivatalossá (jogilag elfogadhatóvá) kell tenni, beleértve az egyes partnerek szerepének tisztázását is. A projekt generáló partnerség 2 lehetséges útja A projekteket generáló partnerségek leggyakrabban területi vagy szektoriális alapokon szerveződnek. A területi alapon szerveződő partnerségek főként horizontálisan felépülő projekteket képviselnek, míg a szektoriális alapokon szerveződők a vertikálisan felépülőket. A területileg szerveződő partnerségek az alacsony népsűrűségű vidéki kistelepülések esetében fenntarthatóbbak a szektoriális alapon szerveződő partnerségekkel ellentétben.

10. ábra Projektgeneráló partnerség

Részletesebben a területi megközelítésről 4 lépésben 1. A kistérség meghatározása: Elég nagy ahhoz, hogy a szükséges méretet elérje, de kicsi ahhoz, hogy hatékony lehessen (általában regionális szintnél kisebb) Helyi azonosságtudatra épül és nem a földrajzi hasonlóságon alapuló adminisztratív határokra. 52


2. Helyi erősségek és gyengeségek felmérése, helyi adatok elemzése 3. Helyi erőforrások (fizikai, emberi) felmérése. A helyi fejlesztések számára releváns külső erőforrások felmérése. 4. Helyi igényekre épülő stratégia és prioritások meghatározása. Részletesebben a szektoriális megközelítésről 1. Rendszerint nyilvánvalóbb helyi sajátosságokra, igényekre épül, mint a területi megközelítés, mint pl: magas munkanélküliség környezeti problémák iparágak leépítése. 2. A partnerségnek nagyon pontosan meghatározott célokra kell épülnie. 3. Rendszerint külső partnerek bevonására is szükség van (pl. külföldi befektetők). 4. A további lépések megegyeznek a területi alapon szerveződő partnerségnél leírtakkal. Bármely útját is választja valaki a partnerségépítésnek, mindig tartsa szem előtt a jó partnerség egyik fontos ismérvét, miszerint soha ne adja fel a közös munkát, mielőtt elősegítené, hogy a leggyengébb partner is elérje a helyi fejlesztésre szereződött projekt célját. A 6. esettanulmányban négy darab esettanulmányon keresztül kísérhetjük figyelemmel a helyi fejlesztési igények megvalósítása köré épülő sikeres partnerségeket.

53


3) Partnerség elvének felszínen tartása a munkacsoportokban Hogyan lesznek a partnerségből munkacsoportok? Mikor működik jól a munkacsoport? A partnerséget együttműködési keretmegállapodások formájában célszerű konkretizálni. A keretmegállapodás egy lehetőség, szó szerint kerete az együttműködésnek. A konkrét feladatok megoldására a partnerség szereplőiből rendszerint munkacsoportok alakulnak. Az ő lelkesedésüktől, képességeiktől függ a közös munka minősége. A projektek, közös feladatok végrehajtása után újból áthelyeződik a felelősség a partnerintézmények vezetőire, meghatározó személyeire. Ők tartják kézben a kapcsolatot a későbbiekben, mígnem egy újabb projekt meg nem jelenik a színen. A projektekben egy-egy intézményt általában 1-3 fő képvisel. A projektmunkacsoport akkor a leghatékonyabb és legkevésbé költséges, ha létszáma nem haladja meg a 12 főt. Az ideális munkacsoport-tevékenységhez 6-8 főre van szükség. Az ideális munkacsoport létszámok - kiterjedt nemzetközi projektek esetében - természetesen nem tarthatók, a létszámot mindig viszonyítani kell a projekt méretéhez. A partnerség résztvevői által alkotott munkacsoport hatékonyságának jellemzői: világos, közös cél; közös felelősségvállalás; célok felé vezető munkamenet és haladás mérése; partnerek motivációinak felismerése; kis/kezelhető méret; készségek és szerepkörök szerinti megfelelő felépítettség, egyértelmű feladatfelosztás; rendelkezés a megfelelő erőforrásokkal; megfelelő támogatás a vezetők részéről; közös munka alapvető szabályaiban történő megegyezés; egymás problémáira való odafigyelés, segítőkészség; mind az egyéni, mind a kollektív sikerek elismerése, közös eredményre való képesség; konfliktusok konstruktív kezelése;

54


megfelelő kommunikációs rendszer, változatos munkamódszerek alkalmazása; időt szánnak a kulturális sokszínűség megértésére és a tagok megismerésére, bátorítására; gyakran mérlegelik munkastílusukat, hajlandóak a változtatásra.

Természetes fejlődési szakaszok a munkacsoport életében: Amikor a csoport munkához lát, nagy az érdeklődés és a lelkesedés az új feladatok és egymás iránt. A tagok megpróbálják kipuhatolni maguk és társaik lehetőségeit és személyes pozíciójuk megerősítésével foglalkoznak, hogy az őket megillető helyet foglalhassák el a projektben megteremtve érdekeltségük alapjait. A feladatok konkretizálódásával az aktivitás is a megfelelő helyre kerül és elkezdődhet a valódi együttműködés, a tagok támogatják egymást. A projekttermék létrehozása és annak megünneplése után fel kell készülni a csapat felbomlására és egy újabb munkacsoportban való szerepvállalásra. Ezt a fejlődési folyamatot szemlélteti az alábbi ábra:

11. ábra Fejlődési szakaszok a munkacsoport életében

Projektmunka, mint csapatmunka Szemléletében és jellegében is különbség van a projektmunka és a csapatmunka fogalma között:

Projektmunka alatt inkább a technikai jellegű, adott feladatra irányuló tevékenységet értjük. A projektmunka a feladatok megosztására és az eredmények felmutatására összpontosít. A projektmenedzsment kifejezés a projekt irányítására vonatkozik. 55


A csapatmunka kifejezés az emberi dimenziót hangsúlyozza. A csapatmunka inkább a folyamatra, és a tapasztalat útján történő tanulásra irányul. A vezetés kifejezés a munkacsoport irányítására vonatkozik.

Ideális esetben mindkét aspektust figyelembe veszik egy nemzetközi projektben. A koordinátornak ügyelnie kell arra, hogy legyen elég idő és mozgástér a valódi csapatmunkára, a tapasztalatok cseréjére és hasznosítására, az új projekttermék kifejlesztésére. Különböző szerepkörök a sikeres csapatmunkában A legjobb csapatmunka az egyének és a szerepek sokféleségéből ered. Meredith Belbin 9 különböző szerepkörben látja a sikeres csapatmunka lényegét. A csoport tagjai a különböző helyzetekben különböző szerepkörökbe léphetnek. Mindig éppen abba, amelyikben a legjobban tudják szolgálni a csoport érdekét: koordinátor: gondoskodik a tagok erőfeszítéseinek, erős pontjainak kiaknázásáról; alakító: világosan láttatja a tagokkal merre haladnak, mik a céljaik, prioritásaik, tevékenységközpontú; munkálkodó, végrehajtó: az ötletek és tervek gyakorlati, végrehajtandó feladatokká való átalakításával foglalkozik; befejező: a részleteket ellenőrzi, gondolatának előterében a határidők és a pontosság járnak; innovátor, „magvető”: új ötletekkel és kreatív megoldásokkal áll elő, felismeri az új lehetőségeket, és a problémákat is lehetőségként fogja fel; monitorizáló, értékelő személy: objektíven értékeli az ötletek realitását és hasznosságát; erőforrások figyelője: tájékoztatja a munkacsoportot a külső történésekről, fejlesztésekről, naprakész információkkal rendelkezik; csapatmunkás: bátorítja, kisegíti a munkacsoport tagjait, és érzékenyen reagál a többiek igényére, érzelmeire; szakértő: szakmai tapasztalatival, szakértelmével járul hozzá a közös tevékenységhez. Csoportépítés folyamata: A nemzetközi projektmunkában a csapatépítés nagyon fontos elemei a találkozók. Színtere a megismerkedésnek, kérdésfeltevéseknek, félreértések tisztázásának, problémák megbeszélésének, konszenzusra törekvésnek és legfőképpen a visszajelzéseknek.

56


Az informális partnerségépítés ereje Nem szabad lebecsülni az informális partnerségépítés erejét. Jó alkalmat teremt az összetartozás-érzés erősítéséhez, kikapcsolódást nyújt, felszabadult légkört teremt, ami új gondolatokat, ötleteket inspirál. A kevésbé hivatalos környezet megnyilvánulási lehetőséget ad a tapasztalatlanabb partnereknek. A közös étkezéseken kívül gondoljunk ki egyéb programokat a tagok számára, ami lehet városnéző séta, kulturális program, közös ünneplési lehetőségek, közös sporttevékenységek, kirándulások és még sok eredeti ötlet, amit nagyban befolyásol a tagok érdeklődési köre, mentalitása. Az informális kapcsolatépítés a partnerséget összetartó erő, a tagok egymás iránti bizalom kiépítésének a legjobb eszköze. Most lássunk néhány olyan magatartástípust, hozzáállást, amit mindenképen kerülnünk kell a csoportmunkák során:

Minek változtatni, hiszen évek óta így csináljuk, A minisztériumiak azt mondják… Az egyetemiek azt mondják… Az ügynökségiek… A kistérségiek szerint… Ez nem valósítható meg. Miért öljünk bele energiát, úgy sem lesz belőle semmi. Én ezt nem így csinálnám. Túl fiatal még ahhoz, hogy tippeket adjon. Inkább azt kellene megvitatni, hogy… NEM

3.1 Brain storming, mint csoportmunka módszer A hatékony csoportmunkát nagymértékben elősegíti a brain storming (ötletelés) módszer alkalmazása. Ennek alapja, a már említett kiscsoport (6-8, 15-20 fő), mely hatékonyabb, ha heterogén összetételű. Érdemes kihasználni a technika adta lehetőségeket és minél többet használni PC-projektort, vizuál táblát. A csoportmunka helyszínéül mindig zavartalanságot biztosító termet válasszunk és igyekezzünk oldani a feszült hangulatot, kellemes légkörűvé varázsolva a helyszínt. Nagy szükség van tapasztalt moderátorra, aki aktivizálja a csoportot (kérdésekkel, saját ötletekkel, új megközelítési módok felvetésével, stb.). A brain storming időtartama általában rövid, 15-20 perc. A probléma jellegéből adódóan azonban ennél hosszabb megbeszélésekre is lehet számítanunk, amelyek során érdemes felhasználni a brain storming módszer alkalmazását egy-egy napirendi pont esetében. Megelőzhetjük segítségével a találkozó monotonná válását, és növelhetjük a megbeszélés hatékonyságát.

57


A brain storming részvételi szabályai: Tilos a vita, bírálat és mérlegelés, Az ötletek mennyisége fontosabb azok minőségénél, Idegen ötletek is közölhetők, nincs szerzői jog, A szokatlantól, az utópisztikustól sem szabad idegenkedni, Az ötleteket tömören, vezérszavakban kell kifejezni. 3.2 GOPP módszer A GOPP (Goal Oriented Projekt Planning/Célorientált Projekttervezés) egy új projektmenedzsment eszköz, melynek a segítségével a munkacsoportok magukba foglalják a projektben érdekelt feleket és egy külső moderátor segítségével a projekt életciklus különböző szakaszaiban együtt dolgoznak. A workshopokon általában maximum 20 fő vesz részt, az időtartam variálható 1-5 napig. 1980 óta különböző szituációkban használják. Hatékony segítséget jelent a csoportoknak a pontos, tiszta célok meghatározásában és a megfelelő akciótervek elkészítésében. Ez egy kiváló módszer a team hatékonyságának a fejlesztésére. Fejleszti a tervezés minőségét, összefüggőbbé és világosabbá teszi a projektet a partnerek felelősségének tisztázása által, növeli a partnerek egymásba vetett bizalmát és a magabiztosságát, csökkentve ezáltal a kockázati tényezőt. Fejleszti a csoport teljesítményét. A sikeres GOPP összejövetelhez szükséges egy képzett és független workshop facilitátor/moderátor. Biztosítja, hogy a beszélgetés koncentrált legyen és hogy minden résztvevő azonos mértékben vegyen részt a döntés meghozatalában. Előre megállapodik a résztvevőkkel azokról a tényekről, melyek akadályozzák őket a folyamat során és meghatározza a rendelkezésre álló idő alatt létrehozandó konkrét projektterméket. A moderátor készíti el a tervezett eljárásmódot, mellyel irányítja a csoportot, segíti a problémák megoldását. Munkájához vizuális eszközöket is használ. A facilitátor tevékenysége különösen hasznos a transznacionális partnerekkel működő nemzetközi projektekben. A témáról részletesebb információ szerezhető a következő címen: What is GOPP? http://www.gopp.org/gma/gmagopp.htm

58


4) A III. fejezet összefoglalása Röviden a harmadik fejezet kulcskifejezései: A hatékony nemzetközi munkacsoport jellemzői. Az európai uniós projektek megkülönböztető jellemzői a helyes partnerség kialakításakor. A partnerek kiválasztásának módszerei. Az együttműködés szükségességének és hatékonyságának alátámasztása. A partnerségépítés lépései, elvei. A munkacsoportok hatékonyságának jellemzői. Fejlődési szakaszok a munkacsoport életében. Szerepkörök a sikeres csapatmunkában. Kerülendő magatartástípusok. Brain storming. GOPP módszer

Az előző fejezetben megismerkedtünk a partnerség elvének eredeti jelentését adó, főként a programozási eljárás során megnyilvánuló (vertikális) értelmezésével. A partnerségi körök vegyes (vertikális és horizontális jellemzőkkel egyaránt bíró) szerepe átvezetett minket a szélesebb értelemben vett partnerséghez. A konkrét munkacsoportok munkája során már a tisztán horizontális kapcsolat a meghatározó, melyet a harmadik fejezetben elemeztünk. Megismerkedtünk munkamódszereivel, a résztvevők követendő és kerülendő magatartástípusaival. Az európai projektmenedzsmentben a partnerség kialakulása szervesen integrálódik a menedzsment egész folyamatába, ahol a koordinátor szerepe kulcsfontosságú. Nagyon fontos továbbá a jó csapatszellem, pozitív projektkultúra kialakítása, motivált projekt munkacsoport, ahol minden tag kiveszi a maga részét a munkából és megbízik a másikban. Találkozókat, jó szakmai színvonalon kell megszervezni, az elsőt megkülönböztetett figyelemben részesíteni, mert rányomja bélyegét a projekt egész időtartamára. A köztes kapcsolattartás gondos tervezést igényel. A partnerség helyes kialakításakor kiemelt figyelmet kell szentelni például az interkulturális dimenzióra, a különbözőségekre: különböző irányítási stílusok, szervezetek, helyzetek, kultúrák, nyelvek, nemzetiségek, meghatározások, személyiségek, igények és elvárások. A partnerek kiválasztásánál körültekintően kell eljárni, bizonyítani kell tudni az együttműködés szükségességét és hasznosságát. Gondosan ügyelni kell a feladat felosztás és költségvetés arányos voltára. Nem a látszatpartnerséget kell elfedni, mert partnerséget saját munkánk megkönnyítésére hozunk létre és emlékezni is mi fogunk rá. Határoljuk jól körbe a partnerek feladatait már a projektek kezdetén. 59


A helyi fejlesztési igények felmerülése alkalmával mind szociális, kulturális, mind gazdasági, valamint szakmapolitikai és intézményi szempontból közelítsünk a megoldási lehetőségek felé. A partnerségépítés gyakorlati megközelítése során tartsuk szem előtt, hogy a szereplők úgy kerüljenek kiválasztásra, hogy ne csupán egyedi, hanem kollektív érdekeket is képesek legyenek képviselni. A találkozók, így a közös munka sikere is nagyban függ egy jól megválasztott, elismert, ugyanakkor független facilitátortól. El kell készíteni az integrált projektötletek megvalósíthatósági tanulmányait és egyéb elemzéseit. Ne feledkezzünk meg a partneri viszony hivatalossá tételéről, melyben az egyes partnerek szerepét is világosan tisztázzuk. A projektgeneráló partnerség egyik lehetséges útja a területi alapon szerveződő partnerség, míg a másik a szektorális alapon szerveződő. Konkrét feladatok megoldására a partnerség szereplőiből munkacsoportok alakulnak. Az ő lelkesedésüktől, képességeiktől függ a közös munka minősége. A munkacsoportok hatékonyságának jellemzői közül kiemelkedő fontosságú a világos, közös cél, közös felelősségvállalás, haladás mérése, motivációk felismerése, egyértelmű feladatfelosztás, konfliktuskezelés, közös eredményre való képesség, változtatásra való hajlandóság. Ábrán áttekintettük a természetes fejlődési szakaszokat a munkacsoportok életében. Fontos a különböző szerepkörök felismerése és kihasználása a sikeres csapatmunkában. A legjobb csapatmunka az egyének és a szerepek sokféleségéből ered. A csapatépítés fontos elemei a találkozók. Színtere a megismerkedésnek, kérdésfeltevésnek, félreértések tisztázásának, problémák megbeszélésének, konszenzusra törekvésnek és legfőképpen a visszajelzésnek. Nem szabad alábecsülni az informális kapcsolatépítés erejét. Ez a partnerséget összetartó erő, a tagok egymás iránti bizalom kiépítésének legjobb eszköze. Ne felejtsük el a kerülendő magatartástípusokat. Áttekintettünk két hatékonyságnövelő munkamódszert. Az egyik a Brain Storming, mint csoport munka módszer, mely nagyban hozzájárul a hatékonyság növeléséhez. Nagy szükség van hozzá tapasztalt moderátorra és a szabályok betartására. A másik a GOPP módszer, mely célorientált projekttervezési eszköz. Fontos kelléke a képzett külső moderátor. Hatékony segítséget jelent a pontos, tiszta célok meghatározásában, a megfelelő akciócélok elkészítésében. Fejleszti a tervezés minőségét, idejében tisztázza a partnerek felelősségét, az akadályozó tényezőket, növeli a tagok közötti bizalmat, csökkentve ezáltal a kockázati tényezőt.

60

5) Esettanulmányok

1. sz. esettanulmány: Svédország példáján

A partnerség elvének érvényesülése Finnország és

2. sz. esettanulmány:

Ózd és kistérsége együttműködése


A Csereháti Településszövetség projektje

4. sz. esettanulmány: egyik eszköze

Partnerség, mint a Széchenyi Terv megvalósításának


Tapasztalatok a partnerségépítés terén


Helyi fejlesztési igények megvalósítása köré épülő sikeres partnerségek (Olaszország)

61

Háttér Partnerség, társfinanszírozás Következtetések, problémák A finn programokban részt vett partnerek tanácsadó és Finnország Regionális Menedzsment Bizottságok • A partnerség elve jól Finnországban az EU-támogatási progra- ellenőrző szereppel rendelkeznek, döntéshozatali hatalom működik regionális szinten, de nélkül. Mivel a társfinanszírozás 90 %-át 1995-1999 között mokra, a brüsszeli jóváhagyást nyert nem működik jól azon a szinprojektekre vonatkozó végrehajtás admi- az állam adta, az EU támogatásokkal kapcsolatos pénzügyi ten, ahol a szereplőknek nincs nisztratív rendszere egy szinten, a régió döntéseket olyan társfinanszírozó szervek hozták meg, regionális képviselője. amelyek alapvetően az állam területi szerveihez és a miszintjén épült ki. Ennek megfelelően • A partnerség elve maganisztériumokhoz tartoztak. A nemzeti hozzájárulás tehát az Regionális Menedzsment Bizottságok sabb igazgatási szinten is jól (RMC) működnek minden egyes régió- állami költségvetés része volt. Ráadásul az a szerv, amely a működik, koordinációs szerenemzeti társfinanszírozásról döntött, szolgáltatta egyúttal ban. pe van, de nem mindig terjed az önrészt is. Ez a rendszer a finanszírozás irányítását Feladatuk: ki projektfinanszírozási döntéfinanszírozással kapcsolatos pályáza- nehézkessé, bonyolulttá tette. sekre, pl. a nemzeti hozzájárutok kezelése, lás irányítására. A programokra benyújtandó pályázatokat a nemzeti társfi- • éves munkaterv elkészítése, A regionális partnerségek regionális fejlesztési tervek bemuta- nanszírozó szervhez (fejlesztési ügynökséghez) küldték, új lehetőséget jelentenek a amelyek döntöttek arról, hogy lehet-e a pályázatot egy tása a Monitoring Bizottságnak. szektorok közti együttműköRegionális Tanácsok adott EU-programból támogatni. Az elbíráláskor a nemzeti désben. felelősek a regionális fejlesztési eljárást vették alapul, amiről egyeztettek az EU Bizottságátervek elkészítéséért, val. A nemzeti eljárásról szóló részleteket egyébként is ők adják az RMC számára a titkársá- tartalmazták a közösségi támogatásokkal kapcsolatos kügot, lönböző kormánydokumentumok, amelyeket elfogadott az vezetői töltik be a RMC elnöki pozí- EU Bizottsága. cióját. Vállalkozássegítő munkacsoportok A regionális partnerségnek az alábbi változatai szerepelnek a Regionális Menedzsment Csopor- a finn programozási dokumentumban: tokkal dolgoznak együtt. - együttműködés a vállalatok között - üzleti hálózatok és stratégiai partnerségek - a közszféra és a magánszféra között lévő partnerség, - kapcsolat a vállalkozások és a kutatóintézetek, egyetemek között - egyének közötti kapcsolat.

1. sz. esettanulmány: A partnerség elvének érvényesülése Finnország és Svédország példáján

A svéd pályázati rendszerben a pályázóknak meg kellett állapodniuk a nemzeti hozzájárulásról, ezután adhatták be pályázatukat a döntéshozókhoz. Ez a rendszer átlátható, de adminisztráció szempontjából meglehetősen bonyolult. A fejlesztési ügynökségek, mint főpályázók, továbbá vállalkozások, magánszervezetek ritkán kaptak közvetlenül EUtámogatást. A támogatást állami hozzájárulásból biztosították, illetve egy másik főpályázó vagy konzorcium által elnyert EU-pályázatból részesültek közvetett módon. A gyakorlat szerint zömmel önkormányzatok nyertek uniós pénzeket, amelyekből meglévő és új vállalkozásokat finanszíroztak.

A döntéshozó csoportokban a helyi önkormányzati politikusok voltak többségben. Titkársági teendőiket a CMB regionális politikai osztályai látták el.

Svédországban számos új intézményt építettek ki elsősor- • Svédország Monitoring Bizottság felelős az 5 millió eurónál nagyobb ban a Strukturális Alapokból származó támogatások kezeprojektekért. lésére. A Strukturális Alapokból érkező támogatások kezelésével foglalkozó új intézmények létesítése több lehetőséget biztosított a hatékonyabb adminisztrációra, de jelentős Regionális Menedzsment Bizottság az egész Objektív 6 területet átfogó plusz papírmunkával is járt. • projektekért felelős. Az EU-támogatásokat közvetlenül azokhoz a helyi szerMegyei Menedzsment Bizottságok (CMC) vekhez juttatták, amelyek a projektet lebonyolították, ami • a megyékben tevékenykednek és a mind a Megyei Irányító Testületben (CMB), mind a helyi pályáztatással kapcsolatos összes szervek számára plusz adminisztratív terhet jelentett. Ennek többi feladatért felelősek. okát a szakértők abban látták, hogy a közösségi támogatásokkal kapcsolatos finanszírozási jogosítványoknak – a helyi szervekre történő – hárítása nem járt együtt a lehetséges hibákért vállalt felelősség áthárításával.

Elvi problémát jelentett a pénzügyi döntések megosztása a finanszírozó szervek és a regionális szint (megyei döntéshozó csoportok között A különböző adminisztratív kultúrák között kommunikációs és koordinációs problémák voltak Koordinációs problémák merültek fel az Objektív 6 programokkal kapcsolatban.

Ajánlott olvasmány: Flamm Benedek László, Kulcs a sikeres EU pályázatokhoz 47-54 o. lsd. Források

Svédországban az új adminisztráció Összehasonlí- Az EU Strukturális Alapokból származó A közösségi támogatásokra benyújtandó programok és támogatási források adminisztrációjában, projektek előkészítésébe mindkét országban bevonták a létrehozása miatt a partnerség elve nem tás valamint az Alapok programmenedzselésehelyi szintű állami, társadalmi és gazdasági szervezetek, tudott kellőképpen érvényesülni, mert pl. képviselőit. Mindkét országban az érdekképviselet széles nem vontak be szociális partnereket a gyakorlatában a nemzeti közigazgatási hagyományok tükröződtek. Amíg a svéd skáláját vonták be a nyertes projektek lebonyolításába. menedzsment szintjén, mert a döntéshozó csoportok az önkormányzatok képviselőmodellben az önkormányzatok befolyása erősen meghatározza a programok végre- Mindkét északi országban a központi adminisztráció és a iből álltak. szektorális megközelítés jellemezte a regionális fejlesztésehajtását, addig Finnország esetében a ket, az új programalapú megközelítés miatt sokszor ütkö- Finnországban pedig az adminisztrációStrukturális Alapok implementációja ban végrehajtott változások kis mértéke a erősen függ az állami költségvetéstől és a zött a régi és az új gyakorlat. programalapú megközelítés megvalósítákormányzati szervektől. sának ártott.

ESETTANULMÁNYOK

2. sz. esettanulmány: Ózd és kistérsége együttműködése (Egy sikeres kezdeményezés és alapos, éveken át tartó építkezés leírása) Az esettanulmány olvasásakor érdemes figyelemmel kísérni, hogy milyen nehézségeket kell szembenézni a partnereknek a sikeres együttműködés érdekében egy hátrányos helyzetű térségben, hogyan sikerült kialakítaniuk a megfelelő együttműködést és milyen projekten túl érvényesülő hatás várható ettől? A 90-es évektől sokan lemondóan legyintenek, ha Ózd nevét meghallják, hiszen közismert, hogy a politikai rendszerváltozást követő társadalmi-gazdasági átalakulás következtében ez az ország egyik olyan régiója, ahol egy időre szinte kilátástalanná vált az élet. Az esettanulmány, amelyet az Olvasó a kezében tart, Ózdról és a város kistérségében lévő 29 településről szól – az oktatásban érintettek szemüvegén keresztül nézve a világra. Beszámol arról, hogy tenni akaró, kezdeményező emberek e reménytelennek tűnő helyzetben hogyan keresik a kiutat, a fejlődés reményét, az előremutató lehetőségeket, az EU által is támogatott jó megoldásokat. Az esettanulmány rámutat arra, hogy a települési fenntartók, a közoktatási intézmények partneri együttműködése révén hogyan vált Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Ózd és kistérsége a társulásos megoldási formák pionírjává. Leírja, hogy az alulról építkező kezdeményezéseknek megfelelő koordináció híján – a legnagyobb együttműködési szándék ellenére is – mennyire nehéz egymással összhangba kerülni, a hatásokat kölcsönösen erősíteni. A város egyik általános iskolája, az akkor még dolgozók iskoláját is működtető Szabó Lőrinc Általános Iskola érzékenyen reagált a város munkahelyeinek tömeges megszűntetésére. Felismerte, hogy képzési irányának megváltoztatásával elhelyezkedést biztosító, de minimálisan az egyéni életminőség javításához hozzájáruló képzést tudna kínálni a térségben egyébként elhelyezkedni nem tudó, általános iskolai végzettséggel rendelkező roma lányok számára. Így indította el a Népjóléti Minisztérium támogatásával – akkor még kísérleti jelleggel – a speciális szociális gondozó-képző programját. Általános helyzetleírás: A térségben a munkanélküliség jelentős, a tartós munkanélküliség 40 %-os, a lakosság 22 %-a nyugdíjas. A lakosság 60-65 %-a a létminimum alatt él. Különösen megnőtt a romák aránya a gyerekek között: a ’99/2000-es tanévben az 65


összes általános iskolások 32 %-a, az 1. osztályosoknak már 51 %-a volt roma. Ez a helyzet alapvetően meghatározza a város és térsége oktatásügyének helyzetét. A cigányság ilyen mértékű felülreprezentációja nemcsak az érintett iskolák érdemjegyekkel mérhető hatékonyságát csökkenti, hanem annak esélyét is, hogy szociális tanulás révén a helyi cigánygyerekek elsajátíthatják a domináns kultúra készségeit, technikáit. A kistérségi együttműködés gyökerei és szakmai indokai Az 1990–1996. közötti időszak egyre inkább felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy: az önkormányzatok közül csak igen kevés képes feladatait önállóan megoldani, ellátni – együttműködésre, munkamegosztásra van szükség. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében már a 90-es évek első felében javaslat született arra, hogy önkormányzatok kössenek együttműködési megállapodást a közoktatási feladatok ellátására, illetve szervezzék újjá a korábban működött közoktatási társulásokat megváltozott tartalommal. Ekkor még nagyon szerény eredmény született. Csupán Encsen és Miskolcon sikerült ismét életre hívni a közoktatás-igazgatási társulást, Ózdon és térségében pedig a pedagógusok szakmai továbbképzését, a különböző szakmai munkaközösségek működését tudták társulásos formában megszervezni. A többi kistérségben a sikertelenség okai: a települések tartottak az önállóságukba való beavatkozástól; az önkormányzatok még mindig úgy gondolták, hogy minden feladatot képesek önállóan ellátni; a fenntartók szerint szükségtelen pénzt kiadni ezen feladatokra. Ózdon 1992-ben megalakult a városi-térségi igazgatói munkaközösség, valamint 33 általános iskola 634 pedagógusa 18 szaktárgyi munkaközösséget hozott létre, amely kiegészült egy számítástechnikai és egy gyermekvédelmi munkaközösséggel is. 1993-ban pedig az óvodavezetői munkaközösség jött létre és mellette 32 óvoda 208 óvodapedagógusa 6 óvodai szakmai közösséget alakított. A város bővítette a nevelési tanácsadó létszámát és felvállalta, hogy biztosítja a szakellátás feladatait azokon a településeken, amelyek szerződést kötöttek az intézménnyel. A közoktatási törvény 1996. évi módosítása két olyan jogintézményt vezetett be, amelyre építve Borsod-Abaúj-Zemplén megyében megtalálták a problémák megoldása felé vezető utat. Ez a megyei szinten elkészítendő közoktatási fejlesztési terv, valamint a megyei fejlesztési terv megvalósítását segítő, támogató megyei közalapítványok intézménye. A két jogintézmény bevezetését döntően az indokolta, hogy további eszközök álljanak rendelkezésre a közoktatás arányos, a helyi igényeket figyelembe vevő fejlesztéseihez.

66

ESETTANULMÁNYOK

A közoktatási ellátási társulások létrejötte és működése Borsod-AbaújZemplén megyében Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a fejlesztési terv készítése során átdolgozták az 1991-ben a helyi önkormányzatok számára készített – az együttműködések kialakítását segítő javaslatot. Az önkormányzatok – megismerve a fejlesztési tervet – szándéknyilatkozatban fogalmazták meg társulási szándékukat, a testületi döntések után pedig aláírták a társulási szerződéseket. A városi önkormányzatok a községiekkel egyenrangú tagként társultak és egyben helyt adtak a tárulási központoknak. Így 1997-ben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a Megyei fejlesztési Terv alapján és a Megyei Közoktatási Közalapítvány segítségével 12 közoktatási feladatot ellátó társulás jött létre. A 358 településéből mindössze 31 nem társult, amelyek közül 12-ben se óvoda, se iskola nem működik. Gyakorlatilag a megyéből mindössze 19 település nem csatlakozott induláskor a 12 társulás valamelyikéhez. Ennek jellemző okai: A csatlakozáshoz települési önkormányzati jóváhagyás szükséges. Ezt néhány testület elutasította. A társulás székhelyét nem tudták / akarták elfogadni. Néhány önkormányzat megbízással szakértőt alkalmazott a legalapvetőbb feladatok ellátására. A szakértő a társulás ellenérdekeltje, lebeszélte az önkormányzatot. A közoktatási ellátási társulás célja, hogy úgy szervezze meg a közoktatással összefüggő körzeti jellegű szolgáltatásokat, hogy a közoktatási közfeladatok ellátása során a szakmaiság és gazdaságosság biztosítása mellett a szolgáltatást a gyerekekhez, pedagógusokhoz, a nevelési-oktatási intézményekhez és azok fenntartóihoz a legoptimálisabb közelségbe vigye. A közoktatási ellátási társulások feladatai: a közoktatás közigazgatási feladatainak segítése , a törvényben előírt közoktatási ellátási feladatok intézményhálózati rendszerének biztosítása; a közoktatási információs rendszer működtetése; a pedagógiai szakszolgálat ellátása; a szakmai közösségek közreműködésével pedagógiai szakmai szolgáltatási feladatok ellátása a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerének működtetése.

67


A közoktatási intézmények együttműködése – az együttműködés elvei, keretei Az együttműködés kimondására 1998. május 18-20-án került sor. A 7 tagú előkészítő bizottságnak a tagjai képviselték a közoktatás intézményeinek mindhárom típusát (óvoda, általános iskola, középiskola); Ózdot és a térség kisiskoláit; a fenntartót (a majdani ellátási körzet szakreferenseit), az intézményvezetőket és helyetteseket, a munkaközösség-vezetőket és a beosztott pedagógusokat. Az előkészítő bizottság az együttműködés lehetséges kereteit, feltételeit, alapelveit és tartalmát gondolta végig, amelyet aztán a műhely résztvevői elé terjesztett. A végleges kereteket az 50 fős, intézményvezetőkből és önkormányzati vezetőkből álló kör fogadta el. A műhely célja nemcsak az intézményi együttműködés deklarálása volt, hanem ezzel párhuzamosan egy, az együttműködésen alapuló cselekvési terv kialakítása is. Az oktatási-nevelési intézmények együttműködése nem azonos a közoktatási ellátási körzethez társuló települések intézményeinek együttműködésével. Ide azok az intézmények is csatlakozhatnak, amelyek fenntartói (még) nem társultak a közoktatási ellátási körzethez. Ugyanakkor semmi sem zárja ki a két szerveződés együtt-működését. Az intézményi együttműködés alapvetően, de nem kizárólagosan szakmai tömörülés, részben általános pedagógiai jellegű, részben szaktárgyi. Az intézményi együttműködés nem tartalmaz semmiféle hierarchiát, a működés során a partneri kapcsolat a meghatározó. Így bárki (és bármelyik intézmény) kezdeményezhet, valamilyen közös cél, tevékenység érdekében bárki bárkikkel társulhat. Mindenki lehet / kerülhet vezető helyzetbe, függetlenül a településtől, intézménytípustól és nagyságtól. Az intézményi együttműködésben ne legyenek nyertesek és vesztesek, az egyes tevékenységek, programok minden bekapcsolódó szervezet számára biztosítsanak előnyöket például azzal, hogy közösen tervezett pályázatokkal nagyobb az esély a támogatás elnyerésére; a közös gyakorlati gondokra együtt könnyebb választ keresni és találni; egymás közt szellemi termékek cserélhetők, esetleg tárgyi eszközök is átadhatók; együttesen könnyebb magunkat „megmutatni”, eredményesebben mérsékelhetjük a térségről kialakult negatív képet. Az intézményi társulás keretei láthatóan nyitottak, az együttműködés irányelveinek formálása során teljes volt az egyetértés abban, hogy a tevékenységben a vezető szerep deklaráltan ne kötődjön se egyetlen személyhez, se egyetlen intézményhez és ne váljon Ózd-központúvá sem. További fontos szempontként fogalmazódott meg, hogy az együttműködés minden partner számára hozzon „hasznot”, járjon előnyökkel. Az irányelvekkel összehangoltan fogalmazódtak meg az együttműködés céljai.

68

ESETTANULMÁNYOK

Az intézményi együttműködés keretében végezhető, javasolt tevékenységek a kistérség közoktatási intézményei feltételrendszerének javítása érdekében: kölcsönös előnyökre építő eszközcsere, kínálatbörze; közösen benyújtott pályázatok, amelyek útján általában több, értékesebb eszköz nyerhető. a térségben középiskolába járók számára munkalehetőségi térkép készítése, amely hozzájárulhat ahhoz, hogy a térség középiskolában akarjanak tanulni. a szakmai munkaközösségek mellett létrejöhetnének / működhetnének a pedagógusok érdeklődési kör szerinti csoportjai; készüljön el a kistérség pedagógusainak olyan „humánerőforrás-térképe”, amely az egy-egy speciális területen kiemelkedő kollégákat sorolja fel, akiket akár a kistérség tehetséges gyerekei számára szerveződő ún. csúcsszakkörök vezetésére, szakmai körök vezetésére stb. lehet a későbbiekben felkérni; készüljön helytörténeti olvasókönyv; a vezetők számára az intézményvezetés gyakorlati kérdéseivel foglalkozó műhely működtetése - az iskola működtetési gondjairól; - az iskola menedzseléséről; - a pedagógusok minősítéséről; - új jogszabályokról és a alkalmazásukról. az intézmények / szervezetek közötti együttműködés javasolt tevékenységei: az azonos „profilú” és típusú iskolák együttműködései; a roma gyerekek iskoláztatási kérdései, iskolai problémái; etnikai felzárkóztató programok indítása; természetvédelmi, környezetvédelmi együttműködés; a pedagógiai programjukban azonos célokat megfogalmazók együttműködése, tapasztalatcseréi; a kiemelkedően tehetséges gyerekeknek térségi „csúcsszakkörök” működtetése. nevelési, módszertani kérdésekkel foglalkozó műhelyek létrehozása: tanulás-módszertani programok; problematikus tanulók kezelése nevelési szempontból; hogyan írhatunk sikeres pályázatot? – módszertani tanácsadás. Elkészült a kistérség humánerőforrás-térképe. 28 intézményből 115 kolléga került a listára, a kiemelkedő tudások egészen széles skáláját képviselve. Ugyancsak sor került az iskolák pedagógiai programjai céljának összevetésére, és közülük azok kiemelésére, amelyek esetében a képviselt intézmények vezetői úgy gondolták, hogy szívesen vennék igénybe egymás segítségét. Az egyes célterületeken kialakult az abban együttműködni szándékozó intézmények köre, 69


az intézményi képviselők meghatározták az együttműködés célját és lehetséges formáit is. Hat ilyen területet jelöltek meg: személyiségfejlesztés, az egészséges életmódra nevelés, az alapképességek fejlesztése, tehetséggondozás, korszerű ismeretek nyújtása, a munka becsületének erősítése. Két területen 11-11 intézmény fejezte ki együttműködési szándékát, kettőben 6, ill. 7, míg két olyan is volt, ahol 2, ill. 3. Egy-egy témában az együttműködni szándékozók között egyaránt volt óvoda, általános iskola és középfokú intézmény is, nem egy szervezet több területen is kinyilvánította együttműködési szándékát. E munka eredményére jól lehetett támaszkodni a későbbiekben beadásra került közös pályázatok témájának megválasztásakor, a lehetséges együttműködők körének kialakításakor, a célok és tevékenységek megtervezésekor, az erőforrás-térkép segített a megfelelő helyi kompetens személyek megtalálásában. Lásd bővebben: Együttműködés Ózd és kistérsége közoktatása érdekében http://www.oki.hu/cikk.asp?Kod=partnerseg-Bognar-Egyuttmukodes.html

3. sz. esettanulmány: A Csereháti Településszövetség projektje (Észak-Magyarországi Aprófalvas térségek Civil Információs Hálójának megvalósítására) Az esettanulmány olvasásakor azt kísérjük figyelemmel, hogy hogyan épül ki a civil szervezetek hálózata a partnerség elvét érvényesítve, és milyen lehetőségek állnak előtte a jövőbeli hálózatbővítést illetően? Az esettanulmány olvasásakor érdemes visszaemlékezni a törzsanyagban leírt folyamatra, miszerint felértékelődik a civil szervezetek részvételének igénye a társadalmi párbeszéd során.

Projekt tevékenységek összefoglalása Célkitűzések Olyan új információs és pályázati tanácsadó szolgáltatás üzleti tervének kialakítása a Cserehát-Hernád-Bódva vidéken, mely megvalósítása révén lehetővé válik Magyarország egyik leghátrányosabb helyzetű térségében élő lakosok, civil szervezetek számára életkörülményeik javítása, térségük felzárkóztatásában való öntevékeny részvétele, azaz biztosítható az EU-programokba való bekapcsolódásuk - nagyobb léptékű projektek feltételét képező - partnerségi kapcsolatok révén.

70

ESETTANULMÁNYOK

Célcsoportok A Cserehát-Hernád-Bódva vidék 127 településén meglévő kb. 60 civil szervezet és a várhatóan kialakuló újabb 20-30 civil szervezet. Ezek között faluszépítő egyletek, kulturális egyesületek, sport egyesületek, természetvédő körök, ifjúsági és nyugdíjas szervezetek, valamint non-profit szervezetként működő jóléti alapítványok, térségfejlesztő szövetségek egyaránt találhatók. Tervezett szolgáltatások On-line információszolgáltatás Kiadványok megjelentetése és terjesztése Tanácsadás Pályázatírási képzés Partnerségépítés Megvalósítandó feladatok I. forduló: A célcsoport alapszintű tájékoztatása az EU programjairól, a bekapcsolódás feltételeiről, az elérhető információs forrásokról A célcsoport szükségleteinek pontos felmérése Szakértői műhelymunka a tervezett szolgáltatások megvalósításáról Részletes üzleti terv kidolgozása a tervezett szolgáltatások működtetésére. A szolgáltatási terv véleményeztetése II. forduló: A célcsoport számítógépes fogadókészségének javítása Információ források elérése (adatbázisokhoz való hozzáférés, szakkönyvtár, folyóiratok) Információk gyűjtése, rendszerezése, feldolgozása Információk Internet-en való terítése Szakértői katalógus kiadása EU pályázatírási képzés távképzés és hagyományos képzés formájában A projekt tervezett szolgáltatásai 1. On-line információszolgáltatás - a pályázati lehetőségekről - a térségen belüli NGO-król - a pályázatok tartalmának és módszertanának kidolgozásához használható szakmai háttéranyagokból 2. Kiadványok megjelentetése és terjesztése - Referált szakértői névsor összeállítása és kiajánlása a potenciális pályázati témakörök szerint - Az aprófalvak szempontjait megjelenítő pályázatírási kézikönyv szerkesztése és kiadása 71


3. Tanácsadás: - Személyes tanácsadás civil szervezetek létrehozásához és szervezetfejlesztéséhez - „Hivatali segítségnyújtás” a megyei és regionális intézményekkel való együttműködésben - Tanácsadás a projektötletek kidolgozásához, pályázatíráshoz. 4. Képzés: - Pályázatírási képzések szervezése távoktatás és hagyományos oktatás kombinációjában 5. Partnerségépítés: - Kistérségi „kerekasztal” működtetése a térségfejlesztés szereplői közötti partnerségépítés Várható hatások (térségi és szektoriális) A szolgáltatások beindulása esetén megnő a térség nem kormányzati szervezeteinek (NGO) abszorpciós képessége, azaz megélénkülnek a helyi kezdeményezések és egyben képesek is lesznek az elképzeléseik megvalósításához szükséges erőforrások mozgósítására. Ezek az akciók a komplex térségfejlesztési stratégia célkitűzéseinek megvalósulását is elősegítik, javítják a szinergiát a különböző szektorok és települések kezdeményezései között. A hálózat leírása, bemutatása A hálózat három területi szinten épül ki: 1. Szolgáltató iroda Miskolcon, mely egyben a CELODIN Regionális Forrásközpont része és szorosan együttműködik a CELODIN nemzetközi hálózatával, az Európai Információs Ponttal és az MTA Regionális Kutatások Központja Észak-magyarországi Osztályával. Eme együttműködések hatására képessé válik: - releváns és aktuális információk gyűjtésére, szakmai anyagok átvételére - az információ-szolgáltatás alapját képező honlap szerkesztésére és működtetésére - a térségi civil szervezetek és a megyei és regionális intézmények közötti közvetlen kapcsolatok alakítására - a K+F háttér szakértői és a helyi civil szervezetek közötti közvetítésre, - a későbbiekben regionális hatókörűvé nőheti ki magát. 2. Kistérségi civil szolgáltató irodák – Edelényben, Gagyvendégiben, Encsen, melyek: - közvetlen napi kapcsolatokat alakítanak ki a körzetükbe eső NGO-kkal és a térségfejlesztés vállalkozói, önkormányzati és kormányzati dekoncentrált intézményeivel, ezáltal képesek lesznek: - azonnali felvilágosítás nyújtására - térségi kerekasztal megbeszélések szervezésére - az információs igények jelzésére - a tanácsadói szolgáltatások szervezésére 72

ESETTANULMÁNYOK

3. Települési tele-házak és tele-kunyhók – jelenleg 7 településen, de éppen a program hatására várhatóan további 15-20 településen, melyek biztosítják: - az információk elérhetőségét - az információs igények jelzését - a tanácsadás fizikai feltételeit. A célcsoport elérése A Csereháti Településszövetség már ma is rendelkezik a céltérség civil szervezeteinek listájával. Ezt felfrissítve minden egyes szervezetet személyes lehet megszólítani és invitálni képviselőiket a mikrokörzeti műhelymunkába. Az elkészült szolgáltatási terv kivonatát szintén minden egyes szervezet számára megküldik és véleményeztetik. A hálózati munka; szerepek és funkciók a szolgáltató rendszerben A Csereháti Településszövetségnek úgy a hálózatok szervezésében, mint a mások által szervezett hálózatokban való munkálkodásban nagy tapasztalatai vannak. Az aprófalvak civil hálójával szeretne bekapcsolódni a CELODION nemzetközi hálózatba, abban a kimondottan aprófalvas érdekeket és sajátosságokat megjelenítve. A projekt folyamatának nyomon követése Mérföldkövek az I. fordulóban 1. Szükségletek felmérése 2. Szakértők bevonása az előkészítésbe 3. Üzleti terv készítése 4. Szolgáltatási terv térségi elfogadása Lehetséges mérföldkövek a II. fordulóban: 1. Adatbázis felépítése és a honlapon való megjelenítése 2. Kiadványok megjelentetése 3. Tanácsadó szolgáltatás és képzések beindítása 4. Kistérségi kerekasztal beszélgetések szervezése Értékelés, eredmények mérése: - az előkészítés folyamatába 100 civil szervezetet és 15 szakértőt bevonása - az elkészült szolgáltatási tervet legalább 70 szervezet véleményezi és fogadja el. A szolgáltatások terítése Az első fordulóban a személyes kapcsolattartás dominál, míg a tényleges szolgáltatások terítésében az Internetes elérés és a hagyományos perszonális formák együttesen jelennek meg.

73


Multiplikátor hatás A CELODIN hálózathoz való kapcsolódás az információk nagyobb körben való hasznosítását is eredményezik. A kistérségi fejlesztő szervezetekkel való szoros kapcsolat és a kistérségi kerekasztal működtetése pedig újabb információkkal és közvetlen előnyökkel is jár a célcsoport számára. A témáról lásd bővebben: A Csereháti Településszövetség projektje http://www.cserehat.celodin.hu/program.htm

4. sz. esettanulmány: Partnerség, mint a Széchenyi Terv megvalósításának egyik eszköze Az esettanulmány olvasásakor azt kísérje figyelemmel, hogy mely szakaszokban, hogyan és milyen sikerrel jelent meg a partnerség elve a tervezés folyamán?

A Széchenyi Terv tervezési gyakorlata A Széchenyi Terv gyökeresen új tervezési gyakorlatot valósított meg Magyarországon. Ez a gyakorlat három fő elemre épül: az állam és az üzleti szektor közötti partneri viszonyra, a korlátozott állami társfinanszírozásra, valamint a programfinanszírozásra, az állami támogatási források összehangolt felhasználására. A partnerség és nyitott tervezés a Széchenyi Terv megvalósításában A Széchenyi Terv legfontosabb célja, hogy - a makroökonómiai stabilitás szigorú korlátjai mellett - növelje a gazdaság teljesítőképességét. Éppen ezért a Terv a magyar kormánynak a nemzetközi és az üzleti élet szereplői, valamint a régiók számára megfogalmazott gazdaságfejlesztési ajánlata. Ajánlat, amelyben az állam jelzi, hogy a gazdaság egészének és az ország európai felzárkózásának a szempontjából mely területek fejlesztését tartja kiemelten fontosnak. Kijelöli azt a stratégiai irányt és keretet, amelyben az üzleti szektor elhelyezheti a maga távlatos fejlesztéseit, és egyúttal jelzi, hogy az állam ezeken a területeken társfinanszírozóként is szerepet vállal. A Széchenyi Terv tehát az állam, a gazdasági szereplők, valamint a régiók együttműködésére épül, ezek közösen kialakított és együttesen végrehajtott cselekvési programja. A partneri viszony és a Terv közös megvalósítása természetesen már a tervkészítés folyamatában is közös gondolkodást kívánt. Éppen ezért a kormányzat a Széchenyi Terv 2000 áprilisában megjelent indító anyagát széles körű szakmai 74

ESETTANULMÁNYOK

és társadalmi vitára bocsátotta. Ez az indító anyag tudatosan használta alcímében a "tervezet" kifejezést, hiszen egy partneri kapcsolatra épülő közös tervezés elindításához nem egy végleges, hanem valóban csak vázlatos, tervezetként felfogható anyag szolgálhat alapul. Kétségtelen, hogy a közös gondolkodásra épülő nyitott tervezési folyamat Magyarországon - ahol még egyaránt élnek a tervgazdaságtól és az egyensúlyt veszélyeztető erőltetett növekedéstől való félelmek - újdonságnak számított. Egyáltalán nem új azonban Európa fejlett országaiban, ahol mindenfajta gazdasági siker az állam, a gazdasági szereplők és a régiók együttműködésén, koalícióján nyugszik. Napjainkban az állam - a gazdaság egészére jellemző hálózati szerveződést követve - csakis az üzleti szektorral közösen, partneri viszonyban, az úgynevezett "public-private-partnership" keretében képes alakítani és fejleszteni a gazdaságot. Az elmúlt időszak bebizonyította, hogy a nyitott tervezés kiindulópontja helyes volt. Az indító anyag megjelenése után ugyanis a vállalkozások, a különféle szakmai és tudományos szervezetek, érdekképviseletek éltek a lehetőséggel, és elküldték észrevételeiket, javaslataikat a Széchenyi Terv koordinálásának feladatát ellátó Gazdasági Minisztériumhoz. A széles körű érdeklődést jelzi, hogy a Terv megjelenését követő két hónapos időszakban a Gazdasági Minisztérium Internet honlapjáról több mint nyolcezren töltötték le a Terv szövegét. A Terv nyomtatott változatát is több ezer példányban postázta a Gazdasági Minisztérium magyar, illetve angol és német nyelven. A nyitott tervezés időszakában, 2000 április elejétől június elejéig - írásos formában és változó terjedelemben több száz javaslat és észrevétel jutott el a Gazdasági Minisztériumba. Ezek legnagyobb része a gazdasági élet szereplőitől, vállalatoktól, országos szakmai szövetségektől és kamaráktól érkezett. Úgy tűnik, hogy a Széchenyi Terv az első törekvését - nevezetesen: indítson el a lehetséges fejlesztésekről egy széleskörű gazdaságpolitikai vitát és aktivizálja a gazdasági élet szereplőit - elérte. Széchenyi írja a Hitel című művében, hogy "csak oly tanácskozás szül bölcsességet s áraszt áldást, hol szabad, hidegvérű, tiszta át- s belátás vezérli a vizsgálatot s okoskodást". A róla elnevezett Tervnek is az volt a törekvése, hogy ebben a nyitott és alkotó szellemben fogalmazza meg és építse be a különféle hasznos javaslatokat egy olyan távlatos nemzeti fejlesztési tervbe, amely prioritásait, programjait a piacok széles körű további megnyitására, valamint az állam, az üzleti szféra és a régiók szövetségére és együttműködésére alapozza.

75


A nyitott tervezési folyamat eredményeként, a beérkezett javaslatok beépítésével mind a Széchenyi Terv programstruktúrája, mind az egyes programok tartalma jelentősen változott. Sokan hiányolták, hogy a Széchenyi Terv indító anyagában nem szerepel külön prioritásként az információs társadalom és gazdaság fejlesztési programja, noha ennek szellemisége a Terv indító anyagának egészén érzékelhető volt. Ezért a Széchenyi Terv prioritásrendszere egy új programmal, az információs társadalom- és gazdaságfejlesztési programmal egészült ki. Hasonlóképpen javasolták, hogy a Terv indító anyagában még önállóan szereplő kis- és középvállalkozás-fejlesztési program, valamint a beszállítói program - amelyek a konkrét gyakorlatban egymással szorosan összekapcsolódnak - egy közös, vállalkozáserősítő programban jelenjenek meg. A javaslatok szerint a kutatási, fejlesztési és innovációs programban hangsúlyosabban kell megjeleníteni a tudásalapú gazdaság megvalósítását segítő eszközöket, a kutatási és fejlesztési intézményrendszert, valamint vállalkozásokat összekapcsoló közvetítő intézményeket. A szakmai szervezetek azt javasolták, hogy a turizmusfejlesztési programban azok a termékek és szolgáltatások kerüljenek előtérbe, amelyekhez Magyarország egyedi adottságokkal rendelkezik, amelyek stabil vevőkörre számíthatnak, és amelyekkel mérsékelhető a turizmus területi és időbeli koncentrációja. Kiemelten fontosnak tartották a kongresszusi turizmus, a gyógy- és termálturizmus fejlesztését, az élményparkok kialakítását, valamint az egyéb, speciális termékek fejlesztését ösztönző projekteket. A szakmai és a különböző szintű térségi szervezetek javaslatai szerint a regionális gazdaságépítési programon belül arra kell törekedni, hogy régiónként alakuljon ki egy-egy olyan húzóágazat, vagy húzóvállalkozás, amely képes maga köré szervezni a térség kevésbé erős vállalkozásait. Ehhez fontosnak ítélték a kistérségek fejlesztését, valamint térségi klaszterek kialakítását. A szakértői csoportok és a szakmai szervezetek javasolták, hogy a lakásprogramba - az új lakások építése mellett - önálló alprogramokkal épüljön be a felújítás, a korszerűsítés, a közműfejlesztés, valamint a bérlakásszektor fejlesztése is. Az autópálya-építési program mellett sokan szükségesnek tartották egy vasúthálózat korszerűsítési és egy regionális repülőtér-fejlesztési program kidolgozását. 2000 nyarán ezeket a javaslatokat, valamint további, az egyes programok részleteit érintő észrevételeket a Terv koordinálásáért felelős Gazdasági Minisztérium beépítette a Széchenyi Tervbe. A Terv széles körben tapasztalt kedvező fogadtatása, valamint a Tervbe beépíthető nagyszámú érdemi észrevétel, hasznos javaslat azt mutatta, hogy a gazdasági szereplők jelentős része valóban részt 76

ESETTANULMÁNYOK

kíván venni a programok közös megvalósításában. Jó esély van tehát arra, amit a Terv névadója 170 éve máig érvényesen megfogalmazott: "Egy és más fogyatkozásink eltűnnének, ha elszántan s állhatatosan sokan akarnók azon egyet, s éppen azt; s hogy csak tőlünk függ egyetértés s közmunkásság által új mozgást, új életet hozni kereskedésünkbe" - tág értelemben véve egész gazdasági életünkre. Lásd bővebben: Partnerség, társfinanszírozás, programfinanszírozás - a Széchenyi Terv megvalósításának eszközrendszere http://www.gm.hu/szechenyi/szt-terv-6.htm

5. sz. esettanulmány: Tapasztalatok a partnerségépítés terén Az alábbi esettanulmány segítségével rálátásunk lehet egy pályázati folyamat értékelése során levont tanulságokra a partnerépítés terén. Érdemes megfigyelni a projektgazdák és a konzorciumokat alkotó partnerek összetételét a különböző szakterületek függvényében. PHARE HU9705 KPA Humánerőforrás-fejlesztési komponens megvalósulásának a partnerségépítés terén levonható tanulságait a dél-dunántúli régióban 13 nyertes projekt gesztor intézmény tevékenységének értékeléséből meríthetjük. Ennek alapján megállapíthatjuk, hogy a szakképzésfejlesztési projektek gazdái általában középfokú szakképzési intézmények, a felsőoktatás és távoktatás területén pedig a régió felsőoktatási intézményei dominálnak (Pécsi Tudományegyetem, Kaposvári Egyetem). A távoktatás területén jelenik meg két egyéb intézmény, név szerint a Pécsi Regionális Munkaerő Fejlesztési és Képző Központ, illetve a Baranya Megyei TIT szervezete. Érdekes képet mutat a pályáztató nyertes konzorciumokat alkotó partnerek összetétele. Az oktatási intézmények mellett nagy arányban jelenik meg a gazdasági szféra is. Ugyancsak jelentős az önkormányzati szféra közreműködése, valamint kitűnik a kamarák, vállalkozói központok, munkaügyi központok aktivitása is. Jellemző módon kutatóhelyek a felsőoktatási intézményekhez köthetően működnek közre, valamint a külföldi kapcsolatok is a felsőoktatás és részben a távoktatás terén jellemzőek. Az önkormányzati szféra hangsúlyos szerepe a távoktatás-fejlesztés témakörben annak köszönhető, hogy a 3 támogatásban részesülő projekt közül az egyik a köztisztviselők képzésére irányul, így a 4 megye önkormányzati és közigazgatási intézményei természetesen a partneri körébe tartoznak. A civil szféra, bár mindhárom témakörnél jelen van, aránya 77


elég kicsi. Ez egy olyan szegmens, melynek az Európai Unió elvárásai miatt megkülönböztetett fejlődésre van szüksége. A témáról részletes beszámolót lásd: Kovács Katalin, Egy kísérleti regionális területfejlesztési PHARE-pályázat jellemzői és tapasztalatai a Dél-Dunántúlon, OKI www.oki.hu/cikk.asp?Kod=szekszard-2k-Kovacs.html

6. sz. esettanulmány: Helyi fejlesztési igények megvalósítása köré épülő sikeres partnerségek (Olaszország) A következő négy esettanulmány Olaszország példáján keresztül mutatja be a sikeres partnerségre épülő helyi fejlesztési igények megvalósítását. Összegezzük a partnerségépítésről tanult ismereteinket az esetek tanulmányozásával! PHARE TWINNING PROGRAM REGIONÁLIS FELKÉSZÍTŐ PROGRAM A Strukturális Alapok Rendeleteinek Végrehajtására (HU 0008-01-RPP) C Komponens- Kapacitásfejlesztés- Első feladat C1 Esettanulmány a partnerségről 1 (Olaszország) 1. Helyszín

Sassuolo és környéke

2. Intézmény

Ervet Rt- az Emília-Romagnai Fejlesztési Ügynökség via Morgagni 6 401222 Bologna e-mail: [email protected] web-site: www.ervet.it

3. Partnerségi projekt:

78

P.R.U.S.S.T („Programme of urban upgrading and sustainable development- Városi felzárkóztatás és fenntartható fejlődés programja”)

ESETTANULMÁNYOK

4. A projekt leírása A kerámia iparból élő területre vonatkozó PRUSST javaslat egy új területi programozási módszert mutat be, melynek célja az erősen iparosodott, környezetvédelmi és városi tervezési problémákkal sújtott térség átalakítása. 5. Egyéb partnerek Emília-Romagna régió Provinciák (olasz közigazgatási egység, a magyar megyéknek felel meg) Önkormányzatok Vállalkozói szervezetek 6. Az innovációs gyakorlat leírása A sassuoloi kerámia-ipari területre vonatkozó PRUSST program az EmíliaRomagna régió olyan gazdasági, környezetvédelmi és társadalmi profilú fenntartható fejlődési tevékenységet dolgozott ki, amely egy olyan területre irányul, amely egyik oldalról kiemelkedő gazdasági fejlődést mutat, a másik oldalról azonban a természetvédelemre és a városi környezetre kifejtett hatások fenntarthatóságával küszködik. A PRUSST általános célkitűzése: A térség urbanizációs és környezetvédelmi helyzetének módosítása, a fenntarthatóság fejlődési folyamatok kialakítása. A partnerség olyan, az életszínvonal emelésére irányuló tevékenységek nyomán alakult ki, amelyek szektorális politikák alkalmazásával magukba foglalták a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi szempontokat is. A program a következő fő tevékenységek nyomán valósul meg: 1. Környezetvédelmi és urbanizációs fellendülés, mely a terület néhány településének felzárkóztatását célozza, a helyi lakosság életszínvonalának a javítását, valamint a térség folyóinak (Secchia, Tresinario és Tiepido) környezetvédelmi felülvizsgálatát. 2. Egy új logisztikai hálózat kiépítése, mely a sassuoloi térség termékeinek elszállításával csökkenti a környezetszennyezés mértékét. 3. A térség külső és belső infrastruktúrájának átgondolása és átalakítása az ott élő népesség jobb közlekedése és az ott termelt javak hatékonyabb szállításának érdekében. 7. Eredmények A kerámia-iparból élő térségben végrehajtott PRUSST program az első olyan program, amely megfelelt azoknak a követelményeknek, amiket az EU Bizottság városi térségekért felelős szakértői dolgoztak ki az EU Fenntartható Városi Fejlődés című dokumentumában. 79


Az urbanizációs fejlődés eléréséért végrehajtott projektekkel a PRUSST horizontális módon közelítette meg a különböző szektori fejlődésigényeket, amelyek alapjául a térség, mint egység szolgált.

80

ESETTANULMÁNYOK

PHARE TWINNING PROGRAM REGIONÁLIS FELKÉSZÍTŐ PROGRAM A Strukturális Alapok Rendeleteinek Végrehajtására (HU 0008-01-RPP) C Komponens- Kapacitásfejlesztés- Első feladat C1 Esettanulmány a partnerségről 2 (Olaszország) 1. Helyszín

Sassuolo és környéke

2. Intézmény



EMAS (Environmental Management and Audit Scheme- Környezetvédelmi Menedzsment és Audit Módszer)

4. A projekt leírása

Az EMAS rendszert az Unió úgy határozta meg, mint „a Közösség öko- menedzsmentje és audit módszere, amely célja, a különféle szervezetek bevonásával, a környezetvédelemhez kapcsolódó tevékenységek értékelése és javítása”.

Az EMAS egyben gazdaságpolitikai eszköz is, amely a következő területek fejlesztését célozza:

Környezetvédelmi kultúra Környezetvédelmi Menedzsment Rendszerek bevezetése Természeti források hatékonyabb felhasználása és a környezetszennyezés megelőzése.

A végső célkitűzés a cégek fejlesztése, megfelelő kapcsolat kialakítása a természetes környezettel és a „rendszerújítás”.

81


5. Partnerek

Önkormányzatok Emília-Romagna Régió Assopiastrelle (Csempegyártók Szövetsége) Magán vállalatok

6. Az innovatív gyakorlat leírása A sassuoloi kerámia-termelő térségben végrehajtott EMAS projekt céljai a következők voltak:

A területi menedzsment beavatkozásainak hatékonyságát növelni Az EMAS rendszer és az áltata nyújtott előnyök elterjesztésének az alapja lett.

A partnerség célja, hogy a térség környezetvédelmének fejlesztése érdekében és a társadalmi változásokért gyakorlati tevékenységeket jelöljön ki, fogadtasson el és foganatosítson. A projekt konkrét céljai:

A magán és állami szektor kedvezményezettjei figyelmének felhívása a környezetvédelmi és ehhez kapcsolódó problémákra A fejlesztési igények és teendők meghatározása Társadalmilag hasznos és ismételten felhasználható eszközök megteremtése, az EMAS rendszer elterjesztésére és a környezetvédelem ügyének segítésére Döntések és tevékenységek támogatása Olyan módszer kialakítása, amely eltérő környezetben is használható.

A projekt operatív lépései:

Információs tevékenységek a megvalósíthatósági tanulmány terjesztésére Tanácsadói Fórum megalakítása és önkéntes egyezmények megkötése A Kezdeti Környezetvédelmi Terv megvalósítása Helyi kezdeményezésekre a Környezetvédelmi Program megalkotása A program igazolása

A sassuoloi EMAS program jó példa arra, amikor a helyi hatóságok kielégítették a helyi igényeket mind termelési, mind társadalmi szempontból a környezetvédelmi témában.

82

ESETTANULMÁNYOK

Ezen kívül ez jó alkalmat teremtett arra, hogy az ott élő lakosságot is bevonják a lakóhelyüket érintő környezetvédelmi témák megtárgyalásába. 7. Eredmények A legfontosabb eredmény: A fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése. 8. Jogi alap EK Szabályozás No 761/2001, 2001. 03. 19 Önkéntes részvétel biztosítása az EMAS rendszerben (OJ EC 114/1, 2001. 04. 24)

83



pármai agrár-és élelmiszeripari területek önkormányzatai

2. Intézmény



területi egyezmény

4. A projekt leírása A területi egyezmények olyan a különböző köz- és magán szociális partnerek közötti egyezményen alapuló eszközök, mely az adott terület fejlesztését szolgáló projektek véglegesítéséről szólnak. A területi egyezmények tartós segítséget nyújthatnak annak megszervezésében, hogy megfelelő stratégia kialakításával és megvalósításával a térség leküzdje gyengeségeit, illetve kiaknázza az ott rejlő lehetőségeket. Olaszországban ezen eszköz megvalósításának folyamata nemzeti szinten törvény által szabályozott keretek között zajlik, a helyi szintre bízva a beavatkozás tervezését, illetve annak konkrét megvalósítását, olyan eljárás keretében, mely a köz- és magánszféra egyetértésével jön létre. 5. Egyéb partnerek 84

Önkormányzatok Vállalkozási egyesületek Vállalatok

ESETTANULMÁNYOK

6. Az innovációs gyakorlat leírása A pármai területi egyezmény keretet alkot a társadalmi és gazdasági helyi szereplőknek így köz és magán szektorbelieknek egyaránt, hogy a helyi termelési rendszer érdekében, kiváltképpen az agrár- és élelmiszeriparira tekintettel újra építsék és racionalizálják az akciókat. Mindez lehetőséget teremt, hogy stratégiai intézkedéseket definiáljanak a már létező fejlődési folyamatokat kiegészítve, és új projekt javaslatokat azonosítsanak az agrár- és élelmiszeripari termelési lánchoz, illetve általában a térség igényeihez illesztve. A területi egyezmény általános célja annak elérése, hogy koordinált és integrált politikai lépésekkel megerősítsék az agrár- és élelmiszeripari termelési láncot, többek közt a következő szándékkal:

A foglalkoztatottsági szint fenntartása az Appennin hegység egyik legelmaradottabb területén Megállítani a hegyi lakosság tudás szintjének, és tanulási képességének csökkenését Agrár- és élelmiszeripari termelési lánc meglétének fenntartása, mely számos tekintetben egyéb helyi gazdasági tevékenységeket is magába foglal (mezőgazdaság, haszonállat tenyésztés, mechanika, kereskedelem stb.)

A partnerségi tevékenységek kivitelezésének célja:

az agrár- és élelmiszeripari termelési lánc megerősítése, mely támogatja a vállalkozásokat, továbbá elmélyíti a terület szociális dimenzióit.

Konkrét politikák és beavatkozások tevékenységek szándékai a következő:

A termékek minőségének javítása A minőségbiztosítási standardok átvételének elősegítése a termelési folyamat egyes lépései során (termelés, feldolgozás és értékesítés) A helyi termékek piaci helyzetének erősítése kommunikációs és egyéb reklám stratégiákkal A pármai agrár- és élelmiszeripari termelésre jellemző környezet minőségének átalakítása, és javítása

85


7. Eredmények

86

intézkedések összehangolása a térségben konszenzus a területi egyezményhez kapcsolódó döntéshozatali folyamtokban társadalmi összhang a közös munka módszertanára vonatkozólag a fejlesztésben részt vevő helyi szereplők között (helyi intézmények, vállalkozások, vállalkozói szövetségek, bankok, egyetemek stb.) a fent említett szereplők tudatossága a módszer járulékos hasznára vonatkozólag a már elért illetve jövőbeli eredményeket illetően

ESETTANULMÁNYOK


Maniago önkormányzata és környéke

2. Intézmény

Montagna Leader Ltd. (nem via della Vittoria 9, 33085 Maniago e-mail: [email protected]

3 .Partnerségi projekt:

LAG (Helyi Akció Csoport C.I. Leader

4. A projekt leírása A Helyi Akció Csoport „Montagna Leader” (Local Action Group, későbbiekben LAG) 1997-ben született meg a helyi akció terv Leader II. menedzselésére. A LAG-ok, olyan köz és magán partnerekből álló csoportok, melyek célja a térség fejlődését elősegítő közös stratégia és innovatív akciók kidolgozása. A „Montagna Leader” célja tanulmány készítése, továbbá vállalkozásokhoz, vidékfejlesztéshez, környezetvédelemhez és képzéshez kapcsolódó stratégiai intézkedések realizálása és koordinációja a Friuli Venezia Régió Pordenone tartomány hegyvidéki területének a társadalmi, gazdasági, kulturális és környezetvédelmi fejlesztésének elősegítéséért. 5. Egyéb partnerek

két helyi hegyi közösség (másod fokú választott intézmény) Agemont (hegyi regionális fejlesztési ügynökség) Kézművesek egyesülete Gazdák egyesülete Kooperációs egyesület Kereskedelmi és kiskereskedelmi egyesület Maniagoi Kés gyártók egyesülete Pordeonei Kereskedelmi Kamara Kulturális Klub Maniago és egyéb városok önkormányzata 87


Környezetvédelmi NGO-k Szolgáltatók Vállalkozási Szövetsége

6. Az innovációs gyakorlat leírása A helyi akció csoport (LAG) küldetésének célja: 1. a térség integrált és fenntartható fejlesztési folyamatának beindítása, 2. a humán erőforrás erősítése 3. a turizmus, a kézműipar és a mezőgazdasági termékek promóciója, 4. a környezeti, történelmi és kulturális értékek feltárása 5. integrált szolgáltatási rendszer kialakítása 6. a turizmus, és a kézműves, a mezőgazdasági és a kulturális szektor közötti összhang megteremtése A helyi akció csoport küldetésének stratégiája: köz és magán szféra összehangolása az elfogadott akciók előkészítése és menedzselése végett új akciókhoz mintaként szolgáló innovatív és integrált akciók kialakítása turizmus erősítése és a térség kultúrájának népszerűsítése oktatási tevékenységek támogatása A LAG, mint helyi fejlesztési ügynökség (HFÜ) működik a kés ipari ágazatában. Ez azt is jelenti, hogy a LAG célja az érintett terület bővítése, illetve a partnerség erősítése a térség igényeinek teljesebb képviselése érdekében. Az Ügynökségnél különböző igények és javaslatok találkoznak, hangolódnak öszsze, majd alkotnak közös megoldást. A partnerségi intézkedések célja az életminőség javítása a térségben, és olyan szektorális politikák átvétele, melyek gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi szempontokat is tartalmaznak. A LAG program a következő tevékenységeket tartalmazza: Helyi erőforrások támogatása Különböző témakörök összehangolása Helyi KKV-ék támogatása Kapcsolatteremtés térségen kívüli erőforrásokra és szolgáltatásokra vonatkozólag Ebből kifolyólag: Gazdasági fejlődés fenntartása vállalkozás centrikus eszközökkel A helyi erőforrások összegyűjtése a kereslet felmérése érdekében, stratégiák kialakítása az igények kielégítése céljából Olyan körülmények megteremtése, melyek között a térség lakossága felismeri és kiaknázza a fejlődésből adódó helyi lehetőségeket Szükséges pénzügyi feltételek előteremtése 88

ESETTANULMÁNYOK

A LAG prioritásai a HFÜ-en belül: Információs technológia terjesztése Helyi gyártók minőség biztosítása A helyi termékek, a turizmus és a kultúra népszerűsítése, és fejlesztése Megújuló energiaforrások és energiatakarékos technológiák támogatása Az HFÜ új működési modellje elősegítette, hogy a LAG menedzseli a következőket: Helyi Közigazgatási Központ Közigazgatási szolgáltatások koordinálása, új közigazgatási szolgáltatások tervezése, szolgáltatások fejlesztését segítő szakmai segítségnyújtás, továbbá EU programok, regionális alapok, szektorális fejlesztési tervek kialakítása és lebonyolítása érdekében. KKV Központ Képzési lehetőségek, certifikációs képesség, innovációs hozzáférés, a kereskedelem, illetve a kisvállalkozások hálózatának kialakításának támogatása érdekében.

7. Eredmények A LAG számos pilóta projektet vezetett be és menedzselt különböző partnerségi környezetben. A legsikeresebbnek mondható LAG projekt: Kés Gyártás Projekt 25 vezető vállalkozás kidolgozta, a helyi termék minőségének javítása céljából, különböző kés termékfajtákat, illetve az előállítás műszaki feltételeit. A résztvevő vállalkozások alkalmazták a kifejlesztett standardokat a már meglévő technológiák értékelésére és fejlesztésére. Felmérték a további igényeket, és megfelelő intézkedéseket hoztak a technológiára, minőségre, képzésre és állandó felmérésekre vonatkozóan. Főbb eredmények: Közös munkában érdekelt KKV-k csoportjainak létrehozása A folyamat, és a termék tesztelése a késszektorban Fejlettebb menedzsment kultúra elterjesztése Az ipari körzetek fejlődésének nyomon követése érdekében a helyi gazdaságra vonatkozó adatbázis létrehozása A projekt továbbfejlesztése: 1) „Fém-szak” mint speciális tananyag a helyi műszaki iskolán 2) Műszaki Innovációs Központ részére anyag tesztelésére, prototípusok és új modellek kifejlesztésére, illetve termékek minőség ellenőrzésére vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány kidolgozása a trieszti Kutatási Park szakmai segítségnyújtásával 89


6) Jókívánságok Összefoglalás Köszönetemet fejezem ki a forrásban megjelölt - tananyagírást segítő - tanulmányok szerzőinek, lektoraimnak a sok hasznos tanácsért, továbbá munkatársaimnak, akik hozzájárultak a szakirodalom szélesítéséhez, az Északmagyarországi Regionális Képző Központ vezetőségének támogatásukhoz és nem utolsósorban az RPP program koordinátorainak. Örömmel búcsúzom azon olvasóktól, akik eljutottak eddig az oldalig tanulmányaik során. Bízom benne, hogy a partnerség jelentőségének és lényegének megértése számukra elsősorban pozitív hozzáállás- és szemléletváltozásban fog megnyilvánulni eljövendő együttműködéseik építése terén, másrészről az esettanulmányok tanulságai és a partnerkapcsolatokról tanultak hozzájárultak képességeik fejlesztéséhez, így a partnerség elvét, mint eszközt fel fogják tudni használni a jövőben a sikeres programozáshoz, projekttevékenységekhez és hozzájárulnak környezetük fejlődéséhez. Minden olvasót szeretettel invitálok egy virtuális partnerségi körbe, melynek gondolata bíztatást ad, ha úgy érezzük, hogy szélmalomharc a partnerségépítés iránt még az igény is az intézményi együttműködésekben. Emlékezzünk vissza a bevezető gondolatban olvasott mondatra, miszerint: „A jó partnerségépítés művészet, melyben az egyéni érdekeken kívül megjelennek sokkal fontosabb elemek, magatartásformák, melyeket ösztönössé és természetessé tenni nehezebb, mint betartani a pályázat összes adminisztratív előírását.” Ennek a megvalósításához kívánok sok sikert minden kedves olvasónak és útravalóul őrizzük meg a partnerség elvéhez mottóul választott latin mondást: „Hallgattassék meg a másik fél is.” A szerző

90

TERMINOLÓGIAI SZÓTÁR

7) Terminológiai szótár

Tanácsi Rendelet

az Európai Unió Tanácsa, mint legfőbb döntéshozó szerv és az Európai Parlament, mint jogalkotóval közösen megalkotott rendelet neve.

Kohéziós Alap

Környezetvédelmi és közlekedési projektekhez, továbbá a gazdasági és pénzügyi unióra történő felkészüléshez nyújt támogatást. A Strukturális Alapokkal ellentétben, a Kohéziós Alap régiók helyett tagállamoknak nyújt támogatást és programalap helyett projektalapon történik a kiadások elkülönítése.

ERDF

European Regional Development Fund, magyar fordításban Európai Regionális Fejlesztési Alap ERFA

NFT

A Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) az a dokumentum, amelyet az 1. célkitűzés alá tartozó valamennyi tagországnak be kell nyújtania az Európai Bizottsághoz ahhoz, hogy a (NUTS II. szintű) régiói részesülhessenek a Strukturális Alapok támogatásából.

Nemzeti Program

Az Európai Unió Közösségi Vívmányai (acquis) átvétele Nemzeti Programját (ANP) első alkalommal 1998-ban készítették el, s mutatták be az Európai Bizottságnak. A Nemzeti Program egyszerre szolgálja a magyar kormány felkészülési tervét 2002-ig, a csatlakozás várható időpontjáig, illetve irányt mutat az EU felé is olyan tekintetben, hogy Magyarország mely területeken igényli a PHARE-támogatásból való részfinanszírozást.

91


Koppenhágai kritériumok

Az Európai Tanács koppenhágai ülésén 1993. júniusában hozott döntés alapján az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országoknak a következő három kritériumot kell teljesíteniük: (1) a demokráciát, jogállamiságot, emberi jogokat, illetve a kisebbségek tiszteletben tartását és védelmét biztosító intézmények stabilitása; (2) működő piacgazdaság, valamint versenyképesség az unión belüli piaci erőkkel szemben; (3) a tagsággal járó kötelezettségek vállalásának képessége, beleértve a politikai, gazdasági és monetáris unió céljainak elfogadását.

Csatlakozási Partnerség

A Bizottság megfogalmazta az ún. Csatlakozási Partnerség dokumentumokat valamennyi tagjelölt ország számára. Ezek meghatározzák azokat a fő területeket, amelyekben az országnak fejlődnie kell annak érdekében, hogy felkészüljön a felvételre. A dokumentumok megfogalmazzák azt is, hogy a Phare program milyen módon támogatja ezeket a felvételi előkészületeket.

Meredith Belbin

Meredith Belbin a hatékony vezetői teamek kialakításának egyik legismertebb szakértője. Több évtizedes kutatómunka alapján az együttműködő csoportok nyolc jellegzetes típusát azonosította.

92

MELLÉKLETEK

8) Mellékletek

1. sz. melléklet: A területfejlesztési koncepciók és programok egyeztetése és véleményezése során bevonandó szervezetek A különös jelentőségű területfejlesztési dokumentumokkal kapcsolatos egyeztetési folyamatban résztvevő szervezetek: Országos Területfejlesztési Tanács; a területfejlesztési és területrendezési feladatok ellátásának irányításáért felelős miniszter; további szakmailag bevonásra kerülő miniszterek; a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter; a közigazgatás – és területpolitikai feladattal megbízott politikai államtitkár útján, valamint az érintett országos hatáskörű szervek vezetői; regionális területfejlesztési tanácsok; megyei területfejlesztési tanácsok; megyei önkormányzat közgyűlése; fővárosi önkormányzat közgyűlése; megyei jogú város közgyűlése; országos önkormányzati szövetségek; országos gazdasági kamarák, tervező- és szakértő mérnökök, valamint Építészek országos szakmai kamarái és szakmai társadalmi szervezetek, valamint ezen szervezetek területi szervei; érintett területi államigazgatási szervek, érintett területfejlesztési önkormányzati társulások, érintett települési önkormányzatok; érintett felsőoktatási intézmények. A különös jelentőségű területfejlesztési dokumentumokkal kapcsolatos véleményezési folyamatban résztvevők köre: az érintett miniszterek; a különböző szintű fejlesztési tanácsok (megyei); az egyes közgyűlések (megyei jogú városi); az országos önkormányzati szövetségek; az országos gazdasági kamarák, a tervező- és szakértő mérnökök, valamint az építészek országos szakmai kamarái és a szakmai társadalmi szervezetek.

93


A kisebb földrajzi egységekre korlátozódó területfejlesztési tervdokumentumok kidolgozásában résztvevők: a megfelelő szintű fejlesztési tanácsok. A kisebb földrajzi egységekre korlátozódó területfejlesztési tervdokumentumok véleményezési folyamatába bevont résztvevők: a kisebb területi egységeket képviselő államigazgatási, önkormányzati szervek; területileg érintett felsőoktatási intézmények; a programozási területtel azonos szintet képviselő szomszédos fejlesztési tanácsok, vagy társulások; munkaügyi tanácsok (országos, megyei); Országos Közoktatási Értékelés és Vizsgaközpont; Regionális Átképző Központok; Országos Szakképzési Tanács; regionális idegenforgalmi bizottság. Forrás: VÁTI Stratégiai Tervező Iroda: Partnerség figyelembe vétele a területfejlesztésben, különös tekintettel a civil szervezetekre. 2002.

94

MELLÉKLETEK

2. sz. melléklet: A Nemzeti Fejlesztési Terv társadalmi egyeztetésében résztvevő partnerek listája I.

Civil partnerek Országgyűlés hivatalos lobbilistája alapján (tematikus csoportosításban) Általános jellegű civil szervezetek EU-integráció Környezetvédelem Roma szervezetek Női érdekvédelmi szervezetek Foglalkoztatás-képzés Kultúra Ifjúsági szervezetek Egyéb (nagycsaládosok, nyugdíjasok, stb.)

II.

Ágazati-szakmai partnerek Minisztériumok által javasolt ágazati szervezetek (FVM, GKM, IHM, KÖVVM, OM, EÜM, SZCSM, MEH-NTH, NKÖM, FMM)

III.

Regionális partnerek Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács / Ügynökség Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács / Ügynökség Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács / Ügynökség Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács / Ügynökség Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács / Ügynökség Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács / Ügynökség Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács / Ügynökség Balatoni Fejlesztési Tanács / Ügynökség Regionális Fejlesztési Ügynökségek partnerszervezetei (régiónként 2-300 szervezet)

IV.

Önkormányzati partnerek Országos Önkormányzati Érdekszövetségek Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) Magyar Önkormányzatok Szövetsége Megyei Jogú Városok Szövetsége Kisvárosi Önkormányzatok Szövetsége Községi Önkormányzatok Szövetsége Magyar Faluszövetség Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége (MÖOSZ) Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal 95


V.

96

Makroszintű érdekegyeztetésben résztvevő szociális partnerek Munkavállalói oldal: Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ) Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) Liga Szakszervezetek (LIGA) Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) Magyar Szakszervezetek Európai Integrációs Bizottsága (MSZEIB) Munkaadói oldal: Agrár Munkaadói Szövetség (AMSZ) Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetsége (ÁFEOSZ) Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) Magyar Iparszövetség (OKISZ) Mez gazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége (STRATOSZ) Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Magyar Munkaadói Szervezetek Nemzetközi Együttműködési Szövetsége (MMSZNESZ)

Életminőség javítása partnerségi kör

G. Szendrák Dóra Regionális Civil Központ Alapítvány 3525 Miskolc, Széchenyi u. 14. Tel: 46 / 507 – 913, 30 / 319 -2176 [email protected]

Partnerségi csoport Gesztor megnevezése Közlekedésfejlesztési Kun Zoltán Heves Megyei Területfejlesztési Tapartnerségi kör nács 3300 Eger, Kossuth L. u. 9. Tel: 36 / 521 - 330 [email protected] -

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Hivatala Sárospatak és Térsége Fejlesztési Társulás Zempléni Regionális Fejlesztési Társulás Dél-Heves Megyei Kistérségi Társulás Ózd térségi Önkormányzatok Egyesülete B-A-Z Megyei Önkormányzat B-A-Z Megyei Állami Közútkezelő Kht. Heves Megyei Állami Közútkezelő Kht. Nógrád Megyei Állami Közútkezelő Kht. Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Hivatala B-A-Z Megyei Önkormányzat Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézet Miskolci Egyetem Szociológiai Intézet Miskolci Családsegítő és Módszertani Központ Mozgássérültek és Barátaik Miskolci Egyesülete B-A-Z Megyei Munkaügyi Központ Nógrád Megyei Munkaügyi Központ Heves Megyei Önkormányzat Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Észak-Magyarországi Regionális Átképző Központ Dél-Heves Megyei Kistérségi Társulás Bay Zoltán Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet SH&BÖTT

Tagok

3. sz. melléklet: A 2002. február 14-én megalakult partnerségi csoportok

Gazdaság és az innovációs intézményrendszer fejlesztése partnerségi kör

Prof. Dr. Patkó Gyula Miskolci Egyetem 3515 Miskolc-Egyetemváros Tel: 46 / 565 - 111 [email protected]

-

-

-

Bay Zoltán Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet B-A-Z Megyei Önkormányzat Sárospatak és Térsége Fejlesztési Társulás B-A-Z Megyei Fejlesztési Ügynökség SH&BÖTT Észak-magyarországi Munkaadói- és Gazdasági Közösség Palócpék Kft Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara BOKIK ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. Északmagyarországi Regionális Képviselet Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány Heves Megyei Önkormányzat Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Hivatala Miskolci Egyetem Tudományszervezési és Nemzetközi Osztály Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Nógrádi Gazdaságfejlesztő Kht. Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány

Határmenti együttműködés partnerségi kör

Svecz István Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Hivatala 3100 Salgótarján, Rákóczi út 36. Tel: 32 / 310 – 328 [email protected]

-

Ózd Térségi Önkormányzatok Egyesülete ATÖSZ SH&BÖTT (Sajó-Rima Eurorégió) B-A-Z Megyei Önkormányzat Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Kárpátok Határmenti Gazdaságfejlesztési Szövetség Heves Megyei Területfejlesztési Tanács Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány Heves Megyei Önkormányzat Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (+ Magyar-szlovák Tagozat) BOKIK Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Besztercebánya Megyei Önkormányzat Nógrád Megyei TIT Egyesület Bay Zoltán Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet EURORÉGIÓ

Kun Zoltán Heves Megyei Önkormányzati Hivatal Területfejlesztési Igazgatóság 3300 Eger, Kossuth L. u. 9. Tel: 36 / 521 – 330 [email protected]

Dr. G. Fekete Éva MTA RKK Észak-Magyarországi Iroda 3525 Miskolc Rákóczi u. 11. Tel: 46 / 350 – 688 [email protected]

Idegenforgalom partnerségi kör

Kistérségi innovatív kezdeményezések partnerségi kör

-

-

B-A-Z Megyei Önkormányzat Nógrád Megyei és Salgótarján Városi Tourinform Iroda Zempléni Regionális Fejlesztési Társulás Sárospatak és Térsége Fejlesztési Társulás Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Gyöngyös körzete Kistérségi Területfejlesztési Társulás Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Ózd térségi Önkormányzatok Egyesülete Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala BOKIK Sátoraljaújhelyi Képviselet Dél-Heves Megyei Kistérségi Társulás SH&BÖTT Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Tiszaújváros és Térsége Területfejlesztési Társulás 504. sz. Statisztikai Körzet Kazincbarcika Gyöngyös körzete Kistérségi Területfejlesztési Társulás Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány B-A-Z Megyei Önkormányzat Eger Körzete Kistérségi Területfejlesztési Önkormányzati Társulás Heves Megyei Területfejlesztési Tanács Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Ózd térségi Önkormányzatok Egyesülete Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Hivatala BOKIK (ATÖSZ) Szerencsi Képviselet Mezőkövesdi Képviselet (ter. függ.) Bay Zoltán Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet Zempléni Regionális Fejlesztési Társulás

Nagy Zsuzsanna; Dargai Béla Ökológiai Intézet Alapítvány 3525 Miskolc, Kossuth u. 13. [email protected]

Oktatási partnerségi kör Soós Roland ÉRÁK 3518. Miskolc, Erenyő u. 1. Tel: 46/401-091/124 [email protected]

Környezet és fejlõdés partnerségi kör

-

-

Magyar Természetvédők Szövetsége WWF-Magyarország BAZ Természetjárók Szövetsége Magyar Madártani Egyesület Nógrád megyei H. Csoportja Zöld Akció Egyesület Holocén Természetvédelmi Egyesület Zagyvaszántó Értékőrző Értékfejlesztő Alapítvány Közép-Kelet Európai Biodiverzitás Munkacsoport Encsi és Abaúji Pályakezdők, Álláskeresők és Munkanélküliek Egyesülete Abaúji Természet és Környezetvédelmi Egyesület Életfa Környezetvédő Szövetség Miskolci ÖKO -Kör Közhasznú Környezetvédő Szervezet Hatvani Környezetvédő Egyesület Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Környezetvédelmi és Vidékfejlesztési Egyesület B. A. Z. Megyei Önkormányzat Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Miskolci Egyetem SH&BÖTT Fogyatékkal Élők Regionális Szövetsége BOKIK Nógrád Megyei Munkaügyi Központ Junior Achivement Magyarország Alapítvány Miskolci regionális iroda Regionális Civil Központ Alapítvány Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Hivatala Selyemréti Általános és Magyar-Angol Kéttannyelvű Iskola és Városi Pedagógiai Intézet Contact Studio Kft. Bay Zoltán Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet MTA RKK

Regionális információs hálózatok partnerségi kör

Dr. Gadóczi Bertalan CELODIN 3780 Edelény, Virág u. 13/6 Tel: 48/ 426 – 460 [email protected]

-

-

Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Hivatala B-A-Z Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Miskolci Egyetem Eger Körzete Kistérségi Területfejlesztési Társulás B-A-Z Megyei Fejlesztési Ügynökség Gyöngyös körzete Kistérségi Területfejlesztési Társulás Heves Megyei Önkormányzat Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala MTVA Dél-Heves Megyei Kistérségi Társulás SH&BÖTT B-A-Z Megyei Önkormányzat Észak-magyarországi Regionális Környezetvédelmi Fórum Életfa Környezetvédő Szövetség Bay Zoltán Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet MTA RKK Észak-magyarországi Osztály

9) Források Útmutató az európai projektmenedzsmenthez, Magyar Népfőiskolai Társaság 2001. http://www.tpf.iif.hu/newsite/socrates/docs/survkitHU.pdf Nemzeti Fejlesztési Terv Partnerségi Dokumentuma, 2002. szeptemberdecember http://195.70.36.148/dwnldz/NFT%20Partnersg%2012.12.pdf Nemzeti Fejlesztési Terv Társadalmi Egyeztetés dokumentuma, 2002. szeptember-december http://www.euforium.hu/dwnldz/seged/kormeloterj_0920_sort.pdf Kellermann Éva: Partnerség és hálózatépítés www.tpf.iif.hu/esza/docs/Halozatepites_partnerseg.ppt Kovács Katalin Egy kísérleti regionális területfejlesztési PHARE-pályázat jellemzői és tapasztalatai a Dél-Dunántúlon, OKI www.oki.hu/cikk.asp?Kod=szekszard-2k-Kovacs.html Soós Edit: A Strukturális Alapok szabályozásáról http://www.szochalo.hu/esely/esely2000soos01.htm Régiók Európája, az Európai Unió regionális politikája http://www.mfa.gov.hu/siwwwa/online/10009302.html Partnerség, társfinanszírozás, programfinanszírozás - a Széchenyi Terv megvalósításának eszközrendszere http://www.gm.hu/szechenyi/szt-terv-6.htm Együttműködés Ózd és kistérsége közoktatása érdekében http://www.oki.hu/cikk.asp?Kod=partnerseg-Bognar-Egyuttmukodes.html A Csereháti Településszövetség projektje http://www.cserehat.celodin.hu/program.htm Csatlakozási Partnerség http://www.romacentrum.hu/eucsatl/csatl_partn.htm Flamm Benedek László: Kulcs a sikeres EU pályázatokhoz Közép-Európai Üzleti Tanácsadó Kft Budapest, 2002. 103


A kistérségi fejlesztés szereplői http://www.itcb.hu/Nettananyag/proj13.htm Fodor Á., Kálmán Sz., Németh Á., Wächter B.: Partnerség figyelembe vétele a területfejlesztésben, különös tekintettel a civil szervezetekre VÁTI Stratégiai Tervező Iroda 2002. December OFA Kht Hírlevél, Tripartizmus* a kibővített Európai Unióban http://www.ofakht.hu/hirlevel/2003/hirlev0030.html The Partnership Principle in Practice http://europa.eu.int/comm/regional_policy/sources/docgener/evaluation/doc/rath e/asec8.pdf The EU ’Partnership Principle’ Revisited http://www.mpp-rdg.mpg.de/pdf_dat/2001_13.pdf Partnership and evaluation http://www.europeanevaluation.org/pdf/2-4_von_leoprechting.pdf Good Practices in Partnership from the European Union http://www1.worldbank.org/nars/ucmp/UCMP/step_one_good_practice.html What is GOPP? http://www.gopp.org/gma/gmagopp.htm

104

A partnerség elve a Strukturális Alapok felhasználásában

Recommend Documents