2 A SZERZŐDÉSI SZABADSÁG ELVE ÉS KORLÁTAI

B/2 A SZERZŐDÉSI SZABADSÁG ELVE ÉS KORLÁTAI

1. A SZERZŐDÉSI SZABADSÁG ELVE A szerződési szabadság elsősorban a szerződés megkötésére vonatkozik, azt jelenti, hogy a szerződésre lépő alanyok akarata jogi értelemben - főszabályként - nincs megkötve. Az akaratszabadság négy irányban jelentkezhet. 1. szerződéskötési szabadság: az adott fél szabadon dönti el, hogy akar-e egyáltalán szerződést kötni 2. partnerválasztás szabadsága: kivel lép kölcsönös kötelmet jelentő jogviszonyba 3. szerződési típusszabadság: milyen szerződést kíván kötni 4. diszpozitivitás elve (tartalom szabadsága): milyen tartalommal kívánják a felek a kötelmet egybecsengő akaratlagos magatartásukkal létrehozni Azonban a polgári jogban a szerződési szabadság minden irányát illetően számos kógens tartalmú normával előírt kivétel van. Ezen kivételek száma egy direkt irányítású tervgazdálkodáshoz képest - ahol maga a szerződési szabadság nem is lehetett főszabály - nyilvánvalóan csökkent. Bizonyos területeken (pl. közszolgáltatás) az életviszonyokat vagy jogviszonyokat illetően a jelentősebb társadalmi érdek az ellenőrizhetőség, a nyilvántarthatóság és nyilvánosság biztosítása végett (pl. ingatlanforgalom, cégalapítás, valamint a biztosítási, banki, értékpapírforgalmazói, szerencsejáték-szervezői tevékenység általános üzleti feltételeinek preventív kontrollja stb.) amellett szól, hogy a szerződési szabadság az állami beavatkozás szerepét lecsökkenteni szándékozó viszonyok között se legyen teljeskörű. A korlátozás kétféleképp érhető el:  kifejezett tiltással - az adott szerződéshez eleve nem fűződhet joghatás (pl. tilos szerződések)  diszpozitivitás alóli kivételek előírásával, pl. engedélyhez kötöttség, alaki kényszer, típuskényszer

2. A SZERZŐDÉSKÖTÉSI SZABADSÁG KORLÁTAI AZ EGYES TERÜLETEKEN a. SZERZŐDÉSKÖTÉSI KÖTELEZETTSÉG (SZERZŐDÉSKÖTÉSI SZABADSÁG KORLÁTOZÁSA) A szerződéskötési kötelezettség mindaddig akarathajlító jellegű, amíg a kötelezett tudomásul veszi, hogy neki konszenzusra kell lépnie a másik féllel. Ha azonban a fél nem hajlandó megkötni a szerződést, belép a jog akaratpótló funkciója, amely pótlásnak a letéteményese a bíróság. Ha tehát a szerződéskötésre kötelezett elutasítja a másik fél ajánlatát, vagy tartalmában új ajánlatot tesz (véleményeltérés), az egyeztetési kísérlet sikertelenségét követően a leendő jogosult bírósághoz fordulhat a szerződés létrehozása iránt. Létrejöhet: 1. a felek által korábban kötött szerződések alapján (előszerződés, opciós szerződés) - ebben az esetben a kötelezettség a felek korábbi konszenzusán nyugszik, vagyis a fennálló kényszerítettségi helyzetet a kötelezett önként vállalta 2. kógens jogi norma alapján - ez a valódi kényszerelemet hordozó szerződési kötelezettség  B/3, 6. pont

1


1. a felek által korábban kötött szerződések alapján [Előszerződés] 208. § (1) A felek megállapodhatnak abban, hogy későbbi időpontban egymással szerződést kötnek (előszerződés). Az előszerződést a szerződésre előírt alakban kell megkötni. Az előszerződés alapján a felek kötelesek a szerződést megkötni. (2) Jogszabály előszerződés kötését kötelezővé teheti. (3) A szerződés megkötésének elmaradása esetén a bíróság bármelyik fél kérelmére a szerződést létrehozhatja és tartalmát megállapíthatja. A bíróság a szerződést akkor is létrehozhatja, ha az előszerződés a szerződés lényeges kérdéseiben való megállapodást nem tartalmazza, feltéve, hogy a nemzetgazdaság és a felek érdekeinek figyelembevételével, a felek tárgyalásai, korábbi szerződései és az eset összes körülményei alapján a szerződés tartalma meghatározható. (4) A bíróság a szerződést kivételesen az előszerződésben megállapított feltételek módosításával is létrehozhatja, ha ezt nemzetgazdasági érdek vagy a felek különös méltánylást érdemlő érdeke indokolja. (5) A szerződés megkötését bármelyik fél megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy az előszerződés létrejötte után beállott körülmény folytán a szerződés teljesítésére nem képes, illetőleg a szerződés megkötése nemzetgazdasági érdeket sértene, vagy ha e körülmény alapján a szerződés megkötése után elállásnak vagy felmondásnak lenne helye. (6) Az előszerződésre egyébként az annak alapján megkötendő szerződésre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

Az előszerződés abban különbözik minden más nevesített vagy nem nevesített szerződéstől, hogy az előszerződés nem árumozgásra irányul, az előszerződésből szolgáltatás teljesítési kötelezettség nem keletkezik. Változás, hogy a Javaslat az előszerződés lényegi tartalmi elemévé teszi, hogy a feleknek a végleges szerződés lényeges kérdéseiben is meg kell állapodniuk. Ennek hiányában az előszerződés sem jön létre. A Ptk. a bíróságnak – „a nemzetgazdaság és a felek érdekeinek figyelembevételével” – túlságosan széleskörű beavatkozási lehetőséget biztosít a felek magánautonómiájába, amelynek fenntartása – a „nemzetgazdasági érdek” bizonytalan és egy magánjogi kódextől idegen kategóriája miatt is – indokolatlan.

[Visszavásárlási és vételi jog opciós szerződés alapján] 374. § (1) Az eladott dolog visszavásárlásának jogát az adásvételi szerződéssel egyidejűleg írásba kell foglalni. A visszavásárlás az eladónak a vevőhöz intézett nyilatkozatával jön létre. (2) A visszavásárlási jogot legfeljebb öt évre lehet kikötni; az ezzel ellentétes megállapodás semmis. (3) A visszavásárlási ár egyenlő az eredeti vételárral; az eredeti vevő azonban a visszavásárlási áron felül követelheti azt az összeget, amellyel a dolog értéke hasznos ráfordításai folytán a visszavásárlás időpontjáig gyarapodott, a visszavásárló pedig levonhatja a dolog időközi romlásából eredő értékcsökkenést.

2


(4) Az eredeti vevő felelős a visszavásárlási jog meghiúsításáért vagy csorbításáért; ha azonban a dolog neki fel nem róható okból megsemmisült, a visszavásárlási jog megszűnik. (5) Egyebekben a visszavásárlási jogra az elővásárlási jog szabályait kell alkalmazni. Ptké. 86. § A Ptk. hatálybalépése előtt kikötött visszavásárlási és vételi jog a Ptk. hatálybalépésétől számított öt év elteltével megszűnik, kivéve, ha a kikötött időből ennél kevesebb van hátra.

375. § (1) Ha a tulajdonos másnak vételi jogot (opció) enged, a jogosult a dolgot egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja. A vételi jogra vonatkozó megállapodást – a dolog és a vételár megjelölésével – írásba kell foglalni. (2) A határozatlan időre kikötött vételi jog hat hónap elteltével megszűnik; az ezzel ellentétes megállapodás semmis. (3) A bíróság a tulajdonost – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a vételi jogból folyó kötelezettsége alól mentesítheti, ha a tulajdonos bizonyítja, hogy a vételi jog engedése után körülményeiben olyan lényeges változás állott be, hogy a kötelezettség teljesítése tőle nem várható el. (4) Egyebekben a vételi jogra a visszavásárlási jog szabályait kell alkalmazni.

[Kölcsönszerződés bankhitelszerződés alapján] 522. § (1) Bankhitelszerződéssel a pénzintézet arra vállal kötelezettséget, hogy jutalék ellenében meghatározott hitelkeretet tart a másik szerződő fél rendelkezésére, és a keret terhére – a szerződésben meghatározott feltételek megléte esetén – kölcsönszerződést köt, vagy egyéb hitelműveletet végez.

2. kógens jogi norma alapján (jogszabály alapján – valódi kényszerelemet tartalmazó – szerződéskötési kötelezettség) 198. § (2) Jogszabály szerződés kötését kötelezővé teheti. 208. §(2) Jogszabály előszerződés kötését kötelezővé teheti. 205.§ (7) Ha a szerződéskötési kötelezettség esetében a szerződési nyilatkozatok eltérnek egymástól, a felek kötelesek álláspontjaik egyeztetését megkísérelni. 206. § (1) A szerződéskötési kötelezettség körében, ha a felek nem állapodnak meg, a bíróság – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a szerződést létrehozhatja és tartalmát megállapíthatja. Nem hozza létre a bíróság a szerződést, ha a szerződéskötésre kötelezett fél bizonyítja, hogy a szerződés teljesítésére nem képes, vagy a szerződés teljesítése nemzetgazdasági érdeket sértene.

3


(2) A szerződéskötési kötelezettség körében a bíróság a szerződést nemzetgazdasági érdekből is módosíthatja, megszüntetheti, felbonthatja vagy hatályában fenntarthatja. (4) Ha a felek megállapodása valamely nem lényeges kérdésre nem terjed ki, és a kérdést jogszabály vagy más kötelező rendelkezés sem rendezi, a bíróság a szerződést – a szerződés céljának és tartalmának figyelembevételével – a forgalmi szokások alapján kiegészítheti. Jogszabályon alapuló szerződéskötési kötelezettség piacgazdaságban csak szűk körben létezhet, alapja az ún. minősített közérdek - ilyen pl. az önkormányzatokat terhelő szerződéses úton biztosítandó ún. alapellátásokat magába foglaló szolgáltatásokhoz való hozzájutás lehetősége (víz, gáz, energia - közüzemi szerződés). Úgynevezett válságjogi helyzetekben is születhetnek ilyen normák, pl. terménybeszolgáltatás. A kötelezettség elsősorban az effektív szolgáltatást nyújtó felet terheli, de ritkán előfordulhat, hogy mindkét felet terheli (pl. kommunális szemétszállítás). A szerződéskötési kötelezettség mindig akarathajlító jellegű - ha a fél nem hajlandó megkötni a szerződést, akkor belép a jog akaratpótló funkciója, ennek letéteményese a bíróság. A kötelezett a szerződés létrehozása elől csak akkor zárkózhat el, ha bizonyítja, hogy a szerződés teljesítésére nem képes. 387. § Közüzemi szerződés alapján a szolgáltató köteles meghatározott időponttól a felhasználó számára folyamatosan és biztonságosan a felhasználó igénye szerint meghatározott közüzemi szolgáltatást – így különösen gázt, villamos energiát és vizet – nyújtani, a felhasználó pedig köteles időszakonként díjat fizetni. 388. § (1) Jogszabály kimondhatja, hogy a szerződés a szolgáltatás igénybevételével jön létre. (2) A szolgáltató a szerződés megkötését csak jogszabályban meghatározott esetekben tagadhatja meg, illetőleg a szerződés tartalmát csak jogszabályban meghatározott feltételektől teheti függővé. (3) A szolgáltató a felhasználóval szemben a teljesítést csak jogszabályban meghatározott esetekben szüneteltetheti, illetőleg korlátozhatja. (4) A szolgáltató a szerződést csak a jogszabályban meghatározott feltételek esetén mondhatja fel.

b. PARTNERVÁLASZTÁS SZABADSÁGÁNAK KORLÁTOZÁSA A partnerválasztás szabadságának elve alapján mindenki azzal szerződik, akivel akar. Ennek korlátozása sokszor a szerződéskötési kötelezettség részeként jelentkezik. Két fő korlátja: 1. monopolszolgáltató (egyes termékek, szolgáltatások esetén jogszabály, illetve határozat kijelölheti, hogy kivel kell / nem lehet megkötni a szerződést). Pl. az energiaszektorban előfordulhat, hogy mind a beszerzendő üzemanyagot, mind a beszerzési irányt ill. az értékesítendő mennyiséget egyaránt előírják 2. transzparencia elve (a szerződéskötés folyamatában meghatározható, hogy kivel lehet megkötni a szerződést (pl. árverésen a legjobb ajánlatot tevő, pályázaton legjobban szereplő stb.) [Elővásárlási jog] 373. § (1) Ha a tulajdonos meghatározott dologra nézve írásbeli megállapodással elővásárlási jogot enged, és a dolgot el akarja adni, a kapott ajánlatot a szerződés megkötése előtt köteles az

4


elővásárlásra jogosulttal közölni. Nem terheli e kötelezettség a tulajdonost, ha annak teljesítése a jogosult tartózkodási helye vagy más körülményei miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna. (2) Ha az elővásárlásra jogosult a tulajdonoshoz intézett nyilatkozatában az ajánlat tartalmát magáévá teszi, a szerződés közöttük létrejön. Ha a jogosult a szerződési ajánlat elfogadására általában megszabott határidő alatt ilyen nyilatkozatot nem tesz, a tulajdonos a dolgot az ajánlatnak megfelelően vagy annál kedvezőbb feltételek mellett eladhatja. (3) Ha az elővásárlási jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik, az mindenkivel szemben hatályos, aki a bejegyzést követően az ingatlanon valamely jogot szerez. (4) Az elővásárlási jog átruházása – ha törvény eltérően nem rendelkezik – semmis, gazdálkodó szervezet azonban kijelölheti azt a személyt, aki e jog gyakorlására jogosult. (5) Az elővásárlási jog – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az örökösökre nem száll át. (6) Az elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezéseket a jogszabályon alapuló elővásárlási jogra is alkalmazni kell. A jogszabályon alapuló elővásárlási jog a szerződéses elővásárlási jogot megelőzi.

c. TÍPUSSZABADSÁG (TÍPUSKÉNYSZER) A típusszabadság elve alapján mindenki olyan szerződéssel valósítja meg a céljait, amilyen szerződéssel akarja. Vannak olyan területek, ahol a tipizálás elkerülhetetlen a nyilvánosság és közhitelesség miatt. Elsősorban az ún. személyiségkeletkeztető szerződések esetén van jelentősége (pl. a Gt. meghatározott számú társasági jogi formát ismer). A tipizálás segíti az elsődleges (felek általi) és a másodlagos (bírósági) jogalkalmazást, segít a szerződés értelmezésében és a a jogkövetkezmények helyes meghatározásában. A tipizálás szempontjai: 1. forma alapján a) a Ptk-ban megnevezett és szabályozott, nevesített szerződések (vállalkozás, megbízás, haszonkölcsön) b) egyéb jogszabályban szabályozott, nevesített szerződések (licenciaszerződés, lízing) c) jogszabályban szereplő, de nevesítetlen, ún. innominát szerződések (pl. privatizációs lízingközössséget létrehozó szerződés) d) jogszabály által nem rendezett, de a gyakorlatban előforduló szokásos elnevezéssel rendelkező atipikus szerződések (együttműködési, szindikátusi szerződés) e) ún. vegyes szerződések, amelyek több típus elemeit

5


2. a szerződés létrejöttéhez fűződő joghatás alapján a) reálszerződés b) konszenzuálszerződés (a jogkövetkezmények már az akarategység megszületéséhez fűzhetők)

3. tartalom alapján tovább lehet tipizálni az egyes szerződéseket a) kötelezett szolgáltatásának jellege alapján - dare, facere, non facere, praestare b) értékviszony alapján - visszterhes (Ptk. erre vonatkozik alapvetően), ingyenes c) érdekpozíciók szemszögéből - polarizált alanyú (pl. bérbeadó-bérlő), egypólusú, többnyire gazdaságszervező jellegű szerződések (társasági szerződés) d) általában jogcímen alapuló (ahol a követelésérvényes jogcímének hiánya a szerződés érvénytelenségéhez vezet) vagy absztrakt szerződés e) kötelemalapító (keletkeztet) és kötelembonyolító (megerősít, módosít, megszüntet) szerződések f) tömegügylet (ráutaló magatartással vagy általánosított szerződési formulával) és egyedi jellegű szerződés g) alanyok száma alapján (két vagy többoldalú) h) akaratnyilatkozatok módja szerint (szóban, ráutaló magatartással, írásban) i) funkcióját illetően előzetes vagy végleges j) időtényező alapján (egyszeri és tartós szolgáltatást - folyamatos, ismétlődő, szakaszos- tartalmazó szerződések) A tipizálás mindig viszonylagos, pl. a vegyes szerződések minősítése során mindig a vizsgált szolgáltatásnak megfelelő speciális jogi szabályozást kell kiválasztani és a domináns elemet alkalmazni A nevesítetlen szerződések körében az ismert típusokra vonatkozó szabályok analógia iuris útján való alkalmazása célszerű és megengedett, amikor az általános érvényű normák nem adnak megfelelő iránymutatást Összegezve: A típusszabadság lehetővé teszi a gazdasági forgalom megfelelő bonyolódását - a szerződést minden esetben tartalma szerint kell minősíteni - kivételképpen, az ellenőrizhetőség miatt, kógens jogi normával előírható a típuskényszer A típusszabadság korlátai: 1. nem ütközhet jogszabályba és közérdekbe 2. szerződéskötési kötelezettség esetén meghatározhatják a szerződés típusát is

d. DISZPOZIVITÁS (A TARTALOM SZABADSÁGÁNAK KORLÁTAI)

200. § (1) A szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg. A szerződésekre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja. Főbb esetei:

6






korlátozni lehet jogszabályi tilalmakkal és engedélyhez kötéssel, esetleg kötelező tartalmú elemek előírásával (pl. ha a szerződés létrejötte hatósági engedélyhez van kötve, akkor a felek akaratnyilatkozatának joghatálya fel van függesztve addig, míg azt be nem szerzik) ha a tartalom kógens normával van szabályozva, akkor ennek megsértése esetén e a szerződés létre sem jön vagy érvénytelen, a kógencia lehet egyoldalú, (pl. szavatossági határidőket a szerződő fél hátrányára nem lehet megváltoztatni, előnyére igen)

Jogszabály által előírt tartalmi elemek 226. § (1) Jogszabály meghatározhatja a szerződés egyes tartalmi elemeit, és kimondhatja, hogy ezek a szerződésnek akkor is részei, ha a felek eltérően rendelkeznek. Kógencia 567. § (1) A jelen fejezet rendelkezéseitől a biztosítási szabályzat és a felek szerződése a biztosított, illetőleg a kedvezményezett hátrányára a törvény kifejezett engedélye nélkül nem térhet el. A szabályzat azonban kimondhatja, hogy ha a biztosítási esemény meghatározott rendkívüli körülményekkel kapcsolatosan következik be, a biztosító nem köteles teljesíteni.

Célzott joghatás miatti érvénytelenségi okok [példálózva] 200. § (2) Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Semmis a szerződés akkor is, ha nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik. 8. § (3) A jogképességet korlátozó szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat... 11. § (3) A cselekvőképességet korlátozó szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat... személyiségi jogsérelemhez társadalmi érdeket sértő vagy veszélyeztető hozzájárulás 75. § (3) elidegenítési vagy terhelési tilalomba ütköző rendelkezés dologgal 114. § 147. § A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti; az e jogról való lemondás... 173. § (2) A forgalomképtelen dolgok elidegenítése... 202. § Ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki, a szerződés semmis (uzsorás szerződés). 204. § (2) A bírósági úton nem érvényesíthető követelés biztosítására kötött szerződés... 228. § (3) Az érthetetlen, ellentmondó, jogellenes vagy lehetetlen feltétel... 246. § (1) ... Kötbér után kamat... 251. § (1) ... Bírósági úton nem érvényesíthető követelés zálogjoggal biztosítása... 263. § (1) A kielégítési jog megnyílta előtt létrejött az a megállapodás, amely szerint a jogosult a kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén megszerzi a zálogtárgy tulajdonjogát, semmis (lex commissoria tilalma). 265. § (2) ... Semmis az a zálogjog megszűnése előtt kötött megállapodás, amely a jogosultat az elszámolási kötelezettség alól mentesíti. 270. § (3) Bírósági úton nem érvényesíthető követelés óvadékkal biztosítása... Kivéve az elévült követelés biztosítására nyújtott óvadékot. 271. § (1) Az óvadékot csak a kielégítés céljára szabad felhasználni; az ezzel ellentétes megállapodás... 292. § (2) A jogosult a határnapot megelőzően, illetőleg a határidő kezdete előtt felajánlott teljesítést is köteles elfogadni; ilyenkor a teljesítés és a lejárat közötti időre kamat vagy kártalanítás nem jár. A feleknek az ilyen kamatra vagy kártalanításra vonatkozó megállapodása – jogszabály engedélye hiányában – semmis...

7


325. § (2) Az egy évnél rövidebb elévülési határidőt a felek írásban legfeljebb egy évre meghosszabbíthatják, egyébként az elévülési határidők meghosszabbítására irányuló megállapodás semmis. 342. § (1) Semmis valamely szerződésnek az a kikötése, amely a szándékos vagy súlyos gondatlanságból eredő károkozásért, az életben, a testi épségben, az egészségben okozott károsodásért, továbbá bűncselekmény következményeiért való felelősséget előre korlátozza vagy kizárja. veszélyes üzemi felelősség korlátozása vagy kizárása 345. § (3) 373. § (4) Az elővásárlási jog átruházása – ha törvény eltérően nem rendelkezik – semmis, gazdálkodó szervezet azonban kijelölheti azt a személyt, aki e jog gyakorlására jogosult. 374. § (2) A visszavásárlási jogot legfeljebb öt évre lehet kikötni; az ezzel ellentétes megállapodás... 375. § (2) A határozatlan időre kikötött vételi jog hat hónap elteltével megszűnik; az ezzel ellentétes megállapodás... 452. § (3) Mezőgazdasági földterület alhaszonbérbe adása... felmondás korlátozása vagy kizárása megbízási szerződésnél 483. § (4), bizományi szerződésnél 512. § (2) 549. § (1) ... A vagyontárgy valóságos értékét meghaladó részében a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás... 561. § (2) A biztosított hozzájárulása nélkül kötött biztosítási szerződésnek a kedvezményezett kijelölését tartalmazó része semmis... 568. § (4) A közös gazdasági tevékenységet üzletszerűen nem folytató társaság valamelyik tagját a személyes tevékenység alól mentesítő megállapodás... Kivéve a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság tagot. 571. § (1) ... Semmis az a megállapodás, amely valamely tagot a nyereségből vagy a veszteségből kizár. 572. § (4) ... A (társasági) tag ... tulajdoni hányadával nem rendelkezhet és a közös tulajdon megszüntetését csak a társaság megszűnése, illetőleg a tagnak a társaságból való kiválása esetén lehet követelni; az ezzel ellenkező megállapodás... 573. § (2) Az egyes ügyek intézéséből vagy a képviseletből kizárt tag a társaság minden ügyét ellenőrizheti; az ezzel ellenkező megállapodás... 576. § (2) Azonnali hatályú felmondás esetében a társaságot nem lehet tovább folytatni; az ezzel ellenkező megállapodás... 201. § (2) Ha a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között anélkül, hogy az egyik felet az ajándékozás szándéka vezetné, a szerződés megkötésének időpontjában feltűnően nagy az értékkülönbség, a sérelmet szenvedő fél a szerződést megtámadhatja. megtámadás tisztességtelen általános szerződési feltétel vagy gazd. szerv. és fogyasztó közötti tisztességtelen szerződési kikötés esetén ld.

Esetleg még: - hatósági ár (tkp. ez is jsz. előírta tartalmi elem) 226. § (3) Hatósági ár megállapítására külön törvény szerint kerülhet sor. 1990:LXXXVII. tv. szerint közüzemi szolgáltatások, tömegközlekedés, postai szolgáltatások területén; egyes mezőgazdasági termékek esetében - blankettaszerződés de facto ez is tartalmi korlát - az egyik fél számára

A szerződési jog általános szabályainak élén szabályozza a Javaslat a szerződési jog alapelveit. Ehelyütt azok az alapelvek szerepelnek, amelyeket a Javaslat nem általános követelményként – a Bevezető rendelkezések között –, hanem a szerződési jog területén tekint irányadónak. Ezért nem szerepel például a szerződési jog alapelvei között a jóhiszeműség és tisztesség elve. Ez a megoldás természetesen nem eredményezi azt, hogy a Bevezető rendelkezések között szabályozott elvek a szerződési jogban ne kapnának kiemelt jelentőséget. 5:30. § [Szerződési szabadság] (1) A felek szabadon köthetnek szerződést és szabadon állapíthatják meg a szerződés tartalmát. A szerződésekre vonatkozó rendelkezésektől a felek egyező akarattal eltérhetnek, ha törvény az eltérést nem tiltja. (2) Szerződés megkötését kizárólag törvény teheti kötelezővé. (3) A szerződés egyes tartalmi elemeit jogszabály meghatározhatja és kimondhatja, hogy ezek a szerződésnek akkor is részei, ha a felek eltérően rendelkeznek. Jogszabály hatályba lépése előtt kötött szerződések tartalmát törvény változtathatja meg. A Javaslat a szerződési szabadság elvét – a piacgazdaság követelményeinek megfelelően – a szerződési jog alapelveként, a szerződési jog alapelvei közül elsőként szabályozza. A Javaslat abból indul ki, hogy a vagyoni forgalom résztvevői képesek érdekeik érvényesítésére és védelmére, ezért a magánjognak a lehető legszűkebb körben kell beavatkoznia szerződéses kapcsolataikba. A kiinduló tétel következménye a magánautonómia széles körű elismerése és az állami beavatkozás lehetőségének a lehető

8

B/2 A SZERZŐDÉSI SZABADSÁG ELVE ÉS KORLÁTAI legszélesebb körű visszaszorítása. Beavatkozásra kivételesen és csak olyan esetben van szükség és lehetőség, ahol a szerződő felek jogi egyenjogúsága és mellérendeltsége mögött – a szerződési feltételek meghatározására is nagymértékben kiható módon – gazdaságiszakismereti egyensúlytalanság állapítható meg. Az ún. „gyengébb fél” védelmének eseteit a Javaslat külön meghatározza. Ilyennek minősülnek elsősorban a fogyasztói jogviszonyok és az általános szerződési feltételekkel kötött ügyletek. A szerződési szabadság részeként mondja ki a Javaslat a szerződési jogi normák diszpozitív jellegét. A Javaslat a kötelmi jog körében mintákat kíván nyújtani a felek számára. A kínált mintákat a felek szabadon változtathatják. Ez lehetséges úgy is, hogy megállapodásukat több nevesített szerződés elemeiből állítják össze (vegyes szerződés), vagy úgy is, hogy megállapodásuk egyik nevesített szerződéstípusnak sem felel meg (atipikus vagy innominát szerződés). A szerződési szabályok között kivételesen előfordulnak kötelező (kógens) rendelkezések, vagy abban a formában, hogy a jogszabály a negatív irányú eltérést tiltja, vagy pedig úgy, hogy a jogszabály a szerződés egyes tartalmi elemeit pozitívan meghatározza. Az ilyen kógens rendelkezésektől eltérő szerződéses kikötés semmis. 2. A szerződési szabadság főszabályként érvényesül a kötelmi jogban, kivételes esetekben azonban az elvet a törvényi szabályozás áttöri. Az akaratautonómia és a partnerválasztás szabadságának korlátja a szerződéskötési kötelezettség. Szerződés megkötésére szóló kötelezettség törvényen vagy a felek erre vonatkozó megállapodásán (előszerződés) alapulhat. A szerződéskötési kötelezettséget a Ptk. is kivételnek tekinti, a Javaslat azonban a szerződéskötési kötelezettség körét tovább szűkíti azzal, hogy a jövőben kizárólag törvény számára teszi lehetővé a szerződéskötési kötelezettség előírását. 3. Kógens rendelkezést nemcsak törvény, hanem más jogszabály is előírhat. (Ez történik például a fogyasztói szerződések tisztességtelen kikötéseiről vagy a távollevők között kötött szerződésekről szóló kormányrendeletekben.) A kötelező jogszabályi előírások főszabályként csak a jogszabály hatálybalépése után megkötött szerződésekre vonatkoznak. A Javaslat egészen szűk körű kivételként teszi lehetővé azt, hogy a hatálybalépés előtt megkötött magánjogi szerződés egyes tartalmi elemeit törvény utóbb megváltoztathassa. A szerződési jogviszonyokba való beavatkozás kivételességét az Alkotmány biztosítja.

9

2 A SZERZŐDÉSI SZABADSÁG ELVE ÉS KORLÁTAI

Recommend Documents