A pártfogói felügyelet működése Heves megyében 2015. március
Heves Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata
1. Szervezeti felépítés Heves Megyében Az Igazságügyi Szolgálat a Heves Megyei Kormányhivatal önálló szakigazgatási szerveként működik, élén a szakigazgatási szerv vezetőjével. Az Igazságügyi Szolgálat feladatait - a Pártfogó Felügyelői Szolgálat - a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat - Áldozatsegítő Szolgálat keretein belül látja el.
A Pártfogó Felügyelői Szolgálat
A Pártfogó Felügyelői Szolgálaton belül
- Felnőtt Korú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya - és Fiatalkorú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya működik.
Központi és területi irodák A központi iroda 2012. február 15. napjáig a 3300 Eger, Szvorényi út 27. szám alatt, azt követően a 3300 Eger, Barkóczy út 7. szám alatt működik. Az épület első emeletén helyezkedik el a Szolgálat, az ügyfelek által jól megközelíthető helyen. A Szolgálat három területi irodával rendelkezik. Mindhárom irodában pártfogó felügyelők végeznek munkát. Gyöngyös (Kossuth u. 39. szám OEP épülete), Heves és Lőrinci
II. A Pártfogó Felügyelői Szolgálat általános célja, tevékenysége, feladatai A Pártfogó Felügyelői Szolgálat a büntetés végrehajtás rendszerében a közösségi büntetések végrehajtásának intézményi hátterét biztosítja. Célja a bűnismétlés kockázatának csökkentése, hogy a büntetés-végrehajtás, a bűnmegelőzés és az áldozatok érdekei fokozottan érvényesüljenek.
Kettős nyomtávú büntetőpolitika
Ez eltérő eszközrendszert kínál a kisebb súlyú bűncselekmények elkövetőivel szemben: elterelő eszközök (pl. vádemelés elhalasztása), illetve a szabadságvesztés kiváltására alkalmas, alternatív szankciók (felfüggesztett szabadságvesztés, közérdekű munka, próbára bocsátás) tekintetében. A cél az, hogy az elkövető szembesüljön tettének következményeivel.
A pártfogó felügyelet célja.
az elkövető ellenőrzésével és irányításával elősegítse annak megakadályozását, hogy ismételten bűncselekményt kövessen el, és segítséget nyújtson a társadalomba való beilleszkedéséhez, az ehhez szükséges szociális feltételek megteremtéséhez. A pártfogó felügyelet rendszertanilag az intézkedések közé tartozik, felügyeleti típusú alternatív szankció.
Konkrét tevékenység
A Szolgálat környezettanulmányok és pártfogó felügyelői vélemények készítésével részt vesz az ügyészi és a bírósági döntéshozatal előkészítésében. Végrehajtja a közérdekű munka büntetéseket és a pártfogó felügyeleti intézkedéseket. A büntető ügyekben alkalmazott közvetítői eljárások (mediáció) lefolytatásával hozzájárul a bűncselekményekkel okozott károk enyhítéséhez.
Környezettanulmány készítése
A 8/2013. (VI.29.) KIM rendelet a pártfogó felügyelői szolgálat tevékenységéről szabályozza a környezettanulmány készítését. Bizonyítási eszközként szolgál a fiatalkorúkkal szembeni büntetőeljárás során. Gyermekkorú illetve fiatalkorú esetén ha Btk. szerinti bűncselekmény miatt illetve szabálysértési eljárás indul környezettanulmányt és kockázatértékelést kell készíteni. Bűnügyi költség vagy rendbírság elengedése. Szabadságvesztés félbeszakítása iránti kérelem. Büntetés-végrehajtás megkezdésekor, felkészítő részlegbe helyezés.
Pártfogó felügyelői vélemény készítése
a pártfogó felügyelői vélemény biztosít lehetőséget arra, hogy az ügyész vagy a bíró felkérésére a pártfogó felügyelő szakértői véleményt készítsen és a környezettanulmányban is megjelenő információkon túlmutatóan. Az elkövetői magatartás személyes vonatkozásait értékelje, továbbá az elkövető cselekményhez való viszonyát, azokat a személyiségében megjelenő kockázatokat, amelyek újabb bűnelkövetéshez vezethetnek. A pártfogó felügyelő javaslatot tehet a terhelttel szemben egyedi magatartási szabály elrendelésére, különböző kezelő vagy megelőző programokon való részvételre.
A közérdekű munka végrehajtásának szervezése és ellenőrzése
A szabadságelvonással nem járó modern munkabüntetés, mint az alternatív szankciók egyik formája a rövid tartamú szabadságvesztés egyik leghatékonyabb és leggyakrabban alkalmazott alternatívája. E büntetésnek az a célja, hogy az elítélt az elkövetett bűncselekmény által okozott kárt a köz javára végzett munkával jóvátegye.
A pártfogó felügyelet végrehajtása
A pártfogó felügyelet célja, hogy az ügyészség vagy bíróság által alkalmazott intézkedés vagy büntetés tartama alatt, az elkövető ellenőrzésével és támogatásával csökkentse a bűnismétlés veszélyét.
Elrendelhető a pártfogó felügyelet a vádemelés elhalasztásának tartamára, a feltételes szabadság tartamára, a próbára bocsátás próbaidejére, a jóvátételi munka előírása mellett, a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidejére, ha annak eredményes elteltéhez az elkövető rendszeres figyelemmel kísérése szükséges. Szintén pártfogó felügyelet alatt áll, akit életfogytig tartó szabadságvesztésből feltételes szabadságra bocsátottak.
A pártfogó felügyelő a pártfogó felügyeletet 3 esetben látja el: vádemelés elhalasztása esetén az ügyész határozata alapján; próbára bocsátás, felfüggesztett szabadságvesztés és jóvátételi munka alkalmazása esetén a bíróság, továbbá feltételes szabadságra bocsátás és javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátás esetén a bv. bíró határozata alapján.
A pártfogó felügyelet tartama azonos a feltételes szabadság tartamával, a próbára bocsátás próbaidejével, a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidejével, a vádemelés elhalasztásának tartamával. De legfeljebb öt év illetve életfogytig tartó szabadságvesztésből engedélyezett feltételes szabadság esetén legfeljebb tizenöt év.
A pártfogó felügyeletet a pártfogolt lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes fővárosi és megyei Igazságügyi Szolgálat pártfogó felügyelője hajtja végre.
A pártfogó felügyelői munka menete A pártfogó az ügyész, illetve a bíróság határozatának kézhezvétele után haladéktalanul értesíti a pártfogoltat: a pártfogó felügyelet kezdő időpontjáról, a pártfogó felügyelő személyéről felhívja a pártfogoltat, hogy a megjelölt időpontban és helyen keresse fel. Az egyéni meghallgatáson a pártfogó felügyelő a pártfogoltat tájékoztatja: a pártfogó felügyelet céljáról, a pártfogó felügyelő szerepéről. Tájékoztatja a meghatározott magatartási szabályokról, a bíróság, illetve az ügyész által megállapított külön magatartási szabályokról, kötelezettségekről. Valamint a magatartási szabályok megszegésének, a kötelezettség nem teljesítésének a jogkövetkezményeiről.
A pártfogó felügyelet végrehajtása pártfogó felügyelői terv alapján folyik, amely meghatározza - elérendő célokat, ennek lehetséges eszközeit, illetve az ezt veszélyeztető körülményeket. A pártfogó felügyelőnek a tájékoztatását követő 30 napon belül el kell készíteni a pártfogó felügyelői tervet. A terv tartalmazza: - a bűncselekmény elkövetéséhez vezető okok, a bűnismétlés vonatkozásában fennálló, a terheltet veszélyeztető körülmények kockázatelemzésen vagy kockázatértékelésen alapuló megnevezését a pártfogolt kötelezettségeit, a pártfogó felügyelő feladatait, azoknak az intézményeknek, személyeknek a megnevezését, akiknek a segítségét a terv megvalósításához célszerű igénybe venni.
A pártfogónak nem elsődleges feladata a pártfogolt életében jelentkező összes szociális probléma megoldása, de amennyiben az a bűncselekmény elkövetéséhez hozzájárult vagy bűnismétléshez vezethet, akkor törekednie kell a kompetencia határain belül történő kezelésükre. A pártfogó felügyelet végrehajtása során a pártfogó felügyelő ellenőrzi, hogy a pártfogolt megtartja-e a külön magatartási szabályokat, eleget tesz-e az előírt kötelezettségeknek, továbbá hogy milyen viselkedést tanúsít a munkahelyén vagy az oktatási intézményben, illetve a lakóhelyén. Figyelemmel kíséri és rendszeresen beszámoltatja a pártfogoltat életkörülményeiről és életviteléről, segítséget nyújt a pártfogolt számára a társadalomba való beilleszkedéshez, a bűnismétlés elkerüléséhez.
A pártfogó felügyelet végrehajtása során a pártfogó felügyelő, valamint a rendőrség egymást tájékoztatva, együttműködve jár el. Ha a pártfogó felügyelet ellátása a pártfogolt vagy a környezete magatartása miatt akadályba ütközik, a pártfogó felügyelő igénybe veheti a rendőrség segítségét. A pártfogó felügyelő feladatainak ellátása során a gyermekvédelmi jelzőrendszeri tagságából eredő kötelezettségeire figyelemmel végzi munkáját. A pártfogó felügyelő javaslatot tesz a családvédelmi koordinációért felelős szervnek, ha a hozzátartozók közötti erőszak veszélyét észleli a pártfogó felügyelet végrehajtása során. Ha a pártfogó felügyelet letelt vagy az egyéb okból megszűnt, a pártfogó felügyelő tájékoztatja a pártfogó felügyelet alkalmazásáról döntést hozó bíróságot, illetve ügyészt továbbá a pártfogolt lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti rendőrkapitányságot.
III. A megelőző pártfogás bevezetésének szakmapolitikai és jogi háttere
A megelőző pártfogás a magyar jogrendszerbe gyermekvédelmi intézkedésként kerül bevezetésre 2015. január 1-től a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) rendelkezései alapján. A megelőző pártfogás koncepciója szerint a jogintézmény hatékonyan egyesíti a gyermekvédelmi rendszer és a pártfogó felügyelet eszközrendszerét, beemeli a pártfogó felügyelők szaktudását a gyermekkorú elkövetők kezelésébe, illetve mind a gyermekkorúak, mind a fiatalkorúak esetében lehetővé teszi a korai beavatkozást, mint a bűnismétlés elkerülése érdekében történő hatékony fellépést.
A kriminális veszélyeztetettség problémakörét a jogalkotó tágan értelmezi, hiszen a célzott, korai beavatkozások célcsoportjába bevonja a fiatalkorúakon kívül a gyermekkorúakat is, illetve a megelőző pártfogás eszközrendszerét nemcsak bűncselekmény, illetve bűncselekmény tényállását megvalósító magatartás, hanem az elzárással is sújtható szabálysértés, illetve annak tényállását megvalósító magatartás alapján is alkalmazni rendeli.
A fiatalkori bűnözés kezelésének, illetve a fiatalkorú bűnelkövetőkre vonatkozó szankciórendszer hatékonyságának alapvető kritériumaként fogalmazzák meg az (Európa Tanács) dokumentumai a gyors, korai, következetes beavatkozások alkalmazását.
Köszönöm a figyelmet! Szabó Péter fiatalkorúak pártfogó felügyelője
[email protected]