1
A PARLAGFÛ és a környezetre gyakorolt hatása, valamint az ellene való védekezés lehetÔségei
Ismeretterjesztô óra felsô tagozatos diákok számára
Készítette: Földmûvelési és Vidékfejlesztési Minisztérium, 2010 Lektorok: Kazinczi Gabriella, Fehér Tibor
2
Tartalom
3 I. Az allergia (Első óra anyaga) 4 I/1. Az allergia és terjedésének okai 7 I/2. Az allergia fajtái és jellegzetességei 8 I/3. A keresztallergia 8 I/4. Az allergia terjedése
9 II. A pollen és a parlagfű (Második óra anyaga) 10 II/1. A pollen 12 II/2. A parlagfű leírása 15 II/3. A parlagfű története 16 II/4. A parlagfű terjedésének okai
17 III. A parlagfű elleni védekezés (Harmadik óra anyaga) 18 III/1. A parlagfű elleni védekezés lehetőségei 18 III/2. A haszonnövények megóvása a parlagfűvel szemben 20 III/3. Az emberi egészség megóvása a parlagfűvel szemben 22 III/4. A kiirtott parlagfű felhasználása 23 III/5. Kinek a feladata a védekezés megszervezése
3
Az allergia Elsô óra anyaga
I/1.
Az allergia és terjedésének okai Az allergia leggyakoribb tünetei:
bedugult orr
nátha
kiütés
könnyező szem
hőemelkedés
köhögés
4
Mi az allergia? Az allergia fogalma. - görög eredetű szó: eltérő reakció - szervezetünk túlzott és káros válaszreakciója ártalmatlan anyagokra Háttéranyag: Az allergia nem feltétlenül betegség, hanem egyfajta túlérzékenység valamely környezeti hatással szemben. Valójában a szervezetünk túlzott és káros válaszreakciója ártalmatlan anyagokra. Az allergiás betegek száma nő, ez egyrészt magyarázható az ártalmasnak tartott anyagok előfordulásának növekedésével, de ugyanakkor az emberi szervezet ellenálló képességének változásával is. A jelenlegi adatok szerint a magyar lakosság körülbelül 30%-a szenved valamilyen allergiában. Az évtizedeken át fennálló kórkép jelentős életminőség-romlást eredményez, amely kihat a tanulásra, a munkavégzésre, a kezelések költsége pedig terhet ró a családra és az egészségügyre is. Az allergia terjedésének okai A légszennyezés növekedése A gyárak és a közlekedés okozta ártalmak rombolják a minket körülvevő levegő minőségét, a belélegzett káros levegő pedig roncsolja egészségünket, legyengíti szervezetünket. Dohányzás Kutatások kimutatták, hogy a terhes anya dohányzása esetén a baba nagyobb eséllyel lesz allergiás a későbbiekben. A dohányzás is káros anyag belélegzését jelenti, ami nemcsak akkor érint bennünket, amikor dohányzunk, hanem passzív módon is, azaz amikor mások cigarettáznak körülöttünk. Lakáskörülmények A lakáson belüli modern berendezések, mint a padlófűtés, légkondicionáló, szőnyegpadló, gázfűtés és a lakáson belüli dohányzás is közrejátszanak abban, hogy ennyire gyorsan nő az allergiások száma. Bizonyos biológiai szennyeződések, mint a használt ragasztóanyagok párolgása légúti megbetegedéseket idézhet elő, a rossz minőségű nyílászárók miatt nem biztosított légcsere következtében kialakuló penészedés, a tollal töltött ágyneműkben, plüss állatokban elszaporodó atkák, a csótányok terjedése és a lakásban tartott háziállatok, különösen a macska, de más prémes állatok és a madarak is mind hozzájárulnak az allergiára való hajlam kialakulásához. Rendezetlen környezet Nemcsak a lakáson belüli kosz és káosz, hanem a lakásunkon kívüli környezetünk elhanyagolása is segíti az allergia terjedését. Egészségügyi változások Az allergiás betegek számának növekedése egyrészt magyarázható az úgymond ártalmas anyagok növekedésével, de ugyanakkor az emberi szervezet ellenálló képességének változásával is. Egyfelől a genetikai okok is valószínűleg nagy szerepet játszanak abban, hogy nő az allergiás betegek száma, hiszen egyik szülőnél jelen lévő asztma esetén a gyermek esélye arra, hogy ő is allergiás, vagy asztmás lesz 30-40%, mindkét szülő esetén pedig már 80-90%. Kevés mozgás A mozgás fontos szerepet játszik az egészség védelmében, gondoljuk csak az elhízásra. Aki túlsúlyos, általában könnyebben kapja el a betegségeket és hajlamosabb is a komolyabb megbetegedésekre. A rendszeres sport a testen túl a lelket is ápolja, hiszen elérendő célokat tűz ki, amelyek teljesítése magabiztosságot és örömöt ad, továbbá közösség tagjává tesz, a sportolót más sportolók veszik körül, azaz erősödik a valahová tartozás érzése. Lelki tényezők A lelki tényezők, a lelki nyugtalanság hatással van a testre is, így forrása lehet az allergiás tünetek megjelenésének, illetve fokozódásának. Az aggodalom, a szorongás asztmás rohamot vagy allergiás náthát okozhat (például a művirágok látványa kiválthat tüneteket virágporra allergiás betegnél). E felgyorsult világban sokkal kevesebb a lehetőség a nyugalomra és a csendre, inkább állandó rohanás, idegeskedés, stresszes helyzetek jellemzik a mindennapokat, amik az allergiás betegségek kialakulását segítik. Táplálkozási szokások és körülmények megváltozása Az étkezés során a táplálék mellett beviszünk szervezetünkbe növényvédőszereket, műtrágya maradványokat, élelmiszer-adalékokat, ízfokozókat, állományjavítókat, tartósítószereket, színezékeket, a húsevéssel takarmány kiegészítőket, az állatok gyógyításához és megfelelő fejlődéséhez használt antibiotikumokat és hormon kiegészítőket.
5
Mi történik ilyenkor a szervezetünkben? A szervezetbe jutott allergiát okozó anyag (allergén) a testünkön belül számtalan sejttel találkozik, a sejtek pedig ellenanyagot kezdenek termelni. Ahogy a szervezet többször is találkozik az allergénnel, fokozatosan válik érzékennyé!
Tudtad? Az allergiára való érzékenység személyenként erősen eltérő. A szervezetbe jutott allergiát okozó anyag, más néven allergén a testünkön belül számtalan sejttel találkozik, a sejtek pedig ellenanyagot kezdenek termelni. Ahogy a szervezet többször is találkozik az allergénnel, fokozatosan válik érzékennyé, ráadásul észrevétlenül, hiszen ebben az időszakban még nem jelentkeznek allergiás tünetek. Bizonyos egyéneknél már a második találkozásnál kialakulhatnak a kellemetlen reakciók, másoknál csak a sokadik alkalommal lépnek fel.
A sejtek az allergén hatására ellenanyagot termelnek.
A tüsszögésen kívül a következő panaszokat okozhatja az allergia: - hasmenés - viszkető érzés - vérnyomás-csökkenés - fulladásérzés - súlyos esetben asztma is kialakulhat
6
I/2.
Az allergia fajtái és jellegzetességei Az allergia fajtái 1. Szénanátha Leggyakoribb okok: Az orrba kerül a virágpor (pollen), gombaspóra, illetve egyes élelmiszerek anyagai. Tünetei: orrdugulás, bő, vizes, színtelen orrfolyás, orrviszketés, tüsszögés. Ezek miatt rosszul alvás, ennek következménye a levertség, fáradékonyság, a testi-szellemi tevékenység csökkenése. Gyakori kísérőbetegsége a szem kötőhártya-gyulladása, ami viszketéssel, vörösödéssel és fokozott könnyezéssel jár. Sokszor arcüreg- és középfülgyulladás is kialakulhat. Különböző növények virágzásakor, időszakosan (nem egész évben) jelentkeznek panaszok. 2. Allergiás nátha Leggyakoribb okok: Az orrba kerül a házi poratka, toll, állati szőrök, egyes penészgombák, környezeti mérgek, kozmetikumok, tisztító-, mosószerek és bizonyos ételek összetevői. Tünetei: hasonló, mint a szénanátha, csak a tünetek egész évben, folyamatosan jelentkeznek. 3. Asztma Leggyakoribb okok: A légutakba kerül a házi poratka, toll, állati szőrök, egyes penészgombák, környezeti mérgek, kozmetikumok, tisztító-, mosószerek és bizonyos ételek összetevői. Tünetei: fulladásérzés, sípoló, ziháló nehézlégzés, köhögés, köpetürítés. 4. Allergiás kötőhártya-gyulladás Leggyakoribb okok: A szembe kerül a pollen, vagy bizonyos vegyszerek gőze. Tünetei: a szem kipirosodása, viszketés, fájdalom. 5. Allergiás bőrgyulladás Leggyakoribb okok: A bőrre kerülnek vegyszerek, a környezetben előforduló mérgező anyagok, élelmiszerek, kozmetikumok, fémek. Tünetei: a bőr kipirosodása, viszkető bőrhólyagok, csalánkiütés. 6. Ételallergia Leggyakoribb okok: Az emésztőrendszerbe kerülnek élelmiszerek. Leggyakoribb allergiát okozó élelmiszerek: földimogyoró, tehéntej, tojás, szója, gyümölcsök, étel-adalékanyagok, gombák. Tünetei: hasfájás, hasgörcs, hasmenés, rosszullét, hányinger, hányás. A bőrön csalánkiütés, a légutakban allergiás nátha, a szemen kötőhártya-gyulladás. 7. Gyógyszer-, vegyszerallergia Leggyakoribb okok: Gyógyszerek, vegyszerek kerülnek a szervezetbe. Tünetei: Az adott szertől függően változatosak a tünetek, leggyakrabban különböző bőrkiütések, de lehet láz, ízületi fájdalmak, nyirokcsomó-duzzanat is, súlyos esetben akár életveszélyes állapot is kialakulhat. 8. Méh- és darázsméreg-allergia Leggyakoribb okok: Méh- vagy darázscsípés. Tünetei: Enyhe esetben csalánkiütések, súlyosabb esetben az egész testen kiütések jelennek meg, vizenyős lesz a test, sőt, fulladás is felléphet, a legsúlyosabb esetben allergiás sokk, vagyis életveszélyes állapot állhat be. (A sokk jelei: a kiváltó hatás után néhány perccel kezdődő, viszkető érzés a nyelv alatt, az alsó ajak, a tenyér és a talp területén. A viszketés gyorsan terjed, az egész testen bőrpír jelentkezik, csalánkiütés, rekedtség, fulladás alakulhat ki.)
7
I/3.
8
A keresztallergia A keresztallergia egy biokémiai jelen ség, azt jelenti, hogy bizonyos anyagok, amelyek szerkezetükben hasonlítanak az allergénekre, maguk is allergiás reak ciókat váltanak ki, vagy felerősítik az allergiás tüneteket. Például: ha valaki allergiás a parlagfűre, kerülnie kell első sorban a görögdinnyét, sárgadinnyét, cukkinit, uborkát, banánt és a mákot. Aki hajlamos az allergiára, valószínűleg több allergénre is érzékeny a szervezete.
parlagfû Egy példa:
görögdinnye sárgadinnye cukkini uborka banán mák
Tudtad? A pollen- és táplálékallergia mellett fontos megemlíteni a keresztallergiát. Ebben az esetben egyes zöldségek vagy gyümölcsök elfogyasztása fokozhatja a pollenallergia tüneteit. Önmagukban a zöldségek és gyümölcsök miatt ritkán alakul ki allergia. Hazánkban a nyírfa és a parlagfű pollenjére való érzékenységhez nagy százalékban táplálékallergia is társul. A nyírfa okozza a legagresszívebb pollenallergiát, amely mellett sárgarépa-, zeller-, alma-, valamint mogyoróallergia is jelen lehet. A keresztallergia miatt a parlagfűre allergiás személynek nem javasolt fogyasztani görögdinnyét, sárgadinnyét, uborkát, cukkinit, tököt, paradicsomot, zellert, ürömöt (italokban), kamillát, banánt, napraforgómagot, de más irritáló anyagokat is mellőzni kell, mint például a cigarettafüstöt, festékpárákat, erős parfümöket, mert mindezek ronthatják az állapotot. Az allergiásoknak nagyon fontos odafigyelni ezekre a körülményekre, mivel az említett élelmiszerek fogyasztás, valamint az irritáló anyagokkal való bárminemű érintkezés tovább ronthatja az állapotukat.
I/4.
Az allergia terjedése
1. Az allergiások száma évrôl-évre drasztikusan emelkedik hazánkban és a világon egyaránt
2. Hazánk lakosságának 25–30%-a szenved az allergia valamilyen formájától
9
A pollen és a parlagfû Második óra anyaga
II/1.
10
A pollen Latin eredetű szó, jelentése: liszt. Mai jelentése: virágpor. A pollen a virágos növények szaporodása során a megporzásban játszik szerepet. Virágporuk csak a nyitva- és zárvatermő növényeknek van. Közülük csak a zárvatermők bizonyos fajtáinak pollenszemei okozhatnak légúti megbetegedéseket. A megporzásnak alapvetően két módját ismerjük: - állatok általi (leggyakoribb a rovarmegporzás) - szél általi (főként ezek okoznak pollenallergiát)
Pollenszemek makró felvételen (Összehasonlításként: egy akril-, nejlon- vagy selyemszál, ill. egy emberi hajszál átmérôje 10 mikrométer, a polleneké 10-120 mikrométer nagyságú)
Tudtad?: A megporzásnak három módját különböztetjük meg: 1. Állatok általi megporzás: leggyakoribb a rovarmegporzás. Az ide tartozók pollenjének legfőbb jellemzője, a gyakran nagy, 60-120 mikrométer nagyságú szemcsék, vastag, erősen díszített fallal, pollenkittel (ez a pollennek a rovar testére való tapadását segíti elő). 2. Szélmegporzás: többnyire igen apró, 10-30 mikrométer nagyságú pollen, sima, száraz felülettel. Igen sok termelődik belőlük az egyes porzós virágzatokban. Főként ezek okoznak pollenallergiát (parlagfű, nyír, éger, pázsitfüvek). 3. Rovar- és szélmegporzás: a közepes, azaz 20-60 mikrométer nagyságú pollenszemek gazdagon díszítettek, pollenkittjük van, viszont az átlagosnál több pollent termelnek, amely a szél útján is terjedhet (aranyvessző, vadszőlő, szömörce, bodza, vadcseresznye, egyes meggyfajták).
11
Mi a pollennaptár? Minden évben készítenek pollennaptárakat, amelyek lényege, hogy leolvasható a legnagyobb pollenkibocsátóknál a virágzás kezdete, csúcspontja és a virágzás vége.
Pollennaptár
Tudtad: Az allergiának sok fajtája ismert, és a rá való érzékenység is változó. Vannak olyan emberek, akik mindössze egy faj pollenjére (például csak a parlagfűre) érzékenyek, de vannak egyének, akik két-három, de akár szinte minden egyes faj pollenjére reagálnak. Utóbbiak februártól októberig folyamatosan légúti allergiában szenvednek. Az európai és magyar polleninformációs szolgálatok naponta, hetente mérik egy adott térségben a levegő pollentartalmát, jelzik 1-1 faj pollenjének megjelenését. Minden évben készítenek pollennaptárakat, amelyek lényege, hogy leolvasható legnagyobb pollenkibocsátóknál a virágzás kezdete, csúcspontja és a virágzás vége. A heti pollenjelentések, az éves pollennaptárok sok információt nyújthatnak az orvosok és a szénanáthás betegek számára egyaránt!
Mi a pollentérkép? Szintén hasznos információkkal szolgál a pollentérkép, amely a pollennel szennyezett területeket mutatja be.
Pollentérkép
gyengén szennyezett erôsen szennyezett
Miért fontos a pollennaptár és a pollentérkép? Az orvosok és betegek is fel tudnak készülni a kritikus időszakra. (Ezt a témát a harmadik fejezet tárgyalja.)
nagyon erôsen szennyezett
II/2.
12
A parlagfû leírása Latin (tudományos) név: Ambrosia artemisiifolia (synonim neve: Ambrosia elatior). Az Ambrosia a nemzetségnév, magyar név: ürömlevelű parlagfű. Meglepően igénytelen növény, szinte minden területen megél. Felálló szárú, dúsan elágazó, terebélyes gyomnövény. Az Ambrosia nemzetségnek 40 faja van, ezek közül hazánkban csak egy faj, az ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) fordul elő. Eddig más fajt nálunk szerencsére nem találtak! A talaj felső 2-3 cm-es rétegéből kel ki tömegesen, de mivel a magok nagyok, még mélyebb talajrétegekből is van kelés. A 35-45 cm talajmélységben lévő magok nem kelnek ki, de életképességüket sokáig, akár 30-40 évig is megőrizhetik.
1.
2.
3.
4.
Az ürömlevelû parlagfû fejlôdése 5.
Tudtad? Az ürömlevelű parlagfű tulajdonságaival, az emberi egészségre és a mezőgazdasági termelésre gyakorolt hatásaival és az ellene való védekezés lehetőségeivel 30 éve foglalkoznak hazánkban. Az erőfeszítések ellenére sem mennyisége, sem pedig jelentősége nem csökken, sőt magabiztosan növekszik. A parlagfű a fészekvirágzatúak családjába tartozik, 20-200 cm magas, egyéves, nyár végére megnövő, felálló szárú, dúsan elágazó, terebélyes gyomnövény. Levelei sokfélék, a korral változnak. A porzós virágzatok füzér alakban jelennek meg a hajtások csúcsain, amelyekben 10-15 halványsárga virág van. A parlagfű fejlődése A parlagfű magról kel, kétszikű növény. 10-20 °C fokon kezdődik meg magvainak csírázása, amely fény hatására gyorsabban kel, de a csírázás képes akár a teljes sötétségben történő megindulásra is. A talaj felső rétegéből kelnek ki általában a növények, azonban a mélyebb rétegekben lévő magok mintegy tartalékolnak, 30-40 évig is életképesek maradnak, és amint a talajmozgatás megfelelő helyzetbe hozza őket, kinő a növény. A nővirágok beporzását a szél segíti, amely főként július végén, augusztusban zajlik. Egy parlagfű növény átlagos körülmények között 2 és 8 milliárd közötti pollenszemet képes a teljes vegetációs időszakban termelni. A parlagfű virágporai akár 100 km-es távolságra is eljutnak.
A parlagfû részei • Termése: A termés érése szeptember végén kezdődik, és a fagyokig tart. Egy növényen átlagosan 3000–4000 csíraképes mag fejlődik (de számoltak már 60 000 darabot is egyetlen tövön). • Virága: A termős (nőivarú) virágzatok füzér alakban jelennek meg a hajtások csúcsain,amelyekben 10–15 halványsárga virág ül. A virágok beporzását a szél segíti július végén, augusztus folyamán. Virágpora akár 100 km-es távolságra is eljut. • Levele: Levelei szabdaltak, sokfélék, korral változnak. • Gyökérzete: Gyökere orsógyökér, többed rendű gyökerei igen mélyre hatolhatnak a talajban.
Parlagfû
13
14
A parlagfû virágpora 100 km-es távolságra eljut. Így akár az is elképzelhetô, hogy 8 db parlagfû egész Magyarországot lefedi, és az ország bármelyik pontján betegséget okozhat.
Mivel lehet a parlagfüvet könnyen összetéveszteni?
Parlagû
Paradicsom
Büdöske
Fekete üröm
Parlagfû és a vele összetéveszthetô növények
II/3.
15
A parlagfû története A parlagfű közel 100 éve található meg Magyarország területén. Észak-Amerikából jutott el a többi földrészre emberi közvetítéssel az I. világháború idején. Első példányát Dél-Somogyban találták 1922-ben.
A parlagfû elterjedése Észak-Amerikából egész Európában, majd az egész világon.
Tudtad? A parlagfű közel 100 éve található meg Magyarország területén. Észak-Amerikából jutott el a többi földrészre (Európába, Ázsiába, Ausztráliába, Észak-Afrikába, Közép- és Dél-Amerikába) emberi közvetítéssel az I. világháború idején. Hazánkba az Osztrák-Magyar Monarchia kikötői felől érkezett fertőzött gabonaszállítmányokkal. Először Dél-Somogyban találtak rá 1922-ben, ahonnan a kereskedelmi útvonalak mentén terjedt délre, majd észak felé. Robbanásszerű térnyerése 1945 után, a második világháborút követően indult meg.
II/4.
16
A parlagfû terjedésének okai A termőföldeket az 1980-as években egysé gesebben művelték (mára elaprózódtak a földek a magánosítások miatt, valamint nincs egységes művelés és növényvédelem).
1.
Elszaporodtak a kiskertek is, amiket sokszor nem tartanak kellően karban, pedig a parlagfű a megfelelő gyomirtás mellett is képes terjedni. Mára már olyan mértékben elterjedt, hogy gyakorlatilag lehetetlen a teljes kiirtása, de ha összehangolva védekezünk, kordában tudjuk tartani. 2.
A parlagfû terjedésének hatásai Azokon a mezőgazdasági területeken, ahol a par lagfű megjelenik, erőszakossága és jó „verseny képessége” következtében ellehetetleníti a kul túrnövények fejlődését. Hatása a haszonnövényekre: Mintegy sző nyeget képez a talajon és elszívja a többi élőlény elől a talaj tápanyag- és vízkészletét, így ahol megjelenik, kisebb lesz a termés, jelentős ter méskiesést okoz. Hatása az emberekre: Azon kívül, hogy csökkenti a termésmennyiséget, a legfontosabb probléma az emberi egészségre gyakorolt káros hatása. Évről-évre többen és többen szenvednek a parlagfű és a gyomnövények okozta allergiától és asztmától. A parlagfű mennyiség növekedésének eredménye, hogy virágpora több allergiás megbetegedés kiváltója, mint az összes többi allergén együttvéve.
3.
4.
A parlagfû szívóssága miatt fokozatosan átveszi a területet haszonnövényektôl.
17
A parlagfû elleni védekezés Harmadik óra anyaga
III/1.
A parlagfû elleni védekezés lehetôségei Miért kell védekezni? Bármilyen típusú védekezési eljárásról van szó, a fő cél mindig ugyanaz: a parlagfű virágzásának és magképzésének megakadályozása! Ha ennek évről évre sikerülne következetesen eleget tenni, már jóval kevesebb lenne a parlagfű! Kettős negatív hatása: - haszonnövényekre - emberekre
Tudtad? (Előző fejezet ismétlés): Azokon a mezőgazdasági területeken, ahol a parlagfű megjelenik, erőszakossága és jó „versenyképessége” következtében ellehetetleníti a kultúrnövények fejlődését. Hatása: A haszonnövényekre: Mintegy szőnyeget képez a talajon és elszívja a többi élőlény elől a talaj tápanyag- és vízkészletét, így ahol megjelenik kisebb lesz a termés és jelentős terméskiesést okoz. Az emberekre: Azon kívül, hogy csökkenti a termésmennyiséget, a legfontosabb problémája az emberi egészségre gyakorolt káros hatása. Évről-évre többen és többen szenvednek a parlagfű és a gyomnövények okozta allergiától és asztmától. A parlagfű-mennyiség növekedésének eredménye, hogy virágpora több allergiás megbetegedés kiváltója, mint az összes többi allergén együttvéve.
III/2.
A haszonnövények megóvása a parlagfûvel szemben A védekezést az alapján osztályozhatjuk, hogy a parlagfű már jelen van-e a környezetünkben. Létezik ugyanis megelőző és utólagos védekezés. Megelőző védekezés A talaj és környezet megfelelő ápolását jelenti Már jelen lévő növény elleni küzdelem Kézi gyomlálás (javasolt kesztyűben végezni) Kapálás Kaszálás (a kaszálás gépi módszere költséges megoldás) Gyeptelepítés (ez a leghatékonyabb módszer) Vegyszerek alkalmazása (emberre, állatra veszélyes lehet)
18
19
kézi gyomlálás kesztyûben
kapálás
kaszálás
gyeptégla
Tudtad? A védekezést az alapján osztályozhatjuk, hogy a parlagfű már jelen van-e a környezetünkben. Azaz létezik megelőző és utólagos védekezés, csakúgy, mint az emberekre ható negatív hatásánál, az allergiánál. A megelőző védekezés lényege, hogy a parlagfű ne is jelenjen meg. Erre kiváló módszer a talaj és a környezet megfelelő ápolása. Ha a terület gondozott és karban tartott, akkor a parlagfű nem is üti fel a fejét. A már jelenlévő növény elleni védekezés lehetősége a gyomirtás. Kétféle gyomirtási módszer van, a mechanikus és a kémiai, más néven vegyszeres védekezés. A kézi gyomlálás bár hatásos, hiszen teljes mértékben eltávolítja a növényt, rendkívül idő- és munkaigényes megoldás, továbbá a munkát végző személy egészségére is károsan hathat. Kézi gyomlálást csak kesztyűben szabad végezni! A kapálás következményei is hasonlóak, azonban előnye, hogy nem kell közvetlenül érintkezni a növénnyel. A kaszálás a növény levágását jelenti. Ez akkor hatásos, ha megfelelő időben és megfelelő időközönként megismételve, valamint megfelelő magasságban végzik. A vegyszerek amellett, hogy természetesen kockázattal járnak, szakszerű alkalmazásuk esetén nem feltétlenül jelentenek veszélyt a környezetre. Az egyik leghatékonyabb védekezés a gyeptelepítés. Ilyenkor a zárt rendszerek kialakulása ellehetetleníti a parlagfű életterét. A parlagfüvet nem elég kihúzni vagy kiirtani. Hasznosítani vagy folyamatosan gondozni kell a jövőben a megtisztított területet, hiszen föld mélyebb rétegeiben lévő magok 30–40 évig is csíraképesek.
III/3.
Az emberi egészség megóvása a parlagfûvel szemben Elmúlhat-e az allergia? Bizonyos esetekben magától is elmúlhat. Azonban gyakoribb, hogy az allergiás gyermekeknél egy idő után az allergia tovább alakul asztmává. Egyes embereknél, akik eleinte csak enyhe, ritkán jelentkező allergiában szenvednek, a betegség akár egész éven át tartó és súlyosabb formájúvá alakulhat. Sajátos gyógyászati kezelés és odafigyelés nélkül az allergia nemcsak kellemetlenebb lefolyású, hanem szétterjedhet a testben és fertőzéseknek nyithat utat. A gyerekek kezeletlen allergiája vagy asztmája más testi rendellenességhez, illetve érzelmi problémákhoz vezethet, amelyek már visszafordíthatatlanok is lehetnek. Amennyiben azonban az allergiát időben felfedezik, helyesen kezelik és megfelelő kontroll alatt tartják, jelentősen csökkenthetőek a jövőbeli problémák lehetőségei. Következtetés: Az emberi szervezetet éppúgy védeni kell, mint a haszonnövényeket és a termőterületet. Az allergiás betegségek megelőzése és kezelése: a. Az érzékenység kialakulásának megakadályozása b. Az érzékenység már kialakult, de az allergia még nem c. A már allergiás beteg kezelése a. Az érzékenység kialakulásának megakadályozása: Elsősorban a terhesség alatt, illetve csecsemőkorban kell a szülőknek odafigyelni. Segíthetnek az érzékenység kialakulásának megakadályozásában: a csecsemőt 4 hónapos korig lehetőleg anyatejjel kell táplálni, a kismama ne dohányozzon és a baba kerülje a dohányfüstös környezetet, hiszen a tudományos kutatások eredményei egyértelmű összefüggést mutattak ki a terhesség alatti dohányzás és a született gyermek allergiára való hajlama között. A terhesség alatt kerülni kell az allergéneket az étkezésben és a környezetben egyaránt. b. Az érzékenység már kialakult, de az allergia még nem: Az allergének teljes kiirtása környezetünkből nem egyszerű feladat és csak néhány esetben lehetséges, mint például állati szőrök, munkahelyi allergének és néhány étel okozta allergia esetén. Általában az allergén koncentrációjának csökkentése a megvalósítható cél. Egyéni védekezés lehetőségei: - Pollendús környezet kerülése - Pollenjelentés figyelése - Szabadtéri sportolás, kirándulás előtt tájékozódás a környezet fertőzöttségéről - Csukott ablak mellett való utazás - Zárt ablaknál történő alvás (szellőztetés 22 és 4 óra között) - Rendszeres hajmosás - Ruhaszárítás zárt térben
20
21
Autózás csukott ablakkal
Ruhaszárítás zárt térben
Alvás zárt ablaknál
Rendszeres hajmosás
Társadalom feladata: - Dohányzás elleni küzdelem Tudtad? Dohányzás következtben világszerte évente egy Finnországnyi (kb. 5 millió) ember hal meg napjainkban, vagyis 6 másodpercenként egy ember. Magyarország a világ cigarettafogyasztóinak élvonalába tartozik az évi egy főre jutó 2200 szál fogyasztással és a dohányosok magas arányával. A dohányosok hazánkban napi átlag csak egy doboz elszívásáról számolnak be. A világ élvonalába tartozunk a daganatos betegségek okozta halálozás területén is. Mind a férfiak, mind a nők tizenévesen szoknak rá a dohányzásra – a fiatalok körében végzett adatfelvételek szerint a lányok korábban. (oefi.hu)
- Ipari és közlekedésből fakadó légszennyezés csökkentése - Lakásépítés során jó minőségű anyagok használata - Felesleges antibiotikummal való kezelés mellőzése - Egészséges életmód népszerűsítése - Lelki egészség - Gyomirtási kötelezettség - Sikeres tájékoztatás és oktatás
22 Tudtad? A lelki tényezőknek is szerepe van az allergiás tünetek jelentkezésében, illetve fokozódásában. Az aggodalom, a szorongás asztmás rohamot vagy allergiás náthát provokálhat, például a művirágok látványa kiválthat tüneteket virágporra allergiás betegnél. (nepegeszseg.net)
c. A már allergiás beteg kezelése: Mivel az allergiás reakció csak akkor fejlődik ki, ha a test kapcsolatba kerül az illető allergénnel, ezért megoldás az allergénnel való találkozás kerülése. Ez igazából lehetetlen feladat, egyes anyagok, mint pl. a lakáspor nem kerülhetőek el. Olyan esetben, amikor az allergén valakinél enyhe, illetve közepes erősségű tüneteket okoz, a baj könnyen kezelhető gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel, vagy alternatív gyógymódokkal (például: természetgyógyászat, akupunktúra). Az allergia bizonyos formáira a doktor immunterápiát írhat elő. A kezelés injekciók sorozatából áll, egy hónapon át az allergén kivonatát kell felszedni növekvő dózisokban. A kezelés célja, hogy a test ellenálló képességét annyira megnöveljék, hogy csak a legenyhébb allergiás reakció jöjjön létre az allergénnel való találkozáskor. Hogy tudhatom meg, hogy mire vagyok allergiás? Háziorvos: Az orvosnak ismernie kell a család életvitelét és az allergiára való hajlamot. Bőrpróba: A gyanús allergén kis mennyiségét a bőrre juttatják, ami azon keresztül felszívódik. Ha valaki érzékeny a gyanított anyagra, a bőrön szúnyogcsípésre emlékeztető piros dudor képződik perceken belül. RAST teszt: Az egyénből vérmintát vesznek, majd azt vizsgálják, hogy az adott gyanús allergén hatására mekkora lesz az ellenenyag mennyisége.
III/4.
A kiirtott parlagfû felhasználása Legfontosabb felhasználási területe: - állati eledel - komposztálás - biogáz Tudtad? Az a parlagfű, amely egyébként káros az emberi egészségre, kiválóan hasznosítható az emberség javára egyéb módszerek segítségével. Felhasználható állati takarmányként, alapanyag biogáz előállításához és komposztáláshoz. Ez utóbbi lényege, hogy a természetben maguktól lebomló hulladékok kiváló tápanyagai a termőföldnek, aminek köszönhetően jobb minőségű gyümölcs, zöldség és gabona terem. A biogázként való hasznosításakor energia nyerhető a gyomnövényekből. Ma, amikor mindennapos téma a fosszilis tüzelőanyagok káros mellékhatása, az alternatív módon előállított energiák kiemelt jelentőséggel bírnak.
23
állati eledel
komposztálás
biogáztermelés
III/5.
Kinek a feladata a védekezés megszervezése? Hármas egység: - az állam törvényekkel - az önkormányzatok a közterületeken - a civil szervezetek és egyének, alulról szerveződően Források: Dr. Kun Zsuzsa: Az orvos szemével. Parlagfû kézikönyv. Agrofórum Extra 21. (2007. május 15.): A parlagfû – az allergológia elsô számú közellensége? (Dr. Berta Gyula ny. fôorvos, Allergon Kkt. Orvosi Tanácsadó Iroda, Szekszárd). A parlagfû Növényvédelem 45. évfolyam 8. szám, 2009. augusztus. Pálmai Ottó (Fejér Megyei MgSzH Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság): A parlagfû elleni védekezés hazai ellentmondásai. Kazinczi Gabriella, Béres Imre, Novák Róbert, Karamán József: Újra fókuszban az ürömlevelû parlagfû (Ambrosia artemisiifolia L.). Kiss Levente: Kereszttûzben a parlagfû (Az Elsô Nemzetközi Parlagfû Konferencia hét elôadójával való beszélgetés). Novák Róbert-Dancza István-Szentey László-Karamán József: Magyarország szántóföldjeinek gyomnövényezete, Ötödik Országos Gyomfelvételezés (2007-2008), FVM, Budapest 2009. http://www.sci.u-szeged.hu/pollinfo/index.php?melyik=3&nyelv=hun&oldal=doksik 2010-01-26. http://www.sci.u-szeged.hu/pollinfo/index.php?melyik=2&nyelv= hun&oldal=doksik 2010-01-26. Lukács Anita, Nagy Ágnes, Vezér Tünde, Paulik Edit: Szociodemográfiai jellemzôk szerepe az allergiás betegségek prevenciójában óvodás korú gyermekek körében. Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged. Egészségtudomány, LIII. Évfolyam, 2009. 4. Szám. (http://www.higienikus.hu/egeszsegtudomany/cikk/2009_4/Paulik.pdf). MgSzH Szöveges beszámoló 2008. Napi Gazdaság 2010.február 2.: 2009-ben a parlagfûirtás elmaradásából beszedett bírság összege 46 millió forint (63 millió forint a kiszabott bírság).forrás MGSZH. Számok: http://www.promenad.hu/ modules.php?name=News&file=article&sid=3913.
