A Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési tervének tervezete

A Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési tervének tervezete 2006-2015 1.

TERMÉSZETVÉDELMI GYAKORLATI CÉLKITÛZÉSEK

Õrizze meg  a kisalföldi meszes homokpuszta természetes élõközösségeit, növény- és állatvilágát,  a Rába és a Holt-Rába vizeinek és árterének természetes élõközösségeit, növény- és állatvilágát,  a Pannonhalmi-dombság erdõinek, erdei tisztásainak, sztyepprétjeinek természetes élõközösségeit, növény- és állatvilágát. Biztosítsa  a Pannonhalmi-dombság, a Kisalföldi meszes homokpuszta és a Holt-Rába természeti és táji értékeinek hosszú távú fennmaradását

2.

TERMÉSZETVÉDELMI STRATÉGIÁK

Élõhelyek kezelése, fenntartása  Az Erebe-szigetek erdõrezervátum természetes erdõközösségû magterületein biztosítani kell a természetes erdõdinamikai folyamatok zavartalan érvényesülését.  A természetvédelmi szempontból megfelelõ állapotú nyílt, záródó és zárt homokpusztagyepek, valamint lejtõsztyepprétek fenntartásának biztosítása aktív természetvédelmi kezeléssel.  A kisalföldi meszes homokpuszta nagy területeken történõ helyreállítása.  A természetes és természetközeli mocsárrétek, láprétek és üde kaszálók esetében a rendszeres kaszálás biztosítása.  A láp- és mocsárrétek és üde rétek, illetve kaszálók esetében a lecsapolások megszüntetése és a területek hidrológiai rehabilitációja..  A száraz és félszáraz gyepek elsõsorban legeltetéssel történõ hasznosítása.  A becserjésedõ gyepek cserjéktõl való teljes vagy részleges megtisztítása.  A területen lévõ özönnövény-állományok eltávolítása, visszaszorítása.  A nem õshonos vagy tájidegen fajokból álló faállományok természetszerû erdõvé történõ átalakítása.  Az erdõterületek természetességének növelése, a természetközeli erdõgazdálkodás technológiáinak és szemléletének terjesztésével  A jó természetességi állapotú erdõkben a tarvágás, mint véghasználat elhagyása. Ezen erdõkben az erdészeti célú hasznosításra egyéb technológiák alkalmazása szükséges.  A vízfolyások mentén lévõ erdõkben és erdõsávokban olyan módon történõ erdõgazdálkodás, amely biztosítja, hogy a víztest árnyékolása ne csökkenjen.

Fajok védelme  A védett és fokozottan védett növényfajok élõhelyeinek hosszú távú megõrzése. A védett és fokozottan védett növényfajok élõhelyeinek használata során biztosítani kell, hogy e fajok egyedeinek virágzása és termésérlelése végbemenjen.  A fokozottan védett madárfajok esetében a fészkelõ- és táplálkozóhelyek zavartalanságának biztosítása, különösen a fészkelési idõszakban. Látogatás, bemutatás és oktatás  A katonai használatú területek idegenforgalmi, oktatási és bemutatási célú hasznosítása nem kívánatos.  Az Erebe-szigetek erdõrezervátum területének látogatása során az igazgatóság szakmai kíséretének és felügyeletének biztosítása.  A természetvédelmi oktatás és nevelés feltételeinek kialakítása, a meglévõ infrastruktúra fejlesztése..  A nagy látogatottságot elõidézõ (50 fõ résztvevõt meghaladó) tömegrendezvények korlátozása.  A területen technikai sportok (pl. motorcross, mountain-bike, motoros szán, rally stb.) nem folytathatók. Kutatás, vizsgálatok  Az élõhelyek állapotának és védett fajok elterjedésének rendszeres vizsgálata.  Fokozottan védett természeti területen csak az igazgatóság szakembereinek felügyeletével, a természetvédelmi hatóság által részletes kutatási terv alapján engedélyezett módon végezhetõ kutatás.  A védett természeti területeken a természetvédelmi hatóság engedélyével, a természetvédelmi szabályok betartásával szabadon végezhetõ kutatás. Terület- és földhasználat mezõgazdaság  Termõföld mûvelés alóli kivonása csak a természetvédelmi kezelés részeként engedélyezhetõ.  A szántóföldi mûvelés alatt álló területeken a más jogszabályokban megfogalmazott „helyes gazdálkodási gyakorlat” szerinti mûvelés kívánatos.  Gyepterületek esetében természetvédelmi szempontból kedvezõ kaszálási módszerek és technológiák alkalmazása kívánatos.  A gyepek esetében mozaikos kaszálás és legeltetés megvalósítása. erdõgazdálkodás  Az erdõrezervátum magterületén a meglévõ nem õshonos fafajokból álló erdõk letermelése és felújítása után gazdasági célú tevékenység nem kívánatos.  A jó állapotú, természetesnek és természetközelinek tekinthetõ erdõrészletekben természetkímélõ erdõgazdálkodás végzése.  Az erdészeti ültetvények helyén a termõhelynek megfelelõ õshonos fafajjal végzett felújítások ápolása során a többkorúság és a heterogén erdõszerkezet kialakulásának biztosítása.

 Nem õshonos fafajokból álló erdõben a természetközeli állapot kialakításának biztosítása a pótlás, az állománykiegészítés, az erdõszerkezet átalakítása, a fafajcsere, az elegyarány- szabályozás és a monokultúrák felszámolása útján.  Fahasználatokat vegetációs idõszak alatt csak kivételesen indokolt esetben (pl. növény-egészségügyi okból), a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával lehet végezni. vadgazdálkodás  A területen újabb vadaskert, vadaspark, illetve egyéb zárttéri vadtartás nem engedélyezhetõ.  A területek természetes eltartóképességének megfelelõ vadállomány kialakítása. halászat és horgászat  A fészektelepek, illetve a fekete gólya és a rétisas fészkeinek 100 m-es környezetében fészkelési idõszak alatt minden halászati tevékenység nem kívánatos. bányászat  A területen bányászati tevékenység csak akkor végezhetõ, ha az nem jár a természeti értékek károsodásával. ipar  A területen ipari tevékenység belterületen végzendõ ipari tevékenység kivételével nem engedélyezhetõ. Belterületen csak olyan ipari tevékenység végezhetõ, amely a védett természeti területre káros hatást nem jelent. építés  A jelenleg nem beépített, illetve a településrendezési tervekben be nem építhetõ területként jelölt területek a jövõben nem minõsíthetõk beépítésre szánt területté, kivéve, ha az a természetvédelmi érdekeket szolgálja.  Építés csak belterületen és a mûvelés alól kivont területen (kivett területek) engedélyezhetõ, amennyiben az a természetvédelmi célok elérését nem akadályozza. közlekedés  A területen új építésû, szilárd burkolatú, átmenõ forgalommal járó út nem létesíthetõ. vízgazdálkodás  A vizes területeken biztosítani kell az élõhelyek ökológiai vízigényét.  A csatornák és vízfolyások karbantartása során törekedni kell a féloldalas kezelés megvalósítására. Természetvédelmi infrastruktúra  A természetvédelmi kezeléshez szükséges személyi és eszközállomány (mezõgazdasági gépek, kisgépek, szerszámok) biztosítása.  Szükség esetén a természetvédelmi kezelés bázisaként szolgáló telephelyek kialakításának biztosítása.  A tanösvények folyamatos karbantartása, fejlesztése.  A tanösvények és megfigyelõhelyek mentén biztosítani kell a kultúrált látogatás és bemutatás feltételeit.  A látogatás elõl elzárt területeken biztosítani kell a területre vezetõ utak mentén a terület látogatás elõl elzárt jellegének jelölését..

3. TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSI MÓDOK, KORLÁTOZÁSOK ÉS TILALMAK A természetvédelmi kezelési módokra, korlátozásokra, tilalmakra vonatkozó elõírásokat – a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítõjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 30/2001. (XII. 28.) KöM rendelet 2.§ (2) bekezdés c) pontjában, illetve a rendelet mellékletének 7. pontjában meghatározottak szerint – a 3.1 - 3.2 fejezet tartalmazza. 3.1. Mûvelési ághoz nem korlátozások és tilalmak

köthetõ

természetvédelmi

kezelési

módok,

3.1.1. Élõhelyek kezelése, fenntartása Nádas-gyékényes területek és hínarasok  A hínarasok kotrása, tisztítása csak mozaikosan lehetséges.  A nádasokból 5-10 évente el kell távolítani a felhalmozódott avas nádat. 3.1.2. Fajok védelme  A lápréti hangyaboglárka fajok (Maculinea sp.) táplálkozása és peterakása feltételeinek biztosítása érdekében a faj ismert élõhelyein o június 30-ig el kell végezni a kaszálást és a bálák lehordását, vagy o amennyiben más védett fajok (pl. orchideák, haris) védelme érdekében nem lehetséges a kaszálás elvégzése, akkor mozaikos, esetleg sávos kaszálással kell biztosítani a tápnövény jelenlétét.  A nagy tûzlepke (Lycaena dispar) védelme érdekében a csatornák parti zónájának fenntartási munkáit adott évben csak az egyik oldalon szabad elvégezni.  A gyurgyalag (Merops apiaster) és parti fecske (Riparia riparia) állományainak védelme érdekében a felhagyott homokbányákban és a löszmélyutak mentén biztosítani kell a partfal felújulását.  A pókbangó (Ophrys sphecodes), a poloskaszagú kosbor (Orchis coriophora), a homoki nõszirom (Iris arenaria), a henye boroszlán (Daphne cneorum), az apró nõszirom (Iris pumila), a Szent László tárnics (Gentiana cruciata) és a leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) termõhelyein meg kell akadályozni az élõhely cserjésedését és 3-5 évente el kell távolítani a felhalmozódott szerves anyagot.  A kornistárnics (Gentiana pneumonanthe) és a szibériai nõszirom (Iris sibirica) termõhelyein csak mozaikos vagy sávos kaszálással végezhetõ a kezelés. A különbözõ idõben kaszált területek lekaszálása között legalább 30 napnak kell eltelnie.  Az erdei szellõrózsa (Anemone sylvestris) és a kis holdruta (Botrychium lunaria) termõhelyein meg kell akadályozni az élõhely beerdõsülését.  A telepesen fészkelõ madárfajok (nagy kócsag /Egretta alba/, vörös gém /Ardea purpurea/, kanalas gém /Platalea leucordia/ stb.) esetében az ismert fészektelepek 100 méteres övezetén belül minden zavarással járó tevékenység tilos.  A fekete gólya (Ciconia nigra) fészkelési helyén és annak 100 méteres övezetében a fészkelési idõszakban teljes zavartalanságot kell biztosítani.

 A fent megjelölt védett és fokozottan védett fajok ismert elõfordulásait a természetvédelmi kezelõ az elõfordulás ismertté válását követõen közli az érintett terület tulajdonosával/kezelõével/használójával. 3.1.3. Oktatás és bemutatás  A gönyüi lõtér és a gyõrszentiváni gyakorlótér (Gyõr 0893/, 0897/, 0748/67, 0748/68, 0748/69, 0748/70, 0748/73, 0748/75, 0748/76) területének látogatása, illetve idegenforgalmi célú hasznosítása tilos! A területre vezetõ utakat sorompóval kell elzárni és biztosítani kell, hogy a területre csak a honvédség, a gazdálkodó és a természetvédelmi kezelõ képviselõi, illetve az ott tartozkodásra jogosultak juthassanak be.  Az Erebe-szigetek erdõrezervátum területének látogatása csak az igazgatóság szakembere kíséretében, a természetvédelmi hatóság engedélye alapján lehetséges. 3.1.4. Terület- és földhasználat  Gyep (legelõ), gyep (rét), fás legelõ, szõlõ, gyümölcsös, erdõ és nádas mûvelési ágú területek mûvelési ága csak a természetvédelmi kezelés részeként, természetvédelmi célból változtatható meg.  A területen technikai sportok (pl. motorcross, mountain-bike, motoros szán, rally stb.) nem engedélyezhetõk.  Új bányatelek nem alakítható ki, a meglévõ bányatelkek területe nem bõvíthetõ.  Bányászati tevékenység csak mezõgazdasági mûvelés alól kivont területen végezhetõ.  Meglévõ, de mûvelés alatt nem álló bányatelken a bányászat csak a mezõgazdasági mûvelés alóli kivonás után kezdhetõ meg.  A területen bányászati tevékenység csak akkor végezhetõ, ha az nem jár a természeti értékek károsodásával.  A területen lévõ 20kV-os vezetékek esetében az oszlopok madárvédelmi szempontoknak megfelelõ szigetelését a vezeték tulajdonosának legkésõbb 5 éven belül biztosítania kell.  Új légvezeték nem létesíthetõ a területen.  Új kõolaj-, földgáz és kõolajtermék szállító távvezeték a területen nem létesíthetõ, kivéve a belterületek lakott területeinek gázellátását biztosító vezetékeket, ha az más módon nem biztosítható.  A területen ipari tevékenység belterületen végzendõ ipari tevékenység kivételével nem engedélyezhetõ. Belterületen csak olyan ipari tevékenység végezhetõ, amely a védett természeti területre káros hatást nem jelent.  A jelenleg nem beépített, illetve a településrendezési tervekben be nem építhetõ területként jelölt területek a jövõben nem minõsíthetõk beépítésre szánt területté, kivéve, ha az a természetvédelmi érdekeket szolgálja.  Építés csak belterületen és a mûvelés alól kivont területen (kivett területek) engedélyezhetõ, amennyiben az a természetvédelmi célok elérését nem akadályozza.  A területen új építésû, szilárd burkolatú, átmenõ forgalommal járó út nem létesíthetõ.

3.1.5. Vadgazdálkodás  A területen újabb vadaskert, vadaspark, illetve egyéb zárttéri vadtartás nem engedélyezhetõ.  Vadgazdálkodási berendezés (szóró, etetõk stb.) engedélyezése során a természetvédelmi hatóság az igazgatóság szakvéleményének kötelezõ figyelembevételével adja meg szakhatósági állásfoglalását.  Vadkár elhárítás céljából ideiglenesen kihelyezett vadgazdálkodási berendezés elhelyezését a természetvédelmi kezelõvel egyeztetni kell.  Vadgazdálkodási berendezés vagy egyéb létesítmény felhagyása esetén a vadgazdálkodónak biztosítania kell az érintett terület rehabilitációjáról. A rehabilitáció módját a természetvédelmi kezelõvel egyeztetni kell.  Vadföld létesítéséhez a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges. A természetvédelmi hatóság hozzájárulását csak a természetvédelmi kezelõ írásos egyetértõ nyilatkozata esetén adhatja meg.  Fokozottan védett madárfajok fészkelõhelyének, illetve az ismert fészektelepek 500 méteres környezetében fészkelési idõszakban a vadászat tilos.  A területen a fogoly kibocsátásának kivételével a vadkibocsátás nem engedélyezhetõ. A fogoly kibocsátása elõtt ökológiai hatástanulmányt kell készíteni a kibocsátott állomány természetes állományra gyakorolt hatásairól. A kibocsátás csak abban az esetben engedélyezhetõ, ha a kibocsátott állomány a természetes állományra káros hatást nem gyakorol.  Nem õshonos vadfajok betelepítése tilos. A vándorlással betelepülõ nem õshonos vadfajok (mosómedve, nyestkutya, aranysakál) egyedeit ki kell lõni vagy be kell fogni.  A vaddisznó állomány és a rókaállomány intenzív apasztása érdekében az éves vadgazdálkodási tervekben a kilövési számokat úgy kell megállapítani, hogy az 5 éven belül biztosítsa a róka és a vaddisznó állomány nagyságának a terület természetes vadeltartó képességére való csökkentését.  Amennyiben a területen élõ vaddisznó vagy rókaállomány a védett természeti értékek egyes állományait különösen veszélyezteti, a vadgazdálkodó köteles a területen, a természetvédelmi kezelõvel egyeztetett módszerrel, folyamatos riasztásról gondoskodni. 3.1.6 Halászat és horgászat  A fészektelepek, illetve a fekete gólya és a rétisas fészkeinek 100 m-es környezetében fészkelési idõszak alatt minden halászati tevékenység tilos.  A Holt-Rába mentén újabb horgászhelyek, stégek vagy a partmenti növényzet sérülésével járó horgászlétesítmények nem alakíthatók ki.  A Holt-Rába mentén a meglévõ horgászstégek felújításához a természetvédelmi hatóság engedélyét kell kérni. A horgászstégek kizárólag természetes anyagokból, tájba illõ módon alakíthatók ki.  A Holt-Rába mentén meglévõ horgászati célú létesítményekrõl (pl. stégek, kialakított horgászhelyek stb.) az érintett horgászegyesületeknek nyilvántartást kell vezetniük, amelyet a természetvédelmi kezelõ vagy a természetvédelmi hatóság részére el kell juttatniuk. A nyilvántartásnak tartalmazni kell a meglévõ stég pontos helyét, leírását, a létesítményeken végzett beavatkozásokat és használóját. A nyilvántartást e rendelet megjelenését követõen egy éven belül el kell készíteni.

3.2. Mûvelési ághoz köthetõ természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak 3.2.1. Szántók kezelése  Monokultúrás termesztés alkalmazása tilos, kivéve az évelõ takarmánynövények, méhlegelõ vagy zöldtrágya céljából vetett növényeket.  A vetésforgó kialakítása az alábbiak szerint történhet: o a) cukorrépa, cékla, takarmányrépa, burgonya, lóbab, szója és csillagfürt 4 évente csak egyszer kerülhet ugyanarra a táblára; o b) napraforgó 5 évente egyszer kerülhet ugyanarra a táblára; o c) legalább 5 évente egyszer pillangós vagy zöldtakarmány növényt kell termeszteni a vetésváltásban, beleértve a másodvetést is; o d) száraz borsó 7 évente csak egyszer termeszthetõ; o e) kukoricát csak alacsony nitrogénigényû növény követhet; o f) két nem évelõ pillangós növény termesztése között minimum 2 év szünetet kell tartani; o g) lucerna után nem következhet egyéb pillangós növény, illetve lucerna után az utóveteménynek jelentõs nitrogénigényûnek kell lenni; o h) szója, napraforgó és olajrepce nem követhetik egymást; o i) a vetésforgóban a kalászosok és a kukorica együttes részaránya nem haladhatja meg a 75%-ot.  A mechanikus gyomirtást a gyomok virágzása elõtt kell elvégezni.  Évente eltérõ mélységû talajmûvelés alkalmazása.  A szalmabálákat egy hónapon belül le kell hordani a területrõl a betakarítást követõen.  Tápanyag utánpótlás csak szerves-, levél-, ill. biotrágyával történhet.  Törekedni kell a direkt úton fel nem használható növényi részek saját szántóterületen történõ komposztálása és visszaforgatására.  A környezeti terhelés csökkentése érdekében a más jogszabályokban engedélyezett növényvédõ szerek közül csak a “korlátozás nélkül engedélyezett” (zöld) és a “mérsékelt korlátozásokkal engedélyezett” (sárga) minõsítésûek használhatók.   Szántó mûvelési ágú területeken a spontán vagy mesterséges úton kialakult gyepek fennmaradását biztosítani kell az ingatlan-nyilvántartásról szóló jogszabályok mûvelési ág változtatásra vonatkozó elõírásainak betartásával.  A gazdálkodó köteles eltûrni a kialakult belvizes foltokat a területének 15%-án.  A növénytermesztéssel kapcsolatos technológiai munkálatok során bármilyen depónia (trágyaszarvas, bálakazal, szalmakazal stb.) csak a szántókon hozható létre.  A területhatár megjelölése csak természetes anyagokkal (faoszlopok) történhet. 3.2.2. Gyepek (rétek, legelõk) kezelése  Melioratív meszezés, drénezés és öntözés tilos.  Ideiglenes, vagy állandó épületek létesítése csak az illetékes természetvédelmi hatóság jóváhagyásával lehetséges.  A területen a lecsapolás és a vízelvezetés tilos.  Mûtrágyázás és istállótrágya alkalmazása tilos.

Törölt: Csak könnyen lebomló, szelektív (sárga és zöld kategóriás) vegyszerek használatók. Törölt: <#>A szántókon betakarítatlan szegélyeket kell fennhagyni.¶ Törölt: beállt Törölt: et Törölt: fenn kell tartani Törölt: . Törölt: <#>Szántóterületek melletti, utakkal nem határos csatornapartokon 10 m-es sávot mûveletlenül kell hagyni évi egyszeri õszi szárzúzással legalább10 évig.¶ <#>A táblák szélén 10 méteres sávban mûtrágyázás és vegyszerezés elhagyása.¶

 Növényvédõ szer alkalmazása tilos.  Legelõterületeken: o szarvasmarha, juh, kecske, dám- és gímszarvas, szamár, ló és bivaly (egyéb állat nem legeltethetõ) esetében az állatsûrûség mértéke nem haladhatja meg: az 1 állategység/ha értéket, o nedves idõszakokban, felázott talajon a legeltetés tilos. o a legeltetési idõszak végén, szükség esetén közben is, tisztító kaszálást kell végezni minden évben, o a téli (november 1. – április 30.) legeltetés tilos, o az állatok éjjeli szálláshelyének kialakításánál csak természetes anyagokat (fa, nád) lehet felhasználni, o a pásztorok szálláshelyének kialakítását tájba illõen, a hagyományos építészeti anyagok és módszerek felhasználásával kell elvégezni.  Kaszálóterületeken: o csak természetvédelmi szempontból kedvezõ kaszálási módszerek és technológiák alkalmazhatók (kaszálás a tábla közepétõl kifelé haladva, a táblaszegélyeket utoljára kell lekaszálni), o a bálázást és a széna lehordását a kaszálást követõ legfeljebb egy hónapon belül el kell végezni, o minden gépi munkát a gyepterület károsítása nélkül kell végezni. o A kaszálás során vadriasztó lánc használata kötelezõ. Üde rétek és kaszálók, illetve származékaik  Az üde, jó állapotú gyepeket évente egyszer vagy kétszer le kell kaszálni vagy biztosítani kell extenzív legeltetésüket.  A jó állapotú, természetközeli láprétek csak évente egyszer kaszálhatók, legeltetésük tilos.  A kaszálások idõpontját évente változtatni kell. Az elsõ kaszálás idõpontja május vége és június vége közé kell essen, a második kaszálás idõpontja pedig szeptembertõl jelölhetõ ki. A kaszálások során o a terület 10%-át változó helyszínnel érintetlenül kell hagyni, vagy o mozaikos, illetve sávos kaszálással kell végezni a kezeléseket. Az egyes sávok vagy foltok kaszálása között legalább egy hónapnak el kell telnie. Száraz, illetve félszáraz gyepek és származékaik  A száraz és félszáraz gyepek elsõsorban legeltetéssel hasznosíthatók.  A hasznosítás elmaradása esetén 3-5 évente biztosítani kell a felhalmozódott avar eltávolítását.  Biztosítani kell a spontán betelepülõ cserjék idõszakos eltávolítását. A gyepekben a cserjésedés mértéke nem haladhatja meg a 20%-ot. A cserjeirtások elvégzése elõtt a területhasználónak konzultálnia kell az igazgatósággal.  Legeltetéssel történõ hasznosítás esetén évi egy vagy két tisztító kaszálással kell biztosítani a gyomosodás megelõzését.  A száraz és félszáraz gyepekben élõ akác, selyemkóró és bálványfa egyedeket a rendelet megjelenését követõ 5 éven belül el kell távolítani.

3.2.3. Gyümölcsösök és szõlõk kezelése  A környezeti terhelés csökkentése érdekében a más jogszabályokban engedélyezett növényvédõ szerek közül csak a “korlátozás nélkül engedélyezett” (zöld) és a “mérsékelt korlátozásokkal engedélyezett” (sárga) minõsítésûek használhatók.  A növényvédõ szerek hatékonyságát „zöldmunkák” végzésével kell javítani.  A tájkép jellegzetességének megõrzése érdekében a hiányzó gyümölcsfákat, szõlõtõkéket pótolni kell az ültetvényekben.  A felhagyott és elgyepesedett szõlõ- és gyümölcsültetvények, illetve kertek ismételt mûvelésbe vonásához a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges. 3.2.4. Erdõk kezelése  Az Erebe-szigetek erdõrezervátum magterületének természetes erdõközösségeiben kizárólag a természetes erdõdinamikai folyamatok érvényesülését segítõ beavatkozások végezhetõk el.  Az Erebe-szigetek erdõrezervátum magterületén található tájidegen fajok alkotta ültetvények letermelhetõk. A helyükön õshonos fajjal végzett felújítás után kizárólag a természetes erdõdinamikai folyamatok érvényesülését segítõ beavatkozások végezhetõk el.  Fahasználatokat vegetációs idõszak alatt csak kivételesen indokolt esetben (pl. növény-egészségügyi okból), a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával lehet végezni.  A fahasználat (véghasználat, törzskiválasztó gyérítés, növedékfokozó gyérítés és tisztítás) és a közelítés csak vegetációs perióduson kívül (szeptember 1. – március 1.) történhet. Nem õshonos fafajú erdõrészletekben (akác, vörösfenyõ, erdei és fekete fenyõ, illetve nemes nyár), amennyiben nem veszélyeztet természeti értéket, a természetvédelmi kezelõ hozzájárulásával a természetvédelmi hatóság engedélyezheti a vegetációs idõn belüli termelést.  Fokozottan védett madárfaj fészkének 300 m-es körzetében fészkelési idõszakban mindenfajta erdõgazdálkodási tevékenység tilos. A fészkek helyét a természetvédelmi kezelõ közli az erdõgazdálkodóval.  A területen a termõhelynek megfelelõ, õshonos fafajokból álló, természetszerû fajösszetételû és szerkezetû állományokat kell kialakítani és fenntartani.  A tájvédelmi körzet területén, kivéve a kisalföldi meszes homokpuszta területeit, nem õshonos fafajokat kizárólag elegyfafajként, mozaikosan, a természetvédelmi kezelõ hozzájárulásával, a természetvédelmi hatóság egyedi engedélye alapján lehet ültetni, amennyiben a felújítás másként nem végezhetõ el.  A kisalföldi meszes homokpuszta területein (Gönyû és Gyõr községhatárokban) az érvényes erdészeti üzemtervnek megfelelõen kell biztosítani az erdõk felújítását, azonban törekedni kell arra, hogy a felújítások és az elõhasználatok során az õshonos fafajok elõnyt élvezzenek a területen jelen lévõ tájidegen fafajokkal szemben.  Az erdõk használata során biztosítani kell a természetes felújulás lehetõségét.  A fahasználatok (törzskiválasztó gyérítések, egészségügyi termelések) során cserestölgyesekben, gyertyános-tölgyesekben, homoki tölgyesekben és lösztölgyesekben

Törölt: <#>Fahasználatokat vegetációs idõszak alatt csak kivételesen indokolt esetben (pl. növény-egészségügyi okból), a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával lehet végezni.¶ <#>A fakitermelés és a közelítés csak vegetációs perióduson kívül (október 1. – március 1.) történhet.¶

Törölt: <#>Tájidegen és nem õshonos fafajokat elegyfafajként is tilos ültetni. Kivételt képez az erdei fenyõ, amely maximum 30% elegyarányig ültethetõ a természetvédelmi hatóság egyedi engedélye alapján, ha a felújítás másként nem végezhetõ el.¶

hektáronként legalább 4-5 db lábon száradó vagy kidõlt, tölgy vagy cser egyedet meg kell hagyni a holtfához kötõdõ fajok védelme érdekében.   Az ápolások, gyérítések során biztosítani kell az állománynak megfelelõ cserjeszint kialakulását.  Az ápolások és gyérítések során biztosítani kell a tájidegen fajok, különösen az akác (Robinia pseudo-acacia) és a bálványfa (Ailanthus altissima) eltávolítását az erdõrészletekbõl.  A véghasználatok során hektáronként legalább 10-17 db egészséges, jó koronájú, az állomány fõ fafajának számító egyedet kell meghagyni (lehetõség szerint csoportosan). A kijelölt hagyásfák és facsoportok helyét a természetvédelmi kezelõvel egyeztetni kell.   Tarvágás csak nem õshonos fafajokból álló állományokban végezhetõ. Amennyiben természetvédelmi kárt nem okoz, engedélyezhetõ a 3 hektáros területkorlátnál nagyobb kiterjedésû terület véghasználata is. Liget- és láperdõk és származékaik  A meglévõ, jó állapotú, természetközeli ligeterdõkben kizárólag olyan beavatkozások engedélyezhetõk, amelyek a természetes erdõdinamikai folyamatok fenntartását szolgálják, amíg a potenciális termõhelyeken állományuk nem éri el a 40%-os kiterjedést. A ligeterdõk hasznosítása során az erdõrészlet 10%-át minden esetben érintetlenül kell hagyni.  A láperdõk esetében mindenfajta gazdasági célú hasznosítás tilos.  Mind a ligeterdõk, mind a láperdõk esetében biztosítani kell az élõhely fennmaradásához szükséges ökológiai vízmennyiséget. Üde lombos erdõk és származékaik Alföldi gyertyános-tölgyesek  Biztosítani kell az Alföldi gyertyános-tölgyesek fragmentumokban megmaradt állományainak hosszú távú megõrzését.  Az Alföldi gyertyános-tölgyes állományokban kizárólag olyan beavatkozások végezhetõk, amelyek az állományok szerkezetének megõrzését és természetességük javítását szolgálják.  Az Alföldi gyertyános-tölgyes állományokban élõ nem õshonos, illetve az élõhelyre nem jellemzõ fajokat, különösen az akácot és a bálványfát a tervezett erdõgazdálkodási munkák során el kell távolítani az állományból. Hegyvidéki gyertyános-tölgyesek  Biztosítani kell a természetes állapotoknak megfelelõ a tölgy-gyertyán arányt (kb. 60:40) a meglévõ állományokban.  Az állományokban lévõ nem õshonos fafajokat az erdõgazdálkodási munkák során el kell távolítani az állományból.  Biztosítani kell a kettõs lombkoronaszint kialakítását.  Az állományok felújításakor a természetes felújítást kell elõtérbe helyezni. Középhegységi szubmontán és montán bükkösök  Felújításukat csak fokozatosan, az egyes állományok állapotának nyomon követése mellett szabad végezni.

Törölt: A fahasználatok (törzskiválasztó gyérítések, egészségügyi termelések) során cseres-tölgyesekben, gyertyános-tölgyesekben, homoki tölgyesekben és lösztölgyesekben hektáronként 4-5 db, legalább 60-100 éves korú kocsánytalan vagy kocsányos tölgy lábon száradó vagy kidõlt (természetes vagy mesterséges úton) egyedét meg kell hagyni, ennek 3 hiányában 25 m legalább 50 cm átmérõjû holtfát kell biztosítani hektáronként. Törölt: A véghasználatok során hektáronként legalább 4 db egészséges, jó koronájú, az állomány fõ fafajának számító, 60-100 éves korú faegyedet kell meghagyni (lehetõség szerint csoportosan).

Zárt száraz lomberdõk és származékaik Cseres-tölgyesek  Biztosítani kell a természetes állapotoknak megfelelõ a kocsánytalan tölgy-cser arányt a meglévõ állományokban.  Az állományok felújításakor a természetes felújítást kell elõtérbe helyezni.  Az erdõgazdálkodási munkák során állományokban természetesen feljövõ újulatot óvni kell.  Biztosítani kell a cserjeszint természetes fejlõdését. Fellazuló száraz lombos erdõk és cserjések és származékaik Tatárjuharos lösztölgyesek és pusztai tölgyesek  Biztosítani kell valamennyi állomány hosszú távú megõrzését.  Állományaikban kizárólag olyan erdészeti beavatkozások végezhetõk, amelyek a megmaradt állományok védelmét szolgálják.  A mesterségesen betelepített csert fokozatosan vissza kell szorítani.  A betelepedett és ültetett nem õshonos fafajokat el kell távolítani az állományokból.  A meglévõ és a kialakuló tisztásokat fenn kell tartani. Borókás-nyarasok  A betelepedett és ültetett nem õshonos fafajokat el kell távolítani az állományokból.  A meglévõ és a kialakuló tisztásokat fenn kell tartani.  Az állományok felújításakor a természetes felújítást kell elõtérbe helyezni. Száraz-meleg erdõszegélyek  A természetvédelmi szempontból legfontosabb és a legtöbb védett fajt tartalmazó erdõszegélyek kataszterét a természetvédelmi kezelõnek 5 éven belül el kell készíteni.  Meg kell akadályozni az erdõszegélyek túlzott elcserjésedését és beerdõsülését. Telepített erdészeti faültetvények és származékaik Akácosok, nemes nyarasok, egyéb, nem õshonos fafajokból álló lombos erdõk, erdei- és feketefenyvesek  Állományaikat véghasználat után át kell alakítani a termõhelynek megfelelõ õshonos fafajok állományává.  A felsorolt állományok a területen nem telepíthetõk.  Az állományba spontán betelepedõ, a termõhelynek megfelelõ lombos fafajokat a használat során meg kell kímélni.  Spontán betelepedés hiányában támogatandó az õshonos lombos fafajok mesterséges alátelepítése.