A Pannon Borrégió területi változásai

„Változó Föld, változó társadalom, változó ismeretszerzés” Konferencia

A Pannon Borrégió területi változásai

Dr. Máté Andrea PTE IGYFK GTI Eger, 2009.10.16.

Régiók Magyarországon

Magyarország 7 tervezési-statisztikai régiója (Forrás: http://www.mindentudas.hu/ toth/20040603toth22.html)

Magyarország 9 turisztikai régiója (Forrás: http://www.mth.gov.hu/ img/upload/200504/regio_hu.gif)

2

A borrégió fogalma

a 2004. évi XVIII. törvény alapján  „Borvidék:  meghatározott termőhely, amely több település közigazgatási területére kiterjedően  hasonló éghajlati, domborzati, talajtani adottságokkal,  jellemző fajtaösszetételű és művelésű ültetvényekkel,  sajátos szőlő- és bortermelési hagyományokkal rendelkezik, és amelyről sajátos jellegű borok származnak. • borvidékbe olyan település sorolható, amelynek a szőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott területe a település összes mezőgazdaságilag hasznosított területének 7%-át eléri, vagy • a miniszter mérlegelése alapján – olyan település vagy településrész, amelyen hagyományosan borfeldolgozással foglalkozó bor adóraktár működik.”

 „Borvidéki régió:  meghatározott termőhely, a hasonló természeti adottságokkal és hagyományokkal rendelkező, vagy egymással földrajzilag egységet képező, illetve szomszédos borvidékek társulása,  amelynek területéről – a borvidéki régió szabályzatáról szóló rendelet alapján – meghatározott termőhelyről származó minőségi bor hozható forgalomba.  A borvidéki régió szabályzatát az érdekelt borvidékek együttes kezdeményezésre a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter rendelettel adja ki.”

3

A Pannon Borrégió  

62/2006. (IX.7.) FVM rendelet a Balatoni Borvidéki Régió szabályzatáról 10/2006. (II.3.) FVM rendelet a Duna Borvidéki Régió szabályzatáról

 Pannon Borrégió borászati, borturisztikai előzményei  1991 Tiffán Ede – Villány borvidék  1993 Vesztergombi Ferenc – Szekszárd borvidék  1994 Gere Attila – Villány borvidék  1996 Polgár Zoltán – Villány borvidék  1997 Bock József – Villány borvidék  2004 Takler Ferenc – Szekszárd borvidék 



1999-2000 borutak létrehozása a Dél-Dunántúlon – Phare pályázat 2005-2007 Vintour projekt – Interreg IIIC pályázat

 Együttműködés és szabályzat  2003 Pannon Borrégió Egyesület, mint civil szerveződés  2008 A Pannon Borrégió szabályzata a 142/2008. (X. 31.) FVM rendeletben jelent meg

4

Magyarország borvidékei és tervezett borrégiói 2006-ban

(szerk. Máté A.) (Forrás: www.hnt.hu)

5

A borvidékek névváltozásai (szerk. Máté A.) Év

Szekszárdi

Tolnai

Villányi

Pécsi

Forrás:

1893

Szegzárdi bv. része

Szegzárdi bv. része

Villány-pécsi bv. része


1893. XXIII. törvény

1924

Szekszárdi bv. része




62000/ 1924 FM rendelet

1929





2000/II. 1929 FM rendelet

1936

Szekszárdi bv.

Dunántúli bv. része

Villány-Siklósi bv.

Mecseki bv.

70000/ 1936 FM rendelet

1970

Szekszárdi bv.

-


Mecseki bv.

25/1970 (XI. 28.) MÉM rendelet

1977

Szekszárdi bv.

-


Mecsekaljai bv.

40/1977 (XI. 29.) MÉM rendelet

1982

Szekszárdi bv.

-


Mecsekaljai bv.

32/1982. (XII. 27.) MÉM rendelet

1990

Szekszárdi bv.

-


Mecsekaljai bv.

7/1990. (XII. 25.) FM rendelet

1997

Szekszárdi bv.

Tolnai bv.


Mecsekaljai bv.

1997. CXXI. törvény

1999

Szekszárdi bv.

Tolnai bv.

Villányi bv.

Mecsekaljai bv.

1999. XLVII. törvény

2000

Szekszárdi bv.

Tolnai bv.

Villányi bv.

Mecsekaljai bv.

2000. XCIX. törvény

2003

Szekszárdi bv.

Tolnai bv.

Villányi bv.

Pécsi bv.

2003. LXXVII. törvény

Megjegyzés: az adott korszakban használt helyesírás alapján; bv.: borvidék; - nem tartozott

6

A borvidékek szőlőterületének változásai   

Új politikai határok Új borvidéki határok Szekszárdi (3 település):  Szekszárd, Őcsény, Decs  Villány-Siklósi (10 település)  Mecseki (4 település):  Pécs környéke  mai értelemben vett Tolnai borvidék a Dunántúli borvidék része lett 

1936

70.000/1936. m. kir. földmívelésügyi miniszter FM rendelet …

 Tolnai borvidék (7)  elvesztette borvidék rangját, csak bortermelő hely 

25/1970. (XI.26.) MÉM rendelet a szőlő- és gyümölcstermesztésről, …

7

A borvidékek szőlőterületének változásai Szekszárdi borvidék (7) ↑ Villány-Siklósi borvidék (11) ↑ Mecseki borvidék (22) ↑  neve Mecsekaljai néven szerepelt,  településeinek száma jelentősen megnövekedett, a Mohács környéki térséggel  Tolna megyei bortermő helyek (17) száma növült ↑   

1977 

40/1977. (XI.29.) MÉM rendelet a szőlő- és gyümölcstermesztésről …

8

A borvidékek szőlőterületének változásai  Borvidékek körzetesítése  Szekszárdi borvidék (20) ↑  Szekszárdi körzet: pl.: Bonyhád  Völgységi körzet: új terület  Villány-Siklósi borvidék (10) ↓

 Mecsekaljai borvidék (16) ↓  Pécsi és Versendi körzet  Tolna megyei bortermelő helyek (13) száma lecsökkent ↓  Völgységi körzet települései kikerültek

1990 

7/1990. (XII.25.) FM rendelet a szőlő9 és gyümölcstermesztésről, …

A borvidékek szőlőterületének változásai 

Szekszárdi borvidék (12) ↓  Villány-Siklósi borvidék (15) ↑  Mecsekaljai borvidék (27) ↑  Pécsi, Versendi körzet  új körzet a Szigetvári  Tolnai borvidék (29) ↑  újra megalakult, visszakapta korábban elveszített rangját  Völgységi, Tolnai, Tamási körzet 

1997. évi CXXI. törvény a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról



Szekszárdi borvidék  Új település: Kéty és Kakasd Villány-Siklósi borvidék  1999. XLVII. törvényben Villányi borvidékre egyszerűsödött  Villányi és Siklósi körzet Mecsekaljai borvidék  2003. LXXVII. törvényben kapta meg a Pécsi borvidék nevet Tolnai borvidék  1999-ben az első Tolna megyén kívüli település: Hidas (Baranya m.)  2000-ben Igart csatolták (Fejér) 10





1997



A borvidékek szőlőterületének változásai  A 2004 évi XVIII. törvény megszüntette a bortermelő hely kategóriát  Egyes változtatások szakmai megalapozottsága kétségbe vonható  Három vitatható elem  Szekszárdi borvidék (14) ↑  Mórágy a Tolnai borvidékből átsorolták  Kéty és Kakasd kikerültek a borvidéki besorolásból  Villányi borvidék (17) ↑  Pécsi borvidék (39) ↑  Új körzet: Kaposi körzet, amely eredetileg a Balatonboglári borvidékhez tartozott  Tolnai borvidék (46) ↑  Tamási körzet: újabb négy Fejér megyei bortermelő településsel bővül. 

2004

2004. évi XVIII. törvény a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról 11

A borvidékek szőlőterületének változásai  Szekszárdi borvidék (15) ↑  Kéty és Kakasd visszakerültek a borvidékhez  Villány-Siklósi borvidék (17)  Pécsi borvidék (33) ↓  Kaposi körzet visszakerült a Balatonboglári borvidékhez  Tolnai borvidék (48) ↑  Nagydorog, Völgységi körzet részeként csatolták  Mórágy visszakerült 

2006

9/2006. (II.3.) FVM rendelet a borok eredetvédelmi szabályairól …

 Jelenleg tehát a Pannon Borrégió  négy borvidéke,  nyolc borvidéki körzetből, és  112 település I. és II. szőlőkataszteri területeiből áll össze 12

A borvidékek szőlőterületének változása 1873-2001 (ha) (szerk. Máté A.) ha

10000 8000 6000 4000 2000 0 1873

1895

1913

Szekszárdi borvidék

1935

1965

1970

Tolnai borvidék

1977

1984

1988

Villányi borvidék

1997

2001

Pécsi borvidék

(Forrás: Szőlőtermelés. Községsoros adatok 1873-1965; Csepregi P. – Zilai J. 1973, 1988; Török S. 1978; Herpay B.-né 1998; Pintér L. szerk. 2002) 13

A borvidékek szőlőterületének változása 1873-2001  Az 1895 és 1915 között  Tolna és Baranya megyében időben eltolódva állították helyre a borvidékek területét a filoxéra vész után.  A Villányi és Pécsi borvidékek már 1895-ben javulást tudtak elérni a filoxéra elleni harcban, míg  a Szekszárdi és Tolnai borvidéken a XX. század elején értek be az első szőlőrekonstrukció sikerei.  A két világháború között  a borpiac értékesítési nehézségei miatt területi csökkenés  A második világháború után  a beszolgáltatási kényszer, a szőlőhöz értő lakosság kitelepítése miatt folytatódott a területi csökkenés (parlag területek, öregedő szőlők)  A második szőlőrekonstrukció hatására az 1970-es évek végéig növekedett a szőlőterület a borrégióban • olyan területekre is telepítettek szőlőt, ahol nem voltak megfelelőek az adottságok (pl. fagyzúgokba), vagy • a gépesítés miatt kellett kedvezőtlenebb területek felé terjeszkedni.  Az 1970-es évek végén és 1980-as évek elején • a kedvezőtlen fekvésű ültetvények kivágása és • a szántóföldi növénytermesztés erőltetése miatt kivontak területeket a szőlőművelés alól.  Az utolsó szocialista nagyüzemi telepítésekre az 1980-as évek közepén került sor 14

A borvidékek szőlőterületének változása 1873-2001  A rendszerváltozás után  a gazdasági válság hatására ismét csökkenni kezdtek a területek.  kárpótlás után parlag területek, műveletlen területek  új vállalkozások megjelenése (családi gazdaságok, presztízs, külföldi befektetők) ültetvénytelepítése, korszerűsítése  A 2001-es KSH felmérés adatai alapján • a helyzet némiképpen javult az 1997-es időszakhoz képest, azonban a növekedés mögött inkább a borvidéki települések számának bővülése áll, mint a szőlőterületek valódi növekedése  EU szőlőkivágási támogatása • 5 év alatt 400000 hektár szőlőterület kivágása, amelyre 2,5 milliárd eurót szánnak (1450–12300 €/ha) és a kivágás önkéntes alapon történhet

15

Összegzés

 Az egyes településekhez tartozó szőlőterületek jelentős mértékben csökkentek. Ennek a tendenciának számtalan oka lehet:  a szőlőterületeket más művelés alá vonták, melynek során azokból általában szántó lett • pl. Szent Gaál Kastély – Zomba  művelés alól kivont terület lett útépítés, bányászat, építkezés, közművesítés miatt • pl. Szársomlyó  az urbanizáció hatása, a települések a kedvező fekvésű déli lejtők irányába terjeszkedtek az ültetvények rovására • pl. Pécs, Szekszárd  rendszerváltozás utáni tulajdonváltás, kárpótlás, privatizáció hatására művelhetetlen méretű birtoktestek alakultak ki • Pl. ültetvény átlagterülete 0,2 ha Pécsi; 0,4 ha Szekszárdi, Tolnai; 0,5 ha Villányi  parlag, gazdátlan területek növekedése • pl. idősödő gazdák, gondatlan tulajdonosok 16

Összegzés  A Pannon Borrégió borvidékeinek területe 1873 és 2001 között kevesebb, mint a felére csökkent.  a Villányi borvidék 30%-os csökkenéssel,  a Szekszárdi borvidék területének 50%-át veszítette el,  a Tolnai borvidék pedig 60%-át veszítette el,  a Pécsi borvidék területe 85%-kal csökkent. 

Ennek egyik oka az lehet, hogy • a szocializmus időszakában a Pécsi és Tolnai borvidék szőlő- és bortermelését sokkal inkább alárendelték más agrárnövények termesztésének, • másrészt viszont a rendszerváltozás után nem kötelezték el magukat eléggé a bortermelés irányába,  kevés az árutermelő kis- és közepes családi gazdaság,  a vállalkozó szellem kisebb volt (a kedvezőtlen tulajdonosi szerkezet és a hiányos ismeretek miatt is).

17

Irodalom 















Csepregi P. – Zilai J. 1973: Szőlőfajtáink. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 271 p. Csepregi P. – Zilai J. 1988: Szőlőfajta-ismeret és -használat. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 508 p. Herpay B.-né. (szerk.) 1998: A magyar borgazdaság kihívásai. Jogszabályok, borversenyek, jövedelmezőség. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 132 p. Máté A. 2003: Adalékok a Szekszárdi borvidék történeti földrajzához. In: Frisnyák S. – Tóth J. (szerk.): A Dunántúl és a Kisalföld történeti földrajza. PTE FI – NYF FT, Nyíregyháza-Pécs, pp. 226–237. Máté A. 2007: A „Pannon borrégió” agrárföldrajzi és borturisztikai értékelése”. Ph.D. értekezés, PTE TTK FI Pécs, 246 p. Pintér L. (szerk.) 2002: Szőlőültetvények Magyarországon, 2001. (Összefoglaló adatok), Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 417 p. Szőlőtermelés. Községsoros adatok (1873–1965) 1986. KSH Történeti statisztikai kötetek, Budapest, 520 p. Török S. 1978: Borászok zsebkönyve. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 216 p.

18

A Pannon Borrégió területi változásai

Recommend Documents